595 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. március 27-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 53 - 69/2009. c./ rendeletei:
Napirend
1/a. Tájékoztató a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék – Gazdálkodási Társulás beruházásairól, valamint a megyei fenntartású kórházak integrációjáról (szóban) 1/b. Beszámoló a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról 2./ Előterjesztés az Önkormányzati Minisztérium 8/2009. (II.26.) ÖM rendeletével kiírt pályázatok (bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére) benyújtására 3./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében 2008. évben tett intézkedésekről 4./ Előterjesztés az Érkert Előzetes Akcióterületi Tervének jóváhagyására (I. forduló) 5/a. Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2009. évi üzleti terveinek elfogadására (Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. Sóstó – Gyógyfürdők Zrt., Város – Kép Kht., Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.) 5/b. Tájékoztató a Nyírségvíz Zrt. 2009. évi üzleti tervéről 5/c. Tájékoztató a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft 2009. évi üzleti tervéről 5/d. Tájékoztató a Nyírvidék TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2009. évi üzleti tervéről
596 6./ Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési tervének módosításával kapcsolatos szerződés illetve megállapodás elfogadására 7./ Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának, Bokréta utcát érintő módosításával kapcsolatban az államigazgatási szervektől beérkezett vélemények önkormányzati kiértékelésére 8/a. Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi közbeszerzési tervének elfogadására 8/b. Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzatáról szóló 46-2/2008. (III.3.) számú határozatának módosítására 9./ Előterjesztés a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által meghirdetett a „Szociális Alap- és szakosított ellátást, valamint a gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó közintézmények akadálymentesítése” című pályázat támogatására 10./ Előterjesztés a Sóstó-Gyógyfürdőn található régi csónakház helyén funkció visszaállítással és funkcióbővítéssel kialakítandó vendéglátó- és szolgáltatóipari egység megvalósítására 11./ Előterjesztés a volt „Szeréna lak” ingatlanára vonatkozó beépítési kötelezettség meghosszabbítására és az ingatlanra jelzálogjog bejegyzéséhez történő hozzájárulásra 12./ Előterjesztés közgyűlési bizottság nem képviselő tagja lemondásának tudomásul vételére (későbbi kiküldéssel) Nyíregyháza, 2009. március 27.
Csabai Lászlóné polgármester
597
JEGYZŐKÖNYV
Készült:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. március 27-én tartott nyílt üléséről.
Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor jegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth Magda, Aranyos Gábor, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre, Fesztóry Sándor, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Nagy Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabó Attila, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella, Dr. Szilassy Géza, Dr. Szilvai Mária, Szokol Tibor, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Turcsik László, Urbán Judit, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők Meghívottként részt vettek: Dr. Vojnik Mária országgyűlési képviselő, Seszták Oszkár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Dr. Köteles István, Hajzer Gábor, László Géza, Váradi István, Dr. Kádár Csaba, Dr. Freidinger Renáta Irodavezetők, Dr. Együtt Mihály városi főorvos, Veres István városi főépítész, Dobos Istvánné jegyzőkönyvvezető, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Groncsák Andrea Okmányiroda helyettes vezetője, Kovács Zoltán Oktatási Iroda helyettes vezetője, Krizsai Anita Szociális Iroda helyettes vezetője, Tóth Géza Közterület-felügyelet helyettes vezetője, Belus Tamás SóstóGyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója, Diczkó József Város – Kép Nonprofit Kft. ügyvezetője, Romanovits István Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. ügyvezetője, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Bartha László Nyírsuli Nonprofit Kft. ügyvezetője, Móricz István Nyírségvíz Zrt. vezérigazgatója, Csisztu Csilla sajtóreferens, Holp János minőségbiztosítási vezető, kontroller, Kovács Edina politikai tanácsadó, Mogyorósi Judit Sóstói Vállalkozói Klub elnöke, Kerezsi Miklósné Városfejlesztési Bizottság tagja, Labossa Gusztáv a Városvédő Egyesület elnöke, Sipos Mariann Kelet-Magyarország munkatársa, Saliga Péter Sunshine rádió riportere, Révai Zoltán IndexKelet munkatársa, Cservenyák Katalin, Haskó József, Z. Pintye Zsolt újságírók Csabai Lászlóné: (polgármester) Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a képviselő-testület tagjait. Köszöntöm Seszták Oszkár urat, a Megyei Közgyűlés Elnökét, köszöntöm vendégeinket, a sajtó képviselőit, az irodavezetőket és minden kedves érdeklődőt, aki figyelmével megtisztelt bennünket. A napirendek elfogadására teszek javaslatot és a napirendek elfogadása után Elnök urat kérem meg, hogy az általunk megbeszélt két témáról adjon a testületi ülésnek, a képviselőknek tájékoztatást.
598
Kérdezem, hogy az írásban kiadott napirendekhez kíván-e valaki kérdést feltenni vagy véleményt megfogalmazni? Úgy látom, hogy nem, kérem aki elfogadja az ülés menetét szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 25 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal elfogadta a napirendet. 1/a. napirend: Tájékoztató a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei SzilárdulladékGazdálkodási Társulás beruházásairól, valamint a megyei fenntartású kórházak integrációjáról Előadó:Seszták Oszkár a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke Csabai Lászlóné: (polgármester) Első napirendként kérem Seszták Oszkár urat, hogy a megyei hulladékgazdálkodási programról és a Kórház tervezett átalakításáról szíveskedjen tájékoztatást adni. Megadom a szót. Seszták Oszkár: (Megyei Közgyűlés Elnöke) Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Polgármester Asszony, Tisztelt Közgyűlés. A Város-Megye Egyeztető Bizottságon vetettem fel Polgármester Asszonynak, hogy szívesen tájékoztatnám a Közgyűlést akkor még a hulladékos programról és menetközben adódott egy olyan, a város és a megye közvéleményét egyaránt érintő kórház integrációs döntése a Megyei Közgyűlésnek, amely ugyancsak igényli a városi képviselőt-estület tájékoztatását és nagy örömmel fogadtam ezt a lehetőséget és köszönöm a képviselő-testületnek, hogy ezt lehetővé teszi. Először ha megengedik a szilárdhulladék elhelyezési programról. Mint mindannyian tudják, a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás 2004-ben pályázatot nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításának kohéziós alapból történő finanszírozására. A rendelkezésre álló pénzügyi források kimerülése miatt a teljes, mintegy 34 milliárd forint beruházási költségű projektet két, önmagában működésképtelen ütemre osztották az Európai Bizottság határozata alapján. Az I. ütemben megvalósítandó munkák köre a felhasználható összeg pontos ismeretében a projektgazda KVVM Fejlesztési Igazgatósága és az EU illetékes szakbizottsága között folytatott 2005. évi tárgyalások során kerültek megállapításra. A végleges verzió pénzügyi és műszaki tartalma a bizottsági határozatban és a támogatási szerződésben került rögzítésre, megállapításra. Az I. ütemben az érvényes határozat, támogatási szerződés és vállalkozási szerződés szerint a szükséges kiegészítő létesítményekkel és utakkal a következő főbb létesítmények valósulnak meg a FIDIK sárgakönyves szerződés keretében. Nyíregyháza hulladékválogató, Kisvárda hulladéklerakó és Nagyecsed hulladéklerakó. Az építésen túlmenően az I. ütem részét képezik még az alábbi beszerzések. PR tevékenység, független mérnöki tevékenység, rekultivációs tervek elkészítése és engedélyezése, ez közbeszerzés, valamint technikai segítségnyújtás. A projekt két ütemre való bontásának következtében az I. ütemben megépülő két kistérségi lerakón nem teljesíthetők a biológiailag lebomló hulladékok lerakására előírt korlátozások. 2007 nyarára a projekt megvalósíthatósága - és ezt meg kell állapítanunk - veszélybe került.
599 Egyre-másra derültek ki a nem megfelelő előkészítésből fakadó problémák és azt is mondhatom, kénytelen vagyok mondani, a projektmenedzsment hiányosságai. A lakossági díjtételeket állítottuk ezt követően reflektorfénybe és a döntéseinket ebből eredeztettük. Ennek megfelelően számoltuk át a projekt tételeit. Gyors és hatékony intézkedéseket kellett tennünk, a teljes projekt átvilágításra és racionalizálásra került. A társulás bizottságai és elnöksége, ez is teljesen új momentum, 2007 nyarától rendszeresen folytat, folytatott tárgyalásokat. A fenti folyamatok eredménye szervezeti és személyi változásokat is hozott. Célunkká vált a működőképesség biztosítása már az első ütem keretében. A költségek átcsoportosításának köszönhetően a finanszírozásra is találtunk megoldást annak ellenére, hogy a második ütemben már 30%-os önerő mellett valósulhat meg a támogatás. A térség nyíregyházi körzetében lerakó kapacitáshiány alakult ki, ezért már az I. ütemben és ez nagyon érinti a várost döntöttünk az eredetileg a II. ütemben tervezett nyíregyházi lerakó megépítéséről is. Ez nemcsak a megyeszékhely érdeke, hanem a teljes társulásé is. Emellett a megtakarítás fedezetet nyújt két komposztáló megvalósítására is Kisvárdán és Nagyecseden. És akkor néhány szót ha megengedik a II. ütemről. A II. ütem megvalósításához a KEOP 1.1.1 kiírás szerint sikeres második fordulós pályázatot kell készíteni. A II. ütemben minimálisan megvalósítandó beruházási feladatok a hulladékok lerakás előtti kezelése, a szelektív gyűjtés fejlesztése, hulladékmegelőző intézkedések valamint egyéb kisegítő tevékenységek. A rekultivációról. Az érvényes rekultivációs pályázati felhívásra a társulás pályázatot nyújtott be, amely kedvező elbírálásban részesült, így a megyei rekultiváció előkészítési projektje 15%-os saját erő biztosítása mellett megvalósítható. Ez, mint bizonyára mindannyian tudják, több mint 170 lerakót jelent a megyében. Néhány szót a legfontosabb problémáról, ami előttünk áll, a 2009. július 16-a utáni helyzetről. Bizonyára ismert Önök előtt is, hogy a műszaki feltételeknek nem megfelelő lerakók ezután a dátum után bezárásra kerülnek. 2008 nyarán a projekt reális befejezési dátumát mérlegelve levélben fordultam az illetékes minisztériumhoz és hatóságokhoz az átmeneti helyzet megoldása érdekében. Bizonyára emlékeznek a nápolyi elriasztó képekre és ez mint elriasztó és elkerülendő negatív példa mindig a gondolkodásunk előterében szerepelt, hogy ezt feltétlenül el kell kerülnünk. A 2008 nyarán kialakított minisztériumi álláspont igen merev volt. Minden nem megfelelő szigeteléssel bíró lerakót be kellett volna zárni, be kell zárni és a vélemények csak igen nehezen jutottak egyfajta konszenzusra számos egyeztető tárgyalást követően. Ezekben alpolgármester úr is részt vett aktívan. Többször egyeztettünk az illetékes polgármesterekkel, koordinálva a párbeszédet a minisztérium, a hatóság és a polgármesterek között. Jelen álláspont szerint a legkisebb kockázat és a területi elv figyelembevételével a megye három lerakója nyitva marad, Tiszaszentmárton, Ibrány és mint bizonyára Önöket legjobban érdekli, híreink szerint Nyíregyháza bizonyos feltételekkel. Nem tudom Polgármester Asszony most kérdések esetleg vagy térjek át a kórházra? Csabai Lászlóné: (polgármester) Én azt gondolom, meg kellene felezni, ne keveredjen össze. Tájékoztatásról van szó ezért nem vitát nyitok az elmondottak felett, hanem az érthetőség és a megérhetőség kedvéért kérdezem, hogy van-e kérdés? Mielőtt átadnám a kérdéseknek a lehetőséget szeretettel köszönöm Dr. Vojnik Máriát két minőségében is, mint a város országgyűlési képviselője és az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, hiszen a második témában ő is érdekelt, érintett és úgy gondolom, hogy nagyon jó, hogy itt van.
600 A hulladékgazdálkodás kérdésében, akinek kérdése van szíveskedjen jelentkezni és szíveskedjen azt megtenni. Giba Tamás: (alpolgármester) Nem kérdésem lenne, hanem szeretném, ha ez a napirend teljesebb lenne. Teljesebb lenne és ezért szeretnék néhány mondatot elmondani. Az egyik, hogy szerintem az elmúlt időszaknak egy nagyon fontos eredménye volt az, hogy az eredeti pályázatban a finanszírozásnál az áfa kérdése megoldódott. Az eredeti tervek szerint az áfát költségként kellett tervezni és a főhatóságokkal, az irányító hatósággal történt egyeztetések eredményeképpen sikerült egy olyan konstrukciót találni, ami áfa-mentessé teheti a beruházást és ebből keletkezett olyan mértékű megtakarítás, amely lehetővé tette pl. a nyíregyházi lerakónak az I. ütemben történő megvalósítását, úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül fontos eredmény. A másik, amire Elnök úr is utalt, ha a szívünkre tesszük a kezünket akkor az van, hogy ez a program az eredetileg tervezett ütemhez képest lassabban halad, de most már legalább megvan az esélye annak, hogy egy belátható határidőn belül megtörténjen mindez. A július 16-ával kapcsolatban lenne még egy mondandóm, amit a Társulási Tanács ülésén is és több fórumon már elmondtam. Július 16-ától három lerakó marad nagy valószínűséggel talpon a megyében és egyáltalán nem mindegy, hogy melyik működő lerakóra melyik településről, milyen mennyiségű hulladék kerül majd beszállításra. Ez egy fontos koordinációs feladat és fontos döntést igényel. Azon túlmenően természetesen az sem mindegy, hogy a működő lerakókra történő beszállításnál milyen díjtételt kell majd alkalmazni. Ez a díjtétel a megye településeinek az eredeti vagy a mostani állapothoz képest egy többletköltséget fog jelenteni, a lerakó tulajdonosoknak pedig bevételt fog jelenteni. Úgy gondolom, hogy ezt egy koordinációs feladatként a Megyei Hulladékgazdálkodási Társulásnak illetve a szerveinek fel kell vállalni, hogy ebben egy koordinációt végez, hogy melyik településről hova történjen beszállítás és szülessen egy viszonylag széles egyetértésen alapuló mondjuk úgy, hogy árajánlás a befogadó lerakók részéről, amit természetesen a többi 200 település önkormányzatai is tudomásul tudnak venni. Tehát ezt, ha a nyíregyházi lerakó állva marad, márpedig a dolgok mai állása szerint igen, mi szeretnénk igazodni egy ilyen megye által koordinált árstruktúrához, nem pedig saját magunk szeretnénk ezt mindenképpen kitalálni és ebben kérném az Elnök úr közreműködését és segítségét. Köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Azért kértem szót, mert három olyan gondolat van a fejemben, amit mindenképpen a képviselőtársakkal és a megye első emberével is szeretnék megosztani, hogy közös ügyünk ez a hulladékprogram. Hiszen Nyíregyháza is benne van és örömmel vettük ezt a tájékoztatást, hiszen csak úgy lehet közösen gondolkodni ennek a nagy programnak a jelenéről és a jövőjéről, hogy ha tudjuk, hogy hol tartunk, és merre megyünk. A másik gondolat az a koordináció, a koordináció az üzemeltetés és a haladás kérdése, hiszen Giba Tamás azt mondta, hogy kicsit lassan haladunk. Több ilyen uniós pályázat, nagy projekt van, amiben akár az egyeztetések miatt, hiszen itt 241 önkormányzattal kell egyeztetni vagy akár az uniós irányító hatóság miatt lassabban haladnak. A lényeg az, hogy ezt az őszinte hangot, amit Seszták Oszkár elmondott, hogy 2007-ben milyen volt a helyzet én úgy értékelem és a frakciónk is úgy értékeli, hogy egy jelentős előremozdulás történt. Nagyon komoly előkészítő munka van mögötte és ez a koordináció azt jelenti, hogy Nyíregyháza érdekei megjelennek és teljesülnek ebben a programban akár a lerakó tekintetében, akár az üzemeltetés vonatkozásában is.
601
És a harmadik gondolat, ami azt mutatja számomra, hogy nekünk folyamatosan kell egyeztetni ebben a kérdésben. Tehát a Megyei Önkormányzatnak és a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának, hiszen azt is lehet látni, hogy egy bizonytalan gazdasági környezetben vagyunk, egy olyan bizonytalan helyzetben, amikor nem tudjuk, hogy mi, mikor, hogyan változik. Gondoljunk csak a szennyvízprogramra, amely szintén létérdeke Nyíregyházának. Hagy vonjak egy párhuzamot, egy 15 milliárdos programról, közel 15 milliárdos programról van szó. Amikor a kormányzat a konvergencia programra hivatkozva megváltoztatta a saját szerepét ebben és egy nagyobb önerőt kellett vállalni az önkormányzatnak ez nehézséget jelentett számunkra, sikerült megoldani, de lassította is a programot. Úgy gondoljuk, hogy ez is most már egy kicsit fel fog gyorsulni és ezeknek a nagy programoknak, akár a hulladékprogramnak, a szennyvízprogramnak párhuzamosan kell haladni. És befejezésül egy gondolat arról vagy egy mondat arról, hogy igen, fontos, hogy a lakossággal, tehát azokkal, akik fizetik a szemétszállítási díjat állandó konzultáció legyen, mert akár kistelepülésben, akár Nyíregyházában gondolkodunk, itt az uniós normáknak megfelelően ezek is változni fognak és ezt velük egyeztetni kell, a lakossággal folyamatosan kommunikálni kell, hogy mi miért történik. Köszönjük szépen a tájékoztatót. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, nem látok más jelentkezőt ezért Elnök úrnak adom meg a reagálásnak a lehetőségét. Seszták Oszkár:(Megyei Közgyűlés Elnöke) Visszafelé kezdeném. Nagyon körültekintően beszélt alpolgármester úr, a társulás alelnöke az árstruktúra kérdéséről. Azt gondolom, hogy elment addig, ameddig a megyei hulladékos társulásnak ebben szerepe lehet, de itt nagyon komoly közbeszerzési és egyéb szabályokat kell figyelembe vennünk. Ahogy eddig, a jövőben is azt gondolom, hogy ezt a koordinatív szerepkört fel fogjuk vállalni és köszönöm szépen ezt a megjegyzését, ebben igyekszünk előrehaladni. 240 önkormányzattal nagyon nehéz az egyeztetés és vannak folyamatosan olyan kérdések, amelyek a kályhától indulnak el, de azt gondolom, hogy sikerült tudatosítani a településekben, az önkormányzatokban ennek a programnak az értelmét, és az értékét. Ennek megfelelően fogunk a jövőben is eljárni, azt gondolom, hogy a társulás elnökségén is kell erről, ott viszont feltétlenül kell beszélnünk. Arról, hogy a program előrehaladása hogyan történik, erre Vinnai képviselő úr is tett utalást. Azzal szoktam jellemezni, hogy úgy ahogy a városnál is, más önkormányzatoknál, gazdasági szervezeteknél is lehet ezt a megállapítást mondani, hogy néhány illúzióval szegényebbek lettünk és nagyon sok tapasztalattal pedig gazdagabbak az uniós programozás során. Önkritikusan, kritikusan beszéltem a projektmenedzsment hiányosságairól is mind 2004-től kezdve mind 2006-ot követően is akár. Az áfa kérdés az valóban így van, fontos kérdést érintett alelnök úr, alpolgármester úr, ennek a kérdésnek a rendezése folytán is voltak azok a tartalékok, amelyekre utaltam a tájékoztatóban, amelyek révén úgy sikerült átdolgozni a projektet, hogy az eredetileg 34 milliárdosra tervezett projekt 14 milliárdos I. üteme is használható és működőképes legyen a lakosság és a települések érdekében. Köszönöm szépen az észrevételeiket, kérdéseiket. Ha megengedik, a kórház integrációra térnék át. Az integráció előzményeiről. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fenntartásában lévő egészségügyi intézmények működési feltételei között a finanszírozott betegellátásból származó bevételek a működési költségekre nem nyújtanak fedezetet.
602 Ez sajnos fontos megállapítás és a fenntartói hozzájárulás a szűkülő önkormányzati források miatt is folyamatosan csökken. A fenntartói támogatást az egészségügyi intézmények az utóbbi időkben, években döntően működési támogatásként vettek igénybe, az intézmények finanszírozásából hiányoztak a fenntartási és fejlesztési források. A kórházak alkalmazottainak, elsősorban az orvosoknak elvándorlásával kell sajnos számolnunk, ez további ellátási és finanszírozási nehézségeket okoz az intézményeknek. Ilyen módon a fenntartó önkormányzat kényszerhelyzetbe került. Ez a kényszerhelyzet nem 2009-ben alakult ki, előbb is számolhattunk volna az integrációval, viszont a sürgetése vagy a sürgőssége azt gondolom, hogy most vált kényszerhelyzetté, lépéskényszerré. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a gazdasági válság miatt finanszírozási válság is várható ebben az évben is ez 15 milliárdos forrásmegvonást, kivonást jelent a gyógyító, megelőző kasszából az eddigi ismereteink szerint ebben az évben, az előző évi költségvetési törvényhez képest. A Megyei Önkormányzat által fenntartott kórházak működtetésének kérdése, az intézményi struktúra racionalizásával összefüggésben, beleértve a kórházak esetleges integrációját is közgyűlési előterjesztés tervezetként 2004. évben már szerepelt a Megyei Egészségügyi Bizottság napirendjén. Tekintettel azonban arra, hogy egy nagyszabású, sok területet érintő átalakítás megvalósításának akkor még nem volt meg az összes feltétele, a téma nem került a közgyűlés elé. A testület, ahogy már utaltam rá, 2007-ben visszatért a kérdésre és felhatalmazta a közgyűlés elnökét, hogy idézem, „az egészségügyi szakellátási feladatok hatékonyabb és gazdaságosabb ellátása érdekében kezdeményezzen előzetes vizsgálatot a megyei önkormányzat által fenntartott kórházak más szervezeti keretekben való működtetésének lehetőségeiről, intézkedjen alternatívák előterjesztéséről”. A közgyűlés elnöke intézkedett a vizsgálatokról, megfogalmaztuk az igényeinket, legfontosabb kiindulópontunk a betegellátás színvonalának megőrzése és a munkahelyek lehetőség szerinti védelme volt. Az előkészítő munka két alternatívát tárt a közgyűlés elé. Az egyik, egy intézményi összevonás, azt kell, hogy mondjam, ez sokkal egyszerűbb megoldás lett volna. Ugyanakkor viszont nagyon sok kárt okozhatott volna meggyőződésem szerint a megyei egészségügyi ellátó rendszerben. Viszont azokat a célokat, amelyek a további takarékosság vonatkozásában megfogalmazódtak, ennek az alternatívának a révén is elérhettük volna. A B. változat, amely egy sokkal bonyolultabb, többszereplős és több egyeztetést igénylő megoldás, integráció a holding szervezetben. Nyugodtan mondhatom, hogy ebben a megoldásban járatlan úton haladunk, ez is igényli a nagyfokú koordinációt és összehangolást, hiszen a másfajta szervezeti átalakításokra már volt példa az országban akár intézményi összevonásra is, akár gazdasági társasággá való átalakulásra, de arra nem, hogy két súlyponti kórház és egy szakkórház révén egy holdingstruktúrát hozzunk létre. A Megyei Közgyűlés nagyfokú konszenzussal elfogadta a holdingstruktúra irányába ható elvi döntést 40 igen szavazattal és 3 tartózkodás mellett. Ez nagyfokú bizalmat, ugyanakkor nagyfokú felelősséget jelent, hogy ezt a konszenzust fenntartsam, fenntartsuk a döntésfolyamat egészében. Ezen dolgozom és ez nagyon fontos törekvésem, hogy ezt mindvégig fenn tudjuk tartani. A Megyei Önkormányzat a számára kötelező egészségügyi közfeladat ellátása érdekében három önálló, 100%-os megyei önkormányzati tulajdonú nonprofit kiemelkedő közhasznú korlátolt felelősségű társaságot hozott létre, mindegyik jelző, mindegyik momentum nagyon fontos ebben a felsorolásban. Az általa fenntartott intézményeket jogutód nélkül megszünteti.
603
A jogutód nélküliségnél meg kell állnunk egy pillanatra, ez nem jelenti a szerződéses állomány és a dolgozók munkaviszonyára való jogutód nélküliséget, ez volt a dolgozói fórumokon a legfontosabb kérdés. Az ő munkaviszonyuk folyamatos és a szerződéses állományok is, külső szerződéses állományok is folyamatosak. Ez egy jogi aktus, amely az intézményi átalakítást egyszerűsíti le illetve ez a legegyszerűbb megoldás. Megerősíti a Közgyűlés a döntésében, hogy az átalakulás során a jelenlegi ellátási színvonal, kórházi profil, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélye nem sérülhet. A korlátolt felelősségű társaságok egységes irányítása érdekében a megye 100%-os megyei önkormányzati tulajdonú zártkörűen működő részvénytársaságot, holdingot alakít. Az is emellett a struktúra mellett szól és a megyei egészségügyi rendszerek nagy előnye, ami történelmi hátrány volt, de most előny, viszonylag kevés kórház és nem elaprózódott fenntartók kezében lévő kórházi struktúra van. Három önkormányzat üzemeltet a megyében kórházakat, ez a struktúra lehetővé teszi, hogy további intézményi fenntartók, Mátészalka, Kisvárda is csatlakozhasson ehhez a szervezethez. A döntés rögzíti, hogy a funkcionális átalakulás fázisainak tervezetét a közgyűlés hagyja jóvá. Vállalja, hogy a kórházak jelenlegi főigazgatóit a 4. pont szerint megalapított zártkörűen működő részvénytársaságokban a megalakulástól számított 4 évre megbízza főigazgatóként Dr. Pikó Károlyt, stratégiai igazgatóként Dr. Vadász Máriát és orvos-kontrolling igazgatóként Dr. Móré E. Csabát. A közgyűlés továbbá kifejezi azon szándékát, hogy az egészségügyi közfeladat hatékonyabb teljesítése érdekében tett intézkedések által érintett önkormányzati vagyon továbbra is a Megyei Önkormányzat tulajdonában marad. A megye a munkavállalók tekintetében vállalja, hogy minden érintett munkavállaló számára saját döntésük függvényében továbbfoglalkoztatási lehetőséget biztosít. A kórház munkatársai a jelenlegi feltételeknek megfelelően dolgozhatnak tovább. A dolgozók képviseleteivel egyeztetve egységes kollektív szerződést kívánunk kötni, amelyben biztosítjuk a dolgozók jogait. A kórházak neve, és ez is fontos kérdés, a jelenlegi név után egy nonprofit kft kitétel kerül, egyébként a kórházak neve nem változik. Ez is fontos döntési momentum volt, hiszen a kórházak bizalmi helyzete, a betegellátás biztonsága ezt feltétlenül igényli. Az integrált működésben rejlő lehetőségekről néhány szót engedjenek meg. A központi irányítás, az informatika, a diagnosztika, a centralizált ellátás, tele-medicina, gyógyító tevékenység, kompetencia és progresszív szintek meghatározása, az ehhez rendelt eszközök, műszerek, diagnosztika és humánerőforrás, a háttértevékenység egységesítése, az orvos-beteg találkozások optimalizálása és a beteg utak racionalizálása, a kórházak közötti humánerőforrás áramlás optimalizációja, a szakdolgozók érdekeltségének magasabb szintű megteremtése, az egyes kórházak ellátásának összehangolása, hogy ne építsünk párhuzamos struktúrákat. Olcsóbb, racionálisabb, versenyképesebb működés, a beszerzések, karbantartások egységesítése, összehangolása és az egyéb bevételek növekedése, nagyobb szolgáltatói piac. Engedjenek még néhány szót még a pólusprogramról, amely nagymértékben érinti a város lakóit, a megye lakóit. Mint mindannyian tudják, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program - infrastruktúra fejlesztés az egészségpólusokban című pályázat első helyén, és ezt büszkeséggel mondhatom, legmagasabb pontszámmal rangsorolt nyertese a Jósa András Oktató Kórház projektje lett.
