EL TERJESZTÉS Balatonkenese Város Önkormányzat Képvisel -testületének 2010. február 25-én tartandó soron következ ülésére Tárgy: Módosított Szolgáltatástervezési Koncepció elfogadása Mell.: Szolgáltatástervezési Koncepció Nyílt ülésen tárgyalandó A koncepció elfogadásához egyszer többség szükséges. Tisztelt Képvisel -testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (7) bekezdése szerint a szolgáltatástervezési koncepciót a helyi önkormányzat az elfogadást megel z en véleményezteti az intézményvezet kkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, továbbá a települési önkormányzat és a társulás a Szociálpolitikai Tanács területi szervével, a megyei, f városi önkormányzat a Szociálpolitikai Tanács országos szervével. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehet ség szerint figyelembe veszi. A Közép-dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács a koncepciót véleményezte, melyben megállapította, hogy a jogszabályi el írásoknak és a szaktárca által kiadott módszertani ajánlásban megfogalmazott formai elvárásoknak megfelel. Javaslatában minimális módosításra tett javaslatot, melyben kifejtette, hogy a helyzetelemzés részét képez , a település és térsége általános helyzetét taglaló rész az általános szociális helyzet, infrastrukturális adottságok – statisztikai adatokkal, elemzésekkel való – leírására hivatott, így a települések részletes helytörténeti ismertetése nem képezi a koncepció ajánlott struktúráját. Megjegyzem, hogy a tanács által átvizsgált koncepcióban településünk még nagyközségként szerepelt, de tekintettel Balatonkenese városi rangjára, a koncepcióban ez módosításra került. A fentiek alapján kérem a mellékelt koncepció megvitatását és elfogadását. Az el terjesztés véleményezésére az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság illetékes. El terjesztést készítette: Nagy György igazgatási csoportvezet Balatonkenese, 2010. február 16.
Tisztelettel:
Sörédi Györgyné polgármester
Határozati javaslat …./2010.(II.25.) Képvisel -testületi határozat Balatonkenese Város Önkormányzatának Képvisel -testülete 1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése alapján a településen él szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében - a jegyz könyv melléklete szerinti tartalommal – elfogadja a Balatonkenese Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira vonatozóan készített – mely kiterjed Balatonf kajár, Balatonvilágos, Csajág és Küngös települések területére is - Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciót; 2. felkéri Sörédi Györgyné polgármestert, hogy az érintetteket tájékoztassa. Felel s: Sörédi Györgyné polgármester Határid : a tájékoztatást illet en 2010. március 15. A határozati javaslatot törvényességi szempontból megvizsgáltam: Wolf Viktória sk. jegyz
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Balatonkenese Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira, mely kiterjed Balatonf kajár, Balatonvilágos, Csajág és Küngös települések területére
Balatonkenese, 2010.
1
Tartalomjegyzék I. Bevezetés I. 1. Alapelvek I. 2. Értékek I. 3. A szolgáltatástervezési koncepció feladata
3 4 5 5
II. Balatonkenese és mikrotérségének általános helyzetképe II. 1. Balatonkenese II. 2. Balatonf kajár II. 3. Balatonvilágos II. 4. Csajág II. 5. Küngös
6 6 9 10 11 12
III. Szociális szolgáltatások III. 1. Kötelez en ellátandó alapszolgáltatások III. 2. Ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete
16 16 16
IV. Szociális jöv kép, a település koncepciójának megvalósulása IV. 1. Az igényekhez igazodó fejlesztés szükségessége, irányai
21 21
V. Záró gondolatok
23
2
I. Bevezetés A Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1949. évi XX. törvény 70/E. §-a deklarálja a jogot a szociális biztonsághoz, az állampolgárok az öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhet ségükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. A jöv nemzedékért és a szociális segítségre szorulókért érzett felel sségt l vezérelve az Országgy lésünk megalkotta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, melynek célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és meg rzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A Szociális törvény el írja, hogy a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, f városban él szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésér l gondoskodik. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció célja, hogy Balatonkenesén valamint a környez településeken a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttm ködésén nyugszik, összehangoltan, koordináltan m ködik. A min ségi és differenciált szolgáltatások középpontjában az egyén és a szükséglet áll, ami bizonyíték arra, hogy azok egyénre szabottak, adekvát segítséget nyújtanak, a rászorulók számára a szolgáltatások széles körben hozzáférhet ek. Jelen koncepció tárgya tehát a települések szociális helyzetének és ellátó rendszerének statisztikai mutatókon alapuló bemutatása és elemzése, az ezeken alapuló innovációs irányvonalak meghatározása, prioritások felállítása. A szolgáltatástervezési koncepció középpontjában szociális törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások állnak. Csak szükség szerint, érint legesen említjük a szociálpolitika fogalomkörébe tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott ellátásokat, vagy a munkanélküliség, egészségügy kérdéseit, miközben Balatonkenese szociális ellátásáról való gondoskodás eddigi eredményeit részletezzük, a törvényekben megfogalmazottak és a település lakossági szükségletei szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy a szolgáltatástervezési koncepció megvalósításának csak els lépése a koncepció egyszeri kidolgozása és elfogadása. Folyamatos tervezésre van szükség a célok és az eszközök változó körülményekhez való igazításában. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú az ellátásokban résztvev k, az ellátásban dolgozók, a döntéshozók és a helyi szociálpolitikai kerekasztal párbeszéde. A koncepció elfogadását követ en figyelmet kell tehát fordítani a folyamatos tervezésre és a stratégia menedzselésére mind a hivatali, mind az intézményi struktúrán belül. A szolgáltatások fejlesztésében két alapvet érték között kell egyensúlyt teremteni: - szolidaritás, méltányosság: a leszakadó társadalmi csoportok támogatása, felzárkóztatása, feszültségek mérséklése - hatékonyság: a szolgáltatásokat az igényekhez maximálisan alkalmazkodó optimális irányba állítani Azokat a f irányokat tartjuk továbbra is szem el tt, amelyek elérésére ezidáig is törekedtünk, azaz a meglév intézményeink tárgyi és személyi feltételeinek fokozatos megteremtését a jogszabály el írásoknak megfelel en, továbbá a településen felmerül lakossági szükségletek kielégítését, amelyek igazodnak az egyes célcsoportok speciális helyzetének és igényeinek, azaz a szükségletek és a szolgáltatások egyensúlyának megteremtéséhez. Törekedni kell a szektor semleges együttm ködés fejlesztésére, adott kérdésben hálózat építése, továbbá a szakmák, ágazatok közötti együttm ködésre (szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási), a források ésszer használatára a problémák tartós megoldás érdekében. Törekedni kell a szociális munka, szaktudás és értékek következetes érvényesítésére, a társadalmi igazságtalanságok és egyenl tlenségek mérséklésére. A jogszabály alapján a koncepció tartalmazza: 2.A lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, 3.Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, ütemtervet az új szolgáltatások biztosításáról, 4.A szolgáltatások m ködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttm ködés kereteit, 5.Az egyes ellátotti csoportok (id sek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátások törvényben szabályozott formáit.
