Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóság
EMLÉKEZTETİ az Államreform és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Monitoring Bizottság ülésérıl HELYSZÍN:
Budapest, Közigazgatási konferenciaterme
és
Igazságügyi
IDİPONT:
2011. június 17. 11:00 – 13:15 óra
LEVEZETİ ELNÖK:
dr. Gál András Levente, Fekete Gábor
RÉSZTVEVİK:
a csatolt részvételi lista alapján
Minisztérium
földszinti
A Monitoring Bizottság (MB) ülése határozatképes volt, mert a 21 szavazati jogú tagból az ülés elején 15-en voltak jelen. Az MB elnöke köszöntötte a Monitoring Bizottság tagjait. Az ülés napirendjének elfogadása Az MB elnöke kezdeményezte a meghívóval kiküldött napirend kiegészítését az ÁROP, illetve az EKOP Kormány által elfogadott 2011-2013. évi akciótervének a bemutatásával. Az MB tagjai az MB elnöke által javasolt kiegészítéssel ellenszavazat nélkül, egyhangúlag elfogadták az ülés napirendjét. 22/2011 (VI. 17.) ÁROP-EKOP MB határozat: a módosított napirend elfogadása Az Államreform és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Monitoring Bizottság 2011. június 17-i ülésének elfogadott, módosított napirendje: 1. Monitoring Bizottság ügyrendjének a 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletbıl fakadó módosításának elfogadása 2.
A Monitoring Bizottság 2011.02.11-i ülésérıl készített emlékeztetı elfogadása
3.
Az ÁROP 2010. éves jelentés elfogadása
4.
Az EKOP 2010. éves jelentés elfogadása
5.
Az ÁROP 2011-2013-as AT megtárgyalása
6.
Az EKOP 2011-2013-as AT megtárgyalása
7.
Egyéb
Az MB elnöke elıre jelezte, hogy 12 órakor parlamenti benyújtás miatt el kell hagynia az üléstermet, s a levezetı elnöki teendıket átadja Fekete Gábor helyettes államtitkár
1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Tel.: 474-9570· Fax: 474-9571 Honlap: www.nfu.gov.hu
úrnak.
1. napirendi pont: Monitoring Bizottság ügyrendjének a 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletbıl fakadó módosításának elfogadása -
A Környezet és Természetvédı Társadalmi Szervezetek delegáltja az MB tagjainak megküldött ügyrendmódosítással kapcsolatban egy észrevételt tett: a szavazati jogú kormányzati tagok + az MB elnöke és az IH vezetıje összességében túlsúlyban vannak a nem kormányzati, partneri oldalhoz képest (11:10 arányban szerepel a kormányzati és a partneri oldal). A 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelettel szemben a 4/2011. (I.28.) már nem tartalmazza azt a kitételt, mely szerint az MB tagjainak legalább a felét a nem kormányzati szervek delegálják. Nehezményezte, hogy a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet társadalmi vita nélkül került kiadásra. Problémásnak látja, hogy a partneri oldal kisebbségbe került.
-
Az IH vezetıje hangsúlyozta, hogy jogalkalmazóként az a feladatunk és felelısségünk, hogy a mindenkori ügyrend az aktuális jogszabályi környezetnek megfeleljen, s ennek a követelménynek a javasolt módosított ügyrend megfelel. Megerısítette, hogy a 4/2011-es Korm. rendelet nem szabályozza a kormányzati és nem kormányzati delegáltak arányát.
-
A Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács delegáltja megkérdezte, hogy mi az oka annak, hogy a Fogyatékosügyi Tanács még nem delegált tagot.
-
Az IH képviselıje elmondta, hogy az Irányító Hatóság felvette a kapcsolatot a Fogyatékosügyi Tanáccsal. A korábbi delegáltak mandátumát visszahívták, de újakat még nem delegáltak. A következı ülésre már várhatóan lesz delegált.
-
A Környezet és Természetvédı Társadalmi Szervezetek delegáltja elmondta, hogy a szavazati jogú tagok esetében indifferens a hátrány mértéke. A 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet pedig nem utal arra, hogy hány darab társadalmi, civil szervezet tagja a monitoring bizottságnak, így az Irányító Hatóságnak szabad keze van.
Az MB a módosított ügyrendet 2 fı ellenszavazata, 1 fı tartózkodása és 12 fı támogatása mellett elfogadta. 23/2011 (VI.17.) ÁROP-EKOP MB határozat: Az MB módosított ügyrendjének elfogadása A Monitoring Bizottság a 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletnek megfelelıen az alábbiak szerint módosítja az ügyrendjét, egységes szerkezetbe foglalva.