604 Köszönet erről a helyről is mindenkinek a segítségéért és a támogatásáért, ez egy közös siker, a megye közös sikere. A komoly szakmai előkészítő munka eredményeként még várhatóan ebben az évben vagy legkésőbb a jövő év elején elindulhat a 13 milliárd forint összértékű fejlesztés, amelynek köszönhetően 2012 nyarára a XXI. század elvárásainak mindenben megfelelő, magas technikai színvonalú épületek, komplexum fogadhatja a betegeket. És hogy ha megengedik visszatérve az előzőekre igazából ez a program jelenti a kórháznak és a dolgozóknak a garanciát igazából a továbbfoglalkoztatásra és arra, hogy ez a kórház betölti azt a szerepet, amelyre hivatott a megye egészségügyi ellátó rendszerében. A pólusprogram jelenti az igazi garanciát mind a betegellátásra, mind a dolgozók munkahelyeinek a védelmére. Mint mindannyian tudjuk, a projekt eredményeként megszűnik hét darab régi, elavult, korszerűtlen épület, összesen 15.600 m2-en. Egy új tömbkórház épül 27.185 m2-en. Felsorolnám az orvosi szakmákat, amelyek esetében az ellátás színvonala jelentősen javulhat, hiszen itt műszerezettségről is van szó, nemcsak épületekről. Onkológia, ez talán a legfontosabb, ha lehet fontosságot mondani, mondjuk a kórház jövője szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy onkológiai centrumot is sikerül megvalósítani és a többi ellátó területet is felsorolom, gasztroenterológia, angiológia, nefrológia, fertőző osztály, belgyógyászat és a III. ütemben gyermekgyógyászati központ. És mindannyiunk előtt ismert a sajtóból, hogy a kórházaknak, a fehérgyarmati és a Nyíregyházi Jósa András kórházaknak a sürgősségi pályázatuk is 620 millió forint és 480 millió forint értékben a napokban elbírálásra került és első pályázati körű döntés született. Reméljük, hogy sikeresen vesszük a második kör akadályait is. A pólusprogramban ezt mondhatom, hogy igen, olyan kérdésekre kellett válaszolnunk, amelyre a parkoló a legbonyolultabb kérdés, de arra is választ fogunk adni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Nagy László: (alpolgármester) Egy rövid kérdésem van. Az egészségügy finanszírozásáról az elmúlt időszakban rendkívül sokat lehetett hallani és én, mint a területben résztvevő városvezető azt látom, hogy meglehetősen vegyesek ezek az információk. Az a kérdésem, hogy a kórháznak, a kórházaknak, a megyei kórháznak, különösen a Jósa András Kórháznak az elmúlt években a bevételei hogyan alakultak? Van-e erről szám, van-e erről olyan adatunk, amelyből lehet látni akár egy tendenciát vagy lehet látni azt, hogy valóban, azok a negatív jelenségek, amelyeket különböző csatornákon lehetett hallani igazak lehetnek? Tehát engem az érdekel, hogy hogyan alakultak a Jósa András Kórháznak a bevételei az elmúlt években? Felbermann Endre: (képviselő) A Sóstói úti kórházról szeretnék érdeklődni, hogy mi az elképzelés ennek az épületnek a további sorsával? Csabai Lászlóné: (polgármester) Három kérdésem és egy megjegyzésem van és én köszönöm ezt a valóban érdekes és teljes körű tájékoztatást. A súlyponti kórházra a holding kialakítása jelent-e valamilyen változást, mert úgy gondolom, hogy ez a város és a megye számára nagyon fontos, hogy ez a két kórház hosszú távon is súlyponti kórház legyen. A pályázatra jelent-e valamit, mert itt szintén nagyon fontos, hogy ez meglegyen. Az első kettő az valószínű, hogy könnyen megválaszolható, a második talán nehezebben.
605
Mikor és hogy fog felújulni a szakrendelő intézet ami ma a megye legrosszabb szakrendelő intézete és a város számára borzasztóan fontos, hogy ebben lépés legyen. A megjegyzésem a következő, hogy a rendszerváltás óta két időszakban volt jelentős kórházfejlesztés és azt úgy gondolom, hogy nem kellene elfelejteni. Az egyik 1990. és 1998. között a nőgyógyászati, a fül-orr-gégészeti rendelő intézetnek az építése, és 2002. és 2006. között a patológia, aztán a traumatológiának a komplex felújítása címzett támogatásból, valamint az NFT 1-ből a szív- és érrendszeri központnak a kiépítése. Ezzel csak azt szerettem volna mondani egy nagyon finom kis kiegészítésként, hogy a Nyíregyházi Jósa András Kórházzal az elmúlt években nem mostohagyerekként bánt a kormányzat, hanem nagyon fontos forrásokat biztosított a kórház fejlesztésére. Szeretném megkérdezni, hogy kíván-e még valaki kérdést feltenni vagy véleményt megfogalmazni, mert úgy látom, hogy azért vélemény is volt az előző napirendhez, nem vita, csak vélemény. Nem látok ilyet, ezért Elnök úrnak adom meg a reagálás lehetőségét. Seszták Oszkár: (Megyei Közgyűlés Elnöke) Köszönöm szépen, a számok ügyében tanácsadó urat kérném meg, hogy válaszoljon, 11 órakor sajnos egy másik programom van, elnézést, én beszéltem túl sokat és ilyen módon gyorsan kell most válaszolnom. A szakrendelő kérdése az folyamatosan felmerül polgármester asszonnyal való megbeszéléseinken, azt gondolom, hogy egy olyan ügy ami egy Város-Megye Egyeztető Bizottság következő ülésének az egyik napirendje lehet és ott alaposan ki kell veséznünk azokat a lehetőségeket, közös pályázati fellépést, amely révén ez a valóban súlyos városi probléma orvosolható. A pályázatot nem veszélyezteti az integráció, ebben teljesen bizonyosak vagyunk, tehát minden olyan lépést az eljáró hatóságok felé, ami erre garanciákat jelenthet megtettük. A súlyponti szerepkört sem veszélyezteti. A súlyponti szerepkört az A./ variáció, tehát az intézmény-összevonás veszélyeztethette volna, ez is egy momentum volt, egy motiváció, ami miatt a holding struktúra és az önálló nonprofit kft-k mellett döntöttünk. Sóstói úti korház vonatkozásában azt tudom mondani, hogy tíz éve megállítottak már a városban megyei közgyűlési képviselőként, állítván azt, hogy a megye eladta a telephelyet. Mind a mai napig ez nem történt meg és a terveink szerint sem fog megtörténni. A rehabilitációs ellátásban látunk olyan szolgáltatói szerepet, amely akár piaci alapon is működőképes lehet. Tehát rehabilitációs ellátást szeretnénk a Sóstói úton megvalósítani és erről a helyről is szeretnék cáfolni, tehát ezt már a városi legendák tíz évvel ezelőtt tényként kezelték. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Vojnik Máriának adom meg a szólás lehetőségét. Dr. Vojnik Mária (országgyűlési képviselő) Örülök a lehetőségnek, még ha a döntés után is, de Nyíregyháza város minden lakója értesülhet egy olyan döntésről, amelyik azt gondolom, az egészségügyi ellátásban kitüntetett szereppel bír. Ezért én úgy gondolom,hogy a tájékoztatás még a mai nappal sem érhet véget, hiszen ennek az átalakulásnak minden mozzanata fontos lehet az itt élő emberek számára. Ezért kérem is a tulajdonos közgyűlés elnökét és a tisztelt képviselőket, hogy ne csak folyamatosan tájékozódjanak, hanem tájékoztassák is a lakókat. Én a bevételekre szeretnék egy fontos számot mondani, hiszen alpolgármester úr erre kérdezett rá és azért, mert van egy kis ellentmondás abban, ami a közgyűlési előterjesztésben megjelent szám és amelyet az OEP, mint hivatalos adatot számomra közölt.
606
Először azonban engedjenek meg egy bevezető mondatot. Évek óta kérdés, hogy a közfeladatot ellátó intézmények csak költségvetési intézményi formában tudnak-e jól és eredményesen költséghatékonyan gazdálkodni, vagy választhassanak-e maguknak olyan gazdálkodási formát, amelyikben a bevételeikkel és a kiadásaikkal racionálisabban, okosabban, vagy célszerűbben tudnak gazdálkodni. Hogy mint munkáltatók csak a közalkalmazottak jogállásáról törvény adta keretek között tudnak munkát adni és foglalkoztatni, vagy megegyezve a munkavállalókkal, ennél egy rugalmasabb működési formát választhatnak. Mind a kettőnek vannak előnyei akár a gazdálkodás, akár a munkáztatásra vetítjük ki ezeket. Ugye ezeket tartalmazzák az előterjesztések, most azonban én szeretném elmondani, hogy 2008-ban a CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról megadja a jogszabályi feltételeit és kereteit is ennek a változtatásnak, vagyis, hogy ez év közepéig a tulajdonosoknak dönteniük is kell, hogy az összes ismeretük és a hatásvizsgálatuk birtokában meg is határozzák, hogy melyik az a gazdálkodási forma, amelyikben a legeredményesebben és legköltséghatékonyabban működnek. Ehhez azt a feltételt szabja a törvény, hogy a tulajdonosnak a tulajdonában és működtetésében lévő intézményekben a vagyonra, a gazdálkodásra és a választandó gazdálkodási formára nézve el kell készíteni a maga mérlegét és el kell készíteni ehhez a tervét. És ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy számba vegye a bevételeit, amelyet egészségügyi intézményként nagyobbrészt az OEP-től kap, másfelől, hogy számba vegye, hogy tulajdonosként egyébként még mit tud ehhez a bevételhez hozzátenni. Nos, ehhez szeretném mondani, hogy az általam ismert megyei közgyűlési előterjesztés, csak a Jósa András Kórházat mondom, mert azt mondta alpolgármester úr, hogy erre figyeljek, egy olyan bevételnagyságot határoz meg, amelyikből a trendek szerint egy csökkenő bevétellel kell szembenézni. Én azonban szeretném elmondani, hogy az OEP az előterjesztésben szereplő 12.683.000.000.Ft-os egészségbiztosítási pénztári bevétellel szemben 15.953.000.000.- Ft-os bevételt számolt el. Ennek lehet oka természetesen, hogy az előterjesztéshez készült költséghatás számításokban még nem állt rendelkezésre az egész 2008. évi bevételnél. Azonban szeretném elmondani, hogy ez olyan nagy különbség, közel 3 milliárd forint, amelyikkel mindenképpen számolni kell és javaslom is a közgyűlésnek, hogy ezt a számítást, amikor a költséghatékonysági vizsgálatokat most már véglegesre elkészíti, ezt pontosítsa. Ebből a számból és az előttem levő többiből is három dolog jól látható. Az egyik, hogy a kormányzati szándékkal egyezően a kórház járó beteg szakellátási bevétele jelentősen nő. Vagyis azokat a lehetőségeket kell, hogy ha lehet még jobban felhasználni, hogy az orvosi gyógyítási lehetőségek fejlődése, technológia fejlődése lehetővé teszi nem a befekvéses kórházi kezeléseket, hanem a járó beteg szakellátás fejlesztését. A másik is megemlítendő, hogy a krónikus ellátásban természetesen egy súlyponti kórháznak csak a maga specialitásai szerint kell szerepet vállalni. A harmadik, és ez is jól látszik a bevételekből, hogy a Nyíregyházi Jósa András Kórház bevétele 2006. és 2007. között valamennyit csökkent, de 2007-ről 2008-ra nem csökkent, hanem nőtt. Ezt a következő számok támasztják alá. 2006-ban a Jósa András Kórház összes OEP bevétele 15.165.000.000.- Ft volt 2007-ben 14,9 milliárd és 2008-ban 15,9 milliárd forint. Vagyis a trendet nem lehet csökkenőnek nevezni. A legfontosabb azonban, hogy a kórház számolhat a következő lehetőségekkel is.
607
Közel van az orvosegyetem és itt van Nyíregyházán az Egészségügyi Főiskola, vagyis építeni lehet és kell a humánerőforrás pótlásban a megye és a város területén erre a nagyon különösen fontos adottságra, és ahogy a Polgármester asszony is mondta, az elmúlt hat évben a megkapott és a döntött fejlesztési forrásokból azt számolhatjuk ki, hogy ha az év minden napjára számolunk, akkor több mint 3 millió forintfejlesztés esik egészségügyi fejlesztésben egy napra. Elmondta Elnök úr a pólus pályázatot, ami közös munkánk és ezért közös sikerünk. A szív – és érrendszeri központ fejlesztése, ami már megvalósult több mint 1 milliárd forint értékben, a sürgősségi betegellátás fejlesztés, amiről szerdán döntött a kormány és úgy, ahogy Elnök úr mondta, kétfordulós pályázatban nagy sikerrel szerepeltünk és 620 millió forintot nyert a Jósa András Kórház. Ezeket a lehetőségeket is számba véve adott a lehetőség, hogy az infrastruktúrafejlesztésekben egy ésszerű, jó gazdálkodással és együttműködve egy jó gazdálkodási forma választással ez egy sikeres a megyét és a nyíregyházi városi embereket szolgáló korszerű, jól működő egészségügyi intézmény legyen. Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy ezt elmondhattam és azt szeretném, ha a város és a megye nagyon szoros együttműködésben dolgozna, mert hiszen mégiscsak nem csak egy súlyponti kórház, nem csak egy megyei kiemelt egészségügyi intézmény, hanem a Jósa András Kórház, a város lakói járó és fekvő betegellátása számára egy területi ellátási kötelezettségű alapintézmény is egyben. Sok sikert kívánok mindenkinek, köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Két nagyon rövid megjegyzés. Az egyik, Elnök úr nem biztos, hogy tudja, hogy Pláza bővítésére mi a múltkor aláírtunk egy megállapodást, amivel ott a parkoló bővítés meg fog történni illetve egy vállalkozó bejelentkezett, hogy amennyiben a Jósa András Kórházzal tudna valamilyen megállapodás kötni, akkor a parkoló bővítésben partner lenne. Ebben a közreműködésünket ajánlom. Elnök úr szeretne valamire reagálni, Elnök úrnak adom meg a szót. Seszták Oszkár: (Megyei Közgyűlés Elnöke) A költségvetési számok vonatkozásában Tóth Zoltán elnöki tanácsadó válaszol, mert ez egy bonyolult kérdés és el kell mennem, 11 órakor már a Múzeumban kellene lennem és ne vegye udvariatlanságnak Államtitkár asszony, hogy arra nem én reflektálok. 2008-ban valóban olyan törvényi változások történtek, amik ezeket az átalakulási folyamatokat rendezetté és áttekinthetővé tették. Ezt is figyelembe vettük természetesen az átalakulási program megfogalmazásakor és igyekeztünk ezeket a törvényi változásokat beépíteni a programba. Debrecen közelsége valóban lehetőség, de ugyanakkor és erről nyugodtan beszélhetünk, veszély is. Tehát az, hogy a pólusprogram Nyíregyházán, Miskolc és Debrecen közelségében és szerető ölelésében megvalósult és különösen az onkológiai, az jelenti a kórháznak a XXI. század eleji esélyét a következő 10-20 évben biztosan. Tehát, hogy nem maradunk le ebben a versenyben, ebben a szolgáltató és piaci versenyben Debrecentől 50 kmre, ez nagyon komoly megyei és nyíregyházi siker és még egyszer köszönöm mindenkinek, aki ebben a munkában segített. Elnézést, el kell mennem, a számokat már nem tudom megvárni. Köszönöm szépen. Még egy számot, azt tudom, hogy 260 millió forintot takarított meg az általam előírt takarékossági intézkedések folyományaként a Jósa András Kórház 2008. évben. Ha az intézményi struktúránál maradunk többet már nem tudtunk volna belőlük kisajtolni.
608 Ebben biztos vagyok, azért is kellett az átalakulási program mellett dönteni, de a számok vonatkozásában biztos igaza van Államtitkár asszonynak is. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen Elnök úr és nem gondolom, hogy nagyon bele kellene menni a számokba. Volt egy javaslat, a javaslat arról szólt, hogy nézzük meg még egyszer ezt a számot, de ha ragaszkodnak hozzá, természetesen adok lehetőséget. Köszönöm szépen Elnök úr. Kiss Zoltán: (elnöki tanácsadó) Tisztelt Közgyűlés! Kiss Zoltán elnöki tanácsadó vagyok és az itt elhangzottak számokba tényleg nem kívánok belemenni, egyetlen egy megjegyzésem hagy legyen. Az előterjesztéshez komoly hatástanulmány készült és már a megyei közgyűlésen is elmondtuk, a tendenciák vonatkozásában azok a számok valóban az októberi adatokat tükrözték, hiszen november-decemberben kezdődött a hatástanulmány elkészítése, melyet az év elején a kórházak pontosítottak a végső eredménnyel. Ami a növekedést illeti és tényleg nem akarok számokkal sem bűvészkedni, de azért azt látni kell, hogy ha van egy folyamat, amely évről-évre a bevételeket szabályozza, hiszen korábban nem volt teljesítményvolumen korlát, majd kialakítottak egy teljesítményvolumen korlátot, amely eleinte degresszíven, azaz csökkenő mértékben finanszírozta az ellátásokat. Majd ezután 95%-ban meghúznak egy teljesítményvolumen korlátot és fölötte nem történik kifizetés illetőleg megtörténik egy olyan reform, aminek a hatása az ágyszámokban tükröződik. Az ehhez kapcsolt finanszírozás évről-évre csökken illetőleg most a válság hatására hivatalosan bejelentett mértékben 30 milliárdot kivonnak, amiből 15 milliárd a gyógyító, megelőző kasszából történik kivonásra. Azt gondolom, hogy az önmagában, a számok ismerete nélkül látható, hogy ez problémát jelenthet a finanszírozásban. Azért hagy mondjam el, hogy a 40 igen és 3 tartózkodás ez egy kifejezetten komoly konszenzust jelent, azt gondolom, hogy az itt élők, a városban élők, a megyében élők mindannyian lokálpatrióták. Pártállástól, mindenfajta hozzáállástól függetlenül azt gondolom, mint ahogy Államtitkár asszony is említette, Elnök úr is említette, ezek közös sikerek. Én azt gondolom, hogy ha csak a racionalitását vesszük, hogy ha van bármilyen tulajdonosnak pl. 3 db élelmiszerboltja, nyilvánvalóan a beszerzéseket, a kenyeret, a tejet, mindent megpróbál közösen megtenni. Értelemszerűen, ha egy fenntartónak egészségügyi intézményei vannak, az egy nonszensz, hogy évek óta ezek a kórházak egymással olyan szintű rivalizációban dolgozzanak, ami a hatékonyságukat veszélyezteti. Tehát önmagában az, hogy a három intézmény valamilyen formában együttműködjön az nem lehetett kérdéses, ezért is a tárgyalásaink során látható volt, hogy ez az igény a különböző partnerekkel való egyeztetés során mindenkiben megfogalmazódott, az előző közgyűlési elnökök szerint tíz éve vetődött fel először. Én azt gondolom, hogy most azt kell nézni, van egyfajta motiváció is, hogy a három intézmény együttműködése biztosíthat egy túlélést és tegyük hozzá, hogy van egy politikai, történelmi lehetőség, pont a konszenzus. Azt gondolom, hogy ezt ki kell használni mindenki számára mindenki érdekében és azt gondolom, hogy ez fogja biztosítani azt a lehetőséget, hogy az intézmények működőképessége fennmaradjon. És azért azt szeretném hangsúlyozni, hogy különbség van a beruházások és a működés között. Tehát az, ami fejlesztések történnek, a nélkül nem tud működni az intézmény, de szükséges az infrastrukturális fejlesztés, de valljuk be, a napi szintű működés biztosítása mindig is az OEP alapból történő finanszírozásban rejlik. Tehát ezt a kettőt azért szét kell választani.
609 Mindazonáltal én azt gondolom, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a folyamatában minden oldal, legyen az politikai oldal, legyen az szakszervezet, dolgozói képviselet, megfelelő konstruktivitással állt hozzá és azt gondolom, hogy ennek az eredménye az, hogy a jelen fázisban ennyire szépen tudnak haladni ezek a tárgyalások és nyilvánvalóan jelezném, nem a döntés után tájékoztatunk, hiszen az első döntés egy elvi döntés volt, hogy milyen irányban haladjon a további integráció. Csak annyit szerettem volna mondani, hogy a harmadik alternatíva az volt, hogy nem csinálnak semmit. Ez lett volna szerintem a legnagyobb probléma. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Először szeretném megköszönni Elnök úrnak a Megyei Önkormányzat részéről, Dr. Vojnik Máriának az Egészségügyi Minisztérium részéről azt a munkát amit végzett. Dr. Pintérné Dr. Gönczi Ágnesnek kórház előző igazgatójának az előző időszakban elvégzett előkészítő munkáját és Dr. Pikó Károlynak a mostani időszakban a kórház igazgatójaként elvégzett munkáját, mert úgy gondolom, hogy az a közös siker így igaz, ahogy én most ezt elmondtam és úgy gondolom, hogy valamennyiüknek jár a köszönet. Csak egy gondolatot szeretnék az elmondottakhoz hozzátenni, miután nem volt kérdés és hozzászólás és miután mi a frakciókban beszéltünk ezekről a kérdésekről, nem a végeredménnyel van gondunk, azt gondoljuk, hogy ez egy jó irány és érdemes ezen az úton járni, amire a törvény is megadta a lehetőséget. Amiért kérdéseket tettünk fel az, hogy a kiinduló pont minden mondata nem felel meg a valóságnak. Mert nem felel meg a valóságnak az, hogy ilyen mértékben csökkent a költségvetés támogatása és nem felel meg a valóságnak az, hogy az elmúlt években nem volt fejlesztési lehetőség. Ez a két nagyon finom megjegyzésünk van az elmondottakhoz, egyébként egy színvonalas, nagyon korrekt beszámolót tartott Elnök úr és ezt a távollétében is köszönjük neki és köszönjük Önöknek is, hogy a vendégeink voltak és segítették ezt a munkát. Köszönöm szépen, szünet nélkül folytatjuk tovább. Kérem aki a tájékoztatót elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 26 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 53/2009.(III.27.) számú határozat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék – Gazdálkodási Társulás beruházásairól, valamint a megyei fenntartású kórházak integrációjáról szóló tájékoztatóról
A Közgyűlés
a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék – Gazdálkodási Társulás beruházásairól, valamint a megyei fenntartású kórházak integrációjáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
610 1/b. napirend: Beszámoló a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) A napirendekhez egy nagyon – nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni. Tárgyaltunk azzal a francia befektetőnek a képviselőjével, aki szállodaépítést szeretne valahol a belváros környékén. Nagyon érdekes, hogy a világválság ellenére fenntartja szándékát. A terület elhelyezésére vonatkozóan van módosító javaslata. Nem fogom most elmondani, a Gazdasági Bizottság elé vissza fog a kérdés kerülni. Én kérem a képviselőket, hogy segítsék ennek a programnak a megvalósítását. Gajdos István beregszászi polgármester és Illés Gyula Szatmárnémeti polgármestere volt a vendégünk. Gajdos István kezdeményezte egy határon átnyúló szervezet létrehozását. Úgy gondolom, hogy az európai integrációs bizottságban ebben a kérdésben is érdemes visszatérni. A Magyar Telecom igazgatójával volt egy tárgyalásunk előkészítő munkában, több fordulóban az Érkertnek az egyeztetése, az AGÓRA programnak az egyeztetése volt. Én magam részt vettem a Városi Rendőrkapitány évértékelőjén, ahol tisztáztuk, hogy mit jelent az, hogy jó-e az nekünk, hogy 33 év a rendőrségnek az átlagéletkora, vagy nem jó. Továbbra is az a véleményem, hogy ez nem szerencsés sem a rendőrség, sem az ország, sem a város szempontjából. Valamilyen elmozdulás ezen a területen kell, ami elfogadható a rendőrség állományának, de jó a közösségnek is. A Budapesti Főpolgármesteri Hivatalnak a sportdelegációja látogatott hozzánk. Szabó Tünde ott dolgozik és így van az összefüggés. A Megyei Jogú Városok Szövetségének a választmányi ülése volt, ez azért érdekes, mert néhány témában törvénymódosítást kezdeményeztünk közösen úgy, hogy szocialista és fideszes képviselők együtt írják alá a törvénymódosításokat, és remélhetőleg ezek a törvénymódosítások az önkormányzat érdekében, az önkormányzatok érdekében át is fognak menni. A Magyar Sajtó Napja alkalmából kitüntetést adtunk át, nagyon sajnálom, hogy a bizottság több képviselője nem tudott jelen lenni. Két olyan téma van, ami úgy gondolom, hogy fontos. Az egyik a Gyermek, Ifjúsági és Szakképző Intézet, Speciális Szakiskola és Kollégium témájában. A Széchenyi utcai épület és az ott lévő intézmény témájában volt egyeztető tárgyalás. Ezt az intézményt a városnak át kívánják adni. Nyilvánvalóan erre az idő rövidsége miatt ebben az évben nincs lehetőség, de a jövő évre úgy gondoljuk, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Hiszen ez egy nagyon komoly vagyon, aminek az 50%-a ma is az önkormányzatnak a tulajdona. A másik 50%-át ha térítésmentesen és kötelezettségmentesen megkapjuk, akkor a középiskolai racionalizálásnak része lehet ez az intézmény, úgyhogy csak szeretném bejelenteni, hogy ez a kérdés a közeljövőben a különböző bizottságok napirendjére kerül. Ugyancsak többszöri fordulóban tárgyaltuk a Többcélú Kistérségi Társulásnak a kérdését, annál is inkább, mert egy felülvizsgálat alapján a kistérségi társulások közel felénél a múlt évre vonatkozóan pénz visszavonására került sor és ebből sajnos mi is részesültünk a Szociális Otthon vonatkozásában, hiszen nem valós integráció jött létre. Amennyiben úgy gondolja az Önkormányzat, hogy ez a Kistérségi Társulás ez jó az önkormányzatok számára, ebből lehet pluszforrást csinálni, akkor elkerülhetetlen, hogy valós integráció jöjjön létre Nyíregyháza és a környező települések között. Ez igaz a szociális ellátási rendszerre, de igaz az oktatási ellátási rendszerre is. Ebben a két témában szintén az érintett bizottságok részére a közeljövőben írásos előterjesztéssel fogunk élni, ami majd
611 nyilvánvalóan a közgyűlésre fog jönni. Ez a három – négy olyan nagy téma volt, ami az elmúlt időszak tárgyalásai és előkészítői munkáit jellemezte és tájékoztatásként szeretném elmondani, hogy márciusban van az adóelőleg tehát az adófizetés, amikor a gépjárműadó, építményadó és iparűzési adó bevételek jelennek meg és 2 milliárd, 870 millió forint az adóbevételünk a tegnapi nappal bezárólag. Ez azt jelenti, hogy a tervezett szint fölött és a tavalyi fölött érkezett be márciusban adóbevétel. Ez senkit ne kábítson el, hogy az idén az adóbevételünk nagyobb lesz, és senkit ne ösztönözzön arra, hogy újabb kiadási igényekkel jelenjen meg. Viszont ez azt jelenti, hogy a város gazdasági társaságainak a tavalyi teljesítménye nem volt rossz. És ez ebből a szempontból ma egy jó hír. És őszintén reméljük, hogy nem lesz annyival rosszabb, amivel a szeptemberi adóbevétel egy komolyabb csökkenést fog jelenteni. Ehhez az információhoz tartozik az is, hogy bár volt létszám elbocsátás Nyíregyháza városában, de Nyíregyháza városában a munkanélküliségi mutató még mindig a megyei jogú városok vonatkozásában is a középszinten van a maga 7%-ával. Természetesen a megyében meg nagyságrenddel kisebb, mint a megye bármelyik adata. Ezzel a kiegészítéssel kérdezem, hogy kíván-e valaki a két ülés között végzett munkáról, a beszámolóhoz kérdést feltenni. Tessék? Akkor még jön a vetítés. Parancsoljatok. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Dr. Ajtay-Horváth Magda. Dr. Ajtay – Horváth Magda: (képviselő) Sok – sok városlakó nevében és városlakóként elsősorban mondom el azt, amit el szeretnék a következőkben mondani. Március 15-én a Kossuth téren rendezett városi ünnepségen Dobolyi Alexandra volt a szónok, illetve lett volna a szónok. Azt gondolom, hogy alulmúlhatatlan teljesítményt nyújtott, mindenféle műfaji konvenciót felrúgott, illetve egyáltalán nem alkalmazkodott a hagyományokhoz. Arra utalt, hogy tulajdonképpen polgármester asszony meghívására van itt, nem mondta ennyire udvariasan, ahogy én most mondom. Tehát teljesen informális volt. Azt is mondta, hogy valószínű az ő beszédére nem vagyunk kíváncsiak, én sokadmagammal voltam ott a téren és azt gondolom, hogy mi mindnyájan kíváncsiak lettünk volna arra, hogy egy bölcsész alapképzettséggel rendelkező európai uniós képviselő mit tud 1848. szellemisége kapcsán akár aktualitásokat is mondani nekünk.
