EP 79.5)

Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY

Brüsszel, 2013. augusztus

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész

Mintavételi kör: Népesség: Módszertan: A felmérés készült:

UE27 /UE28 27 624 15 éves vagy idősebb európai polgár Személyes interjú (CAPI) 2013. június 7–23., a kutatást a TNS Opinion végezte

BEVEZETÉS ........................................................................................................ 2 A.

AZ EURÓ SZEREPE ................................................................................... 7

B.

MELYIK EURÓ ZÓNA 2025-BEN? ............................................................. 16

C.

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE ..................................................... 25

D. HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT .................................................................................................. 35 E.

AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN ..................................... 45

Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozása következtében, ami 8 nappal e felmérés terepmunkájának befejezése után történt, az erre az országra vonatkozó egyes kérdéseket kis mértékben módosítva tettük fel annak érdekében, hogy az eredmények megfelelően beilleszthetők legyenek ebbe az Eurobarométer felmérésbe. JOGI NYILATKOZAT A felmérést a TNS Opinion készítette 28 uniós országban 27 624 polgár személyes megkérdezésével. Az eredményeket a 27 tagú EU-ra vonatkozó tendenciák formájában, vagy az új kérdések esetében a 28 tagú EU viszonylatában mutatjuk be. Az Európai Parlament e felmérése egy olyan kérdéssel egészült ki, amelyet az Európai Bizottság által 2013. július 23-án közzétett standard Eurobarométer felmérés (EB79.3) keretében tettek közzé. Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy +32 2 284 24 85 [email protected] 1

Életkor

Nem

Foglalkozás

Euróövezet/nem euróövezet

BEVEZETÉS Az eredményeknek az európai válaszadók neme, életkora és foglalkozási kategóriája, valamint származási országa (euróövezet/nem euróövezet) szerinti vizsgálata bizonyos szocio-demográfiai tendenciákra mutat rá. Összességében a nemek szerinti különbségek nem túl markánsak, bár megállapítható, hogy a férfiak körében erősebb az az érzés, hogy az euró globálisan enyhítette a válság negatív hatásait, mint a nők körében, és hogy az utóbbiak általában érzékenyebbek a szociális kérdések iránt. A kor szerinti különbségek markánsabbak: a legtöbben a fiatalok (15–24 év) közül támogatják a tagállamok összehangolt fellépését, és kívánják, hogy az EU az oktatásra és képzésre fordítsa költségvetését; Az idősebbek (55+) közül vélik úgy a legtöbben, hogy az EU költségvetése „túl nagy”. Bizonyos különbségek mutatkoznak a foglalkozási kategóriák között: a vezetők pozitívabbak az euró válságban betöltött szerepe kapcsán, az önálló vállalkozók pedig úgy vélik, hogy az uniós költségvetésnek a növekedésre kell helyeznie a hangsúlyt. A háztartásbeliek és a munkanélküliek közül vélik úgy a legkevesebben, hogy az Európai Unió van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy 2025-ben a leghatékonyabban juttassa el számukra a globalizáció pozitív hatásait vagy hogy megvédje őket annak negatív hatásaitól. Elég jelentős különbségek vannak az euróövezethez tartozó és az azon kívüli válaszadók között: az előbbiek egyértelműen támogatják az összehangolt intézkedéseket, és többen vélik úgy, hogy a bankrendszer reformja hatékonyabb lenne európai szinten, míg az utóbbiak inkább az egyedi intézkedéseket kedvelik, és úgy gondolják, hogy a pénzügyi rendszert hatékonyabb lenne nemzeti intézkedések révén megreformálni.