\\gvvrcommon01\ gvvrcommon01\MST\_KTK_EH\IRANYITO_HATOSAGOK\KOZIG_IH\OP_kozos\Testuletek\Monitoring Bizottsag\20110617\Anyagok\1 Ügyrend_MoB
2. napirendi pont: A Monitoring Bizottság 2011.02.11-i ülésérıl készített emlékeztetı elfogadása -
A Környezet és Természetvédı Társadalmi Szervezetek delegáltja jelezte, hogy a jegyzıkönyv észrevételezésekor kért Civil szervezeteket, mint foglalkoztatókat érintı hozzászólásával ugyan ki lett egészítve az emlékeztetı, azonban a szövegben nem a megfelelı helyen szerepel, ezért korrekciót kért.
Az MB a 2011.02.11-i írásbeli szavazásról készített emlékeztetıt 1 tartózkodás mellett és 14 fı igen szavazattal a fenti észrevétellel elfogadta.
2
24/2011 (VI.17.) ÁROP-EKOP MB határozat: A Monitoring Bizottság 2011.02.11-i írásbeli szavazásról készített emlékeztetı tudomásul vétele Az Államreform és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Monitoring Bizottság elfogadta a Monitoring Bizottság 2011. február 11-i ülésérıl a titkárság által készített emlékeztetıt.
3. napirendi pont: Az ÁROP 2010. éves jelentés elfogadása -
Az IH képviselıje elıször általánosan foglalta össze az éves jelentést, majd több OP specifikus megállapítást tett. A kiküldött éves jelentés anyagra elızetesen 1 észrevétel érkezett az Igazoló Hatóságtól, mely átvezetésre került. Az észrevétel mindkét OP éves jelentésének a 2.1.2 pénzügyi tájékoztatási fejezetére vonatkozott – Eredetileg azokat az összegeket is tartalmazta a táblázat, melyek 2010 év végéig költségnyilatkozatban megjelentek, de a Bizottsággal 2010. december 31-ig még nem kerültek elszámolásra. A módosítás arra vonatkozott, hogy a táblázatban csak azon összegek szerepeljenek, melyek a Bizottsággal elszámolásra kerültek és az Európai Bizottságnak 2010. december 31-ig az SFC rendszeren keresztül benyújtott költségnyilatkozatban szerepelnek.
MB_3_ÁROP_EJ.ppt
-
A Környezet és Természetvédı Társadalmi Szervezetek delegáltja 3 észrevételt tett: a Konvergencia Program és az ÚMFT közigazgatási vállalásai elnevezéső 11-es táblázatban szerepel a civil társadalom közügyekben való részvételének erısítése célkitőzés, melyhez az ÁROP még nem járult hozzá – érdeklıdött, hogy mikor és milyen intézkedések várhatóak. Az Éves Jelentés 21. oldalán szerepel, hogy horizontális szakértı megbízása folyamatban van – a kérdés az volt, hogy a folyamat hol tart. Javasolta, hogy néhány, a végrehajtás szempontjából mintaértékő projekt kerüljön bele az anyagba.
-
A Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács delegáltja egy korrekciót kért: az Éves Jelentés 71. oldalán a Tanács neve Nık és Férfiak Esélyegyenlısége Tanácsa elnevezéssel szerepel, mely nem helyes, kéri ennek javítását. Továbbá rákérdezett, hogy az egyeztetés a Tanács mely tagjával történt, mert a Tanács már hosszabb ideje nem ülésezett.
-
Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Fıigazgatóságának delegáltja elıször is elismerését fejezte ki a Magyary programmal kapcsolatban. Az Éves Jelentésben a korábban kért módosítások átvezetésre került. Tartalmát tekintve egy technikai észrevétel történt: az aktivitási/foglalkoztatási ráta esetében az EU2020 folyamatban a 20-64 éves korosztályt vizsgálják és nem a 15-64-et. A dokumentum 30. oldalán a Midterm (közbensı) értékélés eredményénél hiányolta a felsorolásból, hogy mi az, amit az Irányító Hatóság megfontolásra érdemesnek talált. Üdvözölte, hogy a roma ügy külön fejezetet kapott. Látják az adatokból, hogy lelassult a program – az indokokat értik, azonban a Bizottság nagyon hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a gyorsításra. Nem csak a forrásvesztés miatt, hanem tekintettel arra, hogy a következı programozási periódusra a tárgyalások lassan elkezdıdnek és nagyon nehéz lesz Magyarországnak akár a jelenlegi keretet is alátámasztani egy alacsony abszorpció mellett.
