ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
1 4.1 4.3
Az ÖKO-Pannon Kht. A csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló szervezet Tárgyszavak: csomagolási hulladék; szelektív hulladékgyűjtés; ÖKO-Pannon Kht.; környezetvédelem.
Alapítás éve: 1996. Alapító tagok száma: 34. Szerződéses partnerek száma: 650. Szerződéses partnerek által képviselt csomagoláskibocsátás: 385 E t év. Jogi forma: Közhasznú társaság.
Az ÖKO-Pannon Kht. tevékenysége A csomagolási hulladék hasznosítás koordinálása: az ipar szereplőinek; a helyi önkormányzatok; a helyi kommunális szolgáltatók; a hulladékgyűjtők és hasznosítók bevonásával és érdekeinek képviseletével. Feladatai: 1. A szelektív hulladékgyűjtés többletköltségének finanszírozása. 2. Az anyagáramok koordinálása a hasznosítási folyamatban. 3. A lakosság integrációja és rendszeres tájékoztatása. 4. A lakosság, elsősorban pedig a gyermekek oktatása. Az ÖKO-Pannon Kht. nyilvánosságra hozta 2003. I–III. n.éves begyűjtési és hasznosítási eredményeit. Az ÖKO-Pannon Kht. a Hulladékgazdálkodási törvénnyel és a 94/62 számú EU ajánlással összhangban 2003-ra meghatározott 40%-os begyűjtési és hasznosítási arányt meghaladva az év első 9 hónapjában időarányosan 45,7%-ot teljesített. A szerződéses partnerek száma mára meghaladja a 650-et, a szerződéses partnerek által 2003. I–III. n.évben piacra bocsátott csomagolás több mint 222 ezer tonna. A Kht. által koordinált hasznosítási rendszeren keresztül ez idő alatt mintegy 102 ezer tonna hulladékká vált csomagolás került visszagyűjtésre és hasznosításra (1. és 2. ábra).
szerződéses partnerek száma
700 600
650
500 400 300
327
200 100
165
0 2003. január
2003. május
2003. november
1. ábra Szerződéses partnerek száma
mennyiség, E tonna
400 385 300 200
336 275
100 0 éves előrejelzés 2003. január
éves előrejelzés 2003. május
éves előrejelzés 2003. november
2. ábra Szerződött mennyiségek dinamikája Az ÖKO-Pannon Kht. bebizonyította az eurokonform koordináló szervezeti modell hazai működőképességét. Minden technikai esély megvan tehát arra, hogy a 2004-re előírt 45%-os, valamint a 2005-re vonatkozó 50%-os előirányzatot teljesítse. Mindehhez azonban kevés a mi erőfeszítésünk, elengedhetetlen a szabályozás mindeddig késlekedő, eurokonform átalakítása. A jövő évre vonatkozó tervekkel kapcsolatban a Kht. ügyvezető igazgatója Viszkei György elmondta: „Az ÖKO-Pannon Kht. a 2004-es évet a mintegy 780 ezer tonnányi éves csomagoláskibocsátásból 370-
380 ezer tonnányi mennyiségre vonatkozó szerződött mennyiséggel tervezi nyitni és 2004 folyamán a mennyiségek további növekedésére számít. A Kht. a 2004-re vonatkozó licencdíj tételeit november 15-ig teszi közzé (1. táblázat). A lakossági szelektív hulladékgyűjtés hatékonyabbá tétele érdekében pedig folytatni és erősíteni kívánja a lakosság irányában a kommunikációt. 1. táblázat A 2004. évre vonatkozó hasznosítási díjak Anyagfajták
Hasznosítási díj, HUF/kg
Üveg
2,10
Műanyag
13,60
Papír és karton Fém
6,50 alumínium egyéb fém
3,50 2,60
Fa
5,20
Természetes alapú textil
6,50
Társított (kompozit) Egyéb
italcsomagoló karton egyéb
11,50 16,80 16,80
