Előzetes Akcióterületi Terve

Szeged Megyei Jogú Város „BIOPOLISZ” – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterületének

Előzetes Akcióterületi Terve

Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005

2014

Készítette:

RVI Magyarország Kft.

Verziószám:

Szeged_BIOPOLISZ_EATT_v3

1

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................ 2 1. AZ ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV ILLESZKEDÉSE SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ ......................................... 6 2.

3.

AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ................................................................................... 23 2.1.

Az Akcióterület kijelölése................................................................................................. 23

2.2.

Az akcióterület kijelölésének szöveges indoklása ............................................................ 24

HELYZETELEMZÉS............................................................................................................ 25 3.1.

A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása ..................... 25

3.2. A városrészi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása, és a kapcsolódó SWOT elemzés............................................................................................................... 27 SWOT analízis ........................................................................................................................ 31 3.3.

Megelőző város rehabilitációs tevékenységek bemutatása ............................................... 32

3.4. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 36 3.5. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 39 3.6. 4.

Az akcióterület funkció elemzése ..................................................................................... 53

AZ AKCIÓTERÜLET CÉLRENDSZERE ........................................................................... 56 4.1.

Az akcióterület fejlesztési céljainak kapcsolódása a városi szintű célokhoz .................... 56

4.2. Az akcióterületi célok és a tervezett beavatkozások kapcsolódásának bemutatása .......... 59 5. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ VÉGREHAJTÁSA SORÁN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA ..................................................................................... 61 5.1. Az akcióterület tervezett beavatkozásainak összefoglaló bemutatása .............................. 61 5.2.

A tervezett beavatkozások részletes bemutatása............................................................... 64

5.3.

Akcióterületi célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége .................... 97

5.4. A tervezett fejlesztések várható hatásai .......................................................................... 102 6.

PÉNZÜGYI TERV .............................................................................................................. 105 6.1.

Az akciók megvalósításának indikatív ütemezése .......................................................... 105

6.2.

Az akciók megvalósításának átfogó, indikatív pénzügyi terve ....................................... 107

6.3.

A megvalósításhoz szükséges források meghatározása .................................................. 108

7.

AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KOCKÁZATAI .... 110

8.

MONITORING MUTATÓK ÉS A CÉLOK TELJESÜLÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE 115 8.1.

Az akcióterületi beavatkozások megvalósításának nyomon követése ............................ 115 2

8.2. 9.

Az akcióterület előzetesen meghatározott monitoring mutatói....................................... 116

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ................................................................. 118 9.1.

Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása.......................................................... 119

Mellékletek ................................................................................................................................... 121 Felhasznált szakirodalom .............................................................................................................. 136

3

Bevezetés

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája rögzíti a város középtávú célrendszerét, bemutatja a célokhoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket, projekt javaslatokat. A beavatkozások priorizálása során területi fókuszt érvényesítve akcióterületek lehatárolására került sor. Az egyes akcióterületek a szakmailag alátámasztott igények és a helyzetelemzések mentén fogalmazódnak meg az ITS-ben. Az előzetes akcióterületi terv egy, a

város

közigazgatási

határán

belül

kijelölt,

összefüggő

terület

(akcióterület)

programcsomagjait, illetve a csomagokhoz kapcsolódó egyes projekteket rögzíti. Jelen előzetes akcióterületi terv (EATT) az országos tervezés aktuális fázisához illeszkedve, a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján rögzíti az akcióterületi fejlesztéseket. Az Európai Bizottsághoz benyújtott operatív programok tartalmának változásával, esetleg újabb országos hatályú módszertani dokumentumok elkészültével természetesen a mostani szakmai anyag felülvizsgálata is szükségessé válik. A megyei jogú városok tervezését segítő módszertani háttéranyagok csupán a 2007-2013as időszakra vonatkozó akcióterületi tervek elkészítéséhez nyújtanak támpontot. Jelen dokumentum szerkezetének kialakításakor ezért egyrészt támaszkodtunk az elmúlt évek városfejlesztési tapasztalataira, másrészt igyekeztünk az aktuális tervezési folyamat sajátosságait (OP-struktúra, integrált szemlélet stb.) is szem előtt tartani. Amint tehát a későbbiekben elkészül a 2014-2020-as fejlesztési időszakban releváns akcióterületi tervek módszertani kézikönyve, úgy a jelen szakmai anyagban leírtak teljes körű átdolgozása, aktualizálása válik szükségessé. A „Biopolisz” gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület a várost átszelő folyó szegedi oldalán a Belváros déli részét, míg az újszegedi oldalon dél-újszegedet foglalja magában. Az akcióterület meghatározó területegysége mindkét oldalon közlekedésileg feltáratlan, alulhasznosított barnamezős terület. A városszövetbe ékelődött, a városközponthoz közeli „rozsdaövezetet” a szegedi oldalon a vasúti híd második világháborúban történt felrobbantása és elbontása következtében funkcióját vesztett MÁV területek, az újszegedi oldalon a megszűnt Heavytex Újszegedi Szövő Rt. volt telephelyének hatalmas területe alkotják. 4

A város és az érintett városrészek hosszú- és középtávú célrendszerére építve megfogalmazásra kerültek az akcióterület átfogó és specifikus céljai. A tervezett kulcsfontosságú beavatkozásokkal – a harmadik Tisza-híd építésével, a Biopolisz Parkban közművesített telkek és rendezett közterületek kialakításával, intermodális közlekedési csomópont megvalósításával, az újszegedi oldalon új városrészi alközpont feltételeinek megteremtésével - az alvó, szlömös területek jelentősen felértékelődnek. A híd megépülésével nem csak a területek feltárása történik meg, de a belváros tehermentesítése, a tiszai vasúti összeköttetés helyreállításával a jobb elérhetőség biztosítása is megvalósul elővárosi, regionális, sőt nemzetközi szinten is. Végül, de nem utolsó sorban a feltárt, előközművesített, kulturált közterületekkel ellátott területen – az egyetemek, kutatóintézetek közelségében – olyan tudományos park alakulhat ki az innováció-vezérelt, tudásalapú vállalkozások számára, amely inspiráló környezetet, szellemi és fizikai infrastruktúrát, formális és működő kapcsolatokat biztosít, menedzsment támogatást és inkubációs szolgáltatást nyújt a betelepülők számára. Horizontális elvként rögzítésre került, hogy a beavatkozások során mindvégig törekedni kell az energiahatékonyság előtérbe helyezésére, a környezetileg fenntartható megoldások alkalmazására, a szociális biztonság megteremtésére, a mindenki számára akadálymentesen használható környezet kialakítása, a fejlesztési terület elhelyezkedéséből adódóan a Tiszával való kapcsolat humanizálására.

5

1. AZ

ELŐZETES

MEGYEI

AKCIÓTERÜLETI

JOGÚ

VÁROS

TERV

INTEGRÁLT

ILLESZKEDÉSE

SZEGED

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

STRATÉGIÁJÁHOZ

1.1. Szeged Megyei Jogú Város stratégiai fejlesztési céljainak meghatározása Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete határozza meg azt a 11 tematikus célkitűzést, amelyek elérésének támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az Európa 2020 stratégia céljaihoz, és amelyek egyben a támogatáspolitika alapját is képezik. A tematikus célokon belül a fejlesztési beavatkozásokat beruházási prioritásokhoz kell rendelni az operatív programokban, melyek végrehajtásának sikerességét mutatókkal mérik. A beruházási prioritásokat az uniós alapokra vonatkozó rendeletek tartalmazzák. Az országos tervezés részeként a helyzetfeltáró

dokumentumaikat,

megyei jogú városok elkészítik a települési

településfejlesztési

koncepcióikat

és

az

integrált

településfejlesztési stratégiát. Az uniós tervezés szempontjából a koncepciók fontos funkciója, hogy a sajátos területi igényeket, területi szempontokat közvetítsék az OP tervező szaktárcák felé. A megyei jogú városok településfejlesztési koncepcióiknak és integrált településfejlesztési stratégiáinak elkészítését a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szabályozza. A Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a megalapozó vizsgálat, míg a 2. sz. melléklete a koncepció és stratégia tartalmi követelményeit. Szegeden

az

elmúlt

időszakban

elkészült

és

a

közgyűlés

által

jóváhagyott

Településfejlesztési Koncepcióban (TFK) meghatározásra került a város 30 évre szóló jövőképe és hosszútávú átfogó céljai. Ugyanebben a dokumentumban megfogalmazásra kerültek a középtávú specifikus célkitűzések is. Az ugyancsak jóváhagyott Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) definiáltuk a városrészi célokat. Az akcióterületek helyzetelemzése és a célkitűzések megfogalmazása az Előzetes Akcióterületi Tervekben (EATT) történik. A város egészére vonatkozó célrendszert az alábbiakban egy ábrán ismertetjük. Ezt követően a középtávú specifikus célok és a városrészi célok 6

szövegesen is kibontásra kerülnek, hogy az akcióterületi helyzetelemzés alapján megfogalmazott

akcióterületi

célkitűzések

illeszkedése

7

nyomon

követhető

legyen.

Szeged Megyei Jogú Város fejlesztési célrendszere

Jövőkép

Átfogó célok (2030-ig)

Specifikus célok 1 (2020-ig)

A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudásintenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá. Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével

S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával

Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával

1

A specifikus célok a Belügyminisztérium által készített útmutató alapján az ITS-ben is bemutatandó „középtávú városi céljainak” felelnek meg.

8

S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével

Az alábbiakban tehát röviden áttekintésre kerülnek Szeged Megyei Jogú Város középtávú – specifikus – fejlesztési céljai, melyek Európai Uniós tematikus célkitűzésekhez való illeszkedését ugyancsak bemutatjuk. A középtávú fejlesztési célokhoz kapcsolódó, az adott városrész helyzetelemzése és SWOT-ja alapján definiált városrészi célokat összefoglaló táblázatban rögzítjük.

1.1.1. A középtávú célrendszer bemutatása A „Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése” átfogó célhoz az „S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével”, valamint az „S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával” specifikus célok mutatnak közvetlen kapcsolódást. A célrendszer ily módon alapozza meg a jövő gazdaságfejlesztési és innovációs fejlesztési programjait, definiálva egyúttal azt az érintett kört (pl. befektetők, kutatók stb.), akik a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában a következő években meghatározó partnerei lehetnek a város önkormányzatának.

A gazdaságfejlesztési-innovációs célokhoz kapcsolódnak szervesen azok a prioritások, melyek a vállalkozásfejlesztés teljes eszköztárának mozgósítása mellett az innovációs beruházásokat, a kutatói együttműködéseket és az üzleti környezet infrastrukturális feltételeinek javítását is támogatják.

A „Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó cél az „S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával”, valamint az „S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások 9

minőségi fejlesztésével” specifikus célokkal mutat illeszkedést. A célrendszer ezen elemei alapvetően a szegedi lakosok életminőségének javítását, a városban elérhető szolgáltatások infrastrukturális hátterének fejlesztését tűzik ki célul. A kapcsolódó prioritások egyaránt fókuszálnak a közlekedési infrastruktúra minőségének javítására, az épített környezet megóvására, valamint a humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy,

szociális

ellátás)

fejlesztésére.

Speciális

célcsoportok

igényeinek

figyelembevételével cél a társadalmi felzárkóztatás kereteinek biztosítása is.

Az alábbiakban bemutatásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város specifikus, középtávú célkitűzései. A célok definiálása során szem előtt tartottuk az EU2020 tematikus célkitűzéseihez való illeszkedést is.

S1. Specifikus cél A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

Specifikus cél szöveges bemutatása

10

A városban az elmúlt években komoly, munkahelybővítéssel járó fejlesztési programokat bonyolítottak le a helyi vállalkozások. Szegeden ezzel együtt középtávon erősíteni kell a helyi üzleti infrastruktúra szolgáltatási portfolióját, ennek érdekében komplex eszközrendszer igénybevételével támogatni szükséges a vállalkozások közötti együttműködéseket – különösen a nagy innovációs potenciállal rendelkező Akkreditált Innovációs Klasztereket –, továbbá az eseti, konkrét fejlesztések megvalósítását célzó KKV projekteket. Mindezeken túl cél a helyi, városi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megalapozásával, a hatékony és eredményes befektetés ösztönzés, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztés peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása, a határmenti együttműködési programok résztvevői körének bővítése. A cél megvalósítása kapcsán Szeged Megyei Jogú Város – illeszkedve a „Smart Cities” koncepcióhoz – a fenntartható gazdasági fejlődés és városfejlesztés elveit kívánja követni.

S2. Specifikus cél

Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba; 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése

Specifikus cél szöveges bemutatása 11

Az arra alkalmas területeken – egyetemi infrastruktúra és kutatóintézetek közelében – meg kell teremteni a lehetőségét a tudás-intenzív ipar letelepedésének, vagyis cél a kutatóhelyekről kilépő spin-off vállalkozások számára az igényeknek megfelelő inkubációs infrastruktúra kerül kialakítása. Biztosítani kell továbbá a tudományos- és technológiai parkok létrejöttéhez a területek alapinfrastruktúráját. A kutató intézetekből kikerülő tudományos eredmények gazdasági hasznosításához a tudástranszfer szereplőit segíteni kell minden lehetséges módon: kockázati tőkével, hozzáférhető szolgáltatásokkal, kedvezményekkel. E téren – összhangban a Csongrád Megye Területfejlesztési

Koncepciójában

leírtakkal

–

egyes

ágazatok

és

szakterületek

(agrártudomány, élelmiszeripar, biotechnológia, energetika, ICT stb.) priorizálása indokolt. A cél elérésénél alkalmazott beavatkozások tervezése során természetesen a Dél-alföldi Régió Dél-Alföld régió intelligens szakosodási stratégiájában (RIS3) leírtakat is figyelembe kell venni. A felsőfokú végzettségű, kvalifikált munkaerő helyben tartása és a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése érdekében tovább szükséges javítani a városban elérhető felsőfokú képzések színvonalát, elsősorban az alkalmazható, gyakorlatias ismeretek átadására összpontosítva. A cél elérése érdekében olyan vállalati, kutatóintézeti és felsőoktatási együttműködésre van szükség, amely – a már működő kezdeményezésekre építve – lehetőséget biztosít az emberi erőforrások egymás közötti megosztására, továbbá az üzleti innovációk hasznosítására az iparban oly módon, hogy mind ott, mind pedig az üzleti szolgáltatások terén komolyabb mértékű foglalkoztatás bővülést eredményezzen.

S3. Specifikus cél

A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek)

12

5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása;


13

Szeged belföldi vándorlási mérlege 2005-től kezdődően pozitív egyenleget mutat. A migrációs adatok azt mutatják, hogy Szegeden jó élni. Népességmegtartó erejének növelése érdekében elengedhetetlen az emberközpontú városi környezet fenntartása. Gondoskodni kell a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról. A helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek megőrzése érdekében a meglévő közösségi terek infrastruktúra- és tartalomfejlesztését

elő kell segíteni. Az

életminőség, az egészségi állapot javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a környezeti ártalmak – levegőszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés - csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről. Ugyancsak kiemelt szempont kell, hogy legyen a termőföldek védelme. A leszakadó városi területek - szegregátumok és veszélyeztetett területek - rehabilitációját integrált programok keretében el kell végezni. Fel kell tárni és hasznosítani a városba ékelődött, alulhasznosított, jellemzően barnamezős területeket. Fejleszteni kell a külső és belső közlekedési kapcsolatokat, meg kell teremteni az intermodalitás feltételeit. Folytatni kell a forgalomcsillapítást, a városközpontban és a lakóterületeken a gépjárműforgalom mennyiségének, terhelésének és sebességének korlátozását. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést. Fenti cél elérése érdekében el kell készíteni az élhetőség biztosítására, a fenntarthatóságra vonatkozó, ma még hiányzó dokumentumokat, mint pl. a Városi zöldfelület stratégia, Kerékpárforgalmi hálózati terv, stb., és gondoskodni kell a meglévők aktualizásáról. Szeged Megyei Jogú Város a „Smart Cities” koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával kívánja biztosítani az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását.

S4. Specifikus cél A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével

14

Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 9 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban


15

A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik meg a város közép- és hosszútávú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet

kerül

megfogalmazásra,

melyek

közvetlenül

hozzájárulnak

a lakosság

komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint igen színes palettáját kínálva számukra. Az oktatás-képzés terén azonban folyamatos fejlődésre és fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy az intézményekben tanulók mindig a lehető legmagasabb színvonalú tudáshoz juthassanak hozzá. Szeged szerepe kiemelkedő a szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén, hiszen az alap- és szakellátási feladatokon túl a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg szakellátási feladatokat is biztosítja. Az új klinikai tömb építésével jelentősen átalakul a jelenleg működő egészségügyi infrastruktúra szerepe, amely még számos megoldandó feladatot jelent. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét. A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is. A fejlesztési programok megvalósítása során a speciális igényű célcsoportok, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességűek igényeit is szem előtt kell tartani, különös tekintettel az akadálymentesítés elvének komplex érvényesítésére.

16

1.1.2. A városrészi szintű célok meghatározása A településfejlesztési koncepció célrendszere alapvetően a város egészére fókuszál. Ezzel párhuzamosan természetesen már a célok szintjén beazonosíthatóak olyan területi egységek, melyek – a városrészi helyzetelemzésben is bemutatott egyedi karakterisztikáik alapján – külön figyelmet érdemelnek a célrendszer meghatározása során. Mindez a megalapozó vizsgálatban is bemutatott érték/probléma térkép leképezéseként értelmezendő. Az értéktérkép alapján egyértelmű, hogy Szeged esetében az innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése kiemelt célként kell, hogy megjelenjen a következő években. Ugyanígy ösztönözni szükséges a – gazdasági céllal is hasznosítható – barnamezős területek fejlesztését is. E programok elsődleges – bár nem kizárólagos – célterülete a Belváros, Nyugati iparváros és Móraváros területe lehet. Építeni szükséges a jövőben a korábban lezajlott városfejlesztési projektekre is, ideértve a funkcióbővítő városrehabilitációs beruházásokat, vagy az elektromos tömegközlekedés fejlesztését célul tűző projekteket. E fejlesztések részben a Belvárosra koncentrálódnának, de egyes elemek a város egészét érinthetik. Részben

a

belvárosi

fejlesztésekhez

illeszkednek

olyan

–

például

szociális

városrehabilitációhoz kapcsolódó – elképzelések, melyek a Tiszán átlépve Újszeged területét is érinthetik.

A fentiek figyelembevételével – illeszkedve a város középtávú, specifikus – céljaihoz városrészi szintű célok meghatározására is sor került, melyeket az alábbiak szerint határoztunk meg:

Városrész megnevezése Belváros

Városrészi cél: Cél a városközponti funkciók további erősítése,

a

városközpont

térbeli

kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások

körének

bővítése,

gazdasági funkció erősítésével

17

a

Alsóváros

Cél a meghatározó történeti és néprajzi hagyományokkal

rendelkező

városrész

jellegének és értékeinek megőrzése, a lakófunkció megtartása és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése. Móraváros

A

kisvárosias

lakófunkció

megőrzése

mellett a peremterületeken cél az iparikereskedelmi

és

megtartása,

a

rekreációs meglévő

funkciók

szegregátum

megszüntetése

Rókus és lakótelepek

A városrész lakófunkciójának, a lakhatás és

az

életkörülmények

minőségének

javítása, a területen működő vállalkozások erősítése Felsőváros és lakótelepek

A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs

és

turisztikai

potenciálok

kihasználásának elősegítése Újszeged – Szőreg kertváros

A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi bővítése,

a

szolgáltatási településrész

funkciók közlekedési

kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése

18

Déli kertváros és Gyála

A

Déli

kertváros

karakterének életminőség

lakófunkciós

megtartása, növelése

alközpontokban

a

a

helyi

városrészi

megtalálható

funkciók

bővítésével, az elérhetőség javításával, valamint

a

természeti

környezettel

kapcsolatos szinergiák kihasználásával a rekreáció és a gazdaságfejlesztés terén Északi kertváros és Tápé

Cél

a

városrész

lakófunkciójának

megőrzése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a hiányzó városrészi

alközpontok

kialakítása,

a

meghatározó történeti, néprajzi és vallási hagyományokkal településrész

rendelkező

jellegének

és

Tápé

értékeinek

megőrzése Nyugati iparváros és Kiskundorozsma

A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra

kiépítése,

párhuzamosan

a

életminőségének

további

helyben javítása,

szociális feszültségek enyhítése

19

ezzel élők a

Tisza-Maros hullámtere

Cél természeti és társadalmi szempontból egy olyan élettel teli folyóparti terület kialakítása, különböző

mely

teret

gazdasági

funkcióknak,

és

képes

engedve

a

turisztikai Szeged

multifunkcionális központjává válni a víz, a jég, a hordalék biztonságos levezetése és az

árvízvédelem

elsődlegességének

figyelembe vételével.

