Erdõszentgyörgyi Figyelõ

Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület

E rd õ s ze n t gyö rgy i Figyelõ

Fotó: Kovrig Zoltá n

IV. ÉVFOLYAM 36. SZÁM, 2005. NOVEMBER

MEGJELENIK HAVONTA 400 PÉLDÁNYBAN

10 OLDAL, ÁRA 1 LEJ

A nemrégiben kialakított játszótér reggeltõl-estig hangos a sok gyerek vidám zajától

Játszani is engedd… Nem kell komolyan venni. Csak játék - legyintünk, és közönyösen megyünk tovább. Holott van-e komolyabb dolog a játéknál? A gyermekkor meghitt pillanatai jutnak eszünkbe, amikor még a játék segítségével ismerkedtünk a világ csodáival, amikor játékként utánoztuk a felnõttek furcsaságait. És késõbb is, mennyivel könnyebb volt a tudomány közelébe férkõzni, ha a játék segített. Aztán lassan, észrevétlen játékainkba belopakodtak a komoly feladatok, a kötelességek, és elfelejtettünk játszani. Gyötrõdünk, verekszünk, hogy telhetetlen vágyaink tornyát felépítsük, és elfeledkezünk a bennünk megbúvó, játékos kedvû kisgyerekrõl. Lépjünk ki néha a felnõtt gondok nyomasztó terhei alól, próbáljunk meg lazítani, játszani egy kicsit. Ennek egyik, mindenki számára hasznos módja lehetne az, amit színjátszásnak nevezünk. Hasznos annak, aki nézi a játékot, és mennyire hasznos annak, aki maga is veszi a bátorságot, hogy egy elképzelt emberi sors álcáját öltse magára, hogy átélje egy másik ember életének komoly vagy nevettetõ helyzeteit. Hasznos ez a játék akkor is, ha olyanok játsszák, akik nem ismerik ugyan a szakma minden rejtett csínját-bínját, esetleg tehetségük sem kimagasló, de lelkesedéssel, alázattal és szeretettel közelítenek ehhez a játékhoz. Tizenhárom évvel ezelõtt, amikor útjára indítottuk a Kis-Küküllõ menti mûkedvelõ színjátszók találkozóját, ennek a játéknak szándékoztunk fórumot teremteni. Ma már eljutottunk a XIII. találkozóhoz. A színjátszás, azonban közösségi játék, csak úgy lehet igazán játszani, ha nézõk is vannak, akik maguk is elfogadják a színház játékszabályait, és néhány percre együtt lélegzenek a színpadon játszó személyekkel. Kedves erdõszentgyörgyiek! November 26-27-én játsszunkk együtt a mûkedvelõ színjátszók XIII. fesztiválján! Kovrig Magdolna

Kosztolányi Dezsõ (1885-1936)

Akarsz-e játszani? A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfõre ülni, borból-vízbõl mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni? Akarsz-e játszani mindent, mi élet, havas telet és hosszú-hosszú õszt, lehet-e némán teát inni véled, rubin-teát és sárga páragõzt? Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni, hallgatni hosszan, néha-néha félni, hogy a körúton járkál a november, az utcaseprõ, szegény, beteg ember, ki fütyörész az ablakunk alatt? Akarsz játszani kígyót, madarat, hosszú utazást, vonatot, hajót, karácsonyt, álmot, mindenféle jót? Akarsz játszani boldog szeretõt, színlelni sírást, cifra temetõt? Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön, s akarsz, akarsz-e játszani halált? (1916)

2 . oldal

Erdõszentgyörgyi Figyelõ

Gyertyák a síron

Könyvbemutató

November 10-én délután 5 órakor, a helyi mûvelõdési otthon klubtermében került sor Sebestyén Péter, erdõszentgyörgyi plébános ötödik kötetének, a Nézz az ég felé címûnek a bemutatására. A termet megtöltõ érdeklõdõket kellemes meleg és halk zene fogadta. Majd a helyi középiskola X.B osztályos tanulóinak elõadásában elhangzott egy XIII. századi magyar katolikus népi ének. A csoportot Bereczki Klára zenetanár irányította. A könyvet Beke Sándor költõ, az Erélyi Gondolat Könyvkiadó igazgatója méltatta nagyon szép lírai hangvételû esszében. Ezt követõen vidékünk messze földön híres mûkedvelõ versmondója, Rüsz Károly részleteket adott elõ Dsida Jenõ Psalmus Hungaricus címû versébõl. Majd Bölöni Domokos író kérdéseire válaszolva a szerzõ vallott a hivatásáról, közéleti szerepvállalásáról, az írás indítékairól. Ezután a szerzõ felolvasott a kötetbõl, és dedikálta a könyvét. A kellemes hangulatú találkozó is bizonyította, hogy az erdõszentgyörgyi közönség nagyra értékeli papíróját, és igényli a jó könyveket. K.M.

36. szám, 2005. november

November elsején és másodikán hirtelen vagy fokozatosan megtelnek a temetõk, és mindenki halottaira emlékezik, értük világít. A sírokat gyertyaerdõk és krizantémkoszorúk ékesítik, mert ilyenkor még a nem vallásos emberbõl is elõtör a szorongás és emlékezés, a személyes halál botrányának biztos tudata. Amíg égnek a gyertyák akaratlan is elmerengünk azok életén, akik elõttünk jártak, hozzánk tartoztak. Talán még nem engedtük el õket, talán nem is hiányuk fáj, hanem magunkat sajnáljuk, és azon töprengünk, mi lett volna, ha... A gyertya világít, önmagát emésztve adja a fényt másoknak. Egy teljes életprogram. Valójában nem is az elmúlásra emlékeztet, hanem az örök életre, a halhatatlanságra. Arra, hogy az életet a halál nem zárhatja be, se ki. Jóllehet az „örökkévalóság és a küldetés igényével lépünk a világba“ (Popper Péter), és a téboly szele csap arcunkba a „történelem rémületétõl“ (Mircea Eliade), hívõ keresztényként mégis arról vagyunk meggyõzõdve, hogy a halál csak ajtót nyit az örökkévalóságnak. Errõl eléggé biztos értesüléseket szerezhetünk Jézus Krisztustól. A gyertyák fényei és a sírok mellett eltöltött csendes percek arról is meggyõznek, hogy többre vagyunk hivatottak, mint ez a rohanó földi lét, amelyet a halál látszólag végképp megakaszt. Inkább legyünk jóban a halállal, és jó élettel menjünk eléje. Engedjük el azt, ami múlandó és földhöz kötött, akkor is, ha ideigóráig szükségünk van rá, és éljünk a lényegre ráérezve. A koporsónak nincsen zsebe. Csak azt vihetjük magunkkal, ami megérett a túlvilágra, átértékelõdött az örökkévalóság szûrõjén. Van egy kulcs, amely minden zárat kinyit: a szeretet kulcsa. Ez nyújt megoldást a beteljesületlen dolgok fölött érzett bánatunkra, elszalasztott lehetõségeink miatti bosszúságainkra, beteg, vagy haldokló szeretteinkkel való keményszívûségünkre. A szeretet tanít meg nyitottnak lenni mások fájdalma, gyásza iránt, és döbbent rá ki nem aknázott lehetõségeinkre, életünk mélyén szunnyadó örök kincseinkre. A szeretet lendít elõre a mában, és ad reményt a jövõre, miközben el tudjuk engedni a múltat, és átvesszük belõle azt, ami javunkra válik. A novemberi gyertyák nemcsak halottakra emlékeztetnek, nemcsak az örökkévalóság fényét csillantják fel, hanem üzenik, hogy van élet a halál elõtt is. Értelmes, szép élet, amihez a halál is hozzátartozik. Nem kell elfutni elõle, nem kell rejtegetni, titkolni, és a kórházban eldugva a személytelen gépekre bízni. Sokkal emberibb, ha visszaadjuk a halál méltóságát, meghittségét szeretteinknek és magunknak, együtt élve így Halál testvérrel, és bízva Isten irgalmában, Aki maga az Élet. Sebestyén Péter

Tüzes Bálint Halottak Napja táján Vajon hova mehettél õszök után örök tél? Havazhat majd a maradókra, nincsen szirom, nincs levél.

