Építőipari árképzés, árellenőrzés a műszaki igazságügyi szakértőkkel szembeni elvárás tükrében

Építőipari árképzés, árellenőrzés a műszaki igazságügyi szakértőkkel szembeni elvárás tükrében Szerző: Szabó Zoltán Lehelné Munkahely: Budapest Közút ZRt. M3M4 METRO Igazgatóság Címe: 1115 Budapest, Bánk bán u. 8-12. Munkakör: Árszakértő Telefon: 06-20-4772450

Az előadás tartalmának rövid összefoglaló címei Érinteni tervezett témák (mind a jogi, mind a közgazdasági, mind a műszaki szempont kizárólag csak az árak meghatározása, ellenőrzése szempontjából vizsgálva):  Az építőipari ár jogi, közgazdasági műszaki megközelítése  Épület és Sajátos építményfajták árképzés, árellenőrzés sajátosságai  Ajánlatkérési dokumentáció tartalma (terv, tételes jegyzék, műszaki előírás, megrendelői igény, stb)  Írásos szerződés: nincs – van o Szerződéses mellékkötelezettségek o Tételes mennyiség-elszámolás - fix egységár o Egyösszegű átalányár, átalánydíjas szerződés o Pótmunka – többletmunka fogalma, elszámolhatósága (követelés – változtatás) o Angolszász és porosz szerződéses rendszer árhatása (FIDIC KBT. Ptk)  Az árképzéssel. árellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek (Kbt., Ptk., 191/2009, 306/2011)  Az ajánlati árat befolyásoló tényezők  Előkalkuláció, közbenső kalkuláció, utókalkuláció fogalma, kapcsolata  Gazdaságosság, ajánlati ár, előállított (létrehozott) érték fogalmak és ezek kapcsolata figyelembe véve a bírói gyakorlatot szemelvényekkel  Időintervallum jelentősége (mint kivitelezés időtartam és mint az aktuális időszakban hatályos rendeletek, előírások, stb)  Ár és minőség kapcsolata (osztályos minőség ?, 3/2003, 275/2013, MAUT, MSZT)  Elszámolási problémák, értékcsökkenés  Segédletek (ÉKS, TERC, KKK, saját gyűjtések, honlapok stb)

1

1. Bevezetés Az előzetesen készített és megküldött tervezett előadásom tartalmi összeállítását elolvasva megállapítottam, hogy ennek a terjedelemnek a 20 perc időtartamban teljes részletezettséggel történő kifejtése nem megoldható. Ugyanakkor a megértéshez szükséges valamennyi téma érintése. Ezért jelen összeállításomban a felvetett témák mindegyikéről csak az összefüggések megértése érdekében adok rövid ismertetést és a problémamegoldásra fektetetek nagyobb hangsúlyt.

2. Műszaki igazságügyi szakértőtől elvárt megoldandó feladattípusok és megoldási javaslatok az árszakértői tevékenység területén Csak néhány példa és néhány gondolat:  Határozza meg a per tárgyát képező munka, munkarész árát A válaszhoz a vállalkozó ajánlatát kell elsődlegesen figyelembe venni. Ennél a gondolatnál említem meg, hogy a műszaki tartalmat részint a terv részletezettségéből, részint az adott szakterületeken általánosan alkalmazott mennyiségkiíró gyűjtemények alapján az egyes tételek részletezettsége igen eltérő lehet. Tehát elsődleges feladat, ha ez egyértelműen nem megállapítható megvizsgálni, milyen kiíró rendszert alkalmaztak felek. Továbbiakban szintén lényeges annak megállapítása, hogy a kiírás során alkalmaztak-e u.n. általános tételeket, és milyen tételeket tartalmaz ez a fejezet. Különösen érdekes a Közúti Ágazati tételrend alkalmazásakor (KKK). Ebben az esetben vizsgálandó a tételek tartalma is, mely az egyes összevont tételek megvalósításánál figyelembe veendő munkafázisokat sorolja fel.  Határozza meg a kijavítás költségét A hibák meghatározása után lehet a várható javítás műszaki tartalmát meghatározni, a kijavítás költségénél kétféle szempontot lehet követni:  a vállalkozó ajánlatában szereplő ajánlati árakat is alapul véve az építés időpontjában érvényes árakon történik a javítási költség meghatározása. Amennyiben a kijavítás időpontjában érvényes árakra kell a kalkulációt elkészíteni, és ez eltér az építés időpontjától, úgy javasolt a KSH árindexeinek az alkalmazása.  a másik lehetőség a meghatározott műszaki tartalomnak az árát a jelenleg érvényes úgynevezett piaci árak alkalmazásával történő meghatározása. megjegyzésem: sok esetben külön tervezési feladatot, tervezési munkát igényel (jogosultság)  Határozza meg a felmerült többletmunkákat és pótmunkákat és azok árát Alapvetően itt is a vállalkozó ajánlatában szereplő árakat célszerű figyelembe venni, illetve vizsgálni kell, hogy az adott (pótmunka, többletmunka) műszaki tartalomhoz a vállalkozó milyen árakat, egységárakat alkalmazott. Vizsgálni kell, hogy az 2

egységárakhoz a vállalkozó készített-e tételes egységárelemzést. Vizsgálni kell, hogy az egységárelemzésben alkalmazott normák és normákhoz meghatározott normaárak a kivitelezés időszakában reálisak voltak-e. Összhangban voltak-e Vállalkozó ajánlatának árszintjével. Amennyiben a korábban említett Ágazati tételrenddel történt a mennyiség meghatározása, akkor nagyon lényeges annak megállapítása, hogy az elszámolni tervezett többletmunka, pótmunka nem szerepel-e valamelyik összevont tétel tételtartalmában, mint elvégzendő munkafázis. Azaz, nem történik-e kétszeres elszámolás. Felhívom a figyelmet, hogy ezt a tételrendet 2010 óta alkalmazzák a NIF beruházásainál közútra, vasútra és műtárgyra is. Szintén szükséges lehet közbeszerzési eljárással megvalósult munkáknál kérdések és arra adott megrendelői válaszok áttekintése is a komplett Ajánlati dokumentáción kívül. Az Építési Napló figyelembe vétele is szükséges.  Határozza meg a minőség csökkenéseket és azok értékét A minőség csökkenésekre vonatkozóan építészeti munkák esetében a szabványokban még osztályos minőségek szerepelnek. a 3/1980 ÉVM-ÁH rendelet másodosztályú munka esetében 8% harmadosztályú munka esetében 15 % minőségcsökkentést javasolt azon munkanemekre, melyekre ezek az osztályozások vonatkoznak. A bírói gyakorlat is ezeket az értékeket alkalmazza. Véleményem szerint, ha osztályos minőséget határoznak meg a felek, akkor részint rögzíteni kell azok pontos tartalmát, és a minőség értékcsökkenés százalékos mértékét is figyelembe véve, hogy a hivatkozott rendelet ma már nincs érvényben. Sajátos építményfajták esetében utaknál, hidaknál a MAÚT által kiadott Útügyi Műszaki Előírások az értékcsökkenés meghatározására tételes adatokat tartalmaznak.  Határozza meg a megvalósult beruházás értékét Az érték meghatározásakor kétféle megközelítés alkalmazható:  a szerződésből kiindulva a szerződéses árat lehet alapul venni, figyelembe véve, a minőségre, határidőre vonatkozó nem megfelelőség esetén kikötött csökkentő tényezőket.  a másik lehetőség a ténylegesen elvégzett műszaki tartalom árának meghatározása a vállalkozó által adott árajánlat alapján, ha a szerződés mellékleteként megadott tételes költségvetés erre vonatkozóan lehetőséget biztosít és az eltakart munkarészek is meghatározhatóak.  Határozza meg a károkat kár típusonként, azok értékét. Ebben az esetben is elsődlegesen a műszaki tartalom meghatározása (első lépés), és utána lehet a műszaki tartalmat „forintosítani”.  Határozza meg az Alvállalkozó által elvégzett munkát és annak értékét A fentiekben részletezett szempontokat kell itt is figyelembe venni azzal, hogy a kiindulási alap a vállalkozó és az alvállalkozó között kötött szerződés függetlenül attól, hogy a vállalkozó milyen szerződést kötött a megrendelővel. 3

 Állapítsa meg, hogy adott cégeknél felmerül e a kartellezés gyanúja Ez a legösszetettebb feladat. Vizsgálni kell, hogy az adott időszakban hasonló munkákra ugyanezek a cégek, vagy más cégek milyen ajánlatokat adtak, vizsgálni kell az adott időszakban, és azt megelőzően a piac helyzetét, annak szabályozó hatásait. Vizsgálni kell a felhasználásra kerülő alapanyagok, anyagok beszerzési árának alakulását, az érvényes jogszabályi előírásokat.

3. Árképzéssel, árellenőrzéssel kapcsolatos néhány fogalom tisztázása kiemelve a rendeletekben szereplő ellentmondásokat, felmerülő problémákat 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez365 Fogalommeghatározások 4. Állagmegóvás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési tevékenység. 8. Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység. 17. Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli. 26. Életciklus: anyagok, szerkezetek használati időszakának egymást követő szakaszainak összessége a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig. 27. Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó elméleti vonal. 28. Építési hely: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze, amelyen - a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával, vagy azon belül a szabályozási terven jelölt beépíthető területrészen - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület (épületek) elhelyezhető (elhelyezhetők). 30. Építési telek: az a telek, a) amely beépítésre szánt területen fekszik, b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított, c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.

