Előterjesztést megalapozó. 2. melléklet

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része

Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendszerezve Előterjesztést megalapozó MUNKAANYAG

2. melléklet A Vízkészlet-járulék terheinek megoszlása, fizetőképességi elemzés és járulékszámítási verziók bemutatása az öntözés és halgazdálkodási ágazatra


Táblázatjegyzék

1. táblázat: Vízfelhasználás a VKJ célkódja és víztestek szerint 2013-ban ......................................................................... 3 2. táblázat: A befizetett járulék részaránya felhasználási célonként 2013-ban .................................................................... 4 3. táblázat: Ágazatonkénti VKJ befizetés alakulása 2013-ban ............................................................................................ 5 4. táblázat: A gazdaság alszektorainak részesedése az összes vízfelhasználásból és a VKJ terhük aránya az ágazat bruttó hozzáadott értékéhez viszonyítva 2013-ban ....................................................................................... 6 5. táblázat: A halászati ágazat vízfelhasználása VKJ célkódok szerint 2013-ban ............................................................... 7 6. táblázat: A halászati ágazat VKJ célkódok szerinti befizetése 2013-ban ........................................................................ 7 7. táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása ..................................... 8 8. táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása ...... 8 9. táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti vízfelhasználása 2013-ban ....................................................... 9 10. táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti befizetései 2013-ban............................................................... 9 11. táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása ........ 10 12. táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása ....................................... 10 13. táblázat: A mezőgazdaság és halászat VKJ befizetésének alakulása változatonként ................................................. 11 14. táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ 2004-2005-ben, ezer Ft ............................................................................... 12 15. táblázat:

Az ágazatok által fizetett VKJ megoszlás az ágazatok között, illetve aránya az ágazatok teljesítménymutatóihoz 2004-2005-ben, % ................................................................................................. 14


A VKJ köteles vízhasználatok bejelentése a felhasznált (és lekötött) mennyiségeken túl a hasznosított vízkészlet típusát, a felhasználás célját és a felhasználást megvalósító szektor besorolását tartalmazza. A Vízkészlet járulék adatbázis alapján a járulékfizetés gazdasági terheiről információt a felhasználási célok és az érintett szektorok szerinti bontásban lehet adni. Az 1. táblázat a 2013-as adatok alapján mutatja be, hogy mely vízkészlet-típusok, milyen célra milyen mennyiségben kerültek felhasználásra. 1. táblázat: Vízfelhasználás a VKJ célkódja és víztestek szerint 2013-ban

A 2. táblázat a különböző célokra befizetett járulék részarányát mutatja a teljes VKJ bevételből.

2. melléklet

Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

-3-


2. táblázat: A befizetett járulék részaránya felhasználási célonként 2013-ban

Felhasználási cél VKJ befizetés Ft Teher megoszlás gyógyászati cél 160 929 334 1,18% közüzemű 2 705 162 916 19,82% intézményi 13 905 292 0,10% ökológiai 1 290 096 0,01% kármentesítés 36 000 0,00% gazdasági ivó 403 541 821 2,96% gazdasági egyéb 2 747 139 313 20,13% hűtés 3 013 524 0,02% hőhasznosítás 78 025 270 0,57% technológiai 5 594 542 0,04% halgazdaság 805 535 0,01% rizstermesztés 0,00% öntözés 890 210 0,01% állattartás 253 634 535 1,86% energetikai felhasználás 6 801 436 153 49,84% in situ vízerőmű 63 720 220 0,47% gazdasági fürdő 408 623 215 2,99% Végösszeg 13 647 747 977 100% A táblázat bemutatja a fő közvetlen teherviselő csoportokat a 2013-as adatok alapján, amely nem mutat lényeges eltérést a 2009-2013 átlagos értékeitől, ezért a 2013-as év adatait használjuk. A legnagyobb részaránya a villamos-energiatermelésnek van, amely a bevétel felét biztosítja. Ezt követi közel hasonló súllyal a gazdasági szektor és a közüzemi vízellátás 20-20% körüli értékkel. A mezőgazdasági tevékenységek járulékot a VKJ adatbázis szerint csak a nem felszíni készletek használata után fizettek. Ez az adat ellentétes a szabályozással, mert a Vg.Tv. 15/C.§ (1) l pontja szerint az öntözési célú használat után (beleértve a felszín alatti vízkivételt is) nem kellett 2006-tól kezdődően fizetni.

