i
Ember az embertelenségben: Rejtő Jenő
Készítette: Juhász Erzsébet Európa 2000 Középiskola
1
Ember az embertelenségben: Rejtő Jenő “Egyszeri megismételhetetlen csoda volt. Beskatulyázhatatlan zseni. Különleges korban élt különleges életet” mondta róla Varsányi Ferenc filmrendező, aki gyermekkora óta Rejtő-rajongó. De ki is volt ez a kalandos életű zseni, aki Varsányi Ferencen kívül emberek milliónyinak szívébe lopta be magát, és aki legalább ennyi embernek csalt mosolyt az arcára s kacagtatott meg a történelem egy olyan időszakában, melyben nehéz volt megtenni ezt a számunkra oly egyszerűnek és mindennaposnak tetsző cselekedetet? Magyarországon a XIX. század második felében a társadalom felépítése egy ún. torlódott társadalom volt. Még élnek a feudális rendszerek, széles a paraszti réteg, emellé jelenik meg a rohamosan növekvő polgárság. Nézzük meg mélyebben ezeket a rétegeket. A nagybirtokos, ami nagyjából 2000 családot érintett, 1000 holdnál nagyobb földbirtokkal rendelkezett. Az ország földjének megközelítőleg a 70%-át ők birtokolták. Zárt elkülönülő világ, jelentős szerepük a politikában és a diplomáciában volt. A nagypolgárság, tőkések rétege szűk volt, ám gazdaságilag egyre befolyásosabbak, jelentős részük zsidó származású, jó kapcsolatot ápolt az arisztokráciával. A dzsentri réteg a jómódú középbirtokosokból állt. 200-1000 holdas birtokkal rendelkeztek, de egyre gyengébbek lettek részben, mert a passzív ellenállás időszakában csökkent politikai és gazdasági szerepük és aktivitásuk, részben csökkenő születésszámuk miatt. Állami és megyei tisztségeket töltöttek be. A magyar dzsentri, német és a zsidó értelmiség együttes csoportja alkotta az úri középosztályt. A zsidóság volt a „polgárosodás motorja”, értelmiségi, vállalkozó szellemű emberek, újságírói, ügyvédi, orvosi, mérnöki és művészi munkakörökben. Önként és mondhatni boldogan asszimilálódtak a magyarokhoz. A kispolgárság a tisztes életet élő kétkezi munkásoké volt. Például postások, rendőrök és szakmunkások. A dualizmus időszakában már burkoltan jelen volt az antiszemitizmus, de nem jelentősen. A politikában még nem kellett számolniuk vele. Istóczy Győző Antiszemita Pártja is csak egy ciklus erejéig volt jelen, néhány képviselővel. Az asszimiláció tehát sikeres, nyelvet és kultúrát váltanak, beköltöznek a magyarok közé, és polgári munkát vállalnak. Vízválasztó volt a tiszaeszlári vérvád esete, amelyben Solymosi Eszter meggyilkolását a zsidókra fogták. Eötvös Károly védte a gyanúsítottakat, végül a pert megnyerte és a vádlottakat felmentették, de karrierje azzal, hogy zsidókat védett, végleg lezárult. Az I. világháború kitörése, aztán a Trianoni békediktátum összeomlasztotta Magyarország társadalmi berendezkedését. Éles társadalmi ellentétekhez vezettek ezek a folyamatok, így a vezető réteg viszont meglehetősen szűkkörű lett és hajlamos volt az önkényuralmi kormányzásra. A politikai pártok instabilak 1918-1920 közötti időszakban, gyakori a változás (vörös 2