A célok részletes bemutatására a városrészi funkcióelemzés elvégzését követően, városrészi SWOT alapján az integrált településfejlesztési stratégiában került sor.

1.1.3. A városi és városrészi célok közötti összefüggések bemutatása Szeged jövőképét és hosszú távú átfogó céljait a város településfejlesztési koncepciója mutatja be. Az átfogó célokhoz illeszkedő középtávú, specifikus célokhoz egyrészt a koncepcióban bemutatott tematikus prioritások, másrészt az integrált településfejlesztési stratégiában definiált városi területi (városrészi) szintű célok illeszkednek közvetlenül. Nézzük meg az összefüggéseket városrészenként: A Belváros városrészi célja elsősorban az S3 „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával”, valamint az S4 „A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik. Akcióterületünk nagyobbik része – a szegedi oldal – a Belváros városrészre esik. 20

Alsóváros – mint alapvetően lakófunkciót felmutató városrész – városrészi szintű célkitűzése ugyancsak a fenti, S3. és S4. jelű specifikus célokhoz mutat illeszkedést. Móraváros városrész esetében markáns gazdaságfejlesztési elemek is megjelennek a célok megfogalmazásakor, így a fent bemutatott S3 és S4 specifikus cél mellett a városrészi szintű cél kapcsolódik az S1 „A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével” városi specifikus célhoz is. Rókus és lakótelepek városrész esetében mint az a városrészi szintű elemzésből levezetésre került – az ugyancsak markáns gazdasági funkció megjelenése miatt – ugyancsak az előzőekben bemutatott S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél kapcsolódása. Felsőváros és lakótelepek városrész helyzetelemzéséből következően a lakófunkció és a gazdaságfejlesztési funkciók erősítése kapcsán szintén alapvetően az S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél illeszkedése. Újszeged – Szőreg kertváros városrész esetében az S3. és S4. specifikus célok mellett megjelenik az „S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával” specifikus célhoz való illeszkedés is, amennyiben a városrészben meghatározó K+F együttműködések jövőbeni megvalósulására lehet számítani. Akcióterületünk újszegedi oldalra eső területrésze erre a városrészre esik.

Amint a városrészi elemzésnél látható volt, Déli kertváros és Gyála városrész kapcsán a városrészi szintű cél az S1., S3. és S4. jelű városi specifikus célokhoz mutat közvetlen kapcsolódást. Északi kertváros és Tápé városrészben alapvetően a lakófunkció dominál, ennek megfelelően a definiált városrészi szintű célkitűzés az S3 valamint az S4 városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik.

21

A Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészben mind a lakófunkció, mind pedig a gazdaságfejlesztési-innovációs funkció markánsan jelenik meg. Ebből következően a gazdasági funkciók további erősítésére, a világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítésére, a helyben élők életminőségének további javítására fókuszáló városrészi szintű célkitűzés közvetlenül illeszkedik a város mind a négy középtávú – gazdaságfejlesztéshez, innovációhoz illetve az életkörülményeket meghatározó infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó – specifikus céljához. A Tisza-Maros hullámtere városrész esetében elsősorban az S1 illetve az S3 városi specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű célkitűzés illeszkedése. A célhierarchia következő lépcsőfokai az akcióterületek elemzéséből következő akcióterületi célkitűzések lesznek. Az akcióterületek átfogó elemzése az ITS-ben megtörtént. A részletes elemzést az EATT-k tartalmazzák. Az ITS-ben definiált négy akcióterület mindegyikére EATT készül. Az akcióterületek: Odessza – város rehabilitációs akcióterület BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület Korzó-Tisza – városközpont akcióterület ELI – ipari-innovációs akcióterület Az alábbiakban a BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési akcióterület kijelölését mutatjuk be, majd a részletes elemzése után a célok megfogalmazására kerül sor.

22

2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE

2.1. Az Akcióterület kijelölése Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Akcióterület szegedi oldal: Somogyi u. – Dugonics tér – Dáni u. – Földváry u. – Petőfi S. sgt. – Batthyány u. – Boldogasszony sgt. – Bem utca – Máglya sor –Tisza folyó – Huszár Mátyás rakpart – Somogyi u. Akcióterület újszegedi oldal: Tisza folyó (Tisza adott szakaszra eső ártéri területével együtt) – Kertész utca – Füvészkerti utca – Kendergyári utca - Újszegedi vasútvonal – Tisza folyó (Tisza adott szakaszra eső ártéri területével együtt) BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület (az ábrán narancssárgával jelölve)

23

Forrás: KSH adatszolgáltatás

2.2. Az akcióterület kijelölésének szöveges indoklása Az akcióterület a Belváros városrész területét, valamint az újszegedi oldalon az Újszeged – Szőreg kertváros városrészt érinti. Amint azt mindkét városrész helyzetelemzésében kiemeltük, a kutatás-fejlesztés és innováció területén működő cégek komoly súllyal jelennek meg gazdasági életükben, és hasonló módon a felsőoktatás szereplői is megtalálhatóak a két városrészben. A városrészek közti közlekedési kapcsolatok megerősítése a korábbi évekhez hasonlóan ennek megfelelően most is prioritásként jelenik meg. A két városrész akcióterületi szintű összekapcsolása hasonló adottságaik miatt indokolt, aktualizálva és némileg felülbírálva így a BIOPOLISZ akcióterület korábbi – az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) történt - lehatárolását. Az akcióterület fenti módon történő kijelölését földrajzilag igazolja a gyűrűs-sugaras elrendezésű városi közlekedési folyosók hiányzó/kiépítendő szakaszán (Bécsi krt. – Temesvári krt.) való elhelyezkedése is. A szegedi oldal kiváló közlekedési adottságai (nagyvasúti, autóbusz- és villamos tömegközlekedési csomópont az Indóház téren) a híd hiányában a Tisza túloldalát már nem képesek kiszolgálni. A folyó mindkét partján jelentős méretű barnamezős területek vannak potenciálisan jó helyzetben, a városközponthoz közel, azonban a rossz megközelíthetőségük miatt rendkívül alulhasznosítottak, elhanyagoltak. Összhangban a Belváros városrészi szintű célkitűzésével, mely a városközponti funkciók további erősítését, a városközpont térbeli kiterjesztését és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítését, a gazdasági funkció erősítését rögzíti minőségi, élhető környezettel, az akcióterület kiváló potenciállal rendelkezik a versenyképes üzleti környezet infrastrukturális feltételeinek kialakításához, továbbfejlesztéséhez úgy, hogy eközben a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a városközpont térbeli kiterjesztése is lehetővé válik. Az akcióterület kijelölése során figyelembe vettük Újszeged- Szőreg kertváros városrészi szintű céljában rögzítetteket is, amennyiben a meglévő közlekedési kapcsolatok fejlesztése, megerősítése prioritást élvez a következő Európai Uniós pénzügyi időszakban is. 24

3. HELYZETELEMZÉS

3.1. A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása A városi szintű helyzetelemzés – megalapozó vizsgálat – számos, az akcióterület esetében is releváns megállapítást tesz. A vizsgálatot összegezve több aspektusból is értékelhető az akcióterület általános helyzete. Ennek megfelelően rögzíthető, hogy Szeged egyértelmű erőssége a térben koncentrált tudástőke, valamint a korábban említett markáns klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a kutatóműhelyek közötti konkrét együttműködési tapasztalatok széles spektruma (biotechnológia, gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.). A felsőoktatási partnerekkel – kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával – tovább erősítendő az együttműködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképességét. A város ipari parkjai komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor számos barnamezős terület – így például a BIOPOLISZ fejlesztési terület – helyzete továbbra is rendezetlen, a környezeti kockázat igen magas e területek esetében. Komoly gondot jelent, hogy az önkormányzat korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás idő igényes tulajdonviszony rendezést követően indulhat csak meg a városban. Az oktatás képzés terén is komoly potenciál rejlik a vállalkozói szektor és a felsőoktatási szereplők közötti együttműködések erősítésében, ehhez a BIOPOLISZ Park és az ELI Science Park fejlesztés kiváló alapot teremthet. Súlyos és Szeged esetében kiemelt problémaként kell kezelni a népesség és különösen a legmagasabban kvalifikált munkaerő és a kiváló eredménnyel végző diplomások elvándorlásának kérdését. Megtartásuk mikéntje jelentős feladatokat ró az előttünk álló időszak döntéshozóira Turisztika területén jelentős változások zajlottak Szegeden az elmúlt években. A Tisza pozicionálása, méltó bekapcsolása a város vérkeringésébe azonban a közeljövő megoldandó kérdése. Akcióterületünk Tisza-parti elhelyezkedése is tartalmaz lehetőségeket és ad feladatokat e tekintetben a jövőre nézve. Hasonló módon erősíteni szükséges az egészségipari 25

szolgáltatók valamint a kereskedelmi szálláshelyek működtetői közötti együttműködést. A városi infrastruktúra erősségeként talán első helyen említendő az 1879-es árvizet követő újjáépítés során kialakult modern, sugaras-gyűrűs városszerkezet, mely az idők próbáját is kiállta. A város bővülése, új, korábban beépítetlen területek beépítése is ezen szerkezet mentén történt és történik napjainkban is. Ebbe a szerkezeti rendszerbe illesztették bele a Tiszán átívelő hidakat és a következő – déli Tisza– híd is e szerkezet mentén tervezett. A városi közszolgáltatások köre jól kiépített. Bővítésre általában a későbbi fejlesztési területek vonatkozásában van szükség, mely akcióterületünket is érinti. A területfelhasználás változása sok esetben a meglévő közművek kiváltásával jár, amelynek esetenként komoly költségvonzata van. Paradox módon a város gyengeségeinek egy része ugyanazon adottságaiból adódik, mint erősségei. Folyója kettészeli a várost, és a két híd, amely a közlekedést kiszolgálja, már hosszú ideje kevésnek bizonyul gátolja a város harmonikus fejlődését. A Belvárosi híd forgalma évtizedek óta telített, a folyón átívelő forgalom nagyobb részét a városközpontba koncentrálja. Az északi Bertalan híd nem képes tehermentesítő szerepét betölteni, hiszen a forgalmi igények tengelye a Belvárosi híd vonalánál is délebbre húzódik (az újszegedi lakóterületek súlyvonala, Szőreg és az agglomeráció, másrészről a belvárosi intézményterület, egyetemi városrész súlyvonala között). A déli Tisza-híd hiányában a Belvárosi híd és vele a városközpont nem tehermentesíthető a jelentős átmenő forgalomtól, a szűk híd és belvárosi utcahálózat a dinamikus városi közlekedést akadályozza, csúcsforgalomban megbénul a város, a belváros élhetősége romlik. A déli Tisza-híd hiánya településszerkezeti hiányt is okoz, hiszen központi fekvésű, értékes fejlesztési területet, a városközpont déli körnegyedét blokkolja. A második világháborúban felrobbantott vasúti híd hiánya pedig vasúti közlekedési zsákutcává alakította Szegedet. A Tisza két oldalán megállnak a szerelvények, vasúti összeköttetés a folyón át nincs. A város gyengeségei között említendők szlömös területei A rendszerváltás után tönkrement nagy iparvállalatok telephelyein ma jobb esetben néhány kis- vagy középvállalkozás működik, de sok helyen – így a MÁV Tisza pályaudvar területén és a volt Haewitx telephelyen is - használaton kívüli, romló ipari ingatlanokat lehet találni. A hármashatár közelsége, a közlekedési folyosók találkozása illetve összekötésük lehetősége nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá teheti Szegedet. A közlekedési módok közötti átjárhatóság, az intermodalitás minden feltétele megteremthető, bár költséges. A vasúti összeköttetés, a tiszai hajózás, a repülőtér alkalmassá tétele nagyobb gépek

26

fogadására – mind ilyen feltételek, egyben lehetőségek. Ezen lehetőségek közül akcióterületünket a vasút tiszai átvezetése, a vasút és a helyi közlekedési módok közötti intermodalitás megteremtése érinti.

3.2. A városrészi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása, és a kapcsolódó SWOT elemzés A „Biopolisz gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület” két városrészt – a Belvárost és az Újszeged-Szőreg városrészt érinti. Nézzük meg most a városrészek helyzetelemzéseinek releváns megállapításait: A Belvárosban ma főként középületek, üzletek, és vendéglátóhelyek, pénzintézetek, hivatalok, kulturális-oktatási és egészségügyi intézmények, vasútállomás, kutatóintézetek, piac, autóbusz pályaudvar, az újszegedi oldalon sportlétesítmények is találhatók, de a városrészben a lakófunkció is jelentős. A Belváros kiterjesztéseként fog kiépülni a Bem utca – Tisza-part közötti zömében vasúti területen, a Máglya sorig terjedően a Biopolisz tudásváros; valamint ezzel átellenben, a Tisza bal partján tervezett új városrészi alközpont. Ma mindkét terület barnamezős. A legutóbbi, a Belváros arculatát jelentős mértékben meghatározó projekt – város rehabilitációs fejlesztésként – a Dugonics tér és az Árpád tér, továbbá a környező utcák megújítását

célzó

beruházás

volt,

melyhez

szervesen

kapcsolódott

a

Szegedi

Tudományegyetem (SZTE) projektjeként megvalósuló Rektori Hivatal Dugonics téri épületének teljes körű felújítása is. A városrész déli területén a projekt részeként közterületfelújítások történtek és a barnamezős területek feltárása kezdődött meg. Ugyancsak Európai Uniós forrásból kialakításra került egy 265 ágyas új klinikai épület - szintén a SZTE fejlesztéseként - továbbá az elektromos tömegközlekedés fejlesztési projekt részeként megújult az Indóház tér. A városrész déli részének funkcionális szerepét nagymértékben befolyásolhatja az ún. déli Tisza-híd esetleges megépülése, illetve a Biopolisz Park megvalósulása. A városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói a vizsgált időszakban kedvezően alakultak. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 51,2 százalékról 48,2 százalékra csökkent, ám még így is jelentősen meghaladja ez az érték a 2011-ben mért városi átlagot (39,4%). A legfeljebb általános iskolai

27

végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya jelentős mértékben, 9,2%-ról 4,4%-ra – a városi átlagérték alá – csökkent a két népszámlálás között (2011-es városi szintű átlag 5,3%). A városrészben 2014-ben az összes műemlék 82,96%-a (112 db), míg a helyi védett épületek 80,51%-a (347 db) volt megtalálható. Zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 291 670 m2, a városi szinten mért összes zöldfelület – 2 550 520 m2 – 11,43%-a. A városrész területén számos közintézmény, közszolgáltató, fontosabb közterület és zöldterület található. Kiemelendő ezek közül a Polgármesteri Hivatal, a Szegedi Járásbíróság, valamint az Ügyészség. A Belvárosban található – jellemzően akcióterületünkön - az egyetemi intézmények, szervezeti egységek jelentős része. A városrész turisztikai szempontból rendkívül frekventált, számos kiemelt attrakció, látványosság – Dóm tér, Reök palota, múzeumok, Anna-fürdő – található itt ennek megfelelően a kereskedelmi szálláshelyek jelentős része is megtalálható a városrészben. Itt működik az Art Hotel, a Tisza Szálló, a Mozart hotel és a Dóm Hotel is. Ugyancsak a Belváros – újszegedi – területén található a nemrég felújított Forrás Hotel, valamint a Napfényfürdő Aquapolis. A Belváros gazdasági életében a szolgáltató szektor a meghatározó, ennek megfelelően kávézók, éttermek és nemzetközi étteremláncok egységei határozzák meg a városrész arculatát.

SWOT analízis Erősség

Gyengeség

•

Erős szolgáltatói szektor

•

Jelentős turisztikai vonzerő

•

Komoly kulturális kínálat

•

A városközpontot átszelő Tisza folyó és

(Belvárosi híd) a városrész szegedi és

az Erzsébet liget pótolhatatlan természeti

újszegedi területei között.

•

Színvonalas

•

• természeti-

szolgáltató

egységek

kihasználatlanok

adottság •

Kereskedelmi

és

Szűk

közlekedési

Kihasználatlan barnamezős területek a városrész déli részén

épített

környezet

28

keresztmetszet

Lehetőség • •

Veszély

Közterületek komplex fejlesztésével új •

A sugaras úthálózatból következően itt

rekreációs központok kialakítása

koncentrálódik a gépjárműforgalom

A

városközpont

nagyobb

részének •

mentesítése a gépjárműforgalomtól •

Kerékpáros

közlekedés

közlekedési

helyzet,

romló

turizmusban

rejlő

életminőség

fejlesztése, •

A

gyógyfürdő

lehetőségek kihasználatlanok

részarányának növelése •

Zsúfolt

Számos sport- és rekreációs létesítmény található a Belvárosban

Újszeged – Szőreg kertváros a szegediek elsőszámú rekreációs és szabadidős célpontja. E funkcióját jelentős mértékben erősítette a – városrészi lehatárolás szempontjából ugyan a Belvároshoz tartozó – fürdőfejlesztési program is. A Liget, a Füvészkert, a szőregi rózsa, a szerb templom meghatározó szimbólumai a városrésznek. A városrészben található Szeged kevés számú középkori emlékeinek egyike, a szőregi apátsági rom. Újszeged és Szőreg egyik komoly fejlesztési programja a leendő déli Tisza-híd újszegedi hídfőjében tervezett városrészi alközpont. A következőkben röviden tekintsük át a városrészi szintű helyzetelemzés fontosabb megállapításait. A foglalkoztatottsági és szociális mutatók ebben a városrészben is kedvezően alakultak 2001 és 2011 között. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 40,5 százalékról 37,1 százalékra csökkent, ez az érték azonban a városon belül nem számít a legkedvezőbbek közé. Az adat ugyanakkor a 2011-ben mért városi átlagnál (39,4%) 2,3%-kal kedvezőbb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya szintén jelentős mértékben csökkent: a 4,1%-os 2011-es adat a városi átlagnál (5,3%) kedvezőbb. Szintén kedvezően alakult a 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya: 56,2 százalékról 59,5 százalékra emelkedett (2011-es városi átlagérték 57%). A foglalkoztatott nélküli háztartások arányához kapcsolódó mutató szerényebb mértékben, de szintén javulást mutatott az időszakban: 33,6-ről 32,8 százalékra csökkent. 29

A városrészben 2014-ben és 2008-ban egyaránt 4-4 műemléket jegyeztek, míg a helyi védett épületek, köztéri alkotások száma – amely 2008-ban még 1 volt – 2014 esetében 5 darab. Zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 269.200 m2, a városi szinten mért összes zöldfelület – 2.550.520 m2 – 10,55%-a. Az önkormányzati kezelésű belterületi utakra vonatkozóan 2008-ban nem állt rendelkezésre városrészi szintű információ, míg 2014-ben a városrészben 70,0 kilométert tett ki ezen úthálózat hossza (az összes belterületi úthálózat hossza 2014-ben 437,8 m2). A városrész valamennyi útja pormentes burkolatú. A városrész területén számos közintézmény - óvodák, általános- és középiskolák, egyetemi épületek, művelődési ház – található. A kutatóintézetek közül itt találjuk a Szegedi Gabonakutató

Nonprofit

Kft-t,

de

a

Szegedi

Tudományegyetem

TTK

Biológus

Tanszékcsoportjának épülete is ebben a városrészben van. Sportlétesítménye a Gellért Szabadidő központ. A város egyik legszebb védett természeti területe, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje is itt tekinthető meg. A Temesvári, majd folytatásaként Szőregi, illetve Makai út összeköti Újszegedet és Szőreget, illetve kapcsolatot teremt Makó város irányába. A városrésznek nincs igazi központja, mint ahogyan a szolgáltatások sem sűrűsödnek egyegy pont körül jelenleg. A városrész egyik gyengesége jelenleg éppen a különböző lakossági szolgáltatások – így a vásárlások – nehézkesebb elérhetősége. A városrész közlekedési kapcsolatai megfelelőek, bár a két híd nem mindig rendelkezik a tényleges forgalomnak megfelelő teherbírással, gyakoriak a forgalmi problémák. A közösségi közlekedés ezt a városrészt is összeköti a város többi területével, ez azonban a távolabbi pontok esetében nem mindig jelent könnyű és gyors elérhetőséget. A városrészben 1 kisebb piac is található, de a nagyobb bevásárlóközpontok jelenleg hiányoznak, melyet néhány nagyobb és kisebb élelmiszerüzlet próbál pótolni. A városrész döntően kertvárosi jellegű lakófunkcióval rendelkező terület. Gazdasági szempontból városi szinten kiemelkedő vállalkozások például a kutatás-fejlesztés területén működnek a területen. Az egészségügyi közintézmények közül ki kell emelni a MÁV Rendelőintézetet, a Gyermekkórházat, illetve a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv intézetét.

