ENDREI WALTER. ÓBUDA IPARI LÉTESÍTMÉNYEI (i690-i85o)

ENDREI WALTER

ÓBUDA IPARI L É T E S Í T M É N Y E I

(i690-i85o)

Régóta tudjuk, hogy a Helytartótanács különböző ipari össze­ írásainak a valóságot tükröző értéke csekély. Az 1771-74-ben történt felmérés például^ Óbudán 3 posztómüvesről, 1 kalaposról, 3 gombkötő­ ről és 1 fésűsről tud, a kamarai konskripc Íó2 már 4 posztóst, 3 laka­ tost, 1 festőt és 20 takácsot számol össze. Ezek, az Óbuda kamarai korszakából származó első adatok, a mezővárost igen elmaradott, csaknem kizárólag földmivelést üző la­ kossággal biró településnek sejtetik. Már a Zichy-korszakból eredő források is kétessé teszik ezt a felfogást. ** Tárgyilagosabb helyzetkép kialakításához járulhat hozzá az a kimutatás, melyet a Kamara abból az alkalomból készittetett, hogy fontolóra vegye a mezővárosnak Budá­ hoz való csatolását 1775-ben. Az érdekes és terjedelmes ügyirat a bé­ csi Hofkammerarchivban fekszik el, és sok egyéb - Óbuda gazdasági életére vonatkozó - 1767-1775 közötti adatot tartalmaz. 4 Ennek tanúsága szerint 152 céhes, 50 céhen kivüli és 55 zsidó mesterember működött, beleértve a mai felfogásunk szerint oda nem tartozó foglalkozásokat (orvos, patikus, zenész) is. Figyelemreméltó, hogy a bőripari szakmák egynegyedét teszik ki a létszámnak, s ennek ellenére a később jelentős tímárság (egy kordovánkészitőtől eltekintve) hiányzik.5 A csizmadiák és cipészek mellett (43 mester),a szabók (23), a takácsok (17), molnárok (15), bognárok (14) és asztalosok (13) száma túlmutat a szűkebb mezővárosi kereteken. Ugyanakkor néhány kőműve­ sen kívül alig maradt nyoma a Zichyek idején virágzó épitőiparaakj Bebó Károly 1746 óta működő kőfaragó és kőműves gárdája elszéledt* Viszont meglepő, hogy csaknem 50 szakma képviselője mutatható ki, szép számmal olyan is, melynek létalapját sem a mezőgazdasági ága­ zatok, sem a lakosság elemi szükségletei nem biztosították. Ilyenek az aranyművesek, szűcsök, zsinórverők, akiknek termékeit - csakúgy, ,mint a már emiitett nagy létszámú szakmákéit - az óbudai zsidók érté­ kesítették országszerte. (1. táblázat.) Az emiitett felmérés részletes kimutatást ad az uradalom be­ vételéről is a vásári helypénztől a kocsmaárendáig. Ebben kereken 15 %-os súlyt képvisel az uradalom tulajdonában lévő, ipari létesítmé­ nyekből származó jövedelem (2. táblázat). Mig a céhes és kontár kéz-

325

művesek esetében joggal élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a t e v é ­ kenységüket lakóházukban folytatták azon szabadidőben, melyet m e z ő ­ gazdasági főfoglalkozásuk - jobbára télen - megengedett s z á m u k r a , *> addig az i p a r i létesítmény bérlőjénél ez valószínűtlen. Ennek oka r é ­ szint a z , hogy az árenda vagy bér általában m a g a s , és olykor a végzett munkamennyiség függvénye volt; az u r a s á g a b é r l e t lejártakor s o k s z o r adta azt egy többet kináló félnek. * Részint azonban a gazdasági l é t e s í t ­ mény r e n d e l t e t é s s z e r ű használata nagyobb s z a k é r t e l m e t és több időt kivánt; a malmot pl. nemcsak üzemeltetni, hanem javítani, k a r b a n ­ t a r t a n i is kellett, a m i r e néha s z e r z ő d é s e is kötelezte a bérlőt. 8 J e l ­ l e m z ő , hogy a lazább k a m a r a i igazgatás néhány éve alatt 112 333 F t - r a - t e h á t az uradalom Óbudáról s z á r m a z ó 5-6 éves jövedelmét felemésztő ö s s z e g r e - duzzadt a téglaégetők, a p r é s h á z , a kocsmák és malmok j a ­ v í t á s i keretigénye.9 E z é r t a létesítmény bérlője, vagy a későbbi m a n u ­ faktúrák igazgatói, ill. koncessziós vezetői mindig főfoglalkozásként űzték m e s t e r s é g ü k e t , s igy alapját képezték a későbbi gyáriparnak. Ha el is tekintünk a szorosan vett mezőgazdasági épületektől, amilyenek a s z é r ű k , *0 a méntelep* 1 és a borospincék vagy egyéb b e ­ rendezésektől (pl. j é g v e r m e k ) , * 2 a földművelésre épül fel az egyik fon­ tos óbudai ágazat, az é l e l m i s z e r i p a r .

Élelmiszeripar Jóllehet Óbuda megművelt területének legnagyobb r é s z é t s z ő ­ lők foglalták el és a fennmaradó r é s z is jobbára e r d ő , valamint füves é s c s e r j é s , borókás, bodzás*** legelő, sőt m o c s á r volt, a bécsi o r s z á g ­ út és a Duna mentén gabona is t e r m e t t . A helyi m a l o m i p a r nem e r r e épült fel, hanem a Zichy-uradalom és a vörös v á r i vágás számos faivá nak t e r m é s é r e , valamint a r r a a k ö r ü l m é n y r e , hogy a szárazföldi m a l ­ mokat hajtó patakok t e r m á l f o r r á s a i miatt többnyire télen is folyhatott az ő r l é s . A hajómalmok viszont nyáron s z e r e n c s é s e n egészitették ki az időszakosan megnőtt igények kielégítését. A malombérletből s z á r m a z ó u r a d a l m i jövedelem a bevételek 13-18%-át képezte 1767-1775 k ö z ö t t . 1 4 A Római fürdőben eredő patak - valaha az Aquincum v á r o s á t tápláló vízvezeték révén Óbudára folyt - dél felé vette útját a p o l g á r ­ v á r o s i amfiteátrum romjáig, ahol is keletnek fordulva három malmot hajtott. Elsőjük a ma is meglévő Krempl malom, mely nevét Krempl Tóbiás budai póktői kapta. Valószínű, hogy ő állította helyre még a XVII. s z . végén a r ó m a i alapokra épült, a középkorban a felhévizi k e ­ r e s z t e s e k , 15 a hódoltság idején pedig Óbuda községének tulajdonát k é ­ pező kétkerekű malmot.*** Ez a malom az 1701-évi konskripció tanusága s z e r i n t a legnagyobb, hiszen évi 100 F o r i n t árendát fizet b é r l ő j e , mig a többi három csak 50, ill. 30 F t - o t .

326

A malom alaprajzát csak az 1774 évi Gföller általi felvételből ismerjük. 8 (37. kép) A kép alulcsapó kerék egymás mellett helyezke­ dik el. A malom-műhelyhez közvetlenül csatlakozik a m o l n á r lakása, de az udvarban áll egy másik gazdasági épület, lakószobákkal, i s t á l ó k kal, pincével, amiből nyilvánvaló, hogy a m o l n á r gazdálkodott. 1781ben egy harmadik malomjárat épült. *^ Nincs okunk feltételezni, hogy a XIX. s z . végéig ne működött volna. Hasonlóan r é g i , de. kisebb malom volt a második, ugyancsak budai pék nevét viselő Klingelmeyer-féle malom. Amikor Zichy István földesúr 1697-ben megköti a b é r l e t i s z e r z ő d é s t , romokban áll. 2 0 É r ­ dekes módon felülcsapó kereke van, egyjáratu, a lakás itt is a m a l o m ­ épületben kapott helyet. 2 1 A harmadik Láng Éliás budai pékről É l i á s - m a l o m nevet kapta, a legkisebb hozamú, 1701 óta i s m e r t földesúri m a l o m . 2 2 A Gföller-féle felvétel 1774-ben igen k i s , alulcsapő malomnak mutatja a patak t o r k o ­ l a t á n á l . 2 3 Mind a Klingelmeyer, mind az Éliás malmot a XX. század elejei térképek feltüntetik. A Krempl-malomhoz hasonló, kétkerekű malom lehetett a Bécsi uti, ugyancsak budai p é k m e s t e r bérlőjéről elnevezett F r a n k i m a ­ lom a XVII. s z . v é g é n . 2 4 Ez a Fehéregyháza közelében fekvő középkori malommal a z ó n o s i t o t t 2 5 létesitmény ugyancsak romokból épült fel a t e r m á l - f o r r á s fölé emelt duzzasztó mellett felülcsapó kerékkel. Az 1774-es á b r á z o l á s m á r csak egyjáratunak mutatja, emeletes épület, az emelet azonban csak t e r m é n y t á r o l á s t szolgál. 2 ^ Bizonyos, hogy v á l ­ tozatlan formában működött a XX. század elejéig, amikor Horváth J . "mümalom és kenyér sütődéjé "-nek ad otthont. Fentiekhez képest igen rövid életű a F r a n k i malom patakja á l ­ tal hajtott, de a Szentendrei úthoz közel állott k e r t i m a l o m , a " H e r r ­ schaftliche Gartenmühl. " A Zichyek épitik 1737 előtt veteményes k e r t ­ jük mellett és 1780-ban a Kamara m á r le is bontatja, hogy helyt adjon a filatórium épületének. Duzzasztóból táplált felülcsapó kereke e m e l e ­ tes kis malomház északi oldalán volt, keleti oldalához h á r o m s z o b á s lakótraktus j á r u l t . 2 6 Az öt malom mellett átmenetileg mások is létezhettek. így tudjuk azt, hogy a lőpormalom az 1760-as évek elejétől őrlőmalomként t e r m e l t . Egy 1779-beli térkép "Malmühl"-nek titulálja és multidőben emliti a törőkölyüket. • Sokkal jelentősebbnek tűnnek viszont az óbudai hajómalmok. Nem tudni m a g y a r , vagy török specialitás volt-e az a hajómalom-tipus, melyet Evlia C s e l e b i 2 ^ és Auer^O egyaránt e m l i t é s r e méltónak t a r t . Tény, hogy a k o r t á r s a k a t az lepte meg, hogy nincsenek a parthoz e r ő sitve, s e z é r t a folyam közepén lévén, annak s o d r á s á t jobban h a s z n o ­ síthatják. 3 1 A legkorábbi hirek az óbudai hajómalmokkal kapcsolatban a budai molnárokkal folytatott p e r p a t v a r o k r ó l tudósitanak. Az óbudai M a d a r a s s y Gergely tettleg bántalmaz egy budai molnárlegényt, a m i é r t

