ELŐTERJESZTÉS PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
2016. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJÁRÓL
Az előterjesztést véleményezi a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság
1
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény az önkormányzatok részére nem írja elő kötelező jelleggel a koncepció készítési kötelezettséget. Ennek ellenére szakmailag szükségesnek tartjuk a költségvetési koncepció elkészítését. A koncepció a tervezett bevételek, kötelezettség-vállalások és más fizetési kötelezettségek, illetve a Magyarország 2016. évi központi költségvetésről szóló C. törvény figyelembevételével került összeállításra. A koncepció végén megfogalmazott határozati javaslatokat terjesztjük a képviselő-testület elé a 2016. évi költségvetés összeállításához szükséges intézkedésekről. A költségvetési törvény tervezetének általános indoklása az alábbiakat tartalmazza. 1. A kormányzat 2016. évi gazdaságpolitikája A kormányváltás óta a gazdaságpolitika célja a foglalkoztatás bővítése, az államadósság csökkentése, a költségvetési hiány 3% alatt tartása, a versenyképesség javítása és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. Ennek érdekében a Kormány 2010 óta jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre, többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén. Az eredmények azt mutatják, hogy a költségvetési és pénzügyi egyensúly helyreállítására, az államadósság csökkentésére, valamint a munkaerőpiac keresleti és kínálati alkalmazkodására, a gazdasági növekedés újraindítására irányuló törekvések már meghozták az elvárt pozitív fordulatot. Az elért eredmények jelentőségét bizonyítja, hogy 2010 első negyedévéhez képest 440 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma, a gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozott, és Magyarország 2013 júniusában kikerült a 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás alól. Egy sikeres gazdasághoz nemcsak az állam adósságának leépítésére van szükség, hanem a magánszektor adósságát is egészséges szintre kell csökkenteni. Elmondható, hogy a lakossági megtakarítások emelkednek, a fizetési mérleg egyenlege pedig tartósan pozitív tartományba került, azaz több árut és szolgáltatást exportálunk, mint amennyit behozunk az országba. Mindez erősíti az itthon működő vállalkozásokat, a gazdaság teljesítményét. A fegyelmezett fiskális politika, a külső egyensúly jelentős javulása, az állam és a háztartások eladósodottságának mérséklődése mind hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság immár fenntartható növekedési pályára állt. A legfrissebb makrogazdasági adatok arról tanúskodnak, hogy a magyar gazdaság 2013-ban beindult növekedése tovább erősödött és tartóssá vált, így kialakult egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet. Ezt mutatja, hogy 2014-ben 3,6%-kal nőtt a GDP. A növekedést nagymértékben támogatja, hogy a kormányzati intézkedések következtében a lakosság rendelkezésre álló jövedelme emelkedést mutat, élénkítve ezzel a fogyasztást. A lakosság keresletnövekedését segíti a rezsicsökkentés, a devizahitelesek terheinek csökkentése, a reálbérek és a reáljövedelmek emelkedése az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően, továbbá a foglalkoztatás növekedése. E kedvező hatások előretekintve tovább erősödhetnek, támogatva ezzel a háztartások fogyasztásának bővülését.