és fehérterror). A gazdasági társadalom összedőlt, a dzsentri életmód nem volt többé fenntartható, az állam elszegényedett. Szinte mindenkit érintett a lesüllyedés és a magyarok, ezt súlyos veszteségként élték meg. Ugyanakkor a zsidók körében a veszteség nem volt ilyen mértékű, merthogy folytatni tudták az addigi tevékenységeiket. 1920-ban mivel az egyetemeken aránytalanul voltak a zsidó és nem zsidó tanulók, kiadták a Numerus Clausus-t. Ebben a jelentkezők számát a nemzetiségek arányában szabták meg. De ezt később még visszavonták. 1923-ban, a müncheni sörpuccs miatt börtönbüntetését töltő Hitler megírja a Mein Kampf (Harcom) című könyvét, az antiszemitizmus ideológiájával, amelyben a zsidókat nevezi meg minden baj okának. Ezzel Európa-szerte elindítja a modern antiszemitizmust. A világválság idején (1929-1933) az emberek elfogadják ezt, mint magyarázatot a válságra. 1933-ban Hitler hatalomra kerül és a tragédia, innentől már kezd elkerülhetetlenné válni. 1936-tól antiszemita törvényeket vezet be. Komoly politikát kezd el építeni rá, hiszen már van mögötte hatalom. Eleinte csak a kiűzés gondolatával foglalkozik, de a második világháború kitörése után, az 1941-es Wannseei konferencián már a zsidóság megsemmisítésére és a német kézre kerítésére összpontosít. Végső megoldásként az elgázosítást látja, más néven ez az Endlösung, vagy Holocaust. Magyarországon is egyre komolyabb a politika, újratárgyaltatják a trianoni békét, revíziót akarnak. Erős jobboldali radikalizálódás indul meg, jobboldali németbarát kormányok váltják egymást az angolszász mintát követő demokratikusabbakkal. Jó példa erre Gömbös Gyula és Teleki Pál kormánya. A magyar külpolitika vágyait (trianoni békediktátum felülbírálatát) a németek 3 revíziós lépéssel is segítik. Így a magyaroknál is elkezdődik a zsidóellenes törvények beiktatása. Először csak a tényleges zsidókra vonatkozik, később viszont faji alapon, német mintára diszkriminálják a zsidókat. Sárga csillag viselésére kötelezik őket, elindul a szegregáció és a jogfosztás. Ekkor Németország már Európa fölötti hatalmat akar. Ha a magyarok nem engedelmeskednek, akkor Hitler potenciális ellenfeleivé válnak. De sajnos Magyarországon már megvolt a vágy a zsidótörvényekre, hogy megszerezzék a zsidó származású állampolgárok vagyonát, így pont jól jött a náci elv. Az országban a deportálások java csak 1944 áprilisában indult meg, melyeket a németek vezényeltek le, de a magyar állam tisztviselői és csendőrsége hathatós támogatásával. Korábban is voltak már vonatok, de a legjelentősebb áldozatokat csak az utóbbi követelte. Megközelítőleg 432.000 embert vittek el Magyarországról és a későbbiekben még 200.000-ret, tehát összesen 600.000 ember vesztette életét. Ezek közé a tragikus sorsú emberek közé tartozott Rejtő Jenő is. Rejtő Jenő 1905. március 29.-én született Budapesten asszimilálódott, polgári zsidó család harmadik fiaként, eredetileg Reich Jenő néven. A fiatal Rejtő nem volt egy erős fizimiskával megáldott legény, ellenben a Kertész Utcai Községi Polgári Fiúiskola diákjaként megannyi 3
csínytevés főkolomposa volt. Jelleme külsőre szelídséget tükrözött, ám ha barátai bajban voltak bátran kiállt értük. Később Rákosi Szidi színiiskolájában tanult, de nem volt kiemelkedő tehetség és ez őt meglehetősen zavarta. Az iskola elvégzése után, 19 évesen Heltai Jenő és Márton Miksa ajánlólevelével Berlinbe mehetett, hogy ott tanulja tovább a mesterséget. Élete már itt sem telt kalandok nélkül. Pénzszerzés céljából parkettáncos volt egy bárban, emellett lovakat csutakolt és egyszer jól össze is verték. Eztán vándorútra