Erdõszentgyörgyi Figyelõ

Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület

E rd õ s ze n t gyö rgy i Figyelõ IV. ÉVFOLYAM 35. SZÁM, 2005. OKTÓBER

MEGJELENIK HAVONTA 400 PÉLDÁNYBAN

8 OLDAL, ÁRA 1 LEJ

Cs. Bartha Irén

Fotó: Kovrig Zoltán

Összetart(oz)ás

A templomszentelés 1. évfordulójára is emlékeztek a katolikusok az október 8-i búcsún

T e m p l o m o k Tavaly októbertõl, vasárnaponként immár négyféle templom tornyában kondulnak meg a harangok. Mi tagadás, a kisváros arculatát is csinosítják, szebbé teszik az új templomok. Nemcsak a megszenvedett bözödújfalusiak, de a „tõsgyökeres“ szentgyörgyiek is büszkék, hízó májjal dicsekszenek vendégeiknek, a más országból idelátogató turistáknak, sõt néha ki is próbálják az addig szokatlannak számító érzést: milyen lehet, mit jelent megtapasztalni „belülrõl“ az isteni jelenlétet. A templomépítés göröngyös útját, álmatlan éjszakáit, feszült éveit hamar elfelejtettük. Talán sokan akadnak olyanok is, akik nem is érzik a tét nagyságát és súlyát, - hisz nem hoztak érte áldozatot, nem kellett miatta megszenvedniök, csak úgy az ölükbe pottyant, s így nem érzik magukénak. Egy idõsebb papbarátom, még szentelésem idején így biztatott: Ne vágyódj olyan faluba, ahol sok a templomtorony… Azóta értem, mit akart ezzel mondani. Szentgyörgyön templomból tényleg van elég: református, görög-keleti, katolikus, unitárius és még legalább kétféle imaház meg királyság háza. Kényszer-szülte ökumenikus helyzet a javából. A templomok felépültek, de be is kell azokat népesíteni. Felépültek, de van-e, aki padjaikat koptassa? Ismerjük-e templomainkat belülrõl? Vonzanak-e vasárnaponként Istent dicsõíteni és közösségünket erõsíteni? Templom és egyház sok nyelvben ugyanaz a szó. Nincs privát, maszek kereszténység, csak közösségi. Ennek látható jele a templom, ahol Krisztus oltja belénk isteni életét. Szükség van-e az istenes, közösségi erõtérre, amelyet a templomokban megtapasztalhatunk? Minden nap beléjük botlunk, minden délben megszólal a harang. Vajon a lélekharang szavára még érzékenyek vagyunk-e? Eljutott-e a tudatunkig, hogy Isten köztünk lakik? Néha úgy tûnik, hogy Istent a templomban egyedül hagyták. Nem vágyódunk a társaságára. Pedig Õ mindent megtett, hogy velünk, köztünk maradjon. Nemcsak a tóból kiálló torony felkiáltójel, hanem az újonnan épült templomok is az égre mutatnak. Az ég felé irányítják figyelmünket: a mi hazánk a mennyben van, ég és föld összetartozik, imádság és munka, testi és lelki egészség szétválaszthatatlan. A templomszentelések évfordulója elaltatott lelkiismeretünk szavára apellál: a templom értünk van, a harang nekünk szól! Sebestyén Péter

Ha velük lehetek újult energiákkal töltekezem megmártózom szeretetükben törülközöm kedvességükkel melengetnek tekintetükkel szavaikkal dédelgetnek hitükbõl új hitet nyerek erejükbe fogódzkodom õsi dalaikat velük dúdolom hogy a lejtõn vissza ne csússzak barátságukba kapaszkodom… velük tiszta források vizét iszom s tudom, hogy közéjük tartozom.

A tartalomból: Arad - Magyar Golgota 2. oldal

A tisztaság világnapja 3. oldal

„Az élet mozgás - a mozgás élet“ interjú Csizmadi Mihály-Zsolttal 4. oldal

Köszönöm, jól vagyok új tanárok Erdõszentgyörgyön 5. oldal

Sátoraljaújhelyi találkozás Bartis Ferenc költõvel 6. oldal

Tehéntartó gazdák tanácskozása Kõrispatakon 7. oldal

2 . oldal

Erdõszentgyörgyi Figyelõ

35. szám, 2005. október

Újra útra vált közülünk egy ember, erõt gyûjteni tért, és annak a In memoriam akinek mérhetetlen szenvedéseirõl közösségnek a szolgálata, amely éppenúgy tudtunk, mint határtalan O s v á t h J ó z s e f születése révén neki adatott, és küzdelmérõl. Tudtuk, és tudjuk, a amelyhez millió gyökerecske 1945 - 2005 lét parancsa: ha idõnk lejár, menni kötötte. Mindez célt, értelmet adott kell. De mindez oly távolinak, megéletének, még akkor is, amikor a foghatatlannak tûnik mindaddig, míg nem betegség szenvedéseivel kellett reménytelen férkõzik közvetlen közelünkbe az elmúlás, küzdelmet vívnia. Lapunk munkatársát, a míg meg nem szólít valakit, akirõl úgy érezhelyi és a Kis-Küküllõ menti magyarság zük, még sok-sok feladat várt volna rá. pedig fáradhatatlan képviselõjét vesztette Most egy ilyen, igazi közösségi embertõl el vele. kell végleg elválnunk. Immár égi terek növényeit gondozva A Kis-Küküllõ mentérõl indult el az útra, tekint le ránk, és mi sejtjük, érezzük, melamely a kolozsvári agrármérnöki tanullettünk van küzdelmeinkben, amelynek mányokhoz vezetett, hogy aztán nyomán összefogásunkból talán megszümunkálkodni visszatérjen a szülõföldhöz, ahonnan lethet az a jobb világ, amelyért õ is küzdött. vétetett. Életét teljesen kitöltötte a szakma, amelyet Emlékét kegyelettel õrizzük. választott, a család, az otthon, ahová megpihenni, A szerkesztõség