Egy dolgot mondott, azt, hogy akkor a Habsburg volt az ellenség, most pedig a pénzvilág. Menjünk együtt az ellenség legyőzésére. Azt nem mondta nyilván, hogy merre is induljunk. Azt gondolom, hogy akár sértésként is értelmezhető ez a produkció, hiszen sokkal többet és mást vártunk volna. Tehát kíváncsi lennék polgármester asszonynak a véleményére ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Marinka Viktor. Marinka Viktor: (képviselő) Két rövid kérdést szeretnék feltenni. Az első az, hogy a mai napig nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy Giba Tamás alpolgármester úr miért nem jelentette be érintettségét 2006-ban, amikor személyesen terjesztette a közgyűlés elé azt a napirendet, amely a Nyírvíz Palota homlokzatának a felújításáról szólt. Szeretném, hogyha alpolgármester úr most válaszolna a kérdésünkre. További kérdésem, hogy Csabai Lászlóné polgármester asszony miért nem figyelmeztette Giba Tamás alpolgármester urat a mulasztására? Köszönöm szépen.
612
Csabai Lászlóné: (polgármester) Ajtay – Horváth Magdának azt mondom, hogy igaza van. Nem tudok mást mondani, én magam is szóvá tettem, borzasztóan csalódtam, mégpedig azért, mert Dobolyi Alexandra rengeteget dolgozott, nagyon sokat dolgozott Románia és Bulgária Európai Unióhoz történő csatlakozása érdekében. Neki ott egy elismertsége és elfogadottsága volt, és amikor Brüsszelben voltunk, ezt magunk is megtapasztaltuk a brüsszeli látogatásnál. Tabajdi Csabával együtt ők azok, akik a határon túli magyarság kérdésével is foglalkoznak. Amikor én felkértem erre azt gondoltam, és azt is kértem tőle, hogy március 15-éről úgy beszéljen, mint az egységes magyar nemzet közös ünnepéről. Ma sem tudom megmondani, hogy ez miért nem történt meg. Nagy László alpolgármester úr és én is személyesen ezt számára szóvá tettük. Mindenkitől elnézést kérünk, de nekünk legalább akkora csalódást okozott, mint nektek. Nem tudok rá többet mondani. De célzatos volt az ő megkeresése az előbb elmondott indokok alapján. Marinka Viktor úr kérdésére nem fogunk most válaszolni, hiszen ez napirenden lévő téma és napirenden lévő témára a napirend tárgyalásánál erre visszatérünk. Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Én két megjegyzést szeretnék tenni a szóbeli kiegészítőhöz. Itt a polgármester asszony szóbahozta a folyóparton lévő egyik alapítvány fenntartásában működő iskolát. Én arra szeretném felhívni a képviselőtestület figyelmét, hogy talán az idei évet sem bírják ki, hiszen fogadóórámon megkerestek, mert a történet az, hogy átvette az SZSZK őket. A Fogyatékos Személyekért Dolgozó Közalapítvány és úgy tudom, – ez az információm, de ez nem 100%-os, csak az ott dolgozók elmondása alapján – hogy be akarja zárni ezt az intézményt, és ezért keresték meg a polgármester asszonyt, vagy nem tudja finanszírozni. Maradjunk annyiban, hogy én egy megjegyzést szeretnék tenni, hamarabb kell ebben a kérdésben egyeztetni velük, mert az én információm szerint augusztusig van meg a költség, a működési költség és ez a közalapítvány nem akarja tovább finanszírozni.
Nem tudja, nem ismerem a pontos körülményeket, ebben kérném, hogy az Oktatási Bizottság bevonásával, vagy akár úgy is, hogy közösen, hogy mit lehetne tenni, hiszen amit polgármester asszony elmondott az, hogy itt van komoly vagyon az épületekben. A másik félmondat az remélem, talán nem kellett volna mondania a polgármesternek, hogy itt racionalizálni fogunk, ez egy nagyon rossz szó, – az én fülemben legalábbis – hogy a középiskolai rendszernél. Én azt gondolom, hogy végig kellene ezt ugyanúgy gondolni és számolni, mint ahogy az általános iskolánál. Ugye van egy rendeletünk, amely bizonyos értelemben konszenzuson alapult, itt folyamatosan a Bem Iskola és a Virág utcai iskola két – két osztályt indíthat, ezáltal is próbáljuk a külterületi iskolákat, a peremkerületekben lévő iskolákat védeni, mert ott más társadalmi háttérrel jönnek a gyerekek. Más a három H-s gyerekek aránya. És mindannyian tudjuk, hiszen nemrégen volt előttünk az Esélyegyenlőségi Program illetve az intézkedési terv. Tehát azt gondolom, hogy nagyobb odafigyelést és időben történő egyeztetés legyen, mert ha ez így kimegy, hogy középiskolai racionalizálás, akkor a városlakók, vagy a szülők egyből azt mondják, hogy na, melyik középiskolát fogják, egyet vagy kettőt bezárni? Komolyan mondom, hogy erre oda kell figyelni. A munkanélküliséggel kapcsolatban egyetlen mondat. Én is örülök az adóbevételeknek, de jól mondta polgármester asszony, kivételesen ebben maximálisan egyetértek, hogy várjuk meg a végét. Decemberben csökkent az ipari
613 termelés és azt, hogy Nyíregyházán elbocsátottak embereket és az emberek ettől félnek és még viszonylag jó a munkanélküliségi ráta, azért szeretném emlékeztetni önt, hogy 5,5%-ról emelkedett 7%-ra. Igaz, hogy még az országos átlag alatt vagyunk, és a megyében pedig 17%-os a munkanélküliség, tehát minden viszonylagos, relatív, hogy ebben a romló gazdasági környezetben még jó helyen vagyunk. Én arra hívnám fel az Önkormányzat figyelmét, vagy a városvezető koalíció figyelmét, hogy több önkormányzattól is hírem van, hogy ilyen válságkezelő programokat, gazdaságfejlesztő programokat dolgoznak ki. Én azt szeretném, ha Nyíregyházának is lenne ilyen munkahely megőrző, válságkezelő programja és nemcsak az, ami a költségvetésben az a 30 millió, hanem egyéb eszközöket is alkalomba vennénk. Mondjuk a közcélú foglalkoztatás ez ilyen, természetesen ezt a múltkori közgyűlésen eldöntöttük, ezt mi is támogattuk, de egyéb módokat is keresni kell arra, hogy ezt megtegyük. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Palicz György. Palicz György: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Tegnap este figyelemmel kísértem a Nyíregyházi Televízió adását, ahol Dr. Moskovits Károly a vizsgálóbizottság elnöke nagyon korrektül és nagyon tárgyilagosan beszámolt a vizsgálóbizottság munkájáról. Aki ezt látta, hallgatta és tudja, hogy miről szólt a március 2-ai közgyűlés határozata a vizsgálóbizottság felállításáról, az tudja, hogy Marinka Viktor kérdése nem erre a témára vonatkozott, de ez ügyben szeretném megkérdezni a jegyző urat, hogy mi erről a véleménye, hiszen úgy gondolom, hogy az ő kompetenciája ezt eldönteni, hogy ez a kérdés érinti-e a vizsgálóbizottságban létrehozott határozattal meghatározott témakört, vagy pedig nem. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor jegyző úrnak adom meg a szót. Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! A válaszom kétirányú. A válasz első része arra irányul, hogy úgy érzékelem, hogy Marinka Viktor egy másik ügyre vonatkozó kérdést tett fel, ez túlmutat ezen a dolgon, de ki kell egészítenem a válaszomat azzal, amit én már nagyon sokszor elmondtam, amihez nekem igazából törvényességi észrevételem nem lehet, de ezt a célszerűségi észrevételt már többször megfogalmaztam polgármester asszonnyal folytatott beszélgetéseinken. Van a közgyűlésnek egy érvényes, elfogadott szabályozása a kérdések és interpellációk rendjéről. Ez a szabályozás azt mondja, hogy meghatározott tisztségviselőkhöz lehet magyarázat kérése céljából kérdéseket feltenni. Ezeket meghatározott időrendben kell feltenni. Nyilvánvalóan a demokráciában azért van ez a gyakorlat, hogy felkészülhessenek rá az érintettek. A jelenlegi rendszerben azt tapasztalom, hogy nagyon sokszor, kvázi azonnali kérdések zajlanak le a közgyűlés folyamán, amelyek nyilvánvalóan megnehezítik a válaszolóknak a dolgát. Természetesen nem mondom azt, hogy ez a gyakorlat jogszabályt sért, azt mondom, hogy ez lényegesen liberálisabb és megengedőbb ahhoz, mint amit a közgyűlésen a polgármester asszony végrehajthatna ezzel kapcsolatban. Azt is lehet mondani, hogy ezek kvázi interpellációk, vagy kérdések is, amik itt megfogalmazásra kerülnek. Ezt mindenképpen a válasz kiegészítéséhez szükségesnek láttam elmondani. Az eredeti kérdésre pedig az a válaszom, hogy ez konkrétan nem kapcsolódik az előző közgyűlésen elmondottakhoz. Köszönöm szépen.
614
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Vinnai Győző hozzászólásához szeretném elmondani, hogy természetesen mi leültünk az üzemeltetővel, tehát több tárgyaláson túl vagyunk, csak március 30.-a az intézmény átadás határideje. Ők pedig nem jelentkeztek csak február végén annak ellenére, hogy én tavaly már megkerestem a minisztériumot is, meg mindenkit, hogy ha valamilyen változtatást akarunk, akkor induljunk el. A törvény értelmében intézmény átadás, működési változás az március 30-ig lehetséges. Az előbb azt mondtam, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének választmánya úgy döntött, hogy közösen adunk be törvénymódosításokat, többek között ez is azok közé tartozik, hogy azt kérjük, hogy május 30-ra hosszabbítsuk meg ezt a határidőt. Amennyiben erre a törvénymódosítás megszületik, akkor a jövő évre vonatkozóan tudunk érdemi változtatást tenni. Amennyiben nem, akkor a törvény értelmében nincs rá lehetőség, de természetesen mi minden tárgyalást a jövő hónapban le akarunk folytatni, akár ebben az évben, akár a jövő évben kerül napirendre ez a kérdés. Tehát nincs köztünk véleménykülönbség ennek a szükségességét illetően. Ami pedig az alapítványnak a munkáját illeti, egy elég fura helyzetet teremtett azzal, hogy kimondta, hogy csak a balassagyarmatit akarja megtartani, de nem mondhatja ki, hiszen tanulói jogviszony van, és ezt a tanulói jogviszonyt nem szüntetheti meg. Tehát az alapítvány jogellenes döntést hozott. Nyilván ezt a jogellenes döntést, ezt nem fogják jóváhagyni. Tehát ennek egészen biztos, hogy jogi és pénzügyi következménye is kell, hogy legyen. Amit képviselő úr mondott a válságkezelő programról, én átnéztem néhány településnek a válságkezelő programját és szeretném elmondani, hogy miket találtam benne. Találtam benne azt, hogy a 2,5 millió forint adóalapig adókedvezményt, vagy adóelengedést javasolnak. Ezt mi 5 éve csináljuk és azt gondolom, hogy ezt most újból nem lehet csinálni. Vagy kecskemétieknél azt, hogy az idén 1 tizeddel, és majd 5 év alatt hány tizeddel fogják csökkenteni az iparűzési adót. Ami igazán erre az évre nem ad megoldást. Ezek inkább csak PR akciók, de hallok olyanokat is, hogy bérleti díjkedvezményt adnak a különböző üzlettulajdonosoknak. De éppen a tegnapi Naplóban jelent meg, hogy Nyíregyházán az Önkormányzat által alkalmazott bérleti díj az kevesebb mint a fele akár a debreceni, akár a miskolci bérleti díjaknak. Tehát a 4.000.- Ft/hó-ból lehet bérleti díjkedvezményt adni, de a 2.300.-ból már azt gondolom, hogy nem lehet. Mert az másokhoz viszonyítva, akik a környezetünkben vannak 50%-kal már eleve kedvezőbb. Tehát szeretném, ha egy ilyen összehasonlító vizsgálat lenne. Kérem is alpolgármester urat, hogy a Gazdasági Bizottság vagy Pénzügyi, de inkább azt gondolom, hogy a Gazdasági Bizottság valamelyik következő ülésére csináljunk egy ilyen csomagot, amikor pontosan lehet látni, hogy milyen a mi helyzetünk másokhoz viszonyítva. A közcélú foglalkoztatásban messze mindenkitől előrébb járunk. Nem véletlen, hogy miniszter asszony itt szeretné a programot indítani szombaton, mert mi már olyat csinálunk, amit mások nem csinálnak. 205 főnek az elhelyezésére került sor, mindenki más április 1-én fogja indítani ezt a programot. De én várom Jászai Menyhért úrnak és a Gazdasági Irodánknak az előterjesztését a hitelfelhasználást illetően. Hiszen abban közgyűlési döntést kell hozni és legkésőbb ezt áprilisban meg kell hoznunk. Úgyhogy tisztelettel kérem őket, hogy ez az áprilisi közgyűlésre kerüljön be. Bármilyen más használható és a város működését nem veszélyeztető válsággal kapcsolatos javaslatot én nagyon szívesen veszek. A mi véleményünk szerint, inkább úgy fogalmazok, hogy az én véleményem szerint nagyon fontos, hogy minden beruházást minél hamarabb indítsunk el, mert az munkahelyet teremt. Ezért
615 a Városfejlesztési Bizottság legutóbbi ülésén 12 közbeszerzést fogadtunk el. Ezek között benne van a két szennyvizes közbeszerzés, benne vannak más közbeszerzések is, két nagy értékű közbeszerzésben már szerződést kötöttünk, két közbeszerzésnek az elbírálása most van folyamatban, tehát azt gondolom, hogyha mi a következő három hónapban egy 17 milliárdot megközelítő közbeszerzésre szerződést tudunk kötni, a munkahely megtartásában, megőrzésében legalábbis az építőiparban ezzel tudunk a legnagyobb lépést tenni. És természetesen nemcsak mi, hiszen megtörtént a közbeszerzése a Nyírpazony – Orosi útnak a felújításának, tegnap voltunk a minisztériumban, áprilisban lesz a közbeszerzés bírálata a kálmánházi útnak a kérdésében és nem is tudom, azt hiszem, hogy a nagykállói, útnak a közbeszerzése is kiírásra került. A Sóstói útnak azt hiszem egy kicsit később lesz, tehát az nincsen készen. De a jelzést én fogadom és bármilyen témában és bármilyen javaslatban partner vagyok, hogy erről beszéljünk. Amit Marinka Viktor mondott és én akkor válaszolok rá, mert nincs mit válaszolni. Soha nem csináltunk titkot belőle, hogy a Nyírvíz Palota szervezésében Gibáné Guthy Judit részt vesz. Nem csináltunk belőle, hiszen minden előterjesztésben, ami ebben látható volt, rajta van a neve. Amikor az integrált városfejlesztés volt, megmondom őszintén, hogy ez olyan pici része volt ennek a témának, hogy nekem eszembe sem jutott, hogy erről szóljak és bejelentsem itt az összeférhetetlenségi kérdést, vagy kérjem alpolgármester urat, hogy ezt jelentse be. Ilyen nagyon egyszerű. Sose csináltunk belőle titkot, ma sem titok, elmondtuk, hogy milyen előzményei vannak. A másik ügyben, amiben a vizsgálat volt arról nem tudtam, azt le is írtam, ott arról nem volt információm. Erről viszont volt információm, hiszen vezetői döntésen született róla döntés, hogy megengedjük, mert a célszerűség és a költség megtakarítás ezt a józan döntést szolgálta, ezért ezt a választ tudom adni. Fel sem merült bennem, hogy egy 4 milliárdos IVS tárgyalásánál ez téma lehet. Giba Tamás úr átadom a szót. Giba Tamás: (alpolgármester) Tisztelt Polgármester Asszony! Kedves Képviselőtársak! Én is annyit tudok mondani, hogy valóban, a személyes érintettségemet jelezni kellett volna, elkerülte a figyelmemet, elnézést kérek érte. Csabai Lászlóné: (polgármester) Igazán már be kellene fejeznem a kérdéseket, de Vinnai Győző kért szót, akkor neki még megadom és utána lezárom ezt a napirendet. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Át fogok küldeni önnek egy megyei jogú városnak egy válságkezelő programját. A Világgazdaságban is megjelent, és érdemes tanulmányozni, hogy hogyan próbálnak lépni ezen a területen. De nem ezért kértem szót. Nem ezért kértem szót, hanem szeretnék egy mondatot mondani a Nyírvíz Palota homlokzatának a felújításáról. Számomra nagyon nehezen hihető, számomra, egyes szám első személy, meg a polgármester asszony láthatta, hogy ki írja alá, hiszen az ő aláírása ott van mellette. Ez rendben is van, mondta, hogy Gibáné Guthy Judit, nem köteles tudnia, bár mindenről fontos információja van, a városban hogy működnek a dolgok, egy polgármesternél ez természetes, hogy abban 50%-ban tulajdonos Giba Tamás. Tehát nem köteles tudnia, de tudja, hogy a felesége írta alá. Az viszont már elgondolkodtat engem, – majd ezt meg fogják vizsgálni, hogy ez az érintettség mit jelent – hogy ahogy a Fidesz-KDNP frakció a véleményét a nyilvánosság előtt elmondta a tegnap megjelent Nyíregyházi Naplóban, és azért fogalmazok nagyon pontosan, mert ez a képviselőket is érinti, pontosabban a helyi politikusok tekintélyét is érinti, hogy mennyire vagyunk szavahihetők mindannyian. Ebben a halmazban mindannyian, ellenzékiek és kormánypártiak, vagy a
616 városvezető koalíció oldaláról, hogy ott van három olyan mondat, amely azt mutatja, hogy az alpolgármester úr tárgyal, mint városfejlesztésért koordinációért felelős alpolgármester, sok esetben a polgármesterrel az oldalán, hogy a befektetők jöjjenek. Ami nagyon helyes hiszen jöjjenek Nyíregyházára, fejlődjön ez a város, és utána megrendeléseket kap az Axis Kft. Konkrétan lehet látni. Azoktól a cégektől, amelyek az Önkormányzattól szereznek területet, vagy az Önkormányzattal korábban üzleti kapcsolatban álltak. Természetesen akkor már nem állnak, tehát nem az Önkormányzattal köti ez a Kft, hanem azzal a céggel, azzal a céggel, fel is soroltunk néhányat, most nem nevezném meg őket. Én azt gondolom, hogy ezen el kellene gondolkodni, mert az a mondat így hangzik, hogy nagyon nehéz eldönteni, hogy ki, mikor, a város érdekét, vagy a saját cégének az érdekét képviseli. És ennek meg vannak persze a törvényi feltételei. Úgyhogy mi ezért szeretnénk tisztán látni, világos válaszokat kapni és annak örülünk, hogy a polgármester asszony arra a 6 kérdésre válaszolt, mert így legalább ott a vizsgálóbizottság ügyében tisztult a kép. Mert a vizsgálóbizottság nem tudott közös határozatra jutni. Ezt majd el fogja mondani az elnök úr. Úgyhogy szeretném azt kérni tisztelt képviselőtársaimtól, hogy ne menjünk el emellett az ügy mellett, és mindenki gondolja végig, hogy a szavahihetőségünk hogy van meg, amikor ilyen ügyekben döntünk. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Nagyon sajnálom, hogy képviselő úr ezt a vitát kinyitotta, de szeretném elmondani, hogy amikor további vizsgálatot kérnek, akkor szeretném a vizsgálatot kiterjeszteni más témákban is. Az Önkormányzat évek óta támogatást ad annak a turisztikai kiállításnak, amit Szabó Attila a Fidesz képviselője magáncégként szervez. Az Önkormányzat ügyeit illetően Dr. Hajzer László a KEVÍZ 21 témájában az esetek nagytöbbségében időközönként még árkedvezmény kérdésében is eljár a Hivatalban. És tudnék még pályázatírással kapcsolatos dolgokat is sorolni. De azért nem akarom sorolni, mert egyébként úgy gondolom, hogy egyik esetben sincs tisztességtelenség és törvénytelenség, mint ahogy Giba Tamás alpolgármesternél is hiszem azt, hogy ezek az ügyek nem tisztességtelenek és törvénytelenek. De ha vizsgálatot akarunk, akkor ezeket a vizsgálatokat mind a két fél oldaláról együtt kell elvégezni és együtt kell kimondanunk, hogy akkor azt jelentie, hogy minden ilyen esetben kizárunk mindenkit, mert természetesen akkor az sem történhet meg, hogy az a bizottság ad támogatást, amelyik bizottságnak a tagja az illető képviselő. És tudnék még példát mondani, de senkit nem akarok hírbe hozni. És ami példát mondtam, ezeket én nem tartom sem törvénytelennek, se tisztességtelennek, csak szeretném, hogyha egyértelmű lenne az állásfoglalásunk, nem az határozná meg a nézetünket, hogy ki melyik oldalán áll, hanem a valós tények alapján. Ezzel ezt a témát szeretném lezárni. Kérem, aki a két ülés közötti napirendet elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.
617 54/2009.(III.27.) számú határozata a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról, valamint az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztató tudomásul vételéről A Közgyűlés a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámolót elfogadja, illetve az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 2./ napirend: Előterjesztés az Önkormányzati Minisztérium 8/2009. (II.26.) ÖM rendeletével kiírt pályázatok (bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére) benyújtására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Azért tettük ezt a napirendet előre, mert ezt ma fel kell adnunk. Köszöntöm Dr. Freidinger Renátát és kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottságok véleményét kérem. Költségvetési és Gazdasági Bizottság, Oktatási Bizottság, majd a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A mai napon a bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangú szavazással elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Oktatási Bizottság véleményét kérem, Dr. Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság egyhangúan támogatta, egyetlen-egy pontra szeretném felhívni az előterjesztő figyelmét, hogy ez a költségvetési soron lévő bölcsődéket, intézményeket jelenti. Az Oktatási Bizottságban elhangzott az, hogy miért éppen ezek az intézmények, de természetesen úgy hangzott el, hogy rendben van, fel kell őket újítani, csak vannak ott egyéni képviselők is, hogy miért nem más körzetben történnek ezek. Ebben kérünk majd szakmai egyeztetést, mert a felújítási terv költségvetési során ezek az intézmények szerepelnek, viszont érdemes lenne szakmai egyeztetést is folytatni a bizottsággal. Egyhangúan, 13 szavazattal támogatjuk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Szilassy Géza a Szociális Bizottság véleményét mondja el. Dr. Szilassy Géza: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke) Bizottságunk támogatta egyhangúan az előterjesztést.
618
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 24 képviselő. A Közgyűlés 24 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 55/ 2009.(III.27.) számú határozat az Önkormányzati Minisztérium 8/2009. (II.26). ÖM rendeletével kiírt pályázatok (bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése) benyújtásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és az Önkormányzati Minisztérium 8/2009. (II.26). ÖM rendeletével kiírt pályázat benyújtásával, az alábbi intézmények vonatkozásában egyetért.
Intézmény Őzike Bölcsőde Napsugár Óvoda Búzaszem Óvoda Kertvárosi Általános Iskola Móricz Zsigmond Ált. Iskola Gárdonyi Géza Ált. Iskola Összesen:
Cím Vécsey köz Stadion út Búza utca Könyök utca Virág utca Kórház utca
Önerő Pályázati (eFt) forrás (eFt) 5.000.20.000.5.000.20.000.5.000.20.000.8.000.20.000.10.000.20.000.5.000.20.000.38.000.120.000.-
Felhatalmazza: a Vagyongazdálkodási benyújtására
és
Felelős:
Vagyongazdálkodási
Határidő:
Dr. Freidinger irodavezető 2009. április 3.
Renáta
Üzemeltetési
Utasítja:
a Gazdasági Irodát, hogy a szükséges összeget átcsoportosítás során biztosítsa.
Felelős: Határidő:
László Géza, a Gazdasági Iroda irodavezetője azonnal
Irodát
és
a
pályázat
Üzemeltetési
önerőnek megfelelő
619
3./napirend: Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében 2008. évben tett intézkedésekről Előadó: Dr. Gere Zoltán városi rendőrkapitány Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszöntöm Dr. Gere Zoltán városi rendőrkapitány urat, Dr. Illés László helyettest és Ferenc Róbert urat. Szóbeli kiegészítés? Van? Egy nagyon rövid, tessék kapitány úr. Dr. Gere Zoltán: (városi rendőrkapitány) Egyetlen-egy mondatot szeretnék elmondani, pozitív hangvételű beszámolót sikerült összeállítanunk az előző évről, ezek egyszerű számszaki adatok, természetesen a beszámoló készítésénél igyekeztünk alánézni a számoknak és azt szeretném elmondani, hogy nem a dicsekvés szándéka vezetett bennünket, hanem inkább az elemző szándék és szakmai beszámolót készítettünk és várjuk a javaslataikat. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Az értékelő, véleménynyilvánító bizottságoknak a véleményét kérem. Ez kettő volt, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság és az Európai Uniós Ügyek Bizottság. Moskovits Károly nincs, Csiszár Gabika a tied a szó. Szabóné Dr. Csiszár Gabriella: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja) A Jogi Bizottság tegnapi ülésén megtárgyalta és elfogadásra ajánlja a Közgyűlésnek a beszámolót. Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizottsága Dévényi Józsefé a szó.