327

hajómalmát az övéhez közel, a városhatáron akarja kikötni (1699); a már említett Krempl pék özvegye pert indit az óbudai tanács ellen a férje által eladott hajómalom hátralékos részletei ügyében.32 A hajómalmok a mai Hajógyári sziget nagy Dunaág menti partja és az óbudai part vonalában álltak, a mai Nagyszombat utcáig-, A parttól való távolságtartást nemcsak energetikai okok indokolják, ha­ nem a hajóvontatás szempontjai is. Még egy okot. vetnék fel, amiért a parttól távol, sőt később kizárólag a sziget fái mögött kötötték ki őket: " . . . zajgásuk, főleg éjjelenként már távolról hallható volt." Telenként - más hajókkal együtt - a Hajógyári Kisdunaágba vitték őket a jég elől. 3 3 Első térképünk, Kneidinger 1778-ban felvett atlaszában a szö­ veges résszel egyező módon 13 hajómalmot tüntet fel. Számuk ingadozó ugyan, de inkább emelkedő és 1836-ban 6 sorban, együttesen 42 helyezkedik el a Hajógyári sziget magasságá­ ban. 34 Termelésük sokkal kevésbé függött az időjárástól mint a szá­ razföldieké -napi 7,5 mázsára becsülték a kortársak 5 - de ugyanakkor sok veszélynek voltak kitéve. 36 Másrészt a jobbára rozoga deszkaal­ kotmányok sokkal több korróziós tényezőnek voltak kitéve, s ezért ál­ landó javitásra szorultak. A gabona és liszt szállitgatása ladikokon problematikusabb volt mint a szárazföldi malmoknál. 3? Azonban szárazmalmok is voltak Óbudán. E r r e utal az Orszá­ gos Levéltár Tervtárának egyik, 1798-ból származó rajza. 38 (3g# kép) A Mangl Mátyás ill. János házában felállitott malom járgányos szerke­ zetű volt, a lovak befogása a nagykerék alatt a pincében történt, ha em­ berek hajtották (mint a bemutatott képen), a főtengelyt kikapcsolták és a földszinten lévő áttételi fogaskerék tengelyt forgatták. Szárazmalmot bérelt a községtől Mayer Farkas sörfőző is. 39 Természetes végül, hogy az egyes háztartásokban közkeletű volt a forgórendszerü kéziőrlők használata, amit a közelmúlt bontásai alkalmával előkerült nagyszámú őrlőkő bizonyít. Az élelmiszeripari létesítmények példái a s ö r - é s présházak is. Az első, később régi sörház néven idézett létesitmény emeletes középkori ház, a mai Lajos-u. 158-ban működött. Tekintélyes költ­ ségbe (2 545 Ft) került első bérlőjének, Menegati B. Jánosnak a rom helyreállítása (1697). 40 Sajnos nem tudjuk, hol működött a serfőző-berendezés, az épület 1774-beli alaprajza^ 1 már csak a hetivásár térre nyiló 10 bolthelyiséget (ebből egy mészárszék) és lakásokat tüntet fel. Sörház jellege ugyanis rövid életű: a harmadik bérlőnek, Auer János­ nak az uj serfőzőház bérlőjével és az urasággal folytatott perpatvara nyomán az 1720-as évek végén felszámolják. 42 A másik sörház 1702-ben keletkezett egy Zichy Péter és Schmidt Márton közötti szerződés tanúsága szerint. Helyét nemcsak régi óbudai polgárok és a Serfőző utca megjelölés révén lehet megálla­ pítani,43 hanem a XVIII. sz. óta több térkép is jelzi. 44 Eszerint a volt Kulcsár utca Duna felőli jobb sarkán a telkek vonalából kiugró házról 328

Varásdy térképéből (1858)

B

Serfőzőüzem

van szó. Az 1822. évi Alt-Kunike kőnyomat e g y e m e l e t e s , magas t e t ő ­ s z e r k e z e t ű háznak mutatja. Ez a traktus a lójárgányos "Bräupfannenm ü h l e u - n e k biztositott elhelyezést, de a száritókemencén és e r j e s z t ő kádakon kivül pálinkaüstöt is feltüntetnek a l e l t á r a k . 4 ^ Még Mária T e ­ r é z i a idejében leégett, a K a m a r a csak 1786-ban épittette újjá és adta bérbe Mayer F e r e n c n e k . 4 ° Nem hiába volt Szt. F l ó r i á n a serfőzők védőszentje, a ház m é g s o k s z o r leégett, igy az 1811, 1827, utoljára tán 1840 évben, amikor N ü r n b e r g e r György volt a s e r f ő z ő m e s t e r . 4 7 Az utolsó bérlők a P r ó s z család tagjai voltak, állitólag a múlt század hatvanas éveiben. Valószinübb, hogy a sörház m á r 1850 körül felszámolt. Aligha volt óbudai szőlősgazda, akinek borospincéje, a szinben - legalábbis a XIX. században, - p r é s e ne lett volna. 4 9 Külön p r é s h á ­ zat azonban csak nagy szőlőbirtokosnak volt é r d e m e s fenntartani. I s m e ­ reteink s z e r i n t számottevő csak egy volt, a Zichyeké, amelynek helyét ma m á r pontosan tudjuk azonositani. Az e r e d e t i présház a későbbi k a s ­ tély helyén állott és 1730 körül épült meg a K a m a r a i időkből s z á r m a z ó alaprajz törzsépülete, melyet 1762-ben Bebó átépitett és kibővitett. 4 9 / a (39. kép) Két párhuzamos traktusban épült, alápincézett, 45 öl h o s z szu épitmény később a t i s z t t a r t ó háza, ill. provizorátus törzsépülete volt, és a F l ó r i á n t é r t ő l a P o l g á r utcáig húzódott. Később az u r a d a l m i k a s z n á r és ellenőr s z á m á r a is ott épitettek házat és talán e z é r t nevez­ ték el H e r r e n G a s s e - n a k a Kórház utcát a P o l g á r t é r r e l összekötő ut­ cácskát. Belső berendezését mutató rajza is fennmaradt. ^ Négy o r ­ sós r e n d s z e r ű szőlőprést látunk r a j t a , hordókat, bognáron ühelyt. 1796-ban egy l e l t á r 5 p r é s r ő l ad számot, azonban 1807-ben m á r csak egyről történik emlités ( l - l B é k á s m e g y e r r e , ill. B u d a ő r s r e került),

329

m e r t valószinüleg a K a m a r a i tisztviselők beköltözése miatt helyre volt szükség. 5 P r é s h á z u k és hordóraktáruk lehetett a Trinitáriusoknak is egy 1789-beli rajz cime után Í t é l v e . 5 3 A selyem r a k t á r r á átalakitani j a ­ vasolt épület azonos lehet a rend kiscelli kolostorának elkészülte előtt a Szentháromság t é r táján állott ideiglenes lakával. (1738-48). 5 4 Nem térünk ki e helyütt a többször emiitett kisebb pálinka« égetőkre - pl. az emiitett Krenh György is üzemelt ilyet 1827-41 k ö ­ zött - m e r t m é r e t e i k a háziipar k e r e t e i t nem haladták m e g . 1725-ben csak 6, 1817-ben 33 üst után fizettek az óbudaiak árendát. 5 5