Molnár Dénes festménye

Skorpió Fekete Pál

Ima


3 . oldal


S z á j r ó l - s z á j r a Nem régiben a 80. életévén túljutott Újfalvi Laci bácsit kerestem fel. Tõle érdeklõdtem Erdõszentgyörgy lakóinak hajdani szokásairól, közszájon forgó mondáiról Laci bácsi az 1930-as években 85 éves asszony a francia komornájával Koronkán nagymamájától sok történetet hallott kocsikázott, amikor Péter az ördöngös maBodor Péterrõl. Mindez bizonyítja, hogy a sinájával jött ki egy utcán. A prüsszögõ, település lakói körében élt a székely ezer- krákogó masinához a lovak nem voltak hozmester emléke. Laci bácsi emlékszik arra, zászokva, és felborították a kocsit. hogy gyermekkorában az iskola udvarán Szerencsére a kisasszonynak nem lett volt egy kerek kõ, amelyre rá volt vésve a semmi baja. Péter csak odament nagy Bodor Péter neve. Az is megfordult a illemtudóan. fejében, hogy hazaviszi, de volt vagy 20 kiló - Kezét csókolom, ne tessék haragudni, én az a gombóckõ, így nem tudta hazavinni. vagyok mindennek az oka, nem tudtam, mi lesz belõle. „Bodor Pétert már gyerekkorában csodaA kisasszony komornája kiabált, gyereknek tartották - meséli Laci bácsi. Az veszkedett, de Péter nem értette. uradalmi asztalosmûhelybe is mindegyre - Tessék hagyni, - mondta a kisasszony bement, zavarta az asztalosokat, mert nem történt baj, hála Istennek. mindig beleszólt, hogy õ nem így, hanem - Ha elfogadja az én kocsimat, felajánlom, úgy csinálná. Mígnem az asztalosok meg- hogy hazaviszem. sokallták, és szóltak az uraságnak. - Örömest - azt mondja a kisasszony. - Nagyságos úr, tessék megmondani annak Milyenek a fiatalok, ördöngös masinán, a fiacskájának, - úgy tudták, hogy a Zeyk magától járó szekeren ülni, hát az is valami. uraság fia, pedig õ csak tartotta a fiút - ne Felült, oszt elvitte. Õk aztán ott beszélgetzavarjon minket, mindenbe szól bele - tek - beszélt jól magyarul, mert a rokonsápanaszolta a mester. ga is magyar volt. Úgy összejöttek, megis- Annyira érdeklõdik? - azt mondja az úr. merték egyik a másikat, hogy kialakult egy - Igen - mondja a mester. -Máskor pedig a szerelem. A kisasszony kérdezte: kovácsokhoz megy. Mindenbe szól bele, - Péter, te mivel foglalkozol? nem tudnak tõle dolgozni. - Most akarok a marosvásárhelyi lakosokErre Zeyk Dániel úr kapta magát, és fel- nak jó forrásvízzel egy kutat csinálni. A kút tette a hintóra a fiút, és bevitte Vásárhelyre. már megvan, a medence, a csatornázás is Ismert egy jó mûbútorasztalost, oda beadta elkészül. Jó cserefákat kétfelé fûrészelt, inasnak. Mikor félév múlva bement, el- kivájta a belit, kiégette, s akkor összetette a csodálkozott, mert a mester azt mondta. kettõt, ólomkarikákkal összefogta. Ezen - Jöjjön nagyságos úr, nézze meg, mit folyt le a víz. Nyomás nem volt, de mûvelt a drága fia. - Azt hitte az úr, hogy csobogásba jött be a víz. valami rosszat csinált. A mester beviszi a Egyszer a kisasszony megkérdezte: mûhelybe, hát ott egy óra volt csinálva tisz- - Péter, miért muzsikálnak itt nálatok, sokta fából, rendesen mûködött az az óra.“ szor hallom éjszaka a muzsikaszót? „Szájhagyományból tudom, - folytatta Lci - Kisasszony drága, ennek megvan a maga bácsi, - hogy csinált a patakon egy malmot. története. A Kalandos patakon csinált egy gátat, fel- - Meséld el! - kéri a kisasszony. duzzasztotta a vizet, csinált egy kereket. - Azért, mert amikor a magyar ember Volt egy régi malomkerék, abból csinált szerelmes, s nem tudja másban kifejezni õrlõszerkezetet. Amikor télen az uraság smmiféleképpen, akkor elmegy éjjel, és malma a Küküllõn lefagyott, kellett volna muzsikálja a legkedvesebb nótáját annak a jegelni, akkor egy puliszkára valót tudtak lánynak, evvel fejezi ki, hogy mennyire õrölni, megindították a Péter malmát, szereti annyi víz gyûlt fel, hogy hajtotta a - Péter, ez nagyon szép dolog. szereléket. Hogy milyen volt a szerelék, Péter elgondolkozott, hogy õ nem teheti nem tudhatom, csak hallomásból tudom.“ meg, hogy odaáll muzsikálni ennek a kis„Nagyanyám a 30-as években - 85 esz- asszonynak, mert õ alacsony származású tendõs volt - mesélte, hogy az idõsebbektõl volt ehhez, nem merte. Gondolta, hogy a hallotta, hogy Bodor Péter olyan fonó- kútba jõ be az a víz, és õ szerel arra valamit, kereket készített, amely magától font. ami zenélni fog, hiszen nem messze van Biztosan valamilyen rokka lehetett, amit onnan a Haller-palota. De milyen esze csak lábbal hajtani kellett, a fonalat kellett lehetett annak, hogy olyan masinát csak kézzel rendezni.“ szerkesszen, hogy az nótákat pengessen ki.“ „Olvastam arról, hogy készített egy Ezután Laci bácsi elmesélte, hogyan magától járó masinát is - folytatja Laci bácsi képzelte õ el a zenélõ kút szerkezetét. Így él a történetet. Lengyelországból a forradalom Bodor Péter az idõs szentgyörgyiek után Marosvásárhelyre, a Haller- palotába emlékezetében. jött egy grófkisasszony. A lengyel grófkisKözli Szilágyi Zoltán

Sándor János fafaragványa

Ambrus Lajos Pásztori ének „Az ember egyre vénül, verset ír, tanít“ Radnóti Miklós Itt megpihenhet vágyaink raja, pirul az út elnyúlva és vetkõzik, por hintázik boldogan az ágon, de alant mérges az õszi kikerics. Ne szõj mesét meddõ villámokról, utánad felsír a fénnyel vert patak, olcsó zászló a búza, ha léha: nem haragot vetsz, mégis aratsz. Nézik a tollat forgató kezedet, a tavasz elment, emlék a nyár, okos léptekkel tél jön , és ölel; Ó, pásztori Múzsa, vigyázz reánk!