kelt, Hamburgban dokkmunkás, illatszerárus, Svédországban heringhalász volt, de onnan kitoloncolták. Dolgozott vándorcirkuszban, beutazta Franciaországot, édességárus volt és mosogató. Nagy kérdés volt, hogy járt-e Afrikában és mivel jelentkezett a Francia Idegenlégióba is így valóban még Afrikában is eltöltött néhány napot. Egyszer Dakar felé meneteltek, de olybá tűnt, nem bírta az állandóságot s egy fél szappan megevésével és egy ezredorvos segítségével leszerelték. Csakhogy itt még semmi sem ért véget. Olaszországban, Velencében bolondnak tettette magát, hogy vonatjegyhez juthasson, mellyel Triesztbe került a zsidó emigránsok tanyájára, mint egy palesztinai kereskedő, ahonnan visszatért Pestre. Visszaemlékezésében ekképpen írt róla: „Majd egy hirtelen ötlettől sugalltatva elhatároztam magamat egy minden eddiginél kalandosabb, veszélyesebb útra: hazajöttem Budapestre, ahol nincsenek dokkok, kenyeret adó gyárak, ahol nem vagyok napszámos és csavargó, tehát mind e nációnál szegényebb vagyok.”1 Egy évig tartózkodott idehaza, majd újra útra kelt, de Bécsben utolérte halálának híre, visszajövetelét így fogalmazta meg: „Nagylelkű pártfogóm és mesterem, Karinthy Frigyes egy szép, meleghangú cikket írt rólam a Pesti Naplóban. Természetesen nyomban hazatértem. Egyrészt, hogy megcáfoljam halálhíremet, másrészt, hogy lássam, mi történik egy emberrel, aki a halála után aránylag jó egészségben megjelenik a Nagykörúton.”2 Rengeteg kaland, rengeteg jó történet, melyeket sokszor saját életéből merített. Most azonban térjünk vissza gyermekkorához, ismerjük meg mindennapjait, barátait, emberi kapcsolatait. A legjobb barátja, Buttola Ede volt. Rengeteget játszottak együtt. Rejtő egy nap elhatározta, hogy bokszolni fog. A boksz ebben az időben rendkívül felkapott sportág volt, és Rejtő kitartóan járt le edzeni. Több egyesületnek is a tagja volt, edzői csodálkoztak rajta, hogyan tudja összeegyeztetni azt a megannyi edzést. Mikor sérülés miatt, (eltört az orra) nem bokszolhatott, nézni akkor is eljárt a meccseket. Volt, hogy összeveszett a mellette ülővel, akit nem érdekelt olyan mélyen a boksz, mint őt. Hámori Tibor feltételezése szerint, ez a meccs ihlethette később az „El a pokolból!” című kisregényét. Itt olvasható egy részlet a műből:
1 2
Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete 21.p. Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete 21.p.
4
„Fred Hartmann, Európa nehézsúlyú bokszbajnoka, más néven a „Német Pampák Vad Bikája”, egy nagy fehér kövön ült és csendben sírdogált. Még csak nem is azzal a férfias tragikummal művelte ezt, amellyel végeredményben minden ember sírva fakadhat különleges alkalmakkor, akkor is, ha bokszbajnok; még csak azt sem lehet mondani, hogy a sírás ritka momentum volt életében, mert Fred Hartmann (a Német Pampák Vad Bikája) ez idő tájt gyakran sírdogált, egy beteges ember elkeseredettségével, tehetetlenül és szentimentálisan. Talán felesleges az Európa-bajnok könnyezését bővebben indokolnom, ha bevallom, hogy ez a tragikusan leírt, kitűnő sportember én magam voltam.” Visszatérve Buttola Ede barátjára, aki nagy zenerajongó volt, egyszer elhatározták, hogy ketten írnak egy operettet. Meg is írták, elvitték megmutatni a korszak egyik híres színészének Rátkai Mártonnak. Rátkai megdicsérte a