2
A fogyasztási kereslet fellendülése mellett a beruházások alakulása is növekedést mutat, amit az építőipar felfutása, az uniós források, az alacsony hozamkörnyezet, a Növekedési Hitelprogram és a vállalati szektor erőteljes aktivitása egyaránt támogatott. A Munkahelyvédelmi Akció és a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének eredményeképpen pozitív tendencia figyelhető meg a munkaerőpiacon is: a foglalkoztatottak és az aktívak száma jelentősen meghaladja a válság előtti szintet. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is folyamatosan csökken. A kedvező folyamathoz hozzájárult mindezeken felül a munkavállalást ösztönző eszközrendszer átalakítása is. A kormány célja az, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ennek megfelelően 2016-ban még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás. Jövőre 240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programban. A cél az, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők fokozatosan munkába álljanak. Emellett folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, így a Munkahelyvédelmi Akció is. Az adatok alapján a munkanélküliség csökkenésében Magyarország az Unió élmezőnyéhez tartozik. Továbbra is érvényesíthető a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után járó adókedvezmény is. 2016-ban is megőrzésre kerül az időskori ellátások értéke, a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások az infláció mértékével fognak növekedni. Az idősek terheit mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a kormány a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszerrel őrzi meg. Számos más, az idősek érdekében tett intézkedés mellett folytatódik a „Nők 40”–program, amely lehetővé teszi, hogy a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulhassanak. A tavalyi év kiváló teljesítményét követően idén és jövőre is folytatódhat a magyar gazdaság impozáns növekedése. 2015-ben 3,1%-kal, míg 2016-ban 2,5%-kal bővülhet a bruttó hazai össztermék. A magyar kivitelt az elkövetkező években is támogatják a kkv-szektor finanszírozási programjai, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások egyre nagyobb arányban tudjanak a külföldi piacokon megjelenni. A háztartások fogyasztásának bővülését ösztönzi az alacsony olajár, a visszafogott inflációs környezet, a kedvező munkaerő-piaci trendek, valamint a devizamentő intézkedések. 2016-tól a személyi jövedelemadó kulcsának 16%-ról 15%-ra csökkentése és a közszférában folytatódó életpályamodellek kiterjesztése is pozitív hatást gyakorolhat a lakossági fogyasztásra. Jövőre tovább növekszik a családi adókedvezmény összege. 2016-tól kezdve 4 év alatt fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra növekedik a két gyermeket nevelő szülők kedvezménye. Megmarad és egyre több családot érint a házasságkötés adókedvezménnyel való ösztönözése is. A gyed-extra 2016-ban is folytatódik, mert bebizonyította, hogy ösztönzi a gyermekvállalást és a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását. 2016-ban már a teljes esztendőben igénybe vehető lesz az új otthonteremtési program. Az élelmiszerek közül elsőként a sertéshús áfája csökken, hogy ezzel is több pénz maradjon a családoknál. A kormány célja, hogy ne legyen éhező gyermek Magyarországon. Ezért folytatódik az ingyenes gyermekétkeztetési program. A központi költségvetés ezt is figyelembe véve egyre 3
növekvő összeggel járul hozzá a gyermekétkeztetéshez, így jövőre ezen ellátások támogatása meghaladja a 70 milliárd forintot. A korábban elindított, felmenő rendszerű ingyenes tankönyvellátás bevezetése folytatódik. A tavalyi év rekordszintű teljesítménye után idén a beruházások további bővülése várható, amihez az EU-s források fokozott lehívása mellett a kkv-szektort támogató hitelprogramok és a kedvező hozamkörnyezet is hozzájárulnak. A korábbi sikeres tárgyalásoknak köszönhetően a 2014-2020 közötti tervezési időszakban összesen 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra. A kormány célja, hogy a fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60%-át gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítsa. 2. A helyi önkormányzatok támogatása 2016. évben az önkormányzatok finanszírozása a 2013. évtől bevezetett - megváltozott önkormányzati feladatellátáshoz igazodó - feladatalapú támogatási rendszerben történik. A finanszírozási struktúra alapjaiban nem tér el az előző években kialakított és alkalmazott feladatalapú forrásallokációtól. A köznevelési ágazatban az önkormányzatok fő feladata továbbra is az óvodai ellátás, amelyhez a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá: - jogszabályi előírások alkalmazásával biztosítja az óvodapedagógusok illetményét – igazodva az Országgyűlés által elfogadott, 2013. év szeptemberétől bevezetésre került pedagógusi életpálya előmeneteli rendszer többletköltségeihez. Figyelembe veszi továbbá a köznevelési törvény óvodai nevelésszervezési paramétereit (csoport átlaglétszám, foglalkozási időkeret, gyerekekkel töltendő kötött idő stb.), valamint a kereseteket meghatározó törvények kötelezően elismerendő elemeit; - emellett a 2016. évben is kötött felhasználású támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működtetéséhez, valamint a társulás által fenntartott óvodákba bejárók utaztatásához is. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben (beleértve a bölcsődei ellátást is) az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is a pénzbeli ellátások, illetve az alapellátások biztosítása. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, mely szintén a szociális ágazatnál jelenik meg. Az önkormányzatok kulturális feladatainak – ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás – biztosításához a központi költségvetés a 2016. évben is önálló előirányzaton biztosít támogatást. Ennek célja, hogy a rendelkezésre álló források célzottan jussanak el e területhez. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét továbbra is a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás stb.) teszik ki. E helyi közügyek ellátását a költségvetés 2016. évben is az általános működési támogatások címen támogatja, melynek keretében az önkormányzati hivatal fenntartásához és a településüzemeltetés költségeihez járul hozzá a központi költségvetés.
