eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Infokommunikációs adatok 1.
HELYHEZ KÖTÖTT TELEFON SZOLGÁLTATÁS
1.1. Bekapcsolt fővonalak száma A bevételt hozó fővonalak Az egyéni fővonalakból Megnevezés
a
egyéni (d+e+f)
b
1 Bekapcsolt fővonalak száma (darab)
Az üzleti fővonalakból
VoIP PSTN/ISDN
üzleti (h+i+j)
KTV Egyéb telefon
A nyilvános fővonalakból
VoIP PSTN/ISDN
nyilvános (l+m+n+o)
KTV Egyéb telefon
pénzbedobós
kártyás
megbízott kezelésű
hallássérült által is használható
Bevételt hozó fővonalak összesen (d+g+l+m)
Mindösszesenből Egyéb fővonalak
Mindösszesen (p+q) alap ISDN
primer ISDN
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
b. Bekapcsolt fővonalak száma: (darab) Egy távbeszélő hozzáférési pontot az előfizetői távbeszélő központban saját ponton csatlakoztató távbeszélő vonalak száma, (beleértve a külön és ikervonalakat, az ISDN 64kbps csatornákat, alközponti fővonalakat, nyilvános távbeszélő állomások vonalát). A táblázat kitöltése során az előfizető-alapú vonalszám kerül számításba: azon vonalak számáról történt adatszolgáltatás, amelyek a szolgáltató számára lekötött számmezőbe tartoznak, és amelyeken a szolgáltató előfizetői szerződés keretében ténylegesen szolgáltatást nyújt. Ide tartoznak a más szolgáltatótól elhordozott számon nyújtott előfizetői szolgáltatások is. A táblázatban az adott időszak végére vonatkozóan az összes bekapcsolt, kiszolgált hívószámok mennyisége feltüntetésre került (vagyis nem a működő ügyfeleknél levő végpontok száma). c.
Egyéni fővonalak: (darab) Egyéni előfizető: az a természetes személy, aki úgy nyilatkozik, hogy gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül veszi igénybe az előfizetői szolgáltatást. Egyéni belépési és előfizetési díjat fizető előfizető használatában lévő fővonal. (EHT. 188.§.) Az „d”, „e” és „f” oszlopba az egyéni előfizetői szerződéssel igénybevett fővonalak száma (a kiszolgált hívószámok
mennyisége) kerül feltüntetésre technológia szerinti bontásban. d. PSTN/ISDN: (darab) Public Switched Telephone Network (Nyilvánosan Kapcsolt Telefonhálózat) / Integrated Services Digital Network (Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat) Az egyéni előfizetői szerződéssel igénybevett azon fővonalak száma (a kiszolgált hívószámok mennyisége) értendő, amelyek esetében a helyhez kötött telefonhálózat szolgáltatást a „hagyományos” (nem VoIP) telefonhálózaton keresztül nyújtják. e. KTV telefon: (darab) Az elosztó hálózatban – csillagpontos, felfűzött vagy vegyes – házhálózattal rendelkező, struktúra nélküli koax / strukturált koax / HFC hálózaton nyújtott telefonszolgáltatás. Itt az egyéni előfizetői szerződéssel igénybevett azon fővonalak száma (a kiszolgált hívószámok mennyisége) értendő, amelyek esetében a helyhez kötött telefonhálózat szolgáltatást a kábeltelevíziós hálózaton keresztül nyújtják. f.
Egyéb: (darab) Minden olyan bevételt hozó VoIP alapú fővonal száma, ami nem KTV telefon.
g.
Üzleti fővonalak: (darab) Üzleti előfizető: a gazdálkodó szervezet, a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, az egyesület, a köztestület, illetőleg az alapítvány [Ptk. 685.§ c) pont]. Üzleti, intézményi előfizető használatában lévő, távbeszélő központba kapcsolt fővonal. Az „h”, „i” és a „j” oszlopban az üzleti fővonalak (a kiszolgált hívószámok mennyiségének) technológia szerinti bontása került megadásra. (Lásd fentebb hasonlóan az egyénihez.)
k.
