1
1. ALKALMAZÁSI KÖR A jelen Üzletszabályzat és az általános szerződési feltételek (a továbbiakban: Üzletszabályzat) a Magyar Faktorház Zrt. (a továbbiakban: Társaság) által nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenység általános feltételeit tartalmazza a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény üzletszabályzatra vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. 1.1. A Társaság engedélye A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) EN-I.467/2011. számú határozatával engedélyezte a Társaság részére pénzügyi szolgáltatások közül a követelésvásárlás és követelésérvényesítés – pénzügyi szolgáltatás nyújtását. A Társaság tevékenységét a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján az engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi. 1.2. A Társaság tevékenysége A jelen Üzletszabályzat alkalmazásában pénzügyi szolgáltatásnak minősülnek a Társaság által a Felügyelet engedélye alapján végzett tevékenységek alapján létrejött ügyletek, melyek keretében a Társaság kereskedelmi bankoktól, egyéb pénzügyi szolgáltatóktól, más gazdálkodó szervezetektől, utóbbin belül elsősorban közüzemi szolgáltatóktól lejárt követeléseket vásárol. 1.3. A szerződő felek Engedményező: az a gazdálkodó szervezet, akivel a Társaság követelések megvásárlása tárgyában követelés vásárlási (engedményezési) szerződést köt. Hitelező: a követeléseket megszerző, az eredeti jogosult helyébe lépő Társaság. Ügyfél (Adós): azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki/amely a megvásárolt követelés kötelezettje, és akitől a társaság a követelést behajtja. Hpt.: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. 1.4. Az egyedi szerződések és az Üzletszabályzat A Társaság és az Ügyfelei közötti ügyletek tartalmát az egyedi szerződések, megállapodások, egyezségek állapítják meg. Az egyedi szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a jelen 2
Üzletszabályzat, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. 1.5. Az Üzletszabályzat nyilvánossága Az Üzletszabályzat rendelkezései nyilvánosak, az Üzletszabályzat a meghirdetett üzleti órák alatt minden, a Társaságnak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében hozzáférhető, továbbá a Társaság az Üzletszabályzat egy példányát díjmentesen, betekintésre bárkinek átadja. 1.6. Az Üzletszabályzat hatálya Az Üzletszabályzat az Igazgatóság által jóváhagyott időpontban lép hatályba és határozatlan időre szól. 1.7. Az Üzletszabályzat módosítása Az Üzletszabályzatnak a hatályos szerződéseket érintő módosítása kizárólag a Társaság Igazgatósága hatáskörébe tartozik. A Társaság fenntartja magának a jogot arra, hogy valamennyi szerződésre kiterjedően az Üzletszabályzatot egyoldalúan kiegészítse, valamint azt a piaci (gazdasági) feltételek és/vagy a jogszabályok és/vagy hatósági előírások megváltozásakor, azokhoz igazodva, bármikor (valamennyi szerződésre kiterjedő hatállyal) egyoldalúan módosítsa. A módosítás hatályba lépését megelőzően, az értesítésekre vonatkozó szabályok szerint legalább 15 (tizenöt) nappal értesíti az Ügyfeleket. Ez oly módon történik, hogy az Üzletszabályzat tervezett módosítását a Társaság minden ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében, hirdetményben köteles közzétenni, kifüggeszteni. A módosítás hatályba lépéséig az Ügyfélnek módjában áll a Társasághoz intézett írásbeli nyilatkozatával az Üzletszabályzat módosítást elutasítani. Abban az esetben, ha az Ügyfél a rendelkezésre álló határidő alatt a módosítás ellen nem emel kifogást, az Üzletszabályzat módosítása a vele kötött szerződésre is kihat. II. FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK II.1. A Társaság felelőssége A Társaság az Ügyfelekkel fennálló kapcsolatai és a szerződések megkötése, teljesítése során a tőle elvárható gondosságot tanúsítja. A Társaság megtéríti mindazt a kárt, amelyet e kötelezettségének esetleges megszegésével jogellenesen az Ügyfeleknek okoz.
3
A Társaság nem felel azért a kárért, amely a Társaság elvárható gondos eljárása ellenére következett be, továbbá nem felel a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az Ügyfél szerződésszegése esetében. Továbbá a Társaság nem felel az olyan kárért, amely erőhatalom (vis major), belföldi vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély (bejegyzés) megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következik be (pl.: jelzálog bejegyzés). A Társaság nem felel az Ügyfél szerződésszegéséből eredő kárért, illetve harmadik személy által az Ügyfélnek okozott kárért. II.2. Közreműködő igénybe vétele A Társaság közreműködő, elsősorban jogi, valamint informatikai szakértő igénybevételére a jogszabályi korlátozások figyelembe vételével jogosult. Ha a Társaság a szerződés teljesítéséhez közreműködőt vesz igénybe, a Társaság a közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Amennyiben a közreműködő felelősségét jogszabály vagy az Üzletszabályzat korlátozza, a Társaság felelőssége a közreműködő felelősségéhez igazodik. II.2.1. Jogi szakértő megbízása A Társaság a követelésvásárlási tevékenység eredményeképpen keletkezett jogi ügyeket ügyvédi iroda megbízásával kezeli. A Társaság az alábbi tevékenységek végrehajtására ügyvédi irodával megbízási szerződést köt: a)
fizetési meghagyásos eljárás közjegyző előtti lefolytatása;
b)
peres eljárásban a Társaság jogi képviseletének ellátása;
c)
végrehajtási eljárás közjegyző előtti lefolytatása;
d)
végrehajtási eljárás során a Társaság jogi képviseletének ellátása.