Részletesen: 

A válsággal szembeni reakciók a válaszolók nagy része támogatja a tagállamok összehangolt intézkedéseit a válsággal szembeni küzdelem területén (kivéve a nem euróövezetben). Magasan a foglalkoztatás marad az EU legfontosabb prioritása a válság tekintetében. - Az európaiak összességében előnyben részesítik az összehangolt intézkedéseket az egyedi intézkedésekkel szemben, különösen a vezetők (61%) és a diákok (58%). - Azonban e kérdés kapcsán erős eltérés van az euróövezet és a nem euróövezet között: a nem euróövezetben a válaszadók az egyedi intézkedéseket preferálják (49%, míg 41% az összehangolt intézkedéseket), az euróövezetben pedig éppen ennek ellenkezője tapasztalható (36% 55%-kal szemben). Az Európai Unió a legmegfelelőbb szereplő a válság hatékony kezeléséhez, különösen a diákok 2

(27%), a 15–24 évesek (25%) és az euróövezet lakói (23%) szerint. Valamennyi kategóriában megoszlanak a válaszok az Európai Unió és a nemzeti kormány között, a nem euróövezetben az utóbbi aránya a legmagasabb (27%). - A válság keretében az EU prioritása a foglalkoztatás kell legyen, különösen a munkanélküliek (83%) szerint. A vásárlóerőt és az államadósságot gyakrabban említik az euróövezetben, a nem euróövezetben pedig a lakhatást. 

Az euró szerepe: valamennyi kategóriában domináns az az érzés, hogy az euró nem tette lehetővé a válság hatásainak enyhítését, bár 2011 szeptembere óta erősödött az a gondolat, hogy az euró mérsékelte a válság hatásait.



A nem euróövezetben a válaszadók megosztottak azzal kapcsolatban, hogy országukban 2025-ig bevezetik-e az eurót. - A férfiak (41%) és a vezetők (43%) közül egy kicsivel többen vélik úgy, hogy az euró enyhítette a válság hatásait, mint a nők (35%), a háztartásbeliek és a munkanélküliek (mindkét esetben 34%). Az életkor alapján szinte semmilyen különbség nem figyelhető meg. - A nem euróövezetben a nők többsége úgy gondolja, hogy országuk 2025-re be fogja vezetni az eurót (47% igen, 44% nem), míg a férfiak szkeptikusabbak (45% igen, 48% nem). - A 40 évnél fiatalabbak, a háztartásbeliek és a munkanélküliek többsége a nem euróövezetben meg van győződve arról, hogy 2025-ig országuk bevezeti az eurót. A 40 évnél idősebbek, az önálló vállalkozók és a vezetők viszont úgy gondolják, hogy országuk megőrzi nemzeti valutájukat.



Az EU költségvetését az európaiak valamennyi kategóriája „megfelelőnek” találja, különösen a férfiak (42%), a 15–24 évesek (43%), a vezetők (47%) és az alkalmazottak (49%). - A férfiak (25%), a 40 év alattiak (24%) és a vezetők (25%) közül többen gondolják úgy, hogy az EU költségvetési „nem elég nagy”, mint a nők (19%), az 55 évnél idősebbek (19%) és a nyugdíjasok (19%). - Az euróövezetben a válaszadók inkább vélik úgy, hogy az EU költségvetése „nem elég nagy” (25%), mint a nem euróövezetben (17%).



Az uniós költségvetés prioritásai jelentősen eltérnek a kategóriák szerint. - A férfiak (50%) és az önálló vállalkozók (55%) a növekedésre helyezik a hangsúlyt. - A nők (52%), az aktívak (a 25–54 év közöttiek 52%-a), a fizikai munkások (51%), a háztartásbeliek (50%) és a munkanélküliek (57%) a szociális kérdéseket és a foglalkoztatást helyezik előtérbe. - A 15–24 évesek (51%) és a diákok (54%) szerint az uniós költségvetést elsősorban oktatásra és képzésre kellene fordítani.