Nyilvános fővonalak: (darab) Közterületen, középületben, postahivatalban, illetőleg a közönség számára nyitva álló kereskedelmi üzlethelyiségben üzemelő, bárki számára, az ellenérték – a segélyhívások kivételével – kártyával vagy érmével történő megfizetése esetén igénybe vehető nyilvános telefonállomáshoz rendelt fővonal (a kiszolgált hívószámok mennyisége). A „k”, „l”,„m” ,„n” és a „o” oszlopokban a nyilvános fővonalak technológia szerinti bontását láthatjuk.
l.
Pénzbedobós: (darab) A nyilvános készülék típusától függően a díjkiegyenlítés eszköze szerint lehet pénzérme.
m. Kártyás: (darab) A nyilvános készülék típusától függően a díjkiegyenlítés eszköze előre fizetett kártya (chip, vagy kódos).
n. Megbízott kezelésű: (darab) Kereskedelmi üzlethelyiségben, intézményekben elhelyezett, a közönség számára rendelkezésre álló olyan beltéri pénzbedobós vagy kártyás nyilvános telefonállomás, amelynek felügyeletét és kezelését a helyiség használója, vagy annak hozzájárulásával más látja el. o. Hallássérült által is használható: (darab) Hallássérültek számára kifejlesztett végberendezéseken keresztül. p. Bevételt hozó fővonalak összesen: (darab) képlettel számolt mezők q. Egyéb fővonalak: (darab) A bevételt nem hozó fővonalak. r.
Mindösszesen: (darab) képlettel számolt mező
s.
Alap ISDN: (darab) ISDN alap sebességű hozzáférés.
t.
Primer ISDN: (darab) A primer ISDN vonalak B-áramkörökre átszámított száma (az „r” oszlop adatából) A primer sebességű ISDN hozzáférést annyi áramkörrel (B-áramkör) kell figyelembe venni, amennyire azt kiépítették (30).
1.2. A tárgyidőszak végén üzemelő, xDSL-re alkalmas fővonalak száma ebből: Megnevezés a
1
b
xDSL-re alkalmas fővonalak száma (darab)
bekötött xDSL fővonalak
c
0
más szolgáltatónak átengedett xDSL
Egyéni előfizetőknek nyújtott xDSL
Üzleti előfizetőknek nyújtott xDSL
nem bekötött xDSL fővonalak
xDSL alkalmas fővonalak száma összesen (c+g)
d
e
f
g
h
0
0
0
0
0
b. xDSL-re alkalmas fővonalak száma összesen: (darab) azon fővonalak száma, ahol az xDSL elérés szolgáltatás igénybevételére a műszaki feltételek (fizikai érpár, távolság stb.) biztosítottak, valamint a szolgáltatás biztosításához szükséges berendezések (DSLAM) telepítve vannak. Az xDSL-re alkalmas fővonalakon nem feltétlenül nyújt a szolgáltató xDSL szolgáltatást, a csupán az a lehetőség adott, hogy ha az előfizető igényli, 30 napon belül képesek a szolgáltatás elindítására az adott vonalon.
