Üzenet a társadalomnak
Idei Országos Küldöttgyűlését a Magyar Orvosi Kamara 2010. december 4-én tartotta. Éger István az érdemi munka megkezdése előtt kedves kötelességének eleget téve, idén 11. alkalommal adta át a kamarai munka elismeréseként a Hippokratész emlékérmet, a Summum Bonum Díjat, valamint a MOK médiadíjat. A MOK Hippokratész Emlékérem Kuratórium elnöke, Szász István Tas így köszöntötte a díjazottakat: „Választhattam néhány lazán elegáns és formális üdvözlő szó és egy lelkiismeretem szerint most kikívánkozó tisztázó megszólalás között. Utóbbit választottam. A Magyar Orvosi Kamara életében ennek a kitüntetésnek az átadása mindenkor fontos volt, de most különösen nagy jelentőséget kap. Sokszor és sokat panaszkodtunk arról, hogy erőnk végéhez érkeztünk. Jogosan emlegettük teljesítményünket, melynek nyomán a magyar egészségügy összeomlását évtizedeken át sikerült a szó szoros értelmében életéveink számának és minőségének kárára elodáznunk. Vártuk a megváltó szemléletváltozást, a megoldás felcsillanó reményét. Ennek alapján tulajdonképpen az egész magyar orvostársadalom részesülhetne egy nagy elismerő kitüntetésben. Mint tudjuk, és mint megszokhattuk, nem ez történt, hanem sokig éppen az ellenkezője. Sajnos még ma is vannak ilyen hangok s gyakran jogosnak is tűnhetnének, csak éppen megroppanásunk hátterét nem boncolgatják. Ahogy mondani szokás: rajtunk csattan az ostor. Az – ironikusan – nagy fehér mágusnak titulált és a nagy fehér semmiből működő orvostársadalmon. Válságok korában, válságos helyzet radikális műtétekre emlékeztető megoldásának idején tudjuk, hogy nem várhatunk el azonnali megoldásokat. Sőt, paradox módon éppen mi, a türelem bajnokai, az átmeneti időket egy életen át érvként lobogtató ígéretek talán legfőbb kárvallottai, kényszerülünk újabb türelemre. Egyedüli vigaszunk, hogy talán utoljára. Vagy így, vagy úgy. Mert ez a nagy kísérlet vagy sikerül, amint azt hinni szeretnénk, vagy valami nagy baj vár reánk. Nem csak az egészségügyre. És ezt nem szabad elfelednünk. A Kossuth nóta lassan feledésbe merülő sorai kísértenek. Itt és most valóban egy nemzet sorsa forog kockán, miközben a körülöttünk forrongó világ sem dicsekedhet ennél kevesebbel. Életveszélyes válságok rakodnak egymásra, fonódnak rettentő hálóvá. Emberi hibából mindahány. Minden válságok közt azonban a legveszedelmesebb a morális, melynek megoldása nélkül nincs kiút a megannyi egyéb kátyúból sem. Mert a megoldás bennünkemberekben rejtőzködik, nélkülünk, egymagukban, a vezetői szándékok ezt semmilyen irányba nem tudják befolyásolni. Jó irányba pedig csak akkor, ha minőségünket képesek vagyunk megőrizni. A minőség pedig áldozatot jelent, szolgálatot, többletterhet. Kitőlkitől ereje szerint. A mai kitüntetettek jelképesen sok más kolléga helyett kapják az elismerést. Ők is azok közül valók, akik képesek voltak a kötelező, az elvárható mellé olyan többlettel hozzájárulni, amely nélkül nem lehet előrelépni. Sem esetenként, sem általában. Köszönjük meg hát nekik azt, hogy példájukkal minket is lelkesítettek, figyelmeztettek, hogy igazolták: érdemes és lehet tenni. Akkor is, amikor reménytelennek látszik minden. Mert mi más a remény, mint a reménytelenség harcos és bizonyító erejű cselekedetekkel történő tagadása. Legyőzése! Tehát nem egy ködös álomkép.
Ennek jegyében szeretném most átadni az idei Hippokratész emlékérmeket. Kövessük őket és azokat, akik még hasonlóképpen tettek, de nem kaphattak valamennyien kitüntetést. Ők is közöttünk vannak, ismerjük őket és sokra becsüljük, amit tettek, ahogyan éltek. A kitüntetésben Dr. Benoist György, Dr. Herczeg Olga, Prof. Dr. Nemes Attila, Dr. Sziray Zoltán és Dr. Tornyi János részesültek. Dr. Benoist György, közelebbi és távolabbi munkatársainak véleménye szerint, a klasszikus orvos archetípusa, a hivatásrend közismert és közszeretetben álló tagja, az Orvosi Kamarai feladatok felvállalásában mindenkor kiemelkedőt nyújtó kolléga. Dr. Herczeg Olga kollégái és betegei között az a vélemény róla, hogy emberi, etikai tartása példamutató, mindennapi gyógyító tevékenységét végtelen humánum, elkötelezett hivatástudat hatja át. A Magyar Orvosi Kamara megalakulása óta, annak célkitűzéseiért fáradtságot nem kímélve és megalkuvás nélkül harcolt. Prof. Dr. Nemes Attila a Magyar Orvosi Kamarának – annak létrejötte óta – kiemelkedő egyéniségei közé tartozik. Tevékenysége nem csupán példaértékű, de rendkívül eredményes is volt. 2008 óta professzor emeritus, számos magas kitüntetés tulajdonosa. Dr. Sziray Zoltán több cikluson át országos kamarai küldött. 2002-től és jelenleg is, mint Etikai Bizottsági elnök tevékenykedik. Következetes, eredményes és példamutató kamarai munkájával, szaktudásával valamint szakmaszeretetével is nagy tekintélyt és elismerést vívott ki magának. Dr. Tornyi János negyedszázados kiemelkedő szakmai tevékenysége közben végzett több mint egy évtizedes kamarai tevékenysége nyomán, Jász-Nagykún-Szolnok Megye egészségügyi ellátó rendszerének megbecsült és köztiszteletben álló tagja lett. Média Díjat kapott Bekesné Monos Márta, a Magyar Rádió miskolci munkatársa. Húsz éve elsősorban az egészségügy mindennapi problémái foglalkoztatják. Az általa vezetett műsor egyfajta „nyitott rendelő”, melyben a megszólaltatott rádióhallgatók, mind a szakorvosok pozitív visszajelzései mutatják a műsor népszerűségét, szükségszerűségét. Niczky Emőke, a Magyar Hírlap főmunkatársa. Hű krónikása a MOK által 2004. május 24-én alapított Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal munkájának. Kiemelt szerepe volt a társadalombiztosítás rendszerének megőrzése érdekében folytatott orvoskamarai harcunk sajtó megnyilvánulásaiban.
