Közigazgatási Reform Irányító Hatóság
Programok
EMLÉKEZTETŐ Államreform és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Előzetes Monitoring Bizottság üléséről HELYSZÍN:
Adina Apartman Hotel Budapest Canberra terme
IDŐPONT:
2007. július 10. 10.00 - 14.00 óra
LEVEZETŐ ELNÖK:
Baja Ferenc
RÉSZTVEVŐK:
a csatolt részvételi lista alapján
Az ülés megnyitása Bálint Ákos, az NFÜ Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának igazgatója köszöntötte a meghívottakat. Ezt követően jelezte, hogy a Monitoring Bizottság (MB) előzetes jelleggel működik, amíg az Európai Bizottság jóvá nem hagyja a két operatív programot (OP). A napirend előtt az irányító hatóság vezetője tájékoztatta az MB-t arról, hogy az Európai Bizottság az EKOP-ot várhatóan 2007. augusztus elején, míg az ÁROP-ot szeptember elején fogja jóváhagyni. Jelezte, hogy az MB alakuló ülését a jóváhagyást követően, várhatóan novemberben tartja egy vidéki helyszínen. Az MB ülése határozatképes volt, mert a 30 tagból 25-en voltak jelen. Az ülés napirendjének elfogadása Az ülés javasolt napirendjét az MB egyhangúlag elfogadta. 3/2007 (VII. 10.) ÁROP-EKOP Előzetes MB határozat: a napirend elfogadása Az Államreform és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Előzetes Monitoring Bizottság 2007. július 10-i ülésének a napirendje: a) ÁROP akciótervének megtárgyalása b) EKOP akciótervének megtárgyalása c) ÁROP és EKOP projektek kiválasztási kritériumainak jóváhagyása 1 1.. napirendi pont: ÁROP akciótervének megtárgyalása Az IH vezetője az akciótervek előkészítésével kapcsolatban elmondta, hogy az akciótervbe a Stratégiai Koordinációs Bizottság iránymutatásai alapján az érintett miniszterek és regionális fejlesztési tanácsok tehettek projektjavaslatot, melyet az IH és a közreműködő szervezet szakértői előértékeltek. Az előértékelés eredményei alapján zsűri döntött az akciótervbe kerülő projektekről. Július 9-én ülésezett a Stratégiai Koordinációs Bizottság, ami megvitatta az akcióterveket, s további 3 új projekt támogathatósága mellett döntött. Az ennek megfelelően módosult akciótervet az MB tagjai papíron kiosztva kapták meg. Elmondta, hogy az akciótervek 2 évre szólnak, de évente felülvizsgálatra kerülnek. 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: 237-4400/4013· Fax: 329-2492 Honlap: www.nfu.gov.hu
A GKM képviselője érdeklődött, hogy a deregulációs projekt kitér-e a vállalkozásokat érintő jogszabályokra. Az IH válaszában elmondta, hogy alapvetően igen, de a dereguláció fő célja általában az ügyfeleket érintő jogszabályok felülvizsgálata. A Magyar Közigazgatási Kar (MKK) elnöke felvetette, hogy az EU és az OECD már nem a dereguláció kérdésével, hanem a szabályozási reform megvalósításával foglalkozik. Ezt kellene Magyarországnak is tennie. Válaszában az IH vezetője elmondta, hogy tárgyalást folytatunk egy minőségi jogalkotási projektről, ami 2008-ban indulhatna, s ez fogja biztosítani a szabályozási reform egyfajta megvalósulását. Az IRM képviselője hozzáfűzte, hogy szoros kapcsolatban áll egymással a deregulációs és a tervezett minőségi jogalkotási projekt. Az MB elnöke kérte, hogy csak azokról a projektekről beszéljünk, melyeket az akcióterv tervezete tartalmaz, mert új projektötleteket nem lehet kormány üléséig projektté alakítani. Az Európai Bizottság (Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság vagy röviden Foglalkoztatási Főigazgatóság) képviselője kérte, hogy a konstrukciók leírása pontosan utaljon arra, hogy az adott projekt az OP melyik beavatkozásához kötődik (például hivatkozással a beavatkozás szám és betűjelére). Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az operatív program kizárólag olyan konstrukciókat finanszírozhat, amelyek világosan kapcsolódnak az op prioritásaihoz. Egyúttal jelezte, hogy például az 1. prioritási tengelyben a 2010-es kifizetési összegnek 6-szor magasabbnak kell majd lennie az azt megelőző évek összes kifizetésénél, annak érdekében, hogy ne vonják vissza a 2007-es kötelezettségvállalás fennmaradó részét az n+3 szabály miatt. Ez arra utal, hogy a kifizetéseket jelentősen fel kell majd pörgetni az akciótervben lefektetett ütemhez képest. Az IH vezetője válaszában elmondta, hogy a megfeleltetést pontosítjuk, továbbá az abszorpcióra az IH kiemelten figyel. A mostani akcióterv csak a 2007-2008-ban induló projektek kifizetéseit tartalmazza. A környezetvédelmi szervezetek képviselője megkérdezte, hogy a környezetvédelmi szempontok milyen formában jelennek meg a projektek végrehajtásánál. Egyúttal kérte, hogy a partnereket jobban be kellene vonni a folyamatban. Az IH vezetője válaszában utalt rá, hogy az általános környezetvédelmi szempontok kerülnek érvényesítésre. Partnerséggel kapcsolatban pedig nyitott volt. A Társadalmi Egyenlősége Tanács (NFTET) képviselője megkérdezte, hogy a bírák képzésében miként kezelik a családon belüli erőszak problémáját, továbbá érdeklődött, hogy a köztisztviselők képzésében miként fog megjelenni a nemek közötti esélyegyenlőség. Az IH vezetője válaszában elmondta, hogy ezeket a szempontokat érvényesíti az IH a projektek során, a projekthez kapcsolódó részleteket a támogatási szerződés megkötéséig tisztázza az IH. A Váti Kht. képviselője elmondta, hogy mivel 3 új projekt került az akciótervekbe, ennek megfelelően a Ksz finanszírozása is növekedjen. Az IH vezetője a válaszában utalt rá, hogy a KSz-szal a szerződéskötés folyamatban van, ami teljesítményarányos finanszírozáson alapul. Az IRM képviselője érdeklődött, hogy a deregulációs projektnek miért a MeH a kedvezményezettje, továbbá megkérdezte, hogy az előkészítési pályázaton elnyerhető támogatás összege miért olyan tág határok között mozog. Az IH vezetője válaszában elmondta, hogy a MeH a jogi személy és ő nyújtott be projektjavaslatot. Egyúttal elmondta, hogy az előkészítésre most az IH által ismert projektötletek tervezett költségvetéséhez igazodnak a támogatási keretek. A DDRFT képviselője érdeklődött, hogy a megküldött, de az akciótervben nem szereplő projektjavaslatoknak mi lesz a sorsa és ezek miként kerülhetnek a 2008. évi felülvizsgálat során az akciótervbe. Az IH válaszában elmondta, hogy e projekttervek megfelelő előkészítését fogják szolgálni az előkészítési pályázatok. Az átdolgozásra javasolt kiemelt projekt javaslatok hasonló értékelésen fognak átesni, mint az a mostani akciótervnél tapasztalható volt. Az NFTET képviselője javasolta, hogy az előkészítési projekteknél hangsúlyosabban jelenjenek meg az esélyegyenlőségi szempontok. Az IH válaszában elfogadta a felvetést. Egyúttal utalt rá, hogy a kiválasztási szempontoknál ez kizáró tényező lenne. 2
A KDRFT képviselője érdeklődött, hogy mi az előkészítési pályázat indokoltsága. Az IH jelezte, hogy a 2008-2009-ben indítandó projektek megfelelő előkészítése. Az IVSZ képviselője rákérdezett, hogy a műszaki jogszabályok egyszerűsítése, illetve az elektronikus közigazgatási keretrendszer projekteknél kik a projektben az érintett felek. Az IH válaszában jelezte, hogy az előbbi esetében a GKM és a Magyar Szabványügyi Testület, az utóbbinál pedig az EKK és más, az elektronikus közigazgatás fejlesztésében érintett partnerek. Az Európai Bizottság (Regionális Főigazgatóság) képviselője hangsúlyozta, hogy a közigazgatási OP-knak keresleti oldalról kellene