ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. Postacím: 3525 Miskolc, Dózsa György út 12. Tel.: +36 48 510 000, +36 48 512 530 Fax: +36 48 510 001 web: www.erbbank.hu e-mail:
[email protected]
TÁJÉKOZTATÓ Az ÉRB Észak‐magyarországi Regionális Bank Zrt. által kínált áthidaló megoldások, részletfizetési lehetőségekről, a nemfizetés következményeiről Fizetési nehézségek esetén a Hitelintézetünk által kínált fizetéskönnyítő megoldások, áthidaló lehetőségek az alábbiak: ‐ futamidő hosszabbítás, ‐ türelmi idő biztosítás, ‐ belső kiváltás, ‐ külső kiváltás. Futamidő hosszabbítás Ezt a lehetőséget azon Ügyfelünknek ajánljuk, akinek a fizetési nehézséget a törlesztő részlet nagysága okozza, tehát a törlesztő részlet csökkentésével és ez által a futamidő meghosszabbításával a fizetési nehézség áthidalható. A futamidő meghosszabbításával azonban fizetési kötelezettségének határideje kitolódik. Türelmi idő biztosítása Ha várhatóan fizetési nehézsége rövid időn belül rendeződik, és a türelmi idő elteltét követően fizetőképessége visszaáll, akkor a türelmi idő biztosítása nyújthat megoldást fennálló problémáira. A türelmi idő leteltét követően – mivel a teljesítés ebben a szakaszban nem szerződésszerű – a törlesztő részletek megnövekednek. A futamidő meghosszabbítása és türelmi idő biztosítása együttesen is kérhető. Belső kiváltás Nyitva áll a lehetőség az ingatlancélú devizahitellel rendelkező fogyasztók számára, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén igényeljék az ún. árfolyamrögzítés lehetőségét. A rögzített árfolyam a svájci frank esetében 180 HUF/CHF, az euró esetében 250 HUF/EUR. Az árfolyamrögzítéses konstrukcióban a tényleges és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletek közötti különbséget az árfolyamrögzítés időszakában ún. gyűjtőszámlán, kétfelé bontva tartjuk nyilván. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó részletes tájékoztatást a Hitelintézet Üzletszabályzata tartalmaz. Azon Ügyfelek, akik nem felelnek meg a gyűjtőszámlahitel–konstrukció előírásainak, de deviza alapú hitellel rendelkeznek, szintén kezdeményezhetik deviza alapú hitelük forinthitellel történő kiváltását, ha az esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozások hatásait kívánják elkerülni. A deviza alapú kölcsön forint alapú kölcsönre történő kiváltása esetén új szerződés megkötése válik szükségessé, illetve a forint alapú kölcsön kamatozása is eltérő lehet. Külső kiváltás Más hitelintézet által folyósított kölcsönnel kiváltható a Hitelintézetnél lévő hitel. A kifizetés napjáig fennálló tartozás egyösszegű megfizetése után az ügyletet véglegesen lezárjuk. Felhívjuk Ügyfeleink figyelmét, hogy az áthidaló megoldások kidolgozása során, és azt követően is fokozott együttműködést várunk Ügyfeleinktől, mind a szerződés megtartása, annak teljesítése során, mind a tájékoztatás során.