fiúkat, s ugyan az előadásból nem lett semmi, reménnyel teli szívvel indultak neki a hazafelé vezető útnak. Sajnos nem volt zökkenőmentes a hazaérésük, mivel az „ébredő magyarok” 3, akik akkor még nem is sejtették, hogy talán évekkel később az ő regényein fognak szórakozni, belekötöttek Rejtőbe. Barátját is megütötték, így több már nem is kellett, nem kímélve saját testi épségét egyből nekiesett a támadóinak, kapóra jöttek az edzésen tanult mozdulatok, s végül kisebb sérülésekkel hazajutottak. Buttoláéknál aztán egy jó nagyot falatoztak.4 Ahogy egyre idősebbek lettek, Buttolából hamar neves karmester vált, és így már az üzletben is társak lehettek. Rejtő több operettszövegkönyvet is írt, amit sokszor játszottak a színházak. Ilyen volt többek közt az „Aki mer, az nyer, Egy görbe éjszaka, Úrilány szobát keres vagy a Gróf Figaró.” Rejtőnek volt még egy nagyon jó barátja Nádasi László személyében, s hadd említsek meg egy kedves sztorit kettejük barátságáról, egyik alkalommal egy focimeccsen egy fiú véletlenül eltörte Nádasi sípcsontját. Rejtő többször meglátogatta őt, lelkesen ápolta barátját, még borogatást is tett a lábára.5 Volt időszak, amikor nem találkoztak egymással, de a második együtt töltött időszakuk sorsdöntő fordulatokat tartogatott a számukra. Nádasi Lászlóból ismert kabarészerző lett, és bár Rejtőnek is akadtak kiadott művei, ebből még nem élt meg. Nádasi előszeretettel dolgozott a New York kávéház Dohány utcai oldalán, mikor egy hideg februári napon megpillantotta a már-már mondhatni valódi Fülig Jimmytii, mivel Rejtőn egy gumiköpeny és egy fehér tornacipő volt. Másnap ismét találkoztak, Rejtő ugyanazt a felszerelését viselte, így barátja arra következtetett, hogy nincs más ruhája, ezért elvitte őt a
3
Az Ébredő Magyarok Egyesülete az 1919-es Tanácsköztársaság bukását követően megjelent, szélsőjobboldali szervezet, mely célul tűzte ki a magyarság védelmét a zsidósággal, mint fajjal szemben. 4 Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete 5 Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete: Második fejezet
5
Guttmann-áruházba, ahol felöltöztette őt.6 Úgy hírlik vastag nyaka és nagy lába miatt extra nagy méret kellett neki mindenből. A vásárlás után közösen alkottak egy bohózatot, Nádasi mesélte a sztorit, Rejtő másnapra elkészítette belőle a kész kéziratot. Ez volt a Gengszteridill című mű, amelyet 1932. Október 5-én mutattak be a színházban, és ami az első osztatlan sikert arató színpadi műve volt. Később újabb kabarétréfákat találtak ki, mihez segítségül hívták Rozikát, aki a Dob utcai szobában gépelte le nekik a történetet. Rejtőnek voltak bizonyos követelései a gépírónőivel szemben, például, hogy amíg ő diktál, a hölgy még csak el sem mosolyodhat, na mert ha igen, akkor jól összeszidta. Természetesen utána jöhetett a bocsánatkérés, hiszen szerette a Rozikát, olyannyira hogy el is vette feleségül. Rozikát a későbbiekben Auschwitzba deportálták, ott vesztette életét. Ugorjunk egy picit az időben. 