EPROCOM PÁLYÁZAT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ NEVELÉSSZOCIOLÓGIAI TANULMÁNY
Jelen tananyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
SZERZŐ:
DR. HADHÁZY JENŐ PSZICHOLÓGUS ÉLMÉNY 94 BT.
A pályázat célja a két ország határos megyéiben dolgozó pedagógusoknál a tanári kompetenciák fejlesztése. Ehhez olyan képzéseket fogunk szervezni, amelyek hozzásegítik a résztvevőket módszertani kultúrájuk megújításához, a jelenlegi oktatási kínálatban nem szereplő területeken szerezzenek ismereteket. Feladatunknak tekintjük azt, hogy a magyarországi pedagógusok megismerkedjenek a romániai magyar pedagógiai kultúrával, a romániai pedagógusok pedig a magyarországi pedagógiai kultúrába kapjanak betekintést. Ennek megfelelően először a két megyében végeztünk egy helyzetfelmérést a pedagógusok módszertani kultúrájáról. A vizsgálat módszere interjú volt. Az adatok feldolgozása után fogalmaztuk meg azokat a területeket és ezen belül a tartalmakat, melyekre a képzések alapozódnak. A tanulmány záró részében a képzések tapasztalatait összegeztük.
Helyzetfelmérés Az interjú témái
Háttérváltozók: iskolatípus, szak, vérzettség, életkor, pályán eltöltött idő, diploma megszerzésének éve és beosztása.
Milyen mértékben változtatná meg a kerettantervet, a helyi tantervet illetve tárgyának témáit?
Tantárgyának melyek a legfontosabb nevelési célkitűzései?
Tantárgyának tanítása során mi okozza a legnagyobb nehézséget?
Milyen területeken van szüksége továbbképzésre?
Milyen továbbképzési forma lenne a legelőnyösebb számára?
A mintavétel
A rétegzett mintavételi technikát alkalmaztuk. Mindkét megyében úgy választottuk ki az iskolákat, hogy minden iskolatípus szerepeljen közöttük. Szempontunk a település nagysága (falu, kisváros, megyeszékhely) és a fenntartók vonatkozásában a reprezentativitás legyen biztosított. Így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből 21, Szatmár megyéből pedig 20 iskolát választottunk ki. Minden iskolából 2-2 pedagógussal készítettünk interjút.
Megkérdezett pedagógusok száma Count Ország Magyarorszá
Iskola típusa
g
Románia Összesen
általános
22
18
40
gimnázium
5
6
11
gimnázium
és 9
2
11
szakközépiskola
6
4
10
líceum
0
4
4
szakmunkásképző
0
4
4
szakkollégium
0
2
2
42
40
82
szakközépiskola
Összesen
Háttérváltozók A 82 pedagógus 42 különböző szakkal, szakpárosítással rendelkezik. Ez biztosíthatja számunkra azt, hogy az információk nem szaktárgy-specifikusak lesznek. 60%-uk egyetemi, 40%-uk pedig főiskolai végzettséggel rendelkezik. Az első diploma megszerzési éve 1938 és 2009 közé esik. A pályán eltöltött idő vonatkozásában a többség (68%) tíz évnél hosszabb ideje tanít. A megkérdezettek 18%-a férfi és 82%-uk nő. 21%-uk vezető beosztásban van (igazgató, igazgató-helyettes, munkaközösség-vezető stb.) Ezek az adatok jelzik számunkra, hogy milyen közeg számára kell a továbbképzéseket kidolgoznunk.
