Előterjesztés
2. napirendi pont
Tárgy: Megüresedett önkormányzati képviselői hely betöltésével kapcsolatos feladatok Készült: a Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012.04.29-i ülésére Készítette: Gálné Előzmény: Hágen Józsefné képviselő asszony 2012. április 24-én írásban, indokolás nélkül benyújtotta lemondását. A képviselő-testület 2012. május 25-i ülésén a lemondást tudomásul vette és felkérte a polgármestert, hogy a 2010. október 3-i helyi önkormányzati képviselők választásán született eredmény figyelembe vételével készítse elő a következő legtöbb szavazatot kapott képviselő, Király József eskütételét. Jogszabályi háttér: a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény A megbízatás megszűnése 2. § Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik: d) lemondással, 19. § (1) … A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen … esküt tesz.
a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény A kiesett képviselő mandátumának betöltése 21. § (1) Ha az egyéni listáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 1. melléklet
A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege „Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!” A fentiek alapján a 2. napirendi pont keretében Király József Dunafalva, Malomköz 5. szám alatti lakos a fenti önkormányzati képviselői esküt a képviselő-testület előtt leteszi és a számára átadásra kerül önkormányzati képviselői megbízólevele. Javaslat: Hágen Józsefné lemondott képviselő asszony tagjai volt a közoktatási társulás társulási tanácsának (101/2010.önkormányzati határozat), mely így lemondásával megüresedett. Javasoljuk, hogy a testület hozzon döntést arról, hogy Király József képviselőként tagja legyen a Szeremle-Dunafalva Közoktatási Társulási Tanácsának. …/2012.(V.29.)önkormányzati határozat-tervezet Dunafalva Község Önkormányzatának Képviselő- testülete módosítja 101/2010.(X.14.)önkormányzati határozatát és a Szeremle-Dunafalva Közoktatási Társulás Társulási Tanácsába Hágen Józsefné helyére – mandátumáról történő lemondása miatt – Király József képviselőt delegálja. A módosított határozat alapján a Társulási Tanács tagjai: Magosi György polgármester, Farkasné Pataki Margit, Király József képviselők. A testület felkéri a polgármestert, hogy a testület döntéséről a Társulási Tanács elnökét értesítse. Felelős: polgármester Határidő: azonnal
Előterjesztés
3. napirendi pont
Készült: a Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. 05.29-i ülésére Készítette: Gálné Tárgy: szabálysértési törvény változásával kapcsolatos feladatok Jogszabályi háttér: a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szt.) 2012. április 15-étől hatályon kívül helyezi a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt, a hatáskört a megyei kormányhivatalhoz telepíti. A folyamatban lévő ügyekben és a 2012. április 15. előtt elkövetett szabálysértések esetén még a jegyző jogosult eljárni. A hivatkozott jogszabály szerint: „1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.”
A fentiek alapján helyi önkormányzati rendelet a jövőben nem állapíthat meg szabálysértési tényállást, és nem helyezheti kilátásba szabálysértési bírság kiszabását. Indokolás: A hivatkozott Szt. határidő kikötésével ró feladatot az önkormányzati testületekre: „254. § (2) Az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket.” Az alábbi dunafalvi rendeletek tartalmaznak szabálysértési tényállást és jogkövetkezményt: 8/1999.(XII.13.)ÖR a község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és használatuk rendjéről 14/2000.(XII.11.)ÖR a temetőről és a temetkezésről 14/2002.(XII.13.)ÖR a helyi környezet védelméről 14/2004.(XII.10.)ÖR az építészeti örökség helyi védelméről 9/2005.(XI.10.)ÖR a közterületek használatáról A fenti rendelkezésnek eleget tehet a testület az alábbiak szerint: (4) változat – hatályon kívül helyezi a fenti rendeletek önkormányzati szabálysértésre vonatkozó rendelkezéseit → ebben az esetben a testület eltekint mindennemű eddigi szankcionálástól BM Önkormányzati iránytű (tájékoztató kiadvány) 2012. I. évfolyam „A helyi önkormányzat szabálysértési tényállás nem állapíthat meg a jövőben, illetve azon a jogterületen, amely vonatkozásában ágazati törvény állapít meg szabályszegési tényállást, szintén nem alkothat párhozamos szabályozást. Mivel az ágazati törvényekben meghatározott (szabályszegési) tényállások egyeztetése még nem zárult le véglegesen, illetve e tényállások által lefedett jogterület még nem került pontosan meghatározásra, a helyi rendeletben szabályozható tényállásokat is csak ezután lehetséges problémamentesen meghatározni.” 2. változat – új rendeletet alkot a tiltott, közösségellenes magatartásokról és abban hatályon kívül helyezi a fenti rendeletek szabálysértésre vonatkozó szakaszait Az új rendelet elfogadásának alapja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (4) bekezdése, mely 2012. április 15-től lépett hatályba: „51. § (4) A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat. A helyi önkormányzat képviselő-testülete e magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el, amely az önkormányzat saját bevételét képezi.”
A testület rendeletalkotási hatásköréről jogköréről ugyanezen jogszabály rendelkezik: „143. § (4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg: e) a kirívóan közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait;”
A végrehajtással kapcsolatos hatáskört – a jelenleg hatályos Ötv.-ben meghatározott polgármesteren, bizottságon stb.-n kívül – a hivatkozott jogszabály alapján lehetséges a jegyzőre is átruházni: „146/A. § Az 51. § (4) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör a jegyzőre is átruházható.”
Az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) alapján kell lefolytatni: 94/A. § (1) Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé – ide nem értve a 61. § szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. (4) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye, - a 94. §-ban foglalt előírások keretei között – a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri. (5) A helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell a (6)-(8) bekezdésben foglalt körülményekről, valamint szükség esetén a hatóság által megállapítható bizonyítékok köréről, továbbá a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről. (6) Ha az ügyfél a jogsértést elismeri, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak. (7) Az ügyfél elismerése esetén a helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli az ügyféllel. A döntés indokolásában elegendő az ügyfélnek a jogsértés elismeréséről szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni az ügyfél aláírásával együtt. (8) Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a hatóság köteles hivatalból megindítani a hatáskörébe tartozó eljárást és erről az ügyfelet a helyszínen értesíti a 29. § (5) bekezdésében meghatározott, rendelkezésre álló adatok közlésével. 94/B. § (1) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, a hatóság elkobozza azt a dolgot, a) amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, b) amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot, c) amely jogsértés elkövetése útján jött létre, d) amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, e) amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. (2) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos a jogsértésről előzetesen tudott és a dolog ilyen célú használatába beleegyezett, b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. (3) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. 100. § (1) Nincs helye fellebbezésnek g) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (4) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen. (2) Az (1) bekezdés a), c)-g) pontjában meghatározott esetben az első fokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye.
A fentieket figyelembe véve a Ket. alapján hatósági határozatot kell hozni a közigazgatási bírságról, mellyel szemben nincs fellebbezés csak bírósági felülvizsgálat. Javaslat: Bár nem teljesen tisztázottak még az ágazati jogszabályokban meghatározott szabályszegések, tehát előfordulhat, hogy olyan eddig „helyi” szabálysértésnek minősített tényállást határozunk meg kirívóan közösségellenes magatartásként, amiről később kiderül, hogy az ágazati jogszabályban meghatározott szabálysértés, ami miatt módosítani kell a rendeletet, de inkább egy később módosítandó rendelet, mint a teljes szankciómentesség a helyi jogsértésekre. Javasoljuk egy új rendelet elfogadását az egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról, mely rendelet módosítaná a szabálysértési tényállásokat szabályozó korábbi önkormányzati rendeleteket, így azokból törlésre kerülnének az önkormányzati szabálysértésre vonatkozó szakaszok. …/2012.(….)önkormányzati rendelet-tervezet
az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról
Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2012.(…..)önkormányzati rendelet-tervezete
az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51.§ (4) és 143.§ (4) bekezdéséiben kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1)bekezdésében és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 254.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a Dunafalva község közigazgatási területén megvalósuló, e rendeletben meghatározott magatartást megvalósító természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki azon magatartási szabályok megszegésére, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek, szabálysértésnek, szabályszegésnek minősít és szankcionál. 2. Tiltott, közösségellenes magatartás 2.§ E rendelet alkalmazásában tiltott közösségellenes magatartásnak az a társadalomra nem veszélyes, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás minősül, amely nem minősül bűncselekménynek, szabálysértésnek, ágazati jogszabályokban meghatározott szabályszegésnek és azt a Képviselő-testület e rendeletben annak nyilvánítja. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 1. Hatásköri rendelkezések 3.§ A Képviselő-testület a tiltott, közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos hatósági eljárás e rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit a polgármesterre/körjegyzőre ruházza át. 2. Eljárási rendelkezések 4.§ (1) A tiltott, közösségellenes magatartás miatt a hatósági eljárást hivatalból kell lefolytatni a körjegyzőségi ügyintéző észlelése vagy bármely más személy jelzése alapján. (2) Tiltott valamint közösségellenes magatartás miatt helyszíni intézkedésként a polgármester/körjegyző helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban- Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. Jogkövetkezmények 5.§ (1) A tiltott, közösségellenes magatartások elkövetőivel szemben a) ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve b) százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye, mely bírságok kiszabása ismételhető. (2) A hatóság a pénzbírság kiszabásának alkalmazását határozatban mellőzheti, amennyiben a tiltott vagy közösségellenes magatartás csekély súlyú és az elkövetővel szemben a megelőző egy évben nem került sor e rendelet szerint bírság kiszabására vagy mellőzésére. (3) A közigazgatási bírság kiszabása valamint annak mellőzése esetén is fel kell hívni a határozatban az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló cselekmények elkövetésétől, tartsa be a jogszabályokat és a közösségi együttélés szabályait, és tájékoztatni kell az ismételt elkövetés lehetséges jogkövetkezményeiről. (4) A jogkövetkezmények alkalmazása során figyelemmel kell lenni az elkövető személyi körülményeire, az elkövetett tiltott vagy közösségellenes magatartás súlyára és arra, hogy az alkalmazott jogkövetkezménytől mennyiben várható visszatartó erő. (5) A jogkövetkezmények mértékének meghatározásakor érvényesíteni kell a fokozatosság elvét. EGYES TILTOTT, KÖZÖSSÉGELLENES MAGATARTÁSOK 6.§ A közterületek rendjével és használatával kapcsolatosan tiltott, közösségellenes magatartást követ el az, aki: a) közterületen lévő virágot, dísznövényt leszed, károsít, b) a közterületet polgármesteri engedély nélkül, az engedélytől eltérően vagy díjfizetés nélkül használ,
4
c) a közterület-használati engedély lejárta után az általa használt közterületet nem az eredetivel megegyező állapotban adja vissza. (9/2005.(XI.10.)ÖR „17.§.(1) Szabálysértést követ el, és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 30.000 forintig terjedő bírsággal sújtható az, aki a közterületet engedély, hozzájárulás nélkül igénybe veszi, aki az engedélytől eltérő módon használja, és e tevékenységével a rendelet 16.§-ában meghatározott figyelmeztetés ellenére sem hagy fel.”)