A r a d

-

M a g y a r

„Hajnal hasad, harmat esik, Új idõknek süt a napja, Áldd meg, Isten, ragyogását. Vértanúink haláláért: Áldd meg, Uram, népek atyja! Háromszáz év bánatáért, Áldd meg ezt a szép országot S áldj meg minket a hazáért!“ Lévay József2005. október. Én nem tudom, milyen bátornak lenni, én csak azt tudom, hogy mi a bátorság. 2005. október. Én nem tudom, milyen október 6-án meghalni, én csak azt tudom, hogy milyen október 6án megszületni. 2005. október. Én nem tudom, mit kell az ARADI VÉRTANÚK napján mondani, én csak azt tudom, hogy nem szabad hallgatni. 2005. október 6. Ez a nap gyásznap. Ez a nap ünnepnap. Gyászoljuk az embert, ünnepeljük a hõst. Fennkölt, magasztos beszédek hangzanak el, a HAZA, a SZABADSÁG kulcsszóként újra és újra megjelenik, és persze a nevek, melyeket megtanultunk, ha megtanultunk, s melyeket mindig elfelejtünk. Esetleg valakit kifelejtünk a 13-ból, hisz nehéz annyi nevet megjegyezni, olyan nehezen kimondható, olyan nehezen leírható neveket. Nagyrészük nem is magyar, nem is magyarként halt meg a MAGYAR SZABADSÁGÉRT. Vagy lehet, hogy mégis MAGYARKÉNT? Sosem tudjuk meg, ameddig csak a nevek érdekelnek, ameddig nem akarjuk a név mögött az EMBERT is látni. A nevekkel való hadakozásunk kisszerûségére mutathat rá a kijózanító párhuzam: mi az én memóriaharcom a szabadságért életet áldozás tette mellett? Ugye most már nem csupán a tények a fontosak, most már nem csak az „illik tudni“, „illik emlékezni“ kényszerûsége irányítja figyelmemet a napra, amikor Haynau 14 tagú törvényszékének ítélete alapján kivégezték az ARADI 13-at? Az ítélet meghozatott, tanúk meghallgatása, védõk részvétele nélkül. És 1849. október 6án kioltatott négy német, egy osztrák, egy horvát, egy szerb és hat magyar élet. Ugye milyen fájdalmas? Ugye milyen szent? Azóta van nekünk zarándokhelyünk, van nekünk Golgotánk, MAGYAR GOLGOTÁNK. Ugye most már ismerni akarom az embert, aki meghalt, aki volt, és aki van, hisz most már bennem is él, tovább él, örökre él. Most már ismerõsként nézek AULICH LAJOSRA, aki a kivégzés elõtti éjszakán Horatius verseit olvassa. Látom DAMJANICH JÁNOST, amint feleségétõl búcsúzik, s a hazát élteti: „Szegény Emíliám! Éljen a haza!“ Rámosolygok DESSEWFFY ARISZTIDRE, nyugodtan magyarázza a papnak, hogy miért is

G o l g o t a

tudott oly mélyen aludni a kivégzést megelõzõ éjszakán: „Tiszta lelkiismeretem van, s az hagyott aludni.“ KISS ERNÕVEL együtt én is méltatlankodva kérdezem: „Hát énrólam elfeledkeztek?“mikor az elsõ sortûz csupán megsebesíti. KNÉZICH KÁROLYNAK meghegyezem a ceruzáját, amivel búcsúlevelet ír családjának. LÁHNER GYÖRGGYEL németül társalgok. Õ inkább töri, mint beszéli a magyart. Mégis, az általa szervezett fegyvergyárakban öntött ágyúkon ott a felirat: „Ne bántsd a magyart!“ Az utolsó éjszakán átszellemülve hallgatom gyönyörû fuvolajátékát. LÁZÁR VILMOS búcsúlevelében együtt olvasom feleségével a rendelkezést: „Adj gyermekeink mindegyikének, ha kilép a világba, egy emléket tõlem- élõ jeléül annak, hogy az, aki becsületesen és tisztán élte egész életét- nyugodtan bír meghalni, ha ártatlanul is, mint én.“ Tanú vagyok, amikor LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY német fõnemes õreit megvesztegetve eléri, hogy a kivégzéskor magyar honvédtábornoki egyenruháját viselhesse. Tüzet adok NAGY-SÁNDOR JÓZSEFNEK , majd egyetértõen bólogatok a frappáns latin idézet hallatán: „Hodie mihi, cras tibi!“ (Ma nekem, holnap neked!) Utolsó szavai: „Éljen a haza!“ PÖLTENBERG ERNÕ mellett többnyire pironkodom, ha magyarul megszólal, ugyanis csak káromkodni tud anyanyelvemen. Mindjárt meg is bocsátok neki, mikor azt mondja: „Csak a nyelvem német, szívem magyar, mert a szabadságért dobog!“ Társain végignézve elsõnek búcsúzik: „Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!“ Megborzongok, mikor SCHWEIDEL JÓZSEF kezébõl kiveszem a vérrel befröcskölt keresztet, melyet utolsó kívánsága szerint fiának kell eljuttatni. TÖRÖK IGNÁCCAL az utolsó éjszakán egy várerõdítéssel foglalkozó szakmunkát olvasunk. Nem vitatkozunk, megértjük egymást. Fellélegzem, mikor a kegyes halál elõbb jön érte, mint azt hóhérai szeretnék. VÉCSEY KÁROLY az utolsó, neki végig kell néznie társai kivégzését. Verejtékezem, látván, hogy búcsúzóul megcsókolja a halott Damjanich kezeit. Gondolatban elítélem a kegyetlen apát, aki maga követelte fia kíméletlen büntetését. 2005. október. Én nem tudom, hány családban emlékeztek, én csak azt tudom, hogy minden magyar családban emlékezni kell. 2005. október. Én nem tudom, hány iskolában beszéltek a szabadságról, én csak azt tudom, hogy minden magyar iskolában, minden magyar pedagógusnak beszélnie kell. 2005. október. Én nem tudom, hányan zarándokoltak el a MAGYAR GOLGOTÁRA, én csak azt tudom, hogy minden magyarnak el kell zarándokolnia. VaSS

