Siófok Város Gondozási Központja 8600 Siófok, Korányi S. u. 1/a Telefon: 84-311-013
Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014-03-20 ……………………………… Dr. Pavlek Tünde jegyző
ELŐTERJESZTÉS Siófok Város Képviselő-testületének 2014. április havi ülésére
Tárgy:
Siófok Város Gondozási Központjának Szakmai Programja és Szervezeti és Működési Szabályzata Előterjesztő: Kovács Nóra intézményvezető Tárgyalja: Nemzeti Erőforrás Bizottság
Tisztelt Képviselő-testület! Siófok Város Gondozási Központja 2014. évben elkészítette a hatályos jogszabályoknak, illetve az intézményben 2013. januárja óta történt szervezeti változásoknak megfelelően aktualizált, egységes szerkezetbe foglalt Szakmai Programját és Szervezeti és Működési Szabályzatát. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a szabályzatokat a beterjesztett tartalommal hagyja jóvá.
HATÁROZATI JAVASLAT: Siófok Város Képviselő-testülete az előterjesztést megtárgyalta és Gondozási Központ Szakmai Programját, annak mellékleteit és Szervezeti és Működési Szabályzatát a beterjesztett tartalommal jóváhagyja. Felelős: Kovács Nóra intézményvezető Határidő: értelem szerint Siófok, 2014-03-20
Kovács Nóra intézményvezető
2
SIÓFOK VÁROS GONDOZÁSI KÖZPONTJÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA
Záradék: Siófok Város Képviselőtestülete a Gondozási Központ Szakmai Programját …../ 2014. (…..) sz. határozatával jóváhagyta. A Szakmai Program 2014…………...napjától hatályos. Dr. Pavlek Tünde jegyző
Dr. Balázs Árpád polgármester 3
TARTALOM I. II.
III.
Az intézmény azonosítói 1. Az intézmény szociális ellátórendszerben betöltött szerepe Az intézmény célja és feladata 1. A Gondozási Központ által biztosított ellátások formái 2. Jogszabályi háttér 3. Az ellátási típusok együttműködésének rendje 4. Demográfiai mutatók 5. Az ellátásban részesülők száma Az intézmény által nyújtott szolgáltatások részletes bemutatása 1. Étkeztetés 1.1. A szolgáltatás célja és feladata 1.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 1.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 1.4. Az ellátás igénybevételének módja 1.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 2. Házi segítségnyújtás 2.1. A szolgáltatás célja és feladata 2.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 2.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 2.4. Az ellátás igénybevételének módja 2.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 3. Családsegítés 3.1. A szolgáltatás célja és feladata 3.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 3.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 3.4. Az ellátás igénybevételének módja 3.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 4. Gyermekjóléti szolgáltatás 4.1. A szolgáltatás célja és feladata 4.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 4.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 4.4. Az ellátás igénybevételének módja 4.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 5. Helyettes szülői ellátás 5.1. A szolgáltatás célja és feladata 5.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 5.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 5.4. Az ellátás igénybevételének módja 5.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 6. Idősek klubja 6.1. A szolgáltatás célja és feladata 6.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői
5 5 5 6 6 7 8 8 9 9 9 10 10 11 11 12 12 12 14 14 15 15 20 21 22 22 22 25 27 28 28 28 29 30 31 31 4
IV. V. VI.
VII.
6.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 6.4. Az ellátás igénybevételének módja 6.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 7. Nappali Melegedő 7.1. A szolgáltatás célja és feladata 7.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 7.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 7.4. Az ellátás igénybevételének módja 7.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 8. Éjjeli Menedékhely 8.1. A szolgáltatás célja és feladata 8.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 8.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 8.4. Az ellátás igénybevételének módja 8.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 9. Idősek Otthona 9.1. A szolgáltatás célja és feladata 9.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 9.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 9.4. Az ellátás igénybevételének módja 9.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 10. Emelt Szintű Idősek Otthona 10.1. A szolgáltatás célja és feladata 10.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 10.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 10.4. Az ellátás igénybevételének módja 10.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás Tájékoztatási kötelezettség Térítési díj Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme, a panaszjog gyakorlásának módja 1. Az ellátottak jogainak védelme 2. Az ellátottak jogai 3. Gyermeki jogok 4. Szülői jogok 5. A szociális szolgáltatást végzők jogvédelme Az intézmény szolgáltatásairól szóló tájékoztatás módja
VIII. Az intézmény külső kapcsolatai, más intézményekkel történő együttműködés IX. Általtalános rész
31 32 33 34 34 34 35 35 35 36 36 36 37 37 37 37 41 44 44 44 45 48 51 52 52 55 56 57 60 61 61 61 62
5
A szakmai program mellékletei 1. 2. 3. 4. 5.
Házirend (Siófok, Korányi S.u.1/a,1/b) Házirend (Siófok, Bajcsy-Zs. u.224.) Az ellátásban részesülőkkel kötendő megállapodások SZMSZ és Szervezeti ábra Korlátozó intézkedés alkalmazásának eljárási szabályai
6
I. AZ INTÉZMÉNY AZONOSÍTÓI Az intézmény neve: Székhely: Telefonszáma: Szociális ellátást biztosító telephelyek
Az intézmény alapítója: Az intézmény fenntartója: A felügyeleti szerv neve:
Siófok Város Gondozási Központja 8600 Siófok, Korányi S. u. 1/a. 84-310-547 84-310-746 84-311-013 Siófok, Korányi S. u. 1/a Siófok, Korányi S. u. 1/b Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224. Tel: 84-310-103 Siófok, Szépvölgyi u. 2. Tel.: 84-317-788 Siófok Város Önkormányzata Siófok Város Önkormányzata Siófok Város Önkormányzatának Képviselőtestülete
Az intézmény módosított Alapító Okiratát Siófok Város Képviselőtestülete …../2014.(..…) sz. határozatával hagyta jóvá. 1. Az intézmény szociális ellátórendszerben betöltött szerepe Siófok Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások biztosítását integráltan, a Gondozási Központ intézményén keresztül valósítja meg. Célja ezzel a rászorulók szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének könnyítése, az ellátás hatékonyabbá tétele. Mivel a szolgáltatások egymásra épülnek, az ellátottak számára a rendszer átjárhatóbb, a nyújtott segítség hatékonyabb lehet. II. AZ INTÉZMÉNY CÉLJA ÉS FELADATA A Gondozási Központ integrált szociális intézmény. Siófok területén biztosítja az időskorúak és hajléktalan személyek részére a személyes gondoskodás keretébe tartozó alap- és szakosított ellátási formákat. Siófok, Siójut településeken ellátja a családsegítés, a házi segítségnyújtás és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait. Fő feladata az önmagukat ellátni képtelen vagy csak segítséggel képes, gondozást nélkülöző, szociális helyzetüket tekintve rászoruló egyénekről, családokról való gondoskodás. Cél: Olyan intézmény működtetése, melyben a rászorulók szociális helyzetüknek, egészségügyi állapotuknak megfelelő ellátásban részesülnek, a jogszabályokban meghatározott módon kialakított intézményben, megfelelő szak-alkalmazotti létszám biztosításával. Céljaink megvalósításához az alábbi alapértékeket határoztuk meg: Szükségletközpontúság Biztonság Kiegyensúlyozottság Szükségletközpontúság: Az ellátottak és intézményben élők egyénre szabott fizikai és mentális ellátásban részesüljenek. Törekszünk arra, hogy minden ellátottunk részére életkori sajátosságainak, adott élethelyzetének megfelelő gondozást nyújtsunk.
7
Biztonság: Az intézményben élők számára egyik fő célunk a biztonság megteremtése, mind a fizikai mind a mentális gondozás szempontjából. Kiegyensúlyozottság: A különböző szolgáltatásokat igénybevevők, az intézményben élő és az újonnan érkezett ellátottak pszichés vezetése, a beilleszkedés segítése, kiegyensúlyozott színvonalú ellátás biztosítása. 1. A Gondozási Központ által biztosított szociális ellátások formái Az alapszolgáltatások keretében: étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés gyermekjóléti szolgáltatás önálló helyettes szülő idősek nappali ellátása (Idősek Klubja) nappali melegedő
( Siófok, Siójut) ( Siófok, Siójut) ( Siófok, Siójut)
A szakosított ellátás keretében: idősek otthona emelt szintű idősek otthona hajléktalanok ellátása éjjeli menedékhelyen 2. Az intézmény szakmai munkáját az alábbi jogszabályok alapján végzi: 1993. évi III. törvény 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet ellátások
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről A személyes gondoskodást nyújtó szociális igénybevételéről,
29/1993.(II.7.) Korm. rendelet ellátások
A személyes gondoskodást nyújtó szociális
térítési díjáról, 1998. évi LXXXIV. törvény A családok támogatásáról, 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet A családok támogatásáról szóló törvény végrehajtásáról 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 1997. évi XXXI. törvény igazgatásról 2011.évi CXII. törvény
A
gyermekek
védelméről
és
a
gyámügyi
Az információs önrendelkezésről és az információszabadságról
8
149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 226/2006.(XI.20.)Korm.rendelet A szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 2012. évi I. törvény Munka Törvénykönyve 1992. évi XXXIII.törvény A közalkalmazottak jogállásáról 9/2000.(VIII.4.)SZCSM rendelet A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról Siófok város helyi rendelete a szociális ellátásokról. Siófok Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások integrációjával komplex és magas színvonalú ellátást kíván biztosítani a városban élő időskorúak, hajléktalan személyek, illetve szociális szempontból nehéz élethelyzetbe került egyének, családok, gyermekek részére. Az ellátottakról való szociális gondoskodás módszerei: Aktív felkutatás, hiszen az idejében elkezdett gondozással lehet csak az állapotromlást megelőzni. A városban élő időskorúak, veszélyeztetett családok, hajlék nélküliek regisztrálása, még akkor is, ha adott időben nem szorul gondozásra. A velük való törődés puszta tudata is biztonsággal tölti el legtöbbjüket. Helyzetfelmérés és a dokumentációk pontos vezetése a változások megítélésénél nélkülözhetetlen. Az előírt, megbeszélt intézkedések megtörténtének és következményeinek ellenőrzése, mely az állapotváltozás okainak megítéléséhez szükséges. E nélkül nem tudható, hogy eredményes volt-e a gondozás vagy más formát kell választani. 3. Az egyes ellátási típusok együttműködésének rendje 2009. január 1-től a siófoki hajléktalan ellátás különböző típusai, Nappali Melegedő, Éjjeli Menedékhely és a Városi Konyha, valamint a Családsegítés, a Gondozási Központ már működő szolgáltatásaihoz integráltan lett megszervezve. 2013. január 1-től az intézmény feladatai kibővültek a gyermekjóléti szolgáltatás és helyettes szülői ellátás biztosításával. A gyermekjóléti szolgáltatás az intézmény Családsegítő Szolgálatának keretein belül működik. A házi segítségnyújtás , családsegítés és gyemekjóléti szolgáltatás ellátási területe Siófok és Siójut települések. Az ellátási típusok szervesen összefonódnak. Az ellátottak köre évek óta szinte azonos, az ellátás típusai között körforgásban vannak. A Nappali Melegedő, a Városi Konyha és az Éjjeli Menedékhely egy épületben, az intézmény Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224. szám alatti telephelyén található. A Városi Konyhán az étkezést igénybe vevő személyek kétharmada hajléktalan az ellátottak kisebb része családsegítésre szoruló kliensekből tevődik ki. A családgondozás és a hajléktalan ellátás szoros jelzőrendszeri kapcsolatban áll egymással. A családsegítő szolgálat munkája során a veszélyeztető jelek felismerése ( pl. szenvedélybetegség, eladósodás) esetén közvetlenül veszi fel a kapcsolatot a hajléktalan ellátásban dolgozó kollegákkal, és ez így hatékonyabb problémamegoldást tesz lehetővé. A még relatíve jobb szociális helyzetben lévő klienseknél, a hajléktalanság fenyegető szakaszában - a szakemberek segítségével és a családsegítés speciális
9
szolgáltatásainak alkalmazásával - az állapotromlás megakadályozható illetve visszafordítható. Az időskorúak szociális ellátása a Gondozási Központ keretein belül az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás és a normál ápolást-gondozást nyújtó, illetve az emelt szintű idősek otthona szolgáltatásain keresztül valósul meg. Az időskorú lakosságnak nyújtott alapszolgáltatások az intézmény székhelyén (Siófok, Korányi S. u. 1/a) lettek megszervezve. Az idősek otthona a székhely és a közvetlen szomszédságában lévő telephelyen (Siófok, Korányi S. u. 1/b) kapott helyet. Általában elmondható, hogy az idősellátás szakosított formáit igénybevevők korábban az alapszolgáltatások valamelyikében már részesültek. Az idősotthoni ellátásban részesülők gyakran a kórház krónikus osztályáról érkeznek. 4. Demográfiai mutatók * Siófok ellátási területén élő állandó lakosok száma: Siófok Siójut
24 950 fő 614 fő
*( forrás: SKÖH, 2014. január 1-i adat )
5. Az ellátásban részesülők száma ** A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat igénybevevők száma a 2013. éves statisztika alapján: Étkeztetés: Népkonyhai ellátás: Házi segítségnyújtás: Családsegítés: Gyermekjóléti szolgáltatás: Helyettes szülői ellátás: Idősek nappali ellátása: Nappali Melegedő: Éjjeli Menedékhely: Idősek Otthona: Emelt Szintű Idősek Otthona:
70 fő 37 fő 54 fő 1489 fő 339 fő 177 fő 195 fő 0 fő 6 fő 36 fő 33 fő
(naponta beírt jelenlét) (a szolgálatnál megfordult kliensek száma) ( ebből az új kliensek száma) (rendszeresen gondozottak száma) (kizárólag tanácsadáson megjelent) ( naponta beírt jelenlét) ( naponta beírt jelenlét)
76 fő 13 fő
** ( A Gondozási Központban ellátottak száma az intézmény 2013. évi adatszolgáltatása alapján)
10
III. AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA
1. Étkeztetés 1.1 A szolgáltatás célja, feladatai: Étkeztetés keretében azoknak a rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodnunk, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az ellátás célja, hogy az ellátási területen élő valamennyi rászorulónak biztosítani tudjuk ezt a fajta segítséget. 1.2 Az ellátandó célcsoport jellemzői A koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai- vagy szenvedélybetegségük, valamint hajléktalanságuk miatt rászoruló egyének. Étkeztetés (lakcímre történő kiszállítással) siófoki állandó lakcímmel rendelkező személyek ha az igénylő kora vagy egészségi állapota miatt önmaga nem képes biztosítani napi egyszeri meleg étkeztetését. Városi konyha: Siófokon hajléktalanná vált és a városban életvitelszerűen tartózkodó személyek, jövedelemmel nem rendelkező személyek, vagy akinek jövedelme annyira alacsony, hogy abból a napi egyszeri meleg étkezés nem biztosított, állandó vagy ideiglenes lakcímbejelentéssel vagy lakcímbejelentés nélkül életvitelszerűen Siófokon élő, krízishelyzetben lévő felnőtt és kiskorú személyek. 1.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége Az Étkeztetés személyes gondoskodást biztosító alapszolgáltatás. Siófok városa az étkeztetést kétféle formában szervezte meg. A hajléktalan személyek részére a népkonyhán (Városi Konyha) biztosít lehetőséget a napi egyszeri meleg étkezésre, míg az étkezést saját otthonukba kérő rászorultak, időskorúak ellátását az étel házhoz szállítatásával oldja meg (területi étkeztetés), de emellett lehetőség van az étel intézményben történő elfogyasztására is. A területi étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt biztosítunk szervezett formában. Az intézmény saját főzőkonyhával nem rendelkezik, a meleg ételt vállalkozóval kötött szerződés útján biztosítjuk. A kiszállítást a vállalkozó saját gépjárműveivel végzi.
11
Az ellátást igénybevevők száma nincs korlátozva. Az ellátás hétfőtől szombatig biztosított, vasárnap és ünnepnapokon nem biztosítjuk a házhozszállítást. Diétás étkezés csak intézményen belüli ellátási formánál kérelmezhető. A népkonyhai étkeztetés a Városi Konyhán (Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224.) biztosított 40 fő részére. A 95/1999.(VI.24.) sz. Képviselőtestületi határozat alapján maximum 40 férőhelyen hajléktalan vagy egyéb krízishelyzetben levő felnőtt, és kiskorú személyek napi egyszeri étkeztetése , az étel hazaszállításának biztosítása nélkül. A népkonyhai étkeztetés a Városi Konyhán helyben fogyasztással történik, kivéve kiskorúak esetében. Részükre a szülő/törvényes képviselő éthordóban viheti el az ebédet. A népkonyhai ellátás munkanapokon 11.30-13.30 közötti időszakban vehető igénybe. Diétás étkezés nem biztosított. Nagyobb ünnepeken (karácsony, újév, húsvét) anyagi lehetőségeinkhez mérten szeretetvendégség keretében meleg ételt vagy hideg élelmet biztosítunk az arra rászorulóknak. Több napos ünnep esetén ezzel próbáljuk megakadályozni, hogy a kliensek ellátatlanul maradjanak. 1.4. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. A területi étkeztetés biztosításához a kérelmet írásban az intézmény formanyomtatványán kell benyújtani az intézményvezetőnek. A kérelemhez mellékelni kell az egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolást. A népkonyhai étkezés iránti igényt a hajléktalan személyeknek szóban, a krízishelyzetben lévő családok, személyek esetében írásban, az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon lehet kérelmezni. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Az étkeztetésre vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük (népkonyhai ellátás kivételével). A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. Az ellátásra való jogosultság esetén az intézményvezető a szóbeli értesítést követően írásbeli megállapodást köt az ellátottal ( kivéve a városi konyhán étkező hajléktalan személyek). A szolgáltatás igénybevételének dokumentálása az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 4.sz. melléklete szerinti étkeztetésre, illetve népkonyhai ellátásokra vonatkozó igénybevételi naplóban történik. A népkonyhai étkeztetés térítésmentes, míg az egyéb étkeztetési formákért a hatályos jogszabályok és Siófok város helyi szociális rendelete alapján megállapított térítési díjat kell fizetni. 12
1.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás Az étkezés iránti igényt személyesen a Gondozási Központ irodájában (Siófok, Korányi S. u. 1/a), népkonyhai ellátás esetén a Nappali Melegedő (Siófok, Bajcsy Zs. u. 224.) szociális munkásánál lehet kérelmezni. Az ellátás biztosításáról az intézményvezető dönt, és erről írásban értesíti az igénylőt. Az igénylő saját otthonában biztosított étkezés esetén, ha a kérelmező mozgásában korlátozott illetve betegsége miatt nem tudja ügyeit személyesen intézni, akkor a Gondozási Központ dolgozói személyesen keresik meg illetve telefonon tartják vele a kapcsolatot. Étkeztetésnél az ebédek lemondása, illetve szüneteltetésének bejelentése személyesen illetve telefonon történhet a megállapodásban leírt határidők betartásával.
2. Házi segítségnyújtás (Siófok, Siójut) 2.1. A szolgáltatás célja, feladata Az ellátás célja a bentlakásos intézményi ellátás késleltetése, hogy a gondozottak az intézmény által nyújtott segítséggel minél tovább tudják saját lakókörnyezetükben, családjukkal élni életüket. Azon személyek gondozását jelenti, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. A házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk az alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátását, a vészhelyzetek kialakulásának megelőzését, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Az ellátás magában foglalja a meleg étel házhozszállítását, bevásárlást, a testi- személyi higiénia biztosítását, az orvoshoz kísérést, a hivatalos ügyek intézésében való közreműködést. 2.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői Ha a kérelmező az ellátási terület településein állandó lakcímmel rendelkezik, ellátását saját maga nem képes megoldani, ellátásáról senki sem gondoskodik, napi 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkezik. 2.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége A házi segítségnyújtás az alapszolgáltatások keretében nyújtott olyan ellátási forma, mely a szolgáltatást igénybe vevő részére biztosítja önálló életvitelének fenntartását saját lakásán, lakókörnyezetében. A területi gondozás célja, hogy fenntartható legyen a nyújtott segítséggel a gondozott aktivitása, izoláció ne alakuljon ki, és hosszabb időre elkerülhető legyen az olyan mértékű állapotromlás, amely miatt intézményi elhelyezés, illetve kórházi kezelés válik szükségessé.
13
A házi segítségnyújtás akkor felel meg a gondozottak igényeinek, ha: szervezett formában biztosított, tehát az egész ellátási területre kiterjed, rendszeres és folyamatos, az orvosi gondozással rugalmasan együttműködik, igazodik a gondozott igényeihez, tiszteletben tartja az idős embert, bánásmódjával megnyeri bizalmát és feloldja függőségi érzését. A várható eredmények: Az ellátottaknak nyújtott segítséggel késleltetni képes a betegségek romlását, megakadályozza a kóros idő előtti öregedést. A szolgáltatás rendszeressége: Az ellátás a hét 5 napján (illetve munkanapokon) biztosított. Az intézmény működési engedélyében szereplő maximálisan ellátható személyek száma 135 fő. A szolgáltatás iránti igénybejelentés esetén az ellátottak számára nyitva álló helyiségek: 8600 Siófok, Korányi S. u. 1/a Telefon: 84-311-013 8652 Siójut, Kossuth L. u. 14. Telefon: 84-355-033 2.4. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki a jogosultság fennállása esetén biztosítja az ellátást. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. r. 1. sz. melléklet I.rész szerinti orvosi igazolást valamint az egyéb, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. A házi segítségnyújtásra vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. A szolgáltatás biztosítása előtt az intézményvezető vagy az általa megbízott személy megvizsgálja az ellátást igénylő gondozási szükségletének mértékét. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így vizsgálandó az egészségi állapot, az ápolási igény és az önkiszolgálási képesség. A gondozási szükséglet vizsgálata a 36/2007.(XII.22.)SZMM rendelet 3.sz. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik. Az intézményvezető a gondozási szükséglet vizsgálat eredményéről a 36/2007.(XII.22.) SZMM rendelet 4.sz. melléklete szerinti igazolást állítja ki, melynek felülvizsgálatát az intézmény fenntartójánál, Siófok Város Önkormányzatánál lehet kérelmezni.
14
Az ellátásra való jogosultság esetén az intézményvezető a szóbeli értesítést követően írásbeli megállapodást köt az ellátottal. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. Házi segítségnyújtást csak fertőzésmentes lakókörnyezetben biztosítható. Az igénybevevő által a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díj számítás alapja, az ellátott rendszeres havi jövedelme. Az igénylő által kitöltött 9/1999. (XI.24.) SzCsM. r. 1.sz. melléklet II.rész szerinti jövedelemnyilatkozat alapján az intézményvezető jövedelem vizsgálatot végez és megállapítja a fizetendő térítési díjat, melyről az ellátott a megállapodás megkötésével egyidejűleg írásban értesül. Amennyiben az ellátott illetve hozzátartozója az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését önként, írásban vállalja, nem történik jövedelemvizsgálat. A házi segítségnyújtás módját az igénylő egyéni szükségletei határozzák meg, a gondozási feladatokról egyéni gondozási tervet kell készíteni. Az ellátott állapotában bekövetkezett változásokról a házi gondozást végzők, a háziorvos javaslatának figyelembevételével gondozási-ápolási lapot vezetnek. A gondozási terv tartalma három havonta, illetve jelentős állapotváltozás esetén felülvizsgálatra kerül. Az egyéni gondozási terv tartalmazza: az ellátott fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás illetve egészségmegőrzés érdekében szükséges és javasolt feladatokat, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv tartalmazza: az egészségi állapot leírását, az ápolási tevékenység részletes tartalmát, az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, az ápolás várható időtartamát, szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését ( ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.). A gondozási és ápolási tervek elkészítésénél, módosításánál illetve a meghatározott feladatok elvégzésénél az ellátottak háziorvosaival folyamatos együttműködés szükséges. A házi segítségnyújtást végző dolgozók napi gondozási tevékenységükről a 29/1993.(II.17.) Korm.r. 1.sz. melléklete szerinti gondozási naplót vezetnek. 2.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás A házi gondozás iránti kérelem beadása a Gondozási Központ irodájában, illetve az ellátási terület településein kijelölt helyeken személyesen történik az ellátást igénylő, hozzátartozója, illetve törvényes képviselője által. A kérelmekről az intézményvezető dönt, és erről írásban értesíti az igénylőt. Ha a kérelmező mozgásában korlátozott illetve betegsége miatt nem tudja ügyeit személyesen intézni, akkor a Gondozási Központ dolgozói az ellátás megkezdése előtt személyesen keresik
15
meg, illetve telefonon tartják vele a kapcsolatot.
3. Családsegítés (Siófok, Siójut) 3.1. A szolgáltatás célja, feladata A családsegítés személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás. Az intézmény feladata a rászorultak szociális és mentálhigiénés segítése, támogatása, az elesettek felkarolása, gondozása egyéni szükségleteiknek megfelelően. Alapvető célok: A kliens külső és belső erőforrásainak feltárása, mozgósítása a probléma megoldása érdekében, a kliens aktív közreműködésével. Prevenciós programok szervezése a még egészséges családok épségének megőrzése céljából. Színvonalas, igényes szakmai szolgáltatások jól képzett professzionális szakemberekkel. A helyi szükségleteknek, igényeknek megfelelő új szolgáltatások kialakítása, bevezetése. A szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került egyének, családok életvezetési képességeinek megőrzése, az okok feltárása, szakszerű intervenció tervezése, a krízishelyzet megelőzése, megszüntetése. A család összetartó erejének megőrzése, erősítése. Az azonos élethelyzetben lévő családok szociális érdekeinek, szükségleteinek feltárása és lehetőség szerinti kisegítése. A nélkülözés, a nyomor enyhítése, elviselhetővé tétele. A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő tevékenység. Olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, a csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, valamint a szociális környezethez való optimális alkalmazkodáshoz. A családsegítő szolgálat fő feladatai: családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít, szociális információs szolgáltatást biztosít, szervezési tevékenységet végez, szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében, programokat szervez ( pl. kirándulás, teadélután, ünnepi programok, szeretetvendégség) kliensei számára, segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. 3.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői szociális és mentálhigiénés/életvezetési problémákkal küszködő egyének, családok, csoportok,
16
krízishelyzetbe került egyének, családok, adósságterhekkel küszködő egyének, családok. Speciális szolgáltatások célcsoportjai: tartós munkanélküliek, aktív korú nem foglalkoztatottak, fiatal munkanélküliek fogyatékkal élők, krónikus betegek. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatóak. 3.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége A családsegítés személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás, mely általános és speciális segítő tevékenysége során a szociális munka eszközeit és módszereit használja fel. A megelőző (prevenciós) tevékenység körében: Figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szerv felé. Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, melynek tagjai a jegyző, továbbá a szociális és egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, pártfogói felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek. Egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében: A szociális információs szolgáltatás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban tájékoztatást ad. Információt nyújt a szociális, a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról, a helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetőségéről és igénybevételének módjáról. Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt. Meghallgatja az egyén panaszát, és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslásáról. Családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását gondozási terv alapján. Egyéb általános feladatai: Elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket. A helyi egészségügyi, szociális és karitatív tevékenységet végző szervezetekről adatbázissal rendelkezik. Kezdeményezi a fenntartó önkormányzatnál új szociális ellátások bevezetését. Kezdeményezi egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek szociális törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását. Speciális segítő szolgáltatás: Speciális segítő szolgáltatás keretében a szociálisan rászorult egyének, csoportok számára 17
önálló szolgáltatást biztosít. Speciális szolgáltatások különösen: konfliktuskezelés (mediáció) információs szolgáltatás adósságterhekkel küszködőket segítő háztartási klub. A speciális segítő szolgáltatás megszervezése során különös figyelemmel kell lenni a roma népesség speciális helyzetéből adódó problémák kezelésére. Siófok Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzatával együtt működve veszünk részt a helyi romák felzárkóztatásában. A családsegítésnek a szükség mértékig – mások személyiség jogainak sérelme nélkül – ki kell terjednie az igénybevevő környezetére, különösen családjának tagjaira. A családgondozók tevékenységüket a Szociális Munka Etikai Kódexének betartásával végzik. A szolgáltatások köre: családgondozás tanácsadás ügyintézés adományszervezés és osztás ( ruha, cipő, élelmiszer, bútor ) konfliktuskezelés (mediáció) szociális információ nyújtása csoportfoglalkozás ( önismereti, személyiségfejlesztő tréning, magányos klub) A szolgáltatások rendszeressége: A családgondozás: tanácsadás: ügyintézés: adományszervezés: adományosztás: konfliktuskezelés ( mediáció): szociális információ: csoportfoglalkozás: A szolgáltatások elérhetősége: Siófok között. Siójut
napi rendszerességgel- munkanapokon, kedd kivételével - 8-tól 16 óráig, igény szerint nyitvatartási időben naponta nyitvatartási időben folyamatos, szerdai napokon 9-12 óráig igény szerint, időpont egyeztetéssel naponta nyitvatartási időben team döntés alapján. 8600 Siófok, Szépvölgyi u. 2. Munkanapokon – kedd kivételével – 8652 Siójut, Kossuth L. u. 14. Ügyfélfogadás: kedd
08:00-16:00 h
08:00 – 16:00 h
A családsegítő szolgáltatás tevékenységei során alkalmazott munkamódszerek egyéni esetkezelés szociális csoportmunka közösségi szociális munka
18
Egyéni esetkezelés folyamata: A Családsegítő Szolgálathoz beérkező ügyfeleket a családgondozó fogadja. Az ügyfél nagy körvonalakban feltárja problémáját, ha az adott családgondozó kompetens, az ügyben ő jár el. Amennyiben speciális problémái vannak, tovább irányítja az aktuális esetfelelőshöz (szociális információ, adósságkezelés, adomány közvetítés, szociális otthoni elhelyezés stb.) Az esetfelelős rögzíti a személyes adatokat, a problémamegoldó modell segítségével feltárja a problémát, a rendelkezésre álló információk alapján, a szükséges alternatívák összegyűjtésével tájékoztatást, útmutatást ad a fő probléma megoldására. Abban az esetben, ha több probléma együttes előfordulása szerepel - családgondozó megítélése alapján - közös megegyezéssel nyilvántartásba veszi az ügyfelet. A szükséges adminisztrációt az esetfelelős végzi: nyilvántartást és esetnaplót vezet, gondozási tervet készít, mindezt a klienssel kötött együttműködési megállapodás alapján. A gondozási tervben sorba veszi a problémákat (fontossági sorrendben), megoldási alternatívákat sorol fel, illetve a probléma megoldására az ügyféllel közösen kb. megoldási határidőt jelöl meg. Amennyiben az egyes problémák megoldódtak, azokat lezártnak tekinti. Az egyéni esetkezelés célja a prevenció, a krízishelyzet elkerülése. Ha a családgondozó, úgy ítéli meg, hogy krízis helyzet áll fenn, krízis intervenció alkalmazásával oldják meg a problémát. A családlátogatás szabályai Az esetkezelésnek a szükséges mértékig – mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. A családgondozók tevékenységüket a Szociális Munka Etikai Kódexének betartásával végzik. A családgondozás része a családlátogatás, mely a szupportív (támogató) környezet feltárásával segíti az esetmunkát. A családlátogatás meghatározott időközökben történik, az adott esethez igazodva a szolgáltatást igénybe vevővel közösen egyeztetve. Amennyiben a családgondozó úgy ítéli meg, a családlátogatás történhet előzetes egyeztetés nélkül is, így nyomon követve a kliens önállóságát. A családlátogatás adminisztrációja a feljegyzéseken szerepel, melyek az iratkezelési szabályzat alapján iktatásra kerülnek. A Családsegítő Szolgálat munkatársai fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, melyet az intézmény vezetője állít ki részükre. Csoportmunka szabályai Csoportfoglalkozást a családgondozó szervezhet az ügyfelek igényeinek megfelelően, ez a foglalkozás önkéntes alapon működik, azonban az első foglalkozáson történő szóbeli szerződéskötés alapján kötelezővé válik. Az aktív korú nem foglalkoztatott személyekkel történő csoportfoglalkozás meghatározott tematika alapján történik, két fő családgondozó vezetésével. Vegyes, kiscsoportokkal (5-20 fő) működünk, önismereti, álláskeresési és kommunikációs fejlesztési témában. A kurzus csoportonként 6 alkalomból áll, de ettől igény szerint eltérhetünk. A csoportfoglalkozásokat is a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján, teljes titoktartásra kötelezve (a résztvevőkre vonatkozóan is) végezzük. Közösségi szociális munka Közösségi csoportmunka lényege, hogy a csoportvezető előkészíti a csoportot az önálló működésre. Közösségi szociális munka, szolgálatunknál tájékoztatás alapján működik. Ilyen jellegű tevékenységet térségünkben civil szervezetek végeznek, mely foglalkozásokra az érdeklődőket tovább irányítjuk. E szervezetek tevékenységéhez szolgálatunk helyet biztosít.
19
Adósságkezelési tanácsadás A tanácsadás fő célja a hátralékkal rendelkező családok lakhatásának megtartása. A szolgáltatás keretein belül a lakáshasználattal összefüggő közmű- hátralékokkal foglalkozunk: áram, gáz, táv-hő, víz és csatorna, szemétszállítás díja, valamint a közös költség, lakbér és a lakástörlesztő részletek. Az adósságkezelési tanácsadás három szakaszból áll, az első lépcsőben a család hátralék állományának és jövedelmi viszonyainak feltérképezése folyik. A tanácsadó a klienssel közösen háztartási költségvetést készít, amelynek célja, hogy olyan törlesztő részletet számoljunk, amelyet a család biztosan ki tud gazdálkodni. A részletek fizetése érdekében megszorító intézkedésekre is javaslatot tehet a tanácsadó. Ha a jövedelmi viszonyok alapján nem tudna a hátralékos törlesztő részt fizetni, akkor a tanácsadó egyéb források bevonását javasolja. A következő szakaszban a közmű szolgáltatóval való szerződéskötés után a kliens már nem csak az aktuális számlát, hanem az adósság részleteit is fizeti. A szerződés létrejöttében nagy szerepe van a tanácsadónak, aki közvetít a szolgáltató és a kliens között, hogy a kikalkulált törlesztő rész mindenkinek megfeleljen. A szerződés megkötése után a hátralék rendezéséig a kliens minden hónapban bemutatja a befizetett feladóvényeket. Ha probléma merül fel segít a megoldásban. Az adósság kifizetése után a tanácsadó még 6 hónapig tartja a kapcsolatot a klienssel, aki az aktuális számlákat befizetés után bemutatja. Erre az után-követő szakaszra azért van szükség, hogy a háztartás ne váljon újra hátralékossá. A Családsegítő Szolgálat preventív jelleggel Háztartási Klubot működtet. Mediáció A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy két vagy több fél vitájában a felek kölcsönös beleegyezésével egy semleges harmadik fél, a mediátor ( közvetítő) jár el. Egy speciális „közbenjáró” tevékenységet olyan esetben célszerű alkalmazni, amikor a felek közti nyílt érdekellentétet, konfliktust a résztvevők önmagukban nem tudják konstruktívan vagy belátható időn belül megoldani. A mediátor moderálja a folyamatot: szorgalmazza a párbeszéd, a tárgyalásos egyeztetés létrejöttét, arra törekszik, hogy a felekben egymás kirekesztése helyett a megoldás igénye kerekedjen felül. a folyamatot aktívan strukturálja ( a probléma megfogalmazása, az egyezkedési folyamat lépésekre bontása, közös cél kialakítása, alternatív megoldások keresése) fokozza a felek kooperációs és empatikus képességeit, kommunikációs és probléma megalapozottabb döntéseket tudjanak hozni. megakadályozza a beszűkülés, a bizalmatlanság, a merev attitűdök kialakulását erősíti a tárgyalásokon elért megegyezések tartósságát, segíti a megállapodások betartását. Magányos klub Az intézményünkben működő magányos klubot családgondozó munkatárs vezeti, aki mindennapi munkája mellett eredményesen szervezi a programokat. A szolgáltatás preventív jellegű. Azokat az idős egyedül élő személyeket fogja össze, akik még viszonylag egészségesek, aktívak és igénylik a közösségi programokat. A létszám folyamatosan növekszik, a klub tagjainak átlag életkora 70 év körüli. A magányos klub keretében kirándulásokat, gyógyfürdőzést, teadélutánokat, bálokat ( Erzsébet, Katalin napi, farsangi, szüreti ) , karácsonyi ünnepséget szervezünk. Felvilágosító tájékoztató jellegű előadásokat tartunk( pl. egészséges életmód időskorban, gyászfeldolgozás, háztartási kiadás ésszerűsítése stb.).