Summum Bonum Díjban részesült Dr. Szabó István, a vörösiszap tragédiát személyében is elszenvedő, mégis kiemelkedő gyógyítói helytállást nyújtó devecseri háziorvos. Megtehette volna, hogy rászorulóként, érintettként, az orvosi ellátást, kezeléseket megkapva félrevonul. Ő maradt, látta, érezte, hogy most nem eshet össze, pedig a sors összetörte. Beállt, fogadta, kötözte, nyugtatta a sérülteket, és azóta is nap, mint nap rendel, ott ahol most még nem zöldül a fű, mert már nincs. Mind EMBER, mint ORVOS, így csupa nagybetűvel, példát mutatott, és mutat a mai nap is.
Az érdemi munka Éger István elnöki beszámolójával vette kezdetét, előtte azonban Szilvási István kért szót: szerinte a hit és nem a ráció irányítja majd a szavazásokat, tekintettel arra, hogy a küldöttek nem kaptak előzetesen írásos anyagot az elnökségi - és
nem elnöki -, valamint az FB beszámolókról. Vajon miért van szükség az Alapszabály módosításra, hiszen nemsokára itt az új kamarai törvény? Az egészségügy, az orvosok helyzetéről szóló vitát pedig napirendi pontként kellene tárgyalni, nem nyilatkozatként. Éger István válaszát a beszámolót követő vitában adta meg. Testületi munka Az elnöki, vagy ha tetszik elnökségi beszámoló az elmúlt egy éves munkának a tükre, a döntések közösek, nem az elnök kútfejéből születnek. Az országos elnökség 2 hetente, a TESZT tavasszal és ősszel két-két alkalommal ülésezett. Az idei első őszi egy 3 napos maratoni ülés volt, kiderült, hatékonyan tudtunk együtt dolgozni, ezért folytatása várható. A területi munka a Területi Szervezetek útján zajlik, munkájukon lehetne még javítani. A taglétszám jelen pillanatban 29688 főt tesz ki, 100%-os tagdíjat 18.537 fő, 50%-os tagdíjat 4.108 fő, 25%-os tagdíjat 2.418 fő fizet, a tagdíj fizetése alól 4.623 fő élvez mentességet. A taglétszám az utóbbi két évben a kizárások miatt enyhén csökkent. Az elnökség 176 esetben gyakorolt méltányosságot, és bírált el fellebezéseket. Egyesekben visszatetszést keltett a nem fizetőkkel szemben alkalmazott tagdíjbehajtás, a nem fizetőknek azonban nincs erkölcsi alapjuk mentességre a fizetőkkel szemben. Az elmaradt tagdíjat a jogerős bírói ítéletig kell visszamenőleg megfizetni, a kizárás csak ezt követően lép életbe. Ez az eljárás mindenkinek kellemetlen, de jogszerű, és megalapozott. Az elmúlt évben 206 fő lépett be a kamarába, közülük 80 fő frissen végzett. Az összes végzős száma eléri a 800 főt, közülük azonban mindössze 300 fő helyezkedett el orvosi munkakörben! A kamara kiadványát a Salve-t iden is eljuttattuk valamennyi végzős kollégának. A tagi szolgáltatások rendszere kialakultnak mondható, a TESZT többször tárgyalta a működési rendjét. Az egy főre jutó összeg nőtt, a 80 millió forintos összeg tényleges felhasználás azonban alig 50%-os. Említést érdemel, hogy a tavaly kibocsátott EDC kártya nem új tagkártya, hanem jelentős kedvezményeket biztosító vásárlói kártya, amivel adott esetben akár az éves tagdíj összegének megfelelő mértékű összeget is meg lehet spórolni. Idén sajnálatos módon két olyan eseménynek voltunk tanúi, amely anyagi szolidaritásra késztetett bennünket. A borsodi árvíz kapcsán szavazott meg az elnökség közegészségügyi feladatok ellátására 0.5 millió Ft-os támogatást az ÁNTSZ-en keresztül, majd a vörösiszap katasztrófa miatt 1 millió forintot juttattunk el a devecserieknek, és 250 ezer forinttal támogatuttuk kollégánkat, akit nagyon nagy kár ért. Őt és a fogorvos kollégát a Magyar Orvosokért Alapítvány is támogatta. Új szolgáltatásokkal is jelentkeztünk, például a MOK-fittnes-szel: a Kamara honlapján keresztül, jelképes összegért, bármelyik kamarai tag igénybe veheti a rendkívül korszerű, erőnlétet javító berendezéseket. Ezzel összefüggésben 80 kolléga részére sikeres, 7 továbbképzési pontot érő konferenciát is tartottuk nemzetközi előadókkal. Várhatóan ennek is lesz folytatása. A piacon egyedülálló pénzügyi tanácsadó kft-t hoztunk létre a volt DQM kft-ből, melynek tevékenysége 2011-től fog kiteljesedni. A Kft. olyan, tagjaink számára ingyenes szolgáltatást nyújt, amely segít a banki és biztosítási piacon való eligazodásban. Piacvezető bankok és biztosítók termékeiből válik lehetővé személyre szabottan válogatni egyedi igények alapján.
