ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS A FERENCVÁROSI JÓZSEF ATTILA-LAKÓTELEP MEGÚJÍTÁSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT
TERVLAPJEGYZÉK 01 Településfejlesztési javaslatok bemutatása 02 Jellemző mintaterületek bemutatása 03 Épület és lakásfejlesztési javaslatok bemutatása 04 Látványtervek 1. MEGLÉVŐ ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA Erősségek, amikre építeni lehet - városon belül kedvező elhelyezkedés, jó tömegközlekedési kapcsolatok - a telep sokszínűsége a kompozíciót tekintve: változatos téri helyzetek - épülettípusok sokszínűsége (egy átlagos lakótelephez képest) - értékes, gazdag, változatos zöldfelületi rendszer Problémák, amikre megoldásokat keresünk 1.1 Az egész lakóterületszintjén /közterületek szintjén A lakótelep egészét érintő infrastruktúrát javító intézkedések (fő találkozási pontok, közlekedési tengelyek, sport, pihenés) és kisebb területi egységek kijelölése szükséges, ahol koncentrált, lakossági részvételt is megmozgató közterületi akciókra kerül sor. Üzletek, szolgáltatások, hiányzó funkciók Általánosan elmondható, hogy jelenleg a lakótelepen működő üzletek, pavilonok funkciói rendkívül változatosak, de megjelenésük kevésbé vonzó. A helyszínen járva azt tapasztaltuk, hogy ezek elhagyatott, gondozatlan benyomást keltenek. Kevés az olyan vonzó kellemes hely (kávézó, étterem stb.), melyek a helyi közösségi kapcsolatok építésében is szerepet játszhatnának. Valószínűsíthető, hogy a telep méretéből, a lakosság társadalmi és korösszetételéből következően igény lenne ilyenekre, csak a megfelelő hely megtalálása és/vagy az üzemeltetési szándék hiányzik. - kevés a közösségteremtő hely, találkozási pont - hiányzó közösségi központ Közterületek Kevés játszótér van a telepen, a kertépítészeti kialakítás általános szegényessége pedig a terület egészén megmutatkozik. Számos helyen a burkolt felületek csökkentése látszik célszerűnek, viszont a jelenlegi végiggondolatlan kertépítészeti tervezés, sok helyen a gyepen kijárt gyalogutat eredményez. - sokszor kihasználatlan zöldfelületek - kevés a karakteres hely, tájékozódási pont - saját lakóhely-tudat, mint identitást adó jelleg hiányzik, ”melyik is az én házam?” - nincs közösség, „ki a szomszédom?” - a privát és publikus zónák éles határa – félprivát zónák hiánya
Parkolási helyzet Megállapítható, hogy a hiány elsősorban a védett, biztonságos gépjármű tárolás terén jelentkezik. Utcakép, gyalogutak állapota. Kevés kivételtől eltekintve az utak járhatók, de fizikai állapotuk gyenge, látványuk zavaró. A gyalogutak burkolata sok helyen vonalasan töredezett, ahol az aszfaltba sávosan kőburkolatot
helyeztek, a felületek elváltak. A széles utca keresztmetszetének széles kiterjedése is zavaró hatású a parkolók nagyszámú jelenléte miatt. - helyenként monoton utcakép - utcaképet helyenként rontó parkoló autók - forgalmas utak mentén megoldatlan zajvédelem Egyéb részletek A köztéri bútorok állapotára általánosan elmondható, hogy nem megfelelő, a telep lepusztultságának képéhez hozzájárulnak. Jelenlegi elhelyezésük gyakran nem átgondolt, ezért jövőbeni elhelyezésénél a helyi lakossággal együtt szükséges helyzetüket kitalálni. 