Köszönöm
szépen.
Európai
Ügyek
Dévényi József: (Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúan elfogadásra javasolta. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Vinnai Győző, Ajtay – Horváth Magda. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Három rövid, egyértelmű, remélem világos kérdés. Kapitány úr megítélése szerint hogyan sikerült a rendőrség és a határőrség integrációja? Hiszen van szó az anyagban erről, létszámoknál és szakmai munkánál is. Tehát hogyan sikerült, hogyan látja, mennyivel erősödött a Nyíregyházi Kapitányság? És ebbe még egy félmondatot beletennék, a viszonylag fiatal rendőri állomány. Tehát a tapasztaltság, illetve tapasztalatlanság kérdése, hogyan látja, milyen képzések folynak, mennyire alkalmas a viszonylag fiatal rendőri állomány a feladatai ellátására? Abba nem mennék bele, itt polgármester asszony jelezte, hogy ő volt az állománygyűlésen, sajtóban is olvastam a nyugdíj korhatárt. Szerintem konszenzusra kell jutni, hogy az állomány számára is megfelelő legyen és a társadalom számára is. Így bizonyára majd amikor ez előtérbe kerül, akkor
620 ebben lépni kell. Ez nem is lehet kérdés. A másik, ami az ügyekre vonatkozik, tehát a bűncselekményekre vonatkozik, nekem nagyon tetszett, ennyit hadd mondjak el a kérdés közben, hogy a kapitány úr, vagy a kapitányság a beszámolójában a legfontosabb feladatokat is meghatározta, itt főleg a betöréses lopásokra gondolok, hogy itt még a sorozat jellegű bűncselekményeknél ezt a felderítési mutatót javítani kell. Milyen esetleg új ötletek, vagy eszközök vannak, mert ez a város közvéleményét élénken izgatja. Ez az egyik legfontosabb kérdés. És a harmadik az Advertum Média csoportra vonatkozó kérdésem, szeretném, ha a kapitány úr válaszolna arra, hogy miért hallom én azt az országos médiában és itt már több helyen, ismerjük ezt az Advertum Gold FM Rádiót, ORTT-nek tartozás, hogy a Nyíregyházi Rendőrség vagy a rendőrség nem intézkedett akkor, amikor a Nemzeti Hírközlő Hatóság megjelent jogerős bírói végzéssel, hogy leszerelje a nyíregyházi adót. Mert már ez Debrecenben megtörtént, Miskolcon nem tudom, hogy éppen hol tartanak. Mert én azt gondolom, hogy ha jogállamban élünk, akkor, ha ez így történt, akkor a rendőrségnek ott intézkedni kellett volna. Ha ez nem így történt, akkor viszont várjuk kapitány úr válaszát. Csabai Lászlóné: (polgármester) Ajtay – Horváth Magda kért szót, utána Urbán Judit, Jánócsik Csaba és Tormássi Géza jelentkezett. Ajtay – Horváth Magda: (képviselő) Három rövid kérdésem lenne, lehet, hogy tudatlan vagyok, de mi a különbség a lopás és az önkényes elvétel között? A másik pedig az, a beszámolóban írja, hogy lovas szolgálat működik a bokortanya világban. Én még Nyíregyházán lovas rendőrt nem láttam. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez mennyire hatékony forma, vagy mennyire inkább presztízs jelenség? A harmadik dolog a fiatal állományra vonatkozik és itt egy kis személyes tapasztalat. Vizsgáztattam egy rendőrt, aki elmondta, hogy hamarosan nősülni fog és nyugdíjba vonul. Tehát oda fejlődött a világ, hogy a nyugdíjba vonulás és a nősülés hellyel-közel ugyanabba az életszakaszba esik. Hát ezen valóban változtatni kell, mert amiatt van ennyi fiatal rendőr. Én nem szeretnék egy olyan testületben dolgozni, ahol idősebbek nincsenek. Emlékezzünk vissza, hogy 33 éves korunkban milyenek voltunk, meg most milyenek vagyunk. Tehát szükség van a fiatal erőnlétre is, de hovatovább a nyomozás inkább szellemi kapacitás kérdése és nem fizikai erőnlété. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Urbán Judit jelentkezett, őt követi Jánócsik Csaba, Tormássi Géza és Szilassy Géza. Urbán Judit: (képviselő) Köszönöm szépen. Lehet, hogy ez egy bevett szokás lesz, mert nekem is három kérdésem lenne az anyaggal kapcsolatban. Nagyon pozitív az, hogy szinte az összes bűncselekménynek a száma csökkenő tendenciát mutat. Viszont önök is megjegyzik, hogy sajnos a személy elleni bűncselekmények száma az elég drasztikusan megnövekedett. Mint ahogy a garázda bűncselekményeknek a száma is. Ennek vajon mi lehet az oka, illetve hogy ezek súlyossága milyen? Tehát agresszívabbak, súlyosabbak, mint korábban voltak ezek a testi sértések, vagy inkább a könnyű testi sértések kategóriájába tartoznak? Illetve, hogy a garázdasággal kapcsolatban említi a
621 beszámoló, hogy csak a rendőri jelenlét az, ami igazából hatékony lehet. Hogy milyen más lehetőségek vannak itt, mert azt hiszem, hogy a múlt héten, vagy kéthete történt, ami az országos médiában is megjelent, hogy az Északi körúton 162 autót végigkarcoltak. Most ez a garázda bűncselekmény azért nagyon súlyos meg visszatetsző dolog, mert míg például egy lopásnál, vagy egy betöréses lopásnál, ugye az anyagi haszonnak a megszerzése a cél, a garázda bűncselekményeknek csak a rongálás, vagy pusztítás lehet a célja. Tehát ez szerintem mindannyiunk érdeke lehet szintén, hogy ezeket visszaszorítsuk. A másik kérdés, hogy a rablásokkal, vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatban nagyon örvendetes, én meglepődtem, hogy ezek csökkenő adatok, mert én nagyon sok, egyre több ismerőstől hallom, hogy ilyen támadásnak voltak kitéve, a statisztika azt mutatja, hogy ennek ellenére csökkenő a tendencia. Nem gondolják-e, hogy esetleg a szociális feszültségek növekedésével ilyen válsághelyzetben ezeknek a bűncselekményeknek a száma meg fog növekedni, és hogy hogyan lehet ezek ellen védekezni? A harmadik megjegyzésem pedig az, amit idézőjelbe téve mondtam, hogy hiányoltam a beszámoló végén, hogy semmi olyat nem hallottam, vagy nem olvastam benne, amit vagy két héttel ezelőtt hallottam itt a nyugdíj vita kapcsán, hogy a rendőrségnek azért az anyagi forrásai azok nem megfelelőek, hogy a személyi állományban növekedést lenne célszerű elérni. Tehát ilyen jellegű gondok, magyarán gondokról, hogy mik azok a problémák, amik a rendőrséget érintik abban az esetben is, ha nem önkormányzati feladat tulajdonképpen ezeknek a biztosítása. Hogy mi az, amire ma a magyar rendőrségnek és itt Nyíregyházán igazán technikai, személyi szempontok, vagy költségvetés szempontjából szüksége lehet? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Örülni kellene, hogy nem sorolnak fel gondot. Jánócsik Csaba következik, és akkor mindig mondom a következő hármat, Tormássi Géza, Szilassy Géza és Nagy Károly jelentkezett. Jánócsik Csaba: (képviselő) Urbán Judit egy picit belefolyt abba a kérdésbe, amit én szerettem volna feltenni, mivel hogy a Vasvári Pál utcának az egyik oldala az az én körzetemhez tartozik, és én tudom, hogy operatíve nem sok mindent lehet, vagy szabad mondani még ilyenkor, hogy áll ez az ügy. A nyomozásról, de tudom, hogy a sajtóban megjelent ez az ügy ennek a nyomozásáról, hogy külön csoport foglalkozik ezzel. Ez azért inkább a nagyságrend miatt döbbenetes, nem pedig az elkövetés ténye miatt, hiszen volt, amikor garázsokat, sátorgarázsokat szabdaltak össze csak úgy heccből, meg valamikor mondjuk buszmegállót, meg telefonfülkét tettek, legalábbis régen tönkre. Most ez egy ilyen szokatlan módszer. Szokatlan valamelyest, hogy autókat karcolnak meg sorban, mert gondolom az útirány arra vezetett, akkor az útba esőket, útban volt, akkor az így járt. Én azt szeretném csak kérni vagy kérdezni, hogy a Városközponti Polgáregyesületnek, aminek én a közelmúltban alelnöke lettem, mit tehet azért, hogy együtt, közösen, járőrözéssel ennek így elejét vegyük, vagy felfigyeljünk az ilyesmi jelenségre, mert azért a szórakozóhelyek azért elégé elszórtak a városban, és szerintem valahonnan onnan indul el az ilyesmi folyamat. Onnan indul el egy olyan társaság, amelyik így hősködik a városban. A Városközponti Polgáregyesület
622 nem tud önmagában lépni, csak úgy, ha egy rendőr mindig vele van. Tehát egyedül nem léphet fel, ha jól tudom a jogszabályt. Mindig kell lenni egy kísérő rendőrnek is. Miután ez vasárnap történt, amikor nem járőrözik az egyesület, mert csak pénteken, szombatonként szokott, ez szombatról vasárnapra virradóra történt, akkor mit lehet tenni? Vasárnap is járőrözzünk közösen? Mit fogunk csinálni? Ezt szeretném megkérdezni, köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza jelentkezett, őt követi Szilassy Géza, Nagy Károly és Jeszenszki András. Tormássi Géza: (képviselő) Két kérdésem lenne a többiek három kérdésével szemben. Az anyagban szerepelt több esetben a szubjektív biztonság érzete az állampolgároknak. Én örülök, hogy ezt megfogalmazták, az anyagban rengeteg statisztika szerepel, kérdezném, hogy valamilyen módon mérik-e vagy valamilyen módszerrel van-e valamilyen visszajelzésük, hogy a munkájuk mennyire eredményes, adott esetben a városlakó polgárok esetében? Másik a térfigyelő kamerák kérdése. Tavaly is ezzel kapcsolatban tettem fel kérdést. Tudom, hogy a város is tervez több helyen kamera elhelyezést, és a legutolsó időszaknak a történései, utalnék itt veszprémi történésekre, ott is a kamerák voltak azok az eszközök, amik valamilyen módon információt nyújtottak. Én a tavalyi évben úgy vettem észre, hogy nem teljesen örül ennek a használatának, vagy legalábbis bizonyítási ereje ezeknek a felvételeknek nem minden esetben van, de kérdezném, hogy ezzel, hogy mi ilyen irányban elmozdultunk ez önökhöz kerül az információ be, mármint a térfigyelő kameráknak a képei? Mennyire segíti most önöknek a munkáját? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Szilassy Géza jelentkezett és őt követi Nagy Károly és Jeszenszki András, és nálam vége a kérdésre jelentkezőknek, mást nem látok. Dr. Szilassy Géza: (képviselő) Nekem kettő vagy három kérdésem lenne. A beszámolóban is olvashattuk azt, vagy olvashatjuk azt, hogy nagyon sok a pozitívum, pozitívan alakulnak a mutatók, kivéve egy témakörben, vagy egy körben, a garázdaságban. A garázdaságban növekvő mutatók vannak, méghozzá nem is akármilyen mértékben növekvő mutatók vannak. És ott elemzi a beszámolóban a kapitány úr is, hogy mi lehet ennek az oka. Többek között az, hogy a szórakozóhelyek nyitvatartási rendje túl liberális, és túl sokáig vannak nyitva ezek a szórakozóhelyek. Kérdezem én azt, hogy – és ezt a polgármester asszonytól is kérdezem – ennek a szabályozása önkormányzati kompetenciába tartozik-e, vagy pedig valami törvényi szabály az, ami ilyen liberális, megengedő jellegű és megengedi azt, hogy hajnalig dorbézolhassanak és kvázi növekedhessen az ott lakóknak a zavara, illetve a garázdaságok számának növekedése, vagy pedig mi mint önkormányzat be tudunk avatkozni ebbe és mi tudjuk szabályozni ezeknek a szórakozóhelyeknek a nyitvatartási rendjét? Történt-e ebben valami tárgyalás az önkormányzat és a kapitányság között? És van-e ebben valamilyen előrelépés? Ez az egyik kérdésem, a másik kérdés, tudtommal elég sok őrs alakult a város külterületén. Ezekre a kertvárosias jellegű területeken tudtommal Borbányán is alakult egy rendőrőrs.
623 Nem alakult rendőrőrs? Akkor bocsánat, a körzeti megbízottakkal keverem össze. Igen, így van, igaza van a kapitány úrnak, tehát körzeti megbízotti pozíció alakult Borbányán. Van-e ebben valami érezhető előrelépés, hogy a közbiztonság javult-e ezeken a területeken, külterületeken, hogy a körzeti megbízottak alakultak és létrejöttek? A beszámolóban olvashatunk a lopásokról és egyéb bűncselekményekről, de pontosan nem láttam – lehet, hogy benne van a beszámolóban – az úgynevezett megélhetési bűnözéseknek a statisztikáját. Egyáltalán történik-e valamilyen ilyenfajta felmérés, létezik-e ez a fogalom egyáltalán illetve az aránya körülbelül mennyi a városban a lopások tekintetében? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Nagy Károly, Jeszenszki András, Szokol Tibor. Nagy Károly úré a szó. Nagy Károly: (képviselő) Annak a jóérzésemnek szeretnék hangot adni, ami a beszámoló elején mindjárt elhangzik, hogy végre feltöltődött az állománytábla. Tehát ez gondolom a norma. Még 400 fölé is emelkedett, aztán hirtelen eltűntek az emberek. Most 96%-os az ellátottság, ez azt jelenti, hogy a táblához viszonyítva is ugye 16 fővel kevesebb, 380 főt jelent. A rendőr még mindig így is kevés. Ha a területemet nézzük, Nyírszőlő – Sóstó – Sóstóhegy és még Felsősima, nem tudom mik tartoznak még ahhoz a 4 emberhez. Mi az oka annak, hogy 2008 elején még 400 fő fölött volt, és ma már 30 – 40 fővel össze-vissza – ahhoz viszonyítva – tehát nem a táblához viszonyítva kevesebb a rendőröknek a száma? Mi az a FÜV? Nem tudom, a rövidítés jelentését nem ismerem, amivel magyarázzák egy résznek a távozását. A másik téma amit szeretnék megkérdezni, hogy a városi kapitányságnak milyen hatásköre van a sebességkorlátozás ellenőrzésében? Tehát a traffipaxos mérésekben. Szeretném felhívni a figyelmüket néhány helyre, ilyen Sóstón a Fürdő utca, de különösen az új utcarész itt a Sóstóhegyi úton. Ha én megyek 40-el, 45-el, helybenhagynak a kocsik. A kanyarban, ahol 30 – 40 km-es sebességkorlátozás van, ki van rakva az előzni tilos tábla, előznek és mire én egyenesbe érek, már az egyenes végén is befordult a kocsi. Tavaly már volt vagy tavalyelőtt ilyen ellenőrzés a Fürdő utcán, lényegesen javult a közlekedési morál, illetve a sebességkorlátnak a betartása. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki András jelentkezett és nálam Szokol Tibor és Giba Tamás van még bejelentkezve. Jeszenszki András: (képviselő) Évekkel korábban nagy probléma volt Jánócsik képviselőtársam körzetében a SZÜV mögötti terület, ahol péntek esténként gyakorlatilag egyfajta kaszinóvá alakult ez a terület. Ez az elmúlt években megoldódott az önök hathatós munkájának illetve az együttműködésnek köszönhetően, amely a polgárőrséggel együtt valóban eredményes munkát végzett. Ez a probléma azonban újra termelődött, gyakorlatilag egy kicsit távolabb. Az Északi-alközpont környékén a Vasvári Pál utcai 10 emeletesek alatt. Ezen a területen nyílt időközben körülbelül 2 évvel ezelőtt egy éjjel-nappali üzlet, és ezen a területen folyamatosan panaszok érkeznek egyébként a lakóktól, hiszen itt a fiatalok az üzletben gyakorlatilag
624 bármikor vásárolni tudnak. Ebben a parkban a gyakorló iskola mellett folyamatosan – főleg péntek esténként a jó idő beköszöntével – folyik a közterületi italozás. És amit még problémaként látok és a lakók megjegyezték, de egyébként jómagam is szemtanúja voltam nem egyszer már, hogy a park tele van fiatalokkal, folyamatosan zajlik az italozás ezen a területen és egyébként rendőrjárőrök érkeznek és vásárolnak ebben az üzletben és nem járnak el, illetve nem tekintenek körbe a területen. Komoly probléma van egyébként, hiszen itt a lépcsőházak bejáratát, a bokros területeket illemhelyként használják, és éppen a panel-felújítási programnak a folytatása előtt áll ez a terület és nyilván nem mindegy, hogy hogyan valósul meg ez a rekonstrukció, illetve a környéken lakóknak komoly problémái vannak ezzel. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Szokol Tibor, őt követi Giba Tamás. Szokol Tibor: (képviselő) Két kérdéscsokorban gondolkodtam. Az első itt a szórakozóhely, ifjúság, kábítószer ügyek. Én azt gondolom, hogy két kérdést mindenképpen fel kell vetni ezen belül. A fiatalkorúak, 13 évesek magas száma a szórakozóhelyeken, ez most már uralja a szórakozóhelyeket az én megállapításom szerint. És ebben közösen – nem rendőrségnek címezve, nemcsak a rendőrségnek – de önmagunknak is, a nevelő és oktatási intézményeknek és mindannyiunknak, de ebben van közös feladat és sürgős feladat, hogy ebben milyen tanácsokkal tud kapitány úr szolgálni? A másik, nyilván idetartozik a szórakozóhelyeken az ital, és véleményem szerint mindig szemérmesen foglalkozunk a kábítószerügyekkel. Holott a megállapító részben arról beszélünk, hogy nő a száma, a felderítésben meg a tehetetlenséget mutatjuk ki, nem bántó szándékkal mondom ezt, de azt gondolom, hogy itt valami új módszerek keresése folyik, ha nem is a nyilvánosság előtti kinyilatkoztatásról beszélek én itt most, de nyilván lehet, hogy a hagyományos módszerekkel nem jutunk előre. Mert ott egy hagyományos módszer említve van. A másik kérdés a grafiti, ami úgy gond, hogy nagy károkat okoz a városban. Hallottam megyei jogú városról, akinek van tapasztalata, ahol eredményt értek el. Én magam is azt látom, ezt tavaly is felvetettem, hogy egy-két monogram szerepel. Tehát nem sok ezeknek a száma, akik szeretnek rajzolgatni, de mindenütt ott vannak. Ebben milyen előrelépést tudnánk? Összekapcsolva azzal, hogy a feltöltött állomány igénybevételével. Tehát erre a területre is szakosodni kellene. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamásé a szó. Giba Tamás: (alpolgármester) Szakítanék a hagyományokkal, nekem csupán egyetlen kérdésem lenne. És ezt is azzal vezetném be, hogy a beszámoló azért nagyon imponáló számokat tartalmaz, csökkenő bűncselekmény számokról és határozottan növekvő felderítési arányokról tanúskodik. Mégis azt kell mondanom, hogy ha a betörések száma lecsökkenne egyre ebben a városban, az annak az egy embernek, ahol ez a betörés történik, az egészen másképpen olvassa a statisztikát, mint a többiek. Tehát ez egy szubjektív érzés
625 nyilvánvalóan, és emiatt kértem én szót, hogy az elmúlt esztendőben a kertvárosi lakók számára szokatlan volt az, hogy az ottanihoz képest jelentős számú betörés történt. Szeretném tudni, hogy sikerült-e itt a felderítés dolgában valamit lépni? A felderítési mutatóknál ezek a betörések hol szerepelnek, és mivel tudná kapitány úr nyugtatni az én lakótársaimat? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szokásomtól eltérően én is egyetlen kérdést azért szeretnék feltenni, ez a kérdés pedig az, hogy megkaptuk a közlekedési térképet, amit bizonyára az én tudatlanságom, de nem tudom igazán jól értékelni. Azt szeretném kérdezni, hogyha önöknek szabadon állna pénz rendelkezésre, melyik az a három csomópont, amit először alakítanának át, mert azt tartják ma a város legveszélyesebb csomópontjának, vagy közlekedési átkelő szakaszának. De ha ötöt mondanak az is jó, hiszen ezek befolyásolják a mi döntéseinket, hogy mi a legfontosabb és a még fontosabb? Hogy a lobby vagy a szükséglet alapján tudjuk meghatározni a feladatainkat. Kapitány úré a szó. Dr. Gere Zoltán: (városi rendőrkapitány) Jó sok kérdés érkezett hozzánk, végül is ehhez vagyunk mi már szokva egyébként évek óta, hogy nagyon a lakosságot közvetlenül érintő téma a közbiztonság és szoktam viccesen mondani, hogy a rendőrségi munka olyan, mint a magyar futball, ez mindenkit érint, egy kicsit mindenki ért hozzá. Mennék sorban, egyébként lesz olyan kérdés amire vissza fogok utalni, más képviselőtársra is és azt nem fogom ott megismételni. A rendőrség és a határőrség integrációja, mi az hogy többen is voltunk, mint a rendőrség állománytáblája. Valóban jól jött a Nyíregyházi Rendőrkapitányságnak és egyébként a határőrségnek is a rendőrség integrációja, annak ellenére, hogy nekünk nincs közvetlenül országhatár a kapitányság működési területén. Ez úgy történt, hogy már 2007-ben volt a mélypontja a rendőrség létszámának. Ez mesterséges is volt egy kicsit, mert az akkor megüresedő létszámokat nem lehetett feltölteni, bízva abban, hogy a megszűnő határőrségtől, azoknak a megszűnő szervezeteknek a dolgozóinak munkahelyet tud biztosítani. Nekünk nagyon jól jött a rendőrség és a határőrség integrációja, az akkor megüresedett létszámokat teljes egészében feltöltötték. Sőt, volt egy ilyen időszak, jelenleg is fogyófélben van, a rendőrség-határőrség integrációnál a szakszervezet és az akkori minisztérium vezetése kötött egy megállapodást, hogy mindenkit a lakóhelye szerinti helyen tartanak 2 évig az integrációt követően. Ezért következhetett be az, hogy nagyon sokáig 15 fővel többen voltunk, mint a rendszeresített állománytáblánk. A rendszeresített állománytábla olyan nálunk, mint itt a Szervezeti és Működési Szabályzat, fixen megkötött létszámok egyébként az egyes adategységekhez, csak mi ezt állománytáblának nevezzük. Tehát ez nekünk nagyon jól jött egyébként és feltöltötték az állományt. De aztán természetesen, amikor volt valamilyen fogyás, akkor a többletlétszámot kellett beforgatni és ezért van az, hogy egy időben teljesen tele voltunk, fel volt töltve, most fogyás van. Mi a fogyás oka? Hát tőlünk is mennek el, többen leszereltek már tőlünk azzal az indokkal, hogy ők szeretnék megpróbálni az Európai Unió más országában a civil életet. Vesztettünk így rendőrt. Sokan felmennek Budapestre, esetleg megélhetési szempontból, van aki Budapestről visszajött, nem találta meg a számítását és akkor elment. Az átmeneti időszak. Az a lényeg, hogy aki tőlem elmegy,
626 Nyíregyházáról, 6 hónapos visszatartást rendelek el, akik hozzánk jönnek, azoknak is elrendelek 6 hónapos visszatartást, tehát alapvetően létszámilag ez a 4%, 6%, az mindig abból adódik, hogy van egy átfedési időszak. Akik nyugdíjba mennek azokat is általában csak 6 hónap után tudom feltölteni, vagy Budapestről jönnek általában haza az emberek és azért van ez az átmeneti időszak. Alapvetően nyugodtan mondhatom azt, hogy július 1-vel nem lesz várhatóan nyugdíjazási hullám, akkor megint ilyen 100% közeli létszám lesz. De ez a 96%-os feltöltöttség ez olyan, amit mi évek óta nem tapasztaltunk, csak ennél rosszabb ne legyen a feltöltöttségünk. Képzettség, fiatalságra a képviselő úrnak. Meglepően kellemes állományt kaptunk egyébként a határőrségtől. Igazán nincs is nagy feszültség a két szervezet között. Képeztük őket folyamatosan, egy gyorstalpalós on-line képzésen vettek ők részt egyébként, a határőrök a rendőrségtől, a rendőrség a határrendészeti ismeretekből, gyakorlatilag a teljes egyenruhás állományt kiképeztük az elmúlt időszak alatt. Az alapokat ismerik és aztán betanítottuk őket. Nagyon-nagyon örülünk, hogy itt vannak, van tapasztalatlanság, van bizonytalanság, ott vannak a parancsnokok, a szintén fiatal parancsnokok, akik képezik őket és már azért olyan is előfordult, csak szolgálatszervezés miatt, hogy volt határőr kollegák vannak volt határőr kollegákkal. És igazán azt mondhatom, hogy azon a területen is ellátják a rendőrségre háruló feladatokat, tudnak most már szakszerűen intézkedni. Lesz egy-két év, amikor talán azt mondom, hogy szakszerűségi hibát ejt, de néhány év múlva nem fogjuk ezt észrevenni, utoléri ez a szervezet szép lassan magát. A távozókat is így fogjuk folyamatosan pótolni. Egy picit a nyugdíjról. Ilyen a jogszabály, polgármester asszony véleményét ismerjük, a rendőrök egyszerűen kihasználják a lehetőséget, de ezt naponta vizsgálják felül, előbb-utóbb döntés lesz ez. Irritálja ez a társadalom bizonyos rétegét. Én azt mondom személy szerint, hogy nekem jó ha így marad, de engem is irritál, egyébként én vagyok a kapitányság legidősebb dolgozója. Pedig abszolút nem érzem magam idősnek. Emlékszem volt egy időszak a rendszerváltás környékén, akkor mindenki elment, vak vezetett világtalant, de olyan szép eredményeket értünk el. Szerintem nem lehet ezt észrevenni a napjainkban, vagy igazán a rendőrség munkáján. Én az Advertum Kft. munkáját nem tudom, én a Gold FM-ről beszélnék. Határozottan cáfolom egyébként ami a Hír TV-n, a különböző fórumokon megjelent, az, hogy bennünket háromszor is megkeresett ez a cég, egyetlen-egyszer kaptunk a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól egy karhatalmi biztosításra kérést, egyébként a rádiónak a kikapcsolására. Mi ezt már lenyilatkoztuk, azért merem mondani itt is a sajtónak, nem sértünk vele sajtójogot. A rendőrség ki is ment, amikor mentünk kifelé még szólt a rádió, tehát ott a karhatalmat biztosítottuk, mivel különböző jogi vita keveredett a Gold FM és a Hírközlési Hatóság között. Ott úgy gondolta az ott jelenlévő hatóság vezetője, hogy úgy döntött, hogy eláll a leszereléstől, de közben kikapcsolták ezt a részt, nem ment a rádió, közben el is állt a leszereléstől, akkor megköszönte a rendőrök részvételét, mi eljöttünk, ők különböző jegyzőkönyveket még vettek fel. Azóta, soha, semmilyen megkeresést nem kaptunk, egyetlen egy levél érkezett, amiben ez a Nemzeti Hírközlési Hatóság köszönetét fejezte ki a Nyíregyházi Rendőrkapitányságnak a hozzáállásért. Tehát hogy háromszor mi akadályozzuk, ebből semmi sem igaz. Vinnai képviselő úrnak át is tudom adni ezt a köszönőlevelet, akár el is küldöm egyébként. A következő, mi a különbség a lopás és az önkényes elvétel
627 között? Azt tudni kell, hogy végül is az önkényes elvétel egy helyen fordul elő, ez a jármű önkényes elvétele. Köznyelven úgy fogalmaznám meg, hogy a lopási szándék az végleges eltulajdonítást jelent, a jármű önkényes elvételénél nem az a célja, hogy ellopja az autót, hanem hogy használja. Tehát ez a különbség a kettő között. Ez egy speciális bűncselekmény egyébként, ha végleg elviszi az autót és eladja, abban az esetben lopás van, ha csak az a szándéka, hogy tegyen vele egy kört és ott hagyja, mondjuk, Nyíregyházáról elviszi Budapestre, az jármű önkényes elvétele és abban is fogják őt bevádolni egyébként, mert nem lopási szándéka volt. Ez egy célzatos bűncselekmény egyébként, a jármű önkényes elvétele. Garázdaság, könnyű testi sértés. Valóban nőtt egyébként a városban a garázdaságok és a személy elleni bűncselekmények száma. Szeretnék a személy elleni bűncselekményeknél egy olyan dolgot elmondani, hogy bejött a zaklatás bűncselekménye. Ez tavalyi új bűncselekmény, azt hittük, hogy ilyen nem lesz. Ledöbbentő, hogy 200 fölött volt a száma, ez a személy elleni bűncselekményeknél van nyilvántartva. Itt elsősorban különélő feleségek, férjek, házastársak, vagy élettársak közötti visszajáró jellegű zaklatásokról van szó. Ez is benne van a személy elleni bűncselekmények növekedésében. A garázdaság növekedését egy picit hadd tulajdonítsam a rendőrségnek is. Megmagyarázom ezt a mondatot. Pont az önkormányzati támogatásból sokat vagyunk kint hétvégén, megnövekedett létszámmal, központi erőket kapunk, készenléti rendőrséget a bevetési szolgálattól. Olyan is előfordult már egyébként a városban, hogy 60 – 70 rendőr teljesített szolgálatot, és olyankor nagyon gyakran belefut a rendőrség a garázdaságba. Intézkedési kötelezettsége van, de régen ezt nem jelentették be. Tehát ez a szórakozóhelyek előtt a gyere ki, játsszuk le mondatokban meg is ütötték egymást. Ez lerendeződött valamikor simán, nem lett ebből rendőrségi ügy, most a rendőr intézkedik benne. Ez komolyan benne van, ez meghaladja a 70 valamennyit a rendőrség közvetlen tettenérése, amelyben ő büntető feljelentéssel fejezi be, előállításokkal teszi ezt meg. Lesz-e több vagyon elleni bűncselekmény? Valaki kérdezett a megélhetési bűnözésre. Hát azt nem tudom, hogy lesz-e több vagyonelleni bűncselekmény, jelenleg van és akkor ezt Giba Tamásnak is válaszolom, hogy tényleg van a városban egy betöréssorozat, de nem akarnék megint ilyet, hogy megdicsérjem magunkat, de valamikor a városban közel 400 lakásbetörés történt, tavaly ez 255 volt. Abban igaza van képviselő úrnak, hogy egy is sok, de jelenleg egyébként 57 lakásbetörésben nyomoz a kapitányság. Durván ha ezt egy negyedévnek vesszük, nem olyan rosszak ezek a statisztikai számok, ez annak sok egyébként akit érint. Mi is meglepődtünk, már olyan Kánaánban voltunk az év július – augusztus – szeptemberében az akkori napi 10 – 12 betöréssel szemben nagyon szokatlan volt, amikor egyetlen egy betörésünk sem volt, azt hittük, hogy ez így lesz és az év utolsó felében az ünnepek környékén, január – februárban megszórtak bennünket. Van sikeres felderítésünk benne, valamelyik nap is egy szép felderítést foganatosítottunk, mi bízunk benne, hogy akár az 50%-át is elvihette a lakásbetörésnek. Rosszul állunk a bizonyításban, úgy hogy az illető az él a törvényes jogával és nem működik közre velünk. Jelenleg is van kb. 20 dkg aranyunk, amik beazonosításra várnak, ezt a lakásán foglaltuk le, ő azt mondja, hogy találta. Itt benn már 11 sértettet beazonosítottunk, de bízunk benne, hogy ez több lesz. Most ezzel megyünk és húrcoljuk a