A követelés–kezelés menete Hitelintézetünk munkatársai a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek betartása mellett fejtik ki tevékenységüket, és minden körülmény között figyelembe veszik az Ügyfelek teljesítő képességét, lehetőségét. Eljárásunk akkor a leghatékonyabb, amennyiben Ügyfeleink is ésszerűen tájékozottak, az adott helyzetben elvárható figyelmességgel és körültekintéssel járnak el. Felhívjuk figyelmüket, hogy fizetési nehézség során minden esetben szükséges felvenni a kapcsolatot a Hitelintézetünkkel a részletes tájékoztatás és a feltételek megismerése céljából. Munkatársaink a részletes tájékoztatást követően átadják azon iratokat, amelyek hiánytalan kitöltése és visszaküldése esetén indulhat meg az elbírálás folyamata. A bírálat lezárását követően, annak eredményéről írásban tájékoztatjuk Ügyfeleinket. Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy ezen tájékoztató együttműködő teljesítésre kötelezett személyt feltételez, és a követelés jellege, az eljárás körülményei alapján az egyes ügyekben eltérő követelés–kezelés menet is indokolt lehet. Hitelintézetünk az MNB (korábban a PSZÁF elnökének) 14/2012. (XII.13.) számú ajánlása alapján jár el a tartozását késedelmesen fizető Ügyféllel való kapcsolattartáskor, értesítés/tájékoztatás, felszólítás küldésekor, a szerződés felmondását követő eljárások során. A megkötött kölcsönszerződésben foglalt feltételek nem szerződésszerű teljesítése esetén akár a kölcsönszerződés felmondására is sor kerülhet. A Hitelintézet ennek elkerülése érdekében a fentiek szerint ismertetett áthidaló megoldásokat dolgozta ki. Ha a kölcsönszerződésben foglalt feltételek nem teljesülnek (ilyen eset lehet pl. az, ha a szerződésben foglalt bármely kötelezettségüknek Ügyfeleink nem tesznek eleget, illetve a kölcsönigénylésen, támogatás– igénylésen vagy mellékletein valótlan adatot közöltek; a kölcsönösszeget részben vagy egészben a szerződésben foglaltaktól eltérő módon és célra, nem rendeltetésszerűen használják fel; a kölcsön felhasználásának ellenőrzését bármi módon akadályozzák; vagyoni helyzetük romlása, vagy a fedezet elvonására irányuló magatartás veszélyeztetné a kölcsön visszafizetését), úgy a Hitelintézet élhet az azonnali hatályú felmondás jogával, melynek következtében a fennálló tartozás egyösszegben esedékessé válik. A fizetési kötelezettség nem szerződésszerű teljesítése miatti késedelembe esés esetén a Hitelintézet írásban értesítést és felszólítást küld a fizetési kötelezettség teljesítése végett. Ezen levélben egyúttal tájékoztatást adunk arra vonatkozóan is, hogy amennyiben a megküldött levélben meghatározott határidőn belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor kénytelenek leszünk a kölcsönszerződést felmondani. A tájékoztatás tartalmazza a fentieken túlmenően többek között a követelés jogcímét, a fennálló tartozás összegét, az elmaradás összegét, további tájékoztatásokat. Ha a felszólítás ellenére a késedelem és az elmaradás nagysága nem csökken, úgy Munkatársaink az igényérvényesítésre rendelkezésre álló eszközöket fokozatosan alkalmazzák, együttesen mérlegelve figyelembe veszik a követelés nagyságát, annak fedezettségét, Ügyfeleink teherviselő képességét, együttműködésének mértékét, és az alkalmazható eszközök következményeinek arányosságát. Ha a megadott határidő eredménytelenül eltelt, akkor Hitelintézetünk – az Üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően – jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Az azonnali hatályú felmondást a Hitelintézet írásban közli. Az azonnali hatályú felmondás esetén azonnal, egyösszegben esedékessé válik a teljes, még vissza nem fizetett Kölcsön és a megkötött kölcsönszerződésből eredő valamennyi tartozás. A felmondásról szóló tájékoztatás részletes bontásban tartalmazza a fennálló tartozás összegét.
2
A nemfizetés következményei Követelésének érvényesítése során a Hitelintézet a következő jogi eszközöket veheti igénybe az Adóssal, Adóstárssal, Készfizető kezessel, illetőleg a Zálogkötelezettel szemben. Fizetési meghagyás
Az Adóssal, Adóstárssal, illetőleg a Készfizető kezessel szemben a Hitelintézet a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvénynek megfelelően fizetési meghagyás (továbbiakban FMH) kibocsátása iránti kérelemmel fordulhat a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához (MOKK). A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló, egyszerűsített nemperes eljárás, melynek illetéke – amely szintén a fizetésre kötelezett személy tartozását növeli – az illetékektől szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 42. § (1) bekezdés g) pontja szerint a követelés 3%–a, de legalább 5.000,– Ft, legfeljebb 250.000,– Ft lehet. Az eljárás gyorsított jellegű, várhatóan 4–6 hét alatt befejeződik. A fizetési meghagyást a közjegyzői kamara kézbesíti a kötelezett részére, akinek 15 napja van ellentmondás benyújtásával vitatni a követelést. Ebben az esetben az eljárás perré alakul. Ellentmondás hiányában az FMH az ellentmondásra nyitva álló határidőt követő napon jogerőre emelkedik, a Hitelintézet közjegyzőtől végrehajtási lap kiállítását kérheti. Peres eljárás
