Ember és természet. műveltségterület. Fizika évfolyam

Ember és természet

műveltségterület

Fizika 7-8. évfolyam

Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013

Ajánlás A fizika tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál felhasznált dokumentumok: – NAT 2012 (110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet – EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.10 – Mozaik Kiadó kerettanterve – a Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelési Programja – a Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2010. évi helyi tanterve

A TANTERV TARTALMAZZA: 7-8. évfolyamon a fizika tantárgyra vonatkozóan: – A tantárgy céljait feladatait, fejlesztési követelményeket. – A tantárgy óraterveit. – Az értékelési elveket. – A tankönyv kiválasztásának elveit. – Az évfolyamok tananyagának témáit. – A továbbhaladás feltételeit. – Az év végi követelményeket. – Az iskola beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit.

Az átdolgozást végezte: 7. – 8. évfolyam:

Baráth Béla

_______________________

Szabóné Dóra Mónika

_______________________

Szolnok, 2013. március 31.

EMBER ÉS TERMÉSZET

FIZIKA 7-8. ÉVFOLYAM

A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt legalapvetőbb törvényszerűségeit igyekszik megismertetni a diákokkal. A törvényszerűségek harmóniáját és alkalmazhatóságuk hihetetlen széles skálatartományát megcsodálva bemutatja, hogyan segíti a tudományos módszer a természet erőinek és javainak az ember szolgálatába állítását. Olyan ismeretek megszerzésére ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel egész életpályájukon hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának fenntartásához, a tartós fejlődéshez és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél kevésbé okozzunk sérülést. Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetünkben. A természettudomány és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének megértésére, a világ jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe foglalására. A természet törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági előnyöket jelent, de ezen túl szellemi, esztétikai örömöt és harmóniát is kínál. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerik az alapvető fizikai jelenségeket és az azokat értelmező modellek és elméletek történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk vezető megismerési módszereket. A fizika tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy a felfedezések és az azok révén megfogalmazott fizikai törvények nemcsak egy-egy kiemelkedő szellemóriás munkáját, hanem sok tudós századokat átfogó munkájának koherens, egymásra épülő tudásszövetét jelenítik meg. A törvények folyamatosan bővültek, és a modern tudományos módszer kialakulása óta nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Az egyre nagyobb teljesítőképességű modellekből számos alapvető, letisztult törvény nőtt ki, amelyet a tanulmányok egymást követő szakaszai a tanulók kognitív képességeinek megfelelő gondolati és formai szinten mutatnak be, azzal a célkitűzéssel, hogy a szakirányú felsőfokú képzés során eljussanak a választott terület tudományos kutatásának frontvonalába. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkedhetnek a természet tervszerű megfigyelésével, a kísérletezéssel, a megfigyelési és a kísérleti eredmények számszerű megjelenítésével, grafikus ábrázolásával, a kvalitatív összefüggések matematikai alakú megfogalmazásával. Ez utóbbi nélkülözhetetlen vonása a fizika tanításának, hiszen e tudomány fél évezred óta tartó diadalmenetének ez a titka. Fontos, hogy a tanulók a jelenségekből és a köztük feltárt kapcsolatokból leszűrt törvényeket a természetben újabb és újabb jelenségekre alkalmazva ellenőrizzék, megtanulják igazolásuk vagy cáfolatuk módját. A tanulók ismerkedjenek meg a tudományos tényeken alapuló érveléssel, amelynek része a megismert természeti törvények egy-egy tudománytörténeti fordulóponton feltárt érvényességi korlátainak megvilágítása. A fizikában használatos modellek alkotásában és fejlesztésében való részvételről kapjanak vonzó élményeket és ismerkedjenek meg a fizika módszerének a fizikán túlmutató jelentőségével is. A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a műszaki-természettudományi mellett az egészségügyi, az agrárgazdasági és a közgazdasági szakmai tudás szilárd megalapozásában sem nélkülözhető a fizika jelenségkörének megismerése.

3



Célok és feladatok Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a 7– 8. évfolyamon a fizika tantárgy tanításának és tanulásának legfőbb célja és feladata a tanulók felvértezése mind a személyiségük, tudásuk, készségük és képességük, mind a gondolkodásuk fejlesztésével arra, hogy majd boldoguljanak, helytálljanak magánéletükben, élethivatásukban és a 21. századi társadalomban. Ennek érdekében a NAT Ember és Természet műveltségterülete előírásainak megfelelően a legfőbb feladat a természettudományos és más alapkompetenciák fejlesztése, a gyermekekben ösztönösen meglévő kíváncsiság és tudásvágy megerősítése, a sikerélmény biztosítása, a tantárgy megszerettetése, a fizika további tanulásának érzelmi és értelmi magalapozása. A fizika alaptudomány, mert saját, a többi természettudomány alapjául is szolgáló fogalomrendszere, alapelvei és törvényei vannak. Ezért bizonyos előismereteteket a többi reál tantárgy tanításához a fizikának kell biztosítania. A fizikának meghatározó szerepe és felelőssége van a természet megismerésében és védelmében, a technika fejlesztésében és az ahhoz való alkalmazkodásban is. A tanítási-tanulási folyamatban központi szerepet kell biztosítani legfontosabb szereplőknek, a tanulóknak. Ezért: Figyelembe kell venni a tanulók többségére jellemző életkori sajátosságokat; Minél aktívabb szereplővé kell tenni őket a tudás megszerzésében (tanulói kísérletek, a bemutatott kísérletek közös elemzése, önálló adatgyűjtés stb.); gondoskodni kell a többség sikerélményéről, mert ez a legfontosabb tényezője a tantárgy megszerettetésének, tehát érzelmileg és értelmileg is hozzá kell kötni a tanulókat a fizikához; mivel a tanulók azt az ismeretet, gondolatot fogadják be legkönnyebben, ami jól kapcsolódik a már meglévő ismereteikhez, tudásuk bővítésénél építeni kell a korábban megszerzett iskolai vagy iskolán kívüli konkrét tapasztalataikra, ismereteikre. Érdemes ezeket az egyes témák feldolgozása előtt céltudatosan feleleveníteni, bővíteni; Figyelembe kell venni, hogy a tanulók ebben az életkorban egyre több területen képesek az elvontabb (absztrakt, formális) gondolkodásra. Ezt nagymértékben erősíti, fejleszti, ha azt megfigyelések, kísérletek, mérések, ezek elemzése előzi meg, és a későbbi gyakorlati alkalmazások igazolják helyességüket; A tanulók ismerjék meg és gyakorolják be a hagyományos és a korszerű ismeretszerzési módszereket és a korszerű eszközök alkalmazását, mert ezzel hatékonyabbá és könnyebbé tehetjük munkájukat; Lehetőséget kell adni csoportmunkára, mert az jellemformáló, és felkészíti őket a felnőttkori feladatok elvégzésére. Fejlesztési feladatok A fizika tanulása, tanítása nem lehet öncélú (csak a fizikai tartalomra figyelő), formális (csak a jelenségek, fogalmak, törvények stb. emlékezeti tudását segítő és elváró). Ezért ezt a

4



műveltségi területet az egész természettudomány és az általános műveltség részeként kell feldolgozni úgy, hogy a fizika minél több szállal kapcsolódjon ezekhez. Közös munkával (a tanulókkal és a többi kollégával) el kell érni, hogy a tanulók döntő többsége elinduljon és évről évre előrelépjen azon a fejlődési folyamaton, amelynek eredményeként 18 éves korára képes lesz: Tájékozódni a természetben, a társadalomban, a rázúduló információhalmazban, felismerni abban a helyét és feladatait, és ezek ismeretében képes lesz rendszerben gondolkodni és önállóan cselekedni; Megismerni az ehhez szükséges fizikai jelenségeket, fogalmakat, törvényszerűségeket életkorának megfelelő alkalmazási szinten és kialakítani önmagában az olyan logikus (a természettudományokra jellemző, de általánosan felhasználható) gondolkodásmódot, így tudatosan tudja, hogy döntéseiben mit vegyen figyelembe; Észrevenni a kapcsolatot a fizika fejlődése és a társadalom változása, a történelmi folyamatok kialakulása között, megismerni, értékelni a legkiválóbb fizikusok munkásságát, tudományos eredményeit, ezek hatását az emberiség életére. Felismerni, hogy miben tehetséges, és ez alapján meghatározhatja azt az életpályát, amire sikeresen felkészülhet. Biztosítani kell a tanulóknak, hogy: Irányítással vagy önállóan, egyedül vagy csoportosan megtervezhessenek és végrehajthassanak megfigyeléseket, kísérleteket, ezek elemzését, közös értékelését és az eredményeket szakmailag és nyelvileg is helyesen fogalmazzák meg. Ismerjék és alkalmazzák a balesetvédelmi szabályokat. Hagyományos mérőeszközök (mérőszalag, óra, hőmérő, mérleg, rugós erőmérő, feszültség- és áramerősség-mérő stb.) és ezek korszerű változatát alkalmazhassák; az ismeretszerzés minél többféle lehetőségét (könyvtár, számítógép, internet, multimédiás eszközök stb.) felhasználják; A fizikai ismeretek rendszerében felismerjék, hogy melyek azok az alapvető fogalmak, elvek, törvények, amelyekre a rendszer épül. Ezekkel kiemelt hangsúllyal kell foglalkozni, pl.: az anyag és ennek mindkét fajtája (a részecskeszerkezetű, ill. a mező), valamint legfontosabb tulajdonságaik (halmazállapot, tehetetlenség, gravitáló képesség, a kölcsönható képesség, mágneses és elektromos tulajdonság stb.); a megmaradási törvények; a tér, idő, tömeg elemi szintű értelmezése. Észrevegyék és tudatosan használják az a) anyag, test, változási folyamatok, b) ezek tulajdonságai, c) az ezeket jellemző mennyiségek összetartozó, de alapvetően különböző jellegű fogalmát. Értsék az energia és energiaváltozás (munka, hőmennyiség) mint mennyiségi fogalmak jelentőségét az állapot és az állapotváltozás általános jellemzésében, az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználatok szakmailag helyes értelmezését és annak elfogadását, hogy ezek célszerű, egyszerűsített kifejezések, pontatlanok ugyan, de használatuk mégis elfogadható, ha tudjuk, mit jellemezzünk velük.

5



A fizika tantárgy a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek és kulcskompetenciák közül különösen az alábbiak fejlesztéséhez járulhat hozzá: Természettudományos kompetencia: A természettudományos törvények és módszerek hatékonyságának ismerete, az ember világbeli helye megtalálásának, a világban való tájékozódásának elősegítésére. A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, megértése; a fontosabb technikai vívmányok ismerete; ezek előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete; az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete. Szociális és állampolgári kompetencia: a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés; kompromisszumra való törekvés; a fenntartható fejlődés támogatása; a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés. Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a témával kapcsolatban, mind írásban, a különböző gyűjtőmunkák esetében, mind pedig szóban, a felelések és prezentációk alkalmával. Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek alkalmazása az ismeretszerzésben, a mennyiségi fogalmak jellemzésében és a problémák megoldásában, ami a 7–8. osztályban csak a négy alapműveletre és a különböző táblázatok elkészítésére, grafikonok rajzolására és elemzésére korlátozódik. Digitális kompetencia: információkeresés a témával kapcsolatban, adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása, felhasználása, grafikonok készítése. Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult ismeretek, a saját és mások élettapasztalatainak felhasználása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számbavétele. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása. Mindezekre és sok más sikeres fejlesztésre és a sikerélmény széleskörű biztosítására a legalkalmasabb módszer a gyermekközpontú, az életkori sajátosságokat tiszteletben tartó, gyakorlati szemléletű, rendszerben gondolkodtató, színvonalas fizikatanítás. Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;

6



a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyek több éven keresztül használhatók; amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal (pl. veszélyes, időigényes kísérletekről készült filmek, animációk) 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. szükség esetén önálló tanulásra alkalmas

Javasolt taneszközök A természetről tizenéveseknek Fizika 7. és Fizika 8. (tankönyv, munkafüzet, tudásszintmérő feladatlap, mozaBook, mozaWeb*). Iskolai tanulói kísérleti eszközök, tanári demonstrációs eszközök, interaktív tábla, számítógép, projektor stb.