3 . oldal


KACSÓ CSILLA


Köszönöm, jól vagyok

Vásárhelyen óvónõ. S z ü l e i m Maroskeresztúron Mint már hírül adtuk, ez év szeptemberében több fiatal, kezdõ pedagógus élnek, én meg hétfõtõl Marosvásárhelyen születtem 1974. március 29-én, de a kapott kinevezést városunk iskolájába. Eltelt egy hónap, és néhány fiatal tanerõt péntekig itt lakom gyermekkorom a Nyárád megkértünk, szóljanak néhány szót magukról, és arról, hogy érzik magukat az új S z e n t g y ö r g y ö n . mentéhez, Rigmányhoz köt. munkahelyükön, milyen terveik vannak, mit kellene változtatni az iskolai életben, Családalapítás a jövõbeli terveim közé tarMarosvásárhelyen tanultam a munkában. Íme a válaszok. tozik. Amikor válaszmûvészetiben, végül a Székely Ferenc összeállítása tottam, nem ismertem Bolyaiban érettségiztem. ezt a várost, de tetszett Aztán elvégeztem a tanítóképzõt, dolgoztam is lyétõl, de most mégis örülök, hogy ide kerültem, tanítónõként. Végül három éve elvégeztem és ezt köszönöm az Istennek, aki a legjobban a földrajzi elhelyezkedése. Szép a táj maga, tiszta a levegõ, a kollegák kedvesen fogadtak. Kolozsváron a pszichológia szakot. tudja, kinek, hol a helye. Terveim között szerepel a magiszteri képzés Megvallom, nem szeretek tervezni. Egyelõre Gyógypedagógusként és iskolapszichológusként dolgoztam. Az idén õsszel kerültem elvégzése, és aztán a véglegesítõ vizsga. A ebben az évben legjobb tudásom szerint szeretném tanítani a francia nyelvet, Erdõszentgyörgyre. Jól érzem itt mert amellett, hogy én nagyon magam, a fogadtatás is pozitív légkörszeretem, az itteni gyerekeknek naben zajlott. Rengeteg tervem van, és gyon hasznos lenne, hiszen a városszeretném is megvalósítani õket. nak svájci meg francia kapcsolatai is Elsõsorban a diákokért vagyok itt, az õ vannak, és a francia tudásukat a érdekeiket képviselem. Az iskolapszigyakorlatban is könnyen chológus feladata a pályaválasztási hasznosíthatják. Mit kellene változtanácsadás, segítenie kell a diák - tanár tatni? Elsõsorban értékrendet. Ne a kapcsolat fejlõdését, a diákok pénzszerzés legyen a legfõbb cél, önmegismerését, nevelési tanáccsal számomra legalábbis nem ez az érték, kell szolgálnia szülõknek és hanem maguk az emberek. tanároknak. A problémák Szenteljünk több idõt egymásra, megelõzésére kell öszpontosítania. segítsük egymást. Az iskolában pedig Nagyon fontosnak tartom, hogy a ne csak a diákokat védjék ilyen-olyan diákok megismerjék önmagukat, az törvények, hanem a pedagógusokat is. egészséges életmódot, hogy figyelMindenkinek lehessenek jenek társaik, tanáraik, szüleik visszakötelezettségei, de elvárásai is. jelzésére. A Rhédey - kastély szomszédságában lévõ kabinetben szülõket, diákokat, tanárokat egyaránt fogadok. Balról-jobbra: Tordai Imola, Andrási Erzsébet, Ambrus Ibolya, Máthé HEGYI CSILLA-GABRIELLA Fotó: György Attila Van lehetõség csoportos és egyéni Tünde Biológiatanár tanácsadásra. Nagyon fontosnak tartom az önismeretet és az emberi kapcsolatokat. vallásoktatásban szeretném alkalmazni az audioErdõszentgyörgyön születtem, 1983. auguszÉppen ezért szeretnék ez év novemberétõl rova- vizuális módszert. Egyfajta filmklubot szeretnék tus 12-én, a középiskolát is itt végeztem, majd a tot indítani az Erdõszentgyörgyi Figyelõ hasáb- beindítani, ahol nemcsak vallásos filmeket kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jain, amelyben a pszichológia - iskola - élet nézhetnének meg a gyerekek, hanem a az biológia karán végeztem 2005-ben. hármas kapcsolatát elérhetõ nyelvezettel, gya- emberi kultúra minden területét felölelõ Szeptembertõl egykori iskolámban biolókorlati megközelítésben tálalnám az olvasó elé. filmeket is. Kirándulásokat is szeretnék giatanár vagyok. Már az elsõ naptól fogva naszervezni, hogy a gyerekeket jobban megismer- gyon jól érzem magam, hiszen itthon vagyok, és Tehát találkozunk a Figyelõ oldalain! jem, és õk is engem. nagyon szeretem, amit csinálok. Terveim között Természetesen látom azt is, hogy az iskolában szerepel a mesterkurzus elvégzése, de ez még TORDAI IMOLA-ERZSÉBET a tanítási körülmények nem mindig a legideá- odább van. Egyelõre minden nap készülnöm kell Vallás-történelem szakos tanár lisabbak. Sok tanteremben - különösen az I - IV. az óráimra, az egész délutánom erre megy el, osztályokban - a padló nem egyenletes, a nem szeretnék készületlenül állni tanítványaim Marosvásárhelyen születtem, 1983. július 22tanulóasztalok ferdén állnak. Ezt feltétlen ki kel- elé. Az iskolában jelenleg a legnagyobb gondom, én. Állandó lakhelyem Marosszentkirály. Van egy lene javítani. Felmerült bennem az is, vajon csak hogy a szakiskolás osztályokban nincs könyv. A öcsém és egy húgocskám, akiket nagyon a tanulóknak vannak jogaik, a tanároknak nin- IX-es szakosztályokban sikerült ideiglenesen szeretek. Családom vallásos szellemû, ez csenek. Véleményem szerint, a tanulók túlsá- megoldani a tankönyvgondot, és ez nagyon meghatározta pályaválasztásomat is. gosan is visszaélnek a jogaikkal, sokat segített a munkámban. Van egy gazdag Marosvásárhelyen a Református Kollégiumban fegyelmezetlenek, nem figyelnek az órákon. biológia szaktermünk, de azt gondolom, hogy ez tanultam 1997 - 2001 között. Itt kezdtem jobban Szeretném, ha a fegyelem erõsödne, és szi- nem elég, új módszerekkel is kell próbálkozmegismerni a Bibliát, és komolyabban érdeklõdgorúbb lenne az iskolai rendszabályzat. Az Isten nunk a biológia tanításában. Errõl most csak ni Isten iránt. Tanulmányaimat a kolozsvári áldását kívánom minden tanárnak és diáknak! ennyit mondhatok. Kívánok mindenkinek, de tudományegyetem református valláspedagógia fõként a fiatal kollégáknak kellemes tanévet. MÁTHÉ TÜNDE történelem szakán folytattam. Az egyetemi évek

Pszichológus

alatt megtanultam, hogy önállóan kell megküzdenem az élet kihívásaival, és meg kell állnom a saját lábamon. Gyerekkori álmom volt, hogy ha majd nagy leszek, gyerekekkel foglalkozzam. Most ez az álmom teljesült. Örömmel teszek eleget választott hivatásomnak. Erdõszentgyörgy barátságos kisvároskának tûnik, s én köszönöm, jól vagyok. Az elsõ napot olyan szorongással kezdetem, akár egy kis elsõs. Mikor aztán hazafelé tartottam, öröm és boldogság volt a szívemben. Itt az iskolában melegszívû kollegákra találtam, akik mindig segítõkészek. Úgy érzem, hogy ebben a közösségben figyelnek egymásra az emberek, kapcsolataikat nem mérgezi meg a rivalizálás. Bár soha nem gon-doltam, hogy ide fogok kerülni, hiszen egy kicsit távol esik a szüleim lakóhe-

