ÉRDI KÓS KÁROLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÉRDI KÓS KÁROLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA

OM: 032647

2030 Érd, Ercsi út 8. [email protected]


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014

Kós Károly Szakképző Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalom A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre................................................. 4 Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése ..............Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület ......................................................................................... 8 Szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje ............................ 10 A működés rendje, nyitva tartás .................................................................................................. 12 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ...................................................................... 13 A belépés és benntartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet ................................................... 13 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ..................................... 15 A helyettesítés rendje ................................................................................................................. 16 A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája .................................... 17 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések .................................................................... 17 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ...................................................................... 18 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ..... 19 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje............................................................... 20 Intézményi védő, óvó előírások .................................................................................................. 20 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ....................................................... 21 A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga ..................................................................... 21 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái........................................................................ 21 A felnőttoktatás formái ................................................................................................................ 21 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek ..... 22 A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ................................................................................................. 22 Az iskolai könyvtár működési rendje ....................................................................................... 23 Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok ................................................................ 23 A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai ............................ 23 Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés ...................................................................... 24 Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendje ........................................................................ 24 Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás ............................................ 25 Mellékletek jegyzéke .................................................................................................................... 27 1.SZ. MELLÉKLET Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Könyvtárára vonatkozó adatok32  Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Könyvtárának gazdálkodása .................................. 32 Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Könyvtárának feladatai ........................................... 32  Gyűjteményszervezés .......................................................................................................... 33  A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása ........................................................................ 41  A könyvtári állomány feltárása ........................................................................................... 41  Az iskolai könyvtár szolgáltatásai ....................................................................................... 43 2



 Záró rendelkezések .............................................................................................................. 46 1.1. sz. melléklet...................................................................................................................... 47 1.2. sz. melléklet...................................................................................................................... 53 1.3. sz. melléklet...................................................................................................................... 55 1.4. sz. melléklet..................................................................................................................... 56 2.SZ. MELLÉKLET A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE)szabályzata ............................................................................................................... 57 3. SZ. MELLÉKLET KÓS KÁROLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA .................................................................................................................... 79 4. SZ. MELLÉKLET TANMŰHELYI ÜGYREND ............................................................ 103

3



2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 24. § (4) és 25. § (1), (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el:

A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban köznevelési törvény) 24. § (4) és 25. § (1), (4) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza a) mindazokat a kérdéseket, amelyeket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Ámr.) és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá b) a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. 2. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe.

4



Az iskola Alapdokumentumának elfogadása és aláírása a fenntartó és működtető által jelenleg folyamatban van.

5



8.Az intézmény szervezeti felépítése a következő: ISKOLATITKÁR

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK SZAKKÉPZÉSI IGAZGATÓ HELYETTES SZAKTANÁROK

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

IGAZGATÓ INTÉZMÉNYVEZETŐ

KÖZISMERETI IGAZGATÓ HELYETTES SZAKTANÁROK

GAZDASÁGI ügyintéző

GAZDASÁGI,ÜGYVITELI DOLGOZÓK PORTÁS

KÖNYVTÁROS TANÁR

9. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a 2. sz. melléklet tartalmazza. 10. Az intézményt az intézményvezető képviseli. A kiadmányozás joga az intézményvezetőt illeti meg, amelyet külön szabályzatban meghatározott módon átruházhat. 11.

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: (a lenyomat képek nem mérethűek)

ÉRDI KÓS KÁROLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2030 Érd, Ercsi u. 8. Érdi Kós Károly Szakképző Iskola

6



Érdi Kós Károly Szakképző Iskola mellett működő szakmai vizsgabizottság

Érdi Kós Károly Szakképző Iskola mellett működő érettségi vizsgabizottság

12. Az intézményi bélyegzők használatára a következő sultak:

dolgozók jogo-

a) igazgató b) igazgatóhelyettesek 13. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. 14. Az intézményvezető helyettesei a közismereti igazgatóhelyettes, szakképzési igazgatóhelyettes, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. 15. Az intézmény pedagógusai munkájukat a köznevelésről szóló törvényben, a végrehajtási rendeletekben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. 16. A gazdasági alkalmazottak kivételével a nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az intézményvezető az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. A gazdasági ügyintéző feladatai: Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola gazdasági önállósággal nem rendelkezik. Leltározás a vagyonátadáshoz. Az önálló gazdálkodási feladatokhoz szükséges létszám minimum 2 fő, ebből 1 fő pénztárosanalitikusnyilvántartó, egy fő humán és gazdálkodási szakember (gazdasági vezető)  

Szolgáltatókkal kapcsolatos szerződés módosítások kezdeményezése Új szerződés előkészítése 7



Az iskola üzemeltetési, fenntartási és működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok ellátása. Költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok: - kiadások teljesítése - bevételek beszedése

Az intézmény vezetése, a nevelőtestület [A köznevelési törvény 39-40. §] 19. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 20. Az intézmény élén intézményvezető áll, az intézményvezetés tagjai az intézményvezető helyettesei. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését. 21. Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. 22. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. 23.

Az intézmény nevelőtestületének tagjai:

a) a pedagógusok; b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak; c) gazdasági vezető. 24. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik. 25. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. 26. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. 27. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 28. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 29. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközössé8



gek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról.

9



Szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje 30.

Munkaközösségek feladatai ◊ Szakmai, módszertani kérdésekben segítségnyújtás a - tervezéshez - szervezéshez - belső értékeléshez - ellenőrzéshez. ◊ Közreműködik a szakmai munka értékelésében és ellenőrzésében, pedagógiai megválasztásában, tankönyvkiválasztás elveinek meghatározásában. ◊ Pedagógus teljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása. ◊ Tanácsadás a munkaközösségek, valamint a nevelőtestület tagjainak. ◊ Területéhez tartozó műveltségtartalmak, tantárgyak, nevelési tevékenységek gondozása, azok eredményességének belső értékelése, ellenőrzése (helyi kompetenciamérések, bemeneti mérések, tantárgyi eredményességvizsgálatok, neveltségi szint megítélése….). ◊ Javaslat a pedagógiai program (nevelési program, helyi tanterv, szakmai program) módosítására, alternatív pedagógiák, programok adaptációjára, sajátos módszerek alkalmazására, tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáinak változtatására. ◊ Közreműködés tanári programok, egyéni fejlesztési programok véleményezésében, azok megvalósításának ellenőrzésében. ◊ Éves munkatervben szereplő tanulmányi versenyek, helyi vetélkedők megszervezése, lebonyolítása. ◊ Hozzájárul a szervezeti, módszertani kultúra továbbfejlesztéséhez. ◊ Közreműködik a belső intézményi dokumentumok megismertetésében, a pedagógiai program előírásainak adott területen történő egységes értelmezéséhez és végrehajtásához. ◊ Dönt: - nevelőtestület, alkalmazotti közösség által átruházott kérdésekben, - munkaközösség éves programjáról, - helyi tanulmányi versenyek, vetélkedők indításáról, megszervezéséről. ◊ Véleményük beszerzése kötelező - pedagógiai program elfogadásában, - nevelő-oktató munkát segítő eszközök, tankönyvek, segédanyagok, tanulmányi segédletek kiválasztásában, - igazgató, igazgatóhelyettes, - pedagógus álláshelyek pályázati anyagának véleményezésében 31. Kapcsolattartás és együttműködés rendje, formái, valamint a munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében. A munkaközösség-vezetők kötelezettsége a rendszeres konzultáció. A munkaközösség-vezetők negyedévente beszámolnak tevékenységükről az igazgatóhelyetteseknek.

Intézményünkben alkalmazott együttműködési formák: 10


◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊


Közös témában foglalkozás (pl.: műveltségterületeken belüli együttműködés) Előadás Módszertani bemutatás Bemutató órák, foglalkozások Esetmegbeszélések Konzultáció Mérési eredmények kiértékelése, feladatok meghatározása Tapasztalatcsere Tréning

Kapcsolattartás rendje: ◊ Eseti (p.: esetmegbeszélések) ◊ Rendszeres (az éves munkatervben rögzített módon). A munkaközösségi programok a pedagógusok kötelező óraszámához kapcsolódó tevékenységeket (tanórai foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás) nem érintheti. Ez alól kivételt képeznek a bemutató órák és foglalkozások. Amennyiben a pedagógus több munkaközösségnek tagja, vagy esetenként szeretne egyegy szakmai tevékenységbe bekapcsolódni, köteles egyeztetni a munkaközösségvezetővel. Pedagógusok munkájának segítése ◊ Szakirodalom, segédanyagok, szakmai folyóiratok, tankönyvek ajánlása, figyelemfelhívás. ◊ Szakmai, módszertani, magatartási problémák kezelésére konzultáció. ◊ Pályakezdők mentorálása, gyakornoki követelmények teljesítési feltételeinek megismertetése. ◊ Módszertani segédanyagok készítése. ◊ Mediátori feladatok szakmai indíttatású konfliktusok kezelésében. ◊ Továbbképzési programok szervezése. ◊ Tantárgyi, tanári programok terápiás fejlesztések „közkinccsé” tétele a könyvtárban. ◊ Tanácsadás. ◊ Adatbank (kompetenciamérésekhez, tantárgyi eredményességi mérésekhez, helyzetelemzéshez mérőlapok …) létrehozása. ◊ Más munkaterületről vagy más intézményből érkezők szakmai megsegítése. ◊ A munkaközösség-vezető az igazgató megbízása alapján a pedagógus teljesítmény értékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetőségének. Az intézményben működő munkaközösségek: 1. magyar-történelem 2. idegen nyelvi 3. osztályfőnöki 4. szakmai (gépészet, közlekedés szakmacsoport) 5. szakmai (építészet, elektrotechnika – elektronika szakmacsoport) 6. szakmai (vendéglátás-turisztika és kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport) 7. természettudományi-informatikai

11



A működés rendje, nyitva tartás [az 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 16§.] 32. Szorgalmi időben az iskola hétfőtől-péntekig reggel 700 órától este 1900 óráig tart nyitva. A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás szünetel. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. 33. A tanítás 745 órakor kezdődik, és 1445 órakor fejeződik be. A tanműhelyi oktatás 745 órától 1400 óráig tart. A tanítási óra 45, a 6. óra után 40 perces. Az órák közötti szünet időtartama 10 perc, az 5. óra után 20 perc, ezután 5 perc. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. 34. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, munkanapokon 1200-1400 óra között. Ügyfélfogadási rend szerint 35. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg. 36. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 37. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik. 38. Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. 39. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére, kötelessége a) az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, b) Az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, c) a tűz- és balesetvédelmi előírások betartása, d) a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. e) a tornaterem, informatika szaktanterem, könyvtár használatának rendjéről az iskola hatályos Házirendjében foglaltak a mérvadók 40. Az iskolai tanműhelyek működését, rendjét a tanműhelyi ügyrend tartalmazza. (4. sz. melléklet) A gazdálkodó szervezeteknél folyó oktatás rendjét az érvényben lévő jogszabályok és tantervek határozzák meg.

12



A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 41. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az intézményvezető és helyettesei végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik. 42. a) b) c) d) e) 43.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása a tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata az adminisztratív munkák vizsgálata összetett vizsgálatok egy-egy tantárgy, tantárgycsoport nevelési területére vonatkozóan beszámoltatás szóban vagy írásban. Az ellenőrzés szempontjai

a) tájékozódás, segítségnyújtás b) feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése c) eredményesség, problémák feltárása. 44. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

A belépés és benntartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 45. Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben az intézményvezető utasítása szerint portai szolgálat működik. Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni a portai szolgálat tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége. 46. Azon személyek beléptetése, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, a porta szolgálat engedélyével történik az iskola területére. 47. Az intézményben tanítási idő alatt ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 48. a) b) c) d)

Az intézményben egyidejűleg 7 fő nevelő lát el ügyeleti teendőket az alábbi területeken: főépület 1-2. szint főépület 3-4. szint forfa épület udvar

54. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja:

13



a) a tanulók felügyelete a folyosókon az óraközi szünetek alatt - beleértve az első órát megelőző szünetet is - az ügyeletes nevelők kötelessége; b) ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket; c) ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. 49. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, az órát tartó tanár a házirend megfelelő pontját érvényesíti. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 50. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyelet biztosítása az igazgató engedélyével a szervező pedagógus feladata. 51. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson, vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. 52.

Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét a megbízott pedagógusok biztosítják.

14



A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 53. A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgatóhelyettesek közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. 54. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató az igazgatóhelyettesekkel, a gazdasági vezetővel megosztva irányítja és ellenőrzi. Az igazgató közvetlen munkatársa az előbbieken kívül az iskolatitkár. 55. Az iskolavezetőség az igazgató által megállapított munkaprogram alapján az igazgató által meghatározott időpontban tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésekre tanácskozási joggal meghívható a közalkalmazotti tanács elnöke, intézményi tanács elnöke, a munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat képviselője. 56.

A vezetők közötti feladatmegosztás

Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik: - az intézmény képviselete - a szakmai, pedagógiai nevelés irányítása - közvetlen irányítása alá tartozik a könyvtár - a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jog - a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a költségvetés alapján - a folyamatos belső ellenőrzés - együttműködés - az érdekképviseleti szervekkel - a közalkalmazotti tanáccsal - intézményi tanács - a diákmozgalommal - a szülők képviselőivel - a fenntartóval. Hatásköréből átruházva - a szakképzési igazgatóhelyettesre távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesítését - az igazgatóhelyettesek mindegyikére a hozzájuk tartozó alkalmazottak ellenőrzését, valamint a gazdálkodó szervezetekkel fenntartott kapcsolatok folyamatos ápolását Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója – jelentési és beszámolási kötelezettség mellett – felelős a maga területén.