4

31. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal (vonalak), amelyre (amelyekre) az épületet a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint kötelezően helyezni kell. 35. Fagyhatár: a rendezett terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol a talaj nem hűl tartósan 0 °C alá. 36. Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység. 37. Felvonulási építmény: az építmény (építmények) kivitelezését szolgáló, az építés befejezéséig fenntartható építmény. 49. Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett. 60. Kerítés: a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény. 63. Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység. 64. Környező terepszint: a telekhez csatlakozó szomszédos telkek rendezett terepszintje. 68. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hőés villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki. 69. Közműpótló műtárgy: a közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy. 73. Közüzemi szolgáltatás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott közszolgáltatás. 78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület. 86. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény:373 a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, g) állat ól, állatkifutó, 5

h) trágyatároló, komposztáló, i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, 95. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van. 101. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják. 102. Rendeltetés-módosítás: az építmény, az önálló rendeltetési egység, vagy a helyiség használati céljának megváltoztatása. 136. Vezetékrendszer: egy vagy több villamos vagy információtechnikai vezetékből (kábelekből, sínekből, ideértve az optikai kábeleket is), épületgépészeti vagy technológiai csővezetékből, ezek rögzítésére szolgáló eszközökből, valamint ezek mechanikai védelméből álló együttes. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről1 Fogalommeghatározások 2. § E törvény alkalmazásában: 4.Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója. 5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. 6. Nyomvonal jellegű építmény: a sajátos építményfajták körében a vasúti pálya, a függő- és szállítószalag-pálya, az út, a vízilétesítmény, a vízellátási vezeték, a csatorna, a szénhidrogéntermelés mezőbeli vezetékei, a kőolaj- és a kőolajtermékszállító vezeték, a földgázszállító vezeték, a földgáz-célvezeték és a földgázelosztóvezeték, a szén-dioxid-szállító vezeték, az egyéb gáz- és gáztermékek vezetéke, a villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia-termelői, magán- és közvetlen vezeték, a távhővezeték-hálózat, az elektronikus hírközlési építmény. 7. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. 8.Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). 13.Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. 15.Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki

6

létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások). 18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. 19.Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység jellemzőit - kormányrendeletben meghatározott módon - tartalmazó dokumentum. 30.Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége. 36.Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről E rendeletnek a kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírásait - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre akkor kell alkalmazni, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is, b) építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály alapján végezhető építésiszerelési munka, c) építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka, d) jókarbantartó tevékenység: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka, e) többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel, 7

f) pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet), g) árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, lényeges terméktulajdonság meghatározásával, h) építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített - a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett - összes költsége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját. Az építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. Az építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket, k) vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet, l) fővállalkozó kivitelező: az építtetővel kivitelezési szerződést kötő, építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező, m) alvállalkozó kivitelező: a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést kötő vállalkozó kivitelező, n) megrendelő vállalkozó kivitelező: az alvállalkozóval kivitelezési szerződést kötő, ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező, o) elektronikus építési napló: az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendeletben e-építési naplóként meghatározott elektronikus alkalmazás, II. Fejezet ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG (2) A kivitelezési szerződés tartalmazza a) az építtető, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét és elektronikus építési napló vezetés esetén az alkalmazás használatához szükséges naplóügyfél-jelét (a továbbiakban: NÜJ), b) a szolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti

8

nyilvántartási számát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét, c) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, d) a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, figyelemmel a (12) bekezdésre, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot), e) a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét, a d) pontban foglaltak figyelembevételével szakaszait, f) annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá, g) a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést, h) az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését, i) a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja, j) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját, k) fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését, l) a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat eseti vagy állandó választottbíróság elé terjesztik-e, m) az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik, n) ha az építtető a fővállalkozó kivitelező részére az ellenszolgáltatása részeként előleg kifizetését biztosítja, az előleg felhasználásának meghatározását és az előleg elszámolásának módját, o) a felek megállapodása esetén a fővállalkozó kivitelező által a szavatossági, jótállási (a továbbiakban: garanciális), valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott (a továbbiakban: teljesítési) biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét, p) a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki, q) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Fgyr.) szerinti üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek minősülő kivitelezési szerződés esetén 9

qa) az Fgyr. szerinti szerződéskötést megelőző tájékoztatást, és qb) az építtető kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kívánja-e a szerződéskötéstől számított 14 napon belül a kivitelezési tevékenység megkezdését. (3) Az alvállalkozói kivitelezési szerződés - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza név, illetve megnevezés, adószám, lakcím, illetve székhely szerint rögzítve, hogy mely vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezővel kötött kivitelezési szerződés teljesítése érdekében kerül sor az alvállalkozói kivitelezési szerződés megkötésére, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét. (4) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a kivitelezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak. (5) A vállalkozói díjnak magában kell foglalnia a) a közvetlen költséget, ennek keretében aa) az anyagköltséget és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, ab) az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat, b) a fedezetet, ennek keretében ba) a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket, bb) a tervezett nyereséget, amennyiben azt a rezsióradíj nem tartalmazza. (6) Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha a vállalkozó kivitelező által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A kivitelezési szerződés megkötésekor az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat irányadónak lehet tekinteni. (7) (8) A többletmunka utólag csak tételes elszámolású szerződéses ár esetén és akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező a szerződés alapját képező beárazott tételes költségvetési kiírással bizonyítja, hogy az a költségvetésben nem szerepelt. (9) A kivitelező - az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint - a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, akkor a kikötött díjon felül csak a pótmunka ellenértéke számolható el. (10) A szerződés módosítását megalapozó körülménynek tekintendő különösen, ha a szerződés teljesítése során olyan természeti vagy építészeti érték kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy kulturális örökségi értéknek minősül és annak megőrzése a vállalkozó kivitelező feladata. (11) A megrendelő vállalkozó kivitelezőnek haladéktalanul tájékoztatni kell az általa vállalt kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő alvállalkozó kivitelezőt arról, ha a kivitelezési tevékenység ellenértékét meghaladja az abban megjelenő alvállalkozói munkák ellenértéke.

10

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (hatálybalépés 2014. március 15. 6:244. § [Többletmunka. Pótmunka] (1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). (2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). 6:245. § [A vállalkozói díj] (1) Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. (2) Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. (3) A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. 6:246. § [Törvényes zálogjog] A vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. 6:247. § [A szolgáltatás átadás-átvétele] (1) A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. (2) Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a vállalkozó megtámadhatja. (3) Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. (4) Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. (5) Ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába.

11

1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására.

22/2009. (X. 16.) PM rendelet A szokásos piaci ár elve egy nemzetközi standard a transzferárakra vonatkozóan, melyet az OECD tagországokban működő vállalkozásoknak és adóhatóságoknak alkalmazniuk kell. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egy olyan szervezet, melyben az egyes kormányok együttműködnek a globalizáció kihívásainak megoldásában. Kiemelt feladatának tekinti az egyes tagországok támogatását, ajánlásokat fogalmaz meg, és törekszik a nemzeti és nemzetközi célok összehangolására. Legfőbb irányító szerve a tagállamok állandó képviselőiből álló nagyköveti szintű Tanács (Council), amelyet a szervezet főtitkára elnököl. Fontos szerv még a Tanács döntéseit előkészíteni hivatott Végrehajtó Bizottság. Az OECD munkája több mint 200 szakbizottság és munkacsoport keretében zajlik, átfogva a tagállamok kormányzati politikájának csaknem teljes spektrumát. 22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről Szokásos piaci ár: Az az ár, amelyet független felek - összehasonlítható körülmények esetén - egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /SZJA tv./ 3. § 9. pontja a szokásos piaci érték fogalmát szintén meghatározza. Kapcsolt vállalkozással kötött szerződés esetén az adózó a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözette Egyéb fogalmak A kalkuláció olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy tevékenység tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, és esetenként méri annak eredményességét. A kalkuláció célja mindig valamilyen tevékenységgel, termékgyártással kapcsolatos valamilyen paraméter előzetes vagy utólagos meghatározása. Már a fogalom meghatározás is kijelöli, hogy a kalkuláció készülhet a következő időszakra vonatkozóan (tervkalkuláció), de egy meghatározott hosszúságú időszak lezárását követően visszamenőleg a tényleges adatok alapján is. Az alapparamétereket mindig a kalkuláció tárgya jelöli ki. Ha a kalkuláció tárgya az egész vállalkozás, vagy annak valamelyik divíziója, akkor az árbevétel és a költségek, és ezen keresztül az eredmény jelenthetik a kiszámításra kerülő paramétereket. Ne feledkezzünk meg arról, hogy egy terv elkészítésekor mind az árbevétel, mind a különböző költségek meghatározása előzetes 12