Református valláspedagógia - francia nyelv 1981. április 18-án születtem Dicsõszentmártonban. Az elsõ három osztályt Maroskeresztúron végeztem román nyelven, IV. osztályban már magyarul tanultam. A marosvásárhelyi tanítóképzõben végeztem a középiskolát. Érettségi után eldöntöttem, hogy egy évig pihenek. Bár nem nagyon akartam még tanítani, mégis versenyvizsgáztam, el is nyerten egy tanítói állást Szovátán, mint késõbb kiderült egy tanyán kellett volna dolgoznom, de végül Vásárhelyen tanítottam egy évet, és azután felvételiztem Kolozsvárra a református teológia francia szakra. Jelenleg az erdõszentgyörgyi iskola francia szakos tanáraként dolgozom. Magamról annyit, hogy van egy húgom, aki

AMBRUS IBOLYA Román-angol szakos tanár 1980. október 23-án születtem Marosvásárhelyen. A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban végeztem matamatika-fizika szakon, majd úgy döntöttem, váltok, és a marosvásárhelyi Petru Maior fõiskolán elvégeztem a románangol szakot. Ez az elsõ évem a tanügyben, és remélem, hogy nem az utolsó. Erdõszentgyörgyön nagyon jól érzem magam, elsõ látásra megtetszett az iskola. A kollégák szívélyesen fogadtak, kedvesek, segítõkészek mind. Igazán jól érzem magam ebben a környezetben. Terveim? Vannak, de egyelõre még nem szeretnék beszélni róluk. Inkább arra összpontosítanék, hogy valóra tudjam váltani õket.


4 . oldal

A tisztaság világnapja - az óvodában A tisztaság fogalma a legtöbb emberben a kellemes, a szép érzéséhez kapcsolódik. Vele ellentétben riasztóan rémlik fel az eldobált szemét, a szélfújta csomagolóanyagok, a mindenfelé hányódó, üres mûanyagpalackok látványa. Szeptember 23. a Tisztaság Világnapja. Egy nap, amikor kiemelten kellene tennünk valamit környezetünk tisztaságáért kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ennek a kihívásnak kívántak eleget tenni városunk legkisebbjei, az óvodások, hiszen ebben az évben is mindkét óvoda programjának egyik kiemelt fontosságú része „Varázslatos világ“ címen, a környezetvédelem. A Tisztaság Világnapján az óvodai foglalkozások témája a tisztaság megõrzésének fontossága volt. Errõl kérdeztek és beszéltek óvónénik, gyerekek. Majd a kicsik mûanyag tasakokkal felfegyverkezve vonultak ki városunk parkjába, hogy összeszedegessék a szemetet. Lelkesen vadásztak a legapróbb papírdarabkákra is. De csodák csodája, a parkban alig leltek ezen a napon szemetet! És mi, akik itt élünk, tudjuk, hogy ez nagy szó! Az ovisok már azt is tudják, hogy nem elég takarítani. Legalább ennyire fontos vigyázni is a tisztaságra. És hogy ez a tudás maradandó legyen, rendkívül fontos, hogy mi, felnõttek követendõ példát adjunk számukra. Mindannyiunknak fontos, hogy gyermekeinkkel együtt szép és egészséges környezetben éljünk, hogy gyönyörködhessünk földünk világának mindennap megnyíló csodáiban. Budai Katalin, óvónõ

Nyolcadik osztályosok szüreti bálja Október 14-én zajlott le a nyolcadik osztályosok immár hagyományossá vált szüreti bálja. A mulatságot ünnepi felvonulás elõzte meg. A székelyruhás diákok szekérre ülve járták végig Erdõszentgyörgyöt és a környékbeli falvakat, hogy mulatságba hívják az embereket. A szüreti bál este 8 órától kezdõdött a csõsztánccal, majd éjfélig tartó mulatság következett zenével, tánccal, jókedvvel.

Fotó: Tanti Gyula


Elmentek, de nem vesztek el Manapság nagyon sokszor hallhatjuk, ez is elment, az is kitelepedett. Divatossá vált a kivándorlás, az elszármazás, a kitelepedés fogalma. Sajnos, mindez hozzájárul fogyatkozásunkhoz. Ennek, a számunkra oly szomorú divatnak kettõs vonzata van: fájdalom, de olykor büszkeség is társulhat hozzá. Fájdalom, mert úgy érezzük elveszítettük õket, de büszkeség is, mert a legtöbben megállják a helyüket választott hazájukban, munkájuk nyomán legtöbben sikeres pályát futnak be. Ezek jutottak eszembe, amikor Péterffy Gyöngyi, Amerikában élõ költõre gondoltam. Gyulakután született és gyermekeskedett, Marosvásárhelyen élt, és tanított, majd kivándorolt Amerikába. Itt került baráti kapcsolatba Wass Alberttel és Szathmáry Lajossal, és itt vált szellemiségük örökösévé. „Õt is érték kemény kudarcok a nemzetmentés szolgálatában, kapott mélyreható sebeket, csak egyet nem sikerült az idegen lelkûeknek: elvenni hitét, reményét, munkakedvét.“ - írja Kunszabó Ferenc. Péterffy Gyöngyinek már itthon három verskötete jelent meg: Szabadág-váró, Prométheusz, Ég és Föld. Wass Albert így ír róla: „Akinek nem tetszik a költõ zenéje, ne õt vádolja érte, hanem az elrontott világot.“ Szathmáry Lajos szerint: „A Székelyföld lankái, dombjai, gyorsvizû patakok, a végtelen mélységû kék ég, a bárányfelhõk és a zúgó fenyvesek muzsikálnak soraiban, rímeiben.“ A gyulakutiaknak nemcsak erkölcsi, de anyagi segítséget is nyújtott és nyújt. Több rászoruló diáknak biztosít ösztöndíjat a Magyar Tanya keretében. Elment, de nem veszett el! Büszkék lehetünk rá! Gál Irén, nyug. tanárnõ, Gyulakuta

Péterffy Gyöngyi

És élsz és élsz tovább (Wass Albert de Czegének) Dermedt tájra lehel a kémény hó csikordul a kertek alján varjú hallgat fagyszorított ágon nem hiszem a távozásod ugyanazok a dombok a Mezõség zúzmara fényben nádas-tó álmát õrzik csillagok farkaslapuló éjben vacogó árnyék január volt - van s csak egy pillanat - jött a kilencedik nap a kilencedik tized század évezredek árnyékában hallgat a lélek a magányban a téli tájban nem a távozásban csillagõrzõ januárban télben - nyárban õrzi a lélek az alkotásban Az igazak útja halhatatlan Lélekkapun - lélek visz tovább Elvégeztetett a csillagokkal és élsz és élsz tovább!