30

SWOT analízis Erősség •

Növekvő

népesség,

Gyengeség gyarapodó • •

lakásállomány •

A városon belül kedvező képzettségi,

• •

A belvízelvezető rendszer hiányos, illetve felújítandó

•

iskolázottsági mutatók

Idősödő népesség

A Szeged – Mezőhegyesi vasúttól D-re

A 2001-eshez képest javuló szociális és

eső területek, illetve a Tisza-part környéki

foglalkoztatási mutatók

területek

Komfort

szempontjából

kiszolgálása

hiányos, kiskereskedelmi ellátása gyenge.

javuló •

lakásállomány

közforgalmi

A

főútvonalak

mentén

jelentős

•

A városrész gazdasági aktivitása magas

forgalomból

•

Szennyeződés-mentes

környezetszennyezés tapasztalható (por,

természeti

zaj és légszennyezés)

környezet, Tisza-Maros part, revitalizált •

Holt-Maros meder •

Magas életminőség és presztízs, csendes

Kihasználatlan, nem kellően kialakított sport és rekreációs létesítmények

•

környezet

származó

A

Tisza

jobb

partján

elterülő

•

A szőregi rózsa világhírű

városrészekkel való közlekedési kapcsolat

•

Szőreg

hiányos, esetenként nehezített, közvetett

védett

történelmi kulturális

településszerkezete, öröksége

vagy túlterhelt.

(Apátság-

domb, templomok), a magyar és szerb népi hagyományok együttélése •

A két terület erős identitástudata Lehetőség

Veszély

31

•

Közösségi terek kialakítása

•

A városrész humán szolgáltatásainak

nő a mobilitási igény is, melyet a jelenlegi

funkció bővítése

közlekedési kapcsolatrendszer nem tud

A városrészben elérhető kereskedelmi

kielégíteni

•

szolgáltatások •

számának

•

növelése, •

A városrész lakosságának növekedésével

A

közvetett,

nem

eléggé

kínálati

minőségének javítása

közlekedés miatt a gépjármű-használat

A közlekedési kapcsolatok javítása a

erősödik, amely nem fenntartható

Tisza jobb partján lévő településrészekkel •

A

sportlétesítmények

fejlesztése,

a

kapcsolódó szolgáltatások bővítése •

A

terület

sport

és

rekreációs

adottságainak fokozottabb kihasználása

3.3. Megelőző város rehabilitációs tevékenységek bemutatása Az elmúlt években az akcióterületet is magában foglaló Belváros városrészben korábban hazai forrásból, az utóbbi években az Európai Unió társfinanszírozásával számos, közterület fejlesztést is magában foglaló beruházás valósult meg. A korábbiak közül kiemelendő a Dóm tér, a Kárász utca és a Klauzál tér, a Tisza Lajos krt. városközponti szakaszának rekonstrukciója. Az utóbbiak közül jelentős közterület-rehabilitáció volt a Szent István tér Phare finanszírozású rekonstrukciója. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztését célzó nagyprojekt keretében a villamos vonalakkal érintett közterületek nagyrészt megújultak: így pl. a Kelemen utca, a Kálvária sgt., az Indóház tér. Az első funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében megújult a Gutenberg utca, a Kölcsey utca, a Reök palota előtti tér és a Mars téri piac. A Gutenberg utca közvetlen gyalogos összeköttetést nyitott a városmag és a kendergyár helyén épült üzletközpont között. E projekt révén jelentősen nőtt a Belvárosban a gyalogos-kerékpáros zóna illetve a vegyes

32

forgalmú útfelület. A második funkcióbővítő városrehabilitációs projekt az akcióterületet érintette. Ennek keretében az önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem konzorciumban valósította meg a Biopolisz Park - Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációját két fő helyszínen, emellett

a

helyi

identitást,

környezetkultúrát,

esélyegyenlőséget

növelő

"soft"

tevékenységeket végeztek. Ez a projekt akcióterületünkön valósult meg. Az egyik helyszín az Egyetem által más pályázati forrásból épített új 265 ágyas klinikai központ tágabb környezete volt. A klinikaépület építési helyéről legelőször a városi közművezetékek kiváltása történt meg a környező közterületekre. A projekt keretében méltó környezetet, közlekedési infrastruktúrát építettek ki az új egészségügyi központ számára. A környezetalakítás kapcsán új térburkolatok és zöldfelületek készültek, parkolóhelyek kerültek kialakításra,

utcabútorok

kerültek

elhelyezésre.

Gyalogos

felületek,

kerékpárutak,

tömegközlekedési megállóhelyek létesültek. A közmű- és útépítési beruházások a klinikákat övező barnamezős területek feltárását is szolgálják. Az Oldal utcai feltáró út nyomvonalának kijelölésekor a tervezett déli Tisza-hídra történő felvezetés is szempont volt.

Semmelweis utca

265 ágyas új klinikai tömb

33

Oldal utca

Állomás utca

A másik, Dugonics téri helyszínen szintén az Egyetem által más pályázati forrásból történő fejlesztés - a Rektori Hivatal műemléki épületében kialakítandó Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központ – tágabb környezetének revitalizációja valósult meg. Megújult a parkfelület, a közvilágítás, az Árpád téren a Nagyáruház előtt fiatalos, lendületes üde térfelület került kialakításra a felszín megmozdításával, vízjáték és napvitorlák megjelenésével. A teret környező utcák is új burkolatot, zöldfelületeket, utcabútorokat kaptak. Megvalósult egy tájékoztatási rendszer is.

34

Árpád tér -- Kráter

A projekt 2014-ben köztér megújítási nívódíjban részesült.

Köztér megújítási nívódíj

Az akcióterületen - nem a projekt részeként - magánerős fejlesztéssel és más pályázat támogatásával szállodaépület létesült, az épületen belül a projekthez kapcsolódó, nem támogatott beruházásként kisebb részben iroda- és üzletház kombinációjával.

Art Hotel Szeged A fejlesztések eredményeként a fenntartási időszak végére 14 új munkahely létesítése is tervezve volt: részben a magánerős fejlesztés részeként megvalósuló új létesítményben, részben a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-nél a megújult közterületek gondozása céljából. A projekt eredményeként nőtt a forgalomcsillapított, zöld, közösségi tér, élhető, fenntartható környezet jött létre a lakosság számára és vonzó befektetői környezet a betelepülő magántőke számára.

35

Az akcióterület újszegedi területrészét is magában foglaló Újszeged-Szőreg kertváros városrészben kisebb volumenű fejlesztések zajlottak az elmúlt években, melyek közül az akcióterületre egy sem esett.

3.4. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére kerül sor. Végül megvizsgáljuk az akcióterület gazdasági életének főbb jellemzőit, illetve röviden áttekintjük az akcióterületen elérhető közszolgáltatások körét. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói BIOPOLISZ – akcióterület 4475 8,7 75,8 15,5

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 4,5 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 42,0 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok Az akcióterületen a KSH adatai alapján a lakónépesség száma 2011-ben 4 475 fő volt. A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 8,7% volt ugyanekkor, ami alatta marad mind a Belváros városrészben (9,6%), mind a város egészében rögzített értéknek (13%). A 15-59 évesek aránya ugyanakkor jelentős mértékben meghaladja mind a városrészi (64,1%), mind a városi szintű adatokat (64,4%). A 60 év felettiek aránya tekintetében, hasonlóan a gyermek korosztályhoz, egyaránt alacsonyabbak az akcióterületi értékek a Szegeden (22,6%), illetve a városrészben mért adatoknál. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 36

évesek) belül az akcióterületen közel fele (4,5%) volt 2011-ben a városi szinten mért értéknek (8,1%), és alacsonyabb a belvárosi városrészi adatnál is (6,3%). A „felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában” mutató esetében ugyanakkor messze meghaladta az akcióterületi érték a városi (28,9%) és a belvárosi adatot is (39,5%).

Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói BIOPOLISZ – akcióterület


Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 68,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 3,6 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 31,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 48,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) 18,4 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben 71,1 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma/ (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) 9,7 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma 6,3 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2011ben 68,1% volt az akcióterületen, ami jelentős mértékben haladja meg a szegedi (39,4%), és a Belváros városrészben mért (48,2%) értéket. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mindössze 3,6% volt, mely érték alacsonyabb a városi és a városrészi mutató értékénél is. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 31,7% volt az akcióterületen, míg ugyanez a mutató 57%-os értéket vett fel városi, és 49,8%-os értéket városrészi szinten. 37

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 48 százalék volt, ami kissé magasabb a városrészi (47,2%) értéknél és jelentősen meghaladja a városi adatot (38,7%). Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben 18,4 százalék volt akcióterületi szinten, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 71,1% volt. 2011-ben az akcióterületen a munkanélküliek aránya 9,7 százalék, míg a tartós munkanélküliek aránya 6,3% volt.

Gazdasági aspektusból a BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület többarcúnak mondható, amennyiben a Tisza Lajos körúton belüli területekre a szolgáltató szektor túlsúlya jellemző. Itt alapvetően üzletek (pl. TESCO Expressz), szállodák (pl. Hotel Korona, Art Hotel Szeged), bankfiókok működnek, de itt található az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. irodája is. Ugyancsak a Kiskörúton belül, de az egyetemi épületek közelében (pl. Ady tér környéke) kis éttermek, kávézók sora található, bár míg az előbbiek között megtalálhatóak exkluzívabb helyek, addig utóbbiak alapvetően az egyetemista vásárlói réteg igényeinek kielégítésére, és fogyasztási szokásaira építenek. Az Indóház tér környékén a város egyik legforgalmasabb tömegközlekedési decentruma található, de a MÁV pályaudvar közelében számos kis- és középvállalkozás telephelye is működik, egy-két nagyobb cég (pl. Szegedi Paprika Zrt.) mellett. Az akcióterület újszegedi területén kisebb szolgáltató cégek (gépjárműjavítás, autómosó stb.) határozzák meg a gazdasági életet. Az akcióterület az elérhető közszolgáltatások tekintetében elhelyezkedéséből adódóan jól ellátott, frekventált területnek mondható. A felsőoktatási és általában az oktatási infrastruktúra nagy koncentrációja jellemzi a területet, hiszen – csupán néhányat említve ezek közül – itt található a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara (Petőfi Sándor sgt.-Tisza Lajos krt. kereszteződés), az SZTE Rektori Hivatal (Dugonics tér), az SZTE Bölcsészettudományi Kar (Ady tér), az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma és a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája. Az akcióterületen számos egyetemi kollégium pl. az SZTE Eötvös Loránd Kollégium (Tisza Lajos körút) és középiskolai kollégium pl. az Ortutay Gyula Kollégium (Boldogasszony sugárút) is megtalálható. Az

akcióterület

Tisza-parti

sávjában

az

38

egyetemi

egészségügyi

intézmények

koncentrációja – régi és új klinikaépületek - figyelhető meg, a Tisza Lajos körúton találjuk a Szegedi Szakellátás és Háziorvosi Szolgálat Rendelőintézetét, így kijelenthetjük, hogy alapvetően az egészségügyi szolgáltatások fókuszterülete is az akcióterület. Természetesen további közszolgáltatások is elérhetőek az akcióterületen, így működik itt postahivatal és óvoda (Bem u.) valamint bölcsőde (Vitéz utca) és idősek nappali ellátást nyújtó intézménye (Dáni u) is. Egyházi intézmények és épületek is szép számmal találhatóak az akcióterületen, így például itt van Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöki hivatala (Aradi vértanúk tere).

3.5. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület infrastrukturális jellemzőit tekintve három jellegzetes területegységre tagolható: a szegedi oldalon az Oldal utcától északra eső területrész, a délre eső területrész illetve az újszegedi oldali területrész. Az északi területrész közterületei az elmúlt években nagyrészt megújultak. Elsőként még hazai forrásból Közép-Európa egyik legszebb tere, a Dóm tér felújítása készült el. A József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) építésekor az Ady tér, majd város rehabilitációs projekt részeként a Dugonics tér és az Árpád tér a környező utcákkal valamint a Semmelweis utca, az elektromos közösségi közlekedési nagyprojekt keretében a Boldogasszony sugárút került felújításra. A felújított közterületek alatt a közművek is felújításra, korszerűsítésre, esetenként fejlesztésre kerültek. További beavatkozásra váró közterek azonban még találhatók a területen, így pl. a Honvéd tér, a „kis” Dugonics tér vagy az Aradi vértanúk tere. Az akcióterületnek ezen részén jelentős számú egyetemi, önkormányzati és egyházi épület található. Az épületállomány zömmel az 1879-es nagy árvíz után épült, a századfordulón és a XX. század elején. A trianoni békeszerződés legnagyobb horderejű változása Szeged életében: a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem áttelepülése valamint püspöki székhellyé válása. Trianon után a kolozsvári egyetemnek „költöznie kellett” alapítóhelyéről,

39

ezért a magyar nemzetgyűlés 1921-ben Szegedet jelölte meg új székhelyéül. A városnak évszázados törekvése valósult meg így, hiszen Dél-Magyarország tudományos- kulturális centrumává válhatott. A szegedi felsőoktatás infrastruktúrájának létrehozásában nagy szerepe volt egykori kultuszminiszterünknek, gróf Klebelsberg Kunónak, aki bizonyos volt abban, hogy a nagy múltú kolozsvári egyetem méltó otthont kap Szegeden, és a „Tisza-parti Göttinga” hamarosan a tudományos élet jelentős képviselője lesz. Trianon után 1923-ban vált Szeged – 200 év után ismét - püspöki székhellyé. A korabeli egyetemi és egyházi épületek városképileg és műszaki minőségükben is kiválóak. Jelentőségében kiemelkedik a Dóm téri műemlék épületegyüttes a középkori eredetű Dömötör toronnyal. Helyi védelmet élveznek a klinikaépületek. Európai uniós társfinanszírozással az egyetemi épületek egy része felújításra került, így például a Bolyai épület, a Rektori Hivatal vagy az orvosi kar könyvtárának helyet adó Márer ház. A Dóm felújítása és látogatóközponttá fejlesztése most van folyamatban. Az épületek között azonban számos olyat találunk, amely műszakilag, energetikailag leromlott, korszerűsítésre vár.

Dóm a Dömötör toronnyal

Folyamatban a Dóm és környezete felújítása

40

Dóm téri árkádok

Püspöki palota

Rektori hivatal

41

Tisza-parti klinikaépület

Boldogasszony sugárút a Hősök kapujával

SZTE Márer ház

SZTE Bolyai épület

Köztéri műalkotásokban is gazdag ez a területrész. A Dóm téri Nemzeti Pantheonban nemzetünk nagyjainak portréi találhatók. Elmondható, hogy az emlékcsarnok a magyar szobrászat mintatára. A köztereket és a Tisza parti sétány akcióterületi részét is számos jelentős műalkotás - neves szobrászok alkotásai - díszítik. Monumentalitásában kiemelkedik a Tisza Lajos krt. végén az Árvízi emlékmű.

42

Árvízi emlékmű

Nemzeti emlékcsarnok

Itt említendő meg a folyamatban lévő partfal rekonstrukció, amely a tisza-parti sétány rendezésével jár együtt. Akcióterületünket a Korányi fasoron folyó munkálatok érintik.

Tisza-parti sétány – látványterv a partfal rekonstrukció utáni állapotról Jelentős építészeti értékkel bíró modern épületek is találhatók itt. Erre példaként említhetők: a könyvtár-levéltár és az Art Hotel a Dóm téren, az SZTE tanulmányi és Információs központ (TIK) az Ady téren, az új és a legújabb klinika épületei a Semmelweis utcában, a Pathológia épülete a déli klinikakertben.

43

Könyvtár-levéltár épülete

SZTE tanulmányi és Információs központ (TIK)

SZTE Pathológia

A múlt század elején épült klinikaépületek egy része – a legújabb klinikaépület működésbe lépésével - funkcióváltásra vár. A funkciójukban megmaradó épületek közül a Gyermekgyógyászati Klinika új épületszárnnyal bővült, a

Fül-Orr-Gégészeti és Fej-

Nyaksebészeti Klinika bővítését most tervezik.

Gyermekgyógyászati Klinika új épületszárny A déli területrészen is történtek beavatkozások a közelmúltban. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztésére irányuló nagyprojekt keretében felújított Indóház tér a korábban rekonstrukción átesett állomásépülettel impozáns látványt nyújt a városba érkezőknek.

44

Indóház tér

Sajnos a tér többi épülete lehangoló képet mutat. Különösen szemet szúró a Hajléktalan Szálló épülete.

A fent említett város rehabilitációs projekt részeként új út épült az Oldal utcában az Állomás utca feltárására, amely a Déli híd felvezető útja részeként szolgálhat.

Közlekedési csomópont - Oldal utca A területnek ezen a részén jellemzően családi házak, társasházak állnak, találunk azonban – az állomásépületen kívül – néhány középületet is: ilyen a Hattyas soron az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának épületegyüttese.

45

SZTE Pedagógusképző Főiskola épülete A déli területrésznek nagyobbik felén azonban működő és felhagyott MÁV területek találhatók. (Megjegyzendő, hogy ez a területhasználat jellemző az Állomás utca Oldal utcától északra eső részének Tisza felőli oldalára is.) A 2. világháborúban felrobbantott vasúti híd vasúti zsákutcává tette Szegedet.

Az egykor hatalmas nemzetközi személy- és teherforgalmat lebonyolított vasútállomás infrastruktúrája ma nagyrészt kihasználatlan, pusztuló épületek, gaz, 46

szemét, rozsdás vágányok jellemzik, csak néhány bérlőt látni néhol. Egy-egy jobb állapotban lévő csarnokot, raktárt vagy épületet vállalkozás bérel, de látunk néhány lakott szolgálati lakást is. Pusztulófélben lévő garázssor várja a szanálást. A területen jelentős mennyiségben kiépített közművek találhatók, a más célú hasznosítás esetén ezek kiváltásának jelentős költségével számolni kell.

gaz…

rozsdás sínek…

szemét…

pusztuló épületek…

47

bérleményben működő vállalkozások…

bontásra váró garázssor

még lakott szolgálati lakások

48

49

Itt a Szövetkezeti út elején van a telephelye – saját tulajdonú ingatlanon - a ma is működő Szegedi Paprika Zrt-nek is.

Szegedi Paprika Zrt. telephelye

A területrészt a Tiszától a Boszorkánysziget és az árvízi töltés választja el: potenciális rekreációs területként vehetők számításba. A Boszorkányszigeten ma áldatlan állapotok uralkodnak, pedig a nevében rejlő lehetőségként akár turisztikai attrakció is elképzelhető itt. Revitalizálása során ugyanakkor számításba kell venni, hogy ártérként időről-időre víz alá kerül. A töltést ma is sokan veszik igénybe: kerékpárosok, kocogók, kutyasétáltatók, kirándulók.