1.2 Az épületállomány szintjén Az 1950-es évek ideái szerint tervezett épületek, bár fő céljukat - a gyors, tömeges, gazdaságos otthonteremtést - sikeresen teljesítették, azonban az azóta eltelt közel fél évszázad alatt felmerült újabb szempontoknak már nem tesznek eleget. A viszonylag sokszínű telepítési mintázat és az eltérő épülettípusok változatos helyzeteket teremtenek ugyan, de ennek ellenére az épületek uniformizált megjelenése nem alkalmas az egyén lakóhelyéhez való kötődésének megteremtésére. Az épületek környezettel való kapcsolata jellemzően ingerszegény, holott a jelentős értéknek számító dús növényzet lehetőséget és értelmet adna a kifelé fordulásnak. Az épületekből általában hiányoznak a közösségépítés terei, holott pszichológiai kutatások mutatják, hogy a privát szféra túlzott felértékelése a közösséggel szemben negatív hatással van a közérzetre. Mindezek mellett az épületek szerkezeti, gépészeti és energetikai szempontból is elavultnak mondhatóak, illetve az utóbbi években szinte kötelezővé vált akadálymentesség elvét sem teljesítik. 1.3 A lakások szintjén A lakásállomány jellemzően kisebb – egy-kétszobás – lakásokra korlátozódik, amelyekhez esetenként kifejezetten szűkös szobaméretek társulnak. A lakáson belüli funkcionális kapcsolatok rugalmatlanok, a mai modernebb lakásmodelleknek nem felelnek meg. Az eltérő, de közel azonos méretű lakástípusok adottságai sokszor egyenlőtlenek – loggia nélküli lakások. Panel lakótelepekre általában jellemző probléma az erkélyek, loggiák kihasználatlansága, amely talán ezek szűkös méretével is magyarázható. Másik jellemző tendencia ezek tárolóként való hasznosítása, amely talán a kis lakásméretekre vezethető vissza. A földszinti loggiák kedvezőtlen helyzetükből fakadóan még kevésbé kihasználtak, mint a felsőbb szintiek.
2. REHABILITÁCIÓS STRATÉGIA: AZ AKCIÓTERÜLETEK BEMUTATÁSA A lakótelep óriási mérete és felújítási szükséglete miatt szükséges olyan akcióterületek kijelölése, ahol a rehabilitációs program megkezdődik. Az akcióterület kijelölésekor több szempont is érvényesül. Egy olyan területet kell kijelölni, ahol értelmesen definiálhatók a telep szerkezeti elrendezését, a környezet minőségét javító beavatkozások és meghatározhatók olyan közösségfejlesztési és szociális programok, illetve ezekhez kapcsolódó beruházások, melyek erősítik a helyi közösséget és javítják az életminőséget. Ezek az elemek egységes rendszerbe kell, hogy illeszkedjenek egy a területen, mely elég nagy ahhoz, hogy a telep egészére kifejthesse hatását. Az akcióterület kiválasztása: - Olyan terület, amelyhez kapcsolódóan a lakók megfelelő hajlandóságot mutatnak a lakóépületek felújításának támogatására - A lakótelep egészének imázsát javító, főként közterületi jellegű beavatkozások, melyekhez a lakosság és az egyéb szereplők pontonként kapcsolódhatnak. - Olyan épületcsoportok és környezetük, amelyekhez kapcsolódóan a jól kiválasztott, reális közterületi beavatkozások koncentráltan javíthatnak, a további területekre is követhető mintát adhatnak. Az egyes beavatkozások elve, rendszerbe fejlődése - lakóépület felújítások: mértéke függ a felújítási szükséglettől, költségtől, az energiatakarékos felújítások során elérhető megtakarítások mértékétől, illetve a lakóközösség anyagi helyzetétől, finanszírozás megteremtésétől, igényeitől - közterületi beavatkozások: a lakótelep egészén érdemes struktúrajavító intézkedéseket meghatározni (fő találkozási pontok, közlekedési tengelyek, pihenő parkok, stb.). A lakótelep nagy kiterjedését tekintve szükséges kijelölni olyan kisebb területi egységeket, kísérleti programterületeket, ahol koncentrált, látványos, lakossági részvételt is megmozgató közterületi akciókra kerül sor (zöldfelület rendezés, játszótér kialakítás). - szociális és közösségfejlesztő beavatkozások: fiatalok és idősek idejének kitöltése, vállalkozásélénkítés tevékenysége, lakótelepen