Az ágazatok szerinti bontás elsősorban a gazdasági szektoron belül árnyalja a képet. Továbbá látható, hogy a villamos-energia termelése, a fő célfelhasználásán túl is jelentős mértékben járul hozzá a direkt befizetésekhez, ugyanakkor az ágazat jellegéből adódóan a terhelés a villamosenergia fogyasztásának arányában oszlik meg gazdasági ágak és háztartások között.

2. melléklet


-4-


3. táblázat: Ágazatonkénti VKJ befizetés alakulása 2013-ban

Ágazat Mező-erdőgazdaság Halászat Energiahordozó bányászat Fém és egyéb bányászat Élelmiszer-dohányipar Textilipar Ruházat-bőripar Fafeldolgozóipar Papíripar Koksz-kőolajfeldolgozás Vegyipar Gumi-műanyagipar Nemfém ásvány-feldolgozás Fémfeldolgozás Gép- berendezés gyártás Elektromos gépgyártás Járműgyártás (száll. eszk.) Bútor és egyéb feldolgozóipar Vill.energia gáz gőzellátás Vízellátás Építőipar (F) Kereskedelem Vendéglátás Szállítás-hírközlés Pénzügyi tevékenység Üzleti szolgáltatás Közigazgazás Oktatás Egészségügy Szennyvíz-hulladékkezelés Érdekképviselet Sport és egyéb Magánháztartás Egyéb szervezet

2. melléklet

Statisztikai Kód A B CA CB DA DB DC DD DE DF DG DH DI DJ DK DL DM DN EA EB F G H I J K L M N OA OB OC P Q Végösszeg

Befizetés Ft Megoszlás 831 967 895 6,10% 30 426 444 0,22% 2 108 406 0,02% 72 604 965 0,53% 606 980 865 4,45% 27 316 433 0,20% 740 398 0,01% 2 435 436 0,02% 8 770 895 0,06% 64 584 762 0,47% 304 799 966 2,23% 12 631 758 0,09% 36 691 648 0,27% 101 456 665 0,74% 20 445 473 0,15% 36 096 677 0,26% 15 500 061 0,11% 1 153 272 0,01% 8 063 914 344 59,09% 2 749 718 865 20,15% 19 481 911 0,14% 42 627 092 0,31% 30 122 117 0,22% 24 136 024 0,18% 9 203 923 0,07% 59 047 068 0,43% 56 107 021 0,41% 9 432 116 0,07% 167 924 620 1,23% 21 992 834 0,16% 16 319 630 0,12% 199 759 985 1,46% 1 162 820 0,01% 85 588 0,00% 13 647 747 977 100%


-5-


4. táblázat: A gazdaság alszektorainak részesedése az összes vízfelhasználásból és a VKJ terhük aránya az ágazat bruttó hozzáadott értékéhez viszonyítva 2013-ban

