EMLÉKEZTETŐ. MRSZ elnökségi ülés szeptember :45

EMLÉKEZTETŐ

MRSZ elnökségi ülés 2011. szeptember 09. 09:45 Jelen vannak: Dr. Kecskeméti Tamás elnök Jóri Tamás alelnök Benedek János (ált. mot) Gyöngyösi András (MVSZ) Ormai János (ballon) Kerekes László (HFFA) Sárai Pál (eje) Simon Sándor főtitkár Szöllösi László (ell biz) Csiga Sándor (ell biz) Kardos István (SIRESZ) Tóth Zsuzsa Dr. Hamar Sándor jogi képviselő

Napirend 1. 2. 3. 4. 5.

Pénzügyi tájékoztató a Szövetség anyagi helyzetét illetően Szervezeti-munkaszervezési változások Repülősegély Alapítvány Alapító okirat módosítás Magyar Sándor Repülő Egyesület tagfelvételi kérelme Egyebek

Kecskeméti Tamás megnyitja az ülést. Átadja a szót Benedek Jánosnak, a 8. Rallyrepülő Európa Bajnokság versenyigazgatójának és gratulál Neki a sikeres verseny megrendezéséhez. Benedek János megköszöni a szót. Kiemeli, hogy kifejezetten jó visszhangja volt a versenynek, csapatmunka volt. Külön megköszöni a segítséget Gyöngyösi Andrásnak a meteor szolgálatért és a nyitó- és záró ünnepségek megszervezéséért, valamint Jóri Tamásnak a szakmai irányításért és a segítő csapat mozgatásáért.

1.

Pénzügyi tájékoztató a Szövetség anyagi helyzetét illetően

Kecskeméti Tamás kiemeli, hogy anno a Szövetséget a szakadék széléről rántottuk vissza, de a helyzet még mindig kritikus. A költségek állandóak, a bevételek csökkentek. Több per lezárult, ennek kifizetési kötelezettségei voltak, az eredeti álláshoz képest itt tízmilliós csökkentések voltak, de a maradékot ki kellett fizetni.

1 MRSZ 2011.09.09. Elnökségi ülés emlékeztetője

Az alelnökkel és a főtitkárral áttekintettük a helyzetet. Most meg kell tenni a szükséges lépéseket. Az elmúlt hónapok alatt – január óta – mintegy 12mFt üzemi nyereséget értünk el. Ez pont az életben maradáshoz volt elég, az adósság állomány megmaradt, de nem nőtt. Megállapítja, hogy az Elnökség határozatképes. Kérdezi, hogy a meghirdetett Napirendet elfogadjuk-e? Egyhangúlag elfogadva.

3.

Repülősegély Alapítvány Alapító okirat módosítás

Simon Sándor főtitkár megkezdi a beszámolót. A Repülősegély Alapítvány székhelyét változtatná meg, illetve a kuratóriumba vennék fel tagot. Valamint az MRSZ Főtitkár változása miatt szükséges a Fővárosi Bíróságon. Dr. Hamar Sándor elmondja a jogi utat, a kuratóriumi tagokat az MRSZ elnöksége választja; a kuratóriumi döntéseket az MRSZ főtitkár nem véleményezi. Mikor a teljes anyag elkészült, akkor lehet beadni, szükségesek a beleegyező nyilatkozatok. Kecskeméti Tamás javasolja, hogy az alapítványi beadványt fogadjuk el. Egyhangúlag elfogadva.

4.

Magyar Sándor Repülő Egyesület tagfelvételi kérelme

Simon Sándor főtitkár kiemeli, hogy az MRSZ Alapszabályát el kell fogadni, nyilatkozni kell. Gyöngyösi András kérdezi, hogy a fenti egyesület melyik szakágon keresztül akar csatlakozni? Motoros? Vitorlázó? Kerekes László kiemeli, hogy korábban volt olyan felvétel, amikor felvett az MRSZ olyan egyesületet, aki alapszabályába nem vette be az MRSZ alapszabályának elismerését. Ezt konzekvensen kell alkalmazni. Benedek János javasolja, hogy addig ne szavazzunk a kérdésről, amíg be nem építik az alapszabályukba a szükséges kitételt. Kecskeméti Tamás - felteszi, hogy felvegyük-e feltétel nélkül az egyesületet? 1 mellette, 4 ellen, 1 tartózkodással elutasítva. - ki szavaz amellett, hogy szólítsuk fel őket arra, hogy vegyék Alapaszabályukba az MRSZ Alapstabály elismerését majd utána vegyük fel őket: 5 mellette, 1 ellene, 1 tartózkodás mellett elfogadva.