20
Jelzőrendszer A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató intézmény jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak, magánszemélyek jelezhetik, ha segítségre szoruló személyről, családról szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján az intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális is mentálhigiénés problémákkal küzdő személyek és családok körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljairól és tartalmáról. Az intézmény jelzőrendszeri megbeszéléseket évente négy alkalommal tart, ahol a tagok illetve meghívott személyek vesznek részt. Aktív korú nem foglalkoztatottak nyilvántartási szabályai Aktív korú nem foglalkoztatott személynek nyújtott szolgáltatást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi. III. tv. 37/A.§ és a 37/C§. valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján végzünk. A helyi önkormányzat jegyzői határozata alapján a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, szolgálatunknál az aktív korú szociális segélyezett személy köteles megjelenni, magát nyilvántartásba vetetni. Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a jogerős határozatban foglalt határidő betartását elmulasztja, a szolgálatunk 8 napos határidővel írásban igazolási kérelem benyújtására szólítja fel. A felszólítást a megjelenés időpontja előtt legalább 5 nappal kézhez kell kapnia az érintett személynek. Az igazolási kérelem akkor fogadható el, ha a határidő betartásának elmulasztása önhibáján kívül történik, melyet hitelt érdemlően igazolni tud. Amennyiben a kérelemben foglaltakat elfogadjuk, az együttműködésre kötelezett személyt nyilvántartásba vesszük. Ellenkező esetben Siófok Város Jegyzőjét 5 napon belül írásban tájékoztatjuk. A családgondozó feladata nyilvántartási adatlap vezetése, nyilatkoztatni más alapszolgáltatás igénybevételéről és adatkezelésről az adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján. Esetnapló készítése, előzetes együttműködési megállapodás megkötése, tevékenységek rögzítése, melyen a találkozási időpontokat határozzuk meg, folyamatosan kapcsolatot tartunk, legalább 3 havonta személyes találkozásra kerül sor a nyilvántartottakkal. A helyzet-állapotfeltárás során dokumentáljuk a család vagyoni helyzetét, a kliens iskolai végzettségét, munkatapasztalatát, egészségügyi állapotát stb., melyet a gondozásba vételt követő második alkalommal, előre egyeztetett időpontban, családlátogatás keretében végzünk. E családlátogatásra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint egyéb esetekben. Szerződéskötésre, beilleszkedési terv készítésére, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül kerül sor. A szerződés 1 példányának a Jegyzőhöz történő megküldésével igazoljuk a kliens együttműködését szolgálatunkkal. A beilleszkedést segítő programban a személyes igényeknek, szükségleteknek megfelelően a klienssel közösen határozzuk meg az ügyfél kötelezettségeit pl.: különböző csoportfoglalkozásokon történő részvételt. A szerződéskötést követően legalább évente írásos értékelést készítünk a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról és az esetleges módosításokról, illetve szerződésszegés esetén a jegyzőt írásban tájékoztatjuk. 3.4. Az ellátás igénybevételének módja A családsegítés és a hozzátartozó szolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő illetve törvényes képviselője szóbeli kérelmére történik. 21
Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. A családsegítésre vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza (kivétel, ha a jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett nyilatkozattal lezárható). A szolgáltatást igénybe vevő és a Családsegítő Szolgálat kapcsolatfelvételének dokumentálása az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 7. számú melléklete szerinti forgalmi naplóban történik. Az egynél több találkozást igénylő segítségnyújtást az 1/2000. ( I.7.) SZCSM rendelet 7. sz. melléklete szerinti esetnaplóban kell dokumentálni. Ebben az esetben a segítségnyújtás szakmai tartalmát az ellátás igénybevételekor – az ellátást igénybe vevő aláírásával ellátva – írásban kell rögzíteni. E dokumentációkat az intézményvezető (illetve az általa megbízott szakmai vezető) rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi. A családsegítés a személyes gondoskodást végző és a szolgáltatást igénybe vevő személy együttes munkafolyamata, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre, feltéve, hogy a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján valósul meg. Segítő munkaformák különösen a szociális esetmunka, a szociális csoportmunka és a közösségi szociális munka. A szociális esetmunkára minden esetben esetfelelős van kijelölve. Az esetfelelős kíséri figyelemmel, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy problémája kezeléséhez igénybe vette-e az elérhető szolgáltatásokat, valamint - a szolgáltatást igénybe vevő beleegyezésével - együttműködik a más szociális és egyéb szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal és intézményekkel. A család tagjaira is kiterjedő segítő szolgáltatásban folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a kiskorú érdekei, speciális szükségletei, helyzete szükségessé teszik-e a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását is. A családsegítéshez az intézményen belül rendelkezésre áll olyan helyiség, amelyben a szolgáltatás igénybevételének ideje alatt csak a családgondozó, illetve a tanácsadó, valamint a segítséget igénylő személy, család vagy csoport tartózkodik, és folyamatosan biztosítottak a bizalmas beszélgetés körülményei. A személyes gondoskodást végző családgondozók számára biztosított a rendszeres esetmegbeszélés, továbbá munkájuk rendszeres szakmai felügyelete. A családsegítés körében nyújtott – jogszabályban előírt - alap tevékenységekért nem kell térítési díjat fizetni.
22
3.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás A Családsegítő Szolgálat nyitott, szolgáltatásait nyitvatartási időben – munkanapokon - az ellátottak körében meghatározott egyének, családok, csoportok vehetik igénybe. A kapcsolattartás módja közvetlen és személyes. Az igénybe vevő megkereshet bennünket személyesen, telefonon, levélben. A családgondozás része a családlátogatás, mely a támogató környezet feltárásával segíti az esetmunkát. A családgondozók részére az intézményvezető fényképpel ellátott munkáltatói igazolványt állít ki.
4. Gyemekjóléti szolgáltatás (Siófok,Siójut településeken) 4.1.A szolgáltatás célja, feladata A hatályos jogszabályoknak megfelelően a gyermekjóléti szolgáltatás a Családsegítő Szolgálat keretein belül biztosított. A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek egészséges fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. Ezt a szolgálat családgondozói személyes segítő kapcsolat keretében, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával valósítják meg. A gyermekjóléti szolgáltatás elsősorban a gyermekek védelmét, egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítését tartja legfontosabb feladatának, de nem hagyja figyelmen kívül az olyan társadalmi problémákat ( iskolázatlanság, munkanélküliség, alkoholizmus ), amelyek a családon keresztül hatnak a gyermekre. 4.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői A meghatározott településeken az ellátottak köre: 0-18 éves korosztály és családtagjaik A gyermekjóléti szolgáltatás igénybe vehető: önkéntesen más intézmények jelzését követően hatóság által kötelezett formában 4.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége A gyermekjóléti szolgáltatatás olyan gyermekeknek és családtagjaiknak nyújtott speciális személyes szociális ellátás, melynek célja, hogy elősegítse a gyermekek testi és lelki egészségének megőrzését, családban történő nevelkedését, valamint megelőzze a gyermek veszélyeztetettségét, segítséget nyújtson a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésében. Összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el.
23
Feladata: A családban történő nevelkedés elősegítésének érdekében: a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, közreműködés az óvodáztatási támogatás és a családi pótlék természetbeni történő folyósításával kapcsolatos teendők ellátásában családvezetési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy ezekhez való hozzájutás megszervezése, a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, szabadidős programok szervezése a gyermekek számára, családban jelentkező problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából, illetve ha a programok szervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, hivatalos ügyek intézésének segítése. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek és magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, kapcsolat kezdeményezése, szervezés és összehangolás más hasonló tevékenységet végző szervezetekkel, egyesületekkel, gyógyító-megelőző szolgáltatásokkal, oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseivel. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek és magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, kapcsolat kezdeményezése, szervezés és összehangolás más hasonló tevékenységet végző szervezetekkel, egyesületekkel, gyógyító-megelőző szolgálatokkal, oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseivel. családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, ill. a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, az utógondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, ill. a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. 24
A gyermekjóléti szolgáltatás keretein belül a családgondozók az alábbi feladatokat is ellátják: folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, pénteki napokon igény szerint kapcsolattartási ügyeletet működtet, (13.00-16.00 h ) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, szervezi a helyettes szülői szolgáltatást segíti a nevelés-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatának ellátását felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. A feladat ellátás módja: hosszabb ideig tartó segítő támogatás, családgondozás tanácsadás, ellátások közvetítése (szolgáltatással vagy szervezéssel), szabadidős programok szervezése észlelő- és jelzőrendszer működtetése védelembe vételi javaslat elkészítése javaslattétel más gyermekvédelmi gondoskodásra vérszerinti családgondozás utógondozás. Az ellátás során a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlap-rendszert használják a családgondozók, melynek segítségével biztosítják a különböző gyermekvédelmi intézmények, valamint a hatóságok között a kölcsönös tájékoztatást és az együttműködést, továbbá kijelölik az elvégzendő gondozási-nevelési feladatokat, illetve lehetővé teszi a gyermek sorsának alakítását és az ebben résztvevők ellenőrzését. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelménye kerül meghatározásra. A szolgáltatások elérhetősége: Siófok Siójut
8600 Siófok, Szépvölgyi u. 2. Munkanapokon- kedd kivételével-08:00-16:00 h között. 8652 Siójut, Kossuth L. u. 14. Ügyfélfogadás: kedd 08:00 – 16:00 h
4.4. Az ellátás igénybevételének módja A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele – ha törvény másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes 25
képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. A korlátozottan cselekvőképes személy és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában – a tényállás tisztázása mellett – a települési önkormányzat jegyzője dönt. Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, jogszabály az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által előírt kötelező feladatok és szolgáltatások térítésmentesek. Az intézmény legtöbb esetben az oktatási intézményektől (óvodák, iskolák) értesül a veszélyeztetett gyermekekről. Elsősorban a pedagógusok és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök jelzései alapján veszik fel a kapcsolatot a családokkal, de érkezhetnek jelzések a jelzőrendszer többi tagjától is (rendőrség, gyámhivatal, háziorvos, védőnő illetve más gyermekjóléti szolgálat). A jelzés után intézményünk családgondozója felveszi a kapcsolatot a családdal (személyesen, telefonon vagy levélben). Az alapellátásban történő családgondozás esetén a családgondozó szükség szerint, havonta 14 alkalommal keresi fel a családot. A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében kapcsolatot tart az oktatási intézménnyel, szükség esetén pszichológus segítségét is felajánlja a családnak. Tájékoztatást ad az igénybe vehető szociális ellátásokról, ügyintézésben, kérvények kitöltésében nyújt segítséget. Amennyiben a családgondozó úgy látja, hogy a veszélyeztetettség továbbra is fennáll, tehát alapellátás keretén belül nem szüntethető meg, akkor kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek védelembe vételét. Javaslattételében részletesen feltárja a veszélyeztetettség okait, javaslatot tesz a szükséges intézkedésre. A gyámhatóság védelembe vételi határozatában felszólítja a szülőt, hogy rendezze körülményeit, életvitelét a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Védelembe vételre kerülhet sor akkor is, ha a gyermek bűncselekményben vesz részt ( lopás, rablás, kábítószerrel való visszaélés ). Ilyen esetekben a gyámhatóság előírja a családgondozóval való együttműködést és különböző magatartási szabályokat állapít meg, amelyeket a gyermek és családtagja (családgondozóval együttműködve) köteles teljesíteni. A gyermek családból való kiemelése a családgondozó javaslatára abban az esetben történhet, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti.
26
Amennyiben a gyámhatóság kiemeli a gyermeket a családból, 30 napra ideiglenesen elhelyezi a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat gyermekotthonában. 30 nap múlva a felülvizsgálat során megvizsgálja, hogy a családból való kiemelés okai fennállnak-e még. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a további intézkedésre: mely lehet visszahelyezés a családba, alapellátás keretében történő családgondozással, illetve védelembe vétellel; valamint átmeneti nevelésbe vétel. Ez utóbbi esetben a javaslatban meg kell nevezni a gondozási helyet. Ezen javaslattétel, illetve egyéb vélemények (szakszolgálat, pszichológus) után hoz határozatot a gyámhatóság. Amennyiben úgy állapítják meg, hogy a veszélyeztetettség továbbra is fennáll, a gyermeket átmeneti nevelésbe veszik. A szülőket és a család többi tagját a családgondozó továbbra is rendszeresen látogatja, segítően közreműködik abban, hogy a szülők minél hamarabb rendezni tudják körülményeiket. Életvezetési tanácsokkal és pszichológus segítségével próbálják a helyes döntések irányába befolyásolni őket. A gyermekjóléti szolgálat a probléma rendezése érdekében emellett esetkonferenciát, szakmai megbeszélést, konzultációt, esetmegbeszélést tart, szükség szerint. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a családgondozók rendszeresen esetmegbeszélést tartanak. Az esetmegbeszélésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni. Az esetmegbeszélés történhet lehetőség szerint a családot és a családdal foglalkozó szakembereket is bevonva, esetkonferencia, egy adott család ügyében tartott megbeszélés a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés keretében. Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa. Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit szükség szerint kell meghívni, így különösen akkor, ha részvételük az egyes gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges. A Családsegítő Szolgálat a gyermekjóléti alapellátást érintő témában minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen - a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését - áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására A tanácskozásra meg kell hívni a települési önkormányzatok polgármesterét, illetve a képviselőtestület tagját (tagjait), vagy jegyzőit a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit a jelzőrendszer tagjainak képviselőit a gyámhatóság munkatársait a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét 27
a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét a megyei gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort Az ellátáshoz kapcsolódó nyilvántartások, dokumentációk: Forgalmi napló Egyéni azonosító nyilvántartó Esetjelző lap Nyilatkozat Adatlap a gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekről A” Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlap rendszer: „T”- Törzslap Esetfelvételi lap, Környezettanulmány További fontos információk Család-környezet, Környezettanulmány II. Betétlap Egészségügyi lap Családi/egyéni gondozási-nevelési terv védelembe vétel esetén Helyzetértékelés Családi kapcsolatok, családgondozás tervezése nevelésbe vétel esetén 4.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás A gyermekjóléti szolgáltatást nyitvatartási időben – munkanapokon - az ellátottak körében meghatározott egyének, családok, csoportok vehetik igénybe. A kapcsolattartás módja közvetlen és személyes. Az igénybe vevő megkereshet bennünket személyesen, telefonon, levélben. A gyermekjóléti szolgáltatás része a családlátogatás, mely a támogató környezet feltárásával segíti az esetmunkát. A családgondozók részére az intézményvezető fényképpel ellátott munkáltatói igazolványt állít ki. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételéről az érintettek a Gondozási Központ Családsegítő Szolgálatánál vagy a fenntartó önkormányzat Polgármesteri Hivatalában tájékozódhatnak. Az intézmény szükség esetén levélben tájékoztatja a régi ügyfeleket az időszerű eseményekről. Az intézményvezető, a vezető családgondozó naponta személyesen, illetve telefonon állnak az ellátottak rendelkezésére. A családgondozók személyesen tartják a kapcsolatot a kliensekkel.
5. Helyettes szülői szolgáltatás 5.1.A szolgáltatás célja, feladata Gyermekjóléti alapellátás keretében a gyermekek átmeneti gondozását biztosító ellátási forma. Helyettes szülőnél az a családjában élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.
28
A helyettes szülő saját háztartásában ellátja az átmeneti gondozásba vett gyermek nevelését, felügyeletét oly módon, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítse és személyisége lehető legteljesebb kibontakozását szolgálja. 5.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői Olyan gyermek: aki ideiglenesen szülői felügyelet nélkül maradt, akinek a lakhatása átmenetileg nem megoldott, akinek családjában való nevelkedése valamilyen okból átmenetileg nem biztosított, akinek gondozását nevelését szülei a közöttük kialakult konfliktus miatt átmenetileg nem biztosítják akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. 5.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége A gyermekek átmeneti gondozását a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével kell biztosítani, ha a szülő/törvényes képviselő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A helyettes szülő saját családjába, lakókörnyezetébe befogadja a gyermeket és helyettesíti a gyermek gondozásában akadályoztatott szülőt. Az átmeneti gondozás ideje alatt a vérszerinti szülő felügyeleti joga megmarad, a gyermek sorsának alakításában a vérszerinti szülő felelőssége továbbra is fennáll. A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását a működtető által készített egyéni gondozási – nevelési terv alapján saját háztartásában biztosítja. E tevékenységét a helyettes szülői tanácsadó szakmai segítségével, sajátos- külön jogszabályban meghatározott- helyettes szülői jogviszonyban végzi. Az alapellátás keretében a családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó, teljes körű ellátást (étkeztetést, ruházattal való ellátást, mentálhigiénés és egészségügyi ellátást, gondozást, nevelést, lakhatást) biztosító átmeneti gondozásban kell részesíteni. A Gondozási Központ segíti a helyettes szülőt feladatai ellátásában és ellenőrzi tevékenységét. A szolgáltatást az intézmény 1 fő helyettes szülővel kötött megállapodás útján biztosítja Siófok város területén. Az ellátható engedélyezett gyermeklétszám 4 fő. A szolgáltatás elérhetősége: Siófok
8600 Siófok, Szépvölgyi u. 2. Munkanapokon – kedd kivételével – 8-16 h között.
29
5.4. Az ellátás igénybevételének módja Az ellátás biztosítása a szülő kérelmére történik. A szolgáltatást a szülő/törvényes képviselő a helyettes szülő és az intézmény részéről kötött megállapodás alapján biztosítjuk. A szülő/törvényes képviselő az ellátásért jövedelme függvényében térítési díjat fizet. Siófok Város Önkormányzatának helyi szociális rendelete értelmében az intézményvezető a szülő szociális helyzetére tekintettel, írásbeli kérelem alapján a megállapított térítési díjat csökkentheti vagy elengedheti. A helyettes szülő a gyermek gondozásáért jogszabályban meghatározott mértékű díjazásban részesül. A helyettes szülő az átmeneti gondozás időtartama alatt a gyermek teljes körű ellátását a jogszabályban meghatározott módon biztosítja. Az ellátás megszűnik, ha a szerződésben meghatározott időtartam letelik vagy az elhelyezés megszüntetését a szülő kéri. A helyettes szülő szolgáltatás biztosításakor használt nyomtatványok: Megállapodás helyettes szülői jogviszony létesítésére Nyilatkozat Gyvt. 15 § (8) bekezdése Környezettanulmány helyettes szülőnek jelentkezőkről Egészségügyi nyilatkozat Tanúsítvány (szakképesítést igazoló) Kérelem átmeneti gondozás igénybevételére Helyettes szülő kijelölése Megállapodás helyettes szülői ellátásról Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Térítési díj csökkentése iránti kérelem Értesítés helyettes szülői ellátás igénybevételéről Nyilvántartás az ellátási napokról Zsebpénz nyilvántartás Térítési díj nyilvántartási törzslap Helyzetértékelési lap átmeneti gondozás esetén ÁTG-4 adatlap Egyéni gondozási- nevelési terv átmeneti gondozás esetén ÁTG-1. A helyettes szülő díjazása A helyettes szülőt ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a. A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százötven százaléka, ha a nevelt gyermek a Gyvt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, illetve pszichoaktív szerekkel küzd, száznegyven százaléka, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos vagy három éven aluli.
30
A helyettes szülőt a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, valamint a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb – gyermekenként, fiatal felnőttenként – az éves nevelési díj 25%-ánál. A külön ellátmányt elsősorban pénzben kell biztosítani, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítani. A helyettes szülő a fent meghatározott juttatásokat kizárólag a gyermek, fiatal felnőtt megfelelő ellátására fordíthatja.
5.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás A helyettes szülő által nyújtott szolgáltatást az ellátottak körében meghatározott gyermekek vehetik igénybe. A kapcsolattartás módja közvetlen és személyes. A kérelmező megkereshet bennünket személyesen, telefonon, levélben. Az átmeneti gondozás lehetőségéről a kérelmező az alábbi fórumok segítségével kaphat tájékoztatást: személyesen a szolgáltatást nyújtónál, a siófoki Polgármesteri Hivatal honlapján, jelzőrendszeri tagok információátadása révén. A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a Gondozási Központ Családsegítő Szolgálatával, a települési önkormányzat jegyzőjével, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhivatallal.
6. Idősek Nappali Ellátása (Idősek Klubja) 6.1. A szolgáltatás célja, feladata Az Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak, illetve 18. életévét betöltött, egészségi állapota miatt támogatásra szoruló személy napközbeni ellátására, gondozására szolgál. A Gondozási Központ keretén belül működő klub lehetőséget nyújt a napközbeni tartózkodásra, 3x-i étkezésre, a társas kapcsolatok ápolására valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A szolgáltatás megszervezésével célunk, hogy a még otthonukban élő, önmaguk ellátására részben képes időskorúak részére segítséget, napközbeni elfoglaltságot biztosítsunk. 6.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői Biztosítható az ellátás, ha a kérelmező: siófoki állandó lakcímmel rendelkezik
31
18. életévét betöltötte önmaga ellátására részben képes közösségi életvitelre alkalmas. 6.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége Az Idősek Klubja személyes gondoskodást biztosító alapszolgáltatás. Az ellátás lényege, hogy a még jó egészségi állapotban lévő, de segítségre szoruló idősek igényeiknek megfelelő támogatásban részesüljenek testi-lelki és társadalmi síkon egyaránt, melynek következtében könnyebben élik önálló életüket. Az idősek klubjában nyújtott segítség egészségi állapottól függően lehet: szociális pszichés vagy mindkettő. A szociális segítség lehet: igény szerint, étkezés biztosítása tisztálkodás lehetőségének nyújtása téli hónapokban meleg helyiség biztosítása szabadidős programok szervezése, hivatalos ügyek intézésének segítése, életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése A pszichés gondozás irányul: a lelki magányosság megszűntetésére a hitélet gyakorlásának megteremtése az izoláció elkerülésére az emberi kapcsolatok megtartására és továbbépítésére elfoglaltság és szórakoztatás nyújtására. Az egészségügyi ellátás körében felvilágosító előadásokat szervezünk az igénybevevőket leginkább érdeklő témákból. A szabadidős programok szervezésével az intézmény az ellátást igénybevevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. A foglalkoztató programokat úgy állítjuk össze, hogy azok feleljenek meg a speciális igényeknek. Célunk az, hogy a klub látogatói lehetőség szerint bekapcsolódjanak az intézmény mindennapi életét segítő tevékenységekbe. Ezáltal a gondozottak fontosnak tartják magukat, ami csökkenti, vagy megszűnteti a kiszolgáltatottság, az eltartottság önérzetet sértő érzését. Várható eredmények: Ezzel az alapszolgáltatási formával is késleltethető az intézményi elhelyezés. A hozzátartozók, a család tehermentesítése mellett, az igénybevevő megkapja a szükségleteinek megfelelő szakszerű gondoskodást. Az ellátás helye Siófok, Korányi S. u. 1/a. Az engedélyezett férőhelyek száma 30 fő. A jelentkező igényeket az intézmény azonnal ki tudja elégíteni. Az ellátás folyamatosan, a hét minden napján hozzáférhető, 07 h-19 h között. 6.4. Az ellátás igénybevételének módja 32
A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki előzetes szóbeli értesítés után a jogosultság fennállása esetén biztosítja az ellátást. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. r. 1. sz. melléklet I. .rész szerinti orvosi igazolást valamint az egyéb, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát, demens személyek nappali ellátása esetén a demencia kórképet megállapító – jogszabályban meghatározott szerv által kiállított – szakvéleményt. Ezen kívül a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. r. 1.sz. melléklet II.rész szerinti jövedelemnyilatkozatot is csatolni kell. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Az idősek klubjában történő ellátásra vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. Az ellátás megkezdése előtt az intézményvezető írásbeli megállapodást köt az ellátottal. A benyújtott jövedelemnyilatkozat alapján lefolytatja a jövedelemvizsgálatot és a megállapított személyi térítési díj összegéről írásban értesíti az ellátottat. Amennyiben az ellátott illetve hozzátartozója az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését önként, írásban vállalja, nem történik jövedelemvizsgálat. Az Idősek Klubjában ellátott személy részére egyéni gondozási terv készül. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az igénybevevő kizárólag tanácsadásban részesül, vagy klub-foglalkozásban vesz részt. A gondozási terv tartalma három havonta, illetve jelentős állapotváltozás esetén felülvizsgálatra kerül. Az egyéni gondozási terv tartalmazza: az ellátott fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás illetve egészségmegőrzés érdekében szükséges és javasolt feladatokat, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv tartalmazza: az egészségi állapot leírását, az ápolási tevékenység részletes tartalmát, az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, az ápolás várható időtartamát,
33
szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését ( ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.). A gondozási és ápolási tervek elkészítésénél, módosításánál illetve a meghatározott feladatok elvégzésénél az ellátottak háziorvosaival folyamatos együttműködés szükséges. Az Idősek Klubját látogató ellátottak számáról, és a részükre biztosított szolgáltatásokról az intézmény az 1/2000.(I.7.) SzCsM. rendelet 10. sz. melléklete szerinti látogatási és eseménynaplót vezet. A gondozási napok havonta és évente összesítésre kerülnek. Ez a nyilvántartás képezi alapját az állami normatíva felhasználásának, elszámolásának. A szolgáltatás igénybevételének dokumentálása az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 4.sz. melléklete szerinti étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplóban történik. 6.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás A nappali ellátás iránti kérelem beadása – munkanapokon 8-15 óra között - a Gondozási Központ irodájában (Siófok, Korányi S. u. 1/a) személyesen történik, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője által. A kérelmekről az intézményvezető dönt, és erről írásban értesíti az igénylőt. Az ellátásról az intézményvezető, távollétében pedig az intézményvezető helyettes ad felvilágosítást. Telefon: 84-311-013 84-310-746
7. Nappali Melegedő 7.1. Az ellátás célja, feladata A Nappali Melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. A nappali ellátás keretein belül lehetőséget biztosít a közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására valamint az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. A szolgáltatás célja a fizikai állapot szinten tartása, javítása és ezzel a munkavállalás esélyének növelése. 7.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői Siófokon hajléktalanná vált és a városban életvitelszerűen tartózkodó személyek, továbbá azok a siófoki lakosok, akiknek otthonában a mosatás, tisztálkodás nem biztosított, az utcán élő hajléktalan személyek. 7.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre rendszeressége A Nappali Melegedő személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás. Az intézmény az ellátást igénybevevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak 34
megfelelő napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatásokat szervez. Elsősorban a hajléktalan személyek részére a nappali tartózkodás biztosítása mellett, az alapvető higiénés szükségletek kielégítésén túl mentálhigiénés gondozást is végez. Szolgáltatások köre: tisztálkodási lehetőség mosatás pihenés lehetősége étkezési lehetőség ruhapótlás egészségügyi alapellátáshoz való hozzájutás megszervezése szociális ügyintézés tanácsadás mentálhigiénés gondozás munkavégzés lehetőségének szervezése szabadidős programok, rendezvények szervezése postacím adás csomagmegőrzés. Várható eredmények: Az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges háttér biztosításával elérhető, hogy az ellátott megtegye az első lépéseket az ellátórendszerből való kikerüléshez, a normális életvitel kialakításához. Az ellátás helye: Siófok, Bajcsy- Zs. u. 224. A nappali melegedő szolgáltatásai heti rendszerességgel, hétfőtől péntekig 8 – 16 óra között vehetők igénybe. 7.4 Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatások igénybevétele önkéntes, illetve a törvényes képviselő szóbeli kérelmére történik. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. A kérelem benyújtásával egyidejűleg az igénylő szóbeli tájékoztatást kap az igénybevétel feltételeiről, valamint az ellátás biztosításáról. Az igénybevétel nem tehető függővé olyan információktól, mely az ellátott korábbi életvitelével, előéletével kapcsolatos. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Az ellátásra vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. Az ellátásban részesülők, illetve a nyújtott szolgáltatások dokumentálása az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 11. sz. melléklete szerinti látogatási és eseménynaplóban történik. A nappali melegedő szolgáltatásai térítésmentesek.
35
7.5. A szolgáltató és az ellátott közötti kapcsolattartás A kapcsolattartás módja közvetlen és személyes. Az igénylő személyesen keresi fel az intézményt. 8600 Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224. Telefon: 84-311-013
8. Hajléktalanok ellátása Éjjeli Menedékhelyen 8.1. A szolgáltatás célja, feladatai Az intézmény fő feladata a szociális helyzetük miatt segítségre szoruló személyek ellátása. Az Éjjeli Menedékhely az önellátásra képes és a közösségi együttélés szabályainak betartására hajlandó hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tévő szolgáltatás. Célja az életveszély ( fagyás, kihűlés, éhhalál ) kialakulásának megelőzése. 8.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői elsősorban Siófokon hajléktalanná vált, és a városban életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek, krízishelyzetbe került és otthontalanná vált 18. életévüket betöltött személyek. 8.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre rendszeressége Az Éjjeli Menedékhely személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátási forma, mely átmeneti elhelyezést biztosít hajléktalan nők és férfiak részére. Az Éjjeli Menedékhely lehetőséget ad az éjszakai pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegítésére, elfogyasztására, a beteg elkülönítésére, a közösségi együttlétre. Az intézmény működési engedélyében 24 állandó és 8 időszakos férőhely engedélyezett. A lakószobák 4 – 5 ágyasak, berendezési tárgyai könnyen tisztíthatók illetve fertőtleníthetők. Az ellátottak részére nemenként két zuhanyzó és illemhely áll rendelkezésre. A fűtés, világítás és a melegvízzel való ellátás folyamatosan biztosított. Szolgáltatások köre: éjszakai pihenés tisztálkodás lehetősége étkezési lehetőség orvosi ellátáshoz való hozzájutás megszervezése. Ezen túlmenően az Éjjeli Menedékhely biztosítja az ellátást igénybevevő ágyneműjét, a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, a személyes használati tárgyak biztonságos megőrzését és az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. Napi 4 órában, szociális munka körében szociális információt, tanácsadást és mentálhigiénés gondozást végzünk.
36
Az ellátás helye: Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224. Nyitva tartás: az év hat hónapjában, november 1 – április 30. közötti időszakban, naponta 16 – 08 óra között. 8.4 Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatások igénybevétele önkéntes, szóbeli kérelmére történik. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. A kérelem benyújtásával egyidejűleg az igénylő szóbeli tájékoztatást kap az igénybevétel feltételeiről, valamint az ellátás biztosításáról. A szolgáltatás biztosítása nem tehető függővé olyan információktól, mely az ellátott korábbi életvitelével, előéletével kapcsolatosak. Az éjjeli menedékhely szolgáltatásai térítésmentesen vehetők igénybe. Az elhelyezésre vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. Az igénybevétel dokumentálása a forgalmi füzetben és az eseménynaplóban, valamint a 29/1993.(II.17.) Korm.r. 4.sz. melléklete szerinti nyomtatványon történik. 8.5. A szolgáltató és az ellátott közötti kapcsolattartás A kapcsolattartás közvetlen és személyes. Az igénybevevő személyesen keresi fel az intézményt 8600 Siófok, Bajcsy-Zs. u.224. Telefon: 310-103 A férőhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik.
9. Idősek Otthona 9.1. A szolgáltatás célja, feladata A bentlakásos intézményi elhelyezés az idős ember számára régi, önálló életvitelének teljes megváltozását jelenti. Éppen ezért nem mindegy, hogy az intézmény belső kialakítása, házirendje, az itt dolgozók szakmai felkészültsége mennyire igazodik az idős emberek igényeihez. Az ellátás célja, megteremteni annak lehetőségét, hogy a végleges otthont jelentő intézményben az idős emberek békében, környezetükkel megelégedve, ahhoz jól alkalmazkodva éljenek. 9.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői a nyugdíjkorhatárt vagy 18. életévét betöltött és betegsége miatt önmaga ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek, akik a közösségi életvitelre alkalmasak, rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek és az intézményvezető napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletet állapított meg részükre.