A fizetési meghagyással szemben benyújtott ellentmondással az eljárás perré alakul az illetékes bíróság előtt. Ennek eljárási illetéke az Itv. 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint a követelés 6%–a, legalább 15.000,– Ft, legfeljebb 1.500.000,– Ft lehet. A peres eljárás ügyvédi díjakkal és egyéb, akár százezres nagyságrendű perköltséggel növelheti a fizetésre kötelezett személy tartozását. Végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem
A közjegyző által közokiratba foglalt kölcsönszerződés, valamint a közjegyző által közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot a közokiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el, amennyiben a végrehajthatósághoz szükséges jogszabályi feltételek fennállnak. A végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem benyújtásakor a közjegyzőnek díjat kell fizetni, melynek mértéke: a végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%–a, de legalább 5.000,– Ft, legfeljebb 150.000,– Ft; biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%–a, de legalább 5.000,– Ft, legfeljebb 30.000,– Ft; ha az ügyérték nem állapítható meg, 5.000,– Ft. Végrehajtási eljárás
A jogerőre emelkedett ítélet, fizetési meghagyás, illetve végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat alapján a követelés teljes összegének behajtása érdekében a Hitelintézet az Adóssal, Adóstárssal, Készfizető kezessel, vagy a Zálogkötelezettel szemben kezdeményezi a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) szerinti végrehajtási eljárást, amely kiterjedhet az Adós, Adóstárs, vagy Készfizető kezes munkabéréből, vagy egyéb járandóságából való letiltásra, valamint az Adós, Adóstárs, Készfizető kezes valamennyi, továbbá a Zálogkötelezett által zálogul felajánlott ingó és ingatlan vagyontárgyából történő érvényesítésre. A kötelezett személyt terheli ezen felül a végrehajtó munkadíja és behajtási jutaléka. 3
Munkadíj Vht. 8. § (1) A végrehajtási ügyértékhez1 igazodó munkadíj összege: 100.000,– Ft–ot meg nem haladó ügyérték esetén 100.000,– Ft feletti, de l.000.000,– Ft–ot meg nem haladó ügyérték esetén 4.000,– Ft és a 100.000,– Ft feletti rész 1.000.000,– Ft feletti, de 5.000.000,– Ft–ot meg nem haladó ügyérték esetén 31.000,– Ft és az 1.000.000,– Ft feletti rész 5.000.000,– Ft feletti, de 10.000.000,– Ft–ot meg nem haladó ügyérték esetén 111.000,– Ft és az 5.000.000,– Ft feletti rész 10.000.000,– Ft feletti ügyérték esetén 161.000,– Ft és a 10.000.000,– Ft feletti rész
4.000,– Ft 3%–a 2%–a 1%–a 0,5%–a
Munkadíjként a fenti összeg 50%‐a illeti meg a végrehajtót, ha a kizárólag zálogjog érvényesítésére irányuló végrehajtási ügyben – kivéve a 14/1994. (IX.08.) IM rendelet 20/B. §‐ában foglalt ügyeket –, az egyetemlegesen kötelezett Adósok ellen egyidejűleg kért, ugyanazon végrehajtó által foganatosított végrehajtási ügyekben, valamint az egyetemlegesen felelős Adóstárs elleni, a Vht. 32. § (3) bekezdése alapján foganatosított végrehajtási ügyben. Ha az ügyben több végrehajtó jár el, a fenti munkadíjon felül mindegyik további végrehajtó eljárásáért 2.000,– Ft munkadíj jár. Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az Adós, Adóstárs, Készfizető kezes pénzforgalmi számláján lévő összeg végrehajtás alá vonására irányul, a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%–a, de legalább 4.000,– Ft. Munkadíj az eljárásra fordított idő alapján: ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra vagy zárlat foganatosítására irányul, a végrehajtót megillető munkadíjat az eljárásra fordított idő alapján kell megállapítani, az eljárásra fordított időhöz igazodó munkadíj összege minden megkezdett óráért 4.000,‐ Ft Egyéb munkadíj: a székhelyén kívül teljesített végrehajtás foganatosítása esetén minden megkezdett óra után 4.000,‐ Ft, személyes kézbesítésért kézbesítésenként 1.000,‐ Ft kézbesítési munkadíj is megilleti a végrehajtót, a kézbesítés munkadíja egyébként 6.000,‐ Ft, a végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíjon felül a végrehajtót a hivatali helyiségén kívüli, de a székhelyén tartott helyszíni eljárási cselekmény lefolytatása esetén – kivéve a 14/1994. (IX.08.) IM rendelet 20/B. §‐ában foglalt