II.2.2. Megbízás üzleti szoftver rendszergazdai tevékenység ellátására Az üzleti szoftver rendszergazdai tevékenység ellátására kiszervezés keretében a Társaságnál külső szolgáltató látja el. A Társaság az alábbi tevékenységek végzésére megbízási szerződést köt külső szolgáltatóval: a) a Társaság informatikai infrastruktúrájában az üzletmenet-folytonosság biztosítása a rendszer üzemeltetés megteremtésével, szervezésével, irányításával; b) a kezelői szoftver telepítése, beállítása, technikai feladatok ellátása; c) a Társaság szoftverrel kapcsolatos hibakezelése; d) a kezelői szoftverrel, annak üzemeltetésével kapcsolatban információk rögzítése, 4
naprakész
nyilvántartást
vezetése
a
szoftverhez
kapcsolódó
verziófrissítésekről,
jogosultság kiosztásokról, felhasználókról. II.2.3. Megbízás hardver-szoftver rendszergazdai tevékenység ellátására A hardver-szoftver rendszergazdai tevékenység ellátására kiszervezés keretében a Társaságnál külső szolgáltató látja el. A Társaság elsősorban az alábbi tevékenységek végzésére megbízási szerződést köt külső szolgáltatóval: a)
a Társaság informatikai rendszerének folyamatos felügyelete, a szervezeti és
személyi feltételek ellenőrzése; b)
az informatikai rendszer hardver eszközeinek beszerzése, a rendszer integráció
biztosítása és a karbantartási tevékenységek megszervezése; c)
a szoftverek jogszerű beszerzése és a helyes működés ellenőrzése;
d)
az informatikai rendszer adatfeldolgozó képességének felügyelete;
e)
az adatvédelmi előírások betartásának ellenőrzése.
II.3. Felelősség az információkért Mind a Társaság, mind az ügyfél felel az általa a másik félnek átadott adatok, információk valódiságáért, pontosságáért és teljességéért. A Társaság és az Ügyfél az üzleti kapcsolataikban egymással együttműködve, egymás jogos érdekeit figyelembe véve kötelesek eljárni. Az Ügyfél által szolgáltatott adatok és információk nem lehetnek megtévesztők. A Társaság jogosult az Ügyfél által szolgáltatott adatok valódiságát a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel ellenőrizni. A tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztásából eredő mindennemű kárt az Ügyfél viseli. III. A FELEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI III.1. A szerződés megkötése, előzetes tájékoztatás A Társaság a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja az Ügyfelet minden olyan adatról, körülményről és információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet. A Társaság a szerződés megkötésekor szerződéskötési díjat az Ügyfél részére nem számít fel.
5
III.2. Ügyfél-azonosítás szabályai A Társaság a szerződés megkötése előtt a mindenkor hatályos jogszabályok által előírt módon megvizsgálja az Ügyfél, illetve képviselője személyazonosságát. III.2.1. Ügyfél-azonosítás szabályai természetes személyek esetén Magyar állampolgársággal rendelkező természetes személy esetén a személyazonosság megállapítása személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (ha az érvényes bejelentett lakcímet a személyi igazolvány nem tartalmazza) vagy új típusú, legkorábban 2001-ben kibocsátott kártyás vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány vagy útlevél és lakcímet igazoló hatósági igazolvány vagy 14. életévet be nem töltött természetes személy esetén személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány vagy útlevél vagy diákigazolvány alapján történik. Magyar
állampolgársággal
nem
rendelkező
természetes
személy
esetén
a
személyazonosság megállapítása fényképes azonosító okmány (útlevél, személyi azonosító igazolvány – ha az a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodásra jogosít, vagy érvényes tartózkodási engedély) és a magyarországi tartózkodási hely rögzítése (igazolás vagy bemondás alapján) történik. A Társaság fenntartja magának a jogot arra nézve, hogy a fenti okiratokat együttesen kérje az azonosítás során, továbbá, hogy a fenti okiratokon kívül más, az azonosításra alkalmas okiratok benyújtását is kérje. A Társaság kérésére az Ügyfél az eredeti okmányokat, illetve az okmányok közjegyző által hitelesített másolatát köteles benyújtani. Az Ügyfél köteles a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályi előírások szerint, a Társaság által igazolni kért valamennyi adatot a Társaság rendelkezésére bocsátani. III.2.2. Ügyfél-azonosítás szabályai jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek esetén Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosítása –a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek), természetes személyek személyazonosságának megállapításánál megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően, az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatásával történik, hogy a) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmet benyújtotta; b) egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetve az adóhatósági 6
bejelentkezési kérelmet benyújtotta; c) más belföldi jogi személy esetén annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba
vétel
szükséges,
a
nyilvántartásba
vétel
megtörtént,
illetve
a
nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtotta; d) külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént, cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) létrejött. Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges, amely hitelesített magyar nyelvű fordítással együtt fogadható el. A Társaság fenntartja magának a jogot arra nézve, hogy a fenti okiratokat együttesen kérje az azonosítás során, továbbá, hogy a fenti okiratokon kívül más, az azonosításra alkalmas okiratok benyújtását is kérje. A Társaság kérésére az Ügyfél az eredeti okmányokat, illetve az okmányok közjegyző által hitelesített másolatát köteles benyújtani. III.2.2.1. Képviselő személy azonosítása A Társaság az Ügyfelet képviselő személy képviseleti jogosultságát és a személyazonosságát az azonosításra irányuló jogszabályi rendelkezések szerint ellenőrzi. A szerződéssel kapcsolatban az Ügyfelet a Társasággal szemben képviselni jogosult személyek képviseleti jogát és aláírását a Társaság mindaddig jogosult érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog megszűnéséről szóló írásbeli értesítés a Társasághoz meg nem érkezett. A Társaság az aláírásmintákat hiteles cégaláírási nyilatkozat alapján ellenőrizheti. A Társaság nem felel az elvárható gondosság mellett sem felismerhető hamis vagy hamisított aláírásból eredő kárért. III.3. A szerződéskötés megtagadása A Társaságot szerződéskötési kötelezettség nem terheli. A Társaság a szerződés megkötését megtagadja, amennyiben az üzleti érdekeit sérti, illetőleg kötelező megtagadnia, ha az jogszabályi tilalomba ütközik. 7
III.4. A szerződés módosítása, megszűnése A Társaság és az Ügyfél (a megvásárolt követelés kötelezettje) közös megegyezéssel, írásban jogosult a köztük létrejött szerződés módosítására. A Társaság szerződés módosítására vonatkozóan külön díjat nem számít fel az Ügyfél terhére. A Társaság szerződési feltételt egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül, csak akkor módosíthat, ha a szerződés ezt a Társaság számára – külön pontban – egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. III.5. Tájékoztatás A Társaság és az Ügyfél lehetőség szerinti legkorábbi időpontban tájékoztatják egymást a szerződés teljesítésével kapcsolatos körülményekről, tényekről, adatokról, illetve azok változásáról. III.5.1. A Társaságra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség A Társaság az Ügyfél írásbeli kérésére díjmentesen kimutatást készít az Ügyfél szerződés szerinti tartozásáról. III.5.2. Az Ügyfél tájékoztatási kötelezettsége Az Ügyfél köteles a Társaságot haladéktalanul értesíteni bármely a Társaság által korábban rögzített adat megváltozásáról. Ha az Ügyfél olyan szervezet vagy egyéb jogalany, melynek részére a mindenkor hatályos jogszabályok kötelező hatósági (cégbírósági, bírósági, egyéb hatóság általi) nyilvántartásba vételi kötelezettséget írnak elő, köteles a Társaságot a nyilvántartott adatai változásáról haladéktalanul értesíteni a vonatkozó bírósági, egyéb hatósági határozat másolatának megküldésével. Az Ügyfél köteles a Társaságot haladéktalanul értesíteni, ha a következő események bármelyike bekövetkezett, vagy bekövetkezése előre láthatóvá vált: a Társaság javára alapított biztosíték értéke csökken, érvényesíthetőségének feltételei romlanak; az Ügyfél ellen felszámolási vagy végrehajtási eljárást kezdeményeznek, az Ügyfél felszámolási eljárást kér maga ellen, illetve az Ügyfél csődeljárás vagy végelszámolás megindítását kezdeményezi; az Ügyfél vagyoni, illetve jövedelmi helyzetében olyan kedvezőtlen változás következik be, amely jelentősen veszélyezteti a szerződés Ügyfél általi teljesítését; az Ügyfél jogutódlás nélküli vagy jogutódlással történő megszűnését, illetve 8
átalakulását határozza el; a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja vagy hivatalból törli a céget a cégjegyzékből. III.5.3. Tájékoztatással, értesítéssel kapcsolatos költség A tájékoztatással, értesítéssel kapcsolatos költséget az a fél viseli, akinél a tájékoztatási, értesítései kötelezettség felmerült. III.6. Írásbeliség Mind a Táraság, mind az Ügyfél az egymásnak szóló joghatás kiváltására alkalmas értesítéseket, megbízásokat, üzeneteket, valamint szerződési nyilatkozatokat (így különösen: értesítés engedményezésről, fizetési felszólítás, szerződés felmondása) köteles írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A Társaság az Ügyfél kérésére, az Ügyfél megfelelő azonosítása után, telefonon tájékoztatást adhat az Ügyfél részére olyan kérdésekben, amelyek az Ügyfélnek a szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséhez szükségesek, vagy azt elősegítik. A Társaság az Ügyfél részére szóló értesítést, tájékoztatást, ajánlatot, nyilatkozatot és egyéb dokumentumot az Ügyfél által megadott címre postai úton vagy személyes kézbesítés útján küldi meg. A Társaság az Ügyfél részére szóló dokumentumokat (kivéve az értesítést engedményezésről, valamint a megkötött szerződés felmondását) nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. A Társaság az engedményezésről szóló értesítést, illetve a szerződés felmondását