ENERGIA HÍRLEVÉL. VI. évfolyam. 11. szám, november. URBAN Water Footprint - Városi vízlábnyom zárókonferencia

ENEREA

•••Energia hírlevél

ENERGIA

HÍRLEVÉL

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa VI. évfolyam. 11. szám, 2014. november

URBAN Water Footprint - Városi vízlábnyom zárókonferencia 2014. november 20-án került megrendezésre az URBAN Water Footprint - Városi vízlábnyom elnevezésű nemzetközi projekt zárókonferenciája Debrecenben, az ENEREA Nonprofit Kft. szervezésében. A rendezvény célja az volt, hogy bemutassák a projekt eredményeit és megvitassák annak továbbfejlesztési lehetőségeit. A projekt központjában a vízlábnyom A vízlábnyom, hasonlóan az ökológiai lábnyomhoz, egy indikátor, mely ebben az esetben az ivóvíz felhasználást jellemzi, nem csupán a közvetlen vízfelhasználást, hanem a közvetett vízfelhasználást is. Ez az indikátor a felhasználás három aspektusát foglalja magában, a kék, a zöld- és a szürke vízhasználatot. A kék víz a felszíni és felszín alatt vízfelhasználást jelenti, azaz egy meghatározott területen a felszíni vízveszteséget, ami adódhat párolgásból, lefolyásból vagy akár egy termék gyártásához szükséges vízfelhasználásból.

Ismét szélerőműpark épülhet ..................... 4

A zöld víz az esővíz használatot jellemzi, amennyiben nem folyik el. A szürke víz az élővizekbe kerülő szennyezőanyagok olyan szintű hígításához szükséges vízmennyiség, ami biztosítja az előírt vízminőségi paraméterek betartását.

3 millió munkahelyet teremthet a megújuló

A Városi Vízlábnyom projekt

Tartalom 30 ezer lakás energetikai felújítása .......... .. 3

energia ........................................................ 5 Koppenhága: az első CO2 semleges város .... 8 Akár 46%-kal alacsonyabb fűtésköltség is elérhető .................................................... …9 550 MW kapacitású naperőmű ................. .12 1 új üzenete érkezett a kukásautótól ........ .13

A projektben 5 ország 9 szervezete működik együtt, hogy továbbfejlessze és tesztelje a városi vízlábnyom módszertanát. A projekt egyik célja volt, hogy a jelenlegi infrastruktúrát és módszereket, melyek a vízfelhasználáshoz kapcsolódnak, kiegészítse a vízlábnyom módszertant felhasználva. Ezáltal az egyes települések olyan eszközt kapnak, mellyel javíthatják a vízgazdálkodásukat, az

1


ENEREA

ivóvízfogyasztásukat és létrehozhatnak egy monitoring rendszert, valamint a vízgazdálkodást a változó feltételekhez igazíthatják. Miután a módszertant a projekt során finomították, és kifejlesztették az eszközöket, három Vízlábnyom Labort alakítottak ki három városban: Vicenzában (Olaszország), Innsbruckban (Ausztria) és Wroclawban (Lengyelország). A három labor tulajdonképpen ugyanazt a módszertant alkalmazta, azonban a modell különböző aspektusait vizsgálta, lehetővé ezzel, hogy a különböző vízgazdálkodáshoz kötődő problémákat különböző módon közelítse meg, és megmutassa, hogy a módszertan különböző célok és feltételek mellett is alkalmazhatóak. A módszertan sikeres alkalmazását követően a projektpartnerek meghatározták és jellemezték a hatékony vízgazdálkodási gyakorlatokat, mely lehetőséget teremt a projekt során szerzett tapasztalatok átadására a hatékonyabb vízgazdálkodásban érdekelt önkormányzatok számára. A projekt során elért eredmények és a megszerzett tapasztalatok átadásának elősegítése érdekében egy transznacionális stratégia elkészítésére került sor. A stratégia szerepe a projektben kidolgozott vízlábnyom módszertan alkalmazásának támogatása a közép-európai városi területeken. A stratégia, többek között, egy web-alapú képzési programot készíti elő, valamint előirányozza egy, a vízlábnyom laborok szakértőből álló hálózat létrehozását. A vízlábnyom laborok működésének megtekintése további lehetőséget biztosít a projekt eredményeinek átadására. A Záró Konferencia 2014. november 20-án került megrendezésre a projekt záró konferenciája, Debrecenben. A közel 50 fő – projektpartnerek, külső szakértők, politikusok, helyi önkormányzati döntéshozók, kutatók, egyetemi munkatársak – részvételével zajló esemény célja a városi vízlábnyom módszertan alkalmazása során nyert tapasztalatok átadása, a projekt eredményeinek bemutatása, valamint a városi vízlábnyom koncepció jövőbeli alkalmazásával kapcsolatos lehetőségek megvitatása volt. A projektpartnerek előadásai mellett a rendezvényen hazai, illetve nemzetközi szintű szakmai szervezetek képviselőinek előadása hangzott el. A Vízlábnyom Hálózat (Water Footprint Network) tudományos igazgatójának, Dr. Ashok Kumar Chapagain előadása mellett, Kelet-Magyarországi vízgazdálkodási tevékenységéhez kapcsolódó kihívások ismertetésére (Ungvári Gábor, Corvinus Egyetem), valamint a Central-Europe program előző hét éves időszakra vonatkozó tapasztalatainak (Gönczi Richárd, Széchenyi Programiroda), illetve a program jövőjének (Kelenné Török Lívia, Széchenyi Programiroda) bemutatására is sor került. Előadás témáját képezte az EU által támogatott kutatások eredményeinek a regionális döntéshozói tevékenységben történő felhasználási lehetőségeinek ismertetése is. A konferencia panelbeszélgetéssel zárult, melyen a projekt szakértői összegezték a projekt eredményeit, megvitatták a vízlábnyom alapú megközelítés alkalmazásának elterjesztésére vonatkozó kérdéseket, valamint az érintett szervezetekkel való együttműködés távlati lehetőségeit.