ügyeket – ügyenként 6.000,‐ Ft összegű munkadíj illeti meg a végrehajtót. Behajtási jutalék Ha a végrehajtási eljárás teljesen vagy részben eredményes, a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX.08.) IM rendelet 19. §–a alapján a végrehajtót behajtási jutalék illeti meg. Pénzkövetelés esetén a behajtási jutalék összege a végrehajtható okiratban feltüntetett teljes összegből behajtott összeg alapulvételével a következő: 10% 5.000.000,– Ft–ot meg nem haladó összeg esetén 5.000.000,– Ft feletti, de 10.000.000,– Ft–ot meg nem haladó összeg esetén 500.000,– Ft és 8%–a az 5.000.000,– Ft feletti rész 10.000.000,– Ft feletti összeg esetén 900 000 Ft és a 10.000.000,– Ft feletti rész 5%–a 1 Végrehajtási ügyérték: a munkadíj a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló
együttes összeghez (végrehajtási ügyértékhez) igazodik. Forint követelés esetén a végrehajtható okirat végrehajtóhoz történő érkezésének napján fennálló forintban meghatározott összeget kell figyelembe venni, a főköveteléshez társuló járulékok időközbeni változásától függetlenül. Devizás követelés esetén, ha a végrehajtható okirat a tartozás összegét más pénznemben (devizában) határozza meg, azt a Magyar Nemzeti Bank aznapi deviza középárfolyamának alapul vételével kell forintra átszámítani. 4
Ha a behajtott összeg a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (NET tv.) 1. § b) pontja szerint adós2 vagy 1. § k) pontja szerint zálogkötelezettnek3 minősülő személy azon, beköltözhető állapotban értékesített és önkéntesen a vevő birtokába bocsátott ingatlanának árverési, árverésen kívüli eladási vagy átvételi árából származik, amely a Vht. 147. § (3) bekezdése szerinti lakóingatlannak minősül4 és kikiáltási ára – árverésen kívüli eladása esetén a vételára – budapesti és megyei jogú városban fekvő ingatlan esetében a 20.000.000,‐ Ft‐ot, egyéb településen fekvő ingatlan esetében pedig a 15.000.000,‐ Ft‐ot nem haladta meg, a jutalék a behajtott összeg 3%‐a. Költségtérítés A kötelezett személyt terheli a munkadíjon és behajtási jutalékon felül a végrehajtási eljárással kapcsolatban felmerült valamennyi költség. A végrehajtó a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban készkiadásként számíthatja fel a következő költségeket: ellátási költségként: a köztisztviselőt megillető napidíjat, ha a székhelyétől 6 óránál hosszabb ideig volt távol, szállásköltségként: számla alapján a ténylegesen felmerült költséget. A végrehajtó utazási költségként a székhelyén teljesített végrehajtás foganatosítása esetén 1.500,‐ Ft, a székhelyén kívül foganatosított eljárási cselekmény végzése esetén 2.000,‐ Ft utazási költségátalányt számíthat fel. A végrehajtó készkiadásként számolhatja el: a lefoglalt ingóság átszállítása esetén a szállítási (fuvarozási) költséget, a lezárt helyiség felnyitásának és újbóli lezárásának költségét, a végrehajtási eljárásnál jelen levő tanú költségtérítését, ha a végrehajtási ügy iratainak másolatát a végrehajtási üggyel összefüggő intézkedés megtétele vagy döntés meghozatala érdekében a bíróságnak vagy bírósági végrehajtónak meg kell küldeni –, a fénymásolat készítésének költségét, mely oldalanként 30 Ft, a végrehajtás foganatosításával felmerült más költséget (tolmácsdíj, postai költség stb.). A készkiadáson felül a végrehajtót – a 14/1994. (IX.08.) IM rendelet 16. § (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a munkadíj 50%‐a költségátalányként illeti meg. Ha a végrehajtási ügyben több végrehajtó jár el, a költségátalányon felül a költségátalány összegének 50%‐a mindegyik további végrehajtó tevékenységéért felszámítható. Ha a végrehajtási eljárás szünetelését követően az eljárást folytatni kell, a végrehajtót a költségátalány ismételten megilleti. Ha a végrehajtási eljárás szünetelését követően az eljárás a NET tv. 16. §‐a alapján folytatódik, a végrehajtót költségátalány ismételten nem illeti meg. Felhívjuk figyelmüket, hogy végrehajtási eljárás során nem csak a fedezetként szolgáló ingó, ingatlan vagyontárgy foglalható le és vonható végrehajtás alá, hanem az Adós, Adóstárs és Készfizető kezes teljes vagyona is. A lefoglalt ingatlant csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés a fizetésre kötelezett személy egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Ha a behajtandó összes tőkekövetelés összege nem haladja meg az 500.000,‐ Ft‐ot vagy pedig nem haladja meg az 1.000.000,‐ Ft‐ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve a fizetésre kötelezett személy 2