Innováció A változtatásra irányuló motiváció feltárását célozta a következő két kérdés. Ezt azért tartjuk lényegesnek, mert erre építhetünk a továbbképzések szervezésében. Crosstab Ország
Total
Szabolcs-
Szatmár
Szatmár-
megye
Bereg megye egyáltalán nem
10
0
10
változtatná meg
23,8%
0,0%
12,2%
24
12
36
57,1%
30,0%
43,9%
6
20
26
14,3%
50,0%
31,7%
5
7
4,8%
12,5%
8,5%
0
3
3
0,0%
7,5%
3,7%
42
40
82
100,0%
100,0%
100,0%
néhány változás Mennyire változtatná meg a kerettantervet,
kb. a felét
helyi tantervet? felétől
nagyobb 2
arányban
teljesen megváltoztatná
Total
Crosstab Ország
Total
Szabolcs-
Szatmár
Szatmár-
megye
Bereg megye nem 11
egyáltalán változtatná meg
5
16
26,2%
12,5%
19,5%
24
14
38
57,1%
35,0%
46,3%
5
18
23
11,9%
45,0%
28,0%
2
3
2,4%
5,0%
3,7%
1
1
2
2,4%
2,5%
2,4%
42
40
82
100,0%
100,0%
100,0%
néhány változás Tantárgyának témaköreit
mennyire kb. a felét
változtatná meg? felétől
nagyobb 1
arányban
teljesen megváltoztatná
Total
A két megye pedagógusainak véleménye között szignifikáns különbség van (p<0,014). A helyi tanterv megváltoztatásánál a romániai kollégák sokkal merészebbek: 50%-ik a felét, 7,5%uk pedig teljesen megváltoztatná. magyarországiaknál a néhány változás dominál (57,1%) és a nem változtatás is magas (23,8%). Egy korábbi (2001-2003-as) magyarországi vizsgálatnál arra a kérdésre, hogy milyen mértékben kellene átalakítani a kerettantervhez igazítás során a helyi tantervet egy ötfokozatú skálán a neutrális középérték jött ki. Ez arra utal, hogy a pedagógusok a kerettantervek alapos
megismerése helyett mindössze arra figyeltek, hogy csupán annyira alakítsák át a működő tanterveiket, amennyire azt a törvényi előírások feltétlenül szükségessé tették.1 Adataink azt mutatják, hogy az innovációs képesség Magyarországon is megnövekedett. A hasonló tendenciát tükröző tantárgyi témakör változtatásról szóló második táblázat adatai alapján mindkét országban nyitottak lesznek a kollégák olyan képzésekre, melyeket a helyi tanterve, tantárgyi témáik közé be tudnak építeni.
Nevelés Ebben kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzésekhez hogyan járulnak hozzá tantárgyuk tanítása során. Nyilván a válaszok szakma specifikusak, viszont a sokféle szak előfordulása az általános vélemények megfogalmazást teszi lehetővé.
A tanított tantárgy nevelési célja Súlyozott rangszám
300 250 200 150 100
280 233
248 229 205 179 190 203192 166 179 153 151 143 135 132 128 126 119 99 89 68
50 0
Sz-Sz-B megye 11
Szatmár megye
Kerber Zoltán (szerk.) (2004): Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről. 2001-2003. Budapest: Országos Közoktatási Intézet.
A saját tantárgynál megvalósítani kívánt nevelési céloknál a kompetenciák szerepelnek az első helyen. Második helyre a mindennapi életben való hasznosítás kerül, megelőzve az erkölcsi normák teljesülését, mint célt. Kiemelendő az is, hogy a kollégák saját tárgyukra úgy tekintenek, mint a személyiségfejlesztést komplexitásában szolgáló tantárgyra. Ezt követik a társadalmi életre történő felkészítést, illetve a munkaerő-piaci szempontot megnevező tantárgyi célok. A két megye pedagógusi véleményeinél szignifikáns (p<0,05) különbség a következő területeken tapasztalható:
az erkölcsi normák közvetítését a magyarországi pedagógusok tartják fontosabbnak;
a társadalmi életre történő felkészítést és a személyiség érzelmi fejlesztését a romániaiak tartják fontosabbnak.
Ezek az információk a továbbképzési tematikák elkészítésénél figyelembe veendők.
Továbbképzési területek A leggyakrabban előforduló válaszok százalékos megoszlását mutatja a következő táblázat: TERÜLET
Tehetséges problémás gyerekek nevelése
SZATMÁR MEGYE
SZ-SZ-B MEGYE
% Tervezett képzések
% Tervezett képzések
és 24 Iskolai konfliktushelyzetek
15
Mentálhigiéné a gyakorlatban Tehetséggondozás Hátrányos helyzetűek integrálása
Módszertani
28 Az
osztálytermi
kultúra
kultúra
megújítása,
fejlesztése
oktatási módszerek
módszertani 24 Drámapedagógia alternatív
alkalmazása
iskolai
Korszerű
22 Környezeti nevelés
32 Kétnyelvűség
technikák alkalmazása Szakma
új 26 Zenei nevelés
ismeretei
Cigány/roma kultúra ismerete
27 Erdélyi magyar irodalom Multikulturalitás
Továbbképzési formák A leggyakrabban megjelölt továbbképzési formák a következők voltak:
Súlyozott rangszám
A legelőnyösebb továbbképzési forma 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
A bemutató óra szerepel az első helyen. Ehhez hét óráról és egy óvodai foglalkozásról készítettünk felvételeket. Ezek a következők voltak:
Integrált óvodai tevékenység. (A foglalkozást tartja Barta Éva óvónő.)