2.

Szervezeti-munkaszervezési változások

Simon Sándor megkezdi a beszámolót. Eddig évente 15-20mFt üzemi veszteség volt, szépen elfogyott a pénz. A Magyar Állam nem kíván szereepet vállalni sz MRSZ fenntartásában, a befolyó állami pénz elenyésző. Racionalizáló és költségcsökkentő lépések történtek. Duplázott szerződések voltak, ezeket kitisztáztuk. Januárban a számlánkon 320eFt volt. Bemutatja a számlaegyenleget illetve a havi költségek grafikonjait. Kimutatták, hogy az egyes szervezeti egységek hogy teljesítettek. A legrosszabb a javító műhely volt, mert évi 15mFt kiadás mellé csak mintegy 5mFt bevétel társult. A másik gond a mintegy 22mFt-ot kitevő kintlévőség. Bírósági ügyek indulnak, jelzálogot jegyeztetünk be, behajtjuk a pénzeket. Ettől eredményt várnak. A flottás telefon ügyében lépéseket tettünk, a szerződés módosításával a felelősség kikerül az MRSZ-től. Ez évi 600-800eFt szükségtelen kiadást jelent az erre alkalmazott egy fő munkabérén felül. Így lekerül rólunk a mintegy 75mFt-nyi kötbér kötelezettség is. Simon Sándor a fentiek alapján a karbantartó-javító műhely felszámolását javasolja az Elnökségnek. Ez 5 munkavállaló elbocsátását jelenti. Jóri Tamás elmondja, hogy az állami sporttámogatásból és a tagdíjakból befolyó pénzekből borzasztó luxus fenntartani egy olyan műhelyt, mely gyakorlatilag teljesen kihasználatlan, rettentően rossz színvonalon működik. Szöllősi László kérdezi, hogy mi a tev ezután, mert javasolja, hogy bérbe kellene adni a területet javító tevékenységre. Simon Sándor elmondja, hogy jó adminisztratív háttérrel rendelkezünk, de nem kötelezzük az ügyfeleket arra, hogy nálunk végeztessék a javításokat. Emiatt mindenki csak védőernyőnek használja az MRSZ-t, de az anyagi oldal nem ér el hozzá. Kecskeméti Tamás elmondja, hogy a javasolt lépés nem a folyamat vége. A gondolkodás természetesen tovább megy, pályázat útján kívánjuk a területet hasznosítani. Az MRSZ jelenleg az ország legnagyobb üzembentartó szervezete, emiatt ezt a területet meg kell tartani és meg kell erősíteni. A karbantartó részt le kell szabályozni, mindenkitől jogdíjat fogunk. A másik vetület az, hogy az NKH LH jövő heti EASA auditján az MRSZ-t is fogják auditálni. Ha a hír elterjed belül, akkor elképzelhető, hogy az auditot szabotálni fogják. Az audit során főleg papírokat érint, de lesz sok olyan észrevétel, mely a jogszabályi keretek miatt lehet. Az MRSZ Benedek János kérdezi, hogy mibe kerül az elbocsátás? Ezen kívül javasolja, hogy a nem fizető ügyfelek gépeinek zárolását kell megoldani. Simon Sándor elmondja, hogy a műhelyben lévő 5 főből 3 főnek kell végkielégítést fizetni, 2 hónapnyi bért kell fizetni.