37
A szolgáltatást igényelhetik a kérelem benyújtásakor nem siófoki állandó lakcímmel rendelkezők is. 9.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre rendszeressége Az Idősek Otthona tartós bentlakást, ápolást-gondozást biztosító szakosított ellátási forma, mely teljes körű ellátást nyújt az idős emberek számára. Az otthon tartós illetve átmeneti jelleggel folyamatos ellátást és éjszakai bent tartózkodást biztosít az időskorúaknak, illetve 18. életévüket betöltött beteg személyeknek, akik önmaguk ellátásáról nem vagy csak folyamatos segítséggel képesek gondoskodni. A Gondozási Központ épületeiben 82 férőhely biztosított. Az elhelyezés kétágyas szobákban történik. Az étkezésre és a közös együttlétre az intézmény ebédlőjében és társalgóiban nyílik lehetőség. A bentlakásos részlegben folyó gondozási tevékenység alatt a lakók részére nyújtott fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell érteni, melynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban részesül. Az ápolási tevékenység az intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő, a Gondozási Központ keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet jelenti. A gondozási tevékenységében jelentős szerep jut a lelki gondozásnak. Ennek a szolgáltatási formának elsőrendű feladata az intézményben élő embereknél olyan személyiség-szerkezet fenntartása, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy belső lelki harmóniájukat megőrizve, környezetüket elfogadva éljenek az otthonban. A teljes körű ellátás magában foglalja: 24 órás folyamatos ellátást, az igénybevevő szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódot, az egészségi állapot megőrzését, helyre állítását segítő ápolást-gondozást, a mentálhigiénés ellátást, az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelő foglalkoztatás lehetőségét, lakhatást ( férőhely, víz, villany, fűtés szolgáltatás, telefon csatlakozás) napi 3x-i étkezést, melyből legalább egy meleg étel (orvosi javaslat alapján egészségi állapotnak megfelelő diétás, illetve pépes étrendet) textíliával való ellátást ( csak abban az esetben, ha az igénylő nem rendelkezik ezekkel ), tisztálkodási szerek biztosítását (amennyiben az igénybevevőnek nincs lehetősége ezek megvásárlására illetve beszerzésére) mosatást, a szobák takarítását, a közösségi helyiségek használatának lehetőségét. Az egészségügyi ellátás keretében az intézmény biztosítja: Az egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítást, tanácsadást és az orvosi ellátás megszervezését. Szükség szerinti alapápolást - az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996.(VII.26) NM rendeletben meghatározottak kivételével - , ennek körében különösen: a személyi higiéné biztosítását, 38
gyógyszerezést, az étkeztetésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtást, szakorvosi illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutást, kórházi kezeléshez való hozzájutást, az 1/2000.(I.7.) SzCsM. rendeletben meghatározott gyógyszerellátást, és gyógyászati segédeszközöket. Az ellátásban részesülő személy részére, az orvos által előírt gyógyszer felhasználását az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 9. sz. melléklete szerinti nyilvántartó lapon kell rögzíteni. A bentlakásos intézményben műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról, a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót (átadó füzetet) kell vezetni. Társas kapcsolatok kiépítése Az ellátottak és az alkalmazottak közötti jó kapcsolat feltétele az, hogy az ellátottak bizalommal legyenek az ápoló-gondozó személyzet iránt. A szakdolgozó minden esetben komoly, kiegyensúlyozott, türelmes, kedves és nem bizalmaskodó. Az ellátott meghallgatására mindig módot kell találnia, panaszát komolyan kell venni, ha szükséges, megfelelően kell intézkedni. A bizalom megnyerésének egyik döntő tényezője a titoktartás, mely a szakmai etikai kódex fontos eleme. Az otthon dolgozóin keresztül nem kerülhet nyilvánosságra az intézményben történt esemény még akkor sem, ha annak tartalma a törvény szerint nem is tartozik a titoktartási kötelezettség alá. Az otthonban élők közötti társas kapcsolatok sajátosan alakulnak. Az ellátottak körében igen gyakori az izoláció (elkülönülés), mely az idős ember alkalmazkodó képességének és aktivitásának csökkenése miatt alakul ki. A szakemberek ezért segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátottak között baráti kapcsolatok jöjjenek létre, és ne forduljanak elő értelmetlen viták, beilleszkedési zavarok. Nagyon fontos, hogy az ellátottak a lakóhelyükhöz közel fekvő otthonba kerüljenek. A beilleszkedést megkönnyíti a régi ismerősökkel való találkozás. A beköltöző személy fogadását körültekintően készítjük elő. Figyelembe vesszük az idős ember csökkent alkalmazkodási képességét, szorongását és a környezetváltozás terheit. Az új ellátásban részesülő személyre barátságos fogadtatás vár az otthon dolgozóitól és a lakótársaktól. Az ellátott leendő lakótársait felkészítjük az érkezésére, illetve a személyzet pontos tájékoztatást kap az előgondozás során tapasztaltakról. A mentálhigiénés munkatárs és a vezető gondozó az új ellátottat bevezetik az otthon életébe, segítik az új környezettel való megismerkedést. A beszélgetések során a szakemberek képet kapnak az ellátott előéletéről, testi és lelki állapotáról. Kapcsolat a családdal Az intézményen belüli családias légkör kialakítását segíti elő, ha az ellátottak megtartják, illetve felelevenítik kapcsolataikat a régi környezetükkel, gyermekeikkel, rokonaikkal, barátaikkal. A gondozók figyelemmel kísérik, hogy a rájuk bízott emberek kapnak-e levelet vagy érkeznek-e hozzájuk látogatók. Ha ez ritkul, vagy elmarad, a szakemberek elősegítik a családi kapcsolatok visszaállítását, ápolását, fenntartását. Amennyiben az ellátottak egészségi állapota lehetővé teszi, segítséget nyújtunk ahhoz, hogy távollétüket a családjuk körében töltsék. Törekszünk arra, hogy a távollét időpontja lehetőleg
39
a nagyobb családi ünnepek idejére essen. Kapcsolat a társadalommal Az otthon ellátottai jelentősen elszigetelődnek a társadalomtól. A mentálhigiénés csoport tagjai tudatosan szerveznek olyan programokat, melyeken iskolák, óvodák adnak műsort. Kirándulásokat, bevásárlásokat és az idős ellátottakat érdeklő előadásokat szerveznek. Mentális gondozás A mentálhigiénés szakembereink munkájuk során segítenek az ellátottaknak a függőség, a szorongás érzésének és a betegségtudat kóros élményének leküzdésében, az izoláció felismerésében és kialakulásának megakadályozásában. A függőség érzését fokozza az ellátott testi és lelki állapotából adódó szorongása. Leküzdésében segítséget adhat az „irányított” beszélgetés, melyet a feladathoz megfelelő képzettséggel rendelkező mentálhigiénés munkatárs kezdeményez. A beszélgetés irányítását a szakember tartja kézben, célja, hogy megismerve az ellátott gondolkodásmódját, egyenrangú partnerként kezelve, intellektusára hatva közli vele az otthon életének változásait, problémáit. Így ki lehet alakítani benne azt az érzést, hogy az otthon életét és ezen belül saját sorsát tulajdonképpen ő is irányítja. A szorongás az egyén és környezete számára is kínos, törekszünk ennek megelőzésére, és ha már kialakult, olyan módszert igyekszünk találni, amely ezt az állapotot feloldja. A helyes foglalkoztatás (pl. művészeti terápiák), az ügyes-bajos dolgok meghallgatása, a jogos kívánságok teljesítése segíthet a szorongás leküzdésében. Az öregségtudat kialakulását elősegíti a testi visszafejlődés, az elváltozások érzékelése, az érzékszervek működésének csökkenése, a mozgás korlátozottsága, a szellemi frissesség elvesztése. Az intézmény lakóinak izolációját biológiai és szociális tényezők együttesen okozzák. A biológiai tényezők közül a legjelentősebb az alkalmazkodási képesség csökkenése, az érzékszervek elváltozása, a mozgáskorlátozottság és a pszichés beszűkülés. A szociális tényezők közül szerepet játszik a családi élet és a baráti kör hiánya, a beköltözést megelőző magányosság, az otthonon belüli összhang hiánya. A mentálhigiénés csoportunk tagjai elsősorban úgy tudnak segíteni, hogy megismerik az ellátott személyiségét, bizalmat és jó kapcsolatot alakítanak ki vele. Kisebb csoportok kialakítását segítik elő, ezen belül kézműves, illetve csoport foglalkozásokon, valamint szórakoztató programok keretében, sikerélményt nyújtó elfoglaltságot biztosítanak. A környezet ártalmainak megelőzése Ez a tevékenység már az előgondozás első szakaszában megkezdődik. Az intézménybe jelentkező személy otthonában tájékozódunk fizikális, egészségügyi és pszichés állapotáról, szociális hátteréről. Ez segít az intézményen belüli elhelyezésben, a beilleszkedésben, a gondozásban, a megismerésben és a megértésben. Már ebben a szakaszban felvesszük a kapcsolatot a hozzátartozókkal, sok esetben a szomszéddal, az orvossal, az alapellátást biztosító intézményekkel. Az ellátásra várakozót felkészítjük a változásra. Az idős emberek jellemző pszichés vonása, hogy fokozottan fél az ismeretlentől. A félelem, a függőség, valamint a szorongás leküzdésének érdekében minden lényeges és kevésbé lényeges eseményről, kellemes vagy kellemetlen változásról előre tájékoztatjuk az otthon ellátottait. A várható változások ismeretében időt kapnak a fokozatos alkalmazkodáshoz és egyéni beszélgetések, csoportfoglalkozások keretében lehetőséget adunk félelmeik, 40
szorongásuk leküzdésére. Az egy szobában élők hangulatának alakulását, változásait a szakembereink rendszeres és előre tervezett látogatások alkalmával állandóan figyelemmel kísérik. A lakók az intézményben önállóan rendelkeznek szabadidejükkel, de az intézmény kulturális és foglalkoztató programjain is részt vehetnek. Az intézmény lehetőséget nyújt a hitélet gyakorlására is A felsorolt ellátásokon kívüli egyéb szolgáltatások ( fodrász, pedikűr, közös rendezvények) térítés ellenében vehetők igénybe. Az ellátás helye: Az Idősek Otthona az intézmény székhelyén ( Siófok, Korányi S. u. 1/a), illetve a közvetlen szomszédságában lévő Siófok Korányi S. u. 1/b szám alatti épületben kapott helyet. 9.4. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. Az intézmény vezetője, ha az ellátást igénybe vevő gondnokság alá helyezése szükséges, intézkedést kezdeményez a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki az igénybevétel feltételeiről szóbeli tájékoztatást ad, és a jogosultság fennállása esetén szóbeli értesítést követően biztosítja az ellátást. A bentlakásos intézményi elhelyezésre vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. r. 1. sz. melléklet I. .rész szerinti orvosi igazolást valamint az egyéb, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát, demens személyek esetén a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatát megállapító – jogszabályban meghatározott szerv által kiállított – szakvéleményt. A kérelemhez a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. r. 1.sz. melléklet II.rész szerinti jövedelemnyilatkozatot és a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. r. 1.sz. melléklet III.rész szerinti vagyonnyilatkozatot is csatolni kell. Intézményi elhelyezés előtt az intézményvezető vagy az általa megbízott személy előgondozást végez, melynek során tájékozódik az ellátást kérelmező életkörülményeiről, egészségügyi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Az előgondozás időpontját szóban egyeztetjük az igénylővel. Az előgondozás célja: az igénylő helyzetének megismerése azért, hogy állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása. 41
teljeskörű tájékoztatás az igénylő, illetve törvényes képviselője részére az intézmény által nyújtott szolgáltatásokról, az igénylő és az intézmény között kötendő megállapodás tartalmáról, a várható térítési díj mértékéről. annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségügyi állapota valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, a megállapodás tervezet átadása az igénylő részére, tájékoztatás a házirend tartalmáról, a gondozási szükséglet vizsgálatának elvégzése, a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybevevő részére a fogadó intézményben az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Az előgondozást végző személy észrevételeit a 9/1999.(XI.24) SzCsM. rendelet 2.sz. melléklete szerinti előgondozási adatlapon rögzíti. A gondozási szükséglet vizsgálata a 36/2007.(XII.22.)SZMM rendelet 3.sz. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik. A vizsgálat eredményéről az intézményvezető a 36/2007.(XII.22.) SZMM rendelet 4.sz. melléklete szerinti igazolást állítja ki, melynek felülvizsgálatát az intézmény fenntartójánál, Siófok Város Önkormányzatánál lehet kérelmezni. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet megállapító igazolás alapján nyújtható. Ha az igénylő gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és egyéb körülmények sem indokolják az idősotthoni elhelyezést, az intézményvezető tájékoztatást nyújt a kérelmezőnek a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. A nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel együtt igénybe veheti az idősotthoni ellátást - az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója akkor is, ha nincs meg a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglete. Az igénylő az elhelyezés igénybevételének lehetőségéről szóban és írásban is értesül. Az értesítés tartalmazza : a férőhely elfoglalásának kezdő időpontját az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőket Az intézményi ellátás igénybevételét megelőzően az intézményvezető és az ellátást igénybevevő írásbeli megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: az ellátás igénybevételének kezdő időpontját, határozott idejű elhelyezés esetén záró időpontját az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését) az intézmény által nyújtott szolgáltatások tartalmát A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat a megállapodás módosításának szabályait az intézményi jogviszony megszűnésének módjait a panasztétel lehetőségét és annak kivizsgálási módját. Az intézményvezető a benyújtott jövedelem- és vagyonnyilatkozat alapján lefolytatja a jövedelem- és vagyonvizsgálatot, és a megállapított személyi térítési díj összegéről – a megállapodás megkötésekor - írásban értesíti az ellátottat. Amennyiben az ellátott illetve hozzátartozója az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését önként, írásban vállalja, nem történik jövedelem és 42
vagyonvizsgálat. Ebben az esetben a jövedelem-és vagyonnyilatkozat kitöltésére sincs szükség. Az idősotthoni elhelyezés esetén az ellátott személy részére egyéni gondozási terv készül. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Az egyéni gondozási terv tartalmazza: az ellátott fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás illetve egészségmegőrzés érdekében szükséges és javasolt feladatokat, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. A gondozási tervet évente, jelentős állapotromlás esetén szükség szerint értékelni illetve módosítani kell. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv tartalmazza: az egészségi állapot leírását, az ápolási tevékenység részletes tartalmát, az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, az ápolás várható időtartamát, szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését ( ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.). A gondozási és ápolási tervek elkészítésénél, módosításánál illetve a meghatározott feladatok elvégzésénél az intézmény orvosával, illetve az ellátottak háziorvosaival folyamatos együttműködés szükséges. Az intézményi jogviszony megszűnik: az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a házirendet súlyosan megsérti, intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
43
Ha az intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól, vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti. Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható, a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdekképviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja. Az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges. Az egészségügyi állapotváltozás miatt szükséges áthelyezések esetében a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti. 9.5. A szolgáltató és az ellátott közötti kapcsolattartás Az Idősek Otthonában történő elhelyezésről szóló tájékoztatást személyesen az intézmény székhelyén (Siófok, Korányi S. u. 1/a), telefonon, illetve Siófok Város Önkormányzatának honlapjáról kaphatják meg az érdeklődők. Az elhelyezés feltételeiről az intézményvezető, távollétében pedig az intézményvezető helyettes ad felvilágosítást munkanapokon 8-15 óra között. Telefon: 84-311-013 84-310-746 Siófok Város Önkormányzatának weboldala: www.siofok.hu
10. Emelt szintű ellátást biztosító idősek otthona 10.1. A szolgáltatás célja, feladatai Ezt az ellátási formát nem csak siófoki állandó lakcímmel rendelkező idősek vehetik igénybe. Az ellátás célja, hogy a vagyonnal rendelkező, de valamilyen okból egyedül maradt, segítségre szoruló emberek is megfelelő szintű ápoláshoz, gondozáshoz juthassanak. 10.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői a nyugdíjkorhatárt vagy 18. életévét betöltött és betegsége miatt önmaga ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek, akik a közösségi életvitelre alkalmasak, rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek és az intézményvezető napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletet állapított meg részükre. az egyszeri belépési díjat megfizeti. A szolgáltatást igényelhetik a kérelem benyújtásakor siófoki állandó lakcímmel nem rendelkezők is.
44
10.3 A feladatellátás szakmai tartalma, módja , a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége Az Emelt Szintű Idősek Otthona tartós bentlakásos szakosított ellátási forma, mely teljes körű ellátást nyújt az igénybevevők számára. Az engedélyezett férőhelyek száma 17 fő. Az intézményben összkomfortos garzonok állnak azok rendelkezésére, akik a nyugdíjkorhatárt betöltötték, önmagukról saját otthonukban gondoskodni nem tudnak, rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, az egyszeri belépési díjat és a havi térítési díjat megfizetik. Az elhelyezés határozatlan időre szól, az egyszeri belépési díj megfizetése után az igénylők örökös használati jogot nyernek a lakrészekre, melyeket haláluk után az önkormányzat újra értékesít. A garzonok mindegyikéhez külön vizesblokk és főzősarok tartozik. A lakók kényelmét ezen kívül közös társalgó és jól felszerelt konyha szolgálja. A bentlakásos részlegben folyó gondozási tevékenység alatt a lakók részére nyújtott fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell érteni, melynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban részesül. Az ápolási tevékenység az intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő, a Gondozási Központ keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet jelenti. A gondozási tevékenységében jelentős szerep jut a lelki gondozásnak. Ennek a szolgáltatási formának elsőrendű feladata az intézményben élő embereknél olyan személyiség-szerkezet fenntartása, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy belső lelki harmóniájukat megőrizve, környezetüket elfogadva éljenek az otthonban. A teljes körű ellátás magában foglalja: 24 órás folyamatos ellátást, az igénybevevő szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódot, az egészségi állapot megőrzését, helyreállítását segítő ápolást-gondozást, a mentálhigiénés ellátást, az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelő foglalkoztatás lehetőségét, lakhatást ( a garzonok kizárólagos használatát, víz, villany, fűtés szolgáltatást, telefon csatlakozást, saját rádió és TV, illetve hűtőszekrény használatát), napi 3x-i étkezést, melyből legalább egy meleg étel (orvosi javaslat alapján egészségi állapotnak megfelelő diétás, illetve pépes étrendet) textíliával való ellátást ( csak abban az esetben, ha az igénylő nem rendelkezik ezekkel ), tisztálkodási szerek biztosítását (amennyiben az igénybevevőnek nincs lehetősége ezek megvásárlására illetve beszerzésére) mosatást, a garzonok takarítását, a közösségi helyiségek használatának lehetőségét. Az egészségügyi ellátás keretében az intézmény biztosítja: Az egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítást, tanácsadást és az orvosi ellátás megszervezését. Szükség szerinti alapápolást - az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996.(VII.26) NM rendeletben meghatározottak kivételével - , ennek körében különösen: a személyi higiéné biztosítását, 45
gyógyszerezést, az étkeztetésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtást, szakorvosi illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutást, kórházi kezeléshez való hozzájutást, az 1/2000.(I.7.) SzCsM. rendeletben meghatározott gyógyszerellátást, és gyógyászati segédeszközöket. Az ellátásban részesülő személy részére, az orvos által előírt gyógyszer felhasználását az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 9. sz. melléklete szerinti nyilvántartó lapon kell rögzíteni. A bentlakásos intézményben műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról, a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót (átadó füzetet) kell vezetni. Társas kapcsolatok kiépítése Az ellátottak és az alkalmazottak közötti jó kapcsolat feltétele az, hogy az ellátottak bizalommal legyenek a gondozó személyzet iránt. A szakdolgozó minden esetben komoly, kiegyensúlyozott, türelmes, kedves és nem bizalmaskodó. Az ellátott meghallgatására mindig módot kell találnia, panaszát komolyan kell venni, ha szükséges, megfelelően kell intézkedni. A bizalom megnyerésének egyik döntő tényezője a titoktartás, mely a szakmai etikai kódex fontos eleme. Az otthon dolgozóin keresztül nem kerülhet nyilvánosságra az intézményben történt esemény még akkor sem, ha annak tartalma a törvény szerint nem is tartozik a titoktartási kötelezettség alá. Az otthonban élők közötti társas kapcsolatok sajátosan alakulnak. Az ellátottak körében igen gyakori az izoláció (elkülönülés), mely az idős ember alkalmazkodó képességének és aktivitásának csökkenése miatt alakul ki. A szakemberek ezért segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátottak között baráti kapcsolatok jöjjenek létre, és ne forduljanak elő értelmetlen viták, beilleszkedési zavarok. Nagyon fontos, hogy az ellátottak a lakóhelyükhöz közel fekvő otthonba kerüljenek. A beilleszkedést megkönnyíti a régi ismerősökkel való találkozás. A beköltöző személy fogadását körültekintően készítjük elő. Figyelembe vesszük az idős ember csökkent alkalmazkodási képességét, szorongását és a környezetváltozás terheit. Az új ellátásban részesülő személyre barátságos fogadtatás vár az otthon dolgozóitól és lakótársaktól. Az ellátott leendő lakótársait felkészítjük az érkezésére, illetve a személyzet pontos tájékoztatást kap az előgondozás során tapasztaltakról. A mentálhigiénés munkatárs és a vezető gondozó az új ellátottat bevezetik az otthon életébe, segítik az új környezettel való megismerkedést. A beszélgetések során a szakemberek képet kapnak az ellátott előéletéről, testi és lelki állapotáról. Kapcsolat a családdal Az intézményen belüli családias légkör kialakítását segíti elő, ha az ellátottak megtartják, illetve felelevenítik kapcsolataikat a régi környezetükkel, gyermekeikkel, rokonaikkal, barátaikkal. A gondozók figyelemmel kísérik, hogy a rájuk bízott emberek kapnak-e levelet vagy érkeznek-e hozzájuk látogatók. Ha ez ritkul, vagy elmarad, a szakemberek elősegítik a családi kapcsolatok visszaállítását, ápolását, fenntartását. Amennyiben az ellátottak egészségi állapota lehetővé teszi, segítséget nyújtunk ahhoz, hogy távollétüket a családjuk körében töltsék. Törekszünk arra, hogy a távollét időpontja lehetőleg
46
a nagyobb családi ünnepek idejére essen. Kapcsolat a társadalommal Az otthon ellátottai jelentősen elszigetelődnek a társadalomtól. A mentálhigiénés csoport tagjai tudatosan szerveznek olyan programokat, melyeken iskolák, óvodák adnak műsort. Kirándulásokat, bevásárlásokat és az idős ellátottakat érdeklő előadásokat szerveznek. Mentális gondozás A mentálhigiénés szakembereink munkájuk során segítenek az ellátottaknak a függőség, a szorongás érzésének és a betegségtudat kóros élményének leküzdésében, az izoláció felismerésében és kialakulásának megakadályozásában. A függőség érzését fokozza az ellátott testi és lelki állapotából adódó szorongása. Leküzdésében segítséget adhat az „irányított” beszélgetés, melyet a feladathoz megfelelő képzettséggel rendelkező mentálhigiénés munkatárs kezdeményez. A beszélgetés irányítását a szakember tartja kézben, célja, hogy megismerve az ellátott gondolkodásmódját, egyenrangú partnerként kezelve, intellektusára hatva közli vele az otthon életének változásait, problémáit. Így ki lehet alakítani benne azt az érzést, hogy az otthon életét és ezen belül saját sorsát tulajdonképpen ő is irányítja. A szorongás az egyén és környezete számára is kínos, törekszünk ennek megelőzésére, és ha már kialakult, olyan módszert igyekszünk találni, amely ezt az állapotot feloldja. A helyes foglalkoztatás (pl. művészeti terápiák), az ügyes-bajos dolgok meghallgatása, a jogos kívánságok teljesítése segíthet a szorongás leküzdésében. Az öregségtudat kialakulását elősegíti a testi visszafejlődés, az elváltozások érzékelése, az érzékszervek működésének csökkenése, a mozgás korlátozottsága, a szellemi frissesség elvesztése. Az intézmény lakóinak izolációját biológiai és szociális tényezők együttesen okozzák. A biológiai tényezők közül a legjelentősebb az alkalmazkodási képesség csökkenése, az érzékszervek elváltozása, a mozgáskorlátozottság és a pszichés beszűkülés. A szociális tényezők közül szerepet játszik a családi élet és a baráti kör hiánya, a beköltözést megelőző magányosság, az otthonon belüli összhang hiánya. A mentálhigiénés csoportunk tagjai elsősorban úgy tudnak segíteni, hogy megismerik az ellátott személyiségét, bizalmat és jó kapcsolatot alakítanak ki vele. Kisebb csoportok kialakítását segítik elő, ezen belül kézműves, illetve csoport foglalkozásokon, valamint szórakoztató programok keretében, sikerélményt nyújtó elfoglaltságot biztosítanak. A környezet ártalmainak megelőzése Ez a tevékenység már az előgondozás első szakaszában megkezdődik. Az intézménybe jelentkező személy otthonában tájékozódunk fizikális, egészségügyi és pszichés állapotáról, szociális hátteréről. Ez segít az intézményen belüli elhelyezésben, a beilleszkedésben, a gondozásban, a megismerésben és a megértésben. Már ebben a szakaszban felvesszük a kapcsolatot a hozzátartozókkal, sok esetben a szomszéddal, az orvossal, az alapellátást biztosító intézményekkel. Az ellátásra várakozót felkészítjük a változásra. Az idős emberek jellemző pszichés vonása, hogy fokozottan fél az ismeretlentől. A félelem, a függőség, valamint a szorongás leküzdésének érdekében minden lényeges és kevésbé lényeges eseményről, kellemes vagy kellemetlen változásról előre tájékoztatjuk az otthon ellátottait. A várható változások ismeretében időt kapnak a fokozatos alkalmazkodáshoz és 47
egyéni beszélgetések, csoportfoglalkozások keretében lehetőséget adunk félelmeik, szorongásuk leküzdésére. Az egy szobában élők hangulatának alakulását, változásait a szakembereink rendszeres és előre tervezett látogatások alkalmával állandóan figyelemmel kísérik. A lakók az intézményben önállóan rendelkeznek szabadidejükkel, de az intézmény kulturális és foglalkoztató programjain is részt vehetnek. Az intézmény lehetőséget nyújt a hitélet gyakorlására is A felsorolt ellátásokon kívüli egyéb szolgáltatások ( fodrász, pedikűr, közös rendezvények) térítés ellenében vehetők igénybe. Az ellátás helye: Az Emelt Szintű Idősek Otthona az intézmény székhelyén ( Siófok, Korányi S. u. 1/a) illetve a közvetlen szomszédságában lévő Siófok Korányi S. u. 1/b szám alatti épületben kapott helyet. 10.4. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. Az intézmény vezetője, ha az ellátást igénybe vevő gondnokság alá helyezése szükséges, intézkedést kezdeményez a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki az igénybevétel feltételeiről szóbeli tájékoztatást ad, és a jogosultság fennállása esetén szóbeli értesítést követően biztosítja az ellátást. A bentlakásos intézményi elhelyezésre vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. r. 1. sz. melléklet I. .rész szerinti orvosi igazolást valamint az egyéb, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát, demens személyek esetén a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatát megállapító – jogszabályban meghatározott szerv által kiállított – szakvéleményt. A kérelemhez a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. r. 1.sz. melléklet II.rész szerinti jövedelemnyilatkozatot és a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. r. 1.sz. melléklet III.rész szerinti vagyonnyilatkozatot is csatolni kell. Intézményi elhelyezés előtt az intézményvezető vagy az általa megbízott személy előgondozást végez, melynek során tájékozódik az ellátást kérelmező életkörülményeiről, egészségügyi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Az előgondozás időpontját szóban egyeztetjük az igénylővel. Az előgondozás célja: 48
az igénylő helyzetének megismerése azért, hogy állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása. teljeskörű tájékoztatás az igénylő, illetve törvényes képviselője részére az intézmény által nyújtott szolgáltatásokról, az igénylő és az intézmény között kötendő megállapodás tartalmáról, a várható térítési díj mértékéről. annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségügyi állapota valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, a megállapodás tervezet átadása az igénylő részére, tájékoztatás a házirend tartalmáról, a gondozási szükséglet vizsgálatának elvégzése, a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybevevő részére a fogadó intézményben az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Az előgondozást végző személy észrevételeit a 9/1999.(XI.24) SzCsM. rendelet 2.sz. melléklete szerinti előgondozási adatlapon rögzíti. A gondozási szükséglet vizsgálata a 36/2007.(XII.22.)SZMM rendelet 3.sz. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik. A vizsgálat eredményéről az intézményvezető a 36/2007.(XII.22.) SZMM rendelet 4.sz. melléklete szerinti igazolást állítja ki, melynek felülvizsgálatát az intézmény fenntartójánál, Siófok Város Önkormányzatánál lehet kérelmezni. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet megállapító igazolás alapján nyújtható. Ha az igénylő gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és egyéb körülmények sem indokolják az idősotthoni elhelyezést, az intézményvezető tájékoztatást nyújt a kérelmezőnek a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. A nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel együtt igénybe veheti az idősotthoni ellátást - az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója akkor is, ha nincs meg a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglete. Az igénylő az elhelyezés igénybevételének lehetőségéről szóban és írásban is értesül. Az értesítés tartalmazza : a férőhely elfoglalásának kezdő időpontját az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőket Az intézményi ellátás igénybevételét megelőzően az intézményvezető és az ellátást igénybevevő írásbeli megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: az ellátás igénybevételének kezdő időpontját, határozott idejű elhelyezés esetén záró időpontját az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését) az intézmény által nyújtott szolgáltatások tartalmát A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat a megállapodás módosításának szabályait az intézményi jogviszony megszűnésének módjait a panasztétel lehetőségét és annak kivizsgálási módját az egyszeri hozzájárulás összegét, valamint ezen összeg teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat Az intézményvezető a benyújtott jövedelem- és vagyonnyilatkozat alapján lefolytatja a 49
jövedelem- és vagyonvizsgálatot, és a megállapított személyi térítési díj összegéről – a megállapodás megkötésekor - írásban értesíti az ellátottat. Amennyiben az ellátott illetve hozzátartozója az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését önként, írásban vállalja, nem történik jövedelem és vagyonvizsgálat. Ebben az esetben a jövedelem-és vagyonnyilatkozat kitöltésére sincs szükség. Az idősotthoni elhelyezés esetén az ellátott személy részére egyéni gondozási terv készül. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Az egyéni gondozási terv tartalmazza: az ellátott fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás illetve egészségmegőrzés érdekében szükséges és javasolt feladatokat, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. A gondozási tervet évente, jelentős állapotromlás esetén szükség szerint értékelni illetve módosítani kell. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv tartalmazza: az egészségi állapot leírását, az ápolási tevékenység részletes tartalmát, az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, az ápolás várható időtartamát, szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését ( ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.). A gondozási és ápolási tervek elkészítésénél, módosításánál illetve a meghatározott feladatok elvégzésénél az intézmény orvosával, illetve az ellátottak háziorvosaival folyamatos együttműködés szükséges. Az intézményi jogviszony megszűnik: az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a házirendet súlyosan megsérti, intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított
50
nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Ha az intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól, vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti. Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható, a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdekképviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja. Az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges. Az egészségügyi állapotváltozás miatt szükséges áthelyezések esetében a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti. 10.5. A szolgáltató és az ellátott közötti kapcsolattartás Az Emelt Szintű Idősek Otthonában történő elhelyezésről szóló tájékoztatást személyesen az intézmény székhelyén (Siófok, Korányi S. u. 1/a), telefonon, illetve Siófok Város Önkormányzatának honlapjáról kaphatják meg az érdeklődők. Az elhelyezés feltételeiről az intézményvezető, távollétében pedig az intézményvezető helyettes ad felvilágosítást munkanapokon 8-15 óra között. Telefon: 84-311-013 84-310-746 Siófok Város Önkormányzatának weboldala: www.siofok.hu IV. TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG Az intézmény által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmező tájékoztatást kap az intézmény vezetőjétől, illetve az általa megbízott személytől. Az intézménybe történő felvételkor a jogosult és hozzátartozója tájékoztatást kap: az ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumokról, hozzátartozói nyilatkozatokról, az intézménybe behozható személyes használati tárgyakról, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, a jogosult és a hozzátartozói kapcsolattartás rendjéről, az intézmény házirendjéről, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás feltételeiről, a jogosult jogait és érdekeit védő társadalmi szervezetekről, a panaszjog gyakorlásának módjáról, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről.
51
A jogosult az intézménybe való felvételkor köteles: írásban nyilatkozni a tájékoztatás megtörténtének tényéről, a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról adatokat szolgáltatni a vezetett nyilvántartásokhoz nyilatkozni, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeiben, továbbá a személyi adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. V. TÉRÍTÉSI DÍJ A Népkonyhai étkezés, a Családsegítés, a Nappali Melegedő és az Éjjeli Menedékhely szolgáltatásai az 1993. évi III. törvény alapján térítésmenetesen vehetők igénybe. Nem kell térítési díjat fizetni a gyermekjóléti alapszolgáltatás Gyvt. 40§(1)-(3) bekezdésben foglalt biztosításáért. A Gondozási Központ egyéb személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásaiért térítési díjat kell fizetni. Az intézmény fenntartója térítési díjat ( intézményi térítési díj ) állapít meg, melyet az 1993.évi III. törvényben, az 1997.évi XXXI. törvényben, a 29/1993.( II.17) Korm. rendeletben, továbbá az intézménnyel kötött megállapodásban, valamint a szociális ellátásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell fizetni. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díja a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően- a megállapodás megkötésekor - írásban tájékoztatja. Vitás esetekben a fenntartó önkormányzat a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybevevő rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. A személyi térítési díj havi összege nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő 1993. évi III. törvény 116.§ (1)bekezdése szerinti jövedelmének: étkeztetés esetén 30 % házi segítségnyújtás esetén 25 % étkeztetés és házi segítségnyújtás együttes biztosítása esetén 30 % idősek nappali ellátása esetén ( idősek klubjában), étkezés nélküli tartózkodás esetén 15 % étkezés és tartózkodás esetén 30 % Idősek Otthona és Emelt Szintű Idősek Otthona esetén az ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. A személyi térítési díj a fenntartó helyi szociális rendeletében foglaltak szerint csökkenthető,
52
ha az igénylő/kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. A csökkentés olyan mértékű lehet, hogy a csökkentett személyi térítési díj érje el a kötelezett havi jövedelmének étkeztetés esetén 10 % házi segítségnyújtás esetén 10 % házi segítségnyújtás és étkeztetés együttes biztosítása, valamint idősek klubja esetén 15 %-át. A tartós bentlakásos ellátást igénybevevő két hónapot meg nem haladó kórházi ellátás illetve távollét időtartamára a megállapított térítési díj 20 %-át fizeti. Két hónapot meghaladó távollét idejére: egészségügyi intézményben történő kezelésének tartalmára az ellátást igénybe vevőnek megállapított személyi térítési díj 40%-át, egyéb esetekben a személyi térítési díj 60%-át kell fizetnie. A távolléti napok naptári éves szinten összesítésre kerülnek. A személyi térítési díj megfizetését követően az ellátást igénybe vevő számára maradó költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a jogszabályok által meghatározott minimum összegnél (a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%- a, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel 30 % - a). Az emelt szintű idősek otthonába történő elhelyezéskor garzononként egyszeri hozzájárulást kell fizetni az ellátást igénylőnek. Ennek összege: 22,57m2-es garzon esetén 3.800.000 Ft 18,32m2-es garzon esetén 3.200.000 Ft 23,93m2-es garzon esetén 4.000.000 Ft Az ellátott az emelt szintű ellátás igénybevétele esetén köteles Siófok Város Önkormányzatának ERSTE Bank Hungary Nyrt-nél vezetett számlájára az egyszeri belépési díj teljes összegét befizetni. Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj is kérhető az intézmény alapfeladatai közé nem tartozó szolgáltatásokért, valamint a Gondozási Központ által szervezett szabadidős programokért. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy, írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a szociális alapszolgáltatásoknál a jövedelemvizsgálatot, a tartós bentlakásos ellátásoknál a jövedelem és vagyonvizsgálatot nem kell elvégezni. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. Ha a jogosult, vagy a díjfizetésre kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, akkor e kérésével az intézmény fenntartójához fordulhat, aki határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. A havi térítési díjat valamennyi ellátás esetében az intézmény házipénztárába vagy bankszámlaszámára kell befizetni minden hónap 10-ig. A mindenkor érvényes intézményi térítési díjakat Siófok Város Képviselőtestülete helyi szociális rendeletének 1. sz. melléklete tartalmazza.
53
Abban a nem kívánt esetben, ha az ellátást igénybe vevő, illetve a díjfizetésre kötelezett a személyi térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi, és negyedévente a fenntartóhoz továbbítja a térítési díj hátralékának behajtása érdekében. Az intézményvezető a fenntartót – a jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében – évente értesíti a térítési díj nyilvántartó törzslap szerinti folyó évi hátralékról. A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető. Helyettes szülői ellátás térítési díja Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított helyettes szülő által biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg. Az ellátás intézményi térítési díját a fenntartó állapítja meg. Ennek összege a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás vagy a feladatfinanszírozás különbözete. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető, konkrét összegben állapítja meg. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Az intézményvezető a kötelezettet írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül. A személyi térítési díj összege a fenntartó rendeletében, foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díjról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg. A személyi térítési díj megállapításánál a gyermekek átmeneti gondozása esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. A személyi térítési díj összege átmeneti gondozás esetén, igénybe vevőnként nem haladhatja meg a családban egy főre eső jövedelem 50%-át. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.
VI.