Az a természetes személy, akinek pénzügyi intézménnyel szemben jelzáloghitel-szerződésből eredő lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségéből a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét, és 2013. január 1-jén 180 napot elérő vagy meghaladó késedelmes tartozása áll fenn, ideértve a 2013. január 1-jét megelőzően áthidaló kölcsön nyújtásával finanszírozott jelzáloghitel-szerződésből eredő késedelmes tartozást is, ha az áthidaló kölcsönszerződésből eredő tartozás 2013. január 1-jén fennállt. 3 A hiteladós személyétől eltérő azon természetes személy, akinek lakóingatlanán pénzügyi intézménnyel kötött jelzáloghitelszerződés biztosítékaként jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba. 4 A lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki; az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét. 5
lakóingatlanára, lakóingatlanra árverés akkor tűzhető ki, ha a fizetésre kötelezett személy Vht. 52/B. §‐a szerinti részletfizetést nem teljesítette. Ingatlannak a bírósági végrehajtási eljárás keretében történő értékesítése esetén a Vht. meghatározza, hogy mely esetekben és milyen kikiáltási áron értékesíthető az. A Vht. 147. § (3) bekezdése szerint lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%–ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha a kötelezett személynek ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. A Vht. 160. § (2) bekezdése szerint, ha a megismételt árverést követően tartott újabb árverést kell tartani, úgy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani. Fenti jogszabályi rendelkezés figyelembe vétele mellett előfordulhat, hogy a végrehajtó által megállapított 10.000.000,– Ft becsértékű lakóingatlan az árverezés során (ha a becsérték 50%–ig leszállítható a becsérték) 5.000.000,– Ft–ért kerül értékesítésre, amely összegből először az eljáró végrehajtónak járó költségeket kell megfizetni (behajtási jutalék, kamarának fizetendő költségátalány, stb.), majd a további felmerült költségek után kerül kifizetésre a további végrehajtást kérők követelése. Ingatlan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése
A jelzáloggal biztosított, lejárt követelés behajtásának eszköze a jelzálogjoggal terhelt ingatlan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése, melyre a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet, a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól szóló 66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet, valamint a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény vonatkozik. Az árverés a NAV honlapján, elektronikus árverés formájában zajlik, melyet kezdeményezhet maga a Hitelintézet, vagy megbízást adhat annak lefolytatására árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek. A kormányrendelet előírásai szerint az értékesítést legalább 30 nappal megelőzően értesíti a Zálogkötelezettet az árverés módjáról, helyéről és idejéről. Az értesítés hivatkozik a zálogszerződésre, megjelöli a kielégítési jog gyakorlásával érvényesíteni kívánt összeget és annak járulékait, valamint a kielégítési jog megnyíltának okát és időpontját. Az árverés során az ingatlan minimálára a kormányrendelet 8/D. § (3) bekezdése szerint az ingatlan aktuális forgalmi árának 70%–a, de legalább a zálogszerződésben rögzített legalacsonyabb eladási árnak megfelelő összeg. Az értékesítésről a Hitelintézet elszámolást készít, mely tartalmazza a befolyt összeget, az esetleg fennmaradó tartozást, valamint a Zálogkötelezettet megillető maradványösszeget. Amennyiben az ilyen módon behajtott összeg a teljes tartozást nem fedezi, a maradék összeg behajtása iránt a Hitelintézet egyéb követeléskezelési eszközök igénybevételére jogosult. Az eljárás illetéke 25.000,– Ft, a kötelezett személyt terheli továbbá az ingatlan értékelés költsége, valamint az esetleges igénybe vett, árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személy díja, költségei. Az árverés következtében a Zálogkötelezett végső soron elveszíti a biztosítékul szolgáló ingatlan tulajdonjogát! Követelés engedményezése
A Hitelintézet dönthet a követelés engedményezési szerződéssel való értékesítéséről, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően. Ebben az esetben a Hitelintézet, mint Engedményező a hitelezői jogok gyakorlását átruházza a vevőre, mint Engedményesre. A kölcsönszerződésből eredő valamennyi jog és kötelezettség jogosultja az Engedményes lesz. Az ingatlan–nyilvántartásba bejegyzett jelzálog a törvény erejénél fogva száll át az új jogosultra. Az engedményezésről a Hitelintézet írásban értesíti az Adóst, tájékoztatja az Engedményes személyéről, az engedményezés tényéről és időpontjáról. Az engedményezést követően Adós csak az új jogosultnak teljesíthet, a kölcsönszerződésről és a fennálló tartozásáról csak az Engedményes tud tájékoztatást nyújtani.