erősíteniük a kis és közepes vállalkozások innovációját, továbbá javasolta, hogy az IH nagyobb mértékben támaszkodjon külső, köztük nemzetközi tanácsadókra is. A vita lezárásaként az MB elnöke a partnerek együttműködését kérte az akcióterv végrehajtása, majd a sorra kerülő felülvizsgálata során. Jelezte, hogy az ÁROP esetében nem kerül lekötésre a rendelkezésre álló forrás, mert ennél fontosabb, hogy csak megfelelően előkészített projektek induljanak. Az IH képviselője röviden összefoglalta az akciótervhez érkezett partneri véleményeket és azok kezelését. Az ÁROP akciótervét az MB tudomásul vette, a partnerségi beszámolót pedig elfogadta. 2. napirendi pont: EKOP akciótervének megtárgyalása Az IH vezetője az 1. napirendi pontban bemutatott ÁROP akciótervhez hasonlóan beszámolt az EKOP akciótervéről is. Elmondta, hogy egy új elemmel, a Biztonságos elektronikus összeköttetés kiépítése elnevezésű kiemelt projekttel bővült az akcióterv. A projektgazda a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a projekt célja egy biztonságos informatikai hálózat kiépítése. Az akcióterv előkészítése során több projektjavaslat nem került befogadásra, mert azok nem voltak kellő mértékben előkészítve. A jövőben a megfelelő kidolgozottság érdekében előkészítési forrás elérhető lesz pályázat keretében. Az IVSZ képviselője felhívta a figyelmet, hogy az ülés elején kiosztott akcióterv két oldala hiányzik. Az IH elnézést kért az MB tagjaitól az adminisztratív hibáért. A DDRFT képviselője kérte, hogy az előkészítési pályázat kapjon nagyobb hangsúlyt. Egyúttal megkérdezte, hogy a Központi Gazdálkodási Rendszer meddig fog leérni, mert gondok vannak a Magyar Államkincstár szolgáltatásaival. Az IH válaszában elmondta, hogy az önkormányzatok számára fontos ASP-központok előkészítésére is lehet majd pályázni. Több projektjavaslat is érkezett ebben a témában. Ezeket azonban az IH nem támogatta részint a nem megfelelő előkészítettség, részint pedig a kapcsolódó kormányzati koncepció és elvárás rendszer hiánya miatt. A Központi Gazdálkodási Rendszer a tervek szerint az Államkincstár helyi szervezetéig fog leérni. Az MKK képviselője jelezte, hogy az akciótervben szereplő két projekt kapcsán kifogásolta, hogy azok csak marginálisan érintik a közigazgatást; a biztonságos adatkapcsolat kialakítását szolgáló projektnek rákérdezett az értelmére; s hiányolta a kis és közepes vállalkozások egyablakos ügyintézését lehetővé tevő, továbbá a közigazgatás végrehajtási kapacitását (pl. állategészségügy) növelő fejlesztéseket. Az EKK képviselője jelezte, hogy az akciótervben szereplő projektek megfelelnek az elektronikus közigazgatás stratégiának. Az IRM képviselője kijelentette, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján az EKOP-nak a közfeladat hatékony és eredményes ellátását és nem kizárólag a közigazgatást kell szolgálni. Az MB elnöke elmondta, hogy az EKOP a közigazgatás mellett felöleli az igazságszolgáltatást is, így nem lehet kizárólag a közigazgatásra összpontosítani. Jelezte, hogy több projekt a Kormány, illetve az Országgyűlés által meghozott döntések végrehajtását biztosítják. Felhívta a figyelmet arra, hogy a konvergencia program végrehajtása mellett is elkötelezte magát a Kormány, így az abból fakadó feladatokat is teljesíteni kell, aminek megfelel az akcióterv tervezete. Jelezte, hogy arányosan kell fejleszteni az általános elektronikus közigazgatást és a végrehajtási kapacitást. Az ASP-központokkal kapcsolatban utalt rá, hogy országosan 3