Évfolyam

A tantárgy heti A tantárgy évi óraszáma A fejezetekhez javasolt óraszáma (a felhasznált10 %-kal) órák összege

7.

1,5

54 (= 49 +5)

44

8.

1,5

54 (= 49 +5)

44

Az egyes fejezetekhez javasolt tanórák száma, ami a fejezetek „Órakeret” rovatában sorrendben található az ismétlés, ellenőrzés és hiánypótlás óraszámát is tartalmazza. Mivel a fejezetekhez javasolt tanórák számának összege nem éri el az éves óraszám 90%-át, a különbség az év eleji emlékeztetőt, a tanév végi összefoglalást, ismétlést, kísérletek és mérések elvégzését, és az elmaradó tanórák pótlását szolgálja.

7



Az értékelés alapgondolatai Az értékelés leggyakoribb területei: Az önálló és közös tanulói tevékenységek (pl. megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, felismerés, megállapítás, összehasonlítás, következtetés, elemzés stb.) megfigyelése alapján történő minősítés. Szóbeli feleltetés. Írásbeli munkák ellenőrzése és értékelése (pl. munkafüzet, munkalap, feladatlap, témaközi-, témazáró dolgozat stb.). Az egyéni (órán kívüli) adatgyűjtések, megfigyelések, ”kutatások”, megbeszélése, minősítése.

Értékelési szempontok A tanulók: Elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat, törvényeket? Tudnak-e válaszolni egyszerű ténykérdésekre? Felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, kölcsönható partnereket, ezek kapcsolatát? Felismerik-e az azonosságot, a hasonlóságokat, különbözőségeket? Tudnak-e adott tulajdonságok alapján csoportosítani. Illetve a megadott csoportoknál felismerik-e a halmazképző fogalmakat, szempontokat? Miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket irányítássál, később önállóan elvégezni, ezek eredményeit feljegyezni, tapasztalataikról, megállapításaikról beszámolni? Hogyan használják a szaknyelvet? Milyen szintű a feladatokat felismerő, megértő és megoldó képességük? Tudják-e ismereteiket, képességeiket alkalmazni? stb.

Diagnosztikus értékelés: Év eleji felmérés (előző év anyaga; szintfelmérés; csoportbeosztás szükségessége; szükséges korrekciók megállapítása.) Formatív: Feladatlapok megoldása Szóbeli felelet Otthoni munka értékelése Csoportmunka: kísérletek, mérések

8



Projekt és gyűjtőmunka, illetve annak dokumentálása Füzetvezetés esztétikája Versenyeken, vetélkedőkön szereplés az elért eredmények függvényében

Szummatív: Témazáró dolgozatok Komplex természettudományos felmérés 8 évfolyamon. Írásbeli munkák értékelésénél alkalmazott %-határok:

Jeles:

90 – 100 %

Jó:

75 – 89 %

Közepes

50 – 74 %

Elégséges

35 – 49 %

Elégtelen:

0 - 34 %

9



7. tanév A tematikai egységek címe

Óraszámok: (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés.) (1,5 ; 1,5)

Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások

12

Mozgások

18

Nyomás

—

Energia, energiaváltozás

10

Hőjelenségek

10

Év végi összefoglalás, majd a felmerült hiányosságok pótlása

5

Az óraszámok összege

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

55

Természettudományos vizsgálati módszerek kölcsönhatások

Órakeret: 12

A tulajdonság és mennyiség kapcsolata. A mérés elemi fogalma. Hosszúság-, idő-, hőmérséklet-, tömegmérés gyakorlati ismerete. A megfigyelés és a kísérlet megkülönböztetése. A tömeg és térfogat elemi fogalma. Együttműködési képesség fejlesztése. A tudományos megismerési módszerek bemutatása és gyakoroltatása.

Tantárgyi fejlesztési célok

Képességek fejlesztése megfigyelésre, az előzetes tudás mozgósítására, hipotézisalkotásra, kérdésfeltevésre, vizsgálatra, mérés tervezésére, mérés végrehajtására, mérési eredmények kezelésére, következtetések levonására és azok kommunikálására.

10



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A természetismeretben tanultak Ismeretek felelevenítése. rendszerezése.

felidézése, Természetismeret 5. évfolyam: I. Az anyag és néhány fontos Milyen kísérleteket láttatok és tulajdonsága; IV. végeztetek az 5. osztályban Állandóság és változás természetismeret-órán? Fényképek, ábrák, saját környezetünkben, kölIsmeretek: c. tapasztalatok alapján a veszélyek csönhatások A tanulói kísérleti munka megfogalmazása, megbeszélése. fejezetek. szabályai. Veszélyforrások (hő, Csoportmunkában veszélyre Technika, életvitel és vegyi, elektromos, fény, hang figyelmeztető, helyes magatartásra gyakorlat: baleset- és stb.) az iskolai és otthoni ösztönző poszterek, táblák egészségvédelem. tevékenységek során. készítése. Magyar nyelv és irodalom: kommunikáció. A megfigyelőképesség ellenőrzése Kémia: a kísérletek célja, tervezése, Megfigyelés. Leírás, egyszerű feladatokkal. összehasonlítás, csoportosítás. Szempontok megfogalmazása je- rögzítése, tapasztalatok Céltudatos megfigyelés. lenségek megfigyelésére, a megfi- és következtetések. A természet megfigyelésének gyelés végrehajtására és a megfifontossága a tudósok gyelésről szóbeli beszámoló. Ismeretek:

természettörvényeket munkájában.

feltáró Megfigyelések dokumentálása.

Problémák, alkalmazások:

rögzítése,

Hosszúság, terület, térfogat, Földrajz: időzónák a Hogyan kell használni a tömeg, idő, hőmérséklet stb. Földön. mérése, meghatározása különböző mérőeszközöket? csoportmunkában, az eredmények Mire kell figyelni a egyéni feljegyzése. Történelem, társadalmi leolvasásnál? és állampolgári ismeretek: az Hogyan tervezzük meg a mérési Mérési javaslat, tervezés és időszámítás kezdetei a folyamatot? végrehajtása az iskolában és a különböző kultúrákban. Hogyan lehet megjeleníteni a tanuló otthoni környezetében. mérési eredményeket? Hipotézisalkotás és értékelés a Mire következtethetünk a mérési eredmények rendszerbe Matematika: mértékegységek; mérési eredményekből? szedett ábrázolásával. megoldási tervek Mérőeszközök a mindennapi Előzetes elképzelések számbavé- készítése. életben. tele, a mérési eredmények elem-

11






zése (táblázat, grafikon). Ismeretek: Mérőeszközök használata.

Egyszerű időmérő eszköz A mért mennyiségek mérték- csoportos készítése. egységei és átváltásai. A tömeg és a térfogat nagyságának elkülönítése. (Jellegzetes tévképzet: a két mennyiség arányos kezelése.) Önálló munkával különféle információhordozókról az élővilág, az épített környezet és az emberi tevékenység hosszúság- és időbeli méretadatainak összegyűjtése tanári és önálló feladatválasztással. Kulcsfogalmak/ Test – tulajdonság – mennyiség. Megfigyelés, mérés, mértékegység, átlag, becslés. fogalmak


Előzetes tudás

Mozgások

Órakeret: 18

A sebesség fogalma (hétköznapi tapasztalatok alapján). A sebességváltozást eredményező kölcsönhatások és a különféle erőhatások felismerése.

A hétköznapi sebességfogalom pontosítása, kiegészítése. Az egyenletes mozgás vizsgálata és jellemzése. Lépések az Tantárgyi fejlesztési átlagsebességtől a pillanatnyi sebesség felé. A mozgásállapot és a lendületfogalom előkészítése. célok A közlekedési balesetvédelmi szabályok tudatosítása, a felelős magatartás erősítése.

12





Milyen mozgásokat ismersz?

Mozgással kapcsolatos élmények Miben különböznek és miben tapasztalatok, felidézése, elmondása egyeznek meg ezek? (közlekedés, játékszerek, sport). Ismeretek: Mozgásformák eljátszása (pl. Hely- és helyzetváltozás. rendezetlen részecskemozgás, Mozgások a Naprendszerben keringés a Nap körül, égitestek (keringés, forgás, becsapódások). forgása, a Föld–Hold rendszer kötött keringése). Körmozgás jellemzői (keringési A mozgásokkal kapcsolatos idő, fordulatszám). megfigyelések, élmények A testek különböző alakú szabatos elmondása. pályákon mozoghatnak (egyenes, kör, ellipszis= „elnyúlt kör” – a bolygók pályája).


Testnevelés és sport: mozgások. Magyar nyelv és irodalom: Petőfi és a vasút; Arany: a levéltovábbítás sebessége Prága városába a 15. században. Matematika: a kör és részei.

Problémák:

A viszonyítási pont Magyar nyelv és rögzítése, az irodalom: tájképek. Hogyan lehet összehasonlítani a megegyezéses mozgásokat? Milyen adatokat irányok rögzítése. Matematika: kell megadni a pontos Descartes-féle összehasonlításhoz? koordináta-rendszer és elsőfokú Hogyan lehet eldönteni, hogy ki függvények; vagy mi mozog? vektorok. Ismeretek: A mozgás viszonylagossága. Problémák:

Az egyenletes mozgás sebesMilyen sebességgel mozoghatnak ségének meghatározása az út és a környezetünkben található idő hányadosaként, a fizikai alkalmazása élőlények, közlekedési eszközök? meghatározás egyszerű esetekre. Mit mutat az autó, busz sebességEgyszerű iskolai kísérletek, mérőjének pillanatnyi állása? sportmozgások, közlekedési Hogyan változik egy jármű eszközök egyenes vonalú sebességmérője a mozgása során? mozgásának megfigyelése, Hogyan változik egy futball-labda ábrázolása út-idő grafikonon, és a

13

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek (fékidő), sebességhatárok. Matematika: arányosság, fordított arányosság. Földrajz: sebessége,

folyók






sebessége a mérkőzés során sebesség grafikus értelmezése. szélsebesség. (iránya, sebessége)? Miben más Az egyenes vonalú egyenletes ez a teniszlabdáéhoz képest? mozgásra egyszerű számítások Kémia: Ismeretek: elvégzése (az út, az idő és a reakciósebesség. sebesség közti arányossági A sebesség. összefüggés alapján). Mozgás grafikus ábrázolása. Következtetések levonása a A sebesség SI-mértékegysége. mozgásról. Az egyenes vonalú mozgás Az átlag- és a pillanatnyi gyorsulása/lassulása (kvalitatív sebesség fogalom értelmezése. fogalomként). Út-idő grafikonon a mozgás Átlagos sebességváltozás sebességének értelmezése, annak közlekedési eszköz egyenes felismerése, hogy a sebességnek vonalú mozgásának különböző iránya van. szakaszain. A gyorsulás értelmezése A sebességváltozás természete kvalitatív szinten mint az aktuális egyenletes körmozgás során. (pillanatnyi) sebesség változása. Ha akár a sebesség nagysága, Egymás utáni különböző akár az iránya változik, változó mozgásszakaszokból álló mozgásról beszélünk. folyamat esetén a sebesség változásának értelmezése.

