Fogalomtár
Mi az EPD (vagy EDP)? Az EPD az Entrepreneurial Process of Discovery rövidítése. Azt a folyamatot jelöli, ahogy a döntéshozók a térség gazdaság és társadalom változásainak folyamatos és módszeres értékelésével és elemzésével, az érintettek széles körének aktív részvételével, vállalkozói szemmel, a kockázatokat vállalva hoznak meg a térség szempontjából tartós fejlődést eredményező jelenbeli döntéseket. Mit jelent, hogy „intelligensen szakosodni”? Az S3 az ésszerűség és a hatékonyság koncepciója. A stratégiaalkotással ösztönözni kívánt szakosodási koncepciókat két ok miatt tekintik intelligensnek. Egyrészt a kutatást és innovációt újszerűen, a helyi szereplőkre építetten, az EPD folyamat eredményeként köti össze a gazdaságfejlesztéssel. Másrészt a folyamat a térségeket (régiókat, megyéket) arra ösztönzi, hogy a külvilágra tekintettel próbálják meg összekapcsolni a helyi erőforrásokat/képességeket a térségen kívüli tudásbázisokkal, értékláncokkal. Mi a Charrette és mit jelent a magyarországi S3-tervezésben? Francia eredetű szó. A 19. században a francia művész- és építészhallgatók kis kordén (charrette) vitték be munkáikat az egyetemre. A mű sokszor még csak félkész állapotban volt, amikor elindultak, így az út közben azokat megpillantó nagyközönség is beleszólt a befejezésbe, javaslatokat téve a fejlesztésre. Az építészek az elv nagyszerűségét felfedezve egyre gyakrabban bevonták a megrendelőket is a tervezésbe. A társadalomtudományokba átkerülve a charrette gondosan tervezett „szemtől szembe” eljárássá fejlődött, ahol egyrészt vélemények ütköztetésével, egy-egy téma komponensekre bontásával, majd újbóli összerakásával alakul ki a konszenzus az adott témában, amit aztán a komponensekről vitázók újra, immár egészként is megvitatnak. Az oda-vissza folyamat addig tart, amíg hozzávetőleges konszenzus alakul ki. A magyar S3 tervezésben a regionális szintű munkaértekezletek kapták a Charrette nevet, mert a résztvevők a megyei részkomponensekből építkeznek, és visszacsatolásként az országos S3 stratégiát is megvitatják. Kik azok az érintettek? Az érintettek azokat a szereplőket – magánszemélyeket, szakembereket, kutatókat, oktatókat, vállalatokat, oktatási intézményeket, kutatóintézeteket, önkormányzatokat, civil szervezeteket, közigazgatási szervezeteket, finanszírozókat, tulajdonosokat stb. – jelöli, akiknek érdekében áll az intelligens szakosodási stratégia megalkotása és végrehajtása. Mivel az S3-tervezés széles körű társadalmi modernizációs víziót hoz a felszínre, a közvetlen érintettek is sokan vannak, a közvetett érintetti körbe pedig gyakorlatilag mindenki beletartozik. Ezért az érintetti részvételt a tervezési folyamat a társadalom reprezentáns csoportjaira építve valósítja meg. Az S3 csupán ötletbörze? Nem, de az ötletelés, az ötletroham, vagy brainstorming fontos elem az S3 folyamatában. Elsősorban a megyei munkaértekezleteken, de később is juthat neki szerep. Az S3-folyamatban az ötletek irányított módon, a szakosodási irányok kikristályosodásakor tényekkel együtt kerülnek feldolgozásra és beépítésre. Hogyan lesz regionális az S3-stratégia, ha Magyarországon minden a központban dől el? Az S3-stratégiaalkotás esetében elsősorban a módszertan van meghatározva, a szakosodási döntések mindenekelőtt a térségi (megyei és regionális) szereplők részvételével születnek meg, az S3 rendezvényein.