628 sértettekhez, próbáljuk felismertetni, bízunk benne, hogy többen fel fogják ismerni, a sértettek. Ez az úgynevezett erőszakos betörés, amikor az erkélyajtót betörik, vagy kifeszítik az ablakokat. Van a városban még egy ilyen sérülés nélküli, úgynevezett zárfésűs módszer. Jelenleg ebben dolgozunk, operatív pozíciókat is kiépítettünk benne, bízunk benne, hogy eredményes lesz. Én biztosítom a képviselő-testületet arról, hogy a rendőrséget nagyon, személy szerint engem is, de a kollegáimat is, nagyon idegesít ez a lakásbetörés, mert tudtam, hogy a testületi ülésen is fel fog vetődni. Állandóan kinn vagyunk és itt a polgárőrség az, és ez felvetődik válaszként, hogy szoros együttműködésben vagyunk, nagyon gyakran 30 – 40 fővel vagyunk kint és ennek legalább a fele polgárőr. Figyelőszolgálatokban. Hoz ez eredményt, mert tegnapelőtt azt hittük, hogy lakásbetörőket fogtunk, de hamispénz terjesztőket fogtunk, azelőtt megfogtunk egy párost, azt hittük, hogy lakásbetörők, de ők a besurranósok voltak, de előbb-utóbb be fognak jönni egyébként a lakásbetörők is. Türelmet kérek, mi mindent megteszünk a lakásbetörések felderítésénél. Anyagi források? Végül is a rendőrség megkapja a működéséhez szükséges pénzt, sokkal többet mondunk annál ami a gyakorlati valóság. Mi is elkezdtünk néha sírni, a rendőrségnek van annyi pénze, hogy ki tudjon menni a helyszínekre, járőrözünk, újabb pluszforrásokat is biztosított a kormány, ez biztosítja a fedezetünket. Mi, amiért igazán többet szoktunk kérni itt a túlórára, néha benzinpénzre, ami többletszolgáltatást akarnak kérni a rendőrségtől, azt úgymond fizesse meg a lakosság. Tehát ha valaki azt szeretné, hogy nála mit tudom, én vidéken gyakorlatilag legyen már a városban négy rendőr péntek éjjel, akkor kettőt tudok biztosítani. Kettőt általában megfizetnek az önkormányzatok. De a rendőrség működéséhez szükséges kiadások megvannak. Mennyi kellene? Hát sokkal több. Megkérdezte az egyik sajtó, hogy 2 milliárdból mennyit kérne a Nyíregyházi Rendőrkapitányság, hát a 2 milliárdot kértük. Létszámfejlesztés, ami megjelent itt a sajtóban jelenleg úgy tudom, hogy a kormány és az Igazságügyi Minisztérium asztalán van, ez az aprópénzre váltása lesz, hogy 1300 olyan rendőrt képeznek, amelyben nem lesznek érettségizettek. Tehát gyorstalpalós képzést. Az valamikor visszajön, még a ’70-es években nagyon sok kollegám, akik elmentek nyugdíjba, azok még így lettek rendőrök, hogy először rendőr lett, 6 hónapig tanulta a szakmát, és majd utána 6 hónapos tanfolyamon vettek részt. Talán visszajön ez a képzési rendszer, ők lesznek majd a szerződéses rendőrök. Bízom benne, hogy ebből kap a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság, bízom benne, hogy Nyíregyháza is. Ezen belül, még ha államtitkár asszony megtámogatja, akkor még főleg biztos fogunk ebből kapni, illetve 200 egyetemista felvételére kerül sor országosan, ebből már talán négyet kap is a Nyíregyházi Rendőrkapitányság. Karcolás? Hát ez az egy éjszaka tönkrevágta a statisztikánkat! Biztos, hogy egynéhány fiatal vagy egy ember is végigjárta a várost. Ez volt a mániája, nem az első eset egyébként Nyíregyháza vagy a rendőrség történetében, most jelenleg van néhány képfelvételünk, remélem, hogy a sajtóban rövid időn belül megjelenik. Végigjártuk az útvonalat és az egyik cégnek talán van olyan maszek felvétele, amit tudnánk használni. Egyébként nem lesz könnyű ezt felderíteni, mert itt nem rögzítettünk semmilyen operatív nyomot, újnyomot, szagnyomot itt nem lehet rögzíteni, mert elment mellette és meghúzta, de a képviselő úr körzetében a Holló utcán is voltak ilyen
629 rongálások. Meglepő egyébként, hogy azt nem ugyanaz a szervezet csinálta, felderítettük egyébként és meglepő volt, hogy kiknek a gyerekei követték el ezeket a rongálásokat. Tehát nem biztos, hogy nekünk mindig azok között kell keresni az elkövetőt, akikre úgy egyébként gondolna az ember. Szubjektív biztonságérzet van-e? Remélem, hogy az elmúlt egy évben sokat javult a szubjektív biztonságérzet. Én nagyon bízom benne egyébként. Ezt a köszönőlevelek is alátámasztják, néha az e-mail-ek, tehát a rendőrség honlapján is elég sok ilyet kapunk, amellett, hogy kapunk rengeteg kritikát is. Mi ezt olvassuk, feldolgozzák. Egy biztos, hogy amikor most végigjártuk a városban ezeket a lakossági fórumokat, ahol a rendőrség is mindig elment, ott néhány jogos, negatív megjegyzés kivételével, csak pozitív visszajelzéseket kaptunk a lakosságtól, amit még mindig kérnek, hogy több rendőrt lássanak, több egyenruhás rendőrt vagy több csíkos sapkát. 5 évvel ezelőtt csinálta a rendőrség a minőségfejlesztési programot, most jön a következő, ennek a felülvizsgálata, itt lesz lakossági elégedettségmérés is. Ez gondolom ez év végére rendelkezésre fog állni. És ezt teljesen külső céggel fogják végrehajtani. Nem a rendőrség fogja, hanem a főiskolát szokták egyébként ebbe bevonni és bízom benne, hogy lesz egy ilyen elégedettségi mérés. Térfigyelő kamera? Egyébként képviselőknek nem szoktam túl pozitívan nyilatkozni a térfigyelő kamerákról, mert jelenleg ismert területről ha felszereljük és ott van bűncselekmény, a térfigyelő kamera kiszorítja a bűnözést, általunk még nem figyelt területre, ahol még nincsenek kamerák. Ott újra kell kezdeni a rendőrségnek az operatív pozíciókat kiépíteni. Az a térfigyelő kamera egyébként annak jó, ahol felszerelik, tehát azon a területen biztonságot jelent. Sokszor egyébként az is elég, ha csak kiírjuk, hogy van térfigyelő rendszer és már az is visszatartó elem. Mint ahogy a sebesség előrejelzők az út mellett is, ha valakinek kiírja, hogy 60-nal megy, automatikusan belelép a fékbe, vagy biztos, hogy csökken a sebessége, hiszen 50 van megengedve. Én azt kérem egyébként, hogy ha felvetődik, hogy fejlesszék ezt a térfigyelő rendszert, akkor már ehhez valamilyen szinten a létszámot is vagy állandó figyelőket is kell biztosítani. A rendőrség nem tudja ezt bevállalni a jelenlegi létszámkerete mellett, olyan sok kameránk van, hisz ha a vasúttal is van egy megállapodásunk, ami nagyon régről a rendőrségnek van, a vasút 17 kamerát kötött be. Nagyon jó egyébként, hiszen naponta fogunk el zsebeseket, az állomáson elkövetett rablásokat. Azt, hogy ezt állandóan figyelje két ember ahhoz minimum 12 ember létszámfejlesztés kell. Én úgy gondolom, hogy ha a város fejleszteni akarja ezt a rendszert, akkor ezt a létszámot, közalkalmazotti szintű létszámot kell biztosítani, mert ezt vagy a közterület felügyelőknek, vagy a rendőrségnek kell figyelni. Csak ez a két szervezet figyelheti ezt a rendszert. Esetleg egy közös szolgálatot erre lehetne kialakítani, és akkor ebben lehet, hogy lehetne lépni. Szórakozóhelyek nyitva tartása? Ezt mi leírtuk egyébként, szeretnénk, ha éjfélkor bezárna minden szórakozóhely, de ezt lehet, hogy mi sem gondoltuk komolyan. Hiszen a fiataloknak szórakozni kell, de nem mondhatom azt, hogy hosszabbítsuk meg és még tovább legyenek nyitva a szórakozóhelyek. Jogi feltétele egyébként nem nagyon van meg ennek, hiszen rendszeres bűncselekményt kell elkövetni a szórakozóhelyen, nem a szórakozóhely előtt, ami a bezárást tenné lehetővé, vagy hanghatások esetén lehet csökkenteni a jegyzőnek a nyitva tartás idejét. Mi egyébként a rázós szórakozóhelyek környékén állandó jelleggel ott vagyunk. És van elég sok
630 előállításunk ezekről a területekről. Ezt leírtuk egyébként, tartom is, jó lenne csökkenteni, nagyon sok városban kísérleteztek, de aztán még az Alkotmánybíróság is volt amit hatályon kívül helyezett, mert korlátozták az emberek szórakozási lehetőségeit. KMB-ben van javulás, én pozitív visszajelzést kaptam egyébként erről. Emlékszem a polgármester asszony tavalyi utolsó szavára, amikor azt mondta vissza a KMB-seinket. Mi ezt vissza is adtuk egyébként, tényleg nem volt jó döntés részemről, hogy megszüntettük. Felállt 6 fővel, ha lenne ez a központi létszámból fejlesztés egyébként mi ezt 13 fővel terveztük. Ezt a KMB csoportot, akkor már alosztályként. Én bízom benne, hogy ez pozitív hatással van. Egyet mérhetünk egyébként, a polgárőrség visszajelzését a rendőrségre. Most dolgozunk azon, vagy beszélgetünk arról, hogy egy rendőr, egy polgárőr szolgálati formát kellene, akár szolgálatvezénylés formában megoldani. Biztos, hogy erről a területről nagyon pozitív a visszajelzés. Remélem, hogy a lakosság is nagyon pozitívan fogadta ezt. Megélhetési bűnözésről beszéltem. Mi a FÜV? Hát ez olyan, mint a civileknél a leszázalékolási bizottság. Ezt Felülvizsgálati Bizottságnak hívják hivatalosan. Itt százalékolják le egyébként a végén a rendőröket. Ez elindul azzal, hogy ő kéri a FÜV elé állítását, és megy egy orvosi vizsgálat, papírokat felküldik, végül egyébként leszázalékolják a rendőrt és nyugállományba helyezzük. Traffipax. Köszönöm a jelzést, megígérem, hogy a Sóstóhegyet, a fürdő környékét rendszeresen fogjuk traffipaxszal ellenőrizni. 10 emeletes lakások környéke, kollegám jegyezte, fogunk oda rendőrt küldeni, lehet, hogy a rendőr beugrik ennivalót venni, de mivel nem az ő körzete, nem is lehet neki intézkedni, mert neki vissza kell menni a saját körzetébe, ő egy pár percre kap engedélyt, majd az osztályvezető meg fogja vizsgálni, hogy miért nem intézkednek benne a rendőrök. Italfogyasztás, kábítószer. Tényleg ez a Nyíregyháza város amellett, hogy egy csodálatosan szép város, teljesen fiatal, úgy értem, hogy telis tele van fiatalokkal. Biztos, hogy sok a fiatal, sok az italfogyasztás, és ezzel együtt van kábítószer, előfordul. Tényleg nem olyan jók a mutatóink, egyébként sokkal több kábítószerfogásunk lehetne, de mi elsősorban a terjesztőket törekszünk elfogni, bár ez még nem sok, most is hét fő van terjesztőként egyébként előzetes letartóztatásban. Azért 70-et is eléri a kihallgatott fogyasztóknak a száma, akik egyébként nem lesznek megbüntetve, mert elterelés van. Kiépítettük mindenféle operatív eszközöket, ezeket a rendőrség egyébként egyre hatékonyabban használja, ezen belül a Nyíregyházi Rendőrkapitányság is. De biztos, hogy lesz kábítószer, vagy van is a városban. Érdekes, hogy ide hozzák a kábítószert, akik terjesztik is, kisebb terjesztő csoportok, az egy másik városból hozza. Mindig eljutunk egy másik városba a terjesztőkkel, azt most nem mondanám meg, hogy melyik városba, de azért nem Nyíregyháza az elosztó központ. Ez nagyon lényeges ezt szeretném elmondani. Giba Tamás úrnak, nagyjából azért adtam rá választ, van felderítés, egy betörőt megfogtunk, de jelenleg 14 betörésben zajlik a nyomozás, bízunk abban, hogy előbb-utóbb meg lesz abban is a tettes. Polgármester asszonynak kérdésére hadd ne válaszoljak most, nem vagyok én ebben szakember, hadd konzultáljak ebben az adott önkormányzati vezetőkkel és majd ezt megbeszéljük, hogy hova javaslunk. Mi fogunk javasolni, mert nekünk is könnyebb. Én a körforgalmat jobban szeretem egyébként, mint a lámpákat, szerintem az sokkal jobb. Köszönöm szépen, remélem mindenkinek adtam választ.
631 Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Hozzászólásra van lehetőség, nálam ketten jelentkeztek Földesi István és Lengyel Károly. Földesi István: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Képviselőtársaim! Kapitány Úr! Csak nagyon röviden, mert elhúzódott a kérdések sora. A frakciónk az előterjesztést a beszámolót nagyon színvonalasnak, rendszerezettnek és a leglényegesebb, hogy reálisnak tartja. Nagyon örülünk mi is, hogy a bűncselekmények különböző típusai szinte minden esetben csökkenő mértéket mutatnak és javuló mértéket a korábbi évekhez viszonyítva, még annak ellenére is, hogy ha néha az emberek közérzete ezt nem tükrözi vissza. A közéletben és a lakosság között élve azt tapasztaljuk, hogy a rendőrség a bizalmat kezdi visszaszerezni és jó vélemény van az úgynevezett fiatal rendőrségről is. És azt szeretnénk is kérni, hogy a kapitány úr és a kapitányság vezetője ezekkel a fiatal fiúkkal megfelelően foglalkozzanak, hiszen az ember egész élete végéig nevelhető is és különösen kérnénk, hogy rövidre fogjam a szót, kéréssel fordulnánk, hogy az úgynevezett látható rendőr az egyenruhás rendőr a közterületeken, közhelyeken, legyen olyan gyakori, vagy még gyakoribb, mint eddig. Hiszen, hogy ne menjünk, máshol csak egy táblát látunk rendőr ruhában, mikor vezetjük a kocsit, automatikusan fékre lépünk akkor is, ha nem élő rendőrt látunk. A magunk részéről és a magam részéről is azt látom, hogy ezt a bizalmat a rendőrség megérdemli, tiszteletet, megbecsülést érdemel a mi rendőrkapitányságunk minden vezetője és dolgozója, és továbbra is kérjük a lakossággal való jó kapcsolat teremtését. Ez különösen a KMB-sek tudják megoldani, illetve fokozni, ők vannak a területen és ezért az ő szerepükre nagy hangsúlyt kell fektetni. További munkájukhoz sikereket kívánunk. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Lengyel Károlyé a szó és még nálam két jelentkező van, Farkas Csilla és Vinnai Győző. Illetve három még Jászai Menyhért. Lengyel Károly: (képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Uraim! Én is nagyon rövid leszek és én is csak a köszönetemet szeretném kifejezni, hiszen több esetben konzultáltunk személyesen is, például a körzetemben ugye ott az új 4-es úton Debrecen felé, ugye ott tábla problémák vannak, közlekedési tábla problémák, ott egy nagyon gyors és szakszerű segítséget kaptam meg ebben a dologban a rendőrségtől. A területen is polgárőrségeknek a beszámolóján, amikor jelen vagyok, rendszeresen ott vannak a rendőrség képviselői és biztosítják arról a lakosságot, és a polgárőröket, hogy támogatják és segítik a munkát. Úgyhogy gyakorlatilag tényleg köszönöm szépen az önök eddigi munkáját is és a jövőben is nagyon remélem, hogy ez az együttműködés így vagy akár még ennél is jobban fog folytatódni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Farkas Csilla és őt követi Vinnai Győző és Jászai Menyhért. Dr. Farkas Csilla: (képviselő) Köszönöm a szót. Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Kapitány Úr! Tisztelt Közgyűlés! Engedjék meg, hogy városunk közbiztonsági
632 helyzetéről készült beszámolóval kapcsolatosan elmondjam véleményemet, amely egyúttal a szocialista frakció véleményét is tükrözi. A rendőrkapitányság vezetőivel szemben számos kérdést megfogalmaztak és számos kérdést intéztek hozzájuk, egyes városrészeket érintő probléma felvetésekkel kapcsolatosan, illetőleg az itt élők, városbeliek szubjektív biztonságérzetével összefüggésben. Én egy megállapítással szeretném kezdeni a hozzászólásomat. Városunk közbiztonsága és az emberek biztonságérzete javult az elmúlt egy esztendőben Nyíregyházán. Ez egyértelmű véleményünk a közbiztonság helyzetéről. Véleményünk szerint ez valamennyiünk összefogásának az eredménye, azonban legfőképpen köszönhető a látható rendőrségnek, a közterületeken a rendőri jelenlétnek és a polgárőröknek a jelenlétének, és az intézkedni képes rendőrségnek. A közbiztonság érdekében tett intézkedésekről beszélünk a mai nap folyamán és örömmel tapasztalom azt – és ezt a számadatok is alátámasztják – hogy városunkban nőtt az eredményes felderítések és nyomozások számaránya az ismertté vált bűncselekmények körében. Ez az eredmény részben a lakossági összefogásnak, részben a polgárőrség munkájának, körzeti megbízottaknak, valamint a közterület felügyeletnek és az illetékes rendőri szervek tevékenységének köszönhető. A beszámolóból számomra egyértelműen kiderül az is, hogy a rendőrség igyekszik munkája során élni a rendőrségi törvényben megfogalmazott eszközökkel. Tisztelt Közgyűlés! Nyilvánvaló az, hogy az eredmények mellett mindig lesznek új élethelyzetek, olyan új problémák, amelyek megoldásra várnak. Körzeti képviselőként egy probléma felvetésével élnék, egy olyan kérdésben, amelyben hatékony összefogásra és szükséges és gyors megoldásra szeretném felhívni a figyelmet. Szeretnénk közreműködésüket kérni abban, hogy a Bujtosi Városliget területén a hajléktalan kérdésre valamilyen megoldást találjunk. Úgy vélem, hogy ennek a kérdésnek a megoldása jelentősen fokozná az itt élő örökösföldiek, bujtosiak biztonságérzetét. A beszámolót olvasva kiderül az is, hogy a rend őrei széles társadalmi és intézményi együttműködésre törekednek. Kezdeményező szerepet vállalva ebben a városlakók biztonságérzetének szolgálatába állva. A rendőrség és az oktatási intézmények együttműködését magunk is kezdeményezzük, jómagam is szorgalmazom. Az ennek keretében folytatott bűnmegelőző, tájékoztató, felvilágosító és helyszínt biztosító munkálatokban pedig természetszerűleg számítunk a polgárőrség munkájára, megerősítve a polgárőrök jelenlétét a belvárosban. Tisztelt Közgyűlés! Fontos, hogy tájékozottak legyünk a közügyeiben. A városunk honlapján megjelenő bűnügyi információk, a napi híradások adatai mind azt jelzik, hogy a rend őrei városunkban nagy erőket megmozgatnak, olykor egy-egy bűneset felderítése végett, és ezt mind azért teszik, hogy a nyíregyháziak biztonságban érezzék magukat. A frakciónk nevében további erőt, kitartást, és nagyon sok sikert kívánok munkájukhoz. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönjük szépen. Jászai Menyhért kért szót, őt követi Dr. Vinnai Győző és Dr. Vojnik Mária. Jászai Menyhért: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Nagyon-nagyon rövid leszek. amikor a költségvetést tárgyaltuk, akkor javasoltam, hogy közbiztonsági célokra magasabb összeget szavazzunk meg. Sajnos ezt akkor a Közgyűlés nem fogadta el. Én azt kérem, jövőre újra fogom javasolni, hogy a Közgyűlés tartsa meg ezt a mostani lelkesedését és hozzáállását és azt a részt is tegyük hozzá, ami rajtunk múlik a civil kezdeményezések megerősítésére, technikai
633 eszközök fejlesztésére. Mert ha bevonjuk a polgárokat a közbiztonság javításába, akkor sokkal eredményesebb lesz és az érzületük is sokkal jobb lesz. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Vinnai Győzőé a szó, őt követi Vojnik Mária. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Köszönöm szépen. Köszönöm a szót. A FIDESZKDNP frakció véleményét szeretném megfogalmazni. A közbiztonság Nyíregyházán véleményünk szerint jónak mondható, vagy viszonylag jónak mondható, hiszen kapitány úr is utalt a válaszaiban, hogy itt a tökéletességre lehet törekedni, de elérni nem lehet. Én szeretném megemlíteni, hogy milyen fontos feladatok állhatnak a rendőrség előtt, amelyet a beszámoló természetesen tartalmaz, és van ahol komoly eredmény van, van ahol még vannak eredmények, de további eredményességet lehet elérni. Az egyik ilyen kérdés véleményem szerint a vagyon elleni bűncselekmények, amelyek ugye összefüggnek a társadalmi helyzettel. Rablások, betörések száma, amelyek kirívóan magasak. Mondjuk zárójelben megjegyezném, hogy az autólopások száma pedig viszonylag alacsony. Pedig itt komoly eredmények vannak. A gépkocsi feltörések száma már magasabb, tehát amikor értéket akarnak eltulajdonítani egy parkoló vagy éppen útmentén álló autóból. Tehát erre mindenképpen figyelmet kell fordítani. A másik probléma a prostitúció, ezt most nem nagyom említették itt képviselőtársaim, de én direkt kinyomtattam a rendőrségi beszámolót, illetve Tormássi Géza frakcióvezető helyettes társam felhívta a figyelmemet, és hát nagyon komoly intézkedések történtek. Tehát ne menjünk el emellett szó nélkül, hogy 279 fővel 64 esetben hajtott végre ellenőrzéseket a rendőrség 141 autóval. Tehát ez egy nagyon fontos dolog, mert ez is befolyásolja a városlakók közérzetét, közbiztonság érzetét. És nem nagyon szeretjük, ha erről a városról, mert én magam is nagyon szeretem ezt a várost, ahogy hallottuk kapitány úrtól, hogy ő is egy élhető, szerethető városnak tartja. És szeretnénk nyugodtan sétálni gyermekeinkkel, unokáinkkal, vagy éppen ott álljanak a prostituáltak a frekventált területeken, éppen Tormássi Géza körzetében is vannak ilyen területek. Tehát én azt gondolom, meg hogy ne legyen országos hír, hogy mit tudom én a futtató hálózat, meg nyíregyházi utca van nyíregyházi lányokból Amszterdamban. Erről tudom, hogy a rendőrség nem tehet, de hát tenni kell azért, hogy itt kevesebb legyen. A következő kérdés az a hajléktalan kérdés. Képviselő asszony én a hajléktalan kérdést nem rendőri kérdésnek tekintem, szociális probléma, de abban önnek igaza van, meg talán egyet is tudunk ebben érteni, hogy valamilyen megoldást valamilyen szinten a rendőrséget is bevonva, de nem ők fogják megoldani ezt a problémát. Mert lehet a kéregetőket igazoltatni, vagy eltávolítani, egy óra múlva visszajönnek, és itt a fellépések néha állampolgári megbotránkoztatást is kiválthatnak. Márpedig a rendőrségnek szakszerűen kell végezni a feladatát, és egyébként is itt Nyíregyházán jó lenne, ha nem az országos az általános megítélésből indulnánk ki, hogy a rendőrségnek ugye egész sok dolga van. Tüntetésbiztosítás, vagy éppen a nemzeti ünnepek biztosítása és tudjuk, hogy társadalmi feszültségek vannak ebben az országban, itt Nyíregyházán egyébként ezen a területen is szerintem példamutató a rendőrség, ahogy a közterület foglalási engedélyeket kezelik, a tüntetéseket, vagy bármilyen felvonulást biztosít. Tehát a hajléktalan kérdésről ennyit. Még két gondolat, én mindenképpen a frakciónk
634 nevében tudom azt mondani, hogy támogatjuk azt, hogy a polgárőrökkel együtt szorosabb együttműködés legyen, illetve ezt az egész KMB-s rendszer. Megmondom miért, most hogy őrs van egy területen, ugye az Érkerti Őrs az jól működik, vagy a Jósavárosban, a Borbányán van körzeti megbízott, azért mert ismeri az a személy a területet. Őt is ismerik, tudják, hogy esetleg hol szokott tartózkodni, hozzá lehet fordulni, természetesen Jeszenszki képviselőtársamnak mondom, hogy a rendőr is ember, tehát bemehet egy boltba egy kiflit venni. Mondta, hogy nem gépekről van itt szó, de mindenképpen egy-egy területet ő is ismer, őt is ismerik az ott lakók és egy sokkal jobb kapcsolat alakulhat ki általa a városlakók és a rendőrök között. Talán még egy dolgot, amit a polgármester asszony vetett fel, én is azt gondolom, hogy közösen kellene gondolkodni azon, hogy milyen frekventált baleseti gócpontok vagy helyek vannak Nyíregyházán, mert ez a városnak is fontos, hogy azokat a területeket kell fejleszteni és ebben a rendőrség segíthet bennünket. De ne csak a rendőrség mondja meg, hanem közösen üljünk le. Úgyhogy támogatjuk a beszámolót és további jó munkát kívánunk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Vojnik Máriáé a szó. Parancsolj. Dr. Vojnik Mária: (országgyűlési képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Magam is a köszönet végett kértem szót és szeretném megköszönni a kapitányság minden dolgozójának, kapitány úrnak, hogy Nyíregyháza a közvélemény szemében egy nyugodt és biztonságos város. Ebben az önök munkája benne van és benne van az az együttműködés is amit a város közgyűlése és a rendőrség munkája között megtapasztalhatunk. Én örülök, hogy kapitány úr is elmondta, hogy a kormányforrásokat biztosít a rendőrség eredményes működéséhez. Ezt a rendőrség úgy tudja megérdemelni – elnézést kérek ezért a kifejezésért – hogyha nemcsak látható, hanem együttműködő és valóban szolgálja a közrendet és a közbiztonságot. Szeretném megköszönni, hogy Nyíregyháza nem a futballhuligánok paradicsoma, hogy az első határozott és következetes intézkedésekkel hozzájárult ahhoz, hogy Nyíregyházán nagyrendezvényeket lehet biztonságosan megtartani, és hogy már aligha fordul meg bárkinek is a fejében, hogy Nyíregyházát válassza a randalírozása helyszínéül. Én arra szeretném önöket kérni a városi közgyűlést, a polgárőrséget és a rendőrséget, hogy azoknak a védelmére helyezzenek különös súlyt, akik a maguk védelmére kevésbé tehetősek. Az idősek, a külterületen élők, a tanyákon, a bokrokban élők és azok, akik különösen bízhatnak az önök együttműködésében. És még egyet, a legjobb védelem a bűnmegelőzés. Ezért az a tevékenységük, amit ezen a területen kifejtenek további támogatásra érdemes, és azt gondolom a közgyűlés érdemes lenne, hogy fontolja meg, hogy milyen további lépéseket tudnak tenni akár a családon belüli erőszak megelőzésére, akár a közúti balesetek megelőzésére. Láttuk, hogy a zéró tolerancia a halálos balesetek megelőzésében milyen határozott eredményeket hoz. De úgy gondolom, hogy a drog és az alkohol okozta károsodások, a garázdaság az ebből adódó garázdaság megelőzésére is ez egy nagyon fontos intézkedés lehet. Én kívánok a rendőrség minden dolgozójának jó munkát, és azt, hogy a munkájukkal érdemeljék meg az itt élő emberek megbecsülését. Köszönöm szépen.
