PÁLYÁZAT
AZ EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA IGAZGATÓI ÁLLÁSÁNAK BETÖLTÉSÉHEZ
…mert hiszek benned, jóság, türelem, hiszek benned , isteni értelem – hiszek benned, szabadság,szeretet, s hiszem hogy győztök, tiszta fegyverek.
/Részlet: Szabó Lőrinc a Gályarabok szobra verséből/
2
A VEZETŐI PÁLYÁZAT FELÉPÍTÉSE
Tartalomjegyzék
3. oldal
Pályázati feltételek
5. oldal
Önéletrajz
6. oldal
Szakmai önéletrajz
7.oldal
VEZETŐI PROGRAM I. Helyzetelemzés 1. Az intézmény rövid története
9. oldal
2. Tárgyi feltételek és eszközrendszer
10.oldal
3. Személyi feltételek
14.oldal
4. Tanuló létszám
15.oldal
II. Szakmai viszonyom az iskolai pedagógiai programhoz / A 2012-es NAT és a Pedagógiai Programunk/
18.oldal
III. Célmeghatározás 1. Általános alapelvek
27. oldal
2. Közösségfejlesztés iskolánkban
31 .oldal
3. Az iskolánk oktatási célkitűzései . (felzárkóztatás, tehetséggondozás)
32.oldal
4. ÖMIP és IMIP viszonya
36.oldal
5. A Köznevelési Törvény megjelenése a pályázatban
40.oldal
IV. A megvalósítás folyamata 1. Alsó tagozat
44.oldal
2. Felső tagozat
46. oldal
3. Napközi otthon
47. oldal 3
4. Gyermek és ifjúságvédelem
48. oldal
5. Szülői választmány és Iskolaszék
52. oldal
6. Szabadidő szervezés és könyvtár
53.oldal
7. Érdekvédelem
55. oldal
Intézményvezetés
V.
1. Az iskola szervezeti, irányítási struktúrája
56. oldal
2. Foglalkoztatás, továbbképzés
57. oldal
3. Adminisztrációs tevékenység
61.oldal
4. Kínálattervezés, továbbtanulás
63. oldal
5. Kapcsolattartás
64. oldal
VI. Szakmai munka minősége 1. Ellenőrzés, értékelés
67. oldal
2. Minőségbiztosítás
69. oldal
3. Kompetencia alapú oktatás
70. oldal
VII.
Gazdálkodás
1. Bérgazdálkodás (személyi)
73.oldal
2. Dologi gazdálkodás (források bevonása)
76.oldal
VIII. Összegzés
78.oldal
IX. Felhasznált források jegyzéke
79. oldal
X. Mellékletek
80.oldal
Tanár- népművelői oklevél Debreceni Egyetem- földrajz tanári oklevél Hatósági Erkölcsi Bizonyítvány Nyilatkozat a nyílt ülésen történő elbírálásról Tanúsítványok továbbképzésekről
4
Tisztelt Önkormányzat !
Pályázatot nyújtok be a www.közigallas.gov.hu KSZK honlapon 2012.április 07-én megjelentetett, valamint www.debrecen.hu honlapon 2012.árilis 06-án Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által meghirdetett, Epreskerti Általános Iskola igazgatói állására .
A pályázatban kiírt feltételeknek megfelelek: -
Egyetemi szintű földrajz tanári oklevéllel rendelkezek. Főiskolai diplomával rendelkezek. Közoktatás Vezetői oklevéllel rendelkezek. A pályázathoz előírt mellékleteket benyújtottam. Harminchat éve tanítok általános iskolában. Húsz éves vezetői gyakorlattal rendelkezek. Tizenegy éves magasabb vezetői gyakorlattal rendelkezek.
Debrecen, 2012. április 12.
/Szabó Gyula/ 4030 Debrecen, Balaton u.94.sz.
5
ÖNÉLETRAJZ
Név:
Szabó Gyula 1957.szeptember 26-án születtem Debrecenben. Édesapám neve: Szabó János Édesanyám leánykori neve: Víg Róza Nyolc gyerekes család legfiatalabb tagja vagyok.
Család:
1985-ben kötöttem házasságot Monostorpályiban. Feleségem: Szabóné Nagy Erzsébet – Achim András Óvoda Tégláskerti Telephely vezetője. Gyermekeim: Szabó Erzsébet és Szabó Gyula. Erzsébet - A Debreceni Egyetem levelező hallgatója, jelenleg könyvtárosként dolgozik Debrecenben. Gyula - a Gábor Dénes Informatikai Főiskola levelező hallgatója. Jelenleg rendszergazdaként dolgozik Debrecenben.
Lakás:
1986-ban költöztünk családommal Debrecenbe. Azóta a tégláskerti városrészben lakunk, a Balaton utca 94.sz. alatt.
6
S ZAK M AI
ÖNÉLETRAJZ
Tanulmányok:
- Általános iskolai tanulmányaimat 1972-ben fejeztem be a Létavértesi 2.sz. Általános Iskolában. - 1976-ban érettségiztem a debreceni Balázsházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola és Technikumban. - 1981-ben szereztem földrajz tanári, valamint népművelői diplomát a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. - 2001-ben a budapesti Műszaki és gazdaságtudományi Egyetem közoktatás vezetői szakán kaptam oklevelet. - 2006-ban projekt tervezői tanfolyamot végeztem. - 2006-ban pályázati program tervezői tanfolyamot végeztem. - 2009-ben marketing,reklám és kommunikációs menedzser tanfolyamon vettem részt. - 2009-ben a Debreceni Egyetemen, középiskolai földrajz tanári diplomát szereztem. - 2009-ben korszerű vezetői gyakorlatból tanúsítványt kaptam.
Munkahelyek: - 1976 - 1990 Létavértes 2.sz. Általános Iskola – tanár. - 1990 - 2001 Debrecen Fazekas Mihály Általános Iskola – igazgató helyettes. - 2001 – 2012 Debrecen Epreskerti Általános Iskola – igazgató. Kitüntetések: - 1997 Kiemelkedő felzárkóztató munkáért kitüntetés - DMJV. - 2003 Epreskerti Általános Iskola igazgatójaként „Tolerancia” díj – Oktatási Jogok Biztosa. - 2004 Apáczai Géniusz Díj arany fokozat - Apáczai Tankönyvkiadó. - 2012 Magyar Arany Érdemkereszt – Magyarország Köztársasági Elnöke 7
VEZETÉSI PROGRAM
KÉSZÍTETTE: SZABÓ GYULA
8
I. HELYZETELEMZÉS
I/1. Az Epreskerti Általános Iskola rövid története
1992. szeptember 01-én , a Debrecen belvárosában működő Fazekas Mihály Általános Iskola kihelyezett osztályokat indított el Kerekestelepen – az Áchim András Utcai Bölcsőde használaton kívüli két foglalkoztató termeiben. A kihelyezett osztályok indítását a fenti iskola vezetőségének szándéka, valamint Epreskert és Kerekestelep lakossági igénye indukálta. 1994-ig indítottak osztályokat a bölcsőde épületébe. A jelentkező gyerekek magas létszáma miatt további osztályok indítását kellett megoldani. Átmenetileg további egy évig a Tégláskerti Általános Iskola használaton kívüli tantermében helyezték el az egyik osztályt. 1995. augusztus 01-én Debrecen Megyei Jogú Város beruházásában elkészült a jelenlegi épületegyüttes négy tantermének felújítása. Ekkor már az Epreskert u. 80.sz. alatt működött négy évfolyammal az Fazekas Mihály Általános Iskola Epreskerti Tagintézménye. 1996. szeptember 01-én átadásra került az Epreskert utcán , a nyolc osztály elhelyezésére alkalmas épületegyüttes. A nagyfokú szülői érdeklődés következtében , ezt követő években már évfolyamonként két osztály indult. A tagintézmény első vezetői Tuzáné Tóth Margit és Szabó Gyula pedagógusok voltak. 2001. augusztus 01-én, Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntése értelmében , az akkor már nyolc évfolyammal működő Epreskerti Általános Iskola levált a Fazekas Mihály Általános Iskoláról, s jogilag is önálló státuszt nyert. Gazdálkodása részben önálló intézményként az Ibolya Utcai Gazdasági Egységtől átkerült az UNOK gazdálkodási szervezetéhez. Az önálló intézmény első megbízott vezetője, egy évig Szabó Gyula igazgató volt 2002-ben, pénzügyi okok miatt leállították az épületegyüttes harmadik ütemének beruházását (tornaterem), aminek megvalósítása sajnos a mai napig várat magára ! 2003. november 21-én Aáry Tamás Lajos, az Oktatási Jogok Biztosa, elsőként az országban , Tolerancia Díjat adományozott az Epreskerti Általános Iskolának . Az intézmény ezt az elismerést a nyitottságáért, gyermekközpontú nevelési munkájáért, befogadó és esélyegyenlőséget teremtő tevékenységéért kapta. 2003. szeptember 01-én az intézmény ÖKO Iskola címet kapott, melyet azóta is három évente újrapályázunk. A legújabb „Örökös ÖKO” cím pályázata folyamatban van. A cím elnyerését szigorú követelményrendszerhez kötik. 9
2007-ben az iskola , gazdálkodási tekintetben átkerült a Vénkerti Általános Iskola és Óvoda AMI - Gazdasági Egységéhez. 2008-ban a fenntartó Debreceni Önkormányzat döntése értelmében az Epreskerti Általános Iskola, a régióban elsőként , emelt szintű informatika tagozatos osztályok indítására kapott engedélyt. 2010- ben az Epreskerti Általános Iskola a városi Tiszta Udvar Rendes Ház versenyben, intézményi kategóriában 2. helyezést ért el. 2012. február 01- től az intézmény ismét önálló gazdálkodási formában működik, a régi Gazdasági Egység által segítve. Az új Köznevelési Törvény értelmében, előreláthatólag 2013-tól, ismét állami fenntartásba kerülhet az intézmény.
I/2. Tárgyi feltételek és eszközrendszer
Az Epreskerti Általános Iskola épülete 1987-ig az orosz laktanya tanulóinak oktatási és nevelési igényeit látta el. A funkciójában alig történt változás, ennek ellenére a főfalakon kívül minden elbontásra került. Új tetőszerkezetet, hőszigetelt falburkolatot kapott , s korszerű hő és zajszigetelő nyílászárókat építettek be. Az intézmény épületének hasznos alapterülete 2246 négyzetméter, amely magában foglalja az alagsort, földszintet és az emeleti részt. A tetőtér jelenleg használatra alkalmatlan, annak terhelhetőségét nem ismerjük, így kihasználatlan . A tanítás során kialakított feltételek szerint az alsó tagozat túlnyomórészt a földszinten, a felső pedig az emeleten kapott elhelyezést. Az alagsorban kondicionáló terem, technika tanterem, valamint kézműves szoba került kialakításra. Az épület lábazata nem került felújításra, így salétromosodásuk nagy gondot jelent továbbra is. Az alagsori területen végrehajtott új szigetelési technikának köszönhetően a salétromosodás jelei már nem láthatóak, de intenzíven csapadékos időben a járó burkolat vizesedik. 2006-ban a szemünk fénye programban korszerűsítették a megvilágosítást. Energiatakarékos izzókat és lámpatesteket szereltek fel. Meglátásom szerint az izzók igen drága cseréje miatt az elvárt megtakarítás nem fog realizálódni. A tantermeket és a folyosókat esztétikus , terhelhetőbb, jobban tisztítható lambéria burkolattal láttuk el. A földszinten minden tantermet laminált parkettával burkoltunk le. Az emeleten 2011-ben minden tanterem padozata kopás álló műanyag burkolatot kapott. A kiszolgáló helyiségek (irodák, nevelői) szintén laminált parkettával lettek ellátva.
10
Nyolc szabványméretű tanteremmel, négy szaktanteremmel, öt szertár szobával, valamint kilenc kiszolgáló helyiséggel rendelkezünk( könyvtárszoba, tornaszoba, számítástechnikai tantermek, nevelő szoba, ebédlő –konyha, iskolaorvosi szoba, titkárság, vezetői iroda). Iskolánk legproblémásabb pontja továbbra is a 71 négyzetméteres tornaszoba . Ez már nem alkalmas a gyerekek egészséges testi nevelésének kielégítésére. Különösen a 2012. szeptember 01- től kötelezően bevezetendő mindennapos testnevelési program lesz végrehajthatatlan iskolánkban. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nem rendelkezünk szabadtéri futópályával sem, ami az atlétikát, futást erősíthetné, kompenzálva a tornatermi mozgásukban korlátozott gyerekek esélyeit. Az iskola területén található egy balesetveszélyes , közel 300 négyzetméteres romépület ( régi orosz mozi) . Napjainkban beázik, balesetveszélyes, alkalmatlan raktározásra is, így teljesen használhatatlan. Szinte minden évben kértük a felújítását, esetlegesen többfunkciós (tornaterem, rendezvényterem) átalakítását,de sajnos eddig eredménytelenül. Bárki lesz is a továbbiiakban majd az Epreskerti Általános Iskola fenntartója és igazgatója, ez lesz a legnagyobb kihívás amivel szembe kell néznie. A közel 350 tanuló iránt érzett felelősségünk indokolja a megtervezett tornaterem sürgős megépítését, vagy a felújítást.
11
2010- ben a régi , elavult belső tantermi - fa bejárati ajtókat, korszerű műanyag nyílászárókra cseréltük át. Az iskolánk főbejárati lépcsősorát 2011-ben a fagyok okozta balesetveszélyes állapot miatt már harmadszor újítottuk fel. Az iskolánkhoz tartozik egy 18.731 négyzetméteres földterület . Területünkön korszerű kézilabda pálya, udvari játszótér, kosárlabda udvar, óriás Magyarország térkép került kialakításra. ÖKO iskolához méltóan hatalmas füves felületek, sövények, parkok alakultak ki. Pihenő padok és nagyon sok árnyékot adó fa került az udvarra. Az iskola kerítése több szakaszban épült meg, de még mindig meg találhatóak a régi laktanyai beton kerítés szakaszai is. Tantermeink jól használható állapotban vannak. A szűkös költségvetésünk függvényében, nyaranta elvégezzük a legszükségesebb egészségügyi festéseket. 2012- ben tervezem, hogy a Povolny Ferenc Szakképző iskola tanulóinak segítségével felújító festéseket végzünk el nagyobb felületen. Sajnos a zsúfoltság és a szaktanterem hiánya továbbra sem teszi lehetővé a művészeti tárgyak (rajz, ének) kiemelt szintű oktatását, szertárral is ellátott szaktantermük kialakítását. Intézményünk informatikai ellátottsága nagyon jónak mondható. Kilenc interaktív tábla egység mellett, közel ötven asztali számítógép,s egyéb IKT- s eszköz segíti munkánkat. 2010-ben a régió referencia intézményévé váltunk az információs és kommunikációs eszközök (IKT) használatában. 2012- ben ugyancsak ezen a területen váltunk az Apáczai Tankönyvkiadó bemutató bázis iskolájává. UPC és ADLS internetbekötéssel is rendelkezünk. Emelt szintű informatika oktatásunkat két informatika tanterem szolgálja. Lehetőségeink szerint számítógépeket helyeztünk el a többfunkciós (délelőttös tanítás és délutános napközi) tantermeinkbe. Sporteszközeink tárolása is gondot okoz. A testnevelési felszereléseket nagyobb szertár hiányába nem tudjuk letárolni,s a leltárt sem lehet bővíteni emiatt. A testnevelési öltözők kicsik, korszerűtlenek. Önerőből nem tudjuk felszámolni a tornaterem és kiszolgáló helyiségeik hiánya
12
miatt jelentkező problémákat. Ezen csak egy Európai Uniós pályázat, s támogató fenntartói döntés segíthetne !
Az idegen nyelv oktatást iskolánk szintén kiemelten kezeli. Első évfolyamtól oktatjuk a német és angol nyelvet. Két utolsó évfolyamunkon bontott formában oktatjuk. Sajnos önálló szaktanterem és nyelvi labor hiányában lehetőségeink nagyon lekorlátozottak. Célunk, egyéb hordozható IKT-s eszközök segítségével (magnó, projektor), meglévő digitális táblák adta lehetőségekkel emelni a nyelvi oktatásunk színvonalát. A zsúfoltságunk következtében egyetlen szertárunk kicsinek bizonyul. Ennek ellenére is nagyon sok szemléltető eszközzel rendelkezünk , melyet a kötelező minimális eszközrendszer pályázat keretén belül szereztünk be.