15



Igazgatóhelyettesek Tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, kölcsönösen együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Részletes feladataikat az SZMSZ melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza. Gazdasági vezető Munkáját az iskola igazgatójával szorosan együttműködve, annak közvetlen irányítása mellett végzi. A gazdasági munkakörbe sorolt közalkalmazottakat közvetlenül, a műszaki és a kisegítő munkakörbe sorolt közalkalmazottakat irányítja.

A helyettesítés rendje [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 57. Az intézményvezetőt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint az intézményvezető helyettesei helyettesítik. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el. Ha az intézményvezető a vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazottat nem tudta kijelölni, akkor a vezetők helyettesítését a kijelölt pedagógus látja el. 58. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 59. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. 60. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az igazgatóhelyettesek gondoskodnak az eseti helyettesítésről a helyettesítési napló szerint. 61. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni.

16



A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 62. Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői munkaközösség, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként 1 fő szülőt delegálnak. Az iskolai szülői munkaközösség delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői munkaközösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. 63. Az intézményvezető értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői munkaközösség elnökét az iskolai szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 64. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. 65. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. 66. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 67. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről.

17



A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 68.

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: -

a fenntartóval az általános iskolákkal (érdekeltségi területén belül) városi gimnáziumokkal az egységes pedagógiai szakszolgálattal a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel az illetékes gazdasági kamarákkal a városi ipartestülettel a szakképzésben érdekelt minisztériumokkal a megyei szakképző iskolákkal Szepes Gyula Művelődési Központtal Csuka Zoltán Városi Könyvtárral Földrajzi Múzeummal

A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködnek az igazgatóhelyettesek, továbbá az ügyek meghatározott körében kijelölt pedagógusok. 69. Az intézmény támogatására létrejött alapítványok esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítványok alapító okirata határozza meg. 70. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal, az egységes pedagógiai szakszolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolattartás az igazgató feladata, aki évente együttműködési megállapodást köt, amelynek formáját és módját esetenként határozza meg. 71. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza a kapcsolat formáját és módját.

18



Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 72. Az iskola zászlaja nemzeti színű, egyik oldalán a Magyar Köztársaság címere, másikon az iskola régi emblémája látható.

73.

Az iskola emblémája:

74. Az iskolai emlékérem 81 mm átmérőjű, bronzból készült plakett, melyen Kós Károly arcképe és az iskola neve látható. 75.

Iskolai ünnepségek: a) tanévnyitó ünnepség; b) Kós Károly-nap c) ballagási ünnepség d) tanévzáró ünnepség

76.

Iskolai megemlékezések: a) Aradi vértanúk emléknapja (október 6.); b) Október 23. nemzeti ünnep; c) Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.); d) Március 15. nemzeti ünnep; e) Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 15.). d) nemzeti összefogás napja (június 4.)

Hagyományos rendezvények: a) karácsonyi hagyományok, b) iskolai tanulmányi versenyek, c) sportnap, d) szalagavató e) nyílt nap 78. Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni. Az ünnepi öltözet lányoknak sötét szoknya, matróz blúz; fiúknak sötét nadrág, fehér ing, nyakkendő. 77.

79. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg. 19



80. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 81. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató a fenntartó által kijelölt egészségügyi intézmény iskolaorvosával és védőnőjével egyezteti. Az iskolaorvos heti 2 alkalommal rendel az iskolában, tanévenként meghatározott időpontban. Az iskolaorvos ellátja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését, az egészségügyi intézmény által előre meghatározott időpontokban. Ellátja a szakképző évfolyamra beiratkozó tanulók szakmai alkalmassági vizsgálatát. A káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog, stb.) megelőzése érdekében felvilágosító előadásokat szervez az osztályfőnök segítségével.

Intézményi védő, óvó előírások [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 82. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. 83. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 84. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. 85. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért.

20



Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 86. Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata; tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. 87. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni.

A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 88. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény – vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 89. A szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg a) a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 90.

Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók: a) tanulószoba tanulószobai foglalkozásokat az igényeknek megfelelően kell szervezni b) szakkör az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg c) sportkör, tömegsport foglalkozás 1. tantárgyi korrepetálások. 2. az sajátos nevelési igényű tanulók ellátását az egységes pedagógiai szakszolgálat végzi együttműködési megállapodás szerint 3. a BTM-es tanulók fejlesztése az egységes pedagógiai szakszolgálat útmutatása alapján tanórán kívül zajlik heti rendszerességgel intézményünkben 4. a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, fejlesztése az esélyegyenlőség jegyében valamennyi tantárgyból a gondviselő kérésére igénybe vehető

A felnőttoktatás formái [A 2011. évi CXC. törvény 13.§ (3)] 91. Az alapító okirat alapján az iskolában a nappali oktatás munkarendjéhez igazodó szakközépiskolai felnőttoktatás folyik.

21



A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 92. Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve az iskolai diákbizottság, amely osztályonként 1 fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. 93. Az iskolai diákbizottság titkárt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A Diáktanácsot a titkára képviseli. 94. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz az iskolai diákbizottság ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. 95. Az iskolai diákbizottság ülésein és az évi rendes Diákközgyűlésen az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja az iskolai diákbizottságot a tanulókat érintő kérdésekről. 96. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 97. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 98. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 99. A délutáni sportfoglalkozás: tömegsport óra (45 perc). Az iskolai sportkör vezetője félévente az értékelő értekezleten tájékoztatja az intézményvezetést a sportkör tevékenységéről.

22



Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár működési rendjét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok [a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §] 100. Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: a) nevelési/pedagógiai program; b) szervezeti és működési szabályzat; c) házirend. 101. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, és a titkárságon van elhelyezve honlapon. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni. 102. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők az iskola titkárságán kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban. 103. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa és az Intézményi Tanács véleményezi. 104. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellenétes, az ilyen rendelkezés semmis.

A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai [20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 5.§ ] 105. Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a) tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve b) tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 106. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 107. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik.

23



108. A megfelelő díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezések a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés [NKT 94. §] 109. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. 110. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megállapítható: a) tartósan magas színvonalú munkavégzésért vagy kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével, b) átmeneti többletfeladat ellátásáért, eredmény eléréséért az intézmény és az alkalmazott közötti előzetes megállapodás szerint,

Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendje [ NKT 43.§] 111. Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 3. sz. mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. 112. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 113. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

24



Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás [NKT 63.§; 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§] 114. Az iskola igazgatója minden év december 15-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőket és a nagykorú tanulókat. 115. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést a tankönyvfelelős végzi, akinek a személyét a tankönyvrendelés éves rendjében kell megnevezni. Az iskola könyvtárosának legkésőbb június 10-éig hirdetményben közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 116. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára. 117. A szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a pedagógiai program elvei alapján lehetőség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva. 118. A szakmai munkaközösség-vezetők a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 8-ig leadják az igazgatóhelyetteseknek a munkaközösségi tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket. 119. A tankönyvrendelésbe a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket a szakmai munkaközösség, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Erről január 14-ig kell döntést hozni. 120. A tanulók január 15-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen január 31-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. 121. Az igazgató az osztályfőnökök és a tankönyvfelelős segítségével november 15-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyv kölcsönzésével támogatást kapni. 122. A felmérések eredményéről az igazgató november 30-ig tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 123. Az intézmény a normatív jogcímen kapott tankönyvtámogatást tankönyvbeszerzésre fordítja. Ha a nevelőtestület a normatív tankönyvtámogatás összegét ettől eltérő módon kívánja felhasználni, akkor az erről szóló nevelőtestületi döntést tárgyév december 15-éig meg kell hozni, a döntésről a szülőket írásban kell tájékoztatni. 124. A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 125. A tankönyvrendelést, a megítélt tankönyvtámogatást és az iskolai könyvtári állományt is figyelembe véve kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítják. 126. A tankönyvrendelést minden év február 28-áig kell elkészíteni az alábbiak szerint: 25



a) A tankönyvrendelést az egyes tantárgyakra vonatkozóan az osztályt, csoportot tanító szaktanár, ennek hiányában az igazgató által kijelölt szaktanár készíti el a pedagógiai programban foglalt előírások és a tantárgy helyi tanterve figyelembevételével. A szaktanár felelős a szaktárgyi tankönyvrendelés tartalmáért. b) A szaktanárok tankönyvrendeléseit a munkaközösség-vezetők szakmai szempontból véleményezik, szükség esetén javasolják, hogy azt a szaktanár a pedagógiai programban foglalt előírásoknak, illetve a helyi tantervnek megfelelően módosítsa. c) A munkaközösség-vezetők által szakmai szempontból jóváhagyott tankönyvrendeléseket a tankönyvfelelős összesíti. 127. Az újonnan induló osztályok tanulói május 31-ig megkapják az osztály számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A tanulónak be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt könyveket, és nyilatkoznia kell az igényelt tankönyvtámogatás formájáról. A tankönyv támogatási kérelmeket ezzel együtt kell leadni a beiratkozásig. 128. A tankönyvfelelős augusztus 20-ig állítja össze azon könyvek listáját, amely könyveket a tanuló tankönyv kölcsönzésével kap meg támogatásként. Ezt a tanulónkénti kimutatást – megadva ezen tankönyvek árának összegét is – a tankönyvfelelős augusztus 30-ig átadja az osztályfőnököknek. 129. A tankönyveket augusztus 20. és 30. között kijelölt napokon kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A tankönyvek árusítását a megbízott tankönyvterjesztő végzi. A tankönyvtámogatásban részesülő tanulók tankönyveiket a könyvtárban, a könyvtárostól vehetik át. 130. A tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél. A tankönyvrendelés módosításánál a tankönyvrendelés elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 131. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot és az iskolai szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg.

Hatálybalépés [NKT 25. §] 132.A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. Az érvényes szabályzatot az intézmény honlapján közzéteszi. Hatálybalépésével az intézmény 2010. 03. 12-én jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata hatályát veszti.

26



Mellékletek jegyzéke 1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár működési és gyűjtőköri szabályzata 2. sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében 3. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat 4. sz. melléklet: Tanműhelyi ügyrend 5. sz. melléklet: Cafeteria szabályzat

Érd, 2014. május 31.

Weszprémy Barna Gábor igazgató

27



J EGYZŐKÖN YV

Készült 2010. szeptember 16-án a Kós Károly Szakképző Iskolában megtartott Nevelőtestületi értekezleten. Tárgya: Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása A Kós Károly Szakképző Iskola Nevelőtestülete az iskola átdolgozott Szervezeti és Működési Szabályzatát egyhangúlag elfogadta.

K. m. f.

Dobos Anita jegyzőkönyvvezető

Jakusné Horváth Krisztina jkv. hitelesítő

28



J EGYZŐKÖN YV

Készült 2014. május az Érdi Kós Károly Szakképző Iskolában megtartott Közalkalmazotti Tanács értekezletén. Tárgya: A Kós Károly Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Közalkalmazotti Tanácsa véleményezési jogával élve az iskola átdolgozott Szervezeti és Működési Szabályzatával egyhangúlag egyetért.

K. m. f.

……………………………………… Közalkalmazotti Tanács elnöke Dózsáné Aradi Gabriella

29



J EGYZŐKÖN YV

Készült 2014. az Érdi Kós Károly Szakképző Iskolában megtartott Diákönkormányzat ülésén. Tárgya: Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Diákönkormányzata az iskola átdolgozott Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal egyetért. Érd, 2014. május 31.

K. m. f.

……………………………… Kis Patrik Diákönkormányzat vezetője

30



J EGYZŐKÖN YV

Készült 2014. május az Érdi Kós Károly Szakképző Iskolában megtartott Szülői Munkaközösségi értekezleten. Tárgya: Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Szülői Munkaközössége az iskola átdolgozott Szervezeti és Működési Szabályzatával egyhangúlag egyetért.

K. m. f.

……………………………………….. Zalavári István Iskolai Szülői Munkaközösség vezetője

31



1.SZ. MELLÉKLET Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Könyvtárára vonatkozó adatok

1. Azonosító adatok: A könyvtár neve: Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Könyvtára A könyvtár címe: 2030 Érd, Ercsi u. 8. Létesítésének ideje: 1974 Elhelyezése: külön könyvtárterem; alapterülete: 45 m2. A könyvtár bélyegzője:

2. Fenntartása és szakmai irányítása: A könyvtár az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola szervezetében működik. Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó önkormányzat az iskolai költségvetésben gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető Érdi Kós Károly Szakképző Iskola vállal felelőséget. A könyvtár működését az iskola igazgatója ellenőrzi.

 Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Könyvtárának gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az iskola a költségvetésben biztosítja. A könyvtár költségvetését össze kell hangolni a pedagógiai programban megfogalmazott elképzelésekkel és annak dokumentum igényével. Figyelembe kell venni azt, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosított legyen. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok beszerzése a könyvtáros tanár feladata, a napi működéshez szükséges technikai eszközök meglétéről az iskola gazdasági vezetője gondoskodik. A költségvetési keret célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár felelős, ezért csak beleegyezésével lehet könyvtári keretből dokumentumokat vásárolni.

Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Könyvtárának feladatai Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi adatbázisa, gyűj32



tőkörének igazodnia kell az iskola pedagógiai programjához, a NAT műveltségi területeinek követelményrendszeréhez. A szakszerűen fejlesztett könyvtári állomány és az erre épülő szolgáltatásoknak biztosítania kell a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesítését. 1. Az iskolai könyvtár alapfeladat /16/1998 (IV.8.) MKM/: - a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása, és rendelkezésre bocsátása - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról - tanórai foglalkozások tartása - könyvtári dokumentumok kölcsönzése 2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: - tanórán kívüli foglalkozások megtartása - számítógépes –Internet- informatikai szolgáltatások - közreműködés az iskolai tankönyvellátásban

 Gyűjteményszervezés A könyvtári állomány alakítása tervszerűen, arányosan kialakított, alaposan végiggondolt szervezőmunka, amelynek eredményességét maga az állomány tükrözi. Az állományalakítás kritériumai: - nevelési és oktatási célkitűzések figyelembevétele - iskola tantárgyi rendszere - tanári-tanulói igények szem előtt tartása - az adott kor kihívásainak és újdonságainak követése A szerzeményezés és apasztás helyes arányának eltalálása növeli a gyűjtemény információs értékét és használhatóságát.

33



1. Gyarapítás A beszerzés forrásai Az iskolai könyvtár vétel és ajándék útján gyarapodik. A vásárlás történhet jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (Könyvtárellátó, kiadók, folyóiratterjesztők); vagy pedig a dokumentumok megtekintése alapján készpénzes fizetéssel (könyvesbolt, antikvárium). Az ajándékozás mint gyarapítási mód független a könyvtár költségvetésétől. A könyvtár

ajándékot

kaphat

intézményektől,

egyesületektől,

alapítványoktól

(SOROS, Kós Károly Egyesülés), magánszemélyektől. A gyűjteménybe nem illő művek elcserélhetők, jutalmazásra felhasználhatók. Szerzeményezés Az iskolai könyvtár gyarapításának legfontosabb tájékozódási segédletei: - gyarapítási tanácsadó (Könyvtárellátó) - kiadói katalógusok - könyvesboltok kínálata A szerzeményezés ütemezését minden gazdasági év elején el kell készíteni. Amennyiben a beszerzésre jelölt dokumentumok értéke túllépi az előirányzott összeget, akkor csökkenteni kell a vásárlás ütemét a következő lépésekben: - ajánlott művek példányszámának csökkentése - az ajánlott művek féleségének csökkentése - a gyűjtőkörbe tartozó könyvek példányszámának csökkentése A gyarapítás nyilvántartása - számítógépes katalógus - rendelési nyilvántartás - deziderátum Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének feladata. A folyamatos és az egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni a könyvtárosnak. A gazdasági és pénzügyi iratok megfelelő fénymásolatait – mint a leltári nyilvántartás mellékletét- a könyvtári irattárban is el kell helyezni. 34



A dokumentumok állományba vétele A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentum egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. Tulajdonbélyegzővel látjuk el a könyvek következő részeit: - a címlap belső oldalát - a 17. oldalát - az utolsó számozott oldalát A végleges nyilvántartás formája a számítógépes nyilvántartás. Időleges nyilvántartásba kerülnek az átmeneti időszakra vásárolt könyvek és a könyvtár időszaki kiadványai. Az időleges nyilvántartás formái: cardex, illetve megkülönböztetett jelzéssel a számítógépes nyilvántartás. Az időleges (legfeljebb 3 évre) megőrzésre minősített dokumentumok: - brossúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok - tankönyvek, módszertani segédanyagok -

tartalma

alapján

avuló

kiadványok

(gazdasági,

jogi

segédletek,

törvénykönyvek, pályaválasztási dokumentumok) - kisnyomtatványok, szabványok, szabadalmi leírások - egyéb dokumentumok

2. Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Állományelemzési tevékenység után az állományból a dokumentum a következő okok miatt törölhető: - tervszerű állományapasztás - természetes elhasználódás - hiány Tervszerű állományapasztás Az elavult dokumentumok kezelése A válogatás a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történik. A megfelelő mértékű és 35



minőségű selejtezéshez ki kell kérni a szaktanárok véleményét. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: - a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információt szolgáltathat - ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok megváltoztak - ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása Helyismereti, muzeális értékű dokumentum elavulás címén nem törölhető.

A fölös dokumentumok kivonása Az iskolai könyvtárban fölös példány keletkezik, ha: - megváltozik a tanterv - változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke - megváltozik a tanított idegen nyelv - módosul vagy megváltozik az iskola profilja - ajándékozás nem felelt meg a gyűjtőköri elveknek - csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt

Természetes elhasználódás Azok a dokumentumok tartoznak ide, amelyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Ezen dokumentumok kivonása azért is lényeges, hiszen az iskolában az esztétikai nevelés fontos feladat. Nem szabad selejtezni a muzeális értékű dokumentumokat.

Hiány Csökkenik az állomány nagysága, ha a dokumentum: - elháríthatatlan esemény miatt megsemmisül (eltűnik, megsemmisül vagy használhatatlanná válik a dokumentum tűz, beázás vagy bűncselekmény következtében) - olvasónál marad (kölcsönzés közben elveszik, az olvasónak egy másik 36



könyvvel kell pótolni a hiányt) - az állomány ellenőrzésekor hiányzott

37



A törlés folyamata Ha sor kerül az állományapasztásra a könyvtáros csak javaslatot tehet, a kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Az állományapasztásnál kivont fölös példányokat fel lehet ajánlani más könyvtáraknak, antikváriumoknak, az iskola dolgozóinak, diákjainak. A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az elszállításról a gazdasági vezető köteles gondoskodni. A dokumentumok eladását/megvételét igazoló bizonylat fénymásolata a törlési jegyzőkönyv mellékleteként a könyvtár irattárában marad. A kivonás nyilvántartása Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből, ill. a számítógépes nyilvántartásból mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát.

3. A könyvtári állomány védelme A könyvtáros tanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért anyagilag és erkölcsileg felelős.

Az állomány ellenőrzése A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, amelynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen össze kell hasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek.

Az állományellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet jóvá kell hagyatni az igazgatóval. További feladatok: - raktári rend megteremtése - a nyilvántartások felülvizsgálata - a revíziós segédeszközök előkészítése - a pénzügyi dokumentumok lezárása 38



Az állományellenőrzés lebonyolítása Az ellenőrzés módszerei: - a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése - számítógépes ellenőrzés Az ellenőrzés lezárása Az ellenőrzés lezárásaként záró-jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet át kell adni az iskola igazgatójának. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiányt ill. többlet okait a könyvtáros tanár köteles megindokolni. Az állomány jogi védelme A könyvtáros tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állománybavétel csak a számla és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtáros tanár felelősségre vonható a dokumentumok és/vagy eszközök hiányáért, ha bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási kezelési, használati és működési szabályait, - kötelességszegést követett el - a leltározáskor mutatkozott hiány túllépte a megengedett mértéket. A könyvtáros tanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelőséggel tartozik. Az állomány fizikai védelme A könyvtárban be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A könyvtárban dohányozni, nyílt lángot használni tilos! Kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni a könyvtárban! Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz! A könyvtár tisztaságára szigorúan ügyelni kell. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni és ha lehet, meg kell menteni őket. Az állományvédelem nyilvántartásai Állományellenőrzési nyilvántartások 39



- leltározási ütemterv - záró-jegyzőkönyv Kölcsönzési nyilvántartás - számítógépes nyilvántartás (SZIRÉN Könyvtári Rendszer) Könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti. (lásd 2. SZ. MELLÉKLET) A könyvtáros tanár munkaköri leírása A könyvtáros tanár munkaköri leírásában rögzítik az anyagi és erkölcsi felelőséget meghatározó

követelményeket

az

iskola

személyi

és

tárgyi

feltételeivel

összhangban.

(3. SZ. MELLÉKLET - lásd könyvtáros személyi anyaga)

40



 A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása A könyvtári állomány tagolása Az állományrészek elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez. A könyvtári állományegységek: - könyvállomány:

- kézikönyvtár - segédkönyvek - ismeretterjesztő irodalom - szépirodalom - folyóiratok - időleges nyilvántartású dokumentumok - audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok

 A könyvtári állomány feltárása Az állomány feltárása számítógépes bibliográfiai adatbevitellel történik. 1. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adat). Bibliográfiai leírás A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindig az adott dokumentum. A besorolási adatok A besorolási adatok biztosítják a katalógustétel visszakereshetőségét. A számítógépes program (SZIRÉN) a visszakereshetőséget a következő besorolási adatok alapján teszi lehetővé: - főcímek - címek szavai - szerzői minőség - rendszó - kiadó - megjelenés helye - megjelenés éve - sorozat címe 41



- ISBN szám - tárgyszó - ETO szakjelzet Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze a tárgyszó. Raktári jelzetek A könyvtári állományt a használói igényeknek megfeleltetve meg kell bontani. A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel kell biztosítani. A dokumentum leírás menete A dokumentum leírása a számítógépes program segítségével a következő menüpontok alapján történik: - adatbevitel (bevételezés: könyv, hangdokumentumok., videó dokumentumok,térkép, kotta) könyvek:

- egykötetes könyv - többkötetes könyv, kötetleírás - többkötetes könyv, közös adatok címadatok szerzőségi adatok kiadásjelzés megjelenés helye kiadó megjelenés éve nyomdai adatok sorozat terjesztési adatok tárgyszavak ETO-k cutter-szám nyelv kiegészítő adatok tulajdonságok

példányadatok:

leltári szám 42



szakjelzet cutter-szám beszerzési ár

 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti. 1. A könyvtár használóinak köre Az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola Könyvtára korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, tanárai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 2. A könyvtárhasználat módja - helyben használat - kölcsönzés - könyvtárhasználatra nevelés csoportos formái - tájékoztató szolgálat - számítógépes szolgáltatások Helyben használat A könyvtáros tanár szakmai segítséget nyújt - az információhordozók közötti eligazodásban - az információ kezelésében - a szellemi munka technikájának alkalmazásában - technikai eszközök használatában Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használatosak - kézikönyvtári rész - külön gyűjtemények (folyóiratok, AV anyagok stb.) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. 43



Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kikölcsönözni nyilvántartásba való rögzítéssel lehet. A kölcsönzés a számítógépes program segítségével a következő menüpontok alapján történik: Kölcsönzés - kölcsönzési műveletek: kölcsönzés, visszahozatal, meghosszabbítás, előjegyzés, foglalás - kölcsönzők adatainak karbantartása: beiratkozás, tagok keresése, tagok adatainak módosítása, tagok törlése, osztálypárok beállítása, tartozások kezelése - beállítások: dok. típusok kölcsönzési ideje, hosszabbítása, tagsági érvényesség, türelmi idő, felszólítások, bírság - statisztika A

nyitvatartás

meghatározva :

napi

időszakai

hétfő-csütörtök

az

olvasók

igényeinek

figyelembevételével

lett

7.30-10.30 12.30-14.30

péntek

7.30-9.30

Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak, amelyekhez a könyvtáros szakmai segítséget nyújthat. Közösségi programok tartása, melyek szoros összefüggésben vannak a könyvtár eszköztárával, helyszínével pl.: Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyre való felkészítés és a verseny megtartása, tehetséggondozó szakkör, rendhagyó irodalomóra, író-olvasó találkozó rendezése stb. Tájékoztató szolgálat

-

technikai referensz-szolgálat a könyvtár használati rendjéről, használati szabályairól egyéni ill. csoportos könyvtárbemutató

-

bibliográfiai adatszolgáltatás, ténybeli adatszolgáltatás, irodalomkutatás a keresett té44



ma szerint, bibliográfia készítése adott téma tanulmányozásához -

irodalomajánlás

-

pedagógiai szakirodalmi és információs szolgáltatás

-

helyismereti, közhasznú, közérdekű tájékoztatás

-

más könyvtártípusok, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak megismertetése (pl. könyvtárközi kölcsönzés)

Számítógépes informatikai szolgáltatások Számítógépes úton, Internet segítségével lehetőség van különböző adatbázisokban történő keresésre, adatok letöltésére. A számítógépes integrált rendszer bevezetésével gyorsabban elvégezhetők a könyvtári munkafolyamatok (különböző nyilvántartások, állományfeltárás, statisztikák stb.) Az így keletkezett helyi adatbázis a dokumentumok gyors, több szempontú visszakereshetőségét is lehetővé teszi a használók részére.