1936-ban a Nova könyvkiadó főnöke, Müller Dávid, Rejtő barátja, megkérte, hogy keressen magának egy jól hangzó külföldi nevet. Így jelent meg első Nova regénye az „A pokol zsoldosa” címmel P. Howard név alatt. Jól hangzó cím, de ez még nem volt igazán „rejtőies”, hiányzott belőle a sajátos humor, öngúny és cinizmus. Később következtek a cowboy-regények, egy újabb névváltoztatással, és ím így lett P. Howardból, Gibson azaz G. Lavery. Az ipar jól ment, havi 2000 pengőt keresett. De nem volt az a spórolós fajta, tán tudta, hogy addig kell élveznie az életet, amíg teheti. Nem kellett félteni, egy-egy zsugázásra, kártyázásra, vagy sakkozásra mindig kész volt. Kihívta a titkosrendőröket is, ami hazardírozás volt ugyan, de legalább ihletet szerzett a detektívregényeihez. 1937 februárjában kelt egybe egy Magda nevű szőke hajú műfordítóval. Rejtő ekkor már befutott író volt. Olaszországba utaztak, de Rejtő idegei ekkor kezdtek el romlani. Ki akart kapcsolódni és menekülni. Egy újságban olvasta Darányi Kálmán miniszter nyilatkozatát: „Az egyetlen helyes út a keresztény és nemzeti irány.” Már lehetett érezni a jövő kísérteties szagát. 1939-ben a Siesta szanatóriumba ment. Hazatérvén a boldog olaszországi nyaralásból állapota rosszabb lett, de töretlenül folytatta a munkát. Csakhogy a fejük felett gyülekező felhőket semmi sem állíthatta meg. Végül kitört a világháború. Munka közben rengeteg kávét ivott, alváshoz nyugtatókat szedett, de éjszakái így is nyugtalanok voltak. Gondolatai egyre borúsabbak lettek. József Attila öngyilkosságára így reagált: „Itt nincs menekvés, vagy megbolondul az ember, vagy öngyilkos lesz.”7 Ebben az időszakban Rejtő még nem akart az antiszemitizmusra gondolni sem. Azonban a fasizmus 6
Forrás: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:0wgVTvMWAhQJ:users.atw.hu/regenyek/kulf/piszkos_fred_es_a_tobbiek.rtf+Rejt%C5%91+bar%C3%A1tja+arra+k%C3%B6vetkeztetett,+hogy+ninc s+m%C3%A1s+ruh%C3%A1ja,+ez%C3%A9rt+elvitte+%C5%91t+a+Guttmann%C3%A1ruh%C3%A1zba,+ahol+fel%C3%B6lt%C3%B6ztette+%C5%91t.&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu 7 http://tortenelemklub.com/erdekessegek/jegyzetek/133-rejt-jen-a-magyar-humor-legnagyobbja
6
terjedt, a németek már megszállták Dániát. Meg kell említenem, azonban, hogy az eredeti fasizmushoz még nem tartozott hozzá az antiszemitizmus. Csak Hitler után nyer teret és kapcsolják össze a két fogalmat egymással. Rejtő tudta, hogy ennek következményei lesznek, de szemet hunyt felettük, mint gyermek, akinek azt mondják, ha behunyod a szemed az ellenség sem lát téged. Csakhogy ez korántsem így van. Ő csak dolgozott tovább. Ekkor keletkezett művei: Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára, A tizennégy karátos autó folytatása, Vanek úr Párizsban, Az ellopott futár és a Megkerült cirkáló. A kiadónál hibát találtak egyik művében és visszadobták, erre Rejtő mérges lett, és az idegszanatóriumban le is gépelte válaszát.8 Hazament és Kovács Magda akkori titkárnőjének lediktálta az „A detektív, a cowboy és a légió című novellát és A néma revolverek városát”. Kovács Magda így emlékszik vissza egyik estéjükre, mikor egy kis szünetet tartottak: Az író leroskadt egy székre, elővett egy Hemingway könyvet és ajándékul neki adta. Magda arra kérte, hogy írjon bele valamit, Rejtő tollat ragadott és beleírta: „Örök barátsággal Magdának az egykori Rejtő Jenő.”9 Magda megdöbbent, Rejtő pedig már elhitte a zord valóságot, mindketten tudták a jövő megpróbáltatásait. Valószínűsíthető, hogy ebben az időben keletkezett a „Temetésem” című verse. Ráadásul egyre több barátja kapta