Textilipar A m a l o m i p a r r a l ellentétben a textilszálak feldolgozásának sem középkori, sem a Zichy-család tevékenységéhez fűződő hagyomá­ nyai nem voltak. Legkevésbé azonban a selyem feldolgozását m é r l e g e l ­ ték a helybeliek; márpedig ezzel kezdődött Óbuda máig is jelentős i p a r ­ ágának története. A 70-es években a Kamara minden birtokán e r ő s e n s z o r g a l ­ mazták a selyemtenyésztést, Óbudán - nagyszámú eperfa ellenére sehogysem fejlődött a gubó beváltás. Amikor F e r b e r t h F . prefektust e z é r t felelősségre vonták, védekezésében előadta/ hogy a helybeli p a ­ rasztházakban külön helyiség a s e l y e m t e n y é s z t é s r e n i n c s , a hernyók a lakószoba s ü r ü pipafüstjében megdöglenek. A valóságban a sok bibelőd é s s é l járó munka hozama eltörpült a szőlő müveléséé mellett úgy, hogy a 80-as években gyalog hordták Óbudára a gubót a távoli, s z e g é ­ nyebb községekből (ilyen volt T ú r a , Aszód, Valkó), de Óbudán nem vol­ tak hajlandók vele foglalkozni. 5 ^ Ekkor történt, hogy bécsi selyem gyárosok egy csoportja - a dekonjunktúra elől menekülve és a kormányzati ösztönzésnek engedve a m a g y a r o r s z á g i selyemtenyésztő területek felé indult. Közülük többen E s z é k r e igyekeztek, de az ideiglenesnek szánt állomáson az óbudai fo­ gadtatás h a t á s á r a végérvényesen letelepedtek. F e r b e r t h igy akarta talán kifogni a szelet a vitorlából: t á m o g a t á s á r a mind Beywinckler József, mind sógora Höpfinger Jakab selyemszövő manufakturások olyan feltétel mellett m a r a d t a k , hogy helyiséget, 3 éven át 600-600 F o ­ rint segélyt és 1 500 F t . értékű selymet kapnak egy éves h i t e l r e . 5 ' A harmadik, kisebb stilü üzletember F r a s t József selyemfestő 300 F t tal b e é r t e , de helyiséget ő is kapott. Habár nem tekinthetjük r e n d e l t e t é s s z e r ű e n épült létesítmény­ nek, a teljesség kedvéért azonosítjuk a manufaktúrák kezdeti elhelye­ z é s é t . Gföller 1774-beli kastély tervrajzába 1777 májusában vörös k r é ­ tával bejelölték a manufakturások r e n d e l k e z é s é r e bocsájtott, összesen 18 szobát é s t e r m e t . 5 8 E s z e r i n t - legalábbis kezdetben - mind a kastély földszintjén é s emeletén lévő vendég- és lakószobák, mind a keleti szárny és a d i s z ­ k é r t melletti épület eredetileg m á s célokat szolgáló helyiségei r e n d e l ­ k e z é s r e álltak.

330

Később ez megváltozott. F r a s t valószinüleg röviddel később kiköltözött, megkapta a Föld utca és Zápor utca kereszteződése köze­ lében lévő méntelep épületét, 5 9 melyet egy 1783-as renoválási felmé­ rés már "geweste Hengsten Stallung nun aber Seiden Färberey"-kent határoz m e g . 6 0 Egy még későbbi rajz fényképét "Kendőgyár" felirattal látták el (1792). 6 1 1781-ben már csak a déli, kerti épület és az üvegházak voltak a selyemszövő manufakturások tulajdonában, ekkorra azonban a leg­ idősebb Beywinckler fiu kivált a cégtől és Pestre tette át székhelyét. ° 3 Ekkor a két üzem mérete 28 szövőszékével és (a tulajdonosokon kivül akik részt vettek a termelésben) 57-60 foglalkoztatottal középüzemnek volt minősithető. Végleges különválásuk 1787-ben következett be, ami­ kor a Kamara a bérletet felmondta. °^ A Beywinckler-Höpfinger vállalkozás sikere adta az inditékot Üzletbarátjuknak, a bécsi Facchini Pálnak, aki Óbudán filatóriumot állit fel, hogy a szlavóniai nyersselymet megcérnázza. ?? (40. kép) Az ese­ mények - mai szemmel - példátlanul gyorsan peregtek, hiszen már II. József dinamikája érvényesült. 1780. augusztusában bizottság vizsgálta a legalkalmasabb he­ lyet, és a Klingelmeyer, ill. Éliás malmot elvetve, a Kerti malmot jelölték ki, mert közel volt Óbudához. Még ugyanazon hónap végén ta­ nulmányúton szemlélték meg a legnagyobb osztrák filatóriumot. A t e r ­ vek azonnal elkészültek és 1781 tavaszán megindul az épitkezés. P á r ­ huzamosan Facchini épiti a gépeket, melyekből kettő már áprilisban el­ készül. A többszáz öles csatorna építését csakúgy nem tudják befejezni, mint az ötemeletes épület berendezését. Télen gyertyafény mellett késő estig is folyt"a munka. Szeptemberben tető alatt van a 23 m x 9, 5 m-es alapterületű, 22 m magas gyár, de energiaellátásával kezdettől fogva bajok vannak. Végül 1782. februárjában próbaüzemelésre került sor, de ez nem sikerült kielégítően. Ennek ellenére tavasszal, tehát egy év­ vel az épitkezés megindítása után, megindul a termelés, 60 olasz és néhány gyerek egész nyáron hitvány körülmények között gyártja a sely­ met. Elhelyezésükre két földszintes s zányépületet húznak fel, 1782. szeptemberében a Kamara elnöke, Festetich György, 1784. októberében II. József látogatja meg a gyárat és persze nem veszik észre annak sú­ lyos hibáit: a viz elégtelensége, a szerkezeti fogyatékosságok miatt a gépek egy része működik csak. A csatorna, a vizikerék, a belső be­ rendezések javítgatása folyt a hátralévő időben is. 6 6 A 3 240 cérnázó és 1 000 csévélő orsó a viszonylag zavartalan 1787/88 gazdasági évben is csak kb. 30 mázsa (1 600 kg) fonalat állit elő, ebből is csaknem a fele osztályos áru, ^ pedig belső berendezése a kor színvonalán áll. 6 8 1789-ben az engedményesek utódai - Facchini már korábban kilép a vállalkozásból - csődbe jutnak; bérlő, ill. vevő nem akad. Mivel az épület jellegénél fogva - az öt födémen keresztülhaladó hatalmas gépek számára hagyott hézagok miatt - más célra nem használható fel, fél évszázadig meddőn áll az óbudai határban, míg végleg összedől és kö­ veit széthordják. 6 9 331 i

A m á s i k , s i k e r e s e b b jozefinus a l a p í t á s , a gombolyitóé. Mazzucato Ágostont 69 éves korában hozatja a c s á s z á r családostól Trevisoból Bécsbe, hogy bemutassa az általa feltalált, a selyemgubó l e m o t o l l á l á s á r a szolgáló gombolyitót. Három év alatt meggyőzödnek annak minőségi és termelékenységi előnyeiről, és tekintélyes jövede­ l e m m e l j á r ó s z e r z ő d é s t köt a K a m a r a az idős o l a s s z a l . Ennek é r t e l m é ­ ben az Óbudán létesítendő gombolyitó (deglomeratórium) vezetője köte­ l e s az ottani uradalom selyemtenyésztésének fejlesztése mellett az egész országban elterjeszteni munkamódszerét. L e h e t s é g e s , hogy valamiféle gombolyitó m á r korábban is l é ­ tezett. Mihelyt 1784-ben Mazzucato Óbudára é r k e z e t t , megkezdődött a t e r v e z é s - ismerjük sajátkezű vázlatait, T a l l h e r r építésszel folyta­ tott v i t á i t 7 4 és 1786-ban az épület készen állt. A félkörök által z á r t téglány alaprajzú e m e l e t e s épület 40 gombolyitókatlannak adott helyet, körülötte eperfákat telepitettek. A H a r r e r P á l utcai épület csakúgy fennmaradt, mint az eléje épitett négyszögű udvart körülvevő földszin­ t e s , szokvány módon készült épületcsoport, amelyben Mazzucatot és c s a l á d j á t , a gombolyitó munkásnők s z á l l á s á t , valamint a gubó-, ill. s e ­ lyemfonalraktárt helyezték e l . Nem tudjuk hol állt elkülönítve a gubók fojtására épült kemence. "* 1786-89 között az üzem csakugyan a hazai tenyésztés fejlesztésének középpontjába került, m e r t az o r s z á g minden r é s z é r ő l idejöttek a k a m a r a i selyem beváltok s z a k e m b e r e i és fonónői az uj m ó d s z e r t elsajátítani; Mazzucato maga is r e n d s z e r e s e n látogatta a határőrvidéki, dunántúli és alföldi gombolyitókat. Az üzem p l . 1787-ben n a g y r é s z t m a g y a r munkásnőkkel 2 852 font gubóból kereken 300 font (160 kg) selymet motollált. 3 A következő évek visszavetették ugyan az üzem működését, de Mazzucato 99 éves koráig, 1814-ben bekövetkezett haláláig, fia pedig 1827-ig vezeti azt, a m i k o r is az egész m a g y a r k a m a r a i s e l y e m t e n y é s z ­ Mazzucato még h a j ­ tést bérbeveszi a bécsi Hoffman und Co. cég. lott ö r e g korában selyemgubóraktárt építtet, kibérli az óbudai kis s z i ­ getet, és eperfaiskolát l é t e s í t rajta (1795), javaslatot tesz a filatórium h a s z n o s í t á s á r a , az északóbudai patakok vizének egyesítése utján (1803). Vizsgálatot érdemelne azonban a vejével, Roscogni Károllyal közösen létesített selyemszövő üzem helye és keletkezésének körülményei, a m i ­ ről ezidőszerint csak az 1807 évbeli nádori ö s s z e í r á s révén van tudo­ másunk. ? 5 Külön fejezetet igényelnének az óbudai zsidó kereskedők t e x ­ tilipari alapításai, de igazi ipari létesítmények csak kivételesen fejlőd­ tek h a t á s u k r a . E z é r t csak rövid áttekintést adunk e z e k r ő l . Az elsők egyike Koppel J e r e m i á s volt, aki buda-ujlaki p o s z t ó manufaktúráját egy évvel alapítása után óbudai házába helyezte át (1779). 7 6 Onnan szállította a fehér katonai posztót, pokrócokat a k i n c s ­ tárnak. Háza alighanem a Lajos utcában volt. A gyapjuipar l é t é r e utal egyébként egy posztókalló - bizonyára átmeneti jelentőségű - alapítása i s . Sajnos csak egy dűlőnév őrizte meg egy ideig emlékét, az 1796-1830között többször emiitett "auf der (il­ letve beym) Kotzenwalk". ' 332

