·~)~1~.E~"'J~.z~_~T.77__$.'.".'.711'. ___l1li1. ')
-Jl' ..
a ház felé eső oldalán közvetlen a kazal <,l.ljában; a kigyulladt tárgy kinek volt a tulajdona, pl. Kis Péter gerencséri.lakosnak; biztositva volt-e? pl. biz,tositva volt a szalmakazal az Első Magyar Aitalános Biztosító Társaságnál 300 koronára; mennyi a kár: pl. az elégett szalmakazal kárösszege . 250 korona; ember vagy állat élefe esett-e áldozatul, pl. a káros oltás közben égési sebeket szenvedett, melyekbe másnap belehalt; a disznó61ban egy sertés 50 kor. kárösszegben bennégett.
-+-
"
\c"
; ,I
';! ", ,.
T
'
61
60
, ,<
'r
59. §. Vizáradás nem egyéb mint, ha egy folyó vagy folyam pl. a Vág vagy Duna annyira megárad, hogy vizmennyisége a mederben többé el nem fér, s igya közeli vidéket elönti. A szükséges óvintézkedéseket a' csendőriég már akkor rendelje el, ha pl. a folyó felső részéről táviró vagy távbeszélő ut j án jeleztetik a folyó áradása. A folyók vizállásaif, az országos vizjelző állomás Budapesten kiséri figyelemmel. Vízáradás alkalmával a föszolgabiró, vagy a kiküldött ármentesitő biztos intézkedik. A csendőr csak ezek nem létében vagy ezek megérkeztéig . feszi meg önállóan a szükséges intézkedésekef. Ha pedig mar ott vannak ezek, ugy ezek rende!keznek. Töltések alatt a folyók magasra hányt partjait értjük. Partszabályozási müvek alatt a védőgátak, rőzse és czölöpökből alakitott part erőditések és átereszek értet-
nek. Pallók alatt a gyalogjár6k részére készitett hidakat értjük. Átkelési müvek a kompok, repüli hidak" ladikok, csónakok és dereglyék érfetnek. Hágcsók alatt lépcsőket vagy létrákat értünk. Egyéb mentő eszközök pl. a csáklyák, mentő övök, tuta~k stb. , , Áikelési müvek pl. csónakok kezeléséhez azok értenek, kik tudnak evezni. A folvók áradásakor a vizen való áthajtás jármOvekkel vagy állatokkal, az átgázol ás pedia emberek részéről betiltandó, mert á mé"yebb és sebesebb vizbe az átmenők könnyen belefulhatnának. Ilyen gázló helyeken nappal egy keresztalakkal, éjjel p~dig egy vörös lámpával va,gy es~t1eg. felallltott őrökkel kell a közlekedest betIltam. A lakosság fele egyik, a, m,ásik !e1e a másik éi,jel ' olyképen tartan do ebrenletben, hogy mmden házban legalább egy-egy személy felváltva legyén ébren, ki veszély es etén a többieket is felriasztja. Ha már attól kell tartani hogya viz medrét bármely pereLben elhagyja, a veszélyeztetett községből a gyermekek, aggok, bénák és asszonyok, uszni és mentő eszközök kezeléséhez nem értő egyének magasan fekvő helyekre vagy ily fekvésü községek be szállitandók s ott a községi előljáróság utjá~ iskolákban ..va~y házankint elszállásolandok. Ha egy kozseg már elöntettnék, a még el nem öntött községtől ezt el zárn! nem sZ~,bad!. h,anem az árviztől biztonsagban levo kozseggel az összeköttetést kirendelt fuvarokkal fel kell tartani, hogy' azon a hátramaradt nép s a
t2 _---~~=~_-_-,.-_-_~~,_=~~_~~~~_~,~__=_~~~-~,~~~~_~---~-====~~~-
62
~entőeszközök is elszállithat6k legyenek. Malmoknál gátaknál, zsilipeknél a müszaki hat6ság már a folyam mérnök, azok megnyitása iránt intézkedjék, hogy azokon a viz más ágak ba is elvezetetvén, az árad6 foly6 vizmennyisége ily módon csökkentes: sék. Tilos azonban egyik töltést csupán azért furni ,át hogy azon a viz egy más község felé, átÖmölve a másik része? le~ő köségek az árviztől megmenekedjeneK ; ezen cselekmény vizáradás okozásának büntette volna, mit a csendőrnek s a felállitott fegyveres őröknek, ha máskép nem lehetne, a jogos védelem alapján fegyverrel is meg kell akadályoznia. Árvizveszélynek ' kitett helységekbe utász katonákat kell kérni, kik a veszélyeztetett helyekre pontonokkal felvonulnak s müsz8;.... -1(Ha 6iztosirák a községet a~a[YI~,..Ye.SZe elem ellen... Hiányos töltéseket legczélszerübb földdel töltött zsákokkal megjavitani, mely célból az üres zsákok még árviz közeledtekor elkészitendők. Ezek azonban megtömve földdel csak a szükségelt helyeken lesznek. 63. §. Helyi rend. ügyek a csendőrség! vegyes közlemények I. kötetében vannak részletesen leírva. Kiterjednek pedig: 1. Orvosrendőri ' ügyek, illetve egészségi ügyeki'e az embereknél; 2. Ugyanerre az állatoknál; 3. Az ember és az állat élete s testi épségének . megóvására; 4. Vagyonbiztonságra ; 5. Köztisz-
63
taságra ; 6. Közcsend, rend és nyugaíomra,~ Ezen ügyekben a csendőr csak felügyel s ha észleli őket, a községi előljáróság tudomására hf)zza őket inté2;kedéstétel végett. de beléjük nem avatkozik. Másrészt azonban, ha ezekben a községi előljáróság intézkedik, az intézkedés megtételében a csendőrséget karhatalmi támogatásra megkeresheti. A csendőr ekkor ügyel arra, hogy ezek feladatukat akadálytalanul teljesíthessék, személyük pedig ne bántalmáztassék. PI. portyázáskor a járőr megtudta, hogy az egyik korcsma nyilvános istállójában egy takonykóros ló van; a csendőr erről a községi előljáróságot, ez viszont az állatorvost értesiti. Ha az állatorvos a ló lebunkózását elrendeli s a tulajdonos eJlenszegülésekor a községi elöljáróság a csend6r támogatását kérné, a csend6r feladata volna a tulajdonos ellenszegül~sét megfékezni s igy lehetövé tenni, hogy a ' ló lebunkóztassék. A csendőr összeütköznék a községi elől jár6sággal, ha pl. ezen ügyekben a következöleg avatkoznék be: a takonykóros 16·-' ról tudomást· szerezvén a községi előljáró ság értesitése és az állatorvoshak történt bejelentés nélkül a gyepmestert utasitaná a ló lebunkózására és eltakaritására, mert könnyen megeshetnék ugyanis, hogy a gyepmester az engedelmességet megtagadná s a tulajdonos is akadékoskodnék, gondolva hátha ne'm ismerte fel a csend6r a ló tulajdonképeni baját. Miután a községek ritkán rendelkeznek rendőri közegekkel a csendőr ellenötzése hatékonyabb legyen itt, mint a
.f
.
.."
városc>kban, mely rendőri közegeivel e téren képes az önálló intézkedés és ellenörzésre. A járör kötelessége azonban fl felett is őr ködni vajjon a községi előljáróságok a hozzá bejelentett ily esetekben intéz~ednek-e, pl. ha egy tüzveszélyes kémény t lát a csendör . ,s , erről a községi előljár,óságot szóval értesíti azzal, hogy intézkedjék, hogy a tulajdonos a kéményét megjaviltassa. Ha legközelebb a járőr észleli, hogya kémény még megigazitva nem lett megkérdi a tulajdonostól lett-e, a kéméhy megigazitására felszólitva, ha nem, a járőr ~ községi birót a ,szolgabiróhoz, rendőrkapitány t sZakaSZi parancsnokának jelenti feJ. ' Ha azonban ' azt észleli, hogy az illető a hiány /helyreT hozatal ára -záros határidön belül fel lett szólitva, de nem intézkedett, ugy az illetőt a föszolgabirói ,hivatalhoz feljelenti. ,, Nagyobb mérvfi' balesetek, vasuti összeütközes, ház, földomlás, tűzvész, elemi csapás, vizáradás s a földrengés, mely eset- ~ ben a csendőr a községi elöljáróság támo- ' , gatására, megkeresés nélkül is köteles. Óvakodjék az 5rsparancsnok a községi előljáróságnaktámogatás végett hozzáintézett megkeresés teljesitése alól kibujrii olyképpen, hogy az nem az ö dolga s semmi köze hozzá, mert ez által a csendörségbe vetett bizalom meginog, másrészt a községi el6tjáró is hasonlóan jár el, . ha a csendörség' reá szorul, ily Jarthatatlan állapot a közbiztonság egyenes kárára v~n, miért is kerülendö.