Intézményünk szakfeladatai:
Iskolai intézményi étkezés Munkahelyi étkezés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam Nemzeti ,etnikai tanulók nappali rendszerű iskolai nevelése,oktatása 1-4. évfolyam Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Fejlesztő felkészítés Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység - ÖKO - iskola - Emelt szintű informatika oktatás - Tehetséggondozás, magatartás és beilleszkedési zavarok kezelése Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztése Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Iskolai könyvtár működtetése
13
I/3. Személyi feltételek
Az intézményünkben dolgozó pedagógusaink túlnyomó részének szakmai felkészültsége igen jó. Állandó továbbképzéseken vesznek részt, s így tudnak megfelelni a legújabb kihívásoknak. Többségük pedagógiai elkötelezettsége, gyermekszeretete példaértékű. A tanítási foglalkozásokon túl egyre több feladatot vállalnak el, sokat dolgoznak az iskolai élet minden területén, s ezáltal erősítik intézményünk elismertségét és keresettségét. Szakos ellátottságunk 100 %-os . Az alacsonyabb óraszámban oktatott tárgyak esetében (ének, technika, rajz) csak fél státuszban tudunk alkalmazni szaktanárokat. Tantestületünk átlagos életkora 37 év. Jelenleg három tartósan távollévő tanárunk van, akiknek szakszerű helyettesítését megoldottuk. A 32 fős tantestületünkben öt férfi és 27 női pedagógus dolgozik. Tantestületünknek fele rendelkezik két, illetve több felsőfokú diplomával. Napjainkban egyre jobban csökken az iskolába belépő gyerekek száma, viszont fokozatosan növekszik a sajátos nevelési igényű gyerekek aránya. Ez igényelné a felzárkóztató és tehetséggondozó munka fokozását is. A régi Oktatási Törvényünk a magas osztálylétszámokkal (alsóban 26 fő, felsőben 30 fő) nem tudta hatékonnyá tenni ezt a munkánkat. Fokozta a gondot az is, hogy a pedagógus munkát közvetlenül segítő dolgozókat nem biztosította minden feladathoz, többször a fenntartóra bízta annak esetleges biztosítását (fejlesztőpedagógus). Az Epreskerti Általános Iskolában jelenleg a nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak száma: Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens Könyvtáros Szabadidő szervező Rendszergazda Iskolapszichológus
1 fő 1.5 fő 0.5 fő 0.5 fő 0.5 fő /heti egy alkalommal - fél nap/
Összesen :
4
fő
A 2012- ben napvilágot látott Köznevelési Törvény már sokkal jobb feltételeket teremtene a nevelő –oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak terén. Intézményenként kötelezően biztosítana: Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens Iskolapszichológus Könyvtáros Rendszergazda
1 fő /100 tanulónként 1 fő/ 3.5 fő /intézményünket tekintve/ 0.5 fő /intézményünket tekintve/ 1 fő 1 fő
Összesen:
7
fő
A fenntartó döntésétől függően ifjúságvédelmi felelős és szabadidő szervező is lehet. 14
I/4. Tanulói létszám
A 2011/2012-es félévet 334 fővel zártuk. Összehasonlításként az előző tanév félévén a tanulói létszámunk 318 fő volt. A 16 fős különbözet 5 % - os növekedésnek felel meg. Megállapítható, hogy az Epreskerti Általános Iskola tanulói létszáma, eltérően a többi debreceni iskolától, jelentősebb növekedést mutat. A tendencia tartósnak bizonyulhat. Félév lezárásával újabb tanulókat írattak át a körzet iskoláiból, így az iskola létszáma már 340 főre nőtt. A kilépő nyolcadikosok (32 fő) és a várhatóan belépő elsősök (54 fő) különbözete miatt a 2011/2012-es tanév végén az intézményünk tanulólétszáma 362 fő lesz. Amennyiben a korrigált létszámot (32 tanulónál kettős szorzó) hozzáadjuk, akkor az intézményünk tanulói kihasználtság mutatója 394 fő lesz Ez a következő tanév kezdetekor 97 %- os intézményi kihasználtságot jelenthet majd. Az Epreskerti Általános Iskola eredetileg nyolc osztály elhelyezésére épült. Az időközben jelentkező szülői igények miatt ez tizenhat osztályra bővült, Ennek következtében több szükségtantermünk is van,ahol kevesebb tanulót tudunk csak elhelyezni. Gyakorlatilag a maximum elhelyezhető tanulói létszám 405 fő. 2012-ben már beadtuk a kérelmünket a fenntartó felé, s kértük az alapító okiratban az iskolánk befogadó létszámának 405 főre történő módosítását. Amennyiben Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése a Petőfi Általános Iskola Tégláskerti Tagintézményének sorsáról dönt , várható további létszámnövekedés is. Különösen érdekes, ha a dél-debreceni beiskolázási körzet általános iskolái között vonunk párhuzamot. Az Epreskerti Általános Iskola – e tekintetben is fejlődést mutat.
Dél - Debrecen körzetének beiskolázási mutatói (októberi statisztikák alapján az iskolák tanulói létszáma)
Iskola neve
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Változás mértéke 20112012 között
Epreskerti József Attila Petőfi Sándor Tégláskerti Összesen
358 458 715 163 1694
315 357 706 151 1529
323 355 702 156 1536
331 348 689 167 1535
334 317 680 160 1491
318 304 656 130 1408
334 305 663 90 1392
+ 5 % % + 1 % - 30 % 2%
15
Beiskolázási mutatók oszlopdiagramos ábrázolása (októberi tanulói létszám)
1800 1600 1400 1200
Epreskerti
1000
József Attila Petőfi Sándor
800
Tégláskerti
600
Összesen
400 200 0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
A létszám növekedésünk egyik legfontosabb tényezője a sikeres beiskolázás volt. Nem csak a szakmai munkánk tartalmát és elismertségét erősítettük, hanem a reklám marketing tevékenységünket is fokoztuk (óriás plakát, tömegközlekedési eszközök elektronikus reklám felülete). A szabad iskolaválasztás által biztosított lehetőségekkel, igen jelentős gyereklétszámot iskolázunk be a Lencz telep és környékéről.
A belépő elsősök száma a körzetünk iskoláiba
Iskola neve
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Epreskerti József A. Petőfi S. Tégláskert Összesen
34 37 76 18 165
45 43 96 19 203
48 26 79 20 173
43 28 80 20 171
39 38 73 20 170
54 29 87 170
2012 várható 53 42 88 183
16
Belépő elsősök ábrázolása oszlopdiagramon
250 200 Epreskerti 150
József A. Petőfi S.
100
Tégláskert Összesen
50 0 2006
2007
2008
2009
2010
2012
Informatika tagozatos első osztályunkba 2011 - ben már 17 óvodából írattak be gyerekeket. Az előző évben 8 óvodából érkeztek elsősök. Jól érzékelhető, hogy városi beiskolázású lett az emelt szintű informatika tagozat. A 2012-es bemutató tanítások után, a szülők konkrét jelzései alapján örömmel mondhatjuk, hogy az emelt szintű informatika osztály megtelik, s előreláthatólag tanulókat kell majd elutasítanunk.
Az eredmények és beiskolázási mutatók is bizonyítják, hogy az emelt szintű alapfokú informatika oktatás bevezetése Debrecen városában szerencsés, szakmailag megalapozott döntése volt az Önkormányzatnak.
17
II/1. SZAKMAI VISZONYOM AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ
Iskolánk küldetésnyilatkozata Alapvető feladatunk, hogy a környezetünk adottságait figyelembe véve a megfelelő hátránykompenzálás illetve a tehetséggondozás tudatos alkalmazásával, a tanulóinknál olyan alapkészségeket, képességeket, ismereteket alakítsunk ki, melyek birtokában képes lesz önálló ismeretszerzésre, eszközképes tudás kialakítására, mely biztos alapokat, nyújt a tanulók számára a megfelelő középfokú iskolai felvételihez. Az intézményünk általános alapelvei
-
Jelenjen meg erőteljesen iskolánkban az általános emberi értékek tisztelete. Kiemelten kell kezelni a tanulók erkölcsi nevelését (értékálló barátság, becsületesség). Pozitív viselkedési normák alkalmazása, erősítése (udvariasság, önkritika, empátia). Küzdeni kell az igénytelenség, felületesség ellen. Felelősségvállalás fontossága. Iskolai fegyelem további erősítése( agresszió visszaszorítása). Többségi norma betartatása. Alapvető feladat a tanulás, s azok módszereinek elsajátíttatása. Az iskolaközösség és az osztályközösség együttélési szabályainak kialakítása, erősítése. Nagyon fontos a családi életre való nevelés, normabetartó állampolgár szemlélet kialakítása. A tanulók és a tantestület egyaránt feleljen meg napjaink szakmai és piaci kihívásainak. Szeretetteljes bánásmód, egyéni problémakezelések fontossága. Iskolánk fő profilja az emelt szintű informatika. Fontos ennek kialakítása, megszilárdítása. Megfelelő gazdasági, pénzügyi és közéleti ismeretek kialakítása, a jobb eligazodás érdekében. Hazaszeretet, emberiesség erősítése. Határainkon túl élő magyarok életének megismertetése.
Az intézményünk pedagógiai céljai - Tanulóink kompetencia alapú tudásának erősítése. Eredményeink megőrzése, fejlesztése. - Az intézmény stabil , törvényes és kiegyensúlyozott működtetése. - Emelt szintű informatika oktatás iránti igény és érdeklődés felkeltése a városban. - Hagyományos értékeink és a piaci elvárások ötvözése. - Folyamatosan gazdagító és értéknövelő változások létrehozása, innováció. - Intézményünk emberközeli, empatikus légkörének erősítése. - Kulturális értékeink hagyományaink és lakókörnyezetünk céltudatosabb megbecsülése. - Egészséges életmódra való nevelés (táplálkozás, öltözködés, szórakozás, káros hatások). - A munkahelyünkön kialakult jó közérzet, alkotó légkör megőrzése, erősítése. - Egységes pedagógiai szemlélet további alkalmazása. - Pedagógia programunk végrehajtása az ú, 2012-es j Köznevelési Törvénynek megfelelően. - Közösségfejlesztés az egyéni értékek megőrzésével. 18
Megvalósítási stratégiánk a pedagógiai területen
-
Alapdokumentumok folyamatos aktualizálása, törvényes megfeleltetése. Adminisztrációs fegyelem növelése (nyilvántartások, jelentések). Belső szabályozások áttekintése, munkaköri leírások aktualizálása. Tanórai munkafegyelem erősítése . Tanórai munka tartalmának ellenőrzése óralátogatásokkal. Igényes tanórák, bemutató órák megtartásával intézményünk szakmai munkájának erősítése. Tanórai szünetekben, szabadidő foglalkozásokon a fegyelem megőrzése (ügyelet,kíséret). Mérések eredmények feldolgozása, elemzése az újabb stratégiai célok meghatározásához. Intézményünk kiadványainak, internetes honlapjának frissítése. Iskolai saját versenyekkel és más intézményekben való részvétellel erősíteni eredményeinket. Kedvező média és közéleti megítélésének erősítése (buszreklámok, óriásplakátok).
II/2. A NemzetiAlaptanterv és iskolánk Pedagógiai Programja
Az Epreskerti Általános Iskolában folyamatos a 2011. decemberében megjelent Nemzeti Alaptanterv tanulmányozása. Folyamatosan megvitatjuk és véleményezzük azt. Az alábbiakban ennek a munkának néhány fontos tartalmi elemét mutatom be. Úgy vélem, hogy régi tradicionális nevelési értékeket állít helyre, s meggyőződésem hogy az iskolánk Pedagógiai Programja nagymértékben fogja majd ezt tartalmazni .
Az iskolai nevelő- oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei
A köznevelés feladatai és értékei A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.
19
Célja továbbá, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék — a haza felelős polgárává váljék — kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága — reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert — megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában — törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra — legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról — képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre — megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat — tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. A NAT fontos szerepet szán a nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez, kisebbségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A dokumentum figyelmet fordít az Nemzeti alaptanterv egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti közös felelősséget. A szülőkkel való együttműködés, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a jó nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. A NAT szándéka, hogy az elsajátított tudás értékálló és kor igényeinek megfelelő legyen. Ahhoz, hogy egy társadalom tagjai egymással szót értsenek, szükséges, hogy létezzék olyan közös műveltséganyag, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető. Ez az a közös nyelv, amelyen a nemzedékek közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható. A NAT egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között. A NAT az iskolák szakmai önállóságát szem előtt tartva lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, meghatározza a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a nevelőoktató munka szakaszolását és fejlesztési feladatait, megteremtve egyúttal a köznevelés tartalmi egységét. Minden tanuló hozzáférhet mindazokhoz a kulturális javakhoz, amelyeket az iskolában tanítanak, ugyanakkor az iskolának minden egyes tanuló képességeit és adottságait mérlegelnie kell, s ennek megfelelően a differenciált pedagógia módszereit kell alkalmaznia.
20
Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: — beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartamaiba. — tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint. — meghatározzák alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; — témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretekben folyó egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma: Erkölcsi Nevelés. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés. Állampolgárságra, demokráciára nevelés. Önismeret és társas kultúra fejlesztése. Családi életre nevelés. Testi és lelki egészségre nevelés. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség. Fenntarthatóság, környezettudatosság. Pályaorientáció. Gazdasági és pénzügyi nevelés. Médiatudatosságra nevelés. Tanulás tanítása. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége egységesítést szolgáló közös alapra épülhessen. Lehetőséget nyújt az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevételére. Biztosítja, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez.
21
A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusképzést és a pedagógustovábbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így megnőtt az igény egyrészt egyes hagyományos tantárgyak összevonására és/vagy tantárgyközi megjelenítésére, másrészt új tantárgyak/tantárgy-együttesek kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy a tantárgy összevonásos és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A NAT azzal teszi lehetővé ennek a szemléletnek az érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A NAT a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele az említett céloknak megfelelő tanítási-tanulási folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: - olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás motivációnak , önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
belső
- a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket. - a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére. - az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon , a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit. - váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat. - sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában.
22
- a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását. - különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.
Az eredményes tanulás segítésénekének elvei
Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - az ismeretek, képességek, készségek, attitűdök megalapozása az 1–4. évfolyamon. - folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, az ismeretek, képességek bővítése, továbbfejlesztése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban. - a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén - a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. - a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is. - az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése. - motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása. - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. - a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a hozzájuk viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése.
23
A Nemzeti Alaptanterv , a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint több változatban is kimunkált dokumentumokban, a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettanterveknek tehát meghatározó szerepük van a NAT céljainak és feladatainak érvényesítésében. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret, a módszertani szabadság és az engedélyezett kerettantervek, illetve egyedi tantervek lehetősége biztosítja. A NAT-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulástanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A NAT normáit, illetve a szakképzés esetén a szakmaterületek követelményeit közvetítő, de annál részletesebb kerettantervek és oktatási programok – a NAT-tal együtt – irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek, továbbá az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak, de legfőképpen az iskolák tantestületeinek. A kerettantervek az alábbi elvárásoknak felelnek meg: - a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket; - azonosíthatók bennük a NAT-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak, továbbá a bennük foglaltak alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére; - biztosítják az adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést; - segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését; - használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség; - érvényesíthető útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez; - kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra.
24
A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalmakkal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet. Kompetenciafejlesztés , Műveltségközvetítés, Tudásépítés Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az unió polgárai egyrészt hamar és hatékonyan alkalmazkodhatnak a gyorsan változó modern világhoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, képességek, attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, és így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez szükséges készségek, képességek, attitűdök körét. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képesség- és tanulásfejlesztési célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia.
Kulcskompetenciák
-
Anyanyelvi kommunikáció. Idegen nyelvi kommunikáció. Matematikai kompetencia. Természettudományos és technikai kompetencia. Digitális kompetencia. Szociális és állampolgársági kompetencia. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Hatékony, önálló tanulás.
A Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeinek felépítése A NAT a tankötelezettség, valamint az azt követő – az érettségiig terjedő – szakasz idejére fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést. Mivel egyre inkább felértékelődik a formális, informális, non-formális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, 25
intézmények, szervezetek szerepe, idővel a kötelező iskolai képzés nem nyújthat befejezett, lezárt tudást. Így az élethossziglani tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek,
készségek, jártasságok, attitűdök kialakítása alapvető jelentőségűvé válik. A NAT a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerint határozza meg. Az egyes iskolák tantárgyi rendszerét a műveltségi területek figyelembevételével a kerettantervek és a helyi tantervek állapítják meg. A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely három képzési szakaszra oszlik. A NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak. Ezek a következők: az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: — 1–4. évfolyam; — 5–8. évfolyam; a középfokú nevelés-oktatás szakasza: — 9–12. évfolyam Az óvodai nevelés szakasza az iskolaérettség eléréséig tart. Fejlesztési feladatrendszerét a kisgyermekkori fejlesztésben irányadó Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. A NAT épít az Óvodai nevelés országos alapprogramjára. Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A NAT az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. A felső tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. A NAT a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak. A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, amelyben már megjelenhetnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. A NAT-ban megjelenített műveltségterületi követelmények azonos szerkezetűek. Az Alapelvek, célok című fejezetet a Fejlesztési feladatok követik, majd a fent említett nevelésioktatási szakaszoknak megfelelően a közműveltségi tartalmak zárják.
26
Ajánlás a NAT műveltségi területek százalékos arányaira Műveltségi területek Magyar nyelv irodalom Élő idegen nyelv Matematika
1–4.
5–6.
7–8.
9–10.
11–12.*
30-40
15-22
10-15
10-15
10
2-6
11-18
12-20
12-20
13
15-20
14-18
10-15
10-15
10
Ember és társadalom Ember és természet Földünk – környezetünk Művészetek
4-8
4-8
10-15
10-15
9
4-8
6-10
15-20
15-20
10
–
4-8
4-8
4-8
–
10-18
10-16
8-15
9-15
5
Informatika
2-5
4-8
6-10
6-10
5
Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
4-8
4-9
5-10
5-10
–
20-25
20-25
15-20
15-20
15
III. Célmeghatározás
III/1. Általános alapelvek
Pedagógiai Programunkban rögzített célok, alapelvek, eszközök, eljárások - Iskolánkban olyan készségek, képességek, ismeretek kialakítása, fejlesztése a cél, melyek segítik a gyermek minél sokoldalúbb személyiségének kibontakoztatását, fejlődését. - Magas színvonalú szakmaiság az érték és ismeretközvetítésben. Szilárd alapismeretek nyújtása. - Informatika területen emelt szintű képzés tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása. Az emelt szintű informatika oktatása és nevelése területén kiemelkedő eredmények elérése. - Demokratikus szellemű gondolkodás, magatartás kialakítása. - Egyértelmű és mindenki számára hozzáférhető elvárások megfogalmazása és közzététele. 27
- Az eltérő adottságok és képességek, az eltérő érdekek figyelembe vétele. Az ember tisztelete, a másság elfogadása, a tolerancia kialakítása, fejlesztése. - Szeretetteljes, empatikus, türelemre épülő kapcsolat létrehozása. Önmaga és mások által létrehozott tárgyi és szellemi értékek megbecsülése. A közösségben való viselkedés alapvető módozatainak elsajátítása Pedagógiai alapelveink - Iskolánk pedagógiai alapelveit személyi adottságaink, a már kialakult hagyományaink és célkitűzéseink alapján határozzuk meg. - Mindennapi munkánkban érződjön az általános emberi értékek tisztelete, szeretete. Az emberiesség, a család, a haza szeretete; kultúrértékeink megbecsülése, környezetünk, egészségünk védelme. Fontos a tudatos, kritikus magatartás kialakítása, fejlesztése, a tanulók identitástudatának formálása. - Különös gondot kell fordítani tanulóink erkölcsi nevelésére. A becsületesség, őszinteség, Tolerancia legyenek alapértékek. Ismerjék meg és gyakorolják is az általános udvariassági szabályokat, viselkedési normákat, mindennapi életükben, iskolai ünnepélyeken, különböző rendezvényeken. - A pedagógus felelőssége, hogy mire irányítja tanulói figyelmét. Küzdenünk kell a felületesség , igénytelenség ellen! Még jobban tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy alapvető feladatuk a tanulás. Ehhez minden lehetséges ösztönző rendszert meg kell teremtenünk. - A tanítási anyagot lehetőleg az órákon és a délutáni tanulás keretében kell elsajátítaniuk differenciált fejlesztés vagy differenciált foglalkozások keretében ,egyénre szabottan. - Fontos célunk továbbra is a családi életre való nevelés. Napjainkban a nemzet alappillére a család. Lehetséges módja az osztályfőnöki órák tananyagába beépíteni, illetve olvasás és környezet órákon. - Még céltudatosabban kell törekedni az általános iskolai fegyelem megszilárdítására, amely azonban nem "poroszos" merevséget, hanem a társadalmi együttélés szabályait kell, hogy következetesen közvetítse. / fontos az egységes nevelői szemlélet, eljárás, a következetes végrehajtás. - Fejleszteni kell tanulóink önismeretét, ítélőképességét, hogy képesek legyenek önértékelésre (egy hosszú folyamat végén) az önnevelésre. Megvalósítás módja: alsó tagozattól kezdve a tanulók önismeretének fejlesztése, képességeinek reális értékelése a közösségen belül, környezetismereti órán; külső előadó ( Családsegítő illetve pszichológus) bevonásával önismereti tréningek. - Meggyőződésünk, hogy tanulóink képességei, erőtartalékai koránt sincsenek teljes mértékben kihasználva. Ennek érdekében növelni kell az órák hatékonyságát, jobban be kell vonni a szülőt az otthoni feladatok ellenőrzésébe, a még jobb együttműködésbe ( fogadóórák, szülőértekezletek, családlátogatások folyamatossága).