635 Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Alpolgármester úr kért szót, és Farkas Csilla jelentkezett még nyilván egy reagálásra. Nagy László: (alpolgármester) Tisztelt Polgármester Asszony! Kapitány Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Én is először a köszönet hangját szeretném megütni és azt mondani, hogy az elmúlt évben a rendőrség az integráció kapcsán azt hiszem, hogy példaértékű tevékenységet hajtott végre. Hiszen azzal együtt, hogy a határőrséggel együtt kellett a továbbiakban végezni a munkáját a rendőrségnek, azt hiszem, hogy valamennyien látták a létszámfeltöltés volt az, amelyik látható javulást eredményezett az állománytábla kiteljesedésében, hanem az a rendőri tevékenység is, amelyik megjelenik ebben a beszámolóban. Ez a 33 oldal azt gondolom, hogy sokkal többet jelent annál, mint amit a rendőrség az elmúlt évben végzett.
Csak azért szeretnék egy pár számadatot is mondani a beszámolóból, mert valamennyien megfogalmazták képviselőtársaim, hogy a rendőrség elmúlt évi tevékenysége mennyire eredményes volt a közrend a közbiztonság területén milyen javulást tapasztaltunk, hogy mindenki érzékelje, azok a városlakók is akik most nézik csak a televíziót, hogy mit jelentenek ezek a kijelentések és mit takarnak ezek a kijelentések. Mielőtt azonban erre sort kerítenék, két rövid mondattal szeretném azt megerősíteni, hogy a rendőrség munkatársai, a kapitány úr beszámolójában is jelezték és maga a kapitány úr is, hogy érzi, látja, tudja, hogy mik azok a feladatok, amelyeket erősíteni szükséges, mik azok a területek, ahol javítani kívánják még a rendőrségnek a tevékenységét a közeljövőben. Akár 2009-ben is. Ezen egyik terület a közterületi rendőri jelenlét növelése, amit többen is megfogalmaztunk, az elmúlt évben különösen sokan megfogalmaztunk és azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban, ebben valóban pozitív változás tapasztalható. Mit jelentenek a számok? A felderítési és eredményességi mutatók javítása és javulása fogalmazódott meg célként a beszámolóban 2007 és 2008-as adatot mondunk, hiszen a 2008-as beszámoló az amit most tárgyalunk. 35-ről 44,51 %-ra emelkedett a felderítési mutató. Az eredményességi mutató pedig 52,7 %-ról 59,66 %-ra emelkedett. Azt gondolom, hogy ez részint annak köszönhető, hogy az állománytábla teljes lett, sokkal inkább annak, hogy tudatos és szisztematikus felderítési munka folyik és olyan tevékenység és olyan bűnüldöző tevékenység, amely ezeket a mutatókat törvényszerűen javította. Többen szóvá tették a hajléktalanok kérdését. Én nagyon nyomatékosan kiemelném azt a mondatot, amelyet kapitány úr leírt ebben a beszámolóban, hogy a rendőrség is és bárki más nagyon sokat tehet azért, hogy a hajléktalanok eltűnjenek az útról, de talán legtöbbet az állampolgárok, azok akik egyébként az utcán tartják őket azzal, és ez meg is jelenik a beszámolóban, hogy adnak pénzt ezeknek az embereknek. Tehát a legtöbbet az állampolgár tudna tenni azzal, hogy okafogyottá válna az ott lévő hajléktalannak a jelenléte, a tartózkodása, hiszen nem lenne értelme annak, nem lenne eredménye az ott tartózkodásának. Én csak azt szeretném üzenni mindenkinek, hogy ha látják, hogy bárkinek problémát okoz akkor ezt a magatartást is lehet követni, hogy nem az utcán tartjuk ezeket az embereket, hanem vannak az önkormányzattal is és a rendőrséggel is együttműködő civil szervezetek, akik egyébként hajléktalan ellátással foglalkoznak. Aki tehát a hajléktalanokat kívánja támogatni, akár ezeken a civil szervezeteken keresztül is meg lehet tenni, lehet, hogy sokkal eredményesebben és kevesebb bosszúsággal, ha ezt a módját választjuk a támogatásnak. A közlekedés kapcsán, az elmúlt évben valóban
636 nagyon sok szó esett, az elmúlt évi beszámoló tárgyalásakor a közlekedési morálról. Kapitány úr nagyon helyesen jelezte a beszámolóban, hogy milyen hatása volt az autópálya átadásának. Most már érzékelhető a javulás is, hiszen tavaly még annyira nem volt ennek a tendenciának látható jele, de ma már igen. Csak számokat mondanék, 2007-ben 779 baleset történt a városban és ebből 291 járt személyi sérüléssel. Az elmúlt évben 2008-ban már csak 455 baleset történt és ebből 247 járt személyi sérüléssel. Ebből a számból azonban az is látszik, hogy a személyi sérüléssel járó baleseteknek az aránya vagy a száma nem olyan mértékben csökkent, mint ahogy a baleseteknek a száma csökkent. Tehát érzékelhető az, hogy bizony van még tennivaló, hiszen azok a balesetek, amelyek megtörténtek, azok minőségében legalább olyan súlyos mértékűek, vagy olyan súlyos lefolyásúak voltak, mint a korábbi években. Miközben a számuk, a száma a baleseteknek az drasztikusan csökkent. Közrendvédelem. Közrendvédelemnél egyértelműen látható, hogy a büntető feljelentések számának növekedése és a szabálysértési feljelentések számának növekedése az nagyon komoly mértékben megemelkedett és ez nyilván annak köszönhető, hogy sokkal erőteljesebben lép fel a rendőrség Nyíregyháza területén is ezekkel az esetekkel szemben. Csak a számokat mondom 712 volt a büntető feljelentések száma 2007-ben, 2008-ban 1268, szabálysértési feljelentés 2911-ről 3839-re emelkedett, elég komoly mértékű növekedés. Ami megint csak nem utolsó dolog, de azt gondolom, hogy ez együtt jár azzal is, hogy az elmúlt évben elég sok törvényi változás lépett életbe, ami a rendőrség munkáját sok esetben könnyítette, ugyanakkor pedig azt gondolom, hogy az alkalmazás tekintetében az állampolgárokkal szembeni alkalmazás tekintetében lehet, hogy nehezítette, mert jóval kevésbé voltak toleránsak a szabálysértést elkövetők a rendőrséggel szemben. 9307 fő volt 2007-ben a büntetetteknek a száma, és 2008-ban már 12.706-ra emelkedett ezeknek a száma. Én megmondom őszintén, hogy ezzel teljesen egyetértek. Tehát nem tartom problémának azt, hogyha a szabálysértési eljárásban károsultak számának a növekedése az ilyen mértékű. Azt gondolom, hogy ez hozzájárul ahhoz, hogy a közrendet, közbiztonságot és a közrendvédelmet is mindannyian fontosnak tartjuk. Végezetül szeretnék két gondolatot kiemelni. Az egyik a rendőrséggel való együttműködés. Dr. Vojnik Mária megfogalmazta azt, hogy az elmúlt évben voltak olyan túlkapások, például a futballban a huliganizmushoz kapcsolódtak, példaértékű volt az az együttműködés a rendőrség és az önkormányzat és a külső szereplők között, amely az elmúlt év őszére gyakorlatilag rendezte ezt a kérdést. Az is példaértékű volt egyébként, hogy tavasszal a rendőrség fellépett azokkal az elkövetőkkel szemben, akik végigvonulva az utcán azt gondolták, hogy szét lehet verni, szét lehet rombolni, vagy le lehet rombolni egy várost, vagy meg lehet félemlíteni az embereket. Én teljesen egyetértettem azzal a rendőri intézkedéssel is, de azt gondolom, hogy az a szervezett keret, amely az elmúlt év őszén már bizonyos mederbe terelte a szurkolói vandalizmust, azt gondolom, hogy ez folytatandó és követendő a későbbiekben is. A másik gondolat, amit szeretnék megjegyezni, hogy példaértékű az a nyitottság a rendőrség részéről, amellyel kapitány úr és a kapitányságnak a vezetése meghallgatta az elmúlt évi kéréseinket, és tudták, érzékelték azt, hogy a körzeti megbízotti hálózatra szükség van, ennek a kiépítése megkezdődött. A körzeti megbízottak elkezdték a munkájukat és azt gondolom, hogy most már valamennyi körzeti megbízott bemutatkozott a saját körzetében. Én legutóbb lakossági fórumon is tapasztaltam, hogy ott voltak a körzeti
637 megbízottak és a lakossággal történő együttműködésük is kezd kialakulni. Úgyhogy én ehhez a munkához is és az összes többi területhez nagyon jó egészséget és sok sikert kívánok. Csabai Lászlóné: (polgármester) Farkas Csilla. Dr. Farkas Csilla: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Én egy nagyon rövid reagálást szeretnék a Vinnai képviselő úr által felvetettekre. Természetesen magam is úgy gondolom, hogy a hajléktalan kérdés az szociális kérdés, tehát e tekintetben nincsen közöttünk és a frakciók között sincs véleménykülönbség. A hozzászólásomban én arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy ebben a körben szükséges egy hatékony összefogás és egy gyors megoldás. Ebben a rendőrség közreműködését kérjük a közrend biztosítása tekintetében az érintett területeken azért, hogy az itt lakók biztonságérzete megmaradjon. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Négy megjegyzést szeretnék tenni. Tavalyi évben Dévényi Józseffel együtt Kiryat Motzkinban voltunk és hogy más országokban hogy működik az önkormányzat, arra jó példát mutattak. Azok az adatok, amit elmondtak nekünk, hogy megnőtt a lakásbetörések száma a városban. Mi volt rá az önkormányzatnak a lépése? Egytized százalékkal megemelték az építményadót és az építményadóból megerősítették a rendőrséget, a helyi rendőrséget. Tehát ezzel csak azt szeretném mondani, hogy minden döntésünk és igényünk az kell, hogy párosuljon az áldozatvállalásunkkal is. Én egyszer szeretnék egy olyan városban élni, ahol a követelmények és a kötelezettségek összhangja megvalósul, amit én láttam Amerikában is és láttam Kiryat Motzkinban is. A második megjegyzésem, hogy a héten tárgyaltunk a Giganettel, akik tájékoztattak bennünket arról, hogy ők is és más szolgáltatók is, és reméljük, hogy a városüzemeltetési cégünk hathatós segítségével, és az építési igazgatásunk nagyon komoly közreműködésével meg tudjuk valósítani, hogy a város nagy részén alagútba kerülnek a különböző közművek. Többek között az adatátviteli közművek is. Ennek következményeként a város szinte bármely részén lehet állandóra, vagy ideiglenesre felszerelni térfigyelő rendszert, aminél nem biztos, hogy éppen nézni kell, de egy bűncselekmény elkövetésekor felhasználható az általuk felvett kép, illetve visszatartó erőt jelenthet. Ebben a kérdésben mi egy nagyon komoly munkát indítottunk el. Az első egyeztető tárgyalások megtörténtek és én azt gondolom, hogy ezt a bizottsági ülésre nem biztos, hogy a közgyűlésre, de a bizottsági ülésre, amikor elkészülünk vele, vissza fogjuk hozni. A harmadik megjegyzésem, hogy mindig egy nagyon komoly dilemma van a városvezetés előtt, ezt magamra is mondom és a jegyző úrra is, hogy a szórakozóhelyeknek a nyitva tartása az milyen legyen. Mert az sem jó, ha a gyermekeink a vidéki települések szórakozóhelyeire járnak, mert bár borzasztó fontos, hogy minden értékünk megmaradjon, de a legnagyobb érték az ember. És egy vidéki szórakozóhelyen való tartózkodás és onnan autóval való hazajövetel az olyan veszélyforrást jelent a gyerekeinkre, amit ha nem feltétlenül muszáj akkor nem lenne szabad felvállalni. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezzel számolnunk kell amikor abban gondolkodunk, hogy esetleg a helyi szórakozóhelyeinknek a zárási idejét korlátozzuk, mert ezek a gyerekek, ezek a fiatalok el fognak menni és mint egy új veszélyforrás jelenik meg a közlekedési balesetnél. És a harmadik kicsit gonosz megjegyzésem, hogy a Magyar Nemzetnél nem mindig jellemző az igazmondás. Az a cikk ami egy mi ügyünkben megjelent, az újságíró elmondása szerint is három nem valós tényt fogalmazott meg. Egyik szomszédos polgármester, nagyváros
638 polgármestere azt mondta, hogy miért nem éltek sokkal többet a sajtóper lehetőségével. Mert milyen jól lehetne ebből az alapítványokat támogatni. Úgyhogy én nagyon erősen gondolkodom, hogy minden ilyen és hasonló esetben a közeljövőben fogok élni a sajtóper lehetőségével. Kaptány úr kérem, ha van szükség rá, akkor reagáljon az elhangzottakra. Dr. Gere Zoltán: (városi rendőrkapitány) Egyet ígérek egyébként, hogy ez a dicsérő szavakat amiket kaptunk, vagy pozitív véleményeket, ez nem fog bennünket megelégedettséggel eltölteni, ez lendülettel fogunk tovább haladni az általunk járt utakon. Úgy mint ahogy most is ki fogom kérni egyébként a jegyzőkönyvet és a legkisebb felvetéseket ugyanúgy rövid időn belül reagálni fogunk rá. Köszönöm szépen, más megjegyzésem nincs. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Beszámolóról van szó, kérem aki elfogadja a beszámolót szíveskedjen igennel szavazni. A szavazáskor jelen volt 25 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal meghozta az alábbi határozatát.
56/2009.(III.27.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében 2008 évben tett intézkedésekről szóló beszámoló elfogadásáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében 2008 évben tett intézkedésekről szóló beszámolót elfogadja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, további jó munkát kívánok, minden jót. Tisztelt Képviselők! Abban állapodtunk meg, hogy 14 óráig megebédelünk, tehát én ugyan azt szeretném mondani hogy ¾ 2 –kor találkozunk, de úgy látom, hogy ennek nincsen esélye, de legkésőbb 2 órakor el kell kezdenünk a munkát. 4./ napirend: Előterjesztés az Érkert Előzetes Akcióterületi Tervének jóváhagyására (I.forduló) Előadó:Giba Tamás alpolgármester Dr. Hajzer László: (képviselő) Polgármester Asszony, bocsánatot kérek, nem voltam itt szeretnék szót kérni.
639 Csabai Lászlóné: (polgármester) Nem adtam szót Hajzer képviselő úr. Dr. Hajzer László: (képviselő) Szeretnék ügyrendi javaslatot tenni. Az ügyrendi javaslatom lényege az, hogy ha nincs itt a képviselő és a polgármester kifejezetten említi az egyik hozzászólásában és utána megérkezik, és a sajtóból értesül róla, hogy mit mondott a polgármester, akkor erre az ügyrend előírásai alapján reagálhasson akár egy percben. Ez az ügyrendi javaslatom, kérem, szavaztasson erről a polgármester asszony. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadta. Dr. Hajzer László: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony, nagy örömmel olvastam az Ön mondatát a SZON-on, a fegyvereknek egyenlőknek kellene lenni, az Ön mondatai a nyilvánosság előtt hangzottak, el az enyémek egy korlátozottabb nyilvánosság előtt, mert a televízió nem közvetíti. Szó szerint szeretném idézni, amit Ön mondott. Csabai Lászlóné erre úgy reagált, hogy ha lesz vizsgálat legyen, de akkor vonjanak be más ügyeket is.
Példaként említette a Vakáció Turisztikai Kiállítást és Vásárt, amelyet az Önkormányzat támogat és amelyet Szabó Attila Fidesz képviselő magáncége szervez, de említette Dr. Hajzer László fideszest is, aki a KE-VÍZ 21 ZRT jogi képviselőjeként gyakorta tárgyal az Önkormányzattal. Ezeket az ügyeket nem azért emelte ki, mert felmerült a tisztességtelen vagy törvénytelen magatartás gyanúja, azt mondta, hogy mindenkit egyenlő mércével kell mérni és nemcsak az egyik oldalt kiemelni. Ezennel bejelentem, hogy én 12 éve vagyok a KE-VÍZ jogi képviselője és emlékeimben nem találok olyan sokat, hogy én sokszor bármikor is a cég nevében tárgyaltam volna, de kérem a vizsgálatot magam ellen, mert azt gondolom, hogy úgy tisztességes ez, ha magam ellen is kérem. Természetesen mindenkinek joga van, hogy ki mit kér, ha más nem kér vizsgálatot a lelke rajta. Én kérem, mert azt gondolom, hogy nemcsak az ügyvédi törvényt, hanem még a tisztesség szabályait is betartottam és nem örülök annak, hogy ha Giba Tamással összefüggésben a nevem ilyen összefüggésbe kerül, mert annyit azért szabadjon elmondani, hogy egy ügyvéd hivatásszerűen képvisel valamit, az alpolgármester összeférhetetlensége meg törvényességi kérdés. A kettő összemosása nem túl szerencsés és azért kérem a polgármester asszonyt, hogy e tárgykörben is rendeljen el vizsgálatot. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, erre tettem javaslatot, úgyhogy köszönöm szépen a megerősítését. Egyébként teljesen egyértelmű voltam, mert azt mondtam, hogy nem gondolnám, hogy ezekben az ügyekben bármilyen törvénytelenség vagy önkormányzattal ellentétes dolog történt volna. Ma is ugyanez a véleményem erről a dologról. Folytatjuk a munkát a napirenddel, Giba Tamás alpolgármester úrnak adom meg a szót.