Sándor János fafaragványa


A replika jogán

4 . oldal


A „hangadók“, azaz a közvélemény szédítése

Úgy érzem, hogy egy tisztességesebb, jobb jövõ reményében szólni kell, ha valamit sérelmezünk, ha valamivel nem értünk egyet, mert az elhallgatás egyenlõ lenne az elismeréssel vagy a felelõsség elõli megfutamodással. Igen, kedves mit sem sejtõ olvasó, az Erdõszentgyörgyi Figyelõ 32-33-as számában megjelent interjú nem más, mint félreérthetetlen kimagyarázkodás az interjúalany részérõl. Amolyan „mosom kezeimet“, miközben másokra hárítok mindent. Ha egy évvel korábban olvasom a cikket, talán szóról szóra elhittem volna, de sajnos ma már nem hihetem el. Az interjúalany észjárása naivitásnak tûnik, vagy tudatos félrevezetésnek egy tevékenységrõl, amely ugyan jó szándékkal indult, de sajnos, nem így végzõdött. 2004 novemberében erdõgazdálkodási közgyûlésre hívtak. Kötelességemnek tartottam megjelenni, hiszen mind két szülõm részérõl érintve vagyok. Az 50-60 évvel ezelõtt õket ért fájdalmas sérelmeik emlékét szomorú hagyatékként mesélték el nekünk, utódaiknak. Várakozással figyeltük a hosszas parlamenti - szenátusi vitákat, reméltük, hogy körültekintõen alkotják meg a visszaszolgáltatás törvényeit, megelõzve ezzel a visszaéléseket. A visszaszolgáltatás egyik kényszermegoldása volt az ideiglenes erdõgazdálkodási társulások létrejötte azzal a céllal, hogy tulajdonjogba helyezzék az erdõtulajdonosokat, amíg azok eldöntik, hogy egyénileg vagy társasban kívánnak gazdálkodni, vagy esetleg eladják azt. Eddig minden rendben történt. A visszaadási folyamat rendkívüli munkát igényelt, amiért köszönet illeti azokat, akiket az a bizonyos cikk is említett. Megalakították a társulást, erre összeadtak 7 millió lejt, mint induló tõkét, bankszámlát nyitottak, pecsétet készítettek, mûködéshez szükséges alapszabályzatot alkottak, tehát legálisan bejegyzett társulást indítottak. Mondhatni mini társulást, hisz csak 7 bejegyzett tagból állt, és még a saját erdõ részüket sem jegyezték be. Következett volna a tulajdonba helyezett személyek közjegyzõ elõtt történõ bejegyeztetése - 253 tulajdonos, 610 ha erdõterülettel. A folyamat elindult, mert a tulajdonosok aláírtak ugyan egy névjegyzéket, de ez - mint késõbb kiderült - csak szándéknyilatkozat volt, a tulajdonosok nyilatkoztak arról, hogy be fognak lépni a társulásba. A bejegyeztetés legális folyamata azonban elmaradt. Ezért volt lehetséges a cikkben említettek visszalépése, hiszen törvényesen be sem léptek, mint ahogy törvényesen mind a mai napig senki sem lépett be. Ezért volt lehetséges a mini társulás felbontása. Így nyilvánvaló, hogy törvénytelenül gazdálkodtak a félrevezetett tagok erdejében. Tehát tévútra vezettek minket, a tulajdonosokat, de a polgármesteri hivatalt, az erdészeti hivatalt is. Tehát mondhatjuk, hogy a mini társulás törvénytelen gazdálkodásba kezdett. Törvénytelenül készíttetett üzemtervet, kötött szerzõdéseket, tartott árveréseket, adott kitermelési engedélyeket a parcellákra, és ezekrõl nincs ellenõrzõ visszavételi jegyzõkönyv. Többletvágásokra, engedély nélküli kitermelésekre utaló

jegyzõkönyvek, megalapozatlan, összefüggéstelen, zavaros kifizetések jellemzik a munkájukat. Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy a tevékenység beindítási költségeit induláskor - jó indulatból, vagy lehet elõre megfontolt szándékból - úgy tûnik elõvásárlási jogot adva egy kitermelõnek, ami késõbb zsarolás tárgya lett. Ezt az összevisszaságot látva a tulajdonosok elégedetlenségüknek adtak hangot, és kérték egy tulajdonosi közgyûlés összehívását. Mindannyian azzal a tévhittel jelentünk meg a gyûlésen, hogy legális társulási tagok vagyunk. A közgyûlés formaságait betartva az igazgatásra felkért N. Z. nyitotta meg és vezette a gyûlést. A jegyzõkönyvet író bizottság megválasztása után, ugyancsak õ egy zavaros, összefüggéstelen tájékoztatót tartott a kitermelések helyzetérõl, valamint a pénzügyi állapotról. A tájékoztató a többség elégedetlenségét váltotta ki. A tulajdonosok új vezetõségi választást kértek egy áttekinthetõbb tevékenység érdekében. A szélesebb körû megjelenés érdekében N. Z. új gyûlés összehívását javasolta, elhallgatva, hogy tulajdonképpen nem is vagyunk társulási tagok. Így történt, hogy második nekifutásra új igazgatótanácsot és ellenõrzõ bizottságot választottunk. A jegyzõkönyvek világosan tükrözik a tényeket, és azt is, hogy N. Z. kiket jelölt. Akkor kérdem én, hogy mit is jelent az „ÖNJELÖLT“ kifejezés, amit a cikkben N. Z. úr annyiszor hangoztatott, hiszen éppen õ volt, aki többünket jelölt, a közgyûlés pedig megszavazott bennünket, akárcsak N.Z.-t, aki szintén a jelöltek között volt. Ez is becsületsértés, vagy nem? Valójában az beszél rágalmakról, aki ezt a zavaros helyzetet elõidézte. Az újonnan választott vezetõség jóhiszemûen látott hozzá, hogy egy mindenki számára áttekinthetõ tevékenységet végezzen. Tiszta képpel szerettünk volna indulni, aminek feltétele felmérni a reális helyzetet mind a kitermelések, mind pedig a pénzügyek tekintetében. Akkori igyekezetünkben nem értettük, hogy miért is tárta elénk olyan összevisszasággal N. Z. a helyzetet. Lassan meg kellett értenünk a legalitás hiányát, amit egyenesen nem mondott ki. Így történt a társulás felszámolásának ügye. Eleinte nem értettük, hogy teheti, hát tehette, hisz nem voltunk hivatalos tagjai a társulásnak. A feladata az lett volna, hogy a fölösleges, indokolatlan költségeket a társulás legalizálására fordítsa. Most úgy néz ki a helyzet, hogy se pénz, se posztó - se erdõ, se pénz. A több milliós forgalomból csupán 600 millió jutott a tulajdonosoknak. A tények tálalása, sajnos, arra enged következtetni, mintha valaki el akarná rejteni a tulajdonosok elõl a tényeket. A legrosszabb az, hogy az elõidézett zavaros helyzet miatt az erdõk egy része letarolva, megcsonkítva, ellenõrizetlen maradt. A tulajdonosok pedig meglopva, zûrzavarba, kételkedésbe taszítva, tévútra vezetve, becsapva érzik magukat, és aggódnak amiatt, hogy mi is lesz az erdeik sorsa. Tar Mihály A jelen írással egyhangúlag egyetértett a legálisan megválasztott igazgatótanács, és ezt aláírásukkal hitelesítették is.

Önuralommal nevelj!