Hogyan lesz mérhető az intelligens szakosodási stratégia hatása? A hatások mérése egy önálló szakterület, az értékelés (evaluation) számos módszertani megfontolást igénylő feladata. Ideális esetben az S3-stratégiának, és a kapcsolódó EU-forrásoknak köszönhetően az innovációk dinamizálják a gazdaság lényeges szegmenseit, ami hozzáadott-érték növekedésben, a foglalkoztatás és a jólét emelkedésében csapódik le. Az is lényeges hatású lehet, ha a térségi szereplők látják, hogy pozitív visszacsatolások kezdődtek meg a helyi stratégiaalkotási munka eredményeképp. Az S3 = innováció? Nem, az S3 ebben az összevetésben egy közösségi részvételre alapozó stratégiai látásmód és stratégiaalkotási módszer érvényesülését jelenti, az innováció pedig valamilyen újdonság gyakorlati alkalmazását. Az S3 ugyanakkor szükségszerűen épít az innovatív látásmódra, és célul tűzi ki, hogy a szakosodási elképzelések innovációkra alapozva váljanak valóra. Fontos ügyelni a szellemi tulajdonvédelemre az információk nyilvánosságra hozása során? Igen, ez minden esetben lényeges, de az S3 során megszülető dokumentumok esetében azért is elengedhetetlen, mert a dokumentumok sokakhoz eljutnak és később kellemetlenség lehet abból, ha a korlátozott felelősségi nyilatkozat, vagy egy-egy adat- illetve elemzés forrása nem kerül feltüntetésre. Ügyelni kell arra is, hogy nem hivatkozható dokumentumok, adatok ne kerüljenek felhasználásra. A RIS3 és az S3 ugyanaz? Igen, és a két rövidítés tartalmilag is ugyanazt takarja. A RIS3 a [national/regional] research and innovation strategy for smart specialisation („[nemzeti/regionális] kutatási és innovációs stratégia az intelligens szakosodásért”) kifejezés rövidítése. Mi az S3-stratégia és a Nemzeti KFI Stratégia viszonya? A Nemzeti KFI Stratégiát 2012 közepén fogadta el a magyar kormány és elsősorban a magyar innovációs rendszer tudásbázisainak, tudásáramlási és tudásfelhasználási folyamatainak, valamint a kapcsolódó intézmények dinamizálását tűzte célul. A KFI Stratégia – kevésszámú, és nem jelentős súlyú – kivételtől eltekintve nem tartalmaz specializációs (vagy szakosodási) elképzeléseket, továbbá a strukturális átalakulás S3-ban értelmezett területét sem érinti. Kit kell keresnem, ha van egy jó ötletem, ami szerintem S3? Mindenekelőtt a megyék és megyei jogú városok S3-koordinátorait, akik a megyei munkaértekezlet facilitátorával egyeztetve megtalálják az ötlet hasznosulásának legcélszerűbb módját. Alapesetben meghívottként az ötletgazda elmondhatja javaslatát a megyei S3-munkaértekezleten. Ha általánosabb, vagy országos szintű (és nem a helyi gazdaságszerkezet konkrétumai szerint értelmezhető) a javaslat, akkor a kérdőíves felmérésben lesz mód a javaslat becsatornázására a folyamatba. Végül, ha a megyéken túlmutató, de az országos kereteknél szűkebb, regionális szintű (és még tényekkel is alátámasztható) a javaslat, a megyei S3-koordinátorok eljuttatják azt a regionális munkaértekezleteket (Charrette) szervező Regionális Innovációs Ügynökségeknek, akik eljuttatják azt a regionális facilitátornak. Miért beszélünk térségi, regionális és megyei szintekről egyszerre? Azért, mert a régiók és a megyék statisztikai, illetve adminisztratív korlátozásokat jelentenek, de az S3-stratégiaalkotás nem áll meg e határoknál. Megyék és régiók között, határokon átnyúlóan is értelmezendők a szakosodási elképzelések, amire a megyei és regionális megjelölés mellett a térségi jelző utal.