7.§ A helyi környezet védelmével kapcsolatosan tiltott, közösségellenes magatartást követ el az, aki: a) ivóvizet szolgáltató kút (köz- és magánkút) környékén olyan szennyező forrást létesít vagy tart fenn, amely a kút vizét vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, b) közkutakról locsol, járművet mos, állatot itat, c) a tulajdonában lévő vagy az általa használt ingatlant nem műveli meg, nem tartja rendben, gyomtól, gaztól nem tisztítja meg, d) szemetet felhalmoz, e) a tulajdonában lévő vagy az általa használt ingatlan előtti közterület tisztántartásáról, gyommentesítéséről nem gondoskodik, beleértve a járdán a hóeltakarítást és a síkosságmentesítést is, f) az ingatlanán keletkezett csapadékvizet más területére vezeti, g) vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, gépjárművet közterületen tárol. (14/2002.XII.13.)ÖR „16.§. (1) Aki a (2) bekezdésben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi – amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg – szabálysértést követ el és 30.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Szabálysértést követ el az és vele szemben az (1) bekezdés szerint kell eljárni, aki a) az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant nem műveli meg, nem tartja rendben, gyomtól, gaztól nem tisztítja meg, b) a község közigazgatási területén szemetet, mérgező, robbanó, sugárzó, fertőzést keltő anyagot helyez el (illegális szemétlerakás), c) szemetet felhalmoz, d) a szemétgyűjtő edénybe mérgező, robbanó, folyékony vagy a szolgáltatást végző dolgozó testi épségét, egészségét vagy a gépjárművet veszélyeztető anyagot helyez el, e) a szemétgyűjtő edény és környékének tisztántartásáról (takarításáról, fertőtlenítéséről) nem gondoskodik, f) az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarítása, síkosság mentesítés) nem gondoskodik, g) az ingatlan előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja, h) a beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlan előtti járdán, illetve mellette nőtt gazt nem írja, a kinyúló ágak és bokrok nyeséséről nem gondoskodik, i) az ingatlanán keletkezett csapadékvizet más területére vezeti, j) a járdáról letakarított havat a gyalogos, illetve járműközlekedést akadályozó módon rakja le. Havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél rakja le, k) gépkocsit tiltott helyen és módon mos, l) szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz-lefolyó árokba vezet, önt, m) az idejétmúlt hirdetményt, plakátot nem távolítja el, n) építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongál, o) közterületen az általa beszennyezett berendezési, felszerelési tárgyat nem tisztítja meg, p) a gondozott zöldterületre járművel ráhajt vagy azon parkol, q) közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket engedély nélkül elhelyez, r) vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodási szükséges gépet, gépjárművet közterületen tárol, s) alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környékén keletkezett hulladékot nem gyűjti össze és elszállításáról nem gondoskodik, t) a településen levő tavakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba szennyvizet, trágyalevet vezet, vagy partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi, u) a rothadó, bűzös szemét, hulladék elszállításáról nem gondoskodik, v) avar és kerti hulladékok nyílt téren történő égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi. (1) Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.(XII.28.)Korm. számú rendelet szabályai szerint kell eljárni azzal szemben, aki: a) települési szilárd hulladékot közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetve nem a kijelölt lerakóhelyen rak le, helyez el, b) a közterületet beszennyezi, c) hirdetés céljára szolgáló ábrázolást e célra ki nem jelölt helyen helyez el, d) út árkába, átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot szennyezi.”)
8.§ A község címerével kapcsolatosan tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a község címerét engedély nélkül vagy a használatra vonatkozó engedélytől eltérő módon használ. (8/1999.(XII.13.ÖR „9.§ Szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a község címerét, zászlaját, lobogóját és pecsétjét engedély nélkül használja vagy a használatra vonatkozó engedélytől eltérő módon használja, továbbá az, aki a címer, zászló, lobogó, pecsét használatát szabályozó rendelkezéseket egyéb módon megszegi vagy kijátsza.”)
5
9.§ A köztemetők és a temetkezés rendjével kapcsolatosan tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a) a köztemetőben olyan magatartást gyakorol vagy tevékenységet folytat, amely a temetőt látogató közönség kegyeleti érzéseit sérti, b) a köztemetőbe állatot bevisz, kivéve a gazdájával együtt közlekedő vakvezető kutyát, c) a köztemető területén gépkocsival közlekedik, kivéve a temetkezési vállalatok járművei, a mozgáskorlátozottakat szállító jűrművek, építési munkával kapcsolatos járművek, d) a köztemetőben a 10 éven aluli gyermek felügyeletéről nem gondoskodik. (14/2000.(XII.11.)ÖR „2.§ (6) Tilos a temetőben minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a temetőt látogató közönség kegyeleti érzését sérti. (7) A temető területén csak a sírok, sírboltok és urnafülkék díszítésére szolgáló tárgyakat szabad elhelyezni, egyéb tárgyak hozamosabb időre szóló elhelyezéséhez az Önkormányzat engedélye szükséges. (8) A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség az Önkormányzatot nem terheli. (9) A temetőben a sírokat, az azokon lévő tárgyakat, síremlékeket, bokrokat, növényeket, táblákat, egyéb tárgyakat beszennyezni vagy megrongálni a sírok, vagy sírboltok díszítésére szolgáló tárgyakat jogosulatlanul elvinni vagy eltávolítani tilos. (10) A temetőbe állatot bevinni tilos, kivéve vakvezető kutya a gazdájával együtt, külön engedély nélkül beléphet. (11) A temető területén gépkocsival közlekedni tilos. Kivéve temetkezési vállalat járművei, a mozgáskorlátozottakat szállító járművek, továbbá építési munkával, a sírok gondozásával kapcsolatos járművek. (12) A temetőben 10 éven aluli gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat.”)
10.§ Az építészeti örökség helyi védelmével kapcsolatosan tiltott, közösségellenes magatartást követ el az, aki: a) a helyileg védett épületet, építményt megjelölő tábla elhelyezését nem teszi lehetővé, azt a helyileg védett épületről építményről eltávolítja, b) helyileg védett épületet, építményt önkormányzati hozzájárulás nélkül elbont, átalakít. („14/2004.(XII.10.)ÖR 9.§ (1) A védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített „Helyileg védett építészeti örökség” feliratú táblával meg kell jelölni. (2) A tábla elkészítéséről és elhelyezéséről az építésügyi előadó gondoskodik. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. 10.§. (1) A tulajdonos köteles a helyileg védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni és a védett érték állapotát a hatályos építési törvényben foglaltak szerint meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni. (2) A használat a védett értékek nem veszélyeztetheti. (3) A védett építmény vagy épület terület fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik. (4) A védett épület, építmény nem bontható el.”
11.§ A helyi közutak fenntartásával összefüggően közösségellenes magatartást követ el az, aki a közút kezelőjének előzetes hozzájárulása nélkül a közterület burkolatát megbontja, a közterület burkolata alatt vagy felett bármely létesítményt elhelyez, áthelyez, közúthoz csatlakozást létesít vagy áthelyez. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a a) a község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és használatuk rendjéről szóló 8/1999.(XII.13.) önkormányzati rendelet 9.§-a, b) a temetőről és a temetkezésről szóló 14/2000.(XII.11.)önkormányzati rendelet 11.§-a, c) az építészeti örökség helyi védelméről szóló 14/2004.(XII.10.)önkormányzati rendelet 11.§-a, d) a helyi környezet védelméről szóló 14/2002.(XII.13.)önkormányzati rendelet 16.§-a, e) a közterületek használatáról szóló 9/2005.(XI.10.)önkormányzati rendelet 17.§-a. (3)E rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti a rendelet 12.§ (2)bekezdése. Dunafalva, 2012.05…. Magosi György polgármester
Gál Vilmosné körjegyző
Ez az önkormányzat rendelet Dunafalva községben kihírdetésre került. Dunafalva, 2012.05… Gál Vilmosné körjegyző
6
4. napirendi pont BAJAI KISTÉRSÉGI CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT BAJA POKORNY U. 1-3. A CSALÁDSEGTŐ SZOLGÁLAT SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A 2011-ES ÉVRŐL DUNAFALVA „Kezet csak megfogni szabad… Elveszíteni vétek… Ellökni átok… Egymásba simuló kezek tartják össze Az Eget s a Világot” (Albert Camus) Készítette: Boussoussou Ágota Intézményvezető- Szakmai vezető Baja, 2012. március A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III. tv. 92./b.§ (1.) bekezdés. d. pontja értelmében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója évente egy alkalommal értékeli az intézmény szakmai munkáját. Az értékelés összeállításához a következő szakmai beszámolót adom. Bevezetés Intézményünk a preventív és korrektív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújt az intézmény szolgáltatásait igénybevevők önálló életvitelének és készségeinek erősítéséhez. Munkánk során kulcsfontosságú a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával végzett tevékenység, a kliensek szegénysége és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, és a családok társadalmi helyzetének javítása. Feladatainknak keretet ad Intézményünk Alapító Okirata, valamint a vonatkozó jogszabályok. Munkánknak irányt ad a Szociális Munka Etikai kódexe. Munkánkat nemre, korra, társadalmi és etnikai hovatartozásra, vallási és világnézeti meggyőződésre, fogyatékosságra és egészségi állapotra való tekintet nélkül, valamint bármely egyéb hátrányos megkülönböztetés kizárásával végezzük. Szakmai tevékenységünk során a titoktartást és az információk felelős kezelését biztosítjuk. Az intézmény alapfeladatai A szociális és gyermekjóléti ellátórendszer legfőbb célja a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi,- kistérségi,települési különbségeinek, egyenlőtlenségeinek felszámolása. A helyi társadalom, szociális, közéleti és közösségi problémáinak feltárása és azok megoldásában való segítség nyújtása. Az intézmény célja, hogy a működési területén élőknek segítséget nyújtson a szociális munka különböző formáiban, abban, hogy a kivédjék a legközvetlenebbül fenyegető negatív hatásokat, illetve abban, hogy képessé váljanak a különböző problémáikat önállóan is megoldani. A Családsegítő Szolgálat a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül működik, önálló szakmai egységként, a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személyek foglalkoztatásával. Szervezetileg és munkáltatói jogok tekintetében közvetlen az intézményvezető irányítása alá tartozik. Intézményvezető Családsegítő Szolgálat szakmai vezető
Gazdasági ügyintéző
Családsegítő Szolgálat
7