Statiszti Mennyiség VKJ befizetés VKJ / Bruttó Ágazat kai Kód Menyiség m3 megoszlás* megoszlás hozzáadott érték Mező-erdőgazdaság A 275 781 196 15,77% 6,10% 0,08% Halászat B 203 659 168 11,65% 0,22% 0,73% Bányászat CA+CB 5 704 749 0,33% 0,55% 0,13% Élelmiszer-dohányipar DA 42 231 006 2,42% 4,45% 0,11% Textilipar + ruházat, bőr DB+DBC 1 230 288 0,07% 0,21% 0,02% Fafeldolgozóipar + papíriparDD+DE 714 787 0,04% 0,08% 0,00% Koksz-kőolajfeldolgozás DF 4 351 275 0,25% 0,47% 0,03% Vegyipar DG 24 112 186 1,38% 2,23% 0,05% Gumi-műanyagipar DH 500 497 0,03% 0,09% 0,00% Nemfém ásvány-feldolgozás DI 2 025 930 0,12% 0,27% 0,02% Fémfeldolgozás DJ 3 539 111 0,20% 0,74% 0,02% Gép- berendezés gyártás DK 664 261 0,04% 0,15% 0,00% Elektromos gépgyártás DL 1 401 469 0,08% 0,26% 0,00% Járműgyártás (száll. eszk.) DM 169 054 856 9,67% 0,11% 0,00% Bútor és egyéb feldolgozóiparDN 41 550 0,00% 0,01% 0,00% Vill.energia gáz gőzellátás EA 18 054 074 596 59,09% 1,48% Vízellátás EB 701 726 212 40,13% 20,15% 2,37% Építőipar (F) F 230 088 132 13,16% 0,14% 0,00% Kereskedelem G 4 005 409 0,23% 0,31% 0,00% Vendéglátás H 3 045 310 0,17% 0,22% 0,01% Szállítás-hírközlés I 1 226 187 0,07% 0,18% 0,00% Pénzügyi tevékenység J 248 025 0,01% 0,07% 0,00% Üzleti szolgáltatás K 5 215 245 0,30% 0,43% 0,00% Közigazgazás L 10 424 088 0,60% 0,41% 0,00% Oktatás M 1 066 368 0,06% 0,07% 0,00% Egészségügy N 54 096 742 3,09% 1,23% 0,02% Szennyvíz-hulladékkezelés OA 2 335 733 0,13% 0,16% 0,01% Érdekképviselet, sport, kultúra, magánháztartás, 0 egyéb együtt 0 0,00% 0,00% 0,03% Megjegyzés * - a villamosenergia termelés (hűtővíz és vízienergia-termelés) mennyisége nem szerepel a vízmennyiség megoszlásának bemutatásában. A 4. táblázat az ágazati szintű hozzáadott érték termelési képesség függvényében ad összehasonlítást a VKJ okozta teher súlyáról. A non-profit víziközmű szektor számára, mivel itt definíció szerint alacsony a hozzáadott érték mértéke ez az arány magas, csakúgy, mint az energiatermelés, amely esetben pont a bevétel képzés a jogalkotó szándéka. Külön rátekintést igényel a mezőgazdaság és a halászat tevékenysége. Az adatok egyrészt a KSH besorolása alapján, magukat halászat ágazatába soroló szervezetek szerint adnak 2. melléklet


-6-


tájékoztatás, másrészt a VKJ célkódjai szerinti bontásban, amely arról ad felvilágosítást, hogy a különböző szervezetek milyen célra milyen mennyiséget használtak fel és mekkora vízkészlet járulékot fizettek utána. 5. táblázat: A halászati ágazat vízfelhasználása VKJ célkódok szerint 2013-ban KSH - B ágazati kód VKJ cél közüzemű intézményi gazdasági ivó gazdasági egyéb halgazdaság rizstermesztés öntözés állattartás Összesen

célkód 21 22 30 40 51 52 60 70

Felszíni m3

Karszt m3

Réteg m3

Talaj m3

1 520 3 440 314 734 178 419 821 1 700 000 555 084 180 993 079

1 520

5 473 898 312 74 835

69 350

181 101 5 200 1 164 921

23 340 1 682 94 372

6. táblázat: A halászati ágazat VKJ célkódok szerinti befizetése 2013-ban KSH - B ágazati kód VKJ cél közüzemű intézményi gazdasági ivó gazdasági egyéb halgazdaság állattartás Összesen

célkód 21 22 30 40 51 70

Felszíni Ft

Karszt Réteg Ft Ft 6 840

21 672 5 200 184

5 221 856

5 940 12 780

100 593 23 429 371 26 941 78 955 23 635 860

Talaj

Összesen Ft Ft 6 840 21 672 100 593 1 533 241 30 162 796 26 941 22 707 107 602 1 555 948 30 426 444

A fenti táblázatokból látható, hogy a halászat ágazat VKJ befizetései a felszín alatti (elsősorban a rétegvíz) készletek használatából adódott. A VKJ célkód szerinti bontásokból, az alábbi két táblázatból ugyanakkor az is látható, hogy a VKJ halászati célkódján más ágazatok ilyen irányú tevékenységei is megjelennek, amelyek közül egyes ágazatoknál jelentkezik VKJ befizetés más ágazatoknál pedig nem. Elemzésre csak a VKJ adatok állnak rendelkezésre, azonban ezen adatbázis sokszor pontatlan. A VKJ használhatóságát javítani kell ehhez javasolhatók a következő intézkedések:  

A VKJ ügyintézők, adatrögzítők egységes képzést, tájékoztatást kapjanak az adatrögzítésről, a programleírásról. Fontos lenne a VKJ rögzítő program hozzáigazítása a jogszabály-változtatásokhoz, amire több, mint 10 éve nem került sor. Így minden hatóságnál másképp használják, más tartalmat rögzítenek.