AZ ELLÁTOTTAK
ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK 54
JOGAINAK VÉDELME, A PANASZJOG GYAKORLÁSÁNAK MÓDJA 1. Az ellátottak jogainak védelme Az idősellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére az intézmény keretén belül az Érdekképviseleti Fórum áll rendelkezésre, melynek működését a Házirendben szabályoztuk. Az intézmény vezetője az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott Házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Az intézményben jól látható helyen egy példányát ki kell függeszteni, gondoskodni kell arról, hogy az ellátottak, hozzátartozóik, dolgozók számára folyamatosan hozzáférhető legyen. A szolgáltatások során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Az ellátást igénybevevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben lehet vizsgálni. Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatokat megismerni. Ennek kapcsán az intézmény vezetője évente tájékoztatást ad a lakóknak. A tájékoztató tartalmazza: a működési költségeket, az intézményi térítés díj havi összegét, egy ellátottra jutó havi önköltséget. Ha az ellátott jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézmény vezetője intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerinti illetékes gyámhivatalnál, ezen túlmenően segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatos az ellátott-jogi képviselővel. 2. Ellátottak jogai Az intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az ellátottnak a szociális szolgáltatások biztosítása során joga van az egyenlő bánásmódhoz. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez, melyet az intézmény gazdálkodásáról szóló tájékoztatóban találhat meg, illetve szóban kaphat felvilágosítást. Az ellátást igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatásokban figyelemmel kell lenni az alkotmányos jogok (különösen az élethez, emberi méltósághoz, testi épségéhez, testi-lelki egészségéhez) maradéktalan és teljes körű biztosítására. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat, a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott tárgyak körét. Az erre vonatkozó korlátok helyhiány miatt kerültek beiktatásra, és ezzel kapcsolatban a felvételi beszélgetés során kell tájékoztatást adni. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybevevők intézménybe bevitt 55
vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és szükség esetén biztonságos elhelyezéséről. Ha az ellátott vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés során speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak eléréséhez. Az ellátottnak joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézményen kívüli és belüli mozgások szabályozása a házirendben leírt módon történik, ezekről a felvételi elbeszélgetés során adunk tájékoztatást. Az idősotthon szolgáltatásait igénybevevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartásához, rokonok, látogatók fogadásához. A látogatások részletes rendjét szintén a házirend tartalmazza. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál, vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott jogi képviselőt. Az ellátását igénybe vevőknek joga van az állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére, a felülvizsgálatot megelőzően illetve követően, írásban. Az ellátó köteles biztosítani, hogy az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Az ellátottak jogairól bővebben az 1993. évi III. törvény 94/E. §-a rendelkezik, valamint az intézmény házirendje ad bővebb felvilágosítást. Az intézményi élet alapszabálya a Házirend, amely minden ellátott számára kötelező. Az ellátottak és hozzátartozóik, valamint az ellátott érdekeit képviselő szervezet az ellátás bármely kérdésével kapcsolatban: intézményi jogviszony megsértése, személyiségi jogaik védelme, kapcsolattartások sérelme, intézményi dolgozók szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése és az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél, vagy tartós bentlakásos ellátás esetén az intézményben működő Érdekképviseleti Fórumnál / ÉF/. Az ÉF megalakításának és tevékenységének részletes szabályait a Házirend tartalmazza. A panasz felvételére jogosult: intézményvezető Érdekképviseleti Fórum A panaszok kivizsgálására a bejelentést követő 15 napon belül meg kell történjen, és arról a panasztevőt írásban kell értesíteni. A panasztevő az intézmény fenntartójához fordulhat, ha a kivizsgálás eredményével elégedetlen, vagy a kivizsgálásra jogosult határidőben nem intézkedett. 3. Gyermeki jogok A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás biztosításakor a családgondozók fokozott figyelemmel kísérik a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. 56
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában – a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett – a kapcsolattartáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, – nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő – megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, 57
véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák, érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze, támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez, családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, személyes kapcsolatait ápolhassa, a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa, utógondozásban részesüljön. A gyermek kötelessége különösen, hogy gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje – e törvényben meghatározott keretek között – a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. Az intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített – házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről. Helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetében a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvető szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Gyermeki jogok védelme A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekjogi képviselő A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. A gyermekjogi képviselő segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, a jogszabály által meghatározott esetekben eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján, a gyámhivatal kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban, a Gyvt. 100/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet
58
gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra a Gyvt. 100/A. § (1) bekezdése szerint jogosult szervnek, a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhivatalnak, a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. Az intézményvezető tizenöt napon belül, a fenntartó harminc napon belül, illetve a képviselőtestület a következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt. 4. Szülői jogok és kötelességek A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket – különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást –, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. A gyermek szülője – ha törvény másként nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. A gyermek szülője köteles gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a Gyvt. 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani, gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon, a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje, a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól – a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez – segítséget kapjon, a Csjt.-nek megfelelően a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben – a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról – meghallgassák. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel – a nevelés érdekében – együttműködni, gyermekével – törvényben meghatározott módon – kapcsolatot tartani. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért, 59
tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét, gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni. Az intézmény vezetőjének kötelessége az ellátottjogi és gyermekjogi képviselő feladatainak intézményen belüli ellátásához olyan feltételeket biztosítani, amelyek az ellátottak tájékoztatását, egyéni problémáinak meghallgatását, a személyes beszélgetéseket lehetővé teszik, tájékoztatást adni az ellátottjogi képviselő észrevételeiről, a hiányosságok felszámolásának érdekében megtett intézkedésekről, az ellátottjogi és gyermekjogi képviselő tájékoztatása az általa kezdeményezett intézkedések végrehajtásáról, gondoskodni az ellátottjogi és gyermekjogi képviselő nevének, elérhetőségének közzétételéről. 5. A szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme Alkalmazottaink munkájukat az Etikai Kódex elveinek megfelelően végzik. Munkába lépéskor a Szociális Munka Etikai Kódexét minden dolgozóval ismertetjük, melynek tényét aláírásukkal igazolják. Munkavégzésük során felelősségük, hogy saját kompetenciájukon belül a legjobb tudásuk szerint nyújtsák a szolgáltatásokat. Minden dolgozót megillet, hogy az ellátottak részéről is megkapják a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék. Munkatársaink jogorvoslatért a vezetőséghez vagy a Szociális Szakmai Szövetség keretén belül működő Etikai Kollégiumhoz fordulhatnak abban az esetben, ha az ellátottak velük szemben erkölcstelen magatartást tanúsítanak, minősíthetetlen hangnemet használnak, fenyegetéssel vagy más eszközzel félelemben tartják őket.
VII. AZ INTÉZMÉNY SZOLGÁLTATÁSAIRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS MÓDJA A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről valamint a fizetendő térítési díjakról a fenntartó Siófok Város Önkormányzata rendeletet alkot. Helyi Szociális rendeletében szabályozza az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit. Az intézmény működéséről, szolgáltatásairól az érdeklődők személyesen a Gondozási Központ székhelyén, illetve telephelyein kaphatnak felvilágosítást. Siófok Város honlapja tartalmazza az intézmény címét, telefonszámát, a nyújtott szolgáltatások körét, jellegét. VIII. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI, MÁS INTÉZMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS Az intézmény feladatellátása során kialakuló külső kapcsolatainak általános rendszere: Siófok Város Polgármesteri Hivatala a város területén működő oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális, egyházi
60
intézmények, társadalmi karitatív szervezetek, állampolgári csoportok, Ferences Szegénygondozó Nővérek Szerzetesrendje Városi Rendőrkapitányság Városi Bíróság SMKH Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Munkaügyi Központ SMKH Szociális és Gyámhivatala Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata Területi Gyermekvédelmi Központ Támasz Alapítvány Dél – Dunántúli Regionális Diszpécser Szolgálata szociális szakképző intézmények szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények Betegjogi, ellátott jogi és gyermekjogi képviselő SMKH Siófoki Járási Hivatal Járási Gyámhivatala Az együttműködés kiterjed: kölcsönös tájékoztatásra jelzési kötelezettségre egymás tevékenységének gyakorlati megismerésére és támogatására kölcsönös konzultációkra, tapasztalatcserékre. Nem tartoznak az intézmény hatáskörébe azok a tevékenységek, amelyek más társintézmények hatáskörébe tartoznak. E társintézményekkel a Gondozási Központ egyenrangú félként, kölcsönösségi alapon dolgozik együtt, azaz az intézmény a családok egy részét érintő általános szociális és mentálhigiénés szolgáltató funkciót, a társintézmények pedig a családtagokat érintő speciális szolgáltató funkciót töltenek be. Az együttműködés során az érdekelt intézmények és a Gondozási Központ írásban közlik egymással azokat az adatokat, panaszokat, vizsgálati eredményeket stb. amelyek a közös célok eléréséhez, ill. a közös feladatok legjobb ellátáshoz szükségesek. Ha az iratok átadása nem lehetséges, akkor azokat betekintésre kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. A Gondozási Központ családgondozói szolgálata által megkeresett intézmény – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény, illetve az 1997. évi XXXI. törvény ( Gyvt.) és végrehajtási rendeletei szerint – köteles az intézmény kérésére válaszolni, javaslatait elbírálni, az elbírálásról pedig tájékoztatást adni. A javaslattól eltérő, vagy azt elvető döntést indokolni kell. Vita esetén a felmerült ügy jellege szerinti illetékes igazgatási szerv dönt. Az intézményt hasonló kötelezettség terheli az őt megkereső igazgatási szervekkel, intézményekkel szemben. IX. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az intézményvezető köteles mindenkor figyelemmel kísérni, betartani és betartatni a szociálpolitikai irányelveket, valamint jogszabályi rendelkezéseket. A Gondozási Központ vezetőjének és dolgozóinak folyamatosan keresni kell annak lehetőségét, hogy a területen élő rászorultak ellátása minél színvonalasabb és zökkenő mentesebb legyen. A SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEI 61
1. 2. 3. 4. 5.
Házirend (Siófok, Korányi S.u.1/a, 1/b) Házirend (Siófok, Bajcsy-Zs. u.224.) Az ellátásban részesülőkkel kötendő megállapodások SZMSZ és Szervezeti ábra Korlátozó intézkedés alkalmazásának eljárási szabályai
Siófok, 2014-02-17 Kovács Nóra intézményvezető
62
SIÓFOK VÁROS GONDOZÁSI KÖZPONTJA SIÓFOK, KORÁNYI S. U. 1/A TELEFON: 84-311-013
HÁZIREND IDŐSEK OTTHONA EMELT SZINTŰ IDŐSEK OTTHONA IDŐSEK KLUBJA
Érvényes: 2014.04.12-től TARTALOM
63
I. Általános rendelkezések 1. A házirend célja, hatálya 2. Az ellátás igénybevételi szabálya II. Az intézmény rendje 1. Felkelés ideje 2. Lefekvés ideje 3. Az intézményből való eltávozás 4. A látogatás rendje, levelezés 5. Vallásgyakorlás 6. Dohányzás 7. Szeszesital fogyasztás III. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások 1. Étkeztetés 2. Ruházat 3. Személyi higiéné 4. Egészségügyi ellátás 5. Foglalkoztatás, programok, rendezvények IV. Társas kapcsolatok 1. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti kapcsolatainak szabályai 2. Az intézmény dolgozói és az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai. Az intézményi dolgozók foglalkozásbeli, titoktartási kötelezettségének érvényesítése és az ellátottak valamint a dolgozók személyiségi jogainak tiszteletben tartása. 3. Panaszjogok gyakorlásának módja 4. Érdekképviseleti Fórum megalakításának és tevékenységének szabályai V. Vegyes rendelkezések 1. Új lakó fogadása 2. Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak köre. 3. Tájékoztatás az intézményben vezetett nyilvántartásokról, az azokhoz szükséges Adatszolgáltatásról. 4. Vagyon – és tűzvédelem 5. Szándékosan okozott kár megtérítése 6. Érték – és vagyon megőrzés 7. Térítési díj 8. Az intézményben elhunytak eltemettetése VI. Az intézményi jogviszony megszűnésének esetei VII. Záró rendelkezések
I. Általános rendelkezések 64
1. A házirend célja és hatálya Házirend célja: Tájékoztatást adni az intézmény szolgáltatásait igénybevevők ellátási feltételeiről az ellátottak és az őket ellátó dolgozók magatartási szabályairól, az intézmény dolgozóival való kapcsolattartás rendjéről, valamint a vagyon – és érték megőrzés, az intézmény berendezési és felszerelési tárgyai használatára vonatkozó előírásokról. Házirend hatálya: Kiterjed Siófok Város Gondozási Központja Siófok, Korányi Sándor u. 1/a és Siófok, Korányi S. u. 1/b szám alatt működő Idősek Klubja Idősek Otthona Emelt színtű Idősek Otthona szolgáltatásait igénybevevőkre. 2. Az ellátás igénybevételi szabálya: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő ill. törvényes képviselője kérelmére történik. A kérelmet a Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelem benyújtásakor az intézmény vezetője azt nyilvántartásba veszi, majd értesítést küld az igénylőnek az előgondozás időpontjáról. A jogosultság fennállása esetén az intézmény férőhelyet biztosít, melyről telefonon és írásban értesülnek a jogosultak. A szolgáltatás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel az intézmény vezetője írásbeli megállapodást köt. A fizetendő térítési díjról az ellátást igénybevevő írásbeli értesítést kap. A megállapodás aláírásával és a férőhely elfoglalásával kezdődik az intézményi jogviszony. II. Az intézmény rendje 1. Felkelés ideje Reggel a felkelés ideje egyéni igény szerint lehetséges úgy, hogy a lakók vegyék figyelembe, hogy a korai felkeléssel társaik nyugalmát ne zavarják, s időben érkezhessenek a reggelihez. 2. Lefekvés ideje Emelt szintű Idősek Otthonában kinek – kinek igénye szerint. Az Idősek Otthonában a korábban fekvők nyugalma érdekében azok a lakók, akik később fekszenek le, ágyukat készítsék elő. A rádiót, televíziót is egymás zavarása nélkül használják. Lámpát használni 22 óra után a szobatársak közös megegyezése esetén lehet. Későbbi időpontban a társalgót lehet igénybe venni. 3. Az intézményből való eltávozás Idősek klubjában reggel 7 órától este 19 óráig tartózkodhatnak az ellátottak.
65
Valamennyi fennjáró lakó egészségi állapota függvényében az intézményből szabadon kijárhat. Kapuzárás 21 órakor Köszönettel vesszük, ha napközben a lakók távozásukat és visszaérkezésüket bejelentik. Emelt szintű és normál szintű idősotthoni ellátás esetén amennyiben 1 ellátási napot meghaladó folyamatos távollétre megy 2 munkanappal a távozás előtt írásban jeleznie kell az irodán. Kérjük, hogy az emelt szintű ellátásban részesülők az intézményből való távozáskor garzonjuk kulcsát lezárt borítékban névvel és távozás pontos időpontjával / nap, óra, perc/ ellátva az ügyeletes gondozónőnek átadni szíveskedjen. Visszaérkezéskor a szükséges adminisztráció / megérkezés dokumentálása nap, óra perc/ elvégzése után kulcsukat szintén az ügyeletes gondozónőnél vehetik át. Amennyiben a kijelentkezés nem a fent leírt módon történik nem áll módunkban csökkentett térítési díjat elszámolni a távollét idejére. 4. Levelezés Lakóink a leveleiket az intézmény címére, saját nevükre kérjék. 5. Látogatás rendje Az ellátottak bármikor fogadhatnak látogatókat. A többi ellátott nyugalma érdekében a látogatás javasolt ideje 9 órától 19 óráig. 6. Vallásgyakorlás A szabad vallásgyakorlás lehetőségével minden lakó élhet. Az intézményben az egyéni és közösségi vallásgyakorlása egyaránt lehetőség nyílik. 7. Dohányzás A dohányzás káros az egészségre ! Ezzel a figyelmeztetéssel az ellátottak a kijelölt helyen dohányozhatnak. Minden lakó köteles figyelemmel lenni nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi előírások betartására. 8. Szeszesital fogyasztás Szeszesital kis mennyiségben fogyasztható, de csak akkor, ha az alkoholt fogyasztó magatartása nem zavarja az intézmény rendjét, a többi lakó nyugalmát. III. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások 1. Étkeztetés Az intézmény napi háromszori főétkezést, ebből legalább egy alkalommal meleg ételt biztosít az ellátottak életkori sajátosságainak, valamint egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően. Ideje:
Reggeli:
I. csop: II. csop:
7.30 – 8.15 8.15 – 9.00
Ebéd:
I. csop: II.csop:
12.00 – 13.00 13.00 – 14.00
Vacsora:
I.csop: II.csop:
16.30 – 17.15 17.15 – 18.00 66
Helye: az étterem vagy indokolt esetben a lakószoba. Előzetes megbeszélés szerint a napközben távollevők részére az eltehető ételeket az ellátottak hűtőszekrényében tárolják. Az élelmezéssel kapcsolatos észrevételeket az intézmény vezetőjével lehet megbeszélni. Étel a lakószobában csak a vonatkozó higiéniai szabályok szerint és csak hűtőszekrényben tárolható. Azok a lakók, akik szobájában nincs lehetőség saját hűtőszekrény elhelyezésére, az étteremben, illetve a közös használatú konyhákban található hűtőkbe helyezhetik el az élelmiszert. 2. Ruházat: Az ellátottak saját ruhájukat, fehérneműiket, ágyneműiket használják. Ruházat tisztításáról, javításáról: az ellátott önmaga az ellátott és hozzátartozó együtt egyéni piperemosással az intézmény gondoskodik. A textília tisztításáról, javításáról az intézmény gondoskodik, melynek gyakorisága 2 hetenként illetve szükség szerint. 3. Személyi higiéné A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása az ellátottak és a dolgozók közös érdeke és feladata. Az intézmény dolgozóinak feladata a környezeti tisztaság folyamatos megszervezése. Az intézmény lakóinak higiénéért a gondozónők a felelősek. Heti egyszeri fürdés minden ellátottnak kötelező. A személyi és környezeti tisztaság hiánya esetén az intézményvezető jogosult intézkedni. Térítés ellenében igénybe vehető: hetente fodrász, havonta pedikűrös. 4. Egészségügyi ellátás Az intézmény gondoskodik az igénybevevő: Egészségmegőrzést szolgáló felvilágosításáról, szűrővizsgálatokról. Rendszeres orvosi felügyeletről: o munkaidőben orvosi rendelés, ellátás o ügyeletben ügyeleti szolgálat útján Szakorvosi ellátáshoz való hozzájuttatásról Kórházi kezeléshez való hozzájutásról Szabad háziorvos választás lehetőségével minden lakó élhet. 5. Foglalkoztatás, programok, rendezvények Az intézmény ellátottai egyénre szabott bánásmódban részesülnek, és lehetőség van arra, hogy egyéni és csoportos formában segítő beszélgetéseken vegyenek részt. A foglalkoztatás keretében a szabadidő hasznos és kellemes eltöltéséhez, az aktivitás megőrzéséhez kapnak segítséget elsősorban a mentálhigiénés munkatársaktól.
67
Az intézményen belül szervezett kulturális programok: ünnepi megemlékezések teadélután idősek napja farsangi bál kirándulások Emellett napilapok, folyóiratok, könyvek, társas játékok állnak az ellátottak rendelkezésére. IV. Társas kapcsolatok 1. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti kapcsolatinak szabályai Az ellátottak nyugalmának biztosítására, az otthon rendjére, tisztaságára, az épületek és berendezések állapotának megóvása érdekében a lakóközösség részére útmutatásul szolgál a házirend, melynek betartása mindenkinek közös érdeke és kötelessége. Mindenkitől elvárható, hogy az intézményben olyan magatartást tanúsítson, amely nem sérti mások nyugalmát, személyiségét. Az emberi kapcsolatok elfogadott általános normái szerint kell élni, amely kizárja a túlzott alkoholfogyasztás, hangoskodást, durvaságot, egymás és az intézmény dolgozói iránti tiszteletlenséget. Idősek Otthonában a lakószoba az ellátottak közös otthona, így egymás szokásainak tiszteletben tartásával törekedni kell a szobatársi kapcsolat kialakítására. A lakószoba rendszeres szellőztetése a betegségek megelőzésének fontos feltétele, minden lakó közös érdeke. Lakószobában olvasólámpa, televízió és rádió használata a szobatársak megegyezése szerint történik. A társalgók és az ott elhelyezett eszközök, társasjátékok, napilapok, folyóiratok, könyvek egymás igényeire kölcsönös figyelemmel korlátozás nélkül állnak rendelkezésre. A sajtótermékek egyénileg is megrendelhetők. A társalgókban a televízió, rádió műsorzárásig a lakók rendelkezésére áll, de 22 óra után csökkentett hangerővel üzemeltethető. 2. Az intézmény dolgozói és az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai Az intézmény dolgozói kötelesek munkakörükből és hivatásukból adódóan figyelmes, udvarias a lakók közérzetét, közösségi beilleszkedését segítő magatartást tanúsítani. Ápolási – gondozási feladataik végzésekor a humánus, személyre szóló és türelmes magatartásnak kell érvényesülnie az egyéni ápolási – gondozási tervnek megfelelően. Az ellátottak a dolgozóktól, a dolgozók az ellátottaktól az ellátottak az ellátottaktól semmit nem vásárolhatnak, kölcsönt nem adhatnak és nem kérhetnek. A dolgozók az ellátottaktól pénzt, ajándékot nem fogadhatnak el. Az intézmény dolgozója, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozója az intézményben lakó személlyel tartási, életjáradéki szerződést az ellátás időtartama alatt - illetve annak megszűnésétől számított 1 évig nem köthet. Az intézményben dolgozóknak foglalkozásbeli titoktartási kötelezettsége van a lakók személyiségi jogainak tiszteletben tartására. Munkájukat az Etikai Kódex elveinek betartásával végzik, ezért megilleti őket, hogy az ellátottak részéről is megkapják a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést,
68
tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék. Az intézmény dolgozói jogorvoslatért a vezetőséghez vagy a Szociális Szakmai Szövetség keretén belül működő Etikai Kollégiumhoz fordulhatnak abban az esetben, ha az ellátottak velük szemben erkölcstelen magatartást tanúsítanak, minősíthetetlen hangnemet használnak, fenyegetéssel vagy más eszközzel félelemben tartják őket. 3. Panaszjog gyakorlásának módja Az intézményi élet alapszabálya a Házirend, minden ellátott részére kötelező. Az ellátottak és hozzátartozóik, valamint az ellátott érdekeit képviselő szervezet, az ellátás bármely kérdésével kapcsolatban: Intézményi jogviszony megsértése Személyiségi jogaik védelme Kapcsolattartások sérelme Intézményi dolgozók szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén. Ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél, vagy az Érdekképviseleti Fórumnál. A panasz felvételére és kivizsgálására jogosult: Intézményvezető Érdekképviseleti Fórum A panaszok kivizsgálására a bejelentést követő 15 napon belül meg kell történjen, és arról a panasztevőt írásban kell értesíteni. Az intézmény fenntartójához fordulhat a panasztevő, ha a kivizsgálás eredményével elégedetlen, vagy a kivizsgálásra jogosult a határidőben nem intézkedett. 4. Érdekképviseleti Fórum / továbbiakban ÉF/ megalakításának és tevékenységének szabályai Az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum az Érdekképviseleti Fórum. Választás útján az Érdekképviseleti Fórum tagjai: Intézményben ellátásban részesítettek, illetve hozzátartozóik képviselői jelölés után a lakógyűlésen a 2 legtöbb szavazatot kapott lakó lesz ellátási formánként az ÉF tagja. a. 1 fő hozzátartozó 1 fő emelt szintű ellátásban részesülő lakó 1 fő idősotthoni ellátott b. 1 fő (az intézmény dolgozóinak képviselője ) c. 1 fő (az intézményt fenntartó önkormányzat képviselője) Az Érdekképviseleti Fórumot 4 évenként, illetve szükség szerint kell választani. Érdekképviseleti Fórum működési rendje Az ellátottak lakóközössége és az intézményi jogviszonyban állók által ÉF tagnak választott lakótársak, dolgozók képviselői saját lakóközösségük körében fejtik ki tevékenységüket.
69
Az ÉF tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az ÉF üléseit évente egyszer illetve szükség szerint tartja. Az ülések időpontjáról értesítik az ellátottak, dolgozók és az önkormányzat képviselőit. Az ÉF- hoz érkezett bejelentések, jelzések alapján – soronkívüliség esetén – rendkívüli ülés összehívását a tagok az ellátottak és a dolgozók kezdeményezhetik. Az ülés összehívásáról az elnök intézkedik. Az ÉF tagjainak részvételi joga át nem ruházható. Az ÉF tagság tevékenységi, ellenőrzési, utasítási, elrendelési jogokat nem tartalmaznak. A lakóközösség bizalmával visszaélő, kifogásolható magaviseletet tanúsító ÉF tag tisztségéből visszahívható. Az ÉF üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, azok tartalmát aláírásukkal hitelesítik a tagok. Az ülések között teendőket az elnök és az alelnök végzi. Az ÉF részre érkezett leveleket és továbbított levelek a központi iktatásnál minden évben egy iktatószámon és azok alszámain kell nyilvántartani. Az Érdekképviseleti Fórum feladata Az ellátottak a hozzátartozóik és a dolgozók által jelzett észrevételek jogorvoslatok, megoldásra váró problémák – amelyek szóban vagy írásban érkeztek – az Érdekképviseleti Fórum tagság elé terjesztendő. Az Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett jelzésekről, bejelentésekről, panaszokról, továbbá intézkedést kezdeményezhet a fenntartó önkormányzatnál, az intézmény ellenőrzését ellátó hatóságnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Határozatot hozhat, javaslatot tehet az intézmény vezetőjének, a házirendet többször súlyosan megsértő ellátott: Figyelmeztetésére Megrovására Más intézménybe történő áthelyezésére az ellátott másokat veszélyeztető magatartása miatt az intézményi jogviszony megszüntetésére. V. VEGYES RENDELKEZÉSEK 1. Új lakó fogadása Az intézmény új lakóját az intézményvezetője, vagy az általa megbízott személy fogadja, akik gondoskodnak a lakó elhelyezéséről, bemutatásáról és segítséget nyújtanak az intézmény és a házirend megismeréséhez. 2. Az intézménybe bevihető tárgyak köre Emeltszintű ellátás esetén: saját bútor személyes használati tárgyak alsó- felső ruházat, fehérnemű ágynemű, textília, lábbeli dísztárgyak 70
televízió, hűtőszekrény Idősek Otthonánál: személyes használati tárgyak alsó- felső ruházat, fehérnemű ágyneműhuzat, lepedő lábbeli dísztárgyak Az intézményben nem megengedett kutya, macska, valamint kisállatok tartása a szobákban. Az intézménybe behozható tárgyak köre férőhely elfoglalásáról szóló értesítőben meghatározott. Ezeken kívül tilos az intézménybe hozni, illetve a lakószobákban tárolni bármilyen fertőzésveszélyes vagy egészségre ártalmas anyagot, vegyszert. Az intézménybe behozott személyes tulajdonú tárgyak kizárólag a lakók szobájában illetve szekrényében tárolhatók. Az intézmény közös használatú helyiségeiben, a folyosókon, illetve az udvaron nem megengedett személyes használatú tárgyak elhelyezése. Ezekért az intézmény nem vállal felelősséget és elszállításáról gondoskodik, melynek költsége a tulajdonost terheli. A behozott használati tárgyak mennyisége és elhelyezése nem akadályozhatja az ápolásgondozás folyamatait, a lakók biztonságos segédeszközzel történő helyváltoztatását, valamint nem lehet ellentétes az intézményre vonatkozó higiéniai, illetve ÁNTSZ előírásokkal. Erre tekintettel az intézményvezető azonnali intézkedésre jogosult. 3. Tájékoztatás az intézményben vezetett nyilvántartásokról, az azokhoz szükséges adatszolgáltatásról Törzskönyv Jövedelemnyilatkozat illetve vagyonnyilatkozat a térítési díj megállapításához Rendkívüli eseményről értesítendő adatai A jogosult és a hozzátartozó kötelessége: Nyilatkozni az intézményi tájékoztatás tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról Adatokat szolgáltatni a fent felsorolt nyilvántartásokhoz Távollétek bejelentése írásban az intézmény irodáján, munkanapokon 8-16 óráig. Haladéktalanul nyilatkozni arról, ha személyi adataiban, szociális és egészségügyi körülményiben valamint havi rendszeres jövedelmében változás következett be. 4. Vagyon – és tűzvédelem Minden ellátott és dolgozó kötelessége az intézmény vagyontárgyainak, berendezéseinek védelme rendeltetésszerű használata, állapotának megóvása. A lakószobákban elhelyezett elektromos berendezéseket mindenki saját felelősségére használhatja úgy, hogy azzal saját illetve a többi lakó testi épségét, biztonságát ne veszélyeztesse. Veszélyeztető magatartás esetén az intézményvezető jogosult intézkedni.
71
Minden szobában megtalálható a Tűzvédelmi Utasítás, amely részletesen tartalmazza a dohányzással, az elektromos eszközökkel és berendezési tárgyakkal kapcsolatos tűzvédelmi tudnivalókat. 5. Szándékosan okozott kár megtérítése A szándékos károkozásért az ellátott és dolgozó anyagilag is felelős. Vitás esetekben az ÉF részvételével egyéni elbírálásra van mód. Különösen szándékosnak kell tekinteni az agresszivitásból, alkoholos befolyásoltságból eredő károkozást. Kulcselvesztés miatt zár csere az ellátott költségeinek terhére történhet. 6. Érték és vagyonmegőrzés Minden ellátott vagyonával, készpénzével szabadon rendelkezik. A személyes használati tárgyait, ruhaneműit a lakószobában lévő szekrénybe tehetik. A lakószobában tartott értékek felügyeletéről saját felelősségére gondoskodik az itt elhelyezett értékekért az intézmény nem tud felelősséget vállalni. Ha az ellátott igényli lehetőség van arra, hogy értéktárgyait, értékpapírokat, takarékbetétkönyveket az intézmény átvételi elismervény ellenében megőrzésre elhelyezzen, melyekért az intézmény felelősséget vállal. Az értéktárgyak átadását 2 tanú jelenlétében kell elvégezni. 7. Térítési díj A fenntartó önkormányzat minden évben rendeletében meghatározza az ellátásért az intézményi térítési díjat, melynek alapján személyi térítési díj kerül megállapításra. A személyi térítési díjat havonta utólag kell fizetni a tárgyhót követő hónap 10 napjáig. Idősotthoni és Emelt szintű ellátásban részsülő két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. Két hónapot meghaladó távollét esetén: egészségügyi intézményben történő ellátás idejére a megállapított személyi térítési díj 40 %-át, egyéb esetekben 60 %-át fizeti. Távollétnek minősül az 1 ellátási napot meghaladó folyamatos távollét. Ebben az esetben az intézmény csak a távollét első napjára biztosítja térítésmentesen a szükséges gyógyszereket, a további napok gyógyszerköltsége a lakót terheli, mely összeget az intézmény pénztárába térítési díj fizetéskor köteles befizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesítésre kerülnek. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. A megállapított személyi térítési díj befizetés kötelezettségének elmulasztása esetén a tárgy negyedévet követő hó 10-ig hátralék nyilvántartás készül. Amennyiben írásbeli felszólítás után sem történik befizetés, a behajtásról intézkedik az intézmény. 8. Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése Az ellátottak minden tekintetben állampolgári és személyi jogaikat gyakorolva szabadon végrendelkezhetnek. A közeli hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon gondoskodik az intézmény vezetője. A temetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak. Ha az elhunyt ellátottnak nincs hozzátartozója vagy nem lelhető fel az eltemettetésére kötelezhető személy, vagy ez a személy a temetésről nem tud gondoskodni, az intézményvezető kezdeményezi az önkormányzatnál a köztemetés elrendelését. 72
VI. AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI 1. Az intézményi jogviszony megszűnik: az intézmény jogutód nélküli megszűnésével az igénybevevő halálával az igénybevevő erre irányuló kérelmével a megegyezés szerinti időpontban, de legkorábban a kérelmet követő 3. napon határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával. 2. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszüntetheti, ha a jogosult: más intézményben történő elhelyezése indokolt a házirendet súlyosan megsérti cselekménye, magatartása veszélyezteti az intézmény működését, intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézményvezető az ellátás megszűntetéséről / megszűnéséről írásban értesíti a jogosultat, aki ha nem ért egyet azzal, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyenkor a kivizsgálás befejezéséig az ellátást biztosítani kell. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az intézmény házirendje a szakmai program elválaszthatatlan részét képezi, mely a fenntartó önkormányzat jóváhagyásának időpontjától érvényes. 2. A házirendet gondozási részlegenként jól látható helyen ki kell függeszteni, hogy a jogosultak, a hozzátartozóik és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. 3. A házirend egy példányát az ellátás igénybevételekor az intézményvezető átadja a jogosultnak. 4. A házirend betartatásáról az intézményvezető gondoskodik.
Kovács Nóra intézményvezető
73
SIÓFOK VÁROS GONDOZÁSI KÖZPONTJA 8600 SIÓFOK, KORÁNYI S. U. 1/A TELEFON: 84-310-547
HÁZIREND VÁROSI KONYHA NAPPALI MELEGEDŐ ÉJJELI MENEDÉKHELY
Érvényes: 2014.04.12-től
74
TARTALOM I. Általános rendelkezések 1. A házirend célja, hatálya 2. A szolgáltatás igénybevételi szabálya II. Az intézmény rendje 1. 2. 3. 4. 5.
Az igénybevétel feltételei Az intézményből való eltávozás A látogatás rendje, levelezés Dohányzás. Szeszes ital fogyasztása III. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások
1. 2. 3. 4. 5.
Étkeztetés Ruházat Személyi higiéné Egészségügyi ellátás Mentálhigiénés ellátás IV. Társas kapcsolatok
1. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti kapcsolatainak szabályai 2. Az intézmény dolgozói és az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai. Az intézményi dolgozók foglalkozásbeli, titoktartási kötelezettségének érvényesítése, és az ellátottak valamint a dolgozók személyiségi jogainak tiszteletben tartása. 3. Panaszjog gyakorlásának módja V. Vegyes rendelkezések 1. Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak köre 2. Tájékoztatás az intézményben vezetett nyilvántartásokról, és az azokhoz szükséges adatszolgáltatásról 3. Vagyon és tűzvédelem 4. Szándékosan okozott kár megtérítése 5. Érték és vagyon megőrzés 6. Térítési díj VI. Záró rendelkezések 1. Hatálybalépés 2. Jóváhagyás 3. Kifüggesztés
75
I. Általános rendelkezések 1. A házirend célja és hatálya A házirend célja: Tájékoztatást adni az intézmény szolgáltatásait igénybevevők ellátási feltételeiről, az ellátottak és az őket ellátó dolgozók magatartási szabályairól, az intézmény dolgozóival való kapcsolattartás rendjéről, valamint a vagyon- és érték megőrzés, az intézmény berendezési és felszerelési tárgyai használatára vonatkozó előírásokról. A házirend hatálya: kiterjed Siófok Város Gondozási Központja Siófok, Bajcsy- Zs. u. 224. szám alatti telephelyén működő Éjjeli Menedékhely Nappali Melegedő Városi Konyha szolgáltatásait igénybevevőkre. 2. Az ellátás igénybevételi szabálya A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az Éjjeli Menedékhely szolgáltatásait igénybe veheti az a siófoki személy, aki a 18. életévét betöltötte, éjszakai pihenése nem biztosított más módon, illetve elhelyezés hiányában élete és testi épsége veszélybe került. A Nappali Melegedő szolgáltatásait igénybe vehetik a Siófokon hajléktalanná vált és a városban életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek, továbbá akiknek otthonukban a mosás, tisztálkodás nem biztosított. A Népkonyhai étkezést igény bevehetik hajléktalan vagy egyéb krízishelyzetben lévő felnőtt és kiskorú polgárok napi egyszeri étkezésre, az étel hazaszállításának biztosítása nélkül munkanapokon. II. Az intézmény rendje 1. Az igénybevétel feltételei Az ellátás igénybe vételének feltételei: negatív tüdőszűrő és bőrgyógyászati szűrő vizsgálati lelet és háziorvosi igazolás arról, hogy fertőző betegségben nem szenved, közösségbe mehet. Krízishelyzet esetén a felvételt követő első napon köteles a szolgáltatást igénybe vevő a tüdőszűrő és a bőrgyógyászati szűrővizsgálaton megjelenni, az orvosi igazolást 5 napon belül leadni az intézmény szakdolgozójának.