Működésének kezdete: 1989. Jelenlegi intézményi keretek között: 2009. 08. 01. A szolgálat székhelye: Baja, Pokorny u. 1-3. Telefonos elérhetősége: 79/321 544 Interneten való elérhetőség: honlapunk a bajaicsssz néven található. Nyitvatartási idő: hétfőtől-szerdáig 7,30- tól 16 óráig csütörtökön: 7,30-tól 17.00-ig pénteken: szakmai nap / telefonos elérhetőség biztosított Kistérségi ellátásban: a családgondozók hétfőtől –csütörtökig a hét meghatározott napjain felkeresik a településeket, ahol fogadóórát tartanak, intézmény-és családlátogatásokat végeznek. Illetékességi, működési területe: Baja város közigazgatási területe, valamint Rém, Bácsbokod, Csávoly, Felsőszentiván, Dunafalva, Dávod, Szeremle, Hercegszántó települések Fenntartó neve: Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Baja, Szentháromság tér 1. Szakmai munkakörök, személyi feltételek szakmai vezető: -1 fő szakképesítése: szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus, gyermekvédelmi szakértő o 5 fő szociális munkás o 3 fő szociálpedagógus (1 fő szociálpedagógus szerződése lejárt 2011-ben) o 1 fő szociális szervező A személyes gondoskodást végző személyek az I. /2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben foglaltak szerinti szakirányú végzettséggel rendelkeznek. Intézményünkben 100%-os a szakirányú végzettségűek aránya. Jogi és pszichológiai tanácsadás Ügyfeleink számára ingyenes szolgáltatásként biztosított a jogi és pszichológiai tanácsadás. Ezt a szolgáltatásunkat az általunk ellátott települések lakói is igénybe vehetik és tapasztalatunk szerint egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel. Az intézmény jogászával a családgondozó időpontot egyeztet, az ügyfél a megbeszélt időpontban felkeresi a jogi tanácsadót. Pszichológiai tanácsadás szintén előre egyeztetett időpontban történik. Tárgyi feltételek A szolgálat munkatársai számára 4 irodahelyiség áll rendelkezésre az adminisztrációs munkák végzéséhez. Ezen kívül az ügyeletes családgondozó külön ügyeleti szobában fogadja a Szolgálatot személyesen felkereső ügyfeleket, fogadja a telefonon érkező megkereséseket. Külön tárgyalóhelyiség áll rendelkezésre, ahol esetkonferenciákat, megbeszéléseket tartunk. A tárgyalóhelyiséget közösen használjuk a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. Az interjúszoba megléte biztosítja, hogy ügyfeleinkkel a családgondozók zavartalanul tudjanak beszélgetni, ügyeiket intézni. Az interjúszobát szintén közösen használjuk a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival. Minden irodában, valamint az ügyeleti szobában számítógép áll rendelkezésre, internet használattal az adminisztrációs munkák végzéséhez. Minden irodában közvetlen városi vonallal rendelkezünk. Szolgálatunk technikai felszereltsége jó, minden biztosított a munkavégzéshez, az adminisztráció ellátásához. Tárgyi feltételek a vidéki feladatok ellátásának vonatkozásában A vidéki családgondozók a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával együtt keresik fel a polgármesteri hivatalokat. A polgármesteri hivatalokban biztosított egy helyiség az ügyfelekkel való beszélgetésre. Amennyiben szükséges, a hivatalban biztosított a telefonálás, fénymásolás, internet elérés a családgondozók számára. Azokon a napokon, amikor a vidéki családgondozó nem megy ki a településekre, a bajai telephelyen lévő irodában végez adminisztrációs munkát, besegít az ügyeleti feladatok ellátásába, szükség esetén részt vállal a szabadidős programok szervezésében, lebonyolításában. A kistérségi feladatokat ellátó családgondozók A kistérségi családgondozást 2 fő látja el, végzettségük: szociális munkás. Dunafalván Szilágyi Imre családgondozó, szociális munkás látja el a családgondozói feladatokat. A családgondozók a hét meghatározott napjain a településeken látják el feladataikat. A településeken előre meghatározott időben fogadóórát tartanak (többnyire a Polgármesteri Hivatal épületében), majd felkeresik gondozott családjaikat, intézményeket. (Oktatási-nevelési intézmények, védőnői szolgálat, gyermekorvosok)
8
Azokon a napokon, amelyeken a szolgálat székhelyén tartózkodnak, adminisztrációs tevékenységet végeznek. A családgondozók a szakmai előírásoknak megfelelően biztosítják az általános jellegű segítő szolgáltatást, a helyettesítést, konzultációt, esetmegbeszélést és esetátadást. A családsegítő szolgálat munkatársa tájékoztatja a lakosságot a családsegítő szolgáltatást nyújtó szakembereknek az adott településen való elérhetőségéről, a szolgáltatás helyéről, idejéről, gyakoriságáról. Az ellátott településeken a munkát úgy szervezik, hogy az fogadóórát és terepmunkát is tartalmaz, valamint a családgondozók elérhetőségét a heti egy fogadónapon kívül is biztosítják, hogy minden településen a krízishelyzetekben való, sürgősségi beavatkozásokra is sor kerüljön. A családgondozó 2011-től eseti gondnoki feladatokat is ellát azon családok körében, ahol a gyermek iskolai hiányzása miatt a szülők nem kapják kézhez a családi pótlékot. Az összeget a családgondozó veszi át, a családdal megbeszélve vásárolják meg a szükséges dolgokat, vagy egyenlítik ki a közüzemi számlákat. A családgondozó tapasztalata szerint hatékonyan működik a külső segítség, módja van életvezetési tanácsokat adni a szülőnek, sikeresebb a pénz beosztása. Az eseti gondnoki munka során a családgondozó együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával. Az ellátott települések felosztása a felkeresések szerint: Csávoly, Bácsbokod Hétfő Kedd
Dunafalva, Szeremle
Szerda
Hercegszántó, Dávod
Csütörtök
Felsőszentiván, Rém
Péntek
Szakmai nap (Baja)
Ellátási terület, ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői A Családsegítő Szolgálat által nyújtott általános és speciális szolgáltatás kiterjed minden Baja város közigazgatási területén, valamint az intézményünk által ellátott településeinken tartózkodó, önként jelentkező személyre, családra, közösségre, tekintet nélkül annak nemére, életkorára, származására, vallására, társadalmi státuszára. A települések állandó lakosainak száma: Település Fő Fő Fő 2009-ben 2010ben 2011ben Baja 37 853 37 736 37 595 Csávoly
2010
1995
1968
Dávod
2165
2180
2171
Dunafalva
975
962
947
Felsőszentiván
1985
1963
1942
Hercegszántó
2131
2110
2072
Bácsbokod
3004
2959
2926
Rém
1401
1373
1348
Szeremle
1592
1575
1531
Statisztikai adatok Dunafalván: A szolgáltatást igénybevevők a gazdasági aktivitás szerint: Ügyfeleink száma Dunafalván: 72 fő Ügyfeleink 18%-a aktív kereső, 25%-a álláskereső, 31%-a nyugdíjas. A hozott problémák nagy része anyagi természetű, de a háttérben más, komoly családi gondok is állnak. (életviteli problémák, szenvedély betegség, stb.) A szolgáltatást igénybe vevők problémái között gyakran szerepel a munkanélküliség, az ebből következő anyagi problémák és az ezzel összefüggésben álló egészségügyi, életviteli problémák. Jellemző, hogy a problémák halmozottan fordulnak elő.
9
Az igénybe vevők az alábbi problémákkal küzdenek: anyagi (36%) foglalkoztatással kapcsolatos ( 30 %) ügyintézésben történő segítségkérés ( 47%) A hozzánk fordulók életében továbbra is jelentkeznek a gazdasági válság negatív hatásai. Egyre nehezebb a családoknak a közüzemi számlákat fizetni, a hitelek törlesztő részletei is magasak. Többen jelentkeznek, hogy a közüzemi díjak fizetésében ötven, százezres elmaradásaik vannak, többeknél ki is kapcsolták a gázt, vagy a villanyt. Klienskörünkben egyre növekvő számban vannak pszichiátriai betegségben szenvedők. A velük való szociális munka igen nehéz, gyakran nincs betegségbelátásuk. Többen a betegségükből adódóan bizalmatlanok, gyanakvóak a szakemberekkel szemben. Veszélyeztető tényezők, melyek a családokat, egyéneket krízishelyzetbe sodorják: alkohol problémák munkanélküliség tartós betegség, fogyatékosság iskolázatlanság életvezetési problémák (felelőtlenül igénybe vett hitelek) Fentiek alapján körvonalazódott célcsoportok számára nyújtott tevékenységeink: tanácsadás (jogi, pszichológiai) prevenciós tevékenység, szabadidős programok egyéni esetkezelés segítő beszélgetés továbbirányítás társintézményekhez ügyintézés segítése adományok közvetítése (élelmiszer, ruha, bútor ) A Családsegítő Szolgálat kliensforgalmának adatai Dunafalván A Családsegítő Szolgálat éves forgalma a forgalmi napló adatai szerint: 232 volt. A családgondozó 72 ügyféllel tartott rendszeresen a kapcsolatot, ebből Férfi: 40 fő. Nő: 32 fő. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők 44%-a nő. Az állandó gondozottakon kívül nagy számban vannak, akiknek eseti segítséget adtunk, egyszeri ügyintézést biztosítottunk. Tárgyévben a szolgálatnál megfordult régi kliensek száma: 36 fő, új kliensek száma tárgyévben: 36 fő. Aktív kereső: 13 fő, álláskereső: 18 fő, inaktív: 27 fő. Az ügyfeleink legmagasabb arányban szakképzettséget tekintve szakmunkás végzettséggel rendelkeznek (23,6% 17 fő) 8 általános iskolai végzettséggel 44,4% rendelkezik ( 32 fő) A szolgáltatást igénybe vevők száma legmagasabb iskolai végzettség szerint Iskolai végzettség Fő Tanköteles kornál fiatalabb 5 Általános iskola 8 osztályánál kevesebb 8 Általános iskola 8 osztálya 32 Általános iskola 10 osztálya 4 Befejezett szakmunkásképző iskola 17 Befejezett szakközépiskola 4 Befejezett gimnázium Felsőfokú iskola 2 Gyakori az egyszeri tanácsadás, információnyújtás, együttműködő családgondozásra a kliensek kérése alapján kerül sor.
10
A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái A probléma típusa Életviteli
Esetek száma 11
Családi-kapcsolati
7
Családon belüli bántalmazás
2
Lelki-mentális
10
Gyermeknevelési
3
Anyagi
26
Foglalkoztatással kapcsolatos
22
Egészségkárosodás következménye
8
Ügyintézéshez segítségkérés
34
Információkérés
29
Krízishelyzet
1
Több probléma együttes előfordulása
4
A hozott problémák elsősorban foglalkoztatással kapcsolatosak és az ebből adódó anyagi problémák. Az esetek döntő többségében több probléma együttes előfordulása a jellemző. Vannak egyének és családok, akik évek óta küzdenek anyagi gondokkal, stagnálnak és konzerválódik a helyzetük. Sajnos a segítségnyújtás határai ilyen típusú nehézségekkel küzdő klienseknél munkatársaink eszköztárát nézve végesek. Ennek következtében a segítő beszélgetéseknek egyre nagyobb a szerepe, mivel a segítségért forduló személyek lelki- mentális állapota egyre sérülékenyebb, a depresszív tünetek (elkeseredettség, kilátástalanság) fokozottabbak. Igyekszünk tompítani a tüneteket, reményt nyújtani, hogy megoldás fog születni a problémára. A szociális –mentális esetkezelések jelentős hányadát az információnyújtás és az ügyintézés teszi ki. Az ügyfelek tájékoztatást kapnak a különböző szociális ellátások számukra elérhető formáiról, különböző anyagi, természetbeni és személyes támogatási lehetőségekről, segítő, gondozói intézményekről, szervezetekről. Szolgáltatások közvetítését és nyújtását 45 ügyfelünknek biztosítottuk. Dologi javak közvetítéséből 29 ügyfelünk részesült. Jellemzően az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, jogosultsági feltételekről kérnek információt ügyfeleink. Ezen túlmenően segítséget nyújtunk okiratok pótlásában, szakellátással való kapcsolatfelvételben is, közüzemi tartozások ügyintézésében. Egyéb szolgáltató tevékenységek Anyagi problémákkal kapcsolatos ügyintézések A tavalyi év tapasztalataihoz hasonlóan a lakosság eladósodása változatlanul emelkedik. Jellemző a közüzemi díjhátralékok felhalmozódása, (víz, gáz, villanyszámla elmaradások), valamint hitelek törlesztésének problémájával is egyre többet találkozunk. Sok ügyfelünk elveszítette munkahelyét, emiatt nem tudják fizetni a törlesztő részleteket. A mélyszegénység egyre szélesebb körben való megjelenése erősödni látszik. A létfenntartáshoz kapcsolódó kiadások, valamint a közüzemi díjak rendezésének elmaradásaiból begyűrűző adósságcsapda kilátástalan helyzetet teremt a családok számára. Legfontosabb célkitűzéseink egyenlő esély a hozzáférésben rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése hatékony és családmegtartó szolgáltatások biztosítása a társadalmi kockázatok kivédését segítő kompetenciák erősítése közösségi és csoportmunka eszközeivel önkéntesek bevonása a támogató munkába Az intézmény szociális alapszolgáltatást nyújt. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes alapon, térítésmentesen történik. A város és az általunk ellátásban részesült települések szociális problémáinak feltérképezésében fontos szerepet tölt be intézményünk, mivel az intézménybe változatos, halmozott problémákkal fordulnak az ügyfelek.