Boszorkánysziget Az akcióterület újszegedi oldalán található a volt Heavytex Rt. barnamezős területe és egy sportpálya. Az ipartelepen a hajdan volt ipartörténeti jelentőségű épületeket az új tulajdonos – tisztázatlan jogi körülmények között - elbontotta, amivel felbecsülhetetlen eszmei kárt okozott a városnak. Ma már csak archív fotók őrzik emléküket. 50

A mai állapot lehangoló képet fest.

Volt Heavytex telephely Családi házakkal szórványosan beépített utcák vannak a Fűvészkert mögött. Nehezen megközelíthető, feltáratlan tartalékterületek. A Tisza-part, az ártéri erdő sávja itt is a rekreációt szolgálhatná. Közlekedési szempontból az akcióterület városközponti része túlterhelt, hatalmas átmenő forgalommal, sok személygépkocsival. A feltáratlan területek forgalma csekély. A villamos üzemű közösségi közlekedés infrastruktúrája az akcióterületen kiváló, köszönhetően a közelmúltban befejeződött nagyprojektnek. Mind a járműállomány, mind a vonalak, mind az utastájékoztatási rendszer a kor követelményeinek megfelelően felújításra került. 51

Az akcióterületen található Szeged egyik potenciálisan frekventált közlekedési gócpontja. A nagykörút folytatásában a déli Tisza-híd, a vasútállomás, a távolsági buszpályaudvar tervezett helyszíne: minden adott az intermodális csomópont kialakításához. Az akcióterület kerékpáros infrastruktúrával elég jól ellátott az utóbbi évek uniós társfinanszírozású projektjeinek köszönhetően, ezt a tendenciát a potenciális fejlesztési területeken is folytatni kell.

Amint az alábbi táblázat mutatja, 2011-ben a Belváros városrész lakásállományának (16 387 db) 10,96 százaléka (1 797 darab) volt megtalálható az akcióterületen.

Az akcióterület fontosabb lakásadatai BIOPOLISZ – akcióterület 1 797


Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) 4,2 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 3,9 Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben 20,1 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok

A lakások 4,2%-a volt alacsony komfort fokozatú, míg a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 3,9%-ot tett ki. Az előbbi mutató értéke meghaladja a városi és városrészi adatot is (mindkettő 3,1%). Az akcióterületen a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 20,1 százalék volt. A lakások eloszlása az akcióterületen nem arányos. Míg az északi területrészben sok, addig a déli és az újszegedi területrészen csak szórványosan található lakás.

52

3.6. Az akcióterület funkció elemzése A következőkben áttekintjük az akcióterület jellemző funkcióit: a gazdasági és kereskedelmi-, a lakó-, a városközponti-, turisztikai-rekreációs-, a városi-közterületi-, a közösségi- és a humán szolgáltatási funkciót, azok sűrűsödését, megjelenési formáit. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Termelő vállalkozások – és kifejezetten ipari tevékenységet végző cégek – alacsony számban találhatóak az akcióterületen. Jellemzően a kereskedelmi és vendéglátó ipar, továbbá általában a tercier szektor a meghatározó. Ezek többnyire a városközponti funkcióhoz, az idegenforgalomhoz

valamint

a

felsőoktatási

intézmények

hallgatóinak,

oktatóinak

jelenlétéhez köthető szolgáltatásokat kínálják. Az akcióterület déli részén – a szegedi és az újszegedi oldalon egyaránt - jelentős barnamezős területek állnak rendelkezésre. A szegedi oldalon adott esetben gazdasági- és innovációs típusú fejlesztések céljára, az újszegedi oldalon városrészi központ kialakítása a cél. A területek tulajdonviszonyainak rendezése a tervezett fejlesztések érdekében a közeljövő egyik alapvető feladata. Lakó funkció: Az akcióterület szegedi részén többnyire régebbi építésű többlakásos, többszintes lakóházakat találunk, köztük azonban megjelennek – jellemzően egy-egy elbontott régi épület helyén - az újabb építésű társasházak is. Néhány házgyári technológiával épült lakóház is van az akcióterületen, például a Bánomkert soron. Az akcióterület újszegedi oldalán kertes családi házak találhatók kis számban.

Városközponti funkció: A városközponti funkciók az akcióterület szegedi oldalán jelennek meg karakteresen. Itt találjuk az egyetem Rektori Hivatalát, a Püspöki Hivatalt vagy például a Nagyáruházat. A terület városközponti funkcióját erősíti, hogy mind a Dugonics tér – Árpád tér, mind a Dóm tér számos városi rendezvénynek ad helyet. Az újszegedi oldalon ezek a funkciók teljes mértékben hiányoznak, azonban a tervek szerint ez potenciális városközponti terület. Turisztikai-rekreációs funkció: Az akcióterület kiemelt turisztikai célpont, hiszen számos ismert és kedvelt turisztikai 53

attrakció is itt található (pl. Dóm, az egyházmegyei kincstár). Szeged kiemelt kulturális eseményeinek egy része szintén ebben a városrészben kerül megrendezésre (pl. Szegedi Szabadtéri Játékok, vagy a Dóm téri karácsonyi vásár). Az akcióterület rekreációs területe a Tisza-part, beleértve a ma még igen elhanyagolt képet mutató Boszorkányszigetet is.

Városi-közterületi funkció: Az akcióterületen számos köztér és közpark található. Egy részük rendszeresen városi rendezvényeknek ad helyet, mint pl. a Dugonics tér, az Árpád tér, a Dóm tér. Az Ady teret főként a felsőoktatási intézmények hallgatói használják, a Honvéd téren játszótér található. Forgalmas közlekedési csomópont az Aradi Vértanúk tere. Értékes zöldfelület a klinikakert, a Korányi fasor. A közterületek egy része az elmúlt években Európai Uniós pályázat keretében megújult.

Közösségi funkció: Közösségi funkciók tekintetében a város kiemelt célterülete a Belváros. Az akcióterületen található a Somogyi könyvtár, de közösségi funkciója több egyházi és egyetemi épületnek is van. Forgalmát tekintve kiemelendő ezek közül pl. a Tanulmányi és Információs Központ. Az akcióterület újszegedi oldalán a sportpálya rendelkezik közösségi funkcióval. Humán szolgáltatási funkció: A humán szolgáltatási funkciók sűrűsödése figyelhető meg az akcióterületen. Egészségügyi és oktatási centrumterület, itt találhatók a klinikák, az egyetem oktatási épületeinek legtöbbje ugyancsak az akcióterületen működik. Bölcsődét, óvodát, általános- és középiskolát is találunk itt. A Dóm és a Honvéd téri református templom a vallásukat gyakorlók számára nyújt szolgáltatást.

A fent leírtakat összefoglalva rögzíthetjük, hogy az akcióterület Szeged kiemelt közösségi, oktatási, egészségügyi és potenciális gazdasági területe. A folyó mindkét oldalán közlekedési szempontból feltáratlan, alulhasznosított barnamezős területek találhatók közel a városközponthoz. Kiterjedt zöldterületeivel fontos rekreációs célpont az akcióterület, ugyanakkor azok megújítása, a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése mindenképpen indokolt a következő években. 54

Láthattuk, hogy az akcióterületen több, az egyetem, az egyház és az önkormányzat által működtetett intézmény található. Ezek többsége infrastrukturális, energetikai szempontból ugyancsak fejlesztésre, megújításra szorul. Az akcióterületet jellemző jelentős átmenő autóforgalom komoly környezeti terhelést jelent. Ennek megfelelően - bár a közösségi és a kerékpáros közlekedés infrastruktúrája az elmúlt időszakban jelentős fejlesztésen esett át – az alternatív közlekedési módok további fejlesztése kiemelt célkitűzés az akcióterület fejlesztési programjában.

55

4. AZ AKCIÓTERÜLET CÉLRENDSZERE

A következőkben tekintsük át a városi szintű célok, valamint az akcióterületi helyzetelemzés alapján definiált akcióterületi szintű célkitűzések kapcsolatát. Az alábbi táblázat az átfogó- és a specifikus (középtávú) célok illeszkedését egyaránt rögzíti.

4.1. Az akcióterület fejlesztési céljainak kapcsolódása a városi szintű célokhoz Városi szintű átfogó cél és specifikus célok

Az akcióterület kapcsolódó célkitűzései

Átfogó cél Szeged, mint dinamikusan fejlődő

Az akcióterület felsőoktatási - kutatási –

felsőoktatási- és kutatási központ

innovációs pozíciójának erősítése, vonzó

pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti

befektetési

környezet

biztosítása

a

tudásintenzív vállalkozások számára

ökoszisztéma továbbfejlesztése

Szeged helyzetének stabilizálása az

Az akcióterület városközponti funkcióinak erősítése,

interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága

az

ehhez

szükséges

infrastruktúra és közlekedési kapcsolatok fejlesztése

számára

Specifikus célok

Szeged gazdasági növekedésének támogatása Az akcióterületen innovációs programok, a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített inkubátor szolgáltatások létrehozása a helyi innovációs programok előkészítésével és kutatási eredmények hasznosítása céljából lebonyolításával

56

A város népességmegtartó erejének növelése Az

található

akcióterületen

a települési környezet és a közösségi terek területek

revitalizálása,

barnamezős

új

városrészi

fejlesztésével, a leszakadó városi területek alközpont és innovációs park létrehozása revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek Az akcióterület közösségi tereinek fejlesztése támogatásával A közlekedési kapcsolatok és a környezetileg fenntartható közlekedési módok fejlesztése

Az akcióterület átfogó célja kettős: Az akcióterület felsőoktatási - kutatási – innovációs pozíciójának erősítése, vonzó befektetési környezet biztosítása a tudásintenzív vállalkozások számára, Az akcióterület városközponti funkcióinak erősítése, az ehhez szükséges infrastruktúra és közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A célkitűzések kapcsolódnak Szeged MJV átfogó céljaihoz: „Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése” és „Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára”. Az első városi célkitűzés szöveges kifejtésében hangsúlyoztuk, hogy Szegeden a felsőoktatás- és a kutatás-fejlesztési színtér szereplői meghatározó szerepet játszanak a befektetési

környezet

alakításában.

Hosszútávon

alapvető

cél

a

város

befektetői

környezetének továbbfejlesztése oly módon, hogy vonzó lehetőséget teremtsen – a többek között

nagy volumenű

K+F projektekhez

kapcsolódó

–

innovatív

vállalkozások

betelepülésének és a hagyományos ágazatokban működő cégek további fejlesztéseinek egyaránt. A második városi szintű célkitűzés szöveges kifejtése során pedig azt hangsúlyoztuk, hogy az európai városok jelentős részéhez hasonlóan, Szeged számára is létfontosságú a

57

népességvonzó képesség erősítése, melynek elengedhetetlen feltétele a természeti és épített települési környezet, valamint a helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek védelme. Az életminőség, a megfelelő egészségi állapot és a szociális biztonság javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a városban elérhető szolgáltatások színvonalának és elérhetőségének fejlesztéséről. E szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést valamennyi lakos számára biztosítani szükséges. Szeged esetében a víz és város kapcsolata egyszerre értelmezhető környezeti, infrastrukturális és közösségi aspektusból. A fejlesztések során gondoskodni kell a vízzel való kapcsolat harmonikus, valamennyi szempontot figyelembe vevő biztosításáról. Az energiahatékonyság javítása – a fentiekkel összhangban – mind gazdasági, mind környezeti szempontból kiemelt célkitűzés a jövőben is. A kapcsolódó fejlesztéseknek emellett hozzá kell járulniuk a környezeti terhelés csökkentéséhez. A Szegeden korábban lezajlott közlekedésfejlesztési programok továbbvitele indokolt, ennek megfelelően cél a város külső elérhetőségének javítása és a városon belül közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a fenntartható közlekedés, alternatív mobilitás, környezetbarát közlekedési módok előtérbe helyezése. Az akcióterület helyzetelemzése alapján három specifikus célt nevesítettünk. Ezek: „Az akcióterületen innovációs programok, inkubátor szolgáltatások létrehozása a helyi kutatási eredmények hasznosítása céljából”, „Az akcióterületen található barnamezős területek revitalizálása, új városrészi alközpont és innovációs park létrehozása valamint „A közlekedési kapcsolatok és a környezetileg fenntartható közlekedési módok fejlesztése”. Az

első

akcióterületi

specifikus

cél

kapcsolódik

Szeged

„Szeged

gazdasági

növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával” specifikus célkitűzéséhez. A második és harmadik akcióterületi cél az „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával” specifikus céllal mutat illeszkedést.

58

4.2. Az akcióterületi célok és a tervezett beavatkozások kapcsolódásának bemutatása

Átfogó cél és specifikus célok

Kapcsolódó beavatkozás Átfogó cél

Az akcióterület felsőoktatási - kutatási – BIOPOLISZ Park kialakítása innovációs pozíciójának erősítése, vonzó befektetési

környezet

biztosítása

a

tudásintenzív vállalkozások számára

Az akcióterület városközponti funkcióinak Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged erősítése,

az

ehhez

szükséges déli részén

infrastruktúra és közlekedési kapcsolatok déli Tisza-híd (közúti-vasúti híd) építése Intermodális csomópont kialakítása

fejlesztése

Somogyi-könyvtár fejlesztése Dóm

téri

nézőterének

Szegedi és

Szabadtéri

színpadi

Játékok

technikájának

korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés

Specifikus célok

Az akcióterületen innovációs programok, BIOPOLISZ Park kialakítása inkubátor szolgáltatások létrehozása a helyi kutatási eredmények hasznosítása céljából

59

Az

akcióterület

tereinek Somogyi-könyvtár fejlesztése

közösségi

Dóm

fejlesztése

téri

nézőterének

Szegedi és

Szabadtéri

színpadi

Játékok

technikájának

korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés

Az akcióterületen található barnamezős Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged területek

revitalizálása,

városrészi déli részén

új

alközpont és innovációs park létrehozása

A

közlekedési

környezetileg

kapcsolatok

fenntartható

módok fejlesztése

és

BIOPOLISZ Park kialakítása

a Déli Tisza-híd (közúti-vasúti híd) építése

közlekedési Intermodális csomópont kialakítása Nagysebességű vasút (Bp-Szeged-Temesvár) infrastrukturális fejlesztése

60

5. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ VÉGREHAJTÁSA SORÁN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálata, készítése kapcsán előzetes projektgenerálási tevékenységet folytatott, melynek elsődleges célja az önkormányzat által beazonosítható projektjavaslatok, projektötletek strukturált összegyűjtése, értékelése volt. A projektgyűjtést megelőzően Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése többszöri bővítéssel elfogadta a város 2014-2020-as időszakra vonatkozó ún. „nagy projektjeinek” listáját. A projektjavaslatok bemutatása során ahol releváns, ott a magánberuházással megvalósítani tervezett fejlesztéseket külön jelöljük. A forrástervezés kapcsán hangsúlyozni szükséges, hogy a jelentős forrás igénnyel rendelkező fejlesztések saját forrás igénye, illetve az esetleges előfinanszírozás pénzügyi feltételei valamint a működtetés többletköltségei jelenleg nem ismertek. Mindezen, a város költségvetésére nagymértékben kiható részletek megismeréséig a jelen dokumentumban rögzített összegek előzetes becslésnek minősülnek. Ugyanez mondható el a fejlesztések ütemezésével kapcsolatban is, hiszen mindaddig, amíg az előkészítési források nem állnak rendelkezésre, saját forrás hiányában az Önkormányzat a projekt megvalósítás előzetes munkálatait nem tudja megkezdeni.

5.1. Az akcióterület tervezett beavatkozásainak összefoglaló bemutatása Az alábbi táblázat az egyes beavatkozás kategóriákat rögzíti, s ezekhez illeszkedve mutatja be az egyes projekteket. A táblázatból egyértelműen látható az egyes beruházások akcióterületi célokhoz való illeszkedése, valamint a megvalósítás előzetesen tervezett ütemezése egyaránt.

61

Melyik Beavatkozás típusa

Projekt neve

akcióterületi specifikus célhoz kapcsolódik


Az akcióterületen innovációs programok, inkubátor

TOP

szolgáltatások

támogatással

létrehozása a helyi kutatási eredmények hasznosítása céljából

TOP és IKOP

Déli Tisza-híd

A közlekedési

(közúti-vasúti

kapcsolatok és

híd) építése

a környezetileg fenntartható

támogatással

közlekedési módok fejlesztése

TOP támogatással

Intermodális

A közlekedési

csomópont

kapcsolatok és

kialakítása

a környezetileg fenntartható közlekedési módok fejlesztése

62

2015

2016

2017

IKOP támogatással

Nagysebességű

A közlekedési

vasút (Bp-

kapcsolatok és

Szeged-

a környezetileg

Temesvár)

fenntartható

infrastrukturális

közlekedési

fejlesztése

módok fejlesztése

Somogyi-

Az akcióterület

TOP

könyvtár

közösségi

támogatással

fejlesztése

tereinek fejlesztése

Dóm téri Szegedi Szabadtéri Játékok TOP támogatással

nézőterének és színpadi technikájának

Az akcióterület közösségi tereinek fejlesztése

korszerűsítése; zenekari árok, öltöző fejlesztés Biopolisz Magánforrással (TOP projekttel párhuzamos an, vagy TOP projekt hatásaként)

Parkba betelepülő vállalkozások fejlesztései Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén

63

Egyetemi Közszféra

beruházások

fejlesztése akcióterületi

Közszolgáltatók

fejlesztés

beruházásai

hatásaként

5.2. A tervezett beavatkozások részletes bemutatása A következőkben bemutatjuk az akcióterületen tervezett beavatkozásokat a jelenlegi előkészítettségi szintnek megfelelő tartalommal. A tervezett beavatkozások többnyire milliárdos nagyságrendűek, az előkészítésük is jelentős költségigényű. A tulajdonviszonyok rendezése, a műszaki tervek elkészítése esetenként hosszabb időt és minden esetben olyan magas költséget igényel, amely meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségét, figyelembe véve azt is, hogy jelenleg még a megvalósítás fedezete sem garantált. Ennél fogva a projektek egyike sem rendelkezik műszaki tervekkel és a fejlesztéssel érintett ingatlanok tulajdonviszonyai is nagyrészt rendezetlenek. Az első beavatkozási terület – a Biopolisz Park, az intermodális közlekedési csomópont, a déli Tisza-híd és az újszegedi új városrészi alközpont földrajzilag egy egységet képez és ide kapcsolódik a nagysebességű vasútnak a hagyományos vasútvonalhoz történő csatlakozása is. A projektek egymást erősítő hatásúak.

64

Forrás: Google maps A fenti műholdfelvételen jól látszik a városszövetbe ékelődött, a városközponthoz közeli barnamezős terület a folyó mindkét oldalán, és jól kirajzolódik a nagykörúti körgyűrű bezárásának igénye és lehetősége a harmadik Tisza-híddal. Folyamatban van a Szeged MJV Településszerkezeti Tervének és Építési Szabályzatának komplex felülvizsgálata. A hatályos településrendezési dokumentumokban és a felülvizsgált, módosított

dokumentumokban

foglaltaknak

a

tervezett

beavatkozások

mindenben

megfelelnek.

Az alábbiakban a hatályos szabályozási tervnek - a beavatkozási terület szegedi oldalára vonatkozó – részletét mutatjuk be. A 23/2008. (VI. 30) Kgy. rendelettel módosított 40/2007. (XI.14.) (Vasúti Pályaudvar rszt.) Kgy. rendelet szerinti részletes szabályozási terv beépült a Szegedi Építési Szabályzatba (SZÉSZ). Látható a tervezett déli Tisza-híd szegedi hídfője a közlekedési csomóponttal, az intermodális közlekedési decentrum, a Biopolisz Park tervezett útrendszere a beépítési lehetőségekkel, a nagyvasúti sínek tiszai átvezetésének sávja.