. 64. §. A szerv. ut. 11. §. 1. pontja ért~lmében a veszély elháritása végett; 2. pontja értelmében az engedelmesség biztositása végett; 3. pontja .értelmében az ellenszegülés me~- ' törése végett; 4. pontja értelmében a szokés megakadályozása; 5. pontja értelmében egyéb törvényes czél elérése végett haszmilja a csendör fegyverét . és pedig a támadás elölt; a támadás , pillanatában, vagy az ujabb i támadás étött; de soha. 8 támadás után ha már ujabbi támadástól tartani nem' lehet tisztán annak megtorlása végett. PI. jogtalan a fegyver használat,. ha valaki a csendört már megfitötte s uJ ból ütni már nem akar s a csendör az előbbi ütést megboszulandó fegyvert hasznal ; azon esetben sem lehet fegyvert használni,. ha enyhébb eszközökkel is lehet ezélt érm, pl. a menekülöt üldözés sel is lehet elérni; ha pedig az enyhébb eszköz eredmény né!~ül maradt, pl. se az elfogás, se a megblltncsel és se a kényszer eszközökkel való el.szállitás, vagy ülaözés nem has:znál, fegyvert kell használni; pl. ha a veszelyes gonosz~ tevönek hi~ba jelentett~ ki_ a csend~r, hogy álljon meg s hiába uldozte s még sem tudja elfogni, ugy fegyvert használ. Valamint akkor is fegyver használandó, ~a az enyhébb eszközt alkalmázni ne.in le~et pl. a támadás oly hirtel~.n, h0ID: nmes, Idö az elfogatást valakinek kIJelentem, vap őt m~- . bilincselni. Vagy mert a csendör egy~~ul lévén az ellenszegülőt egyedül megbJlm5
,
1
cseIni "em' képes, hpgy ily m6don 6t ártal- -matlanná tegye. _ , Lehet6' kimélettel kell a fegyvert használni, azaz ~e~ ugy vágni a karddal, hogy az ellenszegatő . kézcsuklója' levágassék s nem ugy. szuml a Szuronnyal, hogy a tá- , madó sZIvét vagy Hasát keresztül szurva az meghaljon, hanem a kézre karddal csak oly erővel szabad vágni, hogya támadó a fegyvert kezéb6J kiejtse, vagy a lábába oly erővel' szurnl, ,hogy a támadó közelebb ne léphessen a csendőrhöz. Ha a menekülőt pedig kardda! a~arJa megv~gni, vágjon a !ábára, hogy ~ovább 'ne ·futha~sGn, ne vágJon pedig a fejére, hpgy holtan essen össze. .,. A kimélet azt mondja, hogy a csendőr előbb vagy a kardját, vagy a szuronyát használja kílJönösen akkor ha a támadók is csak oly fegyverrel vannak' ellátva a mi ellen Szurony vagy karddal is lehet védekezni' pl. ~ot, kés, . tőt vagy ' karddal. ' A hosszabb támadó eszköz ellen,_minő pl. egy hosszabb bot szuronnyal, a rövidebb pl. kés ellen: kar!fdal véCfekezhetik a csendlk , Uldözés K,?zben a csendőr ne lőjjön, ha pl. ,a menekulő előtt ártatlan emberek is vannak. Ha ázoriban lőfegyver nélkül a meneküJ6t elfogni nem lehet, ' 11 csendőr fusson oldalt, hogy a 16irányban senki se legyen ' a menekülőn kivül. _ • • A csendőr a fegyverhasználati jogát tulhágná, ha . pl. egy bottal felfegyverkezett . támadót lelőne; egy, men'e kül6 egyénre lőve, más embert érne a golyó. , Ha a csend6r valakit fegyverével meg- '
, 65. §. A csendőr a fegyverhasználatra' a szerv. ut. 11. §-a . fennforgása ' e~etén nem csak I jogosult hanem köteles is, mert ha alI. _ . g. esetei' fennforognak s a csend6r tegy- '
verhasznAlatl'logAval nem él, 6rszolg'látbanl kötelesség sértést követ el.
A fegyver nincs katonai módon 'alkalmazva" ha a fegyvert Otésre vagy lö~ésre használjuk Dulakodis alatt azt értjük, ha az elle'nszegülők oly közelr61 veszik kö':'ll .a csend6rt, s esetleg fegyverzetét és karját IS, megfogják, hogya csend6r fegyverét ellen~k katonai módon nem használhatná, azaz kar~J~ val nem vághatna, 'szuronynyal nem szurhatn~ 'ilyenkor a kar~ markolatával és. a puska tusával eIJökhetl magától támadóIt, hogy azután az el6irt véd 6 vagy támadó állásba helyezkedhessék. A kard hatá~á.t azért lehet könnyebben kiszámitani, mert. a csend6r kézizmait akaratához képest feszltheti meg, a szerint amint er6sebb, vagy gyengébb vágást akar alkalmazni. A szurony azonban könnyen elcsuszik a csontokról s olyan részeket is érhet, r,niknek megsértése .... veszélyes, J6fegyvernél IS a csapott ezélgömbbel való célz~snál nem lehet pont?san klszámitani, hogy a golyó a test melYik részét éri; miért is ezen fegyverek veszélyesebbek mint a kard. Szabadban fel nem
"
"
;f.egyverkezett egyénekkel sze b . . vágásra használtassék ol ké m en a kar~ csend6r l6fe é y pen, hogy a zárt helyen, pfYv~~rU:i kbal~~rjára ' akasztja; csak oldalfegyverrel v~~s ft~t ha a csend6r hely nincs, ily kivételes e t'ba s vágá.sra szurásra is használható ese en a kard A test törzse alatt f' terjedő testrész értetik I a á eJitől az altestig A csend6r élete eéz m tva a karokat. ~kkor veszélyeztetik \a t~~~b éPldSélg! Jv a · támadás u h' o a rol szemben való I ' gy, ogy a ,támadókkal !t!het halogatnigy~reSrtfe~lglöés~ pillanatig sem életveszélyes ~agy legaláb~ ~n a csend5rt sértés okozására alkalm IS sulyos testi A szükség h atAt'ái n as bcs:g:is is érheti. hasznAlata alatt azt é . ~ e fegyver addig szabad 16nl . rtJuk, hogy pl. csak ném szünik; tekin'te;,I~éikri~:nafdás meg használat alatt azt k" é . egyver. csend6r ne nézze ho e rfem, hogy a vaID'I, lövése kit s 'hol égy vág~~a, szurása r, va~ ~ovésnél nem fog.e :'még más is kivül: Teljes komore~érUlnt a támadón ho~ a csend6r SZUf(~:yá~a~latt azt értjük, czoJJon, hanem tén le . n~ csak kar· vel pedig ne 15jjö"; a ~ szurJon, 16fegyveréAz en hébb evegőbe. . 'alkalmJnl ke~rzk~zöket ha csak lehet alkalmázni ha' a 6ket Jönne, a . c~end6r e ma As hirtelen edül v,olna s igy bilincsel nie nem leh e ne, száJhtó eszköz pedig nem áll szökésnél h ~a rendelkezésére' vagy , a p. a fogoly vizen 'keresz. I
t~m ~ehetne
r
tol menekülne s a csendőr uszni ·nem tudn~ s igy nem üldözhetné, ha közelben nem volnának emberek, kik ·a menekülőt elfoghatnák. Lehetséges 6ket alkalmazni, pl. az elfogás és megbilipcSelést ha a csendőr elegendő számu _ kÖiségi közegek felett rendelkezik. Enyhébb. eszközök következ6leg alkalmazandók: 1. A fAmadisnál a csendőr er5s hangon ' kiált a merényl<5re, hogy pl. a botot tegye le; a hangnak itt már oly erősnek kell lennie, hogy a támadóban ~élelniet gerjesszen s azt .engedelmességre birja; 2. az elfogás kijelentése; 3. a községi közegeknek meghagyja, hogy a támadót fogják le, minek megtörténtével a bilincs ráteend5 s ha a támadás még ezután ls tart, ugy, hogy pl. e miatt valamely ténykedés pl. végrehajtás," birtQk átvétel, választás stb. nem eszközölhető, .e16- : • .fogatot kell rendelni s a foglyot ar~a téve az 6rsre beszállitani. Kocsin kivül más száUitó eszköz a vasut, hajó, Szökés esetén : l. parancsoló hangon rA kelt kiáltani a menekül.öre; hogy álljon meg. . 2, Oldöznl kell, de nem a végtelensé· gig, hanem 30-40 lépésre, mikor is ' há a csendőr tátja, högy közte és a .fogOly közt a távolság fogy, még tovább üldözi, mert, yan reménye, hogy elfogja, vagy ha a tá· volság mindinkább nagyobbodik, a~kor tovább !lem üldzi, hanem fegyverét megtámasztva lő és pedig ugy, mint tőlünk távozó a\akol
71
70
mely törv~ny ugy szól, ,hogy a cse.ndőr .fegyverenek « hasznalatara van Jogositva nem pedi')' bármily fegyver használatára. Nem ~sendőrségi fegyvert csak a jogos. védelem esetén le~et használni. A csendőr fegyverét, m!"denkivel szemben használhatja; mtndenki alatt ur vagy szegény és felnőtt ember értendő. A csendőr fegyverét tehát nem használhatja pl. egy gyermek el~en~ ha az pl. a csendőr felé szalad e,gy fe)szevel s megakarja ütni, mert ezen tamadas nem
tudni illik: az alsóvonal közepén él valamivel magasabbra. 3. Ha közelben emberek volnának ~gy e~~k felszólitandók, hogy az iIIe~ tőt fogjak e!, s ha a csendőr látná, hogy a~ok ne,r.n Igyekeznek elébe julni mert pl f<:~nek tole, ugy szólítsa fel a szemben le~ v~ket, hogy legalább ugorjanak el a lőirány boI, hogy a ,g.o!y? őket ne érje; ha a csendőr ezen felszohtasanak nincs eredménye ugy oldalt futva keressen szabad lőirányt: 66. §.
veszélyes.