2. melléklet


-7-


7. táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása VKJ haltermelési célkód (51) összetétele mennyiség KSH ágazati besorolás Mező-erdőgazdaság Halászat Fém és egyéb bányászat Ruházat-bőripar Fémfeldolgozás Építőipar (F) Kereskedelem Vendéglátás Szállítás-hírközlés Üzleti szolgáltatás Közigazgatás Érdekképviselet Sport és egyéb Magánháztartás Összesen

2013 Felszíni KSH kód m3 A 35 902 824 B 178 419 821 CB 62 800 DC 160 000 DJ 156 000 F 1 594 370 G 58 186 H 519 008 I 7 500 K 2 162 295 L 2 367 566 OB 386 670 OC 1 192 904 P 30 320 223 020 264

8. táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása VKJ haltermelési célkód (51) összetétele befizetés KSH ágazati besorolás Mező-erdőgazdaság Halászat Építőipar (F) Közigazgatás Érdekképviselet Sport és egyéb Összesen

2013 Felszíni KSH kód Ft A 214 136 B F 73 973 L 299 161 OB 136 080 OC 55 244 778 594

A VKJ adatbázis alapján a halgazdáság célkódon megjelenő bevétel nem a halászat ágazat befizetéseiből származnak, ezért a VKJ okozta terhelés szempontjából ez az információ nem értékelhető. A halászat, mint KSH besorolású ágazat VKJ befizetései 30 millió Ft-ot tett ki 2013ban, amelyből 23 millió Ft gazdasági egyéb VKJ célkód besorolású rétegvíz használat és 5,5 millió Ft gazdasági egyéb besorolású felszíni vízkivétel. Ez az összeg az ágazat bruttó hozzáadott-értékének 0,73%-a, ami a harmadik legmagasabb érték. A VKJ fizetési kötelezettség újra bevezetése a halgazdasági célú felszíni vízhasználatra köbméterenként 0,1 Ft/m3 díj esetén (a 2013-as mennyiséget feltételezve) 12,5 millió Ft, ami az ágazati hozzáadott-értékre vetítve 2. melléklet


-8-


0,3%, növekedést jelent. Ez a többi ágazattal összehasonlítva még mindig magasnak mondható, a műszaki ágazatoknál egy nagyságrenddel magasabb, az élelmiszer iparhoz képest viszont „csak” háromszoros különbséget mutat. Hasonló áttekintést mutatnak be a következő táblázatok a mezőgazdaság, mint ágazat és a VKJ öntözési célkódja esetében. 9. táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti vízfelhasználása 2013-ban KSH - "A" ágazati kód VKJ cél célkód gyógyászati cél 10 közüzemű 21 intézményi 22 gazdasági ivó 30 gazdasági egyéb 40 hőhasznosítás 42 technológiai 43 halgazdaság 51 rizstermesztés 52 öntözés 60 állattartás 70 energetikai felhasználás80 gazdasági fürdő A0 Összesen

Felszíni m3

Hévíz m3

Karszt m3 115 800 1 669 277

587 023

Partiszűrésű m3 735

Réteg Talaj m3 m3 918 915 419 195 1 906 620 24 447 343 85 450 118 887 800 4 217 405 138 109 2 400 6 735 536 1 014 325 1 039 813 384