alapparaméterek kiszámítása alapján történik! Az értékesítés közvetlen költségeinek tervezésekor például az előállított termékek önköltségét is meg kell becsülni! Ha a kalkuláció tárgya egy saját termelésű készlet, akkor ott egyértelműen a termék önköltségét, mint alapparaméter kell megbecsülni, vagy az időszak végén a tényleges adatok alapján kiszámolni. A kalkuláció tárgya lehet még bármely a vállalkozás által nyújtott szolgáltatás, egy teljes technológiai folyamat, egy beruházás, de akár egy hitelfelvétellel kapcsolatos költségekre is készülhet gazdasági kalkuláció. A kalkuláció feladata a vállalati döntések előkészítése. A tevékenység vagy a termékgyártás megkezdése előtt készített kalkulációk a követő időszakra vonatkozó döntéseket készítik elő. A tevékenység befejezését, illetve termékgyártás esetében egy gyártási időszakot követően készített kalkuláció az előzetesen meghozott döntések értékelését, az ellenőrzést, és a következő időszak(ok)kal kapcsolatos intézkedéseket, vezetői döntéseket támogatja. A döntések előkészítéséhez szükség lehet az eladási árra, a tevékenységek, termékek előállítási költségére, az állandó költségek összegére, egy gépi beruházás esetén a tervezett gépköltség összegére, egy hitelfelvétel esetén a hitel felvétele előtti költségekre, majd a későbbi kamatráfordításokra is. Látható tehát, hogy a kalkuláció célja kijelöli az azzal kapcsolatos feladatokat. A számviteli törvény szerinti közvetlen önköltség levezetésének egy lehetséges sémája a következő: 1. Közvetlen anyagköltség 2. Igénybe vett szolgáltatás értéke 3. Közvetlen bérköltség 4. Kiegészítő fizetések, bérpótlékok, egyéb bér, prémium, jutalom 5. Személyi jellegű egyéb kifizetések 6. Bérjárulékok 7. Félkész termék1 továbbfelhasználása 8. Gyártási különköltség 9. ELSZÁMOLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG (1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8) 10. Felosztásra került, elszámolás szempontjából közvetett költségek 11. Melléktermék (-)2 12. KALKULÁLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG (9 + 10 - 11) 13. Értékesítési költségek, egyéb általános költségek, felosztásra nem került igazgatási költségek 14. TELJES ÖNKÖLTSÉG (12 + 13)

Az önköltségszámítás fajtái a termelési folyamatokhoz viszonyítottan különíthetők el. A termelés megkezdése előtt készített kalkuláció az előkalkuláció. A termelés folyamatában közbenső kalkuláció készülhet, a termelést befejezően utókalkuláció készül. Előkalkuláció (tervkalkuláció) az a gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a vállalkozó a termelés (tevékenység) megkezdése előtt – a műszaki és technológiai

13

előírások figyelembevételével – meghatározza a termék (szolgáltatás) várható önköltségét. A közbenső kalkuláció lényege, hogy a kalkulációs időszak közben (a termelési folyamat befejezése előtt) ellenőrzési és beavatkozási célból meghatározzuk a termék önköltségét. A közbenső kalkulációnak a hosszú átfutási idővel gyártott termékek, teljesített szolgáltatások esetében van létjogosultsága. Ez a közbenső – követő – kalkuláció a befejezetlen állomány értékelésénél kiemelt jelentőséggel bír. Egy hosszú átfutási idővel készített termék előkalkulált önköltsége és a termék közbenső kalkuláció alkalmával megállapított készültségi foka alapján kiszámolható a termék előirányzott költsége: Termék előirányzott költsége a közbenső kalkuláció elkészítésekor: termék előkalkulált önköltsége * készültségi fok a közbenső kalkuláció elkészítésekor A közbenső kalkulációval meghatározott előállítási költség (a termék gyártásával kapcsolatban a közbenső kalkuláció elkészítéséig felmerült tényleges költség) és az előirányzott költség (előkalkulált önköltség * készültségi fok) közötti eltérése alapján a már lefutott gyártási szakasz értékelhetővé válik. Ha egy hosszú átfutási idejű termék előkalkulált önköltsége 1 000 egység, készültségi foka a közbenső kalkuláció elkészítésekor 70 %, a közbenső kalkuláció alapján a befejezetlen termelés meghatározott előállítási költsége 720 egység, akkor a 720 egység és az 1 000 egység * 0,7 = 700 egység különbsége valamilyen ok miatti túlköltekezésről árulkodik. Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a vállalkozó a tevékenység befejezése után, illetve az üzleti év végén az elszámolásokban gyűjtött költségek alapján a termék (szolgáltatás) tényleges közvetlen önköltségét kiszámítja. A tényleges önköltség alapján értékelhetők a saját termelésű készletek az időszak végén, ráadásul a tényleges önköltség biztosíthat információt a következő időszakra készített gazdasági kalkulációkhoz is. Az utókalkuláció hű képét adja a gyártás során felhasznált eszközök mértékének, a gyártás szervezettségének és gazdaságosságának. Adottságai folytán adatainak elemzése, értékelése segítséget nyújt a következő időszakok termelésének, szervezésének, de segíti a termelés gazdaságosságának folyamatos ellenőrzését is, ha arra alkalmassá teszik, pl. azzal, hogy a normától való eltérések folyamatos figyelését megszervezik. (A norma egy olyan tervezett paraméter, ami megmutatja, hogy egy termék gyártásához szükséges erőforrásból várhatóan mennyi kerül felhasználásra.) Igazán hasznossá akkor válik, ha az önköltség megállapításán túlmenően megfelelő műszaki elemzést is végeznek. A költségeket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk. A legfontosabb csoportosítási ismérvek a következők: • Költségnemek szerinti költségek A költségnem egyértelműen fejezi ki, hogy a költség keletkezését milyen erőforrás (anyag, munkaerő, tárgyi eszköz, immateriális jószág, külső szolgáltatás)felhasználása idézte elő. A költségnemeket elemi költségeknek is nevezzük. A költségnemek a következők: • Összetétel, illetve összetettség szerint

14

•

•

•

Az elemi (egyszerű) költségek egy költségnemből állnak. Ilyen például az anyagköltség, bérköltség, értékcsökkenési leírás. Az összetett költségek ugyanakkor több elemi költségből tevődnek össze (pl. a fenntartási, a segédüzemi, az általános költségek). Az összetett költségeket komplex költségnek is nevezhetjük. Minden összetett költség – legalábbis elméletileg – elemi költségekre, költségnemekre vezethető vissza Elszámolhatóságuk, tervezésük és utalványozásuk szerint A költségek tervezésük, utalványozásuk és elszámolásuk szerint közvetlen és közvetett költségek lehetnek. Aközvetlen költségek azok, amelyekről a felmerülésük időpontjában meghatározható, hogy mely termékkel, szolgáltatással kapcsolatosak, vagyis egyértelmű melyköltségviselőt milyen mértékben terhel. A közvetett költségek esetén a felmerülés időpontjában nem tudjuk megnevezni a költségviselőt, vagyis csak a felmerülés helye azaz a költséghely ismert. A közvetett költséget általános költségnek is nevezzük (pl. üzemi, vállalati) Keletkezésük szerint A költség keletkezése szerint lehet termékköltség és időköltség. A termékköltségek a saját termelésű készletek vagy a saját teljesítmények előállításához kapcsolódnak. A termékköltségek az értékesítés folyamán válnak ráfordítássá. Ebből következően előfordul, hogy a termékköltség csak a következő elszámolási időszakban válik ráfordítássá. Az időköltség – mint az elnevezése is mutatja – az idővel vannak összefüggésben és ezen költségek nem részei a termékköltségnek, mert azokat nem lehet termékhez hozzárendelni. Az időköltségekre jellemző, hogy az adott időszak eredményét terhelik, így a költség és a ráfordítás elszámolása azonos időszakban történik. Felmerülési helyük szerint A költségek felmerülési helyük szerinti csoportosítása a költséghelyenkénti osztályozást jelenti. Már ismert, hogy a költséghelyi elszámolás azt jelenti, hogy a költség felmerülésekor csak annak helye ismert. Az elszámolások során a közvetett költségek lehetnek: • üzemi általános költségek, • gyári, gyáregységi, kerületi költségek, • vállalati általános költségek. A közvetett költségek költségviselőhöz történő hozzárendelése attól függ, hogy mi a költségszámítás tárgya, vagy a közvetetten elszámolt költségek milyen hányadát kívánjuk költségviselőhöz hozzárendelni. A költséghelyeken jellemzően a közvetett költségeket számoljuk el és az így elszámolt költségek egy része vetítési alapok segítségével a költségviselőkre felosztásra kerül. Ez esetben pótlékkulcs kerül kiszámításra: A vetítési alap sokféle lehet. Így használható értékadat vagy valamely természetes mértékegység is. A pótlékkulcs segítségével lehet meghatározni, hogy egy-egy költségviselőre (termékre) mennyi jut a felosztott költségből. Természetesen vannak olyan költségek is – a számviteli törvény előírása szerint -, amelyek nem tételezhetők át (nem oszthatók fel) költségviselőkre, így ezeket az eredmény terhére kell elszámolni. 15