egységes rendszer megteremtése a cél, mert az szolgálja az ügyfelek megfelelő kiszolgálását, továbbá a költséghatékony működést. Ehhez pedig fel kell mérni a döntési lehetőségeket, meg kell találni a racionális üzemméretet, s csak ezt követheti a fizikai fejlesztés és az érintett partnerek bevonása. Az Európai Bizottság (Regionális Főigazgatóság) képviselője kiemelte, hogy az elszámolható költségek terén a projektmenedzsmentre fordítható 10%-os maximális kifizetési lehetőséget magasnak tartja. E mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a bevételt generáló projektek esetében külön számítási módszert kell alkalmazni a támogatási összeg kiszámítására. Az IH vezetője válaszában kifejtette, hogy a 10%-os plafon projektenként változni fog. Ugyanakkor utalt rá, hogy a közigazgatás nincs teljes mértékben felkészülve a projektek menedzselésére, ezért a sikeres végrehajtáshoz szükség lesz az átlagosnál magasabb százalékos arány meghatározására. A bevételt termelő projektek átvilágítása meg fog történni, arra az IH külön figyelni fog. A NYDRFT képviselője kiemelte, hogy az ASP-központok kiépítésénél a regionális szint lenne az optimális, de látni kell, hogy a megfelelő hivatali háttér, ügyintézési tapasztalat és kapacitás a nagyvárosokban áll rendelkezésre. Az SzMM képviselője a 1083/2006 (EK) tanácsi rendelet 16. cikkelyére utalva kérte, hogy az akciótervben a fogyatékosság az indikátorok szintjén is jelenjen meg. Az IH képviselője röviden összefoglalta az akciótervhez érkezett partneri véleményeket és azok kezelését. Az EKOP akciótervét az MB tudomásul vette, a partnerségi beszámolót pedig elfogadta. 3. napirendi pont: ÁROP és EKOP jóváhagyása
projektek
kiválasztási
kritériumainak
Az IH vezetője röviden bemutatta az előterjesztést és jelezte, hogy a pályázati és kiemelt projektekre a kiválasztási kritériumok eltérnek. Az első esetben a kritériumokhoz pontokat rendelnek, míg az utóbbi esetben azok a projektek támogathatók, melyek értékelésénél a felsorolt értékelési szempontok mindegyikére igen válasz adható, ennél fogva egyetlen kritérium nem teljesülése automatikus kizárást eredményez. Az IVSZ képviselője javasolta, hogy az MB úgy fogadja el a kiválasztási kritériumokat, miszerint a pályázati projektek esetében a horizontális szempontokra ne csak 1, hanem 5 pont legyen adható, továbbá a jogosultsági kritérium ne kapjon pontot. Egyúttal kérte a pontozásra vonatkozó részletes útmutató bemutatását. Az Európai Bizottság (Regionális Főigazgatóság) képviselője kiemelte, hogy a horizontális szempontok 1 pontra történő súlyozása nem felel meg e szempontok jelentőségének. Javasolta, hogy olyan súlyt kapjanak, mely a várható hatásuknak megfelel, mert ezáltal biztosítható, hogy e szempontokat komolyan figyelembe is vegyék. Egyúttal jelezte, hogy a fenntarthatósági alapelv nem szűkül le a környezeti vetületre, hanem tágabb értelemben kell felfogni, így kiterjed a gazdasági és társadalmi vetületre is. Az IH válaszában elmondta, hogy a javasolt kritériumrendszer kizárási kritériumként kezeli a horizontális szempontoknak való meg nem felelést, így az adható 1 pont a gyakorlatban 100-nak minősül. Egyúttal kérte az IVSZ képviselőjétől annak a kifejtését, hogy ha 5 pontot kaphatnak a horizontális szempontok, akkor a hiányzó 4 pontot honnan lehetne elvonni. Mind a környezetvédelmi szervezetek, mind pedig az NFTET képviselője javasolta, hogy a horizontális szempontok ne csak a projektgazda szervezetére, hanem tartalmilag is értendők legyenek a projektekre. Az IH elfogadhatónak találta a felvetést, de jelezte, hogy ez komoly végrehajthatósági és értékelési problémákat okozhat. Az MB elnöke a vitát és több sikertelen szavazást azzal zárt le, hogy az MB kéri a pontozásra vonatkozó részletes útmutató megismerését, továbbá az IH-nak el kell készítenie a pályázati projektekre vonatkozó kiválasztási kritériumok vitában 4