2


ENEREA

2015-től akár évi 30 ezer lakás energetikai felújítása megvalósulhat uniós forrásokból 2015-től az ideinél huszonháromszor több pénz (63 milliárd forint) jut lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra évente az új uniós forrásokból. Ebből kb. 33-34 milliárdnyit kaphat majd a lakosság vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel formájában. De csak akkor, ha már sikerült kialakítani az ehhez szükséges intézményrendszert. Ebből egyelőre még nem sokat láthattunk, noha ez hosszú hónapokig is eltarthat. A napokban zárult le a 2014-2020-as uniós forrásokat elosztó operatív programok utolsó társadalmi egyeztetése. Az új operatív program-tervezetek az eddigieknél sokkal részletesebben mutatták be, hogy a Kormány mire kívánja fordítani az uniós forrásokat. Kiderült, hogy az eddigieknél jóval több pénzt költhetünk majd energiahatékonyságra. Összesen évi 63 milliárd forintot kaphat az ágazat, amiből mintegy 20% jut a KKV-knak, 50% a lakosságnak, és 30% a középületekre fordítódhat. Összehasonlítva a 2,7 milliárd forinttal, ami idén eddig energiahatékonysági pályázatokra jutott, ez huszonháromszoros növekedés. A teljes időszakban az ágazatnak jutó 380 milliárd Ft csak 10%-kal marad el attól az állami támogatási összegtől, amit az energiahatékonysági ágazat képviselői javasoltak 2013-ban a Hazai Hatékonyság programban. Egyelőre azt nem tudni, hogy hány épület lesz ebből felújítva, az operatív programok (OP) ugyanis erről nem szólnak. Az OP-k ugyan tartalmaznak PetaJoule-ban kifejezett megtakarítási célokat, de ezek egyrészt a teljes hazai energiafogyasztásra vonatkoznak, és nem az egyes intézkedések által generált energiacsökkenésre, másrészt messze elmaradnak a hamarosan Kormány elé kerülő Nemzeti Épületenergetikai Stratégia célértékeitől is. Ha feltesszük, hogy a pénz hatékonyan kerül elköltésre, ebből akár évi 30 ezer lakás energetikai felújítása megvalósulhat, nem beszélve a jelentős vállalati és középületi beruházásokról. Mindez azonban csak akkor indulhat meg, ha felállnak az ehhez szükséges lebonyolító és finanszírozási rendszerek. Az uniós szabályok szerint magánszemélyek ugyanis nem kaphatnak közvetlenül uniós támogatást, így közvetítő szervezetekre (pl. bankok, takarékpénztárak) beiktatására van szükség. E közvetítők ahhoz is kellenek, hogy a támogatást kiegészítő hiteleket eljuttassák az ügyfelekhez. A rendszer előkészítése és kialakítása, a közvetítők kiválasztása hosszú hónapokat vehet igénybe, és 2015 közepe is lehet, amíg elkezdődik az igények zökkenőmentes kiszolgálása. “Nagyon elégedettek vagyunk, mert az energiahatékonyságra tervezett összforrás igen közel van ahhoz a 420 milliárdos összeghez, amit az ágazat a tavalyi Hazai Hatékonyság c. programjában javasolt.” mondta dr. Bart István, a MEHI Nonprofit Kft. igazgatója. “Ha minden jól megy, ebből már jövőre sor (Folytatás a 4. oldalon)

3

ENEREA


kerülhet akár harmincezer lakás felújítására. Ehhez azonban az kell, hogy a Kormány gyorsítsa fel a finanszírozó-lebonyolító rendszer kiépítését, és minél több bankon keresztül minél gyorsabban megkezdődhessen a támogatások és hitelek kiosztása. Így is jelentős késésben vagyunk, 2014-nek lassan vége, és már 2013-ban is tudtuk, hogy szükség lesz erre a pénzügyi közvetítői rendszerre. Reméljük egyúttal, hogy a Kormány az energiahatékonysági szakmát és a bankokat is bevonja a rendszer kialakításába.” Forrás: www.alternativenergia.hu

Felépülhet Fürgeden a szélerőműpark Négy év után felépülhet a Tolna megyei Fürged térségében tervezett szélerőműpark. Eredetileg 36 turbinát akartak, de csak tíz lesz. 30 millió euróért építik. A madarak miatt minél hamarabb forogniuk kell. Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Tolna megyei Fürged térségében tervezett szélerőműpark. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megismételt eljárásban, négyéves engedélyezési folyamat után hozta meg a határozatot, amelyben kimondják, a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása. 36 helyett 10 A Fürged Szélerőmű Kft. eredetileg 36 széltornyot akart építeni Fürged, Magyarkeszi és Felsőnyék határában, majd a környezetvédelmi eljárás során ezt a számot tizenhatra csökkentették. Most már csak tíz, egyenként 1,8-2,3 megawatt teljesítményű erőművet terveznek. A szélpark összteljesítménye 18-23 megawatt lesz. Kilenc torony Fürged, egy Magyarkeszi külterületén épül. Simon Emmanuel, a kft. ügyvezető igazgatója szerint az építés 2-3 év múlva kezdődhet, 30 millió eurós beruházással. Hamar forogniuk kell A hatóság a korábban természetvédelmi aggályok miatt megfellebbezett szélpark működéséhez többek között előírta, hogy a tornyokat villogó fénnyel kell kivilágítani, hogy elkerüljék, hogy madarak repüljenek neki éjszaka, illetve a szélturbinákat megépülésük után minél előbb el kell indítani, hogy a madarak ne szokjanak hozzá a mozdulatlan szerkezethez. Mivel nincs elegendő hazai tapasztalat a szélerőművek élővilágra gyakorolt hatásáról, a cégnek két éven át háromhavonta jelentést kell készítenie a madarak repülési útvonalának módosulásáról, a táplálkozó területek változásáról és arról, hogy hány madár ütközött neki a tornyoknak. Forrás: www.origo.hu