3
I. 1.
Alapelvek
1.Minden rászoruló számára biztosítani kell a törvényben rögzített jogainak érvényesítését. Balatonkenese és a társult települések minden lakójának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. 2.Az ellátást igényl k - nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekv képesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára, születési vagy egyéb helyzetére tekintet nélkül - jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. A társulásban résztvev önkormányzatok elutasítanak mindennem el ítéleteken alapuló hátrányos megkülönböztetést. 3.A helyi szociálpolitika els dleges feladata a védelem, amely egyaránt jelenti az egyén, a család, a köz és a helyi társadalom védelmét. Az önkormányzat szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, m ködését szolgálja. A szociális szolgáltatások és ellátások fókuszában az ember, az egyén, a közösség, a család áll. 4.Az önkormányzatok és a szociális intézmény feladata az ellátást igényl lakosság szociális jólétének megteremtése, figyelembe véve az önkormányzat felel sségének korlátait és mértékét. 5.Az önkormányzat kiemelt feladata az egyenl tlenségek mérséklése, a szociális biztonság megteremtése és a szegénység okozta nehézségek enyhítése. 6. Az ellátások biztosításakor a megfelel bánásmód, a gyors és hatékony ügyintézés alapkövetelmény.
I. 2.
Értékek
Az értékek gondolkodásunk, cselekedeteink irányt i, amelyek különféle jelenségek megítélésében nyújtanak segítséget, befolyásolják világnézetünket, döntéseinket, áthatják erkölcsi felfogásunkat. Értékek, amelyeknek érvényesülniük kell a helyi szociálpolitikában, a szociális szolgáltatásokban és ellátásokban. • Az önkormányzati szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekednie annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenved k ne maradjanak ellátás nélkül. •
Az önkormányzati szociálpolitikának törekednie kell a relatív biztonság igényének érvényre juttatására is, vagyis arra, hogy valamilyen társadalmi „kockázat” bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala – lehet ség szerint – ne süllyedjen túlságosan nagyot.
•
Az önkormányzati szociálpolitikában er síteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megel zzük, megakadályozzuk az olyan „rossz” helyzetek, szituációk kialakulását, amelyeknek a kés bbiekben negatív következményei lehetnek. A szociális szolgáltatások és ellátások az utólagos korrekcióra, a megbomlott szociális egyensúly okozta kár(ok) enyhítésére hivatottak, illetve az eredeti állapotot próbálják meg visszaállítani.
•
A szociális szolgáltatásokat és ellátásokat differenciáltan kell nyújtani annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, amit szükségletei indokolnak, a jogosult ott kapja és attól a szervezett l a támogatást, ahol számára ez legjobban megfelel , a humanitás követelményét szem el tt tartva. Fontos azon kritériumnak való megfelelés, hogy az ellátás minden esetben egyénre szóló legyen.
•
Az önkormányzati szociálpolitika a teljes kör társadalmi integrációt segíti el , azt er síti. Mell zi a szegregált megoldásokat, amennyiben mégis ennek alkalmazására kényszerül, tényleges választási lehet séget biztosít az érintetteknek, illetve családtagjaik számára.
•
A hatékonyság és a hatásosság az önkormányzati szociálpolitikának két meghatározott alapkövetelmény. A hatásosság elvéb l fakadóan a jogosultak lehet legnagyobb körének kell hozzájutnia az ellátásokhoz, illetve szolgáltatásokhoz. A hatékonyságból következ en a rendelkezésre álló racionális er forrás felhasználásának a valóban rászorulókat kell hathatósan segítenie.
I. 3.
A szolgáltatástervezési koncepció feladata
A szolgáltatástervezési koncepció feladata, hogy pontosan rögzítse és kijelölje: • Azokat a területeket, amelyeket az önkormányzati szociálpolitika befolyásolni kíván, • Azokat a lakossági szükségleteket, amelyek kielégítését az önkormányzat saját felel sségkörébe utal, • Azokat az értékeket, amelyek alapvet en meghatározzák és irányítják az önkormányzati szociálpolitikát, 4
• •
A szociális ellátások keretében kialakítandó eszközrendszert (intézmény, szolgáltatások, bels szakmai koordináció), A fejlesztési szükségleteket és célokat, azok elérésének lehetséges alternatíváit, valamint a végrehajtás lehet ségét.
II. Balatonkenese és mikrotérségének általános helyzetképe II. 1. Balatonkenese Veszprém megye fest i fekvés helységei közül a legszebbek egyike: Balatonakarattya és Balatonkenese. Az Aliga-Akarattya-Kenese magas partja a földtörténeti harmadkorból, a pannon korszak maradványa. A víz és szél alakította. A magaspartok tetejér l mint egy tenger, úgy tárul elénk a Balaton. Méltán nevezik a Balaton keleti kapujának, hiszen az ide látogató itt pillanthatja meg el ször a Magyar Tengert teljes szépségében. A két település 12 km hosszú partszakasszal rendelkezik. Rómaiak is tartózkodtak a vidéken, több sírhelyet is tártak fel. A község nevével el ször a veszprémvölgyi apácáknak szóló görög nyelv adománylevélben találkozunk KNÉSA néven. A falu lakói szorgalmasak emberek, 1532-ben mez városként említik az oklevelek. A 19. század elején az úthálózat kiépítésének hiányában kereskedelemr l, fejl désr l nem lehetett beszélni. A Balaton szépségének felfedezésére, a vízben való fürd zés lehet ségére csak a Kisfaludy g zös megjelenése után volt lehet sége a városi embereknek. Mára Balatonkenese már több úton is megközelíthet : Budapest fel l az M7-es autópályán; Balatonfüred fel l a 71. sz. f útvonalon, illetve a 71-es elkerül szakaszán, a leend M8 úton. A település meglehet sen nagy átmen forgalommal bír, mely kiegészül a Budapest-Tapolca vasútvonallal is. Balatonkenese két településrészb l áll: Balatonakarattya és Balatonkenese. A település villamos energia és földgáz ellátása teljesnek mondható. Az ivóvízellátását az állami tulajdonú Dunántúli Regionális Vízm Rt. kezelésében lév vízkiviteli m vek, ivóvíztározók és elosztó hálózat biztosítja. A szennyvízelvezetést ugyancsak a DRV Rt. kezelésében lév regionális rendszer biztosítja, oly módon, hogy a települési hálózatról összegy lt szennyvizek részben nyomott hálózaton keresztül a Balatonf kajáron megépített szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahonnan a tisztított szennyvíz a Balaton vízgy jt területér l kívülre kerül elvezetésre. Balatonkenese telefonhálózata is kiépült, amely a település belterületén valamennyi ingatlannál biztosítja a hálózathoz történ csatlakozást. Az önkormányzattól független gazdasági társaság lakossági hozzájárulás befizetése mellett kiépítette a település kábeltévé hálózatát. A legmostohább helyzet közm a csapadékvíz elvezetés, amely a település belterületi úthálózatának alig 10 %-án kiépített. A csapadékvíz elvezetés megoldatlansága szorosan összefügg a település úthálózatának állapotával. A 133 km kiépített belterületi útból, csak kb.40 km a szilárd burkolattal ellátott, ám a jelent s közm építések miatt ezek állapota sem kielégít . Ez utóbbi magába foglalja a települést átszel 71 sz. f utat, valamint az ún. Papkeszi utat, amelyek a Közútkezel Kht kezelésében vannak. Településünket a közigazgatási terület teljes hosszúságában átszeli a Balatoni Kerékpárút. Jelent sebb helyi közút felújítására, csak pályázati forrásból van pénzügyi fedezete az önkormányzatnak, néhány kisebb utca felújítását pedig csak lakossági hozzájárulással végzi el az önkormányzat. Járda az úthálózat mintegy 12%-ánál két oldalon, 25%-ánál egy oldalon épült ki. Összességében elmondható, hogy a 90-es évek közepét l jelent sen fejl dött a település infrastrukturális ellátottsága, de további feladatként adódik a szennyvíz-csatornázottság teljessé tétele, a közutak állapotának javítása és egyidej leg a csapadékvíz elvezetés megoldása. Az idegenforgalom szerepe nagy a település életében, így a vendégforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatás fejl dése vált jellemz vé. Balatonkenesén egy óvoda – balatonakarattyai tagintézménnyel – egy bölcs dei csoporttal, egy általános iskola és egy a gyermekek napközbeni felügyeletét biztosító intézmény – bölcs dei csoport, házi gyermekfelügyelet, játszóház, játéktár, családi napközi - m ködik. A Faluház és Könyvtár, valamint Falumúzeum a település közösségi m vel désének és nyilvános könyvtári ellátásának a meghatározó intézménye. A település, közöttük az intézmények rendben-, illetve karbantartását, a faluszépítést, strandok üzemeltetését a Falugondnokság hivatott ellátni. Az egészség az egyén életmin ségének és önmegvalósításának alapvet feltétele, amely dönt hatással van a családra, a munkára. Az egészség fejlesztését, meg rzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével együtt képes szolgálni. Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, valamint az otthonában történ ellátását.