elhangzottak szerinti átdolgozását, amit az MB szeptember elején tartandó ülésén fog jóváhagyni. Az MB egyhangúlag elfogadta a kiemelt projektekre és a technikai segítségnyújtásra vonatkozó kiválasztási kritériumrendszert az alábbiak szerint: 4/2007 (VI. 10.) ÁROP-EKOP Előzetes MB határozat: az EKOP keretében megvalósítani szándékozott kiemelt projektek és az ÁROP és EKOP technikai segítségnyújtási projektek értékelési szempontjairól 1. Az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében kizárólag azok a kiemelt projektek támogathatók, melyek értékelésénél az alább felsorolt 17 értékelési szempont mindegyikére igen válasz adható: Jogszabályi feltétel Az operatív program társadalmigazdasági céljaihoz való hozzájárulás Egyértelmű, mérhető és elérhető célok
Költséghatékonyság
Értékelési szempontok 1. a projekt céljai környezetbe
illeszkednek
a
stratégiai
2. a projekt céljai egyértelműek, mérhetőek 3. a projekt megoldást problémára
kínál
az
azonosított
4. a projektjavaslat pénzügyileg megalapozott, a meghatározott finanszírozással megvalósítható, a tervezett költségek reálisak a tevékenységek megvalósításához 5. a tervezett projekt értékarányos
Fenntarthatóság
6. a projektjavaslat fenntartható
pénzügyi
szempontból
7. a projektjavaslat fenntartható
szervezeti
szempontból
8. a projektgazda megfelel az útmutató környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásainak Környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség
9. a projektgazda esélyegyenlőség elvárásainak
megfelel az útmutató biztosításával kapcsolatos
10. a projektjavaslat társadalmilag fenntartható 11. reálisan megvalósítható a projekt a javaslatban jelzett ütemterv és az egyes tevékenységek egymásra épülése alapján 12. a projekt megvalósulásának megfelel az útmutató feltételeinek
időtartama
13. a projektgazdánál megfelelő személyi és egyéb nem pénzügyi erőforrás áll rendelkezésre a projekt végrehajtásához Megvalósíthatóság
14. az esetleg párhuzamosan futó fejlesztési projektek kezelése megoldott, nem jelent kockázatot a megvalósításra 15. a projekt kockázatai olyan mértékben kezelésre kerülnek, hogy azok nem hátráltatják a projekt sikeres lebonyolítását 16. a projekt műszakilag megvalósítható és szükség szerint illeszkedik a központi műszaki architektúrához 5
17. minden, a projektben érintett intézmény az indokolt mértékben bevonásra került 2. Az 1. pontban említett értékelési szempontokat az összes kiemelt projektként megvalósítani szándékozott támogatási konstrukcióra alkalmazni kell. 3. Az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program technikai segítségnyújtási prioritási tengelyeiből kizárólag az a projekt támogatható, ami az összes alábbi szempont tekintetében igen választ kap: Értékelési szempont Illeszkedik-e a projekt az ÁROP/EKOP technikai segítségnyújtási céljaihoz? Van-e hozzáadott értéke a projektnek? Rendelkezik-e mérhető outputokkal és eredményekkel a projekt? Biztosított-e a költség-hatékony megvalósulás? Az egyeztetést igénylő kapcsolódási kérdések lezárásra kerültek? Igazolható-e a környezeti fenntarthatóság érvényesülése? Igazolható-e az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése? Biztosított-e a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatósága? Megfelelő-e a projekt kapcsolódása más, hasonló célú projektekhez? Kiaknázza-e a projekt a partnerek bevonásának előnyeit? Elszámolhatóak-e a nevesített költségek? Az ülés végén az Elnök jelezte, hogy az MB soron következő ülését várhatóan 2007. szeptember elején tartja.