45



3. A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai a következők: - kölcsönzési nyilvántartás - szakórák, foglalkozások nyilvántartása - deziderátum - statisztikai napló

 Záró rendelkezések A könyvtár működési szabályzata az iskola működési szabályzatának melléklete. Jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatos tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a mindenkori könyvtáros feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, továbbá az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatokat tenni. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

Érd, 2014. április 24. ……….…………………………… könyvtáros Jóváhagyta: ……………………………………… igazgató

46



1.1. sz. melléklet GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv alapján lett összeállítva. Kiindulást elsősorban a pedagógiai program cél- és feladatrendszere képezte, de emellett lényeges még a NAT által bevezetett új műveltségi területek dokumentumanyaga. A szakképző iskola pedagógiai – és képzési programjának megfelelően a könyvtárnak gyűjtenie kell az oktatott szakmákkal (irodai asszisztens, élelmiszer-vegyiáru kereskedő, karoszszéria lakatos, szobafestő-mázoló és tapétázó, vízvezeték- és központifűtés szerelő, villanyszerelő, technikus kereskedelmi, közlekedési, ruhaipari szakiránnyal) kapcsolatosan megjelenő aktuális szakirodalmat és pedagógiai műveket. Különös hangsúlyt fektetve még az informatika szakterületére. A gyűjtőkör meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy az iskola földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Budapest közelsége és a városban működő Csuka Zoltán Városi Könyvtár sok szempontból mentesíti az iskolai könyvtárat bizonyos dokumentumok beszerzésétől. Sok esetben lehetőségünk van más, környező településeken lévő közművelődési könyvtárak szolgáltatásának igénybevételére is (pl. könyvtárközi kölcsönzés). A könyvtárnak Internet hozzáférési lehetősége is van. Ez számtalan új lehetőséget nyújthat a könyvtárban felmerülő problémák megoldásánál, hiszen innen elérhetők más információs források és adatbázisok. Az iskolai könyvtári gyűjtemény jellemzői Dokumentumtípusok A hagyományos dokumentumok mellett a könyvtárnak be kell szereznie azokat a nem hagyományos dokumentumokat is, amelyek az iskolai oktató-nevelő munkához szükségesek. Példányszám Az iskola és a könyvtárba beiratkozott tanulók magas létszáma alapján figyelni kell a dokumentumok megfelelő példányszámban való meglétére (ajánlott- és kötelező olvasmányok beszerzése). Nyelv 47



Mivel az iskola egytannyelvű iskola, a dokumentumok magyar nyelven kerülnek beszerzésre. Kivételt képeznek az angol és német nyelvű nyelvtankönyvek, a nyelvtanulást segítő eredeti regények, elbeszélések rövidített, a nyelvoktatás szintjének megfelelő szókincsre redukált változatai. Fő- és mellékgyűjtőkör Az iskola főgyűjtőkörébe tartozik: - a használt tantárgyi programok könyvei - a tantervben és tankönyvekben felsorolt házi- és ajánlott olvasmányos - a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirodalom - a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szépirodalom - a tanárok alapvető pedagógiai szakirodalma - alkalmazott tantárgyi programok tanári segédkönyvei - a könyvtár működését segítő dokumentumok - a könyvtári órák alapvető segédeszközei

Az iskola mellékgyűjtőkörébe tartozik: - a tananyagon túlmutató, illetve a könyvtár kevésbé hangsúlyos feladati szempontjából beszerzett dokumentumok A gyűjtőkörből ki kell zárni azokat a dokumentumokat, amelyek jórészt ajándék vagy hagyaték útján kerülnek a könyvtárba, de érdemi gyarapodást nem jelentenek. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról 1. Írásos nyomtatott dokumentumok -

könyv

-

periodika

-

brossura, tankönyv

-

kotta

2. Audiovizuális ismerethordozók 3. Kéziratok A gyűjtés szintje és mélysége

48



Könyvtárunk erősen válogatva gyűjt, de igyekszünk arra törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag helyes legyen. Szeretnénk tartani a 70% szakirodalmi és 30% szépirodalmi könyvek arányát. Kézikönyvtári állomány Kiemelten kezeljük ennek az állománynak a fejlesztését. A gyakran keresett könyveket kiemeltük az állományból (kézikönyvek) és a helybenolvasók számára biztosítottuk. A tájékoztatást segítő segédkönyveket (lexikonok, enciklopédiák, szótárak, bibliográfiák, címtárak, adattárak) anyagi lehetőségeinkhez mérten szerezzük be. Az iskolai könyvtár a műveltségi területek dokumentumait az életkori fokozatok figyelembevételével gyűjti. Alapvetően szükségesek: - általános- és szaklexikonok - általános- és szakenciklopédiák - szótárak (egynyelvű, kétnyelvű, többnyelvű) - fogalomgyűjtemények - adattárak - atlaszok - nem nyomtatott információhordozók (AV, CD, CD-multimédia) közül a tantárgyaknak megfelelő féleségben Ismeretközlő irodalom Teljességgel kell gyűjteni az iskola követelmény rendszerének megfelelő alap- és középszintű irodalmat. Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni az iskola követelmény rendszerének megfeleltetett és a tantervekben meghatározott - házi- és ajánlott olvasmányokat - antológiákat - teljes életműveket - népköltészeti irodalmat - nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat 49



Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógia és határtudományai anyagából különösen a következő dokumentumokat: - pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák - szakszótárak, fogalomgyűjtemények - történeti összefoglalók - kiemelkedő pedagógiatörténeti munkák - a nevelés és oktatás legfontosabb elméleti kézikönyvei - családi életre neveléssel, a szülő és iskola kapcsolatával foglalkozó művek - általános lélektani és fejlődéslélektani művek - a személyiség és a csoportlélektan alapvető művei

50



A könyvtáros segédkönyvtára Gyűjteni kell: - a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket - a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó - segédleteket - a könyvtártani összefoglalókat - a könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket - a könyvtárhasználattan módszertani segédleteit - az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat

Hivatali segédkönyvtár Az iskola vezetősége részére gyűjtendő az iskola nevelőmunkájának irányításához szükséges kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények: -

ügyviteli, gazdasági vezetés

-

munkajog

Periodikumok Az iskolai könyvtár gyűjti: - a tanulói ismeretszerzést segítő folyóiratokat - ifjúsági lapokat - pedagógiai szakfolyóiratokat - tantárgyakhoz kapcsolódó módszertani folyóiratokat - pedagógusoknak, pedagógusokról szóló lapokat - pályázati lehetőségekről tájékoztató kiadványokat - a könyvtáros tanár munkáját segítő folyóiratokat. Kéziratok -

iskolai pedagógiai dokumentáció (Ped. program, Helyi tanterv, Iskolai SZMSZ, Könyvtári SZMSZ)

-

iskolai rendezvények forgatókönyvei

-

könyvtár dokumentációja (statisztika, beszámoló, munkaterv)

51



Audiovizuális gyűjtemény Különböző tantárgyak oktatásához felhasználható audiovizuális dokumentumok gyűjtése, erős válogatással. Tartós tankönyvek Az 5/1998. MKM rendelet értelmében a könyvtár gyűjti és egész tanévre a tanulók rendelkezésére bocsátja (osztály ill. csoportlétszámnak megfelelően) a közismereti ill. szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó tankönyveket.

52



1.2. sz. melléklet KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

1. A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Az iskolai könyvtárba a beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A tanuló- és munkaviszony megszűntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. 2. A könyvtárhasználat módjai 2.1 Helybenhasználat Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni, csoportos helyben használatát. A helybenhasználat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, személyi feltételeit a könyvtáros tanárnak kell biztosítani. A könyvtáros tanár egyben szakmai segítséget ad: az információhordozók közti eligazodáshoz, az információk kezeléséhez, a szellemi munka technikájának alkalmazásához, a technikai eszközök használatához. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: olvasótermi, kézikönyvtári állományrész; különgyűjtemények (folyóiratok, AV dokumentumok stb.). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben (pl. versenyre való készülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre tanulók is kikölcsönözhetik. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumot kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Pedagógusok a dokumentumokat a szükséges időre (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetik. A korlátozások egyénenként feloldhatók. Az elvesztett, vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár által meghatározott más művel pótolni. A nem teljesíthető igények esetében más (közművelődési) könyvtárba kell irányítani az 53



olvasót, illetve indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell megpróbálkozni. A nyitvatartási idő mértékét az érvényes jogszabály szerint kell meghatározni. A kölcsönzési idő maximum három hét, de még egy hét hosszabbítási idő kérhető. A kölcsönözhető dokumentumok száma maximum 3 db. Az iskola pedagógusai és dolgozói korlátlan számban kölcsönözhetnek. 2.2 Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok részére az osztályfőnökök, szaktanárok a könyvtári nyitva tartás megfeleltetett ütemterv könyvtári szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. Bár a könyvtári szakórát a szaktanár vezeti, a könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórai foglalkozások előkészítéséhez, lebonyolításához. A könyv- és könyvtárhasználati órákat a könyvtáros tanár tartja és értékeli a munkát. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában. Az adott tárgyi feltételeken belül az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról – a megfelelő jogszabályok figyelembevételével – másolatot is készíthet a könyvtáros tanár. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el tanműhelyekben, szaktantermekben stb. A letéti állományt a tanév elején veszik át, és a tanév végén adják vissza a megbízott nevelők, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak, és az átvett állományt nem kölcsönözhetik. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról a könyvtárban lelőhelynyilvántartást kell vezetni.

54



1.3. sz. melléklet

A könyvtáros munkaköri leírása az iskola dolgozóinak személyi anyagában található.

55



1.4. sz. melléklet A KÖNYVTÁR HÁZIRENDJE

1. A könyvtár az elmélyült, csendes kutatómunka műhelye, ez mindenkitől fegyelmezettséget, megfelelő magatartást követel. 2. Mindenkinek kötelessége a könyvtár rendjének és tisztaságának megóvása. 3. A könyvtárba élelmet behozni, szemetelni, a bútorzatot rongálni nem szabad ! 4. A könyvtárban a tanuló kizárólag a könyvtáros jelenlétében vagy nevelői felügyelettel tartózkodhat. 5. Az iskolai könyvtár tagjai lehetnek az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói. 6. A könyvtár nyitva tartása: hétfő-csütörtök Péntek

7.30-10.30 12.30-14.30 7.30-9.30

A kölcsönzési idő maximum 3 hét, de még 1 hét hosszabbítási idő kérhető. 7. A kölcsönözhető dokumentumok száma: maximum 3 db. Az iskola pedagógusai és dolgozói korlátlan számban kölcsönözhetnek. 8. A tanulók a helyben használható KÉZIKÖNYVTÁR könyvei, a FOLYÓIRATOK és az AV dokumentumok kivételével bármely kiadványt kikölcsönözhetik. 9. Az állomány rendjének megőrzése érdekében a polcról leemelt könyvet a helyére kell visszatenni. 10. Ha a könyvtár állományába tartozó könyv elveszik, az olvasó köteles egy azonos példányt beszerezni, vagy a kötet értékét megfizetni. 11. A könyvtár a folyamatos művelődést, ismeretszerzést, szórakozást biztosítja, alkalmas könyvtári órák, szakmai- és egyéb foglalkozások megtartására.

Érd, 2014. április 24.

könyvtáros

igazgató

56



2.SZ. MELLÉKLET A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE)szabályzata


A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata

Jóváhagyta: - jóváhagyásért felelős intézményvezető aláírása:

…………………………………..…….

Jóváhagyás időpontja: 2014.

57



Bevezetés 1. Szabályzatkészítési kötelezettség Az intézmény FEUVE szabályzatának kidolgozására - az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint - az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a, továbbá - a Pénzügyminisztérium költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatban közzétett módszertani útmutatói, illetve ajánlásai figyelembevételével került sor.

2. A szabályzat hatálya A szabályzat az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola (továbbiakban: Intézmény), mint költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésére terjed ki, a szabályzat borítóján megjelölt időponttól.

3. A szabályzat és az SZMSZ A szabályzat szerves részét képező egyes dokumentumok e szabályzathoz tartozóan, de a hivatkozott jogszabályok alapján az SZMSZ-ben kerülnek rögzítésre. Az SZMSZ Költségvetési ellenőrzés című mellékletében kerül meghatározásra: - a szabálytalanságok kezelésének szabályzata, - az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes előírások, valamint - az ellenőrzési nyomvonal.

58



I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a határozza meg. 1. A FEUVE fogalma Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenőrzés. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. 2. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). 3. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásának megszervezése A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatoknak, tevékenységnek a szerven belüli, feladatköri elkülönítését – az Áht. 121. § (2) bekezdésben meghatározott előírás érdekében - az 1. számú melléklet biztosítja.

4. A FEUVE rendszer A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon - elveket, - eljárásokat és - belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való - szabályszerű, - gazdaságos, - hatékony és - eredményes gazdálkodás követelményeit.

59



5. Az intézményvezető felelőssége a FEUVE rendszerrel kapcsolatban Az intézményvezető köteles - olyan szabályzatokat kiadni, - olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

Az intézményvezető köteles - kialakítani, - működtetni és - fejleszteni a FEUVE rendszerét. A FEUVE rendszer kialakításánál, működtetésénél, valamint fejlesztésénél a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell venni: - a szerv gazdálkodásának folyamatait, így - a tervezési, - a végrehajtási, - a beszámolási tevékenység feladatait, valamint - a szerv egyéb sajátosságait. Az intézményvezető köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. 6. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelmények A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmények, hogy biztosítsák azt, hogy a) az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az intézmény gazdálkodásával kapcsolatosan; d) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

60



7. A FEUVE rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak (szabályosság, a szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) 7.1. Szabályosság A szabályosság azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. 7.2. Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy az adott intézmény vagy szervezeti egység működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. 7.3. Gazdaságosság A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. 7.4. Hatékonyság A hatékonyság egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. 7.5. Eredményesség Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.

61



II. A FEUVE rendszer és a szabályozottság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy az intézmény - mindig a hatályos központi jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem előtt tartásával lássa el a belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen; - a belső szabályozásánál figyelembe vételre kerüljenek a fenntartó által meghatározott követelmények, célkitűzések, elvárások; - a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről; - az intézmény működése során, a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, majd elkészítsék a vonatkozó szabályzatokat, előírásokat. 2. Eljárások A szabályozottság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a központi előírások kötelező előírásai miatt. - Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek - szabályozása (anélkül, hogy azt kötelező központi előírás kötelezővé tenné) szükséges az intézmény működési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt, - szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentős kockázati területet jelöl, - szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára. - Új belső szabályozás esetén – ha addig még adott területre szabályozás nem történt, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentősen megváltozott – a szabályozás előtt - előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdájával, - csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. - A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot 2. számú melléklet szerinti időközönként felül kell vizsgálni. - A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a - a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, - a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint - a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit. - A felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévő dolgozókkal, illetve a szabályozott működési folyamathoz (tartozó folyamatgazdákkal).