28
- Nevelőtestületünk legnagyobb erénye az a szeretetteljes, szinte szülői gondoskodás és bánásmód, ahogyan tanulóinkhoz viszonyulnak.
- Tilos a tanulók bármilyen hátrányos megkülönböztetése , mely az egyenlő bánásmód megszüntetését, vagy akadályozását illetve a tanuló zaklatását eredményezné. - Oktatási és nevelési célkitűzéseink jelentős részének megvalósítása a tanórákon kívül történik. Nevelőtestületünk tanulóinknak komplex személyiség fejlesztésére törekszik, mely a gyermekek aktív tevékenykedtetésével valósul meg. Ebben nyújt segítséget az interaktív órák számának emelése (naponta minimum egy tanóra), a digitális táblán való oktatás is. A fenntartó pénzügyi lehetőségeihez mérten biztosítjuk a tanórán kívüli szakköri és szabadidős tevékenységeket.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés ,mint pedagógiai feladat a nevelő-oktató munkánk meghatározó sikerkritériuma. Az ép személyiség testi, lelki és szociális egészséget, harmóniát jelent. Célunk, hogy a tanulókat érő, pozitív értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, közösségi és egyéb élmények, tapasztalatok, magatartásformák épüljenek be személyiségükbe, s váljanak életvitelük meghatározójává. Személyiségfejlesztő munkánkat az alábbi elvi megfontolások vezérlik: - A komplex személyiségfejlesztést gyakorlati pedagógiai feladatnak tartjuk, melynek legfontosabb feltétele a magas színvonalú pedagógiai kultúra. - A képességek és készségek fejlődését folyamatosan segítjük. - Fontos feladatnak tartjuk az elismerés, megerősítés olyan módjainak kimunkálását, mely segíti, mintegy "újratermeli" a belső szükségletből fakadó motiváltságot, A tanulók személyiségfejlesztésének alapvető feladatai: - a társadalmi együttműködés alapjainak kialakítása, pozitív egyéni értékrend kialakítása. - a környezettel való harmonikus együttélés, kulturált környezet iránti igény kialakítása. - értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése. - érdekérvényesítés feltételrendszereinek kialakítása. - a kommunikáció, megértés, önuralom fejlesztése. Megfelelő vélemény nyilvánítás . - közösségi tevékenység szabályainak betartása. - másság felismerése és elfogadása, akarat és kitartás fejlesztése , az állóképesség erősítése. - a lelki és testi egészség megóvása, helyes önismeret, az önbizalom és kudarcfélelem kezelése,
29
A személyiségfejlesztés az iskolai nevelés-oktatási folyamat különböző szakaszaiban , a tanítási órákon és azokon túl szervezett foglalkozásokon (napközi, szakkörök, felzárkóztatók, kirándulások, kulturális rendezvények) egymást kiegészítve és erősítve valósul meg.
A személyiségfejlesztés elsődleges kerete a tanóra. - A tananyag tartalma, a feldolgozás módja, az összefüggések megláttatása megalapozza a tanulók műveltségét, elősegíti világszemléletük, világképük formálódását, s ily módon alapját, bázisát adja a személyiségfejlesztésnek. - Az egyes tantárgyak sajátos szakmai, tartalmi lehetőségei speciális módon járulnak hozzá a tanulók fejlesztéséhez. A korábban megfogalmazott feladatok egy jelentős részét a helyi tantervben biztosított osztályfőnöki órákon , valamint a napközi keretében szervezett foglalkozásokon dolgozzuk fel. Tanórán kívüli személyiségfejlesztés A tanórai fejlesztő munkához szervesen kapcsolódik a különböző tanórán kívüli tevékenységek rendszere, melyek kiegészítik, illetve árnyaltabbá teszik a folyamatot. Különböző szintű versenyeken, (házi, városi, megyei, országos) illetve az ezekre történő felkészítés során folyik személyiségfejlesztő munka. A környezet megóvására való nevelés szervesen illeszkedik iskolánk közel egy évtizedes ÖKO Programjába: - szelektív hulladékgyűjtés. - papírgyűjtő akciók szervezése, - az iskola környékének tisztán tartása, szemét összeszedése, parkosítás. - környezetvédelmi hét és vetélkedők szervezése . - salátabár- egészséges táplálkozás. - kirándulások, túrák, természetjárás. - csatlakozás a városi ÖKO vetélkedőkhöz és programokhoz. Tornatermünk hiányában fontos, hogy a tanórákon kívüli sportolási lehetőségeket biztosítsuk ( labdarúgó edzések a pályán, atlétika szakkör ,városi futórendezvényekre való benevezések). Elengedhetetlen a tantárgyfelosztás tükrében is a szakkörök biztosítása az iskolában (számítástechnika , kézműves szakkör, énekkar, matematika, magyar, logikai fejlesztő). Szabadidős programunk keretében valósul meg színház és bábszínház látogatás , sport és ügyességi versenyek rendezése, korcsolya programok,múzeumlátogatások , séták a város
30
nevezetességeinek megtekintésére. Fontosak az erdei iskolanapok valamint az osztálykirándulások szervezése.
III/2. Közösségfejlesztés iskolánkban
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés célja Nevelő oktató munkánk egyik legnehezebb és legösszetettebb feladata a gyerekek közösségben, közösség által történő nevelése. A közös célok érdekében létrejött gyermekcsoportok közösséggé integrálása, az igazi közösséget jellemző legalapvetőbb ismérvek kialakítása. Legfontosabbnak az alábbi jellemzők és képességek folyamatos kialakítását tartjuk: - az együttélés alapvető szabályainak tisztázása, ezek betartása, - alapvető magatartási és viselkedési normák megtanulása, - a többség akaratának tiszteletben tartása, - felelősi rendszer kialakítása a közösségek elvárásainak figyelembe vételével - életkornak megfelelő feladatok biztosítása, munkamegosztás, - a csoport többségének érdekeit megjelenítő közös cél érdekében a szabályok tiszteletben tartása. - az önképviselethez és véleménynyilvánításhoz tartozó képességek kialakítása. - a konfliktusok elviseléséhez és kezeléséhez , kritikához ,önkritikához való helyes viszonyulás. - az alkalmazkodáshoz szükséges képességek előhívása és gondozása a cél. Az osztályfőnök közösségfejlesztő szerepe mind az osztályfőnöki órákon, mind a tanórán kívüli tevékenységek során nagyon fontos a saját osztályközösségben. A közösségfejlesztés döntően szociális folyamat, melynek során az egyén és a közösség közötti kapcsolat kialakult, fejlődik és értékek, szokások, elvárások közvetítődnek. A közösségfejlesztés elsődleges iskolai kerete az osztály. Ezt egészítik ki a napközis csoportok. Napközben folyó közösségfejlesztés lehetőségei: - Iskolának, mint munkakörnyezetnek a szokásaiba bevezetni a tanulókat. Ezt követően bevonja a tanulókat a közösség működését fenntartó folyamatokba szabályozásába. - Felelősi rendszert alakít ki a közösség elvárásainak figyelembe vételével - Életkornak megfelelő feladatot biztosít, segítséget nyújt a feladatok sikeres elvégzéséhez. - Megfelelő értékelés ,problémafelvetés alakul ki. - Együttműködés alakul ki más közösségekkel, közösségi szintekkel. 31
- Fontos a diákönkormányzatot segítő tanár szerepe a diákönkormányzat közösségfejlesztésben. - Alapelvárás a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztési feladatok megvalósítása. - Szabadidő szervező feladata a megemlékezésekkel, a hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység. III/3. Iskolánk oktatási célkitűzései (felzárkóztatás, tehetséggondozás) Feladatok az oktatás területén - Az életkori sajátosságoknak megfelelően folyamatosan fejleszteni kell a tanulók logikai készségét, gondolkozásuk rugalmasságát. - A tanulók ismerjék meg és alkalmazzák az alternatívákban való gondolkozást, legyenek képesek optimális döntéseket hozni. - Szerezzenek ismereteket a magyar és egyetemes kultúra leghaladóbb értékeiről, a tudományok alapvető vívmányairól Fontos a magyarságtudat kialakítása, nemzeti örökségünk megbecsültetése. - Tudják megfigyelni környezetük tárgyait, jelenségeit. Következtetéseket legyenek képesek tenni. - Lássák a tárgyak, jelenségek, folyamatok közti összefüggéseket, tudják a lényeget kiemelni. - Sajátítsák el a hatékony tanulási technikákat. Folyamatosan fejleszteni kell a tanulói önállóságot, öntevékenységet. Fokozott figyelemmel kell kísérni az egyes tanulók fejlődését. - Különös gondot kell fordítani a differenciált képességfejlesztésre /tehetséggondozásra és esélyegyenlőség teremtésre/. - Elő kell segíteni az egészséges életmód és életvitel kialakításához szükséges ismeretek megszervezését, készségek és képességek kialakítását, fejlesztését. Előtérbe kell helyezni az egészség védelmének fontosságát, a káros hatásokkal szembeni megelőzési technikák elsajátítását. - Tanulja meg és alkalmazza az emberi együttélés, a tanuló-tanulókhoz, a tanuló-tanárhoz illetve az iskola egyéb dolgozójához való helyes magatartás szabályait. - Alakuljon ki a természet, a környezet tiszteletének és védelmének igénye. Ismerje meg közvetlen és közvetett környezetének káros hatásait. Tanulja meg ezen hatások mérséklésének, megszüntetésének, de főleg megelőzésének módjait. Különös tekintettel ÖKO programunkra. - Felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is fontos szerepet kap. Így a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése megvalósítandó feladat. Reális értékelési képesség kialakítása. Pénzügyi ismeretek erősítése. Gazdálkodás fontossága.
32
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk - Az egyes tanulóval kapcsolatos magatartási nehézségeket, beilleszkedési zavarokat időben és általában évfolyamra jól elkülöníthetően tapasztaljuk. - A beilleszkedési zavarok elsősorban az első osztályba lépőknél, illetve az iskola magasabb évfolyamára kívülről érkezőknél tapasztalt jelenség. Lehet átmeneti és tartós. Ebből adódóan elsődleges és kiemelt szerepe az alsó tagozatban az osztálytanítónak, felső tagozatban az osztályfőnöknek van. Életkortól függetlenül az átlagosnál nagyobb odafigyelést és tervszerű pedagógusi tevékenységet igényel a probléma megszüntetése. Főbb feladatok a beilleszkedési .magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységben A tanuló sokoldalú megismerése viszonylag rövid idő alatt. A szülőkkel /gondviselővel/ való azonnali kapcsolatfelvétel, és folyamatos kapcsolattartás A tanuló személyiségfejlődésével kapcsolatos információk begyűjtése az óvodákból,iskolákból. Családlátogatások fontossága különösen az első és ötödik évfolyamokon. Információcsere a tanulóval kapcsolatban lévő kollegákkal ( napközis nevelők, szaktanárok, iskolaorvos, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő szervező, pszichológus). - Egyéni beilleszkedési terv készítés, folyamatos értékelése, szükséges korrekciók végrehajtása. - Osztályközösség, pedagógusok és a tevékenységet segítők bevonása a probléma megoldásba. Tartós zavarok esetén megfelelő külső szakértői segítség igénylése . - Nevelési Tanácsadó javaslata alapján az igazgató mentesítheti a tanulót az értékelés és minősítés alól. Részére az egyéni adottságokhoz igazodó egyéni továbbhaladást engedélyezhet . -
Magatartási nehézségek Magatartási nehézségekkel, problémákkal a tanulók részéről valamennyi évfolyamon találkozhatunk. A probléma kialakulásának sokféle oka, előzménye lehet. Tartóssága, megnyilvánulása változó. Kiemelten kell kezelni az önmagára és környezetére veszélyt hordozó megnyilvánulásokat. Ezen tanulói magatartás azonnali intézkedést kell kapjon. Ha az előbbi feladatok végrehajtása nem szüntette meg a zavart a Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Rehabilitációs Bizottság segítségét kell kérni. Ők döntik el, hogy a gyermek beilleszkedési zavarral küzd, vagy sajátos nevelési igényű. Kettős szorzó minősítést az osztálylétszám szervezésénél figyelembe kell venni. A bizottság ajánlása alapján a tanulót mentesíteni kell az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A tanuló részt vesz az adott tárgy óráján, bekapcsolódik az óra menetébe. Félévkor és a tanév végén haladásáról írásbeli, szöveges tájékoztatást kap. Az érdemjegyek rovatba „ részt vett „ megjegyzést kell tenni. Szöveges értékelést kötelezően minden tanuló az első évfolyamon, valamint a másodiknak az első félévében kap iskolánkban. Amennyiben beilleszkedési, magatartási zavar súlyossága indokolja (súlyos antiszociális magatartás, társak veszélyeztetése) magántanulói státusz megvalósítását kezdeményezheti az iskola a megfelelő jogszabályok betartásával.
33
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Egyre több tanulónak van sikertelensége tanulási nehézsége miatt. A probléma tünetei és következményei lehetnek: - szétszórt figyelem, rövid idejű koncentráció, fáradékonyság. - emlékezetük fejlesztésre szorul - magatartásuk sokszor kiszámíthatatlan , nem tudják megoldani a frusztrációs helyzeteket. - Teljesítményük tartósan alacsony szinten marad
Felzárkóztatás célja és funkciója A program kidolgozását teszi szükségessé az a tény is, hogy egyre több tanulónak van sikertelensége tanulási nehézség miatt. E probléma következményei lehetnek a sorozatos kudarcok átélései, alacsonyszintű teljesítmény, viselkedészavarok, antiszociális személyiségfejlődés. Az iskola a tanuló szociális helyzetéből és egyéni fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozására képesség kibontakoztató felkészítést szervez. A felkészítésben részt vehetnek azok a tanulók, akiknek szülei legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek és a gyermek után kiegészítő családi pótlékban részesülnek. A tanulók értékelése legalább három havonta a nevelő, tanuló, szülő és a gyermek és ifjúság védelmi felelős, fejlesztő pedagógus részvételével történik. A felzárkóztatást segítő program egyénre szabott, személyre szóló és minden évfolyamon indítható. Célja a pozitív személyiségfejlesztés, közösség fejlesztés, felzárkóztatás, szociális hátrányok enyhítése. A program célja a másodlagos tünetek kialakulásának a megelőzése, illetve súlyosságának csökkentése az érintett tanulók sikerhez juttatásával. A felzárkóztatás szervezeti keretei, foglalkoztatási formái A gyerekek ilyen jellegű problémájának felismerése és korrekciója az ötödik és hatodik életévben lenne a legoptimálisabb, hogy az iskolakezdés idejére a fejlődési egyenlőtlenségek kiegyenlítődjenek. Azonban, ha ez az óvodában elmarad, akkor az iskolai évek legelején az első és második osztályban pótolni kell ! Az ilyen jellegű foglalkozásokon legfeljebb 8-10 fővel lehetne a leghatékonyabban dolgozni, hetente két alkalommal rendszeresen egész évben. A felzárkóztatás tartalma A felzárkóztatást segítő program egyénre szabott, sajátos felépítésű speciális feladatrendszer kidolgozását igényli (sajátos feladatlapok, fejlesztő játékok, speciális könyvek és eszközök, állandó helyiség). Ezeknél a tanulóknál a tanulási zavar típusa utal a lemaradás terültére. Ilyenkor nem közvetlen, direkt módszereket kell használni, hanem a problémát előidéző alacsonyszintű funkciókat kell fejleszteni, illetve a korábban keletkezett hiányosságokat kell rendezni.
34
Tehát a program tartalma nem a tanórai anyag gyakorlása, hanem a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. Ezek a fejlesztési területek a következők: - Nagymozgások, egyensúlyérzék, finommozgás, szem - kéz - láb koordinációja. - Téri tájékozódás, testséma, percepció (látás, hallás, tapintás). - Beszédkészség, gondolkodás, emlékezet, figyelem, általános tájékozottság. - Én kép, önbizalom. A program hatékonyságát befolyásolja a foglalkozások légköre, a pedagógus és a gyerekek ill. a társak közötti kapcsolat milyensége. A program lehetőséget ad a nehézségekkel küzdő ill. kudarcokat átélő tanulóknak az előbbre jutására és önértékelésük javulására. Az átmeneti tanulási nehézséggel küzdő tanulók számára korrepetálás szervezhető. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység összegzése Hátrányos helyzetű tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. (Kt.121.§ 14.) Az iskola pedagógusai, ifjúságvédelmi felelőse, a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezhetik , hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál. Az anyagi problémák leggyakoribb megnyilvánulásai: 1. Étkezéssel kapcsolatos gondok (étkezési díjhátralék, iskolai étkezést nem igénylő, otthon nem megfelelően étkező gyermek). 2. Megfelelő felszerelés hiánya (füzet, írószer, testnevelés, rajz). 3. Akik felzárkóztatásra szorulnak, de fejlesztésük, korrepetálásuk anyagi okból elmarad. 4. Akiknek kiemelkedő a tehetsége, de a fejlesztés, előremenetel anyagi okból akadályozott. 5. Akinek a családja nem tud megfelelő ruházatot biztosítani. 6. Akik iskolai programokról, kirándulásról, szakkörről, sportkörről anyagi okból maradnak ki. A pedagógusok jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezések alapján Kt. 19.§ (7) a pedagógus köteles közreműködni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa és a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetséges gyerekek fejlődése számára elsődleges cél a gyerekek képességeinek intenzív fejlesztése a rendelkezésre álló pedagógiai eszközökkel. Törekednünk kell a közeljövőben Tehetség- Pont létrehozására iskolánkban. Kapcsolódtunk 2011-ben a városi tehetséggondozó programhoz. Az Információs és Kommunikációs Technikai eszközök alkalmazása terén Referencia intézményként regisztráltuk magunkat.