c. Bekötött xDSL fővonalak: (darab) azon fővonalak száma, amelyen akár az adatlapot kitöltő szolgáltató, akár más szolgáltató ténylegesen xDSL szolgáltatást nyújt. d. Más szolgáltatónak átengedett xDSL: (darab) a más szolgáltatónak (nagykereskedelmi szerződés keretében) átengedett, üzemelő xDSL vonalak száma, képlettel számolt mező. e. Egyéni előfizetőknek nyújtott xDSL: (darab) a szolgáltató saját előfizetőinek saját fővonalain nyújtott xDSL szolgáltatások száma egyéni előfizető bontásban. f. Üzleti előfizetőknek nyújtott xDSL: (darab) a szolgáltató saját előfizetőinek saját fővonalain nyújtott xDSL szolgáltatások száma üzleti előfizető bontásban. g. nem bekötött xDSL fővonalak: (darab): xDSL szolgáltatás nyújtására alkalmas, kiépített fővonalak, amelyeket nem vesz igénybe előfizető h. xDSL-re alkalmas fővonalak száma összesen: (darab) képlettel számolt mező 1.3. A kezdeményezett beszélgetés célú hívások száma Beszélgetés célú hívások száma, db A hívás iránya szerint PSTN hálózaton
Szolgáltatói VoIP
Megnevezés
a
b
1 Kezdeményezett beszélgetés célú hívások száma összesen
helyi forgalom
körzeti forgalom
belföldi távhívás
c
d
e
0
0
0
a belföldi távhívásból: mobil hálózat felé
nemzetközi hívás
saját hálózaton belül
f
g
h
0
0
Összesen (c+d+e+g+h+i))
saját hálózaton kívül
i 0
j 0
0
b. Kezdeményezett beszélgetés célú hívások időtartama összesen: (darab) A szolgáltató előfizetői által kezdeményezett beszéd célú hívások összes számát jelenti az adott negyedévben. A táblázatban a szolgáltatóval előfizetői jogviszonyban álló felhasználók által kezdeményezett, valamint a közvetítőválasztás keretében kezdeményezett, és az egyéb (pl. szolgálati) beszélgetések száma kerül megadásra. Nem kerül figyelembe vételre azon forgalom, amelyet a szolgáltató előfizetője más szolgáltató (közvetítő szolgáltató) igénybevételével bonyolít. c. Helyi forgalom: (darab) az egy adott település közigazgatási határain belüli (települések bel- és külterületein) előfizetői hozzáférési pontok között létrejött távbeszélő forgalmat jelenti. Helyi hívásnak számít, amit helyi tarifával lehet hívni. d. Körzeti forgalom: (darab) a körzetszám nélkül hívható, egy primer körzeten belüli különböző helyi hálózatok távbeszélő-állomásai egymás között lebonyolított forgalmát jelenti. e. Belföldi távhívás: (darab) Minden olyan hívás, amelyet belföldön kezdeményeznek, és belföldön végződik. Azokat a szolgáltató előfizetői által kezdeményezett hívások kerülnek feltüntetésre, amelyben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez belföldi előtétet kell tárcsázni. Kivételt képeznek az internetes és a helyközi II-es hívások f. Belföldi távhívásból mobil hálózat felé: (darab) belföldi távhívások közül a mobil rádiótelefon hálózatok felé irányuló hívásokat jelenti. g. Nemzetközi hívás: (darab) Olyan hívás, amelyben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez nemzetközi előtétet kell tárcsázni. Az előfizetői által indított hívások közül azokat kerülnek megadásra, melyek nem a Magyar Köztársaság területén végződnek (darab) Szolgáltató VOIP: (darab) Azon távbeszélő hívások darabszámát jelenti, amelyek esetében az egyéni ill. üzleti előfizetők részben vagy egészben IP alapú hálózato(ka)t vesznek igénybe. h. Saját hálózaton belül: Azon beszélgetési célú hívások számát jelenti, amelyek saját hálózaton belül történtek. i. Saját hálózaton kívül: Azon beszélgetési célú hívások számát jelenti, amelyek saját hálózaton kívülre történtek. j. Összesen: (darab) képlettel számolt mező(k).