5
Az egészségügyi ellátórendszer alapellátás keretében biztosítja az egészségügyi ellátást. Az alapellátás: a beteg lakóhelyén biztosítja, hogy a választás alapján igénybe vehet , hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemét l, korától és betegsége természetét l függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. A településen az alapellátás feladatait 2 feln tt háziorvosi praxis, 1 házi gyermekorvosi praxis, 1 véd n , 1 fogorvosi praxis látja el, valamint folyamatos ügyeleti szolgáltatás m ködik. A községben egy gyógyszertár látja el a lakosságot. A betegek szakszer ellátását hivatott ellátni a településen m köd otthoni szakápolás kistérségi központja, amely hospice ellátást is m ködtet, ugyancsak térségi központként. Balatonkenese Önkormányzat fenntartásában m köd intézmények er forrásainak és környezetének elemzése: A környezet és a bels helyzet átfogó, jöv orientált elemzése az alábbiak szerint alakul: Er sségek: - mikrotérségi vezet - sok civil szervezet - f város közelsége>kedvez földrajzi fekvés - intézményi ellátottság - jó egészségügyi ellátás (fogorvos, gyermekorvos, 2 házi orvos, gyógyszertár, véd n i szolgálat, otthoni szakápolás – kistérségi - szociális ellátás: gyermekjólét megyei szerep - mikroszerep - szakképzettségi arány magas - szellemi t ke halmozódás - szakmai elhivatottság - szociális érzékenység
központ helyben)
Lehet ségek: - er s civil szervez dések - turizmus – munkavállalás - szociális ellátások b vülése (adósságkezelés, helyettes szül i ellátás, Hospice, hivatásos nevel szül ) - intézmények modernizállása - kommunikáció - szolgáltatások b vítése - ipar – mez gazdaság munkahely teremtés ösztönzése - szakemberek megtartása - várossá nyilvánítás - szemléletváltás
Gyengeségek: - szezonalitás - kereskedelem - rossz tömegközlekedés - hiányzó ellátási formák - magas munkanélküliség - fiatalok elvándorlása - elöreged népesség - intézmények felújítása, korszer sítése - információhiány az ellátandókról - szolgáltatási szféra – munkalehet ség - ipar – mez gazdaság hiánya
Veszélyek: - szezonalitás - elöreged népesség - két település rész - források hiánya (normatívák csökkenése, fenntartói támogatás bizonytalansága) - csökken gyermekszám - elvándorlás - lakosság eladósodása
Problémák: - fiatalok elvándorlása - csökken gyermekszám - rossz tömegközlekedés
Célok: - kedvezményes telkek – letelepedés segítsée - munkahelyek teremtése, el segítése - a tömegközlekedés javításnak befolyásolása
- csak szolgáltatási szféra
- mikrotérségi centrum vezet szerepének er sítése szolgáltatások b vítésével - szolgáltatások min ségi javítása
- szezonalitás - munkanélküliség - forráshiány
- éves munkahelyek létrehozása - ipari park - mez gazdaság (biokertészet) - pályázati lehet ségek kihasználása
6
- intézmények korszer tlensége - információhiány ellátandók körében - érdektelenség - elöregedés - hiányzó szolgáltatások
- teljes lefedettség – rászorulók felkutatása – egyház, civil szervezetek er sítése, önkéntesek bevonása - képzési programok, munkaer -piaci helyzet javítása - központi támogatások igénylése - PRmarketing – információáramlás – kialakítás+m ködtetés - helyben elérhet szolgáltatások
Balatonkenese állandó lakónépessége: 3604 f . A település demográfiai helyzete (népesség száma, a korcsoportok, az aktív korúak jelenlegi aránya) évr l évre minimálisan változik. Belterületi önkormányzati lakótelkek nincsenek, a belterületbe vonás lehet ségei korlátozottak.