65

Ki: Különleges intézményi terület. Az övezetben elsődlegesen a szabályozási terven megnevezett egészségügyi, tudományos-kutatási, oktatási célú intézmények és az ezeket kiszolgáló építmények, ezen belül terepszint alatti teremgarázs és parkolóház helyezhető el. Gksz: Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági zóna. Az övezetben elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, magas technológiai igényszintű üzemi épületek, alkalmazott kutatást és ebből következő gyártást szolgáló épületek, ezeket kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

Kkö: Különleges közlekedési zóna. A terület csak a szabályozási tervben megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe. A zónába csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl. parkolóház, autóbuszpályaudvar, stb) területei illetve repülőterek, nagy kapacitású közterületi parkolók tartoznak.

66

Nézzük most a projekteket egyenként:

Tevékenység neve


Tevékenység

Szeged

gazdájának

Tudományegyetem, különböző üzleti szereplők.

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzata,

Szegedi

megnevezése

A

tevékenység A fejlesztés által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai meglehetősen

helyszínének

vegyes képet mutatnak. Mind önkormányzati, mind állami (egyetemi

tulajdoni viszonyai

használatú), mind magántulajdonban lévő ingatlanok találhatók a fejlesztési területen.

67

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja

Szeged

versenyképessé

válásához

szükségszerű

az

egyetemi,

kutatóintézeti kutatóbázisok és a high-tech üzemi zónák közötti szoros kapcsolatrendszer kialakítása. A Biopolisz Park kialakítása régi terve a városnak. 2006 elején indult el a „Szeged BIOPOLISZ Fejlesztési Pólus Program” tervezése, amely - a város és az Egyetem együttműködésével – az innovációra, a tudásiparra épülő gazdaság- és városfejlesztési stratégiát határoz meg. Az innovációs bázis, „magterület” helyszíne adott volt, hiszen a városszövetbe ékelődött barnamezős terület – az alulhasznosított MÁV telephely – a városközponthoz, az egyetemi épületekhez és a Tisza parthoz közel helyezkedik el. • A

tevékenység

közvetlen

célja

feltáró

úttal

ellátott,

közművesített ingatlanok kialakítása, kulturált közterület létrehozása. • Végső

cél

a

kutatás-fejlesztés

hasznosítása

révén

a

foglalkoztatás bővítése, vállalkozási hálózatok kialakítása, a magasan kvalifikált munkaerő helyben tartása.

Megvalósulást

A Biopolisz Parkban foglalkoztatottak száma (fő)

mérő indikátor

A Biopolisz Parkba betelepült támogatott klaszterek száma (db) A Biopolisz Parkba betelepült klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db) Lakossági elégedettség mértékének növekedése (%)

68

A

tevékenység A

szakmai leírása

BIOPOLISZ

park

olyan,

várhatóan

ITB

módszertannal

megvalósítható fejlesztés, mely kiemelt prioritással bír. A fejlesztési területen a hatályos szabályozási terv egyetemi K+F intézményi együttes, illetve innovációs-technológiai ipari park (együttesen Science Park) létesítésére ad lehetőséget. A vasúti töltéstől délre eső terület a város természetes szerves fejlődéséből mindeddig kimaradt, a töltés mesterséges gátat képezett a terület feltárásának, revitalizációjának. A vasúti híd második világháborús felrobbantása, elbontása után megszűnt a mindaddig intenzív nemzetközi vasúti személy- és teherforgalom a Tisza két partja között, létjogosultságát veszítette a MÁV létesítmények nagy része. Rosszul feltárt rozsdaövezetek, alulhasznosított ipari-raktár épületek maradtak itt lényegében a város központjában, melyek szerves

bekapcsolása

nélkülözhetetlen

kiegyensúlyozott fejlődéséhez.

a

városszerkezet

E zóna mentén vannak a város

felsőoktatási intézményei, adódik tehát, hogy a terület feltárása az egyetemi-kutatási-innovációs fejlesztések jegyében történjen, azok befogadását és vonzó környezet létrehozását szolgálja az innovációs vállalkozói kör számára.

A projekt keretében • kiépítjük a hiányzó kiszolgáló infrastruktúrát, • fenntartható

közterületeket

alakítunk

ki

környezetbarát

közlekedési módok preferálásával, • a leromlott, alulhasznosított rozsdaövezet rehabilitációjával a közterületek kialakítását, • ehhez ingatlanok igénybevételét, • előközművesítését, • a kapcsolódó úthálózat kiépítését, • a Tisza-part rendezését és a Science Park tiszai kapcsolatának megteremtését és rekreációs terület kialakítását, • parkosítást kell elvégezni a vonzó befektetői környezet kialakítása érdekében. 69 a potenciális befektetők számára az Alapvető feltétel ugyanis

ingatlanfejlesztéshez az alapinfrastruktúra biztosítása.

Célcsoport

A fejlesztési program

bemutatása

• elsődleges

célcsoportját

képezik

a

Parkba

betelepülő

vállalkozások, ingatlanfejlesztők, • másodlagos célcsoport a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kvalifikált munkaerő és a kiszolgáló személyzet, • végül a környék és a város lakossága, hiszen a szlömös terület revitalizálása a lakosság közérzetére is jó hatással lesz.

Tevékenység iránti

• A városban nagy számban található egyetemi és kutatóintézeti

igény bemutatása,

kutatóhelyekről kinövő vállalkozások részéről igény olyan

indokoltsága

inkubációs

környezet

megteremtése,

amely

a

kezdeti

nehézségeken átsegítve hozzásegíti őket a vállalkozásuk megerősödéséhez. • Igény továbbá olyan előkészített innovációs telephelyek, vonzó üzleti környezet kialakítása, amely az egyetemek, a városközpont közelségében található és a tudásipar minél több szereplőjét képes befogadni, közelségükből adódó előnyöket kihasználni. • A lakosság részéről igény a városszövetbe ékelődött szlömös, szemetes terület rendbetétele, hasznosítása.

2016. 01.01.

Megvalósítás tervezett

kezdete

(év, hó, nap) 2020.04.30.

Megvalósítás tervezett befejezése (év, hó, nap) Tervezett

teljes 3 500 000 000

költségvetés összege (Ft)

70

Igényelt támogatás 3 500 000 000 összege (Ft)

Projekt-előkészítés helyzete

Funkcióbővítő

város

rehabilitációs

projekt

keretében

a

BIOPOLISZ Park területének feltárása út- és közműépítéssel az elmúlt években városrehabilitációs projekt keretében megkezdődött. A Boldogasszony sugárúton körforgalmi csomópont épült, innen az Oldal utca négysávosítása és az Állomás utcáig a továbbépítése történt meg. Az Állomás utca északi részén is készültek útfelújítási munkák. A területfeltárás azonban még korántsem teljeskörű. A további területrészek feltárásához, közművekkel történő ellátásához a létesítési és a kiviteli terveket minél hamarabb el kell készíteni, a fejlesztéshez szükséges ingatlanok tulajdonjogát meg kell szerezni. Szabályozási

terv

a

területre

rendelkezésre

áll

és

megvalósíthatósági tanulmány valamint beépítési tanulmány is készült. Az utóbbiakat aktualizálni szükséges.

71

Biopolisz Park célállapot

Forrás: Relief Plan 2006.

A Biopolisz Program részeként 2006-2007-ben beépítési tanulmány is készült a beavatkozási területre. A fenti ábra a Biopolisz Park célállapotot mutatja. Az ábrán látható, hogy az előkészített ingatlanok befektetők általi beépítése is megtörtént.

72

Tevékenység neve

déli Tisza-híd (közúti-vasúti híd) építése

Tevékenység

Szeged MJV Önkormányzata, Csongrád megyei Önk., MÁV Zrt.,

gazdájának

Szegedi Közlekedési Kft., DKMT Nonprofit Közhasznú Kft.

megnevezése

A

tevékenység A fejlesztéssel érintett ingatlanok között van állami, önkormányzati és

helyszínének

magántulajdonban lévő is.

tulajdoni viszonyai

ERFA vagy ESZA ERFA típusú tevékenység


• A déli Tisza-híd megvalósításával kiegyensúlyozottabbá válik a városi közlekedés, tehermentesítődik a Belváros, a környezetterhelés is csökken. • Jól megközelíthetővé válnak a folyó mindkét oldalán a városszövetbe

ékelődött,

ma

még

zárványterületek,

rozsdaövezetek. • A fejlesztés megvalósításával lehetőség nyílik a Makó felé irányuló elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére. Az elérési idők mind városon belül, mind a városkörnyék vonatkozásában csökkennek. • Távlati cél a későbbi ütemben a nagyvasúti összeköttetés megvalósítása a Tisza két partja között, ami nemzetközi vonatkozásban is jelentős előrelépést hozna a személyszállítás és az árufuvarozás terén.

73

Megvalósulást

Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)

mérő indikátor

Lakossági elégedettség mértékének növekedése (%)

A

A déli-Tisza híd tervezésnél fontos szempont, hogy a megvalósítás

tevékenység

szakmai leírása

a források függvényében ütemezetten történhet: amennyiben a közös közúti-vasúti híd nem egyben épül meg, úgy az I. ütemben önálló közúti (városi) híd épülne és a későbbiekben a II. ütemben épülne vasúti átvezetés. A nagyvasúti közlekedésre alkalmas Tisza-híd kapcsán szükséges lenne a vasúti kapcsolat helyreállítása Temesvár irányába és a Makó irányában megvalósítandó tram-train fejlesztése is. A beruházáshoz szervesen kapcsolódik a Nagykörút körgyűrűvé fejlesztése, azaz az újszegedi oldalon a Temesvári körút hídig történő megépítése, amelyet egy másik projekt részeként mutattunk be. A tervezési program megfogalmazásának a fentiek szerint alapvető feltétele, hogy mekkora fedezet áll az önkormányzat rendelkezésére, azaz egy vagy két ütemben történik a megvalósítás. A

tervezési

program

birtokában

kiírható

a

tervpályázat,

elkészülhetnek a műszaki tervek. A

területelőkészítés

a

tulajdonviszonyok

rendezésével,

lőszermentesítéssel kezdődik. A projekt műszaki tartalma röviden: • A közúti hídpálya 2 x 2 sávval készül, gyalogjárdával, kerékpársávval,

a

csatlakozó

közúti

csomópontok

kialakításával a folyó mindkét oldalán. • A vasúti átvezetés kialakításánál megoldandó a rávezetési ív szabályos kialakítása, melynek helyét akkor is biztosítani szükséges, ha első ütemben vasúti pálya nem épül. • Az ütemezhetőség végett közös alapozású, de a közúti hídszerkezettől külön vasúti hídszerkezet kialakítása javasolt.

74

A fejlesztéssel érintett célcsoport

Célcsoport

• Szeged és régiója lakossága.

bemutatása

A későbbiekben a 2. ütem megvalósításával, a vasúti átvezetés helyreállításával • az érintett célcsoport kibővül a román oldalról a vasúti közlekedésben résztvevőkkel.

Tevékenység iránti

• A városi közlekedés szempontjából a harmadik Tisza-híd

igény bemutatása,

építése már elodázhatatlan. A Belvárosi híd kapacitása messze

indokoltsága

alulmarad a szükségesnek. Csúcsforgalomban hatalmas dugók alakulnak ki a hídfőkben. • A híd tárja fel a szegedi oldalon a vasúti töltéssel bezárt fejlesztési célterületet, mindkét oldalon az alulhasznosított rozsdaövezetet. • Korszerű

elővárosi

vasúti

kapcsolat

(tram

train)

megvalósításával Makó felől nyílik meg gyors és rugalmas elővárosi közlekedés. • Szeged korábbi jelentős vasúti csomópont szerepkörét a II. világháborút követően elveszítette. A lebombázott és elbontott vasúti híd visszaépítése – egyedüliként az országban elmaradt. • A nagyvasúti vonalak tiszai átvezetése, a vasúti zsákutca, a „fejállomás” megszüntetése, a város vasúti bekapcsolása a nemzetközi vérkeringésbe Szeged és az ország gazdasági fejlődését mozdítaná elő.


2015.04.01.

kezdete

(év, hó, nap)

75

2022.04.30.


teljes 29 000 000 000 (és 3,4 Md járulékos költségek)

költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás 29 000 000 000 (és 3,4 Md járulékos költségek) összege (Ft)


• Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény tartalmazza a Szeged – (Szerbia) – (Románia) kapcsolat helyreállítását egyesített vasúti közúti híddal. • A tramtrain projekt kapcsán részletes megvalósíthatósági tanulmány készült, mely költséghaszon-elemzést is tartalmaz • . A szabályozási terv rendelkezésre áll. • A szegedi oldalon funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében a déli-Tisza hídhoz vezető feltáró út az elmúlt években részben elkészült. Ingatlanok szanálására került sor (az Oldal utcában lévő épületek megvásárlása, elbontása) és fél szélességben elkészült az út egy szakasza. • A 265 ágyas új klinikához a közművek oly módon kerültek kialakításra, hogy azokhoz a BIOPOLISZ Park közmű kialakítása

illeszthető

legyen

és

a

híd

építését

se

akadályozzák. • Az

újszegedi

oldalon

magánbefektető

által

elkészített

városrészi központ tervek a hídra felvezető utat is magában foglalják.

76

Tevékenység neve

Intermodális csomópont kialakítása

Tevékenység

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

gazdájának

Helyközi közösségi közlekedés szolgáltatók

megnevezése A

tevékenység

helyszínének

A fejlesztéssel érintett ingatlanok tulajdonviszonyai ebben az esetben

tulajdoni viszonyai

is vegyesek, melyeket a beruházás megvalósítása előtt rendezni szükséges. A terület legnagyobb része a Paprika Zrt. tulajdonában van, a működő üzem áttelepítésének igen magas költségével számolni kell.



• A projekt célja a külső és belső elérhetőség javítása, • a CO2-kibocsátás csökkentése. • A fejlesztés megvalósításával cél a belváros – elsősorban a Mars tér és környezete – tehermentesítése, • másrészt a különböző közlekedési módok összekapcsolásával a szolgáltatások

minőségének

növelése,

az

elérési

idők

csökkentése.

Megvalósulást

Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)

mérő indikátor


77

A

tevékenység

szakmai leírása

A projekt által a helyközi és a helyi autóbusz-forgalom elkülönítésre kerül: a helyközi járatok új pályaudvarra kerülnek. A Mars térről kikerülő helyközi pályaudvar új helye Szeged Vasútállomás mellett, az Indóház tértől keletre eső területen lesz, a Mars tér pedig – a helyközi autóbuszjáratok kiköltözése után is – a helyi menetrend szerinti autóbusz közforgalmú közlekedés decentruma marad, biztosítva ezáltal a Mars téri decentrumhoz tartozó helyi járatok teljes körű indítását és érkezését a pályaudvar területén belül, megszüntetve a környező utcákban a járművek által keltett zaj- és rezgésártalmakat, biztosítva a kényelmesebb átszállást. • A projekt részeként a tervezett déli Tisza-híd szegedi csomópontja és az Indóház tér közötti területen a vasúti töltés részleges elbontásával több szintben - részben térszint alatt - elhelyezve kerül kialakításra az új autóbusz pályaudvar, biztosítva az egy peronról történő átszállás lehetőségét a nagyvasúttal érkezők számára helyi és helyközi autóbusz és villamos járatokra. • Kialakításra kerül egy teremgarázs személyautók részére • A kerékpáros átszállás lehetősége és feltételei is biztosítva lesznek. Vizsgálni szükséges, hogy a vázolt fejlesztésnek milyen hatása lesz a Mars téri piac forgalmára.

Célcsoport

A fejlesztés célcsoportját a helyi és helyközi autóbusz közlekedést

bemutatása

igénybevevők képezik.

78

Tevékenység iránti A belvárosban található Mars téri helyi és helyközi autóbuszigény bemutatása, pályaudvar jelenleg kapacitását meghaladó forgalmat bonyolít le, mely a környező utcákra és az ott lakókra is terhet ró (károsanyag-

indokoltsága

kibocsátás, por-, zaj- és rezgésártalom). Szűkösségéből adódóan az utasforgalom kiszolgálása sem teljeskörű. 2015.01.01.


kezdete

(év, hó, nap) 2018.04.30.


teljes 4 000 000 000

költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás 4 000 000 000 összege (Ft)


• A Mars téri piac felújítása megtörtént, kulturált környezet került kialakításra a tér körül is, a buszpályaudvar jelenlegi területe azonban érintetlenül, lepusztult állapotban maradt. • Az Indóház térre tervezett új helyközi buszpályaudvar szabályozási terve és a beépítési tanulmány rendelkezésre áll.

79

Tevékenység neve

Nagysebességű vasút (Bp-Szeged-Temesvár) infrastrukturális fejlesztése

Tevékenység


gazdájának

Magyar Állam

megnevezése

MÁV

A

tevékenység A fejlesztéssel érintett ingatlanok részletes feltérképezése még nem

helyszínének

történt meg, azonban bizonyosra vehető, hogy a tulajdonviszonyok

tulajdoni viszonyai

nagyon összetettek. A tulajdonosok között szerepel a Magyar Állam, magánszemélyek, társaságok, esetenként az önkormányzat is.


80


Az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény rögzíti a tervezett Nagysebességű Vasút (NSV) nyomvonalát, mely a tervezett nagysebességű vasútvonalakon lévő határátkelők és határátlépési pontok között Röszkét és Kübekházát is megjelöli, ill. vasúti hidat tartalmaz Szegednél, mely nem azonos a BIOPOLISZ Park

kapcsán

fentebb

szerepeltetett

déli

Tisza-híddal.

A

nagysebességű vasúti pályát csak nagysebességű vonatok használják, a járműveket más, alacsonyabb sebességre kiépített pályákon nem közlekedtetik. A kiépült infrastruktúra 250 km/h vagy annál nagyobb sebességre

megépített

vonalakból

és

az

ehhez

kapcsolódó,

hagyományos vasúti közlekedést segített vonalakból áll. Fontos szerepet játszik elsősorban a távolsági személyforgalomban, de lehetővé teszi a távolsági és kombinált árufuvarozást, valamint biztosítja a regionális és helyi vasúthálózatok elérését. A felhasználók számára

magas

színvonalú

kényelmi,

biztonsági

és

eljutási

lehetőséget biztosít.

Megvalósulást

A projekt megvalósítása következtében foglalkoztatottak száma a

mérő indikátor

közszféra adatai nélkül (fő) Lakossági elégedettség mértékének növekedése (%)

81

A

tevékenység

szakmai leírása

A Bécs/Pozsony-Budapest-Konstanca tervezett nagysebességű vasút megvalósításának első lépcsője a Budapest Liszt Ferenc repülőtérig tartó szakasz. A további országon belüli szakasz az OTrT szerint Szeged érintésével kétfelé ágazva – Szerbia és Románia felé lép ki a határon. A határon túli folytatásról azonban egyenlőre nincs információnk. Szeged közigazgatási határon belüli nyomvonalát és a kiskundorozsmai megállóhelyet a településszerkezeti terv javasolt módosítása tartalmazza. A

tervezett

nagysebességű

vasúti

hálózat

nyomvonalait

Csongrád megye szerkezeti terve is tartalmazza. A Budapest – Belgrád illetve Budapest – Bukarest vonal érinti Szegedet, jórészt az M5 autópálya illetve a meglévő vasút nyomvonalát követve a várostól nyugatra halad át. A két útirány elágazását az OTrT Szatymaz és Szeged közé helyezi. A nagysebességű vasút Szegeden, mint régióközpontban

várhatóan

megáll,

a

megállóhely

Szeged-

Kiskundorozsma vasútállomáson fejlesztendő ki. A nagysebességű vasút megállóhelyének repülőtéri és helyi közlekedési kapcsolatait is biztosítani kell. A MÁV javasolta egy delta-kapcsolat betervezését is a nagysebességű vonalakhoz. SZMJVÖ Közgyűlése határozott az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakában megvalósításra tervezett nagy jelentőségű

projektekről,

SEBESSÉGŰ

VASÚT

melyek fejlesztése

között

szerepel

a

NAGY

Budapest-Szeged-Temesvár

vonalában (további 1 hídra való pályázat benyújtása). A projekt tárgyát ennek megfelelően a nagysebességű vasút megvalósításához szükséges infrastrukturális fejlesztések képezik beleértve a Románia felé vezető ágon a nyomvonal Tiszai átvezetéséhez szükséges hidat is. A településszerkezeti terv komplex felülvizsgálata során javasolt tiszai átvezetés nyomvonala akcióterületünkön kívül esik. Ugyanakkor meg kell teremteni a kapcsolatot, az átszállás lehetőségét a hagyományos vasútra a Nagyállomás igénybevételével, amely már akcióterületünket érinti. 82

A fejlesztéssel érintett célcsoport

Célcsoport

• elsősorban Szeged és a régió lakossága,

bemutatása

• de tágabb értelemben a célcsoport tagjai a nemzetközi utas- és áruforgalomban résztvevők

Tevékenység iránti Szeged jövőképéhez hozzátartozik, hogy az európai településhálózat igény bemutatása, integráns részeként felveszi a versenyt a hasonló nagyságrendű, a tudásgazdaságot preferáló városokkal. Ehhez azonban a város intenzív

indokoltsága

megközelíthetőségét nemzetközi szinten is biztosítani szükséges. 2017.07.01.


kezdete

(év, hó, nap) 2021.12.31.


teljes 20 000 000 000

költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás 20 000 000 000 összege (Ft)

83


• Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény rögzíti a tervezett Nagysebességű Vasút (NSV) nyomvonalát. • A településszerkezeti terv komplex felülvizsgálata során javaslat fogalmazódott meg a közigazgatási határon belüli nyomvonal vonatkozóan.