Szolgálatteljesitőnek
mondható a szolgálatilag ki nem vezényelt és csupán ol~~I!eg~.verrel, ellátott csendőr h~ pl. setalas ,kozben eszreveszi, hogy Kis Peter Nagy O~?ort v,asvilfával megtámadja ; ekkor a csendor felfepni köteles miért is kardot huz, K i s P é t e r t a '~törvén felszólitja, hogyatámadássit hagyjon fel, ha most Kis Péter a csendőr ellen fordulna azt támadná meg a fe~verhas~,nálata ép oly jogos len ne, mllltha az ,orsparancsnok teljesen fclszerelve e c~elekmeny meggátlására a csendőrt kivezenyelte volna. Midőn a csendőr a szerv ut. 11; §~a alaPi~n fegyvert használ, csak s~olgalatJ kardjai, a Manlicher-féle kara~elyt, a csendőrségi forgópisztoly t és csendorszur~myt ha~ználhatja jogosan. Igy nem ~olna Jogos a legyverhasználat ha a csendor egy menekülő veszélyes go~osztevőt egy Verndl fegy~errel lőne le. A szerv. ut. 11. §-ban adott Jog ugyanis törvényen alapszik,
nev~ben«
csendőr
\
Erőszakos megsértés forog fenn, ha valaki a csendőrt fegyverr~1 élet .~agy \esti épségtl veszélye!tet~ mas eszkolzeI, akár ptlsztJ kézzel tamaata m.eg. Nem ~;k a fegyverh:lsznála~ra .l!a yalakl. a c:sendort hólabdáv
72
valaki a csend6r fegyverét lefegyve." rezésl szAndékc61 fogja meg, vagy azért, hogy a csendlSrt megüsse . lJem tekintetnék ilyennek a támadás, ha val~kinek orra elé tartaná a csendlSr a szuronyát s az attól. való félel!l1ében, hbgy a csendlSr megszul')a, ,megfogja a szuronyt és félretólja, de azt sem a fegyverr6J lecsavaml sem a csendlSr felé közeledni nem akar. A fegyver hasznAlat pillanata akkor I~ elérkezett, midlSn valaki lehajolva a foldre, onnan egy követ emel fel vagy'felemel egy fejszét feje felé , hogy vele a csendőrre lesujtson. ' A csendőr csak akkor sz6litsa fel a támad6t parancsoló hangon a támadás abbanhagyására, ha ezen figyelmeztetéssel nem késlelteti a fegyver használatot azaz annak kijelentésére a csendőrnek . még van ideje egyébként még ez sem szükséges hirtele~ támadásnál. Ha valaki azt mondja a csendőrnek, - . gyere ide, majd elbánok veled e ezen fenyegetés nem ok a fegyverhaszná~ laya, mert ez nem közvetlen, hanem csak kozvetve veszélyes; s nem a sz6 de a ' cselekedet veszélyes. ~a a csendőrt valaki erlSszakosan megsé~l, vagy t.ámadással veszélyesen fenyegeti. ugy az JlletlS a hat6sági közeg elleni erőszak büntetteért, mint tettenért elfogand6 s az őrsre bekisérendlS; természetesen ha sérü!ése. 'oly sulyos, hogy k6rházl:;a kell szálhtam, vagy- száJJitani sem lehet akkor a bekisérés mellőzendlS. Ha a cs~ndőrnek elegendő számu községi közeg áji rendel.
kezésre s az elfogás 'kijelentése .u)átl ezek.kel a h\madót lefoghatja, megblhncselh~tl, vagy álszátlithatja, .. a fegyver nem használandó. :t,. M A jogos védelem a büntetőtörvényl\onyv 79. §.án alapszik s kizárja a cs~Ie.~ény beszámithaióságál, Ha a csendlSr logos védelem ből használta fegyverét, ezen fegyverhasználati eset nem a szerv. ut. t t. ~,a alapján, hanem mint büneset lesz megvlIS. gálva, de a csendőr cselekménye, be nem lesz számitva. Ezen esetben nemcsak a csendőrfegyver jogosult a védelemre; hanem vadászfegyver, kés, fejsze, vagy b~rmely eszköz is melylyel a támadás elhánthat6. Jogos ~édelem: t. a saját ..vagy más élete ellen intézett jogtalan és kozvetlen támadás esetén állhat elő pl. ha Kis Péter Naig Pált fejszével le akarja üthi. A csend~r va bárki is Kis Pétert akár kapával IS fejg ütheti, ' hogy Nagy. Pál életét megmentse; 2. a testi 'épség ellen intéze~t jogtalan. és közvetlen támadásná!, pl. KI~ Péter Nagy PáU késsel meg akar l3 szurlJ!, Kis Péter kezére karddal rá lehet vágm, hogy Nagy Pált ne bánthassa ; 3. személyes szabadság jogtalan megtámadása pl. Kis Péter Nagy Pál leányát el rabolni a leány, vagy ennek ho:zz~W;1tozlol s a cs~nd6r is vagy bárki 16t le is 16heti, hogy a _~_ .. M,",'I..I akadályozza; 4. a vagyon ' HIITI:1n:~s megakadályozhat6~ ez ,mon, pl. N. ,k, ,eres~e:.a bolt ját ki akarják rabolni, a csen lókat felsz6lithatja, hogy \;,, =,q.:;",,"""""
75
hagyjanak fel, ha 6k mégis feltörik a pénzsze.kré.nyt s .belemarkolnak a pénzbe s azt elvlnnt akarják a ' csendőr, vagy bárki is fegyvert használhat ellenük hogy a lopott tárgyak elvitelét megakadályozza.
A Jogos védelem csak a Jogtalan támadás elHárJtására irányulhat a
M.-et
jogos támadás elháritására nem. PI. N. megtámadja, s M. is forgópIsztolyt rántott elő. Ez esetben M.-et lelőni nem lehet, hogy . cselekményét meggátoljuk, mert 6 jogos védelemmel élt. f~rgópisztolylyal
A jogos védelem határai hirtelen vagy ha a csen~ő~ éjjel a!ra riad álmából, ho'g y
~eglepetésből,. megzavarodás lJedtségből hágatnak tul, pl.
valakI fejszével kozvetlen feje mellett lecsapott, ekkor ha' ő kardot ránt s abban az irányban vágva a merénylő helyett ártatlan bajtársát éri, nem büntethet6.
Ellenben gondatlanságból hágatnék ha ~gy gyermekrabló czigányra
.t~l!