-
Az IH képviselıje elmondta, hogy a civil társadalom közügyekben való részvételének erısítése célkitőzést, illetve az eddig projekttel lefedetlen célterületeket figyelembe vették a 2011-2013-as AT tervezésénél. A horizontális szakértı beszerzése jelenleg folyamatban van, melynek beszerzését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség központilag végzi – rövid idın belül várható a kiválasztás. A Tanács 3
megnevezését módosítani fogják és utánanéznek, hogy az NFÜ-n belül ki folytatott egyeztetéseket a Tanáccsal. A Bizottság észrevételeire válaszolva az Irányító Hatóság megvizsgálja a 20-64-re a korosztály alkalmazását és szükség esetén módosítani fogja azt. A Midterm értékelés eredményei az Irányító Hatóság véleményeivel kiegészítésre fog kerülni. A best practise projektek megjelenítésére az Irányító Hatóság törekedni fog a következı éves jelentések elkészítése során. Az Európai Bizottságnak megköszönte a Magyary programmal kapcsolatos elismerı szavakat és az Éves Jelentésre tett megjegyzéseket. -
Az MB elnöke megjegyezte, hogy a gyorsítás folyamatát megértette és például az új közbeszerzési törvény is ezt szolgálja.
-
Az IH vezetıje elmondta, hogy az elmúlt héten az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Fıigazgatóságának vezetıivel megbeszélést folytattak többek között arról, hogy az ÁROP esetében az idén már nem következhet be forrásvesztés.
-
Az MB elnöke a horizontális szakértıvel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Széll Kálmán tervben foglalt egyik intézkedési csomag célja az indokolatlan szakértıi kiszervezési folyamat felszámolása. Ár érték arány és szükségességi szempont az, ami mérvadó.
Az MB ellenszavazat nélkül, egyhangúlag elfogadta az ÁROP 2010. éves jelentését. 25/2011 (VI.17.) ÁROP-EKOP MB határozat: ÁROP 2010. éves jelentés elfogadása Az Államreform és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Monitoring Bizottság megtárgyalta, majd elfogadta az Államreform operatív program 2010. évi jelentését a befogadott módosításokkal. Az MB elnöke átadta az ülés vezetését Fekete Gábor helyettes államtitkár úrnak.
4. napirendi pont: Az EKOP 2010. éves jelentés elfogadása -
Az IH képviselıje az ÁROP-hoz hasonlóan általánosan összefoglalta az éves jelentést, majd több OP specifikus megállapítást tett.
MB_3_EKOP_EJ.ppt
-
Az MB elnöke egy kiegészítést tett arra vonatkozóan, hogy az EKOP átfogó céljához rendelt indikátor esetében a vállalkozásokat illetıen valóban nem szolgáltatott az ülés napjáig az Eurostat adatot, azonban elmondható, hogy 2011. május végén az elektronikus cégbeszámolók közel fele már elektronikusan érkezett meg.
-
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége delegáltja elmondta, hogy a kormányzat elkészítette a stratégiákat és az IVSZ feladata, hogy a kitőzött feladatok elérése érdekében támogassák technológiai segítséggel a kormányzatot. A látható cél függvényében most kezdıdik majd az igazi munka. Javasolta, hogy a projekteknél a fenntarthatóság – mely folyamatos kérdés - meghatározó legyen, különösen a nagy állami informatikai projekteknél. A közigazgatás jelenleg zajló átszervezésével új szervezeti egységek régi rendszereket használnak, így ezeket hozzá kell igazítani az igazgatási igényekhez és javasolta, hogy az EKOP projektek tervezésénél ez hangsúlyozottan legyen figyelembe véve. Az új közigazgatási eljárásrendeknél a most meglévı heterogén rendszereket integrálni kell, aminek tervezési szempontnak kell lennie. A megvalósítás szakaszában szükség lenne arra, hogy a kisebb cégeket minél inkább helyzetbe hozzák. Ennek egyik eszköze az lenne, hogy ha lenne egy menetrend, hogy milyen projektek várhatóak. Így a kisebb cégek is fel tudnának készülni, mert nekik több idıre van szükségük például egy tenderre való felkészülésre. A menetrend minden szereplı számára hasznos és fontos dolog lenne. 4