62



3. A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása folyamatábráját a 3. számú melléklet tartalmazza. 4. Belső szabályzatok Az intézmény vonatkozásában a belső szabályzatok alatt valamennyi, az intézmény működését alapvetően meghatározó, írásban rögzített, a szervre nézve kötelező előírást, követelményt meghatározó dokumentumot érteni kell. Belső szabályozás körébe így a következők tartozhatnak: - szervezeti és működési szabályzat a mellékleteivel, - tervek (mint pl. közép és hosszú távú program, fejlesztési program, a fenntartó költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési terv, és intézményre vonatkozó eljárási szabályai, egyéb megállapodások a fenntartóval, likviditási terv és előirányzatfelhasználási ütemterv stb.), - rendeletek (pl. a már említett költségvetési rendelet, továbbá a vagyongazdálkodási rendelet és szabályzat), - működéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsolatos szabályok, - pénzügyi és gazdálkodási szabályok. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés érdekében a szervnek a 2. számú mellékletben meghatározott szabályzatokkal kell rendelkeznie. A szabályzatok felülvizsgálati időszakai, határnapjai, valamint a felülvizsgálatért felelős személyek megnevezése szintén a 2. számú mellékletben található.

63



III. A FEUVE rendszer és a szabályosság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy az intézmény dolgozói számára biztosítsa - a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások megismerhetőségét, - a belső szabályokhoz való hozzáférést, - a központi, illetve a belső szabályzatokkal kapcsolatos információkat a szabályosság betartása érdekében. 2. Eljárások A szabályosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gondoskodni kell az intézményt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás (a továbbiakban szabályzat) könnyű hozzáférhetőségéről (papír, valamint számítógépes adathordozó segítségével). - A központi szabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek, folyóiratok beszerzését, illetve az Internetes honlapokhoz való hozzáférést. - A belső szabályok alkalmazhatósága érdekében a belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor, illetve egyes szabályzatok hatályon kívül helyezésekor az érintett dolgozókat, illetve a folyamatgazdákat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról, szükség esetén munkaértekezlet, megbeszélés keretében kell gondoskodni a szabályzatok megismertetéséről. - Az objektív kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő - feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve - tevékenységek folyamatgazdái figyelmét a szabályzatok, illetve a szabályzatok egyes elemei betartására. - A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani: - előzetes vezetői ellenőrzéssel, - egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, - utólagos vezetői ellenőrzéssel, - független belső ellenőrzéssel. A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek megismerése beszélgetés, megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. Folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, 64



s a folyamatokat, feladatokat ne ugyan az a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. A független belső ellenőrzés a szabályosság vonatkozásában a legnagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását. 3. Belső szabályzatok A szabályosságnak a hatályos központi, valamint a FEUVE és a belső szabályzatok témakörében meghatározott szabályzatoknak való megfelelés során kell érvényesülni.

65



IV. A FEUVE rendszer és a gazdaságosság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a gazdaságosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló - bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. Cél, a megfelelő minőségi „áru” beszerzése a legalacsonyabb áron. A gazdaságosság követelménye, az hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. Egy szerv akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költség-hatékony módon szerzik be, használják fel azokat az eszközöket és emberi erőforrást, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek. 2. Eljárások A gazdaságosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gazdaságossági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Erre azért van szükség, mert nem gazdaságos a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe azt, hogy mikor, honnét lehet a legolcsóbban megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a létszám szükségletet a legolcsóbban oldják meg. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon. (Nem működik egy szerv, szervezeti egység gazdaságosan akkor, ha egy indokoltnál nagyobb épületben működik, stb.) - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A gazdaságosság növelése érdekében számításokkal alátámasztott módszereket, eljárásokat kell javasolni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására.

66



- A gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől a szerv beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani. 3. Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban A FEUVE rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következők: - pénzügyi-gazdálkodási területen az anyag, készlet, vásárolt szolgáltatások beszerzésével foglalkozó tevékenységek, - a létszám és személyi juttatás előirányzatai és felhasználása. 4. Belső szabályzatok A gazdaságosság követelménye érvényesítéséhez az önköltség-számítási szabályzat nyújthat segítséget. Amennyiben a gazdaságosság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a gazdaságossági számítások elvégezhetőek legyenek.

67



V. A FEUVE rendszer és a hatékonyság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a hatékonyság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell, a - bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, egyéb eredmény, valamint ezek elvégzéséhez, nyújtásához felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha a szerv a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával - a lehető legtöbb, és - legjobb minőségű feladatellátást végez (beleértve a feladatkörébe tartozó szolgáltatás-nyújtási tevékenységét is). 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a legtöbb, illetve legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása vonatkozásában az intézménynek vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e, mivel a felesleges, a feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon a szerv nem hatékony működését eredményezi. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. 68



- A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak hatékonysága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a hatékonysági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. 3. A FEUVE és a hatékonyság vizsgálat kiemelt területei A hatékonyság szinte a működés teljes egészét érinti, így különösen: - a szervezeti felépítés, ezzel összefüggésben az SZMSZ, - szakmai működésre vonatkozó szakmai, és egyes szolgáltatásra vonatkozó szakmai előírások. 4. Belső szabályzatok Amennyiben a hatékonyság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a hatékonysági számítások elvégezhetőek legyenek.

VI. A FEUVE rendszer és az eredményesség A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben az eredményesség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: - kiadási előirányzatok felhasználása, - a létszám-előirányzat felhasználása, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség a szerv tevékenysége, ezen belül, pl. egy feladata, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett, elgondolt és tényleges teljesítése, ellátása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy a szerv működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása - eléri-e a célját, - s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. A szerv adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek. 2. Eljárások 69



A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz, az érintettekhez mennyiségben és minőségben. Adott feladatellátásnál, szolgáltatásnál mindig vizsgálni kell az igénybevevők, és a lehetséges igénybevevők közötti kapcsolatot. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások menynyiségére, valamint annak lehetséges igénybevételére, illetve, hogy a létszám, illetve személyi juttatás felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre (pl. lehet, hogy adott feladat több személlyel, vagy nagyobb fizetéssel jobb minőségben, gyorsabban stb. történik, ezért az igénybevétel nő, illetve a szolgáltatás megítélése is javul). - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során az eredményességi vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon valamely feladatellátás kapcsán kapcsolatba kerül-e a lehetséges igénybevevőkkel, illetve az igénybevétel, vagy annak lehetősége milyen hatást gyakorol rájuk. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A eredményesség javítása érdekében - számításokkal, - közvélemény kutatásokkal, - egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak eredményesség szempontjából. Felelősöket kell kijelölni az eredményesség számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. 3. Belső szabályzatok Az eredményesség követelménye érvényesítéséhez a főkönyvi könyvelési és analitikus nyilvántartási, illetve egyéb statisztikák nyújthatnak segítséget. Amennyiben az eredményesség számításához szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy az eredményességi számítások elvégezhetőek legyenek.

VII. Ellenőrzési nyomvonal Az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes leírást, valamint a konkrét ellenőrzési nyomvonalakat az SZMSZ Költségvetési ellenőrzés című melléklete tartalmazza, mivel e témakört a vonatkozó jogszabályok alapján az SZMSZ-hez kapcsolódva kell szabályozni.

70



1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma, tartalma Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény - tervezési folyamatainak, - pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint az - ellenőrzési folyamatainak leírása. Az ellenőrzési nyomvonal leírás - szöveges, illetve - táblázatba foglalt, valamint - folyamatábrákkal szemléltetett dokumentum. 2. Az intézményvezető feladata az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatban Az intézményvezető köteles elkészíteni, illetve elkészíttetni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 3. Az ellenőrzési nyomvonal a szervezeti és működési szabályzatban való rögzítése Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét kell, hogy képezze. A mellékletként való csatolásért az intézményvezető tartozik felelősséggel. 4. Az egyes ellenőrzési nyomvonalak Az egyes ellenőrzési nyomvonalak megtalálhatóak az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletében. Ellenőrzési nyomvonalak: - Tervezési folyamatok ellenőrzési nyomvonala, - Végrehajtási folyamatok ellenőrzési nyomvonala, - Ellenőrzési folyamatainak ellenőrzési nyomvonala.

71



VIII. Kockázatkezelés 1. Az intézményvezető kockázatokkal kapcsolatos feladata Az intézményvezető köteles a kockázati tényezők figyelembevételével - kockázatelemzést végezni, és - kockázatkezelési rendszert működtetni. 1.1. A kockázatelemzés A kockázatelemzés: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrző rendszerekben rejlő kockázatokat. A kockázatelemzés során - fel kell mérni és - meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. 1.2. A kockázatkezelés A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni - azon intézkedéseket és - az intézkedések megtételének módját, melyek - csökkentik, illetve - megszüntetik a kockázatokat. 2. A FEUVE rendszer objektív kockázatelemzési módszere A FEUVE rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján elkészített, mellékelt Kockázatkezelési szabályzat szerint.

72



IX. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje I.Szabálytalanságok észlelése 1. Munkavállaló (tanár, gazdasági dolgozó, stb.) részéről A szabálytalanság észlelése után köteles értesíteni közvetlen vezetőjét. Ha a vezető az adott ügyben érintett, a munkavállaló az igazgató helyettest, gyakorlati oktatásvezetőt értesíti annak érintettsége esetén az igazgatót, annak érintettsége esetén a fenntartót. Az igazgató kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedés meghozataláról, a szükséges eljárás megindításáról. 2. A munkaadó (igazgató) észleli a szabálytalanságot Az igazgatónak észlelése alapján a feladat-, hatáskör-, és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hoznia a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3. Az iskola belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Ebben az esetben az iskola belső ellenőrzési szabályzata szerint kell eljárni. 4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot Megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. Ennek alapján intézkedési tervet kell kidolgozni.

II.

A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az igazgató felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Feladatai: - nyomon követni az elrendelt vizsgálatokat, illetve a megindított eljárások helyzetét - figyelemmel kísérni a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását - a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítania, információt szolgáltatnia a belső ellenőrzés számára - a nyilvántartással kapcsolatosan gondoskodnia kell a szabálytalansággal kapcsolatos iratanyagok naprakész és pontos vezetéséről, elkülönített nyilvántartásban.

73



Folyamatábra a szabálytalanság észlelésének útvonalához Adott szervezeti egység

1.

Igazgatóhelyettesek

Igazgató

lépés

Szabálytalansággyanújának észlelése esetén a szervezeti egység munkatársa köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője érintett az adott ügyben, akkor az igazgatóhelyettest, gyakorlati oktatás vezetőt kell értesíteni.

2.lépés Amennyiben a vezető az adott esetben megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti az igazgatót.

. 2.lépés A szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén az igh., megvizsgálja az esetet, amenynyiben megalapozottnak találja, erről értesíti az igazgatót. Az igazgató érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjét értesíti. 3.lépés Az igazgató (érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetője) gondoskodik a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról. .

74



X. Mellékletek 1. számú melléklet A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése 2. számú melléklet A szabályzatok listája és felülvizsgálati rendje 3. számú melléklet A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája 4. számú melléklet A kockázatkezelési szabályzat

75



1. számú melléklet

A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése Pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok megnevezése 1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése 1.1. Költségvetési terv - azt intézményre vonatkozó költségvetési koncepció - az intézmény éves költségvetési terve - az intézmény költségvetésének módosításai - az intézményt érintő normatív állami támogatások adatszolgáltatása a fenntartónak 1.2. Kötelezettségvállalások 1.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs előzetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések - selejtezés 2. Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, ellenjegyzése 2.1.Költségvetési terv - jóváhagyása - előirányzat-felhasználási ütemterv - likviditási terv 2.2. Kötelezettségvállalások ellenjegyzése 2.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek jóváhagyása, ellenjegyzése - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs előzetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések - selejtezés 3. Gazdasági események elszámolása 3.1. Költségvetési előirányzatok könyvelése - eredeti előirányzatok - módosított előirányzatok 3.2. Előirányzat teljesítések könyvelése 3.3. Féléves beszámoló 3.4. Éves beszámoló

Feladatkörök megnevezése

igazgató igazgató igazgató

gazdasági vezető gazd. vez. gazd. vez. gazd. vez.

igazgatóhelyettes

igazgató igazgató

gazd. vez.

igazgató

gazd. vez.

igazgató

gazd. vez.

igazgató

gazd. vez.

gazd. ügyintézők

igazgató gazd. vez. gazd. vez. gazd. vez. igazgató

gazd. vez. gazd. vez.

igazgató igazgató


gazd. vez. gazd. vez. gazd. vez.

gazdasági ügyintéző


76



2. sz. melléklet

A belső szabályzatok listája és a felülvizsgálat rendje Belső szabályzatok megnevezése 1. Tervezéshez kapcsolódó szabályozások Tervezési és beszámolási szabályzat Az intézmény közép és hosszú távú programja 2. Tevékenységhez, működéshez kapcsolódó általános szabályozások Szervezeti és működési szabályzat részeként a következők - Gazdálkodási ügyrend - Feladatellátás rendjének szabályozása Munkaügyi szabályok, pl.: Kollektív szerződés, közalkalmazott szabályzat stb. Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat 3. Tevékenység pénzügyi-számviteli szabályozása Költségvetési rendelet részeként az intézményre vonatkozó - az előirányzat és felhasználási ütemterv Likviditási terv (az intézményre vonatkozóan) Vagyonrendelet intézményi gazdálkodásnál figyelembe veendő részei Számviteli szabályzatgyűjtemény részeként a következők (önállóan gazdálkodó intézménynél teljes körűen) - Számviteli politika és egyéb fontosabb előírások - Pénztár és pénzkezelési szabályzat - Bizonylati szabályzat és bizonylati album - Bankszámlapénz kezelési szabályzat - Selejtezési és hasznosítási szabályzat - Leltározási és leltárkészítési szabályzat - Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatásköri rendje - Eszközök és források értékelési szabályzata - Önköltség-számítási szabályzat Számlarend részeként a következők - I. rész a főkönyvi számlák számlakapcsolatai - Az analitikus nyilvántartások formájának, tartalmának és azok vezetésének módjára vonatkozó szabályzat. 3. Ellenőrzéshez kapcsolódó szabályok Belső ellenőrzési kézikönyv

Felülvizsgálat időszakai, határnapjai

Felülvizsgálat elvégzéséért felelős személy

évente évente

gazd. vez. igazgatóhelyettesek

évente évente évente évente

gazd. vez. gazd. vez. gazd. vez., Közalk. Tanács elnöke tűzvédelmi felelős munkavéd. felelős

évente évente


évente

gazd. vez.