található szolgáltatások körének bővítése, lakófunkció színesítése, önfenntarthatóság Fejlesztés-finanszírozási modell A lakótelep komplex fejlesztése nagy beruházás, amely nem valósítható meg kizárólag az Önkormányzat vagy a lakosok finanszírozásával, külső tőke bevonása szükséges. A meglévő épületállomány fejlesztésére megoldás lehet az a gondolat, hogy a társasházak ráépítés céljából eladják a közös tulajdonú tetőszintet és az így befolyó összegből gazdálkodhatnak. A közterületek fejlesztésére hasonlóan megoldás lehet, hogyha a lakótelepen megfelelően kijelölt önkormányzati területeket új lakásépítések céljából értékesítenék. Új, önkormányzati tulajdonú lakások építése is alternatíva lehet, ez logisztikai segítség lehetne – ideiglenesen befogadhatná azokat a lakosokat, akik úgy döntenek, hogy lakásukat jelentősebb belső átalakításoknak vetik alá.
Az új lakásépítések – akár önkormányzati, akár társasházi területen - megnövekedett lakószámmal járnak, amely előrevetíti a megnövekedett parkolóhely-, szolgáltatás- és közösségi igényeket is. Ezek megoldásáráról gondoskodni kell. 3. KONCEPCIÓ: A PROBLÉMÁKRA IRÁNYULÓ MEGOLDÁSOK ÖSSZESSÉGE 3.1 Az egész lakóterületszintjén /közterületek szintjén ÜZLETEK, SZOLGÁLTATÁSOK, KÖZÖSSÈGI SZEREP ERőSÍTÉSE -
lakásbővítéssel járó megnövekedett igény kielégítése közösségi központ élhető lakókörnyezet biztosítása, az „alvótelepülés” problémájának elkerülése új tájékozódási pontok teremtése identitásteremtés: a lakótelep felosztása lakónegyedekre és ezek felruházása a saját adottságaikhoz illeszkedő karakterrel
Közösségi központ és pavilonrendszer A központi főtér burkolt tere alkalmas időszakos rendezvények, termelői piacok megtartása számára, azon túl, hogy állandó kereskedelmi egységek veszik körbe. Itt egyfajta kulturális, közösségi, kereskedelmi-szolgáltató központ alakul ki. Ennek folytatásaként tervezett a pavilonok helyének kijelölése. A pavilonrendszer felépítèse egyszerű, moduláris, flexibilis, a bérlők igényeit igyekszik maximálisan kielégíteni. Könnyű átalakíthatóságot biztosít. A pavilonok között közösségi funkció is helyet kap, így hangulatával egy újabb színfoltot visz a lakótelep és az itt élők életébe. Közösségi ház Műhely funkció elhelyezése tervezett az új közösségi házban. Itt az emberek részt vehetnek különböző oktató előadásokon, megoszthatják egymással a más-más területről hozott tudásukat. Stúdiók, kis műhelyek, bérbevehető közös irodák is helyet kapnak, egyfajta inkubátorház jöhet létre. KÖZÖSSÉGI KERTEK RENDSZERE A termelés megszervezését és a megtermelt javak szétosztását épületenkénti képviselőkből összeálló területi (lakónegyedenként) tanácsok, és az egyes lakónegyedek képviselőiből összeálló lakótelepi tanács irányítja, a megtermelt felesleget a közösségi központban hetente rendezett helyi piacon értékesítik, a termeléshez lakónegyedenként közös használatú eszköztároló pavilonok, illetve a lakótelep területén kialakított központi komposztáló szükséges Újrahasznosító központ Az újrahasznosító központ egyszerűen működik. Ez egy gyűjtőpontja a lebomló hulladéknak, régi használati tárgyaknak, mint régi székek, fa bútorok. A székek vagy javításra, újrahasznosításra kerülnek a tulajdonosuk által vagy értéknövelő változáson mennek keresztül, ami a közös rendszer javára válik. A szervezet úgy működik, mint egy cég, de alapvetően a közösség erején alapul, ami pozitív hatással van a lakók életére. Az egyszerű felépítés rugalmasságot eredményez és kevesebb energia, erőforrás befektetéssel jár. Ìgy egy teljesen önfenntartó rendszer valósulhat meg. “Ehető erdő” A természet adta lehetőségek kihasználását jelenti, gondozást nem igénylő gyümölcsök, csonthéjasok, gyógynövények, bogyók leszedésével. A kijelölt terület meglévő erdős területen helyezkedik el, általában egy egyszerű folyamat zajlik le. Az beteg és idős fàk kivágása javasolt, annak