•

•

•

Költségviselők szerint A költségviselők szerinti csoportosítás azt jelenti, hogy az összes elszámolt költségből mennyi a tevékenységekre (termék előállításra, illetve szolgáltatás nyújtására) jutó költség összege. A költségviselőket a vállalkozás jelöli ki. Költségviselő az a termék, szolgáltatás, amelynek érdekében a költség felmerült, és amelyre a költségeket elszámolják. A termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint A költségek vizsgálhatók a termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint is. Ebben az esetben a termeléssel való kapcsolatuk szerint alapköltségre és járulékos költségretörténik a költségbontás tervezési, elemzési célból. Azalapköltségek azok a költségek, amelyek az adott termelési folyamat közvetlenül kapcsolódnak és ezek szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamathoz. Ezek jellemzően közvetlen költségként kerülnek elszámolásra. A járulékos költségek a termelés kiszolgálásával, irányításával kapcsolatos eszköz-felhasználások, melyek jellemzően általános költségként kerülnek elszámolásra. A termelés terjedelmének változásával összefüggésük szerint A termelési költségek egy része - függetlenül a termelés volumenétől - viszonylag állandó összegben jelentkezik. Másmódon fogalmazva az állandó költségek – a tevékenységi volumen jelentős változása nélkül – a vizsgált időszakban változatlanok. Ezek a költségek a termelési volumen változásának egy-egy szakaszában tehát függetlenek a termelés volumenétől. Ugyanakkor, ha a termelés volumene egy határt elér, a termelés csak ezen költségek ugrásszerű növekedésével valósítható meg. Ilyen jellegű költség például a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, a munkahelyek fűtésének, világításának költsége, stb. Újabb eszköz beállításával tehát megnő az értékcsökkenési leírás összege, s ezen a szinten – adott intervallumban – állandó marad. (Emiatt a költségeket lépcsőzetesen változó költségeknek, illetve viszonylag állandó költségeknek is nevezik.) A változó költségek azok, amelyek a tevékenység volumenének változásával együtt valamilyen arányban megváltoznak. Az összegükben változó költségeken belül - a reagálási fok alapján - négy csoportot (költségtípust) különíthetünk el. A változó költségek lehetnek • teljesen arányosan (proporcionálisan) • arány alatt (degresszíven) • arány felett (progresszíven) • regresszíven változó költségek. Az egyes költségcsoportok elkülönítése az alapján történik, hogy milyen a költségváltozás üteme a termelés volumenváltozásához viszonyítva. A regresszíven változó költségek kivételével a termelési volumen növekedésével minden esetben nő az összes költség összege is, de természetesen az egységköltség alakulása ettől eltérő lesz.

16

•

A költségek befolyásolhatóságuk szerint A gazdasági döntések során minden esetben mérlegelni kell a döntés várható hatását, gazdasági hasznát. Abból kell kiindulni, hogy a tevékenység folytatása mindig gazdasági áldozatok jár, éppen ezért vizsgálni kell, hogy ez a befektetés hoz-e eredményt és az milyen nagyságú. A költségekkel összefüggésben azt is vizsgálni kell, hogy a döntés során a költség befolyásolható illetve az valamilyen ok miatt befolyásolhatatlan. A befolyásolható költségek körébe tartoznak azok a költségek, amelyek a döntés következtében megváltoznak, megváltoztathatók. Ugyanakkor olyan költségek is vannak, amelyeket a döntés nem változtat meg, vagyis erre nincs hatással a döntés. A döntés előkészítés során kétféle módon közelíthetjük a megoldást. Számításokat végezhetünk • a tevékenységek átlagos hozama, és • a tevékenységek határ hozama alapján. A számítások elvégzése után azt állapíthatjuk meg, hogy a kétféle közelítés más-más eredményre vezet, vagyis választani kell a megoldások között. • A költségek irányíthatósága szerint A vezetői számvitel keretében lényeges szempont annak ismerete, hogy az adott vezető milyen mértékben befolyásolhatja a költségek alakulását. A költséggazdálkodás keretében szabályozni szükséges a felelősségi szinteket, mely alapján meghatározható, hogy melyik vezető felelős a költség alakulásáért. A számvitel keretében is kialakíthatók a költségközpontok, és így meghatározható felelősség is. A költségközpontok kialakítása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott szinten a költség alakulása irányítható- e vagy nem. Az adott szint szempontjából lehetnek irányíthatatlan költségek is, vagyis ezekre nincs hatása a költségközpontnak. Ez a közelítés természetesen nem azt jelenti, hogy vannak valóban irányíthatatlan költségek, hanem azt jelezzük, hogy az adott szinten irányíthatatlan a költség, más vezetői szinten természetesen ezen költségek is befolyásolhatóak. • A kalkulációs séma szerint (kalkulálhatóság szerint) A költséggazdálkodás keretében készített kalkulációk tartalma sokféle lehet. Ebből következően a költségeket csoportosíthatjuk úgy is, hogy melyek azok, amely a kalkuláció összeállítása során figyelembe vehetők és melyek azok a költségek, amelyek a kalkulációból kizártak. Az előbbieket nevezzük kalkulálható költségeknek. A költség az erőforrás-felhasználások pénzben kifejezett értéke. Ebből következően azt kell vizsgálni, hogy a tevékenység folytatásához milyen erőforrásokat használtunk fel. A tevékenységek sokszínűsége következtében sokféle erőforrás kerül felhasználásra. Ezeket megfigyeljük és összeállíthatjuk a kalkulációt. Annak függvényében, hogy milyen költségeket veszünk figyelembe, különböző költségkategóriákat számíthatunk ki. Ezek a következők: • közvetlen költség, • szűkített költség és • teljes költség.

17

Ezen költségkategóriák összefüggése a követező:

A közvetlen költséget és a szűkített költséget részköltségnek is nevezzük. A számviteli gyakorlatban használjuk még az értékelés alapjául szolgáló költség fogalmát is. A számviteli törvény előírásai szerint ez a közvetlen költség (közvetlen önköltség).

4. Jogszabályok, rendeletek felsorolása (Mindig a vizsgált időszakban érvényes változatok alkalmazandóak) 1959. IV. tv. Polgári Törvénykönyv (hatályát vesztette) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (hatálybalépés 2014. március 15.) 1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról1 1997. évi LXXVIII. Tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (hatályát vesztette) 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről (hatályát veszti) 2015. évi CXLlII. törvény a közbeszerzésekről (hatályos 2015. november 01.) 3/1982. (I.20.) ÉVM-ÁH számú rendelet az építési-szerelési árakról szóló 3/1980. (I.19.) ÉVM-ÁH számú rendelet módosításával – melyet már régen hatályon kívül helyeztek 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: az országos településrendezési és építési követelményekről 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól (hatályát vesztette 2013. július 01-től) 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól

18

A szabvány használata kötelező: 1.Jogszabály szabványra hivatkozik A szabványokra való hivatkozás módjai:  Dátummal (merev hivatkozás): évszámmal jelzett konkrét változatát kell alkalmazni  Dátum nélkül (rugalmas hivatkozás): a vizsgált időszakra érvényes változatot kell alkalmazni  Általános hivatkozás (szövegszerű utalással), pl.: a vonatkozó MSZ-ek szerint kell kialakítani 2.Jogszabályban előírt szabvány szabványra hivatkozik (egymásra épülés) 3.Szerződés keretében (hivatkozás, mellékletben, tervdokumentációban) 4.Bírósági perekben (lásd: Ptk teljesítés - szabványosítás főcélja közti equivalencia)

19

5. Az Ajánlati árat befolyásoló tényezők

-

-

-

az ajánlatok alapját képező műszaki terv fajtája (mélysége) (engedélyezési terv, un „tender terv”, kiviteli terv), az engedélyező hatóságok előírásainak „átvezetése” a tervre megtörtént-e, a tervezés során választott technológia, a kivitelezés előírt (várható) átfutási ideje, készült-e a tervhez organizációs terv és ideiglenes forgalomterelési terv, valamennyi terv engedélyezési eljárása teljes körűen megtörtént-e, az engedélyek érvényben vannak-e, az adott időszakban a piac helyzete (fellendülő, stagnáló) szerződéses feltételek = megkívánt bankgaranciák (ajánlati teljesítési, jótállási és mértéke, időtartama) = fizetési feltételek - előleg - számlázási lehetőségek (havi, negyedévi, éves, stb.) = szerződés típusa ( un. fix, áras, tételes mennyiség elszámolás és fix egységár, un. „napi munkák” elszámolási feltételei, tételes mennyiségszámítás és ajánlatadás időpontjában érvényes ár árváltozás érvényesítési lehetőséggel stb.) = Megrendelői szolgáltatások, az ajánlati dokumentáció teljes körűsége, a meghirdetett feladat összetettsége, a mennyiségi kiírás tartalma, részletezettsége, az un. általános tételekben szerepel-e minden olyan az Ajánlatadótól megkívánt teljesítés, ami az építési költségektől elkülöníthető, (pld. fel- és levonulás, ideiglenes melléképítmények; segédszerkezetek; felvonulási technológiai telepek; minősítések, vizsgálatok; engedélyeztetések költségei; ideiglenes szállító- és terelő utak; megvalósulási terv készítés; a megvalósuláshoz szükséges műszaki terv készítés; szállító útvonalak karbantartása, lerakóhelyi díjak, kitűzések, közmű nyilvántartási adatszolgáltatások; szakhatósági felügyeleti díjak; szabadalmi díjak) a műszaki specifikáció tartalma, az ajánlati kiírásban szereplő bármely olyan előírás, mely az Ajánlatadó számára költségterhet jelent, az Ajánlatadó szakmai felkészültsége, produktív - és improduktív létszám aránya, szervezeti felépítése, Alvállalkozói láncolat az ajánlatadásra biztosított idő az Ajánlatadók kérdéseire adott korrekt Megrendelői válaszoktól számítva, érvényes adójogszabályok (cégeket terhelő adók, beszerzések adótartalma)

20

Építőipari rezsióradíj 2015. Kihirdették az építőipari rezsióradíj 2015. évi legkisebb mértékét - Magyar Közlöny 2015/127. sz. (09.14.) Az építőipari rezsióradíj ajánlott legkisebb mértéke a 2014-es évi meghatározott 2422 Ft/óra összegről 2490 Ft/óra összegre emelkedett. 40/2015. (IX. 14.) MvM rendelet a minimális építőipari rezsióradíj 2015. évi mértékéről Hatályos: 2015. szeptember 19-től

Hatályát vesztő jogszabály: 30/2014. (IV. 10.) BM rendelet

21

40/2015. (IX. 14.) MvM rendelet a minimális építőipari rezsióradíj 2015. évi mértékéről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építőipari rezsióradíj 2015. évre meghatározott, általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke 2490 forint/óra. 2. § A minimális építőipari rezsióradíj egyes költségnemeire vonatkozó értékeket az 1. melléklet tartalmazza. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. 4. §1 1. melléklet a 40/2015. (IX. 14.) MvM rendelethez A

A minimális építőipari rezsióradíj költségnemei és értékei B

1.