Reményteljes, de még nem lezárult fejleményeknek nézünk elébe az Idős Orvosok Otthona tekintetében: egy közeli településen működő, magas színvonalú idősek otthonában lehetőség nyílna „orvosközösség” kialakítására, egyúttal a budakeszi telek értékesítésének kérdése is megoldódhatna belátható időn belül. Gazdálkodás A könyvvizsgálat stabil és magas színvonalú. A TESZT döntése értelmében 2011. január 1-től országosan, teljes körben kötelező lesz a kettős könyvvitel alkalmazása. Ez azért fontos, mert a kamarai szervezetek gazdálkodását csak ilyen módon lehet összehasonlítani. Így nem csupán az országos szervezet, hanem az egész kamarai szervezet gazdálkodása láthatóvá válik. A részletes adatok bármelyik kamarai tag számára hozzáférhetőek. 2010. januárjában az induló - közös tagdíjszámla - 470 millió forint volt, november 30-án ez az összeg 565 millió forintot tett ki. Ebből is levonható a következtetés, hogy biztonságos gazdálkodás mellett, körülbelül egy éves tartalékkal vágunk neki a következő esztendőnek. Tagi szolgáltatásokra a 80 millió forintos keretből – sajnos – csak 38 millió forint került felhasználásra. Pályázatokra 24 millió forint jutott úgy, hogy kielégítetlen pályázat nem maradt egy sem. A tagdíjhátralék 2009. december 31-én 204 millió forint volt, 2010-ben két lépcsőben 1642 fő került kizárásra sokadszori felszólítás után, nem fizetés miatt. Év végéig várhatóan 100 millió forint körüli összegre csökken a tagdíjhátralék. Kommunikáció és tájékoztatás Ami a kommunikációt és tájékoztatást illeti, jól működik a honlapunk, kisebb átalakítások folyamatosan várhatóak, a hírlevelekben tájékoztatást adunk a legfontosabb történésekről, jó az Orvosok Lapja és megvannak a média kapcsolataink is. Nemzetközi kapcsolatok Az idén húsz éves Szlovák Orvosi Kamara ünnepi ülésén Éger István előadást tartott. Az Amerikai Magyar Orvosszövetség hosszú évek után ismét felújította a kapcsolatot a Magyar Orvosi Kamarával, ennek eredményeképpen meghívást kaptunk Sarasotai konferenciájukra. Változatlan intenzitással dolgozunk az Európai Orvosok Állandó Bizottságában, melynek most különösen nagy a jelentősége, mivel január 1-től miénk lesz a soros elnökség az Európai Unióban. Érdekvédelem Kiemelendő az OEP ellenőrzésekkel kapcsolatos folyó ügyek: a járóbetegellátást érintő különböző ONO kódok vélt vagy valós jogtalan használata kapcsán több bírósági procedúra is zajlik, ahol igyekszünk jogi segítséget nyújtani. Az OEP helyenként ügyészségi feljelentéseket is tett. Az alapellátás pénzügyi ellenőrzéseivel kapcsolatban a tárgyalások megrekedtek a kormányváltás, illetőleg az OEP vezérkarának változása miatt, majd végleg felhagyott a pénzügyi ellenőrzés korábbi tervével. A jövő még nem ismerhető. Továbbra is tagjaink rendelkezésére állunk, ha segítségért fordulnak hozzánk. Külön szólni kell a közelmúltban tsiztújításon is átesett Magyar Orvosok Szövetségéről, mert egyre hatékonyabban és aktívabban közreműködik azokban az ügyekben, amelyek munkajogi érdekvédelem vonatkozásában a kamara jogosítványain kívül esnek.