11
Napi kapcsolatban állunk az oktatási intézményekkel, gyermekvédelmi intézményekkel, segélyszervezetekkel. Információs szolgáltatásunkat egyének, szervezetek, intézmények egyaránt igénybe veszik. Gyakran töltünk be közvetítő szerepet ügyfél-intézmény, intézmény-segélyszervezet-ügyfél, valamint ügyfél-ügyfél között. Az esetmunkák során törekszünk arra, hogy ügyfeleink saját problémájuk megoldásában kompetensek maradjanak, problémakezelési módszereik, ügyintézési készségeik, életvezetési képességeik olyan mértékben növekedjenek, hogy a fellépő problémáik kezeléséhez már ne kelljen segítséget igénybe venniük. A családsegítő szolgáltatás célja, feladata .A Családsegítő Szolgálat célja, hogy általános és speciális segítő szolgáltatást nyújtson, ellátásokat közvetítsen, szervezési és gondozási tevékenységet végezzen a szociális munka eszközeivel és módszereivel az egyén, a csoport és a közösségek részére. A családsegítés célja, hogy a hozzánk forduló kliensek képesek legyenek életük önálló továbbvitelére, problémák megoldására, valamint az erőforrásaik mozgósítására. A munka során a családgondozó segítő támogatással áll a kliens mellett. A Családsegítő Szolgálat családgondozói feladatokat lát el ellátásokat közvetít szervezési tevékenységet végez Az ellátás igénybevételének módja, Az ellátások igénybevételének módjai: Az ellátások igénybevétele önkéntes- az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik és minden esetben ingyenes A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató intézmények, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a szolgálatnak, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a szolgálat feltérképezi a problémákkal küzdő családot és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról Ellátások közvetítése és szervezési tevékenység az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást megszervezi, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez programokat szervez a működési területén élő lakosság számára a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet A családsegítői szolgáltatás és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja személyes kapcsolattartás az intézmény hivatalos helyiségében vagy az ügyfél lakóhelyén telefon igénybevételével levélben Az utóbbi időben egyre többen keresik fel vidéki ügyfelek a családgondozót a Pokorny utcai székhelyen, főként ügyintézésben kérik a segítségét. Kapcsolat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egységei között Meggyőződésünk, hogy csak a kölcsönös információcserén, a szakmaiságon alapuló munkamegosztáson keresztül szolgálhatjuk legjobban ügyfeleink érdekeit. Tapasztalataink azt mutatják, hogy munkánk alapja a feladatok, hatáskörök egyértelmű leírása, az információk átadásának meghatározott rendszere és mindezek folyamatos ellenőrzése. Együttműködés a két szolgálat között: belső jelzőrendszer működtetése új és régi ügyfél esetén, mind a két irányban közös esetkezelés, amennyiben az ügynek előzménye van, vagy konzultációra van igény közös prevenciós programok, szünidei szabadidős programok szervezése Külső kapcsolatok A családsegítés a gyermekjólét, a szociális ellátások, az oktatás, nevelés, az egészségügy területén működő szervezeteket, egyházakat, magánszemélyeket minden esetben partnernek tekintjük, amennyiben elveik és gyakorlatuk az általunk is kitűzött célokat szolgálják. A segítő szolgáltatások területén fellépő civil kezdeményezésekkel, egyházakkal a megvalósított kapcsolat jelentősége felbecsülhetetlen, és több vonatkozásban szolgálja ügyfeleink jólétét. Célunk, hogy szolgáltatásaink ügyfeleink számára összeadódjanak, és az így kialakuló szociális háló erősebb legyen, mintha elszigetelten tevékenykednénk.
12
Jelzőrendszerünk tagjai: oktatási intézmények védőnők, háziorvosok gyermekjóléti szolgálat polgármesteri hivatal rendőrség pártfogó felügyelő szolgálat civil szervezetek egyéb: pl. családtag, szomszéd segélyszervezetek A társintézmények a látókörükbe kerülő problémákról „Problémajelző” lapon írásban, vagy telefonon, illetve személyesen értesíti szolgálatunkat. Különösen jó a munkakapcsolat az Önkormányzat szociális ügyintézőjével. A munkatársak napi kapcsolatban állnak egymással annak érdekében, hogy ügyfeleink ügyei minél gyorsabban megoldódjanak. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása Rendszeres szakmai megbeszélések A Szolgálat a hét utolsó munkanapján, pénteken szakmai napot tart. Ezen a napon nincs ügyfélfogadás. ( Telefonos elérhetőség biztosított, sürgős esetekben azonnal intézkedés történik.) A szakmai napon csoportmegbeszélést tartanak a családgondozók: beszámolnak a héten történt eseményekről. A szakmai megbeszélés célja, hogy a csoport segítséget nyújtson a családgondozónak az általa vezetett eset kreatív megoldásában, az esettel kapcsolatos kérdések, kételyek megoldásában. Amennyiben a családgondozó segítséget szeretne kérni egy ügy megoldásában, bármikor lehetősége van kérni csoportmegbeszélés megtartását. A Dél Alföldi Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat 2010-től negyedévente Baján tartja szakmai megbeszélését, melyre meghívót kapnak a környező települések szolgálatvezetői is. A szakmai megbeszéléseken és a továbbképzéseken részt vett kollégák beszámolnak az ott elhangzottakról. Szakmai továbbképzések, konferenciákon való részvétel A 9/2000. (VIII. 4. SZCSM rendelet értelmében figyelemmel kísérjük a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat, melynek értelmében munkatársaink az adott továbbképzési időszak alatt munkakörükhöz kapcsolódó területen az Országos Képzési Névjegyzékben szereplő továbbképzéseken részt vegyenek, és a szükséges továbbképzési pontszámokat megszerezzék. Fentiek értelmében Intézményünk továbbképzési tervvel rendelkezik. 2011-ben 6 munkatárs vett részt 4 napos továbbképzésen. 2011-ben 4 munkatárs szerezte meg a továbbképzési ciklusában (5 év) a kötelezendően megszerzendő 80 kreditpontot. Felsőfokú intézmények gyakorló hallgatóinak fogadása 2011-es évben 20 fő hallgatót fogadott a Családsegítő Szolgálat, akik a szekszárdi és a szegedi szociális munkás képzésben vesznek részt. Intézményünkben töltik gyakorlatukat az Eötvös József Főiskola ifjúságsegítő hallgatói is. Ezek többnyire 60, 120 órás illetve féléves gyakorlatok. 2011. november 10-én vehette át intézményünk „A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA KAR KIVÁLÓ TEREPHELYE „ elismerő címet, melyet a hallgatók és oktatók szavazatai alapján nyertünk el. (Beszámolóm utolsó oldalán a fénymásolat megtalálható.) Adományok közvetítése Szolgálatunk folyamatosan fogadja a felkínált adományokat. Sajnos raktárhelyiséggel nem rendelkezünk, igyekszünk minden adományt rövid időn belül eljuttatni a rászoruló családokhoz, így nem halmozódnak fel az adományok. Főként ruhaneműt, játékokat, mesekönyveket, iskolai szereket juttatunk a családoknak. Egy bajai pékség jóvoltából a megmaradt kenyeret és péksüteményt is kioszthatjuk klienseink között- melyből a vidéki családgondozók is rendszeresen visznek ügyfeleiknek. Több éve gyűjti intézményünk az ajándékokkal teli cipősdobozokat karácsony előtt. Az összegyűlt ajándékokból a dunafalvai gyermekek is részesültek. Költségvetés Intézményünkben a 2011-es évben a megszokott ritmusban folyt a munka, az előző évekhez hasonlóan takarékoskodva, mindenre odafigyelve gazdálkodtunk. Pénzügyi teljesítéseink időarányosak.