4


ENEREA

3 millió munkahelyet teremthet a megújuló energia A megújuló energia 2008-ig 1,2 millió, 2020-ig közel 3 millió új, uniós munkahelyet teremthet. Ehhez azonban fogyasztói szemléletváltásra, körkörös hulladékgazdálkodásra van szükség. Mit jelent mindez a gyakorlatban? V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára beszélt minderről a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 című konferencián. A fogyasztói magatartás és szemlélet átalakítására van szükség azért, hogy nőjön az erőforrások felhasználásnak hatékonysága, illetve azért, hogy a termelésben kevesebb nyersanyagot használjanak fel, s kevesebb hulladék képződjön. Ez együtt jár olyan termelési rendszerek létrehozásával, amelyek csökkentik a hulladék mennyiségét, vagy amelyek többet termelnek kevesebből. V. Németh Zsolt államtitkár a konferencián közölte: ágazatok helyett gondolkodjunk rendszerben, mely magában foglalja mindazokat a folyamatokat és infrastruktúrákat, amelyek összefüggenek az emberi tevékenységek számára nélkülözhetetlen erőforrásokkal, tevékenységekkel. A megújuló energia szektor, mint az államtitkár hangsúlyozta, az unióban 2000 és 2008 között 1,2 millió munkahelyet hozott létre, ami 2,7 százalékos növekedés ezen a területen. Hozzátette: 2020-ig a V. Németh Zsolt hulladékgazdálkodás és újrafeldolgozás területén mintegy 400-700 ezer, az egész szektorban pedig 1,4-2,8 millió új munkahely jöhet létre az unióban. Megjegyezte, ha uniós szinten 20 helyett 30 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést vállalnának, akkor ennél háromszor több, 6 millió új munkahely jönne létre. Ezzel harmadával csökkenne az uniós munkanélküliség. Az államtitkár elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság júliusi, erőforrás-hatékonyság növeléséről szóló közleményében kifejtette a körkörös gazdaság koncepcióját. Az elgondolás lényege, hogy a szokványos lineáris gazdaság, nyersanyagból hulladékot képező folyamata helyett a lehető legtovább tartsák körforgásban a természeti erőforrásokat, minimalizálják a hulladékká váló nyersanyagok mennyiségét. Ez a szemlélet alapvető változásokat követel a gazdaságban, már a termék tervezésekor, a gyártási folyamatban, vagy a fogyasztói választásokban – jegyezte meg. Habár a mostani lineáris gazdasági modellben is vannak még lehetőségek az erőforrás hatékonyság javítására, a hosszú távú megoldás csakis a körkörös gazdaságra való áttérés lehet. Ennek érdekében 2025-től tilos a műanyag, a fém, az üveg, a papír és karton, az egyéb biológiai lebomló hulladék lerakása. Az ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a települési hulladékmennyiség 25 százalékát. A csomagolási hulladékok újrafeldolgozási arányát 70 százalékra kell emelni. 2030-tól pedig tilos bármilyen, nem maradék hulladék lerakása. Az ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a települési hulladékmennyiség 5 százalékát. Jól felfogott érdekünk, hogy már a 2020as pályázati programozási időszakban is a körkörös gazdasági modellnek megfelelően alakítsuk ki többek között a hulladékgazdálkodási támogatási rendszerünket. (Folytatás a 6. oldalon)

5

ENEREA


Az államtitkár szerint a jövőkép egy újra feldolgozó társadalom, illetve a környezeti elemeket kímélő hulladékkezelés. El kell érni azt, hogy a hulladékra a társadalom, mint erőforrásra tekintsen – hangsúlyozta, mert a hulladék gazdasági veszteség is. Magyarországon a felhasznált anyag és energia mennyisége jóval meghaladja az országban kitermelt mennyiséget, ezért hazánk jelentős behozatalra kényszerül, ezért kiszolgáltatott a világpiaci folyamatoknak. Hazánk ellátás-biztonsági szempontból is kritikus anyag- és energiafelhasználása, valamint jelenlegi ökológiai lábnyoma szükségessé teszik a fenntarthatóbb gyakorlatok kialakítását, az erőforrás-hatékonyság növelése irányába való elmozdulást. A hulladékgazdálkodás alapvető célkitűzése, hogy a hulladék képződés és kezelés egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait megelőzze, illetve csökkentse, egyúttal járuljon hozzá a természeti erőforrások felhasználásának csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának növeléséhez. Az elmúlt időszak legjelentősebb változása a hulladékgazdálkodás területén a 2008/98/EK sz. hulladék keretirányelv (HKI) nemzeti jogba történő átültetése. Ennek eredményeként megszületett a hulladékgazdálkodás új törvényi és végrehajtási rendeleti szintű szabályozása. Ez magába foglalta a hulladékgazdálkodás intézményrendszere és a közszolgáltatás átalakítását, továbbfejlesztését. A hulladékirányelv végrehajtására elkészült a 2014-2020. évekre szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv és a részét képező Országos Megelőzési Program. A jogszabályi változások nyomán lehetővé válik, hogy teljesüljenek HKI előírásai az egyes hulladékáramok újrahasználati, újrafeldolgozási, anyagában történő hasznosítási és lerakási arányaira vonatkozóan. A környezeti és energiahatékonysági operatív programban összesen 1118 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a települési vízellátásra, szennyvízkezelésre a forrásoknak a 33 százaléka, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra a 28 százaléka, az energiahatékonyság növelésére pedig a 26 százaléka jut. A körkörös gazdaság elérése érdekében egyes uniós jogszabályok módosítása is szükséges, a jogalkotási javaslatok javarészt a hulladék-keretirányelvre, a hulladéklerakó-irányelvre, valamint a csomagolási és csomagolóanyag-irányelvre vonatkoznak. Forrás: www.piacesprofit.hu

Átadták az első napelemes bicikli utat indul

Hollandiában birtokba vették a bringások a világ első napelemes bicikliútját. A végleges száz méteres szakasz három háztartás éves energiaigényét tudná fedezni. Hollandiában kiemelkedő a kerékpáros közlekedés aránya, nem csoda, hogy éppen az országban valósult meg az első napelemes bicikliút. A Solaroad által fejlesztett és több éven át tesztelt útfelület egyelőre 70 méter hosszú, 2013. november 12-én vették hivatalosan is birtokba a bringások az Amszterdamtól északra fekvő, Krommenie településen. A forradalmi találmány lényege, hogy a betonlapokat napelemekkel látják el, az út 2,5 x 3,5 méteres panelekből áll. A felület oldalirányban lejt, így az eső, kosz és sár sem árnyékolja le annyira a paneleket. A napelemeket egy 1 centiméter vastag üvegfelülettel kellett ellátni, így a több ezer, naponta arra tekerő biciklis terhelését kibírják. (Folytatás a 7. oldalon)

6

ENEREA

•••Energia hírlevél Az úton használt napelemek hatékonysága 30 százalékkal alacsonyabb, mint tetőre szerelt társaiké - ugyanakkor szakértők megjegyzik, a teljes úthálózat felülete nagyobb, mintha amennyi panelt a házakra szerelhetnének. Ha a végleges száz méteres tesztszakasz elkészül, a napelemek energiatermelése három átlagos háztartás éves fogyasztásának fog megfelelni.