1.4. A kezdeményezett beszélgetés célú hívások időtartama Beszélgetés célú hívások időtartama, perc A hívás iránya szerint PSTN hálózaton
Szolgáltatói VoIP
Megnevezés
a
b
helyi forgalom
körzeti forgalom
belföldi távhívás
c
d
e
1 Kezdeményezett beszélgetés célú hívások száma összesen
0
0
0
a belföldi távhívásból: mobil hálózat felé
nemzetközi hívás
saját hálózaton belül
f
g
h
0
0
Összesen (c+d+e+g+h+i))
saját hálózaton kívül
i 0
j 0
0
b. Kezdeményezett beszélgetés célú hívások időtartama összesen: (perc) A szolgáltató előfizetői által kezdeményezett beszéd célú hívások összes időtartamát jelenti az adott negyedévben. A táblázatban a szolgáltatóval előfizetői jogviszonyban álló felhasználók által kezdeményezett, valamint a közvetítőválasztás keretében kezdeményezett, és az egyéb (pl. szolgálati) beszélgetések időtartama kerül megadásra. Nem kerül figyelembe vételre azon forgalmak, amelyet a szolgáltató előfizetője más szolgáltató (közvetítő szolgáltató) igénybevételével bonyolít. c. Helyi forgalom: (perc) az egy adott település közigazgatási határain belüli (települések bel- és külterületein) előfizetői hozzáférési pontok között létrejött távbeszélő forgalmat jelenti. Helyi hívásnak számít, amit helyi tarifával lehet hívni. d. Körzeti forgalom: (perc) a körzetszám nélkül hívható, egy primer körzeten belüli különböző helyi hálózatok távbeszélő-állomásai egymás között lebonyolított forgalma. e. Belföldi távhívás: (perc) Minden olyan hívás, amelyet belföldön kezdeményeznek, és belföldön végződik. Azokat a szolgáltató előfizetői által kezdeményezett hívásokat jelenti, amelyben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez belföldi előtétet kell tárcsázni. Kivételt képeznek az internetes és a helyközi II-es hívások.
f. Belföldi távhívásból mobil hálózat felé: (perc) belföldi távhívások közül a mobil rádiótelefon hálózatok felé irányuló hívásokat jelenti g. Nemzetközi hívás: (perc) Olyan hívás, amelyben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez nemzetközi előtétet kell tárcsázni. Az előfizetői által indított hívások közül azok kerülnek megadásra, melyek nem a Magyar Köztársaság területén végződnek Szolgáltató VOIP: (perc) Azon távbeszélő hívás időtartamot jelenti, amelyek esetében az egyéni ill. üzleti előfizetők részben vagy egészben IP alapú hálózato(ka)t vesznek igénybe. h. Saját hálózaton belül: Azon beszélgetési célú hívások időtartamát jelenti, amelyek saját hálózaton belül történtek. i. Saját hálózaton kívül: Azon beszélgetési célú hívások időtartamát jelenti, amelyek saját hálózaton kívülre történtek. j. Összesen: (perc) képlettel számolt mezők(k)
2.
HELYHEZ KÖTÖTT INTERNET SZOLGÁLTATÁS
2.1. A szélessávú internet szolgáltatás előfizetőinek száma év végén, db
Sorszám
Település
xDSL
Kábelnet
ETTH (Ethernet)
FTTH PON (pl. GPON) (optika))
WLAN
Engedélyezett mikrohullám
PLC
Egyéb
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
1
Előfizetők száma
0
0
0
0
0
0
0
0
b. Előfizetések száma (darab): azon előfizetések számát jelenti, amelyen a szolgáltató szélessávú (az Eurostat 2010. január 1-én még érvényes definíciója szerint a 144 Kb/s letöltési irányú és 64 Kb/s feltöltési sebességet meghaladó) internet-hozzáférést biztosít a különféle hozzáférési technológiák szerinti bontásban. A táblázatba csak azon előfizetések száma kerül megadásra, ahol a szolgáltató kiskereskedelmi szerződés keretében nyújt szolgáltatást (a végfelhasználóval kötött szerződések), azaz nem szerepelhetnek azok az előfizetések, amelyeket az ügyfél továbbértékesít.
c.