Többet tudunk a XVIII.század utolsó negyedében kezdődő kék­ festő konjunktúra vállalkozóiról. Elsőjük egyike7 ° az 1784-ben alapitott Goldberger műhely, a máig fennmaradt törzsépületből indult ki. A k i s ­ i p a r i kereteket jelentő 3-3 csáva és nyomóasztal semmilyen s z á m o t ­ tevő átalakitást nem igényelt. Azonban a napóleoni háborúk okozta k e ­ r e s l e t a XIX. század elején n e m c s a k a kapacitás növelését e r e d m é ­ nyezte, hanem olyan berendezéseket tett s z ü k s é g e s s é , amelyek a szimpla e m e l e t e s házban m á r nem fértek el. 1826-ban 14 csáva és 5 nyomóasztal m e l l e t t egy kalander is s z e r e p e l a leltárban (értéke a t e l ­ jes gépi b e r e n d e z é s 50 % - a ) . 7 9 1817-ben m á r 2, 1826-ban 3 házuk van Goldbergeréknek és fokozatosan kiterjesztik tulajdonukat a Lajos utca - P e r c utca - F é n y e s Adolf utca h á r o m frontjára, ahogyan azt Varasdy térképe mutatja. Igazi nagy manufaktúrává való fejlődésük a XIX. s z á ­ zad második negyedére esik, m e r t az 1851- és 1853 évi p e s t i i p a r ­ k a m a r a i jelentések 135-150 m u n k á s r ó l , lovakkal hajtott 6 m á n g o r l ó r ó l , és 4 nyomógépről adnak számot. A többi kékfestő közül mindenekelőtt Kánitz Löbl Dávidot e m ­ i i t j ü k ; aki Goldbergerékkel azonos körülmények között a k e r e s k e d é s r ő l fokozatosan állt át i p a r i tevékenységre. 1788-ban alapította saját, v a l ó ­ színűleg a Lajos utca p á r o s oldalán lévő házában üzemét. Később ő is k a l a n d e r r e l , 7 csávával dolgozott, tehát kisebb manufaktúrává c s e p e ­ redett. 8 0 A többi v e r s e n y t á r s közül egynek biztonsággal (Selig, Lajos u.) egynek valószínűséggel (Roskovitz, F é n y e s A. u.) tudjuk üzemét helyhez kötni, a többiről c s a k feltehető, hogy ugyanebben a környezetben működ­ tek. Számuk a XIX. s z . elején 7 volt, de a 2 0 - a s évek dekonjunktú­ rája multán ujabbak is keletkeztek. Ezek közül h á r m a t megemlitünk, m e r t Goldbergerékkel v e r ­ senyezve közrejátszottak abban, hogy Óbuda m a a m a g y a r textilnyomó­ ipar központja. A legkisebb a Finály Simon által 1825-ben alapitott ü z e m , akkor a Radl (Franki) malom albérlője, később Óbudai F e h é r í t ő néven tekintélyes nyomóüzem, a m a i Selyemkikészitőgyár. A m á s i k az 1840 után keletkezett pesti L e i t n e r Jakab és fiai cég, G o l d b e r g e r r e l azonos m é r e t ű óbudai gyára volt. Télen s z á z , nyáron 150-200 munkást foglalkoztatott, a szabadságharc után tönkre ment. Helyileg a Lajos utca nyugati házsorának 722-23. számú épületeiben működött. Végül a Spitzer G e r z s o n - f é l e , 1834 óta a szomszédos Újlakon működő nyomógyár. Ez csak 1855-ben, leégése után került a Lajos utca óbudai szakaszába Leitner ü r e s e n álló épületébe, de kezdettől fogva Goldbergerék e l k e s e ­ redett ellenfele volt. Ebből lett a Kartonnyomógyár a Nagyszombat utca - Lajos utca s a r k á n , a m a i P a m u t k i k é s z i t ő g y á r . * - / a A teljesség kedvéért említünk itt egy 1770-beli pamutszövet manufaktúra alapítási k í s é r l e t e t , a m e l y r e a k a m a r a az Angol k i s a s s z o ­ nyok (valószínűleg Miklós t é r e n volt) majorját szándékozta bérbe adni. 8 2 333

Épitő anyag és épitő ipar I s m e r v e a budai hegyvidék északkeleti lejtőjének kitűnő kék agyagát (Kiscelli agyagvonulat) és a r ó m a i hagyományokat, szinte é r t ­ hetetlennek tűnik Borbála királyné többször idézett levele, melyben óbudai építkezéseihez téglát kér Ausztriából. 8 3 Már pedig a török idők sem voltak alkalmasak a téglaipar k i a l a k u l á s á r a . É s itt r á kell mutatni,hogy Óbudán olyan bőségben állt r e n d e l ­ k e z é s r e a r ó m a i és középkori épületek romjainak k ő - és téglaanyaga, hogy m é g a XIX. század végén is felhasználták. így azután csak egy igen s z e r é n y épitőanyagiparról adhatunk s z á m o t . A legrégibb, 1737-ben létesített téglavető a kiscelli kolostor alatt a Bécsi ut mentén fekvő agyagbányánál volt (41. kép), m e r t a több­ s z ö r említett bécsi HKA i r a t csak ennek árendájáról emlékezik meg. Ezt rajzolja le Gföller is 1774-ben, a m i k o r az uradalom ö s s z e s l é t e s í t ­ ményét számba veszik. Egy dupla téglaégető kemence mellett agyag­ gödröket látunk az alaprajzon, no meg a bérlő lakásával egybeépített söntést. 8 5 Lényegében változatlanul adnak számot róla az 1780-1807 k ö ­ zötti inventáriumok. ö b A másik - a későbbi Viktória, majd Bohn t é g l a ­ gyár helyén Kneidinger által feltüntetett téglavető valószínűleg nem működött még, vagy tévedés alapján került a t é r k é p r e . 9 ' E korai téglavető bélyegét is ismerjük Zichy Miklós idejében CNZ (1745-58), özvegye korábban CEB (Comitissa Elisabetha Berényi) 1766-ig) volt. Később 1773-tól a v á r o s i c í m e r b e n is feltüntetett OB i n i ­ ciálé válik szokásossá. 88 A XIX. században elszaporodtak a téglavetők és a Nagyszombat utcától a külső Bécsi útig időnként 6-7 is működött, nem szólva a szentendrei utón létesült E l s ő Dunai Gőztéglagyárról. A községi t é g l a v e t ő 8 9 l e l t á r a i t is i s m e r j ü k , 1837-ből pedig tökéletes k é ­ pét adja a Kiscelli Kastélyt ábrázoló Vasquez m e t s z e t . 9 0 1850 körül Kitzinger J. b é r e l t e . 9 1 Az épitőanyagipar másik ága, a kőbánya is említést érdemel a XIX. s z . elején. L e h e t s é g e s , hogy m á r a T r i n i t á r i u s kolostor é p í t é s e ­ kor fejtettek követ a Mátyáshegy keleti lejtőjén, a templom építésnél felhasznált t e r m é s k ő provenienciáját publikálója nem közli. Az első t é r k é p , amely azonban az újlaki területen megkezdett kőfejtő tevékeny­ ségéről tanúskodik, az 1826. évi Vörös László kéziratos térképe. 92 Jeleztük, hogy Óbudán számottevő építőipar nem volt. A Zichyek és a Kamara építkezéseit j ó r é s z t a budai vállalkozók (Jäger, Talherr) végezték, a lakosokét ők maguk, a kapu és ablakok kőkereteit hivatásos kőfaragóval, a tetőt (olykor) á c c s a l készíttették. A bontások során a kontármunka meglepő példáival találkozhatunk, melyek egy r é ­ szét az 1838. évi árviz után sebtiben végzett javítások r o v á s á r a Í r h a ­ tunk. Ebből következik, hogy mélyépítési létesítmények terén sem j e ­ leskedik Óbuda. Utjai, utcái részben a középkori hálózat átvételét k é ­ pezik, javításukról a XVIII. századig a források nem emlékeznek meg. Kivételes esetekben a hatóságok teszik szóvá az utak állapotának t ű r ­ hetetlen voltát. 9 3 334