CRWT módszer bemutatása általános iskola első osztályában Nyíregyházán. (Az órát tartja Dr. Pethőné Zatureczki Tünde vezető tanár.)
Kooperatív technikák alkalmazása magyar nyelv és irodalom órán az általános iskola harmadik osztályában Nyíregyházán. (Az órát tartja Dr. Pethőné Zatureczki Tünde vezetőtanár.)
Polgári nevelés az általános iskola harmadik osztályában. (Az órát tartja Blantniczky Cecília tanítónő.)
Differenciálás anyanyelvi órán az általános iskola negyedik osztályában. (Az órát tartja Kallós Enikő tanítónő.)
Kooperatív technikák alkalmazása történelem órán az általános iskola ötödik osztályában Nyíregyházán. (Az órát tartja Schubert Ildikó vezetőtanár.)
Kooperatív tanulás matematika órán az általános iskola hetedik osztályában. (Az órát tartja Tempfli Gabriella tanárnő.)
A Waldorf pedagógiai módszereinek bemutatása a nyíregyházi Waldorf iskola tizenkettedik osztályában a magyar epocha egyik óráján. (Az órát tartja Illés Zoltán középiskolai tanár.)
Ezeket a felvételeket használtuk fel részben vagy teljes egészében a továbbképzések során. A tanfolyam, előadássorozat és posztgraduális képzés tartalmi elemeit mind a 12 képzés tartalmazta. Akkreditációra nem volt szükség Magyarországon, mivel a kiadott igazolások alapján a az óraszámok elszámolhatók pedagógus továbbképzés keretében. A romániai akkreditációt a hosszadalmas folyamat miatt a pályázat nem tette lehetővé. A tanácsadást az „Iskolai konfliktushelyzetek” és a „Hátrányos helyzetűek integrálása” kurzusok keretében valósítottuk meg. Az utolsó helyen szereplő átképzésre a pályázat nem adott lehetőséget.
A továbbképzés területei és tartalmi elemei A 12 továbbképzési terület és annak legfontosabb tatalmi elemei a következők.
1. ISKOLAI KONFLIKTUSHELYZETEK A pedagógusok, a tanárjelöltek munkájuk során gyakran találkoznak konfliktushelyzetekkel, agresszív megnyilvánulásokkal, melyek számtalan stresszhelyzetet okoznak számukra.
A munkájuk hatékonyságának szempontjából nagyon fontos a képességüket fejleszteni az iskolai
konfliktushelyzetek fejlesztésében, elemzésében, kezelésében. Fontos, hogy
konstruktív konfliktus-megoldási módokat sajátítsanak el. Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek az oktató, nevelés területén a lelki egészségük biztosítása érdekében stresszkezelő technikákat szükséges megismerniük.
Program tartalma:
Az iskolai konfliktusok gyökerei, szereplői, csoportosításuk, a konfliktusforrások tudatosítás;
Konfliktusok értelmezése, elemzése, megoldási lehetőségek kidolgozása;
Az erőszak, az iskolai agresszió jelenségvilágának megismerése, a bántalmazás típusai, okai, pszichés következményei;
A bántalmazó és a bántalmazott gyerek viselkedésének felismerése, kezelése;
Az
agresszív
és
a
bántalmazott
gyerekek
közötti
kommunikáció
kialakítása,
konfliktusoldási technikák megismerése és gyakorlása;
Együttműködés, közös érdek érvényesítési technikák megismerése;
Önérvényesítés, asszertivitás konfliktushelyzetben
A kiégés tünetei, prevenciója, stresszkezelési technikák megismerése és elsajátítása.
2. MENTÁLHIGIÉNÉ A GYAKORLATBAN
A mentálhigiéné fogalma, tárgya. A mentálhigiéné fő paradigmái. A lelki egészségvédelem lépcsői. A prevenció szintjei. Az elsődleges megelőzés szintjei, lehetőségei és módszerei. Az elsődleges megelőzés szintjei, lehetőségei és módszerei. A közösség pszichológiai jelentősége. A közösség gyógyító ereje. Mentálhigiéné – prevenció – ellátás. Az emberi kapcsolatok jelentősége a lelkiegészség-védelemben. Iskolai mentálhigiéné. Nevelési alapkérdések. Iskola és szocializáció. Az iskolai korosztály mentálhigiénés problémái. Az iskolai korosztály mentálhigiénés problémái. Csoportjelenségek gyermek- és
ifjúkorban, nevelési felhasználásuk. Kommunikáció az osztályban – a tanári munka kommunikációs eszközei. Az empátia jelentősége a pedagógiai munkában. A pedagógus mint személyiségfejlesztő. A pedagógus és a tanuló kapcsolata (nevelési és terápiás lehetőségek). Ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatos mentálhigiénés intervenciók. Ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatos mentálhigiénés intervenciók. A spontán kirekesztődés, mint iskolai ártalom. Kiégési tünetek (Burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei. Konfliktusok és kezelésük. Konfliktustérkép készítése. Kooperáció és rivalizáció.