35
Az iskola nem kötelező foglalkozásokat szervez a tehetség kibontakoztatása céljából, egyéni foglalkozást tart a tehetséges tanuló részére. Közvetlen célkitűzésünk, hogy a 7-8. osztályban, a fejlesztő szakaszban, minél jobban felkészítsük a tanulókat a középiskolai tanulmányaik sikeres végzésére. Fontos része a programnak a személyiségfejlesztés, pl. önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra. Két fő szempont érvényesítése áll munkánk középpontjában: az egyik a tanulók megfelelő motiválása, másik az egyéni differenciálás. A differenciált munkára nemcsak a tanórákon van lehetőség, hanem a délutáni foglalkozásokon is. A tehetséggondozás színterei: tanóra, szakkör, kulturális verseny, napközi, tanulmányi és sportverseny. Iskolánkra jellemző tehetséggondozási lehetőségek Kiemelt figyelmet kap az alapkészségek, képességek (különös tekintettel az anyanyelv) fejlesztése. Alsó tagozaton már az első évfolyamon kezdő idegen nyelv oktatást vezettünk be heti egy órában és az idegen nyelvet csoportbontásban tanítjuk. Csoportbontásban tanítjuk még az informatikát és a technika-életvitel tantárgyakat. Az emelt szintű informatika osztályokban az informatikát, tantárgyi keretben , már első osztálytól tanítjuk heti egy órában. A további évfolyamokon az informatikából előírt tantárgyi óraszámokat ötven százalékkal megnöveltük. Nyolcadik évfolyamon lehetővé tesszük az ECDL vizsga letételét. Az utolsó évfolyamunkon a tantárgyi követelmény rendszer megegyezik a középfok kilencedik osztályával. Hagyományos osztályokban harmadik osztálytól tanítjuk az informatikát.
III/4. ÖMIP és IMIP viszonya
Minőségbiztosítás Az Intézmény Minőségfejlesztési Programjának (IMIP) célja annak biztosítása, hogy közvetlen és közvetett partnereink igényeit figyelembe véve alakítsuk ki az intézményünkben folyó tudatos és tervszerű nevelő oktató munka feltételeit. A megvalósításnak összhangban kell lennie az Önkormányzati Minőségfejlesztési Programmal (ÖMIP). A megvalósítás folyamatához az IMIP folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet biztosít. A minőségfejlesztési munkánkat a Comenius 2000 partnerközpontú program I- es modellje alapján építettük ki. Ennek megfelelően két éven keresztül mérjük a partnerek elégedettségét, elégedetlenségét, elvárásait- majd a harmadik évben irányított önértékelést végzünk. A minőségfejlesztési tevékenységünket egyrészt az Önkormányzat által meghatározott feladatok, másrészt az iskolai minőségfejlesztési céljaink és feladataink határozzák meg. 36
ÖMIP – ben iskolánkra meghatározott feladatok - Kiemelten foglakozunk a tanulók felzárkóztatásával, tehetséggondozással. - Fontos a szakkörök sokoldalú szervezése, illetve a versenyeztetés. - A 7 – 8 évfolyamokon az idegen nyelv oktatása differenciáltan történik. - Környezeti nevelés terén fontos a környezettudatos magatartás kialakítása. - Külön program összeállítása iskolánkban (ÖKO). - Emelt szintű informatika oktatása első osztálytól kezdődően. A minőségfejlesztési tevékenységünk elemei - Évenkénti partner azonosítás. - Mérési eredmények alapján a tevékenység folyamatos fejlesztése. - Partnerek elégedettségének, elégedetlenségének, igényeinek mérése. - A fejlesztési feladatainkhoz intézkedési tervet kell készíteni. - Az intézkedési tervünket folyamatosan kell ellenőrizni és értékelni. - Eredmények folyamatos értékelése irányított önértékelés keretében. - Intézményi munkánk folyamatos fejlesztése . Az Epreskerti Általános Iskolában már nyolc éve végzünk partneri igény és elégedettségi mérést. Ennek kiértékelésével határozzuk meg a következő év kiemelkedő feladatát. A mérések a következő területekre vonatkoznak: - Nevelés és tanítás minősége. - Nevelési oktatási eredmények. - Iskolai környezet (tárgyi feltételek). - Kapcsolattartás (fenntartó és külső partnereink). Az Epreskerti Általános Iskola néhány tartalmi mutatója a minőségbiztosítás jegyében: Megnevezés évszám Bukások száma Bukások százaléka
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
21
21
17
12
18
12
15
27
5,5
4,8
5,3
3,7
5,5
3,6
5
8
Mulasztott napok Mulasztott nap/fő Cigánytanulók száma Családlátogatások Száma Napközis tanulók száma Napközisek százaléka
950
1010
975
902
801
1435
1120
1230
2,5
2,9
3
2,8
2,5
4,2
3,5
4
12
6
7
6
5
7
6
11
73
112
95
72
89
82
91
99
163
160
159
163
180
173
180
200
43
46
49
51
55
52
57
59
37
A fenti táblázat bukás mutatójában kiugróan magas a 2012-es eredmény. Ennek oka, hogy ez félévi eredményt jelent, míg a többi év végit. A félévi buktatások száma mindig magasabb, mivel a pedagógusok szigorúbban élnek elégedetlenségük jelzésével és elvárásaik megjelenítésével. Az utóbbi években kimutatható mulasztott napok csökkenése , ezen belül pedig elsősorban az igazolatlan óráké. Véleményem szerint ebben a Közoktatási Törvény szigorítása, a jövedelempótló támogatás folyósításának szabályozása nagymértékben szerepet játszik. Figyelemre méltó a napközis tanulók számának és arányának fokozatos növekedése. Az egy csoportra jutó tanulószám 21,2 . Figyelembe véve a kettős szorzós gyerekeket is ( 32 fő), 2012-ben az átlag napközis tanulólétszám 23 főre növekedett. Ez a mutatószám a jövőben már nem indokolhat egy esetleges csoportösszevonást. Sajnos a tanév eleji induló létszámhoz viszonyítva minden évben jelentős mértékű a napközis diákok lemorzsolódása. A beiskolázási körzet másik két iskolája egész napos iskolaotthonos formában működik, így a térségben az Epreskerti Általános Iskola nyújtja egyedül a szülőknek a napközi otthonos formát. A rugalmasabb időbeosztás, változatosabb tevékenységi formák, az iskolán kívüli szabadidős formák választásának lehetőségei vonzóvá teszik ezt a formát. A Magatartás és szorgalom mutatószámai évek óta stabilak, kiegyensúlyozottak,s tükrözik iskolánk rendjét, elvárásait. Néhány esetben viszont javítanunk kell ( óraközi szünetek fegyelme, napközis szabadidős foglalkozások rendje). Különösen aggasztó , hogy érzékelhetően erősödik iskolánkban is az agresszivitás. A súlyos testi sérüléseket okozó konfliktusok főleg az első évfolyamokon jellemzőek, a mély lelki sérülést okozó kihágások viszont a nyolcadik osztályokra jellemzőek. Ennek okai főleg külső tényezőkben keresendők (média, internet, problémás család, megengedő szülői magatartás, kontrolálatlan gyerekek). A magatartás és szorgalom jegyek alakulása véleményem szerint a tanuló csoportok nagy részénél reális , ám néhány osztálynál túlértékelést mutat. Magatartás, szorgalom és tanulmányi eredmények az Epreskerti Általános Iskolában Év
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
magatartás
4,3
4,3
4,35
4,3
4,3
4,43
4,3
4,3
szorgalom
4
4
4
3,9
4
4
3,9
3,9
38
Magatartás és szorgalom alakulása oszlopdiagramon 4,6 4,4
magatartás
4,2 szorgalom
4 3,8
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2005
2006
3,6
Iskolánk tantárgyi átlagainak alakulása érdekes képet mutat Tantárgy
2008
2009
2010
2011
2012
Változás előző évhez + 0,1
Magyar nyelvtan
3,5
3,4
3,4
3,4
3,5
Magyar .irodalom
3,8
3,6
3,7
3,7
3,7
Német
3,7
3,5
3,6
3,4
3,9
+ 0,5
Angol
4,1
3,4
3,4
3,4
3,6
+ 0,2
Földrajz
3,7
3,6
3,5
3,3
3,3
Természetismeret
3,5
3,2
3,4
3,1
3,6
+ 0,5
Történelem
3,4
3,3
3,5
3,6
3,3
- 0,3
Biológia
3,2
3,5
3,2
3,2
3,2
Matematika
3,4
3,2
3,2
3,1
3,4
+ 0,3
Fizika
3,3
3,3
3,7
3,5
3,3
-0,2
Kémia
3,1
3
3,1
3
3
Technika
4,5
4,4
4,3
4,4
4,6
+ 0,2
Informatika
3,6
4,3
3,9
4,1
3,4
- 0,7
Média
4,1
4,4
3,8
3,8
4,1
+ 0,3
Rajz
4,3
4
4,1
4,3
4,1
- 0,2
Ének
4,2
4
4,1
4
4,7
+ 0,7
Testnevelés
4,5
4,5
4,4
4,2
4,5
+ 0,3
39
Az utóbbi években kiemelendő az idegen nyelv egyre javuló eredménye (angol, német), valamint a természetismeret tantárgyak javuló átlagai. Az informatika tantárgy eredménye ebben az évben sokat esett vissza, ami megítélésem szerint annak tudható be, hogy az alsóban minden évfolyamon megjelentek az emelt szintű informatika osztályok, ahol előző évhez viszonyítva szigorodtak az elvárások. Az egy évfolyamon oktatott, alacsony óraszámú tantárgyak esetén (médiaismeret), a mért tanulók kis száma miatt, jobban jellemzőek a hírtelen változások.
III/5.. Köznevelési Törvény megjelenése a pályázatban
Ebben a fejezetben vékonyan szedett betűkkel a törvényi szövegrészt tüntettem fel, vastagon szedett betűkkel pedig a saját véleményemet fűztem hozzá. Az Országgyűlés 2011. december 20-án elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály három éves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat. A törvény rögzíti, az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt. A jogszabály szerint a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga lesz az oktatási jogok biztosához fordulni. A vallási világnézeti nevelés területén fontos elem az erkölcstan és a hittan órarend szerinti beépítése. Elengedhetetlen a bevezetéssel párhuzamosan a pedagógus továbbképzés. A jövőben minden iskola állami fenntartású lesz, a települési önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján működtetésre átvehetik őket. A pályázat írásának időpontjában még alig ismertek az elképzelések. Nem lehet tudni, hogy az államosítással milyen bevételeket vonnának el az önkormányzatoktól. Ennek megfelelően nem lehet tudni azt sem, hogy élnek-e az önkormányzatok a visszabérlési lehetőséggel. Az új köznevelési törvény alapján három éves kortól lesz kötelező az óvodába lépés. A törvény azt rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző, egyházi és magánintézményben a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az a gyermek, akinél azt a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követően válik majd tankötelessé. Fontos a tanulók szocializációs formálásának és közösségbe való beillesztésnek eredményességében. Nagy problémának tartom, hogy az iskolába lépő óvodás korú gyerek esetleges óvodai visszatartásról az iskola igazgatójának kell meghozni a határozatot, pedig egyáltalán nem ismerheti az előzményeket és a gyereket.
40
A tankötelezettség korhatárát 18 évről tizenhatra szállítják le. Véleményem szerint az eddigi 18 éves korhatár csak a tanulók” parkíroztatását”, megőrzését szolgálta. Sokszor lehetetlenné tette a pedagógus munkáját, s a többség tanuláshoz való jogát. A fiatalkorú diákok problémája ettől sokkal összetettebb (oktatási, szociális, közbiztonsági, egészségügyi), így a megoldást sem lehet elvárni csak az iskoláktól.
A jogszabály pontosan meghatározza az egész napos iskola feltételeit is, amely választható oktatási forma lesz. Ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Úgy vélem, hogy a választhatóság fontos eleme a Köznevelési Törvénynek. Véleményem szerint az Epreskerti Általános Iskolában a már régebben kialakult délelőtti és délutáni formát kellene megtartani. A körzetben mindegyik iskola egész napos formát választott, így iskolánk alternatív lehetőséget biztosítana az érdeklődő szülőknek. Több tanuló választ már alsó tagozatban is szabadidős tevékenységi formát(korcsolya, tenisz, foci, atlétika, kézilabda), így ennek beütemezése a diákok napirendjébe könnyebben lehetővé válna(kiváltható sportfoglalkozások). A nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezik meg, ebből legfeljebb heti két óra meghatározott feltételek mellett kiváltható. A tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az érdemjegyek és osztályzatok nem változnak a tanuló tudásának értékelésénél. A 2011/2012-es tanévtől iskolánk is áttért második évfolyam, második felétől a szöveges értékelésről az osztályzattal való minősítésre. Nemcsak a hatalmas adminisztrációs teher miatt döntöttünk így, hanem a szülői kérés miatt is (nem tudták egységesen, reálisan értelmezni a szöveges beírást). Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlendő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Ezt a változtatást szintén pozitívan értékelem. Lehetőséget ad az évfolyam kudarc ismétlésére. Bizonyítványba nem kerül bevezetésre, így nem okoz kudarcélményt. Ugyanakkor az iskola lehetőséget ad új módszertanok (interaktív tábla) foglalkozási formák kipróbálására.
41
Interaktív tábla órai használata Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógus életpálya-modell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe. A pedagógusok gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, és kutatótanár fokozatokat érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat rendel a törvény. Támogatható lenne ez is, amennyiben valóban rendelkezésre állnak majd a központi források. Úgy érzékelem, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben ez túl nagy terhet róna az országra. Ugyanakkor aggályosnak tűnik számomra, hogy a Pedagógus I. kategóriából való kilépés lehetősége négy évre húzódik el. Ki fogja eldönteni, hogy mely intézmények,s dolgozók milyen sorrendben kerülnek minősítésre ? Ez komoly anyagi érdekütközésre ad lehetőséget. Az egy kategóriába való besorolás az új és a régi dolgozók között válthat ki feszültséget. És a pályázatírás kapcsán felmerülő fontos kérdés az is, hogy az intézmény vezetőket kik fogják, hogyan, mikor minősíteni ? Nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy magasabb vezető az intézményben nem az előírt 32 órát, hanem 40- et is letölt, aminek jelenleg a vezetői pótlékban nem láthatjuk ellentételezését. Az intézményekben a pedagógus-munkakörökben dolgozók a heti teljes munkaidő nyolcvan százalékát, azaz kötött munkaidőt az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el. Intézményvezető szempontjából ez kedvező változás. Pedagógusaink az Epreskerti Általános Iskolában sem vették ki egyformán részüket a délutános programokból. Gyakran előfordult, hogy nem tudtunk beosztani pedagógust . A fenntartó és az iskola vezetés érdeke is az, hogy megtalálja azt a középutat ami egyenlő leterheléssel megoldja az iskolai teljes nyitva tartási idejére a pedagógus ügyeletet. Meglátásom szerint a lelkiismeretes pedagógusok eddig is kidolgozták ezt az időt az intézményekben. Örömmel nyugtáztam, hogy megjelent a törvényben a pedagógus munkát közvetlenül segítő alkalmazottak jegyzéke,s a biztosítandó státuszok száma. Méltatlan volt az eddigi helyzet hogy főiskolát és egyetemet végzett munkatársakat technikai dolgozók közzé sorolták be (rendszergazda). Azonban úgy érzem itt még maradt tennivaló, hiszen 42
ezen alkalmazottakra vonatkozó egyéb jogszabályok változatlanul maradtak ( éves szabadság). Csak remélni tudom, hogy mindezen státuszok a törvény szerint feltölthetőek is lesznek majd. A törvény alapján lehetőség lesz köznevelési Híd programok megszervezésére az általános és középfokú iskolákban, a programok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli majd ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. Ez fontos az iskolánknak is, elsősorban az informatika területén. Mindenképpen meg kell őriznünk és erősítenünk az itt elért eredményeinket ! Tehetség - Pont minősítést kellene szereznünk,s a referencia intézményi státuszunkat is meg kell tartanunk. A Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat a jövőben nem a kilenc-tizenegyedik évfolyamon, hanem a hetediktől a tizenkettedik évfolyamra járó diákoknak szervezik meg. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja - rögzíti a törvény. 2011- ben elutasították a határon túli tanulmányi útra beadott pályázatunkat. Remélni tudom csak, hogy végre megfelelő pályázati forráshoz juthatunk, így tanulóinkat nem fogják anyagiak korlátozni a romániai testvériskoláink felkeresésében. A csíkszeredai testvériskolánkon túl, 2012-ben együttműködési megállapodást kötöttünk a romániai Bihar megyei Margitta magyar tannyelvű iskolájával is. A Közoktatási Törvény egyértelművé teszi az iskolarendszer szereplőinek helyzetét, megteremti a jogok és kötelességek harmóniáját. A tartalmilag hét éve kiüresített Nemzeti alaptantervet kiegészíti a nemzeti és egyetemes műveltségtartalmakkal és a 21. század korszerű ismereteivel, amelyhez kötelező érvényű, választható kerettanterveket rendel. A közoktatási intézmények zavartalan működését garantáló új finanszírozási rendszert vezet be. Az új Köznevelési Törvény koncepcióját a pedagógus életpálya-modell teszi teljessé.
Az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb vesztese a létbiztonságában megrendített, pályaképében elbizonytalanított,szakmaiságában méltatlan megkérdőjelezett pedagógustársadalom. 43
Az új oktatásirányítás pedagógus életpálya-modell koncepciója a pedagógusképzés megújításával, a feladatok egyértelművé tételével, a fejlődési, továbbképzési, szakmai, tudományos előlépés lehetőségeinek biztosításával, a minősítési rendszer kidolgozásával, valamint a fizetések jelentős emelésével helyreállítja a pedagógus pálya presztízsét, kiszámítható életpályát kínál a pedagógusok számára. Csak reményemet tudom kifejezni, hogy a nemzetközi és országos gazdasági folyamatok kedvezően alakulnak, s így valóban nem lesz pénzügyi akadálya a pedagógus pályamodell bevezetésének. A jó iskolarendszer legbiztosabb alapja a felkészült pedagógus, akinek munkájára nem kevesebb, mint a nemzet jövője épül. Kiválóan képzett, hivatástudattal rendelkező, erkölcsileg és anyagilag megbecsült pedagógusok nélkül nem valósulhat meg az oktatási rendszer minőségének jelentős javulása.