Valamit elrontani elég egy pillanat. A helyreállításhoz, a gyógyításhoz azonban sok idõ és nagy türelem kell! Legyen ez az elsõ figyelmeztetés minden felnõtt számára, mielõtt felcsattanna, mielõtt kimondana egy durva szót csintalankodó gyermeke láttán. Ha dühösek vagyunk, várjuk meg, amíg rossz pillanatunk elmúlik. Tanuljuk meg, hogy a gyermeknevelés türelemjáték. A gyermekeink nevelésében helye van a meghatódottságnak, az örömnek, a vidámságnak vagy a szomorúságnak, komolyságnak, a következetes szigornak, de nincs helye a durvaságnak, a türelmetlen kifakadásoknak. Uralkodjunk indulatainkon, rossz hangulatunkat ne zúdítsuk gyermekeinkre. Olyan korban élünk, amely arra késztet, hogy rohanjunk minden után, ami sikert ígér, hogy minden áron gyõzni és legyõzni akarjunk. Pedig nem ez a cél. Nem kell mindig gyõzni, hanem csak örvendeni a jól végzett

munkának. Így talán gyermekünkre is több idõt fordíthatunk, jobban odafigyelhetünk nevelésére. Mert valójában csak az válhat igazi emberré, aki a tisztesség, az erkölcsösség, az emberséges magatartás sokféle összetevõjét magáénak tudhatja. Ez pedig elsõsorban rajtunk, szülõkön múlik. Legyen türelmünk és megfelelõ önuralmunk irányítani minden percben gyermekeink lépteit a jó felé. Neveljük õket úgy, hogy különbséget tudjanak tenni a jó és a rossz között, és legyen erejük a jót választani még akkor is, ha az áldozatot, lemondást követel tõlük. Hogy nevelni tudjunk, elsõ sorban magunkat kell nevelnünk azzal, hogy sohasem veszítjük el önuralmunkat, amikor gyerekeinkhez szólunk. Gyermekeinket csak jól szabad nevelni, márpedig jól nevelni csak türelemmel lehet. Csiszér Katalin


5 . oldal

Könyvek formájában közölt keresztény üzenet Beszélgetés Sebestyén Péter erdõszentgyörgyi plébánossal. Korábban már hírül adtuk, hogy megjelent Sebestyén Péter ötödik kötete, a Nézz az ég felé, amelynek bemutatására 2005. november 10-én, csütörtökön került sor városunk mûvelõdési otthonának klubtermében a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület szervezésében. Ennek apropóján kerestük fel a szerzõt, aki szerkesztõségünk tagja, és a marosvásárhelyi rádió vallási mûsorainak rendszeres vendége. - Mindenek elõtt gratulálok az ötödik kötet megjelenéséhez. Öt év alatt öt kötet, ez azt jelenti, hogy a következõ öt évben megint születik öt új kötet? - Elõször is hadd jegyezzem meg, hogy én nem így teszem fel magamnak a kérdést. Nem versenyzem senkivel, és nincs is így betervezve, egyszerûen így alakult. Már ez az öt kötet is a gondviselés csodája. És mindenik könyvnek saját története van. Három (Életutak - 2000, Agapétól Zsoltárig 2001, Családi szentély - 2004) önálló sorozatként hangzott el a rádióban, és arra gondoltam, közkinccsé teszem írott formában is. Hála Istennek a kiadáshoz jó szándékú támogatókat is találtam. A másik kettõ (Készenlétben 2003, Nézz az ég felé 2005.) inkább apró írások, a Figyelõben megjelent cikkeim, prédikációim csokorba kötött gyûjteménye. Azért akartam eljuttatni a nagyközönséghez ezeket, mert idõszerû témákról, hitünk és életünk hétköznapi teológiájáról szólnak. De hogy a kérdésre is válaszoljak: nem valószínû, hogy lesz még öt kötet mostanában. Fõleg nem egymás után. A jövõ évre ugyan még van egyre kilátás, de ne igyunk elõre a medve bõrére. A könyvekhez idõ, elmélyülés, csend kell. És sok munka. Ez nem termelés, ez inkább szülés. Most, hogy megszültem az ötödiket, töltekeznem kell, és ehhez sok idõ szükséges. - Erdõszentgyörgyön és vidéken sokan ismerik, de talán keveset tudnak élete fontosabb állomásairól. Kérem, mondjon néhány szót önmagáról. - A híveim már nagyjából tudják, de azért újból elmondom, ha ennyire szükséges. Csíkországból származom: édesanyám ménasági, édesapám szépvízi székely. Édesapám kilenc és fél éve hunyt el, édesanyám velem van, õ a kántorharangozó-házvezetõnõ meg mindenes. Még két bátyám van: a kisebb Gyimesfelsõlokon kántor, a nagyobb otthon lakik Szépvízen, a szülõi házban. 1972-ig Csíkszentmihályon laktunk, mivel édesanyám ott volt kántornõ. Majd Szépvízre költöztünk, ott végeztem az általános iskolát, és ott töltöttem gyermekkorom. A középiskola egy részét is otthon végeztem, majd Gyulafehérváron a Kisszemináriumban érettsé-

giztem. Kilenc hónapot katonáskodtam, majd pedig a Teológiai Fõiskolát végeztem el. 1992ben szentelt pappá Ft. Bálint Lajos érsek úr a csíksomlyói kegytemplomban. Segédlelkészként Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyóremetén szolgáltam. 1997 februárjától Erdõszentgyörgyön látom el a plébánosi teendõket. Vagyis tõsgyökeres csíki székely vagyok, és pap. - Szereti-e Erdõszentgyörgyön? - Erre nem szívesen adok egyértelmû választ, mert akkor szét kellene szedjem emberségemet, magyarságomat, katolikusságomat, székelységemet, hivatásomat, - és ez egyszerûen lehetetlen. Egyébként, akik nem idevalósiak, azok értik, mit akarok ezzel mondani. De hogy mégis árnyaljam a képet: szeretem a hivatásomat. Akarom szeretni Istent és embertársaimat holtomiglan. Szeretem a tájat, a vidéket, a lombhullató erdõket, de azért a fenyõt többre becsülöm. Sokszor kényelmetlen, hogy nincs velem egy tõrõl Fotó: Szilágyi Zoltán metszett emberfia, akivel szót érthetnék. Sokszor fáraszt az a felhígult, vegyes, arc nélküli, gyökértelen mentalitás, amelyet a hétköznapokon olykor tapasztalok. Néha úgy érzem, lefelé húz és kísért ez a nyelvi és vallási identitászavar, amely mint egy labirintus útvesztõje, rengeteg többlet energiát elszív belõlem. De lehet, hogy Isten épp ezért adta ezt a kihívást életemben, hogy erõsítsen, edzésben tartson, és megbirkózzak vele. Ennek ellenére sokszor megtapasztaltam, hogy apró lépésekkel, türelemmel, egyeneslelkûséggel, bizalommal sokat lehet tenni, és én is ezt próbálgatom. - Tegyük fel, holnap valamilyen fontos megbízatást ajánlanak fel az érsekségen, vagy kinevezik valamelyik nagyvárosba szolgálni, elvállalná-e? - Ami a katolikus egyház belsõ fegyelmét illeti, bizonyára tudják az olvasók, hogy a katolikus pap Isten katonája. Õ a fõpásztornak engedelmességet fogadott, mert püspöke döntéseiben Isten akaratát látja. A katolikus pap ott szolgál, ahová helyezi és kinevezi a fõpásztor. De megnyugtatok mindenkit, hogy nem vágyódik rám az érsekség, és én sem vágyódom Gyulafehérvárra. Vannak ott nálam sokkal