Jó gyakorlatként említette a közlekedésnél az objektív felelısség bevezetését, amikor volt egy világos célkitőzés: a magyar közutakon a balesetek száma magas, mely a gyorshajtásokból adódik – ez technológia szempontból meg lett támogatva, melynek már láthatóak az eredményei a statisztikákban. Egy hasonló projekt a hatékonyság növekedésén keresztül gyakorlatilag a fenntarthatóságot biztosítja. Példa lehetne a lehetséges irányokra a videokonferencia rendszerek bevezetése, melyek jó hatékonysággal hasznosultak. Ez olyan terület, ahol az informatika hozzá tud járulni ahhoz, hogy a regionális különbségek csökkenjenek, hatékonyabb legyen az államigazgatás. A kormányzaton belül jelenleg többféle technológiával többféle rendszer fut. Ezek között az átjárhatóságot biztosítani kell. Érdemes lenne megfontolni például egy kompetenciaközpont létrehozását, melynek az interoperabilitás, az egyes rendszerek közötti átjárhatóság megteremtése lenne a feladata, mely nagy hatékonyságnövekedéshez tudna vezetni. Ez ügyféloldalon és államigazgatási oldalon is érezhetı lenne. -
Az MB elnöke reagálva a hozzászóláshoz elmondta, hogy az elhangzott javaslatok fontosak, a fenntarthatóság, mint szempont a projektek tervezésénél is egyre fontosabb, melyet az AT-ben már megpróbálnak figyelembe venni. Fontos észrevétel, hogy az új közigazgatási szervezetrendszerhez kell igazítani a projekteket és valóban a heterogén informatikai rendszereket integrálni kell – ezekkel kapcsolatban komoly koncepcionális változások vannak. Kijelölték már azokat az irányokat, melynek mentén megpróbálják az integrációt fokozni. A magyar KKV-k helyzetbe hozásával kapcsolatban jelezte, hogy a közbeszerzési eljárásokat úgy kell megtervezni, hogy részteljesítésekben a kisebb cégek is közvetlenül lehetıséget kapjanak. Sajnos negatív tapasztalatok is vannak, hiszen néhány nagy informatikai cég, akik nagy projektben vállaltak szerepet, láthatóan híján voltak a magyar közigazgatás alkalmazásterületének pontos ismeretében, ezért nem hozták azokat az eredményeket, melyet esetleg egy magyar KKV teljesített volna, akkor jobb eredményt kaptak volna. Több részteljesítést kell a közbeszerzési eljárásokba meghirdetni. A videokonferencia rendszerrıl a soros elnökség kapcsán valóban kedvezı tapasztalatokat győjtött a kormányzat, melynek használatát a KIM közvetlenül a kormányhivatalokra is megpróbálja kiterjeszteni. Az interoperabilitás nagyon fontos dolog, különösen szabályozási szempontból komoly feladat lesz a következı félévben. Azok a szabályzó keretek, melyek rendelkezésre állnak, nem elég mélyek. Nem mennek le addig a szintig, ami azt a feltételt biztosítaná, hogy az átjárhatóság valójában létrejöjjön. Sajnos hiába vannak meta adat szinten meghatározva bizonyos adatok, ezek az átjárhatóságot önmagukban még nem biztosítják. Szabályozási szempontból megvizsgálásra került, hogy milyen nemzetközi gyakorlatok vannak és a második félévben a szabályozási környezet módosítás létrejön, ami elısegíti a valódi interoperabilitást.
-
A Belügyminisztérium delegáltja megkérdezte, hogy az Irányító Hatóság milyen lépéseket tesz a forrásvesztés elkerülése érdekében.
-
Az IH vezetıje kifejtette, hogy a kormányzati szereplıkkel közösen a futó projekteknél és az újonnan indítandó projektek elindításánál egyaránt a kedvezményezettekkel történı konzultáció alapján megpróbálják a projektek mőszaki és a pénzügyi elırehaladását projektenként elısegíteni. Az akciótervek elfogadásának lépese is biztosítja, hogy a források a lehetı legnagyobb mértékben felhasználásra kerüljenek. Az EKOP 3. prioritása az, ahol forrásvesztés veszélye fenyeget. Az Irányító Hatóság többféle szcenáriót állított fel. A jogszabályi környezet, eljárásrend is változott, melynek révén a folyamatok felgyorsíthatóak. A kormányzati szereplıkkel együttmőködve bizonyos projekteket az eljárásrendben elıírt maximum kereteken belül is próbálják megvalósítani, hogy a projektek elindulhassanak, illetve a futó projektek gyorsabban haladhassanak. A cél az, hogy a legjobban, legrészletesebben elıkészített projektek a lehetı leghamarabb elinduljanak, így a forrásvesztés kockázata csökkenthetı. A kifizetési folyamatok átvizsgálásra kerültek, hogy feltárásra kerüljenek azon pontok, ahol a kifizetések átfutási idejét minimalizálhatók. 5
-
A Környezet és Természetvédı Társadalmi Szervezetek delegáltja jelezte, hogy az Éves Jelentés 36-37. oldalán a Midterm értékelés egyik megállapítása az, hogy a horizontális szempontokra vonatkozó vállalások alig hoznak érdemi elmozdulást. Erre a dokumentum azt javasolta, hogy ÚMFT szinten szükséges a horizontális szempontok vállalási, teljesítési rendszerének felülvizsgálata. A megfogalmazott problémákat más OP-nál is látják és egyetértenek a felülvizsgálat szükségességével. Javasolta, hogy a felülvizsgálatba az MB-k horizontális delegáltjait vonják be.