IV. Megvalósítás folyamata
A könnyebb áttekinthetőség és a feladatmegosztás világosabb értelmezhetősége miatt a nevelő – oktató munkánk egyes színtereit (alsó, felső, napközi, gyermek és ifjúságvédelem, szülői választmány és iskolaszék, szabadidő szervezés és könyvtár, érdekvédelem) külön tekintem át. Természetesen ezen folyamatok az iskolai élet számos színterén összekapcsolódnak, s erősítik intézményünk szakmai munkáját. IV/1. Alsó tagozat Nevelési szempontból legfontosabb területei: -
az iskolai élet minden területén érvényesülő személyiség fejlesztő munka tanulók hozzáállásának, munkamoráljának kialakítása, fejlesztése pozitív egyéni értékrend kialakítása egyéni agresszió csökkentése, megfelelő kezelése kulturált környezet iránti igény felkeltése hazaszeretet kialakítása, erősítése empatikus, összetartó közösségi magatartás kialakítása egészséges életmódra nevelés (táplálkozás, testnevelés)
Oktatás területének legfontosabb pillérei: -
eredményes beiskolázás elősegítése szilárd alapismeretek nyújtása iskolai élet megszerettetése, vonzóvá tétele 44
-
tartós figyelem és a fegyelem kialakítása eredményes felzárkóztató és tehetséggondozó munka interaktív oktatási módszer kialakítása és fejlesztése az IKT eszközök eredményes használatának megtanítása egységes értékelési rendszer kialakítása
Az alsós tagozat önálló munkaközösséget alkot. Minden tanévben önálló munkatervet készítenek. Ebben rögzítik célkitűzéseiket, a feladataik elemzését és a végrehajtás ütemezését. Célkitűzéseik között fő helyen az interaktív oktatási módszer erősítése. Az Epreskerti Általános Iskolában jelenleg már négy évfolyamon működik emelt szintű informatika, s ennek megerősítése, stabilizálása fontos feladat. Erősíteni kell az informatikai ismereteket,annak motiváló hatását. Motivációval a kommunikációs készségeket tudnánk elsősorban fejleszteni. Regionális szakmai bemutatókat kell tartani (Apáczai Tankönyvkiadó, Észak-Alföldi Hálózat koordinációs Központ). A bemutatkozás révén mások is megismerhetik az Információs Kommunikációs Technikai Eszközök (IKT) segítségével folyó kiemelkedő munkát. Digitális táblán való oktatásunk eredményesen növelheti a nevelő – oktató munka eredményességét az alsó tagozatban. Fontos az alsó tagozatos informatikai tankönyvválasztás, mely felmenő rendszerben jeleníti meg az első négy évfolyamon az informatikai követelményrendszert. Az alsó tagozat minden tantárgynál áttért az Apáczai Tankönyvkiadó könyveire, melyekből eredményesen tudnak dolgozni. Tanév során törekedtek a speciális képességű gyerekek differenciált fejlesztésére. . A magatartási zavarokkal küzdő tanulóinkra fokozottan figyelnek. Sajnos fejlesztő pedagógusi státusz hiányába a Pedagógiai Szakszolgálat által előírt fejlesztési feladatokat jelenleg nem lehet megoldani iskolánkban. Törekszem arra, hogy a jelenleg közel 32 fejlesztésre szoruló tanuló megfelelő szakellátásban részesüljön. Az alsó tagozatban nagy előrelépés volt ,hogy a második évfolyam végétől már érdemjeggyel osztályozhatnak. Végre lehetőség nyílik arra, hogy a tantárgyi követelményeket nem teljesítő tanulókat évismétlésre utalják. Eddig a negyedik évfolyam végére összegyűltek az alulteljesítő tanulók, felzárkóztatásukra már nem volt lehetőség, így az átléptetésük a felső tagozatra gondot okozott. Az alsó tagozat aktívan bekapcsolódik az ÖKO iskola programba. Faültetést végeznek, szelektíven gyűjtik a hulladékot, osztálytermi tisztasági versenyen vesznek részt, természetvédelmi vetélkedőket tartanak. Meglátásom szerint az alsós tanulókat eredményesen nevelik a rendre és a környezetvédelemre. Legfontosabb, konkrét célkitűzéseik: -
Kompetencia alapú oktatás erősítése. Az egyéni képességek fejlesztését. Tehetséggondozás és felzárkóztatás Biztosan alkalmazható tudásalap megteremtését. 45
-
Interaktív oktatás kiemelt felvállalása. Idegen nyelv kiemelt oktatása az első négy évfolyamon. Az emelt szintű informatika oktatás erősítése. Kiemelt feladat az értékelés és elvárások egységesítése .
Alsó tagozatban nagyon sok bemutató órát vállalnak fel , belső és külső résztvevőknek egyaránt, ezzel emelték iskolánk szakmai hírét. Minden évben nagymértékben hozzájárulnak az eredményes elsős beiratkozáshoz. Ennek érdekében óvodai interaktív foglakozásokat tartanak, játszóházakat és óvodai szülői értekezleteket szerveznek. Nagyfelmenő rendszerben tanítunk, amin meglátásom szerint nem kell változtatni.
IV/2. Felső tagozat
A munkatervnek megfelelően a kitűzött nevelési és oktatási célokat nagymértékben megvalósítják. Sikeresen rendeznek városi, területi, megyei tanulmányi versenyt. Eredményesen szerepelnek a különböző városi és megyei szaktárgyi versenyen. Testnevelési feltételeink igen kedvezőtlenek. Ennek ellenére már kétszer is részt vettek Budapesten a Magyar televízió TV2 „Nagy Vagy” vetélkedőjén. Gyarapítják a tanulók kulturális és helytörténeti ismereteit. Iskolánkban megrendezik a hagyományos iskolai ünnepségeket, s rendszeresen elviszik felsős gyerekeinket kiállításokra, városnézésekre. Színvonalas ÖKO iskola programunkhoz természetvédelmi vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat szerveztek. Igyekeznek a felsős tanulókat környezettudatos magatartásra nevelni. Papír és műanyagpalackot gyűjtenek egész évben. Az alsó tagozathoz hasonlóan szelektíven gyűjtik a szemetet. A felsősök is részt vesznek a Vekeri tavi akadályversenyen , a „Föld Napja”eseményein, a „Víz Világnapja” programján s az „Élő bolygó „ vetélkedőn. Legfontosabb konkrét célkitűzéseik: -
az alsóban megkezdett alapozó funkciók erősítése, szilárd alapismeretek az idegen nyelv kiemelt , csoportbontásos oktatása felzárkóztatás, differenciált oktatás tehetséggondozás és „tehetséggyanús „ tanulók felismerése,oktatása felkészülés az emelt szintű informatika oktatás felsős bevezetésére a kimeneti ponton stabil, jól használható tudás biztosítása tantárgyi szakmacsoportonkénti TEAM működtetése tanulási problémák feloldása 46
a felsősök munkamoráljának erősítése hazaszeretet megszilárdítása külföldi testvériskolai kapcsolatainkkal - eltérő vélemény elfogadása, önkritika fejlesztése - durva agresszió kiszűrése és kezelése - káros szenvedélyek feltárása, kezelése(drog, alkohol, cigaretta) - kiemelt feladat a kompetencia alapú oktatás - a nem szakrendszerű oktatás fokozatos kivezetése - olvasási , szövegértési, matematikai kompetencia fejlesztése. - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felkarolása a nyolcadikosok eredményes továbbtanulásának segítése - a negyedik és ötödik évfolyamok közötti átmenet kezelése -
-
Összességében úgy ítélem meg, hogy a felső tagozat tanárai az életkorhoz kötődő problémák feloldásában kellő empátiát és rugalmasságot tanúsítanak. Ez azonban nem mehet a csoportos együttélés szabályainak rovására. Határozottan,de következetesen kell megértetni és elfogadtatni a felsős tanulókkal is a társadalmi normákat és elvárásokat. Bátrabban kell támaszkodni a Diákönkormányzat segítségére. Az empatikus hozzáállásra kötelezi a tanárokat a 2003-ban elnyert országos „Tolerancia Díj” is.
IV/3 . Napközi otthon
A napközi alapvető feladata, hogy szervezett formában biztosítsa az eredményes és nyugodt tanuláshoz, illetve a szabadidő hasznos és változatos eltöltéséhez szükséges feltételeket. Meg kell keresniük azokat a lehetőségeket a napköziben, amelyek a szülők és a gyerekek számára vonzóak lehetnek. A nevelői munka egyik legnehezebb és legösszetettebb feladata hárul a napközis tanítókra. Főleg a felsős napközis csoportban kíván sokirányú, alapos szakmai ismereteket és felkészülést. Fontos , hogy tudja biztosítani a tanulók egyéni képességének megfelelő tanulmányi előrehaladást. Nincs könnyű dolguk, hiszen a gyerekeket délben már leterhelten, fáradtan vehetik át. Sajnos egyre gyakrabban vállalnak át olyan alapvető nevelési feladatokat, ami a család feladata lenne. A délután napközi erőssége, hogy kötetlenebb helyzetekben lehetővé teszi a gyerek teljes személyiségének megismerését, amire a délelőttös tanításon nincs lehetőség. Alapvető pedagógiai feladataik: -
önálló tanulás információk befogadása és feldolgozása helyes tanulási technikák és megfelelő eszközhasználat elsajátítatása 47
-
iskolai könyvtár rendszeres használata , olvasóvá nevelés hangsúlyt fektetése az önellenőrzés elsajátítására figyelem és megfigyelőképesség játékos fejlesztése szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, szókincsgyarapítás különböző tanulási technikák elsajátítatása mozgáskoordináció és ritmusérzék fejlesztése érzelmi élet gazdagítása reális önértékelés fejlesztése, társas kapcsolatok igényének fejlesztése. az interaktív tábla adta lehetőséget fokozott, kötetlenebb kihasználása rugalmas napirend kialakítása egészséges életmódra és táplálkozásra nevelés helyes higiéniás szokások kialakítása az alsóban , megőrzése a felsőben
Nehezíti ugyanakkor a munkájukat, hogy évközben sok az egymásra épülő program,ami ütközés estén akadályozhatja a gyereket. Az időjárás szeszélyes, s ezt nehéz kivédeni a programjaikon. A napközis munka pedagógiai megítélését javítani kell a szülők körében is. Javasolnám, hogy az udvar tisztántartásában és parkosításában is aktívabban vegyenek részt. Eredményes nevelő és oktató munkájuknak köszönhetően 2012- ben a napközis tanulók létszáma elérte a 200 főt. Tanulóink 60 %-a napközis.
IV/4. Gyermek és ifjúságvédelem
Fő feladata a veszélyeztetett tanulók kiszűrése, s ezt követően felvenni a kapcsolatot az osztályfőnököknek az adott családokkal, szükség esetén a Családsegítő Szolgálattal, legvégső esetben a Gyámüggyel. A gyermek és ifjúságvédelmi teendőket jelenleg fél státuszban fogja össze egy szaktanár az iskolavezetéssel együtt. Meglátásom szerint egyre több feladat hárul személyére, mivel egyre több a szociálisan rászoruló tanuló országosan, városi és iskolai szinten is. Előfordul , hogy pedagógusainknak a szülők körében néha szegénységgel, következetlenséggel, igénytelenséggel kell szembe nézni . Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.
48
A családi és szociális körülményeket az alábbi státusdimenziók alapján lehet meghatározni:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
életmód (kultúra) iskolázottság lakás, lakókörnyezet fogyasztás, anyagi színvonal munkamegosztás érdekérvényesítő képesség etnikai hovatartozás egészségi állapot életkor
Hátrányos helyzetűnek akkor minősítünk egy tanulót, ha a fenti szempontok szerint több dimenzióban is olyan hátrány mutatkozik, amit a család saját erejéből nem képes kompenzálni, s ennek következtében az alapvető szükséglet kielégítési lehetőségeik korlátozottak. Veszélyeztetettnek kell tekinteni a gyereket, ha a törvényben megfogalmazott jogai jelentősen sérülnek. A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy más körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, akadályozza. A leggyakrabban előforduló problémák: - Anyagi veszélyeztetettség (étkezés, felszerelés, ruházat). - Tankötelezettség elmulasztása - Bántalmazás , családon belüli erőszak. - Szenvedélybetegségek (enyhébb drogok, dohányzás). Jogszabályok által meghatározott iskolai ifjúságvédelmi feladatok (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján) 1. Az iskoláknak gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, továbbá el kell látnia a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Közre kell működni a gyermekek, a tanulók veszélyetetettségének megelőzésében és megszűntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 2. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. 3. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. 4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.
49
A kötelességek a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős részéről 1. Tájékoztatni a tanulókat, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. 2. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatáson megismerni a tanuló családi környezetét. 3. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. 4. Részt vesz az esetmegbeszéléseken a gyermekjóléti szolgálat felkérésére. 5. Anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az illetékes települési önkormányzatnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtása érdekében. 6. Egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes program kidolgozását segíti, végrehajtását figyelemmel kíséri, szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az iskola igazgatójánál, tájékoztatást nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. Teendők a tanári közösségen belül: - szemléletformálás - belső továbbképzések szervezése - ismertető, tájékoztató anyagok közreadása, szakirodalom ajánlása - igazgatóval, osztályfőnökökkel, napközis nevelőkkel való folyamatos együttműködés Teendők a szülők körében: - Tájékoztatás, segítségnyújtás - Szükség esetén családlátogatás - Fórumok, előadások szervezése szülők részére Teendők a tanulók körében: - Bemutatkozás, tájékoztatás a fogadóórák rendjéről, elérhető segítségekről. - Ismeretterjesztő programok (előadások, vetélkedők) szervezése. - Kapcsolattartás a diákönkormányzattal, tájékoztató anyagok rendelkezésre bocsátása. - Segítő kisközösségek önszerveződésének támogatása - A támogatásokhoz, segítő szervezetekhez,való eljutás, elérhetőség megszervezése. Folyamatos tájékoztatás. - Felvilágosító programok szervezése (családon belüli erőszak bántalmazás,drog,fertőzés). egészséges életmódról előadás (drog, alkohol, dohányzás hatásai, helyes táplálkozás). - A gyermekek hátrányos helyzetének, veszélyeztetettségének felismerése. 50
-
Segítségnyújtás illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel (fogadóóra). Körültekintő családlátogatás. Együttműködési és jelzési kötelezettség a gyermekjóléti- gyermekvédelmi rendszerrel. Hatósági intézkedés kezdeményezésére irányuló kötelezettség. Dokumentációs feladatok az iskola részéről. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:
- Tanulmányi munkában fokozottabb differenciálás, ellenőrzés, a hátrányos veszélyeztetett tanulók esetében a napköziben. Önálló tanulási szokás kialakítása, tanulási készségek, tanulási tempó fokozása, tanulási technikák megismerése. - Szabadidős tevékenységben a korosztálynak megfelelő szabadidős foglalkozások, tevékenységek biztosítása (rendszeres könyvtári órák, szakkör). - Életvezetési ismeretek, készségek (önismereti csoport formában) viselkedés módosító eljárások alkalmazása, családi életre nevelés. - Egészségvédő programok (táplálkozás, öltözködés).Szünidőben táborok, programok szervezése. - Tanácsadás külsős szakemberek részéről gyerekeknek, felnőtteknek a váratlanul fellépő élethelyzetekben. Támogatás nyújtása az egyéni érdekek figyelembe vételével, rendkívüli helyzetekben. - Szülőkkel a folyamatos kapcsolattartás nagyon fontos (fogadóóra, szülői értekezlet, levelezés, telefon, ellenőrző, internet, iskolai rendezvények). Tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről. A leggyakrabban tapasztalt általános tünetek a családoknál -
italozás a szülő részéről tartós betegség munkanélküliség, jövedelem kiesés érdektelenség, következetlenség a gyerek nevelése kicsúszik a szülői kézből a tanuló rossz külső baráti környezete szinte mindenben az iskola felelősségét keresi a szülő
Természetesen átgondolásra javasolt, hogy mit tud tenni az iskola ezeknek a tanulóknak az érdekében. Iskolán belül megpróbáljuk ugyan a család gondoskodását valamelyest pótolni, de a családok életében direkt módon nehéz és nem mindig eredményes beavatkozni. Kapcsolatot tartunk az Önkormányzat Szociális Irodájával , a Mester Utcai Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal. A rászoruló tanulók törvényi feltételek megléte esetén étkezési és tankönyv támogatásban részesülnek. 2011. szeptember 01- től megváltozott az igazolatlan hiányzások törvényi szankcionálása. Szerencsére ilyen ügyben mindeddig egyetlen esetben kellett a jegyző irányába jelzést tennünk.
51
IV/5. Szülői Választmány és Iskolaszék
Szülői érdekérvényesítés Az Iskolaszék 2003.december 11-én alakult meg. Működésében többoldalú egyeztető fórum jelenik meg (szülők, iskola, diákok). Az általános iskolai korosztálynál a diákok munkáját a testületben segítő tanár koordinálja. A fenntartó egy főt delegált az iskolaszékünkbe (Czellér László önkormányzati képviselő). Működtetésére nagyobb figyelmet kellene fordítanunk, mivel napjainkban a többoldalú egyeztetésekkel és érdekvédelemmel olyan lehetőségét rejti magában, ami az iskolai demokráciát erősítheti. A Szülői Választmányban a szülők egyéni kezdeményezésre osztály, illetve iskolai szintű szülői közösséget hoztak létre. Az osztályszintű szervezetek iskolai szintű szülői szervezetet alkotnak (osztályonként 1 fő delegált). Az iskolai szülői szervezet 3 fős vezetőséget alakított ki. Kapcsolataikat, jogosítványaikat, hatáskörüket az iskolavezetés bevonásával az intézményi szabályzatok, az érvényes rendeletek, törvények alapján határozzák meg. Elsősorban a nevelő-oktató munkát segítik. Maguk közül vezetőt, helyettest és gazdasági felelőst /pénztárost/ választottak. Ők hárman alkotják a szülői szervezet vezetőségét. Bármikor kezdeményezhetnek megbeszélést az érintett szaktanárral, osztályfőnökkel és az iskola vezetőségével, az osztályt, iskolát, valamint a szülőket érintő kérdésekben. Ők tartják a kapcsolatot az iskolaszék szülői oldalával is. A tanulói érdekérvényesítés A tanulói érdekérvényesítés történhet, iskolaszéken, a diákönkormányzaton keresztül . Az iskolai diákönkormányzat működése lehetőséget és módot ad a demokratikus gondolkodás, viselkedés tanítására, gyakorlására, a jogok és kötelességek megértésére, tevékeny alkalmazására s nem utolsó sorban fejlesztésére. A diákönkormányzat az osztályokra, valamint azok tagjaira szerveződik, s innen építkezik felfelé – kiépítve felelősi rendszerét. Egy-egy terület diákfelelősei osztály, illetve iskolai szintű bizottságokat hoznak létre, melynek élére felelőst választanak. Tevékenységi területei 1. 2. 3. 4.
iskolai ügyelet kulturális programok , iskolarádió vezetése sportrendezvények környezetvédelmi, turisztikai, testvériskolai programok
Az iskolai diákönkormányzat önálló szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, mely részletesen ismerteti jogosítványait, szervezeti kereteit, működésének rendjét .