3

- A szociális ügyek és a foglalkoztatás az euróövezet válaszadóinak első számú költségvetési prioritásai (53% a nem euróövezet 43%-ával szemben). Szintén többen említik az oktatást és a képzést (48% 36%-kal szemben), valamint a tudományos kutatást (25% 16%-kal szemben), mint a nem euróövezetben. - A nem euróövezetben a válaszadók szerint a növekedésnek kellene a legfontosabb uniós költségvetési tétel lennie (47%). 

Összességében az európaiak többsége szerint a bankrendszer globális reformja hatékonyabb lenne európai szinten, bár megosztottak a polgárok bankbetét-garanciája tekintetében. - A férfiak és a 40–54 év közöttiek (a nehéz helyzetbe került bankok megsegítése kivételével) és a vezetők között többségben vannak azok, akik szerint a bankrendszer reformját célzó különféle intézkedések európai szinten hatékonyabbak lennének. - A nők (46%), az 55 évnél idősebbek (48%), a háztartásbeliek (48%) és a nyugdíjasok (47%) többsége szerint a bankbetét-garancia hatékonyabban működne nemzeti szinten. - Jelentős különbségek vannak az euróövezetbeli és a nem euróövezetbeli válaszadók között: az előbbiek többsége úgy véli, hogy a különféle intézkedéseket hatékonyabb lenne európai szinten meghozni. Ezzel ellentétben, a nem euróövezetben négy közül három intézkedést hatékonyabbnak tartanak nemzeti szinten.



Az európai gazdaság teljesítményének növelése érdekében az európaiak szerint először az oktatást és a szakképzést kell fejleszteni. A többi kezdeményezést csak ez európaiak egyharmada említette meg, elég kis eltéréssel a kategóriák között. - A fiatalok (53%) és a diákok (55%) említik a legtöbben az oktatás és a szakképzés fejlesztését, amely minden kategóriában az élen végzett. - A vállalkozások létrehozásának megkönnyítését kissé ritkábban említik a 25– 39 évesek (34%) és főként a munkanélküliek (39%). - A férfiak (34%), a 40–54 évesek (33%) és főként a vezetők (41%) említik a legtöbben a kutatásba és az innovációba történő befektetést. - Az első öt kezdeményezést, és különösen a kutatásba és az innovációba történő befektetést többen említik az euróövezetben (35% 24%-kal szemben). Fordított a helyzet a közlekedésbe történő beruházás esetében, amelyet többen említenek a nem euróövezetben (18%, míg az euróövezetben 9%).



Az európaiak és a globalizáció 2005-ben: az Európai Unió a leghatékonyabb szereplő a globalizáció pozitív hatásainak közvetítése, illetve annak negatív hatásaitól történő védelem terén (egyformán a nemzeti kormánnyal). A válaszadók szerint 2025-re egyértelműen Kína és az Egyesült Államok lesz a legerősebb gazdasági hatalom. - A férfiak közül többen gondolják úgy mint a nők közül, hogy 2025-re az EU és a többi gazdasági szereplő közvetíti leghatékonyabban a globalizáció áldásait és 4

véd meg annak negatív hatásaitól. Ennek oka az, hogy a nők nagyobb arányban válaszoltak „nem tudom”-mal (22%, a férfiak 14%-ával szemben a pozitív hatások tekintetében; 23%, a férfiak 15%-ával szemben a negatív hatások tekintetében); - Az Európai Uniót a 15–24 évesek (53% a pozitív hatások vonatkozásában; 52% a negatív hatások tekintetében), a diákok (57%; 54%) és a vezetők (55%; 56%) említik a legtöbben. Ez utóbbiak az átlagnál többször említik a nemzeti kormányt, amelyet első helyre sorolnak a globalizáció negatív hatásaitól való védelem terén (58%). - A nem euróövezetben a nemzeti kormány a legalkalmasabb szereplő a polgárok megvédésére a globalizáció negatív hatásaitól 2025-ben (53%, az EU 47%-ával szemben). Az euróövezetben ez fordítva van (46% 49%-kal szemben).