-
Az IH képviselıje elmondta, hogy a megállapítással az Irányító Hatóság is egyetért. Az Éves Jelentésben az Irányító Hatóság meg fogja jeleníteni az általuk tett észrevételeket. Az NFÜ-ben több egyeztetés zajlott, hogy indokolt esetekben akár OP szinten differenciálni kellene az egyes vállalásokat, vagy akár projektszinten is. A horizontális vállalások, szempontok felülvizsgálata folyamatban van.
-
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége delegáltja reflektált a KKV-k helyzetbe hozására: egyrészt egy nagy informatikai projektnél látni kell, hogy kinek mi a hozzáadott értéke és annak a függvényében kell, hogy részt vegyenek. Továbbá jelezte, hogy amit problémának látnak az az, hogy nagyon hosszú alvállalkozói láncon keresztül tudtak a KKV-k bekapcsolódni a projektekbe – ha ezen rövidíteni lehetne, akkor az érdemi elırelépést jelenthet.
-
Az IH vezetıje reagálva az elhangzottakra elmondta, hogy az új közbeszerzési törvény tervezete alapján erıs kísérlet van a vállalkozási láncok lerövidítésére. Az IVSZ korábbi kérdésére reagálva, mely szerint a projektek ütemezésének ismerete segítené a KKV-kat, elmondta, hogy maga az elfogadott AT-ek is tartalmaznak negyedéves bontást, hogy mikor tervezi a Kormány az adott konstrukciót elindítani, illetve zárni. Ahogy a részletesebb tervezés elindul, akkor jogos kérés, hogy a részletesebb információt a piaci szereplık megkapják.
-
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége delegáltja felajánlotta segítségét az információ szétosztása terén.
-
A Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület képviselıje megkérdezte, hogy az EKOP-1.2.9 pályázatnál hogyan lehetséges, hogy a szerzıdéskötés és a teljesítés között csak 2 hónap telt el.
-
Az IH képviselıje elmondta, hogy a bőnügyi nyilvántartás felkészítése az új jogszabályi környezetre címő kiemelt projektnél valóban az látszik, hogy a támogatási szerzıdés megkötése és a projekt zárása között mindössze 2 hónap telte el, melynek oka, hogy a befogadást követıen saját felelısségre megkezdhette a projektet, s ez magyarázza, hogy a támogatási szerzıdés megkötése után viszonylag rövid idın belül be is fejezte a projektet.
Az MB az elhangzott kiegészítésekkel ellenszavazat nélkül, egyhangúan elfogadta az EKOP 2010. éves jelentését. 26/2011 (VI.17.) ÁROP-EKOP MB határozat: EKOP 2010. éves jelentés elfogadása Az Államreform és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Monitoring Bizottság megtárgyalta, majd elfogadta az Elektronikus közigazgatás operatív program 2010. évi jelentését a befogadott módosításokkal. -
Az Európai Bizottság Regionális Politikai Fıigazgatóságának delegáltja megköszönte az éves jelentéshez és kiemelt projektekhez tett megjegyzéseket. Tájékoztatást adott arról, hogy az auditorok végsı jelentése várhatóan a 2011. június 21-i héten kerül megküldésre. Fontos szempont a folyamatok felgyorsítása és a szabálytalansági rész külön hasznos az anyagban. Az LHH program megjelenése szintén elınyös a magas leszerzıdött összeggel és a roma szekció is. Fontos, hogy a közbeszerzéseknél ne legyen késedelem a folyamatokban. A forrásvesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy a veszélyt az Irányító Hatóság felismerte. Az n+3-as szabály alapján a versenyképességi célkitőzésen 16,99 millió euró lett kifizetve 2010ig. Két kifizetési igény volt 2011-ben folyamatban 0,75 és 1,61 millió értékben, így összesen 19,36 millió euró a teljes kifizetés. 2007-ben a kötelezettség 25,8 millió 6
euró 2008-ban pedig 20,29 millió euró, tehát a cél 2011-ben 24,59 millió euró. A különbözet 5,3 millió euró, melyet még idén ki kell fizetni. és a KMR-re kell nagyon koncentrálni. Még a nyári szünet elıtt lépni kell annak érdekében, hogy a forrásvesztés elkerülhetı legyen. -
Az MB elnöke elmondta, hogy a forrásvesztés kockázata magas, de azt meg kell érteni, hogy miután az elektronikus kormányzattal kapcsolatos fejlesztési forrásokra igen nagy igény jelentkezik a kormányzati szférában és a források fölött komoly vita van, ami nehezíti, hogy a sok igény közül mi az, amit ki tudnak elégíteni és mi az, amit nem. A hosszas egyeztetési folyamatokat követıen rövid idın belül megszületnek azok a kormányzati döntések, amelyek a teljes rendelkezésre álló forrás felosztásáról szólnak.