52
IV/6. Szabadidő szervezés és könyvtár
Szabadidő szervezés Iskolánkban fél státuszú szabadidő szervező tevékenykedik. Szabadidős programjaink változatosak. Egyre több programot biztosítunk tanulóinknak. Főbb tevékenységi körök - korcsolya, színház, bábszínház látogatása - sport, úszás programja - kiállításokon , túrákon való részvétel - gyermeknap, fordított iskolanap szervezése - éves eseménynaptár összeállítása - hagyományos programjaink megszervezése Meg kell állapítanom, hogy fél státuszú szabadidő szervezőnk igen színvonalas, sokoldalú munkát végez. Sajnos a szabadidős programokon való részvétel legnagyobb gátja a földrajzi elhelyezkedésünk. Jelentős költségekkel juthatnak be tanulóink a belvárosba. Sok szülőnek nincs pénze a belépő jegyekre, valamint a közlekedési költségre. A fenntartó önkormányzatnak át kellene gondolnia a megoldási lehetőségeket, támogatási formákat. Úgy ítélem meg, hogy a nagy távolság miatt, a szabadidős városi programoknál kódoltan, hátrányba kerülnek a peremrészeken lévő iskolák tanulói. Hagyományőrző rendezvények - szabadidős tevékenységek A hagyományőrző tevékenységeknek és rendezvényeknek igen jelentős és erős közösségteremtő hatásuk van. Erősítik a valahová tartozás tudatát, folyamatot teremtenek, és ezzel mintegy ébren tartják, megerősítik az összetartozás érzését, hozzájárulnak a hagyományok és az alapvető értékek tiszteletben tartásához és megbecsüléséhez. Szabadidős tevékenységünk kialakításánál elsődleges célunk az volt, hogy minden tanulónk találjon legalább egy kapcsolódási pontot az iskolával, hogy sikerélményeket érjenek el. Ebben a tevékenységben kiemelkedő szerepe van az iskolai Diákönkormányzatnak, ahol a gyermekek önmaguk szervezik programjaikat tanári segítséggel. Iskolánkban csak olyan programokat szervezünk, melyet tanulóink kezdeményeznek, így biztosítva a tanulók minél nagyobb részvételét ezeken a programokon. Iskolarádiónk tíz éve működik, amelynek stábja 4 főből áll, és a hét minden napján hírekkel és információkkal szolgál a diákoknak. Az iskola és a diákönkormányzat által szervezett szabadidős tevékenységek teljes mértékben "lefedik" a tanulók igényét, s mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő értelmes és hasznos tevékenységet, amelynek esetenként a pályaválasztásban is jelentősége lehet.
53
Iskolánk első emeleti folyosóján a Diákönkormányzat tanulói rendszeresen nagyon szép, esztétikus faliújságot szerkesztenek. Iskolánkban hagyományteremtőnek szánjuk a hobbi- és karácsonyfadísz kiállítást, az óvodások műsorral való megajándékozását, a decemberi jótékonysági estet, salátabárt. Jelentősebb , hagyományos iskolai nagyrendezvényeink: - Tanévnyitó ünnepség: a tanév feladatainak ismertetése, az elsősök ünnepélyes köszöntése. - Tavaszi erdei iskola nap - Tanulmányi kirándulások: Évente egy alkalommal, egy napos osztálykirándulások - Aradi vértanúkról megemlékezés. - Köztársaság ünnepe: Október 23.: Iskolai szintű megemlékezés. - Télapóünnepség - Karácsonyfa ünnepély: a szeretet, az összetartozás, a család ünnepeként szervezzük. Az ünnep Az iskolában fenyőfát állítunk. - Szaktárgyi versenyek ( városi szintű) - Farsang: A rendezvény keretében felelevenítjük a farsang, hagyományait. Farsangi bábu égetése. - Március 15.: A legnagyobb nemzeti ünnepünk. Összefogás, hazafiság, elkötelezettség , példakép. - Apáczai Vers és prózamondó verseny (megyei és országos szintű). - Jótékonysági GÁLA műsor. Minden tanuló bemutatkozására lehetőséget adunk ! - Tanévzáró ünnepség és ballagás: a tanév értékelése, a nyolcadik osztályosok elbúcsúztatása.
Könyvtári Tevékenységünk Az iskola könyvtárát minden, az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló és közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó alanyi jogon látogathatja a nyitvatartási időben. A tanulói kölcsönzés feltétele: a szülő írásbeli nyilatkozata a kölcsönzött könyvek utáni felelősségvállalásról. Az iskolai könyvtár nyújt lehetőséget a könyvtári órák megtartására Az iskolai könyvtár foglalkozik a kötelező irodalom, egyéb tájékoztató művek, lexikonok használata, kölcsönzése, és a tehetséges tanulók fejlesztésének is a kötelező irodalom felüli ismeretek átadásának lehetőségével. Közel 6218 könyvtári egységgel rendelkezünk. Képesített informatika-könyvtár szakos tanító vezeti heti hat órában a könyvtárat. Munkaidejének nagy részét leltározás , könyvtári kölcsönzés adja . Optimális lenne, ha legalább fél státuszban lenne önálló könyvtárosunk. Könyvtári állományunk 35 % - a iskolai tankönyv, ami tartalmi elavulás, elhasználódás miatt gyakran kerül leselejtezésre. Nyilvántartásuk elég nehéz és sok feladatot ad a könyvtárosnak. Jelenleg 97 beírt tanulónk van a könyvtárban. Elsősorban az alsó tagozatos tanulók aktív látogatói a könyvtárnak ( a látogatók 85 % - a alsós) . Sajnos napjaink negatív jelensége, rohanó internetes világunkban. a tanulók jelentős része nem szeret olvasni, s nem tudjuk kellően motiválni az olvasóvá válásra. A könyvtárban van elhelyezve egyik digitális táblánk , ami a nem informatika tagozatos osztályoknak ad lehetőséget az interaktív oktatásra. A tábla használatát nehéz megoldani a könyvtári állomány egyidejű, biztonságos védelmével. 54
A Köznevelési Törvény minden intézmény számára egy fő önálló könyvtárosi státuszt biztosít. Ezt kedvezőnek tartom, hisz az olvasás és a könyvtár szerepe napjainkban felértékelődött. 2012- ben könyvtári ellenőrzést hajtottak végre, ahol megfogalmazódott egy önálló könyvtári helyiség kialakítása. Sajnos tantermeink és szaktantermeink szűkössége miatt ez jelenleg még nem megoldható. Félstátuszú könyvtárosunk éves fizetés nélküli szabadságra távozott, így feladatát jelenleg könyvtár- informatikus pedagógusunk látja el, igen jó színvonalon. Iskolai, többfunkciós könyvtárunk
VI/7. Érdekvédelem
Érdekegyeztetés , érdekérvényesítés, érdekvédelem fórumai
Az Epreskerti Általános Iskola Közalkalmazotti Tanácsa áll egy választott elnökből és két fő választott tagból. Működési szabályzatuk alapján az érvényes jogszabályi keretek közt végzik munkájukat. Az egyes dolgozót, a dolgozók kisebb vagy nagyobb csoportját érintő kérdésben 55
kezdeményeznek egyeztetést, konzultációt a munkáltatóval. A munkáltató valamennyi hasonló esetben véleményt, javaslatot kér a Közalkalmazotti Tanácstól. Mindkét félnek törekednie kell az olyan álláspont, döntés kialakítására, mely az érintett felek megegyezését eredményezi. Egyik fél sem helyezkedhet olyan álláspontra, mely az iskola funkciójával ellentétes, a nevelő-oktató munka sérelmével járna. A véleménykülönbséget szóbeli tárgyalás útján kell egymáshoz közelíteni, kialakítani. E folyamatba mindkét fél külső tanácsadót, szakértőt igénybe vehet. Az egyeztetés folyamatáról, végeredményéről írásbeli feljegyzést (jegyzőkönyvet)kell felvenni. Közalkalmazotti Tanácsunk az iskolaalapítással együtt, 2001- ben alakult meg. A megválasztott tisztségviselők között pedagógus és technikai dolgozó egyaránt található, így a teljes érdekképviseletet képes ellátni. Tagjai órakedvezményben részesülnek. A szakalkalmazottak körét jelenleg a szakszervezeti érdekképviselet nem érinti. Iskolánkban a Pedagógus Szakszervezetének, illetve a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sincs tagja.
V. Intézményvezetés
V/1. Az iskolairányítási – szervezeti struktúrája Szervezeti leírás Igazgató Megbízója Debrecen Megyei Jogú Város közgyűlése. Megbízás időtartama: 5 éves időtartam. Feladat- és hatáskörét az érvényes jogszabályok és DMJV közgyűlése határozza meg. Általános igazgatóhelyettes: Megbízási időtartam: határozatlan időre. Szakmai munkaközösség-vezetők: Megbízási időtartam: határozott időre. Osztályfőnöki munkaközösség-vezető : Megbízási időtartam: határozott időre. Minőségi csoportvezető: Megbízási időtartam : határozott időre. Az intézmény élén az igazgató áll. Az iskola vezetője szervez, tervez, összefog, ösztönöz, ellenőriz, értékel, és minősít. A munkát ugyan megosztja munkatársaival, s a döntést egymaga hozza meg, így a felelősséget is saját személyében viseli. Egy személyben pedagógiai, tanügyi, igazgatási, személyzeti, gazdálkodási vezető. Az igazgató legközvetlenebb munkatársa és segítője az igazgató helyettes. Megítélésem szerint az intézmény csak akkor működik zökkenőmentesen, ha hasonlóan gondolkodnak az iskoláról, elképzeléseikben közelítenek egymáshoz. Néhány éve kényszerű váltás történt az igazgató helyettesi poszton. Nagy kérdés volt, hogy sikerül-e találni megfelelő belső pedagógust a helyére. Jelenleg az Epreskerti Általános Iskola szerteágazó igazgató helyettesi teendőit Kontráné Végső Ágnes látja el , megítélésem szerint maximális szakértelemmel .
56
A munkaközösség vezetők fogják át , irányítják a szakterületük tevékenységét. Biztos ismeretekkel rendelkeznek. Szeretném , ha a minőségirányításban és a kompetencia fejlesztés területén véleményezési és javaslattevő szerepük erősödne majd.
Az Epreskerti Általános Iskola Szervezeti felépítése
Igazgató Igazgató helyettes
Iskolatitkár Gazdasági összekötő Étkezési ügyintéző Minőségbiztosító csoportvezető
- iskolai munkaközösségek vezetői - 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok - napközi otthonban tanító pedagógusok - 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok - gyermek és ifjúságvédelmi felelős - szabadidő szervező - könyvtáros - rendszergazda - pedagógiai asszisztensek - udvaros - takarítók - eljáró - fűtő, karbantartó
V/2. Foglakoztatás és továbbképzés
Foglalkoztatás Az Epreskerti Általános Iskolában 32 pedagógus státusz van. A szakos ellátottságunk 100 %- os , amely a tantárgyfelosztásunkból visszaellenőrizhető. A Hajdú- Bihar megyei Közoktatási Hivatal 2012. augusztusában ellenőrzést végzett. A kisebb hiányosságot korrigáltuk. Az alacsony óraszámú tantárgyak esetében (ének, rajz, technika) változatlanul fél státuszban alkalmazunk pedagógusokat. Intézményünk rendelkezik két fejlesztő pedagógussal is,azonban státuszt erre a feladatra még nem kaptunk a fenntartótól. Az elkövetkezendő évek kiemelkedő feladata lesz egy fejlesztő pedagógus részmunkaidős, vagy teljes foglalkoztatású beállítása .
57
Az Epreskerti Általános Iskola tantestületének végzettség szerinti megoszlása Végzettség
Fő
Egyetemet végzett Főiskolai tanár Tanító, speciális képesítéssel Összesen
7 9 16 32
Tantestület végzettségének oszlopdiagramos ábrázolása
35 Egyetemet végzett
30 25
Főiskolai tanár
20 Tanító, speciális képesítéssel
15 10
Összesen
5 0
Fő
Szembetűnő az egyetemet végzett pedagógusaink magas aránya (22 %). Bár az általános iskolai szinten nem követelmény az egyetemi diploma és a költségvetésben is magas a bérigénye. Megítélésem szerint azonban emelik az oktatásunk színvonalát,s eredményes felkészítő munkát tudnak végezni a kilépő nyolcadikos évfolyamon. Továbbképzés A továbbképzési tervünkben előre meghatározott ütemezésben olyan feladatokra képeztük pedagógusainkat, ahol az új végzettségükkel minőségi munkavégzést elősegíthetik. Iskolánk emelt szintű informatika képzése miatt, elsősorban az Információs Kommunikációs Technikai ( IKT ) eszközök használatára, illetve interaktív tábla kezelésére képeztük ki a kollégák többségét. Úgy vélem előrelátóak voltunk, s időben mentünk előre . A digitális oktatás előretörésével nagy szükség van az interaktív tábla kezeléséhez értő, gyakorlott, szakképzett kollégákra.
58
Nagyon fontos feladat az iskolánkban a továbbképzési folyamat leszabályozása. Ez teszi tervezhetővé és átláthatóvá , hatékonnyá a továbbképzésünket. A program jogszabályi alapja: - A 1993.évi a LXXIX Közoktatási Törvény . - 277/1997.(XII.22.) Kormányrendelet a Pedagógus Továbbképzésről. - 138/1992.(X.8) Kormányrendelet a KJT. végrehajtásáról. - Az Epreskerti Általános Iskola Pedagógiai Programja. Általános Elvek A továbbképzési program elkészítéséhez szükséges helyzetelemzést az intézmény Pedagógiai Programja tartalmazza. A továbbképzési program egységben kezelendő: - a minden év március 15-ig elkészített beiskolázási tervvel, - a pedagógusok végzettségének nyilvántartásával. A Közoktatási törvény 19§ (5) bekezdése hétévenként kötelezővé teszi a pedagógusok számára a továbbképzésen való részvételt. A pedagógus továbbképzésben való részvétel kötelezettsége nem érinti azokat a pedagógusokat, akik betöltötték 50. életévüket. A továbbképzést sikeresen teljesítő pedagógust, - a hatályos jogszabályok szerint – anyagi elismerésben kell részesíteni. Amennyiben a pedagógus továbbképzésben való részvételéhez az iskola támogatását igénybe akarja venni, vagy a továbbképzés érinti munkaidejét, írásban köteles felvételét kérni az iskolai beiskolázási tervbe minden év január 30-ig. A beiskolázási tervet az igazgató készíti el a tanári igények, valamint az iskolai szükségletek szem előtt tartásával, a közalkalmazotti tanács véleményének kikérésével, a nevelőtestület egyetértésével. Minden képzés esetén az intézmény olyan időtartamra vállalja a támogatást, amely időtartamig az adott program a kiíráskor meghirdetésre került. A képzés eredményes teljesítését a dolgozó tanúsítvánnyal igazolja. A beiskolázási terv elkészítésénél előnybe kell részesíteni azt : - akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra (2008-2013 között betöltik a 40. életévüket, vagy közelednek a rendszerből való kilépést jelentő 50. életévükhöz). - akiknek a hétévente való továbbképzésen való részvétellel a munkáltató elrendelte a Továbbképzését. - akik a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkeztek (A csoportosítás fontossági sorrendet jelent.)
59
A program részei: - szakvizsgára vonatkozó alap program - továbbképzési alap program - finanszírozási alap program - helyettesítési alap program A továbbképzési rendszer működésének folyamatszabályozása Tevékenység 1. A továbbképzési jegyzék közzététele a tanári szobában. 2. A továbbképzésre jelentkezők kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél. 3. Az igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4. A tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 5. A közalkalmazotti tanács ezzel egyidőben véleményezi a jelentkezéseket. 6. Az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 7. A továbbképzési felelős elkészíti az éves beiskolázási tervet. 8. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit. 9. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek illetve a tantestületnek, illetve leadni a végzettséget igazoló bizonyítvány másolatát az igazgatónak. 10. A továbbképzési felelős minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.
Határidő szeptember 1. március 1.
Felelős igh. igazgató
március 10. március 10.
igh. igh.
március 10. március 14.
igh. igazgató
március 15. feltételek szerint
Igh.. gazd. vezető
végzés után 1 hónappal
MK vezetők
február 10.
igh.
Az Epreskerti Általános Iskolában javasolt továbbképzési területek Terület Fejlesztő pedagógus Közoktatásvezető Szaktárgyak kompetencia alapú oktatása Új tanulásszervezési eljárások Tanításmódszertani továbbképzések - tanórai differenciálás - szöveges értékelés - kooperatív módszerek Informatikai eszközök alkalmazása a szaktárgyi tanításban Interaktív tábla használata az oktatásban Gyengén teljesítő tanulók fejlesztése 60
V/3. Adminisztrációs tevékenység
Az adminisztrációs tevékenység eredményességének, színvonalának megítélési szempontjai
-
Pontos adminisztráció, munkafegyelem, lelkiismeretes munkavégzés. A közalkalmazott a naplót, anyakönyvet, bizonyítványt,nyilvántartásokat pontosan vezeti. Eleget tesz jelentési kötelezettségeinek. Az írásbeli dokumentációkat időben leadja. Statisztikai adatszolgáltatás a beosztott részéről pontos. Hiányzás esetén a szükséges dokumentációkat az iskolavezetés rendelkezésére bocsájtja. Munkáját, óráit, foglalkozásait a dolgozó pontosan kezdi. Ügyeleti teendőit a közalkalmazott rendben ellátja. A vezetés adminisztrációs tevékenységének problémái - AZ IMIP alapján végzett ellenőrzési és irányítási tevékenységre egyre kevesebb idő jut. Az egyre terebélyesedő adminisztrációs munka miatt, helyettesemnek is alig marad ideje óralátogatásra. - Óralátogatásaim nehezen tervezhetőek, mert a nagyon sok azonnali ügyintézés és jelentés elveszi erről a területről az időt. - Napjainkra annyira felgyorsult az állami oktatás átalakítása, hogy követni is nehéz a munkajogi, szakmai törvények,s egyéb területek változásait. - Egyre több speciális eset van a szülők és tanulók vonatkozásában, ami szinte napi gyakorisággal igényli az igazgatói rásegítést. - Nincs nagyobb közösségi terünk, ahol közösségépítő munkánkat erősíthetnénk. Minden nagyobb rendezvényünk többoldalú, szerteágazó tervezést kíván , mivel erősen időjárás függő. - Ahogyan a pedagógus munkája is nehezen mérhető a hozzáadott érték tekintetében, úgy az igazgató tevékenysége is nehezen ítélhető meg kívülről , a helyi sajátosságok és adottságok, feladatok alapos ismerete nélkül.
