Emlékeztető mely készült 2010. december 9-én a szekszárdi KEF támogatásával a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat szervezésében Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Konferenciatermében megtartott Elterelés Kerekasztal megbeszélésről
Jelen vannak: lásd a mellékelt jelenléti ív szerint Az emlékeztetőt készítette: Kálóczi Andrea és Kocsis-Kisantal Orsolya
Napirendi pontok:
1. Az elterelés rendszere a Dél-Dunántúlon Előadó: Dr. Szemelyácz János, INDIT Közalapítvány Drogambulancia, Pécs 2. Megelőző-felvilágosító szolgáltatás a RÉV Szolgálatnál Előadó: Kálóczi Andrea, a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat vezetője 3. Az elterelés módszerei a szekszárdi RÉV Szolgálatnál Előadó: Vincze Anita, RÉV terápiás munkatárs 4. Kávészünet 5. Kerekasztal – Kérdések, hozzászólások, egyeztetések Moderátor: Kálóczi Andrea, a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat vezetője
Kálóczi Andrea:
Köszönti a jelenlévőket. Elmondja, hogy kerekasztal megbeszélést a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat és a szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum közösen szervezi. A program témája az elterelés. A tervek szerint az első napirendi pontban Dudits Dénes, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársa beszélt volna a megelőzőfelvilágosító szolgáltatás országos szintű működési jellemzőiről. Sajnos azonban az előadónak le kellett mondania a részvételt, ezért kéri Dr. Szemelyácz János pszichiáter szakorvost, hogy röviden beszéljen majd az országos helyzetről is.
Dr. Szemelyácz János: Köszöni szépen a meghívást. Elmondja, hogy az elterelés rendszere 17 éves múltra tekint vissza, 1993-ban hozta létre az akkori kormány. Ennek lényege, hogy az a szerhasználó, akinél az elkövetés ténye nem minősül súlyosnak, a büntetés helyett választhatja a kezelést. Ennek lehetőségéről három szempont szerint döntenek. Az első a fogyasztott szer mennyisége. Erről eldöntik, hogy jelentős, illetve eléri vagy sem a csekély mértéket. A második szempont a fogyasztói magatartás. Nem mindegy ugyani, hogy az elkövető a szert saját használatra szerezte be, vagy pedig terjesztői magatartást tanúsít. A harmadik döntő ismérv,
hogy a vizsgált személy függő vagy sem. Ez az állapotfelmérés során is eldől, de szakértői véleményt kérnek róla. A döntés nagyon nehéz. Szükség van objektív alátámasztásra, nem lehet a kliens elmondására alapozni. Amennyiben igazolható a függőség, abban az esetben csekélyebb a büntetés mértéke, ám félő, hogy ennek tudatában szándékosan félrevezeti az elkövető a vizsgálatot végző szakembert. Amennyiben „csak” fogyasztói magatartásról és csekély mennyiségű szerről van szó, akkor a büntetési tétel 0-2 évig terjed. Ebben az esetben választható az elterelés függetlenül attól, hogy függőről van-e szó. Az elterelés rendszerében 1999-től újabb változás következett be. Ettől kezdve kizárólag függőségi elterelés létezett. Hét évvel ezelőtt azonban újabb szabályozás lépett életbe. Eszerint megkülönböztethetünk három típusú elterelést. Ezek a következők: kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás, vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatás. A más ellátás olyan személyek számára szükséges, akiknél nem a szerhasználat a legfőbb probléma (hanem pl. a skizofrénia). Kábítószer-függőséget gyógyító kezelést kizárólag egészségügyi intézmények végezhetnek. Fontos szem előtt tartani a terápiás illeszkedést, amely szerint a kezelés intenzitását a probléma jellegéhez és súlyosságához kell igazítani. Az elterelés időtartama minimum 6 hónapon keresztül összesen 24 óra. Lényeges kritérium a folyamatosság. Ez azt jelenti, hogy két alkalom között nem telhet el 30 napnál hosszabb idő. Az elterelést lehetővé tevő büntetőügyi intézkedés (pl. nyomozás felfüggesztése, vádemelés elhalasztása) után egy év áll rendelkezésre az elterelés teljesítésére. Szerencsére az elmúlt időszakban eléggé előremutató bírói döntések is születtek egyes esetekben. Kálóczi Andrea:
Köszöni szépen a részletes és átfogó előadást. Elmondja, hogy kérdések megfogalmazására majd a kávészünet után, a kerekasztal beszélgetés keretében nyílik lehetőség. Következő napirendi pontként saját előadásában a RÉV Szolgálat megelőző-felvilágosító szolgáltatásának működését mutatja be. (Az előadás vázlata az emlékeztető mellékletét képezi.) Elmondja, hogy az általa vezetett, 1999-ben létrejött nonprofit szervezet nem egészségügyi, hanem szociális intézménynek számít. Megelőző-felvilágosító szolgáltatást 2003. óta végeznek. Az elterelés lebonyolításának komoly adminisztrációs háttere van. Társszervezeteikkel intenzív kapcsolatot ápolnak. A legnagyobb problémát abban látja, hogy Szekszárdon nem működik drogambulancia. A következőkben felkéri Vincze Anitát, a RÉV terápiás munkatársát, hogy beszéljen az intézmény elterelés során alkalmazott módszereiről.