Hasonló a helyzet a c s a t o r n á z á s s a l . A k á r c s a k P e s t e n - még a XIX. században is - nyilt árkokban folyt le az e s ő - és szennylé a Du­ nába. Ilyen csatornák torkollottak a folyamba pl. a Nagyszombat, N a ­ szád és V ö r ö s k e r e s z t utcánál. Csak a XIX. században találkozunk a közutak, hidak, vizesárkok k a r b a n t a r t á s á v a l kapcsolatos megyei u t a s i tás ok94 visszhangjával. A hidak dolgában a terményfuvarok miatt érzékenyebbek vol­ tak az óbudaiak. Kezdettől fogva 6 hidról van tudomásunk. Ezek közül négy a Solymári patakot hidalta át a Bécsi ut, a Békásmegyer felé v e ­ zető utak, illetve a Duna mentén haladó Szentendrei ut mentén. ^5 A fennmaradó kettőt a F r a n k i (Radl) malom patakja fölött épitették a Bécsi útnál é s a kerti malomnál (filatóriumnál). Szerkezetüket illetően kőből96 épültek, vagy kő alvázas fapalló-rendszerüek^? voltak, a m i nem akadályozta meg gyakori összeomlásukat. 98 Azonban hidat kell feltételeznünk pl. a Nagyszombat utcai é r vagy c s a t o r n a felett i s , bár csak a X K . s z . óta igazolható. A hidak egyikéről, az 1832-35 között épült kőhidról r é s z l e t e s i s m e r e t e i n k vannak. 99 Simontsits János főszolgabiró 1832 áprilisában utasitja a környékbeli érdekelt falvak lakosságát, hogy az ü r ö m i kőbá­ nyából 39 öl követ "múlhatatlanul O Budára a k é r d é s e s Hidhoz bé s z á l ­ lítani igyekezzenek. " E r r e a 6napos h a t á r i d ő r e több mint két esztendős csend következik. 1834 augusztusában gyakorlatilag ugyanezt az u t a s i tást az ü r ö m i és borosjenői bíráknak adja ki S i m o n t s i t s . 1 0 ° Végül 1835 novemberében követel 38 kocsit és 49 napszámot a "nagy Hid m á r e l ­ készülvén" a környék p l a n i r o z á s á r a . *°1 A vizépités terén két l é t e s í t m é n y r ő l kell szót ejteni. Az egyik a szokásos malomduzzasztó és c s a t o r n a é p i t é s i dimenziókat meghaladó,a selyemfilatórium s z á m á r a épült 425 öl (807 m) hosszú, deszkával b é ­ lelt csatorna (1781), a m e l y r e m á r utaltunk. A másik a korábbi árvizek tapasztalatai alapján 1763 előtt létesitett és 1781/82-ben átépitett p a r t ­ védő töltés, amely a kastélyt, illetve a katonai r u h a r a k t á r t volt hivatva védeni. Ez a zsidó temetőtől az utóbbi épületéig terjedt, részben fonatolt, r é s z b e n gerendákból és deszkákból ö s s z e r ó t t p a r t i fal volt, a m e ­ lyet csak a m á r jelzett V ö r ö s k e r e s z t utcai vizlefolyás szakitott m e g . 102 (42.kép) A Hajógyár l é t e s í t é s é v e l kapcsolatos az egyetlen folyami s z a ­ bályozásról i s m e r t óbudai adat. A régtől fogva telepitőhelyként h a s z ­ nált Hajógyársziget-i Dunaágat az 1830-as évek elején jégtörő g e r e n d a ­ s o r r a l biztosítják, majd 1835-ben a Vidra kotróhajó mélyíti a m e d r e t . A müvelet Clark Ádám irányitása alatt történik. A kiemelt iszap és k a ­ vics nemcsak tekintélyes dombot eredményez a kis sziget déli c s ú ­ c s á n , hanem "mindenfelé hordják el az utaknak... s óbudai ú t s z a k a s z o k ­ nak f e l t ö l t é s i r e " . . . 1 0 3 C s a k utalunk a r r a , hogy az óbudai patakok egyenetlen vízho­ z a m a , a b é k á s m e g y e r i f o r r á s vizének m o c s á r b a való folyása több m e g ­ oldású lecsapolási és szabályozási javaslathoz vezetett. Közülük é r d e ­ kes - a többihez hasonlóan meg nem valósult - Mazzucato-féle patak-

335

egyesitési gondolat, mellyel a három vízlefolyást a filatórium felett egyesiteni kívánta (1803). 1 0 4 Különböző iparok A fent i s m e r t e t e t t létesítmények m e l l e t t egyetlen nagyobb ü z e m r ő l tudunk, amely alighanem a török idők óta csekély m e g s z a k í t á ­ sokkal azonos célt szolgált és a vegyipar fogalmi körébe sorolható; ez a lőpormalom. (43,44. kép) Nem valószínű, hogy m á r 1576-ban egy a későbbi helyén álló m a l o m r ó l e m l é k e z i k - e meg a budai b a s a , a m i k o r "kisded falujába Óbu­ d á r a mulatni. . . " megy és k e r e s z t é n y portyázok rajtaütnek, hogy m e g ­ gyújtsák "az p o r t ö r ő m a l m o t " . *05Inkább a jóval régebbi B a r u t h á n e - r a , a felhévizi 1565-66-ban épült m a l o m r a kell gondolnunk. A m a i Római F ü r d ő területén épült malom 1689 évben a K a m a r a i Igazgatóság által adott engedély alapján létesült. Tény, hogy a r ó m a i alapokon álló e m e l e ­ t e s épület és t a r t o z é k a i viszonylag jó állapotban kerültek a Z i c h y e k k e ­ z é b e . Egy 1699 évbeli b e c s l é s 1 " 7 s z e r i n t a főépület 2 - j á r a t o s felülcsapó malomnak és 4 lakószobának nyújtott fedelet, biztonságos távolban m ű ­ ködtek a kölyük, szám s z e r i n t 3 és a l ő p o r r a k t á r . Az erődített, v i z e s ­ árokkal, négy saroktoronnyal ellátott telep b é r l e t é t J . Enczinger budai l ő p o r - é s salétromügyi felügyelő kapta, de dijat - a földesúrnak adott nagyobb kölcsön kamata fejében - nem fizetett. 108 Valamikor a XVIII. század elején azután h á r o m k e r e k ű m a ­ l o m m á fejlesztették az üzemet, később fel is hagyhatott a l ő p o r g y á r t á s ­ s a l . 1 0 9 E r r e céloznak egy 1779-ben F . Gföller által végzett f e l m é r é s é s t e r v u t a l á s a i , mint p l . : " . . . T e r r a i n , . , worauf vormahls die P u l ­ verstampfen gestandan", vagy " G e b ä u d e . . . v o r m a h l s P u l v e r D ö r . , . D e r ganz unbrauchbare Kohlofen" stb. Gföller rajza s z e r i n t i javaslat uj s z á r i t ó t , pilléreken álló l ő p o r t á r a t , s a l é t r o m - és k é n r a k t á r a t , falazott szénégetőt és 3 uj, a patak mentén épült lőportörőt irányoz elő. HO Ha hinni lehet a XIX. századi forrásoknak a malomtól a kölyükig "a v i ­ z e s á r o k , mely deszkaváluban f o l y i k . . . ezen fal (a . r ó m a i vízvezeték) maradványain nyugszik". ** A lőpormalom dezolált állapota p e r s z e egy robbanást követő elhanyagolással is magyarázható, amilyenre később is sokszor van példa. 1789-ben h á r o m m á z s a puskapor "lobbant fel" és "4 munkást is felvetett a levegőégbe", *** 1831-ben m e g éppen 20 m á z s a robbant fel és 6 munkás esett ennek áldozatul. *•*"> A környék még e század elején is a Lőpormalom dűlő nevet v i s e l i , holott a lőporgyárat m á r korábban a F e h é r e g y h á z i ú t r a helyezték át. Egy m á s i k , ugyancsak vegyipari létesítménynek minősülő üzem a h a m u z s i r f ő z é s é volt. Ez is földesúri regálé volt. A Z i c h y - k o r szakban több is létezhetett, a 6 0 - a s években évi 50 F t . árendát fizettek a bérlők, később 25, majd 12 F t - r a (1774) csökkent a bevétel, egyetlen égető m a r a d t . ^ * •

336

A korszak egyetlen számottevő lúgos anyagának gyártása a szénégetéshez hasonló kezdetleges módon folyt, a bérlők többnyire k i ­ adták a l b é r l e t b e . Hosszú ideig hiába próbált tőle szabadulni J . C. B e e r budai patikus, aki 1788-ban m á r tulajdonként b i r t a . Helyéről Nóvák Dániel tudósit, a m i k o r a Rádl fogadó melletti " h a m u z s i r égetési é p ü l e t " - r ő l emlékezik m e g . 1 1 6 A vegyipar m á s létesítményei tervek m a r a d t a k , mint az 1770ben az udvari k a m a r a által kezdményezett p a p i r m a l o m , **« és a J e ­ lenkorban beharangozott szappan- és gyertyagyár 1839-ben. H& A vizsgált k o r s z a k végén keletkezik még két i p a r á g Óbudán, amelynek jelentősége inkább a század második felében bontakozik ki. Az egyik a b ő r i p a r é . Gócát a Lajos és Kiskorona utcákat k é ­ sőbb összekötő T i m á r utcával jelezhetjük. Kis t i m á r o k 1830-tól fokoza­ tosan bővitették üzemüket, és a XX. század első felében még gyakori bőrszáritópadlások jelezték manufakturális m é r e t ű üzemüket. Utolsó két emléke a z 1830 körül épült Kiskorona u. 2-béli (1850 körül F u c h s Sámuel tulajdonában volt) b ő r g y á r 1 1 9 és a II. világháborúig Lenz F e r e n c l e s z á r m o z o t t a i által birtokolt L a j o s - u . 123. alatt állott üzem. 1858-ban 11 b ő r g y á r t e r m e l t szűk közelségben. **0 Ekkor Óbuda túlszárnyalja az újpesti és pesti bőrgyárak t e r ­ m e l é s é t : évi 200 000 darabot készitenek ki. *21 E fejlődés függvényének tekinthető talán Vladár Gergely kesztyükészitőüzeme, mely ugyan Óbu­ dán csak 6 bőrkiszabó legényt, P e s t e n viszont 80 v a r r ó n ő bedolgozót foglalkoztatott. 1 2 2 Óbuda egyetlen nehézipari é s modern é r t e l e m b e n vett g y á r ­ üzeme a hajógyár, az E l s ő Osztrák Dunagőzhajózási T á r s a s á g vállal­ kozása volt. E l ő s z ö r javitómühelynek szánták - itt telelt 1833-34-ben az I. F e r e n c , itt javitották 1835-36-ban a Pannoniát - de a t r i e s z t i hajó ácsok és angol mérnökök m á r az első évben uj hajótestek épitéséhez kezdtek (Árpád, E r ő s ) . 1 2 ^ Gyors ütemben épült ki a gyár, egy s o r á t ­ kelőhajót, vontatót, teherhajót állitott elő a szokvány személyszállitó gyorshajók m e l l e t t , végül ágyúnaszád okát is gyártott. 1845-ben Buda­ pest területén a hajóhiddal konkurálva három gőzhajón 430 000 e m b e r kelt át "a hidköztől Óbudáig".124 1846-ban 5 db. 50-200 L E - s gőzhajót, 1 ágyúnaszádot és 6 db. 400-600 m á z s a hasznos súlyra szánt á r u s z á l litó hajót bocsájtott v i z r e , 1 200 e m b e r t foglalkoztatott, 2 s z á r a z dokk­ jával, s z e r e l ő c s a r n o k a i v a l , kötélverő és egyéb munkahelyeivel a teljes kis szigetet fokozatosan elfoglalta a gyár. 125 Láthattuk, hogy Óbuda - a kor m á s , hasonló mezővárosaihoz képest - viszonylag fejlett i p a r r a l rendelkezett, a m i a létesitmények méretében és számában is kifejezésre jutott. A jelenség okát elemezni nem állott szándékunkban, de fentiekből is érzékelhető, hogy a főbb t é ­ nyezők a számottevő felvevő piacot képviselő két főváros közelsége, a k a m a r a i a d m i n i s z t r á c i ó r é s z é r ő l élvezett preferált helyzete (katonai r a k t á r , s e l y e m i p a r i beruházások), a kontár és zsidó iparüzők magas a r á n y s z á m a folytán gyenge céhek, és nem utolsó sorban a zsidó k e r e s ­ kedőréteg vállalkozókedve voltak. 337