A sebesség fogalmának alkalmazása különböző, nem mozgás jellegű folyamatokra is (pl. kémiai reakció, biológiai folyamatok). Jelenségek:

A tulajdonság és - annak Testnevelés és sport: a mennyiség lendület a sportban. Az egyik szabadon mozgó jellemzőjeés különbötestnek könnyebb, a másiknak kapcsolatának nehezebb megváltoztatni a zőségének felismerése. Technika, életvitel és sebességét. Az alap és a származtatott gyakorlat: mennyiség megkülönböztetése. Ismeretek: közlekedési szabályok, A tömeg. A tehetetlenség, mint balesetvédelem. tulajdonság, a tömeg mint

14



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek mennyiség Mértékegység.



fogalma.

A testek tömegének összekapcsolása a részecskemodellel (a tömeget a Problémák, jelenségek: testeket felépítő részecskék Minek nagyobb a tömege 1 liter tömegének összege adja). víznek, vagy 1dm3 vasnak? Minek nagyobb a térfogata 1kg víznek, vagy 1 kg vasnak? Azonos térfogatú, de különböző anyagból készült, illetve azonos Egyes anyagok sűrűségének anyagú, de különböző térfogatú kikeresése táblázatból, és a tárgyak tömege. sűrűség értelmezése. Ismeret: A sűrűség mint tulajdonság és Annak felismerése, hogy a test mint az anyagot jellemző mozgásállapotának mennyiség. megváltoztatása szempontjából a test tömege és sebessége egyaránt Jelenség: fontos. Nem mindegy, hogy egy kerékpár, vagy egy teherautó A mozgás és a mozgásállapot ütközik nekem azonos sebesség- megkülönböztetése. gel. Konkrét példákon annak A gyermeki tapasztalat a lendület bemutatása, hogy egy test megváltozása fogalmáról. Felhasználása a test lendületének mozgásállapotának és mindig más testekkel való mozgásállapot-változásának a kölcsönhatás következménye. jellemzésére: a nagy tömegű és/vagy sebességű testeket nehéz Annak a kísérletsornak a megállítani. gondolati elemzése és a Ismeretek: gondolatmenet bemutatása, A test lendülete a sebességtől és a amiből leszűrhető, hogy annak a testnek, amely semmilyen másik tömegtől függ. testtel nem áll kölcsönhatásban, A magára hagyott test nem változik a mozgásállapota: fogalmához vezető tendencia. vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy áll. A tehetetlenség törvénye.

15

Matematika: elsőfokú függvények, behelyettesítés, egyszerű egyenletek Kémia: a sűrűség; részecskeszemlélet.


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Jelenségek, kérdések:




Rugós erőmérő skálázása.

Milyen hatások következménye a Különböző mozgásállapot megváltozása. mérése a erőmérővel. Az erő mérése rugó nyúlásával.

testek saját

súlyának skálázású

Ismeretek: Az erőhatás, erő. Az erő mértékegysége: (1 N). Az erő mérése. A kifejtett erőhatás nagysága és az okozott változás mértéke között arányosság van. Az erőhatás, mint két test közötti kölcsönhatás, a testek mozgásállapotának változásában (és ezt követő alakváltozásában) nyilvánulhat meg. Problémák:

Demonstrációs kísérlet: két, Hogyan működik a rakéta? Miért gördeszkán álló gyerek erőmérők törik össze a szabályosan haladó közbeiktatásával, kötéllel húzza kamionba hátulról beleszaladó egymást – a kísérlet ismertetése, értelmezése. sportkocsi? Kapcsolódó köznapi jelenségek magyarázata, pl. rakétaelven A hatás-ellenhatás törvénye. működő játékszerek mozgása Minden mechanikai (elengedett lufi, vízi rakéta). kölcsönhatásnál egyidejűleg két erőhatás lép fel ezek egyenlő nagyságúak, ellentétes irányúak, két különböző testre hatnak, az erő és ellenerő jellemzi ezeket. Ismeretek:

Ismeretek: Az erő mint vektormennyiség.

Annak tudása, hogy valamely test Matematika: a vektor mozgásállapot-változásának fogalma. iránya (ha egy erőhatás éri)

16






Az erő vektormennyiség, megegyezik a testet érő erőhatás nagysága és iránya jellemzi. irányával (rugós erőmérővel mérve a rugó megnyúlásának irányával). Problémák:

A súrlódási erő mérése rugós Technika, életvitel és tapasztalatok gyakorlat: Miért nehéz elcsúsztatni egy erőmérővel, rögzítése, következtetések közlekedési ismeretek ládát? levonása. (a súrlódás szerepe a Miért könnyebb elszállítani ezt a a Hétköznapi példák gyűjtése a mozgásban, ládát kiskocsival? súrlódás hasznos és káros fékezésben). Mitől függ a súrlódási erő eseteire. Testnevelés és sport: nagysága? Kiskocsi és megegyező tömegű a súrlódás szerepe Hasznos vagy káros a súrlódás? hasáb húzása rugós erőmérővel, egyes sportágakban; speciális cipők következtetések levonása. salakra, fűre, terembe Érvelés: miért volt korszakalkotó stb. találmány a kerék. Ismeretek: Történelem, társadalmi és A súrlódás. állampolgári A súrlódási erő az érintkező ismeretek: a kerék felületek egymáshoz képesti felfedezésének elmozdulását akadályozza. jelentősége. A súrlódási erő a felületeket összenyomó erővel arányos, és függ a felületek minőségétől. Gördülési ellenállás. Közegellenállás jelenség szintű ismerete. Problémák:

Egyszerű kísérletek végzése, Matematika: vektorok. Miért esnek le a tárgyak a következtetések levonása: Földön? Miért kering a Hold a a testek a gravitációs mező Föld körül? hatására gyorsulva esnek;

Ismeret: A

gravitációs

a gravitációs erőhatás kiegyensúlyozásakor érezzük/mérjük a test súlyát, minthogy a súlyerővel kölcsönhatás, a szabadesésében akadályozott

17





gravitációs mező. Gravitációs erő. test az alátámasztást nyomja, A súly fogalma és a súlytalanság. vagy a felfüggesztést húzza; 1 kg tömegű nyugvó test súlya a ha ilyen erőhatás nincs, súlytalanságról beszélünk. Földön kb. 10 N. Kísérleti igazolás: rugós erőmérőre függesztett test leejtése erőmérővel együtt, és a súlyerő leolvasása – csak a gravitációs hatásra mozgó test (szabadon eső test, az űrhajóban a Föld körül keringő test) van a súlytalanság állapotában. (Gyakori tévképzet: csak az űrben, az űrhajókban és az űrállomáson figyelhető meg súlytalanság, illetve súlytalanság csak légüres térben lehet.) Jelenségek: Asztalon, lejtőn álló egyensúlya. Ismeretek:

Testek egyensúlyának vizsgálata. test Az egyensúlyi feltétel egyszerű esetekkel történő illusztrálása.

A kiterjedt testek egyensúlyának feltétele, hogy a testet érő erőhatások „kioltsák” egymás hatását.

Jelenségek: A csigán, pallóhintás levő testek Példák keresése az erőhatások forgásállapot-változtató egyensúlya. képességének szemléltetésére. Ismeretek: Az erőhatás forgásállapotot változtató képessége. A forgatónyomaték elemi szintű fogalma.

18



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Alkalmazások:

Egyszerű gépek. Emelő, csiga, lejtő. Ismeretek: Az egyszerű gépek alaptípusai és azok működési elve. Az egyszerű gépek esetén a szükséges erő nagysága csökkenthető, de akkor hosszabb úton kell azt kifejteni.




Az egyszerű gépek működési Technika, életvitel és elvének vizsgálata konkrét gyakorlat: háztartási példákon. eszközök, Példák gyűjtése az egyszerű szerszámok, gépek elvén működő eszközök mindennapos eszközök (csavar, használatára. ajtótámasztó ék, Alkalmazás az emberi test rámpa, (csontváz, izomzat) kéziszerszámok, mozgásfolyamataira. kerékpár). Tanulói mérésként/kiselőadásként az alábbi feladatok egyikének Történelem, elvégzése: társadalmi és arkhimédészi csigasor állampolgári összeállítása; ismeretek: arkhimédészi egyszerű gépek a háztartásban; csigasor, vízikerék a a kerékpár egyszerű gépként középkorban. működő alkatrészei; egyszerű gépek az építkezésen.

Viszonyítási pont, a mozgás jellemzői (sebesség, átlagsebesség, gyorsulás (kvalitatív), periódusidő, fordulatszám). A tehetetlenség és a tömeg, Kulcsfogalmak/ tömegmérés, sűrűség. fogalmak Erőhatás, erő, gravitációs erő, a súly, súrlódási erő, hatás-ellenhatás, Egyensúly. Forgatónyomaték.

19



Értékelés az I – II. téma anyagánál:

–

Jelesre vagy jóra értékelhető a tanuló teljesítménye, ha:

–

felismeri a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben;

–

megérti és tudja alkalmazni a hely és a mozgások vizsgálatánál a „viszonylagos” fogalmát;

–

kísérletre és megfigyelésre alapozva jellemzi az egyenletes és a változó haladó mozgást kvalitatív módon; ismeri és tudja alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, valamint az átlagsebességnek a meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton;

–

képes felismeréseiről, méréseiről, tudásáról szóban és írásban, valamint grafikonok, táblázatok készítésével beszámolni;

–

különbséget tud tenni a vizsgált jelenség szempontjából meghatározó, illetve elhanyagolható hatások között (pl. a szabadesésnél), érti az elhanyagolt hatások és megállapítások érvényességi határai között lévő kapcsolatokat;

–

tud megoldani egyszerűbb feladatokat a sebességgel kapcsolatban.

–

különbséget tud tenni a mozgás és a mozgásállapot között;

–

egyszerű esetekben felismeri a mechanikai kölcsönhatásokat és a bennük megnyilvánuló két hatást, valamint azt a két partnert, amely ezeket a hatásokat kifejti;

–

tudja dinamikailag értelmezni a tömeg és az erő fogalmát, valamint bevezetni azok mértékegységeit statikai módon;

–

tudja e témakörben egyszerű feladatokat következtetéssel és sűrűségnél képlet alkalmazásával is megoldani;

–

érti, hogy az erő miért iránymennyiség, és tudják ábrázolni;

–

tud különbséget tenni a gravitációs erő és a súly között;

–

ismeri a különféle erőhatásokat, azok legegyszerűbb következményeit, és értsék meg azokban a közös jelleget, hogy mindegyik mozgásállapot-változást hoz létre;

–

ismeri Galilei, Newton és Eötvös Loránd munkásságát.

Közepesre értékelhető a tanuló teljesítménye, ha: –


–

kísérletre és megfigyelésre alapozva jellemzi az egyenletes és a változó haladó mozgást kvalitatív módon; ismeri és tudja alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének,

20



valamint az átlagsebességnek a meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; –

képes felismeréseiről, méréseiről, tudásáról szóban és írásban, valamint grafikonok, táblázatok készítésével beszámolni;

–


–


–


–


–

tudja e témakörben egyszerű feladatokat következtetéssel és sűrűségnél képlet alkalmazásával is megoldani;

–

érti, hogy az erő miért iránymennyiség, és tudják ábrázolni;

–

tud különbséget tenni a gravitációs erő és a súly között;

–

ismeri Galilei, Newton és Eötvös Loránd munkásságát.