érdekében, hogy helyükre újak kerüljenek. Javaslat: körte (Pyrus), dió (Juglans regia), bodza (Sambucus nigra), valamint további természetgyógyászati célra hasznosítható növények. A lehetőségek szinte korlátlanok és a minimális fenntartást igényelnek. Egy fenntartható közösség javára válik, a kellemes környezet biztosításán túl. Városi gazdálkodás A közösségi kertészet, ahogy a neve is elàrulja, alapvetően közösségi szemléletet igényel. A döntéseknek közös beleegyezésen keresztül kell megszületniük minden évben arról, hogy milyen zöldségek, gyümölcsök kerülnek termesztésre, a termőterület, ágyások hogyan fognak kinézni. A művelt terület léptéke elképzelhető a kisebb parcellàktól egészen a talajtól elemelt ágyásokig, gondolva a mozgássérült, kerekesszékkel közlekedő lakosokra. Kis központok kialakítása tervezett, amely alkalmas a kertészethez szükséges eszközök tárolására. A közösségi elven alapuló funkciókat a kialakított körzetek határaira helyezzük, annak érdekében, hogy egy kapcsolódási hálózatot alakítsunk ki, amely átszövi az egész telepet. Ez az összeköttetés erősíti a hovatartozás tudatot. A növények ültetése, gondozása, locsolása, betakarítása az önkéntesek és a kertészek feladata. Újrahasznosító központ Gyakran olyan anyagokkal, mint régi, nem használt bútorok, tégla vagy háztartási hulladék, nem megfelelően bánunk, nagy energiák befektetésével szabadulunk meg tőlük, ha már nem töltik be régi szerepüket. Az újrahasznosító központ az erdőhöz közel helyezkedik el, a lakótelep központjától egyszerűen elérhető távolságon belül. A célja, hogy a lakók itt gyűjtsék, javítsák vagy átalakítsák a régi bútoraikat. A komposztáló terület háztartási hulladékot gyűjt, azért hogy a városi gazdálkodás számára friss termőföldet biztosítson. EGYEDI HANGULATÚ KÖZTERÜLETEK A patakpart és a partmenti erdő, mint potenciális rekreációs zóna fejlesztése A patakpart egyes, az erdő felé eső részein megközelíthetővé szeretnénk tenni a vízfelületet, apró tipegőkkel. A másik oldalon egyszerű ülőhelyek kialakítása tervezett, amely éjszakai előadások megtartására alkalmas térré tud alakulni. A területet övező erdő Ezeket a területeket érintetlenül hagyjuk, mivel egy zöld folyosót képez a Dunával, de mint egy rekreációs pont lehetőségét biztosítanánk. Új futó útvonalak, szabadtéri sporteszközök kialakítása, padok elhelyezése lehetséges. KÖRZETEKEN BELÜLI KÖZTERÜLETEK A zöldfelületek kihasználtságának serkentését tűztük ki célul, különböző minőségű terek létrehozásával. Az egyes negyedekben az épületek közötti belső területeken intimebb rekreációs zónák, a negyedek peremein nyitott közösségi kertek létrehozása történik. AZ övezetek mentén kialakított interakció lehetséges helyszínei Szabadtéri színpad: A kis színpad, a természet és a lakóterület határán helyezkedik el, fákkal, bokrokkal övezve. Multifunkciós használatot biztosít, helyszíne lehet moziesteknek, koncerteknek, olvasóesteknek vagy csak leülőfelületet ad. Térszigetek: Találkozási pontot biztosít, vonala összeköti a zöld területeket, elválaszt a villamos vonal mentén. Potenciált rejt magában azzal, hogy a zöld területeket részben városi játszótérré alakítsa, az egyes körzeteket összekapcsolja.