meg a munkaszolgálatos behívókat. Ekkor a versek felé fordult, és a német támadásokra a „Különbéke” című verssel reagált. Az idegállapota teljesen megromlott, de a világháború vége még nagyon távolinak tűnt. A végső csapás 1942. Október 9-én jelent meg az „Egyedül vagyunk” nevű nyilas lapban. A cikk az egész életét vitatja, hogy hol járt, hol nem járt, és hogy ki is ő valójában, kiemelve, hogy zsidó. Zsidó és még szabadon járhat-kelhet egy olyan kulturális helyen, mint a Japán kávéház. Azonnal meg is kapta behívóját. November 27-én Nagykátáról indult útnak az a 101/19-es munkaszolgálatos század, melynek Rejtő is a tagja volt. És mint mindenkinek az ő karján is ott pihent az emberi méltóságot földbe tipró sárga karszalag. 1943 januárjában aztán távirat érkezett a Tigris utcába. A Reich család számára jött a tárgyilagos, hideg közlöny, hogy Reich Jenő meghalt. Édesanyjának, aki betegen feküdt az ágyban sosem mondták el mi történt legfiatalabb fiával. Rajna János artista volt és még Pesten ismeretséget kötött Rejtővel. A kinti találkozás meglepte őket. Rajna volt vele az utolsó napokban és a legnagyobb megpróbáltatásokban. Negyven fokos hidegben gyalogoltak, hogy végül egy romos iskolában helyezzék el őket. Rajnának maradt még némi ereje, így ő jelentkezett munkára, de Rejtő már elfáradt. Utolsó napjaiban egy nagy munkáról beszélt, egy óriási regényről, ami a legnagyobb lesz mindközül, mert ez egyszer nem a fantáziájának szülöttje lesz, hanem mindent az életből merít hozzá. Halálra 8 9
Az esszé végén mellékelve megtalálható. Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete 114.p.
7
napján azonban lázban égve, gyöngén fekve ezt mondta barátjának, akinek feladata volt az is, hogy kivigye az elhullottakat.: „"- Rajna, ...te fogsz kivinni? - Én. - Nehéz leszek. - Nem baj." Jóval később: "- Hanem... a Nagy Regényből nem lesz semmi. Pedig... készen van. Itt bent, érted - ujjával a homlokára bök. - Csak hát... hiába, ...te is tudod, hogy hiába."10 Rejtő meglehet az egyetlen ponyvaíró, akit az irodalomtörténet is nagyra értékel, irodalmi sokszínűsége bámulatos, nemcsak operettlibrettóiért, kabaréjeleneteiért, hanem légiós és más kalandregényeiért, és amiről kevesen tudnak, verseiért is. Sokszínű és gazdag fantáziája, sajátos stílusa, komikus szemlélete és ezen felül az emberi érzések megnyilvánulásai művészetté emelték a rejtői műfajt. Élete kalandok sorozata, melyekből bátran merített egyes írásaiba is. Az antiszemita ideológia elterjedése végzetes károkat okozott az egész társadalom szövetében, hisz ki a megmondhatója, hogy mennyi mindent alkothattak volna még ezek a művészek. A sorsuk megpecsételődött már a születésük pillanatában. Rejtő Jenő élete talán egészen másképp alakult volna, ha nem hal meg abban az ukrán munkatáborban, ámde később akár a kommunisták is bezárhatták volna, mivel akkor nem volt túl népszerű, hogy az emberek pusztán szórakozásból olvasgassanak. A mintegy 430.000 halálos áldozatot követelő holocaust következtében a magyar értelmiség jelentős része tragikus körülmények között (haláltáborban, munkaszolgálatban) meghalt. Példának okáért említeném meg itt többek között Halász Gábor, Radnóti Miklós vagy Szerb Antal nevét. Rejtő alakja csak egy csepp a tengerben, de tükrözi az egész folyamat tragédiáját.