és

egy A

kiskundorozsmai

településszerkezeti

megálló terv

helyére

felülvizsgálati

eljárása még folyamatban van, hatályba lépése a jövő év folyamán várható.

84

Az újszegedi oldal szabályozási terve a déli Tisza-híd újszegedi hídfőjét, a nagyvasút átvezetését, a nagykörúti körgyűrű bezárását és az új városrészi alközpontot is tartalmazza.

Vt: Településközpont vegyes zóna. A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

Tevékenység neve

Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén 85

Tevékenység

Magánbefektető (A TISZA PARK Bevásárlóközpont Kft.) részéről

gazdájának

szándéknyilatkozattal rendelkezünk, mely szerint a beruházás feltétele

megnevezése

a déli Tisza-híd megépítése. Az Önkormányzat és a Társaság között Településrendezési szerződés is létrejött 2008-ban)

A

tevékenység A fejlesztés által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai meglehetősen

helyszínének

vegyes képet mutatnak. Mind önkormányzati, mind állami, mind

tulajdoni viszonyai

magántulajdonban lévő ingatlanok találhatók a fejlesztési területen. A Beruházó TISZA-PARK Bevásárló Központ Kft. vásárolta meg a volt Heavytex Rt. telephelyet és a MÁV Zrt- is rendelkezik ingatlanokkal a területen.



• A tevékenység alapvető célja a városnak ezen az ellátatlan részén új városi alközpont létrehozása. • Az alközpont kialakítása során célunk olyan, a lakosság és a befektetők számára egyaránt vonzó terület kialakítása, amely szem előtt tartja a fenntartható zöld városi környezet kialakításának elveit is.

Megvalósulást

A beavatkozási területen létrehozott nyitott terek (m2)

mérő indikátor

A beavatkozási területen foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Lakossági elégedettség mértékének növekedése (%)

86

A

tevékenység

szakmai leírása

A hídkapcsolat kiépítésével az újszegedi oldalon eddig feltáratlan területen új városrészi alközpont kialakítására nyílik lehetőség, amelyen belül a Szegedi Tudományegyetem részéről igényelt kutatóközpontok telepítése is megvalósulhat. Ennek a területnek a szomszédságában,

Odessza

városrészben,

szociális

városrehabilitációs projekt valósulhat meg. A két projekt területileg egymáshoz illeszthető. A fejlesztéssel érintett terület Újszeged természetközeli övezetében található, közel a Füvészkerthez, és a Tisza folyóhoz. •

A terület előkészítése a feltáró út építésével kezdődik, amely a Temesvári körút folytatása, és a megépítendő déli Tisza-hídon keresztül a szegedi oldalon a Nagykörútba csatlakozik. Ezáltal az árvíz újjáépítés során kiépült nagykörúti körgyűrű bezárul. A kétszer kétsávos út három körforgalmi csomóponttal, a vasúti töltés átvágása felett kerékpáros-gyalogos híddal készül.

•

A következő ütem a terület teljes közművesítése lesz beleértve a közvilágítás kiépítését is.

•

Végül a tereprendezés, burkolatok, kertészeti elemek kialakítására kerül sor.

•

A fejlesztés részeként a körút nyomvonalába eső újszegedi vasútállomás elbontásra kerül és új állomásépület is készül annak közúti-vasúti kapcsolataival.

•

Pótolni kell továbbá a fejlesztési területen megszűnő UTC sportpályát is.

87

• A fejlesztés elsődleges célcsoportját a projekt helyszínének környezetében élők alkotják.

Célcsoport

• A

bemutatása

célcsoporthoz

tartoznak

még

azok

a

szolgáltatók,

kereskedők, akik ide fognak települni. • A déli Tisza-híd megépülésével az új városrészi alközpont meglehetősen frekventált helyen lesz, minden irányból jól elérhetően. Ennél fogva a város és környezetének lakossága is a fejlesztés célcsoportjának minősül. Tevékenység iránti A városnak ezen a részén jelenleg nincs városrészi alközpont, nincs igény bemutatása, bevásárlóközpont és hiányzik a közszolgáltatások többsége. Az itt élők számára ezeknek a szolgáltatásoknak az elérési ideje a városi

indokoltsága

átlaghoz képest meglehetősen nagy. 2017.07.01.


kezdete

(év, hó, nap) 2019.12.31.


teljes 1 500 000 000 (magán beruházásban)

költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás nem releváns összege (Ft)

88

Projekt-előkészítés

• Részletes szabályozási terv rendelkezésre áll.

helyzete

• Rendelkezésre

állnak

továbbá

a

magánbefektető

által

elkészített engedélyes közlekedési tervek, amelyek a hídra felvezető utat is magában foglalják. • Látványterv

(bevásárlóközpont,

lakóépület

funkció,

irodaházak, inkubátor házak) is készült. • Családi ház kisajátítások és bontások történtek az út kialakítása érdekében.

Tevékenység neve

Somogyi-könyvtár fejlesztése

Tevékenység


gazdájának

Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

megnevezése

A

tevékenység A projekt által érintett ingatlan Szeged Megyei Jogú Város

helyszínének

Önkormányzata tulajdonában van.

tulajdoni viszonyai

RFA vagy ESZA ERFA típusú tevékenység

89


A könyvtár tevékenységi köre: Szeged vonatkozásában nyilvános városi könyvtár Csongrád megye területén a megyei könyvtári szerepkört is ellátja. A tervezett fejlesztések • az épület és a szolgáltatások komfortosságának növelését, • a kialakult balesetveszély elhárítását, • az akadálymentesítést, • a működtetés költségeinek csökkentését szolgálják.

Megvalósulást

A beavatkozási területen helyreállított nyitott terek (m2)

mérő indikátor


90

A

tevékenység

• A

könyvtár

épületében

található

mintegy

3800

nm

padlószőnyeg elöregedett az elmúlt 30 év alatt. A napi közel

szakmai leírása

1000 könyvtárlátogató számára balesetveszélyes a könyvtáron belüli

közlekedés.

Jelentős

egészségkárosító

hatás

a

padszőnyegben felgyülemlett por. A keletkezett károk nem javíthatók, szükséges a felújítás. • A hidegburkolat több mint 2000 nm az épületen belül. Cseréjére azért van szükség, mert a burkolat több helyen elvált a padlótól és a falaktól, az építésnél használt ragasztó anyag elporladása miatt. • A Hangoskönyvtár fő feladata a szegedi és a Szeged környéki vakok és gyengénlátók ellátása szép- és szakirodalmi hangzó anyaggal,

illetve

nyelvi

anyagok

szolgáltatása.

Az

akadálymenetesítés minden formájára szükség van a korszerű könyvtár kialakítása érdekében. Megoldásra vár a bejárat akadálymentesítése, a könyvtár belső terének felújítása, bútorcsere, világítási rendszer korszerűsítése, burkolatcsere, akadálymentes mosdó kialakítása, új technikai eszközök beszerzése, korszerű stúdió kialakítása. • A könyvtár központi klíma rendszere elavult, átalakítása szükséges. A klímarendszer cseréje nem csak a látogatók komfortérzete miatt fontos, jelentős szerepe van a könyvtári állomány

megóvásában

is.

A

könyvtárban

lévő

dokumentumoknak állandó hőmérsékletre és páratartalomra van szüksége. A különleges állományú, magas eszmei értéket őrző Emlékkönyvtári egység, kiemelt védelmet igényel. • Az épület 30 éves üzemelése alatt a mosdók állapota természetes módon avult. Teljes felújításukra szükség van. •

A könyvtár nyílászárói a 30 év alatt elvesztették a hőszigetelő képességüket. Elöregedtek a tömítéseik, mely tömítések tartó szerepet is ellátnak. Ez sajnos komoly meghibásodás, az üvegtáblák kieshetnek, veszélyeztetve ezzel a közlekedőket. A nyílászárók alumínium ötvözetből készültek, melyek jól vezetik a hőt. Az 91 épület sok energiát veszít ez által.

•

A külső klinkertégla burkolat tartószerkezete elöregedett, fellépett az omlásveszély. A burkolat cseréje és az épület

Célcsoport

A fejlesztés célcsoportját a könyvtár használói – a látogatók és az ott

bemutatása

dolgozók - alkotják.

Tevékenység iránti A könyvtár alapját képező nagyértékű, 43 701 kötetes gyűjteményt igény bemutatása, Somogyi Károly esztergomi prépost és apátkanonok ajánlotta fel az árvíz sújtotta Szeged városának. Az intézmény 1984-ban – mintegy 40

indokoltsága

éve – költözött a Dóm téri épületbe, mai helyére. Látogatottsága, kihasználtsága maximális. A könyvtári szolgáltatások mellett mind a főépület,

mind

a

fiókkönyvtárak

rendszeresen

helyet

adnak

kiállításoknak, rendezvényeknek is. Az intézmény meghatározói közösségi térré, találkozóhellyé nőtte ki magát a városban. Az átadásakor modern, városképi jelentőségű Dóm téri épület a 40 év alatt

amortizálódott,

halaszthatatlanul

szükséges

a

felújítása,

korszerűsítése, a szolgáltatások színvonalának emelése. 2017.01.01.


kezdete

(év, hó, nap) 2019.12.31.


teljes 710 000 000

költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás 710 000 000 összege (Ft)

Projekt-előkészítés

A fejlesztéshez előzetes forráskalkulációk, költségbecslések állnak

helyzete

rendelkezésre. A szükséges műszaki tervek elkészítése a közeljövő feladata.

92

93

Tevékenység neve

Dóm téri zenekari árok fejlesztése

Tevékenység


gazdájának

Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft.

megnevezése

A

tevékenység A fejlesztéssel érintett terület önkormányzati tulajdonban van.

helyszínének tulajdoni viszonyai



A Szegedi Szabadtéri Játékok ma is az ország egyik legjelentősebb fesztiválja, a városnak pedig kiemelkedő idegenforgalmi vonzereje. A hazai szabadtéri színházak között a legnagyobb befogadó képességű, a Dóm téri helyszín pedig különleges atmoszférát, kitűnő akusztikát kölcsönöz a Játékok számára. Cél, hogy nemzetközi viszonylatban is versenyképes

attrakció

legyen,

ehhez

pedig

infrastruktúráját

folyamatosan korszerűsíteni szükséges.

Megvalósulást

A beavatkozási területen helyreállított nyitott terek (m2)

mérő indikátor

A beavakozási területen foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Lakossági elégedettség mértékének növekedése (%)

94

A

tevékenység

szakmai leírása

A Dóm idén megkezdődött rekonstrukciója és látogatóbarát fejlesztése

kapcsán

a

főhomlokzatára

szervezett

színház

megmozdítására volt szükség. Az épített színpad és az alatta kialakított öltözők elbontásra kerültek. (Ez a beavatkozás jó szolgálatot tett a középkori eredetű Dömötör torony és a benne található Aba-Novák freskó állagmegóvásának.) Új mobil színpad került beszerzésre, amelyet a Dómmal szembeni térfal előtt állítottak fel. A színész öltözőket is mobil konténerekben pótolták. A tervezett beavatkozások: •

A nézőtér megfordításával azonban nem oldódott meg a zenekari árok kérdése, amelyet új helyén a térszín alatt, süllyesztve kell kialakítani, mint volt a régi helyén is. Szemerkélő eső ellen a hangszerek megóvása érdekében fedett árok kialakítása kívánatos.

•

Ugyancsak nem megoldott a nézőtéri WC-k kérdése, amely jelenleg nagyon méltatlan módon, a nézőtér mögötti konténerekben van biztosítva.

•

A fentieken kívül a nézőtér szükség szerinti felújítására, a színpadtechnika folyamatos korszerűsítésére, a közönség komfortosabb kiszolgálására is nagyobb összeget kell fordítani.

Célcsoport bemutatása

• A fejlesztési program elsődleges célcsoportja a szabadtéri színház közönsége, amely a helyi lakosokból, az idelátogató vendégekből tevődik össze. • A célcsoportot alkotják még a szabadtéri színház kiszolgáló személyzete, a fellépők. • Másodlagos célcsoport a vendégek számára szolgáltatásokat nyújtó vállalkozók • és végső soron a város lakossága.

95

Szeged a Dél-Alföldi régió központja, az ország negyedik Tevékenység iránti legnépesebb városa. Mint ilyen, kulturális téren is kiemelkedő igény bemutatása, szolgáltatásokat kell nyújtania a lakosság számára. A Dóm téren 1931-ben tartották az első szabadtéri előadást, a Játékok több, mint 80

indokoltsága

éves nagy múltra tekint vissza. Felemelő kötelessége a városnak ezt az adottságát a lehető legmagasabb színvonalon használni. 2018.01.01.


kezdete

(év, hó, nap) 2019.04.30.


teljes 101 600 000

költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás 101 600 000 összege (Ft) A fejlesztéshez előzetes forráskalkulációk, költségbecslések állnak Projekt-előkészítés

rendelkezésre. A szükséges műszaki tervek elkészítése a közeljövő

helyzete

feladata. Alapul vehető a Tér és Forma Kft. által 2006-ban készített tanulmányterv és elvi engedélyezési terv a tér szint alatti beépítéséről, amely

figyelembe

vette

a

román

kori

templom

meghatározására irányuló régészeti feltárás eredményét.

Dóm tér látványterv 96

helyének

Forrás: Tér és Forma Kft.

Horizontális elvként rögzítésre kerül, hogy a projektek tervezése és megvalósítása során mindvégig törekedni kell •

az energiahatékonyság előtérbe helyezésére,

•

a pénzügyileg és környezetileg fenntartható megoldások alkalmazására,

•

a szociális biztonság megteremtésére,

•

a mindenki számára akadálymentesen használható környezet kialakítása,

•

a fejlesztési terület elhelyezkedéséből adódóan a Tiszával való kapcsolat humanizálására,

•

a fenntartható mobilitás megvalósítására.

A projektekről az Integrált Területi Beruházási csomag részeként adatlap készül, amelynek sablonja ezen dokumentum 1. számú mellékletét képezi.

5.3. Akcióterületi célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége A fejlesztési célok elérését alapjaiban befolyásolja a helyi önkormányzat fejlesztői tudatossága és a fejlesztéseket támogató szabályozási gyakorlata. A megfelelő és támogató hozzáállás hiánya ellehetetlenítheti, meghiúsíthatja a jelentősebb fejlesztéseket nem csak az állami/Uniós források lehívása hanem (és legfőképpen) a magántőke befektetései kapcsán. Az alábbiakban taglaljuk azokat a lehetőségeket, amelyek elősegíthetik a fejlesztések megvalósulását.

Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet

-

A stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. 97

-

A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat.

-

Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát.

Befektetés ösztönzés

-

Az infrastruktúra korszerűsítésén felül fontos a nyelvi és a szakmai képzés fejlesztése, melyre kiváló lehetőséget teremt a városban jelenlévő oktatási-tudományos potenciál.

-

Meg kell szervezni az ezen a téren is működő egyablakos ügyintézést.

-

Irodaházak kialakítására alkalmas ingatlanokat kell létesíteni, mely ingatlanok helyet adhatnak "shared service" centereknek, amelyek jelentős nagyságrendű foglalkoztatás alapjait teremtik meg.

-

Inkubátorok, ipari telephelyek létesítésére alkalmas ingatlanokat kell kialakítani.

-

A helyi adó rendelet szerint az egymillió forint adóalapot meg nem haladó vállalkozóknak nem kell helyi iparűzési adót fizetni.

-

Szegeden a barnamezős és egyéb beruházások megvalósítását elősegíti az Önkormányzat a szabályozási tervek szükséges korrekciójával, amennyiben a tervezett beruházás a város szándékaival és a hatályos településfejlesztési dokumentumokkal összhangban van

-

Nem utolsó sorban elengedhetetlen a befektetés ösztönzéshez a megfelelő kompetenciával és szakmai felkészültséggel rendelkező feladatorientált szervezeti struktúra kialakítása.

A befektetés ösztönzés típusai az aktív és a proaktív befektetés ösztönzés, melyek fontosabb, részben hiányzó szegedi feladatai a következők: Aktív befektetés-ösztönzés -

A már említett szolgáltatási „egyablak” működtetése leegyszerűsíti és megkönnyíti a külföldi befektetők tájékozódását a befektetési lehetőségeket, befektetési hátteret

98

illetően. -

Befektetői kérdésekre választ adó, többnyelvű interaktív honlap elkészítése, folyamatos töltése, frissítése.

-

Befektetés-ösztönzést támogató adattárak létrehozása: a szolgáltató központok adattárai elláthatják ezt a feladatot, amelyhez a hatékony együttműködés ugyancsak nélkülözhetetlen.

-

A világban már működő, hasonló együttműködés feltérképezése, tapasztalatcsere, partnerkapcsolatok kiépítése a tudástranszfer megvalósulása érdekében, valamint az ott gyűjtött tapasztalatok hasznosítása.

Proaktív befektetés-ösztönzés -

A befektetés-ösztönzési projekt célja a befektetés-ösztönzési eszköz-, információ- és humánerőforrás

rendszerének

koncentrálása,

optimalizálása

és

az

intézményi/önkormányzati/vállalkozói együttműködések hatékonyságának növelése. Kiindulási alap a meglévő adottságok, tárolt információk, adatok felhasználása, a közreműködő intézmények és azok hálózatának megléte, tapasztalata és folyamatos működése. -

Angol-magyar nyelvű elektronikus projekt-adatbázis készítése, folyamatos fenntartása, bővítése és aktualizálása, mely egyik alapja a kiajánlásnak.

-

A „termékek” piacképességének vizsgálata, felkészítés a piacra-jutásban, piackutatások (termék marketing).

-

Befektetés-szempontú marketing eszközök létrehozása, marketing csatornák és kapcsolatrendszerek aktivizálása.

-

A termék és régiómarketing eszközeinek nemzetközi hálózatba való bekapcsolása (HITA külpiaci hálózata, kamarák külföldi partnerszervezetei, DKMT, megyék és városok külügyi kapcsolatai, kül- és belföldi tanácsadó és ingatlanfejlesztő cégek), promóciós eszközök használata.

-

A szegedi vállalkozások újrabefektetési igényeinek feltérképezése, majd bekapcsolása a proaktív és aktív tevékenységi rendszerekbe.