II. 2. Balatonf kajár A község Veszprém megye csücskében a Balatontól 3 km-re található. Területét érintette a hajdani Pannonia provincia egyik jelent s f útvonala, amelyen Vindobonán (Bécs) Carnuntumon (Pozsony) áthaladva Sopianae (Pécs) irányába haladhattak békés polgárok és légiók egyaránt. Ezt a kort idézik a Kr.u. 2-3. századból származó régészeti leletek (többek között, egy korsóban talált többtucatnyi római pénz), amelyek a 60-as évek elején kerültek napvilágra. Els okleveles említése - Villa Quaiar néven - 1086-ból keltez dik. Valószín leg a legkorábbi id kt l két neve volt: Kajár és Hangony. Mindkett jelentése ("kiáltó", "összehívó") egy si hivatalra: a király vagy a bírák ítéletének kihirdet jére utal; ezt a tisztséget - az oklevél tanúsága szerint - Kajár comes látta el. Már 1332-b l van arra adatunk, hogy egyházas hely. 1437-t l a bakonybéli apátság, majd a veszprémvölgyi apácák és a veszprémi püspökség tulajdona. Virágzó település: lakói a falu határában húzódó lankás domboldalakon sz l t termelnek, és hála a Balaton közelségének halászattal foglalkoznak. A török hódoltság idején többször elnéptelenedett területe elpusztásodott, bár a lakosok sohasem hagyták el hosszabb id re. A XVII. század második felében ismét felvirágzott: Ebben az id ben egyházi birtokosai a gy ri jezsuiták voltak. Világi birtokosai a Zichyek és Batthyániak. Kajár általuk birtokolt területeit telepesekkel népesítették be, akik többéves adókedvezmények fejében felvirágoztatták a háborúk során romlásnak indult sz l -, és borkultúrát. A következ évszázadban a falut már zömmel módos, református gazdák lakják. Az kezük munkáját dicséri az 1794-ben kés barokk és kora-klasszicista elemekkel díszített hatalmas templom, amely a község közepén egy dombra épült, és impozáns méreteivel ma is leny göz látványt nyújt. Az 1800-as évek els felében a Batthyányak birtokrésze Fels büki Nagy Ferenc tulajdonába került, aki kastélyt építtetett Balatonf kajáron. Téglaéget üzeme nem csak a helybelieket látta el épít anyaggal, hanem a környék településeire is szállított. Az 1840-es évek elején a veszprémi püspökség sz l birtoka és a dézsmapince egy ajándékozási szerz déssel magánkézbe került. A községben m köd 5, majd kés bb 8 kisebb-nagyobb szatócsüzlet ellátta a lakosságot a legszükségesebb portékákkal. A 20. Század viharai Balatonf kajár sem kímélték. Az els világháború elszenvedett megpróbáltatásait és emberveszteségeit csak fokozta a 2. Világháború, amelynek során 1944 decembere és 1945 márciusa között a falu nyolcszor cserélt gazdát, és mindössze két lakóháza maradt épségben. 1945 után a falu lakossága részben a megalakuló termel szövetkezetben, részben a környez települések gyáraiban talált munkát. A 60-as évek dinamikus fejl désének eredményeképpen új lakóházak épültek 1972-ben a megalakult Törpevízm -Társulat jóvoltából kiépült a vízvezetékrendszer is. Az 1985-ös földrengés hatalmas károkat okozott Balatonf kajáron is, viszont ennek a szomorú eseménynek köszönhet , hogy a már évek óta korszer tlen és életveszélyessé vált iskola helyett új épült. Ekkor épült fel az egykori mozi helyén a m vel dési ház is. A 70-es évek végén és a 80-as évek elején b vítették és korszer sítették az óvoda épületét is. Az egészségügyi alapellátást egy általános- és egy fogszakorvosi körzet biztosítja, a gyógyszerellátást pedig a helyi gyógyszertár. Községi könyvtárat a Veszprém Megyei Könyvtár m ködteti. - A rendszerváltást követ en 1993/94-ben megoldódott a vezetékes gázellátás, illetve megkezd dött a telefonhálózat kiépítése. Napjainkban Balatonf kajár 590 lakóházának nagy többsége új vagy felújított, lakóinak száma 1410 f .
7
II. 3. Balatonvilágos Balatonvilágos a Balaton déli partjának els települése. Három megye találkozásánál, Siófok várossal (Somogy megye), Enying várossal (Fejér megye) és Balatonf kajár községgel (Veszprém megye) határos. A település neve hivatalosan Balatonvilágos, mely magában foglalja Balatonaligát is. Balatonvilágos 1961. március. 1.-én lett önálló település, addig Balatonf kajárhoz tartozott. Balatonaliga, Balatonvilágos, Pet fi major, Mathiász telep településrészekb l alakult ki az új község. Elnevezése is jellegzetes: Aliga egy - valószín leg - létez csárdáról kapta a nevét, Világos pedig az itteni föld világos színér l. Balatonvilágos - Világos major néven - el ször az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt. Balatonvilágost az 1927 évi Cholnoky - atlasz önálló településként tünteti fel. A Déli vasút 1863 évi megépítését követ en, a XX század els éveiben kezd dött meg a Balaton partjának kimérése, a terület feltöltése és a nyaralótelep építése el ször a vízparton. A századfordulón már két állomás volt - Balatonaliga, Balatonvilágos - és kés bb Gamásza feltételes megálló. A világosi Alsótelepen volt 12 épület, egy szálloda, egy beszálló vendégl . Aligán akkor építették a szállodát. Tíz év alatt beépült a Klára-telep (Rákóczi u.) f leg a tehet sebb nyaralók - módosabb polgárok, köztisztvisel k - nagyobb épületeivel és megkezd dött az Alsó-telep (Zrínyi u.) beépítése a szerényebb anyagi körülmények között él tanárok, vasutasok, mérnökök kisebb épületeivel. A világosi fels telepen állandó jelleggel 5-6 család élt, ugyanennyi az aligai részen is A telep nyaraló közössége rövid id alatt összekovácsolódott. A környezetük szebbé, kényelmesebbé tétele érdekében mindenki ott "lobbyzott", ahol tudott és Balatonf kajár az „anyaközség” elöljárói is jó szándékú megértéssel figyelték, támogatták az üdül k szorgoskodását. Az 1912-ben megalakult Balatoni Yacht Club (BYC) az els polgári egyesület, amely a balatoni vitorlás sport fejlesztésében nagy érdemeket szerzett. Itt rendezték meg az els magyarországi n i vitorlásversenyt. A BYC kérésére a M. Kir. Földm velésügyi Minisztérium 1913-ban ígéretet tett a kiköt megépítésére. A kiköt a második világháború után készült el, de nem az üdül közösség használatára, hasznára. A Balatoni Szövetség az 1929. decemberi Balatonfüreden tartott ülésén tárgyalták Aliga, Világos önállósodási kérelmét, melyet az 1929. évi XVI tv. alapján Darányi Kálmán földm velésügyi miniszter 1936-ban jóváhagyott. A település közigazgatásilag Balatonf kajárhoz tartozott. A hatvanas évek végét l nagyarányú - az akkori gazdaságpolitikának megfelel en - nyaralótelek kialakítások kezd dtek, majd a helyi Pet fi termel szövetkezet alakított ki tagjai számára lakótelkeket. A hetvenes években nagyarányú telekkialakítások folytán a község jelent s fejl désnek indult, f leg nyaralóingatlanokat értékesítettek az OTP közrem ködésével A rendszerváltást követ en nyitott lett a jelenlegi Club Aliga területe, ezzel kultúrált, jól ellátott strandterület és hajókiköt került a közösség használatába. Jelenleg több mint 400 család él itt, de nyáron több ezer a nyaralásukat itt tölt k száma. A Balaton medre itt homokos, a vízmin ség kiváló, vízmélysége sekély, több száz méteren biztonságosan élvezhetik a vizet az úszni nem tudók is. Legszebb látnivalója az ún. Panoráma-kilátóról nyílik, ahol Mészöly Géza és Csók István fest m vészek merítettek ihletet a balatoni képeikhez.