Bőripari szakmák Csizmadia Cipész Szűcs Nyerges Kesztyűs Övkészitő Ko rdovánké s z itő

Textilipari szakmák Lentakács Harisnyakötő Posztós Zsinórverő Kötélverő Festő Kalapos Szabó Nadrágszabó

F a - , papir és csontfeldolgozás Bognár (Vaasbinder) Kocsigyártó Asztalos Ács Esztergályos Kárpitos Fésűs Gombkészitő Könyvkötő élelmezés Molnár Mészáros Serfőző Pék Mézeskalácsos Halász Átvitel: 338

Áthozat; V a s - és fémipar Kovács Aranyműves Rézöntő Bádogos Lakatos Sarkantyús Órás Késes Tükészitő Pecsétvéső

Épi t ő - és szilikátipar Kőműves " Kőfaragó Fazekas Üveges

134

35

3 2 1 1 5 1 -

2 1 -.

28

•

-

5 9 1 3 5 1 1 1 1 2

<-

.6 2 .-

'1 1 '

.

197

: • • - ; • • •

-. 2

•

-

13

. 6

1 3 1

2 -

-

3 l 3 1

5

3

-

8

-

6

17

23

152

50

55

257

59

19

22.

100

10

29

-, l

-

Egyéb (Orvos, borbély, szob­ rász, patikus stb.)

%

339

2. s z . táblázat

ö s s z e s bevétel Ft/év Ebből téglaégető Hamuzsirfőzők Malmok árendája

A k a m a r a i uradalom bevételei Óbudán.

340

1767

1770

1774

25 085

23 286

20 764

100

100

100

50

50

12

3 462

3 246

3 248

JEGYZETEK

1. I s m e r t e t t e Karlovszky E. , Magyar g y á r - és kézműipar 1771-1774ben, MGTSz III, 1-64 1896. Talán é r d e k e s megemlítenem, hogy a bécsi HKA Cam. Hung. Rote No. 132. 87.alatt jó f e l m é r é s t a l á l ­ ható a m e s t e r e m b e r e k s z á m á r ó l , melyben pl. Debrecenben 1 567 (A Htt. f e l m é r é s s z e r i n t csak 220), Pozsonyban 973, Komáromban 469, Sopronban 462 fő s z e r e p e l (1770). Óbuda sajnos hiányzik ebből a listából. 2. OL. 1. Magyar Kancellária 1774/3114. 78. 3. Egy s o r céh puszta l é t e , a malmok viszonylag nagy s z á m a , továbbá a sörházak é s lőpor g y á r t á s a középkori kontinuitást és Buda közel­ ségének hatását érzékeltetik. 4. HKA Ungarische K a m m e r fasc. 2 6 / 1 . No. 96 ex J ä n n e r , 1776. 59-151.Ehhez tartozott a T é r k é p t á r b a n elhelyezett Hyros-féle t é r ­ kép. 5. Ennek oka talán az e r ő s budai t i m á r c é h m a g a t a r t á s á b a n keresendő, mely pl. 1727-ben tiltakozik egy óbudai " J u c h t e n - F a b r i q u e " felállí­ t á s a ellen. OL. NRA 860/88. Talán összefüggésbe hozható a r é g i sörház bérlőjével, Kelcz t i m á r r a l kapcsolatos adattal. OL Zichy lt. P 707.48. 6. E k é r d é s r e kitértem a v e s z p r é m i Kézmüvesipartörténeti Szimpó­ ziumon (1973) XVIII. s z . - i p o s z t ó m e s t e r e k munkarendje c. e l ő ­ adásomban. 7. I s m e r e t e s e k azok a tettlegességig fajuló viták, amelyek a két óbudai serfőző között folytak a Z i c h y - k o r s z a k idején, a m i k o r az egyik fél pénzkölcsönökkel n y e r i m e g a földesúr hajlandóságait. Jankóvich M. , Adatok Óbuda.középkori helyszínrajzához, Bud. Rég. XVIII. 491-4 1958. 8. Tudunk a r r a is esetet, hogy a község köteles jókarban t a r t a n i a bérleményt. B F L Óbuda Tan. I r a t . 1884/1816. 9. HKA idézett helyén, 6 óbudai m e s t e r e m b e r költségvetése alapján. 10. Az egyik ilyen helyszínrajzát Id. OL K a m a r a i lt. , Acta s e r . cult. 1787. fons 6 alatt, ü l . T e r v t á r Del.Aed. F 2 1 7 3 / 1 - 2 . 11. Üo. 175/1-2 alatt. 12. Uo. 1 6 9 / 1 .

341

13. Előző a térképeken pl. dumeta juniperina néven s z e r e p e l , utóbbi a Krenn-feljegyzésekben többször s z e r e p l ő "Kronawether" elneve­ zésű terület. TBM XVII. 377. ff. 1966. 14. HKA Ung. Kam. fasc. 26/1 No 96 ex J ä n n e r , 1776. 15. Bártfai Szabó 179. 16. Gál É. , Óbuda a XVII. szd. -ban (kézirat). 17. Uo. 18. OL. T 1. D e l . a e d . F 2 180/1-2.. 19. Uo. F . 6. N ° 577. 20. Gál É. / uo. 21. Ld. 17 Í j . 206/1-2 jól mutatja a felülcsapó kerék érdekében duz­ zasztott tavat. 22. Gál É. , uo. 23. Ld. 17 Íj. 1 7 9 / 1 - 2 . 24. Gál É . , uo. T é v e s H o r l e r azon á l l i t á s a , mintha a "Radl"-malom elnevezés személynevet ő r i z n e . A s z o m s z é d o s vendéglőtől átvett név ez. 25. Bártfai Szabó 123, 138. 26. Ld. 17 Íj. 2 0 7 / 1 - 2 . 27. Ld. 17 Íj. 1 7 8 / 1 - 2 . 28. OL. Kam. lt. Mapparum A r c h . No 308 "Ort wo die Pulverstampfe gestanden" stb. Továbbá Ë 328 Protocollum 230. 1766. aug. 12. 29. Szerinte Szulejmán szultán a budai malmokat honositotta meg a t ő ­ rök birodalom belsejében. 30. A u e r J . F . naplója, Bp. 1 9 2 3 . , 147 é s 154 p . 31. Auer s z e r i n t (1664) " . . . e i n e gantz sonderbahre Manier ohne des man sehen kann das sie etwasz an Landt angehenket w a r e n . . . auff e i n e r Seitten d e r Müllner sein Haus. . . auff d e r andern Seitten seine Mühl in d e r Mitten a b e r das W a s s e r - R a d l " 32. Gál É . , uo. 33. 1833/34 telétől jégtörők védték ezt az ágat; ekkor m á r gőzhajók, igy az I. F e r e n c és a Pannónia teleltek itt. A malmok t e l e l é s é é r t a földesúr dijat szedett. 34. Hasznos mulatságok 1836/2, 291. 35. Uo. 36. Ld. pl. Krenn György feljegyzéseit, TBM XVII. 278-79 1966. 37. Külső megjelenésüket illetően utalok Rohbock "óbudai malmok" feliratú, b á r az újlakiakat ábrázoló m e t s z e t é r e , működésüket Pongrácz P . , Régi m a l o m é p i t é s z e t ( B p . , 1967) 105-110. irja le. 38. OL T e r v t á r T 60 N° 132 Mangl malma az 1772 évi ö s s z e i r á s b a n is s z e r e p e l . K a m a r a i lt. Óbudai uradalom 1. csomó 28 p . 39. B F L Óbuda Tan. Irat. É v s z . nélk. iratok 83. "Pferth Mühl welche auf 2 E t a s s e n (Etagen) hoch mit gutem Material gebauth i s t . . . " A helye is egyértelműen "am Ecken gegen d e r D o n a u " . . . 40. Jankovich, uo. 490-91. 4 1 . Ld. 17 l j . 1 7 7 / 1 - 2 . 42. Jankovich, uo. 493, OL, Zichy-lvt. 108. e s . 251.