76
2. Az intézményből való távozás Az Éjjeli menedékhely időszakosan, a hideg hónapokban minden nap 16 órától másnap reggel 8 óráig tart nyitva. Aki a szolgáltatást igénybe kívánja venni 16 órától – 20 óráig kell jelentkeznie személyesen az ügyeletes dolgozónál. A férőhely elfoglalása érkezési sorrendben történik. Kapuzárás 18 órakor, 18 óra és 20 óra között a szolgáltatást igénybe vevő érkezését csengetéssel jelzi. Az igénylő 20 óra után csak kivételesen indokolt esetben távozhat Amennyiben engedély nélkül távozik a menedékhely szolgáltatásait arra az éjszakára nem veheti igénybe. Az igénybevevőknek 22 óráig be kell fejezni a tisztálkodást és az étkezést. Este 22 órától másnap reggel 6 óráig kerülendő minden olyan tevékenység, amely zavarja a pihenni vágyók nyugalmát. A Nappali Melegedő éves szinten hétfőtől péntekig 8 órától 16 óráig tart nyitva. A Népkonyha szolgáltatása munkanapokon 11.30 órától 13.00 óráig vehető igénybe. 3. A látogatás rendje, levelezés Az Éjjeli Menedékhelyen vendég fogadására nincs lehetőség. Az ellátottak leveleiket az intézmény címére, saját nevükre kérhetik. 4. Dohányzás Az épületben a dohányzás tilos, csak az erre a célra kijelölt helyen engedélyezett. Minden ellátott köteles figyelemmel lenni nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi előírások betartására. 5. Szeszesital fogyasztás Az intézménybe alkohol nem hozható be, amennyiben ez mégis megtörténik az ügyeletes szakdolgozó az italt elveszi és megsemmisíti. Az ittas erőszakkal közeledő személy a menedékhelyre nem vehető fel. III. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások 1. Étkeztetés Az Éjjeli Menedékhelyen étel melegítési lehetőség biztosított az ellátottak részére kialakított étkezőben. Az ügyeleti helyiségben található mikrohullámú melegítőt az ügyeletes engedélyével lehet használni. 2. Ruházat Az ellátottak a saját ruhájukat, fehérneműjüket használják. Ágyneműt az Éjjeli Menedékhelyen az intézmény biztosít. A ruházat tisztítása az intézményben kifüggesztett mosási rend alapján kérhető. A textília tisztításáról az intézmény gondoskodik. 3. Személyi higiéné A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása az ellátottak és a dolgozók közös érdeke és feladata. Az intézmény dolgozóinak feladata a környezeti tisztaság fenntartásának 77
folyamatos megszervezése. Az intézmény lakóinak higiénéért a gondozók a felelősek. A Nappali Melegedő folyamatos nyitva tartása alatt a fürdési lehetőség biztosított. Az Éjjeli Menedékhelyet igénybevevőknek a tisztálkodás kötelező. Maga után mindenki köteles rendben hagyni az ágyát, a tusolót és a WC-t. 4. Egészségügyi ellátás Akut esetben szakorvosi ellátáshoz, és kórházi kezeléshez való hozzájutás megszervezéséről az intézmény gondoskodik. 5. Mentálhigiénés ellátás A Nappali Melegedőben naponta 9-11, és délután 14-16 óra között igénybe vehető szolgáltatás. IV. Társas kapcsolatok Mindenkitől elvárható, hogy az intézményben olyan magatartást tanúsítson, amely nem sérti mások nyugalmát, személyiségét. Az emberi kapcsolatok elfogadott általános normái szerint kell élni, amely kizárja a túlzott alkoholfogyasztást, hangoskodást, durvaságot, egymás és az intézmény dolgozói iránti tiszteletlenséget. Az intézményi élet alapszabálya a Házirend, amely minden ellátott részére kötelező. A Házirend megsértése szankciókat von maga után: Erős alkoholos állapot esetén a menedékhely nem vehető igénybe (az állapot megítélése a szakdolgozó feladata). Agresszív, durva, erőszakos viselkedés 10 nap kizárást von maga után. Életveszélyes fenyegetés esetén az ügyeletes szakdolgozó azonnal értesíti a rendőrséget (a hajléktalan személy legfeljebb 20 napra kizárható a szolgáltatásból). Az ügyeletes feljegyzést készít az eseménynaplóba, a szankció a házirend megsértése után azonnal életbe lép. A jegyzőkönyv a következő munkanapon készül. A szankció el nem fogadása esetén a hajléktalan személy panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez, aki a panaszt15 napon belül kivizsgálja. V. Vegyes rendelkezések 1. Az intézménybe bevihető tárgyak köre: személyes használati tárgyak alsó- felső ruházat, fehérnemű lábbeli 2. Tájékoztatás az intézményben vezetett nyilvántartásokról, és az azokhoz szükséges adatszolgáltatásról kérelem / étkezés kérelmezése esetén / igénybevételi napló eseménynapló egyéni nyilvántartó lap esetnapló 78
forgalmi napló Az ellátott kötelessége: nyilatkozni az intézményi tájékoztatás tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról adatokat szolgáltatni a fent felsorolt nyilvántartásokhoz haladéktalanul nyilatkozni arról, ha személyi adataiban, szociális és egészségügyi körülményeiben változás következett be. 3. Vagyon és tűzvédelem Minden ellátott és dolgozó kötelessége az intézmény vagyontárgyainak, berendezéseinek védelme rendeltetésszerű használata, állapotának megóvása. A Tűzvédelmi Utasítás részletesen tartalmazza a dohányzás, az elektromos eszközökkel és berendezési tárgyakkal kapcsolatos tűzvédelmi tudnivalókat. 4. Szándékosan okozott kár megtérítése A szándékos károkozásért az ellátott és a dolgozó anyagilag felelős. Különösen szándékosnak kell tekinteni az agresszivitásból, alkoholos befolyásoltságból eredő károkozást. 5. Érték és vagyonvédelem Az intézményből való távozáskor minden ellátottnak a személyes holmiját magával kell vinnie. Az épületben hagyott tárgyakért az intézmény felelősséget nem vállal. 6. Térítési díj Az intézmény szolgáltatásai térítésmentesen vehetők igénybe. VI. Záró rendelkezések Az intézmény házirendje a szakmai program elválaszthatatlan részét képezi, mely a fenntartó önkormányzat jóváhagyásának időpontjától érvényes. A házirendet jól látható helyen ki kell függeszteni, hogy a jogosultak és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. A házirendet az ellátás igénybevételekor ismertetni kell a szolgáltatást igénylővel. A házirend betartatásáról az intézményvezető gondoskodik.
Kovács Nóra intézményvezető
79
Ügyiratszám:
/2014. MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött egyrészről Siófok Város Gondozási Központja (Siófok, Korányi S. u. 1/a., képviselő: Kovács Nóra intézményvezető), mint ellátást nyújtó, másrészről Név / leánykori név :…………………………………….. ( Sz.:………………………….…..) Anyja neve:……………………………………….Szül.hely,idő.......………………………….) Lakcím:…………………………………………………………………………………………. Szig.szám:…………….......TAJ szám:……………………Állampolgárság:.............................. Nyug. törzsszám:……………………………..Nyugdíj összege:………………………………. mint ellátást igénybe vevő között a mai napon az alábbi feltételek szerint. 1. Igénybe vett alapellátási forma megnevezése: ÉTKEZTETÉS EBÉDSZÁLLÍTÁS A szociális étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt biztosítunk szervezett formában. Az intézmény saját főzőkonyhával nem rendelkezik, a meleg ételt vállalkozóval kötött szerződés útján biztosítjuk. A kiszállítást a vállalkozó saját gépjárműveivel végzi. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk az alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátását, a vészhelyzetek kialakulásának megelőzését, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Az ellátás magában foglalja a bevásárlást, a testi- személyi higiénia biztosítását, az orvoshoz kísérést, a hivatalos ügyek intézésében való közreműködést. Gondozási szükséglet: óra Az igénylő által kért óraszám: óra Az intézmény a megjelölt szociális ellátást ……….év……………….hó………….napjától kezdődően .……… év……………….hó………….napjáig terjedő határozott időre, vagy határozatlan időre szólóan biztosítja. 2. Az ellátásért fizetendő térítési díj: Szociális étkeztetés ( napi egyszeri ebéd H-Szo.): .…………………..Ft/nap A megállapított és az igényelt gondozási óraszám alapján, az Ön által fizetendő térítési díj:...................................Ft A megállapodásban szereplő ellátásért fizetendő térítési díj összege a megállapodás megkötésének időpontjában érvényes és annak változtatási jogát az intézmény fenntartja. 3. Az ellátást igénybe vevő a megállapított személyi térítési díjat havonta utólag, a tárgyhót követő hó 10-ig köteles befizetni a Gondozási Központ pénztárába. 4. Az ellátást igénybe vevő tudomással bír arról, hogy az intézményfenntartó önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj évente kétszer vizsgálható felül, ebből következően változhat személyi térítési díja is, melyről előzetesen értesi az intézmény. 5. A megállapított személyi térítési díj befizetési kötelezettségének elmulasztása esetén az intézményvezető a hátralék összegét nyilvántartásba veszi, és írásbeli felszólítást küld az
80
érintettnek a tartozás rendezése miatt. Amennyiben írásbeli felszólítás után sem történik befizetés, a behajtásról intézkedik az intézmény. 6.Tájékoztatásul közöljük, az ellátások intézményi térítési díját és 1 ellátottra jutó önköltségét 2014 évre vonatkozóan. Intézményi térítési díj Önköltség szociális étkeztetés : 730 Ft/nap 915 Ft/nap házi segítségnyújtás: egy óra igénybevétele térítés mentes, a további gondozás díja: 180 Ft/óra 250 Ft/óra 7. Az ellátást igénylő számára az intézmény biztosítja az 1. pontban megjelölt szolgáltatást. 8. Az ellátást igénylő amennyiben a szolgáltatást bármilyen okból nem kívánja igénybe venni, azt legkésőbb a szüneteltetést megelőzően 2 munkanappal telefonon vagy írásban jelezze a Gondozási Központ irodáján. Ellenkező esetben az igénybe nem vett szolgáltatásért is meg kell fizetni a térítési díjat. 9. Az ellátást igénylő szociális helyzetében, jövedelmi viszonyaiban történt változást köteles 8 napon belül az intézményvezetőnek bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a jogtalanul igénybe vett ellátás teljes összegű intézményi térítési díjának megfizetésére köteles. 10. A megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik. Az ellátást igénybe vevő a vitatott intézményvezetői intézkedéssel szemben a fenntartóhoz (Siófok Város Önkormányzata) fordulhat. 11. A szolgáltatás megszűnik az alábbi esetekben: _ ha az igénylő nem igényli tovább az ellátást, 1. határozott idejű szolgáltatás esetén a megjelölt időtartam lejártával, 2. az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, 3. az ellátást igénybe vevő halálával. 12. Jelen megállapodás módosítására az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő közös megegyezése alapján kerülhet sor. 13. Ezen megállapodás 2 oldalon 2 eredeti példányban készült. Siófok, 2014................ ………………………………………….. ……………………………………….. ellátást igénylő intézményvezető ..………………………….. törvényes képviselő, tartásra köteles vagy azt vállaló személy Tanuk: 1./……………………………… 2./……………………………………. ………………………………
…………………………………….
81
MEGÁLLAPODÁS Idősek Klubjában történő nappali ellátás és étkeztetés biztosítására Mely létrejött egyrészről Siófok Város Gondozási Központja ( képv.. Kovács Nóra intézményvezető ), mint ellátást nyújtó, másrészről: a) az ellátást igénybe vevő Név :…………………………………………………………….. Lakcím:…………………………………………………………. Telefon:…………………………………………………………. Anyja neve:……………………………………………………… Születési helye:………………………………………………….. Születési ideje:………………………………………………….. Szig. Száma:……………………………………………………. TAJ száma:……………………………………………………… Állampolgársága:.......................................................................... Nyugdíj törzsszáma:…………………………………………….. b) az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője: Név:……………………………………………………………… Lakcím:………………………………………………………….. Telefon:………………………………………………………….. Anyja neve:……………………………………………………… Születési helye:………………………………………………….. Születési ideje:………………………………………………….. c) tartásra kötelezett vagy azt vállaló személy: Név:……………………………………………………………… Lakcím:…………………………………………………………. Telefon:…………………………………………………………. Anyja neve:…………………………………………………….. Születési helye:…………………………………………………. Születési ideje: …………………………………………………. Szig.száma:……………………………………………………… között az alulírott helyen és időben. Siófok város Gondozási Központja az ellátást igénybe vevőnek/ törvényes képviselőnek kérelme alapján az Idősek Klubjában férőhelyet biztosított, melyre tekintettel az intézményi jogviszonyból fakadó jogokat és kötelezettségeket a megállapodó felek az alábbiak szerint rögzítik.
82
I. Az intézményi jogviszony keletkezése és tartalma 1. A szociális ellátást nyújtó intézmény fenntartója Siófok, Korányi S. u. 1/a sz. alatt személyes gondoskodás keretébe tartozó idősek nappali ellátását is biztosító Gondozási Központot működtet. 2. A szociális intézmény a vonatkozó jogszabályokban és jelen megállapodásban szabályzott módon a megállapodás 5. pontjában tételesen felsorolt ellátásokat nyújtja. 3. Az ellátást nyújtó intézmény a szociális ellátást 20.…év……………hó………..napjától kezdődően, 20.………………………………….napjáig terjedő/ vagy……………………….. feltétel bekövetkeztéig/ vagy határozatlan időtartamra biztosítja. II. Szolgáltatások és fizetési kötelezettség 4. A felek tájékoztatási kötelezettsége 4.1. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatta az ellátást igénybe vevőt és hozzátartozóját - a biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről - a vezetett nyilvántartásokról - a jogosult és hozzátartozó közötti kapcsolattartás, a panaszjog gyakorlásának módjáról - az intézményi házirendről, melynek egy példánya az ellátást igénybe vevő részére átadásra került - az intézménybe való felvételhez, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokról, hozzátartozói nyilatkozatokról, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokról és más jogszabályban meghatározott feltételekről. 4.2 A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni: - a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről és annak tiszteletben tartásáról, - arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokról haladéktalanul tájékoztatni fogja az intézmény vezetőjét, - minden olyan körülményről, amely a személyi térítési díj megállapításához szükséges, - arról, hogy nem szenved közösségre veszélyes fertőző vagy pszichiátriai betegségben, és alkalmazkodik a közösségi életvitelhez, - minden olyan dologról, ami az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását , illetve megszüntetését befolyásolja vagy azt más okból fontosnak tartja. / Nem kell a térítési díj megállapításához szükséges adatokat közölni akkor, ha az ellátást igénylő vagy más személy az elhelyezés iránti kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a szerződésben vállalt kötelezettséget az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. / 4.3. A szociális intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját - a jogosult állapotáról, annak lényeges változásairól, 83
- az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, - a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésekről. 5. Az intézmény az Idősek Klubjában az alábbi szolgáltatásokat nyújtja : 1. Biztosítja a napközbeni tartózkodást: - személyi higiéniás szükségletek kielégítésének lehetőségét - személyes ruházat tisztítását - mentális gondozást - egészségügyi alapellátáshoz való hozzájutás segítését - gondoskodik a szabadidő kulturált eltöltéséről - az intézmény az alapfeladatokat meghaladóan is szervez programokat, mely szolgáltatásokért térítési díj is kérhető. 2. Napi háromszori étkezést / szükség esetén diétás étkezést 5.1. Az igénybe vett ellátások megjelölése: nappali ellátás 3x-i étkezés 6. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj 6.1. Az ellátást igénybe vevő /kötelezett/ a személyes gondoskodást nyújtó ellátásért /rendszeres havi jövedelme alapján / a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig személyi térítési díjat köteles fizetni. 6.2. Az ellátást igénybe vevő tudomással bír arról, hogy az intézményfenntartó önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj évente 2x vizsgálható felül, ebből következően változhat személyi térítési díja is. A megállapodás megkötésekor érvényes térítési díj változtatásának jogát az intézmény fenntartja. 6.3. A megállapított személyi térítési díj befizetési kötelezettségének elmulasztása esetén a tárgy negyedévet követő hó 10-ig hátralék nyilvántartás készül. Amennyiben írásbeli felszólítás után sem történik befizetés, a behajtásról intézkedik az intézmény. 7. Érdekképviselet A jogosult és hozzátartozója a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az érdek képviseleti fórumnál. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézményi dolgozók foglalkoztatásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és a jogosult személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról. 8. Az intézményi jogviszony megszűnése 8.1. Az ellátásra jogosult intézményi jogviszonya megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével - határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával - a jogosult halálával - a jogosultnak, illetve hozzátartozójának a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentését követően 84
- ha az intézményi elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultat másik intézményben kell elhelyezni, illetve intézményi ellátása nem indokolt - az intézményt fenntartó megszünteti az ellátást akkor, ha a jogosult a házirendet súlyosan megsérti és /vagy rendszeresen nem tesz eleget térítési díj fizetési kötelezettségének. Az intézményvezető az ellátás megszüntetéséről köteles írásban értesíteni az igénybe vevőt, aki egyet nem értés estén az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a megszüntetés ellen panasszal fordulhat a fenntartóhoz. 8.2. Az intézményi jogviszony megszűnésekor a felek egymással elszámolnak, mely ügylet kiterjed: - a fizetendő személyi térítési díjra, ennek esetleges hátralékaira - az intézmény tárgyi eszközeiben – szándékosan – okozott károkra - minden olyan dologra melyek – az intézmény humán jellegével összeegyeztethetően – az intézményi jogviszony megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik. A megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., továbbá az idősek ellátására vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok az irányadók. Ezen megállapodás 4 oldalon 2 eredeti példányban készült. Siófok, 20.………………… ………………………………….. ellátást igénybe vevő
……………………………….. tartásra kötelezett v. azt vállaló sz. / törvényes képviselő
………………………… intézményvezető Hozzátartozó neve:……………………………………………………………………. Lakcíme:………………………………………………………………………………. Telefonszáma:………………………………………………………………………… Tanú neve……………………………
Tanú neve:…………………………
Lakcíme:…………………………….
Lakcíme:………………………….
85
Megállapodás Mely létrejött egyrészről a Siófok Város Gondozási Központja (képv.: Kovács Nóra, intézményvezető, mint ellátást nyújtó intézmény), továbbiakban intézmény másrészről: Név:……………………………………………………………………………… lakcím:…………………………………………………………………………… 3. anyja neve:………………………………………………………………………. 4. születési helye, időpontja:……………………………………………………….. 5. személyi igazolvány száma:……………………………………………………… 6. nyugdíjas törzsszáma, nyugdíjának összege:……………………………………. 7. TAJ száma:……………………………állampolgársága……………………….. mint ellátást igénybe vevő, valamint az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője, 6. név:………………………………………………………………………………. 7. értesítés címe:……………………………………………………………………. 8. telefonszáma:…………………………………………………………………….. között, a mai napon az alábbi tartalommal. 1. Felek megállapodnak abban, hogy ellátást igénybe vevő ………………………számon nyilvántartásba vett kérelme alapján az intézmény tartós bentlakásos szociális szolgáltatást nyújt az alábbi feltételekkel: 1.1. Az ellátás igénybevételének kezdete: ………………………………………….. 1.2. Az ellátás időtartama:
határozatlan időtartamra határozott időtartamra: 20..............-tól 20.............-ig
1.3.. A szociális szolgáltatás formája:
Idősek Otthona
1.4. Az intézmény a Szt. 67. § (1) bekezdése szerint teljes ellátást nyújt, ennek keretében biztosítja: 24 órás folyamatos ellátást lakhatást, napi háromszori étkezést / legalább egy főétkezés meleg étel/ az orvos előírása szerinti diétás étkezést textíliával való ellátást/ amennyiben az igénylő sajáttal nem rendelkezik/ mosatást, takarítást, egészségügyi ellátást(egészségmegőrző felvilágosítást), rendszeres orvosi felügyeletet, szakorvosi ellátáshoz, kórházi kezeléshez való hozzájutást, a 1/2000.(I.7.) SzCsM. rendeletben meghatározott, térítésmenetesen biztosítandó gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket, az igénybevevő szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódot, az egészségi állapot megőrzését, helyreállítását segítő ápolást, mentális gondozást, 86
szabadidős elfoglaltságot, programokat, a közösségi helyiségek használatának lehetőségét, hozzátartozóval való személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit. Az alapfeladatot meghaladó egyéb intézményi szolgáltatások térítés ellenében vehetők igénybe. Az ellátást igénybe vevő az eltemettetésről, illetve annak költségeiről a következőket nyilatkozza: A temetés, illetve hamvasztás költségeit vállalja. Az ellátást igénybe vevő kijelenti, hogy írásos végintézkedése: van nincs 1.5. Ellátást igénybe vevő / törvényes képviselője nyilatkozik, hogy az intézményi szolgáltatások tartalmáról, módjáról, köréről tájékoztatást, ezzel kapcsolatos valamennyi kérdésére választ kapott. 2. Ellátást igénybevevő/törvényes képviselője/hozzátartozója tudomásul veszi, hogy jelen megállapodás 1. pontjában körülirt szolgáltatások igénybevételéért a Szt. 114. §. (1)-(2) bekezdése alapján térítési díj fizetésére köteles. Az intézmény fenntartója térítési díjat (intézményi térítési díj) állapít meg, melyet az 1993.évi III. törvényben, a 29/1993.(II.17) Korm. rendeletben, továbbá jelen megállapodásban, valamint a szociális ellátásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell fizetni. Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, különbözete. 2.1. Ellátást igénybe vevő/törvényes képviselője/hozzátartozója vállalja, hogy a mindenkori intézményi térítési díjnak megfelelő – teljes összegű – személyi térítési díjat megfizeti. 2.2. Az Intézmény a személyi térítési díj aktuális összegéről jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg, a továbbiakban pedig a személyi térítési díj összegének változásakor írásban értesíti a kötelezetett. 2.3. Az ellátást igénybe vevő/törvényes képviselője/hozzátartozója nyilatkozik, hogy megismerte és tudomásul veszi a személyi térítési díj számításának és megfizetésének intézményi szabályait az alábbiak szerint: 2.3.1. Személyi térítési díj meghatározása Idősek Otthona szolgáltatásainak igénybevétele esetén, az ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj különbözetét a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Ha a jövedelem hányad nem éri el az intézményi térítési díj teljes összegét és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, akkor a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj különbözetére az ingatlanvagyon jogszabályban meghatározott része nyújt fedezetet.
87
Az igénybevevő két hónapot meg nem haladó kórházi ellátás ill. távollét időtartamára a megállapított térítési díj 20% - át fizeti. Két hónapot meghaladó távollét idejére: 7. egészségügyi intézményben történő kezelésének tartalmára az ellátást igénybe vevőnek megállapított személyi térítési díj 40%-át, 8. egyéb esetekben a személyi térítési díj 60%-át kell fizetnie. A távolléti napok naptári éves szinten összesítésre kerülnek. Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj is kérhető az intézmény alapfeladatai közé nem tartozó szolgáltatásokért, valamint a Gondozási Központ által szervezett szabadidős programokért. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente 2 alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha a kötelezett jövedelme 4. olyan mértékben csökken, hogy a törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, 5. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. A megállapodás megkötésének időpontjában érvényes térítési díj változtatásának jogát az intézmény fenntartja. Ha a jogosult, vagy a díjfizetésre kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, akkor e kérésével az intézmény fenntartójához fordulhat, aki határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. 2.3.2. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy, írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a jövedelem- és vagyonvizsgálatot nem kell alkalmazni. 2.3.3. Személyi térítési díj megfizetése A havi térítési díjat valamennyi ellátás esetében az intézmény házipénztárába kell befizetni minden hónap 10-ig. Abban a nem kívánt esetben, ha az ellátást igénybe vevő, illetve a díjfizetésre kötelezett a személyi térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi, és negyedévente a fenntartóhoz továbbítja a térítési díj hátralékának behajtása érdekében. A fenntartó Önkormányzat a hátralék behajtása iránt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv., valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései alapján intézkedik.
3. Ellátást igénybe vevő /törvényes képviselője nyilatkozik, hogy a házirend egy példányát átvette, szóbeli tájékoztatás alapján megismerte és elfogadja: 4. az intézmény házirendjét, 5. a hozzátartozóval / törvényes képviselővel való kapcsolattartás rendjét, 6. az Érdekképviseleti Fórum működési rendjét, 88
7. az ellátotti jogok és a panaszjog gyakorlására vonatkozó szabályokat. Az intézmény részről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőn belül nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedésre meghatározott határidő lejártával, illetve az intézkedés kézhezvételét követő 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. 4. Adatkezeléssel, tájékoztatással, titoktartással kapcsolatos szabályok: 4.1. Ellátást igénybe vevő / törvényes képviselője nyilatkozik, hogy tudomásul veszi az intézmény Szt. 20.§ szerinti nyilvántartási és egyéb jogszabályokban meghatározott szakmai dokumentációs kötelezettségét, adatainak kezeléséhez hozzájárul. 4.2. Az ellátást igénybevevőt intézményi jogviszonyával kapcsolatosan is megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. 4.3. Az Intézmény a Szt. 66.§ (2) bekezdése szerint az igénybe vevő személy ellátásáról, állapotának változásáról, valamint a részére biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal – gondozási tervet köteles készíteni, illetve a napi ápolási, gondozási eseményekről sorszámozott eseménynaplót köteles vezetni. 5. Tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések 5.1. Ellátást igénybe vevő / törvényes képviselője tudomásul veszi, hogy az intézményvezető köteles tájékoztatni az ellátást igénybe vevőt/ törvényes képviselőjét, illetve hozzátartozóját : az ellátást igénybevevő állapotáról, az egészségügyi intézménybe való beutalásáról, az ellátást ideiglenes szüneteltetéséről, az áthelyezési javaslatról és az áthelyezés végrehajtásáról, a személyi térítési díjhátralék mértékéről a tartozás következményeiről. 5.2. Ellátást igénybevevő / törvényes képviselője az 5.1. pontban körülirt tájékoztatásra hozzátartozóként az alábbi személyeket jelöli meg: Név: ……………………………………………………………………….. Lakóhely/ elérhetőség: ……………………………………………………. Telefonszám: ……………………………………………………………… Név: ………………………………………………………………………. Lakóhely / elérhetőség: …………………………………………………… Telefonszám: ……………………………………………………………… 5.3. Ellátást igénybe vevő / törvényes képviselője az intézményi jogviszonyával, egészségi állapotával kapcsolatos tájékoztatásból az alábbi személyeket kizárja: Név:………………………………………………………………………… Lakóhely/ elérhetőség: ……………………………………………………. Telefonszám:………………………………………………………………. Név: ………………………………………………………………………. Lakóhely / elérhetőség: ……………………………………………………
89
Telefonszám: ……………………………………………………………… Az 5.2. pontban meghatározott személy/ek kivételével a mások számára a tájékoztatást megtiltja. Nem él a kizárás lehetőségével, valamennyi érdeklődő számára a tájékoztatást engedélyezi. 6. Intézményi jogviszony megszűnése, megszüntetése 6.1. Ellátást igénybe vevő/ törvényes képviselője tudomásul veszi, hogy a jelen megállapodással létesített intézményi jogviszony külön intézkedés nélkül megszűnik az alábbi esetekben: 6. az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, mely esetben az intézmény fenntartóját elhelyezési kötelezettség terheli. 7. határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, 8. az ellátást igénybevevő halálával. 6.2. Ellátást igénybe vevő/ törvényes képviselője tudomásul veszi, hogy az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti: az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselőjének a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentése alapján megállapított időpontban, ha az elhelyezés feltételi nem állnak fenn vagy a jogosultat másik intézménybe kell elhelyezni. ha az ellátást igénybevevő a házirendet súlyosan megsérti és az intézményi elhelyezés megszüntetését az intézmény vezetőjének kezdeményezése alapján a fenntartó határozatával rendeli el. 6.3. Az intézményi jogviszony megszűnésekor/megszüntetésekor a felek, valamint az örökös, illetve feladatellátásra kötelezett jogutód egymással elszámolnak: a személyi térítési díjjal ( hátralékkal, túlfizetéssel), az intézmény által leltár szerint személyes használatba adott tárgyi eszközökkel, intézmény tárgyi eszközeiben okozott kár összegével, megőrzésre az intézmény részére átadott vagyontárgyakkal, letéti pénztárba leadott készpénzzel, az ellátást igénybevevő tulajdonában álló, az intézmény által vezetett személyi leltárban szereplő dolgokkal. 7. Záró rendelkezések 7.1. Jelen megállapodás az aláírással egy időben érvényes. Hatályos a megállapodás a jogosult intézménybe való költözésének napjától. 7.2. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., továbbá az idősek ellátására vonatkozó mindenkori jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Vitás esetekben a felek kikötik a Siófoki Városi Bíróság kizárólagos illetékességét. Felek jelen megállapodást áttanulmányozták, annak rendelkezéseit megértették és annak tartalmát elfogadták. Ezen megállapodás 5 oldalon, 3 eredeti példányban készült. Siófok, 20............... ……………………………………..
……………………………
90
Ellátást igénybevevő
Intézményvezető …………………………….. Törvényes képviselő, hozzátartozó
91
SIÓFOK VÁROS GONDOZÁSI KÖZPONTJÁNAK
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
92
TARTALOM I.
Általános és bevezető szabályok 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 3. Az intézmény azonosítói 4. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok 5. Az intézmény alapfeladatai 6. A Gondozási Központ engedélyezett létszáma
4 4 4 5 6 8
II. A Gondozási Központ szervezete 1. Szociális ellátást biztosító szakmai részleg 2. Védőnői szolgálat 3. Ügyviteli részleg 4. Technikai részleg
9 11 12 12
III. A Gondozási Központ szakmai vezetése 1. Intézményvezető 2. Intézményvezető helyettes 3. Vezető családgondozó 4. Vezető gondozó
12 13 14 15
IV. Az intézmény nem vezető beosztású szakmai munkakörei 1. Orvos 2. Ápoló-gondozó 3. Mentálhigiénés munkatárs 4. Családgondozó 5. Szociális és mentálhigiénés munkatárs 6. Szociális segítő 7. Védőnő 8. Iskola-egészségügyi védőnő
17 18 20 21 24 25 26 28
V. Az intézmény ügyviteli munkakörei 1. Gondnok 2. Általános ügyintéző
29 31
VI. A Gondozási Központ technikai munkakörei 1. Karbantartó-gépkocsivezető 2. Konyhai dolgozó 3. Takarító 4. Mosodai alkalmazott
32 33 34 37
93
VII. Az intézmény működését segítő tanácsadó szervek 1. Munkaértekezlet 2. Vezetői értekezlet 3. Csoportértekezlet 4. Érdekképviseleti Fórum 5. Lakógyűlés
38 38 38 39 39
VIII. Az intézmény működésének szabályai 1. A munkáltatói jogok gyakorlása 2. Ügyviteli szabályok 3. Az intézmény képviselete 4. Az intézmény döntési rendje 5. Kommunikációs rend 6. Beszámolási és jelentési kötelezettség 7. Intézményi szabályalkotás 8. Az intézmény szervezeti egységeinek együttműködése 9. Az intézmény munkarendje 10. A belső ellenőrzés rendszere 11. Külső kapcsolattartás rendje 12. Adatkezelés 13. Az intézmény dolgozóinak magatartási szabályai
40 41 43 44 44 45 45 45 46 47 48 49 52
IX. Mellékletek 1. Szervezeti ábra 2. Munkaköri leírások
94
I. Általános és bevezető szabályok 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy rögzítse az intézmény adatait, szervezeti felépítését, vezetők és alkalmazottak jogkörét és feladatait, az intézményi működés szabályait. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára a jogszabályokban megfogalmazott feladat és hatásköri szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak szerint kell alkalmazni. Az SZMSZ hatálya kiterjed: az intézmény vezetőire az intézmény alkalmazottaira az intézmény szolgáltatásait igénybevevőkre. 3. Az intézmény azonosítói Az intézmény megnevezése: Az intézmény székhelye: Telephelyek száma: Szociális ellátást biztosító telephelyek: Védőnői szolgálat telephelyei: Központi Ügyeleti Szolgálat telephelye: Munkásszálló Törzskönyvi azonosító szám: Adóigazgatási szám: KSH szám: Alapítója: Alapítás időpontja: Az intézmény fenntartó szerve: Az intézmény felügyeleti szerve: Az intézmény gazdálkodási jogköre szerinti besorolása: Pénzügyi, gazdasági feladatait ellátó költségvetési szervezet:
Siófok Város Gondozási Központja 8600 Siófok, Korányi S. u. 1/a hrsz.: 9674/5 6 8600 Siófok, Korányi S. u. 1/b hrsz: 9675/14 8600 Siófok, Bajcsy Zs. u. 224. hrsz: 3365/1 8600 Siófok,Szépvölgyi u. 2. 8600 Siófok, Semmelweis u. 1/a hrsz: 9675/2 8600 Siófok, Asztalos u. 17. 8600 Siófok, Semmelweis u. 1/a 8600 Siófok, Semmelweis u. 5. 655688 16801673-2-14 1763114000 Siófok Város Önkormányzata 1998. november Siófok Város Önkormányzata Siófok Város Képviselő-testülete önállóan működő költségvetési szerv Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal 8600 Siófok, Fő tér 1.
4. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban levő alapdokumentumok határozzák meg.
95
4.1. Alapító okirat Az intézményt Siófok Város Önkormányzata alapította. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény működésére vonatkozó legfontosabb adatokat, melynek utolsó módosítását Siófok Város Képviselő-testülete 2/2014.(I.23.) sz. határozatával hagyta jóvá. 4.2. Egyéb dokumentumok Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Központi Ügyeleti Szolgálat Működési Szabályzata és ezek mellékletét képező munkaköri leírások. Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok: iratkezelési szabályzat számviteli szabályzat pénzkezelési szabályzat anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzat munkavédelmi szabályzat tűzvédelmi szabályzat gépjármű használati szabályzat 4.3. Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok
1993. évi III. törvény 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről, 29/1993.(II.7.) Korm. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 1998. évi LXXXIV. törvény A családok támogatásáról, 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet A családok támogatásáról szóló törvény végrehajtásáról 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997.(IX.10.)Korm.rendelet A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 226/2006.(XI.20.) Korm.rendelet A szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról Siófok város helyi rendelete a szociális ellátásokról 1997.évi CLIV. törvény az egészségügyről 2003.évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 1997. évi XLVII törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és 96
védelméről a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvos tevékenységről 47/2004.(V.11.)ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről 96/2003 (VII 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről valamint a működési engedélyezési eljárásról 60/2003.(X.20.)ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről Siófok Város Képviselőtestületének határozatai, rendeletei az önkormányzat által biztosított egészségügyi alapellátásokról 2012. évi I. törvény A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról 4/2000.(II.25.) EüM rendelet
5. Az intézmény alapfeladatai: Az intézmény szervezeti, szakmai egységben biztosítja az időskorúak és hajléktalan személyek részére a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alap- és szakosított ellátási formákat. Ellátja a családsegítés, gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatait, szervezi a helyettes szülői szolgálatot. Biztosítja a Védőnői Szolgálat, illetve a Központi Ügyeleti Szolgálat működését. Fő feladata az önmagukat ellátni képtelen, gondozást nélkülöző, szociális helyzetüket tekintve rászoruló emberekről való gondoskodás. 107051 Étkeztetés Napi egyszeri meleg étel biztosítása szervezett formában. 107052 Házi segítségnyújtás Saját otthonukban a gondozási szükséglet, illetve a szolgáltatást igénylő kérelmének megfelelő mértékű segítségnyújtás, elsősorban azoknak az időskorúaknak, akik önmagukat ellátni nem képesek és a családi gondoskodást nélkülözik. 107054 Családsegítés Szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került egyének és családok segítése.
104042 Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, vagy már a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok. A családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve az utógondozással kapcsolatos feladatok. 104012 Gyermekek átmeneti ellátása (Önálló helyettes szülő) Gyermekjóléti alapellátás keretében a gyermekek átmeneti gondozását biztosító ellátási forma.