tértivevényes postai küldemény útján köteles az Ügyfél részére megküldeni. A Társaság nem felel azért, ha az Ügyfél által megadott név, cím vagy a kézbesítés szempontjából jelentős egyéb adat pontatlansága, megváltozása maitt, vagy más, a Társaságon kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen, továbbá ha ilyen okból az Ügyfelet bármilyen természetű kár éri. A Társaság részére szóló küldeményeket (a Társaság ezzel kapcsolatos külön felhívása hiányában) a Társaság mindenkori székhelye szerinti címre kell megküldeni, vagy személyesen kell átadni a Társaság képviselőjének a Társaság ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében. A Társaság jogosult elfogadni, hogy az Ügyfél telefaxon vagy elektronikus úton tegyen eleget értesítési, tájékoztatási kötelezettségének, de egyúttal kérheti az értesítés, tájékoztatás postai úton történő megerősítését. Ebben az esetben, ha a postai úton történő 9
megerősítés az ehhez szükséges legrövidebb időn belül a Társasághoz nem érkezik meg, akkor a Társaság úgy tekinti, hogy az Ügyfél az értesítési, tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Ha az Ügyfél részére a Társaságtól várt valamely értesítés nem érkezett meg, az Ügyfél köteles annak az időtartamnak letelte után, amin belül az értesítésnek rendes körülmények között meg kellett volna érkeznie, a Társaságot haladéktalanul értesíteni. Az Ügyfél e kötelezettségének megszegéséből eredő kárért a Társaság nem felel. A Társaság által az Ügyfélhez intézett írásbeli nyilatkozatokat, amelyeket a megkötött szerződésben rögzített, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által átadott címre tértivevényes postai küldeményként szabályszerűen postára adtak, a Magyar Köztársaság területén a postai feladástól számított 3. munkanapon, Európában a postai feladástól számított 8. munkanapon, Európán kívül a postai feladástól számított 14. munkanapon az Ügyfél részére kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a küldemény ténylegesen kézbesíthető nem volt, vagy azokról a másik fél nem szerzett tudomást. III.7. Szerződés nyilvántartás A Társaság által kötött szerződések eredeti példányait az év elejétől folyamatos sorszámmal kell ellátni, és arról kimutatást kell vezetni. A Társaság minden ügyletre vonatkozóan külön aktát köteles vezetni. Ebbe az aktába kell elhelyezni az adott ügyletre vonatkozóan keletkező minden dokumentumot. III.8. Szerződésszegés Szerződésszegésnek minősül, ha az Ügyfél a szerződésben egyéb megállapodásban (egyezség) rögzített fizetési, tájékoztatási és egyéb kötelezettségeit nem, vagy késedelmesen teljesíti, amivel a Társaságnak anyagi és/vagy erkölcsi kárt okoz. Amennyiben az Ügyfél a szerződésben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Társaság jogosult az egyedi szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni és az Ügyfél köteles a szerződésszegéssel a Társaságnak okozott minden kárt és költséget megtéríteni. Amennyiben az Ügyfél a Társasággal szemben bármely jogcímen fennálló fizetési kötelezettségével késedelembe esik, a késedelme idejére köteles késedelmi kamatot is fizetni. A késedelmi kamat számításának módjára az egyedi szerződésben rögzítettek, ennek esetleges hiányában a Ptk. törvényes késedelmi kamatra vonatkozó, mindenkor hatályos rendelkezései az irányadóak. 10
III.9. Díjazás A megvásárolt követelés alapjául szolgáló szerződésben, illetve az eredeti hitelező által közzétett hirdetményben foglaltak irányadóak a Társaság által érvényesíthető valamennyi követelésre, kamatra, díjra – kivéve, ha a Társaság a követelés átszállását követően a kötelezett Ügyféllel ettől eltérő egyedi megállapodást vagy egyezséget köt. Az Ügyfél által fizetendő kamat, díj és egyéb költség mértékét az Ügyféllel, tartozásának rendezésére megkötött szerződés tartalmazza. III.9.1. A Társaság által előírt díjak, költségek A Társaság tevékenysége során a következő költségek: különösen postaköltségek, az esetleges hatósági eljárás költségei és illetékek, a jogi eljárási és egyéb szakértői költségek, valamint az Ügyfél szerződésszegése, nem fizetése esetén a követelés(ek) érvényesítésével kapcsolatos költségek megtérítésére tarthat igényt az Ügyféllel szemben. A Társaság az Ügyféllel, tartozásának rendezésére vonatkozó szerződés megkötéskor külön díjat nem számít fel. III.9.2. Kamatszámítás módja A tőke törlesztése, valamint a kamat és díj megfizetése a szerződésben meghatározott határnapokon, illetve legkésőbb a szerződésben meghatározott határidő utolsó napján esedékes. Amennyiben az esedékesség határnapja, illetve a fizetési határidő utolsó napja nem munkanap, a fizetési kötelezettség a fizetési határnapot követő első munkanapon válik esedékessé. A Társaság az Ügyfél által fizetendő kamat összegét napi kamatszámítással határozza meg a következő képlet alapján: Kamat összege = {(tőke * kamatláb)/100} * (naptári napok száma/365) A kamatszámítás alapjául szolgáló időtartam kezdő napja az engedményezés időpontja, záró napja pedig a tőke, illetve résztörlesztés esetén az adott tőkerész megfizetésének napját megelőző nap. IV.