2
Vincze Anita:
Elmondja, hogy az elterelésben egyéni gondozási terv készül minden kliens esetében. Szóban is írásban is szerződést kötnek az ellátandó feladatról. A kezelés egyéni vagy csoportos konzultáció formájában történik, amelyhez pszichológiai tanácsadás is társul. Az állapotfelmérés nagyon hasznos információkat szolgáltat a kliensekről. Három témakörrel foglalkoznak részletesen. Ezek a következők: szerhasználat, család – kapcsolatrendszer, valamint identitás – szerepfejlődés. Az elterelés lezárása minden esetben egyéni konzultációval történik. Egyrészt mivel kiemelt jelentőségűek a kölcsönös visszajelzések, másrészt pedig ilyenkor egy elégedettségi kérdőívet is kitöltetnek a kliensekkel. A tapasztalataik szerint az elterelésben részt vevők a program végére motiválttá válnak. Szerencsére a megfelelő szakmai munka elvégzéséhez jó alapot nyújt a jó szervezeti háttér, amelyet rendszeres szupervízióval, esetmegbeszélőkkel biztosítanak. Kiemelt jelentősége van annak is, hogy a kollégák multidiszciplináris ismeretekkel, több végzettséggel rendelkeznek.
Kálóczi Andrea:
Köszöni szépen az előadást.
Kávészünet
Kálóczi Andrea:
A kerekasztal beszélgetés bevezetőjeként visszacsatol az elhangzott előadásokra, és elmondja, hogy egy elkövető esetében két hónapos nyomozati szakasz lezárásaként születik meg a döntés arról, hogy vádemelés következik (ebben az esetben átkerül az ügy az ügyészséghez), vagy van lehetőség az elterelésre.
Dr. Buda Bernadett: A szekszárdi Rendőrkapitányság képviseletében elmondja, hogy a rendőrség több esetben is meghosszabbíthatja a nyomozást, ám második esetben már megalapozott indoklás szükséges ehhez. Dr. Szemelyácz János: Kérdezi, hogy mennyire jellemző gyakorlat, hogy az elkövetőt elküldik szakértésre. Dr. Buda Bernadett: Elmondja, hogy minden esetben kérnek toxikológiai szakvéleményt. Dr. Szemelyácz János: Tudomása szerint a TASZ felmérése azt mutatja, hogy kb. 200 millió forintot költöttek el felesleges szakértésre, függőségi vizsgálatokra. Kérdezi, hogy igazságügyi szakértő elé milyen arányban kerülnek az elfogott személyek. Dr. Buda Bernadett: Elmondja, hogy mindenkit megvizsgáltatnak. Dr. Szemelyácz János: Kérdezi, hogy miért van jelentősége annak, hogy valaki függő-e vagy sem. Dr. Kaszás Gabriella: A Tolna Megyei Főügyészség képviseletében elmondja, hogy ennek a ténynek a megállapítása azért fontos, mert más jogi elbírálás alá esik, 3
más az aktív alany. Hozzáteszi azonban, hogy azért több esetben előfordul, hogy nem kérnek szakértői véleményt. Belány Viktória:
Elmondja, hogy az általa képviselt Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány (KIMMTA) zsibriki drogterápiás intézetébe csak függőket vesznek fel.
Dr. Kaszás Gabriella: Elmondja, hogy az ügy kivizsgálásában részt vevő jogi szakemberek szakkérdésekben nem foglalhatnak állást. A bíró megteheti, hogy bizonytalannak minősíti a kapott véleményt, és újat kér. Ha a két rendelkezésre álló diagnózis ellentétes, akkor van lehetőség felülbírálatot kérni. Véleménye szerint a büntetési tételek szigorodtak az elmúlt időszakban. A meghozott ítéleteket Tolna megyében nem tartja szigorúaknak, inkább megelőző jellegűek a jogkövetkezmények. Az esetek többségében van lehetőség az elterelésre. Vincze Anita:
Elmondja, hogy elvileg a rendőrség csak abban az esetben állít ki tanúsítványt, ha az elkövető kizárólag fogyasztói magatartást tanúsított. Elmond egy esetet, amely szerint a kliens kapott egy vádiratot, mely szerint két évre felfüggesztett hat hónapos büntetésre ítélték, valamint 250 ezer forint pénzbírsággal is sújtották mivel át is adott a szerből másnak. Kérdezi, hogy ebben az esetben mégis miért kaphatott tanúsítványt.