Szakmapolitika Sokan tették fel a kérdést, miért hallgatunk? A jelentős politikai átrendeződéssel járó választások után várakozással fordultunk a változások felé, és reménykedtünk egy jobb pálya kirajzolódásában. Szívesen közreműködtünk volna ennek a pályának a kirajzolásában. Minden szakmapolitikai rendezvényen, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága ülésesin, stb., ahogy eddig is, jelen voltunk. A beígért széleskörű szakmai egyeztetésből azonban – a kamarai törvénnyel kapcsolatos egyezetetéseken kívül – semmi sem valósult meg. A tárca kérésére ugyan, az említett manréza keretében elkészítettünk egy, a honlapon is megtalálható életpálya modellt, aligha várható azonban, hogy a közeljövőben bármi is megvalósuljon belőle. Nem indultak tehát be a tárgyalások, ezért a két őszi TESZ ülésen komoly kritikákat fogalmaztunk meg. Ezekre választ nem kaptunk. A MOK-ot munkaerő közvetítéssel vádolták meg, ez azonban így nyilvánvalóan nem állja meg a helyét. Igazi elszívó hatás például az ősszel Budapesten megrendezett nemzetközi állásbörze típusú rendezvények fejtik ki: csak az első napon 600-an, összességében pedig ezren regisztráltak! Az osztrák Bad Gastein-i Health Forum-on külön szekció foglalkozott a munkaerő kérdéssel, eszerint a hivatalos európai uniós trend alapján a munkaerőhiány az Európai Unióban 2020-ra eléri az 1 millió főt. El lehet képzelni a következményeket. Egészségügyi költségvetés Tiszteletre méltó küzdelem árán a tárcának 8 md Ft-ról sikerült 58 md Ft-ra feltornásznia jövő évre az Egészségbiztosítási Alap forrástöbbletét, de ez anyagi biztonságot, jövőt nem alapoz meg, különösern nem a járóbeteg szakellátásban. A hivatalos elgondolások szerint hatékonyabb gazdálkodásból lesz majd fedezete a fizetésemelésnek. Ez kevéssé hihető, ezért is követeltük, hogy már az idei plusz pénzek kiosztásának is legyen garantált bérhányada. Semmelweis Terv A véleményezére megkapott Semmelweis Terv falysúlyos dokumentumnak mondható. A szándék kiolvashatóan jóindulatú, a megoldáshoz szükséges források azonban hiányoznak. De nem csak a pénz hiányzik, hanem a célok is. Ebből következően a struktúra anyagi kényszer szülte változtatásával, valamint a teljesen elhibázott - és úra, bár nem magán-, hanem állami kézbe vett ellátásszervezéssel - akarnak operálni, ahelyett, hogy kimondanák: az orvos az ellátás szervezője. Véleményünkre válasz ezidáig még nem érkezett. Ehelyütt kell megjegyezni, hogy a 22 területi szervezetből héttől nem érkezett reflexió. A maradék 15 szervezet véleményéből készült összeállítás a honlapon olvasható. MOK törvény Most már kimondhatjuk, hogy 2011. január 1-étől nem lesz kötelező kamarai tagság. A törvénytervezet tárgyalására augusztus helyett októberben került sor, több fordulóban. A másik két egészségügyi kamarával sikeresen összedolgoztunk, minimális elvárásainkat deklaráltuk. Sokan kérdezték miért nincsen határozottabb fellépés, vétójogok követelése? Nos, közölték velünk, hogy ne is számítsunk egyetértési jogra. Hiába érveltünk, hogy csak a korábbi jogainkat akarjuk visszakapni. Novemberre ráadásul olyan további feltételeket szabtak, amelyekre nemet kellett mondanunk. December 10-én újabb egyeztetés lesz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával. Ha nem lesz megegyezés, ellent fogunk állni a törvény megszületésének, és ez esetben csak erőszakkal tudják áteröltetni a törvény jövő tavaszra.
Alapszabály Felmerült a kérdés, miért most, a törvényi változtatások előtt kell módosítani az Alapszabályt? Többek között azért, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek határozatképtelenséggel fenyegető helyzetek, mint amilyen a mai is, amikor csak kevéssel haladja meg a szükségeset a jelenlévők száma. Ezen kívül, a jövő év végén, tisztújító közgyűlés lesz, maga a tisztújítás és az új Etikai Kódex az Alapszabály módosítással együtt már túlságosan megterhelné az akkori KGY-t. Az Etikai Kollégiumnak és a szakértőknek köszönhetően készen állunk arra, hogy az új kamarai törvénynek megfelelő (pozítívumok is vannak a törvény tervezetben) Kódex megszülethessen. Vannak hangok, akik etikai „vérbíróságról” beszélnek, tudomásul kell vennünk azonban, hogy az etikának éppen az a szerepe egy köztestület életében, hogy az oda nem valókat kiszűrje, a tisztességeseket pedig megvédje az egyre szaporodó nemtelen támadások ellen. Üzenet a társadalomnak Az elnökség – készülve a közgyűlésre és annak tudatában, hogy a küldöttgyűlés maga nem alkalmas pontos, szakszerű megfogalmazásokra – úgy gondolta, hogy az orvostársadalom helyzetével kapcsolatban élnünk kell kevés eszközünkkel, nem várhatunk 2011-ig, jeleznünk kell, mi a véleményünk a folyamatokról. A küldöttek az ülés kezdetén kézhez kapták az erre vonatkozó dokumentumot. Demonstrációt – az elmúlt időszak ezzel kapcsolatos ismert, és sikeresnek nem nevezhető - történései miatt nem tervezünk. De szólnunk kell, mert „vétkesek közt cinkos aki néma”. Az üzenet címe ugyan a társadalmat szólítja meg, de a döntéshozókat és az orvosokat ugyanúgy érinti. Ime a nyilatkozat: „A Magyar Orvosi Kamara nagy várakozással tekintett az új Kormány egészségügyet és kamaráit érintő ígéreteire. Sok éves hányattatás után is kitartó türelemmel és teljes körű szakmai közreműködés deklarált szándékával fordultunk az ágazat új vezetése felé. Sajnos várakozásunk hiábavalónak bizonyul, türelmünk fogytán, szakmai együttműködésünkre nem tartanak igényt! Benyújtott javaslataink megtárgyalásra sem kerülnek. Észre kellene már végre venni, hogy: -nincs még egy szakma, ahol 70 éves korukig, sőt azon túl dolgoznak a diplomások, -nincs még egy szakma, ahol diplomás minimálbérért dolgoznának életük végéig a diplomások, -nincs még egy szakma, amiért a szomszédos országokban 6-8x több fizetést kaphatnának, -nincs még egy szakma, ahol annyian hagynák el az országot, -nincs még egy szakma, amelyiknek ilyen meggyengített lenne az érdekképviselete. Hiába kell tekintettel lennünk a folyamatosan fennálló gazdasági nehézségekre, ha a pénzt nem igénylő, beígért ún. közérzetjavító intézkedések sem történnek meg. Hiába nyújtottuk be az orvosok itthon tartása érdekében nélkülözhetetlen életpályatervet a tárca kérésére, ha azzal – szemben egyéb humánágazatok sorsával – nem történik semmi. Hiába törekedtünk értelmes és vállalható egyezségre a kamarai törvény módosítása során, egyes döntéshozatali szervek lehetetlen feltételei elfogadhatatlanná tették számunkra azt.