A
TÁRSASÁG
ÁLTAL
FOLYTATOTT
FELTÉTELEK A követelés vásárlási tevékenység feltételei
11
TEVÉKENYSÉGRE
VONATKOZÓ
IV.1. A követelés vásárlási (engedményezési) szerződés A Társaság kétes követeléseket vásárol: a)kereskedelmi bankoktól; b)egyéb pénzügyi szolgáltatóktól; c)közüzemi – elsősorban távközlési-, gáz-, valamint áramszolgáltatást nyújtó – társaságoktól; d)gazdasági társaságoktól, egyéb jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől. A Társaság a követeléseket követelés vásárlási (engedményezési) szerződésekkel vásárolja meg. A szerződésre vonatkozó általános szerződési feltételeket a Társaság Üzletszabályzata tartalmazza. A követelés megvásárlási szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A követelések megvásárlására kötött szerződések keretében a hitelező és/vagy szolgáltató (Engedményező) a Társaságra (Engedményes) engedményezi lejárt követeléseit és ezzel együtt az érvényes előírásoknak megfelelően kiállított számlát és a követelés fennállását bizonyító okiratokat (eredeti kölcsönszerződés, felmondólevél, felmondólevél tértivevénye) a Társaság rendelkezésére bocsátja. A Társaság az írásban rögzített szerződés keretében meghatározott vételáron és fizetési feltételekkel vásárolja meg a lejárt követelést. A megvásárolt követelések további nyilvántartását, az ellenérték beszedését a szerződés alapján a Társaság végzi. IV.2. A követelés vásárlási (engedményezési) szerződés biztosítékai Az Engedményező az engedményezett követelés fennállásáért szavatosságot vállal, Engedményező kijelenti, hogy az engedményezett követelés valós, jogilag megalapozott. IV.3. A követelés vételárának kialakítása A tevékenység általános piaci jellegzetessége, hogy a követeléseket átruházni kész vállalkozások (IV.1.) rendszeres pályáztatás, versenyeztetés során a lehető legjobb feltételekkel
kívánják
értékesíteni
a
meghirdetett
meghatározott feltételek szerint. 12
követeléscsomagokat
az
általuk
A pénzügyi szolgáltatást a Társaság közvetlenül ezen Engedményezőknek nyújtja, amely vonatkozásában általános üzleti politika lefektetése lehetséges és szükséges, általános szerződési feltételek kikötése azonban nem, minthogy az, az Engedményezők által előre láthatóan nem elfogadott és a Társaság működésének ellehetetlenüléséhez vezetne. A követelés megvásárlásánál az ajánlati ár meghatározásakor a Társaság a következő szempontokat mérlegeli: az adósok életkor szerinti megoszlás a meghirdetett követeléscsomagon belül; nemek szerinti megoszlás; település típus szerinti megoszlás; település fejlettsége szerinti megoszlás; megye és/vagy kistérség szerinti elhelyezkedés; követelés összege szerinti csoportosítás; követelés korossága szerinti csoportosítás utolsó befizetés időpontja. Az egyes követeléscsomagok ajánlati árának meghatározásakor a Társaság figyelembe veszi az aktuális piaci viszonyokat, a követeléstípusonként kialakult piaci árakat. A Társaság az egyes követelések vételárát jellemző módon a megvásárolni kívánt követeléscsomag tőkeértékének százalékában, továbbá egy összegben forintban kifejezve határozza meg. Az általánosan alkalmazott fizetési határidő 8-15 banki nap, melytől a Szerződős Felek a megállapodásuktól
függően
eltérhetnek.
Ugyanakkor
a
Szerződő
Felek
egyedileg
megállapodhatnak halasztott fizetésben vagy más feltételrendszerben is. IV.4. A követelés érvényesítése A követelés megvásárlásával a Társaság a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követeléssel összefüggő jogok és kötelezettségek. Az Engedményezőnek a Társasággal szemben semmilyen további kötelezettsége nem keletkezik kivéve, ha az ügylettel kapcsolatban a Társaságot megtévesztette. A Társaság pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatása folytán tényleges ügyfeleivé azok az adósok (a továbbiakban: Adós) válnak, akikkel szemben a Társaság a követeléseket megszerezte. Az előzőekre tekintettel jelen Üzletszabályzat az általános eljárási rendet tartalmazza, 13
Általános Szerződési Feltételeket azonban nem, tekintettel arra, hogy a követelések alapját az Engedményezők Általános Szerződési Feltételei alapján létrejött követelések képezik. Jelen Üzletszabályzat célja, hogy megfelelő és részletes tájékoztatást nyújtson az Adósnak a követelés Társaságra történő átszállását követően fennálló jogairól és kötelezettségeiről. IV.4.1. A Társaság által megszerzett követelések a)
Felmondott szerződésen alapuló kétes (rossz), pénzügyi szektorba tartozó
követelések; b)
Lejárt közüzemi (elsősorban távközlési, internet, gáz-, illetve áramszolgáltatás