Tantervi fegyelem A tantervekhez igazodó tanmenetek meglétét és tartalmi minőségét minden tanév elején ellenőrzöm. A pedagógusok órai munkájukat ez alapján végzik, többségükben kellő szakmaisággal és pedagógiai tisztesség. Sajnos azt is tapasztalom, hogy a nevelők kisebb része a plusz feladatokból rendszeresen kihúzza magát. Meg kell látniuk , hogy a gyerekek nevelő és oktató munkája nem csak a szigorúan vett tanórák idejére korlátozódik. 61
Mivel költségvetésünk nem engedi meg a helyettesítések és túlórák nagyszámú kifizetését, nagyon nehéz találni pedagógust egyéb feladataink ellátására( ebédeltetés, ügyelet, csoport kísérése iskolán kívül, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások). A munkatársaim nagyobb része viszont saját kezdeményezésre, önként vállal plusz feladatokat, iskolánk és tanulóink érdekében. Vallom, ha munkánkat fegyelemmel, szervezetten, magas szakmai színvonalon végezzük, azzal az Epreskerti Iskola ismertségét és elfogadottságát növeljük. Egy elfogadott iskola keresett, gyerekeiket szívesen íratják be a szülők, így stabil, tervezhető munkakörnyezetben végezhetjük munkánkat. Magam részéről úgy érzékelem, hogy a Közoktatási Törvényben (2011. december) bevezetendő 22-26 előírt heti kötelező óraszám megfogja oldani a feladataink ellátását,s a pedagógusaim foglakoztatását, az igazságosság és egyenlő leterhelés elve mellett. Az iskolában kötelezően előírt 32 órás tartózkodási idő pedig megoldja az ügyelet, helyettesítés, csoportkísérés, szabadidő programok felügyeletének problémáját. Úgy látom, hogy aki lelkiismeretesen végezte eddig is a munkáját, az kitöltötte az iskolánkban a heti 32 órás munkaidejét, így annak plusz terhet nem fog jelenteni az új Köznevelési Törvény kötelező óraszám betartása. Az Új Köznevelési Törvény , a vezetők esetén előírt , iskolában eltöltendő kötelező munkaidejénél, nem veszi figyelembe ezen személyek kötelező óraszámát, s a tantárgyi felkészüléshez szükséges időt. Adminisztrációs fegyelem Az adminisztrációt helyettesemmel együtt havonta ellenőrizzük. Alapdokumentumainkat nagy gondossággal elkészítettük. Napjaink gyorsan változó munkaügyi, jogi és szakmai változásai miatt igen gyakran kell végrehajtani változtatásokat,ami az egyeztetések, véleményeztetések miatt igen bonyolult és időigényes. A 2011. november hónapban végrehajtott törvényességi ellenőrzésen alapdokumentumaink hiánytalanul fellelhetőek voltak,de kisebb kiigazításra szorult néhány ezek közül. Sok apró hibát találtak a csoportnaplók, jelenléti ívek vezetésénél, Debrecen Megyei Jogú Város Oktatási Osztályának szakreferensével napi kapcsolatban állunk, munkánkat szakértelemmel segíti. Összefoglalva ezen területen tapasztaltakat, úgy ítélem, hogy az egyre növekvő adminisztrációs terhek alatt roskadozva elérkeztünk a képességünk legfelső teljesítő határáig. Iskolatikári és gazdasági ügyintézőink igen nagy fegyelemmel és nagyon sok plusz munkával is alig győzik követni az adminisztrációs változásokat, így a hibalehetőség is nagyobb lesz. A szükséges javításokat, valamint a helyes munkafolyamatokat az érintett adminisztratív és gazdasági dolgozókkal ismertettük. Felhívtuk figyelmüket a megfelelő okmány vezetésére. A pedagógusok részére külön nevelési értekezletet tartottunk, ahol ismertettük a típus hibákat,s az ebből eredő elvárásainkat.
62
V/4. Kínálattervezés, továbbtanulás
Kínálattervezés Az Epreskerti Általános Iskola 2008- tól, fenntartói engedéllyel évfolyamonként egy osztályban hagyományos módszerrel dolgozik, másik párhuzamos osztályban pedig emelt szintű informatika osztályokat indít. Hagyományos osztályainkban szótagoló olvasási technikával tanítjuk elsőseinket. Nagyon fontos ezen osztályokban a felzárkóztató, fejlesztő munka, a hozzáadott pedagógiai értékek növelésével. Idegen nyelvet minden tanuló tantárgyi keretben már az első osztálytól tanulhatnak. Hagyományos osztályaink az informatika tanágyat harmadik évfolyamtól tanulhatják. Iskolánk az Apáczai Tankönyvkiadó Bázisiskolája, s színvonalas, tartalmas, látványos kiadványaikat maximális elégedettséggel használják a pedagógusok. Emelt szintű informatika osztályunkban , tantárgyi órakeretben már az első osztálytól tanítjuk az informatikát és az idegen nyelvet is. Az informatika tantárgyat emelt óraszámban oktatjuk. Több informatika tanterem áll rendelkezésünkre, így minden tanulónak külön asztali számítógép áll rendelkezésére a tanórán. Az emelt szintű informatika keretében , együttműködési megállapodásunk van a Mechwart András Informatikai és Gépipari Szakközépiskolával. Ennek az iskolának a kilencedik osztályos informatika tananyagát oktatjuk majd a 7-8. osztályokban. Ennek megfelelően kerül „elterítésre” az 1-6. osztályok törzsanyagában az általános iskolai informatikai tananyag. Lehetőséget adunk ECDL vizsga letételére is. Több debreceni szakközépiskolából kapunk leltári átvétellel használt asztali számítógépeket, így tudjuk folyamatosan pótolni az emelt szintű informatika oktatásunkban az eszközöket, szoftvereket. 2011- től kezdődően érzékeljük, hogy a városi beiskolázású emelt szintű informatika osztályainkban túljelentkezés van. 2011- ben már 17 debreceni óvodából iskoláztunk ebbe az osztályba gyerekeket. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntése helyes volt amikor engedélyezte elsőként az emelt szintű informatika oktatást, s ezzel stabilizálta az Epreskerti Általános Iskola helyzetét , szakmai hírnevünket (referencia intézmény, bemutató hely) erősítette. Összesen kilenc digitális táblát szereztünk be alapítványi, szülői, pályázati forrásokból, így az interaktív oktatásban is élenjárunk. Az Észak Alföldi Hálózatkoordinációs Intézet , valamint az Apáczai Tankönyvkiadó referencia intézménye és bemutató gyakorló helye lettünk. Az Információs és Kommunikációs Technikai (IKT) eszközöket alkalmazzuk a pedagógiai munkánkban. Ebben regionális referencia minősítést kaptunk. Tudjuk, hogy az interaktív tanórákra való felkészülés igen időigényes, a tanóra vezetése pedig elég összetett, nagy odafigyelést igényel. Valljuk, hogy intézményi kínálatunkban kiváló és magas szintű munkát kell végeznünk az iskolahasználók , fenntartó elégedettségére, valamint az oktatási szakemberek elismerése érdekében.
63
Nyolcadikosaink továbbtanulási mutatóinak alakulása
2009-2010 es tanév Gimnázium: Szakközép: Szakiskola: Nem nyertfelvételt:
31% 48% 21% 0%
2010-2011-es tanév Gimnázium: Szakközép: Szakiskola: Nem nyertfelvételt:
36% 49% 15% 0%
A 2012-es továbbtanulási mutatók a pályázat idején még nem álltak rendelkezésre. Nyolcadikosaink továbbtanulása oszlopdiagrammal
50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
Gimnázium Szakközép Szakiskola Nem nyertfelvételt
2009-2010 es tanév
2010-2011-es tanév
V/5. Kapcsolattartás
Az iskola kapcsolatai A fenntartóval való kapcsolatban elsősorban a Humán Politikai Főosztály és ezen belül az Oktatási Osztály áll. Főleg szakmai kérdésekben a nevelő-oktató munka egészét illetve részproblémákat érintő kérdésekben támaszkodhatunk az osztály segítségére. Viszonyunk jónak mondható, kiegyensúlyozott szakmai kapcsolat áll fenn. 64
A fenntartó Oktatási és Nevelési Bizottságával ugyancsak jó és kiegyensúlyozott kapcsolatunk van. Érzékeny problémáinkra, szakmailag mindig támogatták megalapozott törekvéseinket. Jelenleg a Vénkerti Általános Iskola és Óvoda AMI Gazdasági Egységhez tartozunk. Részben önállóan gazdálkodó intézmény vagyunk. Eredményes gazdálkodásunkban nagy segítségünkre vannak az egység dolgozói. Bár a nagy távolság a napi személyes eljárást akadályozza,de állandó telefonos, internetes kapcsolatban állunk. A várható 2012-es esetleges fenntartó váltás önálló gazdálkodási jogot adhat, amit eredményesen csak a Gazdasági Egységen keresztül gyakorolhatunk. Az igen gyakori jogszabályi , pénzügyi , munkaügyi változások miatt tevékenységük szinte nélkülözhetetlen. Áchim András utcai óvodával fontos a kapcsolat tartalmi elemeinek folyamatos figyelemmel kísérése, aktualizálása. Kialakult hagyományaink szervezeti kereteink és a vonzáskörzet elvárásainak további közelítése az eredményes beiskolázás tekintetében is. A Szivárvány Óvodával (Monostorpályi u.) a kapcsolatunk igen meghatározó és aktív. A Lencz – telep környékéről egyre több elsős gyereket tudunk beiskolázni. Egymás nagyobb rendezvényeire figyelünk, szakmai kapcsolatunk erősödő. Az Ispotály utcai , Szabó Kálmán utcai, valamint a Tégláskerti Óvodával a kapcsolatink kialakítása jelenleg folyamatban van. Növekvő létszámban iskolázunk be gyerekeket mindhárom óvodából. A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolával ( Debrecen) kiegyensúlyozott, állandó együttműködésünk van. Kapcsolatunkban kiemelt terület a csoportos szakmai terepgyakorlati tevékenységek biztosítása a hallgatók számára. A beiskolázási körzetünkben két általános iskola található. A Petőfi Sándor és a József Attila iskolákkal zökkenőmentes szakmai együttműködésünk alakult ki. Egymás versenyein kölcsönösen részt veszünk. A Fazekas Mihály Általános Iskola tantestületével továbbra is élénk, magas színvonalú szakmai kapcsolatunk van. Egymás iskolai programjait látogatjuk. Mivel a meglévő tantestületünk közel fele ebből az anyaintézményből került az Epreskerti Általános Iskolába, ezért a belvárosi iskolával továbbra is baráti , szakmai együttműködésre törekszünk. A nem közoktatási intézmények illetve egyéb szervezetek, szerveződések közül az alábbi szervezetekkel évek óta kapcsolata van az iskolának. Az együttműködésünkben a folyamatosságra helyezzük a hangsúlyt: - Boldogkerti Kertbarátok Köre (parkosítás, tanácsadás) - Nevelési Tanácsadó (szakmai feladatok, szűrések) - Pedagógiai Intézetek (szakmai segítség) - Epreskerti Iskoláért Alapítvány (anyagi , szakmai támogatás) - Freedom Közösségi Ház (kulturális programok, közös rendezvények-pályázatok) - Belvárosi Közösségi Ház (kulturális programok, közös pályázatok). - Debrecen Rendőrkapitányság (rendezvények, versenyek, KRESZ, járőrözés) - ÁKSD (szelektív gyűjtés, Tiszta Udvar Rendes Ház, ÖKO program) - Sodexho – Debrecen (rendezvényeink támogatása) - Iskolafogászat, iskolaorvos (egészségügy) - Családsegítő (ifjúságvédelem, szociális munka)
65
2004- ben testvériskolai kapcsolatot építettünk ki az egyik romániai József Attila Általános Iskolával. A Csíkszeredai intézmény tantestületével, tanulóival , jelenleg is aktív, tartalmas kapcsolatunk van. Évente ellátogatunk egymáshoz, tanórákon, valamint iskolai rendezvényeken veszünk részt. Különösen értékes , hogy a Szülői Választmány vezetői és tagjai közvetlen kapcsolatba kerültek, kidolgozták a közép és hosszú távú együttműködés alapjait is. Új lehetőségeket találtak az együttműködésben, egymás kölcsönös segítésében. Iskolai delegációnk a József Attila Általános Iskola (Csíkszereda) bejáratánál
2011. decemberében vettük fel a kapcsolatot a romániai Margitta Magyar Tannyelvű Tagintézményével. Az írásos együttműködés megszületett,s 2012 tavaszán tervezzük egymás kölcsönös meglátogatását,s az együttműködési megállapodás aláírását. Mivel az intézmény megközelítőleg egy óra alatt megközelíthető, így reménykedünk abban, hogy napi és heti élő kapcsolat alakulhat ki közöttünk. Hitvallásunk, hogy érdemes ugyan megismerni Európa nyugati felét is, de az igazi hazafias és nemzeti nevelést erősítő kapcsolatot Tőlünk keletre találhatunk. 2012- ben az Epreskerti Általános Iskola sikerrel pályázott a Coménius Program II-es modelljére. Ennek keretében az egészséges témakört kaptuk feladatul. Összesen 23 modult kell teljesítenünk ( résztvevő tanulók, diákok száma), miközben megismerjük közvetlenül egymás életét és munkáját. Törökország, Olaszország, Nagy- Britannia, Portugália, Szlovénia, Bulgária, Románia , Magyarország alkotják a konzorciumot. Mindenképpen ki kell emelnem vezető pedagógusunk és a tolmácsi feladatot ellátó angol tanárunk aktivitását, erőfeszítését, szorgalmát, amivel megteremtették a lehetőséget az Epreskerti Általános Iskola számára. 2012 októberében mi leszünk a fogadó ország, így remélhetőleg színvonalas programokkal, vendéglátással tudjuk majd fogadni a közel félszáz külföldi vezetőt, pedagógust, diákot.
66
Törökországi látogatásunk (Bartin) Coménius programban
VI. Szakmai munka minősége VI/1. Ellenőrzés, Értékelés A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés hatékonysága érdekében évenként ellenőrzési tervet készít, és ezt nyilvánosságra hozza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az intézmény rendelkezik belső ellenőrzési szabályzattal.
67
Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak -
igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők munkaközösségi tagok megbízás szerint, a megbízást a munkaközösség vezetője adja
Az igazgató intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját is. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból saját területén végzi. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest, illetve az igazgatót. Az ellenőrzés módszerei: A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása (igazgatóhelyettes, és munkaközösségvezetők) munkakörüknek megfelelően az érintett pedagógusok tanóráiból évente legalább egy tanórát meglátogatnak. Az igazgató a tanév folyamán lehetőleg minden pedagógus egy tanóráját vagy tanórán kívüli foglalkozását meglátogatja. További ellenőrzési formáink: - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - beszámoltatás szóban, vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleten kell kielemezni a feladatok egyidejű meghatározásával! 2011. novemberében a fenntartó törvényességi ellenőrzést hajtott végre az intézményben. Az ellenőrzésen azt tapasztaltam, hogy az apróbb hibák nagyobb figyelemmel, alaposabb munkával elkerülhetőek lettek volna (naplóban a hozzátartozók második keresztneve sokszor hiányzott, tanóra beírása szabálytalanul került javításra, vagy a szakköri naplók vezetésénél a tananyagok aránya elcsúszott) . A kijavítandó feladatokat szakmacsoportokra bontottuk, s mindenkinek felhívtuk a figyelmét a minőségi, alapos, körültekintő munkavégzésre, adategyeztetésekre. A törvényességi ellenőrzésünket könyvtári ellenőrzés követte, ahol több területen kértek kisebb változtatást. Ezek egy részét saját hatáskörben nem tudjuk megoldani ( önálló könyvtárterem, teljes státuszú könyvtáros). A fenntartó 2012. február végén iskolánkban normatív ellenőrzést is tartott. Ezen a gazdálkodásunkat, igényléseinket, létszámjelentéseinket, normatív felhasználásunkat rendben találták.
68
Értékelés Iskolánk eredményeinek reális megítélését a helyi eredmények mellett országos mérési eredmények is segítik. A kompetencia mérések ezt szolgálják, azonban megítélésem szerint az ország nem mindegyik intézményébe tud kimenni felügyelő , felvigyázó ellenőr, így az összehasonlításuk és realitásuk megkérdőjelezhető. A megoldott feladatlapok tárolása az iskolában történik még napokig, így abba szabadon betekinthetnek az érintettek. A hozzáadott pedagógiai érték nem mérhető , így a tanulóink nevelésbe, személyiség fejlesztésébe fektetett energiáink nem mindig köszönnek vissza. A beiskolázásunk eredményessége már reálisabb viszonyítási alap, s összehasonlítható a többi debreceni iskolával. Ebben úgy vélem iskolánk a körzetben és a városi beiskolázásban is jó eredményeket ért el, annak ellenére , hogy periférikus- kertségi intézmény. A 10 éves Epreskerti Általános Iskola magas színvonalú pedagógiai munkájával bebizonyította létjogosultságát Debrecen oktatási palettáján.