Hiába törekedett a Kamara az ősz folyamán két ízben is Területi Szervezetei határozata útján jelezni az egyre növekvő bajokat, mindez érdemi válasz nélkül maradt. Elkeseredettnek és eszköztelennek érezve magunkat, nincs erőnk a rohamosan növekvő számban külföldre menekülők visszatartására, az itthon maradók pedig összeroppannak a rájuk háruló mértéktelen teher alatt. Óhatatlanul szaporodó hibáikra a média hiénaként csap le, tovább rombolva az amúgy is megtépázott közbizalmat. Bizalom nélkül pedig nincs gyógyítás! Számunkra is fájdalmas, hogy csak ismételni tudjuk önmagunkat, a gyógyítást jelenleg sújtó körülmények közepette nem tudunk felelősséget vállalni a betegellátás biztonságáért. Állítjuk, hogy az egészségügy területén nélkülözhetetlen változtatások eredményes véghezvitele az orvostársadalom nélkül, annak érdekei ellenében nem lehetséges. Ezért nem önérdek, hanem társadalmi közérdek érdemi jogosítványokkal bíró kamarai köztestület működése. Önálló, gazdaságilag független, korábbi jogosítványaiban az ígéretek szerint maradéktalanul helyreállított, a gyógyítók szerződéses körülményei tekintetében egyetértési jogot bíró kamarát akarunk! Reménykedve vártuk, hogy - a Semmelweis Tervből megismerhetjük az egészségpolitika célkitűzéseit, melyekre a teendőket alapozni kellene, - a Semmelweis Terv ennek következtében túljut az öncélú ténymegállapításokon, - a szakma támogatását élvező, gyakorlatban kivitelezhető, a deklarált célokat szolgáló teendőket tartalmaz, - az ezekhez szükséges anyagi források megnevezésével és biztosításával. Ismét csalódnunk kellett! Elvárjuk, hogy a gyógyítás fontosságát megértve és elismerve a döntéshozatalban az egészségügy végre prioritást kapjon. Elvárjuk, hogy az egészségügy stratégiai fontosságát felismerve e prioritásnak a költségvetésben is a valós költségeket reprezentáló részt biztosítsanak. Elvárjuk, hogy az ágazatunkat érintő minden pozitív pénzügyi intézkedés során annak jogszabályban garantált bérhányada legyen. Nem akarunk tovább az egészségügy és az állam kiszolgáltatott hitelezői lenni! Budapest, 2010. december 4. Országos Küldöttközgyűlés” Az elnöki beszámolót követő vita előtt Gujás Márta, a MOSZ képviselője kapott szót. Gujás Márta: Anyagi jellegű érdekképviseletet a Magyar Orvosok Szövetége láthat el, a MOK-nak erre nincs felhatalmazása. Fontos számunkra, hogy megkerülhetetlenek legyünk, a törvény adta lehetőségeket kell kihasználnunk, de a jelenlegi 14 ezer tag és 73 alapszervezet sem elégséges a reprezentatívitás eléréséhez. Gyakran olyan váddal illetnek, hogy nem képviseljük az orvostársadalmat: kérjük, lépjenek be a MOSZ-ba, hogy legyen elég képviselőnk a munkaadókkal való tárgyaláshoz. A tagdíj mindössze 300 Ft/hó.