Elégségesre értékelhető a tanuló teljesítménye, ha: –


–


–


–


–


–

tudja e témakörben egyszerű feladatokat következtetéssel és sűrűségnél képlet alkalmazásával is megoldani; Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Órakeret: 10

A különféle kölcsönhatások, állapotváltozások felismerése. Erő, elmozdulás mennyiségi fogalma. A mennyiség mint a tulajdonság jellemzője.

21






Az energia fogalmának mélyítése. Az energiaváltozással járó folyamatok, termelési módok, kockázatainak bemutatásával az energiatakarékos szemlélet erősítése. Energiatakarékos eljárások. A természetkárosítás fajtái fizikai hátterének megértetése során a környezetvédelem iránti elkötelezettség, a felelős magatartás erősítése.



Problémák, általános erősítésére:

gondolatok az Jelenségek vizsgálata, szemléletmód megfigyelése során energiafajták megkülönböztetése (pl. a súrlódva mozgó test felmelegeKeressünk különféle módokat: désének megtapasztalása, a egy test felmelegítésére! megfeszített rugó mozgásba hoz testeket, a rugónak energiája van; egy vasgolyó felgyorsítására! a magasról eső test felgyorsul, a mi a közös ezekben a változátestnek magasabb helyzetében a sokban, és mi a különböző? gravitációs mezőnek nagyobb Van-e valami közös a különféle energiája van stb.). változásokban, ami alapján Annak megértése, hogy minden mennyiségileg össze lehet olyan hatás, ami hasonlítani azokat? állapotváltozással jár, legIsmeretek: általánosabban energiaváltozással Az energia elemi, leíró jellegű jellemezhető. fogalma. Az megváltozásai.

Órakeret: 10

energia

és

Eseti különbségtétel a munka Az energia megmaradásának fizikai fogalma és köznapi felismerése és értelmezése. fogalma között. Munkavégzés és a munka fogalma. A fizikai munkavégzés az erő és az irányába eső elmozdulás szorzataként határozható meg.

A hétköznapi munkafogalomból indulva az erő és a munka, illetve az elmozdulás és a munka kapcsolatának belátása konkrét esetekben (pl. emelési munka).

A munka mint az energiaváltozás A munka fizikai fogalmának

22

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ősember tűzgyújtási eljárása (fadarab gyors odavissza forgatása durva falú vályúban). Földrajz: energiahordozók, erőművek. Kémia: energia.

kötési






egyik fajtája. A munka és az definíciója arányosságok energia mértékegysége. felismerésével: az erő és az A testen végzett munka irányába eső elmozdulás szorzata. eredményeként változik a test (1 J = 1N·1 m) energiája, az energia és a munka mértékegysége megegyezik: neve joule (ejtsd: dzsúl). A joule jele: J. Jelenségek: Különféle munkavégzések vizsgálata, elemzése. Olyan esetek felismerése, amelyeknél az erőhatások ellenére nincs munkavégzés.

Ismeretek: Az energia különféle fajtái belső energia, „helyzeti” energia, mozgási energia, rugóenergia, kémiai energia, a „táplálék” energiája. A mozgó testnek, a megfeszített rugónak, a gravitációs mezőnek energiája van. Jelenségek, ismeretek:

Energiaátalakulások, energiafajták:

Konkrét energiafajták felsorolása (napenergia, szélenergia, vízenergia, kémiai energia /égés/), és példák ismertetése egymásba alakulásukra.

vízenergia, szélenergia, geotermikus energia, nukleáris energia, napenergia, fosszilis energiahordozók. Napenergia megjelenése a földi energiahordozókban.

23

Kémia: hőtermelő és hőelnyelő kémiai reakciók, fosszilis, nukleáris és megújuló energiaforrások (exoterm és endoterm reakciók, reakcióhő, égéshő).






gyakorlati Saját tevékenységekben végbemenő energiaváltozással járó folyamatok elemzése. Energia és társadalom. Az energiával kapcsolatos A köznapi nyelvben használt kapcsolatos köznapi szóhasználatok energiával kifejezések értelmezése (pl. értelmezése! energiaszállítás, energiaforrás, Miért van szükségünk energiatakarékosság, energiahorenergiaváltozással járó dozó, energia előállítás, stb.) és folyamatok létrehozására? annak belátása, hogy ez ugyan a Milyen tevékenységhez, milyen egyszerűsíti energiaváltozással járó folyamat szóhasználatot, de mindig tudni kell, hogy mit fejez ki valójában. szükséges? Ismeretek: energiatakarékosság Energiamérleg a családi háztól a Az szükségszerűségének megértése, Földig. az alapvető energiaforrások James Joule élete és jelentősége a megismerése. tudomány történetében.

24






Gyakorlati alkalmazások:

Annak felismerése, hogy egy Egyszerű gépek működésének jelenség több féle szempontból is vizsgálata energiaváltozások vizsgálható, és – ha helyes a következtetés – ugyanazt az szempontjából eredményt kapjuk.


Kémia: kémia az iparban, erőművek, energiaforrások felosztása és jellemzése, környezeti Annak elmagyarázása, hogy hatások, Jelenségek, problémák: miként vezethető vissza a (energiakészletek). fosszilis energiahordozók (szén, olaj, gáz) és a megújuló Földrajz: az A társdalom és a gazdaság energiaforrások (víz, szél, energiaforrások fejlődése egyre kevesebb biomassza) léte a Nap megoszlása a Földön, izomerőt igényel! sugárzására. hazai energiaforrások. A gépek működtetéséhez Energetikai önellátás üzemanyag kell. Mi ennek a és nemzetközi feltétele és mi a következménye? Részvétel az egyes energiaváltozással járó folyamatok, együttműködés. lehetőségek előnyeinek, Ismeretek: hátrányainak és alkalmazásuk kockázatainak megvitatásában, a tények és adatok összegyűjtése. A Energiaforrások: vita során elhangzó érvek és az ellenérvek csoportosítása, kiállítások, bemutatók készítése. Fosszilis energiahordozók és kitermelésük végessége. A vízenergia, szélenergia, megje- Projektlehetőségek a földrajz és a tantárgyakkal lenése a földi kémia együttműködve: energiahordozókban. Erőműmodell építése, erőműszimulátorok működtetése.

A geotermikus energia, a nukleáris energia, haszna, kára és Különböző országok energiaelőállítási módjai, azok veszélye. részaránya. A Föld alapvető energiaforrása a energiahordozók Nap. Az egyes energiahordozók Az felhasználásának módja, beszerzésének módjai (vasúti szénszállítás, kőolajvezeték és környezetterhelő hatásai. tankerek, elektromos hálózatok).

25






Jelenségek, problémák:

Az energiaváltozással járó Van, aki ugyanannyi idő alatt folyamatok jellemzése gyorsaság több munkát végez, mint mások. és hasznosság szempontjából. Hogyan jellemzik az ilyen szorgalmas és ügyes ember tevékenységét? Ismeret: A teljesítmény és a hatásfok fogalma.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Energia, energiaváltozás, energiamegmaradás. Munkavégzés, munka. Energiafajták: mozgási, belső-, rugalmas „helyzeti” energia. A megújuló energia: vízi, szél-, geotermikus, napenergia; A nem megújuló energia: fosszilis; Teljesítmény, hatásfok.


Előzetes tudás

Hőjelenségek

Órakeret: 10

Hőmérséklet-fogalom, csapadékfajták. Halmazállapotok és változásaik. Az energia fogalma és mértékegysége. Az energiaváltozások jellemzése. Az energia fajták sokfélesége. Az anyag egyik fajtájának részecskeszerkezete.

Az egyensúly (sok területre érvényes) fogalmának alapozása, mélyítése (egyensúlyi állapotra törekvés, termikus egyensúly). A részecskeszemlélet és az energiaváltozás kapcsolata. Az Tantárgyi fejlesztési anyagfogalom mélyítése. célok Az energiatakarékosság szükségességének beláttatása, az egyéni lehetőségek felismertetése. A táplálkozás alapvető energetikai vonatkozásai kapcsán az egészséges táplálkozás fontosságának beláttatása.

26





Problémák, jelenségek:

A környezet, a Föld, a jellegzetes Milyen hőmérsékletű anyagok Naprendszer hőmérsékleti értékeinek léteznek a világban? számszerű ismerete és Mit jelent a napi összehasonlítása. átlaghőmérséklet? Mit értünk a A víz-só hűtőkeverék közös „klíma” fogalmán? hőmérséklete alakulásának A víz fagyás- és forráspontja; a vizsgálata az összetétel Föld legmelegebb és leghidegebb változtatásával. pontja. A Nap felszíni hőmérséklete. A robbanómotor üzemi hőmérséklete. A Celsius-skála jellemzői, a Hőmérséklet-viszonyok a viszonyítási hőmérsékletek konyhában. ismerete, tanulói kísérlet alapján a hőmérő kalibrálási módjának A hűtőkeverék. megismerése. Ismeretek:


Biológia–egészségtan: az élet létrejöttének lehetőségei. Földrajz: hőmérsékleti viszonyok a Földön, a Naprendszerben. Matematika: mértékegységek ismerete. Kémia: a hőmérséklet (mint állapothatározó), Celsius-féle hőmérsékleti skála (Kelvin-féle abszolút hőmérséklet).

Nevezetes hőmérsékleti értékek. A Celsius-féle hőmérsékleti skála és egysége. Alkalmazások:

A legfontosabb hőmérőtípusok Matematika: Otthoni környezetben előforduló (folyadékos hőmérő, digitális grafikonok hőmérőtípusok és hőmérséklet- hőmérő, színváltós hőmérő stb.) értelmezése, készítése. megismerése és használata mérési helyzetek. egyszerű helyzetekben. Ismeret: Informatika: mérési Hőmérséklet-idő adatok felvétele, adatok kezelése, hőmérőtípusok. táblázatkészítés, majd abból feldolgozása. grafikon készítése és elemzése. A javasolt hőmérséklet-mérési gyakorlatok egyikének elvégzése: Pohárba kiöntött meleg víz Kémia: lehűlési folyamatának vizsgálata. tömegszázalék, (anyagmennyiségElektromos vízmelegítővel koncentráció). melegített víz hőmérséklet-idő függvényének mérése (melegedési görbe felvétele,

27






különböző mennyiségű vízre, különböző ideig melegítve is). Só-jég hűtőkeverék hőmérsékletének függése a sókoncentrációtól. A melegítés okozta változások megfigyelése, a hőmérséklet mérése, az adatok táblázatba rendezése, majd a hőmérséklet időbeli alakulásának ábrázolása, következtetések megfogalmazása. Hőmérséklet-kiegyenlítődési folyamatok vizsgálata egyszerű A hőmérséklet-kiegyenlítődés. eszközökkel (pl. hideg vizes A hőmennyiség (energia) zacskó merítése meleg vízbe). kvalitatív fogalma mint a Hőmérséklet-kiegyenlítéssel járó melegítő hatás mértéke. Egysége folyamatokra konkrét példák (1 J). gyűjtése; annak felismerése, hogy hőmennyiség (energia) cseréjével járnak. Ismeretek:

Földrajz: energiahordozók, a jéghegyek olvadása. Biológia–egészségtan: az emberi testhőmérséklet.