A szabályozási környezet nem minden elemében biztosít kiszámítható és a gazdasági realitásnak megfelelő megoldást. A 2004-re és 2005-re elfogadott változások egyik eleme, hogy a licencdíj megfizetésén túl – ami a törvényi kötelezettség átadásával, tehát termékdíj-fizetési mentességgel jár – 20%-nyi termékdíjat is fizetni kell a kibocsátónak. A másik jelentős szabályozási elem a lakossági szelektív gyűjtés 20%-os arányának előírása 2005-re a teljes csomagolási hulladékgazdálkodási portfólióban. Ez a lépés olyan, szakmailag védhetetlen kiindulási pont, amely ugyancsak komoly anomáliákat szül a rendszerben – mondja Viszkei György. „Szélsőséges esetben a törvény előírásának teljesítésére a mai 780 ezer tonnányi hazai csomagoláskibocsátási szinttel és a jelenlegi hazai átlagot jóval meghaladó, 8 kg/fő fejenkénti szelektíven gyűjtött mennyiségekkel számolva mintegy 25 millió lakos aktív közreműködésére volna szükség!” A 20% lakossági és 80% ipari szelektív gyűjtési arány a továbbiakban a koordináló szervezetet a jól működő ipari, kereskedelmi hulladék
begyűjtés korlátozására készteti, mivel a fejlődő lakossági szelektív gyűjtés keretében begyűjthető mennyiség adminisztratív előírása válik a tervezés kiindulópontjává. Mindezen túl a jogszabály olyan kötelezettséget ró a koordináló szervezetre, amit korábban törvényi szinten az önkormányzatok feladataként határozott meg. „Elodázhatatlan a hulladékgazdálkodást szabályozó törvényi rendszer valós folyamatoknak megfelelő és kiszámítható helyzetet teremtő rendezése” – mondta Viszkei György. „Rendelkezésünkre állnak mind az európai működő modellek, mind az eddigi sikeres működés hazai tapasztalatai, amelyeket készek vagyunk a döntéshozatali folyamat számára maradéktalanul biztosítani” – tette hozzá. 90 80
kg/fő/év EU-átlag
begyűjtési arány
70 60 50 40 30 20 10 0 Németország
Portugália
Veszprém
Győr
Tura régió
3. ábra Begyűjtési arány Az ÖKO-Pannon Kht. a sikeres teljesítéssel párhuzamosan tovább fejlesztette a helyi önkormányzatokkal és kommunális szolgáltatókkal együttműködésben kialakított lakossági szelektív gyűjtési és ehhez kapcsolódó tájékoztatási és oktatási programját is. Az alapítás óta eltelt időszakban az ÖKO-Pannon Kht. 11 régióban (Győr, Veszprém, Siófok, Debrecen, Sátoraljaújhely, Pécs, Tatabánya, Sárvár, Nyíregyháza, Szentendre, Tura régió) (3. ábra) segíti a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének hatékony működését. A kommunikációs program legfőbb elemei többek között a rendszeres lakossági tájékoztató anyagok, a minden korosztály számára külön elkészített oktatási anyagok, az oktatók és nevelők felké-
szítése, valamint egy interaktív, a szelektív hulladékgyűjtés elsajátítását játékos formában lehetővé tevő road-show is. Az ÖKO-Pannon minden kommunikációs tevékenységét az érintett önkormányzatokkal és kommunális szolgáltatókkal közösen alakítja ki és működteti. A Budapesttel aláírt hosszú távú megállapodás, amelynek keretében a főváros és az ÖKO-Pannon együttműködésében 2005 és 2010 között kialakításra kerül a szelektív hulladékgyűjtési rendszer, a lakossági részvétel és az EU-irányelv teljesítése szempontjából kulcsfontosságú. Jelen pillanatban mintegy 800 ezer lakos vesz részt az ÖKO-Pannon által koordinált lakossági szelektív hulladékgyűjtés rendszerében (4. ábra).
szerződött önkormányzatok előkészítés alatt
2003 végéig mintegy 1 064 000 lakost terveznek bevonni
4. ábra Lakossági hulladékgyűjtés 2003. A Kht. 2003-ban újabb települések bevonását tervezi, a szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás rendszere az év végére így mintegy 1 millió lakost érint majd. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2005-re 4 millió lakos bevonását irányozza elő a szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe, amely cél elérése elodázhatatlanná teszi a szabályozás hosszú távon kiszámítható feltételeket teremtő rendezését. (Öko-Klub sajtókerekasztal, 2003. nov. 4.)