36. szám, 2005. november illetékesebb és képzettebb pap-kollegák, akik rendkívül gyümölcsözõen végzik szolgálatukat. Velem a fõpásztor rendelkezik. Ha úgy látja jónak, maradok, ha helyez, megyek. - Októberben múlt egy éve, hogy felszentelték az új templomokat. Egy év távlatából, hogyan értékeli, a környékbeliekre, de fõként a katolikusságra volt-e szellemi kisugárzása az új templomnak? - Merem remélni, hogy valóban van kisugárzása híveim és a környékbeli katolikusok számára. A Figyelõ októberi számában már pedzettem ezt a gondolatot. A templomot meg kell tölteni nemcsak ünnepeken, hanem heti rendszerességgel. Nem kell félni, hogyha más emberként jövök ki onnan. A templom nemcsak egy imaház, egy közösségi gyülekezeti terem, hanem Isten földi lakóhelye. Itt, Szentgyörgyön még nincs igazi katolikus közösség, mert nincs meg ennek a kulturális - szellemi háttere. De azon vagyunk, hogy lassan kitapossuk ennek az útját. Egy közösség nemzedékeken keresztül épül, izmosodik, alakul, fejlõdik, hagyományokat teremt és ápol, kultúrát honosít meg. Egy közösség arca idõben is hosszú folyamat eredményeként tisztul le. Ennek a folyamatnak egyik lépése - és talán nem is a legfontosabb - a templom. De az egyházközösség minden tagjának meg kell hoznia a maga áldozatát, hogy közösségünk magára találjon. A magam részérõl ezt próbálom elõsegíteni a liturgiával, az ünnepekkel, a kulturális rendezvényekkel, de akár a közéleti szerepvállalással is. - Azt mondják, nemcsak katolikusok járnak ebbe a templomba. Ezt mivel magyarázza? - Ennek, azt hiszem, sokkal egyszerûbb okai vannak, semmint olyasmik, amikért össze kellene vonnunk a szemöldökünket. Híveim többsége vegyes házasságban él, és természetesnek tartom, hogy ökumenikus érzésbõl, család iránti szeretetbõl néha vagy rendszeresen eljárnak a katolikus templomba is. De akadnak olyanok is, akiket a kíváncsiság visz oda, van, akinek a templom újdonsága, egyszerûsége kelti fel érdeklõdését vagy éppen az egyház gyönyörû liturgiája. Esetleg a katolikus rendezvények élménye, a templom akusztikája csábít. Tény, hogy szívesen látunk mindenkit az új istenházába. Ha pedig a templom népszerûségéhez az én személyem is hozzájárult, legyen érte dicsõség Istennek. - Térjünk vissza a könyveihez. Egyikben a cölibátusról, azaz a papi nõtlenségrõl ír. Változott-e ez a szemlélete? - Alapvetõen nem változott. Inkább úgy mondanám, hogy mélyült, letisztult, megerõsödött. Én már a fõiskolán magamévá tettem az egyház ezzel kapcsolatos tanítását, és egyre inkább azonosulok vele. Ahogy telnek az évek, mind tudatosabban próbálom megélni papságomat a cölibátus adta kincsével. Mert a papi nõtlenség óriási kincs. Le kell ugyan mondani érte más kincsekrõl, de ez a kincs nem öncélú, hanem mint jel, kifejezésre juttatja, mi a legértékesebb és a legfontosabb az életben: Istent szeretni és neki szolgálni. Mindenestõl csak úgy adhatja oda magát az ember valakinek, valaminek, ha megszüntet minden gátló, fékezõ, erejét, energiáját, idejét elszívó tényezõt. (folytatás a 6. oldalon)

6 . oldal


Könyvek formájában közölt keresztény üzenet ... (folytatás az 5. oldalról)

A szolgálati papság nem hivatal, nem szolgáltatás, nem állás, nem munkahely, hanem örömteli odaadottság. A férfit sem az asszony teszi boldoggá, a nõt sem a férfi, hanem az odaadásban megnyilvánuló szeretetük, amely Istenbõl forrásozik. E nélkül nem élhetõ a házasság sem. Így értem a cölibátus értelmét és értékelését. E nélkül csak kínlódás és fusztráció, amelyet aztán egyéb utakon kell kárpótolni, akárcsak a sikertelen házasságokat a válással. - Egy helyütt azt írta: a hegyrõl le is kell jönni. Ez érvényes mindennapjaink hegyeinek megmászása esetén is? - Így van. A hegymászás életünk hegyeire is érvényes. A nehézségek, a fáradtság és kiábrándulás után újra jönnek a csúcsélmények, a megelégedettség, a jól végzett munka utáni lelki béke és biztonságtudat. A hegyrõl nemcsak le kell jönni, hanem újra vissza is kell menni. Mert ott a csúcson gyûjtünk erõt, töltjük fel lelkünk üzemanyagtartályát, és így lesz erõnk továbbvinni az élet keresztjét. - Könyvei milyen szakmai elismerést illetve lelki elégtételt hoztak az ön számára? - Szakmai elismerést már csak azért sem hozhattak, mert az egyházban nem ez a cél, és én nem vagyok sem különleges professzor, sem akadémikus teológus. De a hallgatóktól és az olvasóktól kapott levelek vagy személyes köszönetek, visszajelzések nyomán azt érzékelem, hogy ez

I s m é t

2005. október 23-án, vasárnap újabb gyûlésre jöttek össze a tulajdonosok a magán erdõk sorsának eldöntése érdekében. A gyûlést Hegyi László alpolgármester vezette, aki köszöntötte az egybegyûlteket, köztük Bratu Codruþot, a körzeti erdészeti hivatal megyei igazgatóját és Lile Constantint a szovátai erdészeti hivatal részérõl. A gyûlés napirendjén szerepelt a magánerdõk védelmének biztosítása a jövõben, illetve a volt erdõtársulás jelenlegi helyzetének megvitatása. Bratu Codruþ igazgató ismertette az egyéni illetve a társas gazdálkodás lehetõségeit, kiemelve a társas gazdálkodás elõnyeit. A volt társas megszüntetése miatt mindenki egyénileg köthet szerzõdést egy erdészeti hivatallal, amely õrizni fogja, és az üzemterv szerint engedélyezni foglya a vágásokat. A jövõre nézve azonban a társas gazdálkodást ajánlja. Tar Mihály, aki Bratu úr szavait magyarra fordította, arra kért választ, hogy ha egyénileg szerzõdnek a tulajdonosok valamelyik erdészeti hivatallal, felhasználható-e a társulás által összeállított üzemterv. Bratu Codruþ szerint ez akkor lehetséges, ha minden tulajdonos ugyanahhoz az erdészeti hivatalhoz csatlakozik. Román Mircea véleménye szerint a volt társas nyilvántartásában szereplõ adatok nem fedik a valóságot, vagyis több fa van kivágva, mint ami az engedélyben szerepel, ezért mielõtt átadnák az erdõt valamelyik

a z


a rádiós vagy könyves apostolkodás megtermette a maga gyümölcsét. Az egyszerû emberek nagyon is a lényegre tapintanak, és ez a legnagyobb lelki elégtétel. A könyvek formájában közölt keresztény üzenet igenis idõszerû, és azt mondhatom, hogy a sokféle szellemi agymosás légkörében talán hiánypótló is. Egy az évtizedek során keletkezett szellemi - lelki ûrt igyekszik pótolni, illetve betölteni, és én elmondhatom, hogy nem dolgoztam hiába, mert az örömhír szócsöve voltam. - Végezetül: mit üzen híveinek, de nemcsak azoknak, hanem a XXI. század magyarjainak, istenfélõknek és ateistáknak? - Híveimnek nem szoktam üzengetni, hanem elmondom nekik személyesen. De azt kérném tõlük, hogy legyenek buzgók, legyenek büszkék katolikusságukra, és hozzanak meg érte minden áldozatot. Megéri. Ezzel környezetüket jó értelemben is megfertõzhetik. A magyaroknak azt üzenem, hogy legyenek istenfélõk, mint õseik, és ragaszkodjanak kincseikhez. Építkezzenek és alkossanak. Oltsák be gyermekeiket, környezetüket a kultúra értékeivel. Merjenek bízni az isteni gondviselésben. Nézzenek bátran szembe a globális - liberális világ kihívásaival. Tegyenek meg mindent családjuk - nemzetük gyarapodásáért, szaporulatáért és szebb jövõjéért. A magukat ateistáknak vallóktól azt kérem, járjanak nyitott szemmel a világban, vegyék észre a bennük és körülöttük levõ jót, legyenek õszinték az emberi kapcsolatokban, és meglátják, ott lesz köztük az Isten. Kérdezett: Székely Ferenc

