11. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA ELŐZMÉNYEK: A FÖLDKÖZI-TENGER MEDENCÉJÉNEK MEGHÓDÍTÁSA A PUN HÁBORÚK – csak felsorolás szintjén kell tudni a pun háborúkat és kelet meghódítását • • • • • • • • • • • • • • • • •
Punok: a föníciaiak által alapított észak-afrikai kereskedővárosok lakói Karthagó: kereskedelem, rabszolgamunka ( Türosz gyarmatvárosa) A Földközi-tenger nyugati medencéjének + Gibraltárnak az ellenőrzése Harc a szicíliai görögökkel – köv.: szövetség Rómával De: 272 után: szembekerül Rómával – Szicília birtokáért 264-241: 1. pun háború ( csapóhíd alkalmazása) Róma: megkapta Karthagó szicíliai birtokait + hadisarc Szicília 1. provincia: „ a római nép közös tulajodona”, évi adót fizet, római helytartó áll a provincia élén Korzika és Szardínia: 2. és 3. provincia 218-201. 2. pun háború: A Földközi-tenger nyugati medencéjének a birtokáért Hannibál – útvonala: Pireneusok-Alpok- Pó vidéke: a gallok mellé álltak 216. Cannae: a punok bekerítették a rómaiakat 212. Szürakuszai ostroma: Arkhimedesz halála Cornelius Scipio – Hispánia elfoglalása – 202. Záma Béke: Karthagó lemond minden Afrikán kívüli birtokáról, 10 ezer talentum hadisarc, flottájának átadása – Róma: a Földközi-tenger nyugati medencéjének az ura lett 149 - 146. 3. pun háború: Africa provincia cél: az újonnan leigázott népek megfélemlítése ( casus belli: a város engedély nélkül háborút kezdett a szomszédos Numídia ellen)
KELET MEGHÓDÍTÁSA • • • • •
Makedónia, Szíria, Egyiptom uralkodói egymás ellen harcoltak Róma: Hannibál és Makedónia szövetsége miatt az az érdeke, hogy egyik nagyhatalom se erősödjön meg Gazdasági érdek: olcsó rabszolgák+ a görög piacok megszerzésének a lehetősége II. század: Makedónia, Szíria, Görögország, Ázsia provincia 148. Macedonia pr., 146. Achaia pr.
A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGÁNAK KEZDETE 1. A háborúk következményei - a provinciák bekapcsolódása Róma gazdasági életébe: - kereskedelem a provinciákkal - a gazdasági élet átalakulása: a mezőgazdasági kisüzem tönkrement – helyette: nagyüzem – latifundiumok kialakulása – elsősorban piacra termelt - a gazdálkodás belterjessé vált: olaj, szőlő, zöldség, gyümölcs - rabszolgák nagymértékű alkalmazása – ez: kisbirtokon nem kifizetődő - köv.: parasztcsaládok tönkrementek ( ők katonáskodtak is)
2. Társadalmi következmény: - új társadalmi rétegek meggazdagodása: - a tartományokból származó jövedelmek bérbe adása ( adók, vámok, bányák üzemeltetése) - lovagrend kial.: ipari, kereskedelmi vállalkozásokkal foglalkoztak és pénzügyekkel ( például adóbérlettel)- Róma törvényei értelmében politikai hivatalt nem vállalhattak - szenátori rend ( optimaták): a politikai hatalom birtokosai – nagybirtokos arisztokrácia: latifundiumok birtokosai, főhivatalnokok: hadsereg vezetői, Róma és a provinciák irányítói - plebs ( proletariátus): földjüket vesztett szabad parasztok, akik Rómába költöztek – alkalmi munkák, ingyenélő tömeg – köv.: a katonaság számának a csökkenése – ingyengabona, cirkuszi játékok - rabszolgák: számuk jelentősen megnövekedett 3. -
A politikai szervezet válsága a városállam intézményei nem képesek ellátni a birodalom igazgatását - pl:annualitás hadsereg: szabad parasztokból – nem jó, mert: A) nem szakszerű – B) kissszámú a birodalom egyes területeinek jogállása: római jogúak, latin jogúak,provinciabeliek pénzügyi igazgatás: megoldatlan, nincs szakszerű, az egész birodalomra kiterjedő igazgatás
MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEK 1. Tiberius Gracchus – 133. néptribunus - célja: a parasztság régi állapotának visszaállítása - Licinius-féle földtörvény felújítása – ezzel a latifundiumok visszakerültek volna az állam kezébe - Majd: szétosztás kisbirtokok formájában - Volt birtokosoknak: kártérítés - De: senatori rend ellenállásába ütközött - 132. ismét néptribunusnak akarja magát jelöltetni – megölik 2. A) B) C) -
Gaius Gracchus – 123. néptribunus reformok folytatása célja: a szenátus elleni szövetség létrehozása – bázisa: lovagok: kedvező bérletek provinciákban: lovagrendi bíróság zsarolási ügyekben az esküdtbíróság lovagokból áll néptömegek: a gabona árát leszállítja – olcsó gabonát oszt nincsteleneknek: Karthagoban földet ígér itáliai szövetségesek: polgárjogot ígér – ennek következménye: a plebs szembefordul vele ellenfelei: előnyös itáliai telepítéseket ígérnek a plebsnek 121. öngyilkos lett ( istenkáromlás vádja: az átkozott Karthagoban akart földet osztani) A Gracchusok politikai szereplésének eredménye: - 60 ezer proletár földhöz juttatása - néppárt létrejötte: a Gracchusok politikáját folytató, a szenátori párttal szemben álló politikai erő.
3. -
Marius hadseregreformja hadsereg válsága: Jugurtha elleni háború – vereségek Marius: legyőzte Jugurthát, majd: germánokat északon – emiatt: 5 évig konzul Hadseregreformja: zsoldos hadsereg létrehozása – besorozta a proletárokat 16 év szolgálat – majd: a veteránok földet kaptak – kolóniák rendszeres kiképzés, fegyverzet egységesítése, jelvények köv.: sikerek - és: új politikai tényező: a zsoldosaira támaszkodó hadvezér
4. -
Livius Drusus 91-ben meggyilkolták: a szövetségeseknek akart polgárjogot adni 91-89. halála után: szövetséges háború a behódolók polgárjogot kapnak
5. -
Néppárt kibontakozása: megoldásra váró problémák: földkérdés állampolgári jogok kérdése államszervezet lovagok politikai hatalomra való törekvése
A VÁLSÁG ELMÉLYÜLÉSE 1. Polgárháború: Sulla uralma - Az 1. mithridatészi háború: Kr. e. 88. - Kr. e. 84. - VI. Mithridatész pontuszi király legyilkoltatja a Kisázsiában élő itáliaiakat - Sulla – a szenátori párt Mithridatész ellen küldi – 86-ban - Kr. e. 88. - Kr. e. 82. - Polgárháború Itáliában Marius és Sulla hívei között: - Sulla, az optimaták vezére 88-ban utcai harccal elfoglalja Rómát– vérfürdő a néppártiak körében - Miután ismét elhagyta Rómát az elmenekült Marius visszatért – átvette az uralmat és Sulla híveit mészároltatta le – 86. Marius meghal – Cinna rémuralma - 83. Sulla hazatér – korlátlan időre diktátor – proscriptio eszköze: a feketelistán levőket bárki büntetlenül meggyilkolhatta + a vagyonából részesedett + a rabszolgái felszabadultak - veteránjait Itáliában telepítette le. - A szenátus tagjainak a számát 600-ra emelte - Korlátozta a néptribunusok jogkörét: nem javasolhattak törvényt + elvesztették a vétójogukat - A népgyűlés törvényhozói jogát korlátozta - A lovagoktól elvette a bíráskodás jogkörét - 79.: lemondott – a köztársaság érdekében és a szenátori rend érdekében tevékenykedett - de: eszközei nem voltak megfelelőek – diktatúra + terror - átalakította a köztársaság intézményét 2. Rabszolgafelkelések - hódító hadjáratok köv.: rabszolgák számának növekedése - nem egyforma a helyzetük: város – falu- bánya- gályák – gladiátorok - felkelések: mindig olyankor, ha külső ellenség fenyeget vagy polgárháborús időszakban – pl.: Gracchusok idején