Kémia: „hőtermelő és hőelnyelő” folyamatok (exoterm Annak felismerése, hogy a közös és endoterm hőmérséklet a testek kezdeti változások). hőmérsékletétől, tömegüktől és anyagi minőségüktől függ.


jelenségek, A különböző halmazállapotok és Földrajz: a kövek azok legfontosabb jellemzőinek mállása a megfagyó víz hatására. sűrűségének változása megismerése.

A víz fagyás során. Jelentősége a vízi életre, úszó jéghegyek, a Titanic Tanári mérést követő katasztrófája. csoportmunka alapján a jég-víz Miért vonják be hőszigetelő keverék állandó intenzitású anyaggal a szabadban lévő melegítésekor fellépő jelenségek vízvezetéket? Miért csomagolják bemutatása a részleges be a szabadban lévő kőszobrokat? elforralásig, a melegedési görbe A halmazállapot-változásokkal felvétele és értelmezése. kapcsolatos köznapi tapasztalatok

Biológia–egészségtan: a víz fagyásakor bekövetkező térfogatnövekedés hatása a befagyás rétegességében és a halak áttelelésében.

Kémia:

28





(pl. ruhaszárítás, csapadékformák, forrasztás, az A mindennapi életben gyakori utak téli sózása, halmazállapot- halmazállapot-változásokhoz változások a konyhában stb.) kapcsolódó tapasztalatok, jelenségek értelmezése.

halmazállapotváltozások, fagyáspont, forráspont (a víz szerkezete és tulajdonságai). Keverékek szétválasztása, desztillálás, kőolajfinomítás

Ismeretek: Halmazállapotok halmazállapot-változások.


és

Melegítéssel (hűtéssel) az anyag halmazállapota megváltoztatható. A halmazállapot-változás hőmérséklete anyagra jellemző állandó érték.

Kémia: égés, lassú oxidáció, energiaátalakulások, tápanyag, energiatartalom.

Olvadáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő fogalma. Csapadékformák és kialakulásuk fizikai értelmezése. Problémák, alkalmazások A tüzelőanyagok égése és annak következménye. égés és a Az égés jelensége, fogalma és a Az vele kapcsolatos energiaváltozás környezetszennyezés kapcsolata. jellemzése. A gyors és a lassú égés. Élelmiszerek szerepe az élő szervezetekben. Az élő szervezet mint „energiafogyasztó” rendszer.

Annak tudása, hogy mely átalakulásoknál nő energia, illetve melyeknél csökken.

29

Biológia–egészségtan: egészséges táplálkozás, az egészséges énkép kialakítása.





Az anyag golyómodelljével ismeretek A halmazállapotok és változások kapcsolatos értelmezése anyagszerkezeti felfrissítése és alkalmazása az egyes halmazállapotok leírására modellel. és a halmazállapot-változások Az anyag részecskékből való értelmezésére. felépítettsége, az anyagok különböző halmazállapotbeli szerkezete. Annak felismerése, hogy A kristályos anyagok, a melegítés hatására a test belső folyadékok és a gázok egyszerű energiája megváltozik, amit jelez hőmérséklet és/vagy a golyómodellje. A halmazállapot- a változások szemléltetése halmazállapot megváltozása. Ismeretek:


Kémia: halmazállapotok és halmazállapot-változások. Értelmezésük a részecskeszemlélet alapján.

golyómodellel.

Egy szem mogyoró elégetésével mennyiségű víz A belső energia. Belső energia adott szemléletesen, mint golyók felmelegítése az energiatartalom mozgásának élénksége (mint a jellemzésére. mozgó golyók energiájának Tanári útmutatás alapján az összessége). élelmiszerek csomagolásáról az Melegítés hatására a test belső élelmiszerek energiatartalmának leolvasása. energiája változik. élelmiszereken a A belsőenergia-változás mértéke Az megegyezik a melegítés során kereskedelemben feltüntetik az energiatartalmat. átadott hőmennyiséggel. Milyen anyag alkalmas hőmérő Egyszerű kísérletek bemutatása a Matematika: egyszerű készítésére? különböző halmazállapotú számolások. anyagok hőtágulására. Ismeretek: Gyűjtőmunka alapján beszámoló tartása a hőtágulás jelentőségéről Hőtan és táplálkozás: az a technikában és a természetben. életműködéshez szükséges energiát a táplálék biztosítja. Hőtágulás és gyakorlati szerepe.

30






jelenségek, Egyszerű demonstrációs kísérletek alapján a hőátadás különböző módjainak, alapvető Elraktározhatjuk-e a meleget? jelenségfajtáinak megismerése. Mely anyagok a jó hővezetők, Jó és rossz hővezető anyagok melyek a hőszigetelők? megkülönböztetése. A Nap hősugárzása, Gyűjtőmunka alapján gyakorlati üvegházhatás. A légkör esetek alapján annak bemutatása melegedése. internetes képekkel,


Technika, életvitel és gyakorlat: energiatakarékossági lehetőségek a háztartásban (fűtés, hőszigetelés).

Földrajz: a Nap sugárzásának hatása, A hőáramlás szerepe a videofelvételekkel, hogy mikor jelentősége; légköri fűtéstechnikában. Hősugárzás, a van szükség jó hővezetésre, folyamatok; hideg és hőkameraképek és értelmezésük. mikor szigetelésre. meleg tengeri áramlatok. Az energiatudatosság és a hőszigetelés. A hőszigetelés és az ezzel Kémia: üvegházhatás Ismeretek:

kapcsolatban lévő (a fémek hővezetése). energiatakarékosság jelentőségének felismerése.

„Hőátadás”, hővezetés, hőáramlás, hősugárzás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hőmérséklet, halmazállapot, halmazállapot-változás, olvadáspont, forráspont, termikus egyensúly. Égés, égéshő. Hőtágulás. Hőterjedés.

Értékelés: Jelesre vagy jóra értékelhető a tanuló teljesítménye, ha: –

tudja a testek állapotát és állapotváltozását az energiával, ill. energiaváltozással jellemezni;

–

ismeri az energia, munka, teljesítmény, hatásfok, forgatónyomaték, erőkar fogalmát, jelét, kiszámítási módját;

–

ki tudja számolni a W = F × s, M = F × k ; E=c*m*T ; Q= Lé*m; összefüggés alapján bármelyik mennyiséget a többi ismeretében.

–

jártasságot szerez az emelési munka, a teljesítmény és a hatásfok kiszámításában;

31



–

meg tudja fogalmazni az emelő típusú egyszerű gépek egyensúlyának feltételét, és legyenek képesek egyszerű feladatokban ezt alkalmazni;

–

meg tudja fogalmazni, mennyiben könnyíti meg a munkánkat az egyszerű gépek használata;

–

tisztában van az energia megmaradás törvényének alapvető jelentőségével;

–

felismeri a gyakorlatban használatos egyszerű gépeket;

–

ismeri Joule és Watt munkásságát.

–

tudja értelmezni és használni a belsőenergia fogalmát;

–

tudja, hogy az energiaváltozásnak két alapvető módja van, a termikus kölcsönhatás és a munkavégzés;

–

a munka és a hő kiszámításában jártas, ismeri az ehhez szükséges fizikai mennyiségeket (pl. olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő, égéshő, fajhő);

–

tudja alkalmazni az energia megmaradás törvényét a hőtani feladatoknál;

–

ismeri a természetben, technikai környezetünkben lejátszódó fontosabb hőtani folyamatokat. Ismeri és tudatosan alkalmazza az általuk is megvalósítható környezetvédelmi lehetőségeket;

–

ismeri a hőerőgépek működésének alapelvét.


tudja a testek állapotát és állapotváltozását az energiával, ill. energiaváltozással jellemezni;

–


–

ki tudja számolni a W = F × s, M = F × k összefüggés alapján bármelyik két mennyiség ismeretében a harmadikat;

–

jártasságot szerez az emelési munka, a teljesítmény és a hatásfok kiszámításában;

–

meg tudja fogalmazni az emelő típusú egyszerű gépek egyensúlyának feltételét, és legyenek képesek egyszerű feladatokban ezt alkalmazni;

–

felismeri a gyakorlatban használatos egyszerű gépeket;

–

tudja értelmezni és használni a belsőenergia fogalmát;

–


–


–

tudja alkalmazni az energia megmaradás törvényét a hőtani feladatoknál;

32


–


ismeri a természetben lejátszódó fontosabb hőtani folyamatokat. Ismeri és tudatosan alkalmazza az általuk is megvalósítható környezetvédelmi lehetőségeket;



–


–


–

ismeri a természetben lejátszódó fontosabb hőtani folyamatokat. Ismeri és tudatosan alkalmazza az általuk is megvalósítható környezetvédelmi lehetőségeket;

33



8. tanév Tematikai egységek címe

Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) 1,5; 1,5

Nyomás

15

Elektromosságtan

21

Optika, csillagászat

13

A tanév végi összefoglalás, felmerült hiányosságok pótlása

6

Az óraszámok összege

55

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Nyomás

Órakeret: 15

Matematikai alapműveletek, az erő fogalma és mérése, terület. Helyi jelenségek és nagyobb léptékű folyamatok összekapcsolása (földfelszín és éghajlat, lég- és a tengeráramlások fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások; a globális klímaváltozás jelensége, lehetséges fizikai okai).

A testek súlya és a természetben előforduló, nyomással kapcsolatos Tantárgyi fejlesztési jelenségek vizsgálata (víznyomás, légnyomás, a szilárd testek célok nyomása). A víz és a levegő mint fontos környezeti tényező bemutatása, a velük kapcsolatos takarékos és felelős magatartás erősítése. A hallással kapcsolatos egészségvédelem fontosságának megértetése. A matematikai kompetencia fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



gyakorlati Különböző súlyú és felületű testek benyomódásának vizsgálata Miért lehet a rajzszeget beszúrni homokba, lisztbe. A benyomódás és a nyomás kapcsolatának a fába? felismerése, következtetések

34




Problémák, jelenségek, Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Mi a különbség a síléc, tűsarkú levonása. cipő, úthenger, és a kés élének hatása között? A nyomás fogalmának Hol előnyös, fontos, hogy a értelmezése és kiszámítása nyomás nagy legyen? egyszerű esetekben az erő és a Hol előnyös a nyomás felület hányadosaként. csökkentése?

Ismeretek: A nyomás mértékegysége.

Szilárd testekkel kifejtett nyomáson alapuló jelenségek és fogalma, alkalmazások ismertetése.

Szilárd testek, folyadékok és gázok által kifejtett nyomás. Jelenségek, alkalmazások:

gyakorlati Annak belátása, hogy, gravitációs mezőben levő folyadékoszlop nyomása – a rétegvastagságtól és A folyadékoszlop nyomása. a folyadék sűrűségétől függ. Közlekedőedények, folyadékok Közlekedőedények vizsgálata, sűrűsége. Környezetvédelmi folyadékok sűrűségének vonatkozások: kutak, vizek meghatározása. szennyezettsége.

Technika, életvitel és gyakorlat: ivóvízellátás, vízhálózat (víztornyok). Vízszennyezés

Ismeretek: Nyomás a folyadékokban: nem csak a szilárd testek fejtenek ki súlyukból származó nyomást; a folyadékok nyomása a folyadékoszlop magasságától és a folyadék sűrűségétől függ. Gyakorlati alkalmazások: Pascal törvényének ismerete és Technika, életvitel és hidraulikus emelő, hidraulikus demonstrálása. gyakorlat: közlekedési fék. eszközök. Ismeretek: Dugattyúval nyomott folyadék

35


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek nyomása.




A nyomás terjedése folyadékban (vízibuzogány, dugattyú). Oldalnyomás. Jelenségek, alkalmazások:

gyakorlati A gáznyomás kimutatása Kémia: a nyomás nyomásmérő műszerrel. mint állapothatározó, autógumi, játékléggömb. A légnyomás létezésének gáztörvények.