ralőve, a cZlgárty helyett a gyermeket lőn ők • agyon. Ez mint a tesi biztonsága elleni
vétség büntettetik. ...,-- - Oonosztevő az olyan egyén, aki a bünr
'
tettnek minősitett cselekményelkövetésével, pl. csalás, sikkasztá-s, lopás, orgazdasá a , erő· szakos nemi közösülés, emberölés, g,Ytlkos, s,ág: r~bl~s, gyujtogatás, feJségsé~tés, sulyos testI serles stb. büntettével terheltetik. A ki a vétség vagy kihágás elkövetésével lerheltetik, pl. egy orvvadász,
Alapos gyanuval
ter"~elt
egyén alatt
itt büntett elkövetés ével alaposan gyanusitott egyént értünk. felfelQ'verk~zett egyén alatt itt oly ,e gyént értunk, kl \ oly fegyverrel vagy eszközzel van ellátva, mely ölés vagy sulyos testi sértés elkövetésére alkal:nas. Ilyen a 16fegyver, kard, Wr, nagyobb kés, fejsze, vasvi1la, kasza, bárd; á ki csak to1lkéssel, vagy bottal van ellátva, az még ne"m ezen pont értelmében felfegyverketett ' egyén, mert ,ezen eszközök nem alkalmasak sulyos testi sértés elkövetésér~. A szervezeti utasit ás . 11. §~ 2. I pontja értelmében hasináljuk a fegyvert pl. lm N~ ábort a csen tdieoéd, amint ,.. "Kis Albertet e]szével agyonütötte. A csend6r felszólítja a tettest, hogya fejszét te.gye le és adja meg magát, ha azt nem teszI, de . s61 azt mondja a csend6rnek, hogy ha _ hozzáQY.ul ff é i 'á a c.sendőr_IeWheti· ha nagyóbb késsel van ~lIátva karj~t megv~ghatja, vagy megsz~rhatJa, ha pe.~lg Nagy Oábor fenti eset utan egy fa mogé állt volna s 16fegyverével a fa 'mögül el6 nem jönne, ugy mint -védett helyzetben ~ lev6lel6heW. . ::--.. Tényleges + ellenszegiUés alatt azt értjük, ha ' valaki c~elekv6leg gátolja a csend6rt feladata te1jesltésében s ' csak fegyverhasználattal lehet ezen akadályt elháritani, 'Pl. mid6n a . csend6r egy házb~n h áz.ku ta tás végett be akar m.enni s egy valakI. ~gy fejszével az ajtóban áll. mondván : ~~I Ide j6 az halál fia, v.agy mIkor. a csend?r egy bünjelt 6rizetbe akar. ' vennt s valal~1 azon Ünjell e' a adja s késsel a , pl slkke~é- ~
-vagy
~
1-
. ~~~l
I
'
~
-'
'ix~~~-~"'" t ..r.Jl .J /1 - . r . I 'A ' ,
~7'-"V -:P->/ .... ~t>f.-V
• . .....
'_~~.
76
J(
ben a csendőrt a bünjel elvéteIében akadályozza, vagy a csendőr valakit beakar kisérni s egy más valaki a bekisérendőt megragadja s menni nem engedi, feltéve hogya csendőr egyedül van s igy 'az illetőt sem meg nem bilincselheti, sem el nem távolit hatja. Itt föltétlenOl szükséges, hogy a csendőr eUSzőleg szölitsa fel az illetőt az ellenszegOlés abbanhagyására, másrészt, hogya csendőr szolgálati teendőiben, ezen tettleges ellenszegülés által akadályoztassék. jogtalan volna a fegyverhasználat, ha valaki a csendőrt, midőn szeretőjéhez be akar menni, ebben akadályozná s a csend· őr az ellen pl. kardot használna.
. Ha valaki nem tettlegesen szegül ellen, hanem csupán nemlegesen ellenáll, pl. bekisérés közben leül s menni nem akar,
az fegyverhasználatra nem képez okot; épugy nem ok, ha valaki szO~al szegül ellen, pl. mondja: nem engedem, hogy elvidd kabátomat ; végül akkor sem lehet fegyvert használni, ha a csendőr az 'f- ellenszegülőt pl. rendelkezésére álló községi közegeivel megbilincselni vagy kényszereszközökkel elszállitani tudja. A szervezeti utasitás ll. §-ának 4. pontja a már elfogott, vagy őrizet al~tt álló, vagy kisért vagy elfogás végett üldözött, vagy pl. lakásán · még csak elfogandó veszélyes gonosztevőkre vonatkozik, kik anélkül, hogy a csendőrt megtámadnák, vagy vele dulakodnának, tehát erőszakos ellenállás nélkíil, midőn a csendőr rájuk kiált, hogy· álljanak meg, elfutnak.
Veszélyes gonosztev8 .az, kit ,a birQ:. ság, mely kisérés v~gett az III~tőT a csendőrnek átadta, mint Ilyet megjelolt pl. egy hires betörőt, akit a járásbiróságt61 a csendőrnek a törvényszékhez kell kisérni ; vagy az; ki, a nép, mint j l)'et ism~r, ~1. rs tb:sB1t ...woú'áuó, , haramia volt az .llIető, lpvábbá á ki ilk rablás II to atás emberö és bet" ses 10 s, e s gser s, szóv,.& enJáró büncselekmeny e Ko~sev~1 terheltetik. Ha nem ilyen egyén .menekul, az~ ésak OIdözni Jehet, de fegyvert használDl ellene nem lehet. A menekülő után 30- 40 lépésre kell futni s már e.zen távolságból lehet tudni, elprnető e az Illető vap sem; ha utját állani emberek nem akarJ~k, sem félre nem mennek, oldalfutás által kell szabad lőirányt keresni. Ha ' szuronynyal, vagy karddal elérhető a fogoly, ugy lábába kell szuroi vagy vágni. Oldözés közben soha sem szabad lőfegyvert vagy ka~dot
csupán azért visszahagyni, hogy konynyebben futhasson a csendőr. Háboru az, midőn pl. a mi államunk egy másik állam pl. Olaszország ellen hadat viselne. Ostrom állapot az, ha a rendet a polgár. hatóságok helyreállítani nem képesek s itt kihirdettetv~n az ostromállapot a ,k atonaság vt'szi át a rendfenn!artá~t, s a polgár,i biróság m~k~d~sét beszuntehk s a katonai biróság mukodlk. Háboruban az?k gyanusak, kik pl. háborub.an hadállá~am kat, haderőinket, mozdulatamkat, váramk.at megfigyelik" hogy róla az ellenségnek hlrt vigyenek. O~tromáUapot idején az gya-
,
,
I
fl
~~ "r
4~~ I
'i8 ~
"
~J nus, ki olyasmiben
a
!
/
"
~
~
~
gyanus, a, miért az ostrom állapot kihirdettetett, pl. lázadásban. Igy pl. háboruban egy há~alónak látszó egyén előőrseink kö[üI jár; aZQkat szemléli J S midőn a csendőr rákiált állj! ki vagy? I az futásnak ered; vagy ostromállapotnál egy szerb a magyar kormánybiztos háza előtt éjjel ólálkodnék s midlSn a csendőr re-ákiáltana, futásnak eredne; ez abban lehetne / gy.anus, hogy pl. a kO~J:TlánybiztQs házát ./ felrobbantani akarná, . r./"'~ 67. §. A testi ~pségben a' föltétlenül szükségesnél szándékosan nagyobb kár okoztatnék, ha pl. a csendőr a támadó 'szemét szándé. kosan kiszurná a helyett, hogy az arczba intézne döfést, vagy vágást. Gondatlanság. ból pedig akkor idézletnék elő nagyobb kár az életben, ha pl. a csendőr szuronyfámadáskor elmulasztaná a zárócsapó szárnyát j,o bbra fbrditani, s szuronyrohamnál a fegyver elsül ve val.akit megölne. Az ellenfél fegyverhasználat által akkor ~ tétetn ék a támadásra képtelenné, ha a csend. őr oly vágást vagy szúrást intézne a támadó karjára, hogy az a támadó eszközt kezéből kjejtené. . , A menekülő vesz~Iyes gonoszte~ő a menekülésre képtelenné tétetn ék, ha karddal bokáját vágn6k meg, ugy hogy tovább futni képes nem volna. A nép között azon téves hit él, hogy a csendőrnek csak _ vaktöltéssel szabad lőni, ha tehát a csendőrnek már első lövése nem J
I
tatál, ugy ezen hiedelmet csak ,megerl5sltl, s a támadók merészebbe'k lesznek; s add(g fognak támadni, mig vagy célukat elérik, vagy valaki közülök csendőrgolyót61 talál va el nem esik.