5 . oldal


„Az élet mozgás - a mozgás élet“ Nemrégiben tudtuk meg, hogy városunkba költözött Csizmadi Mihály-Zsolt, aki több maratoni futóversenyen szerzett díjat. Vele beszélgettünk életérõl, a sportról általában, és különösképpen errõl a cseppet sem hétköznapi sportról - a maratoni futásról. - Kérlek, szólj néhány szót magadról, és arról miként kerültél Erdõszentgyörgyre. - Elõször is mély tisztelettel és szeretettel üdvözlök minden erdõszentgyörgyi lakost. Magamról annyit, hogy 1973. december 3-án, Székelyudvarhelyen születtem, és ott is laktam 30 évig, de 2005 januárjától erdõszentgyörgyi lakosnak tartom magam. A település nem idegen számomra, hiszen édesanyám innen származik, a vakációkat rendszerint itt töltöttem a nagymamámnál, de az egyetemi éveim alatt is sokat idõztem i t t , u g y a n i s Marosvásárhelyen végeztem a gyógyszerészeti szakon. Nyolc éve Korondon, a Sarkadi Gyógyszertárban dolgozom, természetesen ingázom, vállalom ezt a nehézséget, mivel nem szeretnék odaköltözni. - Hogyan kerültél kapcsolatba a sporttal és fõként a maratoni futással? - A sport iránti szeretetem régi keletû, gyerekkorom óta vonzott. Valamikor szabadfogású birkózó voltam, általában kis súly-csoportokban szerepeltem az országos bajnokságokon is, így állandóan kellett tartanom a testsúlyomat, és ez csak mozgással sikerült. Az edzéseken szerettem meg a futást is. Az életfilozófiám: az élet mozgás, a mozgás maga az élet. Az ember mozgásra született, és szervezete az évszázadok folyamán nem változhatott annyit, hogy a mozgást kihagyhatná mindennapi életébõl. A maratoni futást udvarhelyi versenyekkel kezdtem. Az ottani barátaimmal hoztuk létre az Örökmozgók Klubját, amelynek célja a testmozgás népszerûsítése. A klub minden évben megszervezett egy tavaszi és egy õszi futóversenyt, kb. 14-16 km-es dimbes-dombos terepen. Ezeken rendszeresen részt vettem. Ezután jött az ötlet, hogy hosszabb távon is jó lenne kipróbálni az erõnket. 2003-ban szupermaratonon vettünk részt, meg is szereztük az elsõ helyet 4-es váltóban. 2004-ben úgy döntöttem, hogy egyénileg is benevezek. Meg akartam tapasztalni egy másik életérzést az 42 kmes táv teljesítésével. Elég jó eredménnyel sikerült teljesítenem, második helyezést nyertem, az elsõtõl csak 1 perc és 2 másodperc választott el. 2005-ben sikerült megnyernem a Csíkszereda Tusnád közötti Székely Szupermaraton fõdíját. - Külföldön versenyeztél-e? - A 90-es években versenyeztem Magyarországon. Legközelebbi versenyem Temesváron lesz október 16-án. Ez nemzetközi maratoni futás lesz. A tavaly is részt vettem hasonlón. Tíz ország képviselõi álltak rajthoz, és olyan futókkal indulhattam, akik többször teljesítették a több mint 100 éves múlttal rendelkezõ bostoni vagy NewYork-i nagy maratonokat. - Kérlek, sorolj fel néhányat az idéni sikereid közül. - Tavasszal a szezon a 6 km-es szakaszokkal kezdõdik. Ezen a szakaszon a tavaly és az idén is jól teljesítettem, a kategóriámban, (a 30-39 évesekében) elsõ helyen voltam. A tavaly és az idén is a 3. helyezést értem el az összetett versenyen. Marosvásárhelyen a Pro Európa Liga által szervezett 6 km-es szakasz általános

mezõnyében az elsõ lettem, Székelyudvarhelyen szintén. Szovátán az általános mezõnyben második díjat, korcsoportomban pedig az elsõt szereztem meg. Július 31-én a Sepsiszentgyörgyön szervezett maratont is sikerült megnyernem. - Kérlek magyarázd meg, mit jelent, hogy egyéni, csoportos illetve félmaraton. - A klasszikus maratoni táv 42 km 159 m-t jelent, a félmaraton ennek a távnak a fele, azaz 21 km 97,5 m. A maraton a nevét az ókori görögöktõl kapta, klasszikus atlétikai versenyszámnak számított már a régi olimpiákon is. Ha egyedül vállalom a táv lefutását, akkor beszélünk egyéni versenyrõl. Csoportos félmaraton, ha 3 fõs váltóval futunk le egyenként 7 km-t. A 4 fõs szupermaratonokon szoktunk csoportosan részt venni. - Milyen terveid vannak? - Már említettem az október 16-i temesvári nemzetközi maratont, amelyre már régebb megkezdtem a felkészülést. Ez kemény munkát jelent mind fizikai, mind pedig pszichés szempontból. Hetente 150-200 km az edzési fejadagom. Jövõben szeretnék kijutni Magyarországra, és részt venni a minden évben megrendezett félmaratonon, október folyamán van klasszikus maratoni táv is. A távolabbi jövõben szeretnék még nagyobb versenyeken részt venni. Az álmom az, hogy egy bostoni vagy NewYork-i versenyen vegyek részt. - Anyagilag, hogy oldod meg a versenyeket? - Egyelõre saját költségen. Magam állom a szállás, utazás, étkezés, felszerelés és a felkészülés költségét, ez utóbbi egy speciális étkezésbõl áll. A verseny elõtt 8-10 nappal kell elkezdeni a fõleg szénhidrátban dús táplálkozást, a tápláléknak mintegy 65%-át a szénhidrát kell kitegye, a többi fehérje, zsír, valamint sok zöldség és gyümölcs. - Mi lenne az elõnye, ha egy klub tagjaként sportolhatnál? - Természetesen szeretnék klubtag lenni, mert könnyebben tudnék támogatókat szerezni, így megoldódnának az anyagi gondjaim is. Jelenleg se edzõm, se szponzorom nincs. Eddig Vásárhelyrõl kaptam ajánlatokat. - Mi a véleményed az erdõszentgyörgyi sportéletrõl? - A focicsapatot kísérem figyelemmel, de szeretném, ha más sportágak is mûködnének. Az én meglátásom szerint létre lehetne hozni egy atlétikai szakosztályt is. Edzõ nem vagyok, de értek hozzá elméletileg és gyakorlatilag is. - El is vállalnád? - Igen, elvállalnám, és nagyon sok emberkével megismertetnén a szaladás örömeit, ez egészen más életformát jelentene. Ha azt akarjuk, hogy egészségesek maradjunk, mindennap egy kis részt meg kell nyernünk egészségünk számára. Örvendjünk az életnek, éljünk egészségesen, sportoljunk egy életen át, hiszen páratlan biomechanikai rendszerek vagyunk, olyanok, akik mozgásra születtünk. Szekeres Matild