Ismeretek: Nyomás gázokban, légnyomás.

belátása. Annak megértése, hogy Földrajz: a légnyomás a légnyomás csökken a és az időjárás tengerszint feletti magasság kapcsolata. növekedésével.

Torricelli élete és munkássága. Gyakorlati Léghajó.

alkalmazások: Arkhimédész kísérleti igazolása.

törvényének Biológia–egészségtan: halak úszása.

A sűrűség meghatározó szerepének megértése abban, Technika, életvitel és Ismeretek: hogy a vízbe helyezett test gyakorlat: hajózás. A folyadékban (gázban) a elmerül, úszik, vagy lebeg. testekre felhajtóerő hat. Sztatikus Egyszerű számítások végzése felhajtóerő. Testnevelés és sport: Arkhimédész törvénye alapján. Arkhimédész törvénye. úszás. A következő kísérletek egyikének elvégzése: Földrajz: jéghegyek. Cartesius-búvár készítése; kődarab meghatározása módszerével.

sűrűségének Arkhimédész

Jellemző történetek megismerése Cartesius (Descartes) és Arkhimédész tudományos munkásságáról. Gyakorlati alkalmazások: Néhány, a nyomáskülönbség Nyomáskülönbségen alapuló elvén működő eszköz eszközök. megismerése, működésük bemutatása.

36

Biológia– egészségtan: tápanyagfelvétel, ozmózis.






(Pipetta, kutak, vízlégszivattyú, Kémia: cseppentő, injekciós fecskendő. A gyökér pipetta, ozmózis. tápanyagfelvételének mechanizmusa.) A hanggal kapcsolatos Hangforrások (madzagtelefon, Ének-zene: problémák, jelenségek, üvegpohár-hangszer, zenei hangszerek, gyakorlati alkalmazások: hangszerek) tulajdonságainak hangskálák. megállapítása eszközkészítéssel. Mi a hang? Mitől kellemes kellemetlen a hang?

és

mitől

Biológia–egészségtan: hallás, ultrahangok az állatvilágban; ultrahang az orvosi diagnosztikában.

Annak megértése, hogy a hang a periodikus Hangrobbanás. Miért halljuk a levegőben sűrűségváltozásként terjed a robbanást? nyomás periodikus változtatására, Jerikó falainak leomlása. és hogy a hang terjedése Mi a zajszennyezés, és hogyan energiaváltozással jár együtt. Matematika: elsőfokú védhető ki? függvény és Ultrahang (pl. denevérek, bálnák, A zaj, zörej, dörej, másrészről a behelyettesítés. vesekő-operáció). zenei hangskálák jellemzése. Ismeret: A hang keletkezése, terjedése, energiája. A terjedési sebesség gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb. A hangok emberi tevékenységre Az emberi hallás első lépése: gyakorolt gátló és motiváló hatásának megértése. átalakulás a dobhártyán ( Zajszennyezés. Hangszigetelés. Szemléltetés (pl. animációk) Földrajz: a Föld Rengés terjedése a földkéregben alapján a Föld belső szerkezete és kérge, köpenye és és a tengerekben: a földrengések a földrengések kapcsolatának, mozgásai. kis rezgésszámú hangrezgések kialakulásának megértése. formájában történő terjedésének leegyszerűsített modellje. Ismeretek:

37






Nyomás, légnyomás. Sűrűség. Úszás, lebegés, merülés. Kulcsfogalmak/ Hullámterjedés. Hang, hallás. Ultrahang. fogalmak

Értékelés: Jelesre vagy jóra értékelhető a tanuló teljesítménye, ha: –

ismeri a nyomás fogalmát, függését a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, kiszámítási módját, mértékegységét és gyakorlati alkalmazásait;

–

tudja Pascal törvényét, és értsék ennek gyakorlati vonatkozásait;

–

tudja a felhajtóerő létrejöttének okait és a nagyságát befolyásoló tényezőket;

–

kísérletek alapján felismeri és megfogalmazza Arkhimédész törvényét; az úszás, lebegés, merülés feltételeit, és képes mindezeket egyszerű feladatok megoldásánál alkalmazni;

–

tudja, hogy a levegőnek is van súlya, és ebből származik a légnyomás;

–

ismeri a légnyomás értékeit, és hogy mitől függ a légnyomás nagysága, illetve milyen eszközzel mérjük;

–

tudja értelmezni a gázok nyomását zárt térben a gázok részecskeszerkezete alapján;

–

ismeri a legfontosabb nyomáskülönbségeken alapuló eszköz működési elvét és gyakorlati alkalmazását;

–

ismeri fel a közlekedőedényeket és a hajszálcsöveket, illetve tudják az eszközökre vonatkozó törvényszerűségeket és ezek környezetvédelmi vonatkozásait.

–

Tudja használni a legismertebb mérőeszközöket, adataikat felhasználni a napi munka során.

–

Ismeri a hanggal kapcsolatos alapvető jelenségeket, leíró fogalmakat, gyakorlati alkalmazásokat, természeti jelenségeket.



–

tudja Pascal törvényét, és értsék ennek gyakorlati vonatkozásait;

38



–

kísérletek alapján felismeri és megfogalmazza Arkhimédész törvényét; az úszás, lebegés, merülés feltételeit, és képes mindezeket egyszerű feladatok megoldásánál alkalmazni;

–


–

ismeri a légnyomás értékeit, és hogy mitől függ a légnyomás nagysága, illetve milyen eszközzel mérjük;

–


–

ismeri a legfontosabb nyomáskülönbségeken alapuló eszköz működési elvét és gyakorlati alkalmazását;



–


–



Elektromosság, mágnesség

Órakeret: 21

Előzetes tudás

Mágneses és elektrosztatikus alapjelenségek, földmágnesség.


Az elektromos alapjelenségek értelmezése és gyakorlati alkalmazása; Az egyen- és a váltóáram megkülönböztetése. Összetett technikai rendszerek működési alapelveinek, jelentőségének bemutatása (elektromos hálózatok felépítése). Az elektromosság, a mágnesség élővilágra gyakorolt hatásának megismertetése. Érintésvédelmi ismeretek elsajátíttatása.




Hogyan lehet könnyen Kis csoportos kísérletek végzése Földrajz: tájékozódás, összeszedni az elszórt permanens mágnesekkel az a Föld mágneses tere. gombostűket, apró szögeket? erőhatások vizsgálatára Mit tapasztalsz két egymáshoz (mágnesrudak vonzásának és Kémia: vas közel levő mágnesrúd különböző taszításának függése a relatív

39






irányításuktól), felmágnesezett elkülönítése szilárd gemkapocs darabolása során keverékből mágnessel Ismeretek: pedig a pólusok vizsgálatára; (ferromágnesesség). Mágnesek, mágneses tapasztalatok megfogalmazása, kölcsönhatás. következtetések levonása: Ampère modellje a mágneses az északi és déli pólus kimutatása; anyag szerkezetéről. bizonyos anyagokat (pl. vas) Földmágnesség és iránytű. mágnesessé lehet tenni; helyzeteiben?

a mágneses pólusokat nem lehet szétválasztani. Az iránytű orientációjának értelmezése, egyszerű iránytű készítése. Jelenségek, alkalmazások:

gyakorlati Tanári bemutató kísérlet alapján a kétféle elektromos állapot megismerése Elektrosztatikus jelenségek a kialakulásának hétköznapokban (műszálas dörzs-elektromos kísérletekben, a kölcsönhatás pulóver feltöltődése, átütési vonzó-taszító szikrák, villámok, villámhárító). kvalitatív jellemzése.

Ismeretek:

Tanári irányítással egyszerű elektroszkóp készítése, működésének értelmezése.

Az anyag elektromos tulajdonságú részecskéinek (elektron, proton és ion) létezése. Az elektromos tulajdonság és az elektromos állapot Az atomok felépítettsége. megkülönböztetése. Az elektromos (elektrosztatikus kölcsönhatásra képes) állapot. Az elektromos töltés mint mennyiség, értelmezése. Bizonyos testek többféle módon elektromos állapotba hozhatók. Az elektromos állapotú testek erőhatást gyakorolnak egymásra. Kétféle (negatív és pozitív) elektromos állapot létezik, a

40

Kémia: elektromos töltés, elektron, elektrosztatikus vonzás és taszítás, a fémek elektromos vezetésének anyagszerkezeti magyarázata (ionos kötés, ionrács, ionvegyületek elektromos vezetése oldatban és olvadékban).






kétféle „töltés” közömbösíti egymás hatását. Az elektromos tulajdonságú részecskék átvihetők az egyik testről a másikra. Jelenségek:

A feszültség fogalmának Kémia: az elektron, a Elektrosztatikus energia hozzákapcsolása az elektromos töltés és a feszültség. töltések szétválasztására fordított bizonyítéka a hőhatás alapján: az átütési szikrák kiégetik a papírt. munka végzéséhez. A töltött fémgömb körül a Az elektromos mező energiájának próbatöltés-inga megemelkedik. egyszerű tapasztalatokkal történő illusztrálása. Ismeretek: A feszültség mértékegysége.

fogalma

és

A töltések szétválasztása során munkát végzünk. Egyszerű áramkörök összeállítása Kémia: a vezetés különböző anyagszerkezeti Az elektromos áramkör és részei csoportmunkában, (telep, vezetékek, ellenállás vagy áramforrásokkal, fogyasztókkal. magyarázata. Galvánelem. fogyasztó). Ismeret:

A telepben zajló belső folyamatok: a különböző A feszültség mérése elektromos elektromos tulajdonságú áramkörben mérőműszerrel. részecskék szétválasztása a két pólusra. A két pólus közt feszültség mérhető, ami az áramforrás elektromos mezejének mennyiségi jellemzője. Áramerősség mérése (műszer Kémia: az elektromos kapcsolása, leolvasása, áram (áramerősség, Az elektromos egyenáram. méréshatárának beállítása). galvánelem, az Az elektromos egyenáram mint elektromos áram töltéskiegyenlítési folyamat. kémiai hatásai, Ismeret:

41






Az áram erőssége, az Ellenállás meghatározása Ohm Faraday I. áramerősség mértékegysége (1 törvénye alapján (feszültség- és törvénye). A). árammérésre visszavezetve).

és

II.

Adott vezetéken átfolyó áram a vezető két vége között mérhető Mérések és számítások végzése feszültséggel arányos. egyszerű áramkörök esetén. A vezetéket jellemző ellenállás fogalma, mérése és kiszámítása. Az ellenállás mértékegysége (1 Ω). Ohm törvénye. Gyakorlati alkalmazások: Az elektromágnes alkalmazásai. Elektromotorok.

Oersted kísérletének kvalitatív és értelmezése. Tekercs mágneses terének vizsgálata vasreszelékkel, hasonlóság kimutatása a rúdmágnessel.

Ismeretek:

Az elektromotor modelljének Az áram mágneses hatása: az bemutatása. elektromos áram mágneses Csoportmunkában az alábbi mezőt gerjeszt. gyakorlatok egyikének elvégzése: Az áramjárta vezetők között mágneses kölcsönhatás lép fel, és ezen alapul az elektromotorok működése.

elektromágnes készítése zsebtelep, vasszög és szigetelt huzal felhasználásával, a pólusok és az erősség vizsgálata; egyszerű elektromotor készítése gemkapocs, mágnes és vezeték felhasználásával. Egyéni gyűjtőmunka elektromágnesek köznapi/gyakorlati felhasználásáról.


gyakorlati

az

Technika, életvitel és gyakorlat: elektromos eszközök biztonságos

42





Milyen változás észlelhető t az elektromos fogyasztók alkalmazásánál?