A projekt a TNO kutatócsoport és a holland kormány közti, 3,7 millió dolláros megállapodás részeként jött létre. A cég felmérései szerint Hollandia 140 ezer kilométernyi úthálózatának 20 százalékát át lehet alakítani napelemes változatra, amellyel például az útjelzések és közlekedési lámpák energiaigényét lehetne fedezni. Forrás: www.origo.hu

Elkészült a szegedi geotermikus fűtésrendszer indul

Megkezdte a működést az új geotermikus fűtésrendszer Szegeden, a sikeres indulás után újabb jelentkezők várnak a csatlakozásra - mondta el a projekt zárása alkalmából tartott rendezvényen az üzemeltető, Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Péter Tamás kifejtette: a tavaly márciusban indított projekt keretében a belvárosban 25, Újszegeden 12 intézmény fűtéséhez biztosítanak helyben kitermelt geotermikus energiát. A 100 százalékban hazai beruházók tulajdonában lévő, szegedi székhelyű Geotermikus Szolgáltató Kft. a belvárosi körre 997 millió forint uniós támogatást, az újszegedire közel 597 millió forint uniós támogatást nyert, ez összességében 49 százalékos intenzitást jelent. A két, együttesen 3,2 milliárd forintos projekt célja az volt, hogy az intézményi hálózat energiaellátását egy rendszerben, környezetkímélő, helyben kitermelt, geotermikus energiával biztosítsák. A belvárosi termálkört már áprilisban átadták, az újszegedi termálkör pedig most kezdte meg az üzemet. Szeged egyetemi és klinikai negyedében, a 2 milliárd forintos beruházással épült belvárosi termálkör egy termelő és két visszasajtoló termálkútból, 25 intézményi hőközpontból - köztük 12 klinikai, 6 oktatási épületben, 5 kollégiumban, a városi könyvtárban és egy szállodában - és az ezeket összekötő, mintegy 3500 méter hosszú, föld alá telepített távvezetékhálózatból áll. A rendszer 2000 méter mélyről felhozott 90-92 Celsius fokos termálvíz segítségével fűti a hálózatra csatlakoztatott fogyasztókat. (Folytatás a 8. oldalon)

7


ENEREA

A másik termálkör Újszegeden, 1,2 milliárd forintos beruházással épült, egy termelő és két visszasajtoló termálkútból, 12 intézményi hőközpontból és az ezeket összekötő közel 3100 méter hosszú távvezeték-hálózatból áll. A 2014-es fűtési szezontól kezdve a rendszer 12 újszegedi intézményt köztük a Városi Sportcsarnokot és Uszodát, az újszegedi gyermekkórházat és MÁV Rendelőt, az SZTE újszegedi karait, egy középiskolát és három kollégiumot - lát el környezetkímélő, megújuló geotermikus energiával. A vezető hozzátette: már újabb jelentkezők is csatlakoznának a rendszerhez. Így valószínűleg a szegedi részen már hamarosan megkezdődnek a munkálatok a Nagyáruház bekapcsolására, illetve tárgyalnak a püspöki palota, a mellette levő Hittudományi Főiskola és a Dóm bevonásáról. Az újszegedi részen egy magánklinika és egy idősek otthona csatlakozna. A beruházás egyik kiemelt partnere a Szegedi Tudományegyetem. A projektről Majó Zoltán az egyetem gazdasági és műszaki főigazgatója elmondta: az SZTE-nek több mint 300 épülete van, amelyek éves energiaköltsége nagyságrendileg 2 milliárd forint. A projekttől azt várják, hogy ezek a költségek 10 százalékkal csökkennek. (MTI) Forrás: www.zoldtech.hu

Az első széndioxid-semleges főváros Koppenhága lesz? Dániában több város és a főváros is az önkormányzatokkal együttműködve elkötelezetten dolgozik a fenntartható fejlődés megvalósításán.

indul

Koppenhága többek között célul tűzte ki, hogy a világ első széndioxid-semleges városa lesz 2025-re. Rengeteg pályázatot írnak ki évről évre, melyek a város megújuló energiaforrásra való átállását segítik, írja az Impress Magazin. 2025-ben ugyanis már az egész város energetikai rendszerét és a távfűtést is megújuló energiákból szeretnék fedezni, ami már önmagában is 75 %-os széndioxid kibocsátás csökkenést eredményezne. A közlekedés terén pedig már 2015-re szeretnék elérni, hogy lakosság fele biciklivel vagy gyalog járjon a munkába vagy az iskolába. Green City 2014 különdíj Koppenhága 2014-ben nemzetközi Green City pályázatot hirdetett meg a főváros és a zöld városainak fejlesztésére, a közüzemi mértékű megújuló energiatermelés megoldására. A Zöld Városok Konferencián Riccardo Mariano és Salvatore Maraniello újrahasznosítható, színes szélturbinái kapták a Green City 2014 Különdíjat. A terv csak egy a sok közül, mely látványos vizuális megoldás, ugyanakkor hatékony energiatermelő is egyben. Színes, újrahasznosítható szélturbinák az út mentén. A szélturbinák sora a tengerpartról indul a kikötőből, majd egy út mentén halad a szárazföld felé, egészen a városig. (Folytatás a 9. oldalon)