3. TEHETSÉGGONDOZÁS A pedagógiai gyakorlat igazolja a tehetség időben történő felismerésének fontosságát. Vizsgálatok bizonyítják, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek tehetségét a pedagógusok időben felismerik, a személyiségfejlődés a tanári követelmények függvényében alakul, iskolai teljesítményük eredményessége nő, azokhoz képest, akiket átlagosnak minősítenek.
A program tartalma:
A tehetség pedagógiai-pszichológiai értelmezése. Áttekintve a pedagógiai-pszichológiai szakirodalmat a tehetség fogalmának vonásorientált, kognitív, teljesítményorientált és pszichoszociális meghatározásaival találkozhatunk a leggyakrabban. A széles választékból hármat emelünk ki: Ranscburg Jenő, Révész Géza és Joseph Renzulli tehetségmodelljeit.
Tehetségfejlesztés az iskolában A tehetségdiagnosztika: tehetség felismerése beiskolázási kor előtt, a középső gyermekkorban és a serdülőkorban. Az intelligencia fejlesztése: műveltség, hajlékony és szociális intelligencia. A konvergens és divergens gondolkodási stílus jellemzői és alakításuk. a kreativitás kibontakoztatása a divergens gondolkodási képességek (fluencia, flexibilitás, originalitás) segítségével. A motiváció, a feladat iránti elkötelezettség fokozása a tanítási órán. Az alulteljesítő tehetségesekkel való bánásmód.
A pedagógus szerepe a tehetséggondozásban Az iskola formális lehetőségei a tehetséggondozásban. a pedagógus szubjektív jellemzői: a kreatív attitűd jellemzői és fejlesztésük. a tehetségfejlesztés szervezeti lehetőségei az EU-ban.
A nyelvi kreativitás fejlesztése kreatív-produktív szövegmegközelítési gyakorlatokkal A szöveg-megközelítés formáinak (analitikus-kreatív, kreatív-produktív) sajátosságai. A kreatív-produktív szöveg-megközelítés elméleti kerete, koncepciója: a szemiotikai textológia. A szöveg, mint jelkomplexum (vehikulum, formáció, sensus, relátum). A szöveg főbb szövegalkotó tényezőinek vizsgálata különböző művekben. A versek és rövid (prózai) szövegek kreatív-produktív megközelítési lehetőségei: a vehikulummal, a szöveg vehikulumához rendelhető formai felépítéssel (formációval), a szemantikai felépítéssel (sensussal) és a relátummal kapcsolatos gyakorlatok változatai és azok végeztetésének sajátosságai. Összetett gyakorlatok a nyelvi kreativitás fejlesztésére. A kreatív szövegtranszformáció variációi. Szövegjátékok tervezése.
4. HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK INTEGRÁLÁSA A többségi általános és középiskolák befogadó készségének erősítése új lehetőséget nyújt a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, fogyatékos gyermekek és nem sérült többségi iskolába járó gyerekek szociális tanulási folyamatai számára. A nyilvántartott integrációba résztvevők száma évről évre emelkedik. Az integráltan oktatott tanulók arányát az is növeli, hogy a magatartási problémás és a részképesség-problás tanulók 90%-nál nagyobb arányban vesznek részt a többségi intézmények képzéseiben. Az integráció legnagyobb akadálya, hogy a többségi iskolák pedagógusai nincsenek felkészítve a feladatra. Hiányoznak a kompetenciák, a megfelelő érzékenyítés az attitűdváltozáshoz, ahhoz hogy a pedagógusok megfelelően – sztereotípiáktól és előítéletektől mentesen – tudjanak viszonyulni az integrált gyerekekhez, s ezt a szemléletet tudják közvetíteni az integrált gyerek osztálytársai felé az inklúzió, a sikeres együttnevelés érdekében. Az attitűdformáló, érzékenyítő tréning célja, hogy a pedagógusokban tudatosodjon a mássághoz kapcsolódó attitűdjeik, sztereotípiáik és előítéleteik, s megtanulják ezeknek a kezelését.