Vita Lazáry György kérdése, kaptak-e meghívást a mai ülésre a minisztérium képviselői? A válasz: szokásunkhoz híven a tárca vezető minisztere megkapta meghívásunkat, de erre nem érkezett reflexió. Czirják Júlia szerint a munkaerőhiánnyal kapcsolatban kötelezővé kellene tenni, hogy diploma után a fiatal orvosok pár évig Magyarországon dolgozzanak. Éger István elmondta, volt egy ezzel kapcsolatos általunk élesen kritizált röghöz kötési jogszabálykísérlet, amely nem oldotta meg a kérdést, az új kormány vissza is vonta. A baj az, hogy a kiképzett szakorvosok még határozottaban távozni akarnak a magyar egészségügy negatívumai megtapasztalva. A megoldás a pénz! Papp Piroska a tatárjáráshoz hasonlította az orvostársadalom helyzetét, fokozódó külső és belső támadásokkal, ezért a gyenge kamarát erőssé kell tenni. Köszöni az elnökség ilyen irányú küzdelmét. Megemlítette, hogy nem csak a fiatalok, a korosabb orvosok közül is sokan távoznak külföldre, hiszen ők is nyomorognak. Albert István kérdése, van-e kapcsolat a csehországi kamarával? Ott ugyanis az orvosok nagy része felmondana, ha nem rendezik a bérkérdést. Valamelyik skandináv országban ezzel eredményt is értek el. Látunk-e ezzel kapcsolatban alternatívát? Szilvási István kijelentette, a nyilatkozat minden szavával egyetért, egészségpolitikáról beszélni helyes. A Semmelweis Tervet, illetve annak kamarai véleményezését olvasta, ezért elmondhatja, hogy a Terv több pozitívumot is tartalmaz, amiket nem kellene támadni. Ilyenek például a tabu témák döntögetése: az öngondoskodás erősítése, copayment, betegutak, kiszervezések, beszállítói érdekek, stb. Beszélni kellene a várólistáról is, mert ott ahol bőséges a kapacitás, igenis lehetne fizettetni, ebből jövedelemhez juthatna az orvos. A kötelező kamarai tagságról nem mindenki gondolkodik egyformán, ő a maga részéről támogatja, de csak akkor van értelme, ha érdemi jogosítványokkal jár és nem pusztán a tagság zaklatására jó. Angliában például a továbbképzéseket, etikai ügyeket kezelő General Medical Council tagság kötelező, míg az érdekvédelmi feladatot – nálunk MOSZ - ellátó British Medical Assotiation önkéntes tagságon alapszik. A MOSZ-ba történő belépés támogatandó, emellett azonban tagolni kellene, a háziorvosoknak is meg kellene szervezni az érdekképviseletet. Ilyen fokú passzivitás mellett ez nem megy. Fejér László szintén támogatja a nyilatkozatot, a Semmelweis Tervet megfontolásra ajánlja, tekintettel arra, hogy jó szándékú munkaanyagról van szó, éles hangú elutasítása nem méltányos. Küzdenünk kell a kötelező kamarai tagságért. Solt István örömét fejezte ki, hogy mások is helyeslik az „üzenetet”, egy apró változtatásra tett javaslatot, mellyel később korrekcióra is került a szöveg. Horányi János viába szállt azzal a kijelentéssel, miszerint a nem fizetők tértivevényes levelekre sem válaszolnak, ő azzal szembesül, hogy a tagok csak a kizárásukról szóló határozatot kapják meg, s azok hangneme is kifogásolható. Lehetővé kellene tenni honlapon és a csekkel történő befizetést is, a fizetési fegyelemnek ez jót tenne és anyagilag is megérné. Lotz Gábor szerint nonszensz, hogy szemben a BKV, a vasút, stb. sztrájkjaival az egészségügy mindig falakba ütközik az érdekérvényesítésnél. A MOSZ-t azért hoztuk létre, hogy gyakorolja az érdekévényesítést, de nem történik semmi. Álljon fel a 30 ezer orvos, amikor a vezetés nemet mond ezekre az igényekre! Éger István viszontválaszában költői kérdést tett fel: tényleg felállna 30 ezer orvos? A teremben jól hallható volt a közbekiabálás: NEM! Nem bizony, és még ha egyet is értene
vele, akkor sincs realitása. A tárgyalásokon jogszerűnek kell lenni, egy sztájkfenyegetéssel csak nevetségessé tennénk magunkat, hiszen egyetértési jogért nem lehet sztrájkolni. Egyetlen eszközünk van: a folyamatos figyelemfelhívás, hogy igenis elmennek az orvosok. A MOK-nak a CPME ülésein keresztül jó kapcsolata van akár a Cseh, akár a Svéd Orvosi Kamara képviselőivel. A csehek a maguk követeléseivel kb. ott tartanak, ahol mi annak idején a 3700 szerződés aláírási megtagadásunkkal. A svéd példát pedig a teljesen más hátterük, szerveződésük miatt nem lehet összehasonlítani velünk. Mint a példa is mutatja, 30 ezer orvos egyetért a kötelező tagsággal, ötezer nem, de ők is kénytelenek lesznek tagok lenni, azért, mert a döntéshozó így döntött a társadalom érdekében. Nem azért lesz tehát kötelező a tagság, mert küzdünk érte, hanem társadalmi-politikai érdekből. A rétegzett érdekképviseletről szólva, a foglalkozás egészségügyi szakma ezt létre tudta hozni, vezetője minden alkalommal jelen van az elnökségi üléseken. A többiek passzívak, nem élnek a lehetőséggel, alapvető érdekekben azonban egyetértünk. A Semmelweis Tervet illetően 15 véleményt adó területi szervezet meglátásának összességéből állt össze a kamarai vélemény. Számos ponton megdicsértük, tisztelettel és objektíve nyilvánultunk meg. Nem itéltük el élesen, csak nem mindennel értettünk egyet: ilyen például a várólisták kérdése. Vitairatról van szó, várunk a szakmai tárgyalásokra. A tadíj