597 247 1 211 420 1 892

52 690 17 996

62 247

177 079

4 773 42 790

4 841 217 17 518 053

2 757 795 974 529

73 051 3 730 934

248 500

1 957 383

1 102 840 60 940 394

552 803 5 942 206

35 902 824 22 522 518 75 635 687 340 020 134 988 072

10. táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti befizetései 2013-ban KSH - "A" ágazati kód VKJ cél célkód gyógyászati cél 10 közüzemű 21 intézményi 22 gazdasági ivó 30 gazdasági egyéb 40 hőhasznosítás 42 technológiai 43 halgazdaság 51 öntözés 60 állattartás 70 energetikai felhasználás80 gazdasági fürdő A0 Összesen

2. melléklet

Felszíni Ft

Hévíz Ft

Karszt Ft 1 042 200 9 014 096

15 337 130

Partiszűrésű Ft 5 400

11 142 052 44 960 322 63 852

1 969 542 2 918 075

1 330 872

3 362 674

994 977 68 548 371

8 255 691

214 136

3 060 180 18 611 446

Réteg Talaj Összesen Ft Ft Ft 4 678 483 3 975 687 9 696 370 6 863 832 95 678 235 525 661 112 087 224 1 119 920 1 119 920 10 800 61 420 796 1 740 362 76 283 552 43 200 231 613 774 12 295 296 307 167 797 51 641 537 51 705 388 104 832 104 832 214 136 4 593 842 426 2 053 849 072 413 909 229 568 476 9 550 456 244 226 387 3 060 180 14 078 319 10 379 741 25 453 037 7 336 334 690 746 797 38 469 256 831 967 895


-9-


11. táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása VKJ öntözési célkód (60) összetétele befizetés KSH ágazati besorolás Mező-erdőgazdaság Élelmiszer-dohányipar Kereskedelem Szállítás-hírközlés Üzleti szolgáltatás Közigazgazás Sport és egyéb Magánháztartás Összesen

2013 Felszíni KSH kód Ft A DA G I K L OC P

Partiszűrésű Réteg Talaj Összesen Ft Ft Ft Ft 4 593 842 426 2 053 849 072 2 056 2 056 12 060 12 060 935 935 4 464 4 464 8 917 8 917 11 608 11 608 1 098 1 098 4 593 880 573 5 044 890 210

12. táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása VKJ öntözési célkód (60) összetétele mennyiség KSH ágazati besorolás Mező-erdőgazdaság Halászat Élelmiszer-dohányipar Ruházat-bőripar Fafeldolgozóipar Papíripar Vegyipar Gép- berendezés gyártás Vill.energia gáz gőzellátás Vízellátás Építőipar (F) Kereskedelem Vendéglátás Szállítás-hírközlés Üzleti szolgáltatás Közigazgazás Oktatás Egészségügy Szennyvíz-hulladékkezelés Érdekképviselet Sport és egyéb Magánháztartás Egyéb szervezet Összesen

2013 Felszíni Partiszűrésű Réteg Talaj Összesen KSH kód m3 m3 m3 m3 m3 A 75 635 687 4 773 4 841 217 2 757 795 83 239 472 B 555 084 181 101 23 340 759 525 DA 528 666 17 485 6 955 553 106 DC 1 460 1 460 DD 22 000 2 030 24 030 DE 1 200 3 950 5 150 DG 122 1 809 1 931 DK 6 255 6 255 EA 16 897 16 897 EB 234 702 234 702 F 10 000 10 000 G 2 539 579 246 889 50 759 2 837 227 H 199 450 10 515 199 975 I 7 598 25 441 33 039 K 1 942 922 29 106 10 120 1 982 148 L 13 000 19 329 4 500 36 829 M 14 500 111 218 5 256 130 974 N 11 529 760 12 289 OA 1 962 1 962 OB 21 335 14 034 6 994 42 363 OC 174 187 21 660 26 769 222 616 P 41 700 9 076 1 010 51 786 Q 2 000 20 100 16 562 38 662 81 902 812 4 773 5 580 571 2 954 242 90 442 398

Az öntözési célkód 0,9 millió Ft bevétele döntően (95%-ban) a partiszűrésű, réteg és talajvízből megvalósított mezőgazdasági besorolású tevékenységekből származik. Míg eseti, hogy más ágazatok esetén a használat járt-e befizetéssel. A mezőgazdasági ágazat öntözési célkódú vízkivétele 75,5 millió m3 volt. Megjegyezzük, hogy VKJ öntözési célkódon egyáltalán nem szerepelhetne 2013-ben járulék, mert VKJ mentes volt.