Mellékletek: 5. Rejtő levele a kiadó főnökének: "Talán néhány szót rólam is, hogy bemutatkozzam távozáskor. Nem okozott nehézséget hülyét játszani, mert az eszem értékelését nem szituációk eredménye biztosítja önbizalmam számára. Egyike vagyok a néhány embernek, akik Planck kvantumelméletét igazán ismerik. Szókratészről titokban írtam egy könyvet, és Szünposziont havonta ma is legalább kétszer átfutom. És maga, édes uram, még nem tudta akkor, hogy mi a munkatábor, amikor én toloncúton Tarvisióból Klagenfurtba kerültem, ahol télen a rabok fát vágnak a börtönudvaron. Ezt színes riportban megírtam az újságnak. És éppen olyan feltűnést keltett, mint most a Howard, pedig sem trópus, sem légió, sem kaland nem volt benne. Én torkig vagyok a maga érthetetlen udvariasságával, basáskodásával, szavamba vágásaival, lein-
10
http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/rejtoelet.htm
8
téseivel, lakonikus intézkedő módjával, amellyel velem érintkezik. Én magával nem akarok és nem tudok dolgozni. Én Howardot szívből megutáltam, mert Howard becsapott, Howard piszokul kijátszott, visszaélt a szeretetemmel, nem viszonozta sok száz álmatlan éjszkámat, amikor 15 pengőnek igazán örülve halálra doppingolva gyúrtam, dolgoztam hajnalig, talán éveket ölve belé az életemből. Ez a Howard kibírta azt is, hogy az Előretolt helyőrség legjobb részeiből 42 oldalt húzzon, mert ezeknek az olvasóknak nem kell a humor, csak épp egy kicsi. Ez kibírta A fehér folt 3×25 oldalas húzását és a Szőke ciklonra erőszakolt afrikai véget. Ez íróölés. Ajánlom magamat uram! Maga azt is mondta nekem a hetekben: Nekem megvan a kenyerem hála istennek, és nem akarok magával mérgelődni. Ugyanezt mondom én: nekem megvan a fejem hála istennek!" Képekiii:
Rejtő Jenő útlevele
9
A Különbéke című vers kézirata
Munkaszolgálatból írt utolsó levelek
Rejtő Jenő Rejtő Jenő a családja körében
10
Sziklai Jenő igazgató-rendezővel (középen) és Buttola Edével Versek: Most megy... megy... És most megy mindég... mindég távolabb Egyhangu uton... busan... csendesen... Amig lassan... lassan... magamra hagy Észrevéttelen. Mi egymástól nagyon messze voltunk Én jajgattam és ő csak kacagott Együtt mi ketten sohasem daloltunk És most megy... megy... ott. Járt a fényben melj engem körülvett Járt a mosoljgott vigan, boldogan Mig én magamban sirtam könnyeket Némán hangtalan.
11
És most megy... mindég... mindég távolabb Egyhangu uton busan csendesen. Amig lassan... lassan... magamra hagy "Az életem."
Ha valaki jönne... Ha valaki jönne, csuf téli hajnalon Mikor minden felbug és szorit a torkomon Ha iljenkor jönne... csendbe... szomoruan Jönne akit várok, keresek, hasztalan Leborulnák térdre és lüktető fejem Ölébe hajtanám... Lihegnék fáradtan... térdét szoritanám Friss harmatos ölét, csókkal boritanám Hullana a könnyem hófehér combjára... Hörögne a mellem... a zokogás rázna... Fáradtan, megtörten, vad keserves vággyal, Bus férfi sirással... Szólna hozzám lágyan... halkan... bánatosan, Simogatná fejem... s arcomat szorosan... Egyre szoritaná kis puha ölébe... És én a hajnali... sápadt csöndességbe Kezdenék vallani... Felsirnám ott, tépett összetört életem Beteg lázas agyam... sápadt, fáradt fejem Piszkos éjji álmok, kéjbe fult titkait Ezer rongy szerelem, kifestett csókjait Bus bojongó vágyak, miket sohasem láttak miket kinevettem Régi éjszakáknak festett durva kéjét, Tehetetlen dühöm undok irigységét... 12
Aljas pillanatok... éhes mocskos vágyak... Ezer pillantásom, amit sohasem láttak Százezer gondolat, mit félig gondoltam s vágyódtam utánuk... Lihegve... kifultam... elsuttognám "Ámen"... Ölébe hajtanám, fáradt, zugó fejem Ő, tudom kiköpne... felrugna... ott hagyna... s vergödve a földön... utána zokogva... Azt sugnám lihegve... hajnali pirkon... Igaza volt néki!