6
A hátralékos tartozás kiegyenlítésének elszámolási sorrendjéről
A Hitelintézetünk a kölcsön megfizetésre érkezett pénzeszközöket a Polgári Törvénykönyvben (továbbiakban Ptk.) előírt elszámolási sorrend figyelembe vételével jár el, mely szerint: “Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt ‐ ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel ‐ elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.” A késedelmes napszám megállapítása a Ptk.‐ban felállított sorrendből adódóan a legrégebbi tőketartozáshoz kapcsolódik és nem az Ügyfél által teljesített utolsó befizetés dátumához. Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk.‐ban meghatározott könyvelési sorrendből adódó, legrégebbi tőketartozáshoz kapcsolódó késedelmes napszám nem egyezik meg a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) szempontjából, a 2011. évi CXXII. törvényben meghatározott feltételek szerinti késedelmes napszámmal. Az alábbi példákon keresztül szeretnénk bemutatni, hogy tartozás megfizetése esetén az elszámolás a gyakorlatban hogyan történik. Tételezzük fel, hogy a fennálló, esedékes tartozás mindösszesen 1.000.000,– Ft, amely tartozás rendezésére az Ügyfél 150.000,– Ft–ot fizetett be. Fennálló tőketartozás 752.000,– Ft Befizetést követően fennálló 752.000,– Ft tőketartozás Fennálló ügyleti 214.000,– Ft Befizetést követően fennálló 98.000,– Ft kamattartozás ügyleti kamattartozás Fennálló késedelmi 32.500,– Ft Befizetést követően fennálló 0,– Ft kamattartozás késedelmi kamattartozás Fennálló költségtartozás 1.500,– Ft Befizetést követően fennálló 0,– Ft költségtartozás Összesen: 1.000.000,– Ft Összesen: 850.000,– Ft Tételezzük fel, hogy fennálló tartozás mindösszesen 1.000.000,– Ft, amely tartozás rendezésére az Ügyfél 1.150.000,– Ft–ot fizetett be. Fennálló tőketartozás 752.000,– Ft Befizetést követően fennálló 0,– Ft tőketartozás Fennálló ügyleti 214.000,– Ft Befizetést követően fennálló 0,– Ft kamattartozás ügyleti kamattartozás Fennálló késedelmi 32.500,– Ft Befizetést követően fennálló 0,– Ft kamattartozás késedelmi kamattartozás Fennálló költségtartozás 1.500,– Ft Befizetést követően fennálló 0,– Ft költségtartozás Összesen: 1.000.000,– Ft Összesen: + 150.000,– Ft A befizetett összeg lekönyvelése után az aktuális tartozás teljes mértékben rendezésre került, és az ügylet 150.000,– Ft túlfizetést mutat. A túlfizetést az Ügyfél külön kérésére a Hitelintézet visszautalja a megadott bankszámlára, ennek hiányában a következő esedékességkor tudja be az Ügyfél esedékes törlesztő részletébe.
7
Tételezzük fel, hogy a felvett hitel összege 1.000.000,– Ft, amelyből a lejárt és esedékes tartozás mindösszesen 127.285,– Ft. A hátralékos tartozás rendezésére az Ügyfél 100.000,– Ft–ot fizetett be: Lejárt tőketartozás 70.000,– Ft Befizetést követően lejárt 27.285,– Ft tőketartozás Lejárt ügyleti 55.525,– Ft Befizetést követően lejárt 0,– Ft kamattartozás ügyleti kamattartozás Lejárt késedelmi 560,– Ft Befizetést követően lejárt 0,– Ft kamattartozás késedelmi kamattartozás Lejárt költségtartozás 1.200,– Ft Befizetést követően lejárt 0,– Ft költségtartozás Összesen: 127.285,– Ft Összesen: 27.285,– Ft Bízunk benne, hogy fizetési problémáira sikerül megoldást találnunk. Kérjük, hogy pénzügyeivel kapcsolatos döntéseit felelősen hozza meg, és bátran kérje Munkatársaink segítségét! ÉRB Észak‐magyarországi Regionális Bank Zrt.
8