Kapcsolódási pontok használata, villanyszámla értelmezése, elektromos eszközök energiafelhasználása, energiatakarékosság.

Mi a hasznos célú és milyen az egyéb formájú, felesleges energiaváltozás különböző elektromos eszközöknél (pl. vízmelegítő, motor)? Mit mutat a havi villanyszámla, hogyan becsülhető meg realitása?

Az Ohm-törvény felhasználása Matematika: egyszerű számítási és Az áram hőhatását meghatározó egyszerű esetekben. arányosságok és az azt kifejező A rendszerben gondolkodás behelyettesítési feladatok. matematikai összefüggés erősítése. (E=UIt), Ismeret:

energiakicsatolás, fogyasztók.

Problémák, jelenségek:

Egyéni gyűjtőmunka az alábbi Miben különbözik az otthon témák egyikében: használt elektromos áram a Hol használnak elektromos „zsebtelepek” által létrehozott áramot? áramtól? Milyen elektromossággal működő Az elektromos árammal eszközök találhatók otthon a mágneses mezőt hoztunk létre. lakásban? Lehet-e mágneses mezővel Milyen adatok találhatók egy elektromos mezőt létrehozni? fogyasztón (teljesítmény, Ismeretek: feszültség, frekvencia)? Az elektromágneses indukció Az elektromosság gyakorlati jelensége. Váltakozó áram és jelentőségének felismerése. A gyakorlati alkalmazása. hőhatás jelenségét bemutató egyszerű kísérletek ismertetése (pl. az elektromos vízmelegítés mértéke arányos az áramerősséggel, a feszültséggel és

43




Fejlesztési követelmények az idővel. fényerejének folytonosan kapcsolóval.

A


fogyasztó változása változtatható

Ellenállásdrót melegedése soros és párhuzamos kapcsolású fogyasztókban az áramerősség növelésével.) Annak megértése, hogy az elektromos fogyasztó energiaváltozással átalakítással („fogyaszt”) jár. Tanári vezetéssel egy családi ház elektromos világításának megtervezése, modellen való bemutatása. A balesetvédelem fontosságának felismerése. Annak megítélése, hogy a háztartásokban előforduló elektromos hibák közül mit lehet házilag kijavítani és mi az, amit szakemberre kell bízni. Problémák, alkalmazások:

gyakorlati Az erőművek és a nagyfeszültségű hálózatok alapvető vázszerkezetének Miért elektromos energiát távvezeték, használunk nagy részben a (generátor, transzformálás, fogyasztók) mindennapi életünkben? bemutatása. Melyek az ország Annak belátása, hogy az energiafogyasztásának legfontosabb tényezői? Honnan elektromos energia bármilyen származik az országban módon történő előállítása hatással felhasznált elektromos energia? van a környezetre. Az elektromos energia Csoportos gyűjtőmunka a hazai erőműhálózatról és jellemzőiről „előállítása”, szállítása. (milyen energiaforrással működnek, mikor épültek,

44

Földrajz: az energiaforrások földrajzi megoszlása és az energia kereskedelme.

Kémia: energiaforrások és használatuk környezeti hatásai.






mekkora a teljesítményük, stb.). Magyarország elektromosenergiafogyasztása főbb komponenseinek megismerése, az elektromos energia megtakarításának lehetőségei. Mágneses hatások, pólusok, mágneses mező. Elektromos tulajdonság, elektromos állapot, töltés, elektromos mező. Kulcsfogalmak/ Áramerősség, feszültség, ellenállás, áramkör, elektromágnes. fogalmak Elektromágneses indukció, váltakozó áram, generátorok és motorok. Erőmű, transzformátor, távvezeték.

Értékelés:

Jelesre vagy jóra értékelhető a tanuló teljesítménye, ha: –

ismeri az atom „szerkezetét”, kapcsolatot teremt a kémiában tanultakkal, tudja értelmezni a testek elektromos állapotát: elektrontöbblet, elektronhiány;

–

tudja, hogy az elektromos állapotú testek körül – hatásai alapján felismerhető – elektromos mező van;

–

képes elvégezni és megmagyarázni egyszerű elektrosztatikai kísérleteket;

–

érti, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője;

–

ismeri az elektromos töltés alapján az áramerősség fogalmát, kiszámítási módját és mértékegységét;

–

tud különbséget tenni az elektromos vezető és szigetelő anyagok között;

–

tud kapcsolási rajzzal megadni és összeállítani egyszerű áramköröket és áramerősséget mérni;

–

kísérletek alapján felismeri, hogy az elektromos mező munkavégzésre képes;

–

tudja értelmezni a feszültséget, mint az elektromos mező két pontja közötti munkavégzés szempontjából jellemző mennyiséget;

–

megfelelő jártassággal rendelkezik a feszültségmérésben;

–

tud egyszerű feladatokat megoldani az áramerősség és a feszültség témakörében;

45



–

ismeri az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat, és azokat tudatosan alkalmazzák;

–

ismeri a villám keletkezésének okait, veszélyes voltát, a villámhárító lényegét és a balesetvédelmi szabályokat.

–

a részecskeszerkezet alapján tudja értelmezni a fogyasztók elektromos ellenállását;

–

érti, és jól alkalmazza az elektromos ellenállás kifejezést mindhárom változatban;

–

különbséget tud tenni a jelenségek és azok matematikai leírása között;

–

ismeri az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét, kiszámítási módját és mértékegységét;

–

jártas az Ohm törvény alkalmazásában és a vele kapcsolatos egyszerű feladatok megoldásában, tudják értelmezni, hogy a fogyasztó milyen adataitól függ elektromos ellenállása;

–

tud ábrázolni kapcsolási jelek alkalmazásával, létrehozni különféle áramköröket, sorosan és párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében nevezzék meg a feszültségek, áramerősségek és ellenállások kapcsolatait, ismerjék a helyettesítő ellenállás fogalmát;

–

jártas az áramerősség és feszültség mérésében különféle egyszerű áramkörök esetén;

–

felismeri és megnevezi az iskolai eszközöknél és közvetlen környezetükben az elektromos áram hatásait, azok következményét, hasznát és esetleges veszélyét;

–

ismeri és tudja alkalmazni a baleset-megelőzési szabályokat;

–

tud elektromos munkát és teljesítményt számolni, értsék, mit mutat a „villanyóra”, milyen mennyiség mértékegysége a kWh, tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az elektromos teljesítmény témakörében;

–

tudja, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal.

–

felismeri a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukciót, és nevezzék meg a folyamat résztvevőit;

–

tudja, hogy az indukált elektromos mező elektromos áramot hozhat létre, ha megvannak a szükséges feltételek;

–

felsorolja az olyan technikai megoldások elvét, amelyekkel váltakozó áramot lehet létrehozni;

–

tudja kvalitatív módon jellemezni az indukált feszültséget és a váltakozó áramot;

–

megnevezi a váltakozó áram hatásait, előnyeit, és tudja a különbségeket az egyen- és a váltakozó áram között;

–

felsorolja az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásait;

–

ismeri a transzformátor felépítését, működését és szerepét a távvezeték-rendszerben;

–

tudja a transzformátor menetszámai és a feszültségek közötti kapcsolatot, és tud egyszerű feladatokat megoldani ebből a témakörből;

46



–

ismeri az elektromos áram szerepét a környezetvédelemben;

–

ismeri és tudatosan alkalmazzák a baleset-megelőzési szabályokat;

–

ismeri a magyar fizikusok és mérnökök (Jedlik, Kandó, Déri, Bláthy, Zipernovszky, Bródy) munkásságát.


ismeri az atom „szerkezetét”, kapcsolatot teremt a kémiában tanultakkal, tudja értelmezni a testek elektromos állapotát: elektrontöbblet, elektronhiány;

–


–

képes elvégezni és megmagyarázni egyszerű elektrosztatikai kísérleteket;

–

érti, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője;

–


–


–

tud kapcsolási rajzzal megadni és összeállítani egyszerű áramköröket és áramerősséget mérni;

–

tudja értelmezni a feszültséget, mint az elektromos mező két pontja közötti munkavégzés szempontjából jellemző mennyiséget;

–


–

ismeri az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat és azokat tudatosan alkalmazzák;

–


–


–

ismeri az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét, kiszámítási módját és mértékegységét;

–

jártas az Ohm törvény alkalmazásában és a vele kapcsolatos egyszerű feladatok megoldásában, tudják értelmezni, hogy a fogyasztó milyen adataitól függ elektromos ellenállása;

–

tud ábrázolni kapcsolási jelek alkalmazásával, létrehozni különféle áramköröket, sorosan és párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében nevezzék meg a feszültségek, áramerősségek és ellenállások kapcsolatait, ismerjék a helyettesítő ellenállás fogalmát;

–


–


47



–


–

tud elektromos munkát és teljesítményt számolni, értsék, mit mutat a „villanyóra”, milyen mennyiség mértékegysége a kWh, tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az elektromos teljesítmény témakörében;

–


–

felismeri a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukciót, és nevezzék meg a folyamat résztvevőit;

–


–

felsorolja az olyan technikai megoldások elvét, amelyekkel váltakozó áramot lehet létrehozni;

–

megnevezi a váltakozó áram hatásait, előnyeit, és tudja a különbségeket az egyen- és a váltakozó áram között;

–


–

ismeri a transzformátor felépítését, működését és szerepét a távvezeték-rendszerben;

–

tudja a transzformátor menetszámai és a feszültségek közötti kapcsolatot, és tud egyszerű feladatokat megoldani ebből a témakörből;

–


–

ismeri, és tudatosan alkalmazzák a baleset-megelőzési szabályokat;



–


–


–

megfelelő jártassággal rendelkezik a feszültségmérésben;

–


–

ismeri az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat, és azokat tudatosan alkalmazzák;

–


–


–

ismeri az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét,

–


48



–


–


–


–


–


–


–

ismeri, és tudatosan alkalmazzák a baleset-megelőzési szabályokat;


Optika, csillagászat

Órakeret: 13

Előzetes tudás

Hosszúságmérés, éjszakák és nappalok váltakozása, a Hold, látszólagos periodikus változása. Sebesség, egyenletes mozgás. Energia, energiaváltozás. Hősugárzás. Frekvencia.


Az anyag és a kölcsönhatás fogalmának bővítése. A fény tulajdonságainak megismerése. A fény szerepe az élő természetben. A beszélgetések és a gyűjtőmunkák során az együttműködés és a kommunikáció fejlesztése. A tudomány és a technika társadalmi szerepének bemutatása. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzőinek összehasonlítása során a modellhasználat fejlesztése.




Problémák, jelenségek, gyakorlati Az árnyékjelenségek Biológia–egészségtan: alkalmazások: magyarázata a fény egyenes a szem, a látás, a vonalú terjedésével. szemüveg; nagyító, Árnyékjelenségek. Fényáteresztés. Visszaverődés, Fény áthatolásának megfigyelése mikroszkóp és egyéb eszközök törés jelensége. különböző anyagokon és az optikai minták tanulmányozása (biológiai Hétköznapi optikai eszközök anyagok mikroszkópos (síktükör, borotválkozó tükör, átlátszóságuk szempontjából. vizsgálata). közlekedési gömbtükör, egyszerű Jelenségek a visszaverődés és a nagyító, távcső, mikroszkóp, fénytörés jelenségének

49



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek vetítő, fényképezőgép).

vizsgálatára.