97
102030 Idős, demens betegek nappali ellátása (Idősek Klubja) A szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátásra részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. 107015 Hajléktalanok nappali ellátása (Nappali melegedő) Elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. 107013 Hajléktalanok átmeneti ellátása (Éjjeli menedékhely) A hajléktalan személyek éjszakai pihenését valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását szolgálja. 102021
Időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátása ( Idősek Otthona) Tartós illetve ideiglenes jelleggel folyamatos ellátást és éjszakai benntartózkodást biztosít azoknak az időskorúaknak és 18. életévüket betöltött beteg személyeknek, akik önmaguk ellátásáról nem vagy csak folyamatos segítséggel képesek gondoskodni és rendelkeznek 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel. 102021
Időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátása ( Emelt szintű Idősek Otthona) Az idős emberek teljes körű ellátása, gondozása és ápolása. Az ellátás célja, hogy a vagyonnal rendelkező, de valamilyen okból egyedül maradt, segítségre szoruló emberek is megfelelő szintű ápoláshoz, gondozáshoz juthassanak. 074031 074032
Család-és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás
072112
Háziorvosi ügyeleti ellátás (Központi Ügyeleti Szolgálat)
Az intézmény alapfeladatai ellátása mellett:
folyamatosan figyelemmel kíséri a lakosság körében felmerülő gondozási igényeket, javaslatot tesz egyes új gondozási módszerek alkalmazására, a meglévő szociális ellátások fejlesztésére, kezdeményezi az önkormányzatnál új ellátások bevezetését, a működő ellátások szükség szerinti átalakítását, együttműködik a háziorvosi szolgálattal, továbbá más személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel, egészségügyi intézménnyel, igény esetén tájékoztatást nyújt a szociális ellátások biztosításának feltételeiről az ellátást igénybe vevők részére, segíti a támogató önsegítő csoportok szervezését, működését, segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek hivatalos ügyei intézéséhez, javaslatot tesz a fenntartónak a képzés, továbbképzés rendszerére, szervezésére vonatkozóan.
6. A Gondozási Központ engedélyezett létszáma Az intézmény vezetése:
1 fő 1 fő 1 fő
intézményvezető intézményvezető helyettes vezető családgondozó 98
1 fő
vezető gondozó
Szociális étkeztetés:
Az intézmény részére az ebédeket szerződéses alapon vállalkozó készíti és szállítja. Az intézmény tálalókonyháján 4 fő konyhai alkalmazott dolgozik.
Házi segítségnyújtás:
3 fő
szociális gondozó
Idősek Klubja, Idősek Otthona, } 2 fő Emelt szintű idősek otthona 22 fő Családsegítés
mentálhigiénés munkatárs gondozó
Gyermekjóléti szolgáltatás
3 fő 1 fő 5 fő
családgondozó családgondozó (részmunkaidő, 6 órában) családgondozó
Nappali Melegedő: Éjjeli Menedékhely: (6 hónapos nyitva tartással)
1 fő 2 fő 2 fő
szociális, mentálhigiénés munkatárs szociális, mentálhigiénés munkatárs szociális segítő
Védőnői Szolgálat:
11 fő
Központi Ügyeleti Szolgálat:
5 fő
asszisztens
1 fő 1 fő 7 fő 2 fő
gondnok általános ügyintéző takarító karbantartó-gépkocsivezető (osztott munkakör) gépkocsivezető gépkocsivezető (részmunkaidő, 6 órában) mosodai dolgozó
Ügyviteli dolgozók: Technikai dolgozók:
védőnő
3 fő 1 fő 1 fő Intézményben dolgozók létszáma:
80 fő
Megbízási szerződéssel rendelkező, állományon kívüli dolgozó: Idősek otthona: Központi ügyeleti szolgálat
1 fő 32 fő
orvos ( heti 4 órában) háziorvos és a helyettesítésre megbízási szerződéssel rendelkező orvosok Ellátotti létszámtól függő, megbízási szerződéssel foglalkoztatható dolgozók: Házi segítségnyújtás: 10 fő szociális gondozó Helyettes szülő: 1 fő A dietetikus szakembert az étkeztetést szerződés alapján ellátó vállalkozó biztosítja. Gyógytornász szakorvosi javaslatra szükség szerint látogatja az intézményi ellátottakat. Az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogkört az intézmény vezetője gyakorolja. 99
A Gondozási Központ valamennyi dolgozója rendelkezik a munkaköréhez előírt szakképesítéssel. Feladatukat a munkaköri leírásokban foglaltak szerint, a mindenkori beosztásnak megfelelően végzik. A helyettesítési rendet személyre szólóan a munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézményvezetőt távollétében az intézményvezető helyettes helyettesíti.
II. A Gondozási Központ szervezete A Gondozási Központ egységes egészet alkot, biztosítva ezzel a folyamatos ellátást. A szervezeti egységek egymásra épülnek, kapcsolatukat a szervezeti ábra határozza meg, mely a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete. A gyermekek átmeneti gondozása érdekében a Gondozási Központ önálló helyettes szülői szolgáltatást működtet, az intézményvezető nyilvántartást vezet, szakmai tanácsadást nyújt, ellenőriz. Gyermekelhelyezés esetén, a helyettes szülő munkáját a hatályos jogszabályok, illetve a feladatellátásra vonatkozó megállapodásban foglaltak alapján végzi. A Központi Ügyeleti Szolgálat szervezeti felépítését, munkaköreit és működési rendjét jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellett külön Működési Szabályzat tartalmazza. 1. Szociális ellátást biztosító szakmai részleg 1.1. intézményi orvos 1.2. ápolást-gondozást nyújtó csoport 1.3. mentálhigiénés munkatársak 1.4. családgondozók 1.5. szociális, mentálhigiénés munkatárs 1.6. szociális segítő
( gondozók)
2. Védőnői Szolgálat 2.1. Védőnők 2.2. Iskola-egészségügyi védőnő 3.Ügyviteli részleg 3.1. gondnok 3.2. általános ügyintéző 4. Technikai részleg 4.2. karbantartó-gépkocsivezetők 4.3. konyhai dolgozók 4.4. takarítók 4.5. mosodai dolgozó 1. Szociális ellátást biztosító szakmai részleg
100
A szakmai részleg munkáját az intézményvezető irányítja és ellenőrzi. Gondoskodik a hatályos jogszabályokban megfogalmazott szakmai irányelvek megvalósításáról. Közvetlen beosztottai a szakmai részlegek vezetői: intézményvezető helyettes vezető családgondozó vezető gondozó Az intézményben folyó szakmai, gondozási munkát a többször módosított 1993. évi III. törvény, az 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendelet és a 9/1999.(XI. 24) SZCSM rendelet valamint az 1997.évi XXXI. törvény alapozza meg. 1.1. Orvos Feladata: Az intézmény orvosa megelőző-felvilágosító tevékenységet végez, és folyamatosan figyelemmel kíséri az ellátottak egészségi állapotát. A Gondozási Központban az orvosi feladat ellátása megbízási szerződéssel történik. A lakók biztosítási kártyái saját háziorvosaiknál találhatók. A párhuzamos kezelések elkerülése, illetve a szabad orvosválasztás jogának érvényesülése érdekében az intézmény szolgáltatásait igénybevevők tényleges egészségügyi ellátását a háziorvosok végzik. Az intézmény orvosának rendelési ideje heti egy alkalommal, szerdán 9 - 13 óráig tart. A rendelési idő alatt ezen ellátást az Idősek Klubjában és az Idősek Otthonában ellátottak szükség szerint igénybe vehetik. Az intézmény orvosa az egészségügyi gondozás keretében évente egy alkalommal - panaszmentesség esetén is - , a lakókat megvizsgálja. Az ellátottak részére felvilágosító, tájékoztató előadásokat szervez vagy tart, és részt vesz a mentálhigiénés gondozásban. 1.2.Ápolást-gondozást nyújtó csoport 1.2.1. Házi segítségnyújtásban dolgozó gondozó Feladata: A gondozók feladata a házi segítségnyújtás biztosítása a saját otthonukban élő rászorulók részére. Közvetlen felettese az intézményvezető helyettes, ápolás szakmai kérdésekben a vezető gondozó ad részére utasítást. 1.2.2. Idősek Otthonában feladatot teljesítő gondozó Feladata: az ellátottak jogszabályban meghatározott mértékű ápolása-gondozása, az orvos és a vezető gondozó utasításainak megfelelően. Közvetlen felettese a vezető gondozó. 1.3. Mentálhigiénés munkatárs 1.3.1. Idősek Otthonában feladatot teljesítő mentálhigiénés munkatárs Feladata: Az ellátást igénybevevők mentálhigiénés gondozása, foglakoztatása, személyre szabott bánásmód biztosítása, családi és társadalmi kapcsolat ápolásának elősegítése, hitélet gyakorlás feltételeinek megteremtése. Az intézményben lakók, illetve az intézmény szolgáltatásait igénybevevők érdekvédelmében való közreműködés. Az idősellátásban dolgozó mentálhigiénés munkáját az intézményvezető koordinálja. 101
1.3.2. Éjjeli Menedékhelyen dolgozó mentálhigiénés munkatárs Feladata: A szolgáltatást igénybevevő hajléktalan személyek, kliensek mentális támogatása, személyre szabott bánásmód biztosítása, a családi és társadalmi kapcsolatai ápolásának segítése, a kultúrált szabadidő eltöltés lehetőségének megteremtése. Közvetlen felettese a vezető családgondozó. Munkatársai: -éjjeli menedékhelyen feladatot ellátó szociális segítő 1.4. Családgondozók Feladata: A rászorultak szociális és mentálhigiénés segítése, támogatása, elesettek gondozása egyéni szükségleteinek megfelelően. Ellátják a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás jogszabályban meghatározott feladatait. A családgondozók közvetlen felettese a vezető családgondozó. 1.5. Szociális, mentálhigiénés munkatárs Feladata: A hajléktalan személyek részére nyújtott tanácsadás és mentálhigiénés tevékenység. Az éjjeli menedékhely, a nappali melegedő és a városi konyha szolgáltatásait igénybevevők fizikai ellátásában való közreműködés, segítség szociális ügyeik intézésében. A szociális, mentálhigiénés munkatárs közvetlen felettese a vezető családgondozó. Munkatársai: - a hajléktalan ellátásban dolgozó szociális segítő 1.6. Szociális segítő Feladata: az éjjeli menedékhelyet igénybe vevő ellátottak fizikai állapotának szinten tartása, orvosi felügyeletének megszervezése. Közvetlen felettese a vezető családgondozó, szükség esetén, ápolás szakmai kérdésekben a vezető gondozó ad részére utasítást. 2. Védőnői Szolgálat 2.1. Védőnő Feladata: A család- és nővédelmi gondozás: célja a gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeinek elősegítése a fogamzás előtti gondozás és genetikai tanácsadás, valamint a várandós anya gondozása, a magzat születés előtti gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya gondozása. Ezen kívül családtervezési ismeretek nyújtása, a nők biológiai sajátosságaihoz igazodó egészségvédelem. 2.2. Iskola-egészségügyi védőnő Feladata:
102
Az ifjúság-egészségügyi gondozás: melynek részét képezi – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskola-egészségügyi ellátás. Az ifjúság-egészségügyi gondozás célja a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének elősegítése. 3. Ügyviteli részleg Általános feladatuk: A fenntartó által jóváhagyott költségvetési keretből a szakmai feladatok ellátásának optimális mértékű elősegítése, az észszerű és takarékos gazdálkodás a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Az intézményvezető a gondnok és az általános ügyintéző munkáját közvetlenül irányítja. 4. Technikai részleg Általános feladatuk: Az intézmény biztonságos működéséhez szükséges háttér megteremtése a szakmai munka optimális mértékű elősegítése. A konyhai dolgozók, a karbantartó-gépkocsivezetők és a mosodai alkalmazott munkáját közvetlenül az intézményvezető helyettes felügyeli. A takarítók közvetlen felettese a vezető gondozó.
III. A Gondozási Központ szakmai vezetése 1. 2. 3. 4.
intézményvezető intézményvezető helyettes vezető családgondozó vezető gondozó
1. Intézményvezető A közvetlen felettese: Siófok Város Polgármestere. Távolléte esetén szervezetszerű helyettese: intézményvezető helyettes. A munkakör rendeltetése az intézmény szakmai koordinálása, irányítása, felügyelete. Az intézményvezető egy személyben felelős az intézmény működéséért, az intézményben folyó szakmai munkáért. Irányítja, összehangolja és ellenőrzi a szakmai és technikai részlegek munkáját. Ellenőrzi a szervezeti egységek közötti együttműködést és munkamegosztást, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartását, a munkafegyelem és etikai követelmények maradéktalan betartását. Az intézményvezető valamennyi közalkalmazott vonatkozásában gyakorolja a munkáltatói jogokat, kivéve a szabadság kiadását, amelyet átruházott jogkörben a közvetlen munkahelyi felettes gyakorol. Feladata: Az intézményvezető biztosítja a korszerű, magas színvonalú ellátás megvalósítását. Ennek keretében tanulmányozza az új gondozási módszereket, elősegíti az ellátásra szorulók közösségi beilleszkedését, valamint az emberi és állampolgári jogok maradéktalan érvényesítését, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját segítő, humanizált környezet kialakítását.
103
Irányítja, koordinálja és ellenőrzi az intézmény szervezeti egységeinek munkáját. Ellátja az intézmény folyamatos és operatív irányítását, a Kjt. alapján gyakorolja az intézmény valamennyi dolgozójára vonatkozóan a munkáltatói jogokat. Az idősotthoni elhelyezés előtti előgondozás szervezése, koordinálása, soron kívüli elhelyezés előkészítése. Az ellátást igénylőkkel kötendő megállapodás megkötése. Lakógyűlések vezetése. Szakdolgozók továbbképzésének szervezése. Szakmai munkával kapcsolatos adatokat szolgáltat. Elkészíti, és folyamatosan aktualizálja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát , a Házirendet, a Szakmai Programot valamint az egyéb hatályos jogszabályban előírt szabályzatokat. Gondoskodik a felsoroltaknak a fenntartó által történő jóváhagyásáról. Ellátja az intézményi jogviszonyban állók érdekvédelmével kapcsolatos feladatokat. Végzi a panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálását és gondoskodik a megfelelő intézkedések megtételéről. Kijelöli a belső ellenőrzési feladatokat, és felügyeletet gyakorol az ellenőrzés felett. Megszervezi a munka és tűzvédelmi feladatok ellátását. A fenntartó által évenként megállapított intézményi térítési díj figyelembevételével megállapítja illetve, felülvizsgálja a személyi térítési díjat. Intézkedik a hátralékok behajtása érdekében. Ellátja a hatályos jogszabályokban számára meghatározott feladatokat, munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, a működési rend, a munkavédelmi előírások valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi.
Hatáskör: Vezeti és irányítja az intézményt. Gyakorolja a munkáltatói jogkört valamennyi közalkalmazottra vonatkozóan. Általános ellenőrzési és utasítási jogköre van az intézmény szervezeti egységeire és valamennyi munkavállalójára vonatkozóan. Felelős: A beosztásával járó feladatokat legjobb tudása szerint a hatályos jogszabályi és fenntartói előírásoknak megfelelően szakszerűen és felelősségteljesen köteles ellátni. Felelős az intézmény valamennyi szervezeti egységének folyamatos működéséért, a munkáltatói intézkedések szakszerűségéért az intézmény kezelésében lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért, valamint az intézmény vagyonának – lehetőség szerinti gyarapításáért. Szakmai beszámolási kötelezettsége van. Felelős a szakmai beszámolók tartalmáért, hitelességéért. Felelős a fenntartó önkormányzat határozatainak végrehajtásáért. 2. Intézményvezető helyettes Közvetlen felettese az intézményvezető. Tevékenységéről rendszeresen beszámol. Távollétében feladatait az intézményvezető által kijelölt személy végzi. Feladata: segíti az intézményvezető munkáját, távollétében helyettesíti, felettesével egyeztetve irányítja és ellenőrzi az intézményben folyó ápolási-gondozási munkát, valamint az ehhez kapcsolódó adminisztrációt, beosztja és felügyeli a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók munkáját,
104
figyelemmel kíséri az ellátást kérelmező emberek helyzetét és szükség szerint intézkedik ellátásukról, az ellátottak állapotáról felvilágosítást adhat az adatvédelmi törvény előírásait betartva munkavédelmi és tűzrendészeti feladatokat lát el, gondoskodik a dolgozók egészségügyi alkalmassági vizsgálatra küldéséről, elkészíti a dolgozók éves továbbképzési tervét, jelenti a működési nyilvántartással kapcsolatos változásokat, intézi az ellátottak felvételével kapcsolatos teendőket, határidőre eleget tesz az intézmény működésével kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségnek, felelős a szakmai munka minőségéért, a dokumentációk pontos vezetéséért az etikai fegyelem és az adatvédelmi szabályok betartásáért.
Hatáskör: Hatásköre kiterjed az intézményvezető távolléte esetén az intézmény zavartalan működésének biztosítására. Az intézményvezető akadályoztatása esetén – egyeztetve az intézmény vezetőjével – képviseli az intézményt külső szervek előtt. Nem illeti meg döntési jog: - az új munkavállaló kinevezése - munkaviszony megszüntetése, valamint átsorolási ügyekben. Felelős: Egyeztetési kötelezettsége van a feladatokat illetően az intézményvezető távollétét megelőzően, beszámolási kötelezettsége a távollétről való visszatérését követő napon.
a munkavégzés során a jogszabályok, az SZMSZ és más belső szabályzatok, utasítások és a működési rend betartásáért, a szervezeti egységhez tartozó dolgozók munkájának megszervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért, felelős az irányítása alá tartozó valamennyi dolgozó szakmai munkájáért, az Etikai Kódex, a vagyonvédelmi, a munka-és tűzvédelmi előírások betartásáért és betartatásáért, a szolgálati titok és információvédelem biztosításáért, az ellátottak jogainak védelméért, a munkaszervezet többi egységével való együttműködés kialakításáért, köteles a rendelkezésre álló minden törvényes eszközzel megvédeni az intézmény érdekeit, felelős az intézmény jó hírnevének megtartásáért, az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, feladata elvégzéséhez rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért,
3. Vezető családgondozó Közvetlen felettese az intézményvezető. Tevékenységéről rendszeresen beszámol. Távollétében feladatait az intézményvezető által kijelölt személy végzi. Feladatai: 105
a jogszabályi előírásoknak megfelelően szervezi és irányítja a rábízott önálló szakmai és szervezeti egységek munkáját, gondoskodik az intézményvezető döntéseinek előkészítéséről és azok végrehajtásáról, működteti a jelzőrendszert, tagjainak képviselőivel szakmai kapcsolatot tart, koordinálja az esetelosztást, szervezi az esetmegbeszéléseket, ellenőrzi a szakmai feladatok végrehajtását és a dokumentáció vezetését, heti egy alkalommal vezeti a csoport megbeszéléseket, elkészíti a szervezeti egység éves szakmai beszámolóját, összeállítja az éves statisztikát, javaslatot tesz a szolgálat fejlesztésére, folyamatosan tanulmányozza az új gondozási módszereket, melyeket egyeztet a szakmai egység működési mutatóival, felettesével egyeztetve koordinálja és ellenőrzi a családsegítésben és a gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó családgondozók, és a hajléktalan ellátásban dolgozók munkáját, illetve az ehhez kapcsolódó adminisztrációt, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, a működési rend, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi.
Hatáskör: hatásköre kiterjed a szervezeti egység gondozási, szervezési, szolgáltatási feladataira valamint a különböző szakmai szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolattartásra, az irányítása alá tartozó területek részére és a hatáskörébe tartozó kérdésekben feladatokat és utasításokat ad ki, vezeti a családgondozói megbeszéléseket és lezárja munkatársai kliens dossziéit, részt vesz a vezetői értekezleteken. Felelős: az irányítása alá tartozó szervezeti egységekre háruló feladatok elvégzéséért, a munkafolyamatok megszervezéséért, a dolgozók feladatai ellátásához szükséges információk biztosításáért, a munkavégzés során a jogszabályok, az SZMSZ és más belső szabályzatok, utasítások és a működési rend betartásáért, a szervezeti egységhez tartozó dolgozók munkájának megszervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért, felelős az irányítása alá tartozó valamennyi dolgozó szakmai munkájáért, az Etikai Kódex, a vagyonvédelmi, a munka-és tűzvédelmi előírások betartásáért és betartatásáért, a szolgálati titok és információvédelem biztosításáért, az ellátottak jogainak védelméért, a munkaszervezet többi egységével való együttműködés kialakításáért, köteles felettesének beszámolni a rá bízott szervezeti egységek szakmai munkájáról, köteles a rendelkezésre álló minden törvényes eszközzel megvédeni az intézmény érdekeit, felelős az intézmény jó hírnevének megtartásáért, az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, feladata elvégzéséhez rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősséggel tartozik. 3. Vezető gondozó Közvetlen felettese az intézményvezető. Szakmai munkáját a vonatkozó jogszabályok betartásával, az ellátottak egészségügyi ellátására vonatkozóan a mindenkori orvosi
106
utasításoknak megfelelően végzi. Tevékenységéről rendszeresen beszámol felettesének. Helyettese az intézményvezető által kijelölt szakdolgozó. Feladatai: A szakmai irányelveknek és a belső szabályzatoknak megfelelően szervezi és irányítja az intézmény szolgáltatásait igénybevevő ellátottak ápolását, gondozását. Biztosítja a gyógyító, megelőző tevékenység hatékony működését. Elkészíti az ápoló- gondozó- és takarítószemélyzet szabadságolási tervét, és engedélyezi szabadságolásukat. Elkészíti az ápoló-, gondozó- és takarítószemélyzet munkaidő beosztását. Naponta megbeszéli az aktuális teendőket az ápoló, gondozó személyzettel. Részt vesz az egyéni gondozási terv, szükség esetén ápolási terv jogszabályban meghatározott megvalósításában és karbantartását folyamatosan ellenőrzi. Az 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendelet alapján gondoskodik az idősotthonban lakók gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátásáról. részletes és pontos tájékoztatást ad az ellátást igénybevevő részére a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz térítésének szabályairól, a listán nem szereplő térítésköteles gyógyszerek igénybevételéről és térítéséről a házirendben szabályozott módon intézkedik, havonta minden lakó számára elszámolást készít a térítésmentesen és térítés ellenében biztosított gyógyszer költségről, a lakó kérésére tájékoztatást ad a gyógyszerek adagolására, szedésére vonatkozó előírásokról, problémás ápolási esetekben a gondozó személyzet részére iránymutatást ad, folyamatosan kapcsolatot tart a mentálhigiénés munkatársakkal, tájékozódik a lakók hangulatáról, teljesítményéről, ellenőrzi az eseménynaplót, az ápoló - gondozó munka gyakorlatát, ellenőrzi a takarítás minőségét, és gondoskodik az ápoláshoz szükséges anyagokról, ellenőrzi a jelenléti ívek vezetését, ellenőrzi a gondozottak egészségügyi dokumentációjának nyilvántartását, szükség esetén vezeti, meghallgatja az ellátottak ápolást, gondozást, takarítást érintő panaszait, véleményét, részt vesz az előgondozásban, ellátja az irányítása alá tartozó dolgozók vonatkozásában az operatív munkavédelmi feladatokat, kapcsolatot tart az intézmény orvosával, az intézményben ellátást végző háziorvosokkal, szakorvosokkal, egészségügyi intézményekkel, az idősotthonban élő lakók hozzátartozóival, ellenőrzi a gondozási és ápolási dokumentációt, munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, a működési rend, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Hatáskör: felettesével egyeztetve irányítja és ellenőrzi az intézményben folyó gondozási-ápolási munkát, valamint az ehhez kapcsolódó adminisztrációt, utasítást adhat az irányítása alá tartozó dolgozók részére, a gondozottak állapotáról felvilágosítást adhat az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően, javaslatot tehet egyes új gondozási módszerek bevezetésére, alkalmazására, a meglévő szociális ellátások fejlesztésére. 107
Felelős: a gondozási-ápolási munka megfelelő szakmai színvonaláért, a betegek szakszerű ellátásáért, az intézményben a higiénés rend kialakításáért, illetve a Higiénés Szabályzatban foglaltak betartatásáért, az irányítása alá tartozó szervezeti egységekre háruló feladatok elvégzéséért, a munkafolyamatok megszervezéséért, a dolgozók feladatai ellátásához szükséges információk biztosításáért, a munkavégzés során a jogszabályok, az SZMSZ és más belső szabályzatok, utasítások és a működési rend betartásáért, a felügyelete alá tartozó dolgozók munkájának megszervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért, felelős az irányítása alá tartozó valamennyi dolgozó szakmai munkájáért, az Etikai Kódex, a vagyonvédelmi, a munka-és tűzvédelmi előírások betartásáért és betartatásáért, a szolgálati titok és információvédelem biztosításáért, az ellátottak jogainak védelméért, a munkaszervezet többi egységével való együttműködés kialakításáért, köteles a rendelkezésre álló minden törvényes eszközzel megvédeni az intézmény érdekeit, felelős az intézmény jó hírnevének megtartásáért, az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, feladata elvégzéséhez rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért,
IV. Az intézmény nem vezető beosztású szakmai munkakörei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
orvos ápoló-gondozó mentálhigiénés munkatárs családgondozó szociális, mentálhigiénés munkatárs szociális segítő védőnő iskola-egészségügyi védőnő
1. Orvos Az intézményi orvos feladatit megbízási szerződés alapján látja el. Az intézmény orvosa megelőző-felvilágosító illetve mentálhigiénés tevékenységet végez. A rendelési idő heti egy alkalommal, szerdán 9 - 13 óráig tart. A rendelési idő alatt ezen ellátást az idősotthon lakói, illetve az idősek klubjában ellátottak szükség szerint igénybe vehetik. Feladata: az új lakó egészségügyi törzskartonjának elkészítése intézménybe kerüléskor, részt vesz az 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendeletben meghatározott gyógyszercsoportok alapján az intézményi alapgyógyszer készlet összeállításában, részt vesz az egyéni gondozási, szükség esetén ápolási terv elkészítésében, a gondozási terv orvosi részleteiről részletes és pontos tájékoztatást nyújt az ellátást igénybevevő részére,
108
a lakók körében egészségügyi felvilágosító tevékenységet végez, részt vesz az ápoló, gondozó személyzet továbbképzésében.
Az Éjjeli Menedékhely, a Nappali Melegedő, illetve az intézmény egyéb szolgáltatását igénybevevő hajléktalan személyek egészségügyi alapellátása a Gondozási Központ és a 8. számú háziorvosi körzet között megkötött megbízási szerződés alapján biztosított. 2. Ápoló-gondozó 2.1. A házi segítségnyújtásban dolgozó gondozó Munkáját az intézményvezető helyettes közvetlen irányításával végzi, ápolás szakmai kérdésekben a vezető gondozó ad részére utasítást. Helyettese a közvetlen felettese által kijelölt szakdolgozó. Feladata: az ellátottak személyre szabott gondozása az egyéni gondozási terv napi karbantartása és a változások rögzítése az ellátottak személyi higiénéjének biztosítása, és a mindenkori állapotának megfelelő segítése az ellátott kérésének panaszának meghallgatása, szükséges intézkedés megtétele az ellátott viselkedésének, hangulatának, aktivitásának, betegségtünetek alakulásának figyelemmel kísérése, ezzel kapcsolatos tapasztalatairól való beszámolása a vezető gondozónak szóban, és rögzítése az eseménynaplóban munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, a működési rend, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Hatáskör: a jogszabályban meghatározott ápolási-gondozási feladatok ellátása, az ellátottak hozzátartozóival való kapcsolattartás. Felelős: Az alapvető ápolási, gondozási feladatok ellátásáért, A jogszabály által előírt adminisztráció vezetéséért, a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, Az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, Az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért, A munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, feladata elvégzéséhez rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért. 2.2. Az Idősek Otthonában feladatot teljesítő ápoló-gondozó Műszakbeosztás szerint ellátja az Idősek Otthona, Emelt szintű idősek otthona, Idősek Klubja gondozási-ápolási feladatait.
109
Feladatát a vezető gondozó irányításával végzi. Helyettese a vezető gondozó által kijelölt személy. Feladata: az ellátottak személyre szabott gondozása, ápolása az egyéni gondozási terv napi karbantartása és a változások rögzítése az ellátottak személyi higiénéjének biztosítása, és a mindenkori állapotának megfelelő segítése az ellátott ruházatának figyelemmel kísérése, szükség esetén mosatása ill. intézményi textíliával való ellátása a jogszabályban és a házirendben szabályozott módon az élelmezéssel kapcsolatos feladatok elvégzése, szükség esetén diéta biztosítása injekciózások elvégzése az orvos utasítása szerint (szakápolói kompetencia) névre szólóan a gyógyszer kiadagolása és beadása (szakápolói kompetencia) az ellátottak kórházba, vizsgálatra, egyéb programokra való elkísérése az ellátott kérésének panaszának meghallgatása, szükséges intézkedés megtétele az ellátott viselkedésének, hangulatának, aktivitásának, betegségtünetek alakulásának figyelemmel kísérése, ezzel kapcsolatos tapasztalatairól való beszámolása a vezető gondozónak szóban, és rögzítése a gondozási lapon és az eseménynaplóban sürgősségi betegellátás - az orvos értesítése - munkaidőben a vezető gondozó feladata, ügyeleti időben és hétvégeken a szolgálatban lévő gondozó feladata a haldokló beteg ellátása, végtisztességre való felkészítése az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően jegyzéket készít, a halál beálltakor műszakot vezető gondozó a jegyzéket két tanúval aláíratja munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, a működési rend, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Kapcsolatot tart: vezető gondozóval mentálhigiénés munkatársakkal. Hatáskör: a munkaköri leírásban foglalt ápolási-gondozási feladatok ellátása, az ellátottak hozzátartozóival való kapcsolattartás. Felelős: az alapvető ápolási, gondozási feladatok ellátásáért, a házirend betartásáért, betartatásáért, a jogszabály által előírt adminisztráció vezetéséért, a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért, az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, feladata elvégzéséhez rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért,
110
3. Mentálhigiénés munkatárs 3.1. Az Idősek Otthonában és az Idősek Klubjában feladatot teljesítő mentálhigiénés munkatárs Munkáját az intézményvezető közvetlen irányításával végzi. Tevékenységéről rendszeresen beszámol. Helyettesítését az intézményvezető által kijelölt, megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező személy végzi. Feladatai: egyéni gondozási terv megvalósítása és karbantartása biztosítja a személyre szabott bánásmódot, a szabadidő kultúrált eltöltésének feltételeit, az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, a hitélet gyakorlásának feltételeit aktivitást segítő tevékenység segítése a foglakoztatás feltételeinek biztosítása szervezett programokat előkészíti, lebonyolítja szervezi a kirándulásokat, intézményen kívüli programokat. segítő beszélgetések, csoport foglalkozások tartása a lakókkal, foglalkozásokkal kapcsolatos dokumentációk vezetése az intézmény szolgáltatását igénybevevők érdekvédelme, személyes ügyeinek intézése az ellátottak családi kapcsolatainak segítése a környezeti ártalmak megelőzése együttműködik az idősotthon orvosával, az ápolást-gondozást végző csoporttal, elkészíti az éves programtervet és az éves beszámolót munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, a működési rend, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Kapcsolatot tart: vezető gondozóval gondozókkal Hatáskör: felkészíti az intézmény dolgozóit a pszichés gondozással kapcsolatos feladatokra, különös tekintettel az ápoló-gondozó személyzetre az ellátottakkal való közvetlen kapcsolata révén maga is tevékenyen részt vesz a pszichés gondozásban, kapcsolatot tart a szabadidős tevékenységekben részt vevő intézményen kívüli személyekkel, csoportokkal és az ellátottak hozzátartozóival. Felelős: a házirend betartásáért, betartatásáért a jogszabály által előírt adminisztráció vezetéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért,
111
az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, feladata elvégzéséhez rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért,
4. Családgondozó 4.1. Családsegítésben dolgozó családgondozó Munkáját közvetlenül a vezető családgondozó irányítja. Helyettese a vezető családgondozó által kijelölt szakdolgozó. Ellátja a családsegítés jogszabályban meghatározott feladatait. Feladata: a vezető családgondozó által kijelölt családok rendszerszemléletű gondozása fogadja, meghallgatja az intézménybe érkezőket, köteles a legjobb tudása, szakértelme szerint eljárni a kliens érdekében, a szociális munka módszereivel segíti a hozzájuk fordulót életvitele javításában, ügyei intézésében hozzájárul a családi és társas kapcsolatokban kialakítandó egyensúly megteremtéséhez, megismeri az egyén/család környezeti feltételeit, felismeri, s felismerteti a konfliktusokat, ezek okait, hogy reálisan lássa helyzetét, az egyénekkel/családokkal közösen dolgoz ki konfliktusmegoldó stratégiákat, a szociális probléma megoldását a klienssel együttműködve végzi elismerve és támaszkodva annak önállóságára, felelősségérzetére, aktivizálva belső erőforrásait, felismeri a krízishelyzetet, a veszély elhárítása céljából azonnali intézkedést tesz, kríziskezelést végez, aktívan részt vesz az esetmegbeszéléseken, a jelzőrendszer és a települési tanácskozás lebonyolításában, kompetenciáját meghaladó kérdésekben igénybe veszi más szakember segítségét, együttműködik a konfliktus helyzetben lévő családokkal kapcsolatot tartó nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális intézményekkel, mindkét irányban közvetítői szerepet vállal, keresi és gyűjti azokat a kialakult ügyintézési módokat, szokásos eljárásokat, amelyek az eredményes beavatkozást segítik, közreműködik a szakmai rendezvények szervezésében és lebonyolításában, folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, részt vesz a pályázatok elkészítésében a megnyert pályázatok lebonyolításában, klubok, csoportok, szabadidős programok szervezése és lebonyolítása, a családok otthonában végzett szociális munka ( családlátogatás), elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a vonatkozó jogszabályok alapján, továbbképzésre kötelezett, munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, a működési rend, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Hatáskör: kiterjed az egyénekkel, családokkal, csoportokkal végzett szociális munkára, az együttműködési megállapodás megkötésére, a gondozási terv elkészítésére, végrehajtására,
112
a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatottak beilleszkedési programjának elkészítésére, az abban foglaltak végrehajtására, a jelzőrendszer tagjaival való kapcsolattartásra.
Felelős: az általa biztosított szolgáltatások szakmai színvonaláért, a kliensekkel végzett esetmunkáért, az általa szervezett csoportfoglalkozások, rendezvények szakmai színvonaláért, a családlátogatás során tett intézkedéseiért, magatartásáért, az általa vezetett adminisztráció pontosságáért, hitelességéért, a munkájára vonatkozó jogszabályok, intézményi szabályzók, munkavédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősséggel tartozik, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért. 4.1.1. Családgondozó-szociális informátor Munkáját a vezető családgondozó irányításával végzi. Helyettesét közvetlen munkahelyi felettese jelöli ki. Feladat: családgondozói munkáját a 4. pontban leírtak alapján végzi. Szociális információ keretében tájékoztatást nyújt a jogszabályban meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban, a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről, a helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetőségéről és igénybevételük módjáról, a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, családtámogatási ellátásokkal, társadalombiztosítási és foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátásokkal kapcsolatban, az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről, az ellátások igényléséhez szükséges iratokról, a különféle nyomtatványokat beszerzi, gondoskodik azok folyamatos pótlásáról, segítséget nyújt kitöltésükben, ha a tájékoztatást kérő személy által igényelt szociális szolgáltatás helyben nem érhető el, a szociális informátor intézkedik az ellátási lehetőségek felkutatása érdekében, valamint segítséget nyújt az ellátást nyújtóval való kapcsolatfelvételben és az ügyintézésben. Hatáskör :
megegyezik a 4. pontban leírtakkal.
Felelős:
megegyezik a 4. pontban leírtakkal.