Játszóterek A kialakított játszóterek a biztonságosság és attraktív megjelenés követelményeit kell, hogy kielégítsék, ugyanakkor a belső területek intim hangulatát is erősítsék, Az új, hozzáadott elemek izgalmas és kihívó terepet biztosítanak különböző korosztályú gyerekek számára is. Az úszótelkes rendszer felülírása, új szabályozási vonalak, telekhatárok létrehozása A telep hosszabb távú fenntarthatóságát minden bizonnyal jelentősen segíthetné az úszótelkes rendszer felszámolása, a jelenlegi köztulajdonú területek egy kisebb részének privatizációja, a földszinti lakásokhoz privát teraszok csatolása. Megvalósításuk az esetek nagy részében utak, parkolók csupán kismértékű átalakításával járna együtt. Méretük kb. 20 négyzetméter, amely elég teret biztosít különböző tevékenységek számára. A közterületekkel való elválasztás érdekében a növények telepíthetők: Carpinus betulus, fagus sylvatica vagy a gyorsan növő Myrica gale Találkozási pontok A kültéri körzeteken belül egyedi hangulatú helyek kialakítása is cél, amelyek a körzetek adottságaihoz igazodnak. Itt különböző interakciók történhetnek a lakók között, mint piknikek, születésnapi rendezvények, kerti partik vagy csak lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szabad levegőn olvassuk el a kedvenc könyvünket. Az itt elhelyezett szabadtéri bútorok egyszerűek és organikusak, így a lakóközösség fenntarthatósági folyamatába beilleszthetők, újrahasznosított vagy a természetből egyszerűen kivett anyagokból készülnek. PARKOLÁSI HELYZET A peremterületeken fedett parkolóházak telepítése javasolt, amely megoldást biztosít a jövőbeni lakásépítések által növekvő parkolóhely-igényre, illetve alternatíva biztosítása a jelenleg az utcákon parkoló lakosoknak, hosszú távú cél az utcákon parkoló autók számának csökkentése. Az Üllői út mentén javasolt parkolóház egyben a zajvédelem problémájára is válasz UTCAKÉP, GYALOGOS UTAK Erősítendő gyalogos forgalmú tengelyek kialakítása javasolt. A tervezett sétány feladata nem csupán a gyalogos kapcsolat jelenleginél előnyösebb biztosítása, hanem az is, hogy a terület belsejében olyan környezet alakuljon ki, ami a külső és belső használók számára önmagában is vonzó. Dési Huber utca és Napfény utca, mint a lakótelep fő ütőerének fejlesztése: potenciális csomópontok fejlesztése - hiányzó közösségi központ létrehozása a Valéria tér környékén, kapcsolat erősítése az út két oldala között, a közlekedési rendszer átszervezése, forgalomcsökkentés spontán kialakult eltérő karakterű útszakaszok fejlesztése -
-
növekvő lakószám által megkövetelt szolgáltatásbővítés a Napfény utca felső (az áruházaktól északra eső) szakaszán, egységes pavilonrendszer tervezése, az újonnan telepítendő pavilonok elhelyezése ezen a szakaszon a parkolás csökkentésével/ megszüntetésével jár, ezáltal az utcakép is rendeződik Napfény utca alsó szakaszán a monoton utcakép oldása a cél: a meglévő épületállományhoz kapcsolódó, attól eltérő karakterű további lakásépítésre adunk javaslatot, ezek koncepciótól függően lehetnek a tervezett lakás átalakítások idejére a lakók ideiglenes kiköltözését biztosító szociális bérlakások, vagy a tervezett közterület-fejlesztések finanszírozását biztosító eladó lakások
EGYÉB RÉSZLETEK -
a lepusztult, a házak előtt rosszul elhelyezett padok eltávolítása és cseréje árnyékolás, pergola tetők elhelyezése, annak érdekében, hogy kellemes, használható ülőfelület alakuljon ki az épületekhez vezető járdák kiselemes burkolása a bejáratokra is tekintettel időtálló, esztétikus burkolattal, szegéllyel a bejáratok esztétikai értékének olyan javítása, ami az identitást is segíti a keskeny előkertek olyan egységes kertépítészeti kialakítása, aminek fenntartásában a lakosság hosszú távon szerepet tud vállalni az intézményekhez közvetlenül kapcsolódó előtereiknek a házakhoz vezető járdák anyagát is használó kialakítása