Az S3 jövőkutatás? Igen is meg nem is. Jövőkutatás azért, mert a diszciplína alapelveit az S3-folyamat maradéktalanul érvényesíti, ráadásul a magyarországi S3-folyamat egy korszerű jövőkutatási módszertanra, a Charrette-re épül. Ugyanakkor nem jövőkutatás abban az értelemben, hogy nagyon sok, európai innovációs és térségi fejlesztési meghatározottság jellemzi a folyamatot. Mindemellett a magyarországi közigazgatási intézményrendszeri adottságokra is ügyelni kell. A tiszta jövőkutatási módszertan és a meghatározottságok közötti ellentmondások szakszerű feloldása jelentős kihívás, ezért is van szükség a folyamatot jellemző, bonyolult irányítási rendszerre, illetve módszertani apparátusra. A magyar esetben miért országos szintű az S3-stratégia és miért nem regionális? A magyar gazdaság méretéből, a gazdaság, a társadalom, illetve az innováció térszerkezeti adottságaiból, valamint a közigazgatás területi szerkezetéből és feladat-megosztásából következik egyrészt, hogy az intelligens szakosodási stratégia elkészítését központilag koordinálni szükséges, másrészt az is, hogy végeredményként egy országos szintű S3-stratégia elkészítése illeszkedik az adottságokhoz. Az országos S3-stratégia a helyi szereplők érdemi bevonásával készül el. Mit jelent a „folyamat” az S3-stratégiaalkótás során? Az S3-stratégiaalkotás olyan, mint egy projekt, amelynek nagyon sok résztvevője, és különböző funkciókkal és hatáskörökkel rendelkező szervezeti résztvevője van. Az Útmutatóban leírt folyamat az irányítási-szervezeti keretek kialakításától az országos S3-stratégia kormányzati elfogadásáig tart, de maga az S3 tovább folytatódik a későbbi értékelések, a továbbvezetés, módosítások keretében. Az S3-stratégiaalkótás és az S3-tervezés ugyanazok a fogalmak? Igen. A két kifejezést az Útmutató és a Kézikönyv felváltva használja, mert ugyan tervezésről van szó, és a magyar használatban a tervezés elterjedt kifejezés, mégis, az S3 nem a hagyományos értelemben vett tervezést jelenti, amit az Útmutatót olvasók célszerű, ha érzékelnek. Kik a facilitátorok? Miért van rájuk szükség az S3-rendezvényeken? A megyei és regionális munkaértekezletek főszereplője, „ceremóniamestere” a facilitátor, az a szakember, aki irányítja és kézben tartja a munkaértekezlet szakmai vitáját, majd összeállítja a régiós szakosodási elképzeléseket. A facilitátorra elsősorban azért van szükség, hogy a vita valóban az S3 lényegi kérdéseiről szóljon, és a vita egyetlen lényeges pontja se sikkadjon el. Mi a Partnerségi Megállapodás és mi köze van az S3-stratégiáhóz? A partnerségi megállapodásokon keresztül biztosítja az Európai Unió, hogy a tagállamok egységes fejlesztési koncepció, stratégia mentén használják fel az uniós forrásokat, megteremtve így az Európai Unió, mint gazdasági közösség versenypozíció-javítását. A 2014-2020 között az uniós források felhasználásának keretét a tagállamok – így Magyarország – a Bizottsággal egyeztetendő Partnerségi Megállapodásban rögzíti. A tervezési hierarchia csúcsán álló Partnerségi Megállapodáshoz csatlakoznak a különböző operatív programok, amelyek a források felhasználásának részletesebb kereteit adják meg. Az Európai Unió elvárásai szerint a tagállamoknak a forrásokat úgy kell koncentrálniuk, hogy – saját nemzeti és regionális fejlesztési szükségleteiknek megfelelően – biztosítani tudják az egységes uniós célkitűzések eléréséhez való jelentős hozzájárulást. Ezt elősegítendő a Bizottság – a Partnerségi Megállapodás részét képező – előzetes feltételrendszert dolgozott ki, amely garantálja, hogy mindazon feltétel rendelkezésre álljon, amely az uniós támogatások eredményes és hatékony felhasználását biztosítja. Az előzetes feltételrendszer egyik jelentős eleme az S3, illetve az S3 stratégiaalkotási folyamata.