igénybevételéből eredő) követelések. A Társaság a követelések – az Engedményező eredeti jogosulttól, az általa meghatározott, illetve esetileg közösen egyedileg meghatározott feltételek szerinti – megvásárlását követően az eredeti hitelező pozíciójába lép. Az engedményezett/megvásárolt követelések kötelezettjei ténylegesen – anélkül, hogy velük valaha szerződéses kapcsolatba lépett volna – az érvényesíthető követelés és annak járulékai erejéig – ide értve a követelés érvényesítéséhez kapcsolódó igazolt költségeket is – a Társaságnál, mint Hitelezőnél ügyfelekké válnak. Jelen Üzletszabályzat célja, hogy az Adós, mint ügyfél számára tájékoztatást nyújtson a Társaság követelés behajtási rendjéről, az ennek során alkalmazott hitelezői eljárásokról, az Adós
és
a
Hitelező
jogairól,
kötelezettségeiről,
illetve
ezek
megsértésének
jogkövetkezményeiről. IV.4.2. A követelések érvényesítésének lépései Társaság működése során a törvényesség szigorú betartása mellett, az adósok (ideértve az adóstársakat, kezeseket is) helyzetét szociálisan is értékelve, méltányossági szempontokat is érvényesítve jár el. A követeléskezelés során követendő alapelv az Adós anyagi, illetve vagyoni helyzetéhez, családi körülményeihez igazodó megállapodásra törekvés. Ezen alapelv alapján a Társaság különböző megoldási variációk felkínálásával segíti az Adóst a szabályzatok biztosította keretek
közötti,
de
pénzügyi
helyzetének
legmegfelelőbb
fizetési
alternatíva
kiválasztásában. 1)
A követelés megszerzését követően haladéktalanul, de legfeljebb 30 (harminc)
naptári napon belül a Hitelező értesítést küld az Adósnak tértivevényes postai 14
küldeményben arról, hogy a követelést megvásárolta, és ezért a tartozást a Hitelezőnek tartozik megfizetni. 2)
Az értesítés kézbesítéséig a Hitelező viseli annak kockázatát, hogy az Adós az eredeti
jogosultnak teljesít. Az értesítés kézhezvételét követően az Adós az eredeti jogosultnak (Engedményezőnek) csak saját kockázatára teljesíthet. 3)
Az 1) pont szerinti értesítéssel egyidejűleg az Adóst határidő tűzésével (8 nap) fel
kell hívni a teljes – jogcímenként számszakilag kimunkált – tartozás megfizetésére, de telefonszám, ügyintéző nevének megjelölése mellett- lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy az Adós a közvetlen kommunikációt a Társasággal felvegye. 4)
Az értesítés kézhezvételét követően az Adós az Engedményezőnek csak saját
kockázatára teljesíthet, amely a Hitelező felé fennálló kötelezettségeit nem érinti, a Hitelezőnek a kézhez vett értesítésben foglal követeléseit megtéríteni köteles. 5) A Társaság a megvásárolt követelések és azok járulékai, továbbá a behajtással felmerült költségek teljes behajtására törekszik, ennek érdekében kész az Adóssal egyeztetéseket folytatni, a tartozás rendezéséről egyedi egyezséget kötni. Egyezségnek az Adós fizetési hajlandósága esetén, fizetési képességének figyelembe vételével, egyedi mérlegelés alapján van helye. Amennyiben a Hitelező és az Adós között egyezség jön létre, úgy a továbbiakban már nem az eredeti szerződés, hanem a felek ezen megállapodása lesz irányadó a tartozás megfizetésére. Az egyezségi tárgyalások valamint az egyezség teljesítése során az Adós köteles jóhiszeműen eljárni, ha az egyezség részletfizetésről szól, egyetlen törlesztő részelt elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a Hitelező jogosult az egyezségtől elállni, amelynek következtében a felek jogviszonyára az eredeti, az Engedményessel megkötött szerződés válik ismét irányadóvá. Az egyezségtől elállhat a Hitelező akkor is, ha az Adós a szerződés fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi. 6)
Az előző pontbeli egyezség megszegése esetén, illetve, ha az Adós nem fizet és nem 15
is jelentkezik tárgyalás lefolytatása végett, vagy az sikertelen, a Hitelező haladéktalanul, de legkésőbb 30 (harminc) napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket a követelés érvényesítése érdekében – ennek keretében: a)
A Hitelező újabb fizetési felszólítást küld ki Adósnak, melyben felszólítja
tartozásának 8 (nyolc) napon belül történő megfizetésére, egyúttal felhívja Adós figyelmét, hogy nem fizetés esetén jogi eljárás megindítására kerülhet sor; b)
A Hitelező fizetési felszólítás Adós részére történő kiküldésével párhuzamosan
telefon, illetve sms és/vagy e-mail útján megpróbál kapcsolatot létesíteni az Adóssal; c)
A Hitelező a kiküldött fizetési felszólítások, illetve telefonon kezdeményezett
megkeresések eredménytelensége esetén elsősorban a rendelkezésre álló biztosítékokból keres kielégítést (többek között: jelzálogjoggal érintett ingatlanra, zálogjoggal érintett ingóra végrehajtás foganatosítása, engedményezett árbevétel érvényesítése, inkasszó, a készfizető kezes és/vagy adóstárs felhívása, egyéb) az átvett követelés eredeti szerződés szerinti biztosítékától, illetve biztosítékaitól függően; d)
Amennyiben nincsen biztosíték, vagy az annak érvényesítésére tett lépések
eredménytelenek vagy eleve eredménytelennek mutatkoznak, a Társaság fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséről dönt; e)
A Társaság a benyújtott fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követően az Adós