6 . oldal


Sátoraljaújhelyi találkozás Bartis Ferenc költõvel 2005. július 11-én Sátoraljaújhelyen, a Kárpát-medencei Magyar Tanárok és Diákok Találkozóján ért bennünket az a szerencse, hogy találkozhattunk az Erdélybõl Magyarországra kitelepedett költõvel, Bartis Ferenccel. A találkozó házigazdája méltatásában Bartis Ferenc költészetének egyik erényeként emelte ki azt, hogy minden szava megszenvedett igazságot sugall. Hogy miféle igazságról szólnak a költemények? Erre maga a költõ válaszolt, amikor felvázolta mindazt a szenvedést, amit át kellett élnie az igazság kimondása miatt. A vallomás lélekbõl jött, és senki a hallgatóságból nem vonhatta ki magát a szavak varázsának körébõl. Az 1936-ban, Gyergyószárhegyen született költõ élettörténetét elsõsorban a teremben jelenlévõ fiataloknak címezte. Azért mesélte el mindazt a szenvedést, amit átélt, mert a fiataloknak ismerniök kell a múltat, a nemzet múltját. Bárhol éljünk, a nemzetünkért felelõsek vagyunk - hangsúlyozta. Ifjúságának 10 évét börtönben töltötte, Szamosújváron. Tizenkét pályatársával került börtönbe, közülük csak hárman maradtak életben. Miért raboskodtak? 56-os tevékenységükért, szabadságimádatukért vállalták a börtönt, sokan közülük a halált is. A diktatúra egyetlen verséért 7 év börtönnel sújtotta. Mert a diktátorok félénk emberek - mondja a költõ. Mi lenne velük, ha senki sem teljesítené parancsaikat? Hogyan lehetett kibírni ennyi szenvedést? - hangzott el a kérdés a hallgatóságból. Életben tartotta a „csak azért is kibírni“ konok kitartása. Fõ, hogy legyen célunk, legyen jövõt tervezgetõ, éltetõ elgondolásunk, legyen hitünk. Legyen erõnk elhitetni önmagunkkal, hogy mindaz, amit átélünk nem is olyan kétségbeejtõ, de csak akkor lehetséges, ha tiszta a lelkiismeretünk.- hangzott el a költõ válasza. A saját szenvedéseit már megbocsájtotta, de megbocsájthatatlan mindaz a szenvedés, amit miatta okoztak a családjának és a szárhegyieknek. De az áldozat nem volt hiábavaló. A mai ifjúságra nagy feladatok várnak. Ebben az ifjúságban látja a költõ az erõt, a jövõt. Figyelmeztetésként hangzanak szavai: a terület azé, aki belakja. A jövõben megvalósulhat a nemzet egysége, de egy fogyatkozó nemzet elveszett. Végezetül emlékezzünk az 56-os eseményekre Bartis Ferenc versével. Az UTÓSZÓ címût 1956. november 1-én, Halottak Napján szavalta el Kolozsváron, a Házsongárdi Temetõben Dsida, Brassai, Kríza sírjánál, s e verséért a Román Katonai Törvényszék hétévi nehéz börtönre ítélte. Kovrig Magdolna

Bartis Ferenc


Fülöp Kálmán verseibõl ÕSZHARANG Márványarcú vízesések õszharangja

szemem tüzére mások vétke cseppen Ábel vére az ég felé kiált…

szõke bor Temetõk magánya éget s napjaimnak kész a bére: öröklét vagy zord pokol.

ÁBEL Rõzsepattogás lángnyelvek békés násza csikland a perc játékba ûz magányom s bomlásnak indul sok-sok délutánom az egyedüllét elviselhetetlen -

ROHANÓ IDÕ Koldusközöny gyötör engem, talán ma még nem is ettem tettem volna de nem tettem, semmittevés a keresztem csendem múló felapróztam, önmagam Judása voltam írtam rosszat semmit olykor, lappang bennem a gyanús kor s mire felsóhajt a költõ, lázat mér egy emberöltõ…

Utószó

Széttépve és összetörten Gyõzelmektõl meggyötörten Már magzatként bajba ölten Vándor bölcsõtemetõkben És mégis élünk

Fogaskerék futószalag Egyik elmegy másik marad Bölcsõnk sírunk porrá szakad Zokognak a kövek szavak És mégis élünk

Dobra vernek minden vágyat Árverezés a vasárnap Nászunkra is gyászhír támad Üresek a gyermekágyak És mégis élünk

Hogyha sírunk: kiröhögnek Hogyha kérünk: fel is kötnek Hogyha küzdünk: odalöknek Történelmi kárörömnek És mégis élünk

Elvadult a dülõk lelke Kórót terem tarló mezsgye Pusztul a föld egyre - egyre Hull a szikla tenyerünkbe És mégis élünk

Magyar, szavad világ értse: Anyanyelvünk létünk vére. Anyánk szíve tetemére Átok zúdul: vége, vége:….És mégis élünk

Gondolkodó

Fotó: Puskás György

7 . oldal



Tehéntartó gazdák tanácskozása Kõrispatakon

Molnár Dénes festménye

Mérleg

Figyelem…. … a város közlekedési tábláit, amelyeknek feladata lenne elõsegíteni a tájékozódást, s azon tûnõdöm, hogy miért van ezekbõl olyan kevés az útkeresztezõdéseknél, vagy éppen a fontosabb, látnivalókat tartogató történelmi relikviák közelében. Hol vannak azok a turisztikai - ha úgy tetszik - reklámtáblák, amelyek a Rhédey - kastélyról, a középkori mûemléktemplomról, a tavaly felszentelt két új templom hollétérõl vagy a szálláslehetõségekrõl tájékoztatják az áthaladó, vagy éppen ideérkezõ turistákat. A Bözödi-tóhoz vezetõ utat ugyan jelzi a tábla, de ez sem felel meg igazán az elvárásoknak. Hányan vannak, akik elhagyják a települést, és akkor eszmélnek fel, vissza kell fordulniok, hogy ne hagyjanak ki semmit a látnivalókból. Az új közlekedési szabályzatban a turisták tájékoztatása is benne van. Jó volna, ha a közeljövõben erre is figyelnének a városatyák. Séékely Ferenc