Mi az Operatív Programok és az S3-stratégia kapcsolata? A különböző operatív programok és fejlesztési stratégiák megvalósításának mindig van területi vonatkozása. Az S3-stratégia olyan keresztmetszeti cél- és eszközrendszer, amelynek érvényesítése valamennyi területi szinten, minden operatív program keretében érvényesíthető és szükség szerint érvényesítendő. Egy adott megye vagy régió szintjén ez azt jelenti, hogy a térség fejlesztési stratégiájához igazodóan (annak finomításaként vagy akár megváltoztatásaként) az S3 keretében ki kell emelni azt a néhány tudásintenzív, innovatív kulcselemet, amelyek megvalósításában a térség szereplői egyetértenek és amelyek hosszú távon a térség húzóerői lehetnek. Az „innovatív kulcselemek” kapcsolódhatnak valamely operatív programhoz – és így annak is részét képezhetik –, de a térség sajátosságaihoz illeszkedve egy, vagy több új fejlődési irányt is elindíthatnak. Ki hozza meg az intelligens szakosodási irányokról szóló döntéseket? A szakosodási irányok közösségi, a térségi szereplők elképzelésein alapuló döntéshozatal eredményei lesznek. Az országos S3-stratégiát a kormány fogadja el. Az S3 Magyarországra fejlesztett folyamata garantálja, hogy a szakosodási irányok alulról építkezve alakuljanak ki. Innováció és K+F – ugyanaz? Mi a közük az S3-hoz? Az innováció sokrétű folyamat, az új tudás, egy újdonság, egy új megközelítésmód gyakorlati alkalmazását jelenti. Legkézenfekvőbb formája az új termék/szolgáltatás bevezetése a piacra, de az innováció megjelenhet valamennyi gazdasági-társadalmi-technológiai folyamat során (pl. gyártásiszolgáltatási eljárásoknál, új technológiák, szervezési vagy marketing módszerek, üzleti modellek bevezetésével, a közszféra megújulásával, új oktatási módszerek terjedésével, intézményrendszeri átalakulással). A kutatás-fejlesztés (K+F) az a módszeresen végzett tevékenység, amely új tudás létrehozatalára irányul. Az innováció gyakran alapszik K+F-en, de ez nem szükségszerű. Az intelligens szakosodási stratégia mindenekelőtt a térségi innovációs folyamatok támogatását célozza, lehetőség szerint a kapcsolódó K+F fejlesztésével együtt. Mi történik akkor, ha nem születnek meg időben az intelligens szakosodási irányokról szóló döntések? Attól függ, hogy milyen okokból történik elakadás. Ha az alulról építkező S3-stratégiaalkotás elvei és főbb folyamatai érvényesülnek, de a közösségi döntéshozatal valamiért lelassul (pl. több párbeszédre és interakcióra van szükség az érintettek között), akkor az addig elért eredmények nemzetközi szintű mérlegelését követően várható, hogy egy módosított S3-ütemtervnek megfelelően folytatható a kapcsolódó Operatív Programtervek és egyéb fejlesztési elképzelések kidolgozása és végrehajtása. Ha az elvek és az eddig egyeztetett főbb folyamatok nem érvényesülnek, az komoly fennakadást okozhat a kapcsolódó fejlesztési elképzelések kidolgozásában és végrehajtásában. Az Útmutató és a Kézikönyv nem ugyanaz? Nem. Az Útmutató ismerteti a magyarországi S3-stratégiaalkotás általános módszertani és irányítási kérdéseit. A Kézikönyv a magyarországi S3-rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges ismereteket tartalmazza. Az ágazat, szektor, iparág kifejezések ugyanazt jelölik? Milyen kapcsolatban vannak az S3-mal? Nagyjából igen. Iparág az azonos, vagy egymással közvetlenül helyettesíthető termékeket/szolgáltatásokat előállító vállalatok csoportja. Az iparági határok pontos meghatározása régóta szakmai viták tárgya, mert nemcsak a végtermék (-szolgáltatás) ágazati kategorizálása lényeges, hanem például az is, hogy milyen technológiai és humán-erőforrásokon alapszik az adott ágazat. Az iparágak technológiai és tudásbázis-alapjainak mérlegelése fontos szempont az intelligens szakosodási irányok meghatározásakor.
Rövidítések EDP/EPD: entrepreneurial discovery process, vagy entrepreneurial process of discovery, ld. az 1. sz. kiemelést EUROSTAT: az Európai Unió statisztikai hivatala IKT: információs és kommunikációs technológiák K+F: kutatás-fejlesztés KFI: kutatás, fejlesztés és innováció NUTS: Nomenclature of Territorial Units for Statistics OECD: Organisation for Economic Cooperation and Development RIÜ: Regionális Innovációs Ügynökség S3: smart specialisation strategy, magyarul intelligens szakosodási stratégia