13
Pályázatok Intézményünk pályázati lehetőségekkel igyekszik kiegészíteni a költségvetést. 2011. év első felében a KAB-KEF -10 elnevezésű, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet által kiírt pályázaton elnyert összeget felhasználva (400 000 Ft) valósítottuk meg szabadidős programjainkat, mely magában foglalta a kézműves foglalkozásokat, konferenciákat, túrákat, valamint az egyhetes nyári táborunkat. (Szabadidős programok szervezése mindkét intézményegység számára törvény által előírt, kötelező feladat.) A játszóházak, kézműves foglakozások, túrák a kistérségi településeken is nagy sikert arattak. 2011. őszén került beadásra a KAB-ME -11-B pályázatunk, melyen az intézmény 296 000 ft összeget nyert. A támogató szerződés a pályázat kiírójától még nem érkezett vissza, ezért a programjaink később kerülnek megrendezésre. Szintén 2011. őszén nyertünk 400 000 ft-ot a KAB –KEF – 11 elnevezésű pályázaton, ezen összeg kiutalása sem történt még meg. Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kulturális, Ifjúsági és Oktatási Bizottsága által kiírt ifjúsági célú kezdeményezések támogatása céljából meghirdetett pályázaton, beadott pályázatunkra 100 000 Ft támogatásban részesült intézményünk. Bajai intézményegységnél megvalósított programjaink: Farsangi játszóház március 3-án került megrendezésre az Olvasókör épületében. Örömünkre sok szülő is részt vett rajta. Húsvéti játszóház április 14-én (Olvasókör épülete) Gyermekvédelmi konferencia március 16. Részvétel az Iskolapéldák c. konferencián ( április 27.) Részvétel a Családsegítő szakmai napon Kecelen (május 11.) Túra a Gemenci erdőbe- hátrányos helyzetű családoknak ( május 14. két kolléga szervezésében) Szakmai látogatás az addiktológián ( május 20.) Nyári egyhetes tábor hátrányos helyzetű gyermekek részére (június 20-25.) Múzeumlátogatás –hátrányos helyzetű gyermekek részvételével ( június 27.) Önkéntesség napja- egész napos program családoknak- városi szintű (szeptember 17.) 2 családgondozó túrát szervezett Váraljára. (Október 15.) Már a vonat út is nagy élményt jelentett, hiszen a legtöbben nem kirándultak a városon kívül. 30 gyermek vett részt, nagy számban jöttek szülők is. Egészségnapot szerveztünk- gyümölcssaláta, zöldsaláta készítés. (szeptember) Karácsonyi játszóházat szerveztünk ellátott családjaink gyermekei részére, ahol az elkészített ajándékokat, díszeket hazavihették a gyermekek. 2011-ben is gyűjtöttük a „cipősdobozokat”, amiket ajándékokkal töltöttek meg a felajánlók. Az akciót iskolákban, óvodákban is meghirdettük, ahonnan az összegyűlt ajándékokat a családgondozók szállították az Intézménybe, utána kerültek kiosztásra. Ebben az évben az Eötvös József Főiskola tanári kara és diákjai is bekapcsolódtak a gyűjtésbe, 65 doboz ajándék gyűlt össze a Főiskolán. Az ajándékokat eljuttattuk karácsonyra a rászoruló gyermekeknek. Hagyományosan ismét megrendezésre került – december 20-án- a hátrányos helyzetű gyermekek „városházi karácsonya”. A Bács -Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolájának tanulói, valamint tanári kara adott ismét színvonalas műsort. Az ünnepi műsor zárásaként adtuk át a karácsonyi ajándékokat a gyermekeknek. Ezt a programunkat Baja város polgármestere is támogatta pénzbeli hozzájárulással. Továbbra is nagyon fontosnak tartjuk a prevenciós feladatokat, hiszen ha a gyermekeknek, értelmes programokat tudunk biztosítani a csellengés helyett, nagyobb esélyünk van arra, hogy a későbbiekben ne váljanak intézményünk klienseivé. Megtanulja idejét hasznosan eltölteni, lehetőséget kap egy másfajta értékrend elsajátítására, kortárs kapcsolatok kiépítésére. Fontosnak tartjuk, hogy minél több szülő vegyen részt ezeken a programokon, legyen együtt a gyermekével, játsszon együtt vele. Hasznosak még a közösségi programok abból a szempontból is, hogy egy személyes kapcsolat alakul ki a családgondozó és a család tagjai között, bátrabban kérnek segítséget, mondják el gondjaikat. Az időben felismert problémákat hatékonyabban tudjuk kezelni. A szolgálat ellenőrzése A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011. október 25-én hatósági ellenőrzést tartott a Családsegítő Szolgálatnál. Az ellenőrzés során vizsgálta, hogy az intézmény a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e. A hatósági végzés összegző megállapítása szerint: „Összességben az állapítható meg, hogy a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál a feltárt hiányosságok ellenére kiemelkedően magas színvonalú szakmai munkával biztosítják a családsegítés
14
alapszolgáltatást az ellátottak részére. A módszertani intézmény által készített szakvélemény alapján a „szükségletekre érzékenyen reagáló családsegítő szolgáltatás biztosított az ellátási területen” ”. (Végzés, 2011. november 30.) A feltárt hiányosságok között szerepelt az akadálymentesítés megoldása. A szakmai-módszertani ellenőrzést 2011. július 11-én a dél- alföldi régióban családsegítés területén módszertani feladatokat ellátó szervezet látta el. (Szeged) Az ellenőrzés kiterjedt a tárgyi feltételekre, dokumentációra, szakmai munkára. Az összegzésben megállapításra került, hogy : „Az intézmény szakmai tevékenysége tartalmi és formai szempontból is megfelel a jogszabályi előírásoknak. A szakmai vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy egy jó színvonalon működő-az elmúlt években az intézmény szakmai munkája meglehetősen stagnált, amelyből most kilendülés érzékelhető- a szükségletekre érzékenyen reagáló családsegítő szolgáltatás biztosított az ellátási területen. Az intézmény felkészült, ambiciózus szakmai gárdája megfelelő kompetenciával, tudással rendelkezik ahhoz, hogy eleget tegyen a szakmai kihívásoknak és a szolgáltatást igénybevevők speciális szükségleteinek.” Összegzés A családsegítő szolgáltatás a helyi szükségletek szerint kialakított személyes szociális szolgáltatások összessége, hozzájárul a családok, egyének, különböző közösségi csoportok jólétéhez, fejlődéséhez. A lakosság egészére kiterjed. Célunk, olyan ellátás biztosítása, amely segít a hozzánk fordulóknak érdekei érvényesítésében és az ezekhez való hozzájutás lehetőségeinek megtalálásában. Általánosságban megállapítható, hogy a lakosság egyre inkább igényli a szükségleteihez jobban igazodó szolgáltatásokat helyi, települési szinten. A gyorsan változó világban csak olyan szerkezetű családsegítő szolgálat tud hatékony segítséget nyújtani, amelyik rövid idő alatt alkalmazkodni képes az új helyzetek, új emberi problémáihoz. Általános tapasztalat, hogy Szolgálatunk ügyfelei között már megtaláljuk nemcsak a társadalom perifériáján élőket, hanem a „középosztályt” is, akik eddig még fenn tudták tartani életszínvonalukat, de a jelenlegi helyzet befolyásolta életkörülményeiket. Az idősek életszínvonala is romlik anyagi helyzetük kedvezőtlen alakulásával. Növekedett az információkérés, illetve az ügyintézés segítésének kérése. A kliensek tájékoztatást, információt kaptak a különböző szociális ellátások számukra elérhető formáiról, különböző anyagi, természetbeni, és személyes támogatási lehetőségekről, segítő, gondozói intézményekről, szervezetekről, és személyekről. Egyes rétegeknél megfigyelhető a munkanélküli életformára és a passzív szociálpolitikai eszközökből való megélhetésre való berendezkedés. Nő a mentális problémák, a depresszió, a devianciák (bűnözés, alkoholizmus) aránya. A Családsegítő Szolgálat a továbbiakban nagy hangsúlyt helyez a családi támogató szolgáltatások komplex fejlesztésére, a segítséget nyújtó eszköztárak bővítésére. Ennek érdekében szorosan együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, így a nehézségekkel küszködő családokat képes egy rendszerként kezelni, egyszerre figyelve és reagálva a gyermekek szükségleteire és a szülők problémáira, miközben a segítő beavatkozás fókuszába a képessé tevést, a kompetenciák növelését, a társadalmi integráció erősítését helyezi. Különösen fontosnak tartjuk a jelzőrendszeri tagokkal való együttműködést, a munkakapcsolat szinten tartását. A jövőben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy még inkább bevonjuk a civil szférát, feltérképezzük az önkéntes segítőket, hiszen nagyobb társadalmi összefogással még inkább segíteni tudjuk az arra rászorulókat. Folyamatosan figyeljük a pályázati kiírásokat, igyekszünk minden lehetőséget kihasználva kiegészíteni költségvetésünket, hogy még színvonalasabb ellátást biztosítsunk ügyfeleink részére. Köszönettel tartozunk az együttműködésért a település Polgármesterének, Jegyzőjének, a szociális –és gyámügyi ügyintézőknek, valamint azon szakembereknek, akik a lakosságra odafigyelve jelzik számunkra a problémás eseteket, hogy időben tudjunk segíteni a rászoruló családokon. Boussoussou Ágota Intézményvezető/szakmai vezető
15
4. napirendi pont BAJAI KISTÉRSÉGI CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 6500 BAJA, POKORNY u. 1-3. Tel: 79 /324 646 A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A 2011- es ÉVRŐL DUNAFALVA Készítette: Boussoussou Ágota intézményvezető A Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat jelenlegi intézményi struktúra keretében 2009. óta működik. A Szolgálat 1997-ben alakult, több intézményi átalakítást követően 15 éve látja el feladatait, mely feladatok az 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódnak. A Gyermekjóléti Szolgálat az intézményen belül önálló szakmai egységként működik a külön jogszabályi feltételeknek megfelelő személyek foglalkoztatásával. Minden munkatársunk megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkezik. Szervezetileg és munkáltatói jogok tekintetében a szolgálat az intézményvezető irányítása alá tartozik. A szolgálat székhelye: Baja, Pokorny u. 1-3. Illetékességi területe: Baja város közigazgatási területe, valamint Rém, Bácsbokod, Felsőszentiván, Csávoly, Szeremle, Hercegszántó, Dunafalva, Dávod települések. Szakmai munkakörök: szakmai vezető: 1 fő szakképesítése: óvodapedagógus, gyermek és ifjúságvédelmi tanácsadó családgondozó: 8 fő Szakképesítések: szociális munkás: 3 fő pedagógus: 5 fő (A képesítési előírások megfelelnek a 15/1998. (IV. 30. ) NM rendelet előírásainak) jogász: 1 fő részmunkaidőben gyermekpszichológus: 1 fő részmunkaidőben fejlesztőpedagógusi tanácsadó: 1 fő (családgondozás mellett látja el a fejlesztést) (A fejlesztő pedagógus segíti azon hátrányos helyzetű gyermekeket, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek, de egyéni megsegítésük során jobb eredményeket tudnak elérni. Folyamatos kapcsolatot tart a gyermek pedagógusával és a szülővel.) Az intézmény tárgyi feltételei Az intézmény helyiségei a Gyermekjóléti Szolgálat használatában: 1 ügyeleti helyiség 2 irodahelyiség, amelyben 8 munkatárs dolgozik 1 irodahelyiség a szakmai vezető részére A Családsegítő Szolgálattal közös használatban van a tárgyaló, amely maximum 12 fő fogadására alkalmas. Esetmegbeszélés, csoportfoglalkozás lebonyolítására alkalmas, valamint ebben a helyiségben fogadja az ügyfeleit az intézmény jogásza. Szintén közös használatban van az interjúszoba az ügyfelek fogadására. Hiányát érezzük a raktárhelyiségnek, ahol az adományokat tudnánk gyűjteni, valamint egy udvarnak, ahol a szabadidős tevékenységeket tudnánk biztosítani. Tárgyi felszereltségünk jónak mondható. Minden irodában, ügyeleti szobákban van számítógép, internet hozzáféréssel, városi, közvetlen telefonvonal. Biztosított a nyomtatás és fénymásolás. Területi irodák tárgyi feltételei A településeken a családgondozók a polgármesteri hivatalokban tartanak fogadóórát, ahol biztosított számunkra külön helyiség az ügyféllel történő beszélgetés idejére. Amennyiben szükséges, a családgondozók számára biztosított a telefonálás, fénymásolás, biztosított az internet használat is. Esetmegbeszélések, szakmai megbeszélések idejére is biztosított a külön terem.
16
A szolgáltatás feladata, alapelvei A Gyermekjóléti Szolgálat a város személyes gondoskodást nyújtó ellátó rendszer része, amely a hátrányos, veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek és azok családjainak támogatására hivatott. Számukra szükségleteikhez igazodó, személyre szabott segítséget nyújt. A Szolgálat a jogszabályi előírásoknak megfelelően működik, szolgáltatásával alkalmazkodik a társadalmi környezet változásaihoz. Az igényes szakmai munka érdekében tevékenységünket a város különböző szervezeteivel együttműködve végezzük. A Gyermekjóléti Szolgálatnál kizárólag a segítő munka iránt elkötelezett, képzett munkatársak dolgoznak, akik szeretik munkájukat, tisztelik a rászorulókat, a humánum vezérli tevékenységüket és ügyfeleik érdekeit minden esetben előtérbe helyezik. A Gyermekjóléti Szolgáltatás célja A gyermek és családja a lakóhelyén kapja meg azt a támogatást, segítséget, amely a gyermek jóllétéhez szükséges Egy jól működő személyes kapcsolatrendszer kiépítése, mindazoknak a szakembereknek az együttműködése, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekkel Veszélyeztető tényezők feltárása, elősegítve a kialakuló problémák időben történő felismerését, azok megoldását Ezen feladatokat a Gyermekjóléti Szolgálat végzi, mely tevékenysége keretén belül: szervezési szolgáltatási gondozási feladatokat végez ( Gyvt. 40§ (2) ) Célunk, az enyhébb problémák kezelése is annak érdekében, hogy súlyosabb gyermekvédelmi problémák ne alakuljanak ki. Törekszünk arra, hogy szolgáltatásainkat önként vegyék igénybe. A különböző gyermekvédelmi megoldások igénybe vételének eldöntését a családra bízzuk addig, amíg az a gyermek érdekeit szolgálja. A gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatai „ A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését.” (Gyvt. 39. § (1) ) A Gyermekjóléti Szolgálat feladatai a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében: tájékoztatás a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, a támogatásokhoz való hozzájutásról pszichológiai, nevelési, egészségügyi, a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése a gyermek problémáinak rendezése, a családban kialakult működési zavarok ellensúlyozása családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, gyermekelhelyezés esetében szociális válsághelyzetben lévő anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása hivatalos ügyek elintézésének segítése A Gyermekjóléti Szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatának lényege a prevenció, illetve az, hogy minden szolgáltatása váljék mindenki számára elérhetővé, közszolgáltatássá mindaddig, amíg valamely feladatot nem lehet csak a hatóság bevonásával ellátni. Ellátottak köre, az ellátandó célcsoportok jellemzői A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek gondozását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A gyermekvédelem tehát egy rendkívül sokrétű, összetett, komplex tevékenység. Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeknek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászorulók köre 1. Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok azok, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Kialakuláshoz vezető tényezők: alacsony jövedelmi szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a gyermek
17
2.