A program tartalma:
Attitűd, sztereotípia, előítélet megnyilvánulási formáinak tudatosítása, fejlesztése;
Attitűd és viselkedés kapcsolatának feltárása;
A másság jegyeinek, a különleges gondoskodást igénylők, fogyatékossággal élők helyzetének, körülményeinek, képességének és fejleszthetőségének megismerése, átélése szituatív helyzeteken keresztül;
A fogyatékkal élők (mentális, érzékszervi fogyatékos), a sajátos nevelési igényű és ép diákok együttnevelése során fellépő pedagógiai szituációk bemutatása, elemzése és megoldása;
Pozitív érzelmek kiváltása, előidézése a különleges gondoskodást igénylőkkel kapcsolatban (sajátos élethelyzetek, jó befogadó intézményi példák megismerése);
Az együttnevelés során a tanulók érzékenyítésének, pozitív attitűdjének kialakítására irányuló technikák megismerése, elsajátítása, kipróbálása, gyakorlása.
5. AZ
OSZTÁLYTERMI
MÓDSZERTANI
KULTÚRA
MEGÚJÍTÁSA,
ALTERNATÍV OKTATÁSI MÓDSZEREK
A pedagógusok módszertani kultúrájának megújítását néhány, általunk fontosnak vélt tanári kompetencia köré szerveztük egyrészt, másrészt azokra a feladatokra (elsősorban szolgáltatás jellegűekre) fókuszáltuk, melyek sajátos specializációt igényelnek a pedagógusoktól. A fent említett, a képzési program tartalmát meghatározó tanári kompetenciák közül kulcs szerepűek az alábbi:
A tanárnak képesnek kell lenni arra, hogy a nagyon különböző tanulók tanulási képességét fejlessze, kezelje a társadalmi különbségekből adódó problémákat (egyenlő bánásmód, méltányosság elve, esélynyújtás),
módszertani kultúráját folyamatosan fejlessze, nyitott legyen új pedagógiai megoldásokra,
képes legyen a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzésére, domináns alkalmazza a fejlesztő értékelést,
mind az egyes tanuló, mind a csoport adottságait figyelembe vevő tanulásszervezés változatos technikáit ismerje, alkalmazza
képes legyen csapatmunkára, együttműködésre a legkülönbözőbb partnerekkel,
tanulóközpontú szemlélet jellemezze.
A program tartalma:
Kooperatív tanulás;
Konstruktív tanulás, önszabályozás (önszabályozó tanulási stratégia, fejlesztő értékelés technikája);
Alternatív pedagógiák – reformpedagógiák módszertani reneszánsza;
Differenciált tanulásszervezés, integrált oktatás, tehetséggondozás;
Tanulási képességek fejlesztése, tanulás-módszertan.
6. KÖRNYEZETI NEVELÉS A továbbképzés célja, hogy a résztvevők megszerezzék a fontosabb környezeti alapismereteket, megismerjék a környezeti problémákat, valamint a környezeti nevelés szerepét a közoktatás folyamatában. Képesek legyenek a környezettudatos gondolkodás és a környezet érzékeny magatartás kialakítására mind ismereti, mind pedagógiai oldalról egyaránt. A program tartalma:
A környezeti nevelés szükségessége. A környezeti nevelés a közoktatásban. A környezeti alapprobléma
történeti
megközelítésben.
A
globális
környezeti
problémák:
a
környezetszennyezés, az erdőirtás, a globális klímaváltozás, a túlnépesedés, az éhínség, a túlfogyasztás.
Az analitikus környezetpedagógia szerepe: a környezeti problémák feltárása és a környezettudatos
gondolkodás
kifejlesztése.
A
holisztikus
környezetpedagógia
alkalmazása: a környezetkultúra megalapozása, a környezetérzékenység és a felelős környezeti magatartás kialakítása.