4
Az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat csökkenti az ún. „beszámítás összege”. Az alacsony helyi adóbevételi potenciállal rendelkező településeket ilyen módon a csökkentés egyáltalán nem érinti; e felett pedig sávosan növekvő mértékben terheli beszámítás az önkormányzatokat. A helyi adókból származó bevétel továbbra is teljes egészében az önkormányzatok saját bevétele marad, és helyben járul hozzá a feladatokhoz. A költségvetési törvényjavaslat 3. melléklete szerint önkormányzatunk által igényelhető központosított előirányzatok: 1. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása: fedezetet nyújt a létszámcsökkentés miatti kötelezettségek teljesítéséhez, illetve a prémium évek programban résztvevő foglalkoztatottak munkáltatói kifizetésének forrására. 2. A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása 3. Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása 4. Lakossági közműfejlesztés támogatása 5. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések 6. Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása 7. Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása 8. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása A költségvetési törvényjavaslat 3. melléklet III. pontja szerinti önkormányzatok rendkívüli támogatása előirányzata szolgál a települési önkormányzatok működőképességének megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében nyújtott támogatás forrásául. 3. Püspökladány Város Önkormányzata Általánosságban a költségvetési koncepcióval kapcsolatos követelmény, hogy a jogszabályban előírt kötelező feladatellátás biztosított legyen. A kiadások tervezett összegét a rendelkezésre álló források nagysága határozza meg. A 2016. évi költségvetési koncepcióban alapvető cél az önkormányzati gazdálkodási egyensúly megtartása, így: - a jelenleg fenntartott intézményrendszer költséghatékony működésének fenntartása, a dolgozók részére a garantált bér biztosítása, - a gazdálkodás során folyamatosan ügyelni kell az egyensúly megőrzésére, - a jelenleg biztosított ellátások színvonalának növelése. Az előterjesztést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 10. és 13. §-ában foglaltak figyelembe vételével állítottuk össze. Az Mötv. az alábbiakat tartalmazza: „10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.” Az Mötv.13. §-a (1) bekezdése szerint a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 5
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Az Mötv. 111. § (4) bekezdése szerint a költségvetési rendeletben működési hiány továbbra sem tervezhető. A csatolt 1. mellékletben a feladatellátáshoz biztosított, a törvénytervezetben nevesített állami támogatások kerültek beállításra. I. A törvényjavaslat 2. számú mellékletének I. pontja a helyi önkormányzatok működésének általános támogatását tartalmazza (1. melléklet 1. oldal). Ilyen jogcímen 215 213 e Ft várható önkormányzatunk esetében az alábbi feladatokhoz: 1.a. Önkormányzati hivatal működésére 166 117 e Ft támogatást nyújt az állam, ami az önkormányzati hivatal működéséhez biztosít forrást olyanformán, hogy megállapítja az elismert hivatali létszámot, illetve az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz járul hozzá. Püspökladány Város Önkormányzata és Szerep Község Önkormányzatának 2015. január 1jétől közös önkormányzati hivatala lett, így a Püspökladányra eső hivatali létszám a korrekciós tételek által 36,27 fő.