-
Az IH vezetıje elmondta, hogy az n+3 szabály teljesülésének kockázata nem új kelető felismerés. A KMR esetében, a 3. prioritásnál van a legmagasabb kockázat. Az Irányító Hatóság a közremőködı szervezet és a szakminisztériumok bevonásával igyekszik a kockázatot minimalizálni, melynek több módja is van: folyamatok gyorsítása, rövidebb átfutási idejő projektek generálása, EU Bizottsággal tovább folytatják az eszmecserét az OP módosításáról. Az OP módosítás kapcsán szintén figyelembe lesz véve a forrásvesztés veszélye.
-
Az MB elnöke megemlítette, hogy új közbeszerzési törvény készül, mely egyszerőbb, gyorsabb és átláthatóbb eljárásokat tesz lehetıvé. A folyamat felgyorsítására elmondta, hogy a minisztériumban 1 napnál többet nem szoktak foglalkozni 1 üggyel, hanem továbbadják a következı szereplınek.
-
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelıs helyettes államtitkárság képviselıje elmondta, hogy a KMR források felhasználásának kérdése neuralgikus pontja az EKOP források felhasználásának. Javasolta, hogy ha az Irányító Hatóság egyeztet az Európai Bizottsággal, akkor kiemelten kezeljék ezt a kérdéskört és felhívta a figyelmet arra a szakmai problémára, hogy a kormányzati informatikában nehezen értelmezhetı a régiós lehatárolás, tehát országosan egységes nagy rendszereknél valóban problémás elvágni egy fejlesztést a KMR határánál és az lenne a kérése, hogy a forrásvesztés elkerülése érdekében az Európai Bizottság képviselıje tanúsítson némi rugalmasságot, hogy a közös célok megfelelıen teljesülni tudjanak.
-
Az Európai Bizottság Regionális Politikai Fıigazgatóságának képviselıje jelezte, hogy nem akar diktálni, de talán érdemes lenne átgondolni a pénz költését a 2. prioritáson. A KMR a legsőrőbben lakott terület, így szinergiát lehetne elérni, például egy bizonyos területen kormányszolgáltatás nyújtásával.
5. napirendi pont: Tájékoztató az ÁROP 2011-2013-as elfogadott akciótervérıl -
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási stratégiáért felelıs helyettes államtitkárság képviselıje röviden bemutatta, hogy a korábbi MB ülésen megvitatott AT-hez képest milyen változások következtek be. 2 tartalmi változás mellett 2 technikai jellegő módosulás is történt az AT-ben: ahol nem lehet pontosan megállapítani, hogy mekkora keretösszegre lesz szükség, két összevont keretet állapítottak meg: Ágazati prioritásokat megvalósító kiemelt projekt keret és az Önkormányzatok új feladatainak ellátását támogató pályázat a konvergencia régióban. A támogatható tevékenységek között benne van minden olyan projekt összevont keretben, amelyet korábbi ülésen elfogadtak.
FK_ATmod_elıadás_ MB_20110617.ppt
7
-
Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Fıigazgatóságának delegáltja kérte, hogy az AT-bıl kikerült és újonnan bekerült konstrukciók hátterérıl készüljön el egy rövid összefoglaló anyag.
-
Az IH vezetıje jelezte, hogy természetesen az MB tagjai tájékoztatva lesznek az akciótervbıl kikerült, illetve újonnan bekerült projektek rövid tartalmáról.