Dr. Kaszás Gabriella: Véleménye szerint halmazati elkövetésről forgalmazói magatartást is tanúsított az illető. Vincze Anita.
lehetett
szó,
mivel
Elmondja, hogy végül törlésre került a felfüggesztett börtönbüntetés, de a pénzbírság megmaradt.
Dr. Papp István Csongor: Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az elterelés kapcsán állapotfelméréseket végez. Elmondja, hogy kezdetben elsősorban idősebb kliensek mentek hozzá, akiknek bizonyítania kellett, hogy nem akar ártani nekik. A fiatalok kapcsán sokkal jobbak a tapasztalatai, főleg mióta a pártfogók küldik őket hozzá. Véleménye szerint előnyös lenne, ha a szülők is elmennének a felmérésre a gyermekeikkel együtt. Általánosságban elmondhatja, hogy az esetek kb. 10%-ában feltételezhető a függőség ténye. Kérdezi, hogy a klienseknek hova kell visszavinniük az állapotfelmérés eredményét. Kálóczi Andrea:
A kérdésre válaszolva elmondja, hogy a kezelőintézménynek van szüksége erre a dokumentumra.
Dr. Szemelyácz János: Elmondja, hogy a kliensnek oda kell vinnie az állapotfelmérésen kapott papírt, ahol az elterelést fogja majd végezni. Dr. Papp István Csongor: Kérdezi, hogy van-e lehetőség arra, hogy az elterelés 6 hónapos időtartamát valamilyen módon lerövidítsék.
4
Dr. Szemelyácz János: Elmondja, hogy nincs mód erre. Viszont nem jelent problémát, ha kicsúszik a rendőrségi vagy ügyészségi időszakból. Kálóczi Andrea:
Az a lényeg, hogy a kliensnek legyen igazolása arról, hogy elkezdte a kezelést, és együttműködő magatartást tanúsít ebben.
Dr. Papp István Csongor: Kiemelkedő jelentőségűnek tartja, hogy a függőség ténye a lehető leghamarabb kiderüljön. Dr. Szemelyácz János: Elmondja, hogy az állapotfelmérés akár már a terápia része is lehet. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy Szekszárdon ennek elvégzése privát rendszerben megoldható Dr. Papp István Csongor főorvos úr révén. Belány Viktória:
A KIMMTA zsibriki Drogterápiás Intézete képviseletében kérdezi, hogy érdemes-e megújítaniuk a szerződésüket a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel (NDI) az általuk ellátott megelőzőfelvilágosító szolgáltatásra vonatkozóan.
Fekete Mónika:
Az Igazságügyi Hivatal képviseletében válaszolva elmondja, hogy véleménye szerint mindenképpen hasznos, és szükség lenne a továbbiakban is ennek a feladatnak az ellátására.
Kovácsné Heimann Edit: A Dienes Valéria Általános Iskola képviseletében kérdezi, hogy mit tegyen az oktatási intézmény, amennyiben a tanulói körben drogfogyasztást tapasztal. Dr. Szemelyácz János: Véleménye szerint az első lépés mindenképpen az legyen, hogy az érintettek egy asztalhoz ülnek, és beszélnek róla. Tapasztalatai szerint a rendőrségi elvitetés nem szokott eredményre vezetni. A magántanulói státusz pedig az elszigetelődés egyenes útja. Több szinten is lehet találni megoldást a problémára. Fontos lenne segítő szervezethez irányítani ilyen esetben a tanulókat. Az esetmegbeszélők nagyon hatékonynak szoktak bizonyulni. A lényeg, hogy ne lehessen kiskaput találni. Mindenki vegyen rajta részt, aki valamilyen módon érintett, vagy segíthet (tanuló, védőnő, családsegítő, stb.). A rendőr esetleges jelenlétével az lehet a probléma, hogy számára hivatali kötelesség a tudomására jutott információk alapján feljelentést tenni. Kálóczi Andrea:
Elmondja, hogy bízik abban, hogy az Elterelés Kerekasztal elérte a célját, és a program valamennyi résztvevő számára hasznos és érdekes volt. Mindenkinek köszöni a részvételt, és további jó munkát kíván a megjelenteknek.
K.m.f.
5