Vita alakul ki a nem fizető gépek tulajdonosaival kapcsolatosan teendő intézkedések tekintetében. Dr. Hamar Sándor elmondja a zálogjog szabályait és az árverezés illetve behajtás menetét. Jóri Tamás még egyszer megkérdezi, hogy mennyibe kerül az emberek elbocsátása? Számolás után mintegy 1,5mFt azonnali és mintegy 1mFt későbbi kiadás adódik. Dr. Hamar Sándor elmondja, hogy a karbantartó tevékenységet szerződésesen kellene biztosítani. Gyöngyösi András felhívja a figyelmet arra, hogy a műhely kérdését le kell zárni. Sárai Pál elmondja, hogy nem ért egyet a műhely bezárásának gyors tárgyalásával, nem látja a koncepciót. A veszteségről a vezetés is tehet. Kecskeméti Tamás kiemeli, hogy rengeteg munkaórát töltöttünk azzal, hogy az MRSZ fennmaradását biztosítsuk. Ezek nem ötletelések, munka van mögötte. Simon Sándor elmondja, hogy a könyvelést nem tudják kinyitni, Oláhné Marika rendszerébe nem tudnak belépni egyelőre. Megy a vita arról, hogy mi a behajtható és mi nem. Eddig nem volt rákényszerítve az MRSZ a racionális működésre. Kéri, hogy az elnökségi tagok működjenek maguktól is, ne csak az elnökségi üléseken szavazzanak. Rengeteg ismeretség van, gondolkozni kell. Kecskeméti Tamás kiemeli, a jelenlévők nagy része tudja, hogy a műhely veszteséges. Mindenki az MRSZ pecsétjét használja, de senki nem fizet érte. Jóri Tamás elmondja, hogy a jelenlegi műhely a piacon életképtelen és eddig az MRSZ tartotta életben. Ezt a gyakorlatot nem lehet folytatni. A saját repülőklubjának helyzetét idézi fel, ahol mindenki annak Simon Sándor elmondja, hogy eddig volt lehetőség arra, hogy a tagok illetve klubok egy laza védőhálónak használják az MRSZ-t, volt javítás és üzemeltetés kvázi ingyen. A karbantartást szerződött partnerek bevonásával is meg lehet oldani. Pontosan szabályozott viszonyokat kell teremteni. Ezen felül középiskolai osztályokban való repülési oktatásra illetve felnőtt oktatásra lehetne pályázni. Amennyiben ezeket nem lépjük meg, az MRSZ fizetésképtelen lenne. Szöllösi László kiemeli, hogy nem lehet érzelmi alapon megtartani valakiket. Az elbocsátás költségeit pedig a bérvevővel – beugróként – ki kell fizetni. Kardos István javasolja, hogy a műhely dolgozói alakítsanak céget, a cél, hogy az elbocsátás ne kerüljön pénzbe. Kecskeméti Tamás elmondja, hogy így az eddigi veszteségtermelő egységből nyereséges tevékenységgé válik. Szerinte a fenti javaslat magától elindul. Ezen felül vannak olyan jelentkezők, akik kivennék a műhelyt és még alkalmaznának is helyieket.


Sárai Pál javasolja, hogy a felmondási idő alatt ne járjanak be dolgozni az emberek. Dr. Hamar Sándor kiemeli, hogy a műhely mint szervezeti egység nem szüntethető meg, csak Közgyűlési határozattal. Kecskeméti Tamás elmondja, hogy év elején elmondtuk, hogy mindenkinek ki kell termelnie a saját munkabérét. A műhelynek ki kell termelni a fenntartását. Ehhez képest az eddigi módszereken senki nem változtatott. Eddig tartott a várakozás, az emberek nem ébredtek fel. Szöllösi László kiemeli, hogy nem tartja jó ötletnek az eddigi emberekkel dolgozni, mert pont miattuk nem jönnek ide az ügyfelek és ezért nincs pénz. Kívülről is látszódnia kell a szemléletváltásnak. Kecskeméti Tamás kéri, hogy a Főtitkár javaslatát fogadja el és a műhelyben dolgozók munkaviszonyát szüntesse meg. Egyhangúlag elfogadva. Kiemeli, hogy építeni szeret és nem rombolni. A Magyar Repülő Szövetség fennmaradása miatt azonban a lépés elkerülhetetlen volt. Megköszöni a felelős döntést!

5.