342

43. Bevilaqua-Borsodi B. , A m a g y a r serfőzés t ö r t é n e t e , II. Bp. 1931. 854. 44. P l . Blaschnek 1831. évi t é r k é p e . 45. BFL Óbudai Tan. I r a t , É v s z . nélk. iratok 58. és 83. 46. Ballai K. , A magyar vendéglátóipar t ö r t é n e t e , I. Bp. 1943.118. 47. Krenn György feljegyzései 48. A B F L Óbuda 3 jelzetű térképén (1856) m á r ez az épület s z e r e p e l "das alte Bräu Haus Gebäude"-ként. 49. A préshelyiségnek az óbudai szőlősgazda házán belüli e l h e l y e z é ­ s é r e tucatnyi példát találunk a B F L Épitési t e r v e k állagában. (Pl. BT 90/1856 vagy Ob. 1, 2, 30, 35, 56 s t b . ) . 49/a. OL. Zichy lt. 464 c s . 344-5. 50. HKA Karten RA 354,355. 51. Ld. 17. Í j . 1 7 0 / 1 - 2 . 52. BFL Óbuda Tan. I r a t . Évsz. nélk. iratok 65. 53. " V o r m a l s geweste(s) P r e s s Haus und F ä s s e r Schupfen in dem Ex T r i n i t a r i e r Haus in Altofen." Gál É . s z e r i n t ez is u r a s á g i p r é s ­ ház volt. 54. Bertalan V . , Az Óbudai-Kiscelli t r i n i t á r i u s kolostor és templom. Bp. 1942. 9. 55. BFL Óbuda Tan. I r a t . 1743/1817. 56. Kosa J . , A budapesti s e l y e m i p a r kialakulása (Bp. , 1939.), továbbá OL. Kam. lt. Ace s e r . cult. 1788 fons 20, 3-17 p . 57. OL. M. Kir. Kane. Acta generalia 1777/559, 602, 1371, 18 1836, 2596. 58. Ld. 17 l j . 167/2 "NB ailes w a s s mit F bezeichnet ist nach F e r b e r t s c h e m Bericht von 21 May 1777 den Seyden Fabriquanten eingeräumet worden". Továbbá K a m a r a i lt. Óbudai uradalom P r o t . 347-49. 59. Uo. 1 D e l . a e d . F 2 1 7 5 / 1 - 2 . K a m a r a i lt. Oeconomica 1792 fons 61 p o s . 19. 1780 után egy a filatóriumon dolgozó ács lakott itt, végül a m a g y a r ó v á r i gyapjumanufaktura elbocsátott üzemvezetője, P l e c h s c h m i d t Gy. és t á r s a Marchetti J. selyemfestő posztóüzemet a k a r t a k itt létrehozni (uo.). 60. OL. T e r v t á r Del. Aed. F a s c h . 6. No 577. 61. BTM Fényképtár F . l t s z . 1870. 62. HKA térkép tanúsága s z e r i n t E n d r e i W . , M a g y a r o r s z á g i T e x t i l manufaktúrák a 18. s z . - b a n . 63. Kosa, uo. 38. 64. Uo. 35-43. 65. Garády S . , Az óbudai filatórium H i s t ó r i a , 1932. 3-4. 66. Garády, uo. 5-18. 67. OL. K a m a r a i lt. Acta s e r . cult. 1789 fons 13. 68. Gépeiről E n d r e i W. , Az óbudai selyem filatórium, MTA műszaki Osztály közlemények, XXII. 1-3 (1958).

343

69. A Garádynál és Endreinél közölt, a p u s z t u l á s r a vonatkozó adatok mellett é r d e k e s , hogy Nóvák D. 1836-ban az óbudai kis szigetről még látja az "ugy nevezett filatórium épületét. . . mely most meg nem felelvén céljának omla^dékba d ő l . " Regélő 1836. aug. 18. F e l t e h e t ő , hogy az 1838-as á r v i z , vagy az utána bekövetkező épitőanyaghiány végzett vele. 70. Garády uo. 4. 71. OL Helytartótanácsi lt. Oecon P u b l . 1785/86 fons 16 B pos. 32 lásd még K a m a r a i lt. Oecon 1785/86 no 90 i s . 72. Kunits M. m é g i s m e r i é s kapacitását is megadja: 3 m á z s a / ó r a . Topographische Beschreibungen des Königreichs Ungarn I. P e s t 1824 299. 73. OL K a m a r a i Lt. Acta s e r . cult. 1787 fons 6. 16-50 p. 74. A BTM birtokában lévő Mazzucato-Rosconi iratok alapján. E m l í ­ t é s t é r d e m e l , hogy egy, a gombolyitóban készült selyemcsévét is megőrzött a család. 75. OL A r c h , regnicol. Status fabr. 1807/08 fasc. 391. E s z e r i n t R o s cogni 12, Mazzucato 30 széken állitott elő taftot, atlaszt, ill. fáty­ lat, bársonyt, amely e x p o r t r a is került. 76. Nagy I . , A manufaktúra kialakítása P e s t - B u d á n . TBM XIV, 295 1. (1961). 77. B F L Óbuda Tan. I r a t . Évsz. nélk. iratok 66.. 78. Löbl Izsák kékfestőről csak annyit tudunk, hogy m á r 1777-ben v á ­ s á r o l t indigót Locatelli budai gyarmatárukereskedőnél BTM 54. 220. 1. l s z . 225. 79. Kállai L. , A 150 éves Goldberger gyár (Bp. , 1935. 44.) A 44. 1-on reprodukált leltárban s z e r e p l ő házszámok feltehetően tévesek (81, 84, 133), annál i s inkább, hogy a facsimileben adott 1854. évi ok­ i r a t (helyesen) a 239-42, ü l . 264-65 s z . házakat jelöli meg tulaj­ donukként ( 1 0 1 - 2 . ) . 80. M é r e i Gv. . Magyar iparfejlődés (Bp. , 1951.) 74. 81. Uo. 104. 8 1 / a G e s z l e r Ö. sajnos forrásmegjelölés nélkül közzétett ujabb munkája s z e r i n t Spitzer kezdettől fogva a Lajos utcai házban t e r m e l t - m e ­ lyet egyébként időközben emléktáblával is elláttak. (A P a m u t k i készitőgyár története Budapest 1976) 82. OL K a m a r a i lt. Óbudai uradalom Protocollum 64-65. 83. Holczer bécsi birónak Óbudáról irt levele 1425-ből: " pitt w i r dich mit f l a i s z . d a s z du uns czwen m a i s t e r d e r Czigelbrenner solst bestellen. . . " 84. "Ziegelofen bey Klein Maria Czell" HKA Ung. Kam. fasc. 2 6 / 1 . 85. Ld. 17 l j . 1 7 6 / 1 . Egy későbbi átépítésről tanúskodó tervrajz T62 T e r v t á r Kamara 511.3 alatt. 86. BFL Óbuda Tan. I r a t . Évsz. nélk. iratok 65. A f e l s z e r e l é s s z e ­ rény volta (pl. 16 talicska, 9 lapát, 11 cserépduc) k i s t e r m e l é s r e enged következtetni.

344

87. Elképzelhető, hogy a második téglavető éppen 177 5-78 között l é t e ­ sült, viszont az 1783. évi, a szükséges javitásokat felsoroló k i ­ mutatás sem emliti (ld. 54 Í j . ) . Egy másik lehetőség a z , hogy Kneidinger tévedett (csak egyik térképen s z e r e p e l a második tégla­ égető) és mészégető vagy a még érintendő hamuzsirégető volt a Bécsi ut és Vörösvári ut találkozásánál. 88. A későbbi téglajegyek (pl. P P D , ALH, KA) még a z o n o s í t á s r a és i d ő b e s o r o l á s r a szorulnak. Csak a XIX. s z . közepei c i m e r e s JK (Kunwald Jakab) és AH (Holzbach András) téglák identitása v a l ó s z i nüsithető. Az OB j e l z é s a v á r o s c í m e r é b ő l e r e d és átvették pl az óbudai ötvösök is (Kőszeghy E . , M a g y a r o r s z á g i ötvös jegyek Buda­ pest 1936). 89. F e l t é t e l e z h e t ő , hogy ez az üzem Budapest legrégibb folyamatosan működő iparvállalata volt, amig 1977-ben meg nem szüntették, amikor sajnos XVIII. századi épületeit is likvidálták. 90. Itt a leltárban s z e r e p l ő Ragerbrunnen (gémes kut) is látható. 9 1 . P e s t e r Lloyd Kalander 1858. 92. F ő v á r o s i Szabó Ervin Könyvtár 93. B F L Óbuda Tan. I r a t . 611/1789. 94. Ezek a sztereotip utasitások ilyenképpen szólottak: " . . . azonnal az magok Osztályos O r s z á g utyok reparátiójához fogván az S z é l e s s é g ­ ben h á r o m ölnyire kavétssal meghordják és Útban látszó kerék v á ­ gásokat b e t ö l t s é k . . . az mellyikét, árkokat kitisztítsák és m e g ­ á s s á k . . . ne hogy a viz folyásának m e g r e k e d é s e miatt az Hidakban k á r T ö r t é n j e n . . . " P e s t megyei főszolgabíró m á s o l a t i könyve BTM 76. 4 1 . l . s z . 54 b. 95. Ennek építéséről vagy j a v í t á s á r ó l tudósít OL. Kamara lt. Óbudai uradalom 1777 1. csomó 366-400 p . 96. OL K a m a r a i lt. Acta s e r i c i cult. 1789 fons 13 to p . a filatóriumi hídról. 97. Ugyanerről írja Nóvák D. 1836-ban: " P á r évvel ezelőtt egy kő p a r tozatu hid készült fel, melynél a kocsizó ut fából van s z e r k e s z t v e , a középütt járomlábak alkalmazvák. " Hasznos mulatságok, 1836 (2) 210 1. 1826-ban, 1837-ban árvizek h a t á s á r a beomlott (Krenn jegyzetek). 98. A filatórium hidja pl. 1823 előtt 99. P e s t megyei főszolgabíró m á s o l a t i könyve 126 ff. 100. Uo. 140. 101. Uo. 151 v e r s . 102. Lásd Binder F . m e t s z e t é t i s m e r t e t ő cikket Szilárdfy Z . tollából, továbbá a " P l a n . . . z u r Schützung d e r K. K. Militär Mont Oecon. . Hauptcommissions Depot in Altofen h e r g e s t e l l t e n Uferbe schlage s 1 7 8 2 . " t e r v e t . OL Kam. lt. Oecon. 1782. jun. 805. Már 1772. t a ­ vaszán szó van a r r ó l , hogy a gerendákból ö s s z e r ó t t p a r t i falat ("vulgo Palánk" két kövekkel megrakott hajó elsüllyesztése révén e r ő s í t s é k meg. OL. L i t t e r a e ad C a m e r a m 1772 No 190.