68. §'. Nagyobb embertömeg alatt legalább is 100 - 200 főből álló csoportot értünk. Ve- ' sz..élyes jellrget Ölt, ~z ' általuk okozott rendzavarás, ha mint pl. sztrájk alkalmával a munkások a munkaadót - támadják meg, annak laklslt osfromolj!1<'; vagy főiW..áBJ -hel fásnál a főispánt bántafiilazni akarják; nemzetisegi mozgalmaknál, pl. a románok, a tótok a magyarokat agyonverni akarják; biró választásnál a nekik. nem tetsző jelöl, tet akarják megtámadni stb. ' Megkeresésen kivül ilyesmík tudomására juthat a csendőr ~.áL-.észlelete; vagy a ~ámadott
eg,r.énneUávir.ó~eszé,lő lczel küldött értes' és.I::.!-'--~
vagy lovaskül "
. . Az embertömegtől a csen őrség tO-20 lépésriyire áll fel, hogy az egész ember1ömeget áUekintve, szemmel tarthassa, másrészt, hogy annak előnyoinulál\a eselén, védekezésre helye és ideje legyen. ,fedett há~tal ugy állhat fel a csendőrség, hogy 'hátamögütt magas kőfal, ház, töltés, dómboldal stb. . Iegyen, a honnan a támadás ~em érheti; ' ha a csendőrség körülfogatnék ily fedett . álláspont hiányában, ugy a csendőrök egymáshoz báttai fordulva, önmaguk nyujtsanak egymásnak fedett állást. Az őrs parancsnok ~Ital az embertömeg harsány
91
So hangon :.a törvény nevében c f~lsz6litand6 a szétoszlásra és arra, hogy esetleges támad~suk esetén ellenük fegyverfog használtatni, ml nehányuk életének feláldozásával fog jámI. Ez alkalommal az 6rsparancsnok egyes csendőröket kijelöl oly czéIból, hógy azokat, a kik a népet támadásra unszolják akik leginkább kiabálnak, azokat fogják el: s ~ tömegből rántsák ki, s vegyék 6rizetbe. Midőn a csendőrök ezen főczinkosokat és főlár.mázókat a tömegből kiragadják, 16fegyvereiket akasszák balkarjukra. A 16kész ~elyzetben álló csendőrök pedig arra figyelJenek, kogy ezekej a tömeg ne bántsa s az ellenük netán intézett . támadást esetleg 16fegyverei k használatával is háritsák el 'ha szuronynyal a1. elhárítható nem voln~ A többi csendőrrel az 6rsparancsnok :.szu .. ronyt szegezz f eJöre Indulj fc szavak használatával szurony rohamot Intéz' s az e '" czélra kijelölt csendőrök által a f6czin'kosok főlármázók és- felbujtók ' elfogása ekkor esz~ közlendő. Valamint elfogandók azok , is kik a szuronyok elől távozni nem akarnak ~em pedig megszurandók, mivel ezek csoportosulások alkalmával a rend fenntartása végett tett hatósági intézkedéseknek nem engede)meskedvén hatóságok és közcsend elleni kihágást követnek el, s ha ezek e kihágást ~ csendő.rség részéről törten t megintés után IS folytatják, a szolg. ul l t 7. §-a alapján elővezethet6k. ' Ha ~ tömeg a csendőrséget köve~kel dobálm, vagy rá lövöldözni kezdene vagy kaszákkal, fejszékkel rohanná meg, h~ még
van . id6, ujból figyeltneztetend6k a fegyverhasználatra, azután pedig az 6rsparancsnok vezényeljen : :.tDzelnl egyenest, az' ellenszegnIö néptömég, kész, ezét és tDzc-et. Ekkor a csend6rök ne a leveg6be 16jjenek, hanem a flSczinkosokat veg ék czéiba, azaz azokat, a tényleg ima ve e nek vagy támadó eszközzel közeledne Csei1Cf7Sr e a nem a tömegből j6 a k6, s ném tudni honnan jött a lövés; akkor nincs joga a csend6rségnek a tömeg közé lőni, mert · akkor nem a támadó, hanem ártatlan pusztul el, ha azonban a támadó látható, habár ártatlanok is környékezi k, le16hető. Ha szuronyrohamot intézfink, vagy 16fegyvert használunk s fegyverrel valakit támadni ,akarunk, az ne agg, asszony vagy gyermek legyen, mert ezek nent veszélyesek annyira mint a férfiak s azok a férfiak nélkfil ugy sem , tehetnek semmit sem. ' Ha a csendőrség a tul nyomó er6vel nem bir, s visszavot1ulni kénytelen, azt csatározó módon tegye, azaz egyik rész lőjjön, s a másik ezalatt vonuljon vissza, szóval egyik rész a másik visszavonulását fedezze. Ha ezeti nem az 6rsparancsnok, hanem tisz az osztagot, akkor annak paranc al sz . kell cselekedni, ha polgári Isztvlselő müköi ozre, az csak azt mondhatja, Hogy ' mily intézkedéseket akar, azonban annak végrehajtási módjáért a csendőr felelős'; pl. felszólitom,. hogy. a tömeget oszlass~· szét; ez megteendő, dc az, pl. hogy lőjjön a tömegre s ugy oszlassa szét az.t, már csak ,akkor foganatositandó, ha annak szük6
93
82 ; Jégét látja a. csendlS'r a fentebbiek szerI, 'tit . eII enesetben nem. . . 69. §. Fogoly az, kl fogházzal, rab: a kl börtön~ nel, fegyenéz, a ki fegyházbfintetéssel bantetteti k. Közveszélyes lehet bármely banc~elekmény ~Ikövetésével terhelt egyén, a kl oly magavIseletet tanusit amelylyel mások . életét és ~esti éps~géf av~gy vagyonát veszél~ez!etl, pl. mmdent tör, zuz s képes b~r.klt IS ~~gtámadni. .Ide tartozna~ ~ hara: m;~~ betorők r~b~ó%YllkoSOk, rablók;Jíion 11 .. p. a J r s írös~gfól fellt,vás folyn a toryényszé~hez kisérendők, ily eset- ' ~en a vlzsg~lóblró, v..agy fogházfelfigyeíő flgyelmeztetnt köteles a rsendőrt az ilIetlS'k ves.zélyes voltára és arra, hogy azok mi tektnt~tben veszélyesek; pl. mert életfogytlglam, fegyházra vannak. ítélve, s szökési szándekuk van, vagy mert az itélettel nem Jévén megelégedve mindent törnek zu znak elkeseredésükben s fel lehet ról~k tenni hogy kisérés kö~ben a csendlS'rt is megtá~ madják. A csendőr kisérés előtt az illetőket motoz,~a f!1e~, n~ncs·e náluk..,paprika, vitri61 reszel o, veső .. szóv a szökés e,lősegitésére a almas eszkoz, vagy fegyverül használható tárgy, pl. kés, forgópisztoly stb. Megjegyzendő, ~a francziaoTszágban találtattak foglyok," kik a szökés _ élősegltésére alkalmas e,~zkozöket, pl. v..ésot, fü ré szt, furót, reszeI?t egy tokba helyeztek s '.a tokot végbelukbe tolták s igy motozáskor ezen tárgyak megtalálhatók náluk nem. v..oltak. Ha nősze-
mélj}'t kellene-megmotozn!, ugy aza fogházőr, hivatalszolga vagy kapus felesé é köz- remfiködésével eszközlendő, z z a motozást ezen közremfiködéS nők végezhetik, Ma a fogblynak pénze vagy gyürü, órája volna, ezt a hatóság a csendőrnek szintén átadja, ' hogy azokat a fógo)ylyal együtt adja át, A' csendőr ezekr<Sl átvételi' elismérvényt ad a hatóságnak. Azon hatóság pedig, melynek , a cSendőr a foglyot átadta viszont a csendőrnek nyugtázza;. hogy ezen tárgyakat tőle LA átvétte. Ha a csendőr látja, hogy hideg van l' ., s a fogoly csak ingben 'és mezitláb van, téli ruhát és lábbelit kell kérnie a fogoly részére, valamint ha gyalog kisérendéS és se kenyér, se mas' ennivalója nincs a fogolynak. s a kisérés ebéd vagy vacsora idejére is kiterjed, kérjen pénz előleget is a fogoly élelmezése végett (reggeli, ebéd és vacsora ai«fill#r). Ha pedig látja, hogya fogoly , , IP vagy beteg s az utat gyalog kell megtenni, 11 fogházorvossal meg, kell vizsgáltatni, . hogy menetképes-e s ha nem volna mel}etképes, a hatóság határo!-atát kell kikér~i, hogy ' már most eléSfoga.ton fog-e kisértetni a fogoly, vagy a kórháznak fog átadatni. Ha a fogolykiséret hatósági fel- ' hivás folytán történt, ugY, a fogóly, noha elegendő pénze volna, nem ázon a szállitó eszközön kisérendő, amelyen azt· a fogoly akarja, pl. bérkocsin, hanem azon, amelyen a hatóslig határozta , meg a kiséretet,. esetleg pl. gyalog. Ha csendőr eléSleggel láttatott el, kiadásairói nyugtákat szerezzen be, s azokkal
r1
'.1
6-
sdmoljon el. Bimfily url gyomru is lenne a felhivás folytán kisért fogoly, ha csak . külön nem tétetett rendelkezés mikénti élelmeztetésére nézve, napi ' 70 fil/érnél több nem, költhet6 a ,napi étkezésrel--< ,70. . A csend6r a foglyot ne 3 lépés nyi távolságból, hanem megfelel 6 .közelb61 kisérje, tehát ugy, hogy szökés esetén azonnal elérhesse; másrészt, hogy ha a fogoly a csend6rt megrohanni akarná a csend6rnek helye és ideje legyen még a védelemre tehát mint~gy l és féllépésnyi távolságból: A csendőr a fogolyhoz mit se szóljon attól mit se kérdezzen. Nem szabad tehát ~ foglyot kisérés közben a terhére rótt büncselek~ényre nézve kikérdezni azért, hogy esetleg tanuk hiányában ütlegelés által ~ényszeritve legyen a fogoly a cselekmény beismeréséte. A csend6r kisérés közben ne vegye le szemét a fogolyról; s bármit tesz is a fogoly a ~send6r mindig vele legyen. Igy pl. jegyváltáskor is. ott legyen a fogoly a vas uti pénztárnál. A fogolylyal csak az a hat6ság J 3 ki átadja vagy átveszi, továbbá a fogház: / ' . orvos, vagy a motozó nőszemély beszélhev .~: ,csupán, más senki. Ha valaki a fogolyhoz közeledik, felszó/itandó, hogy távozzék a fogoly tól, esetleg er6szakkal is rriegakadályozan~6 az i1Jet6 ezen cselekményében. Különosen, ha több fogoly kisértetnék tilos ~ fogolynak fogoly társaihoz beszélni' kéz. J~lekke/, s6hajtá~, köhécselés, vagy ~zem pJllantásokkal érmtkezni. Ha a fogoly étke-
85
zik, ez ne a közönség körében, hanem../ esetleg kOlön szobában a csend6r jelenlétében és kés s villa nélkOI történjék, mert az ut6bbiakkal a csend6rt megtámadhatná.t:-- vagy öngyilkos tehetne. Bort, sört, vagy' , pálinkát a fogolynak adni nem szabad . .Ha a fogoly vizelni, vagy természeti szükségét végezni akarja a csend6r menjen vele, ~ fegyverét is vigye magával: Este a szobá· ból ne engedje ki el6re e czéiból, hanem ez esetben a csendlSr a kezében tartott -füz6 lánczon vezesse a foglyot, mert sok. fogoly kOIönösen czi án ilyenkor ugrot!; meg. A csen r a ogo y nadrágszijját alvás Idejére vegye el, nehogy az magát fe/akassza .. Veszélyes fogoly kisérésére az 6rsparancsnok mindig két ,csendőrt vezényeljen ki. Órsparancsnok mindig előte tudja meg az átadó hatóságtól, vajjon veszélyes fogo~ fog-e kísérte!ni. . 71. §.