minden jövedelmére, bevételére, ingó-, valamint ingatlan vagyonára végrehajtást kezdeményez; f) Végül – akár a fizetési meghagyás elleni ellentmondás folytán, akár bármely más okból – fedezetelvonó szerződés, illetve bármely más fedezetelvonó esemény miatt – a Társaság polgári pert kezdeményez a követelés érvényesítése érdekében. A Társaság minden legális eszközt igénybe vesz követeléseinek érvényesítése érdekében, ugyanakkor az előzőekben ismertetett (jogi) eljárások minden szakaszában kész az Adóssal ésszerű tárgyalásokat folytatni az ügyletek méltányos lezárása érdekében. IV.4.3. A követelés összege, illetve a követelés érvényesítésével összegfüggésben felmerülő költségek Az Adós köteles a Társaságnak megfizetni: ▪ az eredeti tartozás tőkeösszegét; ▪ a tőke után az eredeti szerződésben kikötött ügyleti kamatot; 16
▪ az eredeti szerződésben kikötött késedelmi kamatot, ennek hiányában a jelenleg a Ptk. 301. §-ában meghatározott, illetve a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti mértékű késedelmi kamatot; ▪ a biztosítékok érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeket; ▪ a követelés érvényesítésével összefüggésben felmerült költségeit (levelezési és telefonköltség, eljárási díj, bírósági illeték, ügyvédi díj, végrehajtási költség). Egyezség esetén az Adós viseli a szerződések megkötésével kapcsolatban felmerülő egyéb, a Hitelezőtől független költségeket (többek között: közjegyzői okirat elkészítésének díjat, földhivatali illetékeket, egyéb költségeket), és a szerződés tárgyához (a biztosítékhoz) kapcsolódó közterheket, bírságokat köteles viselni. Az Adós által fizetendő kamat, díj és egyéb költség mértékét az Adóssal, tartozásának rendezésére megkötött szerződés tartalmazza. Az Adós a Társasággal szembeni fizetési kötelezettségének az alább megjelölt fizetési módok valamelyikén köteles eleget tenni: a)készpénzfizetéssel a pénztári órák alatt a Társaság részére; b)banki átutalással a Társaság által megjelölt bankszámlára; c)postai készpénz-átutalási megbízással a Társaság által megjelölt bankszámlára. Amennyiben a fizetés készpénzfizetéssel történik, a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontja a Társaság pénztárába való befizetés. Amennyiben a fizetés banki átutalással, vagy postai készpénz-átutalási megbízással történik, a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontja az a naptári nap, amikor a Társaság bankszámláján a számlavezető pénzintézet az átutalt összeget jóváírja. Az Adós abban az esetben is köteles a fizetési kötelezettségét esedékességkor teljesíteni, ha a befizetésre szolgáló készpénz-átutalási megbízást nyomtatványt a Társaságtól valamilyen ok miatt nem kapta meg. IV.4.4. Biztosítékok Az Adós szerződéskötéskor, illetve a szerződés hatálya alatt bármikor köteles a Társaság által megfelelőnek minősített biztosítékot nyújtani a Társaság részére a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének teljesítésének biztosítására. Amennyiben a biztosíték értéke a szerződés hatálya alatt csökken, az Adós a Társaság felszólítására köteles pótlólagos biztosítékot nyújtani. A biztosíték nyújtásakor a Társaság 17
határozza meg, hogy az egyes biztosítékokat milyen értéken fogadja el, továbbá a nyújtandó biztosíték formájának meghatározására is a Társaság jogosult. A
biztosíték
elsősorban
készfizető
kezesség,
jelzálogjog,
óvadék,
váltó
kötelezettségvállalás lehet. A biztosíték nyújtásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden költség az Adóst terheli. IV.4.4.1. Készfizető-kezesség A készfizető-kezes a Társasággal kötött készfizető kezességi szerződésben az Adósnak a szerződés alapján a Társasággal szembeni tartozásáért, valamint annak járulékaiért (késedelmi kamat, esetleges végrehajtási vagy más, a jogérvényesítéssel kapcsolatos költség) vállal készfizető kezességet. Amennyiben több személy vállal készfizető kezességet az Adósnak a Társasággal szembeni fizetési kötelezettségéért, a kezesek egyetemlegesen felelnek. IV.4.4.2. Jelzálogjog Jelzálogjog alapítása esetén a Társaság jogosult az Adóssal szemben fennálló követelését a jelzálog érvényesítése útján kielégíteni. IV.4.4.3. Óvadék Óvadék tárgyául átruházható betétokiratot és forgalomképes értékpapírt fogad el. Névre szóló értékpapírt óvadékként csak üres forgatmánnyal ellátva fogadható el. IV.4.5. Követelés lezárása A tartozás megszűnik: ▪ annak teljes körű – a IV.4.3.. pontban felsorolt valamennyi jogcímű – kiegyenlítésével; ▪ egyezség esetén az egyezségben foglaltak teljes körű teljesítésével; ▪ elévülés esetén. A tartozás teljesítéssel való megszűnése esetén a Hitelező a IV.4.3. pont szerinti összegek összes tételének beérkezését követően Adós kérésére külön levélben tájékoztatja Adóst a követelés megszűnéséről Amennyiben az elszámolás egyenlege szerint az Adós részére visszatérítés jár, úgy annak átutalásáról a Hitelező 5 (öt) banki napon belül köteles gondoskodni.