8


ENEREA

A több méter magas különböző irányú színes szélturbinái művészi módon illeszkednek a tájba, miközben évente átlagosan 500-700 MWh energiát termelnek. A szélturbinák tartós és ellenálló, ugyanakkor környezetbarát, újrahasznosított anyagból (alumíniumból és PET) készülnek. A szélturbinák önmaguk is újrahasznosíthatók, miután az operatív élettartamuk lejár. Az energiatermelő szélturbinák nem zavarják meg a természet összképét, egyfajta művészi installáció hatását keltik, mely kellemes élményt ad a szabadban sportoló, vagy a parkba látogató embereknek. Forrás: www.impressmagazin.hu

Szigeteléssel a fűtésszámla csökkentéséért Leszigetelték és átadták azt a családi házat is, amely a Knauf Insulation a világon egyedülállóan valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító vizsgálatában ez idáig a szigeteletlen ház volt. Ebben a programban egy szigetelt és egy szigeteletlen ház példáján keresztül az derült ki, hogy egy szezon alatt hőszigeteléssel 46% fűtési célú gázt, mintegy 114 ezer forintot lehet megspórolni. Idén télen azonban a másodikként leszigetelt családi ház lakói sem félnek már attól, hogy gondot fog okozni számukra a ház fűtése. Magyarországon viszont egyes számítások szerint 800 ezer ember él energiaszegénységben, azaz energiaszámláik kifizetése után a hivatalos szegénységi küszöb alá esnek. Az ország energiafogyasztásának kb. 40%-át a háztartások adják, míg az EU most elfogadott új, 2030ig szóló energiahatékonysági keretirányelve 27%-os energiafelhasználáscsökkenést irányoz elő a tagországok számára. Mivel a lakóépületek kb. 95%-a családi ház, egy kifejezetten rájuk szabott, komplex energiahatékonysági program nem csupán az energiamegtakarítási célok elérésében lenne komoly segítség, de az energiaszegénységben leginkább érintett háztartások számára is. A hajdúdorogi család is tudja már, mire költi a megtakarított rezsit Átadták azt a hajdúdorogi családi házat, melyet a Knauf Insulation első, valós körülmények között végzett energiahatékonysági kísérletének keretében másodikként hőszigeteltek. A mintegy fél éven át tartó vizsgálat két, szinte egyforma családi ház energiafogyasztását mérte. Elsőként tavaly augusztusban a pályázaton nyertes hajdúnánási család házát a Knauf Insulation díjmentesen, a saját anyagaival szigetelte le. Mindkét ingatlanban egyedi mérőórákat telepített, és 6 hónapon keresztül mérték a fűtési energiafogyasztás közötti különbségeket. Az eredményeket bárki nyomon tudta követni az erre a célra létrehozott www.nalamszigetelnek.hu weboldalon. Az idei telet már a második házban lakók is hőszigetelt otthonukban várhatják, a megtakarításokat pedig két gyermekük számára tervezik félretenni. Minden 4. ember energiaszegény? Az Energiaklub és a KSH idei tanulmánya szerint a háztartások kb. 10-21%-a, vagyis mintegy 400-800 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. Ugyanakkor ennél több, a lakosság 39% állítja, hogy (Folytatás a 10. oldalon)

9

ENEREA


nagyon megterhelő számukra a lakás fenntartása. A tanulmány adatai azt mutatják, hogy az energiaszegény háztartások 75-80%-a családi házban él. A Knauf Insulation adatai szerint hazánkban 10-ből mindössze 1 épület tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. A Nálam Szigetelnek Program eredményei is mutatják, hogy legnagyobb energia-megtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, egy komplex, a panelprogramhoz hasonló energiahatékonysági program megvalósítása jelentené, amely a lakóépületek 95%-át kitevő családi házakra is alkalmazható lenne. „A világon ez idáig egyedülálló, valós körülmények között végzett összehasonlítás bebizonyította, sőt felülmúlta eddigi számításainkat arra vonatkozóan, hogy a hőszigetelés által mennyi fűtési energiát és rezsiköltséget lehet megtakarítani, ezáltal az energiaszegénységet csökkentve. A méréseket megelőzően leszigetelt házban élő család a tavalyi tél során 46%-kal kevesebb gázt használt el fűtésre, ezzel 113 888 Ft-ot spórolt egy fűtési szezon alatt” mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója, hozzátéve: „Ha a felhasznált hőszigetelő anyagok árát összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Tehát a fennmaradó kb. 38 évben már közvetlenül a pénztárcánknak dolgozik a jól kivitelezett hőszigetelés”. Az EU 2030 Magyarországon a családi házak energiahatékonyságával érhető el Az EU most elfogadott új, 2030-ig szóló energiahatékonysági keretirányelvének célkitűzései között az is szerepel, hogy a közösség egésze 27%-kal csökkentse a primerenergia felhasználását. Magyarország éves energiaszükségletének 40%-át a lakossági szektor használja fel. Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó, 2014 júniusában megjelent ajánlása szerint a magyar háztartások ilyen mértékű energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség, ezért javasolja, hogy Magyarország tegyen intézkedéseket az energiahatékonyság javítása érdekében. „Az összehasonlító kísérlet is bebizonyította, hogy az energiahatékonyság a legolcsóbb energiaforrás, melynek fejlesztése nagymértékben hozzájárul az uniós energia-megtakarítási célok eléréséhez és csökkenti az energiaszegénységet” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. programigazgatója. „A most bejelentett energetikai pályázatok között már megjelentek a kazáncsere és a nyílászárók támogatását célzó programok, ami már egy jó lépés, de bízunk benne, hogy a következő pályázati lehetőségek között már a családi házak szigetelése is szerepelni fog, hiszen a legcélszerűbb és legkifizetődőbb komplex felújításban gondolkodni.” A Knauf Insulation összehasonlító vizsgálatában a szakemberek a házak homlokzatára 20 cm vastag FKDS vakolható kőzetgyapot hőszigetelő rendszert helyeztek fel, a tetőtérre pedig 25 cm Classic 0,039 típusú Ecose üveggyapotot. Ezek révén ez az ingatlanok „F-G”-ből, „A” besorolásúvá váltak. Forrás: www.zipmagazin.hu