e r d õ k r õ l

erdõkért. Véleménye az, hogy a körzeti erdészeti hivatal megyei kirendeltsége vegye át az erdõt, állapítsa meg a kárt, ha van, és a számlát nyújtsa be a felszámoló bizottságnak. Személy-Gáll István határozottan állítja, hogy nem hiányzik fa, csak vevõt kell találni a már kivágottakra, ugyanis az árak nagyon alacsonyak lettek, és nehéz vevõt találni. Bratu Codruþ ajánlja, hogy adják át az erdõket valamelyik erdészeti hivatalnak megõrzésre. Az erdészet majd az üzemterv szerint pecsételi a fákat, amit aztán a tulajdonos személyesen értékesíthet, és a kitermelés után átveheti, felleltározhatja az erdejét. Így minden tulajdonos egyénileg köt szerzõdést az erdészettel, egyénileg gazdálkodhat, de ennek az a feltétele, hogy mindenki ugyanahhoz az erdészethez forduljon. Késõbb ajánlatos új társulást alakítani, mert így észszerûbben gazdálkodhanak, Zoltán, a volt társulás adminisztrátora igényelhetnek támogatást az erdõ gondokérte a szerzõdés felbontását, ráadásul az zására és újratelepítésére, tudniillik ez a egyesület tartozott is az erdészetnek, ezek tulajdonos kötelessége. után õk semmi munkálatot nem végeztek. Utóirat: November 2-ra Személy-Gáll Þifrea Mircea véleménye az, hogy elõször István, a felszámoló bizottság elnöke új tisztázni kell a volt egyesület felbontásának gyûlést hívott össze annak eldöntésére, körülményeit, az erdõk jelenlegi állapotát, hogy az erdõt a szovátai vagy a makfalvi majd azután határozzanak a jövõt illetõen. erdészeti hivatalnak adják át, azonban a Roman Mircea meglátása az, hogy ameddig szovátai erdészet nem tudott árajánlatot a felszámoló bizottság nem nyújtotta be a adni, ezért a döntés elmaradt. zárszámadást, addig a bizottság felel az Tudósított: Báthori István erdészetnek, meg kell állapítani a jelenlegi, valós állapotot. A szovátai erdészeti hivatal a kitermelés befejezése után nem leltározta fel a kitermelt parcellákat, annak ellenére, hogy többször is kérte ezt a társas, és törvényes kötelessége lett volna a szerzõdés értelmében, mert ezt a munkálatot már ki is fizették. Lile Constantin szerint, Nagy


7 . oldal


A madárinfluenza „ E g y k i s c s i b e - i n f l u e n z a k ö r k é p “ szárnyasokkal közvetlenül (a szárnyasok pestise) nagyon régi, Európában már majdnem elfe- érintkeznek. lejtett betegség. Elõször 1878-ban írták le Észak-Olaszországban. A mostani fertõzési gócok körül túlméretezett a pánikhangulat, A XX. században több európai országban is megjelent súlyos amelynek árnyékában gazdasági érdekcsoportok, gyógyszerjárványok formájában, és tetemes károkat okozott. Országunkban gyártók és forgalmazók húzódnak meg. 1907-1910 között jelentkezett, és az akkori állatorvosi hatóságok- A szakembereknek különbözõ a véleményük, de egyhangúan az nak sikerült felfedezni a betegség okozóját. 1934-ben újabb fer- a tényállás, hogy a betegség akkor jelenthet az emberre veszélyt, tõzést észleltek Suceava környékén. A hatóságok gyors és azaz járványszerû betegséget, ha a madárinfluenza valamelyik hatékony közbelépésének köszönhetõen sikerült megállítani a típusa kombinálódik egy humáninfluenza-vírussal. betegség terjedését, ez azonban 25.000 szárnyas kényszervágásáPillanatnyilag a betegség elleni küzdelemben kétféle stratégia val, elpusztításával járt. A legutóbbi járvány 1941-ben jelentkezett van kialakulóban. A keleti orientáció, amelyet elsõsorban Kína az egész országban, de mintegy csoda folytán egy év múlva spon- képvisel. Ez a szárnyasok védõoltásával és a megjelenõ fertõzési tán módon, hatósági beavatkozás nélkül napjainkig eltûnt. gócok felszámolásával próbálkozik. A másik, a nyugati irányvonal Elszigetelten még felütötte a fejét a betegség Észak-Afrikában, a betegségnek vesztegzárak felállításával, általános járványtani Délnyugat-Ázsiában, Dél-Amerikában. intézkedésekkel próbál gátat szabni, kizárva a szárnyasok A betegség kórokozója egy A típusú hemoglutinánt (H) és neu- védõoltását. rotrop (N) influenzavírus, innen származik az újabban megjelenõ A legújabb fejlemény, hogy magyarországi szakemberek az vírusok HN megjelölése. Kísérleti formában a vírus letális változá- Egészségügyi Világszervezet jóvoltából hozzájutottak a H5 N1 sokat okozott patkányoknál, tengerimalacoknál, kutyáknál, vírustörzshöz, és sikerült kifejleszteniük a védõoltást az emberi macskáknál, majmoknál. megbetegedések megelõzésére. Az oltóanyag megjelenését azonA megbetegedett szárnyas levertnek mutatkozik, 43-44 fokos ban csak 2006 márciusára ígérik. Addig is gyógyszerek garláza van, a taraja lilás lesz, a begye telített, emésztési, légúti és madáját, védõoltások sokaságát zúdítják a tájékozatlan emberre. A idegi zavarok lépnek fel, 1-5 napon belül az állat elhull. Jellegzetes média jóvoltából maradunk az embert riogató világjelentésekkel, tünet a bõr alatti kötõszövet savós beszûrõdése a fej, a nyak és a és várjuk, hogy a duplán csomagolt és agyonreklámozott nyugati, mell tájékán. fogyasztói hozzáállás vagy a kimért, sokszor fanatikus és még Az utóbbi ázsiai járványok során a 121 megfertõzött emberbõl 62 mindig centralizált keleti megközelítés hozza meg az elõrelépést meghalt, ezeknek 60% állategészségügyi szakember volt. Tehát a a betegség elleni küzdelemben. legveszélyezettebbek azok a hatóságok és állattartók, akik a beteg Dr. Tróznai Sándor

Figyelem…. … a város járhatatlan járdáit, amelyek miatt szinte közveszélyes a gyalogosok közlekedése a Rózsák utcában. A Rhédeykastélytól, a dombon lefelé rohanó gépkocsik között kell, hogy ügyeskedjen a gyalogos, ha arrafelé visz az útja, ugyanis a járdák az útnak mindkét oldalán szinte járhatatlanok. A lefelé rohanó esõvizek teljesen kimosták a kötõanyagot. A kiálló köveken botorkáló járókelõk csak testi épségüket veszélyeztetve közlekedhetnek. Arrább a járda jó pár méteren beomlott a sokkal alacsonyabban fekvõ telekre. Az a csoda, hogy eddig senkit nem ért baleset ezen a járdarészen. A másik oldalon szinte nincs is gyalogjáró. És ez a helyzet szinte a város végéig tart. A megjavított úton óriási sebességgel közlekedõ gépkocsik mellett, az útpadkán (az újonnan lerakott törtköveken) szinte lehetetlen a gyalogos közlekedés. És itt kell naponta kétszer eljárniok az iskolás gyerekeknek, miközben irdatlan sebességgel robognak el mellettük a gépkocsik! És gondoljunk arra is, hogy nemsokára beköszönt a tél. A befagyott csúszós utakon a gyalogos közlekedés még veszélyesebbé válik. Ezen a helyzeten sûrgõsen változtatni kellene, amíg még nem késõ!! K.M.

Aforizmák * A mozi a civilizáció helyrehozhatatlan melléfogása, így ma már nincs más, mint hálásnak lenni érte. * Nem a világ bonyolult, te vagy körülményes. * A boldogság olyan, mint a levegõ: csupán a hiánya tûnik fel.