2005. október 1-én Kõrispatakon tanácskozást tartottak „Borjú nevelés, széna és szenázskészítés új társulási formában“ címen. 97 faluból mintegy 200-an jelentek meg a tanácskozáson. (Nyárád mente, Kis-Küküllõ mente, Sóvidék, Udvarhely és környéke, Keresztúr és környéke.) A tanácskozás szervezõje Novreczky János pécsi vállalkozó volt, aki nemrég vásárolt Kõrispatakon egy székely házat és az egykori kollektív két istállóját. A gyûlés elõadói a következõk voltak: Antal István, Hargita megyei képviselõ, Dr. Húth Balázs, a Magyartarka Tenyésztõk Egyesületének fejlesztési és marketing vezetõje, valamint a kaposvári egyetem állattenyésztési tanszékének vezetõje és Benyovszki Lajos , Székelykeresztúr polgármestere. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy bemutassák a nyugaton mûködõ társulási formákat, hiszen az egy-két tehenes gazdák az EUban csak társulásos formában tudnak eredményesen gazdálkodni. A legfõbb cél az, hogy a takarmányt ne kézi/fizikai erõvel állítsák elõ, hanem az ahhoz szükséges modern gépekkel. Antal István képviselõ az új szövetkezeti törvényrõl beszélt, valamint az EU-s pályázatokról, lehetõségekrõl. Dr. Húth Balázs, aki gazdálkodik is, bemutatta a 100 tehénbõl álló kis farmját, és beszélt az állattenyésztési technikákról is. A Magyartarka Tenyésztõk Egyesületének nevében a székely gazdáknak felajánlott 2000 magyartarka ondót. Novreczky János vállalkozó a társulási formákról beszélt, és taglalta, hogy nálunk, a Székelyföldön milyen társulási formát lehetne megvalósítani. Cél az, hogy a több száz éves módszerrel elõállított takarmányt új, a 21. századnak megfelelõ módszerrel állítsuk elõ, ehhez azonban szükség van olyan gépparkokra, amelyet külön-külön senki nem tudna megvásárolni, de társulva igen. Az elõadások után a meghívott gazdák tehették fel kérdéseiket. Végül a résztvevõk igazi borjúpaprikást ebédelhettek, Novreczky János adományának köszönhetõen. A tanácskozás sikerrel járt. A résztvevõk mintegy felének szándékában áll megalakítani egy társulást. Ez a szándék a távozáskor kitöltött ûrlapokból derült ki. A tanácskozás a Szalmakalap Múzeum meglátogatásával zárult, és még az idén sor kerül egy újabb tanácskozásra. Pár nappal késõbb egy mezõgazdasági gépeket gyártó osztrák cég felajánlotta, hogy 30 személynek biztosít egy ausztriai tanulmányutat azzal a céllal, hogy az itteni gazdák megismerjék a nyugati modern technológiával mûködõ farmokat. A 30 személy a gyûlésen részvevõk közül össze is gyûlt, a tanulmányútra október 22-26. között kerül sor. Kép és szöveg: Szõcs László

Októberi gondolatok Napok teltével a langyos szellõ egyre szigorúbbá válik, és megrezzenti a száraz faleveleket. Szárnyra kapva, zizegve, rezdülve szállnak alá megpihenni a zord, fekete földre. Ilyenkor, októberben, ha egy kicsit jobban odafigyelünk a természetre, feltárul elõttünk csodálatos gazdagsága, szépsége. Milyen sok szeretetet rejt magában ez a teremtett világ! Mennyire lehet tisztelni az alkotást! Szeretnünk kellene a gyümölccsel megrakott fát, a kopár bükköt, az avart, amelyen megpihenhetünk! De hol van a mai ember pihenése? Hol lehet látni barátságosan elõre nyújtott kezet? Hol van a szeretet, amely megtanít mosolyogni és tisztelni, becsülni mindent, ami érték? Hol van az idõ, melyet arra használunk, hogy szeressünk? Hol van a cél: a szeretetben élõ emberek közössége? Mikor leszünk újra valódi emberek, és mikor gondolunk már végre arra, hogy azért születhettünk meg, mert valaki szeretett bennünket? Mutassuk már ki valahogy emberibb voltunkat! Nem könnyû, de így élni könnyebb lesz. És ennek a „könnyebb életnek“ elõfeltétele a csendes, õszinte, nem hivalkodó szeretet. Csiszér Katalin

Boroshordók eladók. Érdeklõdni az 578207-es telefonon. AGROM-RO Az Mezõgazdasági Oktatóközpont (Marosszentgyörgy) agroturisztikai szakképesítési tan folyamot hirdet 2005. november közepétõl 2006. április végéig. A tanfolyam 360 órás, amelybõl 120 óra elmélet, 240 óra gyakorlati képzés. Az elméleti órákat a jelentkezõk lakóhelyén tartják, ha van megfelelõ számú jelentkezõ. A gyakorlati képzés az oktatóközpont székhelyén történik. A képzés végén a sikeresen vizsgázó hallgatók hivatalosan elismert oklevelet kapnak. A képzés ára 200 lej (2 000 000 régi lej). Jelentkezni lehet: Agrom-Ro, Marosszentgyörgy, 1227 szám alatt, vagy telefonon: 0265-319968, 0265-319691.

8 . oldal


H

Í

R

E

K

I

N

N


E

N

-

O

N

N

A

N

Játszótér a Kis-Küküllõ partján

Fiatal pedagógusok körzetünkben

A polgármesteri hivatal a volt piactér helyén szándékozik játszóteret kialakítani a város gyermekei számára. A területet hátul, a Küküllõ felõl és kétoldalt be fogják keríteni. A m u n k á l a t o k elõreláthatóan 8000 új lejbe kerülnek - tájékoztatta lapunkat Hegyi László alpolgármester.