10

ENEREA


Energetikai célú fákkal kísérleteztek A Get-Energy Magyarország Kft. vezetésével befejeződött a fás szárú energetikai fafajták magyarországi termesztési tapasztalatait feltáró projekt, kutatták azt is, milyen új fajtákat lehet a biomassza termelésben felhasználni, a 394 millió forintos összköltségű projektet az Új Széchenyi Terv 302 millió forinttal támogatta. A Get-Energy Magyarország Kft. közleménye szerint a tavaly indult projektben konzorciumi partnere az Országos Kutatási és Szaktanácsadó Intézet volt. A kutatásban megvizsgálták a nemzetközileg nagy hatékonyságúnak tartott energetikai fafajták hazai életképességét, összesen 30 ezer kínai császárfát telepítettek kísérleti jelleggel. A Somogy megyében, 40 hektáron létrehozott kísérleti parcellákon talajtani, meteorológiai és növénytani adatok Kínai császárfa monitorozását végezték, így a szakemberek folyamatosan nyomon követhették a kísérleti egyedek biomassza változóinak alakulását. A tájékoztatás szerint a vizsgálati faj energetikai és biológiai jellemzőiről részletes értékelés készült, így lehetővé válik a hazai termesztésre megfelelő fajták, termesztési technológiák kiválasztása - közölte a társaság. (MTI) Forrás: www.zoldtech.hu

Egyedülálló közösség Kanadában A Drake Landing egy 52 házból álló lakóközösség, amely sikeresen egyesíti a kanadai energiahatékony technológiát a nap megújuló, korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásával. Egy átlagos kanadai otthon energiaszükségletének 60%-át a fűtés, 20%-át a háztartási meleg víz és 20%-át a különböző elektromos berendezések, világítás stb. teszi ki. A kanadai Drake Landing közösségben, egy átlagos évben, a fűtési energiaszükséglet 90%-át elégíti ki napenergia, s még egy szokatlanul hideg évben is 80% körüli ez az arány. A közösség a világon egyedülálló, mert minden itt található ház az átlagos kanadai házaknál 30%-kal energia-hatékonyabb, a fűtési energia 90%-a napenergia felhasználásával biztosított, így a közösség sokkal kevésbé függ a fosszilis erőforrásoktól, és ezáltal minden ház üvegházgáz-kibocsátás kb. 5 tonnával kevesebb évente, mint egy átlagos kanadai házé (ami kb. 6-7 tonna). A napenergiát 800 kollektorból álló rendszer gyűjti, amelyek 4 sorba rendezettek, és a házak mögött elhelyezkedő garázsok tetejére vannak felszerelve. A fagyálló folyadékot – amely víz és nem mérgező glikol keveréke – a kollektorokba szivattyúzza a rendszer, és amikor a nap süt, felmelegszik. A 800 kollektort szigetelt, földalatti csőrendszer köti össze, és szállítja a felmelegített folyadékot a közösség (Folytatás a 11. oldalon)

11


ENEREA

Energia Központjába. Egy átlagos nyári napon a kollektorok 1,5 MW-nak megfelelő hőenergiát gyűjtenek. A Drake Landing közösség napenergiával működő távfűtő rendszerének szíve az Energia Központ, ahol a két, egyenként 120 m3-es hőtároló tartályt, a tartalék kazánt, és a legtöbb szükséges műszaki berendezést (pl. a szivattyúkat, a hőcserélőket és a szabályzókat) elhelyezték. Itt halad át a napenergia gyűjtő kör, és a távfűtő kör is. A már 8 éve sikeresen működő Drake Landing napenergia közösség máig egyedülálló etikus választást jelent a lakhely kiválasztásában. A lakóközösség kialakításában kormányszervezetek és magán vállalkozások is részt vettek. A kezdeményezés bizonyítja, hogy hideg éghajlaton is lehetséges a szükséges energia túlnyomó részét megújuló energia felhasználásával előállítani. Hasonló lakóközösségek Európában, Dániában, Svédországban és Németországban találhatók, de sehol nem fedezik az energiaszükséglet ilyen nagy hányadát megújuló energiából. Forrás: www.kislabnyom.hu

Elindult a világ legnagyobb naperőműve Teljes kapacitással működik a kaliforniai Topaz naperőmű, 160 ezer háztartást lát el energiával.

Elindult a világ legnagyobb naperőműve

A kaliforniai San Luis Obispo Countyban beindított Topaz naperőmű tervezése 2008-ban kezdődött, az építési munkálatai pedig 2012-ben indultak. Jelenleg a Topaz a világ legnagyobb kapacitású naperőműve, amely 550 megawatt energiát képes előállítani. Ez az energiamennyiség 160 ezer háztartást képes ellátni elektromos energiával. Alkalmazásával 377 ezer tonnával lehet csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ami azért is fontos, mert a közelben nemzeti park és mezőgazdasági területek is vannak. Ehhez összesen 9 millió darab napelemre van szüksége, amelyek 24,6 négyzetkilométeres területen. Az eredeti tervek szerint az erőmű csak jövőre készült volna el, de már a napokban beüzemelték. Jelenleg a Topaz a világ legnagyobb kapacitású fotovillamos naperőműve. Valószínűleg nem sokáig maradhat világrekorder a Topaz, ugyanis a tervek szerint jövőre már teljes kapacitással működik majd az 579 megawattos Solar Star naperőmű is, amely 255 ezer háztartást tud majd ellátni energiával. Forrás: www.origo.hu

12


ENEREA

Okoskukák érkezhetnek minden háztartásba Az intelligens városoknak számos feltétele lehet, többek között például az intelligens hulladékgazdálkodás. De mit is takar ez pontosan? Az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a hulladékszállítás kapcsán hamarosan Magyarországon is átalakulhat az eddigi gyakorlat.