6
1.b. Település-üzemeltetésre kapott állami támogatás összesen 91 809 e Ft, amely az alábbiak szerint oszlik meg: a. Zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának alaptámogatása 20 704e Ft b. Közvilágítás fenntartásának alaptámogatása 49 320 e Ft, c. Köztemető fenntartásának alaptámogatása 100 e Ft, d. Közutak fenntartásának alaptámogatása 21 685 e Ft. 1.c. Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatására 40 643 e Ft-ot biztosít az állam. Az önkormányzatot az I.1.a-e. pont szerinti jogcímeken megillető támogatás összegéig a számított bevétellel összefüggő támogatáscsökkentés terheli. 2016. évben a beszámítási összeg az önkormányzat 2014. évi iparűzési adóalap 0,55%-ából, egy lakosra jutó adóerő képességhez mérve differenciáltan számított összeg. Az önkormányzat 2014. évi egy főre jutó adóerő képessége 19 032 Ft/fő volt, így Püspökladány esetében az I.1.a-e pont szerinti támogatás csökkenésének mértéke a beszámítási összeg 75%-a, mely 84 411 e Ft. A költségvetési törvényjavaslat I. 1. pontjának közös szabálya szerint az I.a-c pont szerinti támogatások beszámítással csökkent összegének felhasználása a jogcímek között átcsoportosítható. II. Az óvodai ellátás finanszírozását kötött felhasználású támogatásként biztosítja az állam 2016. évben, mely magában foglalja az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatását, illetve az óvoda működtetési költségeit is (1. melléklet 2. oldal). Óvodai ellátás támogatására 291 988 e Ft támogatás várható. A bölcsődei ellátás jogcímen az államtól 8 943 e Ft támogatást kap önkormányzatunk. (1. melléklet 2. oldal). A gyermekétkeztetés támogatása három részből áll: dolgozók bértámogatása és üzemeltetési támogatás, illetve a szünidei étkeztetés támogatása. A Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény konyhai dolgozói bértámogatására 23 142 e Ft, a Gazdasági Ellátó Szervezet konyhai dolgozói bértámogatására 28 984 e Ft támogatást kap önkormányzat. Az üzemeltetési támogatás és a szünidei étkeztetés támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról a felelős miniszterek 2016. január 05-ig döntenek, ezért az 1. számú melléklet 2. oldalán a támogatások a 2015. évi adatokkal egyezően kerültek feltüntetésre. III. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása Ezzel a támogatási jogcímmel a központi költségvetés az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni segélyezéshez, a gyermekétkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérsékléséhez vagy elengedéshez, a közfoglalkoztatási feladatokhoz, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának települési önkormányzatok általi támogatásához járul hozzá. A 2016. évi állami támogatás mértéke még nem ismert, azt a 2015. évi szinten állítottuk be. (1. melléklet 2. oldal)
7
A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által végzett szolgáltatások öt településre kiterjedően látnak el feladatokat intézményfenntartói társulás formájában: Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep, Földes és Nagyrábé. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat fenntartója a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás, mely 2013. július 01. napjával jogi személyiségű költségvetési szervként működik. A társulás tagjai az előbbiekben felsorolt 5 település önkormányzata. Mivel az intézmény fenntartója a társulás, így költségvetése már nem része az önkormányzat költségvetésének. Táblázatunkban csak a püspökladányi ellátásokra vonatkozóan mutatjuk be a várható 2016. évi állami támogatást, melynek összege 118 111 e Ft. (1. melléklet 3. oldal) IV. A központi költségvetés a közművelődési és könyvtári feladatokra lakosságszám arányosan 17 160 e Ft támogatást biztosít a feladat ellátásához. (1. melléklet 1. oldal) A muzeális intézményi feladatok támogatási összegéről 2016. január 15-ig hoznak döntést. V. Helyi adók, átengedett központi adó, bírságok, pótlékok, egyéb sajátos bevételek adatok e Ft-ban 2015. évi eredeti előirányzat 280.000 3.000 26.000 28.000 4.000 100 341.100
Helyi adó megnevezése Iparűzési adó Idegenforgalmi adó Magánszemélyek kommunális adója Gépjárműadó (40%) Bírságok, pótlékok, egyéb sajátos bevételek Talajterhelési díj Összesen:
2016. évre tervezett 220.000 3.000 26.000 28.000 4.000 0 281.000
Az iparűzési adóbevétel előirányzatát csökkenteni szükséges. Ennek oka az, hogy megvalósult a településünket is érintő vasútfelújítás, mely az elmúlt két évben megemelte ezen adónemből származó bevétel összegét. Így az iparűzési adóbevétel előirányzatát vissza kell csökkenteni a 2014. évi eredeti előirányzat szintjére. VI. Adósságállomány 2014. év első felében teljes körűen lezajlott az önkormányzatok adósságkonszolidációja, Püspökladány Város Önkormányzata azóta sem élt hosszú lejáratú hitel felvételével. A zökkenőmentes működéshez igénybevett folyószámla-hitel likvid hitelnek minősül, tehát éven belül vissza kell azt fizetni. VII. Felhalmozási bevételek és kiadások A kötvényforrás fedezetet biztosít az önkormányzat által vállalt fejlesztési kötelezettségek saját forrására.