3. Spartacus: 73-71. – Capua: gladiátoriskola - északra vonul, hogy a gallokkal együtt tudjon működni - de: miután elérte a Pó völgyét, váratlanul visszafordult – azután, hogy legyőzte a római sereget – találgatják az okát - célja: Szicíliába jutni – de: nem tud átkelni a Messanai – szoroson - a szenátus Crassust és Pompeiust küldi ellene ( Sulla alvezérei voltak) - Spartacus Brundisium felé vonul – célja: átkelni a Balkánra – de: legyőzik - Köv.: Crassus és Pompeius befolyása megnőtt - Jelentősége: a rabszolgatartás formái kezdenek átalakulni – libertinus réteg AZ EGYEDURALOM LÉTREJÖTTE 1. Az első triumvirátus - a polgárháborús időszakban+ a rabszolgafelkelések során a hadvezérek befolyása megnőtt: - de: ellentét: Pompeius - Crassus - Külső-belső problémák: Keleten: VI. Mithridatész - Kalózkodás – olyan mértékű, hogy a gazdaság működését veszélyezteti - Pompeius rendezte a helyzetet – köv.: megnőtt a befolyása - Hazatérve: a hadseregét elbocsátotta, de a szenátusban mégis félelmet keltett – - Köv.: nem adtak földet a veteránjainak + nem hagyták jóvá a keleti intézkedéseit - köv.: Pompeius a Néppárttal keresett kapcsolatokat – Julius Caesar - Caesar: előkelő patrícius nemzetség tagja, de Marius révén kötődik a Néppárthoz - Népszerűségre tört: Néppárti kapcsolatai + a proletárok megnyerése révén ( cirkuszi játékok, gladiátorharcok, stb) - Kr.e.: 60. Caesar, Pompeius és Crassus: 1. triumvirátus – szövetség a szenátus ellen - A megállapodás: 59. Caesar konzul: intézkedései: földosztás + jóváhagyta Crassus keleti intézkedéseit – majd: - A hatalom felosztása: - Crassus: Szíria, Caesar: Gallia, Pompeius: Hispania - Crassus: elesik a parthusok ellen vívott küzdelemben 2. Caesar útja a hatalomhoz - a triumvirátus felbomlott: Pompeius a szenátus oldalára állt – egyedül lett konzul - Caesar: létrehozta Gallia provinciát : a gallok lakta területeket a Rajnáig hódoltatta + benyomult Britanniába– óriási hadizsákmány + személyéhez hű hadsereg - Kr.e.: 49. a szenátus hazarendelte: Aleia iacta est.(átlépi a Rubicont) - a polgárháború kezdete: a hadsereget Itália följére lépve el kellett volna bocsátania - Pompeius: nem tudott ellene vonulni, mert nem volt serege Itáliában – visszavonul a Balkán felé - Caesar bevonult Rómába, majd Pompeius seregét részenként verte szét: - Hispániában a fővezér nélküli sereget - majd: 48. Pharszalosz – a Pompeius vezette, túlerőben lévő sereget– Pompeius Egyiptomba menekül, ahol meggyilkolják - Caesar: Egyiptomból – keleti hódítások – 47. Zela: Kis-Ázsiából küldte a híres hadijelentését Rómába:Ven, vidi, vici. 3. Caesar egyeduralma: 46-44 - lényegében leszámolt a köztársasággal – egyeduralom
-
örökös diktátor, imperátor, néptribunus, pontifex maximus, censor – a királyi címet és a diadémot elutasította, bár szobrát a hét római kir. szobra mellé állították a hívei. Célja: a római uralom alatt álló területek egységesítése reformok: földosztás, veteránok letelepítése – a proletárok száma felére csökken értékálló aranypénz – aranydénár – az egész világon elfogadott sok provinciabeli településnek: polgárjog – felvette őket a hadseregbe is a szenátus tekintélyét csökkenteni akarta – ezért a létszámát 900 főre emelte + provinciabelieket is meghívott ide naptár megreformálása – szökőév bevezetése – a mai naptárunk alapja Bukásának oka: a köztársasági hagyományokat nem vette figyelembe 44. március idusa: A régi köztársasági rend hívei Brutus és Cassius vezetésével meggyilkolják