xDSL (darab): helyi hurkokon alkalmazott technológia, amely a hagyományos helyhez kötött telefonhálózat részeként kiépített fémes sodrott érpárakat alkalmassá teszi nagysebességű digitális adatátvitelre (DSL-digital subscriber line). A szolgáltató csak azon xDSL vonalak számát tünteti fel ebben a sorban, amelyet saját infrastruktúrán, illetve más szolgáltatótól átvett helyi hurkon, illetve helyi bitfolyam hozzáférési szolgáltatást igénybe véve szolgáltat, valamint azon vonalak számát, ahol országos nagykereskedelmi IP bitfolyam hozzáférést nyújt más internet szolgáltatónak.
d. Kábelnet (darab): olyan szélessávú internet elérési technológia, amely CATV alapú, ma már jellemzően HFC (Hibrid Fiber Coax) infrastruktúrán működik. A kábeltelevíziós hálózathoz illesztett modem alkalmas digitális jelek indítására és fogadására a kábeltelevíziós hálózaton belül. A kábelmodemes előfizetések száma tartalmazza a LAN hálózaton nyújtott előfizetéseket is. A kitöltésnél mind a DOCSIS 1.0, DOCSIS 2.0, és DOCSIS 3.0 technológiák előfizetőinek aggregált száma feltüntetésre kerül. e.
ETTH (Ethernet) (darab): Ethernet To The Home előfizetők száma
f.
FTTH PON (pl. GPON) (optika) (darab): fényvezetőre (optikára) építő PON FTTH elérés. GPON esetében PON OLT-tal (Optical Light Terminal – fényvezetős végberendezés) és optikai elosztóval (1: 32-64).
g.
WLAN (darab): Wireless Local Area Network (vezeték nélküli helyi hálózat) állandóhelyű hozzáférés, amely vezetéknélküli hordozó közegen keresztül csatlakozik a felhordóhálózathoz.
h. Engedélyezett mikró (darab): engedélyköteles mikrohullámot használó előfizetések száma. i.
PLC (darab): Power Line Communication – az elektromos hálózaton keresztül elérhető internetszolgáltatásra előfizetők száma.
j.
Egyéb (darab): a fel nem sorolt technológiájú előfizetések száma
3.
LEGALÁBB 30 MBPS SÁVSZÉLESSÉGŰ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSSEL ELLÁTOTT LAKOSSÁG SZÁMA
A 30 Mbps letöltési irányú sávszélesség viszonylag kevés vezetékes adatátviteli technológián valósítható meg. Ezek a last mile technológiák: •
kábelnet esetében DOCSIS 3.0 és ETTH EoC
•
ETTH (Ethernet) esetében: Sodrott érpáras vagy koax kábeles Ethernet (FTTB/FTTC Ethernet, FastEthernet); FTTH aktív Ethernet (optika); és FTTH P2P Ethernet (optika)
•
FTTH PON (pl. GPON) (optika)
Számítás módszere: a legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes technológiák szerinti előfizetők számának összege és a települési lakott lakásokban érvényes lakhellyel rendelkezők átlagos számának szorzata. Az előfizetők száma: szolgáltatói primer éves adatgyűjtés alapján (az adatgyűjtés nem teljes körű, az NMHH adatai alapján az előfizetések száma szerint a piac 89%-át fedi le). A települési lakott lakásokban érvényes lakhellyel rendelkezők száma: a KEKKH adatai alapján. 4.
Internet előfizetések száma (fő): Alkalmazott mutatók: •
APEH részére bevallott összes jövedelem
•
Települések internet-előfizetési számai
•
Internet-előfizetéssel rendelkezők korcsoport szerinti mutatói
•
Infrastruktúra kiépítettsége: Optikai hálózati lefedettség, RLL lefedettség, RUO betelepülés, Dial-up és szélessávú előfizetések országos száma
Iterációs eljárással készült egy modell a következőképpen:
A rendelkezésünkre álló településenkénti összes bevallott jövedelem/fő-ből egy megélhetési minimum levonásával becslés készült a rendelkezésre álló jövedelemről. (Megélhetési minimum 25 000 Ft.) Az így megbecsült diszkrecionális jövedelemből az internetelőfizetésihajlandóságra utaló súly készült. A súly skálázása úgy lett kialakítva, hogy az egy főre jutó havi bruttó 50 000 Ft diszkrecionális jövedelem esetében a településen fellelhető internet-előfizetések aránya az országos átlaggal egyezzen meg, azaz a súly értéke 1 legyen, míg 10 000 Ft-os jövedelem esetében az országos átlag értékének a fele legyen, azaz a súly a 0,5 értéket vegye fel.