8
A feladatfinanszírozási rendszer nem sokban tér el az előző évitől, ebből eredően az önkormányzat pénzügyi helyzete nem javul. A működőképesség biztosítása érdekében költségcsökkentéssel járó, illetve bevételnövelő intézkedéseket szükséges meghozni. Javasolt tervezési irányelvek Püspökladány Város Önkormányzata kötelező feladatai -
Belvíz üzemeltetéshez kapcsolódó feladatokra csak a szivattyútelep üzemeltetési költségei szerepeltethetők, illetve minimális előirányzat anyagvásárlásra. A munkálatokat közfoglalkoztatás keretében kell elvégeztetni.
-
Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. működési célú támogatását a 2015. évi szinten javaslom megállapítani.
-
Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások támogatására a települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímen kap az önkormányzat támogatást. A 2015. év átmeneti év volt a szociális ellátási rendszer átalakulása miatt. 2016. évben a lakásfenntartási támogatás lezárását követően a lakhatási támogatás nagyobb mértékű önerőt igényel majd.
-
Az ügyeleti orvosi ellátás az önkormányzat kötelező feladata. Az érvényes szerződést figyelembe véve javasoljuk a támogatás biztosítását 2016. évre azzal, hogy a szolgáltatással kapcsolatosan érvényes szerződést felül kell vizsgálni. A tárgyalásokba be kell vonni a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját is.
-
A 2015. év végén indult - 2016. évre áthúzódó – közfoglalkoztatás önerejét meg kell teremteni.
-
A közalkalmazotti és köztisztviselői törvény által kötelezően adandó jubileumi jutalomra, valamint a nyugdíjba vonulók helyettesítése miatti többletkiadások forrására központi alapot szükséges képezni.
-
A Püspökladányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatását a 2015. évi tény szintjén javaslom biztosítani.
-
Működési célú hitel kamata: A stabilitási törvény szerint működési célra csak likvid hitel vehető fel. A működés biztonságos finanszírozása érdekében 2016. évben is igénybe kívánjuk venni a folyószámla hitelt, melynek kamatát az előző évi szinten javasoljuk betervezni.
működési, üzemeltetési
- A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat esetében kötött felhasználású támogatást biztosít az állam 2016. évben az intézmény működéséhez. Törekedni kell a működési hiány minimalizálására. Az esetlegesen mutatkozó püspökladányi hiányt meg kell téríteni a társulás felé.
Püspökladány Város Önkormányzata önként vállalt feladatai
9
- A mezőőri szolgálat fenntartása az önkormányzat önként vállalt feladatai közé tartozik. A mezőőri szolgálat további fenntartása képviselő-testület részéről átgondolást igényel.
- Az önkormányzat önként vállalt pénzbeli, illetve természetbeni ellátásai a tanévkezdési
támogatás, a BURSA Hungarica Felsőoktatási ösztöndíj és a nyugdíjasok gyógyfürdő kezelésének önkormányzati támogatása. Az önkormányzat pénzügyi helyzetére való tekintettel át kell gondolni az eddigi támogatási rendszert.