4.1.2. Családgondozó-adósságkezelési tanácsadó
113
Munkáját a vezető családgondozó közvetlen irányításával végzi. Helyettesét közvetlen munkahelyi felettese jelöli ki. Feladata: a családgondozás tekintetében megegyezik a 4. pontban leírtakkal, továbbá tanácsadással segíti a klienseket az adósság további felhalmozódásának megelőzésében, a meglévő adósságterhek csökkentése érdekében, részletes tanácsadást ad az adósnak a hátralékok kezelésével kapcsolatban, háztartási napló vezetéséről, közvetítő szerepet tölt be az adós és a szolgáltatók között, folyamatosan gyűjti azokat az információkat, melyek segíthetik az ügyfeleket az adósságcsapdából való kikerülésben, rendszeresen tanulmányozza a szakirodalmat, a szakmai folyóiratokat, megismeri és folyamatosan figyelemmel kíséri a munkájával kapcsolatos rendelkezéseket, jogszabályokat. Hatáskör:
megegyezik a 4. pontban leírtakkal.
Felelős:
megegyezik a 4. pontban leírtakkal.
4.2. Gyermekjóléti szolgáltatásban feladatot teljesítő családgondozó Munkáját közvetlenül a vezető családgondozó irányítja. Helyettese a vezető családgondozó által kijelölt szakdolgozó. Ellátja a gyermekjóléti szolgáltatás jogszabályban meghatározott feladatait. Feladata: a vezető családgondozó által kijelölt gyermekek/családok rendszerszemléletű gondozása fogadja, meghallgatja az intézménybe érkezőket, köteles a legjobb tudása, szakértelme szerint eljárni a kliens érdekében, a szociális munka módszereivel segíti a hozzájuk fordulót életvitele javításában, ügyei intézésében hozzájárul a családi és társas kapcsolatokban kialakítandó egyensúly megteremtéséhez, a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében végezendő szervezési szolgáltatási és gondozási feladatok, megismeri az egyén/család környezeti feltételeit, felismeri, s felismerteti a konfliktusokat, ezek okait, hogy reálisan lássa helyzetét, az egyénekkel/családokkal közösen dolgoz ki konfliktusmegoldó stratégiákat, a szociális probléma megoldását a klienssel együttműködve végzi elismerve és támaszkodva annak önállóságára, felelősségérzetére, aktivizálva belső erőforrásait, felismeri a krízishelyzetet, a veszély elhárítása céljából azonnali intézkedést tesz, kríziskezelést végez, aktívan részt vesz az esetmegbeszéléseken, a jelzőrendszer és a települési tanácskozás lebonyolításában, kompetenciáját meghaladó kérdésekben igénybe veszi más szakember segítségét, együttműködik a konfliktus helyzetben lévő családokkal kapcsolatot tartó nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális intézményekkel, mindkét irányban közvetítői szerepet vállal,
114
keresi és gyűjti azokat a kialakult ügyintézési módokat, szokásos eljárásokat, amelyek az eredményes beavatkozást segítik, közreműködik a szakmai rendezvények szervezésében és lebonyolításában, folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, részt vesz a pályázatok elkészítésében a megnyert pályázatok lebonyolításában, klubok, csoportok, szabadidős programok szervezése és lebonyolítása, a családok otthonában végzett szociális munka ( családlátogatás), elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a vonatkozó jogszabályok alapján, továbbképzésre kötelezett, munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, a működési rend, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi.
Hatáskör: kiterjed az egyénekkel, családokkal, csoportokkal végzett szociális munkára, az együttműködési megállapodás megkötésére, a gondozási terv elkészítésére, végrehajtására, a jelzőrendszer tagjaival való kapcsolattartásra. Felelős: az általa biztosított szolgáltatások szakmai színvonaláért, a kliensekkel végzett esetmunkáért, az általa szervezett csoportfoglalkozások, rendezvények szakmai színvonaláért, a családlátogatás során tett intézkedéseiért, magatartásáért, az általa vezetett adminisztráció pontosságáért, hitelességéért, a munkájára vonatkozó jogszabályok, intézményi szabályzók, munkavédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősséggel tartozik, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért. 5. Szociális, mentálhigiénés munkatárs Munkáját a vezető családgondozó közvetlen irányításával a Nappali Melegedőben, a Városi Konyhán és az Éjjeli Menedékhelyen végzi. Helyettesét közvetlen munkahelyi felettese jelöli ki. Feladat: szociális és mentálhigiénés munkát végez, segíti a hajléktalan személyeket ügyeik intézésében, biztosítja részükre a nappali melegedő szolgáltatásait, mentálhigiénés gondozást végez, gondozással elősegíti a hajléktalan személyek munkavégzését és a hajléktalan létből való kilépést, a városi konyhán ellátja az étkeztetéssel kapcsolatos teendőket, biztosítja a személyre szabott bánásmódot, a szabadidő kultúrált eltöltésének feltételeit, a hajléktalan személyek családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának segítése aktivitást, elfoglaltságot biztosító segítő tevékenység 115
szervezett programokat előkészíti, lebonyolítja segítő beszélgetések, csoport foglalkozások tartása az ellátottakkal kapcsolatos dokumentációk vezetése az intézmény szolgáltatását igénybevevők érdekvédelme, személyes ügyeinek intézése a környezeti ártalmak megelőzése együttműködik a hajléktalan személyeket ellátó háziorvossal elkészíti az éves beszámolót munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, a működési rend, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi.
Hatáskör: az ellátottakkal való közvetlen kapcsolata révén maga is tevékenyen részt vesz a pszichés gondozásban, kapcsolatot tart az ellátottak gondozását segítő, intézményen kívüli személyekkel, csoportokkal, társintézményekkel. Felelős: a Nappali Melegedő, Éjjeli Menedékhely és a Városi Konyha szolgáltatásainak szakmai színvonaláért, a Nappali Melegedőben végzett mentálhigiénés gondozás minőségéért, a jogszabály által előírt nyilvántartások, adminisztráció vezetéséért, hitelességéért, megőrzéséért, a Nappali Melegedő, Éjjeli Menedékhely férőhely kihasználtságáról, valamint a Városi Konyha adagszámáról havi statisztikai adatszolgáltatás készítéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, a házirend betartásáért és betartatásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősség terheli, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért. 6. Szociális segítő Munkáját a vezető családgondozó közvetlen irányításával az Éjjeli Menedékhelyen, a Nappali Melegedőben és a Városi Konyhán végzi. Helyettesítését a vezető családgondozó által kijelölt személy végzi. Feladata: a Nappali Melegedőben és az Éjjeli Menedékhelyen lát el alapvető gondozási feladatokat az előre elkészített beosztás szerint, Elvégzi a Városi Konyhán az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat, a krízishelyzetet felismeri, és haladéktalanul megteszi a legszükségesebb intézkedéseket, a házirendet betartja és betartatja, átmenő krízis esetén egyszeri ellátást biztosít a hajléktalan személynek illetve a rászorulóknak,
116
munkaidejében biztosítja az Éjjeli Menedékhely zavartalan működését, megakadályozza a rendbontást, a házirendet megsértő hajléktalan személy esetében a házirendben és a munkaköri leírásában meghatározottak szerint jár el, munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások, valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi, részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.
Hatáskör: a Nappali Melegedőben, az Éjjeli Menedékhelyen a hajléktalan személyekkel végzett alapvető gondozási munkára a házirend többszöri és/vagy súlyos megsértése esetén szankció alkalmazására, krízishelyzet esetén az azonnali intézkedés megtételére. Felelős: az alapvető gondozási feladatok ellátásáért, a házirend betartásáért, betartatásáért, a hajléktalan személyek megfelelő elhelyezéséért, a kihűlés elkerüléséért, krízishelyzetben az azonnali intézkedés megtételéért, az életveszély elhárításáért, a jogszabály által előírt adminisztráció vezetéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért, az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, feladata elvégzéséhez rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, 7. Védőnő A Védőnői Szolgálat dolgozói felett a munkáltatói jogkört Siófok Város Gondozási Központjának intézményvezetője gyakorolja. A Védőnői Szolgálat közvetlen szakmai felügyeletét és ellenőrzését SMKH Siófoki Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete vezető védőnője látja el. A munkakör helyettesítése: A jogszabályi előírásnak megfelelően azonos szakirányú szakképesítésű dolgozó. Feladata: Szakmai feladatait a Védőnői Ellátási Standardok (VES)kézikönyvéről figyelembevételével végzi. A munkakör ellátója közreműködik az alapellátás keretében a családok, ezen belül kiemelten a várandósok, gyermekek és nők egészségvédelmében, a népegészségügyi feladatok ellátásában. Önállóan végzi: a szakmai és gazdasági-ügyviteli feladatokat, családlátogatás, tanácsadás nyújtása az illetékességének megfelelő egészségnevelési és felvilágosító feladatokat. Közreműködik: a kapcsolódó adminisztráció ellátásánál 117
szűrésekben Segédkezik: orvosi tanácsadásokon ( Szak- és MSZSZ tanácsadásokon)
Családlátogatás, tanácsadás nyújtása önállóan és szakorvossal együttműködve Nővédelem, ezen belül: a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése, a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében részvétel, a várandós anyák gondozása a külön jogszabályban foglaltak szerint, a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban, a gyermekek születéstől - beiskolázásig terjedő gondozása, ennek során a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében folyamatos, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és a szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása, az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása a külön jogszabályban foglaltak szerint; az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása; családgondozás keretében: a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, a harmonikus, szerető családi környezet kialakításához, soron kívüli családlátogatás végzése az iskolavédőnő írásbeli jelzése alapján, a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén, figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára, továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról, tájékoztatás az állami, civil karitatív családtámogatási formákról és lehetőségekről, az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel.
Hatáskör: hatásköre kiterjed az önállóan, illetve közreműködőként végzett jogszabály által előírt tevékenységekre kapcsolatot tart közvetlen munkatársaival, feletteseivel együttműködik az egészségügyi alap- és szakellátás, közoktatás, gyermekjóléti, a szociális intézmények illetékes szakembereivel valamint az ellátott gyermekekkel és azok szüleivel. Felelős: a saját hatáskörében végzett tevékenységért személyesen felelős a munkakörébe tartozó feladatok teljes körű és szakszerű, a szakma szabályai szerinti elvégzéséért az orvosi titoktartás szigorú betartásáért a jogszabály által előírt adminisztráció vezetéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, 118
felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért, az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, feladata elvégzéséhez rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, munkáját a MESZK Etikai Kódexben foglaltak betartásával végzi.
8. Iskola-egészségügyi védőnő A Védőnői Szolgálat dolgozói felett a munkáltatói jogkört Siófok Város Gondozási Központjának intézményvezetője gyakorolja. A Védőnői Szolgálat közvetlen szakmai felügyeletét és ellenőrzését SMKH Siófoki Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete vezető védőnője látja el. A munkakör helyettesítése: A jogszabályi előírásnak megfelelően azonos szakirányú szakképesítésű dolgozó. Feladata: Szakmai feladatait a Védőnői Ellátási Standardok (VES)kézikönyvéről figyelembevételével végzi. A munkakör ellátója közreműködik az alapellátás keretében a családok, ezen belül kiemelten a várandósok, gyermekek és nők egészségvédelmében, a népegészségügyi feladatok ellátásában. Önállóan végzi: a szakmai és gazdasági-ügyviteli feladatokat, családlátogatás, tanácsadás nyújtása az illetékességének megfelelő egészségnevelési és felvilágosító feladatokat. Közreműködik: a kapcsolódó adminisztráció ellátásánál szűrésekben Segédkezik: orvosi tanácsadásokon ( Szak- és MSZSZ tanácsadásokon)
alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint a gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása (kötelezően a I. V. VII. VIII. IX. X. XII. osztályban) gondozás elsősegélynyújtás az orvosi vizsgálatok előkészítése, közvetlen segítése, végeztével a szükséges fertőtlenítés elvégzése a krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése kiemelt feladata az egészségfejlesztés/nevelés, elsősorban az egészséges életmód támogatása, a népegészségügyi program és az iskolai egészségfejlesztési terv megvalósulása érdekében részvétel az egészségtan oktatásában, osztályfőnöki órákon, kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás) tanfolyamok, klubok vezetése ( csecsemőápolás, elsősegélynyújtás, tini klub), közreműködés a fogászati szűrések szervezésében, bonyolításában, az iskolai szabadidő tevékenységben, túrákon, táboroztatásokon ellátja a munkakörébe tartozó feladatokat pályaválasztás segítése
119
testneveléssel, sporttal, gyógytestneveléssel kapcsolatos, iskola-egészségügyi feladatok ellátása közreműködés a pályaalkalmassági vizsgálatokban, tanácsadás közegészségügyi és járványügyi feladatok környezet-egészségügyi feladatok.
Hatáskör: hatásköre kiterjed az önállóan, illetve közreműködőként végzett jogszabály által előírt tevékenységekre kapcsolatot tart közvetlen munkatársaival, feletteseivel együttműködik az egészségügyi alap- és szakellátás, közoktatás, gyermekjóléti, a szociális intézmények illetékes szakembereivel valamint az ellátott gyermekekkel és azok szüleivel. Felelős: a saját hatáskörében végzett tevékenységért személyesen felelős a munkakörébe tartozó feladatok teljes körű és szakszerű, a szakma szabályai szerinti elvégzéséért az orvosi titoktartás szigorú betartásáért a jogszabály által előírt adminisztráció vezetéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért, az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, feladata elvégzéséhez rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, munkáját a MESZK Etikai Kódexben foglaltak betartásával végzi.
V. Az intézmény ügyviteli munkakörei 1..Gondnok 2. Általános ügyintéző 1. Gondnok Közvetlen munkahelyi felettese az intézményvezető. Tevékenységéről rendszeresen beszámol. Távolléte esetén az általános ügyintéző helyettesíti. Feladata: iktatás, postai kézbesítéssel kapcsolatos teendők a szervezeti egységek igényeiről való tájékozódás, egyeztetés, költségvetés tervezéséhez adatszolgáltatás költségvetés tervezésében való közreműködés együttműködés a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatallal (továbbiakban Hivatal) a gazdálkodás pénzügyi lebonyolításában a kötelezettségvállalások nyilvántartása(számlaellenőrzés, érvényesítés, kifizetések, átutalások)
120
analitikus könyvviteli teendők időszaki egyeztetések, zárlati munkák elvégzése pénz- és értékkezelés gondozotti letétek gondozási díj ügyek ( térítési díj beszedés, feladása bankban) étlap előkészítése leltározási feladatok az éves ütemtervnek megfelelően pénztárak kezelése és ellenőrzése anyag- és eszközbeszerzések előkészítése , megrendelők továbbítása a Hivatal felé, a raktározási tevékenység (beérkezett anyagok nyilvántartásba vétele, kiadása, szükséges nyilvántartások vezetése) az élelmiszer, textil és tisztítószer raktárral kapcsolatos feladatok ellátása, nyilvántartások vezetése az intézményi gépkocsik üzemeltetése, karbantartása, a menetlevél kiadása és ellenőrzése, az intézmény állaga és berendezési tárgyai állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén javítás, szolgáltatás megrendelése, mosodai gépek, konyhai gépek, fűtési rendszerek, - szükség esetén-külső kivitelezővel történő - javításának, karbantartásának megrendelése, élelmiszer megrendelők összeállítása és továbbítása a szolgáltatók felé, az intézmény bélyegzőinek megfelelő tárolása, az intézmény és a telephelyek helyiségeinek kulcsait őrzi, biztosítja, hogy valamennyi helyiséghez pótkulcs rendelkezésre álljon, munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások, valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi.
Hatáskör: a megrendelt áru átvétele és az átvétel igazolása, az elvégzett szolgáltatások munkalapon történő igazolása, az intézmény részére érkező küldemények átvétele, az ellátottak térítési díjának beszedése és feladása egyeztetés a Hivatallal a gazdasági, bér- és munkaügyi kérdésekben. Felelős: az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, az intézményi vagyon, a rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, pénzkezelés tekintetében teljes anyagi felelősséggel tartozik, a jogszabály által előírt nyilvántartások, adminisztráció vezetéséért, hitelességéért, megőrzéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősség terheli, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért.
121
2. Általános ügyintéző Közvetlen munkahelyi felettese az intézményvezető. Tevékenységéről rendszeresen beszámol. Távolléte esetén a gondnok helyettesíti. Feladatai: iktatás, postázás a szervezeti egységek igényeiről való tájékozódás, egyeztetés, költségvetés tervezéséhez adatszolgáltatás költségvetés tervezésében való közreműködés együttműködés a Hivatallal a gazdálkodás pénzügyi lebonyolításában a kötelezettségvállalások nyilvántartása(számlaellenőrzés, érvényesítés, kifizetések, átutalások) pénzügyi és költséginformáció a Hivatal által közölt pénzforgalmi információk ellenőrzése, egyeztetése az intézményvezető folyamatos tájékoztatása a költségvetési előirányzatok felhasználásáról, időszaki egyeztetések, zárlati munkák elvégzése bérszámfejtéshez szükséges jelentések határidőre történő elkészítése és továbbítása a Hivatal felé áru rendelés előkészítése pénz- és értékkezelés gondozotti letétek kezelése hagyatéki ügyek gondozási díj ügyek ( térítési díj beszedés, feladása bankban) munka-, és bérügyek ( jelenléti ívek, táppénzes papírok továbbítása a Hivatal felé ) pénztárak kezelése és ellenőrzése, anyag- és eszközbeszerzések előkészítése , megrendelők továbbítása a Hivatal felé, az intézmény állaga és berendezési tárgyai állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, mosodai gépek, konyhai gépek, fűtési rendszerek,- szükség esetén-külső kivitelezővel történő - javításának, karbantartásának megrendelése, élelmiszer megrendelők összeállítása és továbbítása a szolgáltatók felé, munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások, valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Hatáskör: a megrendelt áru átvétele és az átvétel igazolása, az elvégzett szolgáltatások munkalapon történő igazolása, az intézmény részére érkező küldemények átvétele, az ellátottak térítési díjának beszedése és feladása, egyeztetés a Hivatallal a gazdasági, bér- és munkaügyi kérdésekben. Felelős: az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, az intézményi vagyon, a rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, pénzkezelés tekintetében teljes anyagi felelősséggel tartozik, a jogszabály által előírt nyilvántartások, adminisztráció vezetéséért, hitelességéért, megőrzéséért, 122
felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősség terheli, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért.
VI. A Gondozási Központ technikai munkakörei 1. Karbantartó-gépkocsivezető 2. Konyhai dolgozó 3. Takarító 4. Mosodai alkalmazott 1. Karbantartó - gépkocsivezető Osztott munkakör. Közvetlen munkahelyi felettese az intézményvezető helyettes. Helyettese a szintén ebben a munkakörben alkalmazott dolgozó. Feladata: vezeti az intézmény gépkocsiját, végzi az idősotthon lakóinak orvosi vizsgálatra történő szállítását, anyagbeszerzési feladatokat lát el, az intézmény és telephelyeinek folyamatos karbantartása a munkavédelmi és érintésvédelmi előírásoknak megfelelően, a feltárt hiányosságok kijavítása, a munkákhoz szükséges anyagok felmérése, raktárból való vételezése, illetve beszerzésének kezdeményezése a gondnoknál, a meghibásodott nyílászárók és a bútorzatok javítása, a fűtéssel kapcsolatos feladatok ellátása, felügyeli az intézmény kazánjait és a melegvíz ellátó rendszert, az intézmény területén és telephelyein felmerülő a szakmunkát nem igénylő karbantartási munkák elvégzése, festési, meszelési feladatok elvégzése parkgondozás, utak tisztítása, csúszásmentesítése munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások, valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Hatáskör: véleményt mondhat, javaslatot tehet a munkáját érintő kérdésekben javaslatot tehet munkaeszközök, munkamódszerek fejlesztésére Felelős: az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, az intézményi vagyon, a rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért,
123
felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősség terheli, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért.
2. Konyhai dolgozó Közvetlen felettese az intézményvezető helyettes. Távollétében helyettese a közvetlen munkahelyi vezető által kijelölt dolgozó. Feladata: a konyhaüzem működtetése, napi 3-szori étkezés, ebből legalább egyszeri meleg ebéd biztosítása, az orvos előírásának megfelelően diétáról, gyakoribb étkezésről való gondoskodás az élelmezési üzem naprakész dokumentálása (raktári fejlapok naprakész vezetése, ételkészítés, tálalás az élelmezési üzem higiénéjének biztosítása, ételminták vétele és tárolása a jogszabályban meghatározottak szerint, HACCP betartása, dokumentációk naprakész vezetése főzéshez szükséges nyersanyag vételezése főzés, kóstolás, tálalás a főzéshez szükséges előkészítés és ételkészítés mosogatás aktuális problémák jelzése közvetlen felettese felé, munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások, valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Hatáskör: véleményt mondhat, javaslatot tehet a munkáját érintő kérdésekben javaslatot tehet munkaeszközök, munkamódszerek fejlesztésére Felelős: az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, az intézményi vagyon, a rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősség terheli, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért. 2.1. A városi konyhára beosztott dolgozó
124
Közvetlen munkahelyi felettese a vezető családgondozó. Helyettesét közvetlen felettese jelöli ki. Feladatai: az élelmezési üzem naprakész dokumentálása (raktári fejlapok naprakész vezetése, az étel átvétele, tálalás, mosogatás, az élelmezési üzem higiénéjének a biztosítása, ételminták vétele és tárolása a jogszabályban meghatározottak szerint, HACCP betartása, dokumentációk naprakész vezetése, munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások, valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Hatáskör: véleményt mondhat, javaslatot tehet a munkáját érintő kérdésekben javaslatot tehet munkaeszközök, munkamódszerek fejlesztésére Felelős: az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, az intézményi vagyon, a rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősség terheli, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért. 3. Takarító 3.1. Az Idősek Otthonában és az Idősek klubjában dolgozó takarító Munkáját a vezető gondozó közvetlen irányításával végzi. Helyettesét közvetlen felettese jelöli ki. Feladata: a lakószobák, mellékhelyiségek, ebédlők, társalgók, folyosók, irodahelyiségek, személyzeti helyiségek tisztántartása, takarítási szabályzatban leírtak végrehajtása dokumentálása. az intézmény növényeinek gondozása munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások, valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Hatáskör: véleményt mondhat, javaslatot tehet a munkáját érintő kérdésekben javaslatot tehet munkaeszközök, munkamódszerek fejlesztésére
125
Felelős: az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, az intézményi vagyon, a rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősség terheli, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért. 3.2. A Városi Konyhán, a Nappali Melegedőben és az Éjjeli Menedékhelyen munkát végző takarító Közvetlen felettese a vezető családgondozó. Helyettesét közvetlen felettese jelöli ki. Feladata: épület helyiségeinek tisztántartása, a hajléktalan személyek ruháinak mosása, hajléktalan személyek által használt eszközök, bútorok, padozat fertőtlenítése, intézmény textília mosása, takarítási szabályzatban leírtak végrehatása dokumentálása, munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások, valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Hatáskör: véleményt mondhat, javaslatot tehet a munkáját érintő kérdésekben javaslatot tehet munkaeszközök, munkamódszerek fejlesztésére Felelős: az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, az intézményi vagyon, a rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősség terheli, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért. 3.3. A Központi Ügyeleti Szolgálatnál dolgozó takarító Munkáját a vezető gondozó közvetlen irányításával végzi. Helyettesét közvetlen felettese jelöli ki. Feladata: a Központi Ügyelet valamennyi helyiségének tisztán tartása a takarítási rend, illetve a munkaköri leírásában foglaltak szerint, 126
az irodák, rendelők, váró, szociális helyiségek rendszeres takarítása, valamint a használati eszközök, bútorok, padozat fertőtlenítése, takarítási szabályzatban leírtak végrehajtása dokumentálása a vonatkozó higiénés rend betartása az intézmény növényeinek gondozása munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások alapján végzi.
Hatáskör: véleményt mondhat, javaslatot tehet a munkáját érintő kérdésekben javaslatot tehet munkaeszközök, munkamódszerek fejlesztésére Felelős: az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, az intézményi vagyon, a rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősség terheli, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért. 3.4. Védőnői Szolgálatnál dolgozó takarító Munkáját a vezető gondozó közvetlen irányításával végzi. Helyettesét közvetlen felettese jelöli ki. Feladata: a védőnői szolgálat valamennyi helyiségének tisztán tartása a takarítási rend, illetve a munkaköri leírásában foglaltak szerint, az irodák, tanácsadók, váró, vetkőző, szociális helyiségek rendszeres takarítása, valamint a védőnők által használt eszközök, bútorok, padozat fertőtlenítése, takarítási szabályzatban leírtak végrehajtása dokumentálása a vonatkozó higiénés rend betartása az intézmény növényeinek gondozása munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások alapján végzi. Hatáskör: véleményt mondhat, javaslatot tehet a munkáját érintő kérdésekben javaslatot tehet munkaeszközök, munkamódszerek fejlesztésére Felelős: az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, az intézményi vagyon, a rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, 127
az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősség terheli, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért.
4. Mosodai alkalmazott Közvetlen munkahelyi felettese az intézményvezető helyettes. Távollétében a felettese által kijelölt takarító helyettesíti. Feladatai: a szennyes ruha átvétele a textília szennyezettségének és anyagának megfelelő mosási technológia megválasztása mosodai gépek előírás szerinti használata, meghibásodás esetén annak bejelentése felettesének a ruhák szárítása, az ágyneműk mángorlása, a személyzet védőruháinak és a lakók ruháinak vasalása az intézeti dolgozók és az idősotthon lakói ruházatának javítása, a Higiénés Szabályzatban foglaltak maradéktalan betartása, munkáját a vonatkozó jogszabályok, az intézmény szabályzói, az intézményvezetői utasítások és a munkavédelmi előírások, valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzi. Hatáskör: véleményt mondhat, javaslatot tehet a munkáját érintő kérdésekben javaslatot tehet munkaeszközök, munkamódszerek fejlesztésére Felelős: az intézmény tulajdonában álló értékek védelméért, az intézményi vagyon, a rendelkezésre bocsátott eszközök szakszerű kezeléséért, rendeltetésszerű használatáért, azok biztonságos megőrzéséért, felelős a titoktartásra vonatkozó szabályok és a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényi előírások betartásáért, felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, az általa használt eszközök megóvásáért, az általa átvett értékekért teljes anyagi felelősség terheli, az intézmény jó hírnevének megőrzéséért, az intézmény valamennyi munkatársával való jó kapcsolat kialakításáért.
VII. A vezetést segítő tanácsadó szervek Az intézmény működésének fontos feltétele a munkahelyi demokrácia érvényesülése és állandó fejlesztése. Nélkülözhetetlen a munkavállalók és az ellátottak rendszeres tájékoztatása az intézmény működéséről, az eredményekről, a hiányosságokról, az etikai helyzetről. Szükséges kikérni a véleményüket az intézmény működését érintő fontosabb döntések előtt. Mindezek érvényesülése érdekében megfelelő kereteket és feltételeket kell biztosítani a munkavállalókkal és az ellátottakkal való tanácskozáshoz.
128
Formái: 1. Munkaértekezlet 2. Vezetői értekezlet 3. Csoportértekezlet 4. Érdekképviseleti Fórum 5. Lakógyűlés 1. Munkaértekezlet
A közvetlen demokrácia érvényesítése érdekében az intézményvezetője szükség szerint, de évente legalább egy alakalommal munkaértekezletet tart, Az értekezletet az intézményvezető hívja össze és vezeti. Az értekezleten az intézmény valamennyi dolgozója részt vesz, Az értekezleten az intézmény vezetője beszámol: az eltelt időszak munkájáról a következő időszak feladatairól az aktuális ügyekről. Az értekezletről emlékeztetőt kell vezetni, és azt az irattárban meg kell őrizni. Az olyan jellegű kérdést, amire az intézményvezető az értekezleten nem adott választ, 8 napon belül írásban kell megválaszolni. 2. Vezetői értekezlet
Évente két alkalommal illetve szükség szerint az intézményvezető hívja össze. Az értekezleten részt vesz: az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, a vezető gondozó és a vezető családgondozó. Az értekezlet témája az intézmény működése, jogszabályváltozások aktualizálása, az ellátás minősége, aktuális problémák, észlelt hiányosságok, azok megszüntetésének módja, munkafegyelem, etikai helyzet az ellátottakkal kapcsolatos szakmai feladatok (gondozási, szükség esetén ápolási terv). A megbeszélésről feljegyzés készül.
3. Csoport értekezlet
Az intézmény szervezeti tagozódásának megfelelően a szakmai, az ügyviteli illetve a technikai egységekben kell tartani. Összehívásáról az érintett terület közvetlen vezetője szükség szerint gondoskodik. Az intézményvezetőt az értekezletre meg kell hívni. Az értekezleten a csoport valamennyi dolgozója részt vesz. A csoport értekezlet témái: a csoport munkája az észlelt hiányosságok és megszüntetésük módja a munkafegyelm az etikai helyzet az ellátottakkal kapcsolatos szakmai feladatok ( pl.esetmegbeszélés, gondozási, szükség esetén ápolási terv stb.) Az értekezletről feljegyzést készítenek, melyből egy példányt megküldenek az intézményvezetőnek.
129
4. Érdekképviseleti Fórum Az Idősek Otthona, Emelt Szintű Idősek Otthona keretén belül működő érdekvédelmi szervezet. Az Érdekképviseleti Fórum létszáma: Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: A lakók képviseletében: A dolgozók képviseletében: A lakó hozzátartozója: Az intézmény fenntartója részéről:
5 fő. 2 1 1 1
fő fő fő fő
Az Érdekképviseleti Fórum feladata: dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál, a Kormányhivatalnál illetve más szervnél. Az Érdekképviseleti Fórum hatásköre: Előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, a Házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat. Megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszűntetésével és áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé. Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban. Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. Az Érdekképviseleti Fórum működése: Szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. A Fórum tagjai maguk közül többségi szavazással elnököt és helyettest választanak. A Fórum összehívásáért az elnök felel. A Fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt meg kell őrizni. A szavazást igénylő kérdésben a Fórum többségi szavazással dönt. A Fórum elnöke 30 napon belül írásban köteles értesíteni a panasztevőt a kivizsgálás eredményeiről, valamint a javasolt intézkedésről. A Fórum elnökének a feladata, hogy olyan ügyekben, amelyekben valamely szervhez kell fordulni, a megkeresést előkészítse, és figyelemmel kísérje a válasz megérkezését. 5. Lakógyűlés Az intézményvezető az idősotthonban ellátottak részére szükség szerint lakógyűlést hív össze. A lakógyűlésen az érintett ellátottak, a meghívottak, illetve az intézményvezető vesz részt. Tájékoztatja az ellátottakat: az intézmény életéről, eseményeiről, céljairól, térítési díjváltozásról, házirend változásról, aktuális ügyekről Az ellátottak a lakógyűlésen véleményt nyilváníthatnak. A lakógyűlésen felvetett kérdésekre az intézet vezetője 8 napon belül köteles választ adni. A lakógyűlésről feljegyzést kell készíteni és azt meg kell, őrizni. 130
VIII. Az intézmény működésének szabályai 1. A munkáltatói jogok gyakorlása
Az intézményvezető valamennyi közalkalmazott vonatkozásában gyakorolja a munkáltatói jogokat. Valamennyi dolgozó tekintetében a szervezeti egységek vezetőinek előzetes meghallgatásával dönt: tanulmányi szerződés megkötéséről, jutalmazásról, bérfejlesztésről rendkívüli és fizetés nélküli szabadságról, túlmunka elrendeléséről munkaidőnek az általánostól eltérő ledolgozásáról, fegyelmi eljárás megindításáról.
Az intézményi dolgozók részére általában csak közvetlen felettesük ad utasítást, minden dolgozó csak közvetlen felettesétől fogadhat el utasítást. Ettől csak sürgős esetben lehet eltérni, a tett intézkedésről a felettest haladéktalanul tájékoztatni kell.
Abban az esetben, ha valamely jelentős, kiemelt ügyben, felsőbb vezető ad közvetlen utasítást valamely dolgozó részére, a dolgozó köteles arról közvetlen vezetőjét tájékoztatni és a kapott feladatot a szolgálati út betartásával végrehajtani.
Minden utasításra jogosult dolgozó köteles gondoskodni arról, hogy beosztottai mindenkor tudják, hogy a tevékenysége ellátásában történő akadályoztatása esetén ki helyettesíti őt, kitől fogadhat el utasítást.
A munka folyamatosságának biztosításáért a szervezeti egységek vezetői felelősek.
2. Ügyviteli szabályok A Gondozási Központ önálló intézmény. Költségvetési előirányzat-felhasználási jogkörét önállóan gyakorolja a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal ellenjegyzési jogkörének folyamatos gyakorlása mellett. Siófok Város Gondozási Központja önálló adószámmal és bankszámlával rendelkezik. Siófok Város Képviselőtestületének határozata alapján az intézmény pénzügyi és gazdasági feladatait a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban Hivatal) látja el. Az intézmény gazdasági feladatait, a költségvetés tervezését, az intézmény pénzellátását, költségvetési gazdálkodását, a beszámolás rendjét Siófok Város Önkormányzatának intézményei közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás tartalmazza. 2.1. Kötelezettségvállalás Olyan intézkedés, amely teljesítése - áruszállítás, szolgáltatás - az intézményre fizetési kötelezettséget ró. A kötelezettségvállalásra jogosult dolgozó tevékenységéért anyagilag, fegyelmileg és büntetőjogilag felelős. A kötelezettségvállalás leggyakrabban előforduló formái: alkalmazási okirat: kinevezés, munkaszerződés, megbízás megrendelés: áruszállítás, szolgáltatás vállalkozási szerződés, szállítási szerződés, beruházás, felújítás, gépekre javítási, karbantartási szerződés. A kötelezettségvállalási jogkört az intézményvezető saját hatáskörében gyakorolja, teljes körű felelősséggel tartozik az intézmény költségvetési előirányzatainak betartásáért. Saját
131
nyilvántartási rendszerénél az intézmény vezetője a felelős, míg az egyéb pénzügyi információ-szolgáltatások tekintetében a Hivatal. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50.000 Ft-ot el nem érő kifizetések esetében. 2.2. Ellenjegyzés A kötelezettségvállalás illetve a követelés előírása előtt meg kell győződni arról, hogy a teljesítés feltételei megvannak-e, továbbá a jóváhagyott - módosított - költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. A Hivatal ellenjegyzése nélkül 50.000 Ft feletti, az intézményt terhelő gazdasági kötelezettség nem vállalható és ilyen intézkedés nem tehető. 2.3. Érvényesítés A kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelése előtt a bizonylatok alapján ellenőrizni és igazolni kell: azok jogosultságát (az intézményt illeti-e a kifizetés) összegszerűségét (a benyújtott számla számszakilag helyes-e) az előírt alaki, tartalmi követelményeket betartották-e csatolva van-e valamennyi szükséges bizonylat a számlázott készlet, szolgáltatás vagy munka átvétele megtörtént-e az okmányokon megtörtént-e az áru átvételének igazolása, nyilvántartásba vétele megtörtént-e, a hivatkozás és az ügyintéző kézjegye szerepel-e rajta. Érvényesítésre a Hivatal Közgazdasági Osztályának kijelölt ügyintézője jogosult. 2.4. Teljesítésigazolás és utalványozás A teljesítés igazolására és utalványozási jog gyakorlására az intézményvezető, távolléte esetén az intézményvezető helyettes jogosult. A teljesítés igazolása minden esetben írásban a bizonylaton, az utalványozás szintén írásban a bizonylaton, vagy az utalvány rendelvény felhasználásával történik az alaki-formai előírások betartása mellett. 2.5. A követelések kiegyenlítése Az intézményvezető által utalványozott számlát a kötelezettségvállalás nyilvántartásával történt összevetés után a Hivatal vezetője a Jegyző, vagy az általa írásban megbízott személy jogosult ellenjegyezni és egyúttal intézkedni a kifizetésről a számlán feltüntetett határidőn belül. Az utalványozott felszerelt számlát a Hivatal tárolja. Az utalványozás után történhet a pénzügyi követelések kiegyenlítése: készpénzfizetéssel átutalással. 2.6. A személyi juttatásokkal és munkaerővel való gazdálkodás szabályai Az Önkormányzat képviselő-testülete által költségvetési létszámkerettel az intézményvezető önállóan gazdálkodik.
rendelettel
jóváhagyott
132
A személyügyi anyagokat, azok módosításait a Hivatal készíti el az intézményvezető döntései alapján. Az intézményi szintre összesített létszám- és bérnyilvántartást és az egyéb személyügyi anyagok nyilvántartásait a Hivatal vezeti. A személyi anyagok megőrzése, a munkáltatói és adatvédelmi előírásokat figyelembe véve az intézménynél történik. Az ellenjegyzési jogkör gyakorlása során a Hivatal biztosítja, hogy a munkaerő- és bérgazdálkodás a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak és az Önkormányzat Képviselő-testülete döntéseinek megfelelően történjen. 2.7. Egyéb nyilvántartások vezetésének rendje A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását a Hivatal végzi. A bevételezések, csökkenések és növekedések alapbizonylatait kiállítja, számítógépen feldolgozza. A Jegyző iránymutatásával a leltározási ütemterv alapján készül a leltározás és annak kiértékelése, melynek során az intézmény együttműködik a Hivatallal. A Gondozási Központ előkészíti az esedékes selejtezéseket és gondoskodik azok előírásszerű bizonylatolásáról. A nyilvántartási és selejtezési feladatok előkészítése és végrehajtása a gazdasági ügyrend, valamint a leltározási és selejtezési szabályzat alapján történik. A Hivatal az általa elkészített pénzügyi szabályzatokat köteles megküldeni az intézményeknek. A működéshez szükséges, gazdasági kérdéseket nem tartalmazó, egyéb szabályzatokat az intézmény köteles elkészíteni. 2.8. A készpénzkezelés rendje A készpénz-kifizetések szabályszerűségéért a Jegyző a felelős. A kifizetések bizonylatolásánál alkalmazni kell a szabvány pénztár ki- és befizetési bizonylatokat és a pénztár jelentést. A készpénzben beszedett bevételek kiadások teljesítésére nem fordíthatók. Az intézmény által beszedett térítési díjakat és egyéb bevételeket naponta be kell fizetni az intézmény bankszámlájára. Az intézmény 50.000.- Ft pénzellátmányra jogosult, melyet a Hivatal készpénz formájában tart az intézmény rendelkezésére. 2.9. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, és feltételek A költségvetési keret összeget a Siófok Város Képviselő-testülete hagyja jóvá. A költségvetési kiadási főösszegek betartása kötelező az intézményre nézve. Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát az intézményvezető állítja össze, a tervezés során valamennyi szervezeti egység javaslatát, igényét figyelembe véve. A szervezeti egységek igényeinek tartalmaznia kell a következőket: létszám és bérigényeket, és egyéb változásokat a szakmai beszerzési igényeket elvégzendő karbantartási és felújítási munkálatokat. Az intézmény éves költségvetési koncepcióját az intézménnyel együttműködve a Hivatal munkatársa készíti elő. A beterjesztett tervezeteket a Közgazdasági Osztály vezetője felülvizsgálja, szükség szerint korrigálja és a fenntartó részére eljuttatja.