Megnevezés

A vállalkozások 2014. évi tényadataiból egy munkaórára számított érték, Ft/óra

2.

Alapbér [havi 122 000 Ft alapbérrel (garantált bérminimum) és 174 munkaórával számolva]

701

3.

Pótlékok, kiegészítő fizetés

110

Foglalkoztatói járulékok: 4.

- Szociális hozzájárulási adó 27% - Szakképzési hozzájárulás 1,5%

219 12

5.

Szállásköltség

9

6.

Csoportos személyszállítás

145

7.

Védőruha, védőfelszerelés

15

8.

Munkahelyi szociális szolgáltatás

52

9.

Munkaegészségügyi szolgáltatás

70

10. Munkavédelmi költség

18

11. Ügyvitel, munkahelyi irányítás költsége 465 12. Rezsianyag, munkahelyi energia költség 42 13. Felvonulás, munkahelyi berendezkedés, 7 ideiglenes létesítmények költsége 14. Szerszámhasználat

16

15. Értékcsökkenési leírás

60

16. Nyomtatvány, írószer

3

17. Postaköltség

2 22

18. Telefonköltség

2

19. Bankköltség

9

20. Egyéb szolgáltatás: - minőségbiztosítás, környezetvédelem

2

21. Kötelező adók, járulékok: - iparűzési adó 2% - innovációs járulék 0,3%

80 1

22. Biztosítások

5

23. 1-22. Összesen

2045

24. Produktivitási érték (ledolgozott napok alapján)

87,16%

25. Improduktív órák költsége (23. sor x 1,00 - 0,8716 = 0,1284)

263

26. Veszteségidő aránya

6,50%

27. Veszteségidő költsége (23. sor x 0,065)

133

28. Elvárt eredmény

2,00%

29. Elvárt eredmény értéke (23+25+27. sor összesen x 0,02)

49

30. Mindösszesen (23+25+27+29. sor)

2490

23

24

25

Főbb tartalmi elemek: Fajlagos építési költségek néhány épülettípusra Szerkezetépítési és szakipari költségek Épületgépészeti költségek Épületvillamossági költségek Belső beépítés költségei Külső munkák költségei Megújuló energiaforrások hasznosítása Fajlagos nettó építési költségek összefoglaló táblázatai néhány épülettípusra Mintaszámítások Fajlagos nettó építéi költségek néhány épületszerkezetre Főbb munkatételek 2015. évi egységár-költségei Szerkezetépítés - Építészeti munkák Árjegyzék Épületgépészet Épületvillamosság Panelprogram A költségek összesítése Szolgáltatások díjszámítási táblázatai

26

Szakirodalom Vezetői számvitel Dr. Sztanó Imre, Veress Attila (2013)

27

322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában, az 1. és a 2. melléklet tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 8. § (3) bekezdése szerinti építési beruházásokra, a Kbt. 8. § (5) bekezdése szerinti építési koncessziókra, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatásokra terjed ki. (2) E rendelet szabályait a Kbt. 111. § r) és s) pontjában meghatározott szolgáltatásokra csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a szolgáltatás megrendelésére közbeszerzési eljárás keretében kerül sor. (3) E rendelet alkalmazásában építési beruházás alatt építési koncessziót is érteni kell. 2. A rendelet alkalmazásának sajátos szabályai 2. § Építési beruházás esetén a tervező kiválasztására, valamint az építtetőt képviselő építési műszaki ellenőr megbízására irányuló eljárás minden esetben megelőzi az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárást. A 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a tervező az építőipari kivitelezővel egy eljárásban is kiválasztható, azzal, hogy ebben az esetben a tervező kiválasztására vonatkozó, a II. Fejezetben meghatározott előírásokat az eljárás során alkalmazni kell. 3. § (1) Kivitelezésre irányuló építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárást megelőzően az ajánlatkérő tervpályázati eljárást is lefolytathat. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a II. Fejezetben foglaltak nem alkalmazandók. (3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban való részvételre több nyertest vagy díjazottat hív fel, a 9. §-ban foglaltakat alkalmaznia kell. 3. Az eljárásba bevont személyek 4. § (1) Építési beruházás esetén a Kbt. 27. § (3)-(4) bekezdése alkalmazásában a beszerzés tárgya szerinti szakértelemnek az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szerzett szakirányú felsőfokú végzettség fogadható el. (2) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont szervezet akkor tesz eleget az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az (1) bekezdés 28

szerinti szakértelemmel rendelkezik, és ez a személy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vesz. 4. A beruházás-lebonyolító 5. § (1) Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítása érdekében beruházáslebonyolítót alkalmazhat. (2) A beruházás-lebonyolítóra a 4. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) Az ajánlatkérő általános megbízottjaként a beruházás-lebonyolító feladata az építési beruházás megvalósításának koordinálása. E feladatkörében a beruházás-lebonyolító gondoskodik különösen: a) a tervező kiválasztásának előkészítéséről és a tervező kiválasztásának koordinálásáról, közbeszerzési eljárás (tervpályázat) lefolytatása esetén a közbeszerzési eljárás (tervpályázat) előkészítéséről, valamint a közbeszerzési eljárás (tervpályázat) lefolytatásának koordinálásáról; b) az építési beruházás előkészítéséről, szükség szerint előtanulmányok (elsősorban vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készítéséről; c) a kivitelezésre - a 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a tervezésre és kivitelezésre - irányuló közbeszerzési eljárás eljárást megindító felhívásának és a közbeszerzési dokumentumoknak az elkészítéséről; d) az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolításának figyelemmel kíséréséről; e) európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházás esetében a támogatást nyújtó szervezettel való kapcsolattartásról; f) a közbeszerzési eljárás szabályszerű lefolytatásának ellenőrzését végző szervezetekkel való kapcsolattartásról; g) a kivitelezés műszaki ellenőrének kiválasztásáról; h) a tervezői művezetés szükségességének meghatározásáról; i) az elkészült építési beruházás átadás-átvételi eljárásának koordinálásáról. (4) A beruházás-lebonyolító feladatköre − felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó alkalmazása esetén − a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó által ellátott feladatokra nem terjed ki, a beruházás-lebonyolító a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóval szükség szerint együttműködhet. II. FEJEZET TERVEZÉSI ÉS MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK MEGRENDELÉSÉRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK 5. A közbeszerzési dokumentumok tartalma tervezési szolgáltatás megrendelése esetén 6. § (1) A tervező kiválasztására irányuló eljárásban a közbeszerzési dokumentumoknak amennyiben az adott tervezési munka esetében értelmezhető - tartalmaznia kell különösen: a) a beruházás pontos címét, helyrajzi számát, tárgyát, célját és jellegét; b) a beruházást érintő jogszabályi rendelkezések megjelölését; c) az építési beruházás táji, természeti, települési és közösségi szempontból figyelembe veendő jellemzőit (például településtörténet, településszerkezet, terület- és településrendezési vonatkozások, növényzet, táji és természeti értékek, terepadottságok, talajviszonyok, 29

területfelhasználás, műemléki és régészeti védettség, természetvédelmi oltalom, közlekedés, közintézmény ellátottság); d) a megvalósíthatóságra, a műszaki környezet előkészítésére, energia- és közműhálózatok felderítésére, meglévő épületek állapotának felmérésére, szakvélemények elkészítésére vonatkozó adatokat, amennyiben rendelkezésre állnak; e) az építészeti-műszaki tervek építészeti minőséggel, szakmai igényességgel és szakszerűséggel kapcsolatos követelményeit, ezen belül különösen: ea) a telepítés (a környezetbe és a tájba illeszkedés, és a beépítés) követelményeit, eb) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság és a gazdaságosság követelményeit, ec) a településképi és településszerkezeti hatást, továbbá a rálátás és látványvédelem követelményeit, f) az energiatudatosságra, a megfelelő alapanyag hasznosításra, a környezetvédelmi szempontokra és a fenntartható építészet követelményeire vonatkozó tájékoztatást; g) a beruházás tervezett időbeli ütemezését, a célok és a lehetőségek reális összehangolását, az előkészítés-tervezés-kivitelezés ütemezésének meghatározását. (2) A közbeszerzési dokumentumoknak tartalmaznia kell továbbá: a) a tervezési terület alaptérképét, helyszínrajzát, talajmechanikai, geodéziai adatokat; b) a szükséges térképeket, vizsgálatokat, tervi előzményeket, fényképeket; c) a külön jogszabályban meghatározott tervezési programot; d) a tervezési feladat tárgyát képező építési beruházásra (építményre) vonatkozó árazott költségvetés elkészítésére való utalást; e) amennyiben az építési beruházás megfelelő megvalósítása érdekében e rendelet, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33. § (4) bekezdése szerinti tervezői művezetés igénybevétele szükséges, az ajánlatkérő erre vonatkozó igényét, valamint az azzal kapcsolatos valamennyi követelményt. 7. § (1) Az ajánlatkérő a tervezővel kötött szerződésben előírja, hogy az elkészített tervekkel kapcsolatosan korlátlan és kizárólagos felhasználási jogokat szerez, a tervező pedig nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról a tervezési szerződésben meghatározott erre vonatkozó díj ellenében. (2) Ha az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel, a további tervezésre irányuló közbeszerzési eljárásban biztosítania kell, hogy a nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül legyen jogosult az eljárás során rendelkezésére bocsátott tervek általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására. 6. A tervező és a mérnök kiválasztása 8. § (1) Az ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálata körében a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján előírja az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét.