- A 100%-os támogatottságú, működési jellegű pályázatokhoz az önkormányzat többletköltségre forrást nem tud biztosítani. A Startmunka program esetében törekedni kell a többletköltségek minimalizálására, hogy azok a program által realizált bevételhez igazodjanak.
- 64,5 hektár föld használata 2015. január 1-jétől visszakerült az önkormányzathoz. Törekedni kell az önkormányzati föld műveléséből származó bevétel maximalizálására.
- A Bentlakásos Otthon 2016. évben kezdi el működését. A Képviselő-testületnek kell eldönteni, hogy az időskorúak átmeneti bentlakásos ellátása milyen intézményi formában valósuljon meg.
Intézmények -
A Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal esetében a felszabadult helyiségek bérbeadásával kapcsolatos bérleti díj bevételek a működési kiadások forrásául szolgál. Mindent meg kell tenni a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség csökkentése érdekében, megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása révén.
- A központi költségvetés az óvoda működését kötött felhasználású normatív támogatással
finanszírozza. Törekedni kell arra, hogy az Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény működtetése a feladathoz nyújtott állami támogatáson felül minimális mértékű önkormányzati támogatással legyen megoldható. Mindent meg kell tenni a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség csökkentése érdekében, megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása révén.
- Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete látja el az általános iskola és a
kollégium működtetését, valamint az iskolai gyermekétkeztetést. Tekintettel az önkormányzat szűkös anyagi forrásaira, javasoljuk az általános iskolai tanulók helyi közlekedése támogatásának felülvizsgálatát. Mindent meg kell tenni a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség csökkentése érdekében, megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása révén.
- A Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum
Az intézmény kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A zavartalan működés biztosítása érdekében törekedni kell a működési és fejlesztési jellegű pályázatok minél nagyobb arányú kihasználására.
Összefoglalóan elmondható, hogy Püspökladány Város Önkormányzatának fő célkitűzése az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó intézmények működőképességének biztosítása.
10
Valamennyi intézményünknél felül kell vizsgálni: - a rendelkezésre álló, intézmények szakmai és működést szolgáló dolgozói létszámát az ellátandó feladat tükrében, - a saját bevételek növelésének a lehetőségét, - a dologi kiadások csökkentésének lehetőségét, - az intézmények által használt ingatlanok kihasználtságát Általános elvek -
-
-
Javasoljuk, hogy az önkormányzat 2016. évi költségvetés tervezése két ütemben folyjon. Első ütemben az önkormányzat valamennyi bizottsága tárgyalja meg a 2016. évi költségvetési rendelet-tervezetet 2016. február hónap elején úgy, hogy az már tartalmazza a bizottságok és a képviselők előzetes javaslatait, melyeket legkésőbb 2016. január 11-ig eljuttatnak a Városgazdálkodási Iroda részére. A végleges költségvetési rendelet tervezete kerül a képviselő-testület elé 2016. február végén. Az adórendelet módosítása emelné az önkormányzat saját bevételét, javítva ezzel az önkormányzat 2016. évi pénzügyi pozícióját. Javasoljuk, hogy a Képviselő-testület gondolja át a lehetséges új adónem bevezetését az önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében. Az önkormányzat adóhatósága javasolja az építményadó bevezetését, melynek várható éves bevétele megközelítőleg 39 millió Ft lenne. A 2016. évi költségvetési rendelet készítésekor meg kell vizsgálni, melyek azok az önkormányzati ingatlanok, melyek értékesítése nem jelent vagyonvesztést.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a 2016. évre vonatkozó költségvetési koncepciót szíveskedjen elfogadni.
Határozati javaslat: Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete elfogadja Püspökladány Város 2016. évi költségvetési koncepcióját és hozzájárul ahhoz, hogy a 2016. évi költségvetés tervezési munkái a benne foglaltak alapján folytatódjanak. Püspökladány Város Önkormányzata 2016. évi költségvetési koncepciójában megfogalmazott tervezési irányelveket a jegyző és a polgármester tekintse át és az abban meghatározott feladatok elvégzésére tegyen intézkedést. Határidő: 2016. február Felelős: Dombi Imréné polgármester Keserű László jegyző Püspökladány, 2015. december 10.