VI/2. Minőségbiztosítás
Az Epreskerti Általános Iskolában minőségi bérpótlék központi normatív kereset kiegészítéssel tudjuk , igen csekély mértékben , anyagilag is motiválnia dolgozóinkat. A kiegészítő bérjuttatást a munkavégzés eredményességéhez, színvonalához kötjük. Pedagógusok, közvetlen segítő közalkalmazottak, valamint technikai dolgozók egyaránt részesülhetnek ebből. Évente két alkalommal tudtunk eddig bérpótlékot adni ( jelenleg ez pedagógusonként 5.200 Ft). Minőségi bérpótlék elosztásának elvei Szakmai felkészültség, eredményesség: -
Objektív belső mérések, vizsgálatok egyéb ellenőrzési formák. Hozzáadott értékek. Tanítványai sikeresen vesznek-e részt versenyeken. Osztályfőnöki tevékenysége milyen színvonala. Mennyire ismerik a tanulók körülményeit. Hogyan kapcsolódik be gyermekvédelmi problémák megoldásába. Tervezőmunkája mennyire felel meg az iskola elvárásainak. Tanulásirányítás, foglalkozásvezetés minősége:
-
Változatos óravezetési, foglalkozásvezetési formákat alkalmaz. Órai foglalkozásai mennyire vannak előkészítve. Hogyan vonja be a tanulókat a munkába. Mennyire hatékony a délutáni foglalkozás. A szabadidős tevékenység irányításában hogyan vesz részt. 69
Ellenőrző, értékelő munka: -
Betartja-e a pedagógiai program értékelési elveit, annak rendszerét. Az óra, a foglalkozások folyamán ad-e visszajelzéseket a tanulóknak. Az ellenőrzési, értékelési formái változatosak-e. Munkaköri kötelezettségén kívüli tevékenységek:
-
Vállalkozik az iskolai rendezvények megszervezésére. Képviseli az iskolát a külső rendezvényeken. A közösség hangulatának javításáért sokat tesz, közösségformáló szerepe megjelenik. Személyes tulajdonságok – együttműködési készség:
-
A tanulóknál, szülőknél milyen konfliktuskezelési technikákat alkalmaz. Szülőkkel való kapcsolata, családlátogatások gyakorisága. Következetes-e nevelőmunkájában. Megjelenése, viselkedése megfelel a pedagógus modellnek. Önképzés, innováció:
-
Mennyire kapcsolódik be továbbképzésekbe. Vállal-e foglalkozásokat, bemutató órákat. Nyert-e olyan pályázatot, amely az iskola tárgyi feltételeinek javítását szolgálja. Főiskolai hallgatók gyakorlati képzésében rendszeresen részt vesz. Mikor vett részt továbbképzéseken, tanfolyamokon. Vannak-e publikációi. Iskolánk pozitív megjelenítése média felületeken.
VI/3. Kompetencia alapú oktatás
Országos Kompetenciamérések Először 2001 őszén rendezték meg az Országos kompetenciamérést. 2007. május 30-án ötödik alkalommal mérték fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók ( 6. 8. 10. évfolyamok) teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik. A felmérés célja: nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően
70
az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma megoldását, valamint kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat. A felmérést minden iskola minden hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről, a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években. Szükséges a jövőben a középiskolák részéről is a visszajelzés a tanuló elért eredményeiről, hogy nyolcadikban is visszacsatolható legyen a munkánk eredményessége. A 6 - 8, valamint a 10. évfolyamon használt kérdőívek, feladatlapok elkészítését, továbbá a beérkezett adatok rögzítésével, az iskoláknak és az iskolafenntartóknak szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztálya végzi. Az iskolánk eredménye az eddigi kompetenciamérések alapján:
Mérési terület
országos 2011
nagyváros 2011
ált. iskola
1486
8 .
ált. iskola
6 . 8 .
É v f. 6 .
Képzési forma
2011
2010
2009
2008
1528
1655 (1620,1685)
1714 (1692,1734)
1544 (1515,1581)
1456 (1394,1512)
1501
1631
1634 (1592,1680)
1718 (1695,1744)
1669 (1640,1695)
1607 (1581,1632)
ált. iskola
1465
1515
1472 (1428,1519)
1539 (1507,1571)
1446 (1405,1485)
1430 (1369,1477)
ált. iskola
1577
1608
1574 (1538,1607)
1595 (1573,1623)
1582 (1541,1614)
1527 (1478,1564)
Matematika
Szövegértés
71
Az iskolánk eredménye az eddigi kompetenciamérések alapján 2000 1500
Országos 2011 Nagyváros 2011
1000
Epreskert 2011 500 0
Epreskert 2010 Epreskert 2009 Matematika 6.Matematika 8. Szöveges oszt. oszt. értékelés 6. oszt.
Szöveges értékelés 8. oszt.
Epreskert 2008
A táblázatban láthatjuk, hogy matematikából és szövegértésből egyértelmű a fejlődés. Egyre több órán használhatják a gyerekek az interaktív táblát, a tapasztalatunk az, hogy a kevésbé motivált gyerek is szívesen dolgozik ezzel az eszközzel, amely nagyban hozzájárult az eredményeink javulásához. Az országos átlag feletti eredményeket értünk el a legújabb 2011- es kompetencia mérés területein is. A nagyvárosok iskoláival összehasonlítva eredményeink minimális lemaradást ugyan mutatnak,de ez az ötven pontos sávon belül marad , tehát nem szignifikáns. Iskolánk helyezései a kompetencia felmérésekben, debreceni rangsorban:
2008
-
22.hely
2009
–
21.hely
2010
- 6.hely
2011
- 11.hely
Az Iskolánk kompetencia felmérési rangsora Debrecenen belül oszlopdiagrammal
hely
25 20 15 hely 10 5 0 2008
2009
2010
2011
72
Az alapszintet el nem érő tanulók aránya 2011-ben Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) Mérési terület
Évfolyam
Matematika
6.
Szövegértés
Képzési forma általános iskola
Alapszint
Az iskolában
Országosan
Nagyvárosok
3. képességszint
2,9
41,7
33
8.
általános iskola
4. képességszint
34,9
43,6
37,6
6.
általános iskola
3. képességszint
23,5
27,8
18,3
8.
általános iskola
4. képességszint
27,9
31,6
24,8
A 2009-es mérés után a célkitűzésünk mindkét évfolyamon az volt hogy , matematika és szövegértés területén is el kell érnünk, hogy ne legyen magas az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya,s egyre többen zárkózzanak fel a megfelelő szintekre. Látható a 2011-es eredményből , hogy ez megvalósult. Az országos, valamint nagyvárosi eredményeket összehasonlítva iskolánkéval látható, hogy az Epreskerti Általános Iskolában alacsonyabb az aránya az alapszint alatt teljesítő tanulóknak.
VII. Gazdálkodás
VII/1. Bérgazdálkodás (személyi)
Az Epreskerti Általános Iskola 2012. január 31-ig részben önálló gazdálkodó költségvetési intézmény volt. 2012. február 01- től önállóan gazdálkodó intézménnyé szervezték át, a Vénkerti Általános Iskola és Óvoda AMI Gazdasági Egységének kapcsolattartásával. Ez a gazdálkodási forma kicsit bonyolultabb, felelősségteljesebb, de nagyobb mozgásteret meglátásom szerint ez sem biztosít a gazdálkodásban. Törzskönyvi kivonatunk alapján iskolánk nettó finanszírozási körbe tartozik. Adóköteles bevételt szerző tevékenységet folytat. Az Epreskerti Általános Iskola illetményét A Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága számfejti. Irányító szerve Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata. 73
Iskolánkban a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, szigorú költségvetési kereteken belül. Éves költségvetésünk alapja a fenntartó önkormányzat által jóváhagyott intézményi költségvetés. Sajnos a fokozatosan csökkenő mértékű éves költségvetés egyre nehezebb bérgazdálkodást eredményez. 2011- ben már nem tudtuk kigazdálkodni teljes mértékben a közel 6 %-os bérmegtakarítást. Gondom ezzel, hogy ennek fedezete lehetne az üres állásokon képződött bérmaradvány, ami státuszt azonban elvon a fenntartó, ha nem kerül feltöltésre. Közhasznú és közcélú foglalkoztatással lehetne helyettesítési bért megtakarítani, de ez a program csak három hónapig segíthette munkánkat. Ebből eredően egyre nehezebben helyzetbe kerültünk. A felvételre kerülő új pedagógusok esetén nem mindig tudjuk az előírt szakképesítést, végzettséget, nyelvismeretet és a rendelkezésre álló bért szinkronba hozni. Költségvetésünk (Ft) Költségveté si főösszeg
2008
2009
2010
2011
2012
Teljes kiadás Teljesből dologi Teljesből bér
121.785.000
122.906.000
122.431.000
122.200.000
123.200.000
45.000.000
46.806.000
46.190.000
46.200.000
46.000.000
76.785.000
76.100.000
76.241.000
76.000.000
77.200.000
Költségvetés ábrázolása oszlopdiagramon
Költségvetésünk (Ft) 140 000 000 Ft 120 000 000 Ft 100 000 000 Ft Teljes kiadás
80 000 000 Ft 60 000 000 Ft 40 000 000 Ft
Teljesből dologi Teljesből bér
20 000 000 Ft 0 Ft 2008
2009
2010
2011
2012
A teljes költségvetésünk 2008-ról 2012-re 1.415.000 Ft - ál növekedett. Optimizmus korai, mert ez csupán számszaki növekedés,s nem jelent tényleges sem reáljövedelem emelkedést , sem pedig dologi értékkövetést. A bérkiadás négy év tükrében minimális növekedést mutat, ám ezt a soros előrelépések összegei adják, de tényleges bérrendezésre, központi béremelésre nem került sor. 74
Sajnos országosan is tovább csökkent a központi normatív hozzájárulás összege, miközben a dologi és bér kiadások folyamatosan emelkednek. 2002-ben még az egy tanulóra eső költség 67 %a-át biztosították központilag. 2012-ben már csak az 51 % - ót adtak le egy tanulóra eső költségekhez az önkormányzatoknak . A fenntartóknak egyre mélyebben kell zsebbe nyúlniuk, ami a nagy intézményi rendszert fenntartó településeken okoz feszültséget. Az önkormányzatok ebből a helyzetből csak feszes takarékossággal , intézmény átszervezésekkel tudnak kikerülni . Kiolvasható, hogy iskolánk önmagához képest is egyre gazdaságosabban működik. Az alábbi táblázat mutatja az Epreskerti Általános Iskolában az egy főre jutó költségek alakulását. A fokozatosan csökkenő adatsor mutatja azt is, hogy iskolánk kihasználtsága , feltöltöttsége növekszik, ezért egyre gazdaságosabb. Az egy tanulóra jutó éves költségek alakulása intézményünkben Egy tanulóra jutó költségek iskolánkban (Ft)
2008
2009
2010
2011
2012
394.613
397.993
391.529
389.776
372.727
Az egy tanulóra jutó éves költségek ábrázolása oszlopdiagramon
400 000 Ft 395 000 Ft 390 000 Ft
2008
385 000 Ft
2009
380 000 Ft
2010
375 000 Ft
2011
370 000 Ft
2012
365 000 Ft 360 000 Ft
Egy tanulóra jutó költségek iskolánkban (Ft)
A körzet általános Iskoláinak összehasonlítására alkalmas adatsor 2008- ból állt rendelkezésemre. Az adatok jól mutatják , hogy az Epreskerti Általános Iskola működése a leggazdaságosabb a körzetben. Ennek fő oka a férőhely kihasználtság, valamint a mérsékelt pedagógus státusz szám (32 fő), illetve az átlagon aluli technikai létszám (9 fő). Az iskolánk korszerű nyílászárókkal és termo szigeteléssel van ellátva, s ezek az adottságok is csökkentik a rezsi felhasználást. A fenntartó 2012- ben országos pályázatot nyújtott be - többek között az Epreskerti Általános Iskolára vonatkozóan is- napelemek tetőre szerelésére, ezzel együtt zöld energia nyerésére. 75
A körzet iskoláinak egy tanulóra jutó költségei 2008-ban Egy tanulóra jutó költség forintban 394.000 Ft 471.000 Ft 439.000 Ft 617.000 Ft
Iskola Epreskerti József A. Petőfi S. Tégláskerti
Körzet iskoláinak egy tanulóra jutó költsége oszlopdiagramon ábrázolva
700 000 Ft 600 000 Ft 500 000 Ft
Epreskerti
400 000 Ft
József A.
300 000 Ft
Petőfi S.
200 000 Ft
Tégláskerti
100 000 Ft 0 Ft
Egy tanulóra jutó költség forintban
VII/2. Dologi gazdálkodás (források bevonása) Dologi kiadásaink alakulása 2008 Dologi kiadásunk
2009
45.000.000
2010
46.806.000
2011
46.190.000
46.200.000
2012 46.000.000
Dologi kiadások évenkénti alakulása oszlopdiagramon Dologi kiadásunk
47 000 000 Ft 46 500 000 Ft 46 000 000 Ft 45 500 000 Ft
Dologi kiadásunk
45 000 000 Ft 44 500 000 Ft 44 000 000 Ft 2008
2009
2010
2011
2012
76
A dolgi kiadásaink az utolsó évben 200.000 Ft- os számszaki csökkenést mutatnak. Köztudott, hogy a közüzemi díjak (gáz, elektromos áram , víz) évről - évre emelkednek. Ezzel szemben itt is jelentősen csökkent a mozgásterünk . Előző évhez képest jóval feszesebb gazdálkodást kell realizálnunk 2012- ben ! Mivel a közüzemi díjakon nem tudunk jelentős megtakarítást eszközölni, ebből adódik, hogy a csökkenés legjobban a karbantartásra és dologi beszerzésre fordítható tételeket érinti. A fenntartó 2012- ben jól érzékelte, hogy további forráselvonást az intézmények tekintetében nem tud megtenni, mert azzal már alapvető működésüket akadályozná. Dologi kiadásaink esetén csak a bevételeink növelése lenne megoldás.
Ennek forrásai lehetnek:
-
Fenntartó által biztosított normatíva Bérbeadás (tanterem, tornaszoba) Egyéb intézményi bevételek( eladás) Pályázatok - 2011-ben 12 millió Ft volt (Coménius, Informatika) Élelmezési térítési díjak Iskolai alapítvány Szülők eszköz felajánlásai (szekrények, eszközök,függönyök) Iskolánk dolgozóinak felajánlásai (szemléltető eszközök, magnók) Külső szponzorok, támogatók(Tankönyvkiadó) Debreceni iskolák eszközfelajánlásai (számítógép) Takarékosabb felhasználás (szemünk fénye program) Árcsökkentés piackutatással ( digitális tábla , számítógép beszerzés)
Sajnos a bérbeadásból származó bevételeink minden igyekezetünk ellenére is fokozatosan csökkennek, ennek fő oka, hogy a belvárostól messzebb, periférikus- kertségi területen helyezkedünk el, így bérbevételre alig akad jelentkező. Tornaterem hasznosítására lenne igény a környéken, de azzal pedig nem rendelkezünk. Lassan egy évtizede adjuk be tornaterem építésre az igényünket,sajnos eddig eredménytelenül. Az állami döntéshozóknak végre be kellene látnia, hogy nem az iskolának adnak tornatermet, hanem közel 350 gyerektől veszik el a lehetőséget a mindennapos testnevelés és az egészséges életmód (mozgás) gyakorlásától. Fokozza problémánkat, hogy az udvarunkon lévő, iskolánk tulajdonába lévő régi orosz mozi balesetveszélyes lett,s ez veszélyt jelent tanulóinkra. Ezt többször is jeleztük már a fenntartó felé,de sajnos ennek ellenére lassan már 35 éve használaton kívüli épület tetőzete beázik, nyílászárói kiestek, csatorna lehullik, a vakolata mállik.
77
VIII. Összegzés
Vezetési programomban a legfontosabb sarokpontok bemutatása, problémafelvetések, valamint a megoldások keresése volt a fő vezérlő elv. Úgy vélem , hogy a reálisan rögzített helyzetelemzés , kritikus problémafelvetés , a nem valóságtól nem elrugaszkodó elképzelések és tervek alapul szolgálhatnak a programom megvalósításához. Pályázatom megírásakor támaszkodtam az iskola használóinak (munkatársak, szülők, diákok) meglátásaira, ötleteire. Figyelembe vettem a fenntartó iskolánkkal kapcsolatos rövid és középtávú koncepcióját tartalmazó Közoktatási Intézkedési Tervét. Az élet napjainkban is gyakran írja át elképzeléseinket. Előttünk állhat egy esetleges fenntartó váltás (államosítás), egy elfogadott Köznevelési Törvény, még vitaanyag formájában létező Nemzeti Alaptanterv- melyek még módosíthatják a megvalósítás folyamatát. Pályázatomban elemzéseket végzek, feltárom a problémákat, kritikus észrevételeket teszek. Sok területen a következtetések levonását és a megoldások közös keresését a munkatársaimra bíztam. Gyorsan változó világunkban sok kihívással nézünk szemben. Nehéz a sokirányú elvárásoknak megfelelni. Mint magasabb vezető szeretnék továbbra is kiegyensúlyozott, nyugodt légkört teremteni az iskolában. Munkámat szeretném szakmaiságra, őszinteségre, kölcsönös bizalomra, kreativitásra, következetességre alapozni, s az Epreskerti Általános Iskola minden használójától ezt várom el.
78
VIII. Felhasznált források jegyzéke
- Köznevelési Törvény 2011.október 20 (www.nemfi.gov.hu) - Értékelvű lesz a közoktatás (www.nemfi.gov.hu) - Nemzeti Alaptanterv 2012.január 22 (vitaanyag) - Epreskerti Általános Iskola Pedagógiai Programja - Epreskerti Általános Iskola SZMSZ - Epreskerti Továbbképzési Program - Intézményi költségvetések (2011, 2012) - Tanévvégi,félévi beszámolók (2010,2011,2012) - 2012. évi kompetencia felmérések(www.nemfi.gov.hu) - Iskolai Minőségbiztosítási Program - Félévi, év végi és októberi statisztikák (2009,2010,2011,2012) - Iskolaszék, Szülői Választmány Diákönkormányzat- SZMSZ - 2007. évi magasabb vezetői pályázat- Szabó Gyula
79
IX. Mellékletek
- Oklevél (Bessenyei György Tanárképző Főiskola – 1981). - Oklevél (BME- Közoktatás vezető- 2001). - Diploma (Debreceni Egyetem- középiskolai földrajz tanár- 2009). - Tanúsítvány (Projekttervező- 2006). - Tanúsítvány (Horizontális szempontok a pályázati programok tervezésében-2006). - Tanúsítvány (Minőségbiztosítás- 1998). - Tanúsítvány (Korszerű Vezetői Gyakorlat- 2011). - Oklevél (Marketing, reklám- és kommunikációs menedzser- 2009). - Tanúsítvány (Változáskezelő tréning - 2006) - Tanúsítvány (Konfliktuskezelés a pedagógiában – 2008). - Tanúsítvány (ÁBPE – továbbképzés a költségvetési szervek vezetői részére- 2011). - Részvételi igazolás (Iskolaügy európai szemszögből – 2004). - Igazolás (Innováció az iskolában – 2010). - Erkölcsi Bizonyítvány- 2012). - Nyilatkozat pályázati elbírálásról
80
NYILATKOZAT
Alulírott Szabó Gyula nyilatkozom, hogy a pályázatom elbírálása során nem kérek zárt tárgyalást.
Debrecen, 2012. április 12.
/Szabó Gyula/ pályázó
81
82