A felhivás v'agy megkeresés folytán vagy a saját kezdeményezésből eszközölt fogoly . kiséretnél a tárkarabélyt a szolgálat meg,k.ezdése előtt meg kell tölteni. Ha vasutra va'gy haj6ra akar a csendőr feIszáJIani, beszánás előtt vegye le á szuronyt a fegyverről, s a hüvelybe rejtse; miért is .u ily utazás e16re látásakor a csendőr a szuronyhüvely t is vigye magával; leszálláskor ismét , ' a szurony feltüzend6. Ha leét csendőr kiséri a foglyot, el6bb az egyik csendőr, azután a fogoly, s végOl a
'If
87
86
l
l! \
másik csendőr !'záll fel. Ha egy csendőr kiséri a foglyot, előbb a fogoly száll fel, s közvetlen utána a csendőr. Mielőtt a csendőr a fogolylyal felszállana a kalauz felkérendő, hogy a fogoly s a saját maga részére külön k.ocsi szakaszt, vagy fül két adjon, hogya fogoly ne legyen a többi utas között. A kalauz egyuttal felkérendő, hogy a kocsi tulsó oldalán levő ajtót, ha az még meg nem történt volna, kivülről zárja el, nehogy a fogoly előbb felszál/va a tulsó oldalra nyíló ajtót kinyithassa és kiugorjon. Ha két csendőr kiséri a foglyot a vasuti kocsiban a fogoly közbül és szemben ültetendő, ha csak egy csendőr van, ugy az az ajtó felől üljön, a fogoly mel/elti ablak pedig btlzárandó. Ha a fogoly a csendőrt a vonato n megtámadná, ugy kardjával szurás utján védekezzék, s ez esetben a vészfék is meghuzható s ha nem volna közelben utas, ki a csendőr segélyére lehetne, ugya kalauz hivandó segítségül oly czélból, hogy a fogoly megbiIincseltessék. Az esetleg megsebesitett fogoly a legözelebbi állomáson, hol orvos van kiszálIit:mdó, hogy orvosi segélyben részesittessék ; addig is a legelső ál/omáson a fogoly sebe kimosandó s a sebkötöző csomagból , bekötö- , zendő.
,f ,
,'"
' , ,, '
'
' ',
J,
72. §. ,o " fogolyátvé!elkor az átadótól mindenkor meg kell kérdezni, vajjon a fogoly veszélyes-e, s ha igen, ugy azonnal megbilincselendő, S a bilincs rajta hagyandó, mig
!.o-
átadva nem lesz. Kül önösen, veszélyes goly az, a melyik ~gyszer m,~~' ellens~egul,t, vagy erre vérengzo, v~rekeGo term;szetenél fogva hajlammal bIr, avagy rablo, ~~o,n álló, betörő, vagy gyi1koss~g?,al, emberole~ sel sulyos testi sértéssel, hatosag, avagy magano~ok elleni erőszakkal van terhelve stb. 73 §.
I
Több fogoly ugy kisérendő, hogy az egy és ugyanazon cselekménynyel terhelt egyenek együvé ne kerüljenek, hanem pl. a tolvaj a gyilkos sal menjen egy sorban: Ha csak két tettestárs kisértetik, akkor Ilyen elkülönítés nem lehetsége,s, s. ilyenkor ügyelni kell, hogy ezek szaval, tntes~kk :1 egymással ne érintkezhesse~,el<. E czelbol tehát előre figyelmeztetendok a foglyok azzal, hogy aki e tekintetbe~ nem .. ellg~ delmeskedik, az mint rakonczatlan buntetesül meg lesz bilincselve. I
I
,
74. §. " Ha egy fogoly u!közbcn mt;gbe,tegszik ~ ennek csalhatatlan jeleként laz eszlelheto rajta (ütere a rendesné! gyorsa,?ban ver, hőmérséklete magas), s azt mondja" hogy a rendeltetési helyig gyalog menl11 keptelen, ugy a legköze!ebbi ~özségben, hol orv~s van, megvizsgaltatando, s ha az orvos ,.IS azt állítja, hogy menetképt~len, ,~kkor tole erre nézve bizonyítvány kerendo, s ~zután ennek alapján előfogat r~n~el.endo , s ,3l tovább kisérés előfogaton tortel11~. ,!,z el?fogat szükségét bizonyitó orvOSI blzonylto
II
88
89
vány az előfogali költség elszámolása végett az átvevő hatóságnak felmutatandó, s bevonuláskor az őrsparancsnokságnak átadandó. 75. §.
Ha a fogoly utközben olyképen betegszik meg, hogy orvosi gyógykezelésre van szüksége, ugy ez neki megadandó, azonban az orvosi és gyógyszerészi dijakról elszámolás végett számla szerzendő be, illetve kérendő. Ha utközben az éj áll be, ugy a fogoly a községelőljáróság által e czélra kijelölt helyen, községi fogdában, vagy községházán őrizendő a csendőrök által. SuIyosabb büncselekménynyel, tehát büntettel terhelt egyéneknek őrizet nélkül hagyásával és tisztán a községi fogdában való bezárásával nem szabad megelégedni, mert ha a fogoly megszökik onnan, ugy ezért a csendőr lesz felelős. A csekélyebb büntet~ndő cselekménynyel, kisebb vétség és kihágássaI terhelt fogolynak a község elől járó~ág őrizetére bizása a szolgálati utasitás 44. §. értelmében meg van engedve. 76. §.
Utközben akkor fordulhatnának elő oly bajok, melyek miatt az őrkiséret a tovább szállításra nézve aggodalomba ejtetnék, ha pl. az őrkíséret éppen éjjel érkeznék azon községbe, hol a foglyok czinkosai vannak, kik felfegyverkezve az őrkiséretet megtámadással fenyegetik. Ekkor a községelőljáróság révén kiszolgált katonák, erdő, mezőőrök, községi rend-
őrök,
pénzügyőrök stb. felfegyverkezve, esetleg fejszékkel és vasvillákkal az őrkísé ret támogatására kirendelendők, s a menynyiben az őrkiséretet tényleg megtámadnák, a támadókat figyelmeztetni kell, hogy ha támadásukkal fel nem hagynak a fogoly le fog lövetni, tehát élve semmiképen sem szabaditják meg, miért is czéltalan támadásukkaI hagyjanak fel, mert azért ők is életükkel lakol nak. A fogoly lelövetése azonban csak veszélyes gonosztevőknél van megengedve. mert ezeknél a kiszabaditás az elmeneküléssel egyérteimünek vehető.