nyilvántartás a TESZ-ek dolga, s hogy melyik szervezet milyen stílusban levelezik, azon mindenkinek magának kell elgondolkoznia. Mindenki legalább öt felszólítást kap, mielőtt kizárják, legfeljebb nem kapja meg, mert nem jelenti be a címváltozásait, ami alapvető tagi kötelesség. A hangnemet illetően épp a felszólaló felügyelete alá tartozó ügyviteli alkalmazottra érkezik a legtöbb panasz. Ami pedig a csekket illeti, TESZT döntés alapján határozottan a banki átutalásra térünk át, a 21. században a csekk már korszerűtlen, rendkívüli módon növeli az adminisztratív munkát és drága is, ami a tagdíjbevételt terheli. Takarékosan és hatékonyan kell dolgoznunk. Postán csekket, vagy bankfiókban átutalást feladni egyforma procedúra, tehát senki sincs jobban megterhelve, csak posta helyett bankba kell mennie, amiből egyébkánt sokkal több van manapság. A vita lezárultával a küldöttgyűlés mind a beszámolót, mind a nyilatkozatot 92%-os többséggel elfogadta. Időközben megérkezett Szócska Miklós egészségfejlesztési államtitkár, s szót kapott: Szócska Miklós a NEFMI képviseletében őszinte hangnemben előadott helyzetvázlatát nagy tapssal fogadták a küldöttek. Mint mondta, kutatásaik alapján már 2003-ban tisztában volt azzal, hogy előbb-utóbb nagyon nagy baj lesz, s ez az idő elérkezett, itt van: néhány éven belül 1 millió orvosra lesz szükség az EU-ban, miközben nálunk is, már most katasztrofális a helyzet, továbbá az elrettentő gazdasági kényszerek miatt ma nem is az igazán a kérdés, mekkora a fizetés, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán? Kijelentette, őt terheli a felelősség, hogy utat tudjon mutatni: nem szabad eluralkodnia az indulatoknak, tudnia kell mindenkinek, hogy a jelenlegi világgazdasági környezetben hiába követelnénk, a nincsből nem lehet adni. Amit viszont ígérni tud, az a folyamatosan egyre transzparensebbé és igazságossabbá váló elosztás abból, ami van. A gazdaság remélt beindulásával lehet és kell többlet forrához juttatni az ágazatot, ehhez kitartást kért a küldöttektől. A kamarai törvényről egy hét múlva lesz államigazgatási egyeztetés, ő az erős köztestület mellett áll ki. Éger István reflexiójában elmondta, hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy döntéshozó eljöjjön a küldöttgyűlésre és őszinte emberként viselkedjen, ugyanakkor
lényeges kérdésekben megerősítette azt, ami elhangzott az elnöki beszámolóban. Az orvosok nem azonnali hatszoros fizetést várnak, mert tudják, hogy ez lehetetlen, de azt, hogy legyen életpálya modell, azt igenis elvárják. Látjuk azt is, hogy a vezetésnek támogatásra van szüksége, hiszen lentebb még ugyancsak döcögösen „mennek a dolgok”. A Semmelweis Tervről tudunk vitatkozni, és lehet kompromisszumokat kötni. Kérdések az államtitkárhoz Bálint András amit a kamara és az orvostársadalom kér, az két részre osztható: szükségletre és igényre. A szükséglet is két részre osztható: van, ami pénzbe kerül, és van, ami nem, például emberség. A mostani lehetőségek tiszteletben tartása mellett a kéréseinket leszűkíthetjük ez utóbbi szintre. Szócska Miklós szeretné, hogy kiderüljön, hogy történnek lépések ez irányba: ilyenek az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, a minimum feltételek-, vagy az ápolói licence vizsga visszavonása. A jogszabályalkotás azonban lassú folyamat, jó példa erre a háziorvosi indikátorrendszer, amit még menet közben is módosítani kell. Hadik György meggyőződése, hogy közös a cél az egészségügyi vezetéssel. Pénzbe nem kerülő dolog például az etikai itélkezés helyreállítása, ebben kér segítséget. Mánya Kristóf szerint mindeni előtt ismert, hogy a mindenkori egészségügyi miniszter harcot vív a pénzügyminiszterrel, hogy az egészségügynek pénzt szerezzen. Az egészségügynek erős lobbira van szüksége a közhangulat oldaláról is. A Semmelweis Tervvel kapcsolatban tőbb harcos felszólalás is volt különböző fórumokon, ő az elfogadottnál is keményebben fogalmazott volna. Például az egészségturizmustól várni a megoldást nem helyénvaló, erre mint dinamizáló tényezőre nem lehet számítani. Ilyen közbiztonsági állapotok mellett, mint amilyen Egerben tapasztalható, dőreség lenne mondjuk svédeket várni, de gondolni kell az ily módon még tovább fokozódó várólisták keltette szociális feszültségekre is. A gyógytúrizmussal kapcsolatosan számos félreértés tapasztalható, kemény munkával kell legyőzni a cseh, lengyel, svéd versenytársakat. Az egész egészségügynek kell megerősödnie, ennek egyik első lépcsője az egyetemek megerősítése a külföldi hallgatók oktatásával. Olyan homogén csoportokat próbáljunk képezni, akiken kevés pénzzel is lehetne segíteni, például a praxishitel 1-2 milliárd forintból megoldható lenne. A beszállítói lobbitól bevételt várni lehet, de az önkormányzatok ellene dolgoznak, ebben segíteni kellene a tárcát, aki az egészségnyereségért és nem a „mutyinyereségért dolgozik. Urbán Mária a legnagyobb gondnak azt tartotta, hogy nincs utánpótlás, ugyanakkor nem csak a fiatalokra kellene odafigyelni, hanem a nyugdíjas kollégákra is. Az önkormányzatokkal az a baj, hogy a