Az ülésen megfogalmazott intézkedési pontok 1.
Javaslattevő MB
Javaslat Az MB soron következő ülése tárgyalja meg az ÁROP és EKOP pályázatos projektjei értékelési szempontjait és a pontozási útmutatót
Felelős NFÜ
Határidő 2007. szeptember eleje
Az ÁROP és EKOP Előzetes MB 2007. július 10-i ülésének részvételi listája Delegáló szerv
Delegált személy
Jelenlét
Helyettes
Jelenlét
Kormányzati oldal MB Elnök (FIT)
Baja Ferenc
megjelent
Közigazgatási Reform Programok IH
Dr. Bálint Ákos
megjelent
Egészségügyi Minisztérium
Major Zoltán
nem jelent Psotta Tibor meg
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Kajzinger Ervin
megjelent
megjelent
6
Delegáló szerv
Delegált személy
Jelenlét
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
dr. Sántha György megjelent
MeH, Államreform Bizottság Titkársága
Dongó Ágnes Ibolya
Helyettes
Jelenlét
megjelent
MeH Elektronikuskormányzat- Bódi Gábor központot
megjelent
MeH, Kormányzati személyügyért Felelős Államtitkárság
Baka Magdolna
megjelent
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Szendrényi Péter
nem jelent Könczölné Utasi megjelent meg Valéria
Pénzügyminisztérium
dr. Adorján Richárd
nem jelent Nagy András meg
megjelent
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
dr. Ulicska László
nem jelent Lovásy László meg
megjelent
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság
Csanádi Ágnes
megjelent
BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ
Molnár Szilárd
megjelent
Dél-Alföldi RFT
Márfai Péter
nem jelent meg
Dél-Dunántúli RFT
Metzing József
megjelent
Észak-Alföldi RFT
Seszták Oszkár
megjelent
Észak-Magyarországi RFT
Becsó Zsolt
nem jelent meg
Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Csáki Zoltán
megjelent
Közép-Dunántúli RFT
Debreczenyi János nem jelent Czaun János meg
Közép-Magyarországi RFT
Wittinghoff Tamás megjelent
Magyar Közigazgatási Kar
Dr. Verebélyi Imre
megjelent
Magyar Közigazgatási Kar
Dr. Verebélyi Imre
megjelent
MTA Regionális Kutatások Központja
Dr. Csefkó Ferenc
megjelent
Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács
Borbíró Fanni
megjelent
Nyugat-Dunántúli RFT
Eredics Imre
megjelent
Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldal
Fehér József
nem jelent meg
Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldal
Balogh István
megjelent
Nem kormányzati oldal
megjelent
7
Delegáló szerv Országos Fogyatékosügyi Tanács
Delegált személy Dr. Kósa Ádám
Jelenlét
Helyettes
Jelenlét
megjelent
A Környezet és Temészetvédő Dönsz Teodóra Társadalmi Szervezetek Országos Talákozója
nem jelent Farkas György meg
Roma Integrációs Tanács
Dógi János
nem jelent meg
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
Dr. Zongor Gábor
nem jelent Miklós Imre meg
megjelent
megjelent
Tanácsadói minőségben résztvevő állandó tagok "Empolyment,Social Affairs, and Equal opportunities DG
Thomas Bender
nem jelent Tóth Gábor meg
Megjelent
Carmen Gonzales
nem jelent Jolanta meg Swiatkowska
megjelent
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Kálóczy Béla
Megjelent
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
Szvetina Szonja
nem jelent Bécsy Etelka meg
megjelent
Pénzügyminisztérium, Dr. Weidlich Edit Ellenőrzésirendszer-fejlesztési főosztály
nem jelent Dr. Balogh meg Emese
megjelent
Pénzügyminisztérium, dr. SelmecziNemzeti Programengedélyező Kovács Zsolt Iroda (PM NAO Iroda)
megjelent
European Commission" "Regional Policy DG European Commission"
Tanácsadói minőségben résztvevő meghívottak
8