Egyebek

Simon Sándor beszámolóját kezdi. A látható lépés az őrzés-védelem váltása. Új cég védi a budaörsi repteret, új belépőkártyák kerülnek kiadásra. Szektorokra bontottan lehet belépni. Az őrző cégnek szüksége van a reptéri referenciára, valamint havonta 650eFt helyett 500eFt-ba kerül a szolgáltatás. A következő az IPI illetve IPC kártyák kiadása. Ez a szakági tevékenységek erősödést eredményezett. A viszonyok rendezése érdekében a kártyák kiállítása visszakerül az MRSZ tagnyilvántartóhoz. Részleteket ismertet. Kiemeli, hogy a jövőben Magyarországra kell hozni minél több nemzetközi versenyt. A cél az, hogy a versenyeket az MRSZ szervezze a sportot és ne mással foglalkozzon. Kecskeméti Tamás fontosnak tartja, hogy az MRSZ alaptevékenysége a sport. Létre kell hozni a bírói testületet, sportbizottságokat, antidopping csapatot, stb. ezek alapján egy profi, FAI által elismert versenyszervező team jönne létre, mely tökéletesen tudna működni. Emiatt októberre a hazai klubok vezetőit hívjuk össze – nem közgyűlés! – ahol minden vezető az előttünk álló feladatokra keresne és találna megoldást. Kér mindenkit, hogy saját szakágában hirdesse meg és népszerűsítse ezt a találkozót. Szöllösi László felhívja a figyelmet, hogy az FAI felé Benedek János kvázi alelnökként tevékenykedhet. Kéri a Főtitkárt, hogy járjon utána Benedek János jelenlegi státuszának az FAI-nál. Ormai János elmondja, hogy tavaly volt egy nagy sikerű Hőlégballon VB, most pályáznak a jövő évi EB-re. Páklyázni kell, szponzorokat kell keresni. Ballonfesztiválokat rendeznek. Azt


kéri az MRSZ-től, hogy a versenynek adjon megfelelő hangot illetve publicitást. A sportot kell erősíteni, az a dolga az MRSZ-nek. Kecskeméti Tamás fontosnak tartja a reklámozást illetve a sajtót. A honlapra felkerülnek a hírek, az alelnökhöz kell eljuttatni az anyagokat. Gyöngyösi András elmondja, hogy a szakági dolgok automatikusan mentek át elnökségen az FAI felé. Többször elő került, hogy országos és nemzetközi visszhangot keltett a tavalyi szegedi vitorlázórepülő VB megrendezése. Az FAI felé a felelősséget az MRSZ-nek kell viselnie. Rossz körülmények voltak, rossz volt az idő, a reptér helyzete rendezetlen volt. A visszhang rendkívül negatív volt. Az országot nem írták le, de elgondolkoztak azon, hogy hogyan lehet garanciális elemeket beépíteni a pályázatokba illetve a rendezésbe. Elmondja, hogy akkor fog tudni túllépni ezen, ha olyan sikeres versenyeket tudunk rendezni, mint a Rallyrepülő EB volt Dunakeszin. Fentiek után bejelenti, hogy pályázat érkezett Szegedről a 2015-ös Vitorlázórepülő EB megrendezésére. Ezen kívül az Őcsényi Repülőklub is pályázaott a versenyre. Ezután az MVSZ elnöksége úgy határozott, hogy az EB-n az őcsényi, a női versenyre a szegedi pályázatot továbbítja. Így mindenkinek lehetősége van bizonyítani. A tavaszi FAI közgyűlés – mely dönt erről – után amennyiben az egyik nyer, úgy a többi pályázatot 2015-re lemondjuk. Az MRSZ-nek szeptember 30-ig kell továbbítania a pályázatokat. Jóri Tamás elmondja, hogy az FAI GAC-ban emiatt van bevezetve a garanciális letét intézménye. Ez a pénz jelzi a rendező komolyságát és teljesítőképességét. Csiga Sándor felhozza a hármashatárhegyi hegytetői ingatlan problémáját. Elmondja a helyzetet. Vita van a tulajdonjog tekintetében az MNV-vel illetve a Pilisi Parkerdő ZRT-vel a használat miatt. Dr. Hamar Sándor elmondja, hogy az MRSZ jogi képviseletet ellátja, az anyagokat biztosítja. Minden reptéren vitás a felépítmények tulajdonjogának rendezése ileltve a klubok kezébe adása. Emiatt pereket fognak kezdeményezni. A Pilótacentrum Kft illetve a Hármashatárhegyi Sportrepülésért Alapítvány részére minden jogi és egyéb segítséget meg kell adni. Kecskeméti Tamás elmondja, hogy ő felkérte a jogi képviselőt, hogy maximálisan segítse a fenti HHH témát. Dr. Hamar Sándor elmondja, hogy a HM és az MRSZ együttműködés tekintetében a sportcélú ingatlanok helyzetét rendezni kell, főleg a felépítmények tulajdonjogának tekintetében. Készült egy levél a fenti témában a reptereken működő klubok vezetői felé. Kecskeméti Tamás elmondja, minden nemzetközi verseny fontos, a szakágaktól jövő javaslatokat támogatja. Sárai Pál elmondja, hogy a tavalyi szegedi verseny azért nem volt olyan rossz. Az idő rossz volt és egy katasztrofális feladatkiírás miatt a teljes mezőny kint ragadt. De. A nemzetközi