2. melléklet


- 10 -


A KSH szerint mezőgazdasági ágazati besorolású vízhasználatok teljes VKJ befizetése 832 millió Ft volt, ami 135 millió m3 felszíni vízkivétel (öntözési célú az előbb feltüntetett 75,5 millió m3) és 73 millió m3 más vízkészlet típusból. A Vízkészlet járulék újra bevezetése az öntözési és a halgazdálkodási célkód esetében a két ágazatot az alábbi táblázatban látható módon érintené. A bemutatott három verzió nem javaslat, a járulék hatását szemlélteti. A táblázat bal oldali oszlopaiban látható a két ágazat 2013-as befizetésének nagysága, a befizetések aránya a teljes VKJ bevételhez, valamint a befizetés aránya az ágazat bruttó hozzáadott értékéhez, amely indikátor a befizetés relatív terhének összehasonlítására szolgál. Az öntözési cél 1 Ft/m3, halászati cél 0,2 Ft/m3 fajlagos járulék nagyságok felelnek meg jelenlegi (inflációval korrigált) áron a 2006-ban kivezetésre került járulékok fajlagos értékének1. A táblázatban látható a hasonló nagyságrendű fajlagos járulék visszavezetésének hatása a befizetések nagyságára és az ágazati bruttó hozzáadott-érték nagyságához. Az 1Ft/m3 - 1Ft/m3 díjtételek esetében látható, hogy a halászati tevékenység egy része a mezőgazdasági besorolású szervezeteknél jelentkezik, a mezőgazdasági szektor terhelés nagyságának megítélésekor mindkét járulék mértékére tekintettel kell lenni. A harmadik változatban a halgazdaság „g” szorzóértéke 0,1 Ft/m3. A második és harmadik változat különbsége alapján érzékelhető a szorzótényezők tizedforintnyi változásának nagyságrendi hatása. 13. táblázat: A mezőgazdaság és halászat VKJ befizetésének alakulása változatonként

1

2006-ban az alapdíj 3,90Ft/m3 volt, a „g” szorzó az öntözési cél (felszíni víz esetén) 0,1-0,3 érték között változott kategóriánként, a halgazdaság és rizstermelés szorzói 0,02-0,06 kategória értékek között voltak. 2. melléklet


- 11 -


Függelék:

Vízkészletjárulék

nagysága

és

aránya

a

költségekben 2004-2005 14. táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ 2004-2005-ben, ezer Ft Ágazat megnevezése