18
IV.4.6. Központi Hitelinformációs Rendszer A Központi Hitelinformációs Rendszerre vonatkozó szabályokat a Hpt. 130/A §-a tartalmazza, a KHR-be kerülés esetköreit az Adóssal a pénzügyi szolgáltatónak a szerződés megkötését megelőzően dokumentáltan közölni kell. Amennyiben az Adós mint pénzügyi intézménytől szolgáltatást igénybe vett személy, a szerződés megszegése miatt szerepel a KHR-ben (aktív státuszt), úgy a tartozás teljes kiegyenlítésével egyidejűleg (legkésőbb 2 (kettő) munka napon belül) a Hitelező a KHRben lezárja az Adósra vonatkozó mulasztás tényét (passzív státusz) – a jelenleg hatályos szabályok szerint a lezárástól számított öt év múlva a KHR státusz törlésre kerül a rendszerből. IV.4.6.1. Jogorvoslati lehetőségek Az Ügyfél számára alapvetően kétféle jogorvoslati lehetőség nyílik hibás vagy jogellenes adatnyilvántartás esetén: az Ügyfél kifogással élhet, illetve keresetet indíthat. Lehetőség van kifogással élni az adatoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, amelynek keretében az adatok helyesbítése, illetve törlése kérhető. A kifogás az adatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadatszolgáltatóhoz, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz - a Társasághoz nyújtható be. A Társaság a kifogást megküldi annak a referenciaadat-szolgáltatónak, amely a kifogásolt adatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta (ha ez a vállalkozás jogutód nélkül megszűnt, az ügyet a Társaság vizsgálja ki). A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a Társaság köteles a kifogást annak kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartottat írásban haladéktalanul, de legkésőbb 2 (két) munkanapon belül tájékoztatni. Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb 2 (két) munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő adatot – a nyilvántartott ügyfél egyidejű értesítése mellett – a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb 2 (két) munkanapon belül köteles átvezetni. 19
A Társaság – a nyilvántartott ügyfél egyidejű értesítése mellett – akkor is köteles a változást haladéktalanul, de legkésőbb 2 (két) munkanapon belül átvezetni, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg és így a benyújtott kifogást a Társaság vizsgálta ki, és annak helyt adott. A nyilvántartott ügyfél adatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. Keresetindításra az Ügyfél elsősorban akkor jogosult, ha nem ért egyet a kifogására adott válasszal. A keresetlevelet a kifogásra adott válasz kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. A nyilvántartott ügyfelet a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadatszolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nem tett eleget a törvény által előírt tájékoztatási kötelezettségének, amikor az ügyfél ügyféltudakozvánnyal, vagy kifogással fordult hozzá. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. A bíróság a keresetet rövid határidőn belül köteles megvizsgálni, és 30 (harminc) napon belül tárgyalást kell kitűzni. A peres eljárás megindulásának tényét a KHR-ben is fel kell tüntetni. A bíróság elrendelheti a referenciaadatok kezelésének felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. Ebben az esetben a vitatott adatot zárolni kell. A peres eljárás során a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy az adatok átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. A bíróságnak a nyilvántartott adat törlésére illetve helyesbítésére vonatkozó jogerős határozatát haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.
20
V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK V.1. Együttműködés A Felek kötelesek üzleti kapcsolatukban együttműködni, és az ügylettel kapcsolatos lényeges körülményekről egymást értesíteni, ennek részletes szabályait az egyedi szerződés tartalmazza. A késedelmes értesítésből, vagy az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó fél felel. V.2. Jogviták rendezése A Társaság az ügyfeleivel fennálló kapcsolataiban törekszik az esetlegesen felmerülő viták peren kívüli rendezésére. Bármely vita eldöntésére, amely e jelen Üzletszabályzattal összefüggésben, annak megszegésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik a Budai Központi Kerületi Bíróság az illetékes. V.3. Titoktartás A Társaságot időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései szerinti üzleti titok, banktitok körében, az ilyen titoknak minősülő adatokat a Társaság a mindenkori hatályos jogszabályi előírások szerint kezeli. A Társaság az egyes ügyfeleiről (azaz a kétes követelések potenciális eladóiról) rendelkezésre álló minden olyan adatot, tényt, információt, amely az Üzletfél személyére, adataira, illetve a Társasággal kötött szerződésére vonatkozik, üzleti titokként kezeli. A Társaság üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat érti. A Társaság tulajdonosa, a Társaságban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a Társaság alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani. A Társaság a fenti üzleti titoktartási kötelezettség megtartása alól mentesül a Hpt. 49. § (3).(6). A Társaság banktitokként kezel minden olyan a megvásárolt követelések kötelezettjéről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tényt, információt, megoldást vagy adatot, amely a kötelezett személyére, adataira, továbbá a Társasággal kötött szerződéseire vonatkozik. V.4. Adatok kötelező kiszolgáltatása A Társaság jogszabályban meghatározott esetekben az adatok kiszolgáltatását a titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem tagadhatja meg. Aki banktitok birtokába jut, köteles azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – időbeli korlátozás nélkül megtartani. 21
V.5. A bank- és üzleti titok megtartása A Társaság és alkalmazottai, közreműködői kötelesek a bank- és üzleti titkot időbeni korlátozás nélkül megtartani. A Társaság kizárólag a vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogalanyoknak (például: Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR)), és kizárólag a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben biztosít hozzáférést az Ügyfél titkosnak minősülő adataihoz. Az Ügyfél a szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Társaság által kezelt adatai a KHR és valamennyi pénzügyi intézmények által működtetett hitelinformációs rendszer részére átadásra kerüljenek, továbbá, hogy az Ügyfél által szolgáltatott okiratok másolati példánya a Társaságnál rögzítésre kerüljön, valamint, hogy azokat az erre illetékes állami szervek, az okiratok valódiságának ellenőrzése céljából megvizsgálják. információkat a vonatkozó jogszabályokban meghatározott személyek és intézmények Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Társaság és az Ügyfél erről szerződésben megállapodtak, illetve azt az Ügyfél maga, vagy törvényes képviselője kéri, illetőleg erre felhatalmazást ad közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban pontosan megjelölve a kiszolgáltatható banktitok kört, illetőleg a Társaságnak az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükséges, vagy a Hpt. a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS A Társaság aláveti magát a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról rendelkező pénzügyi intézményi Magatartási Kódex rendelkezéseinek, mely Magatartási Kódex teljes szövege a Magyar Faktorház Zrt. honlapján olvasható. Az általános üzletszabályzatot a Magyar Faktorház Zrt. Igazgatósága 2011. május 12-én a 1/2011. számú határozatával jóváhagyta és elfogadta. Budapest, 2011. május 12.
22