30

(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőnek - vagy az általa az adott tervezési vagy mérnöki munka elvégzésére foglalkoztatott szakembernek - nyertessége esetén legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában szerepelnie kell az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében. (3) A Közbeszerzési Hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti alkalmassági követelmények meghatározásának módjáról, valamint az alkalmasság vizsgálata során a műszaki egyenértékűség megállapításának szempontjairól az illetékes szakmai kamarával együttműködve útmutatót adhat ki. 9. § (1) Az ajánlatkérő a tervező és a mérnök kiválasztása során szakmai ajánlatot kér be, amelyet a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempont vagy a legalacsonyabb költség értékelésére alkalmas részszempontok szerint vizsgál. Az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (5) bekezdése értelmében nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként az eljárásban. (2) A szakmai minőség értékelésére alkalmas részszempontnak minősül minden olyan értékelési részszempont, amely alkalmas arra, hogy az építészeti-műszaki tervezés vagy mérnöki feladat ellátásának szakmai színvonalát javítsa [tervezési szolgáltatás esetén a 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottakhoz képest]. Az ajánlatkérő értékelési résszempontként veheti figyelembe különösen: a) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szakmai szervezettségének mértékét (például a teljesítésbe bevont szakemberek átlagos létszáma, vezető mérnökök létszáma, állandó munkatársak létszáma, feladatkiosztás rendje, munkaszervezés, belső ellenőr, külső ellenőr alkalmazása); b) az ajánlattevő személyi állományának képzettségét és tapasztalatát; c) a munkavégzés értékelésére vonatkozó részszempontokat, ezen belül ca) a tervezési vagy mérnöki szolgáltatás teljesítésére vonatkozó módszer bemutatását, cb) a tervezési vagy mérnöki szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó környezetvédelmi, fenntarthatósági megoldásokat, cc) a tervezési szolgáltatás eredményeként megvalósuló projekt költségelemzésének módszertanát. (3) A legjobb ár-érték arány, valamint a minőség alapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen. 7. A tervező egyéb feladatai 10. § (1) A tervező - az innovációs partnerség kivételével - a tervezési feladat tárgyát képező építési beruházásra (építményre) vonatkozó árazott költségvetést készít, amelynek a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tervezés költségeire is ki kell terjednie. (2) A tervező javaslatot tesz az ajánlatkérő számára a teljesítés ütemezésére vonatkozóan. (3) Tervezési szolgáltatás megrendelése esetén - feltéve, hogy az az ajánlatkérővel kötött szerződésben rögzítésre került - a tervező a kivitelezés teljes folyamata alatt rendelkezésre áll és támogatja az ajánlatkérőt.

31

8. Felelősségbiztosítás 11. § Tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő köteles − legkésőbb a szerződéskötés időpontjára − felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra. III. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 9. Általános rendelkezések 12. § Építési beruházás során a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben − amennyiben az építési beruházás értéke meghaladja az uniós értékhatárt − az Étv. 33. § (4) bekezdése szerinti tervezői művezetés igénybevétele kötelező. 10. Az építési beruházás becsült értéke 13. § (1) Az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor − a Kbt. 17. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével − az ajánlatkérőnek az engedélyhez kötött építési tevékenység esetén a jogerős építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési terv, vagy kiviteli terv vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült − szükség esetén a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjára aktualizált − költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmazza az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. A 14. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor a jóváhagyási terv alapján elkészített, az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült - szükség esetén a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjára aktualizált - költségbecslést kell irányadónak tekinteni. (2) A Kbt. 19. § (3) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen). (3) Az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani. 11. Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárások típusai 14. § (1) Az építési beruházás műszaki-szakmai tartalma szerint a Kbt. 8. § (3) bekezdése alapján irányulhat: a) építmény kivitelezésére, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére, vagy b) építmény kivitelezésére és tervezésére együtt, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére együtt. (2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási formát csak kivételesen indokolt esetben alkalmazhatja. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlattételi határidőt - mind egy szakaszból álló, mind több szakaszból álló eljárásokban - az ajánlati vagy ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. 32

(4) Ha az építési beruházás az (1) bekezdés b) pontja szerinti kivitelezésre és az ahhoz kapcsolódó tervezésre együtt irányul, az építési beruházás műszaki-szakmai tartalma kiterjedhet a) az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére, a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére és a kivitelezésre, ha az ajánlatkérő nem rendelkezik jogerős építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési tervvel, vagy b) a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére és a kivitelezésre, ha az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési tervvel. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére irányuló közbeszerzési eljárás során a II. Fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell [2. §]. (6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott jóváhagyási tervet készít és bocsát a gazdasági szereplők rendelkezésére, amely a 6. §-ban meghatározottak mellett tartalmazza különösen: a) az építmény céljára, műszaki tulajdonságaira vonatkozó adatokat, b) a látványtervet, c) az engedélyezési tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges adatokat és információkat. (7) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a közbeszerzés tárgya kizárólag a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) eltérő rendelkezése hiányában a (4)-(6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók. 12. A közbeszerzési dokumentumok tartalma 15. § Építési beruházás esetén az ajánlatkérő a Kbt. IX. Fejezetében és - amennyiben az ajánlatkérő köteles a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani - a Kbt. 114. § (3) bekezdésében meghatározott közbeszerzési dokumentumokat e rendelet előírásainak megfelelő tartalommal készíti el. 16. § (1) Az építmény kivitelezésére vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére irányuló, az építésügyi jogszabályok szerint engedélyköteles építési beruházás közbeszerzési dokumentumai tartalmazzák az Épkiv.-ben meghatározott − egyúttal e rendelet és mellékletei előírásainak is megfelelő − kivitelezési dokumentációt. (2) Ha a kivitelezésre irányuló építési beruházás az építésügyi jogszabályok szerint engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül, a közbeszerzési dokumentumokat az 1. melléklet − műemlékkel kapcsolatos építési beruházás esetében az 1. és a 2. melléklet − szerinti tartalommal kell elkészíteni, amennyiben az adott építési beruházásra a mellékletekben foglalt követelmények értelmezhetők. 17. § (1) Amennyiben az építési beruházás építmény kivitelezésére és tervezésére együtt irányul [14. § (4) bekezdés], vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére együtt irányul, az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat az 1. melléklet szerinti tartalommal készíti el, ha az adott építési beruházásra a mellékletekben foglalt követelmények értelmezhetők. (2) A kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházásnál, ha

33

a) az ajánlatkérő nem rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel [14. § (4) bekezdés a) pont], a közbeszerzési dokumentumok - az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazzák a 6. §-ban meghatározottakat is; b) az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel [14. § (4) bekezdés b) pont], a közbeszerzési dokumentumokat a jogerős építési vagy létesítési engedély és a hozzá tartozó dokumentáció alapján kell elkészíteni. (3) Ha az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel [14. § (4) bekezdés b) pont], biztosítania kell, hogy a kivitelezést végző nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül legyen jogosult az eljárás során rendelkezésére bocsátott tervek általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására. (4) A közbeszerzési dokumentumok kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházás esetében is tartalmazhatnak az Épkiv. szerinti − e rendelet előírásainak megfelelő − kivitelezési dokumentációt, amely alapján a nyertes ajánlattevő feladata egyes kiegészítő tervezési feladatok ellátása. 18. § A Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 57. §-a szerinti közbeszerzési dokumentumait megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a kivitelezés folyamatában a 10. § (3) bekezdése alapján. 19. § (1) Ha az ajánlatkérő arra tekintettel alkalmaz tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással [Kbt. 85. § (2) bekezdés d) pont], a közbeszerzési dokumentumokat az 1. mellékletben előírt követelmények alapján kell összeállítania. (2) Ha az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján valósítja meg, a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás közbeszerzési dokumentumaiban foglalt árazatlan költségvetésnek elegendő a keretmegállapodás tárgyát képező, egységárakkal beárazandó egyes tételeket tartalmaznia további részletezés nélkül, feltéve, hogy a megvalósítandó építési beruházásokra vonatkozóan további információ még nem áll rendelkezésre. 13. Tartalékkeret 20. § (1) Ha az ajánlatkérő tartalékkeretet kíván a szerződésbe foglalni, a közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét. (2) A tartalékkeret mértéke legfeljebb a szerződés szerinti teljes ellenszolgáltatás 10%-a lehet. (3) A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. (4) A (3) bekezdésben meghatározott keretek között a tartalékkeret felhasználása a Kbt. alapján nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának 34