II. 4. Csajág Csajág Veszprém megye délkeleti csücskében, a Séd, a Sió és a Balaton által közrefogott Nyugat-Mez földön helyezkedik el, a Kelet-Balatoni Kistérség keleti szélén található. Légvonalban a Balatontól 3, közúton 6 km-re esik. Népessége nem éri el az ezer lelket, közel 900-an-en lakják. Írásos dokumentum elõször 1259-ben említi, Chajagh néven. A szó ismeretlen eredet . A kiszáradt Böjtényvölgyi patak mentén skori és római településre utaló cserepeket találtak. A Várhegy-d l ben római épületek nyomaira leltek. Vasút-építéskor Junonak és Minervának állított oltárk , valamint Dionüszosz-szobortorzó került el . A község templomának építésekor Árpád-kori ékszerekre leltek. Pénzérmék tanúsítják, hagy évezredeken át folyamatosan lakott volt e föld, s útjain számos nép fordult meg. A XV. sz. végén f ként a Vassányiak, Kutasyak és Csajághyak birtokolták. Közülük ma már csak ez utóbbi, a kés bb megjelen Jora, Inotai és Hénes nevek közül pedig e harmadik fordul el a faluban. 1944. december 6-ától 1945. március 22-éig állt itt a front, az ún. Margit-vonal harcai igen sok pusztítást, szenvedést okoztak. Legtöbben 1829-ben lakták a községet. Ekkor 1998-an éltek itt. Közülük néhány nagybirtokos, 200-nál több
8
zsellér, száz kisbirtokos. Negyven évvel ezel tt még 1250 ember lakott a faluban. Ma már kevés jel mutat arra, hogy valamikor híres sz l term terület volt. Termel szövetkezeti fölfejlesztésekor, a hatvanas évek elején kiirtották a sz l k, gyümölcsösök nagy részét, és 150 borpincét romboltak le. Leginkább a Makra-völgyön, de elszórtan másutt is virágzott a borfa. 1945-öt megel z en a község határa 3871 hold. Ennek csak 35,4%-át bírták kis- és középparasztok. A mintegy 700 hold felosztása nem oldotta meg a legéget bb gazdasági és társadalmi problémát. 1951-tõl több termel szövetkezetet er ltettek rá a falura. Az 1959-60-as kényszert követ en, csak 1970 körül értek el megfelel gazdasági szintet, ekkor beolvasztották szövetkezetet a kajári Balatonf i MgTsz -be. A helységben 1771 óta folyik szervezett oktatás. Kezdetben református lelkészek tanítottak, mivel a lakosság kálvinista volt. Az 1948-as államosításig néhány évtizeden át katolikus iskola is m ködött. A falu els tanítóját Nánási Jánosnak hívták, aki 1702-ben kezdte oktatni a csajági gyereket. Iskolája 1771 óta van a településnek. Az 1912-ben épült iskola az 1985-ös földrengés áldozata lett. A 8 tantermes, tornateremmel, informatika teremmel, nyelvi laborral kib vített intézményben jelenleg a diákok száma 129. 2005 szeptemberét l a helyi református gyülekezet kezdeményezésére újra elindulhatott a keresztyén nevelés és oktatás az intézményben, felvállalva a katolikus és evangélikus gyerekek vallási nevelését is. Az iskola minden kisdiák el tt nyitva áll. Az intézmény fenntartója a Csajági Református Egyházközség. Nem csak iskolája, hanem óvodája, bölcs déje, orvosi rendel je, véd n i tanácsadója is van a településnek. Csajág nagy, akár 200 f befogadására is alkalmas m vel dési házzal, szépen felújított könyvtárral rendelkezik 2008-ig önálló hivatal, majd 2008. január 1-t l Balatonkenese Polgármesteri Hivatal Csajági Kirendeltsége szolgálja intézményei és a 900 lakos igényeit. A víz- és gázellátás közm vesített, a csatornahálózat kiépítése is megtörtént. Szép fekvés sportpálya, az iskolánál korszer sportterem fogadja az érdekl d ket. Üdít túrák tehet k a Makra-völgy, a Kiserd és a fülei erd útjain. Az utóbbi években megélénkült a helyi kulturális élet, köszönhet en a régi és az újonnan alakult civil szervezeteknek, az iskolásoknak, vagy éppen az óvodásoknak és bölcs déseknek. Egész év folyamán rendezvények tucatjával próbálnak a helyi lakosok és az ide látogató vendégek kedvében járni. Csajág nevének hallatán mindenkinek felderül az arca és a csajági „röcsöge” fel l kezd érdekl dni, hogy mi is volna az? Nos, a „röcsöge” név, valójában egy hajdan volt török kapitány neve volt, akit itt talált meg végzete és a falu határában lév dombon temették el, amit azóta is Röcsöge dombnak neveznek. Legújabbkori ismertségét pedig vasútállomásainak köszönhette Csajág. A Balatonra tartó vonatok mindegyike megállt itt – a mai napig is – mert Csajág kicsinysége ellenére vasúti gócpont, ahol elágazik a déli és északi vaspálya, ezért két megállója van mostanság is. Amikor hajdanán a kalauz bekiabálta, hogy Csajága - röcsöge megálló következik, a nyaralásban igyekv k csapatai örömmel kapták fel ezt a nevet, mint a Balaton el tti utolsó állomás jelent s és jóhangzású figyelmeztet jét. Egy biztos, ez a név Csajág (és Röcsöge) önmagában is érték, hiszen ismertsége még sokat segíthet fejl désében, jöv je kialakításában.
Kingös besenyõ származású Kunigundát jelent. IV. Béla leánya viselte a nevet. Elõször 1290-ben említik Kingus néven. 1729-ben Egyházküngöspuszta és Pusztaküngös néven a Kenesey és Tóth nemzetség birtoka. Három évszázadon át pusztaként, a XIX. század közepén kezd faluvá válni Küngösként 307 lakossal. 1828-ban 307 lakóval, 1960-ban 655, jelenleg 560 lakóval rendelkezik. 1941-ben a lakók egynegyede már ipari munkás volt. 1945 után egy állami gazdaság és egy téesz birtokolta. Önálló polgármesterség, Balatonkenesével közös körjegyz séggel. Jellemz je a sok fa, a lakók rendszeresen pótolják a kipusztult fákat. Közös közigazgatást, iskolát és óvodát tart fenn Balatonkenesével, ahova iskolabusszal juttatják el az intézményekbe járó növendékeket. A Polgármesteri Hivatalban m ködik Balatonkenese Város Hivatalának kirendeltsége, így a lakosság a hivatalos ügyeit helyben intézheti. A település 1996 óta tagja a Kelet-balatoni Kistérségnek, mely Balatonalmádi központtal m ködik. Infrastrukturális adottságai kiválóak hiszen 120 f t befogadó színházterem, önálló könyvtár, nagy sportpálya, árnyas
9
játszótér és pihen park van, s ezen felül a küngösi vendégszeretet és a kiváló programszervez csapat biztosít garanciát a céljok megvalósításához. 2000-ben épült a minden igényt kielégít új Egészségház, s 2002-ben egy a testvér-települési együttm ködés kapcsán felépített vendég-ház. A kulturális életünk egész évben nagyon aktív, változatos programokkal, eseményekkel kapcsolódunk be az ország kulturális életébe így biztosítva a falu közösségének színvonalas m vel dését, szórakozását. A település jöv je szempontjából meghatározó, hogy az országos átlaghoz képest jobb demográfiai mutatókkal bír. A civil-szervezetek nagy része is a fiatalokhoz kapcsolódik: Diák-klub, Ifjúsági-kör, Citera-zenekar, Sport-klub; de megtalálhatóak Küngösön a Polgár rök és a Faluszépít k is. A már említett testvér-települési együttm ködésünk kapcsán - mely a németországi Brandenburg tartományban található Güterfeldével 1996-ban alakult 12 gyermek jut el falunkból Németországba üdülni, s a német nyelvet és európai polgárságot tanulni. E mellett heti rendszerességgel megszervezett tánctanfolyammal, kézm vesfoglalkozással, könyvtárszolgáltatással internet-hozzáféréssel, és alkalmankénti véd n i életmód-el adásokkal segítik a gyermekek egészséges fejl dését, tanulását.