Gólyabál 2005 2005. november 8-án szervezték meg a „gólyák“ bálját az Erdõszentgyörgyi Iskolaközpont XII-es diákjai. Az éjfélig tartó mulatság természetesen a „gólyák“ versenyével kezdõdött. Több próbát kellett kiállniuk, míg eldõlt, hogy ki is lesz az idei év „királyfia“ és „hamupüpõkéje“. Ebben az évben Jakab Zsolt és Bodoni Ildikó vitte el a „pálmát“. Gratulálunk nekik!


8 . oldal


Vicc

Fejik a fekete kecskét

Fotó: Székely Ferenc

A rendõrtiszti akadémián történelembõl vizsgázik egy rendõr. - Hogy hívják azt a franciát, aki tábornok volt, majd késõbb császár lett? - Nem tudom. - válaszolja a rendõr. - Bonaparte Napoleon. - mondja a vizsgáztató. A rendõr feláll, és távozni készül, mikor a vizsgáztató utánaszól: - Hová megy? Még nem végeztünk. - Bocsánatot kérek, azt hittem, hogy a következõt tetszett szólítani. Egy ember elmegy a Kremlbe, és szól a portásnak: - Leninnel szeretnék beszélni. Mire a portás: - De kérem, Lenin már régen meghalt. Másnap ugyanez megismétlõdik. Megy az ember harmadnap is, és mondja a portásnak: - Leninnel szeretnék beszélni. - De uram, már megmondtam önnek, hogy Lenin régen meghalt, miért jött megint? - Mert olyan jó hallani. A rendõr találkozik a cigánnyal, aki éppen egy lovat vezet. A rendõr megkérdezi: - Te cigány! Honnan van ez a ló? - Sakkon nyertem. - Nem hiszem én azt. - De bizony! Én léptem a lóval, a Gazsi meg ütötte a parasztot!

özö

n

A gépkocsivezetõi tanfolyamon az egyik hallgató félhangosan gondolkodik: - Úristen, mennyi szabály van! Egy egész élet nem elég arra, hogy az ember megszegje valamennyit. A fiával ugyanazon a biciklin közlekedõ cigányt megállítja a rendõr õszi betakarítás idején - Cigány, mit viszel a zsákban? - kérdezi a rendõr. - Instállom, füvet vinnék...- válaszolja cigány. A rendõr kételkedve a cigány igazában, kibontatja a zsákot, s tényleg csak fû van benne. Miután a rendõr elengedi õket, a cigány így szól a fiához: - Na látod purdé, így kell biciklit lopni! Egy taxis egyfolytában 16 órát vezetett, és elfáradt. Ezért a város határában az erdõ szélén leállítja a kocsiját, és kényelmesen elhelyezkedik, hogy aludjon. Félóra múlva egy kocogó kopogtat az ajtaján: - Elnézést kérek, nem tudja hány óra? - Fél öt - válaszolja a taxis. A kocogó megköszöni és elmegy. Tíz perc múlva újabb kocogó érkezik, és õ is ezután érdeklõdik. A taxis neki is megmondja. Mikor már tízedszerre verik fel a taxist, az mérgében kirak egy táblát a szélvédõjére az alábbi felirattal: „Nem tudom hány óra van!“ Kisvártatva egy kocogó kopog a szélvédõjén. - Negyed nyolc múlt tíz perccel.

A rendõr angol nyelvvizsgát tesz, de elõtte egy óráig felkészülhet egy külön szobában. Nem tud mit csinálni, így bekapcsolja a tévét. Mikor behívják, az elnök azt mondja, hogy mondjon három angol szót. Rövid gondolkodás után mondja az elsõt. - Metro. Az elnök gratulál, és kéri a másodikat. - Goldvin. Hatalmas ováció, és várják a harmadik szót. - Mayer. Mire az elnök: - Gratulálok, tudna esetleg még egy negyediket is mondani? - Igen! Ooooáááááaa! Szelektív hulladékgazdálkodás II.

Fotó: Kovrig Zoltán

9 . oldal


100 éve született József Attila A rejtvény vízsz. 1. és függ. 26. soraiban József Attila „Szeretném, ha vadalmafa lennék“ címû versébõl van az idézet: „Szeretném, ha vadalmafa lennék. Terebélyes vadalmafa, s hogy testembõl jóllakhatna ................................................ .................................................“

1

2

3

4

36. szám, 2005. november 5

6

É

14

8

9

10

11

I

15

17

18 21

27

32

33

38

28 34

S 39

Y

19 23

40

M

12

13

Y

16

É

22

26

Vízszintes: 14. Nõi név 15. Kutyatulajdonos fizeti 16. Életem apadó ... 17. Táncot jár 18. Gúnyos 19. Hátsó-Indiai ország 21. Sportpályán kiáltják a szurkolók 23. Vágás helye 25. Lengyel író /Stanislaw Jerzy/ 26. Páratlan Ádám 27. ..... vasi - kártyajáték 29. Piramisok - románul 32. Nigériai és máltai gkj. 34. Személyes névmás 36. Azonos betûk 37. Indítékok 38. Fagylaltot eszik 40. Becézett nõi név 42. Kémiai elem.

7

20

24

25

29 35

M

30

31

36 41

37 42

T

43

V

A

Függõleges: 1. Harap 2. Tollforgató 3. Nátrium és praezódium vegyjele 4. Dani egynemû betûi 5. Szántóeszköz része 6. Karácsony Benõ mûve „....... oldal“ 7. A madarakat így kergetjük el 8. Házõrzõ 9. Közép-afrikai ország 10. Ödön beceneve 11. Erszényes emlõsállat 12. Egyszersem 13. Görög és ausztriai gkj. 20. Nem arra a helyre 21. Földalatti munkahely 22. Dátumrag 24. Eperszem 28. Legjobb ..... a víz 30. Fejetlen, nagytestû papagáj! 31. „Csendes“ folyó 33. E napi 35. Olasz, thaiföldi és belgiumi gkj. 39. Amerikai cigarettamárka 40. Kicsinyítõ képzõ 41. Kiel központja 43. Akadozni kezd! Készítette: Gálfalvi Ilona

Színpad Kis-Küküllõ menti mûkedvelõ színjátszók XIII. találkozója Erdõszentgyörgy, 2005. november 26 - 27.

A találkozó mûsora 2005. NOVEMBER 26. - SZOMBAT 14.00 - Megnyitó

14.30 - Erdõszentgyörgyi román diákszínjátszók: Cãmila 14.50 - Gyulakuta - Rejtõ Jenõ: Jutalomjáték 16.10 Szováta - 3 jelenet: Varázsital - diákok átdolgozása, Júlia és Rómeó - paródia, Tomcsa Sándor: Papa, mama meg a bébi 17.30 - Csíkfalva: Karikagyûrû - népszínmû 19.30 Erdõszentgyörgy: Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület - Tamási Áron: Énekes madár 21.10 - Értékelés 2005. NOVEMBER 27. - VASÁRNAP 14.00 - Gyulakuta - Illyés Gyula: Tûvétevõk 15.30 - Gyergyószentmiklós - Humorparádé 16.20 - Nyárádremete - Salló István: A postán nyert võlegény 17.30 - Marosszentgyörgy - „Mozaik“: Nagy László: Mr. Schmidt 18.20 - Marosszentgyörgy - Kolping család: Puszi la tutti 19.10 - Szászrégen - Népszínház: Édes léha világ - összeállítás Rejtõ Jenõ, Nóty Károly, Vadnai László jeleneteibõl 20.30 - Értékelés