évente évente évente évente évente évente

gazd. vez. gazd. vez. gazd. vez. gazd. vez. gazd. vez. gazd. vez.

évente

gazd. vez.

évente évente


évente

gazd. vez.

évente

gazd. vez.

évente

belső ellenőr

évente

77



FEUVE szabályzata évente 4. Vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó szabályzatok Vállalkozási szabályzat a tevékenység indulásakor 5. A munkavállalókkal kapcsolatos szabályozások - Közalkalmazotti szabályzat

évente

belső ellenőr

gazd. vez. Közalkalmazotti Tanács elnöke

78



3. SZ. MELLÉKLET KÓS KÁROLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

ÉRDI KÓS KÁROLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

79



A Kós Károly Szakképző Iskola Adatkezelési Szabályzatának részei

- Iratkezelési Szabályzat - Titokvédelmi Szabályzat

Érd, 2014. április 24.

……………………………. igazgató

80



IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

81



A Kós Károly Szakképző Iskola (továbbiakban: Intézmény) iratkezelési szabályzatát a többször módosított a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben (továbbiakban: Ltv.) foglaltak alapján a következők szerint határozom meg.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szabályzat az Intézmény iratkezelésének rendjét határozza meg. A külön törvény szerint minősített adatok kezelése és a személyügyi nyilvántartások vezetése kapcsán keletkezett iratokra a Szabályzatban foglaltakat abban az esetben kell alkalmazni, ha jogszabály, illetve belső szabályozás másként nem rendelkezik. A pénzügyi bizonylatokat, számlákat külön szabályozás szerint kell kezelni. Az iratok kezelése során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe kell venni. A szabályozás célja, hogy az iratok továbbításának szabályait oly módon határozza meg, hogy az irat útja nyomon követhető, az irat holléte pontosan megállapítható, és az irat visszakereshető, épségben megőrizhető legyen, szolgálja a intézményünk és annak valamennyi szervezeti egysége feladatainak eredményes és gyors megoldását, rendeltetésszerű működését.

II. AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETE, RENDSZERE, FELÜGYELETE Az iratkezeléssel összefüggő alapvető feladatokat az intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az Intézményvezető felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak. Az iratkezelést végző dolgozók az iratkezelést e Szabályzat alapján és az igazgató-helyettesek felügyeletével látják el. Az iratkezelésért az iskolatitkár felelős, aki felügyeli az Intézmény iratkezelési feladatainak ellátását.

III. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE, ELLENŐRZÉSE 1. A küldemények átvétele Az Intézményünkhöz a következő módon érkeznek küldemények: - postai úton, - hivatali kézbesítéssel, - telefaxon, - ügyfél által személyesen történő benyújtással, - informatikai- telekommunikációs eszközökön. A postahivatalban - külön bérelt fiók címére - érkezett küldeményeket minden munkanapon az arra meghatalmazott dolgozó veszi át, és azt lehetőleg zárható táskában szállítja az Intézmény székhelyére. Azokat a küldeményeket, amelyek nem postafiókra érkeztek, de az átvétel időpontját és tényét a posta részére igazolni kell, ugyancsak az Intézménynél meghatalmazással rendelkező dolgozók 82



vehetik át és igazolhatják az átvételt. Ebben az esetben a címzett, vagy az általa meghatalmazott személy jogosult az átvételre. A hivatali kézbesítéssel, vagy ügyfél által személyesen benyújtott beadvány átvételére az iskolatitkár jogosult. A telefaxon, informatikai-telekommunikációs eszközökön érkezett küldeményt szintén az iskolatitkár veheti át. A faxon érkezett irat kezelésére vonatkozó szabályokat a IV/4. pont, a telekommunikációs eszközön érkezett küldemények kezelésének rendjét pedig az V/9. pont tartalmazza. 2. Az átvétel elismerése A küldemény átvevője a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri el az ajánlott küldemények átvételét. Az "azonnali" és "sürgős" jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Tértivevényes küldemények esetén a küldemény átvevője gondoskodik a tértivevény visszajuttatásáról a feladóhoz. A küldeményeket az átvétel napján, de legkésőbb az átvételt követő első munkanap kezdetén át kell adni a IV/1. pontban megjelölt postabontásra jogosult iratkezelőnek. 3. A küldemény ellenőrzése átvételkor A küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni: -

a küldemény átvételére való jogosultságát a címzés alapján,

-

a kézbesítőokmányok és a küldeményen lévő adatok azonosságát,

-

az iratot tartalmazó boríték, csomagolás sértetlenségét.

Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt felbontatlanul azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a postának vagy a feladónak. 4. Sérült küldemény kezelése Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét „felbontva" vagy "sérülten érkezett" záradék rávezetésével a borítékon a küldemény átvevője megjelöli, és soron kívül ellenőrzi a küldemény tartalmának meglétét. A levél tartalmából megállapíthatóan hiányzó iratokról a küldemény átvevője és a IV/1. pontban megjelölt postabontó jegyzőkönyvet vesz fel, és a feladót - a tárgyban felvett jegyzőkönyv megküldésével - értesíti. 5. Biztonsági vizsgálat A küldemény átvételénél érvényesíteni kell az intézményünknél érvényben lévő biztonsági előírásokat. Számítógépes küldemény esetén felhasználás előtt el kell végezni az ellenőrzést, vírustalanítást.

83



IV. AZ IRATOK BONTÁSA 1. A beérkezett küldeményeket – a IV/2. pontban foglaltak kivételével – az iratkezelést végző dolgozó bonthatja fel és láthatja el az érkezés napját jelölő érkeztető bélyegzővel. (Az iratok további átadásával kapcsolatos szabályokat a VI. fejezet rendelkezései tartalmazzák.) 2. Felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani: - a névre szóló, megállapíthatóan magánjellegű, - a "saját kezű felbontásra" jelzésű küldeményeket. A felbontás nélkül a címzettnek továbbítandó küldeményeket átadókönyvvel kell átadni. A címzett az általa átvett hivatalos küldeményt iktatás céljából soron kívül köteles az iktatást végző iratkezelőhöz visszajuttatni. A címzett által átvett magánlevél nem iktatásköteles. 3. Téves felbontás A tévesen felbontott küldeményeket ismételten le kell zárni, és rá kell vezetni a "Téves felbontás" szöveget, a keltezést és a felbontó nevét, aláírását. Az ismételten lezárt iratot a IV/2. pont szabályai szerint haladéktalanul el kell juttatni az iratkezelőn keresztül a címzetthez. A fentiek szerint kell eljárni, ha a felbontást követően derül ki, hogy a küldeményben minősített irat van. 4. Másolat készítése A nem időtálló adathordozón, pl.: faxon érkezett iratról - az információ tartós megőrzése érdekében - másolatot kell készíteni. A másolatot az eredeti irat őrzésére jogosult szervezeti egység vezetője által megbízott személy(ek) (fax kezelője) záradékkal hitelesíti(k). A faxon érkezett iratanyag és az arról készült másolat kezelésére az iratkezelési szabályok az irányadók azzal, hogy a faxon érkezett iratokról nyilvántartást kell vezetni, és átadókönyvvel kell továbbítani. (Amennyiben a faxon érkezett irat (ill. másolata) kerül iktatásra, a faxon érkezett irattal azonos tartalmú, később érkező eredeti iratot már nem kell ismételten iktatni.) 5. A küldemény ellenőrzése bontáskor A küldemények felbontásakor ellenőrizni kell, hogy az iraton feltüntetett valamennyi melléklet megérkezett-e. Az irathiányt az iraton, vagy az előadói íven, vagy jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ez utóbbi esetben a jegyzőkönyv egy példányát a küldeményhez mellékelni kell. A mellékletek hiánya az ügyintézést nem akadályozhatja, a hiánypótlást az ügyintéző kezdeményezi. 6. Értékkezelés Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a küldemény felbontója az értéket, illetve annak összegét keltezve és aláírva köteles az iraton feltüntetni és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket - elismervény ellenében - a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt pedig csatolni kell az iratokhoz. 7. Borítékok kezelése A küldemények borítékjait a postabontó az ügyirathoz csatolja. A csatolt borítékot véglegesen akkor kell megőrizni, ha - az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik; - a beküldő nevét és pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani;

84


-


a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett meg, vagy egyéb ügyintézői, kezelői feljegyzést tartalmaz; bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merült fel; ha a küldemény névtelenül érkezett.

A boríték ezen túlmenő esetekben is megőrizhető az ügyintéző döntése alapján. Ilyen esetekben a boríték csak az iratselejtezés alkalmával semmisíthető meg.

V. AZ IRATOK IKTATÁSA 1. Szervezetünknél az iktatás Intézményünknél az iktatás manuálisan történik. Az iratok iktatása sorszámos rendszerben történik. Minden irat külön iktatószámot kap. Az iktatást minden év elején egyes sorszámmal kell kezdeni és növekvő számsorban folyamatosan haladni. A beérkezett iratra adandó válaszirat mindig ugyanazt az iktatószámot kapja. A közös tárgyú, eltérő iktatószámú iratok összetartozását jelezni szükséges (előirat, utóirat). 2. Valamennyi, az Intézményhez érkező, illetve az intézménynél keletkező iratot - a V/3. pontban foglaltak, illetve jogszabályban meghatározottak kivételével - iktatni kell, de minden iratot csak egyszer szabad iktatni. Az iktatás az iktatóbélyegzőnek az ügyiraton való elhelyezéséből, a lenyomat rovatainak kitöltéséből és ügyirat nyilvántartási adatainak az iktatókönyvbe történő felvezetéséből áll. Az iratokat úgy kell iktatni, hogy az V/6. pontban felsorolt adatok - figyelemmel arra, hogy az ügyintézés mely fázisában kerülnek, kerültek rögzítésre - megállapíthatóak legyenek. Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó "sürgős" jelzésű iratokat. 3. Jogszabályban meghatározott esetben nyilván kell tartani, de nem kell iktatni különösen: - tájékoztatókat, - közlönyöket, folyóiratokat, napilapokat, hivatalos lapokat stb., - visszaérkezett tértivevényeket, - reklám- és propaganda anyagokat (prospektusok, szórólapok stb.), - könyveket, hivatalos kiadványokat (katalógusok, tarifa- és árjegyzékek), - előfizetői felhívásokat, árajánlatokat, - üdvözlő lapokat, - jogkövetkezménnyel nem járó meghívókat, tömeges értesítéseket. A pénzügyi bizonylatok, számlák, egyéb pénzügyi okmányok kezelésének, nyilvántartásának rendjét, továbbá a személyügyi nyilvántartások vezetése kapcsán keletkezett iratok kezelésének rendjét az erre vonatkozó jogszabályok és az Intézmény belső szabályzatai határozzák meg. 4. Iktatószám Az iktatószám a sorszámból és az évszámból áll.

85



5. Iktatóbélyegző A papíralapú beérkező iratok iktatásakor az iktatóbélyegző lenyomatát az irat üres részén kell elhelyezni, és a lenyomat rovatait kitölteni. Amennyiben az iraton nincs üres hely, az irathoz üres lapot kell mellékelni, és az iktatóbélyegzőt rányomni. Az iktatóbélyegző lenyomata az alábbi adatokat tartalmazza: - a szerv nevét, székhelyét, - az iktatás évét, hónapját, napját, - az iktatószámot, - az ügyintéző nevének rovatát, - a mellékletek számát. Az iktatóbélyegző lenyomat rovatainak kitöltése az iktatókönyvbe történő bejegyzéssel egyidejűleg történik. (Az iktatóbélyegzőn a mellékletek mennyiségét 9 darabig számmal, ezen felül "iratcsomó" jelzéssel kell feltüntetni.) 6. Elektronikus adathordozón érkezett iratok kezelése Iratnak elektronikus adathordozón történő érkezését - a faxok nyilvántartására is szolgáló - nyilvántartókönyvben rögzíteni kell. Az elektronikus adathordozón érkezett iratokat és az iratok kísérőlapjait ki kell nyomtatni, és ezeket együtt kell kezelni. Egy elektronikus adathordozón szigorúan csak egy témához tartozó iratok adhatók át. Amenynyiben ez nem teljesül, a küldeményt vissza kell utasítani. Az elektronikus adathordozón érkezett iratok kezelésére a továbbiakban az általános iratkezelési szabályok az irányadók azzal, hogy a küldemény átvevője köteles gondoskodni az iratnak az iratkezelő részére – nyilvántartásba vétel, szignáltatás, iktatás céljából - történő átadásáról az átvétel elismertetése ellenében.