Hatékony és következetes városmarketing tevékenység

A település fejlesztési céljainak elérését nagyban segítheti olyan tudatos, következetes és

99

hatékony marketing-kommunikációs tevékenység, amely akár magát a várost, akár az egyes fejlesztési elképzeléseket képes a tervezett célközönség felé „eladni”. A városról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a településfejlesztési dokumentumok céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. Szeged erős kulturális programkínálata és kiterjedt testvérvárosi kapcsolatrendszere segítségével ígéretes marketingtevékenységet folytat. A városi honlap folyamatosan frissülő marketingjellegű tevékenységét kiadványok és egyéb direkt reklámok formájában erősíteni lehet. A város által összegyűjtött információk jelentősége mindig a döntés-előkészítésnél jelentkezik, s az információknak a marketing kérdések megválaszolását is kell szolgálniuk. A városi gyakorlat tovább erősítendő, a települési információk három fő terület elemzését kell, hogy segítsék: •

a település versenyképességi tényezőinek elemzése, megítélése (érték audit)

•

a célcsoportok jellemzőinek, elvárásainak meghatározása, a releváns piac szegmentációs alapok meghatározása (imázs audit)

•

a versenytárs területek meghatározása, összehasonlító elemzése (tevékenység audit)

Piacbefolyásoló eszközök •

elektronikus reklámozás: internetes oldalak naprakész, strukturált információkkal, televíziós műsorok, rádiók

•

közterületi reklámozás: programok-, műsorok hirdetései, középületek felületei, közterületek, fejlesztési területek információs táblái

•

direkt reklámozás: levél, telefon útján történő megkeresések

•

újságok

Ezen eszközök által a kapcsolat a piaccal biztosított, mégis ezek használata segíthet a megszólítás, együttműködés javításában. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti 100

háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Szeged arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. Továbbá a lakók számára is növekszik az elérhető szolgáltatások köre. A látogatók másutt megtermelt pénzeszközöket költenek el a területen, és ezáltal hasznot jelentenek a település magángazdálkodóinak és részben ezek által részben pedig közvetlenül a településnek. Mindezeken túl az elégedetten távozó látogatók más területekre, pl. a befektetőkre is pozitív hatással vannak. A város kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként visszamérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a vonatkozó

jogszabályban

foglaltaknak

101

megfelelően

az

ITS

rendszeresen

felülvizsgálatra kerüljön.

5.4. A tervezett fejlesztések várható hatásai A 2014-2020-as fejlesztési időszakban Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata számos, egymással szoros területi kapcsolatban álló, vagy akár műszaki-szakmai tartalom alapján illeszkedő fejlesztés megvalósítását tervezi. A projektek tervezése, előkészítése során a szakembereknek mérlegelnie szükséges az egyes projektek társadalmi-gazdasági környezetre, de ugyanígy az egymásra gyakorolt hatását is.

Társadalmi hatások

A tervezett beavatkozások társadalmi aspektusból vizsgált komplex hatás mechanizmusa az alábbiak szerint határozható meg: •

A városba ékelődött barnamezős területek revitalizációjával a szlömös területek felértékelődnek, bekapcsolódnak a város vérkeringésébe.

•

A közlekedésfejlesztési projektek megvalósulásával a városi területek külső és belső elérhetősége gyorsabb, kényelmesebb lesz.

•

A kulturális létesítmények fejlesztésével színvonalasabb szolgáltatásokhoz jutnak a városlakók és az idelátogatók egyaránt.

Gazdasági hatások A tervezett fejlesztések a befektetői környezet javításával hatnak a vállalkozói aktivitás növekedésére: •

A barnamezős területek revitalizációjával javulnak az akcióterület – és ily módon a város – foglalkoztatási mutatói, növekednek a helyi iparűzési adó bevételek.

•

A közlekedésfejlesztési projektek megvalósulásával a személy- és teherforgalom körében az elérési idők lerövidülnek.

•

A kulturális létesítmények fejlesztése az idegenforgalomból származó bevételekre gyakorol pozitív hatást.

102

Esélyegyenlőségi hatások A projektek tervezése és megvalósítás során a projektgazdák gondoskodnak arról, hogy minden hátrányos helyzetű csoport számára biztosított legyen az egyes szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés és családbarát munkahelyek kerüljenek kialakításra. Az akadálymentes használat feltételeinek megteremtésére kiemelt figyelmet fordít az Önkormányzat. Ennek megfelelően: •

a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés valamint a közösségi közlekedés esetében egyaránt biztosított lesz az akadálymentes forgalom,

•

az épületek felújítása, bővítése kapcsán ugyancsak kiemelt figyelmet kap a szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés.

Környezeti hatások A projektek tervezésekor olyan megoldások lesznek előnyben részesítve, amelyek mind a megvalósítás mind a használat során a legkevesebb környezeti terhelést okozzák. A közlekedésfejlesztési projektek a belváros tehermentesítésével, alacsony kibocsájtású közlekedési módok alkalmazásával alapvetően hozzájárulnak a környezeti szennyezés csökkentéséhez.

Az akcióterületi fejlesztések és az akcióterületen kívüli projektek egymásra hatásának vizsgálata Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések közül nem csak területileg, de működési mechanizmusában is összefügg a Déli Tisza-híd, a Biopolisz Park és az Intermodális csomópont. A projektek megvalósítása együtt, közel egyidőben tudná hozni az elvárt hatást. A Déli híd megépítése feltétele a Biopolisz Park és az újszegedi városrészi alközpont terület feltárásának, jó működésének. Az intermodális csomópont is csak a híd megépülése esetén hozná az elvárt eredményeket, az elérési idők lényeges csökkenését. A nem az akcióterületen megvalósítani tervezett, de kapcsolódó fejlesztési elemek közül kiemelendő az Odessza városrész szociális városrehabilitációja, mely területileg is összefügg akcióterületünk újszegedi területrészével. Mindkét terület közterületei felértékelődnek, a 103

projektelemek egymás hatását is erősítik. Különösen kedvező hatást gyakorol az Odessza városrészben élőkre közvetlen szomszédságukban az új városrészi központ megvalósítása. Az Öthalom – ELI tudásváros projekt gazdaságfejlesztési irányultsága révén mutat hasonlóságot a Biopolisz Park kialakítása projektünkkel. Ugyancsak egymást erősítő projektekről van szó, hiszen a betelepülő tudásiparral foglalkozó vállalkozások sűrűsödése újabb befektetőket fog vonzani. Az akcióterületen megvalósuló közlekedésfejlesztési projektek nagyon erős pozitív hatással bírnak tulajdonképp az összes akcióterületen kívül megvalósuló tervezett fejlesztésre azáltal, hogy a városon belüli és a városkörnyékről történő elérési idők csökkennek, a Belváros forgalomterhelése és az ebből adódó környezetszennyezés mérséklődik.

104

6. PÉNZÜGYI TERV

A fejezetben összefoglalásra kerül a tervezett fejlesztések előzetes forrás térképe, valamint a fejlesztések ütemezése éves bontásban. Az egyes projekteket – összhangban a rendelkezésre álló módszertan tipológiájával – kategorizáljuk, továbbá meghatározzuk, hogy a rendelkezésre álló információk alapján mely operatív programokból támogathatóak.

6.1. Az akciók megvalósításának indikatív ütemezése A tervezett fejlesztések mindegyike gondos előkészítést igényel, amelynek jelentős a pénzügyi- és az idővonzata is. A projektek egyike sem rendelkezik műszaki tervekkel és a fejlesztési területek tulajdonviszonyai is rendezetlenek. Mindegyik projektre vonatkozik, hogy •

Meg kell fogalmazni a tervezési programot, (esetenként alátámasztó – megvalósíthatósági - tanulmányok alapján), pályáztatással be kell szerezni a tervezőt, el kell készíttetni az engedélyezési dokumentációkat, le kell bonyolítani a hatósági engedélyezési eljárásokat. • A

tervezett

Tisza-híd

környéki

beavatkozásokkal

érintett

területek

tulajdonviszonyait rendezni kell. Ez magába foglalhat területvásárlást, kisajátítást, esetleg cserét, kártalanítást, telekalakítást is. • El kell készíttetni a kiviteli tereket. • Közbeszerzési eljárással be kell szerezni a mérnököt, a kommunikációs szervezetet, esetenként további szereplőket. • Közbeszerzési eljárással be kell szerezni a kivitelezőt. Az alábbi táblázatban a projektek megkezdésére – az építési napló megnyitásának időpontjára

–

az

optimális

időpontokat

105

jelöltük

meg.

BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület

Akcióterület

Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, 2014 hálózatos projekt, akcióterületi projektek)

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X


kulcsprojekt


akcióterületi projekt

X

X

X

X



X

X

X

X

BIOPOLISZ – akcióterületi projekt gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület akcióterületi projekt

X

X

X

X

X

X



X

X

X

Dóm téri zenekari árok fejlesztés


X

X

Nagysebességű vasút (BpSzeged-Temesvár) infrastrukturális fejlesztése Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén

106

2021

2022

6.2. Az akciók megvalósításának átfogó, indikatív pénzügyi terve A finanszírozás forrása

BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület fejlesztési elemei (projektek)

Finanszírozó OP és intézkedés


TOP, GINOP


TOP, IKOP


TOP 3.1

Nagysebességű vasút (Bp-Szeged-Temesvár) infrastrukturális fejlesztése

IKOP

Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén

magántőke


TOP 3.2

Dóm téri Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterének és színpadi technikájának korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés

TOP 2.2

Az alábbi táblázat az egyes fejlesztési projektek fejlesztési forrás ütemezését rögzíti éves bontásban, millió forintban.

BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület

2014 2015 2016 2017 300


700

2018 1000

déli Tisza-híd (közútivasúti híd) építése

1500 4500 8500 11500


500

1000 2000 500

107

2019

2020

1000

500

3000

2021 2022

Nagysebességű vasút (Bp-SzegedTemesvár) infrastrukturális fejlesztése

2000 4500

6500

Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén

250

850

400


110

400

200

4000

3000

101,6

Dóm téri Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterének és színpadi technikájának korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés

6.3. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány készítésekor az Operatív programok még nem véglegesek, azok Brüsszelben vannak jóváhagyás végett. A jelenleg aktuális – tárgyalási alapot képező – operatív programok prioritásainak, intézkedéseinek bemutatása ezen dokumentum 2. számú mellékletét képezi. A fentiek okán egyes projektekről jó közelítéssel tudjuk, mely operatív program mely prioritásából/intézkedéséből lesz finanszírozható, míg némely projekt finanszírozási forrása meglehetősen bizonytalan. Nézzük közelebbről a projekteket: BIOPOLISZ PARK kialakítása: Nem tisztázott, hogy a TOP 1.1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók intézkedésből, esetleg a GINOP-ból finanszírozható a projekt. déli Tisza-híd (közúti-vasúti híd) építése Nem tisztázott, hogy akár a TOP-ból, akár az IKOP-ból, esetleg a kettő 108

társfinanszírozásával megvalósítható-e a projekt.

Intermodális csomópont kialakítása A jelenlegi változat szerint a TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés intézkedésből finanszírozható lesz a projekt. Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén Magánforrásból megvalósítandó projekt.

Somogyi-könyvtár fejlesztése A jelenlegi változat szerint a TOP 3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása intézkedésből finanszírozható lesz a projekt. Dóm téri Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterének és színpadi technikájának korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés A jelenlegi változat szerint a TOP 2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés intézkedésből finanszírozható lesz a projekt.

109

7. AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KOCKÁZATAI

A következő fejezetben fel kívánjuk mérni az alábbi tényezőkből fakadó, az eddig beazonosított, illetve a jövőben projektgenerálás keretében beazonosítani tervezett fejlesztési projektek megvalósítását, illetve a jelen stratégia teljesülését veszélyeztető kockázatokat. A különböző kockázati tényezőket tematikus csoportokba rendezve az alábbi kockázati faktorokat azonosíthatjuk be: • Pénzügyi-gazdasági kockázati tényezők: az

elégtelen

finanszírozásból, a

bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási

konstrukciók

specifikus

jellemzői,

továbbá

a

saját

forrás

előteremtésének kockázata • Jogi-jogszabályi keretekből adódó kockázati tényezők: kapcsolódó jogszabályi környezet, de ugyanígy egyértelműen kiemelendő itt a közbeszerzési törvény mint kockázati tényező, • Műszaki kockázatok: itt említhetők meg az egyes projektek megvalósítása során felmerülő specifikus kockázati elemek, mint például az építési szabványok, vagy a magyartól eltérő nemzetközi technológiai szabványok kérdése • Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.): a stratégia megvalósítása kapcsán további kockázati tényező társadalmi hasznosság megfelelő kommunikációjának elmaradása, A kockázatok felmérését követően egy rövid kockázatkezelési stratégia elkészítése javasolt, mely a jellemző kockázati tényezőkhöz egy valószínűségi mutatót, valamint egy hatás mutatót rendel. A kettő szorzataként meghatározásra kerül az adott kockázati mutató kockázati indexe:

110

A kockázati tényező megnevezése A gazdasági válság

Bekövetkezés valószínűsége (1-7) 4

Hatás (1-7) 7

Kockázati index

Javasolt beavatkozás

(1-49) 28

A város célrendszerében

hatására alacsony

kiemelt szerepet kap a

befektetői aktivitás

munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítés. A városnak fel kell készülnie arra, hogy a válság elhúzódásával párhuzamosan továbbra is piaci alapon kell külső forrást bevonnia a fejlesztések megvalósításához. Ebből következően priorizálni szükséges a projekteket, maximalizálva a forrásfelhasználás hatékonyságát.

A tervek elkészítése

3

5

15

Az önkormányzat a

késedelmet szenved, a

műszaki előkészítésre és

műszaki előkészítés

a tervezésre vonatkozó

csúszik.

szerződésekbe garanciát épít be a határidők betartása érdekében.

A közbeszerzés

3

5

15

Az önkormányzat a

késedelmet szenved, a

közbeszerzési eljárás

beruházóval való

lefolytatásával gyakorlott

szerződéskötés csúszik.

szakértőt bíz meg.

111

Az engedélyezési

3

5

15

Az önkormányzat és a

folyamatok, eljárások

tervezők az

elhúzódnak

engedélyezési eljárásokban résztvevő szakhatóságokat már a tervezés során megkeresik egyeztetés céljából.

A menedzsment

2

7

14

Képzési programokkal,

szervezet nem tudja

folyamatos

megfelelően ellátni

szervezetfejlesztéssel

feladatát, a program

erősíteni szükséges a

lebonyolítás

menedzsment

akadályokba ütközik

szervezetet. Biztosítani szükséges a megfelelő szakemberek rendelkezésre állását

Egymásra épülő

3

5

15

A közműszolgáltatókkal

infrastruktúra (közmű)

a szükséges

beruházások

egyeztetéseket már az

egyikének-másikának

előkészítés időszakában

csúszása a teljes projekt

megkezdi az

csúszását okozhatja

önkormányzat.

A jogszabályi

2

6

12

Megfelelő módon

környezet kedvezőtlen

alkalmazkodni szükséges

irányban változik (pl.

az egyes jogszabályi

eljárásrendek stb.)

változásokhoz.

112

Késnek a hazai, illetve

2

7

14

A városnak fel kell

Európai Uniós

készülnie arra, hogy az

fejlesztési források

EU-s források felhasználása nem folyamatos, a forrás lehívás késedelmet szenved. A „financing gap” áthidalására megfelelő forráshátteret kell biztosítani.

A jövedelemtermelő

2

4

8

A cash-flow tervezésnél

projektek esetében nem

körültekintően kell

kellő körültekintéssel

eljárni, egyértelműsíteni

lett a cash-flow

kell, hogy melyek a

tervezve

jövedelemtermelő elemek az egyes fejlesztési projektekben.

Jelentős társadalmi

3

5

15

Feladat a fejlesztés

ellenállás az egyes

mögött álló elképzelések

fejlesztések kapcsán

és az ellenzői szempontok nyílt, konszenzusra törekvő megvitatása; szükség esetén a fejlesztési elképzelés felülvizsgálata. A lakosság folyamatos tájékoztatása mellett a felmerülő lakossági javaslatok beépítése prioritást élvez.

113

Az elemzett kockázati tényezők közül a legmagasabb (28-as) kockázati indexszel a válság elmélyülése rendelkezik. Közepes kockázatú a támogatások kifizetésének késedelmét, a menedzsment szervezet alkalmatlanságát (14-es), valamint a társadalmi ellenállást és az előkészítés (tervezés, engedélyezés, közbeszerzés) elhúzódását érintő kockázati tényező (15-ös). Szerényebb kockázati faktorral a jogszabályi környezet kedvezőtlen változása (12-es) és a jövedelemtermelő projektek előkészítésének elégtelen volta (8-as) rendelkezik.

114

8. MONITORING MUTATÓK ÉS A CÉLOK TELJESÜLÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE

A Településfejlesztési Koncepció az átfogó- és a specifikus – vagyis középtávú városi– célok szintjén rögzítette a mutatószám rendszert. Az output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseire a Településfejlesztési Koncepcióban bemutatott indikátor struktúrával összhangban történt. Az akcióterületi szinten megfogalmazott tervértékek becslések, a későbbiekben – az egyes fejlesztések konkrét szakmai tartalmának részletes kidolgozásával, a hatások felmérésével párhuzamosan – pontosíthatóak. Az akcióterületi szinten rögzített értékek „felmenő rendszerben” járulnak hozzá a városrészi szintű célértékek eléréséhez.

8.1. Az akcióterületi beavatkozások megvalósításának nyomon követése A

kialakítandó

monitoring

rendszert

nagyban

befolyásolja,

hogy

milyen

kompetenciákkal rendelkeznek majd a megyei jogú városok programjaik megvalósítása kapcsán.

Amennyiben

a

2007-2013-as

gyakorlat

érvényesül

és

a

városok

kedvezményezettként jelennek meg, úgy önálló monitoring rendszer kiépítésére nincs szükség, az adatszolgáltatás és –nyomon követés elektronikus úton, EMIR alapján történik majd. Ha ugyanis a megyei jogú városok – mint ahogy a tervek szerint a megyei önkormányzatok is – a tervezési kompetenciájukba utalt fejlesztési források mellé jelentős program menedzsment hatáskört kapnak, úgy ennek egyértelműen illeszkednie kell az Európai Uniós források felhasználását nyomon követő intézményrendszerhez. A célok teljesülése kapcsán biztosítandó a nyomon követési mechanizmus transzparenciája, átláthatósága is ezért javasoljuk a tervezési dokumentumok elkészítése során alkalmazott széleskörű partnerségi folyamat átalakítását és a program megvalósítás során történő alkalmazását.

115

8.2. Az akcióterület előzetesen meghatározott monitoring mutatói Az akcióterületek sajátos karakterisztikákkal körülírható, a városon és a városrészen belül térben egyértelműen definiálható fejlesztési területek. Az ezekhez kapcsolódó mutatószám rendszer alapvetően a területi sajátosságokból levezethető problémákhoz illeszkedő fejlesztésekre vonatkoznak, így az alábbi táblázatok nem tartalmazzák az összes, városrészi szinten rögzített mutatót.

1. számú táblázat: Az akcióterületi fejlesztések monitoring mutatói BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület

Mutató típusa (output/eredmény)

Célérték (2022)

Bázis érték (2014)

Forrás

Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)

eredmény

0

250

Irányító Hatóság

Támogatott klaszterek száma (db)

eredmény

0

2


Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db)

eredmény

0

6


Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)

output

0

1 000


A monitoring folyamatot szolgáló mutatószám struktúra kialakítása során ügyelnünk kell a helyi adottságokra, az akcióterület fentiekben elemzett társadalmi-gazdasági viszonyaira, az elérendő célállapot korrekt számszerűsítésére - a jogszabályi és eljárásrendi keretekhez való illeszkedésre.

A végül központilag meghatározott struktúra alapján szükséges a helyi adottságokra épülő, ám a jogszabályi és eljárásrendi keretekhez mindenben illeszkedő monitoring rendszert kialakítani.

116

Nézzük most az akcióterületi indikátorokat egyenként:

Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (250fő) Eredmény indikátor, mely szerint 2022-ig a vállalkozói szféra által az akcióterületen újonnan foglalkoztatottak száma legalább 250 fő lesz. Támogatott klaszterek száma (2 db) Eredmény indikátor, mely szerint 2022-ig az akcióterületen bejegyzett klaszterek közül legalább 2 klaszter jut támogatáshoz

Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (6 db) Eredmény indikátor, mely szerint 2022-ig az akcióterületen telephellyel rendelkező klaszter tag vállalkozások legalább 6 közös innovációs projektet hajtanak végre.

Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) Output indikátor, mely szerint 2022-ig az akcióterületen legalább 1000 m2 új vagy helyreállított nyitott tér lesz.

117

9. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE

A Kormány 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról immár egyértelműen rögzíti a megyei jogú városok tervezési jogkörébe tartozó forráskeretet. Amennyiben a források felhasználására az integrált településfejlesztési stratégiák keretében, nevesített integrált területi beruházásokon keresztül lesz lehetőség, úgy megítélésünk szerint a program lebonyolításba, a hatékony forrásfelhasználást támogató projektgenerálási és –fejlesztési munkába helyi erőforrások bevonása mindenképpen szükséges. Minderre oly módon kell, hogy sor kerüljön, hogy a meglévő Európai Uniós programozási és fejlesztési tapasztalatok beépülésére a lehető legnagyobb mértékben sor kerülhessen. A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének (továbbiakban: Közgyűlés) feladata. A Közgyűlés fogadja el többek között a Településfejlesztési Koncepciót (TFK), az Építési Szabályzatot (SZÉSZ), valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS). A Közgyűlés tulajdonosi jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési programokra.

118

9.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása

A Fejlesztési feladatok előkészítését és a fejlesztések koordinációját a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodája végzi, a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményeikkel. A Fejlesztési Iroda és az egyes szakirodák között az ITS készítése kapcsán is szoros együttműködés valósult meg, a megfelelő szakember állomány rendelkezésre áll. Az ITS megvalósításával kapcsolatos stratégiai szintű döntés előkészítési- és döntéshozatali folyamatot operatív szinten ugyancsak a Fejlesztési Iroda koordinálja. A megyei gazdaságfejlesztési és településfejlesztési részprogramok esetében a munkaszervezet javasolt formája: •

a város által korábban vagy újonnan erre a feladatra létrehozott városfejlesztő társaság, illetve

•

a polgármesteri hivatal keretén belül létrehozandó programirányítási csoport. A megyei jogú városok

esetében városfejlesztő társaság működése semmilyen új

paramétert nem tartalmaz a ROP 2007-2013-as időszakban elvártakhoz képest azon túl, hogy a szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelő speciális kapacitásokkal.

A városfejlesztő társaság olyan, 100%-os önkormányzati tulajdonú társaság, amely részt vehet a városfejlesztés stratégiai és operatív tervezésében, a stratégia megvalósításához kapcsolódó operatív feladatok kidolgozásában és lebonyolításában; A városfejlesztés irányait, priorizálását továbbra is a Közgyűlés, illetve a szakosodott önkormányzati bizottságok határozzák meg, azonban a megvalósításhoz kapcsolódó feladatokat az arra szakosodott társaság végzi. A városfejlesztő társaság tevékenységével az önkormányzat Fejlesztési Irodája együttműködik. Az Iroda felel a fejlesztések stratégiai összhangjáért és irányáért, a településfejlesztési dokumentumokban és a szerkezeti tervben foglaltaknak való megfelelőségért, többségében az Iroda készíti a bizottsági, közgyűlési döntések előkészítéséhez szükséges szakmai anyagokat. A Fejlesztési Iroda fenti tevékenységében támaszkodik a társirodák szakértőinek munkájára.

119

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelten fontosnak tekinti a – Településfejlesztési Koncepcióban rögzített – hosszú távú stratégiai fejlesztési irányokkal összhangban végzett helyi- városi befektetés ösztönözési, gazdasági fejlesztési feladatok rendszer szintű megerősítését is. Ennek szervezeti és formai keretrendszerét természetesen a térségi szereplőkkel (pl. a Csongrád megyei Önkormányzat) együttműködve szükséges kiépíteni.

120

Mellékletek

1. sz. melléklet

PROJEKTADATLAP

Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005

2014

Készítette:

RVI Magyarország Kft.

121

1. A PROJEKT ALAPADATAI

1.1 A projekt címe

1.2.

Projektgazda (megvalósító szervezet) adatai

Projektgazda neve: Címe: Kapcsolattartó neve Kapcsolattartó elérhetősége (mobil): Kapcsolattartó elérhetősége (e-mail): 1.3.

Rövid szöveges összefoglaló a fejlesztés tartalmáról (max. 1 500 karakter) 2

Fejlesztésben érintett városrész: 3

Fejlesztésben érintett akcióterület:

2

Javasoljuk, hogy az itt megjelölt főbb tartalmi elemek legyenek összhangban a 2.1 fejezetben részletezett költség tételekkel. A nagyprojekt egyes releváns, önálló fejlesztésként definiálható projektelemeit kérjük külön nevesíteni. 3 Amennyiben a nagyprojekt a város egészét érinti, úgy kérjük ezt jelezni.

122

1.4.

A nagyprojekt jelenlegi készültsége (kérjük jelölni)

a) projektötlet, nincs előkészítve b) projektötlet, előzetes költségbecsléssel, rövid tartalmi leírással c) konkrét fejlesztési elképzelés, szakmai háttéranyaggal (megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv stb.) d) konkrét fejlesztési elképzelés részletes költségvetéssel, tervdokumentumokkal e) a 2007-2013-as időszakban már benyújtott, de nem nyertes fejlesztési program

2. KÖLTSÉGVETÉSI TERV

1.1.

A projekt költségvetésének fontosabb adatai (a táblázat bővíthető) 4

A projekt teljes tervezett költsége (millió Ft): A

projekt

főbb

költség

tételei

(projektelemei): Projekt előkészítés (tervezés, közbeszerzés stb.): Eszközbeszerzés: Építési tevékenység: Menedzsment: Szolgáltatás

beszerzés

(kommunikáció,

marketing, egyéb külső szakértő): Egyéb…

1.2.

Forrás térkép

4

A nagyprojekt egyes releváns, önálló fejlesztésként definiálható projektelemeit kérjük külön megjelölni.

123

Finanszírozó Operatív Program: Finanszírozó OP prioritása: Finanszírozó prioritás intézkedése:

2. FORRÁS FELHASZNÁLÁS- ÉS MEGVALÓSÍTÁS TERVEZETT ÜTEMEZÉSE

124

2.sz. melléklet 2020-as időszakra vonatkozó operatív programok A következő szakaszban áttekintést nyújtunk az Előzetes Akcióterületi Tervben említésre kerülő Széchenyi 2020 elnevezésű Nemzeti Stratégiaia Referenciakeret keretében meghirdetett operatív programokról. Az elhúzódó nemzeti tervezés miatt az operatív programok végleges, elfogadott változatai nem állnak rendelkezésre a megyei jogú városi tervezés befejeztéig, így a következőkben az Európai Bizottsághoz benyújtott, 2014 júliusában keltezett változatokról nyújtunk áttekintést. Mivel a feldolgozott OP-k intézkedéslistája és forráselosztása az EB bírálatának megfelelően változhat, az itt szerepeltett adatok kizárólag tájékoztató jellegűek. Az Előzetes Akcióterületi Terv és a későbbi területi alapú városfejlesztési beavatkozások szempontjából relevánsnak tekinthető öt operatív program: • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) • Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program (IKOP) •

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Egészségügyi fejlesztésekkel és az egyének egészségfejlesztésével javítja a társadalom egészségi állapotát, valamint hangsúlyt helyez a köznevelés minőségi fejlesztésére a korai iskolaelhagyások számának csökkentése érdekében. Intézkedéseket eszközöl a felsőoktatás munkaerő-piachoz való

közelítésére,

annak

minőségi

előremozdítására,

továbbá

célul

tűzi

ki

a

közszolgáltatásokban, kiemelten a humán intézményekben elérhető humán erőforrás minőségi és mennyiségi megerősítését.

125

Prioritási tengely 1.

Együttműködő társadalom

Forrás

Keret

ESZA

823,8 M€

A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való 1.1

részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok

1.2

képességeinek kibontakoztatása

1.3 Aktív közösségi szerepvállalás és önkéntesség fejlesztése 1.4 Társadalmi együttélés erősítése 1.5 Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó 1.6

beavatkozásai Mélyszegénységben élők, romák felzárkózásának, periférikus élethelyzetek

1.7

felszámolásának segítése

1.8 Az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése Népegészségügyi mozgósítás, az egészségtudatosságot erősítő programok és 1.9

szolgáltatások fejlesztése A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve a korai

1.10

intervenció megerősítése Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának

1.11

javítása, dolgozói mobilitás

1.12 Hátrányenyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdaság eszközeivel

Infrastrukturális beruházások a társadalmi 2.

együttműködés erősítése érdekében

ERFA

500,6 M€

2.1 A rászoruló gyermekek életesélyeinek növelése A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, 2.2

bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése

2.3 Területi hátrányok felszámolása komplex programokkal

126

Mélyszegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek 2.4

megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások

3.

Gyarapodó tudástőke

ESZA

763,6 M€

A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, korai 3.1

iskolaelhagyás csökkentése A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális

3.2

tanulási formákon keresztül A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a felsőoktatás

3.3

szerkezetalakítása és minőségi színvonalának emelése révén

3.4 Intelligens szakosodás növelése a felfedező kutatásokban 3.5 Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke 4.

érdekében

ERFA

430,3 M€

4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi

5.

ESZA

34,2 M€

innováció és transznacionális együttműködések Visszatérítendő támogatások nyújtása hátrányos helyzetű személyek és vállalkozások 5.1

számára

5.2 Társadalmi innováció és transznacionális együttműködések

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni: A KKV-szektor versenyképességének növelése, a szolgáltatások és a termelés bővítésének elősegítése mellett az OP célja gyarapítani a hazánkban elérhető piacképes, képzett munkaerő, hangsúlyozva a munkaerőpiacról kiszorult egyének integrálását. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A programban megjelenik továbbá az erőforrás hatékony gazdaság 127

kialakítása és a korábbi munkaverziókban még nem szereplő turizmusfejlesztés.


Kis- és középvállalkozások

Forrás

Keret

ERFA

1582,2 M€

ERFA

1687,8 M€

1.1 Vállalkozói kultúra terjesztése 1.2 Modern üzleti infrastruktúra megteremtése 1.3 Kapacitásbővítés támogatása 1.4 Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése 1.5 Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program 2.

K+I

2.1 Vállalati K+I tevékenység intenzitásának ösztönzése 2.2 Stratégiai K+I együttműködések és kezdeményezések támogatása 2.3 K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése a nemzetközi kiválóság érdekében 3.

Infokommunikációs fejlesztések

ERFA

556,5 M€

3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása 3.3 Digitális felzárkózás (e-inclusion) és közösségi hozzáférés erősítése 3.4 Újgenerációs szélessávú hálózatok és hozzáférés fejlesztése 4.

Energia

ERFA

225,6 M€

4.1 Energiahatékonyság- és megújuló energia használatának elősegítése 5.

ESZA

2041,5 M€

YEI

49,7 M€

Foglalkoztatás és képzés

5.1 Álláskeresők és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása

128

5.2 Ifjúsági Garancia 5.3 Alkalmazkodóképesség fejlesztése 5.4 Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés javítása 5.5 Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése 6.

Turizmus

ERFA

507,7 M€

6.1 A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése 7.

Pénzügyi eszközök

ERFA

2353,2 M€

7.1 Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása 7.2 Megújuló energia és energiahatékonyság támogatása

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Az IKOP elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az IKOP a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, korszerűsítésével javítja a gazdasági szereplők versenyképességét és segíti nemzetközi szerepvállalásuk fokozását. A közlekedési lehetőségek bővítésével és a földrajzi mobilitás növelésével elősegíti a foglalkoztatás növelését. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelését közvetlenül a közösségi közlekedés és a környezetet kevésbé terhelő közlekedési módok erősítésével éri el, míg az ország gazdasági növekedéséhez és a helyi fejlesztések megvalósításához közvetetten, a regionális városi-elővárosi közlekedés korszerűsítésével járul hozzá.


Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása

129

Forrás

Keret

KA

1015,4 M€

- A határokig történő eljutáshoz, a megyeszékhelyek bekötéséhez szükséges hiányzó szakaszok gyorsforgalmi vagy főútként történő kiépítése - A meglévő TEN-T közúthálózat kapacitásának bővítése - A közúti infrastruktúra környezeti és műszaki fenntarthatóságát növelő beavatkozásainak támogatása - Közlekedésbiztonságot növelő beavatkozások - TEN-T közúthálózat fejlesztési projektek előkészítése - Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis (KIRA), a kapcsolódó közlekedési/forgalmi adatgyűjtések fejlesztése - Közúti hatósági szabályozáshoz kapcsolódó eszközök vizsgálata - A KÖZOP TEN-T közúti hálózatba tartozó szakaszolt projektjeinek IKOP-ot terhelő

része 2.

Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása

KA

1481,2 M€

- A vasútvonalak szűk keresztmetszeteinek felszámolása - A vasútvonalak interoprabilitásának javítása vonalkorszerűsítésekkel - Vasúti csomópont- és állomáskorszerűsítés - A vízi közlekedést segítő fejlesztések - Kivitelezési projektek előkészítése - Az NKS legnagyobb hasznosságúnak ítélt menedzsment eszközeinek előkészítése - A KÖZOP TEN-T vasúthálózatba tartozó szakaszolt projektjeinek IKOP-ot terhelő

része Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti 3.

elérhetőség javítása

130

KA

680,6 M€

ERFA

193,7 M€

- A 1315/2013/EU rendelet I. melléklet 6.2 és 6.3 részeiben meghatározott

magyarországi TEN-T hálózat részét nem képző elővárosi (beleértve a HÉV vonalakat is) vasútvonalak - szűk keresztmetszeteinek felszámolása - Közlekedésbiztonság javítása - Állomáskorszerűsítések - Közösségi közlekedési járművek beszerzése a jelentős utasforgalmú elővárosi

vasútvonalakon - A közösségi közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések: Intermodális

infrastruktúra-fejlesztés - A városi kötöttpályás közlekedés (pl. villamos, trolibusz) vonali infrastruktúrájának,

a kapcsolódó megállóhelyeknek a forgalom fenntartását akadályozó szűk keresztmetszeteire fókuszáló korszerűsítések, rövidebb új vonali szakaszok költséghatékony kiépítése, kötöttpályás közösségi közlekedési járművek beszerzése és kisebb kapcsolódó fejlesztések - Közlekedésbiztonsági beavatkozások a nagyvárosokban - Kivitelezési projektek előkészítése - A KÖZOP városi-elővárosi prioritás szakaszolt projektjei

4.

Közlekedési rendszer energia-hatékonyágának javítása

131

ERFA

472,3 M€

- A Közép-Magyarországi Régión kívüli, jelentős átmenő forgalommal terhelt TEN-T

hálózathoz nem tartozó közutak fejlesztése, korszerűsítése és a KözOP TEN-T hálózaton kívüli közutak szakaszolt projektjeinek IKOP-ot terhelő igénye - A Közép-Magyarországi Régión kívüli vasútvonalak villamos energiaellátásnak

fejlesztése - A járművezetők üzemanyag-takarékos vezetését erősítő képzés - Teleautó-rendszer kialakításához szükséges előkészítő tanulmányok, a rendszert

népszerűsítő kampányok, valamint a teleautózás elterjedését segítő beavatkozások - Az áru- és személyszállító hajók elavult, legalább 100 kW teljesítményt meghaladó

főgépeinek cseréje - Szemléletformálás: közösségi közlekedést népszerűsítő kampány - A közlekedési rendszer környezeti és energetikai modelljének kidolgozása - Kivitelezési projektek előkészítése

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program A KEHOP beavatkozásai elsősorban és közvetlenül a fenntarthatóság környezeti dimenziójának erősítését szolgálják, ugyanakkor áttételesen hozzájárulnak a gazdasági növekedés elősegítéséhez is. Átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg.


A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

Forrás

Keret

KA

1044,9 M€

Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos adat- és tudásbázisok 1.1

fejlesztése

1.2 Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése 1.3 Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása 1.4 A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség fejlesztése 1.5 Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése

132

A személy- és vagyonbiztonság növelése céljából a katasztrófavédelmi beavatkozások 1.6

hatékonyságának fokozása Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és –tisztítás,

2.

szennyvízkezelés fejlesztése

KA

1243,9 M€

Ivóvízminőség-javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra 2.1

áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával

2.2 Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések Szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések 2.3

energiahatékonysági elemekkel Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos

3.

fejlesztések

KA

400,2 M€

3.1 Az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése Az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési 3.2

hulladék vonatkozásában

3.3 Országos Környezeti Kármentesítési Program 4.

Természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések

ERFA

101 M€

A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhely4.1

fejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások

4.2 A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, 4.3 valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok A hazai Natura 2000 területek hálózat egységes szemléletben, a helyi közösségek 4.4

bevonásával történő bemutatását szolgáló mintaprojektek Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások

5.

alkalmazása

KA

994,8 M€

Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés 5.1

elősegítése Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkal-mazásának

5.2

kombinálásával

5.3 Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése

133

5.4 Szemléletformálási programok Intelligens hálózati rendszerek támogatása a villamosenergia-rendszer rugalmasságnak 5.5

biztosítására

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program A TOP az eddig regionális szinten külön kezelt területi operatív programokat egyesíti, a Közép-Magyarországi Régión kívül az összes megyére kiterjed. Az országon belül fennálló területi különbségekre, a területegységek eltérő igényeire reagál és ennek megfelelően a térségek belső erőforrásaira építő fejlesztéseket valósít meg. A TOP célja, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.


Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében

Forrás

Keret

ERFA

1264,8 M€

1.1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.2 Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál 1.3 A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4

2.

A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

ERFA

602,6 M€

2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 3.

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

134

ERFA

640,6 M€

3.2

4.

A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyságnövelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

ERFA

251,9 M€

4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3

A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása

4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja

5.

ERFA

93,6 M€

ESZA

46,2 M€

Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD)

5.1 Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 5.2 Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiákhoz kapcsolódva 6.

6.1

Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

ESZA

A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával

6.2 A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek 6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex prgramok 6.4 Helyi identitás és kohézió erősítése

135

365,7 M€

3.

Felhasznált szakirodalom

Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Helyzetfeltárás http://www.csongradmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=1125&Itemid=277 Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Javaslattevő munkarész, http://www.csongradmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=1126&Itemid=279

Csongrád

Megye

Területfejlesztési

Programja,

Egyeztetési

változat,

2014

http://www.csongrad-megye.hu/tft/csm_tf_program_egyeztetes.pdf Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), tervezet Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), tervezet

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), tervezet

IRÁNYMUTATÁS a Megyei Jogú Városok számára a TOP és ágazati OP-k tervezési folyamatának

és

végrehajtásának

érdekében

elkészítendő

tervdokumentumok

kidolgozásához

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), tervezet

Kutatás-fejlesztés a dél-alföldi régió megyéiben, Központi Statisztikai Hivatal, 2011. jún. http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=8486&p_temakor_kod=KSH&p_ session_id=759222828879623&p_lang=HU

A Kormány 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, 136

valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14063.pdf

A kutatás-fejlesztés regionális különbségei, Központi Statisztikai Hivatal, 2013. március, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gyorkutfejlreg.pdf

Megyei jogú városok, Központi Statisztikai Hivatal (2012. július)

Nemzeti Fejlesztés 2020 – Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció, http://www.nth.gov.hu/files/download_files/504/oftk_tarsadalmi_egyeztetes_1217.pdf

Smarter cities for smarter growth – How cities can optimize their systems for the talentbased economy, http://public.dhe.ibm.com/common/ssi/ecm/en/gbe03348usen/GBE03348USEN.PDF

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, 4.0 változat – Tervezet

Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 20142020 elkészítéséhez, Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság, 2013. augusztus 30.

Városfejlesztési Kézikönyv, Második, javított kiadás, 2009. január 28. Biopolisz Magterület Science Park kialakítása, dél-szegedi hídfő feltárása kulcsprojekt megvalósíthatósági tanulmány – Fejlesztési program Relief Plan Bt. 2006. nov.

137

Előzetes Akcióterületi Terve

Recommend Documents