345

103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124.

125.

346

Regélő 1837. 146. E n d r e i W. , i . m . Bud. T ö r t . Bp. 1975. 364. Uo. 356. OL N e o r e g e s t r a t a Acta 859-78. Gál É . , uo. A 17 Í j . s z e r i n t i 181/1-2 rajzok 1774-ben közönséges lisztelő malmot érzékeltetnek. OL K a m a r a i Lt. Mapparum Archivalium No. 308. Hasznos mulatságok 1836/2, 368. Hadi és Más Nevezetes Történetek 1789 évf. 644-45. Krenn feljegyzések HKA Ung. Kam. fasc. 2 6 / 1 . No 96 ex J ä n n e r , 1776. 1788-89 években többször kinálja e l a d á s r a bérbe az Ungarische Staats u. Gelehrtennachrichten-ben a "Pottaschenwerk nebst Altofen M -t. Regélő 1837, 156. Utolsó tulajdonosa talán az E l s ő magyar zsidó naptárban ( P e s t , 1848) idézett " h a m u z s i r f ő z ő " . Ugyanott m a r h a ­ vágószék is működött. Hasznos mulatságok 1836. uo. Bogdán I . , P a p i r m a l o m a l a p i t á s i k i s é r l e t e k Budán. P a p i r i p a r . IV. 197 ( I 9 6 0 . ) . Jelenkor 8 (1839), 25. Képét ld. H o r l e r I I . / 8 6 4 á b r a . P e s t e r Lloyd Kalender s z e r i n t 8 a Lajos utcában, 2 a Viador ut­ cában, 1 a Kiskorona utcában. Keleti K . , Hazánk és népe a közgazdaság és t á r s a d a l m i s t a t i s z ­ tika szempontjából. Bp. 1873. 229. M é r e i , uo. 284. Uo. 208. A gőzgépeket Boulton and Watt szállította. Oroszhegyi J. , A duna gőzhajózási t á r s a s á g története s jelen á l ­ lapota. Magyar föld és népei VI. P e s t , 1847, 7-8. Óbuda kikötője a zsidó templom mögötti parton volt a közelmúltig. Innen indultak azok a "főzelékeshajók" i s , amelyeknek a p e s t i parton külön k i ­ jelölt helyük volt (Hetilap, 1845, jul. 1.) Uo. és M é r e i , uo. 334. p.

WALTER ENDREI INDUSTRIELLE ANLAGEN IN ÓBUDA

D e r Markflecken Altofen e r s t a n d nach d e r Rückeroberung von den Türken neu,beherbergte in der untersuchten Zeitspanne (1686-1848) eine b e m e r k e n s w e r t e Anzahl von Gewerbetreibenden (1775:257)und b e s a s s dementsprechend v e r h ä l t n i s m ä s s i g zahlreiche Objekte technischer bzw. i n d u s t r i e l l e r A r t . Die Studie bietet eine nach Wirtschaftzweigen geordnete Ü b e r sicht d e r s e l b e n , beginnend mit d e r Lebensmittelindustrie, vor allem den b e r e i t s in 17. Jahrhundert erbauten Mühlen. Neben 5-6 W a s s e r mühlen werden die seit d e r Türkenzeit betriebenen Schiffmühlen b e schrieben; im J a h r e 1836 funktionierten deren 36. A u s s e r d e m gab e s auch Trockenmühlen in Altofen. Zwei konkurrierende B i e r b r a u e r e i e n , ein g r o s s e s Kelterhaus mit 5 P r e s s e n und Schnapsbrennereien ergänzen das Bild. Die Textilindustrie im Städtchen ist neüren U r s p r u n g s : ihre Anfänge sind auf die Seidenkultur des K a m m e r g u t e s nach 1770 z u r ü c k zuführen. Wiener Seidenfabrikanten H e s s e n sich im letzten Viertel des J a h r h u n d e r t s n i e d e r und das v e r a n l a s s t e Joseph II. h i e r eine w a s s e r betriebene Seidenspinnerei bauen zu l a s s e n (1781), die a b e r nie r e n t a bel p r o d u z i e r t e . Kurz darauf wurde - ein auch heute noch bestehendes Seidenspinnhaus erbaut, welches bis 1827 arbeitete und Gewinn abwarf. Gleichzeitig entstand auch ein W o l l - b z v . Baumwollgewerbe. Von e r s t e r e m zeugt die Existenz e i n e r Walke, von l e t z t e r e m die noch heute für Altofen c h a r a k t e r i s t i s c h e Stoffdruckindustrie. Drei d e r kleinen Blaudruckereien, waren am Ende der P e r i o d e zu Manufakturen gewachsen. Im Bauwesen werden vor allem die Ziegeleien besprochen. Die e r s t e s t a m m t aus dem 18. J a h r h u n d e r t , im 19. entsteht deren eine ganze Reihe. Kurz werden auch Strassenbau, Brücken und Kanalisation u m r i s s e n . B e m e r k e n s w e r t e r s c h e i n t hingegen die Befestigung des Donauufers wegen d e r oft vorkommenden Überschwemmungen b e r e i t s im 18. Jahrhundert. Der abschliessende Teil behandelt diverse Anlagen wie z . B . die b e r e i t s vor 1699 e x i s t i e r e n d e , zweigängige P u l v e r m ü h l e , die m e h r m a l s explodierte oder die e r s t am Ende der P e r i o d e gebaute Schiffswerft. 347

SZILÁRDFY ZOLTÁN:

KÉPES EMLÉKLAP AZ 1763-AS FÖLDRENGÉSRŐL EGY ISMERETLEN BINDER J. F . -METSZET

1763. június 28-án félelmetes napra v i r r a d t P e s t - B u d a l a k o s ­ sága. Ezt a napot, amelyet k o m á r o m i földrengés névvel jelez a s z e i z ­ mológia, komor szinekkel e c s e t e l i Bédi János komáromi csizmadia m e s t e r felesége Fábián Julianna a földindulást megéneklő költemé­ nyében: "Midőn e z e r hét száz hatvan harmadikban, írtak Rák havában húszon nyoltzadikban,. . . Jött pedig ez reggel, hat ' s hét ó r a között, Vélték a' t e r m é s z e t bus gyászba öltözött; Mert fényességéből a' nap ki-vetkezett, Vastag b o r u l á s s a l s e t é t s é g érkezett. Mennydörgés, és z ö r g é s , m á s nem is hallatott, Mi dolog ez? e r r ő l senki sem tudhatott. E ' volt mellyet az Ur postául e r e s z t e t t Sok mélyen alvókat álmokból é b r e s z t e t t . " * Az egykorú h i r f o r r á s o k s z e r i n t reggel 1/2 6-kor Budát három heves földrengés rázkódtatta meg. Utána olyan heves lökések következ­ tek, hogy a várbeli Boldogasszony főplébánia-templom boltozatáról a vakolat nagy darabokban hullt alá. Boltive is végigrepedt Szent József oltára fölött. A papok félbeszakították a m i s é t és kimenekültek a t e m p ­ lomból. A budavári ferencesek templomának boltive is végigrepedt. A v i z i v á r o s i plébánián „följegyezték: "A földindulás olyan heves volt, hogy lesodorta a tetőcserepeket és a kéményeket. Lehetetlen volt b e ­ jutni a plébániára. A ház boltivei megrepedeztek, főleg a főkapu alatt az épület falain karvastagságú repedések tátongtak. " 3 Ugyancsak itt a F e r e n c - r e n d i e k templomának boltivén és falain több helyütt hasadékok támadtak. Budán á tornyok ugy látszottak, mintha egymáshoz ütődné­ nek. A toronykeresztek m e r ő l e g e s irányukkal elhajolva l e c s ú s z á s s a l fenyegettek. P e s t e n az invalidusok házán lévő nagy c i m e r t a r t ó rud e l ­ görbült, az épület tornyán a k e r e s z t is elhajlott. Recsegtek a falak é s a gerendák, beomlottak a boltivek, a kémények ledőltek, porfelhők kelet348