Egyéb irodalom A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelete: Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól. = Magyar Közlöny, 2003. 75. sz. jún. 27. p. 5830–5838. Gönczi B.: Koordinált hulladékkezelés. = Magyar Grafika, 47. k. 3. sz. 2003. jún. p. 17–18. Madarász Cs.: Regionális hulladéklerakók rendszere. = Környezetvédelem, 11. k. 3. sz. 2003. máj.–jún. p. 22. Jeszenői K.: Készül a miniszteri rendelet. = Hulladéksors, 4. k. 5. sz. 2003. p. 10–11. Vári A.; Linnerooth-Bayer J.; Ferencz Z.: Mit gondol a lakosság az árvízi kockázat csökkentésének és megosztásának lehetőségeiről? = Hidrológiai Közlöny, 82. k. 1. sz. 2002. jan.–febr. p. 47–54. Térinformatika a hazai egészségügyben. = Térinformatika, 15. k. 4. sz. 2003. jún. p. 18–19. Intraneten a főváros környezetvédelmi adatai. = Térinformatika, 15. k. 4. sz. 2003. jún. p. 24. Biliczkiné Gaál P.; Scheider L.: Laboratóriumi minőségbiztosítás. = Környezetvédelem, 11. k. 3. sz. 2003. máj.–jún. p. 13. Cseke H.: Nyugatra zöldebb. = Figyelő, 47. k. 26. sz. 2003. jún. 26.–júl. 2. p. 26–28. Sólyomvári K.; Lábody I.: Emelőgépek korrózióvédelme a környezetvédelem tükrében. = Gép, 54. k. 5. sz. 2003. p. 35–37. Szekeres D.: Egy új iparág születőben. = Vegyipar, 2003. 2. sz. p. 93–96. Borhidi A.: Gaia zöld ruhája. = Természet Világa, 134. k. 6. sz. 2003. p. 242–245. Szenti Cs.: A tagjelöltek átveszik az Európai Unió fenntarthatatlan közlekedését. = Vasútgépészet, 2003. 2. sz. p. 42–44. Csanády M.; Sztakó Á.; Égertz P.: Arzéntartalom Bács-Kiskun megyei egyedi kutak vizében. = Hidrológiai Közlöny, 83. k. 2. sz. 2003. márc.–ápr. p. 115–119. Becker B.; Merretig-Bruns U.; Kabasci S.: Krómtartalmú bőripari iszapok biológiai kezelése. = Bőr- és Cipőtechnika, -Piac, 53. k. 6. sz. 2003. p. 224–225. Matolay R.: Ökohatékonyság: zöld megtérülés. = Figyelő, 2003. 48. sz. nov. 28.–dec. 3. p. 54–55.
A Kormány 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelete egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító kormányrendeletek módosításáról. = Magyar Közlöny, 2003. 154. sz. dec. 24. p. 12257–12263. A Kormány 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelete az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól. = Magyar Közlöny, 2003. 154. sz. dec. 24. p. 12263–12264. 2003. évi CXX. törvény egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról. = Magyar Közlöny, 2003. 153. sz. dec. 23. p. 12141– 12144. Boronkai L.: Ökológiai mérleg készítése faipari termékekre. = Faipar, 51. k. 3. sz. 2003. p. 13–17. Szenes E.-né: A XXI. század konzervipari csomagolása V. rész. Papír és karton csomagolószerek. = Konzervújság, 51. k. 4. sz. 2003. p. 113–116. Pataki Gy.: Előny korlátaink felismeréséből. = Figyelő, 47. k. 46. sz. 2003. nov. 13– 19. p. 22. Fülöp S.: A környezetihatás-vizsgálat joga. = Környezetvédelem, 11. k. 6. sz. 2003. nov.–dec. p. 7, 19. Borsányi Bognár L.: Környezetterhelési díjak. = Környezetvédelem, 11. k. 6. sz. 2003. p. 23. Szigorú EU-s környezetvédelmi normák a Wienerbergnél. = Építővilág, 44. k. 4–5. sz. 2003. p. 17. Új adók környezetvédelem ürügyén? = Autótechnika, 2003. 11. sz. p. 78. Gyártástechnológiák – környezetszennyezés. = Műszaki Magazin, 13. k. 11. sz. 2003. p. 40–41. Környezetbarát kondenzátumkezelés. = Műszaki Magazin, 13. k. 11. sz. 2003. p. 46– 47. Bai A.: Energia biomasszából. = Környezetvédelem, 11. k. 5. sz. 2003. szept.–okt. p. 18–19.