Száloptika alkalmazása a jelátvitelben és a gyógyászatban. Távcsövek, látáshibák fényszennyezés.


űrtávcsövek, javítása,

Ismeretek: A fény egyenes vonalú terjedése.

Matematika: A sugármenet szerkesztése geometriai szerkesztések, tükrös visszaverődés esetén. tükrözés. Periszkóp, kaleidoszkóp készítése és modellezése. A sugármenet kvalitatív Technika, életvitel és a megrajzolása fénytörés esetén gyakorlat: színtévesztés és a (plánparalel lemez, prizma, színvakság társadalmi vizeskád). vonatkozásai. Kvalitatív kapcsolat felismerése a közeg sűrűsége és a törési szögnek a beesési szöghöz viszonyított változása között.

A fényvisszaverődés és a fénytörés: a fény az új közeg határán visszaverődik és/vagy megtörik; a leírásuknál használt teljes visszaverődés fizikai mennyiségek (beesési A szög, visszaverődési szög, törési jelenségének bemutatása alapján (pl. az akvárium víztükrével) a szög rajzolása). jelenség kvalitatív értelmezése. Teljes visszaverődés. Az optikai szál modelljének Hétköznapi optikai eszközök megfigyelése egy műanyag képalkotása. Valódi és látszólagos palack oldalán kifolyó vízsugár kép. hátulról történő Síktükör, homorú és domború megvilágításával. tükör, szóró- és gyűjtőlencse. Kép- és tárgytávolság mérése Fókusz. gyűjtőlencsével, A szem képalkotása. Rövidlátás, színtévesztés.

távollátás,


fókusztávolságának meghatározása napfényben. Sugármenetrajzok digitális táblán.

bemutatása

A tanuló környezetében található tükrök és lencsék képalkotásának kísérleti bemutatása. Tükrök esetén a kép keletkezésének értelmezése egyszerű sugármeneti rajzzal. Gyakorlati különbségtétel a valódi és a látszólagos kép

50






között. A fókusz kísérleti meghatározása homorú tükör és gyűjtőlencse esetén. Az emberi szem mint optikai lencse működésének megértése, a jellegzetes látáshibák (távollátás, rövidlátás) és a korrekció módja (szemüveg, kontaktlencse). A fehér fény felbontása színekre Biológia–egészségtan: A fehér fény színeire bontása. prizma segítségével; a fehér fény a színek szerepe az összetettségének felismerése. állatés Színkeverés, kiegészítő színek. növényvilágban A tárgyak színe: a természetes Tanulói kísérlettel a színkeverés (klorofill, fény különböző színkomponenseit bemutatása forgó színkoronggal. rejtőzködés). a tárgyak különböző mértékben A tárgyak színének egyszerű nyelik el és verik vissza, ebből magyarázata. adódik a tárgy színe. Ismeretek:

Problémák:

Az elsődleges és másodlagos Kémia: égés, Milyen folyamatokban keletkezik fényforrások megkülönböztetése, lángfestés. fény? Mi történhet a Napban, és gyakorlati felismerésük. mi a Holdon? Minek a fényét Fénykibocsátást eredményező Biológia–egészségtan: látják a „kék bolygót” megfigyelő fizikai (villámlás, fémek izzása), lumineszcencia. űrhajósok? kémiai és biokémiai (égés, szentjánosbogár, korhadó fa stb.) Ismeretek: jelenségek gyűjtése. Földrajz: természeti Elsődleges és másodlagos jelenségek, villámlás. fényforrások. Fénykibocsátó természetben.

folyamatok

a


jelenségek, Hagyományos és új mesterséges fényforrások sajátságainak összegyűjtése, a fényforrások és Milyen az ember és a fény az energiatakarékosság viszonya? kapcsolatának vizsgálata Hogyan hasznosíthatjuk a fénnyel

51

Biológia–egészségtan: a fényszennyezés biológiai hatásai, a fényszennyezés mint a környezetszennyezés


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek kapcsolatos tapasztalatainkat környezetünk megóvásában?




a (izzólámpa, fénycső, egyik formája. kompaktlámpa, LED-lámpa).

Milyen használunk?

fényforrásokat Az új és elhasznált izzólámpa Kémia: nemesgázok, összehasonlítása. volfrám, izzók, Milyen fényforrásokat érdemes Összehasonlító leírás a fénycsövek. használni a lakásban, az mesterséges fényforrások iskolában, a településeken, fajtáiról, színéről és az okozott színpadon, filmen, közlekedésben hőérzet összehasonlítása. stb. (színérzet, hőérzet, élettartam)? A fényforrások használata Mit nevezünk egészségügyi vonatkozásainak fényszennyezésnek? megismerése. Milyen Magyarország A fényforrások használata fényszennyezettsége? környezeti hatásainak Ismeretek:

megismerése.

Mesterséges fényforrások.

A fényszennyezés fogalmának megismerése.

Fényszennyezés. Problémák, jelenségek:

A csillagos égbolt megfigyelése A csillagos égbolt: Hold, szabad szemmel (távcsővel) és planetárium csillagok, bolygók, galaxisok, számítógépes gázködök. A Hold és a Vénusz programok futtatásával. fázisai, a hold- és napfo- Az objektumok csoportosítása gyatkozások. aszerint, hogy elsődleges (a Milyen történelmi elképzelések csillagok, köztük a Nap) vagy voltak a Napról, a csillagokról és másodlagos fényforrások (a bolygók és a holdak csak a bolygókról? visszaverik a Nap fényét). A Ismeretek: csillagok és a bolygók Az égbolt természetes megkülönböztetése képüknek kis fényforrásai: a Nap, Hold, távcsőbeli viselkedése alapján. bolygók, csillagok, csillaghalmazok, ködök stb. A fázisok és fogyatkozások A Naprendszer szerkezete. értelmezése modellkísérletekkel. A Nap, a Naprendszer bolygóinak A Naprendszer szerkezetének és azok holdjainak megismerése; a Nap egy a sok

52

Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek: emberiség világképének változása. Csillagképek különböző kultúrákban.

és az

a

Kémia: hidrogén (hélium, magfúzió).

Matematika: a kör és a gömb részei. Földrajz:

a



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek jellegzetességei. módszerei.


Megismerésük csillag közül.

Geocentrikus és heliocentrikus világkép. A tudományos modelleken át természettörvényekhez útja mint folyamat.

kutatás a vezető


Naprendszer. A csillagos égbolt mozgásainak világűr geocentrikus és heliocentrikus megismerésének, kutatásának értelmezése. módszerei. Ismeretek szerzése arról, hogy a Naprendszerről, a bolygókról és holdjaikról, valamint az (álló-) csillagokról alkotott kép miként alakult az emberiség történetében.

A

Differenciált csoportmunka alapján Ptolemaiosz, Kopernikusz, Galilei, Kepler munkásságának megismerése. Problémák, alkalmazások:

jelenségek, A különböző sugárzások hatásairól a köznapi és a A Nap és más fényforrások médiából származó ismeretek összegyűjtésével a látható felbontott fénye (pl. gyertya fénytartomány kibővítése lángja megsózva). elektromágneses spektrummá, Infralámpa, röntgenkép létrejötte kiegészítése a szintén közismert (árnyékhatás), mikrohullámú sütő. rádió- és mikrohullámokkal, A röntgen ernyőszűrés az emberi majd a röntgensugárzással. szervezet és ipari anyagminták Annak felismerése, hogy a fény belső szerkezetének hatására zajlanak le a növények vizsgálatában, az UV sugárzás életműködéséhez veszélyei. nélkülözhetetlen kémiai A hőtanhoz továbbvezető reakciók. problémák: Mit hoz a villám, amivel felgyújtja a fát, amibe belecsap? Mit sugároznak ki a fénnyel együtt az izzított fémek? Mit ad a fény a kémiai reakcióhoz? Ismeretek: A napfény és más fényforrások

Az infravörös és az UV sugárzás,

53

Biológia-egészségtan: növényi fotoszintézis, emberi élettani hatások (napozás); diagnosztikai módszerek.

Kémia: fotoszintézis, (UV fény hatására lejátszódó reakciók, kemilumineszcencia).






(elektromágneses) spektruma:

a röntgensugárzás élettani veszélyeinek, rádióhullámok, mikrohullámok, hatásainak, alkalmazásainak infravörös sugárzás, látható fény, gyakorlati megismerése a technikában és a UV sugárzás, röntgensugárzás. gyógyászatban. A Nap fénye és hősugárzása biztosítja a Földön az élet feltételeit. A napozás szabályai. Példák az infravörös és az UV sugárzás, a röntgensugárzás élettani hatásaira, veszélyeire, gyakorlati alkalmazásaira a technikában és a gyógyászatban. Egyenes vonalú terjedés, tükör, lencse, fénytörés, visszaverődés. A fény Kulcsfogalmak/ hatása a környezetre. Fényszennyezés. fogalmak Nap, Naprendszer. Földközéppontú világkép, napközéppontú világkép.

Jelesre vagy jóra értékelhető a tanuló teljesítménye, ha: –

ismeri a fény anyagi természetét, terjedési tulajdonságait, fényáteresztő és át nem eresztő anyagokkal való kölcsönhatásait, az árnyék keletkezését. Tudjanak magyarázatot adni a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségeire;

–

egyszerű kísérletek alapján tudja értelmezni a fénytörés és fényvisszaverődés jelenségeit, törvényeit és ezek megvalósulását különféle optikai eszközökben;

–

ismeri a síktükör, a domború és homorú tükör, a gyújtópont, a gyújtótávolság, a valódi és látszólagos kép, a domború és homorú lencse, a prizma fogalmát. Legyenek jártasak a képszerkesztésben, a nevezetes sugármenetek alkalmazásában;

–

ismeri a legegyszerűbb optikai eszközök működését;

–

tudja, hogy a tárgyakat mikor és miért látjuk, hogyan lehet és kell védeni a szemet, a szemhibák korrekcióját, a dioptria fogalmát;

–

tájékozott a fehér fény összetett voltáról, a színek fizikájáról elemi szinten.

54





–


–

ismeri a síktükör, a domború és homorú tükör, a gyújtópont, a gyújtótávolság, a valódi és látszólagos kép, a domború és homorú lencse, a prizma fogalmát. Legyenek jártasak a képszerkesztésben, a nevezetes sugármenetek alkalmazásában;

–


–

tájékozott a fehér fény összetett voltáról, a színek fizikájáról elemi szinten.



–


–


A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén –

A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre.

–

Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt.

–

Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak.

–

Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés.

–

Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését.

–

Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére.

–

Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni.

55



–

A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni.

–

Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére.

–

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

–

Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket.

–

Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat.

–

Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait.

–

Képes legyen a sebességfogalmat különböző kontextusokban is alkalmazni.

–

Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani.

–

Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza.

–

A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is.

–

Magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez való kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát.

–

Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával.

–

A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget.

–

A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa, és azokat a vita során felhasználja.

–

Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben.

–

Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást.

–

Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel.

–

Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség.

56



–

Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben.

–

Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb, és szilárd anyagokban a legnagyobb.

–

Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat, az elektromos áramkör részeit, képes legyen egyszerű egyenáramú áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére.

–

Tudja, hogy az áramforrások mezőjének kvantitatív jellemzője a feszültség.

–

Tudja, hogy az elektromos fogyasztón energiaváltozás és átalakulás jön létre.

–

A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni.

–

Tudja, hogy az elektromos mező bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet.

57

Ember és természet. műveltségterület. Fizika évfolyam

Recommend Documents