640 Giba Tamás: (alpolgármester) A Közgyűlés által megismert és elfogadott integrált városfejlesztési stratégia mentén haladunk. Ez az integrált városfejlesztési stratégia öt lehetséges akcióterületet jelölt ki. Szeretném bejelenteni, hogy az 1-es számú sorszámmal jelzett belvárosi akcióterületünkre vonatkozó pályázat második fordulós anyaga összeállításra került és a múlt héten benyújtottuk, a Regionális Fejlesztési Ügynökség dolgozza fel ezt a benyújtott pályázatot. Második helyre rangsorolt akcióterületünk Örökösföldre vonatkozott, a döntésünk értelmében az örökösföldi akcióterületen 100% önkormányzati sajáterővel kezdtünk el munkálatokat. A két ülés közti filmben láthattuk, hogy ezek a munkálatok konkrétan megkezdődtek. Harmadik helyre lett rangsorolva az érkerti lakótelepen egy város-rehabilitációs program, az ehhez szükséges előzetes akcióterületi tervnek a beterjesztése történik most a testületnek az ülésére és ez azért is fontos, mert április hónap folyamán várhatóan megjelenik a 2009-2010-es pályázati felhívás és erre lehetőségünk lesz majd pályázatot benyújtani, tehát az ütemterveknek megfelelően haladunk. Az anyagot ismerve legfontosabbnak az akcióterületen lévő önkormányzati intézmények felújítását soroltuk, ezen túlmenően tíz tízemeletes háznak az energiatakarékos felújítását a panelprogramnál egy kicsivel nagyobb támogatottsággal és kevesebb lakossági sajáterővel próbálnánk megvalósítani, ehhez nagyfokú szervezés szükséges majd a lakók részéről. A parkolási helyzeten történő javítás, valamint ennek a bizonyos Damjanich sétánynak a kialakítása szerepel még a fontosabb projektelemek között. Együttműködünk a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, akik a területen áthaladó Ér csatorna rehabilitációjára nyertek forrást és szorosan egyeztetjük a tennivalóinkat, hogy egymást erősítő hatások jelenjenek meg ebben a témában. Ennyit szerettem volna elmondani és kérem a testület támogatását ehhez az előterjesztéshez. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) A tárgyaló bizottságoknak a véleményét kérem abban sorrendben, ahogy nekem fel van írva. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta ezt a napirendet és egyhangú szavazással elfogadásra javasolja, de volt néhány észrevétel, amit szeretnék most röviden ismertetni, amit még a közgyűlésnek további megfontolásra ajánl. Azt az előterjesztést elfogadta, hogy a Városfejlesztési Kft mint olyan okafogyottá vált, tehát az anyag az egy munkaanyag és még korábban úgy szerepel benne, hogy egy ilyen társaságnak a létrehozását azt végül is tárgytalannak tekintjük és azt az anyagból majd ki fogják venni, tehát azzal különösebben nem akarok foglalkozni. Viszont szóba került az, hogy a Nagykörút befejezésének a határidejét azt hozzuk előre esetleg taktikai okokból, ne toljuk nagyon el az anyagban szerepelthez képest, hanem már 2010 valamikorra datáljuk ezt, mert akkor talán ennek egyfajta üzenetértéke is van, hogy mi ezt nagyon szeretnénk, tehát ez lehet, hogy a tárgyalási pozíciónkat nem rontja hanem erősíti, ha mi egy ilyen határidőt tűznénk ki magunk elé. Szó volt arról, hogy a Szarvas utcai csomópontnak a megvalósulása az végül is érinti itt az egész lakóterület fejlesztését, tehát ennek valamilyen összhangját majd meg kell oldani, majd erre külön oda kell figyelni. Szó volt arról, hogy a parkolás kérdése az egyik legégetőbb, elég sűrűn beépített a városrész és itt aggályosnak tartotta a bizottság azt környezetvédelmi szempontból, hogy a bizonyos részén az Érpatak le lesz fedve. Tudjuk, hogy ez persze megoldást jelenthet az ott élőknek egyfajta parkolási gondjára, de annak a tisztántartását, egy
641 zárt, egy lefedett patak tisztántartását egy kicsit a bizottság aggályosnak ítélte. Ez lehet, hogy további egyeztetést igényel és szakmérnököknek a véleményének a kikérése után érdemes majd megvizsgálni. Végül szóba került az is, hogy az állomás környékén garázsok építéséről volt szó, de azt gondoljuk a bizottságból néhányan, hogy lehet, hogy ide kell tervezni egy olyan épületet, ami mélyparkolóval vagy földalatti tehát teremgarázzsal vagy esetleg akár garázsház építésével vagy parkolóház építésével nem csak az itt élők parkolási gondját, hanem a vasúton közlekedőknek, a vasúttal közlekedőknek az autó hátrahagyási problémáit is megoldhatóvá teszi. Tehát lehet, hogy egy mélyparkoló vagy egy parkolóház építése az itt élőknek is illetve az utazóközönségnek is nyújtana valamilyenfajta parkolási feszültség enyhítést. És végül arról is szó volt, igaz ez már egy másik bizottsági ülésen hangzott el, a Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottságén, de én ott megemlítettem azt, hogy a sétány, ami kialakul az nem baj, hogy ha nyilvános WC is található ott. Tehát lehet, hogy érdemes megfontolni, hogy ezeken a zöldes, virágos, játszótérrel felújított területeken egy nyilvános WC-t is ki lehetne alakítani, nem csak itt, hanem másutt is, de ha itt most erre lehetőség van akkor erre lehet, hogy figyelni kellene. Összegzésképpen ennyit szerettem volna elmondani, a bizottság végül is egyhangúlag támogatta magát az előterjesztést és a tervezetet. Köszönöm. Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk tegnapi nap tárgyalta a napirendet, egyhangúan elfogadásra javasolja. Egyetért azzal, amit a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság illetve előttem szóló képviselőtársam elmondott. Giba Tamás azzal egészítette ki, hogy a Nagykörút vonatkozásában ez az időpont előrehozás nem lehetséges, mert éppen egyeztetett ebben a kérdéskörben. Az Állomás tér kapcsán nekem volt lehetőségem Róka Lászlóval egyeztetni, mint egyéni képviselő, mint érintett egyéni képviselő, a területem, a lehatárolás akkor még bizonytalan volt, hogy az Arany János utca Állomás tér északi oldala az bekerül-e ebbe vagy sem, most már úgy tűnik egyértelműen, hogy nem. A bizottságon is elhangzott, hogy célszerű lenne ha az Állomás térre is készülnének tervek akkor azok az észak, déli részek abban lennének. Ezekkel a kiegészítésekkel és pontosításokkal a bizottság elfogadásra javasolja. Dr. Szilassy Géza: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke) A bizottságunk elfogadta és támogatja az előterjesztést. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kérdés nincs, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Rövid véleményünk lényege az, hogy már a pályázat beadását is támogattuk, egy korrekt, kidolgozott első fordulós anyagot látunk, nagyon alaposan kidolgozta a MEGAKOM. Arra szeretném felhívni a figyelmüket, - a Fidesz frakció támogatja a pályázat beadását - hogy alternatívák legyenek benne, amennyiben nem ilyen módon valósul meg vagy valamilyen változás lesz a pályázat kiíró részéről, mert ez előfordulhat a mai viszonyok között. Legyenek benne alternatívák, egyébként a közösségi, az oktatási intézmények, tehát a területen található oktatási intézmények és közösségi terek így civilház illetve a rendőrőrs az Érkerti Rendőrőrs megújítását támogatjuk. A lakófunkciónál viszont egy picit azon
642 gondolkodtunk el a frakcióülésen, hogy ezek a közös részek, mert több lakóház, tízemeletes lakóház megújul, az energetikai beruházásokkal egyetértünk, ez nem lehet kérdés, hogy azokat pontosan ki kell majd még dolgozni, bár az anyagba benne van, hogy ez mit jelent, több mint 100 oldalas anyagot kaptunk. Tehát erre kellene figyelni, hogy nehogy az legyen, hogy később nem lesz erre ennyi pályázati forrás illetve fel kell vetnem azt amit a polgármester asszony nyilatkozott a piaccal kapcsolatban, mert a piac ha más módon valósul meg, most hivatkozom a nyilatkozatokra, akkor ez érinthet más programokat, az IVS-ben megfogalmazott programokat. Tehát erre is oda kell figyelni és egyeztetni kell ezekről a kérdésekről. Dr. Moskovits Károly: (képviselő) Természetesen, mint a körzetnek az egyéni képviselője örömömet fejezem ki ezzel a napirenddel kapcsolatban, mert ez az egy lehetőség van arra, hogy ezt a városrészt ilyen mértékben, ilyen arányban felújítsuk. Értelemszerűen tisztán városi önerőből egy jellegű felújítást, rehabilitációt nem lehetne megvalósítani, eddig is az évek során, amit a városüzemeltetési cégünkkel tudtunk megtettünk a körzetben, de értelemszerűen ilyen volumenű beruházás csak ebben a formában lehetséges. Ezért remélem, hogy sikerrel fogunk pályázni. Tartalmában túl sok kiegészítést nem szeretnék hozzáfűzni, úgy gondolom, hogy nagyon komplett és egész ez az előterjesztés úgy, ahogy van, én is a gratulációmat szeretném kifejezni a MEGAKOM részére, mert egy nagyon komoly anyag készült el, amely nemcsak az infrastrukturális kérdésekkel, hanem ezeknek a társadalmi összefüggéseivel is foglalkozik. Tehát tényleg, aki ennek a városrésznek a problémáival, körülményeivel meg akar ismerkedni, akkor ezek az anyagok nagyon biztos hátteret és részletes hátteret nyújtanak ehhez. Már a tervpályázatnál is lehetett látni, hogy ott is a tervezők azokkal a főbb problémákkal és fontosabb kérdésekkel amik megoldásra várnak ott, lehetett már látni, hogy ezek jól felismerhetőek és ezt a tervezők figyelembe is vették és ezeknek a problémáknak a megoldására törekedtek ebben a mostani stratégiai tervben is. Ezek a súlyponti vonalak, ezek tisztán követhetők. A Damjanich utcánál a rendőrőrs környéke illetve a Toldi utcai tíz db tízemeletes ház közötti nagy játszótér, az a nagy szabadidős terület, ami most is több funkciós, de egy 30 éves infrastruktúra és ezzel a programmal tényleg egy igazi közösségi teret lehetne azon a területen létrehozni. Amikor ezt a programot elkezdtük én gyakorlatilag már ennyivel is elégedett lettem volna, ha ezeket a közösségi tereket fel tudtuk volna újítani olyan minőségben, ahogy ez a program tartalmazza. Az, hogy ebbe bekerülnek közintézmények illetve lakóházaknak az energetikai szempontból való felújítása illetve az állomással szemközti területnek a rendbetétele, ez nekem már úgymond ilyen pluszdolgok, aminek természetesen az ember rendkívüli módon tud örülni. Egy ilyen megvalósult álomnak a szintje így ez a terv, ahogy van, vagy ahhoz közelít. Ezért is reménykedem én is abban, hogy nem kell ennek a beruházási értékén csökkentenünk, tekintettel más projektekre vagy arra való tekintettel, hogy esetleg ebben a formában nem, vagy csak csökkentett mértékben nyerünk a pályázaton, mert ezek olyan plusz elemek, amik szükségesek. Ha ezeknek az összességét tényleg meg tudjuk valósítani, akkor gyakorlatilag elmondható az, hogy a városon belül egy újabb várost csináltunk vagy egy újabb városrészt. Én eddig is fenntartottam azt a véleményem és gyakorlatilag ilyen programokkal szerencsére ebbe az irányba haladunk, hogy ezekről a lakótelepekről nem szabad és nem lehet lemondani. Amit lehet itt életminőségben, infrastruktúrában javítani kell, mert ezek a lakások a jövőben is úgy gondolom, hogy be tudják azt a szerepet is tölteni a fiataloknak, az életben indulóknak viszonylag alacsonyabb áron egy megindulási
643 lehetőséget nyújtanak, mint ingatlanok, mint lakások és amennyiben kulturált lakókörnyezet van, akkor úgy gondolom, hogy ez vonzóvá tehető. Ennyit szerettem volna elmondani és természetesen reménykedem abban, hogy sikeresen fogunk pályázni. Jászai Menyhért: (képviselő) Ez a fejlesztés az Érkertre nagyon ráfér, bizonyos szempontból mondhatjuk azt, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk. Tényleg egy kiváló programot látunk magunk előtt és együtt örülhetünk az 5731 érkerti lakossal, mondhatni egy vidéki városnak a lakónépessége él ebben a körzetben. Szerencsére van mit fejleszteni illetve szépíteni, átépíteni, hiszen a teljes infrastruktúra kiépített, a szolgáltatások működnek, ezen belül pl. az egészségügyi szolgáltatás kifejezetten jó színvonalon működik. Hat intézményünk van a városrészben és közel másfél milliárd forint saját olyan vagyon van, ami forgalomképes, tehát nem csak a forgalomképtelen kategóriába tartozik. A program a lakások egyharmadát fogja érinteni. Ez egy gigantikus szám, ez egy hatalmas szám. Ha mindezt így sorra vesszük, ezeket a pozitív elemeket és akkor ezzel fogom bezárni a mondandómat, ez ráirányítja a figyelmet arra a tényre, hogy az elszigetelt és sokszor alapinfrastruktúrát érintő fejlesztések esetében, a többi körzetben is történnek fejlesztések természetesen, de egészen más egy ilyen integrált fejlesztés, mint az egyedi fejlesztés és a képviselőtársak nevében mondhatom, hogy várjuk, hogy a többi alközpontban ezek a hasonló megközelítésű integrált fejlesztések meginduljanak. Bízom abban, hogy nem fog hosszú idő eltelni addig, amíg a következő hasonló programot fogjuk indítani. Csabai Lászlóné: (polgármester) Két dologra szeretnék reagálni. Alpolgármester úr elmondta a Nagykörútnak a problematikáját, abban állapodtunk meg tegnap szakemberekkel, hogy újragondoljuk a Nagykörútnak a Simai út, a híd, a Debreceni út közötti részét, úgy hogy ezt majd a bizottság be fogjuk vinni, hogy milyen olyan helyzetet tudunk teremteni, amivel előrébb lehetne hozni ezt a beruházást. Én nagyon szeretném, még ha nem is teljes és komplex fejlesztés tudna ott megvalósulni, nyilván abban kell majd dönteni, hogy ragaszkodunk-e a teljes komplex beruházáshoz vagy elfogadunk-e esetleg ehhez képest félmegoldást, de mégis a jelenlegihez képest egy jobb megoldást. A másik, hogy az állomással szemben levő területnél a parkoló kialakítására különböző javaslatok születtek a terv ötletpályázatba, amit az építészek beadtak, ha valami nagyon nagy baj nem lesz jövőre, akkor jövőre ezt érdemes lesz elővenni, hogy egyszerre valósuljon ez meg és azt a célt is ki tudjuk elégíteni. Én magam is úgy gondolom, hogy részben a belvárosi integráció, részben a Jósaváros, részben az érkerti integrációs városfejlesztés meg az örökösföldi is, hiszen ott is sok mindent végiggondoltunk csak nem jelent így meg, lehet, hogy érdemes lenne azt is így behozni, hiszen ott is az iskola felújítással meg egyebekkel foglalkozunk. Utána a külső városrészeknek ilyen integrált fejlesztését is érdemes behozni, ha nem is egy ütemben tudjuk megvalósítani, hiszen nincsen rá pályázati pénz, de hogy minden döntésünk az valamilyen program és valamilyen terv szerint történjen meg. Vinnai Győzőnek a hozzászólására reagálva abban állapodtunk meg Hámorinéval, hogy három alternatívát dolgoznak ki a piacnak a felújítására, egy szűk, egy közepes és egy teljes átfogó programot. Ezt a programot én ugyanarra a fórumra, amivel az Agorát és nem tudom, mit tárgyaltunk még be fogom hozni a pályázatokat és azt szeretném, hogy ha közösen döntenénk el, hogy
644 mi legyen a piac további sorsa. Ebben persze benne van az is, hogy esetleg vagy ebből a programból vagy a Huszár lakótelepből le kell venni pénzt, de én inkább abban reménykedek, aminek egyébként nem örülök, hogy ha az eurónak az átszámítása az nem 270 hanem 280- 290 forint, akkor nem 1,8 milliárd forint áll rendelkezésünkre, hanem 1,9 vagy 2 milliárd. Akkor nagy valószínűséggel a piacnak is valamilyen saját ereje beleférne, nem saját pályázati pénze beleférne ebbe a programba. Giba Tamásnak adom meg a szót mint előterjesztőnek. Giba Tamás: (alpolgármester) Polgármester asszony több dolgot elmondott, amit én is feljegyeztem, ezért azokat nem ismétlem. A csatorna lefedése szerintem műszakilag egyáltalán nem aggályos, a városban van két-három hely ahol ez ragyogóan működik. Itt egy viszonylag rövid szakaszon történő lefedésről beszélünk, és azt gondolom, hogy ez egy működőképes dolog lehet. Az állomás előtti mélygarázs kérdése az egyik tervpályázati dokumentációban szerepelt, a zsűri minden tagja úgy ítélte meg, hogy nem volt szerencsés sem az elhelyezése, sem a megközelítése és az a férőhely, ami ott kialakult, az a fenntarthatóság dolgában sem biztatott semmi jóval. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezen a szűk akcióterületen belül, hangsúlyozom, ezen a szűk akcióterületen belül a mélygarázsnak a realitását nem nagyon látjuk. Az más kérdés, hogy a MÁV állomáshoz kapcsolódóan ott egy másfajta fejlesztéshez igazodva nem egy önálló mélygarázs, hanem egy komplexumnak a részeként esetleg ez valamikor felszínre kerülhet. Az Állomás tér dolgában teljes mértékig egyetértünk, csupán a lakásokról szeretnék szólni. Tehát a tíz tízemeletes háznak az energiatakarékos felújítását szerepeltetjük a programban, de ez azt jelenti, hogy az EU-s támogatás mellett saját erőt kell vállalni, ez a saját erő nem lehet más, mint az ott lévő lakók által biztosított önrész. Ez pedig azt fogja igényelni, hogy képviselők illetve a környéken a házakban legyen olyan szervező erő, aki meg fogja tudni győzni a lakókat lakásról lakásra, hogy csatlakozzanak és vállalják azt a terhet, ami egyébként hangsúlyozom a panelprogramnál szereplőhöz képest egy csökkentett mértékű lenne. Ehhez is természetes ez az 50 hónapon keresztüli törlesztéses megoldás is csatlakozhat, de hangsúlyozottan szükség van az ott lakóknak az együtt gondolkodására és a szerepvállalására és az én optimista verzióm szerint a 10 házból legalább 7-nek össze kellene jönni ebben a dologban és ebben mindenkinek, aki tud tenni és lépésekkel, információval tudja segíteni az ott élőket, én számítok a közreműködésére. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akik támogatják az érkerti lakótelep integrált városfejlesztési programjának az első fordulóban megjelölt anyagát, azok szíveskedjenek igennel szavazni. A pályázat kiírása után fogjuk visszahozni második fordulóra az anyagot a beadás előtt. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.
645 57/2009.(III. 27.) számú határozat Érkert Előzetes Akcióterületi Tervének jóváhagyásáról (1. forduló) A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című projektje Előzetes Akcióterületi Tervét az 1. sz. melléklet alapján, a pályázat készítésének alapjául e l f o g a d j a. U t a s í t j a a Városfejlesztési Iroda vezetőjét és a Főépítészt, hogy az EAT-ban szereplő „Városrészközpont kialakítása, Érpatak környezetének rendezése” projektelem megvalósításához szükséges tervek készítését indítsa el. Felelős: Hajzer Gábor irodavezető, Veres István főépítész Határidő: 2009. április 10. F e l k é r i a területért felelős alpolgármestert, a Városfejlesztési Iroda és a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy a tervezett ÉAOP pályázatnak részét képező projektelemek (Civilház felújítása, Érpatak rehabilitációja) tekintetében szükséges tárgyalásokat folytassa le. Felelős:
Giba Tamás alpolgármester Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Határidő: 2009. május 31. Utasítja
a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című projektje Előzetes Akcióterületi Tervét elfogadásra terjessze a Közgyűlés elé.
Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Határidő: A tervezési útmutató megjelenését követő 30 nap, de legkésőbb 2009. június 30.
5/a. napirend: Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2009. évi üzleti terveinek elfogadására (Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. Sóstó –Gyógyfürdők Zrt, Város-Kép Kht. Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.) Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
646 Csabai Lászlóné: (polgármester) Abban a sorrendben fogok szólítani, ahogy nekem itt fel van írva. Az első a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. Köszöntöm Dr. Freidinger Renátát, Barta Lászlót és Holp Jánost. Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. Mindig kérem először a Költségvetési és Gazdasági Bizottság és utána a szakmai bizottság véleményét. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság megtárgyalta a mai ülésén az előterjesztést és 6 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Dr. Olajos Judit: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság tagja) A bizottság az ülésén megtárgyalta a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft 2009. évi üzleti tervét és 6 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Felbermann Endre: (képviselő) Egy kérdésem lenne, az örökösföldi labdarugó pálya, az utánpótlás bázis kivitelezésének az állásáról érdeklődnék. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e még kérdés? Dr. Vinnai Győző: (képviselő) A labdarugó akadémia üzemeltetésével kapcsolatos költségekről is látunk adatokat illetve a felújítási költségek is szerepelnek a 2009-es üzleti tervben, tehát a stadionrekonstrukciós folyamatok. Hogyan haladnak ezek? Ezt szeretném megkérdezni, mert ez összefüggésben van a stadion pályával és a stadion felújításával illetve az utánpótlásról szeretném még ügyvezető igazgató urat kérdezni, mert a számok tükrében látom, hogy talán ha jól emlékszem egy nagyon picit emelkedett vagy 1-2 millióval, tehát a korábbi bázisösszeg mindenképpen szerepel, hogyan tudják ezt fenntartani, a színvonalat? Szabóné Dr. Csiszár Gabriella: (képviselő) Szeretném megkérdezni, hogy az elmúlt évben nagy sikerrel működött a szépkorúak sportegyesülete. Ebben az évben számíthatnak-e rá a nyugdíjasok, hogy ismételten beindul ez az akció, mert nagyon szerették az idősek ezeket a rendezvényeket, amikor is az övék volt a stadion. Csabai Lászlóné: (polgármester) A kérdéseket lezártam, Bartha úrnak adom meg a válaszadás lehetőségét. Bartha László: (Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft ügyvezetője) Örökösföldi pálya állapota, vélhetően májusban átadásra kerül és lezárásra kerül az épület, az alsó szintet megépítették, a lelátó építése fog következni, a parkoló rész megépült. A két pályát a budapesti vállalkozó aki a füvesítést csinálja a héten kitűzte, hétfőn jönnek a gépek. Először a két füves pályának a tükresítése, utána pedig a füvesítése illetve előtte az automata öntöző rendszer beépítése fog megtörténni, tehát gyakorlatilag hétfőtől minden területen ami ezt a pályát érinti elkezdik az építést. Folyt amúgy, de tudjuk nagyon jól, hogy februárban nem olyan volt az időjárás és márciusban sem, hogy mindent el tudtak volna végezni a szabadtéri beruházásoknál. Pont ma tárgyaltam a füvesítővel, a Tiszafa Green-el és mondta, hogy kitűzte a pályát és hétfőn jönnek a gépek. Stadionrekonstrukció, decemberben
647 beadtuk a második körös pályázatunkat a Fejlesztési Ügynökséghez, a hiánypótlást, amit kértek teljesítettük, arra várunk, hogy a Fejlesztési Tanácson napirendre tűzzék. Olyan információnk van, hogy annyira gyorsak voltunk, hogy senki más még nem adta be és arra várnak, hogy több pályázat érkezzen bel. Kritika még a javítás után nem érkezett, szakértőknél van kint. Ettől függetlenül, mivel a beruházást, azt három, három és fél hónap alatt végre kell hajtani, ezért a feltételes közbeszerzést, azt már kiírtuk nyílt közbeszerzési eljárással, a Közbeszerzési Tanács honlapján megjelent. Áprilisban lesz az infrastrukturális fejlesztésnek a borítékbontása, az eszközbeszerzésnek, tehát a 25 millió forintos atlétikai eszközbeszerzésnek pedig ma 10 órakor volt a borítékbontása, van pályázó, most a szakértő értékeli, hogy minden feltételnek megfelel-e. Amennyiben májusig a Fejlesztési Tanácson pozitív döntés születik, akkor a terv alapján május 18-án indulna a beruházás és legkésőbb augusztus végére be is fejeződne. Utánpótlásnál gyakorlatilag a tavalyi bázisszintet kaptuk meg. 3 millió forinttal a kézilabda szakág kapott többet, mivel tavaly átvettük az ifjúsági korosztályt, hozzánk is lettek leigazolva. Ennek a korosztálynak a teljes versenyeztetési, edzői költsége hozzánk került, ezt a sportbizottság illetve a közgyűlés jóváhagyta, valamint az akadémia 7 millió forintja, amit majd az év második felében fogunk felhasználni. Ez amúgy azért nem került még felosztásra, mert a két szakmai vezetővel abban egyeztünk meg, hogy májusban derül ki, hogy hány gyerek jelentkezett ide Nyíregyházára, akit előzetesen kiválogattunk és a gyereklétszám alapján fogjuk eldönteni a szakmai programot. Az is elképzelhető amúgy, hogy lehet, hogy szeptembertől arra a korosztályra fogunk koncentrálni, akik 2010-ben fognak beiskolázásra kerülni. Amennyiben annyi gyerek nem jelentkezett ide Nyíregyházára. A színvonalat azért nem tudom, hogy milyen módon tudjuk tartani, mivel nem tudjuk, hogy a válság kezelésére a kormány milyen döntéseket fog hozni, hisz mi nem vagyunk áfa visszaigénylők, szabadidősport, utánpótlás-nevelésnél nem tudjuk, hogy a bírói költségekre, természetbeni juttatásokra milyen adót fognak kivetni július 1-jétől. Amennyiben itt növekednek, ez azt jelenti, hogy az utánpótlás nevelés színvonala esetleg sérülhet 2009-ben. Ennek ellenére három pályázatunk is fut amit az utánpótlási szabadidő sport területén beadtunk, amennyiben azok sikeresek lesznek ezzel elképzelhető, hogy korrigálni tudjuk ezeket a pluszköltségeket. Szépkorúak sportja, beadtunk egy pályázatot a nyíregyházi sportbizottsághoz, bár én még hivatalos értesítést nem kaptam, de úgy tudom, hogy sajnos elutasította a bizottság a pályázatunkat. Fut a szépkorúak sportjában egy másik pályázatunk a forrásalapítványnál, ide is adtunk be pályázatot, amennyiben ott nyerünk akkor biztos, hogy megrendezzük, amennyiben nem lesz forrás, akkor elképzelhető, hogy szűkített költségvetéssel, de mindenképp elindítjuk a szépkorúak sportját. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Csak azért szólok elsőként, mert kapcsolódik a Bartha úr által elmondottakhoz. Szeretném tájékoztatni a testületet, hogy én adtam felhatalmazást arra, hogy az öntözőt megépítsék, ami az eredeti szerződésben és az eredeti közgyűlési döntésben nem volt benne, de ez két év alatt megtérülő beruházás, mert létszámot takarít meg, de ezt a költségvetés módosításakor a testületnek vissza kell hozni, ha most jóváhagyjátok ezt az üzleti tervet, mert a kettő az így függ össze. A harmadik csak egy kis apró megjegyzés, hogy a polgármesterre abszolúte nincsen tekintettel Bartha úr, mert szerintem méltánytalanul kevés pénzt kap az úszósport utánpótlása, csak érdemes megnézni azokat az adatokat,
648 méltatlanul kevés pénzt kap ez a terület, úgyhogy ajánlom a sportbizottságnak a figyelmébe. Ráadásul nagyon szép eredményeket érnek el az itteni sportolók most. Kérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni? Amennyiben nem, kérem aki az üzleti tervet elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 58/2009.(III.27.) számú határozat A Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 2009. évről szóló üzleti tervének elfogadásáról A Közgyűlés
Az előterjesztést megtárgyalta és a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 2009. évről szóló üzleti tervét 508.220 eFt bevétellel, 508.220 eFt költséggel és ráfordítással, valamint 0 eFt tervezett adózás előtti eredménnyel elfogadja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Következő a Sóstó Gyógyfürdők Zrt üzleti terve. Köszöntöm Belus Tamást, van-e szóbeli kiegészítés? Bizottságok véleményét kérem, először a Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta a beterjesztett üzleti tervet és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dévényi József: (Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) A bizottság elfogadásra javasolja, majd a vitában szeretném elmondani azokat, amik bizottsági ülésen elhangzottak. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Csak egyetlen kérdést szeretnék feltenni a vezérigazgató úrnak, mert nagyon sok kérdés a bizottsági ülésen elhangzott, Dévényi József utalt rá, hogy majd ezt el fogja ő is mondani illetve a felügyelő bizottság ülésén is és ezt a kérdést így fogalmaztam meg, hogy milyen stratégiát dolgozott ki a menedzsment a veszteségek csökkentésére? Csak hogy mindenki értse, 110 millió forint feletti veszteséget tartalmaz ez az üzleti terv induló lépésként, tavaly 146 millió volt és az gondolom, hogy ehhez a kérdéshez ma reggel feltettem a középtávú prognózist, a 3-5 év közötti veszteségcsökkentő stratégiát. Erre határozott választ kérünk, illetve még azt is megkérdezem vezérigazgató úrtól, hogy elég motiváltnak érzi-e magát a menedzsment, hogy ezt a nagy feladatot el tudja látni? Felbermann Endre: (képviselő) Én nem a menedzsmentnek tenném fel ezt a kérdést, hanem magunknak és így a polgármester asszonyhoz intézem a kérdést,
649 hogy milyen elképzelésünk van arra, hogy a veszteséget megszüntessük majd évközben? Illetve ezzel szorosan összefügg, de talán még súlyosabb probléma az évközbeni likviditási probléma. Tehát itt a pénzforgalmi tervből egyértelműen látható, hogy nincs annyi bevétele a cégnek, mint amennyi havonta kiadásai jelentkeznek. A legkisebb veszteség is vagy különbség is augusztusban van, talán - 67.521.000.- Ft. Tehát nekünk, tulajdonosoknak az üzleti terv kapcsán valamilyen stratégiát közölni kell a menedzsmenttel, hogy mit kíván tenni a tulajdonos, hogy a cégnek a fizetési problémáit évközben is rendezze. Szerintem az üzleti terv jóváhagyásakor nekünk van olyan felelősségünk, hogy megmondjuk a menedzsmentnek, hogy mit teszünk a céggel, hogy az örökös fizetési gondjait megoldjuk, vagy van-e erre valami elképzelésünk? Belus Tamás: (Sóstó- Gyógyfürdők Zrt vezérigazgatója) A Sóstó- Gyógyfürdők Zrt rendelkezik középtávú fejlesztési stratégiával, a jelenlegi helyzetet kezelő módszerrel nem, hozzáteszem, hogy az üzleti tervben vannak olyan megállapodások, amelyek egyértelműen tükrözik a véleményemet azzal kapcsolatban, hogy ez az állapot meddig fog fennállni kb. illetve milyen lehetőségek vannak arra, hogy a bevételeinket növeljük. Ehhez igazából stratégiát nehéz úgy kalkulálni, amikor a szakmában vita folyik arról, hogy pl. a fürdő szolgáltatás vagy a vendéglátásnak az áfája az ne 2024% legyen, hanem versenyképes, mondjuk mint az Unióban, hogy 8% legyen vagy 5%. Ilyen körülmények között viszonylag nehéz korrekt üzleti tervet a társaság vagy a közgyűlés elé hozni. Azért hozzáteszem, hogy ha valaki figyelmesen végignézi, az üzleti tervet talán láthat benne olyan számokat, amelyek felkelthetik a figyelmét pl. az, hogy a pénzügyi műveletek vesztesége az 42 millió forint. Szóval, hogy ha ez a 110 millió forint is egy mennyiség, azért a 42 is az. Ebből az látszik, hogy ez a társaság, a város társasága folyamatosan, évek alatt a város tulajdonán végzett beruházásokat illetve a város tulajdonát hozta olyan helyzetbe, hogy egyáltalán működőképes legyen. Így vett fel a társaság 110 millió forintot pl. a Júlia fürdő felújítására, így bocsátott ki 1,5 milliárd forint értékű kötvényt, amit amikor kell beszámolják a tartozásba, amikor nem kell meg nekünk számolják be. Elég furcsa ez a helyzet és ilyenkor, amikor éppen kedvünk van, akkor az önkormányzaté ez a kötelezettség, amikor meg arra van kedvünk akkor éppen a városé. El kéne dönteni azt, hogy akkor ezt hova számoljuk be. Ha levonjuk belőle, a 110 millióból ezt a 42-t, akkor már nem is olyan súlyos a helyzet. A második vagy a harmadik oldalon én leírom azt, leírtam azt, hogy miben látok változást vagy milyen lehetőség van arra, hogy ez a helyzet javuljon. Hozzáteszem, hogy a mi működésünket nagyban meghatározzák az előírások, egyrészt az ÁNTSZ előírásai, egyrészt meg munkabiztonsági előírások. Ahogy én mondani szoktam, a fuldoklót nem tudja a kamera kimenteni. Nem tudja, vissza lehet nézni, az már azért nem túl jó, hogy ha visszanézzük, hogy mi történt. A másik az, hogy a vizuális megfigyelés mellett ott kell lenni az embernek mindenütt, minden medencénél. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy ez a kapacitás ami Nyíregyházán kiépült a város számára, a város nem tudja fenntartani, meggyőződésem, hogy nem tudja fizetőképesen ez a kereslet megtölteni. Minden igyekezetünk ellenére hétvégén a foglaltság jó, hét közben nagyok ezek a kapacitások. Ezen csak úgy lehetne segíteni, ha kiépülnének azok a kereskedelmi szálláshelyek Sóstófürdőn, amelyekkel ezt a hétközi kapacitást le lehetne fedezni. Ugyanis ez a mű ez kész akkor is, ha tíz vendég van, bent vannak az úszómestereink, ott vannak a pénztárosaink, lehet ezen persze hétvégi munkával, bármivel segíteni, de az állandó költséghez képest a változó költség nem túl sok.