3.
4. 5.
6.
esélyegyenlőtlensége. Amennyiben a hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet. Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény) Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás. Beteg gyermekek és fiatalok, akik valamilyen fejlődési rendellenesség vagy speciális egészségkárosodásuk miatt szorulnak- általában hosszan tartó – segítségre. Ők kiemelt gondoskodást, odafigyelést igényelnek. Fogyatékos gyermekek és fiatalok, akik valamilyen betegség, szervi vagy funkcionális károsodás miatt igényelnek tartós támogatást. Nehezen nevelhető gyermekek és fiatalok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás és/vagy kisebb pszichés sérülések miatt tanulási, magatartási zavarokat mutatnak. Általában átmeneti jellegű segítséget igényelnek, mert a szülőkkel való együttműködés és a mentálhigiénés támogatásuk az esetek többségében eredményhez vezet. Deviáns viselkedésű gyermek, fiatal, aki a társadalmi együttélés szabályaitól, normáitól eltér, tehát egy szabály nélküli magatartás, amely antiszociális magatartásformákban jelenik meg. ( A társadalmi veszélyességi fokok szerint ez a magatartás lehet szabálysértő, törvénysértő és bűnöző magatartás) Kialakulásához vezető tényező a súlyosan veszélyeztető családi környezet, a családban élő deviáns szülő vagy más felnőtt, a család súlyos működési zavara.
A fiatalok körében jelentkező problémák: társadalmi körülmények: kortárs csoportok negatív hatása, munkanélküliség, stressz családból eredő problémák: családi szocializációból eredő személyiségkárosodás, kóros deviáns minták, elhanyagolás, gyermekbántalmazás válási krízisek: kapcsolattartási problémák Intézményünk, valamint a jelzőrendszer tagjainak tapasztalatai szerint a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése a jelenlegi alapszolgáltatási eszközökkel nem kezelhető teljes körűen. A tapasztalatok egyértelműen érzékeltetik a speciális szolgáltatások fontosságát. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatellátásának módja (a szolgálat sajátosságai, a feladatellátás módszerei) A gesztortelepülés feladatellátása A családgondozók heti 40 órában végzik feladatukat, 1 műszakos munkabeosztásban. A családgondozók munkaidejének fele kötött, melynek keretében az ügyeleti szolgálatot látják el, adminisztrációs munkát látnak el, részt vesznek a szolgálat team megbeszélésein, illetve a részükre szervezett továbbképzéseken, belső továbbképzéseken, csoportmegbeszélésen. ( A rendszeres csoportmegbeszélések péntekenként vannak, amelyen a vidéki családgondozó munkatársak is részt vesznek) A munkaidő fennmaradó részét a munkatársak az ellátandó feladat jellegének, a családok igényeinek, a probléma megoldásának figyelembe vételével külső helyszínen, terepen végzik. Terepmunka keretében szakmai kapcsolatot építenek ki és tartanak fenn a jelzőrendszer tagjaival. Mind a bajai, mind a vidéki családgondozók munkaidejüket a szolgálat telephelyén kezdik. A gesztortelepülésen a családgondozók előre meghatározott napokon ügyeleti feladatokat látnak el, melynek keretében segítséget nyújtanak a szolgálatot felkereső ügyfeleknek, tájékoztatják a szakmai vezetőt az ügyelet alatt történt eseményekről, rögzítik az ügyeleti füzetbe a szolgálatot felkeresők adatait, a telefonos megkereséseket Kistérségi családgondozók A kistérségi családgondozók (3 fő), a hét meghatározott napjain a településeken látják el feladataikat. (Amennyiben sürgős intézkedésre van szükség természetesen a családgondozó azonnal felkeresi az adott települést.) A településeken előre meghatározott időben fogadóórát tartanak (többnyire a Polgármesteri Hivatal épületében), majd felkeresik gondozott családjaikat, intézményeket. (Oktatási-nevelési intézmények, védőnői szolgálat, gyermekorvosok) A szolgálat tevékenysége, elérhetősége minden településen ismert. A lakosság igényli a szolgálat tevékenységét, a vidéki családok a bajai telephelyen is felkeresik családgondozójukat és igénybe veszik a szolgáltatásokat ( pszichológus, jogász ).
18
A feladatellátás módja A Gyermekjóléti Szolgálat a szolgáltatásokat az ellátások teljesítésével, az ellátások közvetítésével, valamint szervező tevékenységgel biztosítja. A feladatellátás módja Szolgálatunk a törvényileg előírt, illetve a helyi rendeletben meghatározott feladatokat a következőképpen látja el: észlelő-és jelzőrendszert működtet (a jelzőrendszer tagjait az 1997. évi XXXI., a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény nevesíti) családgondozást végez javaslatot tesz gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására elvégzi a védelembe vételhez kapcsolódó feladatokat elősegíti a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését, utógondozását örökbefogadással kapcsolatos feladatokat végez szabadidős programokat szervez Észlelő-és jelzőrendszer szervezése, működtetése A Gyermekjóléti Szolgálat alapvető prevenciós feladata az észlelő-és jelzőrendszer működésének biztosításaeleget téve a Gyvt. 14. § (2) bekezdése által előírtaknak- melynek keretén belül koordináljuk azoknak a szakembereknek az együttműködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek gyermekekkel. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekvédelemért felelős minden állampolgár, az 1997. évi XXXI. törvény azonban nevesíti a feladatellátókat: - egészségügyi szolgáltatók - személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók - közoktatási intézmények - rendőrség - ügyészség - bíróság - gyámhatóság - gyámhivatal - civil, egyházi intézmények - menekülteket befogadó állomások Szolgálatunk az ellátási területén folyamatosan tartja a kapcsolatot a jelzőrendszeri tagokkal. A közoktatási intézmények felosztásra kerültek a családgondozók között, minden családgondozóhoz 4-5 intézmény tartozik, így megvalósul a személyes kapcsolattartás, minden ügynek felelőse van, a problémamegoldás hatékonyabb lesz. Kéthavonta kerül sor jelzőrendszeri megbeszélésekre a Gyermekjóléti Szolgálat szervezésében. A házi gyermekorvosokkal is napi szintű a kapcsolat, a gyerekekről készült egészségügyi adatlapokat, mely a dokumentáció kötelező része, megküldik a családgondozóknak. A kórházi szociális munkásokkal, védőnőkkel negyedévenként szakmai megbeszélésre kerül sor. Visszajelzések szerint a települések gyermekvédelmi szakemberei, a jelzőrendszer tagjai nagy segítségnek tartják a családgondozó munkáját, szoros együttműködés jellemző. A vidéki jelzőrendszeri tagoknak lehetőségük van a Baján megrendezésre kerülő továbbképzéseken, konferenciákon részt venni, ami segíti szakmai munkájukat. Az ellátás igénybe vételének módja Az ellátás önkéntes, ha az, az ellátást igénylő kérelmére történik. Az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatjuk az ellátás tartalmáról, feltételeiről, a szolgálat által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról. Az ellátásra jogosult gyermek és törvényes képviselője írásban nyilatkozik arról, hogy a tájékoztatást megkapta, tudomásul vette. Amennyiben a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybe vételével nem biztosított, abban az esetben a Gyvt. az ellátás kötelező igénybe vételét rendeli el. Az együttműködés alapja hatósági határozat (az abban meghatározott kötelezés és szankció), de a szakmai elvek szerint ebben az esetben is törekszünk az önkéntes együttműködés elérésére. Az ellátás igénybe vétele térítésmentes. Szolgáltatásként szintén térítésmentesen biztosítjuk a jogi és pszichológiai tanácsadást ügyfeleink számára. A problémától függően a családgondozó felveszi a kapcsolatot a tanácsadóval, időpontot egyeztetnek. Ügyfeleink számára biztosított a lehetőség, hogy a jogi, illetve a pszichológiai tanácsadóval négyszemközt tudják megbeszélni a problémát. A jogi és pszichológiai tanácsadást természetesen a kistérségi keretek között ellátott ügyfeleink is igénybe vehetik, tapasztalataink szerint egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel.