86



VI. IRATKEZELÉSI FELADATOK AZ ÜGYINTÉZÉS FOLYAMATÁBAN 1. A IV/1. pontban meghatározott, postabontásra jogosult személy a IV. fejezetben rögzítettek figyelembevételével felbontja a postát és átadja szignálás céljából a szervezeti egység vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek (továbbiakban: szignáló). A szignáló az iratot ügyintézőjére szignálja. Az a szignálásra jogosult vezető, aki az iratot ügyintézőre szignálta, az iratoknak iktatás céljából történő továbbításáról gondoskodik az iktatást végző iratkezelőhöz. 2. A szervezeti egységek vezetői rendelkezhetnek arról, hogy a már iktatott előzményű iratokat nem kell szignáltatni, illetve rendelkezhetnek arról is, hogy amennyiben az adott ügy intézésére előzetesen kijelöltek ügyintézőt, akkor az ebben a tárgyban érkezett iratokat szignálás nélkül a kijelölt ügyintézőre iktassák. Ebben az esetben az iktatást végző iratkezelő iktatás után a VI/2. pontban meghatározott módon átadja az ügyintéző részére az iratot. A szervezeti egység vezetője meghatározhatja továbbá azt is, hogy az iratkezelő - a VI/1. pontban foglaltaktól eltérően - a felbontott küldeményeket először iktassa, szükség esetén előadói ívvel ellátva adja át a szignálásra jogosult részére. Ez esetben az elektronikus iktatási nyilvántartásban vagy munkanaplózó rendszerében az ügyintéző neve és kódja, szervezeti egység kódja rovatot, a szignálást követően, utólag kell kitölteni. 3. Az iratok irányítása Ha a szervezeti egységnél korábban már iktatott ügy elintézéséhez más, a szervezeti egységen belüli osztály, csoport előzetes véleménye (állásfoglalás, láttamozás, stb.) is szükséges (átmenő irat), ennek megszerzése végett az iratokat külön levelezés mellőzésével, belső irányítással kell megküldeni. 4. Az ügyintéző iratkezelési feladatai Az ügyintéző köteles tájékozódni arról, hogy a VI/2. pont szerint átvett irat előiratait az iktatás folyamán teljes körűen szerelték-e. Amennyiben az ügyintézéshez más irat szerelése vagy csatolása szükséges, azok pótlásáról az iratkezelő közreműködésével gondoskodik. Köteles megtenni az ügy elintézéséhez szükséges közbenső intézkedéseket (tényállás tisztázása, véleménykérés, stb.) és a kiadmány-tervezetet az előírt határidőben elkészíteni. 5. Kiadmányozás Intézményünktől külső szervnek, személynek küldendő kiadmányokat minden esetben az Intézmény hivatalos levélpapírján kell elkészíteni. Az Intézménytől külső szervnek, személynek küldendő irat iktatásáról az iratot készítő köteles gondoskodni. A levélpapír felső részén a következőket kell feltüntetni: - a tárgyat, - az iktatószámot, - hivatkozási számot, - mellékletek számát, - az ügyintéző nevét (ha nem azonos a kiadmányozóval). Kiadmány csak a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott, kiadmányozásra jogosult személy saját kezű aláírásával továbbítható. A kiadmány akkor hiteles, ha az iraton szerepel az Intézmény hivatalos bélyegzőlenyomata és - azt a kiadmányozó saját kezűleg aláírja, 87



- a kiadmányozó neve mellett az "s. k." jelzés szerepel és a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja. A kiadmányt, másolatot a kiadmányozó által megbízott – adminisztrátor – jogosult hitelesíteni. 6. Az iratok továbbítása, postázás Az elküldendő iratoknak az esetleges csatolandó mellékletekkel történő felszerelését az ügyintéző végzi, majd a postázásra átadja az iskolatitkár részére, aki gondoskodik az irat iktatásáról. Ezt követően az irat másodpéldányán fel kell jegyezni a továbbítás keltét, majd az ügyintéző részére vissza kell adni a másodpéldányt. A postázási feladatokat ellátó dolgozó a küldeményeket a továbbítás módja szerint (külön kézbesítő, posta, stb.) csoportosítja. Postai továbbítás esetén az ajánlott küldeményeket külön nevesítve, egyéb küldeményeket pedig darabszám megjelölésével rögzíti a postai átadókönyvben és gondoskodik a továbbításáról. 7. Irattári tételszám, irattári jel meghatározása Az irat iktatásakor az iratkezelő - szükség esetén az illetékes szervezeti egység vezetőjével, az ügyintézővel történt előzetes egyeztetés alapján - meghatározza az irattári tételszámot és a hozzá kapcsolódó irattári jelet. Az ügyintéző az átmeneti irattárba adásig bármikor jogosult felülvizsgálni és módosítani, az átmeneti irattárba adás előtt pedig köteles felülvizsgálni az iratkezelő által kijelölt irattári tételt és irattári jelet, illetve a módosítás iránt szükség esetén intézkedni.

VII. IRATTÁROZÁS 1. Elhelyezés az Intézmény irattárába Az irattárban történő elhelyezés előtt az iskolatitkár megvizsgálja, hogy az iratanyag teljes-e, az irattározási szabályoknak megfelel-e. Az iratokat hajtogatás nélkül, eredeti alakjukban kell tárolni, hogy az iratok megtörése ne veszélyeztesse anyagának épségét. Az irattárba helyezett iratokról az iskolatitkár nyilvántartást vezet. Az irattári helyiségben idegen személyek csak az irattár felelősének jelenlétében tartózkodhatnak. Az irattári anyag használata történhet belső ügyviteli célból és külső szerv vagy személy megkeresésére. A használat módjai: betekintés, kölcsönzés, másolatkészítés. 2. Selejtezés Az iratanyagnak azt a részét, azokat az irattári tételekhez tartozó iratokat, amelyeket az irattári terv nem minősít maradandó értékűnek (levéltárba adási határidő nincs feltüntetve), őrzési idejük túlhaladta a selejtezési határidőt, és amelyre az ügyvitelben sincs tovább szükség (selejtezési határidő) ki kell selejtezni. Az iratok selejtezését selejtezési bizottság végzi. A bizottság elnöke és tagjai az Intézményvezető által kijelölt személyek. A bizottságnak csak olyan személy lehet a tagja, aki az iratok jelentőségével tisztában van, áttekintéssel rendelkezik az intézmény működését és ügyiratkezelését illetően. 88



Az iratselejtezésről 2 példányban a selejtezési bizottság tagjai által aláírt selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni. A selejtezési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: - az Intézmény nevét, - az iratok irattári tételszámát, irattári tétel megnevezését és irattári jelét, - annak a szervezeti egységnek a megnevezését, amelynek az iratanyaga selejtezésre kerül, - a kiselejtezendő iratok évkörét, - a kiselejtezett iratok mennyiségét iratfolyóméterben, - a selejtezési jegyzőkönyv felvételének idejét, helyét, - a selejtezők nevét, - a selejtezés alapjául szolgáló iratkezelési szabályzat megnevezését, - a selejtezési bizottság tagjainak nyilatkozatát a szabályszerűségről és hiteles aláírásukat. A szoftver termékeket, valamint a sérült, hibás gépi adathordozókat és az iratnak nem minősülő anyagokat nem kell selejtezési eljárás alá vonni. Az elektronikus adathordozón lévő iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. A megsemmisítés szabályainak betartásától az adatvédelmi szabályozás figyelembevételével kell gondoskodni. VIII. IRATOK KEZELÉSE MUNKAKÖR ÁTADÁSA ESETÉN Munkakör átadás-átvétel esetén az átadás-átvételi jegyzőkönyvben tételesen is fel kell tüntetni az átadott, illetve átvett iratokat, továbbá az átadás-átvétel tényét az elektronikus iktatási nyilvántartásban is át kell vezetni.

IX. INTÉZKEDÉSEK SZERV MEGSZŰNÉSE ESETÉN Az Intézmény megszűnése vagy feladatkörének megváltozása esetén a rendelkező szerv köteles intézkedni az irattári anyag további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és használhatóságáról. X. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Beadvány: valamely szervhez érkező hagyományos vagy elektronikus irat, amely rendeltetésszerűen a szervnél vagy személynél marad. Csatolás: a nem ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különböző iratok átmeneti jellegű összekapcsolása. Érkeztetés: az írásbeli ügyvitelnek az iktatást megelőző fázisa, amelynek során rögzítik a beadvány beérkezésének keltét, elektronikus irat beérkezése esetén kitöltik az érkeztető képernyőrovatokat.

89



Feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyet a szerv vagy személy végez az ügyintézési folyamat során. Hatáskör: az ügyintézés feladatkörének szintenkénti pontos körülhatárolása, azoknak az ügyeknek összessége, amelyekben a szerv rendeltetésszerűen jogosult és köteles intézkedni, megbízásra eljárni. Iktatás: Az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve a saját keletkeztetésű iratot iktatószámmal látják el, és kitöltik az iktatóbélyegző lenyomat rovatait. Iktatókönyv: Évenként megnyitott, folyamatos sorszámmal ellátott, az Intézményvezetője által hitelesített nyilvántartó könyv. Irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat - a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kézirat kivételével -, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett. Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. Iratkezelési szabályzat: az Intézmény írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amely a szerv szervezeti és működési szabályzata figyelembe vételével készül, és amelynek mellékletét képezi az irattári terv. Irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség. Irattári anyag: a szerv működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárba tartozó iratok összessége. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, és meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Irattári tétel: az irattári terv szerint kialakított legkisebb irattári egység, amely azonos tárgykörbe (irattári tételbe) tartozó, különböző iktatószámon szereplő egyedi ügyek irataiból áll. Irattári tételszám: az irattári tétel megnevezéséhez rendelt szám. Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szerv a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi. Kezelési (ügyviteli) feljegyzések: az ügy(ek)ben keletkező ügyviteli iratokon tett feljegyzések, többnyire utasítások, amelyek az ügyek tartalmi és/vagy formai intézését érintik. Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. Kiadmányozás: a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről ("K" betűjellel). 90



Kiadmányozó: a szerv/szervezet vezetője részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása. Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik, vagy tartozott. Közlevéltár: a nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat - ideértve a tudományos és igazgatási feladatokat is - végző, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltár. Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat. Láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásul vételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve azt helyettesítő számítástechnikai művelet. Levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény. Maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, művelődési, műszaki, honvédelmi, nemzetbiztonsági vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat. Másodlat: több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít. Másolat: valamely eredeti iratról készült példány, amely hasonmás (szöveg-formahű), egyszerű (nem hitelesített) és hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) iratmásolat lehet. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól. Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól - mint kísérő irattól - elválasztható. Számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló adathordozó (mágnesszalag, hajlékony és merevlemez, CD lemez, stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítja. Szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különféle ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell. Szervezeti és működési szabályzat: az Intézmény tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a szerv, azon belül a szervezeti egység feladatait, a feladatokhoz rendelt hatásköröket, és szabályozza a szerv működését. Szignálás: az ügyben intézkedni, eljárni jogosult és köteles szervezeti egység és/vagy ügyintéző kijelölése. Ügyintézés: valamely szerv vagy személy működésével, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége. Ügyintéző: az ügy(ek) érdemi intézését végző személy, azaz az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti.

91



Ügyirat: a szerv rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza. Ügyiratdarab: az ügyiratnak az a része, amely az ügy intézésének valamely, egy-egy fázisában keletkezett iratokat tartalmazza. Ügyvitel: a szerv folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában.

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a szabályzat 2008.09.01. napján lép hatályba. Az Intézménynél a gazdasági vezetőnek kell gondoskodni, hogy a szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. Érd, 2008.09.05.

……………………………………. igazgató

92



3.1. sz. melléklet 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

A nevelési-oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok I. Irattári terv Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Intézménylétesítés, -átszervezés, fejlesztés Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Személyzeti, bér- és munkaügy Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek Fenntartói irányítás Szakmai ellenőrzés Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek Belső szabályzatok Polgári védelem Munkatervek, jelentések, statisztikák Panaszügyek

nem selejtezhető nem selejtezhető 50

10 10 10 10 10 10 5 5

Nevelési-oktatási ügyek 12.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

13. 14.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók Felvétel, átvétel

15.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

16.

Naplók

5

17.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

10 nem selejtezhető 20

93



18.

Pedagógiai szakszolgálat

5

19.

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

20.

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

21.

Gyakorlati képzés szervezése

5

22.

Vizsgajegyzőkönyvek

5

23.

Tantárgyfelosztás

5

24.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai

1

25. 26.

2

Gazdasági ügyek

27.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

határidő nélküli

28.

Társadalombiztosítás

50

29.

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

10

30.

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

31.