A jövőben az egy hónapban elszállított hulladék tényleges súlya alapján fizethetünk, a mérést pedig okoskukák és okos teherautók segítségével végezhetik majd a szolgáltatók. Így 2015 akár már az EU direktívának megfelelően kialakított hulladékgazdálkodási megoldások éve lehet. Az intelligens város egyik ismertetője a fenntarthatóságra törekvés, a zöld alternatívák minél nagyobb arányú alkalmazása. Szemléletesebb példa kevés létezik e tekintetben a szemétszállításnál – mára pedig a hulladékgazdálkodás területét is elérték az ún. okos megoldások. Külön öröm, hogy ezúttal nem nyugatról évtizedes csúszással átvett technológiáról, hanem egy magyar cég fejlesztéséről beszélhetünk: az IBCS Hungary Kft. kísérleti megoldását nyáron, Kiskunhalason próbálták ki élesben. A jövőre nézve bíztató, hogy Nyíregyháza nemrég nyert pályázatot a helyi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére, de az az ötletért felelős cég több hulladékgazdálkodási szervezettel is folytat tárgyalásokat az alkalmazásról. (A kiskunhalasi pilot projektben a súlymérési megoldásokat szállító Tenzi Kft. és a környezetvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező RexTerra Kft. volt az IBCS partnere.) Az uniós jogi szabályozás szintén abba az irányba halad, hogy egy nap mindenki az általa termelt szemét súlya alapján térítsen, ami az igazságosabb teherviselés célján túl a környezettudatosabb szemlélet terjedését is szolgálja. A közösségi szabálytervezet hazai véleményezése pont idén augusztusban fejeződött be. A jelenlegi rendszer mindenki által ismert: szabott, ám településenként eltérő havidíj fejében az utcára kitett szemetest napi-heti rendszerességgel elszállítja a kukásautó a lerakóba. Ugyanazt a havidíjat fizeti, aki – a felújítási sittet heteken keresztül adagolva a kukába – több köbméter nem háztartási hulladéknak minősülő szemetet szállíttat el, mint aki a nyaralóövezetben lévő lakása elé évente csupán 5-6 alkalommal tolja ki a konténert. A működés ráadásul magában hordozza az ún. feketeürítés veszélyét, amikor egy külön összeg fejében szállítják el a plusz hulladékot – a statisztikák hiányában csak becslésekre támaszkodó szakértők szerint a kukánként 500 forintos tarifának azonban nincs nyoma a könyvelésben, bevételben. Ez tehát a hulladékszállítót és a szemétlerakót károsítja, a cégeket, amelyek ebből a piacból élnek. Az okoskukák számukra, és rajtuk kívül a lakosság számára jelenthet előnyt: az elszállított hulladék tényleges súlya után való térítés követhetővé, és arányosabbá teszi a térítési díjat. Hogyan működik az okoskuka? Első lépésben maguknak a kukáknak a felokosítása történik meg: a szabványos lakossági konténerek mindegyike alkalmas arra, hogy egy RFID azonosítót szereljenek rájuk – ismerteti Vadas György, az (Folytatás a 14. oldalon)

13


ENEREA

IBCS Hungary Kft. szakértője. Ezzel egyidejűleg megtörténik az azonosított tároló elektronikus nyilvántartása vétele is, vagyis a rendszer ettől kezdve már tudja, kihez tartozik, kinek kell a számlát küldeni. A nagyobbik falat a gépjárművek felszerelése: az egyenként kb. 40 millió forintos szemétszállítók átalakítása hozzávetőlegesen 5-7 millió forintot jelent. Ez magában tartalmazza a fedélzeti egységet, és az olyan kiegészítő tartozékokat, mint az RFID olvasók, az infrasorompók, GPS-jeladók, súlymérők, kamerák. A rendszer ugyanis jóval több egy mérleg és egy azonosító keresztezésénél – mondta a projekt műszaki, technológiai lebonyolításáért felelős Vadas György. A kuka behelyezésekor a rendszer megállapítja, kihez tartozik a konténer, leméri annak súlyát, fényképet készít, a gps alapján rögzíti az elszállítás pontos helyét, idejét. Az ügyfélszolgálattal, számlázással, elektronikus ügyintézési megoldásokkal összekötve képes akár arra is, hogy valós időben értesítse a tulajdonost az elszállításról, a kiszámlázott tétellel egyetemben. A kamerák és a szállítótérbe minden illegális berakodást észlelő infrasorompók révén a feketeürítés is elkerülhető, hiszen a rögzített adatok alapján bármelyik autó tevékenysége visszakereshető, ha túlsúllyal érkezik a lerakóhoz. Arról, hogy a feketeürítés ma mekkora károkat okoz, csak becslések vannak. Ugyanakkor a már említett 500 forintos feketepiaci áron, és napi 30-40 konténernyi illegális szeméttel számolva hetente százezer forintos bevételkiesés az érintetteknek, minden egyes hulladékszállító gépjármű esetében. Vagyis a beruházással járó 5-7 millió forintos átlagkiadás hozzávetőlegesen egy évmásfél év alatt megtérülhet, kalkulálható bevétel-növekedés mellett. Nem beszélve a további járulékos haszonról, hogy a rendszer rugalmasan tovább bővíthető. Vagyis alkalmassá tehető a flottakövetésre, de a kimutatások révén akár az útvonalak optimalizálására is, ami szintén kisebb környezetterhelést jelent a város számára. Mindez lehetővé teszi, hogy az ügyfelek a valós szeméttermelésük alapján fizessenek, amellett természetesen, hogy a rendelkezésre állási díjat – kötelező szolgáltatás révén – mindenkinek meg kell majd fizetnie. A kényelemnél is nagyobb hozadék, hogy a hulladékkezeléshez való hozzáállás, a szemlélet is változik idővel, így az ügyfelek is környezettudatosabbá válnak. A megoldás azonban nemcsak az ügyfelek számára kényelmes, de konkrét gazdasági hasznot is jelent a piaci szereplőknek, gazdaságosabb működést lehetővé téve. A hulladéklerakók tulajdonosai pedig abból profitálhatnak, hogy a jelenlegi gyakorlattal szemben – amikor a rengeteg túlürítés miatt jóval hamarabb telnek meg a lerakók az előzőleg tervezettnél – hosszabb távú, valóban kiszámítható működéssel számolhatnak. Ez jelenti a fenntartható növekedés szempontjából talán a legfontosabb előnyt: közvetetten zöldebb környezetet teremt a fejlesztés. Okos rendszerek, okosodó felhasználók, egy okosabb és élhetőbb város eljöveteléért. Forrás: www.gyartastrend.hu

14


ENEREA

Energiahatékony lett a tiszaszentimrei idősek otthona 2014. november végén zárult le a Tiszaszentimrei Református Egyházközség KEOP-4.10.0/E/12-2014-0015 kódszámú „Tiszaszentimrei Samu kastély energetikai fejlesztése” című projektje, mely keretében az egyházközség épületei mintegy 115,4 millió forintból újultak meg.