19
Szabadidős programokat az éves munkatervben meghatározottak szerint biztosítunk. Állandó program a húsvéti és a karácsonyi játszóház, a nyári napközis tábor, valamint a „városházi gyermekkarácsony”. Ennek a programnak a keretében adjuk át a „cipősdoboz" ajándékokat, amit a város lakossága körében gyűjtünk a hátrányos helyzetű gyermekek részére. Adományok közvetítése állandó szolgáltatásként szerepel a szolgálatnál. Bútor és ruhaadományokat a Karitasz, a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat együttműködésével közvetítünk. Formanyomtatványt rendszeresítettünk, amin a családgondozó aláírásával igazolja, hogy a család rászorul az adomány igénybevételére. Az ügyfelek ezzel az igazolással jelennek meg a felsorolt szervezetek valamelyikénél. Gyermekjogi képviselő látja el a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelmét, segíti a gyermeket jogai megismerésében, érvényesítésében. 2005. januárjától Kátainé Lusztig Ilona látta el ezt a feladatot, 2012-től más személy fogja ellátni, akinek kijelölése még folyamatban van. Szolgálatunk a törvényi előírásnak megfelelően tevékenyen részt vesz a Kábítószer Egyeztető Fórum munkájában, a KEF üléseken rendszeresen képviselteti magát, feladatokat vállal. A Bács-Kiskun Megyei Módszertani Központ negyedévente Baján tartja szakmai megbeszélését, melyre meghívót kap szolgálatunk is. Adományok Szolgálatunk családgondozói rendszeres kapcsolatot tartanak fenn olyan szervezetekkel, magánszemélyekkel, ahonnan számíthatunk különböző adományokra. (KARITASZ, Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt ) Évek óta rendszeressé vált, hogy iskolákban, óvodákban a nagyobb ünnepek (húsvét, karácsony) előtt könyveket, játékokat, használható tanszereket gyűjtenek. Az összegyűjtött adományokat a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói begyűjtik az oktatási intézményekből, és személyre szabottan állítanak össze csomagokat a rászoruló családoknak. Száraz élelmiszer gyűjtését szervezte a KARITASZ, melyből átmenetileg segíteni tudtunk a hozzánk forduló családok gondjain. Adományokat folyamatosan fogadunk ( tárolási lehetőségeinkhez mérten ) amit a családgondozók visznek el a gondozott családjaikhoz. A felajánlások száma az elmúlt évben a gazdasági nehézségek hatására csökkent. Szolgálatunk tevékenyen részt vett az Európai Uniós csomagosztáson, amit 2011-ben a Karitasz Bajai Csoportja szervezett 2 alkalommal. Programjaink 2011. február 23. Bajai Rendőrkapitányságon előadáson vettünk részt, melynek címe: Szakmaiság a kínálatcsökkenés érdekében 2011. márciusában Testületi ülésre voltunk hivatalosak Felsőszentivánra, ahol a beszámolónkat hallgatták meg, fogadták el. Konzultáltunk a még jobb együttműködés lehetőségeiről. Március 16. Gyermekvédelmi Konferenciát tartottunk a jelzőrendszeri tagoknak Március 23. Módszertani megbeszélésen vettünk részt a Polgármesteri Hivatalban Április 14. Húsvéti játszóházat tartottunk a Családsegítő Szolgálat dolgozóival Április 27. „ Láss a törvényen túl is” c. konferencián vettünk részt előadóként is Május 14. Pörbölyön túráztunk a gyermekekkel Május 20. Intézménylátogatáson voltunk a bajai Szent Rókus Kórház Addiktológiáján Június 17. Czikné Bedics Edit a bajai Rendőrkapitányságról szakmaközi megbeszélésünkön vett részt Június 27. Múzeumlátogatáson vettek részt gondozott gyermekeink, szabadidős programunk keretében Június 20-27-ig „Napraforgó Nyári Tábor”-t szerveztünk , melyen egy hétig különböző programokon vehettek részt gyermekeink. ( tűzoltóság, rendőrség, Dávod „Pipacs-ház” stb. ) Június 29. EU-s csomagosztás a Karitasz Bajai Csoportjával 2011. szeptember 17. „Önkéntesség Napja „ Szent László ÁMK-ban- egész napos szabadidős program a hátrányos helyzetű gyermekek, családok számára Október 15. Váraljára túrát szerveztünk gyerekeknek December hónapban karácsonyi játszóházat tartottunk, továbbá a Polgármesteri Hivatal dísztermében „cipősdoboz akció” keretében ünnepi műsort szerveztünk a gyermekeknek, ahol minden hátrányos helyzetű család gyermeke csomagot kapott, továbbá élelmiszer csomagot is átvehettek Dr. Gyulai Éva 3 alkalommal „Személyiségzavarok és agresszió” címmel előadást tartott a jelzőrendszer tagjainak a Polgármesteri Hivatalban. Szolgálatunk évek óta felsőoktatási intézmények hallgatóit fogadja terepgyakorlatra. Szociális munkás, szociálpedagógus, ifjúság segítő hallgatók jönnek hozzánk ( 1 héttől – fél évig terjedő időszakra ).
20
Lehetőségük van a hallgatóknak elméleti ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazni. 2011. november 10-én vehette át intézményünk „A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA KAR KIVÁLÓ TEREPHELYE „ elismerő címet, melyet a hallgatók és oktatók szavazatai alapján nyertünk el. (Beszámolóm utolsó oldalán mellékelem az emléklap fénymásolatát.) Szakmai továbbképzések, konferenciákon való részvétel A 9/2000. (VIII. 4. SZCSM rendelet értelmében figyelemmel kísérjük a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat, melynek értelmében munkatársaink az adott továbbképzési időszak alatt munkakörükhöz kapcsolódó területen az Országos Képzési Névjegyzékben szereplő továbbképzéseken részt vegyenek, és a szükséges továbbképzési pontszámokat megszerezzék. Fentiek értelmében Intézményünk továbbképzési tervvel rendelkezik. 2011-ben 9 munkatárs vett részt 4 napos továbbképzésen. 2011-ben 6 munkatárs szerezte meg a továbbképzési ciklusában (5 év) a kötelezendően megszerzendő 80 kreditpontot. Pályázatok Intézményünk pályázati lehetőségekkel igyekszik kiegészíteni a költségvetést. 2011. év első felében a KAB-KEF -10 elnevezésű, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet által kiírt pályázaton elnyert összeget felhasználva (400 000 Ft) valósítottuk meg szabadidős programjainkat, mely magában foglalta a kézműves foglalkozásokat, konferenciákat, túrákat, valamint az egyhetes nyári táborunkat. (Szabadidős programok szervezése mindkét intézményegység számára törvény által előírt, kötelező feladat.) A játszóházak, kézműves foglakozások, túrák a kistérségi településeken is nagy sikert arattak. 2011. őszén került beadásra a KAB-ME -11-B pályázatunk, melyen az intézmény 296 000 ft összeget nyert. A támogató szerződés a pályázat kiírójától még nem érkezett vissza, ezért a programjaink később kerülnek megrendezésre. Szintén 2011. őszén nyertünk 400 000 ft-ot a KAB –KEF – 11 elnevezésű pályázaton, ezen összeg kiutalása sem történt még meg. Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kulturális, Ifjúsági és Oktatási Bizottsága által kiírt ifjúsági célú kezdeményezések támogatása céljából meghirdetett pályázaton, beadott pályázatunkra 100 000 Ft támogatásban részesült intézményünk. 2011. január 1-jei állapotot tükröző hiteles népesség-nyilvántartási statisztika alapján a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat társult településeinek lakosság-száma: TELEPÜLÉS Lakosok 0-18 évesek száma száma BAJA 37 595 6131 BÁCSBOKOD 2926 493 CSÁVOLY 1968 347 DÁVOD 2171 295 DUNAFALVA 947 128 FELSŐSZENTIVÁN 1942 309 HERCEGSZÁNTÓ 2072 326 RÉM 1348 268 SZEREMLE 1531 266 Összesen: 52 500 8563 Gondozotti létszám alakulása 2011-es évben A családgondozók a 2011-es évben 34 gyermek ügyében jártak el, ebből 2 gyermeket alapellátás keretében gondoztak, ami azt jelenti, hogy ezek az esetek hosszú, hat hónapon túli kapcsolatot jelentenek a gyermekkel és a családjával. 32 esetben rövidebb ideig gondozták a családot ( környezettanulmány, eseti segítségnyújtás stb.) , problémájuk hosszabb beavatkozást nem igényelt. 1 családdal tartják a kapcsolatot a családgondozók, ahol a gyermekek szakellátásba kerültek. /Szakellátás: valamilyen okból a családjában nem nevelhető gyermeknek nyújt családpótló ellátást nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban./ Ideiglenes elhelyezésre nem került sor. Védelembe vett gyermek nincs.
21
Átmeneti nevelésben 2 gyermek van. A családjukból kiemelt gyermekek családba való visszahelyezése érdekében a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa kapcsolatot tart fenn a Gyermekvédelmi Központ illetékes családgondozójával. A szolgálat szakmai tevékenységének száma A családgondozók 93 alkalommal voltak családlátogatáson. Hivatalos ügyekben való közreműködés száma: 54. Információnyújtások száma: 87 Tanácsadás, segítő beszélgetések száma: 111. A tárgyévben újként keletkezett gondozási esetek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint: Megnevezés Kapcsolatfelvétel száma Önkéntes Szülővel közösen Gyermekjóléti Szolgálat Jelzőrendszer által kezdeményezett 2 Együttműködésre kötelezett ( hatóság ) A gyámhatóság által kezdeményezett ___________________________________________________________________________ Összesen: 2 A jelzőrendszer által küldött jelzések száma: ___________________________________________________________________________ Megnevezés Küldött jelzések száma Egészségügyi szolgáltató Ebből védőnői Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat Napközbeni kisgyermek ellátást nyújtók Közoktatási intézmény 3 Rendőrség 1 Pártfogó felügyelet Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány Állampolgár Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal 3 Összesen: 7 ___________________________________________________________________________ A gondozott családoknál jelentkező főbb probléma típusok Egy családban általában több probléma is előfordul. Az esetek többsége komplex esetkezelést igényel. Egyre több esetben fordul elő, hogy a jelzőrendszeri tagok folyamatos együttműködése szükséges a probléma enyhítéséhez. A legnagyobb problémát családjainknál a munkanélküliség okozza. Emiatt gondozott családjaink komoly anyagi nehézségek között élnek. Falvakban még kevesebb munkalehetőség van, mint a városban. Nagyon sok a széteső család, a szükséges természetes támaszok hiányoznak ( család, barátok, munkatársak ). Önértékelésük alacsony, érdekérvényesítéssel kapcsolatos nehézségeik vannak. Sokszor hosszú gondozási folyamatra van szüksége a családnak ahhoz, hogy gondjai valamelyest megoldódjanak. A Gyermekjóléti Szolgálatnál ellátott bántalmazott gyermekek adatai Családon belüli bántalmazás szülő által ( lelki ) 1 esetben volt tapasztalható. Szolgálatunk csak írásos jelzés után kerül kapcsolatba a családdal. A bántalmazás jelei nem mindig egyértelműek, nagy körültekintést igényes felismerése. A szakemberek maguk is félnek felismerni a problémát. Szabálysértés nem történt. Családok átmeneti otthonába elhelyezésről 3 gyermek ( 1 család ) esetében intézkedtünk. A gyermekvédelmi beszámolókat alapul véve összegezhetjük: A Gyermekjóléti Szolgálat munkáját Baján és a kistérségi településeken is egyre többen ismerik. A jelzőrendszer tagjaival az együttműködés jó és folyamatos. Kapcsolatot tartunk elsősorban személyesen, időnként telefonon is. Megbeszéléseket rendszeresen tartunk.
22
A nevelési – oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseivel családgondozóink havi rendszerességgel találkoznak, a problémát így sokszor időben kezelni tudjuk. A jelzőrendszer tagjainak beszámolói alapján a hátrányos helyzet oka: a munkanélküliség, alacsony iskolai végzettségű szülők, alacsony jövedelem, eladósodás. Kevés pénzből gazdálkodnak a családok, több a hitel miatt eladósodott család. Ezek a családok sokszor nem vállalják fel, saját hibájuknak érzik a problémát, nem kérnek segítséget. Egyre több az elvált család, kapcsolattartási problémával küszködnek, emiatt érzelmileg sérül a gyermek. Sok szülő egyedül neveli gyermekét, több az egyke gyerek. Sok esetben külföldön vállal munkát az egyik szülő ( többnyire férj ), így az anya egyedül látja el a család körüli teendőket. Az is többször előfordul, hogy idegenre bízzák a gyermeküket, mert mindkét szülőnek dolgoznia kell. Ilyen esetekben csak este látják gyermeküket. Családi programok szinte nincsenek. Hiányzik a biztos családi háttér. A hibákat sokszor az intézményre hárítják. Játékokkal próbálják kompenzálni az elmaradt személyes foglalkozást. A középiskolákban nagyon megnőtt az iskolai igazolatlan hiányzások száma. Ennek oka sok esetben a vidékről történő bejárás. Nincs szülői kontroll, bekerülnek a városba. Nem tud a szülő róla több esetben, hogy a gyereke nincs iskolában. 50 óra hiányzás után védelembe vételre kerül sor az új törvényi előírásoknak megfelelően. Közös tapasztalatunk azonban az, hogy nem bír különösebb visszatartó erővel a védelembe vétel. Az intézkedés akkor hatásosabb, ha időben történik a jelzés. ( 10, 30 óra ) A szülők nem tudnak hatni gyermekükre, nincs ellenőrzés, sokszor nem tartanak kapcsolatot az iskolával. Középiskolába egyre gyengébb képességekkel érkeznek a gyerekek. Kevesebb az önfegyelmük, kitartásuk. Nehezebben motiválhatók Egyre több gyermek küzd önbizalomhiánnyal, sok a személyiségzavaros gyermek. Lehetőségeinkhez mérten maximálisan segítjük a hátrányos helyzetű családokat. Karitatív szervezetekkel jó a kapcsolatunk. Az iskolák, óvodák többször szerveztek gyűjtést gondozott gyermekeinknek ( ruhát, élelmiszert ), mely nagy segítséget jelentett sok családnak. Jó dolog az intézményen belüli gyűjtés és csere-bere, valamint ingyenes lehetőség rászoruló gyerekeknek, hogy részt vehessen Pl: torna, vagy német foglalkozáson, hiszen sokszor anyagi helyzetük miatt maradnak ki ezek a gyerekek az ilyen lehetőségekből. Az idei „ cipősdoboz”akció nagy sikerrel zárult. Nagyon értékes, szép ajándékot tudtunk minden rászoruló családunknak adni. Intézményünkben foglalkoztatott pszichológusunkhoz, ügyvédünkhöz is folyamatosan járnak gondozott családjaink problémájukkal. Igyekszünk a rászorulók számára mindig a megfelelő szakember segítségét megtalálni. A jelzőrendszer tagjaival való jó kapcsolat fenntartására ügyelünk, hiszen csak együtt tudunk megfelelő és hathatós segítséget nyújtani családjainknak. Javaslat: a beszámolók határozattal történő elfogadása …/2012.(V.29.)önkormányzati határozat Szeremle Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2011. évről szóló szakmai beszámolóit megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. A testület felkéri a polgármestert, hogy a testület döntéséről a szolgálat vezetőjét értesítse. Felelős: polgármester Határidő: 2012.06.15.