A tanműhely üzemeltetése

5

32.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

94



Megismerési nyilatkozat Az iratkezelési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt

Dósa Edit

Gyakorlatioktatásvezető

2008.08.16.

Dózsa Lajos

Igazgatóhelyettes

2008.08.16.

Molnárné Czinege Johanna

Gazdasági vezető

2008.08.16.

Iskolatitkár

2008.08.16.

Gazdálkodási ügyintéző, főkönyvelő

2008.08.16.

Reiter Lászlóné

Sallósné Szalai Irén

Horváth Jánosné

Jakusné Horváth Krisztina

Pénztáros, analitikus könyvelő

2008.08.16.

Tanár, jegyző

2008.08.16.

Aláírás

95




TITOKVÉDELMI SZABÁLYZAT

Érvényes: 2014. április 24.

96



TITOKVÉDELMI SZABÁLYZAT

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. tv., valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv.-ben foglaltak szerint a 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a minősített adat kezelésének rendszerét a következők szerint szabályozom, illetve határozom meg:

I. A SZABÁLYZAT CÉLJA E szabályzat célja, hogy meghatározza a titokvédelmi feladatok végrehajtásának szervezeti rendjét, a titokvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, a minősített adat Kós Károly Szakképző Iskolában (továbbiakban: Intézmény) történő kezelésének, őrzésének szabályait.

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK E szabályzat hatálya kiterjed az Intézmény vezetőire, valamint arra a személyre, akinek a minősített adatot a minősítő rendelkezése alapján a minősített adatnak állami vagy közfeladat ellátása érdekében hozzáférhetővé tették (titokbirtokos), a titkos ügykezelőre, illetve a megismerési és betekintési engedéllyel rendelkezőre. Az Intézményvezető felelős az államtitok, illetve szolgálati titok megőrzését biztosító személyi és tárgyi feltételek megteremtéséért, minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséért és működtetéséért. Aki államtitok, szolgálati titok birtokába juthat, az államtitok, szolgálati titok védelmére vonatkozó szabályokat megismerni és az előírásokat megtartani köteles.

Az Intézményvezető (a titokbirtokos szerv vezetője) feladat, és hatáskörében eljárva adathordozó minősítésére nem jogosult.

97



III. RÉSZLETES SZABÁLYOK 1. A TITOKBIRTOKOS SZERV VEZETŐJÉNEK FELADATA ÉS HATÁSKÖRE Az Intézményvezető (a titokbirtokos szerv vezetője):

 gondoskodik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, a hatáskörében keletkezett, valamint más szervek által átadott minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséről és működéséről;

 felelős azért, hogy akinek a feladata ellátásához ez szükséges, betekintési engedéllyel rendelkezzen, és a titok védelmére vonatkozó szabályokat megismerje;

 a minősített adatkezelés ellátására titkos ügyiratkezelőt jelöl ki;  ha a minősített adatok mennyisége indokolja, a minősített adatkezelési feladatok irányítására vezetőt is kijelölhet;

 biztosítja, hogy a minősített adat útja hitelesen követhető, titoksértés esetén a felelősség megállapítható legyen;

 államtitkot képező minősített adat elvesztéséről, illetéktelen személy által történő megismeréséről haladéktalanul és egyidejűleg tájékoztatja a minősítőt.

Az Intézményvezető a minősített adattal korlátozottan rendelkezhet. Ennek keretében gyakorolja a:

    

betekintés, a birtokban tartás, a minősített adat másolásának, sokszorosításának, a betekintés engedélyezésének, a minősített adat feldolgozásának, felhasználásának jogát

2. A TITKOS ÜGYKEZELŐ Az Intézményvezető a minősített adatok kezelésére, meghatározott feladatok ellátására titkos ügykezelőt (szükség esetén ugyanolyan alkalmazási feltételeknek megfelelő helyettest) bíz meg. A titkos ügykezelő az Intézmény azon közalkalmazottja lehet, aki legalább középfokú iskolai végzettségű, a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok és e szabályzat ismeretét írásban igazolja és munkaköri leírása a minősített adatok kezelésére vonatkozó feladatokat tartalmazza. A titkos ügykezelő megbízását követő egy éven belül a jegyző/hivatalvezető által kijelölt bizottság előtt köteles a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok anyagából vizsgát tenni, majd ezt követően az előírt továbbképzéseken részt venni.

A titkos ügykezelő feladata:

 az Intézménybe érkezett minősített adathordozó átvétele, nyilvántartása és őrzése, 98


    


a minősített adathordozó kiadása és visszavétele, a betekintésre jogosultak naprakész nyilvántartása, a titokvédelmi jogszabályok megismeréséről szóló titoktartási nyilatkozatok őrzése, a betekintés jogosultság megszűnése miatt a minősített adathordozó visszavétele, a minősített adat felhasználásával és kezelésével kapcsolatos a minősítő által adott betekintési, megismerési engedélyek nyilvántartása, a minősített adat nyilvántartásra szolgáló segédletek hitelesítése, nyilvántartásba vétele,

 a minősített adat továbbítása,  megbízatásával összefüggésben indokoltság esetén javaslatot tesz a minősített adatkezelés

rendszerének megváltoztatására, az adathordozók védelmével, tárolásával, őrzésével kapcsolatos technikai feltételek, eszközök korszerűsítésére, a titkos ügykezelés szabályainak módosításaira, kiegészítésére.

3. A MINŐSÍTETT ADATKEZELÉS RENDSZERE A minősített adat kezelése (titkos ügykezelés) az Intézményben a nem minősített adatkezelés rendszerére építve, de attól szervezetileg és fizikailag elkülönítve történik. A titkos ügyiratkezelés nem történhet a nem minősített adatkezeléssel azonos helyiségben, illetőleg azt nem végezhetik a nem minősített adatok kezelésre feljogosított személyek. 4. A MINŐSÍTETT ADATHORDOZÓK VÉDELME, KEZELÉSE, ŐRZÉSE A minősített iratot a nyílt irattól elkülönítetten kell kezelni és őrizni, a nyilvántartáshoz külön könyvet kell használni, kivéve azokat az iratokat, amelyek esetén az együttes nyilvántartás és kezelés az ügy elintézéséhez szükséges. A minősített irattal együtt kezelt nyílt iraton a minősített irat iktatószámát fel kell tüntetni és a minősített irattal együtt irattározni. Eltérő minősítésű csatolt iratok esetén mindig a magasabb minősítési foknak megfelelő szabályokat kell alkalmazni. A minősített irat ügykezeléséhez használt könyvet, naplót, füzetet a főnyilvántartási könyvbe kell bejegyezni. A minősített irat iktatási rendszere a nem minősített irat nem számítógépes iktatási rendszerével azonos. A minősített iratok iktatására a titkos ügykezelőnek külön számkeretet kell kijelölni. A titkos ügykezelők részére a minősített adathordozók tárolására és kezelésére biztosított helyiségben illetéktelen személyek csak a jegyző/hivatalvezető engedélyével tartózkodhatnak. A helyiséget a fokozott védelemhez szükséges riasztóberendezéssel, vagy vasráccsal, illetőleg füst- és tűzjelzővel kell felszerelni. A titkos ügykezelés részére biztosított helyiség két példány kulccsal van ellátva, mely egy a titkos ügykezelő (tartós távolléte esetén annak helyettese) egy pedig a jegyző/hivatalvezető birtokában van. Kizárólag ugyanezen személyek jogosultak a riasztóberendezések kódjának megismerésére is. A minősített adathordozó tárolására, őrzésére lemezszekrényt kell biztosítani. A lemezszekrény zárása biztonsági lakattal történik, melynek használatára a titkos ügykezelő (annak helyettese), valamint az Intézményvezető jogosult kizárólagosan. 99



A lemezszekrény használatára alkalmas lakat kulcsait a munkaidőn túl mind az Intézményvezető, mind a titkos ügykezelő az irodahelyiségében külön-külön lezárt fiókban tartja. Mind a titkos ügykezelésre szolgáló helyiség, mind a lemezszekrény esetében az azok zárjaihoz használt kulcsok további másolása tilos. Az Intézményvezető, a titkos ügykezelő, illetve annak helyettesének együttes távolléte esetén gondoskodni kell arról, hogy a minősített adathordozó tárolására használatos lemezszekrényhez, illetőleg annak kulcsaihoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Minősített adathordozóról másolat csak az Intézményvezető előzetes írásos engedélyével a másolatkészítés indokának megjelölésével történhet, kivéve, ha arról a minősítő másként rendelkezett. Minősített adathordozót sokszorosítani kizárólag az Intézményvezető előzetes engedélyével szabad. A sokszorosításról és másolásról nyilvántartást kell vezetni, melyből kitűnik a másolt és sokszorosított iratok példányszáma, a rontott példányok számának megjelölésével. A többszörözött (másolt, és sokszorosított) példányokat a minősített adat nyilvántartási számán kell nyilvántartásba venni. A keletkezett felesleges és rontott példányokat meg kell semmisíteni, melyet a nyilvántartásban is rögzíteni kell. A másolásra, sokszorosításra, a megsemmisítésre és ezzel összefüggésben a nyilvántartás vezetésére az Intézményben kizárólag a titkos ügykezelő jogosult. A titkos ügykezelő jogviszonyának vagy titkos ügykezelői megbízásának megszűnése, illetőleg valamely okból előreláthatólag huzamosabb ideig tartó távollét esetén a titkos ügykezeléssel öszszefüggő adathordozókat és egyéb dokumentumokat valamint a tárolásra szolgáló eszközöket és azok tartozékait a Intézményvezetőnek vagy a titkos ügykezelő helyettesének jegyzőkönyv felvétele útján át kell adni. Amennyiben az átadása titkos ügykezelő részéről bármely okból nem lehetséges, a nála tárolt minősített adathordozókat tételes jegyzőkönyv felvétele mellett illetéktelen személy hozzáférését kizáró helyen biztonságba helyezi. A minősített iratok eltűnéséről, elvesztéséről, titoksértés gyanújáról az érintett azonnal tájékoztatja a jegyzőt/hivatalvezetőt. A titkos ügykezelő intézkedik az irat felkutatására, a titoksértés megakadályozására, illetve indokolt esetben a mulasztó felelősségre vonásának kezdeményezésére.

Minden év első negyedévében az Intézményvezető ellenőrzi az előző évi minősített iratok:

 készítésének, nyilvántartásának, minősítésének, kezelésének, őrzésének, továbbításának rendjét,

 az ügyek elintézését,  az iratok meglétét. Az ellenőrzés módjának meghatározása az Intézményvezető feladata. Az ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

100



IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzat 2014. április 24. A szabályzatot hatálybalépésével egyidejűleg, illetve azt követően a megbízatásának időpontjához igazodóan a titkos ügykezelő, illetve helyettese köteles megismerni, mely tényt aláírásukkal igazolnak.

Érd, 2014. március 14.

Weszprémy Barna Gábor intézményvezető

101



Megismerési nyilatkozat A titokvédelmi szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

Név Weszprémy Barna Gábor

Beosztás

Kelt

Igazgató

2014. április 24.

Horváth Jánosné

Iskolatitkár

2014. április 24.

Jakusné Horváth Krisztina

Tanár, jegyző

2014. április 24.

Dózsa Lajos

Igazgatóhelyettes

2014. április 24.

Barits Pál

Igazgatóhelyettes

2014. április 24.

Veres Éva

Gazd. vezető

2014. április 24.

Aláírás

102



4. SZ. MELLÉKLET TANMŰHELYI ÜGYREND – A házirend tanműhelyre vonatkozó kiegészítése. – Tartsa be a gyakorlati oktatás munkarendjét! – A gyakorlati oktatás megkezdése előtt 5 perccel munkaruhában – tartózkodj a műhelyajtó előtt! – Ápolt, rendezett külsővel jelenj meg a gyakorlati oktatáson. A tanműhelyben a szakmára előírt munkaruha – cipő használata kötelező. Ezek tisztántartásáról köteles vagy gondoskodni. – A műhelyeket az oktatók nyitják és zárják! – A műhelyben a tanuló csak az oktatóval együtt tartózkodhat. – Tanítási időben a tanműhely területét elhagyni csak az oktató engedélyével szabad! – A tanítási idő befejezése előtt a tanuló csak abban az esetben távozhat, ha azt a szülő (of. Illetékes) előzőleg az ellenőrzőkönyvben, digitális naplóban írásban kéri. – A munkaközi szünetekben (reggeli, tízórai, eü.) a csoportbizalmai felelős a folyosószakasz rendjéért, a csoport fegyelmezett magatartásáért. – A tanulók közül választott MUNKAVÉDELMI ŐR és a SZERSZÁMFELELŐS hatékonyan segítse a szakoktató munkáját. – Tartsd be a rendészeti, tűzvédelmi, balesetvédelmi előírásokat, óvd magad és társaid testi épségét, egészségét. A legkisebb balesetet is azonnal jelentsd a szakoktatódnak. – Őrizd meg és szakszerűen kezeld a rábízott vagy a foglalkozások során használt gépeket, szerszámokat, eszközöket – óvd a tanműhely létesítményeit. Az okozott kárt, hiányt köteles vagy megtéríteni. – A tanműhelyben és az üzem területén tilos a dohányzás, a szeszesital és a narkotizáló szerek fogyasztása. – A tanműhelybe csak a tanuláshoz szükséges eszközöket szabad bevinni. – Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással igyekezz eleget tenni – képességednek megfelelően – tanulmányi kötelezettségednek.

103

ÉRDI KÓS KÁROLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Recommend Documents