Szeptember 1-tõl új pedagógusok kaptak kinevezést a KisKüküllõ menti iskolákba. Köszöntjük õket, és kívánunk eredményes, jó munkát, türelmet a gyermekek nevelésében, oktatásában! Erdõszentgyörgy: Budai Katalin (óvónõ) Hegyi Csilla, Máthé Tünde, Ambrus Ibolya, Andrási Erzsébet (földrajz-történelem), Tordai Imola, Kacsó Csilla. Gyulakuta: Héjja Kinga (történelem), Kis Miklós-Lóránd (angol). Kelementelke: Gergely Erzsébet (vallás), Horváth Hajnal (matematika) Menyhárt Tímea (kémia), Pap Katalin (angol). Balavásár: Domokos Ildikó-Honorea (vallás). Egrestõ: Andrei Monica (tanítónõ), Nagy Tímea (óvónõ), Török József (angol). Kend: Nagy Edit (óvónõ). Sóvárad: Szilágyi Zsolt (történelem), Kelemen Mária-Magdolna (angol), Balogh Klára (óvónõ)

Befejezõdött az aszfaltozás Szeptember végére befejezõdött Erdõszentgyörgyön a vasúti átjáró és a város végét jelzõ névtábla közötti útszakasz, vagyis a Petõfi út aszfaltozása. A munkálatok ára 3,3 milliárd régi lej. A polgármesteri hivatal jelenleg a Vámos híd és a mûvelõdési otthon közötti útszakaszt, valamint a mûvelõdési otthon környékét szeretné leaszfaltoztatni. Ez kb. másfélmilliárd lej kiadást jelent a városnak. A munkálatokat a marosvásárhelyi CITADIN cég vállalta.

Folytatják a Balavásár-Szováta közötti út felújítását

Kusztos Endre 80. éves Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte a napokban Kusztos Endre (született 1925. szeptember 27-én, Makfalván) festõ- és grafikusmûvész, a fák szerelmese. A mûvész számos alkotását õrzik Erdõszentgyörgyön is. 1958-ban településünkön volt az elsõ egyéni kiállítása. Kiállított még Szovátán, Debrecenben, Makón, Székelyudvarhelyen, New Yorkban, Los Angelesben, Detroitban, Martonvásáron, Mezõtúron stb. A szerénységérõl és közvetlenségérõl híres mûvészt a közeljövõben meghívjuk, hogy látogasson el városunkba, iskolánkba, ahol ma is õrzik fiatalkori munkáit.

Rekord idõ alatt elkészült a Balavásár - Szováta közötti út elsõ, 10-12 cm vastagságú aszfaltburkolata. Erre még két réteget kell Megjelent Sebestyén Péter új könyve húzni. Amennyiben szép, hosszú õszünk lesz, reménykedhetünk A napokban jelent meg, és már kapható is Sebestyén Péter abban, hogy a közeljövõben ez a két réteg is felkerül az útra. erdõszentgyörgyi plébános új könyve, a Nézz az ég felé. A kötet hétköznapok és A hátrálékban levõ adófizetõk figyelmébe ünnepnapok margójára írt A jövedelem-letiltással és kényszervégrehajtással járó elmélkedéseket tartalmaz, amelyek közül kellemetlenségek elkerülése érdekében felkérjük azokat a ter- néhány épp az Erdõszentgyörgyi Figyelõ mészetes személyeket és jogi személyiségeket, akik még nem tör- hasábjain látott elõször napvilágot. A lesztették adókötelezettségeiket (épület- és területadók, jármû- kötet elõszavát Antal Imre, Ausztriába illetékek, közlekedési büntetések stb.) 2005. november 15-ig szakadt atyánkfia írta, a fotókat Szilágyi szíveskedjenek rendezni adósságaikat! - kérik a városi polgármes- Zoltán, erdõszentgyörgyi fotós készítette. teri hivatal adó-ügyi dolgozói, Tamás Anna és László Margit Ez a szerzõ ötödik kötete. A könyv a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Megkezdõdött a vadászidény Kiadó gondozásában jelent meg (igazSzeptember 17-én megkezdõdött, és 2006. január 31-ig tart az gató Beke Sándor). A könyv bemuidei vadászidény. Amint Kacsó Sándor csoportfelelõstõl meg- tatatására november elsõ felében a Bodor tudtuk, erre az idényre a következõ kilövési keretet hagyták jóvá: Péter Mûvelõdési Egyesület rendezésében kerül sor. 35 vaddisznó, 3 szarvas, 5 õz, 1 medve, 1 vadmacska, 10 nyúl és 20 Elnapolt iskolaforduló róka. Ez a csoport 14.000 ha vadászterületen végez vadgazdálkodást. A Veress Gergely által vezetett 7300 ha területen Az erdõszentgyörgyi líceumi oktatás 50. évfordulójának ünnepvadászó gegesi csoport a következõ vadlétszámot lõheti ki: 30 vad- ségeit elõre nem látható nehézségek miatt a szervezõ bizottság disznó 6 õz, 10 nyúl, 20 róka. Ismerve a vidék vadállományának szeptemberi megbeszélésén 2006. március utolsó szombatjára gazdagságát csak remélni tudjuk, hogy a tél beálltával ezek a halasztotta. Hírszerkesztõ: Székely Ferenc számok 10-20%-kal megnövekednek.

A Hurom Trade KFT.

ErdõszentgyörgyiFigyelõ

547535 Erdõszentgyörgy, Malom utca 3 szám (a volt malom épületében) a következõ szolgáltatásokat végzi a lakosság számára: - lakatos munkálatok - gépi forgácsolás (esztergálás, marás, köszörülés) - villanyszerelés Nyitvatartás: hétfõ -péntek: 7.30-15.30 További információkat a 0265 578445, vagy a 0740 620841 telefonszámokon lehet igényelni.

Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület Cím: 5 4 7 5 3 5 , N i c o l a e B ã l c e s c u , 1 3 . Erdõszentgyörgy - Sângeorgiu de Pãdure, Maros megye - jud. Mureº CEC Mureº, Filiala Sâng. de Pãdure, I B A N : R O 9 7 C E C E M S 3 5 4 3 R O N 0 1 0 5 0 8 1 , C . F. 1 4 5 5 5 6 4 8 F õ s z e r k e s z t õ : Kovrig Magdolna S z e r k e s z t õ s é g : Báthori István, Kovrig Zoltán, Osváth József Sebestyén Péter, Székely Ferenc, Székely-Béres Attila, Tamás Emese M u n k a t á r s a k : Király Katalin, Vass Katalin, Szekeres Matild E - m a i l : [email protected] T e l : 00 40 - 265 578 720 ISSN 1583-8765 Készült a marosvásárhelyi M e d i a p r i n t nyomdában

Az I l l y é s K ö z a l a p í t v á n y támogatásával

Erdõszentgyörgyi Figyelõ

Recommend Documents