H i r e d t é s e k AZ ERDÕSZENTGYÖRGYI VAL-TEX KFT, Suciu Valentin és Tünde üzlete régi és új vásárlóit értesíti, hogy új épületben, a Petõfi utca, 11 szám alatt (a Hitelbank mellett) modern körülmények között, bõvebb árukészlettel áll a vásárlók rendelkezésére: férfi-, nõi- és gyermekruhák, valamint cipõk minden méretben. Az üzlet újonnan indított varrodájában varratást, javíttatást, igazíttatást vállalnak. Az üzletben vásárolt ruhanemû igazíttatása ingyenes. ELADÓ használt, de jó állapotban levõ PHILIPPS-WHIRPOOL automata mosógép. Érdeklõdni az 578522-es telefonon. KÖZÉPKORÚ nõ háztartási munkát vállal Erdõszentgyörgyön. Érdeklõdni az 578422-es telefonon. 2005. július folyamán Joó Ilona saját lakásán (Gólya utca, 4 szám) tel. 0265/ 578 522 - IRODÁT nyitott a következõ tevékenységi területekkel:

1. Tanácsadás és felvilágosítás a Munkatörvénykönyv és a 19/2000-es számú Nyugdíjtörvénnyel kapcsolatos témák ban, vagyis: - a munkahelyi alkalmazásokkal kapcsolatos tudnivalók - a munkaviszony ideiglenes megszakítása - a munkaviszony felmondása - a munkaszerzõdés felbontása - a munkakönyvi bejegyzések, beírások értékelése - a munkában eltöltött idõ kiszámítása - gyermeknevelési szabadság A Kis-Küküllõ menti mûkedvelõ színjátszók XIII. - a nyugdíjazás minden formája találkozójának fõtámogatói: Maros megyei Népi Alkotások 2. Nyugdíjdossziék elkészítése és leadása. Fellebbezések és a Központja, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális nyugdíj újraszámításához szükséges akták benyújtása a megyei nyugdíjosztályhoz. Örökség Minisztériuma, 3. Másolatok készítése (xerox) Támogatók: Erdõszentgyörgyi Iskolaközpont, Erdõszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal és a Városi Tanács 4. Kérvények elkészítése 5. A fentiekhez szükséges nyomtatványok beszerzése. Médiatámogató: Új Magyar Szó

10. 10. oldal


H

Í

R

E

K

I

N

N

Megnyílt a játszótér A Szegfû utcában - a volt piactéren, a Küküllõ partján - megnyílt a játszótér, ahová a város gyerekeit várják. Ugyanakkor a Polgármesteri Hivatal kéri a szülõket és gyerekeket, hogy vigyázzanak a hintákra, csúszdákra, homokozókra, hogy sokáig szolgálhassák gyerekeinket.

Mibe kerül az utcai közvilágítás? Január 1-je és szeptember 30-a között 62.807,34 új lejt fizetett a város, hogy fedezze Erdõszentgyörgy és Bözöd közvilágítását. És még hátra vannak a korán sötétedõ téli hónapok. Ez az összeg mindenképp nagyobb, mint a tavalyi év hasonló idõszakában elköltött összeg. Megjegyezzük, az sem volt kevés.

Befejezõdött az aszfaltozás Még október végén befejezõdött a Vámos híd és a Mûvelõdési otthon közötti útszakasz aszfaltozása. Ez régi álma volt a város vezetésének. Az épület elé virággruppot terveztek, amelynek beültetésére tavasszal kerül sor. Ugyanakkor sikerült a tömbházak felé vezetõ, a gödröktõl már-már járhatatlanná váló útnak egy részét is leaszfaltozni.


E

N

-

O

N

N

A

N

10-15 ház és gazdasági épület van villany nélkül.

Tisztítják a Kalandos patakát Pucolják a Kalandos patak alsó szakaszát. Kivágják azokat a patak medrében lévõ fákat, amelyek nagy esõzések alkalmával áradásokat okoznak. A munkálatokat az a hat 76-os törvénnyel alkalmazott személy végzi, akiknek a fizetését 70%-ban az állam, 30%-ban pedig a helyi tanács hozzájárulásából fedezik.

Mercedest kaptak a mentõsök Egy Mercedes mentõautót kapott a svájci testvértelepülés, Planles-Ouates jóvoltából a helyi egészségügyi központ. A mentõautót Sven Wuthrichnak, városunk egyik leghûségesebb svájci barátjának köszönhetjük. Nemcsak a mentõautó megszerzésében volt oroszlánrésze, de vállalta, hogy a két település közötti hosszú úton egymaga vezesse a gépkocsit.

Csizmadi Zsolt második Csizmadi Mihály-Zsolt képviselte városunkat október 16-án, vasárnap a VI. Temesváron szervezett maratoni és félmaratoni futóversenyen, ahol az elõkelõ második helyet szerezte meg. A maratonra 65-en, míg a félmaratonra 37-en neveztek be. Zsolt egyéni rekordidõvel, 2 óra 36 perccel lett második, maga mögött hagyva az USA-ból érkezett Annis Johnt és a dél-koreai Woo-Ill Lee-t, és mindössze 2 perccel maradt le az elsõként beérkezõ versenyzõtõl.

Köveznek, köveznek

Az Új Magyar Szó szerkesztõi városunkban Halottak napjára sikerült lekövezni a temetõ felé vezetõ utat. Reméljük, ez egy ideig megoldja az eddig áldatlan állapotban lévõ November 11-én, péntek délután, a Rhédey-kastély dísztermében utca gondját. Hegyi László alpolgármester szerint most a Tavasz találkoztak a nemrég indult Új Magyar Szó országos napilap utca kövezésére kerül sor. szerkesztõi a helyi érdeklõdõkkel. Stanik István, a napilap vezérigazgatója elmondta, hogy a kiadvány mindenki lapja Vezetik a villanyt Lócra szeretne lenni, a gyerekektõl a család minden tagjáig. Szó esett Állami támogatással vezetik a villanyt Lócra, ahol jelenleg kb. elõnyös elõfizetésekrõl. Kifejezték együttmûködési szándékukat is az Erdõszentgyörgyi Figyelõvel. Ennek értelmében az Erdõszentgyörgyi Figyelõ olvasói egy teljes hétig ingyen hozzájuthatnak az Új Magyar Szó számaihoz péntektõl (november 18tól) kezdõdõen. Ugyanakkor vállalták, hogy médiatámogatói lesznek a hamarosan kezdõdõ színjátszó fesztiválnak is. A marosvásárhelyi MAGNA Oktatási Központ Id egenforgalmi

vendégfogadó és vendégellátó technikumot indít Erdõszentgyörgyön

A végzõsök a munkaügyi és oktatási minisztériumok által kiadott oklevelet kapnak A jelentkezést és feliratkozást az Erdõszentgyörgyi Iskolaközpont titkárságán várjuk. Telefonon: 578.306 További információk: MAGNA OKTATÁSI KÖZPONT, Szentgyörgy Tér (Piata Republicii) 6. szám, Marosvásárhely Telefon: 215.364; 0742.297.289; 0723.968.348

Hírszerkesztõ: Székely Ferenc

ErdõszentgyörgyiFigyelõ Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület Cím: 5 4 7 5 3 5 , N i c o l a e B ã l c e s c u , 1 3 . Erdõszentgyörgy - Sângeorgiu de Pãdure, Maros megye - jud. Mureº CEC Mureº, Filiala Sâng. de Pãdure, I B A N : R O 9 7 C E C E M S 3 5 4 3 R O N 0 1 0 5 0 8 1 , C . F. 1 4 5 5 5 6 4 8 F õ s z e r k e s z t õ : Kovrig Magdolna S z e r k e s z t õ s é g : Báthori István, Kovrig Zoltán, Osváth József Sebestyén Péter, Székely Ferenc, Székely-Béres Attila, Tamás Emese M u n k a t á r s a k : Király Katalin, Vass Katalin, Szekeres Matild E - m a i l : [email protected] T e l : 00 40 - 265 578 720 ISSN 1583-8765 Készült a marosvásárhelyi M e d i a p r i n t nyomdában

Az I l l y é s K ö z a l a p í t v á n y támogatásával

Erdõszentgyörgyi Figyelõ

Recommend Documents