3.2 Az épületek szintjén Az épületek külső-belső megújításának alapelvei: - az eltérő épülettípusok jellemző karakterének erősítése - a gazdaságosság elve: minimális beavatkozással elérhető jelentős minőségi változás generálása - közösségépítést ösztönző terek kialakítása - az épületek környezettel való kapcsolatának újragondolása, kifelé fordulás erősítése A javasolt konkrét építészeti megoldásokat egy jellemző sávházon és pontházon mutatjuk be. A lakótelepen jellemző probléma, hogy az ötszintes épületeket lift nélkül építették. Az akadálymentesség a lakók valós igénye, azonban új lift épületen belüli elhelyezése annak kötött szerkezeti és funkcionális rendszeréből fakadóan nem megoldható. Sávházak esetén a leggazdaságosabb megoldás az új lift épületen kívüli súlyponti elhelyezése, annak az egyes lépcsőházakkal a homlokzat elé épített könnyűszerkezetű függőfolyosó rendszerrel való összekapcsolása. A lakások függőfolyosóról történő feltárása céljából további szükséges beavatkozás lépcsőházanként az egyik lépcsőkar áthelyezése, így az új közlekedők és a lépcsők fél szinti pihenői nem keresztezik egymást. Az így az épülethez kapcsolt fedett-nyitott közlekedő rendszer az épületet kifelé fordítja, egyben a közösségépítés terévé válik. A lakók igényére opcionálisan további utcafronti teraszokkal is bővíthető. Megjelenése a társasház igényeire szabható, akár árnyékoló elemekkel, növényzettel befuttatott felületekkel gazdagítható. A lépcsőházak előterének utca felé való bővítése kiemeli a bejáratokat, erősíti a megérkezés élményét, valamint az épület és környezetének kapcsolatát. Az új bejáratok mellett, a függőfolyosó alatt fedett-nyitott biciklitárolók kialakítására van lehetőség. A kidolgozott 10 szintes pontház esetében a szigorú szimmetriát a bejáratot kijelölő és egyben fedett kerékpártárolásra is lehetőséget adó előtetővel biztosítottuk. A földszinti zónában a közös tárolók helyén a lakóközösség által használható, kiadható multifunkcionális, kifelé kommunikáló közösségi terek kialakítására tettünk javaslatot. 3.3 A lakások szintjén A lakásbelsők kötött funkcionális elrendezése miatt a teljes átalakítás jelentős szerkezeti beavatkozással és anyagi befektetéssel járna, ezért olyan lakásbővítési megoldásokat kerestünk, amelyek szerkezetileg egyszerűek, gazdaságosak és könnyen, a lakók mindennapi életébe való beavatkozás nélkül kivitelezhetőek, mégis jelentősen képesek a lakóminőséget javítani. Loggiával
rendelkező lakások esetében azok bővítését, loggiával nem rendelkező lakások esetében, azok kialakítását javasoljuk. A loggiák lehetséges elrendezését meghatározott elemkészletből maguk a lakók állíthatják össze, amelyek igény szerint a teljesen nyitott erkélytől, az átmeneti télikerten át, az egészen zárt bővítésig változhatnak. Az így létrejövő bővítésekhez nem tartozik konkrét funkció, ezek a lakók saját elképzelése szerint alakítható flexibilis terek. Az épület egységes képének megőrzése érdekében az anyaghasználatról és az alkalmazott alapszínről a lakók közösen kell, hogy döntést hozzanak. Ezt követően a bővítések pontos elrendezése, működése, valamint a pontos színárnyalat kiválasztása a lakók saját döntése. A földszinti lakásokhoz minden esetben javasoljuk privát kertrész kapcsolását.