-
A Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület képviselıje felvetette, hogy miért nem kerül elıírásra folyamatmenedzsment eszköz használata a nagy projekteknél. Informatikai rendszerek valósulnak meg úgy, hogy a folyamatok változásait nem lehet követni. Wordben vagy Excelben írják le a folyamatokat, márpedig a nagy rendszereknél elég gyakori a változás.
-
Az MB elnöke is a folyamatmenedzsment IT eszköz használatának a híve, mert nyílt forráskódú eszközökben nagy kínálat van.
-
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási stratégiáért felelıs helyettes államtitkárság tájékoztatásul elmondta, hogy az AT elfogadását követıen június 27-én tervezik az összes potenciális kedvezményezettel egy megbeszélés lefolytatását, hogy tájékoztassák ıket a tervezési útmutatók kibocsátásának ütemezésérıl, a kedvezményezettekre háruló feladatokról , a gyorsítási lépésekrıl, valamint a támogatási szerzıdések megkötésérıl és a projektek kezelésérıl. Szeretnék a folyamatokat gyorsítani és átlátni, hogy az egyes projekteknél hogyan haladnak elıre a folyamatok és folyamatosan monitoringozni fogják a kedvezményezetteknél felmerülı problémákat annak érdekében, hogy nehogy forrásvesztés következzen be a következı években, miközben a Magyary programot is végre kell hajtani. Ebben kérte minden minisztérium és partnerének segítségét és közremőködését.
6. napirendi pont: Az EKOP 2011-2013-as AT megtárgyalása -
Az MB elnöke tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2011. június 15-én jelent meg az EKOP 2011-2013. évi akcióterve, mely jelenleg 4 kiemelt projektet tartalmaz. A 4 projektbıl 2 már az MB februári ülésén megtárgyalásra került. A másik 2 projekt, mely még nem szerepelt: E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ létrehozása elnevezéső konstrukció – A projektben szerepel nyílt forráskódú megoldás, melyet az államigazgatáson belül szők körben használnak. A licenszdíjas szolgáltatásokat annak drágasága miatt nem vásárolják meg az igazgatási szervek, ezért is fontos lenne nyílt forráskódú megoldások használata, melynek használatát nem ismerik az igazgatásban – képzéseket kell tartani, bevezetés támogatást kell nyújtani, illetve a hazai és uniós legjobb gyakorlatokat össze kell győjteni. Fenntartási oldalról - a projektet tekintve – fontos, hogy elızetes felmérés alapján több minisztérium és állami és piaci szervezet a Központ leendı szolgáltatását igénybe kívánja venni. A másik kiemelt konstrukció A hivatalos lapok kiadási folyamatának modernizálása. A Magyar Kormány hivatalos fórumaa Magyar Közlöny, melynek hivatalos megjelenésének elsıdleges formája az internetes megjelenés, ahol fontos a határidıben történı elérhetıség. Az informatikai biztonsági feltételeket, a digitális szerkesztıség technikáját fogja biztosítani a projekt.
-
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelıs helyettes államtitkárság képviselıje röviden ismertette az ESR – az egységes európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer elnevezéső konstrukciót. Az elıkészítı munka jól halad, a projekt megalapozását az adja, hogy Magyarország a csatlakozáskor vállalta, hogy az egységes segélyhívó rendszert a lefektetett uniós szabályozás alapján megvalósítja. 2006-ban elindult kötelezettségszegési eljárás keretében megállapították ennek elmulasztását. Jelenleg a rendszer úgy mőködik, hogy egy hívásfogadás és egy átkapcsolás történik, ehhez kapcsolódóan a mentési és tevékenységi irányítás hosszú ideig elhúzódhat, ami emberi életeket veszélyeztet. A projektnek több nyertese is lehet: az állampolgár (gyorsaság), közigazgatás (hatékonyságnövekedés), állam (kötelezettségszegési 8
eljárás indításának a kockázata csökken). A projektben részt vesz a Belügyminisztérium és szervezetei, az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság, az Országos Rendır-fıkapitányság, a Nemzeti Erıforrás Minisztérium és az Országos Mentıszolgálat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye, a Kormányzati Informatikai Ügynökség, mely a projektgazda szerepét tölti be. -
A Belügyminisztérium delegáltja megkérdezte, hogy a 112-es fejlesztéshez kapcsolódó projekttel - amely a hálózat fejlesztését szolgálta volna – mi történt.
-
Az MB elnöke jelezte, hogy miután ezekrıl a projektekrıl kormánydöntés nem született, ezért még nem tud tájékoztatni róla – a döntés idıpontja még júniusban várható.