A második súly a településen élők korösszetétele és a internet-használók arányának korcsoport szerinti bontásából került előállításra. Az infrastrukturális adatokból szűrésre kerültek azon települések, ahol nincs internet-szolgáltatás, ahova így nem lett rendelve előfizetőszám. Ezt követően a településeken elérhető keskeny- és szélessávú szolgáltatás rendelkezésre állása alapján az országos előfizetői számot a korábban meghatározott súlyok szerint a települések között felosztották. A felosztás menete eltérő volt. A 2007-es adatokban két paraméter állt rendelkezésre: az adott településen elérhető-e a kiskereskedelmi internet-szolgáltatás, valamint az adott településen elérhető-e szélessávú internet-szolgáltatás. Ennek tükrében a keskenysávú internet-elérést azon települések körében osztották fel, ahol az internet-szolgáltatás elérhető volt, míg a szélessávú internet-szolgáltatás nem. Ahol szélessávú internet-előfizetés létesítésére lehetőség volt, azon települések esetében az országos szélessávú előfizetésszámot osztották fel a korábban már bemutatott súlyok figyelembevételével.
A 2007-eszt megelőző adatsorokban, a 2005-ös és 2003-as adatok esetében három paraméter állt rendelkezésre: az RLL (analóg+GSM) lefedettsége, továbbá az adott településen van-e RUO betelepülés, végül az adott településen elérhető-e szélessávú internet-szolgáltatás. Abban az esetben, ha a településen elérhető volt a szélessávú internet-szolgáltatás, de az RLL-paraméter kisebb volt mint 0,1 vagy az adott területen nem volt RUO betelepülés, úgy az adott településen a szélessávú-előfizetésszám súlya 1 lett, míg a keskenysávú-előfizetésszám súlya 0.
Ha a szélessávú internet-elérés mellett az RLL-paraméter és a RUO betelepülés adatai alapján keskenysávú internet-elérés lehetőségét feltételezték, úgy a szélessávú-előfizetésszám súlya 0,8 lett, míg a keskenysávú-előfizetésszám súlya 0,2 (ez tükrözte a leginkább a rendelkezésre álló tényadatokat).
Ha a szélessávú internet-szolgáltatás létesítésére – az adatok alapján - nem volt lehetőség, ám az RLL-paraméter és a RUO betelepülési adatok alapján a keskenysávú internet-szolgáltatás megléte feltételezhető volt, úgy a szélessávú-előfizetésszám súlya 0 lett, míg a keskenysávúelőfizetés szám súlya 1. Egyéb esetben az adott településen az előfizetés-típusokhoz zérus súlyt rendeltek.
Az így kiszámított súlyok, valamint a korábban már bemutatott súlyok alapján az országos keskenysávú és szélessávú internet-előfizetések számát felosztották a települések között, majd ezeket településszinten aggregáltan összegezték. A 2003 és 2005 közötti években a keskenysávú elérések felosztása esetén, amennyiben szélessávú és keskenysávú technológia egyaránt elérhető, úgy a településen mindenképpen csökkent a keskenysávú elérések száma. 5.