TEÁOR kód

Saját vízellátás 2004

2005

Közüzemi

Vízellátás összesen

vízellátás 2004

2005

2004

2005

Mezőgazdaság

A+B

928 816 1 042 225

5 155

8 061

933 971

1 050 286

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

A

850 881

963 240

5 150

8 055

856 031

971 295

Halgazdálkodás

B

77 935

78 985

5

6

77 940

78 991

Ipar összesen

C+D+E

7 119 981 8 285 595 2 178 976 2 521 613

9 298 957

10 807 208

Bányászat

C

Energiahordozó bányászata

116 385

90 506

447

468

116 832

90 974

CA

31 737

18 193

0

0

31 737

18 193

Egyéb bányászat

CB

84 648

72 313

447

468

85 096

72 781

Feldolgozóipar

D

1 124 345 1 174 703

7 740

8 579

1 132 085

1 183 282

Élelmiszer, ital, dohány gyártása

DA

530 879

575 663

491

309

531 370

575 972

Textília, textiláru gyártása

DB

29 575

30 207

0

0

29 575

30 207

Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása

DC

4 733

3 068

0

0

4 733

3 068

Fafeldolgozás, fonott áru gyártása

DD

6 498

7 429

0

0

6 498

7 429

Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység

DE

51 830

35 697

20

23

51 849

35 720

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása

DF

117 677

124 854

0

0

117 677

124 854

Vegyi anyag, termék gyártása

DG

204 851

206 920

6 766

8 075

211 617

214 994

Gumi-, műanyag termék gyártása

DH

9 648

11 227

0

0

9 648

11 227

Nemfém ásványi termék gyártása

DI

54 027

60 156

116

112

54 142

60 269

Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

DJ

31 329

36 453

12

13

31 340

36 467

Gép, berendezés gyártása

DK

26 058

25 698

3

0

26 060

25 698

Villamos gép, műszer gyártása

DL

43 042

45 367

333

46

43 375

45 414

Járműgyártás

DM

13 094

10 785

0

0

13 094

10 785

Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN

1 106

1 179

0

0

1 106

1 179

5 879 250 7 020 386 2 170 789 2 512 566

8 050 040

9 532 952

Vill.energia gáz gőz- vízellátás

2. melléklet

E


- 12 -

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás

EA

Ebből vízienergia

5 656 730 6 746 558 48003

Víztermelés, -kezelés, -elosztás

EB

Építőipar

F

Szolgáltatások, intézmények, egyéb

G-Q

Kereskedelem, javítás

222 521

15 158

14 561

5 671 887

6 761 119

0

0

48003

50313

273 827 2 155 632 2 498 005

2 378 152

2 771 833

50313

11 128

8 029

1 387

1 481

12 515

9 510

472 686

539 862

78 675

82 347

551 361

622 210

G

39 870

40 742

46

0

39 916

40 742

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

H

17 514

22 357

4 567

2 158

22 081

24 515

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

I

30 373

32 276

733

798

31 106

33 074

Pénzügyi közvetítés

J

5 047

91

0

0

5 047

91

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

K

31 278

36 508

627

749

31 905

37 257

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

L

50 833

52 962

32 179

36 811

83 013

89 773

Oktatás

M

4 822

4 166

3 632

4 431

8 454

8 597

Egészségügyi, szociális ellátás

N

31 473

45 531

11 382

11 369

42 856

56 900

Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés

OA

12 366

13 480

3 748

5 115

16 115

18 595

Érdekképviselet

OB

13 550

16 420

13 070

13 986

26 620

30 405

Sport és egyéb

OC

232 765

272 060

8 684

6 923

241 449

278 983

Alkalmazottat foglalkoztató háztartás

P

1 878

1 841

7

8

1 885

1 849

Területen kívüli szervezet

Q

917

1 428

0

0

917

1 428

8 532 611 9 875 711 2 264 193 2 613 503

10 796 804

12 489 214

Mindösszesen

Tekintettel arra, hogy a vízi energiatermelés, illetve a vízmegosztás energetikai célra (az in situ vízhasználat) nagyon fontos kockázati tényezőként szerepel a Nemzeti jelentésben, külön bemutattuk a vízi energiatermelés után fizetett vízkészlet-járulék alakulását. Jelenleg az in situ vízi erőmű felhasználási cél szerinti „g” szorzója a legalacsonyabb. Ugyancsak viszonylag alacsony a gyógyászat célú felhasználás szorzója is.

2. melléklet


- 13 -


15. táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ megoszlás az ágazatok között, illetve aránya az ágazatok teljesítménymutatóihoz 2004-2005-ben, %