-
A Belügyminisztérium delegáltja érdeklıdött, hogy mikor lehetne akár kormányzati szereplık között bıvebbet tudni. A kapcsolódó fejlesztés nélkülözhetetlen a segélyhívó rendszer megvalósításához, az tényleg meg tudjon valósulni határidıre és annak teljes mőszaki tartalmával.
-
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelıs helyettes államtitkárság képviselıje említette, hogy a projektrıl szóló megbeszéléseken aktívan részt vesznek a Belügyminisztérium kollégái is. Azt javasolta, hogy a projektelıkészítés keretében foglalkozzanak ezzel a kérdéskörrel.
-
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége delegáltja elmondta, hogy jó, ha a Kompetencia Központ létrejön, aminek egyik feladata kell, hogy legyen az átjárhatóság kérdése. A technológiai megvalósíthatóságot projektenként kell megvizsgálni: a licenszköltség a projektnek egy eleme, viszont a költséghatékonyság vizsgálatát az egész projekt esetében kell vizsgálni. Kérdezte, hogy az ESR projekt jelenleg milyen fázisban van és milyen határidıkkel fog megvalósulni.
-
Az MB elnöke elmondta, hogy az átjárhatóság fontos dolog, az NFM és a KIM az elmúlt hónapokban lépéseket tett az open dokumentum formátum használatának elısegítésében. Egyrészt szabályozási feladatokat kell megoldani, másrészt a Központ tevékenysége erre irányulna. Valóban a teljes projekthatékonyságot kell figyelembe venni 1-1 szoftver területnél, ebben viszont nagy segítség a hazai és uniós gyakorlatok, melyek jelzik, hogy mely területeken érdemes foglalkozni nyílt forráskódú szoftverek bevezetésével.
-
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelıs helyettes államtitkárság képviselıje elmondta, hogy a megjelent jogszabályban az ESR konstrukció tervezett indítása 2011. II. negyedév. A tanulmány jó készültségi szinten áll, melyet rövid idın belül a kapcsolódó projekt adatlappal be szeretnének nyújtani a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. A teljes pályázati csomag várhatóan a nyáron elkészül és benyújtásra tud kerülni. A tervezett befejezés idıpontja 2013. I. félév, ami reálisan tartható.
7. napirendi pont: Egyéb Az ülés zárásaként az MB elnöke megköszönte a jelenlévıknek az ülésen való részvételt.
9
Az ÁROP és EKOP MB 2011. június 17-i ülésének részvételi listája Tagok
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
dr. Gál András Levente
NFÜ - KÖZIG IH
Csapody Dániel Ferencz Dóra
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége
Nagy Tímea
A Környezet és Természetvédı Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója
Dönsz-Kovács Teodóra
Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács
Borbíró Fanni
Roma delegált, Országos Roma Önkormányzat
Csonka Sándor
Országos Fogyatékosügyi Tanács Országos Érdekegyeztetı Tanács Munkáltatói Oldal Országos Érdekegyeztetı Tanács Munkavállalói Oldal
Fehér József
Köztisztviselık Szakmai Szervezeteinek Szövetsége Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Vicze Gábor
Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület
Dr. Futó Iván
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási Farkas Krisztina stratégiáért felelıs helyettes államtitkárság Horváth Viktor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eközigazgatásért felelıs helyettes államtitkárság
Fekete Gábor
Nemzetgazdasági Minisztérium
Pogácsás Péter
Nemzeti Erıforrás Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium
Szabó Teréz Krisztina
Belügyminisztérium
Bagosi Borbála
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelıs helyettes államtitkárság
Kópiás Bence
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Horváth Lajos
Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelıs Lajtár Mónika államtitkárság Tanácsadói minıségben résztvevı állandó tagok
Európai Bizottság, Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság
Márton Attila
Európai Bizottság, Regionális Fıigazgatóság
Kyriacos Ktenas
Magyar Államkincstár - Igazoló Hatóság
Szász Ágnes
Nemzetgazdasági Minisztérium - Központi Harmonizációs Egység
dr. Tóth Gábor
Európai Támogatásokat Auditáló Fıigazgatóság
Vincze Katalin 10
Nyugat-Dunántúli RFT Közép-Dunántúli RFT Észak-Magyarországi RFT Dél-Alföldi RFT Dél-Dunántúli RFT
dr. Sitányi László
Észak-Alföldi RFT Közép-Magyarországi RFT VÁTI NKft.
Polgár Tibor
11