repülő társadalomban nincs olyan rossz visszhangja a versenynek. Emiatt az olasz rieti klubjával közösen pályáznak. Szöllösi László elmondja, hogy az FAI konferencián külön kiemelték a szegedi versenyt és a rossz szervezést. Gyöngyösi András ismétli, hogy a körülmények szerencsétlen összejátszása miatt alakult ki tavaly ez a helyzet. Emiatt az MVSZ elnöksége az ismert döntést hozta. Kiemeli, hogy amennyiben Szeged rendezési jogot nyer, akkor azt mindenképpen a szegedi reptéren kívánják megrendezni. Kecskeméti Tamás kifejezi örömét, hogy vannak jelentkezők a versenyekre és nem lasszóval kell fogni őket. Itt is egészséges verseny folyik a rendezés jogáért, objektívnak látja a helyzetet. Szavazásra teszi fel az MVSZ által beterjesztett jelentkezéseket: egyhangúlag elfogadva. Elmondja, hogy ezután újra havonta találkozunk, vége van a versenyek szezonjának. Szükségünk van munkavégzőkre, aktivizálja magát mindenki. Van-e egyéb téma? Kerekes László elmondja a HFFA problémáját a NKH LH-val. A Hatóság nem ismeri el az általuk kiadott engedélyeket, tanúsításokat. A terepen ellenőrzik az embereket, met nincsenek engedélyeik. Emiatt nem tudnak versenyeket rendezni itthon. Tusnádfürdőn rendeznének Magyar Nemzeti Siklóernyős NB-t rendezni szeptemberben. Jóri Tamás elmondja, hogy a hatósági ügymenetet kellene betartani, mert ők adják az engedélyeket. Gyöngyösi András kéri, hogy ne vita legyen. Elmondja, hogy lehet Magyarországon szabályosan siklóernyőzni a SIRESZ keretein belül. Hangos vita kezdődött emiatt. Szöllösi László megkérdezi, hogy Vég Pál miért van alkalmazásban és mi tett az engedélyek megtartásáért? Kecskeméti Tamás elmondja, hogy Végh Pál elkészítette a szükséges anyagokat, a siklóernyős fejezetet Kerekes Lászlóval készítette. Ezt rendben találták de eddig észrevétel nem volt. Felhívja a figyelmet, hogy az ügymeneteket betartani kell és annak mentén lehet végigvinni a dolgokat, az alelnök is ezt mondta. Felteszi a siklóernyős versenynaptár módosítást szavazásra: egyhangúlag elfogadva.

Simon Sándor elmondja, hogy Daróczi János és Gönczi Péter kapott idén FAI Paul Tissander Diplómát. Kecskeméti Tamás kéri, hogy minden szakág figyelje a saját felterjesztéseit.


Lezárja az ülést.

Minden napirendi pontot megtárgyaltunk.

12:15-kor Lezárva.

Budapest, 2011. szeptember 09.

Lejegyezte:

……………………………. Jóri Tamás


EMLÉKEZTETŐ. MRSZ elnökségi ülés szeptember :45

Recommend Documents