A mikrotérség lakónépességének korcsoportonkénti megoszlását a következ táblázat szemlélteti: 1. táblázat Balatonkenese Életkor szerint 0 – 17 éves 18 – 59 éves 60 – X éves Összesen Ebb l 20 – 30 éves Inaktív (0 –17 és 60 – X)
2006. 593 2098 949 3640
2008. 549 2070 991 3610
Balatonvilágos 2008. 213 836 343 1392
Csajág
Küngös
2008. 158 537 199 894
2008. 124 337 112 573
540
463
206
81
1542
1540
556
236
Lakóhellyel rendelkez k száma életkor szerint: 2. táblázat Balatonkenese 2006 2008 0 – 2 éves 3 –5 éves 6 –13 éves 14 éves 15 éves 16 éves 17 éves 18–54 éves 55 -59 éves 60 - 69 éves 70 - 79 éves 80 – X éves Összesen
94 75 271 41 38 38 36 1834 264 467 336 146 3640
62 86 238 33 44 40 46 1779 291 481 357 153 3610
Balatonvilágos 2008. F 35 35 86 57
Csajág 2008.
Küngös 2008.
24 25 72 37
729 107 179 129 35 1392
470 67 102 68 29 894
10 16 66 3 6 13 10 299 38 54 47 11 573
10
A gazdasági rendszerváltás el tt az aktív keres k a megyeszékhelyen kívül a Nitrokémiánál és a F zf i Papírgyárban biztos munkahelyet találtak. A gazdasági változások hatása a térségben azt eredményezte, hogy nagyobb létszámú, jelent s munkáltatóknak ma már els sorban az üdülési szezonhoz kapcsolódó kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek tekinthet k. A gazdasági szerkezetváltás átalakította a foglalkoztatottság szerkezetét, különösen az évtized elején. Az aktív korú lakónépesség egy része a szezonális munkából él, a meghatározó része azonban ingázó, mivel a településen a szolgáltató ágazaton kívül kevés a munkalehet ség. A településen nincs ipari üzem és a mez gazdasági termel szervezet is csak kis létszámmal m ködik.. Balatonkenesén található munkahelyek els sorban a turizmushoz, a vendéglátáshoz, kereskedelemhez, illetve az itt található intézményekhez és szolgáltatásokhoz köthet k. A szociális ellátórendszer m ködését befolyásoló egyik tényez a munkanélküliség alakulása a település állandó lakosainak körében. A vállalkozások jelent s része szezonális jelleg , csak a nyári id szakban foglalkoztatnak. A településen a legnagyobb foglalkoztató maga az önkormányzat, amely igyekszik közcélú foglalkoztatás keretében munkalehet séget biztosítani a munka nélkül maradt lakóinak.
Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma nem és korcsoport szerint: 3. táblázat Nem 2006
Férfi N Összesen Nem
2007
Férfi N Összesen Nem
2008
Férfi N Összesen
18-29 0 1 1
Kor (év) 30-44 1 3 4
45-61 4 2 6
18-29 1 1 2
Kor (év) 30-44 4 4 8
45-61 6 2 8
18-29 1 1 2
Kor (év) 30-44 2 2 4
45-61 12 6 18
Összesen 5 6 11 Összesen 11 7 18 Összesen 15 9 24
A minden rászorult védelmét és létbiztonságát szolgáló szociális háló jelent sége az elmúlt évtizedben bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatására településünkön is felértékel dött. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai a kedvez tlen körülmények között él kb l kerülnek ki (id sek, betegek, stb.). Az 1993. évben elfogadott, s azóta több alkalommal módosított – már hivatkozott – Szociális tv. a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza a szociális ellátások formáit, a m ködés szervezeti kereteit, a különféle ellátásokhoz való jogosultság feltételeit, illetve azokat a módszereket, amelyeket a rászorulók szükséglet kielégítésére hivatottak. Balatonkenese Nagyközség Képvisel - testülete a szociális törvény hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokról az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva megalkotta rendeletét, és a jogszabályi változásokhoz valamint a helyi igényekhez igazodóan folyamatosan karban tartja helyi rendeletét a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról.
11
A következ táblázat az elmúlt öt év pénzbeli és természetbeni támogatásának igénybevev it tartalmazza: 4. táblázat Balatonkenese Támogatási forma Id skorúak járadéka Ápolási díj alanya jogon Ápolási díj méltányossági alapon Lakásfenntartási támogatás Temetési segély Átmeneti segély Köztemetés Közgyógyellátás Ebb l alanyi Ebb l méltányossági Ebb l normatív Közlekedési támogatás Rendszeres szociális segély
2003 év/f 1 11
2004. év/f 12
10
10
43 6 54 2 168 65 84 19 58 53
2005. év/f 23
Balatonvilágos 2008.
Csajág
Küngös
2007.
2008.
1 3
1 8
3
2006. év/f 20
2007. év/f 21
10
13
15
47
63
148
180
12
1
14
5 82 3 166 65 80 21 60 51
8 59 1 184 70 90 24 60 50
4 73 135 63 53 19 57 50
12 56 2 96 63 13 20 50 58
9 0 24 16 4 4 3
0 24 0 17 9 3 5 8
5 22 2 8 8 5 17
Rendszeres szociális segélyben részesített aktív korúak száma nem és korcsoport szerint: 5. táblázat Nem 2006
Férfi N Összesen Nem
2007
Férfi N Összesen Nem
2008
Férfi N Összesen
18-29 3 0 3
Kor (év) 30-44 7 10 17
45-61 14 6 20
18-29 4 2 6
Kor (év) 30-44 8 11 19
45-61 19 13 32
18-29 2 4 6
Kor (év) 30-44 13 6 19
45-61 18 15 33
Összesen 24 16 40 Összesen 31 26 57 Összesen 33 25 58
12
III. Szociális szolgáltatások III. 1. Kötelez en ellátandó alapszolgáltatások Balatonkenese a saját területén a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény alapján alapellátás keretébe tartozó feladatok ellátásáról, valamint az id sek nappali ellátást nyújtó intézményi szolgáltatásról, továbbá az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról alapján az ott meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokról. A törvények által el írt ellátási formák a következ k: Alapszolgáltatások 1.szociális étkeztetés, 2.házi segítségnyújtás, 3.családsegítés, • nappali ellátás (Id sek Klubja) • gyermekjóléti szolgáltatás
III. 2. Ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete a) A szociális szolgáltatást nyújtó intézményünk fejl désének történeti áttekintése A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatot / továbbiakban: Szolgálat / Balatonkenese Nagyközség Képvisel testülete 206/1997. (XI.28.) önkormányzati határozatával hozta létre, mely szolgálat ellátási területe Balatonkenese közigazgatási területe volt, (Balatonakarattya is). A szolgáltatást 1998. februárjában Küngös is kérte, majd ellátási szerz déssel csatlakozott Hajmáskér és Sóly, 1999-ben Balatonf kajár. Önkormányzati társulás keretében 2000. január 1-jét l m ködik az intézmény, melyet Balatonkenese, Küngös, Balatonvilágos, Papkeszi és Vilonya települések hoztak létre. Az intézmény a Veszprém megyei gyermekjóléti szolgálatok szakmai módszertani és továbbképzési feladatainak ellátására 1999. szeptemberében kapott kijelölést 5 év id tartamra, melyet 2003. szeptemberében újabb 5 éves kijelölés követett. A Képvisel -testület 2007. január 25-i ülésén döntött az alapító okirat módosításáról, amelyben az új ellátási területek ( települések) mellett már az id sek napközbeni ellátása is szerepel, így az Id sek Klubja 2007. február 1-t l m ködik. Jelenleg az intézmény neve: Területi Szociális Szolgáltató- és Veszprém Megyei Gyermekjóléti Módszertani Intézmény, ellátási területe: Balatonkenese, Balatonf kajár, Balatonvilágos, Csajág és Küngös, az intézmény által biztosított szolgáltatások: családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés és id sek napközbeni ellátása. b) Az Intézmény által ellátott alapellátások körébe tartozó alapszolgáltatások Az Intézmény szociális alapellátás részeként általános szociális és mentális ellátást nyújt, valamint prevenciót szolgáló mentálhigiénés tevékenységet folytat. El segíti a családban az átmenetileg sérült vagy hiányzó funkciók helyreállítását. Nyitott intézményként m ködik bármilyen problémával küszköd , segítségre szoruló állampolgár közvetlenül igénybe veheti. A törvény definiálja a „rászorultságot”, ebb l adódóan minden olyan személynek az alapellátások körében, a lakókörnyezetben szolgáltatást kell biztosítani, aki ezt igényli és egészségi állapota, kora, jövedelmi helyzete miatt szükséges. Az ellátást igényl k csoportját tehát a szolgáltatások szempontjából b víti, és kiegészíti a fogyatékos, pszichiátriai, szenvedélybeteg és a hajléktalan személyekkel. •
Szociális étkeztetés Az alapellátás e formája településünkön a kezdetek óta m ködik. A szolgáltatás a település egész területét lefedi. Az étkeztetés három formában történik: étel kiszolgálásával és helyben fogyasztással, étel elvitelével, valamint lakásra szállítással. Az étel lakásra szállítása autóval történik. Feladata: azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésér l kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az Intézmény lehet séget biztosít továbbá a településen él fogyatékos személyek, pszichiátriai
13
betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek saját lakóhelyükön történ étkezés biztosítására. A szociális étkeztetéshez szükséges ételt a helyi óvoda konyhájáról biztosítja az igényl knek.