képviselők nem nyitottak az egészségügyre. A médiával pedig az, hogy a legkisebb ügyben is lejáratják az orvosokat. Papp Piroska kérdéseket tett fel: szándékozik-e a tárca felhívni az Unió figyelmét, hogy Kelet-Közép Európa egészségügyi állapota rosszabb mint Nyugat-Európáé, s ennek megoldásához pénz, pénz és pénz kell? Egy újabb válság ezt tovább ronthatja. Az orvostársadalom mind anyagi mind kor tekintetében rétegzett, a rezidensek helyzete súlyos, de el tudnak menni. Aki már nem tud elmenni, azoknak lesz-e segítség? Szigorú betegutak esetén, mi lesz az olyan beteggel, akit mondjuk Budapesten nem tudnak ellátni, csak Debrecenben? Szócska Miklós válaszolva a felvetésekre, a következőket mondta: az egészségügyről alkotott közképet céltudatosan kell befolyásolnunk, visszafordítani azt, ami kialakult a bulvár médiában. A praxisjoggal viszonylag korlátozott erőforrásokkal lehet megteremteni annak a lehetőségét, hogy érdemes legyen, hogy legyen értéke, hogy vonzza az utánpótlást. A közeljövőben alapellátási fórumot tartanak, ahol ismertetik a vonatkozó cselekvési tervet. Az orvostársadalom korfája valóban ijesztő. A betegutak
kérdése társadalmi vitán van, kérdés, hogy a társadalom mit visel el. Szerinte vállalható, hogy fizethessen a beteg, ha a kapacitások ezt bírnák, s csak a TVK korlátozza a teljesítményt. Az orthopéd, vagy a transzplantációs várólista néhány milliárd forintból felszámolható lenne, de eldöntendő, hogy pénzért előbbre kerülhessen-e a beteg. Véleménye szerint ez nem etikátlan gyakorlatra történő felhívás, hanem egy súlyos kérdéssel való szembenézés. A Semmelweis Tervhez november 30-ig visszaérkeztek a vélemények. Ez egy vitairat, korántsem végleges dolog, az elkövetkező hónapokban fognak foglalkozni vele. Végezetül örömét fejezte ki, hogy legközelebb már egy olyan közgyűlésre jöhet, ahol az új kamarai törvény vonatkozásairól beszélhet. A 2. napirendi pont az Országos Felügyelő Bizottság elnökének beszámolója volt. Az OFB 2oo9-ben befejezte a vizsgálatokat, melyek a 2007. évi átalakulás után az átadás-átvételek miatt folytak. Ennek eredményéről a 2009. évi OKGY alkalmával már beszámolt. A hiányosságok pótlása, a borósági ügyek lezárása, az alapítványok rendbetétele folyamatban van. A tagdíj hátralékok kiegyenlítése lassan, de halad.
2010 elején a TESZ-ek felügyelő bizottsági vezetőivel megtárgyalták a teendőket. Az év folyamán megvizsgálták a KFT-k működését. (DQM, illetve MOK Komplex, Szondi 100 kft, valamint MOK alapítvány). November végén tárgyalták a 2009. évi költségvetés beszámolójának mérlegét és eredmény kimutatását. A 2009. december 31-i fordulónapra elkészített eredmény kimutatás fő számai az alábbiak: Tétel
Alaptevékenységből
Bevétel Költség, ráfordítás Adózás előtti er. Társasági adó Adózás utáni er.
572 405 Eft 524 800 Eft 47 605 Eft 47 605 Eft
Vállalkozási ből 32 236 Eft 13 259 Eft 18 977 Eft 1 366 Eft 17 611 Eft
tev-
Összesen 604 641 Eft 538 059 Eft 66 582 Eft 1 366 Eft 65 216 Eft
Az alaptevékenység bevételénél 13%-os csökkenés tapasztalható 2008. évhez képest, mely elsősorban a tagdíj bevétel csökkenésének volt köszönhető. Tagság és tagsági díjak:
Tagdíj befizetés Tagdíj hátralék Taglétszám
2009. 91494 db befizetés 514 023 315 Ft -202 023 032 Ft 2009.12.31-i állapot 31926 fő
2010. 78888 db befizetés 492 236 850 Ft -166 388 175 Ft 2010.11.19-i állapot 29610 fő 2208 fő kizárva, 108 fő kilépett
Hosszú lejáratú kötelezettséggel nem rendelkezik a kamara, rövid lejáratú kötelezettségei között olyan nem lejárt határidejű tartozások szerepelnek, melyek kiegyenlítésére 2010. évben sor került. Idézet a független könyvvizsgálói jelentésből:
„Elvégeztük a Magyar Orvosi Kamara 2009. évi egyszerűsített éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely egyszerűsített éves beszámoló a 2009. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből –melyben az eszközök és források egyező végösszege 1.054.672 Eft, a tárgyévi eredmény alaptevékenységből + 47.605 Eft, vállalkozási tevékenységből +17.611 Eft nyereség – az ezen időpontra végződő évre vonatkozó eredmény kimutatásból áll. A könyvvizsgálat során a Magyar Orvosi Kamara 2009.12.31-i egyszerűsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az egyszerűsített éves beszámoló a köztestület 2009. december 31én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A küldöttgyűlés az egyszerűsített éves beszámolót 94,5%-os többséggel elfogadta. A 3. napirendi pontban a küldöttek az alapszabály TESZT módosító javaslatairól szavaztak. A 44 módosításról egyenként szavaztak, minden esetben 90% körüli többséggel, tehát bőven a szükséges 2/3-os szavazatszám felett. A végszavazás 94,55%-os elfogadottságot mutatott. Az egységes szerkezetű módosított Alapszabály megtekinthető a kamarai honlapon. Külön kiemelendő, hogy a küldöttek felelősen viselkedve, átérezve a feladat komolyságát, mindvégig biztosították a határozatképességet, alig egy-két ember távozott idő előtt, s így az OKGY eredménnyel zárta teendő sorát. Köszönet érte! A 2010. évi küldöttközgyűlés a Szózat hangjaival ért véget.