133
3. Az intézmény képviselete Az intézmény képviseletének rendje a személyes képviseletet, az aláírás jogosultságát valamint a cégszerű aláírás szabályait tartalmazza. 3.1. Személyes képviselet Az intézmény önálló jogi személy, melynek képviseletére az intézményvezető jogosult. Az intézményvezető - az intézmény kereteit meg nem haladó mértékben - teljes kötelezettségvállalással és utalványozási joggal rendelkezik. Átruházott jogkörben az intézmény képviseletére az alábbiak jogosultak: Az intézményvezető helyettes az intézményvezető távollétében, illetve rendelkezése alapján. A szervezeti egységek vezetői illetve bármely dolgozó - a feladatkörükbe tartozó területeken – megbízás alapján. A képviseletre jogosult közalkalmazott e jogkörében eljárva tett nyilatkozatairól, tevékenységéről a megbízóját illetve az intézmény vezetőjét tájékoztatni köteles. 3.2. Aláírási jogosultság Az intézmény hatáskörébe tartozó ügyekben az intézményvezető rendelkezik aláírási joggal. Az intézményvezető akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetén az intézményvezető helyettes gyakorolja az aláírási jogot. 3.3. Bélyegző használata Cégszerű aláíráshoz az intézmény nevét tartalmazó kör alakú bélyegzőt kell használni. Az intézmény számlabélyegzője a következőket tartalmazza: Siófok Város Gondozási Központja 8600 Siófok, Korányi S. u. 1/a adószám: 16801673-2-14 A bélyegzők beszerzéséről, kiadásuk és bevonásuk kezdeményezéséről a gondnok gondoskodik. Egyben vezeti a bevételezett és kiadott bélyegzők nyilvántartását, amely tartalmazza: a bevételezés időpontját a bélyegző lenyomatát a kiadásának időpontját a kezelő, az átvevő személy aláírását a visszavételezésének időpontját a visszavevő személy aláírását A bélyegzőt csak az a személy kezelheti, aki azt nyilvántartás szerint átvette. A kezelő személy akadályoztatása esetén felettesének – az időtartamot pontosan meghatározó - írásbeli engedélyével a bélyegzőt más, arra kijelölt személy részére aláírása ellenében átadhatja. A nyilvántartást vezető kötelessége gondoskodni arról, hogy a bélyegzőt kezelő munkaviszonyának megszűnésével egyidejűleg a bélyegző visszavételezésre kerüljön. A cégbélyegző kezelésével írásban megbízott személy felelős azért, hogy a bélyegzőket csak a már szabályosan kiadmányozott iratokra üssék rá, továbbá, hogy a bélyegzők használatával kapcsolatban visszaélés nem történjen.
134
4. Az intézmény döntési rendje, a döntési jogkörök átruházása Az intézmény szervezetében önálló döntési joggal rendelkezik az intézményvezető, aki döntési jogkörét - a feltételek rögzítésével és az utólagos beszámolási kötelezettség előírásával- átruházhatja. A döntési jogkör átruházása nem mentesíti a vezetőt a felelősség alól. A döntési jogkör átruházása az aláírási jog átruházásán a munkáltatói jogok átruházásán keresztül nyilvánul meg. A vezetőket a beosztottak irányában utasítási jog illeti meg, a beosztottak pedig a szervezet szerint utasításra jogosított vezető rendelkezéseit kötelesek végrehajtani. A vezetőknek és a beosztottaknak tiltakozni kell minden olyan rendelkezés ellen , amely az érvényes jogszabályokkal, egyéb belső rendelkezésekkel ellentétes, az intézmény működési elvét sérti. Az ilyen intézkedések végrehajtása azonban meg nem tagadható, ha azokat a vezető írásban is megerősíti. A beosztottaknak joguk van a szolgálati út betartásával az intézkedést kiadó vezető közvetlen feletteséhez, a véleménye szerint hibás utasítás kiadásáról írásban jelentést tenni. A jelentéstétel azonban a végrehajtás vonatkozásában halasztó hatállyal nem bír. Az általános vezetési és utasítási hatáskör minden vezetőt megillet a szervezetileg alárendelt egységekkel, illetve dolgozókkal szemben. Az intézményvezetőnek az intézmény egészére vonatkozóan utasítási és ellenőrzési joga van. Ezt a jogát meghatározott területen, feltételekkel és időben átruházva, decentralizáltan gyakorolja. A vezető a kiadott intézkedéseiért, azok végrehajtásáért, vagy az olyan intézkedések elmulasztásáért, amelyet a munkakörében meg kellett volna tennie, anyagilag, fegyelmileg és büntetőjogilag felelős. A meghozott döntésekért a vezető és a szakdolgozók a munkajog szabályai szerint felelősek. A rendelkezésre jogosult vezető döntéseit, utasításait szóban vagy írásban, egyedi vezetői utasításban, vagy belső utasításban közli. Az intézményvezetőnek kivételes beavatkozási joga van, melynek alapján jogosult az alárendelt vezetők hatásköréből a döntési jogot saját hatáskörébe vonni. Ennek esetei:
a szervezeti rész működése súlyosan veszélyezteti az intézmény egészének működését a külső környezetben olyan mértékű változások következtek be, amelynek hatását önerőből kivédeni a szervezeti rész nem tudja. a szakdolgozó súlyos szakmai, etikai hibát, vétséget követett el
5. Kommunikációs rend Az intézményen belül az egyes szervezeti egységek és szintek közötti információ-áramlás biztosítása szóbeli és írásos formában kötelező.
135
6. Beszámolási és jelentési kötelezettség Az intézmény a fenntartó Önkormányzat felé rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik. Az adatszolgáltatás kiterjed: szakmai beszámolóra forgalmi adatokra ( férőhely kihasználás, kliensforgalom, stb.) normatíva igénylésére, elszámolására Az adatszolgáltatásért az intézményvezető a felelős, melyet az intézmény szervezeti egységeinek vezetői, a szakdolgozók készítenek elő. A beszámolási- és jelentéstételi kötelezettségnek írásban kell eleget tenni. Az intézmény egyéb – törvényben meghatározott – beszámolási kötelezettségeinek, az előírásoknak megfelelően tesz eleget. 7. Intézményi szabályalkotás Az intézmény belső tevékenységét a mindenkor érvényes jogszabályok, valamint az utasítások szabályozzák. A szabályalkotás hierarchiája: Az intézmény egészét érintő, általános jellegű, tartósan érvényesülő szabályok “Szabályzat” formájában kerülnek kiadásra. Az intézmény egészét érintő, egy adott témára vonatkozótartósan érvényesülő szabályok “Utasítások” formájában kerülnek kiadásra. Az intézmény belső szabályzatok nem tartalmazhatnak jogszabállyal vagy a hierarchiában magasabb fokon állószabályzattal, utasítással ellentétes rendelkezéseket. A belső szabályok elkészítéséről és közzétételéről az intézményvezető gondoskodik. A szabályzatokban foglaltakat a szervezet minden dolgozója köteles megismerni, betartani és végrehajtani. A munkaköri leírás a dolgozók munkaszerződésében meghatározott munkaköri feladatok részletes egyedi meghatározása. Tartalma nem lehet ellentétes az Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladat és hatáskörrel. A vezetői, eseti utasítások megjelenítési formája általában szóbeli (a feladat jellegéből adódóan írásbeli - az adott munkavégzésre vonatkozó utasítás tartalmának, határidejének, felelősének meghatározása.) A kiadásra került szabályzatoknak a dolgozók által történő megismeréséről a szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni. 8. Az intézmény szervezeti egységeinek és dolgozóinak együttműködése Az intézmény szervezeti egységei és dolgozói egymással alá-fölérendeltségi, illetve mellérendeltségen alapuló munkakapcsolatban állnak. Az alá-fölérendeltségi kapcsolat az utasítás jogát a mellérendeltségi kapcsolat kölcsönös együttműködés kötelezettségét jelenti. A dolgozók kapcsolatait az általuk betöltött munkakör határozza meg és a munkaköri leírás tartalmazza.
136
A közös az egymással összefüggő feladatok végrehajtása során a szervezeti egységek és a dolgozók kezdeményező, kölcsönös együttműködési kötelezettsége külön előírás nélkül fennáll. 9. Az intézmény munkarendje Az intézmény folyamatos munkarendben működik. A munkavállaló munkaideje egységesen heti 40 óra. A MTK 122.§ (1) bekezdése alapján a munkaközi szünet napi 20 perc, melyet a (2) bekezdés alapján a munkaidőn belül kell kiadni. A munkaidő beosztása
Hétfőtől péntekig 8.00 – 16.00 h - intézményvezető - intézményvezető helyettes - vezető családgondozó - mentálhigiénés munkatárs (idősellátásban dolgozó) - gondnok - általános ügyintéző - családgondozók Hétfőtől péntekig 7.00 – 15.00 h - vezető gondozó A Nappali Melegedőben feladatot teljesítő szakdolgozók(szociális munkás, mentálhigiénés munkatárs, szociális segítő): május 1- október 31. közötti időszakban: Hétfőtől péntekig: 8 – 16 óráig november 1 – április 30. között az Éjjeli Menedékhely dolgozóival összevontan: Hétfőtől vasárnapig váltott műszakban: 07 – 14 óráig 14 – 21 óráig 21 - 07 óráig. Idősek klubjában, Idősek Otthonában és Emelt Szintű Idősek Otthonában dolgozó gondozók: Heti 40 óra napi 8 órában vagy 3 hetes viszonylatban 120 óra két műszakban: 07.00 – 19.00 h 19.00 – 07.00 h Védőnő: Hétfőtől péntekig heti 40 (kötött munkaidő, rugalmas munkarend) Iskola-egészségügyi védőnő: Hétfőtől péntekig heti 40 óra (kötött munkaidő, rugalmas munkarend) Konyhai dolgozó: Hétfőtől péntekig napi 8 óra: 06.00 – 14.00 h 11.00 – 19.00 h Munkaszüneti és pihenőnapon egy műszakban: 06.00 – 18.00 h 10.00 – 14.00 h Takarító (szociális ellátási területen dolgozó) Hétfőtől péntekig napi 8 óra: 137
08.00 – 16.00 h vagy 06.00 – 14.00 h Munkaszüneti és pihenőnapon: 08.00 – 16.00 h Takarító (Központi Ügyeleten dolgozó) Naponta: 08.00-12.00 h Takarító ( Védőnői Szolgálatnál dolgozó) Kiliti tanácsadó: kedd 16.00-18.00 h péntek 15.00-17.00 h Siófoki tanácsadó: hétfő, szerda, csütörtök 14.00 - 18.00 h kedd, 14.00 – 16.00 h péntek 13.00 -15.00 h Karbantartó – gépkocsivezető: Hétfőtől péntekig napi 8 óra: 07.30 – 15.30 h vagy 08.00 – 16.00 h Mosodai dolgozó: Hétfőtől péntekig napi 8 óra: 06.30 – 14.30 h Az intézményvezető rugalmas munkarendben dolgozik. A családgondozók a heti munkaidőkeretük felét rugalmas munkaidőbeosztás keretében, a személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen történő elvégzéséhez használhatják fel. Az intézményen kívüli munkavégzést ( területi munka ) előzetesen kötelesek jelezni az intézményvezető, illetve a szervezeti egységek vezetői felé. A rugalmas munkarendben végzett munkáról kötelesek elszámolni az intézményvezető, illetve a szervezeti egységek vezetőinek. A szervezeti egységek vezetői az intézmény munkaidőben történő elhagyásakor kötelesek engedélyt kérni az intézményvezetőjétől. Valamennyi védőnő kötött munkaidőben, rugalmas munkarendben dolgozik az intézmény egészségügyi szolgáltatásra kiadott működési engedélyében meghatározottak szerint. Az intézmény többi dolgozója kötött munkaidőben dolgozik. 10. Belső ellenőrzés rendszere Az intézmény működésének, tevékenységének ellenőrzése a vezetők irányítói feladatának fontos eleme. A belső ellenőrzési rendszer a teljes tevékenységi körre kiterjed. Ez a rendszer magában foglalja: vezetők irányítási és döntési jogkörével összefüggő ellenőrzést a munkafolyamatokba épített – munkakörből – ellenőrzést. 10.1. Vezetői ellenőrzés A vezetők ellenőrzési tevékenysége kiterjed a közvetlenül irányított szervezeti egység és közalkalmazottak munkájának átfogó ellenőrzésére. 138
A vezetői ellenőrzés fontosabb területei: a szakmai -, illetve a gazdasági döntésekkel kapcsolatos szakmai teljesítmény, információk elemzése, az észrevételek továbbítása az intézményvezető felé a vezetők részéről a dolgozók szakmai munkájának negyedévente történő ellenőrzése. 10.2. Munkafolyamatokba épített ellenőrzés A munkafolyamatokba épített ellenőrzés az intézményi működés folyamataiba épített automatikus ellenőrzés, amelyet a folyamat irányításában részt vevő vezetők és szakdolgozók oldanak meg. A vezetői, valamint a munkafolyamatokba épített ellenőrzés kialakításáért, feltételeinek megteremtéséért és eredményes működéséért a maga területén minden vezető felelős. Felelősek egyidejűleg az irányításuk alatt álló szervezeti egység működésében feltárt hiányosság megszüntetéséért. 11. Külső kapcsolattartás rendje Az intézmény feladatainak ellátása során kialakuló külső kapcsolatainak általános rendszere: Siófok Város Önkormányzata a város területén működő oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális, egyházi intézmények, társadalmi karitatív szervezetek, állampolgári csoportok, Ferences Szegénygondozó Nővérek Rendje. Siófoki Rendőrkapitányság Siófoki Járásbíróság SMKH Siófoki Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete Munkaügyi Központ SMKH Siófoki Járási Hivatal Járási Gyámhivatala Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata Támasz Alapítvány Dél – Dunántúli Regionális Diszpécser Szolgálata szociális szakképző intézmények szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények Betegjogi, ellátott jogi és gyermekjogi képviselő Az együttműködés formái A fenntartó Önkormányzat felé beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettség. Egyéb esetekben kölcsönös tájékoztatás jelzési kötelezettség egymás tevékenységének gyakorlati megismerésére és támogatása kölcsönös konzultációk, tapasztalatcserék A családgondozás területén az intézményi kapcsolatokban a Gondozási Központ szerepe elsődleges, ha:
139
azt az 1993.évi III. törvény, az 1997.évi XXXI. törvény, ill. egyéb jogszabályok előírják a család egyik tagjával kapcsolatban álló intézmény tevékenysége során további – az adott intézmény profiljába nem tartozó, tevékenység szükségessége merül fel. Megállapítást nyert, hogy hatósági intézkedés nem indokolt vagy elkerülhető.
Nem tartoznak az intézmény hatáskörébe azok a tevékenységek, amelyek más társintézmények hatáskörébe tartóznak. E társintézményekkel a Gondozási Központ egyenrangú félként, kölcsönösségi alapon dolgozik együtt, azaz az intézmény a családok egy részét érintő általános szociális és mentálhigiénés szolgáltató funkciót, a társintézmények pedig a családtagokat érintő speciális szolgáltató funkciót töltenek be. Az együttműködés során az érdekelt intézmények és a Gondozási Központ írásban közlik egymással azokat az adatokat, panaszokat, vizsgálati eredményeket stb. amelyek a közös célok eléréséhez, illetve a közös feladatok legjobb ellátáshoz szükségesek. Ha az iratok átadása nem lehetséges, akkor azokat betekintésre kölcsönösen egy más rendelkezésére bocsátják. A Gondozási Központ Családgondozói Szolgálata által megkeresett intézmény – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény, illetve az 1997. év XXXI. törvény ( Gyvt.) és végrehajtási rendeletei szerint – köteles az intézmény kérésére válaszolni, javaslatait elbírálni, az elbírálásról pedig tájékoztatást adni. A javaslattól eltérő, vagy azt elvető döntést indokolni kell. Vita esetén a felmerült ügy jellege szerinti illetékes igazgatási szerv dönt. Az intézményt hasonló kötelezettség terheli az őt megkereső igazgatási szervekkel, intézményekkel szemben. 12. Adatkezelés Az intézményben az ellátottak és munkavállalók adatkezelése vonatkozásában az alábbi törvények alkalmazandók: 2011. évi CXII. törvény Az információs önrendelkezésről és az információszabadságról 1997. évi XLVII. törvény Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Adatkezelés 18-24.§) Titoktartási kötelezettség: Az intézmény valamennyi dolgozója munkakörére, beosztására tekintet nélkül köteles közalkalmazotti jogviszonya keretében tudomására jutott állami, szolgálati titkot a jogviszony fennállása alatt, illetve megszűnése után is megőrizni. Nyilvántartás: A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: a jogosult (az ellátott) természetes személyazonosító adatait, a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat a jogosult TAJ számát állampolgárságát, cselekvőképességének minőségét, lakó- illetve tartózkodási helyét, 140
a jogosult tartására köteles személy természetes személyazonosító adatait, az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat. Adatbiztonság: Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatot védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetve a sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Az érintettek jogai és érvényesítésük: Az, akire a nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében: érvényesítheti a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogát az intézményvezetőtől kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését. Az érintettek tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt a törvény lehetővé teszi. Ebben az esetben is köteles az adatkezelő a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni. Adattovábbítás: A nyilvántartásból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható. Az adatok akkor továbbíthatók, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Ha a törvény máshogy nem rendelkezik a nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. Az 1993.évi III. sz. törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak. Értelmező rendelkezések: érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy; személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; különleges adat: - faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, - az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat; közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett,
141
a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat; közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez; tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri; adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja; adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele; adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges; adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából; adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából; adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése; adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik; adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi; adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett; adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi; adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;
142
harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;
Az érintett jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. E szabályozás célja, annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen. 13. Az intézmény dolgozóinak magatartási szabályai és titoktartási kötelezettsége Az intézmény valamennyi dolgozójának és ellátott lakójának egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül. Elvárja a kölcsönös tapintatot, udvariasságot, megértést és ésszerű határokig a toleranciát. 13.1 Általános elvárások A személyzet külső megjelenésére (öltözék), személyi higiénéjére fordítson kiemelt figyelmet. A szakdolgozók legfontosabb személyiségjegyei: jó megfigyelőképesség, mely az ápolási - gondozási folyamat végrehajtásához elengedhetetlen szakismereten alapuló logikus gondolkodás pontosság (a feladatokat megfelelő módon és időben kell teljesíteni) megbízhatóság együttműködési készség felelősség udvariasság tapintatosság pártatlanság empátia készség önfegyelem pozitív hozzáállás Valamennyi dolgozó eredményes munkájának feltétele a saját egészsége. Kötelező az időszakos foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatokon való részvétel. Fertőző betegségben szenvedő munkatárs az intézményben nem tartózkodhat, munkát nem végezhet. A lelki egészség megőrzése nélkülözhetetlen. Fáradtan, kimerülten nem lehet megfelelően segítő foglalkozást végezni. 13.2. Szakmai követelmények A dolgozók munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak alapján, az intézmény szabályzatai és munkarendje, valamint a szakmai irányelvek és kompetenciahatárok betartásával kötelesek végezni. Egészségügyi tevékenységet (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján) csak adott tevékenység folytatására jogosító szakképesítéssel rendelkező személy végezhet.
Sürgős szükség esetén az egészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között tőle elvárt módon és a rendelkezésre álló eszközöktől függően, az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell (1997. évi CLIV. törvény 125. §). 143
A szakmai munkát végző személyzet az intézmény ellátási kötelezettségére tekintettel, a folyamatos ellátás érdekében – a munkáltató rendelkezése szerint (a Munka törvénykönyve, illetve a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltakkal összhangban) rendkívüli munkaidőben is kötelezhető munkaköri feladatainak ellátására. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásoknál felmerülő ápolás-gondozás során a gondozott korának, egészségi és pszichés állapotának (fogyatékosságának) megfelelő ellátást „indokolt mértékű” segítséget kell nyújtani. Alapkövetelmény, hogy a gondozó személyzet az ellátottakat név szerint ismerje, kívánságuk szerint szólítsa. Az ápológondozó személyzet munkaközben adódó szabadidejét köteles az ellátottak körében tölteni.
Tájékoztatási kötelezettség: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokban részt vevő ápoló-gondozó személyzet köteles előírás szerint tájékoztatni az ellátottak állapotának változásáról az intézmény vezető gondozóját, illetve orvosát/szakorvosát. A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 106. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségnek a szabályzatokban, illetve munkaköri leírásban foglaltak szerint kell eleget tenni: Egészségi állapotáról maga az ellátott illetve az általa megjelölt személy, valamint hozzátartozója/gondnoka jogosult tájékoztatást kérni. Az ápoló-gondozó személyzet csak általánosságban adhat felvilágosítást (hangulat, aktivitás, alvás, étvágy, általános közérzet, várható gyógykezelés, vizsgálat), egyéb kérdésekben az érdeklődőt a vezető gondozóhoz, illetve az orvoshoz kell irányítani. A cselekvőképes ellátott hozzátartozóinak tájékoztatására vonatkozó nyilatkozatát tiszteletben kell tartani. Az ellátott halála bekövetkezésének hírét telefonon vagy táviratban, az arra jogosított személy közölheti. Az elhunyt ellátott hozzátartozóival való találkozás során a személyzet minden tagja köteles a helyzetnek megfelelő komolysággal és tapintattal viselkedni. Etikai kérdések: Az intézmény dolgozója tevékenységét csak az ellátottak és munkatársai személyhez fűződő jogainak és vagyoni érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezheti. A személyzet ápoló-gondozó tevékenysége során az ellátott személyes szabadságát és szeméremérzetét köteles tiszteletben tartani. A gondozott személyes szabadsága fizikai, kémiai, biológiai szerekkel és pszichikai módszerekkel csak az egészségügyi törvényben (1997. évi CLIV. tv. 10 § (3-5.) bekezdésében meghatározottak szerinti mértékben és módon korlátozható. Az intézmény dolgozója munkahelyi és munkaidőn kívüli viselkedésével sem az ellátottak emberi méltóságát, sem az intézmény jó hírét nem sértheti. Az intézmény dolgozója az általa okozott kárért, mulasztásért felelősséggel tartozik. Az intézmény szociális ellátásban munkát végző dolgozója, az intézmény ellátottjával tartási, életjáradéki és örökösödési szerződést a gondozás időtartama alatt, illetve annak megszűnésétől számított 1 évig nem köthet. Az intézmény dolgozója munkájáért az ellátottól pénzt, egyéb ellenszolgáltatást nem követelhet, nem fogadhat el. Titoktartási kötelezettség: Az intézmény dolgozóját az ellátottak és hozzátartozói egészségi állapotával-, családi-, vagyoni és egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adat, tény vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül 144
attól, hogy az információkat milyen módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól az érintett cselekvőképes ellátott felmentést adott, vagy ha jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai Siófok Város Gondozási Központja valamennyi dolgozójára nézve kötelezőek. A Szabályzat a fenntartó jóváhagyása után lép hatályba és a korábbi előírások hatályukat vesztik. IX.
Mellékletek: 1. Szervezeti ábra 2. Munkaköri leírások
Siófok, 2014-03-10 Kovács Nóra intézményvezető
Záradék Siófok Város Képviselőtestülete a Gondozási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatát …../2014. (……)sz. határozatával jóváhagyta. A Szervezeti és Működési Szabályzat 2014………….-től hatályos. Dr. Pavlek Tünde jegyző
Dr. Balázs Árpád polgármester
145
Siófok Város Gondozási Központja 8600 Siófok, Korányi S. u 1/a Telefon: 84/311-013 Ügyiratszám: 141/2014. A korlátozó intézkedés alkalmazásának eljárási szabályai A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/G. § (8) bekezdése alapján Siófok Város Gondozási Központja (a továbbiakban: Intézmény) ellátottjai ápolási, gondozási tevékenysége során, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: 1/2000. SzCsM rendelet) 101/A. § (2) bekezdésének megfelelően, a szükség esetén alkalmazandó korlátozó intézkedés alkalmazásáról az alábbi eljárásrend kerül kialakításra, mely szabályozás – a többi szakmai protokollal együtt - a Szakmai Program mellékletét képezi. Általános szabályok Személyes szabadságában bármely módon (pszichikai, fizikai, kémiai) kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a lakó vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében, csak a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású fogyatékos korlátozható. Veszélyeztető magatartás: ha a lakó – pszichés állapotának zavara következtében, saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet és az állapotának jellegére tekintettel a sürgős, másik intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt; Közvetlen veszélyeztető magatartás: ha a lakó – pszichés állapotának akut zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. A korlátozó intézkedés elrendelése során és alkalmazásának teljes időtartama alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható, a testi épséghez és az egészséghez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személy jogai csak annyiban korlátozhatók, amennyiben azok gyakorlása meghiúsítja, vagy veszélyezteti a korlátozó intézkedés célját. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntetlen jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A Szt. 94/G.§ (1) bekezdése értelmében, ha az ellátott veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. Az intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapot tart. A korlátozó intézkedések elrendelése Korlátozó intézkedés alkalmazására csak az ellátott pszichés megnyugtatásának megkísérlését követően kerülhet sor. A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére a pszichiáter/ neurológus szakorvos, vagy az intézet orvosa, az orvosok elérhetőségének hiányában a vezető ápoló jogosult. Ez utóbbi esetben az orvost haladéktalanul értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról, akinek két órán belül jóvá kell hagynia, és a
146
jóváhagyását legkésőbb tizenhat órán belül írásban kell rögzítenie. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. A döntést a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazását megelőzően, ha ez nem lehetséges, az intézkedés megtételét követően azonnal a külön jogszabályban (az 1/2000. SzCsM rendeletben) meghatározott írásos formában dokumentálni kell. Végrehajtásának elrendelése esetében tájékoztatási kötelezettség terheli az Intézményt a következők szerint: Az ellátottat: szóban, az elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. Az ellátott törvényes képviselőjét: szóban, a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról, a korlátozó intézkedés feloldásáról. A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátott törvényes képviselőjének. Az Intézmény ellátottjogi képviselőjét: az elrendelést követő 48 órán belül, írásban. Az ellátottat és a törvényes képviselőjét - előzetesen vagy az eljárás alatt – szóban az elrendelő orvos vagy annak hiányában a vezető ápoló tájékoztatja. Korlátozó intézkedés elrendelésével kapcsolatos további értesítések rendje: Amennyiben a vezető ápoló rendeli el: haladéktalanul értesíti az ellátott háziorvosát. Az elrendelő orvos minden esetben értesíti az intézményvezetőt. Az intézményvezető értesíti az ellátottjogi képviselőt. A pszichiáter/neurológus szakorvost konzultáció érdekében minden esetben értesíteni szükséges a szakmai véleménye céljából. A tájékoztatási kötelezettséget az alábbiak vonatkozásában kell megtenni: az elrendelő és foganatosító személy neve, beosztása, az elrendelés rövid indoklása, az alkalmazott korlátozó intézkedés pontos meghatározása, a korlátozó intézkedés megkezdésének ideje, a várható időtartam, illetőleg a korlátozó intézkedés feloldásának ideje. Amennyiben az azonnali értesítéskor a körülmények a pontos adatok megadását kizárják, a teljes adatok körét az akadályozás elhárulását követően, haladéktalanul pótolni szükséges. Korlátozó intézkedések Fizikai korlátozás – szükségességét az elrendelő 2 óránként ellenőrzi és felülbírálja, dönt a feloldásáról. szabad mozgás korlátozása/rögzítés, lekötés fokozott ellenőrzés/elkülönítés
147
Tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad mozgásukban folyamatosan korlátozott lakók esetében a lakóegység, illetőleg az Intézmény elhagyásának megtagadása és megakadályozása. Az Intézmény területén történő mozgás korlátozása esetén – ide nem értve az elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés eseteit – a szükségességére vonatkozó felülvizsgálatot, dokumentációt és jelentést 168 óránként kötelező elvégezni. A fizikai korlátozás csak addig tarthat, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. A korlátozó intézkedések alkalmazásakor a lakó szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben távolítható el. Megfigyelési szabályok a korlátozó intézkedés során Korlátozó intézkedések alkalmazása esetén, a korlátozás ideje alatt az ellátott állapotát és testi szükségleteit (amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelelő kielégítését) rendszeresen ellenőrizni kell. Az ápoló személyzet legalább 15 percenként (szükség esetén, elrendelésre gyakrabban, akár folyamatosan is) ellenőrzi a lakó szükségleteit. Az észlelést végző dolgozó a gondozott állapotában fellépő jelentős változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni az elrendelőnek. A lakó egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni. Kötelező adminisztrációs intézkedések A korlátozó intézkedés alkalmazása esetén – ide nem értve a pszichés megnyugtatást – az 1/2000. SzCsM rendelet 6. számú mellékletében meghatározott adatlapot (1. számú függelék) ki kell állítani. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást az 1/2000. SzCsM rendelet 6. számú mellékletében található betétlapon (2. számú függelék) kell részletesen feltüntetni. Az ápoló személyzet a lakó valamennyi ellenőrzését, és észlelt szükségleteit a betétlapon rögzíti. Az adatlapot és a betétlapot az intézményvezető, valamint a háziorvos vagy a pszichiáter/neurológus szakorvos írják alá. A kitöltött és aláírt adatlapot az ellátott gondozási tervéhez kell csatolni. A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátott törvényes képviselőjének, valamint az ellátottjogi képviselőnek. A kötelező adminisztráció elvégzéséért a vezető ápoló a felelős. Panaszjog A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátott törvényes képviselője panasszal élhet az Intézmény fenntartójánál a tudomására jutását követő 15 napon belül. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. Az ellátottjogi képviselő a Szt. alapján segítséget nyújt az ellátottnak a jogai gyakorlásában. Az eljárásrendben foglalt szabályozás nem helyettesíti a Szt., az Eütv., az 1/2000. SzCsM rendelet, valamint a 60/2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet korlátozó intézkedésekre vonatkozó
148
ismeretét és maradéktalan végrehajtását, melynek ismerete az Intézmény valamennyi munkatársának kötelező.
Siófok, 2014. február 18.
Kovács Nóra intézményvezető
149
Siófok Város Gondozási Központja 8600 Siófok, Korányi S. u 1/a Telefon: 84/311-013 ADATLAP korlátozó intézkedés elrendeléséhez az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 6. számú melléklet alapján Az ellátott neve:................................................................................................... Születési idő:............................................. A korlátozó intézkedés kezdetének időpontja: év: ........ hó: ......................... nap: ....... óra: ....... perc: ...... A korlátozó intézkedés formája és leírása: A) fizikai: szabad mozgás korlátozása: ................................................................................................ fokozott ellenőrzés: ............................................................................................................. B) kémiai: .................................................................................................. adása, i.m., i.v. Az elrendelő neve: ................................................................... beosztása: - orvos - vezető ápoló - műszakvezető gondozó-ápoló – műszakvezető szociális szakgondozó Ha nem orvos, akkor az orvosi jóváhagyás időpontja: év: ........ hó: ........................ nap: ....... óra: ....... perc: ...... Az elrendelés rövid indokolása:.................................................................................. …................................................................................................................................. ....................................................................................................................................... ................................................................................................................................... A korlátozó intézkedés feloldása: ...................................... A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó(k) Neve: .................................................................... beosztása: .................................. Neve: .................................................................... beosztása: .................................. Neve: .................................................................... beosztása: .................................. Neve: .................................................................... beosztása: ..................................
150
Az intézet pszichiáter orvosának tájékoztatása megtörtént: év: .... hó: ................. nap: ....... óra: ....... perc: ...... További intézkedés: szükséges - nem szükséges
............................................................ intézményvezető aláírása
............................................................ intézmény orvosának aláírása
151
Siófok Város Gondozási Központja 8600 Siófok, Korányi S. u 1/a Telefon: 84/311-013
BETÉTLAP A korlátozó intézkedés időtartama alatt végzett ellátás dokumentálásához Név: ............................................................................................................................ Születési idő: .................................. Szobaszám: ................................................................................................................ Diagnózis: .................................................................................................................. Terápiás terv elkészítésének időpontja veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotra: ….................................................................... 1. Az intézkedés elrendelését megelőző állapotváltozás, tünetek feljegyzése: ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... 2. Korlátozás folyamata, eredménye: Ápolási diagnózis
Ápolási cél
Ápolási terv
Ápolási eredmény
Aláírás
3. Eseménynapló: Dátum, idő
Esemény leírása
Aláírás
152
4. Lezajlott esemény megbeszélésének időpontja, illetve fenti eseményre készült terápiás terv módosítása az ellátottal: ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... 5. A korlátozás eredményességének rövid összefoglalása: ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... 6. Ellátottjogi képviselőhöz eljuttatva: ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... .....................................................................................................................................
............................................................ intézményvezető aláírása
............................................................ intézmény orvosának aláírása
A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó(k) aláírása: .................................................................. .................................................................. ….............................................................. ….............................................................. ….............................................................. …..............................................................
153