A szolgáltatást igénybevev k számát minden év december hó 31. napi állapotában az alábbi táblázat szemlélteti: 6. táblázat Étkezés formái Helyben fogyasztja az ételt Lakására szállítják Maga viszi el
2005. december 31. 1 59 5
2006. december 31. 1 40 10
2007. december 31. 1 32 8
2008. december 31. 0 52 7
A Szolgálat az étkeztetés kapcsán jelentkez igényeket kielégíti, várakozó nincs. 4.Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: 3.azokról az id skorú személyekr l, akik otthonukban önmaguk ellátására saját er b l nem képesek és róluk nem gondoskodnak, 4.azokról a pszichiátriai betegekr l, fogyatékos személyekr l, valamint szenvedélybetegekr l, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, 5.azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekr l, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A házi segítségnyújtást hivatásos gondozók alkalmazásával biztosítja az intézmény. A házi segítségnyújtás feladatait jelenleg két f házi gondozó látja el. A gondozók tevékenysége rendkívül sokrét . A feladat ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybevev fizikai, mentális, szociális szükséglete a saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelel en, meglév képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A szolgáltatás mentális és lelki gondozói tevékenységgel egészül ki. A házi segítségnyújtásban részesül személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet készít a házi gondozó. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv, ápolási tervvel egészül ki. A Szolgálatnak szoros kapcsolata a megyei szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézményekkel. Az elmúlt három évben a gondozotti létszám alakulását minden év december hó 31. állapot szerint szemlélteti a táblázat: 7. táblázat Évek 2005 2006 2007 2008.
Házi segítségnyújtás 9 6 10 10
A házi segítségnyújtás feladatait 2007. évt l intézményünk már nem csak Balatonkenesén, hanem Balatonvilágos településen is ellátja. Ezen kívül a többi társult településen is lehet ség van a m ködési engedélyben foglaltak szerint ezen szolgáltatás nyújtására Az ellátási év során a szolgáltatást igénybevev k létszámának alakulása folyamatos mozgásban van. Az év során egy-két hónapban lecsökken az igény, az év többi részében pedig az ellátotti átlag kétszeresére is n . A hatékonyság és a színvonal javítását szolgálja a 100 %-ban szakképzett és a lakossági szükségletek szempontjából is elegend dolgozó alkalmazása, valamint az egészségügyi és szociális ellátás összehangolt m ködése, az id s emberek, egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal történ komplex ellátása. • Családsegítés A családsegít szolgáltatás általános és speciális segít szolgáltatása keretében az Intézmény segítséget nyújt a területen él szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igényl személynek, családnak az ilyen helyzethez vezet okok megel zése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség meg rzése céljából.
14
Az általános segít szolgáltatásokon túl speciális segít szolgáltatást nyújtunk: • Ilyen szolgáltatás az aktív korúak, tartós munkanélküliek segít programja, amely többek között segíti az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesül k kikerülését a támogatottak köréb l. • Lakhatásában veszélyeztetett személyek hajléktalanná válásainak megel zése. Ennek kapcsán a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával segítik az egyéneket, családokat, valamint a különböz közösségi csoportokat problémáik megoldásában, jólétük megteremtésében és szociális környezetükhöz való alkalmazkodásban. Feladatkörükbe tartozik a tanácsadás, szociális ügyintézés, mentális gondozás, információ közvetítés, krízisintervenció. A családsegítést igénybevev k számának alakulása, éves forgalom a forgalmi napló adatai alapján: 8. táblázat 2005
2006
2007
2008
Összes eset
452
387
403
836
Kliensek száma
209
189
130
189
Ebb l új kliens
95
85
26
45
A családsegít tevékenységben foglalkoztatottak száma: 1 f .
6.Nappali ellátás: Id sek klubja Feladata els sorban az, hogy a saját otthonukban él k részére biztosítsanak lehet séget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint alapvet higiéniai szükségleteik kielégítésére. Szociális és mentális szempontból támogatásra szoruló, önmaguk ellátására csak részben képes id skorúak gondozását végzik. Az Id sek Klubja 30 engedélyezett fér hellyel rendelkezik, amely az intézmény ellátási területén el id skorúak számára nyújt nappali ellátást. Az Id sek Klubjában az alkalmazotti létszám 2 f . 2007. évben a taglétszám 66 f , 2008. évben 54 f . Az étkeztetést is igénybevev k létszáma 2007 évben 9 f , 2008. évben 16 f . A klub nyitott, problémamegoldó. Törekszenek arra, hogy színes és sokrét programot biztosítsanak azoknak az id seknek, akik közösségi együttlétre vágynak. A következ közösségi programokat nyújtja az Intézmény az Id sek Klubjában: - el adás sorozatok : a) érdekes aktualitások b) közéleti fórum c) egészség meg rzés - lelki támasz - klubdélutánok - csoportos foglalkozás •
Gyermekjóléti Szolgáltatás
Feladata az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodás, amely a társulás összes lakosára kiterjed, a szolgáltatás térítésmentes. A feladatot önkormányzati társulás által fenntartott intézmény keretében látja el, a következ k szerint: Balatonkenese településen 1 f gyermekjóléti családgondozó, Balatonf kajáron, Csajágon 1 f , Balatonvilágos és Küngös településeken szintén 1 f családgondozó látja el a családsegít és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait.
Feladatai: − −
A gyermek testi, lelki egészségének, családban történ nevelkedésének el segítése A gyermek veszélyeztetettségének megel zés
15
− − − − −
A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének el segítése, illetve utógondozása Helyettes szül hálózat szervezése.