Ágazat megnevezése

TEÁOR kód

VKJ aránya a

VKJ aránya az

nettó

adózott

árbevételhez

eredményhez

2004

2005

2004

2005

VKJ megoszlása ágazatok szerint 2004

2005

Mezőgazdaság

A+B

0,09

0,10

6,08

2,53

8,65

8,41

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

A

0,08

0,09

5,46

2,34

7,93

7,78

Halgazdálkodás

B

0,97

0,98

-26,73

105,76

0,72

0,63

Ipar összesen

C+D+E

0,05

0,05

0,92

0,76

86,13

86,53

Bányászat

C

0,12

0,08

5,79

1,02

1,08

0,73

Energiahordozó bányászata

CA

0,09

0,06

-0,51

-0,53

0,29

0,15

Egyéb bányászat

CB

0,13

0,09

1,03

0,59

0,79

0,58

Feldolgozóipar

D

0,01

0,01

0,13

0,09

10,49

9,47

Élelmiszer, ital, dohány gyártása

DA

0,02

0,02

2,25

1,68

4,92

4,61

Textília, textiláru gyártása

DB

0,01

0,01

0,20

0,43

0,27

0,24

Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása

DC

0,01

0,00

-1,61

-0,17

0,04

0,02

Fafeldolgozás, fonott áru gyártása

DD

0,00

0,00

0,10

0,16

0,06

0,06

Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység

DE

0,01

0,01

0,15

0,13

0,48

0,29

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása

DF

0,01

0,01

0,08

0,03

1,09

1,00

Vegyi anyag, termék gyártása

DG

0,02

0,02

0,15

0,16

1,96

1,72

Gumi-, műanyag termék gyártása

DH

0,00

0,00

0,05

0,06

0,09

0,09

Nemfém ásványi termék gyártása

DI

0,01

0,01

0,18

0,18

0,50

0,48

Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

DJ

0,00

0,00

0,05

0,07

0,29

0,29

Gép, berendezés gyártása

DK

0,00

0,00

0,11

0,08

0,24

0,21

Villamos gép, műszer gyártása

DL

0,00

0,00

0,02

0,01

0,40

0,36

Járműgyártás

DM

0,00

0,00

0,01

0,01

0,12

0,09

Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN

0,00

0,00

0,02

0,02

0,01

0,01

Vill.energia gáz gőz- vízellátás

E

0,27

0,34

7,16

8,46

74,56

76,33

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás

EA

0,20

0,25

5,30

6,25

52,53

54,14

2. melléklet


- 14 -

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része Víztermelés, -kezelés, -elosztás

EB

1,56

1,66

45,35

61,19

22,03

22,19

Építőipar

F

0,00

0,00

0,01

0,01

0,12

0,08

Szolgáltatások, intézmények, egyéb

G-Q

0,00

0,00

0,03

0,03

5,11

4,98

Kereskedelem, javítás

G

0,00

0,00

0,01

0,01

0,37

0,33

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

H

0,01

0,01

0,35

0,27

0,20

0,20

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

I

0,00

0,00

0,02

0,02

0,29

0,26

Pénzügyi közvetítés

J

0,00

0,00

0,00

0,00

0,05

0,00

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

K

0,00

0,00

0,01

0,01

0,30

0,30

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

L

0,77

0,72

Oktatás

M

0,01

0,01

0,16

0,16

0,08

0,07

Egészségügyi, szociális ellátás

N

0,02

0,03

0,26

0,27

0,40

0,46

Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés

OA

0,01

0,01

0,10

0,10

0,15

0,15

Érdekképviselet

OB

0,48

0,42

9,75

4,96

0,25

0,24

Sport és egyéb

OC

0,04

0,04

1,60

1,71

2,24

2,23

Alkalmazottat foglalkoztató háztartás

P

16,78

19,84

-301,54

390,84

0,02

0,01

Területen kívüli szervezet

Q

0,05

0,10

-0,37

-0,34

0,01

0,01

0,01

0,01

0,12

0,11

100,00

100,00

Mindösszesen

A nemzetgazdasági ágaknak a VKJ összegéből való részesedését 2005-ben az 5. ábra szemlélteti. A víziközművek a VKJ 22 %-át fizetik, ennél lényegesen nagyobb az ipar részesedése (64 %), amelyen belül a villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás ágazata fizeti a VKJ döntő részét (54 %). 2005-ig jelentős volt a mezőgazdaság, halászat részaránya is (8%), 2006-tól ez várhatóan 0 –ra fog csökkenni.

2. melléklet


- 15 -


1. ábra :A VJK megoszlása a nemzetgazdasági ágak között 2005-ben

A VKJ megoszlása a nemzetgazdsági ágak között 2005-ben

Mező-, vad-, erdőgazdálkodás és halászat Ipar víziközmű nélkül Építőipar Szolgáltatások Víziközmű

Negatív fejlemény, hogy 2004-től a VKJ a központi költségvetés közvetlen bevétele és így a vízvédelmi célú felhasználása nem biztosított. Ugyancsak kedvezőtlen a VKI hazai alkalmazása szempontjából, hogy 2006-tól az öntözési, rizstermelési, halgazdasági vízhasználat után nem kell vízkészlet-járulékot fizetni.

2. melléklet


- 16 -

Előterjesztést megalapozó. 2. melléklet

Recommend Documents