Az antropogén beavatkozások (bányászat, közlekedés stb.) földtani-felszínalaktani hatásai. A litoszférát ért hatások bemutatásának eszközrendszere a tanórán. A pedoszférát érintő környezeti problémák: az erózió, a defláció, a szikesedés, a talajsavanyodás és az elsivatagosodás okai és következményei. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kapcsolata a talajok környezeti problémáival. A talajokat érő környezeti hatások modellezése a tanórán. A gazdasági tevékenységek és a fogyasztás hidroszférára gyakorolt hatásai: vízhasználat, szennyezés, energiatermelés, túlhalászat következményei. Vízhasználat a mindennapokban és a tudatos vízfogyasztás alapjai a tanórán. A társadalom szerepe az atmoszférát érő hatások kialakulásában: a globális klímaváltozás, a savas ülepedés, a szmog, az ózonréteg elvékonyodásának okai és következményei. A szennyezőanyagok terjedési folyamata a légkörben. A légköri szennyezés következményeinek bemutatása a tanórán. Az élővilág és az ember kapcsolata, a társadalom szerepe az élővilág megváltozásában. A természetvédelem szerepe az oktatásban. A környezetvédelem részei, feladatai. Hulladékok a környezetünkben, hulladékgyűjtés.
A formális és non-formális környezeti nevelés lehetőségei. Módszerek és eszközök, erdei iskolák, szakkörök, terepi kirándulások és vizsgálatok, vetélkedők, táborok.
Természetvédelmi területek, tanösvények, oktató és látogatóközpontok szerepe a környezeti nevelésben. Jeles napok, rendezvények, akciók (hulladékgyűjtés, faültetés, madárvédelem stb.) szervezése. Európai Uniós pályázati lehetőségek a környezeti nevelésben. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan: a környezettudatos életvitel a mindennapokban.
7. ZENEI NEVELÉS A program tartalma:
Kóruséneklés, karvezetés. A résztvevők műhelymunka keretein belül ismerkednek jól énekelhető művekkel és azok irányítási feladataival. Feldolgozandó anyag: A parlando vezénylése, hangszerkíséretes darabok és ciklikus művek irányításának problémái. A népdalcsokor összeállítási és előadási problémái.
Éneklési készség fejlesztése, a tiszta intonációra nevelés módszertana. A résztvevők a kurzusvezetővel áttekintik a Magyarországon használatos tankönyvcsaládokat, az énekes anyagot megvizsgálják az éneklési készség és a tiszta intonációra nevelés szemszögéből. A leggyakoribb problémákhoz megoldási javaslatokat adnak, beéneklési gyakorlatok, többszólamú éneklési feladatok és speciális tananyag feldolgozások révén.
A résztvevők kottaolvasási készségének fejlesztése a zenetörténeti korszakok vokális művek szemelvényeinek segítségével. Különleges hangsorú népdalok Bartók és Kodály népdalfeldolgozásainak tükrében. Romantikus dalok és kórusművek. Negyed és nyolcad egységű ütemek váltakozása. Nehezebb alterált dallamok éneklése dó-váltással. Az akusztikus skála. Színezett hétfokú hangsorok, új hangnemi kapcsolatok. A romantikus dal és dalciklusok.
Népi gyermekjátékok és játékos módszerek az ének-zene órákon, a Kodály-módszer 3 pillérének adaptálása és aktualizálása. Az ének-zene tantárgy-pedagógia legfrissebb eredményeinek és módszereinek megismerése a témában.
8. CIGÁNY ROMA KULTÚRA ISMERETE A program tartalma:
Kik is valójában a cigányok? A cigányság eredete, vázlatos története. Cigány nyelvek és közösségek
a
Kárpát-medencében.
Cigány
folklór
(népköltészet,
zene-
és
tánchagyomány). Hagyományosnak vélt cigány mesterségek.
Cigány irodalom, cigány képzőművészet. A cigányság az európai és magyar kulturális antropológiai kutatások tükrében. Cigányok reprezentációja és önreprezentációja az irodalomban és filmeken. Multikulturális társadalom – interkulturális nevelés.
Együtt
vagy
külön?
Érvek
az
integráció
mellett,
dezintegrációs
programok
Magyarországon. Cigány gyerekek családi és iskolai szocializációja. Az inkluzív nevelés pedagógiája. Modell értékű cigány/roma oktatási programok Magyarországon.