Ennek érdekében a Gyermekjóléti szolgálat célkit zései: -
Folyamatosan figyelemmel kísérni a településen él gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Meghallgatni a gyermek panaszát, annak orvoslására megtenni a szükséges intézkedést. Elkészíteni a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét. Segíteni a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását. Felkérésre környezettanulmányok készítése. Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésére megfelel en vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. Részt vesz a Kábítószerügyi Egyeztet Fórum munkájában.
A gyermekjóléti szolgáltatás alapvet prevenciós feladata az észlel - és jelz rendszer m ködésének biztosítása, mely lehet vé teszi, mindazoknak a szakembereknek az együttm ködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekkel. Az észlel - és jelz rendszerben résztvev k részben a törvényben szabályozott és meghatározott feladatokat látnak el, a gyermekvédelem rendszeréhez kapcsolódó területen, részben különböz szolgáltatásokat nyújtanak a családok és azon belül a gyermekek részére. A munka eredményessége érdekében egy jól m köd személyes kapcsolat kiépítése szükséges, amelynek célja, hogy a szolgáltatásra szoruló gyermeket és a családokat érint feladatokat, programokat meghatározza, összehangolja. Az észlel és jelz rendszer tagjai a következ k: egészségügyi szolgáltatást nyújtók, különösen a véd n i szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, különösen a családsegít és a családsegít központ közoktatási intézmények, különösen a nevelési, oktatási intézmény, nevelési tanácsadó rend rség ügyészség bíróság pártfogó felügyel i szolgálat áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A felsorolt intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt esetben kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni és a gyermek családban történ nevelésének el segítése, a veszélyeztetettség megel zése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttm ködni. A gyermekjóléti szolgáltatás munkaformái: Egyéni esetkezelés ( az egyéni életfeltételek, életmin ség javítása családi és társas kapcsolatokban. Közösségi szociális munka (lakóhelyi közösségek érdekeinek megismerése, érdekvédelem tanítása stb.) Szociális csoportmunka (problémaorientált csoportok szervezése) Az intézmény munkatársai a Szociális Munka Etikai Kódexben az elfogadott etikai normák alapján és szakértelemmel végzik munkájukat, felel sséget vállalva az általuk nyújtott szolgáltatásokért.
16
IV. Szociális jöv kép, a település koncepciójának megvalósulása IV. 1. Az igényekhez igazodó fejlesztés szükségessége, irányai Fontos megjegyezni, hogy a szolgáltatástervezési koncepció megvalósításának csak lépése a koncepció egyszeri kidolgozása és elfogadása. Folyamatos tervezésre van szükség a célok és az eszközök változó körülményekhez való igazításában. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú az ellátásokban résztvev k, az ellátásban dolgozók, a döntéshozók és a települési szociális kerekasztal párbeszéde. A szolgáltatások fejlesztésében két alapvet érték között kell egyensúlyt teremteni: - szolidaritás, méltányosság: a leszakadó társadalmi csoportok támogatása, felzárkóztatása, feszültségek mérséklése, - hatékonyság: a szolgáltatásokat az igényekhez maximálisan alkalmazkodó optimális irányba állítani. Cél, hogy a különböz szolgáltatások ne csak adminisztratív, kötelez minimum szintjén teljesüljenek, hanem valóban a problémát kezelni képes hatékonysággal m ködjenek. A feladatok meghatározásánál figyelembe vettük a megfogalmazott célokat, az alapkoncepcióban kit zött feladatokat. A feladatok és a fejlesztési irányok közül az alábbi intézkedéseket emeljük ki: • •
• • • •
A helyi szociális rendelet karbantartása, a jogszabályi változások és a helyi igények szerinti módosítása. A szociális problémák kihívásaira elengedhetetlen a közös reagálás, tenni akarás, az állami, önkormányzati, a helyi közösségi és az egyén saját szintjén is. Elvárható a helyi közösségek bekapcsolódása a település szociális ellátásába, a civil kezdeményezések, az önszervez d csoportok szerepvállalása. Fejleszteni szükséges mind a lakosság tájékoztatási rendszerét, mind a szociális szakma és az egyéb ágazatok közötti információs rendszer m ködési szabályait. A hazai és uniós pályázati lehet ségek kihasználása a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében. A még hiányzó szolgáltatások kialakítása, megvalósítása, úgy mint helyettes szül i ellátás, illetve az átmeneti gondoskodás megvalósítása, jelz rendszeres házi segítségnyújtás, fogyatékkal él k ellátása. A közmunkaterv éves szint áttekintése, ahhoz javaslatok megfogalmazása, illetve véleményezése, ezt követ en elfogadása.
A koncepcióba foglalt feladatok végrehajtása nyomán várt eredmények: 1. 2. 3. 4. 5.
A jogszabályi feltételrendszer maradéktalan teljesítése. Az ellátási kötelezettség teljesítése. Az intézmények m köd képességének meg rzése. Az intézmények nyújtotta szolgáltatások min ségi fejlesztése. Önkéntesek és helyi közösségek bekapcsolása.
A fenti fejlesztési irányok figyelembevételével az alábbi rövid-, közép- és hosszú távú célok fogalmazódnak meg: Rövid távú célok: a helyi szociális rendelet karbantartása, a jogszabályi változások és a helyi igények szerinti módosítása fejleszteni szükséges mind a lakosság tájékoztatási rendszerét, mind a szociális szakma és az egyéb ágazatok közötti információs rendszer m ködési szabályait a kialakított szociális szolgáltatások fenntartása és fejlesztése hiányzó szolgáltatások kialakítása, megvalósítása (átmeneti gondoskodás megvalósítása, jelz rendszeres házi segítségnyújtás) hazai és uniós pályázati lehet ségek kihasználása a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében – a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások emeléséhez a szolgáltató egységek épület felújítása, eszközökkel való ellátása
17
helyi közösségek bekapcsolódása a település szociális ellátásába, a civil kezdeményezések, az önszervez d csoportok szerepvállalásának el segítése, er sítése az éves közmunkaterv határid re történ elkészítése, az ott megtervezett munkaer foglalkoztatásának megszervezése a közösséget épít munkafeltételek kialakításával a lehet legoptimálisabb munkaid kihasználásával úgy a munkaadó, mint a munkavállaló vonatkozásában. Közép távú célok: a kialakított szociális szolgáltatások fenntartása és fejlesztése hazai és uniós pályázati lehet ségek kihasználása civil szervezetek, önkéntesek bekapcsolása akár a napi ellátásba a szükségletek figyelembevételével
Hosszú távú célok: a kialakított, az aktuális törvényekhez, illetve szükségletekhez igazodó szociális szolgáltatások fenntartása és fejlesztése hazai és uniós pályázati lehet ségek kihasználása
V. Záró gondolatok Ez a koncepció reményeink szerint lehet séget nyújt a különböz szempontból perifériára került embereknek abban, hogy néhány új szociális szolgáltatási forma bevezetésével életük min ségébe változás álljon be. Kérjük valamennyi szervezetet, intézményt, ezen szemlélettel olvassák, illetve segítsék a rászorultakat. Nem engedhet meg az, hogy sérült embertársaink Alkotmányban biztosított szociális jogai csorbuljanak. Egy ország, egy település akkor tud igazán megfelelni állampolgárainak, ha a többség a kisebbség problémáit el térbe tudja helyezni.
18