szükségességét, a szerződésben azonban egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit. (5) A tartalékkeret a szerződés teljesítése során szükségessé váló, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:244. § (2) bekezdése szerinti pótmunka elvégzésére is felhasználható, feltéve, hogy a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel. 14. Az alkalmasság vizsgálata 21. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti eljárásban − az eljárást megindító felhívásban − az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában, a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján köteles előírni az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén − amennyiben a szerződés teljesítéséhez szükséges − a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét. (2) Kétség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-a szerint felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől arra vonatkozóan, hogy az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megjelölt gazdasági szereplők közül melyik végez, illetve melyik nem végez olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, amely alapján az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell. 22. § A gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának - vagy annak meghatározott részének - vizsgálata esetén a beszámoló adataiból képzett mutatószámok nem vizsgálhatók. 23. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben, az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi építési beruházás tárgyára vonatkozó minimumkövetelményeket a műszaki teljesítési képesség szempontjából egyenértékű műszaki teljesítmények figyelembevételével, az építési beruházás során a nyertes ajánlattevő által elvégzendő építési tevékenységre - ideértve a Kbt. 1. mellékletében meghatározott tevékenységeket is - vonatkozóan határozza meg. Az építmény jellegét tekintve hasonló műszaki tartalmú és használatú létesítményre vonatkozó korábbi építési beruházás megvalósítását a felhívásban előírtakkal műszaki szempontból egyenértékűnek kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározza a bemutatni kért építési tevékenységeknek azokat a mérhető, az adott építészeti munkálatra jellemző mérőszámait, amelyek tekintetében az egyenértékűséget vizsgálni fogja. (3) A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében a műszaki egyenértékűség megállapítása érdekében a szakmai kamarákkal együttműködve útmutatót adhat ki.

35

15. Értékelési szempontok 24. § (1) Az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzés esetén szakmai ajánlatot kér be, amelyet a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempont és a megvalósítandó építmény vagy elvégzendő építési tevékenység - ideértve a Kbt. 1. mellékletében meghatározott tevékenységeket is - minőségének értékelésére alkalmas részszempontok szerint vizsgál. Az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (5) bekezdése értelmében építési beruházás esetében nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként. (2) A megvalósítandó építmény vagy elvégzendő építési tevékenység értékelésére alkalmas részszempontok körében értékelhető különösen a) az ajánlott építőanyagok minősége, b) a környezetvédelmi, fenntarthatósági követelmények figyelembevétele, c) speciális területi adottságok (örökségvédelmi, vízminőség-védelmi, természet- és tájvédelmi adottságok) kezelésének módja, d) az innovatív megoldások alkalmazása, vagy e) a teljesítési határidő. (3) A legjobb ár-érték arány, valamint a minőség alapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen. 16. Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata 25. § (1) Amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. (2) Az (1) bekezdésben foglalton kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes − az Épkiv.-ben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező − költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértéke, az ajánlatkérő különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 72. § (4) bekezdése szerinti körülmények fennállását. 17. Felelősségbiztosítás 26. § Építési beruházás esetén az ajánlattevő köteles − legkésőbb a szerződéskötés időpontjára − felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra. 18. A szerződés teljesítésére és az alvállalkozókra vonatkozó rendelkezések 27. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket.

36

(2) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%át elérő biztosítékot köthet ki. 28. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés megkötését követő kilencvenedik napig az árazott költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytathat, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik. (2) A felek az egyeztetésen csak az ajánlattevő által az ajánlatában megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg. (3) Amennyiben a felek a (2) bekezdés szerinti helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, a szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ának szabályait megfelelően kell alkalmazni. 29. § (1) Az uniós értékhatárt meghaladó értékű építési beruházás esetén a nyertes ajánlattevő a kivitelezés során külön jogszabályban meghatározott tartalmú mintavételi és megfelelőség-igazolási tervet készíttet. (2) Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság az (1) bekezdés szerinti mintavételi és megfelelőség-igazolási tervben foglaltak teljesülését külön jogszabályban foglaltak szerint vizsgálhatja. 19. Az építési beruházás ellenértékének kifizetése 30. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél − vagy támogatásból megvalósuló építési beruházás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − a Kbt. 135. § (7), illetve (9) bekezdésében foglalt előleget az ajánlattevő kérésére − a (2) bekezdés szerinti kivétellel − legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni. (2) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 135. § (7), illetve (9) bekezdésében foglaltaknál nagyobb összegű előleget biztosít, az előleg kifizetése több részletben is történhet. Ebben az esetben az ajánlatkérő legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kizárólag az előleg első részletét köteles kifizetni. (3) Az (1) bekezdés szerinti előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke. A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti. 31. § Az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor. 32. § (1) Hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén az ajánlatkérő az adott építési beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési szakaszonként részszámlázási lehetőséget biztosít. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános forgalmi adó nélkül számítva egy milliárd forint alatti szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérő legalább négy részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítja. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános forgalmi adó nélkül számítva egy milliárd forintot meghaladó szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérő legalább hat részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítja.

37

(4) Az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell legkésőbb az általános forgalmi adó nélküli szerződéses érték 25%-át elérő megvalósult teljesítés esetén. (5) Az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70%-ánál. (6) A részszámla összegét az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg. IV. FEJEZET ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓ 33. § (1) Építési koncesszió esetén e rendelet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Kbt. 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel építési koncesszió esetén e rendelet ellenérték kifizetésére vonatkozó szabályainak alkalmazása nem kötelező. (3) A 22. §-ban foglaltak építési koncesszió esetében nem alkalmazandók. V. FEJEZET MŰEMLÉKEKKEL KAPCSOLATOS ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS 34. § (1) Műemlékekkel kapcsolatos építési beruházásokra e rendelet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházás alatt a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott műemléken, nyilvántartott műemléki értéken (a továbbiakban együtt: műemlék) végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek minősülő építési beruházást kell érteni. (3) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban a műszaki és szakmai alkalmasság körében előírja: a) az előző öt év legjelentősebb, műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásainak ismertetését, valamint b) hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakemberek (szervezetek) és vezetők megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására: ba) műemléki részszakterületen felelős műszaki vezető, bb) műemléki restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul, bc) műemléki épületkutató, műemléki épületdiagnosztika elvégzésére, műemléki érték dokumentálására jogosult szakértő, ha ez az építési engedély alapján szükséges.

38

(4) Ha az alkalmasság igazolásához nem Magyarországon teljesített korábbi építési beruházás kerül ismertetésre, műemlék alatt az adott ország jogrendje szerinti műemléki vagy azzal egyenértékű besorolást kell érteni. (5) A műemléki védelem alatt álló ingatlanra irányuló építési beruházás esetében a közbeszerzési dokumentumoknak az 1. mellékletben foglaltakon felül legalább a 2. mellékletben foglalt − az építési engedélyben jóváhagyott − dokumentumokat is tartalmaznia kell. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35. § Ez a rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba. 36. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre és a közbeszerzések alapján megkötött szerződésekre kell alkalmazni. (2) A 2015. november 1. előtt megkezdett közbeszerzésekre az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a kifizetés részben vagy egészben európai uniós forrásból finanszírozott és a kifizetés időpontja 2015. november 1. napja és 2015. december 31. napja közötti időszakra esik, az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a nem alkalmazandó. 37. § Ez a rendelet a Kbt.-vel együtt a) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, c) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 38. §1 1. melléklet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelethez Az építési beruházás közbeszerzési dokumentumainak tartalma 1. Általános követelmények 1.1. A közbeszerzési dokumentumok tartalma az e rendeletben meghatározott követelmények szerint készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége. 1.2. A közbeszerzési dokumentumokban meg kell határozni, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságoknak, tartalmi követelményeknek megfelelő részletezettséggel: 1.2.1. az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, 1.2.2. a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket, 1.2.3. az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülményeket, szolgáltatásokat, 39

1.2.4. az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal együtt elkészítendő munkákat, 1.2.5. az ajánlattételt befolyásoló, az építési beruházás során elvégzendő régészeti feladatellátás követelményeit, - ha a beruházás előkészítése során készült - előzetes régészeti dokumentációt vagy örökségvédelmi hatástanulmányt. 1.3. A közbeszerzési dokumentumokat legalább az e rendeletben meghatározott általános tartalommal, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságok részletes tartalmi követelményeinek megfelelően, az egyes munkarészeket a szükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni. 1.4. A közbeszerzési dokumentumok tartalmát úgy kell megállapítani, hogy annak tartalmaznia kell legalább 1.4.1. a meglévő építményre vagy az érintett építményrészre vonatkozó alapadatokat, felméréseket, műszaki leírásokat és terveket, a munkavégzést érintő, a szükséges feltárások alapján készített műszaki szakvéleményeket (pl. a meglévő szerkezetek felhasználhatóságára vonatkozó tartószerkezeti, közegészségügyi, biztonsági megállapításokat és követelményeket), 1.4.2. azon jogszabályok megjelölését, amelyeknek való megfelelést az ajánlatkérő érvényességi feltételként határozza meg, 1.4.3. a munkavégzés körülményeire vonatkozó különleges követelményeket és körülményeket, 1.4.4. a munkavégzést lényegesen befolyásoló feltételeket, különösen az időbeli, térbeli korlátozásokat és időjárási körülményeket. 2. Részletezett követelmények 2.1. Alapadatok, okiratok: 2.1.1. Az építési beruházás tárgyát képező építmény, építési tevékenység jellemző adatai: 2.1.1.1. az építmény, építési tevékenység előírások szerinti szabatos megnevezése, 2.1.1.2. az építési munkahely megjelölése, 2.1.1.3. az építmény, az építési tevékenység meghatározó paraméterei (teljesítőképessége, kapacitása, befogadóképessége, férőhelyszáma, jellemző mérete stb.), 2.1.1.4. az építési eljárások, technológiák megnevezése, 2.1.1.5. az építési tevékenység jellege (új építmény építése, átalakítás, bővítés, bontás stb.), 2.1.1.6. az építés kívánt kezdési és befejezési időpontja, 2.1.1.7. az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek. 2.1.2. Előzmény okiratok (másolatban): 2.1.2.1. jogszabályban meghatározott esetekben jogerős, végrehajtható és hatályos építési (létesítési) engedély, 2.1.2.2. felmentések, valamint eltérési engedélyek. 2.1.3. Az ajánlatkérő által meghatározott különleges követelmények, körülmények, szolgáltatások: 2.1.3.1. az építési tevékenységet befolyásoló, átlagostól eltérő körülmények és környezeti tényezők (forgalom folyamatos fenntartása, más vállalkozónak egyidejűleg a térségben végzett tevékenysége, környezet-, természet- és örökségvédelmi követelmények, munkavégzési időszak korlátozása stb.), 40