9. DRÁMAPEDAGÓGIA ISKOLAI ALKALMAZÁSA
A drámapedagógia módszerei a tapasztalati tanulásra, az élményeken alapuló ismeretszerzésre összpontosítanak. Alkalmazásuk során a gyerekek lehetőséget kapnak arra, hogy a tanult ismereteket mélyebben rögzítsék, hogy átérezzenek bizonyos nevelési helyzeteket, melyek segítségével a tanított tartalom élőbbé, életközelibbé válik. A drámapedagógia módszereinek alkalmazása
ugyanakkor a személyiség fejlesztésében is központi szerepet játszik, felkészíti
a résztvevőket a „társadalomban való szereplésre”. A fentiekből kiindulva a továbbképzés során a drámapedagógia módszereivel ismertetjük meg a résztvevőket, különös tekintettel arra, hogyan tudják hasznosítani a továbbképzésen tapasztaltakat a tanítás során, különböző tantárgyak esetében. A résztvevők játékos foglalkozásokon fognak részt venni, melynek során megtapasztalják a különböző drámajátékok, illetve konvenciók alkalmazásának módját és ezen keresztül előnyeit és hátrányait a tanítás során. A program tartalma:
A drámapedagógia fogalma;
Dramatikus tevékenységformák;
A drámajátékok jellegzetességei és csoportosításuk;
Konvenciók fogalma, csoportosításuk;
A drámapedagógiai módszerek alkalmazásának személyi és környezeti feltételei;
A drámapedagógiai módszerek alkalmazása különböző tantárgyak esetében.
10. KÉTNYELVŰSÉG
A kétnyelvűség fogalmának és tartalmi vonásainak ismerete és tudatosítása révén rávezetni a közösséget, hogy a kétnyelvűség segíti a közösség tagjait, hogy a vele együtt élő / vagy a mellette élő más nyelvű közösségek nyelvét és kultúráját megismerje, felismerje a másság értékeit, tisztelje ezek hordozóit. Olyan európai magatartás kialakítására kell törekednünk (a Kárpát-medence mindegyik országában és társadalmaiban), amely megvalósítja a valódi kétnyelvűséget, vagyis az együttélő közösségek mindenike nyelvének jelenlétét, elfogadását a hivatalosságban, az iskolákban és az utcai nyilvánosságban. A program tartalma:
Fogalmak tisztázása: egynyelvűség – kétnyelvűség;
A kétnyelvűség kialakulása és definíciói: a gyermeki kétnyelvűség leggyakoribb típusai: gyermekkori vagy szimultán kétnyelvűség (’öröklött’) kései vagy szekvenciális (’szerzett’)
kétnyelvűség,
elsődleges,
másodlagos,
összetett,
koordinált
és
alárendelt,szunnyadó és produktív / receptív kétnyelvűség;
A társadalmi kétnyelvűség: őshonos és emingráns közösségek, a kisebbség és többség nyelvtudása, a kódváltás, a nyelvcsere, nyelvvesztés, nyelvhalál, az anyanyelv megőrzése, a nyelvválasztás problémája (tannyelv, kommunikációs helyzetek, a többségi nyelv tanulása és használata);
A kétnyelvűség mint eszköz (esély az alkalmazkodásra, kifejezésre, önérvényesítésre);
A Kárpát-medencei magyarpárú kétnyelvűség (román - magyar nyelvi érintkezése; német (sváb) - magyar egymásra hatás; cigány - magyar nyelvi érintkezése) attitűdjei.
11. ERDÉLYI MAGYAR IRODALOM
Az erdélyi (magyar) irodalom fogalmának, irányzatainak, az összmagyar irodalomban elfoglalt helyének, magyarországi recepciójának számbavétele, értékelése. Fontosnak tartjuk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a szomszédos keleti régiók irodalmi kapcsolataira, kölcsönhatására, különösen az országhatárok légiesítésének 21. századi körülményei között.
A program tartama:
Az Alföld északkeleti része – a Szinérváralja - Nagyvárad közötti térség – szerepe az irodalmi nyelv kialakulásában, a nyelvújításban. Irodalmi központ – provincializmus.
A magyar nyelvterület országhatárok általi szétdarabolódásának hatása az irodalmi életre. Új központok formálódása (Erdélyben); az egykori királyság határmenti térségei a régi – új központok és irányzatok vonzatában. Szatmár és a Partium sajátos irodalmi művelődési élete a két világháború közötti időszakban, illetőleg a második világháború után.
Az írói - költői sorsok alakulása; az irodalmi központ(ok) elszívó hatása.
A transzilvanizmus és dokumentumai (kollektív esztétika az irodalomban). Keresztény polgári irányzat a két világháború között (szabadságesztétika az irodalomban). Az erdélyi irodalmi avantgárd és dokumentumai.
Az erdélyi magyar irodalom recepciója Magyarországon a két világháború között.
A 20. század második felében felnőtt erdélyi íróink- költőink útja a 21. századi (egyetemes) magyar irodalomban.