77. §. -IHa pl. a viftenczi járőr a foglyot a brezovai őrsre kiséri azon czéIból, hogy a fogoly a brezovai őrs által tovább kisértessék Miavára, akkor a foglyot kisérő járőr a brezovai őrslaktanya udvarára vonul fel, a kisérő levelen vagy felhiváson a fogoly átvételét elismerteti, s ugyszintén az őrjá rati lapon is, azután pedig őrs ére visszatér. A brezovai őrsparancsnok a kisérő levélre ráirja a továbbkiséreUel megbizott járőr nevét, s a foglyot ez esetben Miavára kisérteti, hol a járőr a fogház udvarára vonul fel. A foglyot a járőr holmijával együtt a fogházfelügyelőnek, vagy a vizsgálóbirónak, illetve ennek az átvételre jogosított irnokjának átadja, ki a kisérő leveleit vagy felhiváson az átvételt elismeri, s a járőrnek, ez pedig őrsparancsllokának átadja. Az őrsparancsllok ezután azon őrsparancsnok nak küldi vissza a felhivást, amelyiknek
-
,
• járőre a fogoly elfogását eszközölte l~hát pl. fe,ntl esetben a vittenczinek. Ha t~vább kisérésre hivatott 5rsön csend5r nem volna s egyh~mar bevonulása sem vólna várható' ugy á Jár5r, az rel5irt pihen5 megtartás~ utá~ tovább kiséri a foglyot a legközelebbi / 5rs19• ::.:;.;" lj'
79. §.
Ha a csendőt saját kezdeményezésből fog el valakit, azt személyileg motozza meg. ~a 0'6 az illető, _az iIIet5 motozását meg· blzható n5, 5rson iz 5rs őz5n5 teljesitse. ~ A motozáskor a fogoly 'összes ruhái <átkutatandók, slSt még csizmáit is le kell huzatni és. megnézni, nem rejtett-e ~da valamit a ml szökésre, támadásra alkalmas vagy nincs·e valamely bOnjei birtokában. Á fogoly ha s~ját . kezdeményezésb51 lett ' elfogva és kIvánJa, hogy kocsin, hajón, vagy vasuton ' u!~zék ez neki megengedend6, de a vitel: dlJat a c~e~d5rért js megfizetni köteles és pedig sajátjából és , ugyanazon koc·siosztáJyban, a melyben 'Utazni akar. Ha az ily fogoly ko'csin akat utaznj, részére nem e16· _, fogat állitandó e15, hll,:!n~ e:m '!!..,.....!'m!.!.!a~J.L--.w~_ vagy szekér, a melyé a uvarosnak az általa kivánt ár fizetendő. A viteldjj előre lefizeten.dör feltéve,' hogy alogolynál lev5 p nz nem , lopott, vagy sikkasztott tárgy mert ~ ily pénzblSJ még utóJa~os ínegtéri~' \ tés fejében sem szabad bármit is elkövetni A kocsi után a csendőr és s fogoly egyOt~ tesen mennek keresés déljából ..a bérkocsi tulajdo~oshoz i s e~ csak akkor net;n telJe-
sithet5, h~ a fogoly szökési vagy ellen sze-' . gOlési szándékkal bir s a kivánt szállítóeszközök igénybevtelét csakis ezen szándéka ,könnyebb végrehájtása végett kivánja, mert pl. a fuvaros ép~n valamely fsmer6se volna a fogolynak, vágy a fogoly c~ak azért akar hajón -ntazni, hogy onnan- öngyilkossági szándékból a vizbe ugorhassék, avagy vasuton csak azért akar utaJni, mert , tudja azt, hogy ugyanazon vonattal mennek esetleg szabadlábon hagyott czinkost~rsai is akikkel a csendőr ellen merényletet tehetne a vonaton. .. A csend5r szóigálati teend5ivel még akkor nem volna összeegyeztethet5 a fogolynak fenti kivánsága, ha pl; a csendőrnek a fogoly" Iyal még valamely tanu vagy káros, kikérdezése végett X. vagy Y. községbe is el kellene menni, miel5tt az {)rsJe 'bevonulná, v8gy a fogoly átadási helyére utazhatna s a vonat, melyen a ', fogoly utazni ' akarna nel11 menr,e át, vagy nem állna meg jelzett -. községben. J BO. §. _ Ha egy közveszélyes rablógyilkosnak őr zése a törvényszéki f5tárgyalás al,att II börtönőrök által aggályos volna, 'ugy kivéte." leSen á csend6rök is 5rizhetik. A f~glyot 5rz5 csend5r épen ugy viselkedik,' mint .a ' katona, ha 5riz;
. ~3
, Ennek oka az, hogy a foglyot 6rző járőr {ilve el ne aludjék; járva, vagy állva el nem aludhatik, mert akkor elesnék, s épen esése által ébredne fel. Ha valaki a fogolylyal beszélni akar, ugy • erre a vizsgálóbiró engedélyét köteles ki- I kérni, ennek engedélye nélkül és a fogházfelügyel6, vagy megbízottja jelenléte. nélkül a fogolylyal nem beszélhet, kivéve az orvost, vagy a biróság erre jogositott tagját, az ügyészt, vagy bábát, ha erre szükség van. IJ Ha a fogoly akar valakivel beszélni, ez is a hatóság, vagy vizsgálóbiró tudomására adandó, de olyképen, hogy a csendőr ez ok~ól 6rhelyét el ne hagyja, azaz a fogoly kivánságát valamelyik fogházőr közvetítésével adja tudtul az illetékes helyre, Magának a csend6rnek a fogolylyal beszélni soha sem .szabad.
82. §. BünOgyi nyomozó cselekmény alatt a,zt a ténykedést értjük, mikor a csendőr egy már megtörtént büncselekmény tettese után puhatol. E ténykedést a ésendőr az emlitett városokban nem végezheti, mert ez a rendőrség joga és kötélessége. A csendőr e ténykedést csak községekben végezheti. Tehát ha egy már megtörtént büntetend6 cselekményt, pl. oly lopást közöl valaki a csendőrrel, mely városban követtetett 'el, ugy a csendőr nem nyomoz bennük, hanem a rendőrséget értesiti róla a nyomozás megejtése végett.
E szabály alóli kivételek a későbbi §-ban tárgyaltatnak. Azon egyéb közbiztonsági szolg~latok alatt, melyeket a csendőr s rendezett tanácsu városokban végezni köteles, a nyomqzó szolgálat kivételével a többi praeventiv (megelőz(5) szolgálat értetődik, mint a rendes szolgálat, (a vásár és bucsu ügyeIe... tet stb.). Szóval a csend6r a rendezett tanácsu városok bel- ~s külterületén portyázni köteles s észJeleteít a rendőrség tudomására ho~ni tettenérés esetén a büncselekmények végh~zvitelét, folytatását megakadályozn i köteles, 'de h~ már egy megtörtént büncselekményrql szerez tudomást, ugy a nyomozást nem ejti meg, legfeljebb, ha a késedelem veszélylyel jár, hanem a rendőrség tudomására hozza az esetet.
.83. , §,
Belterlilet alatt a város utczáit, házait, tereit és a beltelkeket értjük. Kfilterfilet alatt pedig a városhoz tartozó majorokat, pusztákat ~s a- kültelkeket értjük a város I. földrajzi határáig. Ügyészség alatt a törvényszéknél muködö vádhatóságot értjük. Vizsgáló vagy kiküldött biró alatt a törvényszéknek vagy járásbíróságnak bünügyekben ténykedő biráját vagy albi ráját értjük. Nyomozó cselekmények alatt egy bünügy kide.ritéséhez szükséges adatok beszerzését értjük. Saját kezdeményezés alatt azt értjük,
Q4 ,
~id6n a csendlSr ne~ felhívás vagy ' megkeresés folytán, hanem önakaratából cse. lekszik. Észlelet alatt azt értjOk, midlSn a csendlSr a helyszinén látottak vagy hallottak alapján jár el. '' -A késedelem -akkor Jár ,v eszélylyel, . ha pl. a tettes megszökni, a fenyegetett cselekményt végrehajtani, a bünjeleket megsemmisiteni vagy elrejteni akarná. ,
Az alatt, hogy a cserid6r csak anynyiban Jár el, amenpyibeil a késedelem veszélylyel Jár, azt kell érteni,
hogy a csendlSr csa~ azt bi:ztosltj~ a. mi fellépése néfkül a . büncselekmény klderJtését és a tettes kézrekeritését neheziten~, pl. ha a tettes szökni akarna, elfogná, vagy ha . a cselekményt végrehajtani, a bünjelt elrejteni vagy megsemmisiteni akarná, ugy . mindezekben a tettest megakadályozná; Egyébre azonban müködése nem terjedne ki. Egyébként ha a késedelem vesz~yly«:l nem jár, s a csendlSr egy a város teruleté~ elkövetett kihágásról értesm, azt a várOSI rend6rkapitányi hivatal nak értesítés utján tudtára adja; vétségef az illetékes kir. járásbiróságnak ; büntettet a kir. ügyészségnek jelent be. Ha a csendlSr a késedelem veszélylyel járván valakit elfog a város területén, pl. egy betör6t, ~zt a váro~ .rendlSrkapitányi hivatalnak adja át a bun)elekkel együtt, kivéve ha az iIIet6 felhivás folytán J enne elfogandó, mely esetben az illetlSt a felhi~ó járásbíróság, vagy vizsgáló birónak kelIeRe
:v
átadni, tnelj esetben azonban a városi rend6rkapitányi hivatal az . iIIet6 egyén elfogásáróI ' és hbvatörtént átadásáról érte~itve 1esz. PI. a c.sendlSr laktanyába beront egy ember azzal, hogy egy ember feleségét , leszurni akarfa, . a honlevlS csend6r gyorsan felszerel, a meréhyl6t cselekményében meggátolja s a további nyomozás végett a rendlSrkapitáriyl hivatatnak az illetlSt, a kezében tartott késtlSl (st megfosztva, a bünjel1el egyOtt átadja. .' • Vagy pl. ha a járásbiróság felhívja az lSrsöt, hogy az lSrskerOJetben · .lopás büntettét elkövetett Nagy Gábort fogja el és kisérje . be a járásb~rósághoz, a járlSr az 6rskörletben az elfogandó után hasztalanul ny?mC?zoU, de férti utjában 6t X. város ~gylk utczáján pillantotta meg, ugy az IlIetm ekkor elfogja és ,a felh~vó járásbirósághoz kiséri, a városi rendlSrkapitányi hivatalt. pe· dig értesiti, hogy N. N. felhivás folytán elfogandó ekyént a~ városban feltalálta s a felhívó hatóságnak átadta. J
SS. §. .