2.1.3.2. a megbízó által nyújtott szolgáltatások (felvonulási épület, villamos energia, építőgép, kivitelezési tervek stb. rendelkezésre bocsátása). 2.2. Közbeszerzési műszaki leírás: 2.2.1. Az építmény, az építési munka általános leírása: 2.2.1.1. telepítés, környezeti kapcsolatok, rendeltetés, funkció, technológia, akadálymentesítés (fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőség), üzemeltetés stb., 2.2.1.2. az építményrészek, rendeltetési egységek, helyiségek stb. tervrajzokra utaló felsorolása és azok kialakításának, követelményeinek, igényszintjének, felszereltségének stb. részletes meghatározása. 2.2.2. A tervezett műszaki megoldások (építményrészek, szerkezetek, berendezések, készülékek, vezetékek, rendszerelemek stb.) tervrajzokra, azonosíthatóan utaló leírása: 2.2.2.1. az anyagminőségek és egyéb követelmények, figyelembe veendő szabványok, műszaki követelmények meghatározásával, 2.2.2.2. részletesen ismertetve a javasolt és a műszaki dokumentációban kidolgozott megoldásokat, 2.2.2.3. megjelölve a műszakilag egyenértékű alternatív műszaki megoldások lehetséges körét. 2.2.3. Minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonsági követelmények ismertetése. 2.3. Műszaki tervek: 2.3.1. helyszínrajz(ok), amely tartalmazza az építési területet, a meglévő, a megmaradó, az elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, az építmények, valamint energia- és közműhálózataik összefüggéseinek áttekintését, 2.3.2. általános tervek és alaprajzok, vízszintes és függőleges metszetek, hossz-szelvények, keresztszelvények, nézetek stb., amelyekből az építmény és részei, térbeli elrendezése, méretei, szerkezetei, anyagai, berendezései stb. megállapíthatók, és a mennyiségi kimutatás ellenőrizhető, továbbá a kivitelezéshez szükséges további részlet és technológiai, gyártmány-, szerelési és egyéb műszaki tervek elkészíthetők, 2.3.3. részlettervek, az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének rajzai, amelyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatók. 2.4. A 10. § (1) bekezdése szerinti árazott költségvetés alapján készített árazatlan költségvetési kiírás. 2. melléklet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelethez Műemlékekkel kapcsolatos követelmények 1. A műemlékkel kapcsolatos építési beruházások esetén az ajánlatkérési műszaki dokumentáció az 1. mellékletben foglaltakon kívül tartalmazza az építési engedélyben jóváhagyott következő dokumentumokat: 1.1. építéstörténeti tudományos dokumentáció, 1.2. a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti állapotdokumentáció, 1.3. kutatási dokumentáció (műemléki épületkutatási dokumentációk, épületdiagnosztikai vizsgálatok).

41

2. Ha a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás az építési engedély szerint restaurálási tevékenységet is tartalmaz, az építési beruházási dokumentáció tartalmazza az 1. pontban foglaltakon túl a következő dokumentumokat: 2.1. a restaurálás tárgyának felmérése, állapotleírása, fotódokumentáció a látható károsodásokkal, 2.2. az esetleges korábbi restaurálások dokumentációja, 2.3. az előírt beavatkozások, eljárások, a felhasználandó anyagok leírása, 2.4. az esztétikai helyreállítási javaslat, 2.5. a kezelések várható eredményei és kockázata.

A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2015. Minden jog fenntartva!

2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről1

Aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások 72. § (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. (2) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, e) a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (3) Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár 42

megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. (4) Nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ennek megítéléséhez az adott ágazatban kötelezően alkalmazandó irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől. (5) Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat. (6) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai Bizottságot. (7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt eljárásrendet megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. § E törvény alkalmazásában: 1. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be; 2. alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót; 17. keresleti kockázat: a szerződés tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatás iránti aktuális kereslethez kapcsolódó kockázat; 21. közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés;

43

22. közbeszerzés előkészítése: az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése;

44

A közbeszerzési értékhatárok 15. § (1) A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások értékhatára: a) európai uniós jogi aktusban meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni. Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó - (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusban meghatározott uniós értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben évente rögzíteni kell. (4) A 3. mellékletben meghatározott szociális és egyéb szolgáltatások esetében a szolgáltatási koncessziókra vonatkozó nemzeti értékhatár nem kerül meghatározásra, az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szolgáltatási koncesszió esetében kell e törvény szerint eljárnia. (5) A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat, valamint nemzeti értékhatárokat minden év elején közzéteszi honlapján. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A közbeszerzés becsült értéke 16. § (1) A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. (2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) is, ha az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű fizetést. (3) Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült értékébe minden rész értékét be kell számítani. (4) Ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből (a továbbiakban: működési egység) áll, a közbeszerzés - 19. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével megállapított - becsült értékének meghatározása során valamennyi működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy különálló működési egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír. Ez utóbbi esetben a közbeszerzés becsült értékét az érintett különálló működési egység szintjén is meg lehet határozni. 45

(5) A Közbeszerzési Hatóság a becsült érték meghatározásának egyes módszereiről, illetve a módszer megválasztásának szempontjairól útmutatót ad ki. 17. § (1) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog megszerzése: a) egy évre vagy annál rövidebb határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; b) határozatlan időre kötött szerződés esetén vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. (3) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötendő szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötendő szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (4) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi szolgáltatások esetében a következőket kell figyelembe venni: a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat; c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat. (5) Az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes - műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező - építési beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is. 18. § (1) A keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás alapján annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. (2) Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a dinamikus beszerzési rendszer alapján az annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. (3) Az innovációs partnerség becsült értéke a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások becsült legmagasabb összértéke. 46

(4) A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani: a) a pályázóknak fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) és egyéb ellenszolgáltatást, valamint b) annak a szolgáltatásnak a becsült értékét, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást követő, 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban kell a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével szerződést kötni, kivéve, ha az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését. 19. § (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. (2) Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet. (3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni. (4) Ha a közbeszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja az e törvény szerinti uniós értékhatárokat, a (3) bekezdéstől eltérően a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek a) önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 23 455 200 forintnál, építési beruházások esetében pedig 293 190 000 forintnál kevesebb, és b) a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben a 111. § szerinti kivételek nem alkalmazhatók. (6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrumok esetében tagintézményenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési és ellátási kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor képviselőcsoportonként és keretenként, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés a)c) pontjában, valamint 10. § (1) bekezdésében említett szervek esetében pedig a részükre jóváhagyott részelőirányzatok terhére megvalósítandó beszerzések vonatkozásában külön kell alkalmazni. A koncesszió becsült értéke 20. § (1) Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értéke a közbeszerzés megkezdésekor a koncessziós jogosult által a szerződés időtartama alatt várható, a koncesszió tárgyát képező építési beruházásból, illetve szolgáltatásmegrendelésből, valamint az ezekhez kapcsolódó árubeszerzésekből származó teljes - általános forgalmi adó nélkül számított árbevétel.

47

(2) Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének megállapításakor az (1) bekezdésben foglaltak mellett figyelembe kell venni különösen a következőket: a) opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értéke; b) a koncesszió tárgyát képező építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizettet díjakból és bírságokból származó bevétel, ide nem értve az ajánlatkérő nevében beszedett díjat és bírságot; c) az ajánlatkérő által a koncessziós jogosult részére teljesített pénzbeli ellenszolgáltatás, illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny, ideértve a közszolgáltatási kötelezettség ellátásáért fizetett díjazást és a közberuházási támogatást is; d) harmadik személy által a koncesszió teljesítésével kapcsolatban a koncessziós jogosult részére nyújtott támogatás, illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny; e) a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem; f) a koncesszió teljesítéséhez szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áru és szolgáltatás értéke; g) a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő jutalék vagy egyéb kifizetés. (2) Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének meghatározása során a 19. § (1)-(3) bekezdését megfelelően kell alkalmazni. (3) Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének meghatározására vonatkozó objektív módszert a közbeszerzési dokumentumokban ismertetni kell.

48