12. MULTIKULTURALITÁS
A
multikulturalitás
meghatározása;
megnyilvánulási
formáinak
bemutatása;
a
multikulturalitás – interkulturalitás viszony tisztázása; a multikulturalitás kulturális, filozófiai és elvi-politikai aspektusainak megismertetése a képzés résztvevőivel. A hazai és a nemzetközi szakirodalom hasznosítása a téma felvezetésében; a kulcsfogalmak és tézisek gyakorlása a multikulturalitásról folytatott diskurzusban; az elsajátított ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. A program tartalma:
Kultúra, civilizáció, nevelés;
Interkulturalitás – multikulturalitás;
A nevelés mint kulturális személyiségformálás;
Multikulturális – interkulturális nevelés;
Az etnikumok közötti kapcsolat természete és formái;
Etnokulturális sokféleség, nemzeti és etnikai kisebbség;
A multikulturalitás vallási dimenziói;
Új globális etika.
A képzések tapasztalatai
Képzések Magyarországon
Az első lépésben a magyarországi szakértők részére szerveztünk képzéseket. Az Erdélyi irodalom és a Kétnyelvűség 8-8 órás volt, míg a Drámapedagógia és a Multikulturalitás 1515órás volt. Ezeken 32 fő vett részt. A második lépést a továbbadó képzések jelentették. Itt 50 darab 4 órás képzést tartottunk összesen 320 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pedagógusnak. Köztük többen voltak, akik több képzésen is részt vettek. A képzésen részt vett pedagógusokkal készített interjúk egyértelműen pozitív képet mutatnak. Idézünk néhány véleményt, amelyek tipikusnak mondhatók „A képzés tömör és intenzív volt, egyszerre sok információ zúdult ránk, ennek ellenére érdekes és tanulságos volt. A tanár személyisége, szakértelme lenyűgöző. Remélem, lesznek még hasonló továbbképzések.” (34 éves, matematika szakos általános iskolai tanárnő) „Számomra ez volt a leghasznosabb továbbképzés, amelyen az utóbbi években részt vettem” (39 éves tanítónő) „Ez egy olyan képzés volt, amit mentorként szeretnék továbbadni. Minden információt, amit kaptam nagyra értékelek. Három képzésen vettem részt, érdekes volt látni a kulturális megközelítést.” ((29 éves magyar szakos középiskolai tanár)
Romániai képzések A nyolc témában megtartott képezésen összesen 52 fő vett részt. Életkorukat, nemüket és munkahelyük típusát tekintve változatos képet mutatnak:
A képzésen résztvevők 10%-a volt férfi, 90%-uk nő. Átlagos életkoruk 36 év (szórás 5,8 év).
Az kértük a kollégáktól, hogy egy 10 fokozatú attitűdskálán mondjanak véleményt a képzésekről. (1: legrosszabb, 10: legjobb)
Kérdések
Középérték
Szórás
Módusz
Az elsajátított ismeretek hasznosíthatósága
9,04
1,212
10
A foglalkozás légköre
9,56
0,837
10
foglalkozás 9,36
1,005
10
a 9,18
1,044
10
9,44
0,929
10
A foglalkozás milyen mértékben fejlesztette az Ön 8,84
1,330
10
1,186
10
1,403
10
1,361
10
1,843
10
9,86
0,405
10
A szakma új eredményeivel milyen mértékben tudott 9,28
1,011
10
Az
anyag
feldolgozási
módja,
a
strukturálása Milyen
mértékben
sikerül
Önt
aktivizálni
foglalkozásokon? A foglalkozások eredményessége
személyiségét? A foglalkozások milyen mértékben járultak hozzá 8,98 didaktikai kultúrájának fejlesztéséhez? A foglalkozások milyen mértékben járultak hozzá 9,10 erkölcsi fejlődéséhez? A tanultakat a mindennapi életben (nemcsak az 8,84 iskolában!) tudja-e alkalmazni? A foglalkozások milyen mértékben járultak hozzá 8,35 ahhoz, hogy Ön a munkaerőpiacon értékesebb legyen? Milyennek ítéli az oktatók felkészültségét?
itt megismerkedni?
Valamennyi kérdésnél a leggyakoribb értékelés a 10-es volt.
A válaszadók véleménye az oktatói felkészülés megítélésénél volt a leginkább egybehangzó (szórás 0,405), 9,86-os átlagos értékkel. A megítélések szerint a képzések ahhoz járultak hozzá legkevésbé, hogy a résztvevők a munkaerőpiacon értékesebbek legyenek (8,35 a középérték).