23
Előterjesztés
5. napirendi pont
Készült: a Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012.05.29-i ülésére Készítette: Gergely Jánosné ig.főea. Tárgy: Dunafalva község gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készült 2011. évi beszámoló 1. jogszabályi háttér : a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény , valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többszörösen módosított 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete 1./ A település demográfia jellemzői
Dunafalva község 2011.évi demográfiai mutató 810
1000 fő
500 132 0 0-18 éves
19 évestől
Az adatokból kitűnik, hogy a lakónépesség kb. 14 %-a a l8 éven aluli kiskorú. 2./ Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: a.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: 2011-ben 95 gyermek esetében került sor a támogatás év közbeni megállapítására, elutasítás nem történt. December hónapban 88 gyermek részesült a kedvezményben. A törvényes képviselők figyelmét írásban felhívjuk a támogatás lejárta előtt az új kérelem benyújtásának lehetőségére, annak érdekében, hogy a jogosultság folyamatos legyen, a kedvezményeket időben igénybe vehessék. Önkormányzatot terhelő kiadása nem volt. A kedvezményben részesülők kettő alkalommal kaptak a tavalyi évben – gyermekenként - 5.800.-Ft/fő egyszeri kiegészítést: Összege: 1.032.000,-Ft. b.) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: Dunafalva községben kiegészítő gyermekvédelmi támogatás nem került megállapításra. c.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 22 esetben pénzbeli ellátásként került megállapításra. A kifizetésre került összeg összesen: 72.000.-Ft Óvodáztatási támogatás kifizetés 2011-ben egy gyermek után történt, 20.000.-Ft összegben. d.) Gyermekétkeztetés
24
Óvodai és iskolai létszám, étkezők aránya 69
70 68
65
fő 66 64 62
Gyermek létszám
Étkezők száma
Étkezők támogatásának aránya
nem támogatott 7
0
50 %-os támogatott
10 48
20
40
ingyen étkezik
60
fő
3./ Személyes gondoskodást nyújtó ellátások A Gyermekjóléti Szolgálat 1997. november 1-jén kezdte meg működését a Bajai Egyesített Szociális Intézmény keretén belül. 2008. szeptember 31-én a BESZI megszűnt. 2008. október 1-től Bajai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat néven működtek 2008. augusztus 1-ig. 2008. augusztus 1-től intézményük neve Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatra változott. A családgondozók a 2011-es évben 93 esetben jártak el, ebből 2 gyermeket alapellátás keretében gondoztak, ami azt jelenti, hogy ezek az esetek hosszú, hat hónapon túli kapcsolatot jelentenek a gyermekkel és a családjával. 32 gyermek esetében rövidebb ideig gondozták a családot ( környezettanulmány, eseti segítségnyújtás stb.) , problémájuk hosszabb beavatkozást nem igényelt. 1 családdal tartják a kapcsolatot a családgondozók, ahol a gyermekek szakellátásba kerültek. /Szakellátás: valamilyen okból a családjában nem nevelhető gyermeknek nyújt családpótló ellátást nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban./ Havi rendszerességgel tartanak esetmegbeszélést. 4./Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: 2011-ben védelembe vételi eljárásra, ideiglenes elhelyezésre nem került sor. 5./Felügyeleti szervek szakmai ellenőrzésének tapasztalatai: 2011-ben szakmai ellenőrzés nem történt. 6./Javaslatok, célok meghatározása A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere - kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás, ezek természetben nyújtott ellátása, gyermektartásdíj megelőlegezése és az otthonteremtési támogatás - jól működik a településen, elősegítik a gyermekek családban történő ellátását, illetve megelőzik a gyermekek családból történő kiemelését. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez, betöltve feladatát. A gyermekek napközbeni ellátása az óvodai, iskolai napköziben szervezhető meg. Új intézményt és ellátási formát nem kívánunk bevezetni.
25
7./Bűnmegelőzés Átfogó bűnmegelőzési program nem került kidolgozásra. A településen gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövető nem volt, illetve általuk elkövetett bűncselekmény nem történt. 8./Települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés Önkormányzatunk az iskolai alapítvánnyal, a kisebbségi önkormányzatokkal, Hagyományőrző Egyesülettel működik együtt különböző szabadidős programok szervezésében. A helyi Polgárőr Egyesület hatékonyan vesz részt a drog elleni küzdelemben, a vagyon elleni bűncselekmények megelőzésében. Gyermek és ifjúságvédelem keretében nyílt napokat tartanak, iskolai előadásokat szerveznek. Javaslat: a beszámoló testületi határozattal való jóváhagyása …/2012.(V.29.)önkormányzati határozat-tervezet Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a körjegyző beszámolóját Dunafalva község gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról jóváhagyja.
Előterjesztés 6. napirendi pont Készült: a Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. 05.29-i ülésére Készült: BTKT javaslata alapján Tárgy: Petrich István a Bácsborsódi „Őszi Napfény” Integrált Szociális Intézmény volt igazgatójának felterjesztése „Bács-Kiskun Megyéért Díj”-ra Előzmény, indokolás: Petrich István 1983-tól 2011-ig, 28 évig vezette a bácsborsódi szociális intézményt. 1983ban még csak a bácsalmási részleg tartozott az intézményhez, az ellátottak nagy létszámú szobákban, zsúfoltan kerültek elhelyezésre. Jellemző Petrich István agilitására és szervezőkészségére, hogy már a következő évben komoly beruhzását sikerült elindítania: 1984-ben elindult a mai IV-es szárny építése. Ezt követően 1990-ben megépítésre került az V-ös szárny is: az itt kialakításra került slagsori rész számtalan képzésnek, rendezvénynek, sőt néhány esetben lakodalomnak is kulturált helyet biztosított. 1991-ben csatolták az intézményhez a nagybaracskai részleget, az integrált intézmény mai állapotát 2008. január elsején érte el: jelenleg 600 ellátottat lát el 350 dolgozóval. Szakmai elhivatottságát jelzi, hogy minden újszerű feladatban igyekezett részt vállalni, mindig is célja volt, hogy az intézmény körzetében lévő településeken hozzájáruljon az ott élő emberek szociális ellátásához. Elve volt, hogy a vidéken élő embereknek is részesülniük kell azokban a lehetőségekben, amihez a városban élők könnyebben hozzáférhetnek. A megyében elsőként (a szakmai irányvonal fejlődését megelőzve) az általa vezetett intézményben kerültek elhelyezésre az ellátottak profil szerint gondozási egységekbe szervezve, az elsők között szervezte meg a környező településeken a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a szenvedélybetegek közösségi ellátását. Elkötelezett volt a szakmai személyiségfejlesztés mellett, vallotta, hogy a minőségi ellátás alapja a jól képzett szociális szakember. Ezért mind az intézmény dolgozói, mind a környékbeli érdeklődők számára elérhető képzéseket szervezett: a szociális gondozó és ápoló képzések rendszeressé váltak, de megszervezte a szociális gondozó és szervező képzést, valamint a főiskolai gyógypedagógia képzést is. Emellett számtalan magas színvonalú szakmai továbbképzés szervezője és előadója is volt. Mindezek mellett vállalta a megyei módszertani feladatok ellátását is, irányításával több jelentős szakmai kutatás került lebonyolításra. A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy irányításával a bácsborsódi intézmény a szociális szakmai szellemi központjává vált Bács-kiskun megye déli részén. Az intézmény jelenleg is elismert magas színvonlú szakmai munkája az ő tevékenységének eredménye. Javaslat: képviselő-testületi határozat elfogadása a díjra történő felterjesztésről …./2012.(V.29.)önkormányzati határozat-tervezet Dunafalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta Petrich István, a Bácsborsódi „Őszi napfény” Integrált Szociális Intézmény volt igazgatója e szociális intézményben végzett munkájának méltatását. Az elért szakmai eredményekre figyelemmel a képviselő-testület javasolja az igazgató munkájának az elismerését. A helyi közösségek és a kistérség érdekeit és javát szolgáló kiemelkedő teljesítményével, átfogó életművének elismeréseként a képviselő-testület javasolja Petrich Istvánt a BácsKiskun Megyei Közgyűlés által alapított „Bács-Kiskun Megyéért Díj”-ra történő felterjesztésre, mely javaslatot a Bajai többcélú Kistérségi Társulás is támogatja.
26
A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy erről a döntésről értesítse a Bajai Többcélú Kistérségi Társulást - a társulás munkaszervezet útján – annak érdekében, hogy a társulási tanács tagjai együtt juttathassák el a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek elismerési javaslatát a Bács-kiskun Megyei Közgyűléshez. Felelős: polgármester Határidő: 2012. június 30.
27
Előterjesztés
6. napirendi pont
Készült: a Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012.05.29-i ülésére Készítette: Kiss M.
Tárgy: tájékoztató az önkormányzat pénzügyi helyzetéről
Tartozások/hitelek Körjegyzőség hj. 5.hó: KOT hj. 5. hó: Segélyfizetéshez előleg: Munkabérhitel: Rövid lejáratú hitel: Folyószámla hitel: összesen:
1 117 167 Ft 678 500 Ft 1 560 443 Ft 1 039 583 Ft 544 000 Ft 3 140 105 Ft 8 079 798 Ft
Kiadások Aktuális számlák: Segélyek: Bérek:
várható pénzügyi egyenleg 2012.06.01.: egyenleg tartozásokkal 2012.06.01.: -
Bevétel
Állámi 534 791 Ft tám. 1 951 055 Ft Munkaügy: 1 359 153 Ft
2 614 938 Ft 386 436 Ft
3 844 999 Ft
3 001 374 Ft
3 140 105 Ft 8 923 423 Ft
Figyelemmel az önkormányzat 5.000.000,- ft-os folyószámla-hitelkeretére az ÖNHIKI támogatás megérkezéséig az önkormányzat kénytelen lesz a közüzemi számlák kifizetését valamint a szeremlei gesztornak fizetendő hozzájárulások utalását felfüggeszteni.
28