Sirfeliratom "Élt huszonnégy évet, meghalt boldogan" A forró mámor hülye tavaszán Sokat beszélt és sokat nevetett Koravén szive összetört korán A jelenben nem volt Ő sohasem A jövője kinevette bután Élete volt egy sötét rejtelem A halála: egy epizód csupán Oktalan volt koldusa sok reménynek Bolond volt: zsarolta az életet S mikor az élet keveset adott: Dacosan, vadul mindent elvetett Sirassátok e sirban pihenőt, Nagy mártir volt: a semmi harcosa Pár könnyel gyászoljátok csendben őt De utjára ne lépjetek soha az agyát felszivta a végtelen a szive; lent a sirban elrohadt örökül hagyott néktek, komoly, busan Libegő lehetetlen álmokat. 13
Komédiás volt A szivével játszott És fájva sirt hazug rongy könnyeket Keresztre huzta fáradt mosolya S kinjából: A halál váltotta meg.
Sír (a) felirat
Ki itt nyugtalankodik csendesen, Író volt és elköltözött az élők sorába. Halt harminchat évig, élt néhány napot, S ha gondolkozott, csak álmodott Néhány lapot. S mikor kinevették: Azt hitte, hogy kacagtatott. Most itt fekszik e nehéz Temetői hant alatt, Zöld koponyáján kiüt a csira És azt álmodja, hogy él. Szegény. Béke hangjaira! Ámen. Felhasznált irodalom: Iskolai Holocaust szakköri ismeretek. Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete, Kőműves Imre - A magyar sajtó mártírjai, Péter László - Új magyar irodalmi lexikon, Nemes Nagy Ágnes - Szó és szótlanság, Schöpflin Aladár – A magyar irodalom története a XX. Században, Illés Endre - Írok színészek dilettánsok, Száray Miklós – Kaposi József – Történelem IV., Holokauszt Magyarországon – Vérvád és tiszaeszlári per, Sándor Zsuzsanna: Rejtő Jenő legendája: 14
http://www.168ora.hu/arte/rejto-jeno-legendaja-35368.html?fejezet=1, http://tortenelemklub.com/erdekessegek/jegyzetek/133-rejt-jen-a-magyar-humorlegnagyobbja, http://www.napvilag.net/kozelkep/20080906/rejto_jeno_kavehaz_a_sivatag_szelen, http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/rejto_jeno.htm, http://hu.wikipedia.org/wiki/Rejt%C5%91_Jen%C5%91, https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:ohw3E9nS6nIJ:www.lib.jgytf.uszeged.hu/folyoiratok/tiszataj/0802/diak.pdf+%C3%81rp%C3%A1s+K%C3%A1roly+(1955)+Csak+olvasni+(szabad)+Rejt%C5%91t%3F+:+egy+dial%C3%B3gia+k%C3%B6r%C3%B Clj%C3%A1r%C3%A1sa+/&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEEShowlsJ2Eb1bqfH1x_dv wYV35H2YxWzsgMBRh2LKYgYtGHXtPZxH65aisi8VzPFPc0Sh3YXPUMhtDThui1AN0 BVb22OPaV8HTL4y6jnrL_Qt9XZTpdOo6YNwrFh8KNWWPFNlCd&sig=AHIEtbQePeuls 43xmmOu01jvmRKIYl-VMQ, http://www.kritikaonline.hu/kritika_07junius_veres.html, http://www.egalizer.hu/irodalom/irok/rejto.htm, http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=7_1 _1, http://tortenelemklub.com/ii-vilaghaboru/csatak-hadmveletek/199-a-varsoi-gettolazadas, http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3_holokauszt_Magyarorsz%C3%A1gon,
i
A borítókép saját illusztráció. Hámori Tibortól vett gondolat. iii A képek és a versek az útlevél kivételével Hámori Tibor Rejtő Jenő rejtélyes élete című könyvében találhatóak. ii
15