5

6

A. AZ EURÓ SZEREPE

7

Korosztály csoportok

AZ EURÓ SZEREPE

ELEMZÉS KOR SZERINT 1.

Európai Uniós eredmények

Q35 Meg tudná mondani, hogy Ön teljes mértékben egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet vagy egyáltalán nem ért egyet a következő kijelentéssel: összességében az euró enyhítette a gazdasági válság negatív hatásait.

8

AZ EURÓ SZEREPE

Nemzeti eredmények 2.


9

1.



A kérdezett neme

AZ EURÓ SZEREPE

ELEMZÉS NEMEK SZERINT

10

AZ EURÓ SZEREPE


A kérdezett neme

11

1.



Foglalkoztatottsági csoportok

AZ EURÓ SZEREPE

ELEMZÉS FOGLALKOZÁSOK SZERINT

12

AZ EURÓ SZEREPE



13

1.

Európai Uniós eredmények Q35 Meg tudná mondani, hogy Ön teljes mértékben egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet vagy egyáltalán nem ért egyet a következő kijelentéssel: összességében az euró enyhítette a gazdasági válság negatív hatásait.

Euró zóna - Nem euró zóna

AZ EURÓ SZEREPE

ELEMZÉS EURÓÖVEZETI/NEM EURÓÖVEZETI MEGOSZLÁS SZERINT

14

AZ EURÓ SZEREPE



15

B. MELYIK EURÓ ZÓNA 2025-BEN?

Ezt a kérdést csak a nem euró országokban tették fel

16


17

MELYIK EURÓ ZÓNA 2025-BEN?


Nem euró zóna eredmények Q36 Mit gondol, 2025-re (ORSZÁG) bevezeti az eurót?



18


2.

Nemzeti eredmények



19


ELEMZÉS NEMEK SZERINT 1.


A kérdezett neme


20


2.

Nemzeti eredmények


A kérdezett neme

21


ELEMZÉS FOGLALKOZÁSOK SZERINT 1.




22


2.

Nemzeti eredmények



23

24

C. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE

25

1.


Q41 Az EU teljes költségvetése az összes tagállam bruttó hazai össztermékének (GDP) nagyjából 1%-át képviseli, azaz mintegy 145 milliárd eurót. Mit mondana, ez az arány túl magas, pont megfelelő, vagy túl alacsony?


AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE

ELEMZÉS KOR SZERINT

26




27

1.



A kérdezett neme



28



A kérdezett neme

29

1.






30




31

1.






32




33

34

D. HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT

35

1.

Európai Uniós eredmények Q43 Melyik három kezdeményezés javítaná leginkább az európai gazdaság teljesítményét? (MAX. 3 VÁLASZ)


HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT


36




37

1.


A kérdezett neme



38



A kérdezett neme

39

1.





40




41

1.





42




43

44

E. AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN 1. A legjobb helyzetben levő szereplők, akik lehetővé tehetik az Ön számára, hogy élvezhesse a globalizáció pozitív hatásait

45

AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN Korosztály csoportok



Q37T Ön szerint 2025-ben az alábbi szereplők közül melyik teszi majd Önt a leghatékonyabban képessé arra, hogy élvezze a globalizáció pozitív hatásait? Elsősorban? És másodsorban? (Max. 2 válasz)

46

AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN



47

1.



A kérdezett neme



48



A kérdezett neme

49

1.






50




51

1.






52




53

54

2. A legjobb helyzetben levő szereplők, akik megvédhetik Önt a globalizáció negatív hatásaitól

55

1.


Q38T És Ön szerint 2025-ben az alábbi szereplők közül melyik tudja majd a leghatékonyabban megvédeni Önt a globalizáció negatív hatásaitól? Elsősorban? És másodsorban ? (Max. 2 válasz)




56




57

1.



A kérdezett neme



58



A kérdezett neme

59

1.






60




61

1.






62




63

EP 79.5)

Recommend Documents