4. FENNTARTHATÓSÁG, ZÖLD ELVEK 4.1 Építészeti eszközök Az épületgépészeti felújítást megelőzően a külső falak, tetőszerkezetek hőszigetelésével szükséges kezdeni az épületek energetikai felújítását. A háromrétegű, visszaverős üvegezésű nyílászáró cserén kívül a megfelelő, lehetőleg külső oldali árnyékolást is biztosítani kell. 4.2 Épületgépészeti és Épületvillamossági berendezések/rendszerek korszerűsítésére vonatkozó javaslatok Az épületen belüli teljes épületgépészeti és épületvillamossági rendszerek felújításra szorulnak. Ezen belül is különös gondot kell fordítani a hőleadókra, szellőztetésre, szabályozástechnikára, és az egyes lakóegységek fogyasztásainak (víz, gáz, HMV, fűtés/hűtés, elektromosság) mérhetőségére. Az épületgépészeti felújítást a külső falak hőszigetelésével egyidejűleg kell elvégezni. Amennyiben például először a fűtéskorszerűsítés, majd utána a külső falak hőszigetelése kerül kivitelezése, a hőközpont hatásfoka is jelentősen csökken. A lakások fűtésének (hűtésének) lehetőségei: - Kisebb méretű radiátor csere - Fan-coil alkalmazás - Sugárzó felületi hűtő/fűtő panelek alkalmazása A legkisebb költség a radiátor cserével jár. Fűtésszabályozás Javasolt a strangok cseréje, lakásonkénti elosztással, mert így oldható csak meg a lakások egyedi fűtésteljesítmény elszámolása. Szellőztetés A nyílászárók és a szigetelések javításával együtt meg kell oldani a megfelelő szellőztetés kialakítását. A nem megfelelő szellőztetés következtében a falak, szigetelések nedvessé válhatnak, ezáltal romlik hatásfokuk és fagykárok is kialakulhatnak, melyek a falszerkezetünket károsíthatják. A legmegfelelőbb minőségű légcsere biztosítása érdekében, központi szellőző berendezés ajánlott, mely hővisszanyerővel van felszerelve, amellyel jelentős energia is megtakarítható. A hővisszanyerők hatásfoka talajhőcserélővel is tovább fokozható vagy hőszivattyúval egybeépített hővisszanyerővel. Jelentős energia megtakarítás érhető el. Talajvíz hasznosítás A talajvíznyerő kutakkal kerti locsolást és úgynevezett ”szürkevíz” igénykielégítést (pl. WC öblítést) is meg lehet valósítani, ezzel tovább védve a vízkészletet. Amennyiben közvetlen talajvíz és/vagy a Duna vize is hasznosításra kerül, passzívhűtéssel (szükség esetén hőszivattyúval kiegészítve) hűtést is meg lehet valósítani, tehát a területen lévő házak komfort fokozatát magasabb szintre lehet emelni, értékét növelni. Csapadékvíz A csapadékvíz gyűjthető, kerti locsolásra hasznosítható.