Az egyházközség célja egy olyan környezettudatos beruházás megvalósítása volt, amely keretében a település kastélyának épülete, amely idősek otthonaként működik, energetikailag pazarló kategóriából az energiahatékonyan működő kategóriába emeli megújuló energiaforrásokat-hasznosító technológiák alkalmazásával. A projekt révén az időseket ellátó intézmény külső hőszigetelést kapott, a korszerűtlen nyílászárók helyett energiatakarékos elemek kerültek beépítésre, a használati meleg víz termelését 50,82 nm abszorber napkollektor segíti, villamosenergia igényét csaknem teljes mértékben egy 40 kW teljesítményű napelem rendszer biztosítja. Mindezek révén igen jelentős értékekkel, mint a 233,92 GJ/év megújuló energiahordozó felhasználás növekedés vagy a 63,98 GJ/év üvegházhatású gázok csökkentése, járul hozzá a környezeti terhelés csökkentéséhez, a Magyarország által kitűzött energetikai célok eléréséhez, illetve hatékony működésével a térség zöld-szemléletformálását is segíti. Forrás: sajtóközlemény

A földgyógyító és áramtermelő installáció Új fejlesztés a földgyógyító diódákkal ellátott piezoelektrikus rudak és a megújuló energiát termelő kinetikus-solar szalagok technológiája.


A 15-25 méter magas mozgásérzékelő rudak és a tetejükre rögzített speciális szalagok évente 4 ezer MWh áramot termelnek. Egy ilyen telepítés 1300 otthont látna el energiával. Megtisztítja a talajt a kémiai szennyeződésektől A Beyond the wave installáció egy dél-koreai csapat új fejlesztése. A hajlékony piezoelektrikus rudak ide-oda hajlongnak a szélben, a mozgás hatására pedig elindul bennük az elektromos áram termelés. A rudak tetején hullámzó színes szalagok pedig szintén áramot termelnek a vékony napelemes paneleknek és a mozgásérzékelő diódáknak köszönhetően. A mozgásérzékelő rudak alsó, földalatti részében beépített diódák pedig folyamatosan végzik a talajban összegyűlt kémiai szennyeződések (például nehézfémek) eltávolítását, kivezetését. Az ötlet az elektrodinamikus talajgyógyító technológián (electrodynamics soil remediation technology) alapszik. (Folytatás a 16. oldalon)

15

ENEREA

•••Energia hírlevél Energiatakarékos közvilágítás A földgyógyító és áramtermelő installáció éjszaka a fénykibocsátó diódáknak köszönhetően színesen világít, mely közterek energiatakarékos kivilágítására is alkalmas.

A környezeti és közösségi „gyógyító” project egyszerre hivatott arra, hogy speciális technológiával megtisztítsa a földet a szennyeződéstől, miközben ellátja megújuló energiával a környékbeli épületeket, otthonokat és intézményeket, továbbá egy fizikai és mentális stressz levezető szabadtéri teret is teremt az itt élő emberek számára. Forrás: www.impressmagazin.hu

Rendezvényajánló Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség "S3 - Intelligens Szakosodási Stratégia" címmel regionális fórumot szervez a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának (MTA DAB) együttműködésével. A rendezvény időpontja: 2014. december 16. (kedd) 12:30 – 15:00 A rendezvény helyszíne: MTA DAB Székház Földszint Nagyelőadó 4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49. A rendezvény célja az intelligens szakosodási stratégia (S3) bemutatása a régió szakemberei számára. Az S3-ban kiemelt hangsúlyt kap az ún.Entrepreneurial Discovery Process (EDP). Ez azt jelenti, hogy a helyi szereplők a térségi gazdaság és társadalom változásainak folyamatos és módszeres érzékelésével és elemzésével, az érintettek széles körének aktív részvételével, vállalkozói szemmel, kockázatokat vállalva hozzanak meg a térség szempontjából tartós fejlődést eredményező, a jövő innovációival kapcsolatos jelenbeli döntéseket. Az S3 stratégia nélkülözhetetlen feltétele a 2014–2020-as tervezési időszakban a KFI-re fordítható, a Strukturális Alapokból érkező, több mint 700 milliárd forintnyi EU-s forrás lehívásának. A rendezvény ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. A regisztrációs felület valamint a részletes program az alábbi linken elérhető: http://innova.eszak-alfold.hu/hu/esemenyek/2014-12-16-s3-intelligensszakosodasi-strategia-2014-12-16.html

16


Köszönjük, hogy 2014-ben is a partnerünk volt!

ENEREA

Energia ABC Ózonlyuk: A légkör szennyezésének - sok más súlyos következmény mellett - köszönhető az ózonlyuk néven ismertté vált jelenség. A légkör felső rétegében egy vékony ózonréteg található, ami megszűri a világűrből érkező, a Nap által kibocsátott, ibolyántúli (UV-B) sugárzást, ami túlzott mértékben minden élőlény egészségére káros hatással van. A tudósok a '70-es években észlelték először, hogy a légkör ózonrétege vékonyodik. Elkezdték vizsgálni, mi lehet az oka ennek, és hamar rájöttek, hogy a jelenség összefüggésbe hozható az ember gyártotta kémiai anyagokkal. Közvetlen használat: Geotermikus hő felhasználása elektromos árammá történő átalakítás nélkül, mint pl. terem fűtésére és hűtésére, étel készítésre, ipari folyamatok irányítására, stb. Duzzasztógát: Folyóra épített gát, melynek célja elsődlegesen a víztározás. Ezen kívül használhatják energiatermelésre, valamint megakadályozhatja, hogy a folyóvíz bizonyos területeket elárasszon.

Kiadja: ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, ’A’ ép., III/345. Telefon: 42/599-400, mellék: 2816 Fax: 42/999-635 Honlap: www.enerea.eu, E-mail: [email protected] Felelős kiadó: Vámosi Gábor

17

ENERGIA HÍRLEVÉL. VI. évfolyam. 11. szám, november. URBAN Water Footprint - Városi vízlábnyom zárókonferencia

Recommend Documents