Dombi Imréné polgármester
11
1. melléklet 2016. évi koncepció 3. oldal PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2016. ÉVI ÁLLAMI TÁMOGATÁS ALAPJÁN VÁRHATÓ BEVÉTELEK SEGÍTŐ KEZEK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT PÜSPÖKLADÁNYI FELADATOKRA VONATKOZÓAN
A 2016. évi terv adatok Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló C. törvény szerint készültek. Adatok Ft-ban
2015. évi októberi felmérést követő adat Jogcím száma
Az állami hozzájárulás jogcíme
1
2
III.3 aa)
Mutatószám
Fajlagos összege
Állami hozzájárulás összesen Püspökladány
Mutatószám
Fajlagos összege
Állami hozzájárulás összesen Püspökladány
3
4
5=3x4
6
7
8=6x7
Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása Családsegítés társulási kiegészítéssel (395+300)
aa) Gyermekjóléti szolgálat
ad)
2016. évi várható állami támogatás
Gyermekjóléti szolgálat társulási kiegészítés (017 éves korcsoport létszáma alapján)
15 178
695
10 548 710
15 178
395
5 995 310
2 535
1 200
3 042 000
a)
Család- és gyermekjóléti szolgálat, számított létszám alapján, csak Püspökladány
1,9 fő
3 000 000
5 644 875
b9
Család- és gyermekjóléti központ, számított létszám alapján, JÁRÁSI SZINTŰ
8,4 fő
3 000 000
25 200 000
c)
Szociális étkeztetés társulási kiegészítéssel (55.360*110%)
d)
f)
260
60 896
15 832 960
256
60 896
15 589 376
Házi segítségnyújtás társulási kiegészítéssel (145.000*130%)
55
188 500
10 367 500
55
188 500
10 367 500
Időskorúak nappali int.ellátása társulási kiegészítéssel (109.000*150%)
78
163 500
12 753 000
77
163 500
12 589 500
Fogyatékos személyek nappali intézményi g.1 ellátása társulási kiegészítéssel (500.000*110%)
30
550 000
16 500 000
30
550 000
16 500 000
Demens személyek nappali intézményi g.2 elllátása társulási kiegészítéssel (500.000*110%)
17
550 000
9 350 000
18
550 000
9 900 000
60
372 000
22 320 000
60
372 000
22 320 000
Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali h intézményi ellátása társulási kiegészítéssel (310.000*120%)
MINDÖSSZESEN
106 709 480
118 111 251
2. melléklet 2016. évi költségvetési koncepció
PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖLTSÉGVETÉSÉNEK TERVEZÉSI NAPTÁRA 2016. ÉVRE
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Aktuális feladatban részt vevők megnevezése Elvégzendő feladatok Intézményektől (előzetes) adatok kérése a tervezéshez Pl-i Közös Önk-i Hivatal tervezési értekezlet (belső inf. kérés a tervezéshez) Elsődleges információk feldolgozása tervezési irányelvek kialakítása Hivatal, intézmények bevételi forrásainak áttekintése Költségvetési koncepció összeállítása, előterjesztése Előterjesztett koncepció véleményezése, elfogadása (bizottsági ülések) Koncepcióba foglalt irányelvek alapján a tervezési munka végrehajtása
Időpont
Képviselőtestület
Bizottságok
Intézm., Kft.
Nemz. Önk.
Pl-i Közös Önkormányzati Hivatal Polgárm. Jegyző Városg.Ir. Városf.Ir. Közig.Ir.
X
2015.11.23-11.27.
X
2015.11.23-12.04. 2015.11.30-12.10.
X X
2015.11.30-12.10. 2015.11.30-12.10. 2015.12.10.-12.17.
Érdekegyeztetés
X X
X
X
X
X
2015.11.23.-12.31.
X X
2015.12.18.-2016.01.11. 2015.12.18.-2016.01.15.
hivatali ktg.vetési terv összeállítása
2015.12.18.-2016.01.15.
8.
Intézményi támogatások egyeztetése
2016.01.04.-01.31.