E-ügyintézés terén a különböző kiszolgálási szintek (egyedi) Alkalmazott adatbázisok: •
Önkormányzati informatikai adatfelvétel
•
2002 óta éves rendszerességgel teljes lekérdezést végeztek - alkalmanként legalább 2000 valós válasz - a hazai települési önkormányzatok körében. Ennek eredményeképp település szinten is pontos adatokkal rendelkeznek az e-ügyintézés aktuális szintjéről.
Kistérségi szintű mutatók: 5.1. Internethasználók száma (fő) Alkalmazott mutatók: •
Internet-előfizetések száma
•
Saját lakossági adatfelvételek adatbázisai alapján:
•
Internet-előfizetések száma településtípus szerint
•
Internet-használók száma településtípus szerint
•
Internet-használók aránya korcsoportonként
•
internet-használók aránya kistérségenként
A korábban meghatározott településszintű internet-előfizetőszám és az országos előfizetőszám településtípus szerinti bontását alapul véve előállították a kistérségi szintű előfizetési adatbázist. Az alulról aggregált adatokat saját lakossági lekérdezések során létrejött adatbázisokból 2003 óta évente legalább 4 db 1000 fős lakossági lekérdezés - nyert kistérségi szintű mutatókkal korrigálták: meghatározásra került a felmérések során az internet-használók korcsoportos megoszlása kistérségenként és településtípusonként. Ennek eredményeképp két irányból megszületett becslés során kistérségi szinten meghatározásra került az internetet használók száma.
Mivel a lakossághoz képest a vállalatok száma kevésbé jól használható mutató - a vállalatok székhelye nem tükrözi az előfizetés és a használat valódi helyét - ezért a vállalatokra jutó előfizetések arányát kistérségenként korrigáltuk a használók számának megállapításakor.
5.2. Lakossági PC-ellátottság 1000 főre (db) Alkalmazott mutatók, adatbázisok: Internet-előfizetések száma •
Saját lakossági adatfelvételek adatbázisai alapján:
•
Számítógéppel rendelkezők száma településtípus szerint
•
Számítógépek száma településtípus szerint
•
Háztartásonkénti átlagos számítógépszám
•
Háztartások átlagos létszáma (KSH településstatisztika és saját adatbázisok)
Felhasználva a már korábban is említett saját lakossági lekérdezéseket, amelyek keretében létrejött adatbázisokból - 2003 óta évente legalább 4 db 1000 fős lakossági lekérdezés - nyert kistérségi szintű mutatókkal rendelkezetek a számítógép penetrációról. A kapott eredményeket összevetették az általunk megállapított internet-előfizetések számával is, hogy a két adatsor között ne legyenek inkonzisztenciák. 5.3. Mobil előfizetések száma 1000 főre (db) Alkalmazott mutatók: •
APEH részére bevallott összes jövedelem
•
Saját lakossági adatfelvételek adatbázisai alapján:
•
Mobil-előfizetéssel rendelkezők aránya korcsoport szerint
•
Mobil-előfizetéssel rendelkezők aránya jövedelmi csoportok szerint
•
Mobil-előfizetések száma
Felhasználva a már korábban is említett saját lakossági lekérdezéseket, amelyek keretében létrejött adatbázisokból - 2003 óta évente legalább 4 db 1000 fős lakossági lekérdezés - nyert kistérségi szintű mutatókkal rendelkezetek a mobil penetrációról (szolgáltató és pre-, illetve postpaid bontásban). Az éves adatsorok esetében megvizsgálták, hogy kaptak-e inkonzisztens adatokat (volt-e fluktuáció) és szükség esetén az éves adatok alapján mozgó átlagoltak. 5.4. Vállalatokra jutó honlapok aránya (%) Alkalmazott adatbázisok: - Vállalati lekérdezések adatbázisa 2001 óta évente 4-6 alkalommal készítenek 1000 fős vállalati lekérdezést informatikai témában. A kérdések között minden alkalommal szerepel a honlap-ellátottság mutató is. A kért évekre vonatkozó adatbázisok aggregálásával teljes mértékben megbízható kistérségi szintű adatok állnak rendelkezésre.