Hogy tend6rl hat6ságok alatt mit 'értünk, az a szolgálati utasit ás . 92. §-ban van megha~rozva. Alárendelts,ég alatt azt értjük, hogy azok a kiknek -a kérdéses személyek alárendelve vannak, azokkal szemben, kik nekik alárendeltek el61járói jogokat gyakorolnak, azaz parancsolnak, felellSségre'vonnak, áthe-, Iyeznek, min6sitenek stb. ~ . SOrg6s szOkség esete, a mIkor ,a rend-
.
96
97
őrhat6ság nyomoz6 cselekményekhez saját területétt a csendőrséget- is igénybe veheti a következők: Orvvadászok fegyver elkobzása, házkutiitás utján lázít6 röpiratok elkobzása, egy nagyszám u pénzhamisit6 banda leleplezése, stb. A csendőrség ez esetben csak mint karhatalom támogatja a rendőrséget, azaz arra ügyel, hogy személyük támadások ellen megvédessék, s feladatukat akadálytalanul teljesithessék ; pl. hogy az orvvadászok fegyverei k elkobzásakor a rendőröket ne bántalmazzák és fegyvereiket erőszakosko dás nélkül a rendőrségnek szolgáltassák át ; a csendőr ez alkalommal a rendőr hivatalos eljárásában cselekvőleg részt nem vesz, azaz pl. az orvvadászok elrejtett fegyvereit nem kutatja, hova · létükre nézve az orvva- · dászokat nem kérdezi ki, sz6val nem nyomoz. A csendőr ez alkalommal csak ugy tekintse magát, mintha ad6végrehajt6hoz karhatalmi . segédlet végett lenne kirendelve.
székvárosban, akár egy törvényhat6sági vagy rendezett tanácsu városban megJordul a járőr, a vagy egyes csendőr, nem nézheti el tétlenül a szemük láttára történő büntetendő cselekményeket, hanem közbelépés által a büncselekmény véghezvitelét, folytatását vagyismétlését megakadályozni köteles. Pl. a galántai járőr Nagyszombatba egy foglyot kisért, térti ut jában a nagszombati állomás közelébell, egy végrengző verekedést észlel, ez esetben nem nézheti azt tétlenül, tisztán azért, mert ez nem az ő müködési területe hanem köteles a vérengzést megakadályozni, a cselekmény mibenlétét, a tettes és részesek kilétét megállapi~ tani, a tetteseket a bünjelekkel együtt a területen illetékes rendőr hatóságnak, tehát Nagyszombatban a rendőrkapitányi hivatalnak, - ha ped ig él galántai járőr ezen cselekményt pl. a nagyszombati járás hoz tartozó Szilincs községben észlelte volna, ugy a nagyszombati föszo(gabirói hivatal nak _ átadni; ha pedig az elfogás a 117. §. értelmében nem volna szükséges, ugy az esetről az illető rendőrhatóságokat értesiteni. Ha a veszéyl, a személy és vagyonbiztonságot közvetlenül nem fenyegeti, pl. ha a galántai járőrnek Szilincs községben egy asszony azon panaszt adná elő, hogy őt egy ottani lakos, ki azonban jelenleg két heti munkába Budapestre ment, azzal fenyegeti, hogy eltöri a lábát, ez esetben a járőrnek ez ügyben semmilyen beavatkozási · joga nincs, mert ezen veszély nem közvetlen s igyapanaszost panaszával vagy a
fg-. §.
'l'
A vármegyék közigazgatási járásokra vannak felosztva. 6rseink őrjáratai és körletei oly beosztással birnak, hogy minden őrs és annak tereptárgyai egy szolgabir6i járáshoz tartoznak. Igy pl. a spáczai, nagyszombati, nádasi, czifferi és szeredi őrsök a nagyszombati járáshoz tartoznak. A járőrnek indokolatlanul egyik járásb?1 a másikba, portyázás alkalmával átmenme nem szabad. Ha azonban akár idegen fő szolgabir6i járás területén, akár a fő- és
7 ~:
:·'-0
98 nagyszombati őrshöz, vagy a föszolgabirói hivatalhoz, esetleg a járásbirósághoz utasitja. Ha a járőrök ily idegen területen egy tettest, pl. egy betörőt elf?gn~k, ~zt ne~ a táblázatos kimutatás szert nt 11Ietekes VIZSgálóbiróhoz vagy járásbiróhoz, hanem mindenkor eze~ területen illetékes rendőrható ságnak adják át; teh.~t ~udap~st;n. a kerületi kapitányságnak, torvenyhatosaJ~1 ~s re~ dezett tanács u városokban avarOSI kapltányságnak községekben a főszolgabirói hivatalnak. 'De nem csak az ezen területen valamely büntetten tetten ért egyéneket kell ezen rendőrhatóságoknak átadni, hanem a nyomon üldözött egyé~eket is. .~I: a galántai járőr egy az őrskörleteben betorest elkövetett egyént nyomon üldöz s az i1I~ tőt a nagyszombati járás területén, ~~. ,?Zllincsen fogja el, ez esetben ezen be~o:?t ,se nem a galántai vagy nagyszombatI Jarasbírósághoz, se~ pedig a pozsonyi törvényszék vizsgálóbirójához, . hanem a., n.agy,j. szombati főszolgabirói hlvatalh~z ~1~e~1 be. '. v , .A községi előljárósághoz valo kIseresnek fC) Ccsak erdei, vagy mezőrendőri ügyben el.követett kihágások esetében van hely~. M!vel a táblázatos kimutatás csak ezen klhágasokat utalja a községi előljáróság hatáskörébe 20 illetve 40 koronáig elkövetett kártételek es~tében; pl. a galántai járőr egy betörő üldözésekor a szilincsi erdőn áthaladva egy czigány t 10 K. erejéig terjedő falopá.son, vagy . az ottani szántóföldeken egy cZIgány t 30 korona kárösszegü káposzta lopáson tetten
t/I
99 ér!,. ez .esetben köteles az illető czigány t a sz!llllCSI községi előljáróságnak átadni. , 90. §. A törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsu városokban tartó~kodó bünt;ttes elfogásának halasztása akkor járna v~szelylyel, ha pl. Nagy Péter kosuthi lakos kl a galántai őrskörletben betöréseket köve~ tett volna el, Nagyszombatba menekült volna s onnan esetleg tovább szökésére ~ol~~ ~ilátás,s mivel a galántai járőr az IIlet?t Ismerne, a nagyszombati rendőrség pedIg nem~, e.,z , esetb:~, a . galántai őrspa ranc~nok ]arorenek or]aratJ lapjába előir hatna, hogy a Nagy Péter kosuthi illető ségü, szök~sben I;v? betörőnek Nagyszombatban valo elfogasat foganatositsa. Az idegen őrs és járásbeli csendőrnek átlépése ily idegen területre kivételesen még ~kkor is történhetnék meg, ha pl. maga az Id:gen rendőrhatóság keresné meg e czél?ol .az ,idegen őrsöt. PI. a galántai őrs e~tesltene a nagyszombati rendőrkapitányi hivatalt, hogy egy galántai kereskedést feltörtek s a tettes a lopott tárgyakkal együtt Nagyszombatba menekült; ezen értesitésre a nagyszombati rendőrkapitány értesitené a galántai őrsö,t, hogy egy ,ottani zálogházban ' a lopott targyakhoz hasonlóak feltaláltattak s a zálogház tulajdonos bemondása alapján egy nagyszombati munkakerülő őri zet alá vétetett, miért is megkeresi a galántai őrsöt, hogy ez irányban a nyomozás megejthetése végett egy járőrt küldjön oda. 7'