9.
Pl-i Közös Önk-i Hivatal kezelt előirányzatok egyeztetése
2016.01.04.-01.31.
10.
Intézményi feladatok pontosítása, prioritások meghatározása, rendelettervezet és mell. összeállítása, intézmények vezetőivel való egyeztetések stb.
2016.01.18-02.05.
11.
A bizottságok két ütemben tárgyalják a 2016. évi költségvetési rendelet-tervezetet
2016.01.31., illetve 2016.02.28.
X
A bizottságok és képviselők előzetes javaslatai
2016.01.11
X
12.
Rendelet-tervezet egyeztetése, véleményezése, bizottsági állásfoglalás kialakítása, képviselőtestület elé terjesztése.
2016.01.31.-02.19.
X
13.
Költségvetési rendelet megalkotása
2016.02.28
X
X
elsődleges információk feldolgozása előzetes keretszámok kialakítása
X
X
X
intézmények a tervezési irányelveknek megfelelően előzetes intézményfinan. igény összeállítása
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
1. számú függelék 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Kivonat II. Fejezet VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK 1. Építményadó Az adókötelezettség 11. § (1)29 Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). (2)30 (3)31 Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. (4)32 Az adó alanya 12. § (1)33 Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2)34 Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Az adómentesség 13. § Mentes az adó alól: a) a szükséglakás, b)35 a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség c)36 d)37 e)38 f)39 g)40 h)41 az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség 42 13/A. §43 (1)44 Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a (2)–(7) bekezdésekben meghatározottak szerint a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. (2)45 E § alkalmazásában felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület -1-
esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adó alanya az (1) bekezdés szerinti mentességet az adóhatóságnál kérelmezheti. (3) Az adóhatóság az adómentességre jogosult kérelmét nyilvántartásba veszi és az adót évente megállapítja. A megállapított, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított – 14/A. § (1) bekezdése szerinti – kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja. (4)46 Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig megkeresi a műemlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét és a felújítás befejezésének időpontját. A megkeresett hatóság tizenöt napon belül válaszol a megkeresésre. (5) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál a jelzálogjog törlése iránt. (6) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig nem történt meg, úgy a (3) bekezdésben nyilvántartott adót s annak a 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adózónak – az adóhatóság határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül – meg kell fizetnie. (7)47 Ha a mentességi időszak alatt az adóalany személye változik, akkor az új adóalany az adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy a mentességet a mentességi időszak hátralévő részére is igénybe kívánja venni, azzal, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait – a mentességi feltétel teljesülésének elmaradása esetén – a (6) bekezdésben meghatározottak szerint megfizeti. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany terhére az adóalanyiság megszűnését követő február 15-ig határozatban – a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül való megfizetési határidővel – írja elő. Ha a korábbi adóalany megszűnt vagy elhalálozott, akkor az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany azon jogutódja számára írja elő, aki/amely az adómentes adótárgyat megszerezte, több ilyen jogutód esetén az adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adóhatóság a jogutódok által az adómentes adótárgyon megszerzett tulajdoni hányadok arányában írja elő határozatban. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése48 14. §(1)49 Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2)50 Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adófelfüggesztés 14/A. §51 (1)52 Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése -2-
napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmi pótlék-számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak (3) bekezdés szerinti megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti kérelmét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig nyújthatja be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett kérelmeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe. (2)53 Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti kérelmét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. (3)54 Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti kérelem írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső, esedékessé vált adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakástulajdon, illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja. Amennyiben a lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel – legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig – kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él. (5)55 Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén az adóhatóság minden adóév február 15-éig az adóévre előírt adóról szóló határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tárgyévi adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt. Az ingatlanügyi hatóság a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt. (6) E § alkalmazásban a vagyoni értékű jog értékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának figyelembevételével kell megállapítani. Az adó alapja 15. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy b) az építmény korrigált forgalmi értéke. Az adó mértéke 16. §56 Az adó évi mértékének felső határa: a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-megállapításnál 1100 Ft/m 2, b) a 15. § b) pontja szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.
-3-