650 Picivel többet járnak a szivattyúk, meg talán kétszer leöblíti maga után a vendég a WC-t. Kb. ez a különbség, ami 14 forint. Tehát azt lehet mondani, hogy csak a változó költségek szinte minimálisak ebben a rendszerben. A másik, hogy nem csak az én véleményem, hanem a Magyar Turizmus Rt véleménye is az, hogy a válság a drágábbtól az alacsonyabb kategóriákig fog menni, arra fog haladni, ezért mi időben elkezdtük az akciózást. Időben elkezdtük, a meggyőződésem az, hogy különböző akciókat hirdettünk meg, ilyen volt a nyugdíjas akció január-februárban, ami nagyon nagy sikerrel működött úgy, hogy hétköznapokon, munkanapokon működött, több ezren jöttek be, a nyugdíjasok, ha csoporttal jöttek, akkor 500 Ft/főért be lehetett jönni a fürdőbe. Nem zárunk ki senkit, de ugyanilyen a kisgyermekes program, ha kisgyermekkel jön a szülő, akkor 50%-ért tud hétköznapokon bejönni. Vagy lazíts, amíg lehet című programunk a főiskolások közül. Megvizsgáltuk a lehetőséget-mit lehet tenni, milyen forgalomnövelő lehetőségeink vannak, milyen akciók és megvizsgálva ezt a lehetőséget az Aqvarius fürdőben mindenképpen április 1-jétől bevezetjük a helyi lakosoknak szóló kedvezményt, amit személyi igazolvány és lakcím kártyával lehet igazolni. Ezt a kedvezményt miután kísérleti jelleggel csak hétköznaponként, munkanapokon vezetnénk be, ennek a mértékét még ki kell, hogy számoljam, de 20 és 25% lesz, tehát legalább olyan mennyiségű, amivel generálni lehet vagy ösztönözni lehet a bejutást. A többi fürdőben sajnos azért nem, mert a Júlia fürdőben, hogy ha ez a 2025% kedvezmény megjelenne, akkor ez 40 millió forint mínusz lenne. Mi azt várnánk, ettől vagy én személy szerint azt várom ettől, hogy egy többletbevétele legyen a társaságnak és ne kelljen a közgyűlésre úgy jönni, hogy valami nem sikerült. Hogy eléggé motivált vagyok-e vagy a menedzsment eléggé motivált-e azt nem tudom, én az vagyok, én úgy érzem, hogy az vagyok, valószínű, hogy a két vezetőtársam is, bár így konkrétan nem kérdeztem meg tőlük, de én úgy láttam, hogy motiváltak. Hozzáteszem, hogy azért nem minden napunk sikeres, tehát nem minden napunk sikeres úgy, mint Önöknél is, dolgoznak, munkahelyükön nem egyformán élnek meg napokat, valamelyik jobban sikerül, valamelyik kevésbé, de én amikor mérleget zárok naponta, vagy hetente, akkor én nem pesszimistán gondolok arra, hogy mit végeztem azon a héten vagy azon a napon. Csabai Lászlóné: (polgármester) Felbermann Endre kérdésére válaszolok, de azt gondolom, hogy az elhangzott egyéb kérdésekre is megpróbálok reagálni. Egyetértek abban Belus Tamással, hogy érdemes lenne átnézni és felülvizsgálni a korábbi álláspontunkat. A nagy Széchenyi terves hevületben mindenki azt gondolta, hogy a megépített, fürdők azok majd nyereségessé válnak és az élet azt bizonyította, hogy néhány dunántúli fürdőt kivéve ez nem felel meg, vagy nem hozta ezt az eredményt a fürdő megépítési program. Érdemes lenne átvizsgálnunk a beruházás következményeinek a kérdését és egy szintre emelni a Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásunkat, az Állatparkot és Sóstót. Mondok rá konkrét példát. Ha az természetes, hogy a hulladékgazdálkodásnál, ha mi új hulladékszigeteket akarunk létesíteni vagy hulladékudvarokat, akkor azt a Városi Önkormányzat finanszírozza, mert a Városi Önkormányzat tulajdona. Ha egyetértünk azzal, hogy a Stadionnál, ha a Stadion épületében fejlesztést akarunk létrehozni, akkor az az Önkormányzatnak a feladata és kötelezettsége és ennek a terhe a Nyírsulit nem terheli. Ha egyetértünk azzal, hogy az Állatpark elmúlt háromévi valamennyi beruházásánál a saját erőt az Önkormányzat finanszírozta egy kivétellel és ennek a terhei az Önkormányzatot terhelik, mert az önkormányzati vagyon gyarapodott vele és nem az Állatparknak a
651 működési költségét, akkor azt gondolom, hogy ugyanezt a módot kell követnünk akkor is, amikor a Sóstó-fejlesztési Rt-nek a dolgait vizsgáljuk.
Ezért tisztelettel az a javaslatom, hogy az üzleti tervet most így fogadjuk el, de egészen biztos, hogy ennél a gazdasági társaságnál évközben üzleti tervmódosítás lesz vagy negatív, vagy pozitív irányban, attól függően, hogy hogy fog alakulni a nyári szezonnak a kihasználása. Akkor ezt a dolgot tegyük rendbe és tegyük ugyanazon elv alapján megoldottá, mint a másik három gazdasági társaságnál volt. Ami az egyéb dolgokat illeti, milyen költségek és milyen bevételi lehetőségek vannak. A költségek között az áram, a gáz és a munkabér a három legnagyobb költség. Szeretném tájékoztatni a testületet, hogy az áram vonatkozásában a Nyírségvíz Zrt vezérigazgatóját bíztam meg, hogy valamennyi gazdasági társaságra vonatkozóan tegyen arra javaslatot, hogy hogy lehetne közbeszerzéssel, a liberalizációval valamennyi gazdasági társaságunknál az áramszámlának a költségét csökkenteni. A gáz vonatkozásban a Nyírtávhő gazdasági társaság vezetését, mint a szakmában érintett vezetést bíztam meg, hogy szintén tegyen arra lehetőséget, hogy hogy lehetne valamennyi gazdasági társaságunknál a gázfelhasználásnak a költségeit vagy esetleg a megújuló energia programban a költségeket csökkenteni. A munkabérre vonatkozóan én magam sem látok lehetőséget a további csökkentésre. Valamennyit segíthet, hogy ha a közmunkában valamit tudunk a nyári időszakban segíteni, de vannak olyan területek, ahol közmunkást nem lehet alkalmazni, mert felelősség van és ahol személyes biztonság van ott nem lehet spórolni a feltételeket és a felelősségi kérdést azt egyértelművé kell tenni. A fogyasztás oldaláról örülök, hogy vezérigazgató úr bejelentette a nyíregyháziaknak a kedvezményét és azt gondolom, hogy nagy reklámot kell neki csinálni, hogy ennek hozadéka is legyen. Én őszintén remélem, hogy a sok-sok igény ami eddig megfogalmazódott nemcsak ilyen pusztába kiáltott szó lesz, hanem valóban az, hogy a nyíregyháziak többen elmennek és használják ezt a létesítményt. Az utolsó, amit szeretnék elmondani, hogy jelentkezett nálam az a csodadoktor, aki Győrt és még ezen kívül néhány fürdőt üzemeltet, többek között a gyulai fürdőt is a napokban átvette. Ezt elmondtam egyébként néhány képviselőtársamnak is, a hónap elejére jelentkezett be, hogy eljön. Én mondtam, hogy ez nem alkalmas időpont, egy másik alkalmas időpontot meg fogok jelölni. A gondom vele az, hogy ő a menedzsmentet akarja átvenni verseny nélkül és előzetes feltétel nélkül azzal, hogy amikor már ott van három hónapig akkor mondja meg, hogy mit tud elérni és mit tud felmutatni. Én nem hiszem, hogy a Nyíregyházi Önkormányzat egy ilyen dologba belemegy, hiszen mi egészen apró dolgokat is versennyel adunk oda, nem hogy egy ilyen dolgot láttomra, hogy majd lesz valami majd megmondom, hogy képes vagyok-e megtakarítást elérni vagy nem. Ennek ellenére az a véleményem, hogy abban a körben, amiben a város előtt levő nagy ügyeket tárgyaljuk, érdemes megismerni ezt az urat és érdemes az ő alternatíváját is mérlegre tenni a következő időszak munkáját illetően. Köszönöm szépen, adom tovább a szót, Felbermann Endre, Dévényi József a sor. Dévényi József: (képviselő) Bizottsági ülésen hangzott el és itt nem hallottam, azért szeretnék rákérdezni Belus úrra, hogy a szállodai kapacitás növekedése, azaz a szállóvendégek növekedése milyen mértékben vagy hogy befolyásolná ezt az üzleti tervet? A bizottsági ülésen ebben volt egy gyors fejszámolás, szeretném, ha reprodukálnánk itt a közgyűlésnek.
652 Csabai Lászlóné: (polgármester) Felbermann Endre és Lengyel Károly kérdést akar feltenni vagy véleményt megfogalmazni? Köszönöm szépen, Belus úré a szó. Belus Tamás: (Sóstó- Gyógyfürdők Zrt vezérigazgatója) A szállodai kapacitás 150 szobával vagy tételezzük fel, hogy most két szálon fut a cselekmény, most már mondjuk 300 szobával számolva az egy 50%-os kihasználtság mellett 150 szobát, ha kiadunk, akkor 300 fő egyidejű itt tartózkodását jelenti. Aminek ha csak azt számoljuk, hogy a fele, vagy tételezzük, fel a harmada jut el az Élményfürdőbe naponta, akkor is ez 45 ezer fő látogatószám növekedést jelent, ami a 2000 Ft-os bruttó átlagköltséggel számolva, mondjuk, ha levesszük az áfát, ez olyan 75 millió forintos javulást okoz úgy, hogy igazából a változó költség ehhez szinte minimális. Dr. Hajzer László: (képviselő) Azt szeretném kérdezni még a vezérigazgató úrtól, hogy még az idei üzleti tervet tárgyaljuk, nem a jövő évit vagy a következő évit, ha az idei üzleti tervet tárgyaljuk, akkor ez a szálloda, amiről most elmélkedtünk, ez az idei üzleti évre tud-e még bármilyen hatást gyakorolni annak fényében, hogy én még egyetlen kapavágásról sem hallottam? Tehát ez a válasz érinti-e az ez évi üzleti tervet? És mikorra várható az első kapavágás? Felbermann Endre: (képviselő) A kérdésemet azért tettem fel, mert úgy érzem, hogy egy kicsit struccpolitikát folytatunk ezzel a cégünkkel szemben. Mondom ezt azért, mert nincs egy határozott döntésünk abban, hogy igen, tudjuk, hogy ez a cég ez soha nem lesz nyereséges, legalábbis belátható határidőn belül. Amikor a beruházásokat elkezdtük, akkor is tudtuk, hogy folyamatos támogatásra szorul majd ez a cég, mint ahogy általában ekkora nagyságrendű fürdők üzemeltetése is támogatásra szorul szerte Európában. Tehát amiről a Polgármester Asszony beszélt, gyakorlatilag ez volt a kérdésemnek a lényege, erre irányult, hogy nem mérünk azonos mércével. Akkor, amikor a város saját cégeinek ad évente egy példát mondok akkor az Állatpark Kht-nak most 80 millió forintot azt mondjuk, hogy beruházásra adjuk már működésre adjuk, 80 millió forintot akkor ezt a céget pellengérre állítjuk, hogy minden évben 100 milliót vagy 150 milliót kér tőlünk. Akkor, amikor a Szabolcs Volán Zrt-nek évente 100-200 és egyre növekvő pénzt kell, hogy adjunk, ami természetesen tudom, hogy egy más megközelítésű cég, mert egy kötelező önkormányzati feladatot mi rendelünk meg és veszteséget termel, de odatesszük a 100 vagy 200 millió forintot évente, aztán mindig azon meditálunk, hogy hogyan tudjuk kikerülni a készpénzfizetést és valamilyen apporttal kiegészíteni a cégnek adott forrásokat. Tehát gyakorlatilag sorolhatnám tovább is, mert vannak más cégek is akiknek adunk és ezt a céget pedig úgy kezeljük, mint hogy ha ez lenne az egyetlen cég, amely önkormányzati támogatásra szorul. Nem, sok ilyen cégünk van, csak nem került felszínre soha, mert valamilyen más jogcímen adtuk oda a pénzt. Én azt szeretném, hogy ha egyszer és mindenkorra valamilyen korrekt döntést hozna az Önkormányzat, hogy igen, tudomásul vesszük, hogy a SóstóGyógyfürdők Zrt az ugyan nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó, de jóléti, szociális jóléti igényeket kielégítő cég is ezért minden évben meghatározott valamilyen forrást juttatunk számára. Na most ez elég nehéz feladat, mert gazdálkodó szervezetnek önkormányzat üzemeltetési támogatást elvileg nem adhatna. De hogy még egy ilyen helyzetben lévő cégnél a beruházások forrásait sem finanszírozzuk le és tőle várjuk el, hogy hitelből finanszírozza, azt gondolom, nem mérünk egyforma mércével. Tehát a kérdésem is arra irányul, hogy teszünk-e valami lépést annak érdekében, hogy a folyamatos veszteségek és likviditási gondok ennél
653 a cégnél megszűnjenek, és ugyanolyan mércével mérünk, mint más gazdálkodó szervezeteknek a megtámogatásánál vagy ne is mondjam ezt a szót, hogy támogatásánál, hanem valamilyen szolgáltatás megrendelésénél. Ennél a cégnél azt gondolom, hogy a beruházásokhoz lehetne finanszírozást adni, ezzel gyakorlatilag az üzemeltetésre maradna meg neki a pénz, ha azt mondja az önkormányzat, hogy ebben az évben is lefinanszírozza azokat a felújításokat, amelyeket saját forrásból tett most be az üzleti tervbe akkor valószínűleg, hogy a negatív eredmény egy jelentős része eltűnik. Tehát én azt várom el, hogy amikor az üzleti tervet, ha most jóvá is hagyjuk, rövidesen döntsünk arról, hogy mi lesz a hosszú távú stratégiánk annak érdekében, hogy ez a cég ne érezze magát úgy, mint hogy ha mostohagyerek lenne a többihez képest. Én ezt szeretném kérni, ha most erre nem is vagyunk felkészülve, rövidesen döntsük el azt, hogy mit kívánunk ennek érdekében tenni, hogy ez ne így legyen. Lengyel Károly: (képviselő) Egyetértve a Felbermann Endre által elmondottakkal mégis kicsit továbbra is konkrétabb szeretnék lenni. Hagy üljek vissza a vesszőparipámra, amit már egyébként jeleztem és majd erre konkrét választ fogok kérni Belus úrtól, mert azt szeretném javasolni, hogy az Aqvarius fürdőbe a nyíregyháziak számára nem biztos, hogy 20-25% árkedvezményt kellene adni, hanem azt gondolom, hogy meg kellene a perc alapú belépést, tehát a négy óra utáni perc alapú számlázást a nyíregyháziak számára szüntetni. Meg kellene szüntetni, hét végén is, hét közben is. Még egyszer mondom, gyakorlatilag két éve mondom és most is elmondom. Amikor ez az élményfürdő létrejött és megszületett nagy örömmel mentem oda. Már az elején is, emlékszem rá, hogy nagyon sok nyíregyházi volt és utána ott is maradt négy órán túl is, mert én is, amikor a gyerekkel kimegyek hét végén, ott maradnék négy órán túl is. Ám meg is ebédelnék, de azok után már nem fogok és azért nem fogok, mert nem ott fogom azt a pluszpénzt elkölteni, hanem akkor kimegyek máshová ebédelni. Ennek eredményeként leromlott az étterem fent. Nagyon örülök a szlovák szavaknak és tényleg örülök, hogy nagyon sok külföldi van, de a nyíregyháziaknak egy nagy része jelen pillanatban nem nagyon látogatja, mert pluszpénzt négy után percenként kell fizetni, nem nagyon látogatja családostól az élményfürdőt és én szerintem mi pedig elég nagy összeggel támogatjuk. Kedves képviselők, én ezt annyira fontosnak tartom és azért mondtam, hogy én csak akkor tudom megszavazni az üzleti tervet, hogy ha ezt az elemet be fogjuk emelni az üzleti tervbe, egyébként én nem fogom tudni megszavazni. Köszönöm szépen. Marinka Viktor: (képviselő) Azt mondta Felbermann Endre az előbb, hogy amikor indult ez az élményfürdő beruházás eleve veszteségesre tervezték hosszú időre. Én nem voltam akkor itt, megmondom őszintén, nem tudom elképzelni, hogy az előző képviselő-testület eleve úgy épít egy élményfürdőt, hogy ez veszteséges lesz hosszú-hosszú éveken keresztül? Még egyszer mondom, nem voltam itt, akkor nem voltam tagja ennek a képviselő-testületnek, de azért ez nekem furcsa. Furcsa, mert azért vannak jelenleg is Magyarországon olyan fürdők és nem csak a legismertebbek, amelyek finoman szólva nem ilyen veszteséggel zárnak. Évek óta, három éve kell beletenni ennek az önkormányzatnak több mint 100 millió forintot, volt amikor 150-et, volt amikor 130 millió forintot. Én kb. két hónappal ezelőtt, amikor a költségvetést tárgyaltuk akkor nem véletlenül kérdeztem meg a polgármester asszonytól, hogy mi a garancia arra, ő lát-e személyesen garanciát arra, hogy akár 2009-ben, de akár a következő években is nem lesz erre szükség, legalább is nem
654 ilyen mértékben, hiszen válság van nagyon meg kell nézni, hogy hova tesszük a pénzt. Azt mondta erre nekem polgármester asszony, Nagy László alpolgármester úr ugyanezt válaszolta nekem egy bizottsági ülésen, hogy nem látnak erre garanciát. Nem látnak erre garanciát, hogy nem kell beletenni a pénzt, megint legalább ennyit. Sőt, azt is mondta egy félmondat erejéig a polgármester már akkor, hogy ő már tárgyal valakivel, amit most is ha jól értem megerősített, hogy tárgyalásokat folytat valakivel, aki majd lehet, hogy megoldja ezt a problémát. Szerintem ez a legfontosabb kérdés számunka, a nyíregyházi Közgyűlés számára, hogy így folytatjuk illetve ebbe majd a végső választ a polgármesternek kell eldöntenie, hogy ez így megy tovább, hogy továbbra sem kapunk erre garanciát és továbbra is ezzel kell számolnunk vagy pedig felvetjük a változtatásnak a lehetőségét. Számomra ez a szálloda is érdekes. Belus Tamás sokszor elmondta, most is elmondta és lehet, hogy így van, hogy a szálloda az megoldást jelentene. Gondolom ezt polgármester asszonynak is sokszor mondta, akkor viszont Csabai Lászlónét kérdezem, hogy miért húztuk ilyen sokáig ezt a szállodát? Most is van egy olyan napirendünk, amellyel megint ki akarjuk tolni a szállodaépítést, hogy ha ez ilyen fontos, ilyen fontos lett volna, akkor miért nem tetszettek szállodát építeni? A Fidesz frakció két éve legalább mondja, hogy semmiféle akadályt nem gördítünk ez elé. El kell döntenünk, hogy hogy megyünk tovább. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kíváncsi vagyok, ha azt javasolnám, hogy vegyük meg a projektet, vegyük vissza a területet és vegyünk fel 2 milliárd forintos hitelt és építsük meg a szállodát, ezt a Fidesz frakció megszavazná-e? De be fogom a következő közgyűlésre terjeszteni, nagyon jó ötletet adott Marinka Viktor, már csak próbaként fogom beterjeszteni, hogy a szöveg és a tett az egy picit is összhangba van-e egymással. De Ön olyat kért tőlem számon, ami nem az én döntésem. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Azt javaslom a polgármesternek, hogy vizsgálja meg, hogy milyen lehetőségek vannak, mert most az ő szavait idézem három évvel ez előttről. Tisztelt Csabai Lászlóné, azt tetszett mondani a fürdő megnyitása után 2006. legvégén, egy évvel vagyunk túl a nyitáson, 2005. október 29-én nyílt meg fürdő és akkor az első év veszteséges és azt mondja az ellenzéknek a város polgármestere, hogy tessenek tudomásul venni, egy-két évig még veszteséges lesz a fürdő, utána majd ez rendbe jön. Második pont, a veszteségek itt vannak, szálloda nem épült, hányszor hallottuk ettől a vezetéstől és Belus Tamás eléggé felfokozott hangnemben válaszolt. Azért azt szeretném mondani neki, hogy majd a motiváltságra vissza fogunk térni, mert elő kell állni egyszer azzal, hogy jól csinálok-e mindent, hogy ha ilyen körülmények között nem tudom a veszteséget csökkenteni. Legalább is úgy, hogy van egy tervem, amely azt mondja, hogy egy folyamatot meg akar állítani, mert úgy könnyű egy céget irányítani, hogy ha 210 milliót, 150 milliót, 130 milliót, 120 milliót beleteszünk és az önkormányzat itt van. Itt még nagyobb probléma az, hogy fejlesztem ezt a fürdőt, meg a Júlia fürdőt és nem tudom 8 évre, 10 évre előre, hogy hova fejlesztem, milyen bevételeim lesznek, nincs egy perspektivikus gondolkodás. Lehet, lehet Önnek igaza abban, hát ingathatja a fejét bármikor, igen-igen! Egy javaslatot fogok tenni. Nem lepődök meg, csak engem rendre utasít a polgármester és az alpolgármester, úgy tudom nálam van a szó. Nagyon nagyszerű volt, nagyon nagyszerű mondat volt. Tehát javaslatot szeretnék tenni, négy pontban írtam ide és szeretném majd Mogyorósi Juditot megkérni, hogy szóljon, hogy ha a bizottsági ülés után még fenntartja azt, majd a polgármester biztos szót fog adni neki, mint Vojnik
655 Mária államtitkárnak kétszer, erre az SZMSZ szerint lehetőség van a polgármester részéről. Az egyik a veszteség. 2004. óta vagyok a felügyelő bizottság tagja csak veszteséges a cég, virtuális volt mindig az üzleti terve, a Szeréna lakot eladtuk, azt mondtuk, hogy na, ekkor most már jön a szálloda, meglesz a szálloda, nincs szálloda, nem épült szálloda a Szeréna lak területén, úgy tudom még egy napirendi pont fog foglalkozni azzal, hogy felépül-e egy ilyen szálloda. A szállodaépítés mellett utána a külső körülményeket okolták. Rengeteg fürdő felépült, nincs fizetőképes kereslet. Szerintem a marketing politika, mondjuk a Szlovákiában, Romániában a szatmári rádió, az óriásplakátok jók voltak, ezt el kell ismerni, a nyíregyháziakat viszont távol tartjuk a fürdőtől. Egyetértek Lengyel Károllyal, évek óta mondjuk, hogy kedvezményeket kell adni és azt hallom a városlakóktól, hogy miért van az, hogy a szlovák vendégnek egész napos csomag van ugyanolyan árért, nekünk pedig nem. Nem kérnek ők mást, csak ugyanolyan feltételeket, mint aki távolabbról jött és igen, jogos, hiszen az ő adóforintjaiból is épült. És még valamit szeretnék mondani, hogy ez a szállodaépítési program én már nagyon sokat hallottam, hogy itt szálloda van. Felépült a Krúdy Vigadó szálloda nélkül, úgy volt, hogy a Szeréna lak hamarabb beépítésre kerül, úgy volt, hogy a Berenát utcán új szállodát építünk, semmi nincs. Mi az ami a vendégéjszakát növeli? Nyíregyháza és környékének vendégéjszakáját legalább 4-5 napra kellene emelni, jelen pillanatban 1,7%, ha jól tudom, 1-2 nap között működik. Tehát gyakorlatilag nincs olyan turizmus, amely megtartaná a vendéget, a nyíregyháziak nincsenek ott és ezért ez a fürdőszolgáltatás veszteséges lesz addig, míg ki nem találunk valamit. Az én véleményem az, hogy a menedzsment nem talál ki semmit, ezért gondolkodni kell azon, hogy milyen más megoldás után nézünk. Köszönöm szépen. Dévényi József: (képviselő) Egy kicsit visszamennék Felbermann Endre hozzászólásához illetve Marinka Viktor úr hozzászólásához. Marinka Viktor úr nyilvánvalóan nem figyelte azt, amit Felbermann Endre mondott, hisz az, hogy végül is mekkora nyereség vagy veszteség van kimutatva a cégnek a könyveiben az nagyon sok mindennek a függvénye. Én nagyon erőteljesen javaslom azt, amit Felbermann Endre úr és Polgármester asszony is mondott, hogy hozzuk vissza és adjunk határidőt arra, hogy egyformán mérjük a cégeket. Azaz a hiteleket vegye át az önkormányzat a fürdőtől, vegye át az Élményfürdőt, ne ott keletkezzen az amortizációja és akkor meglátjuk, már nagyjából kalkulálva el is tüntettem a 100 millió forintos veszteséget a cégből, akkor már nem erről kell, hogy tárgyaljunk a következőkben. De amíg ez így van, természetesen addig nem tudunk mást tenni. Sajnálatos az, hogy a fürdő beruházások nem valósultak meg, hisz nem nagy számokkal számolt Belus úr az imént, de nem lehet fenntartani, nem fogja tudni fenntartani úgy nyereséggel a fürdőt, ha nincs szállóvendég és ebben nincs a két oldal között különbség, különbség csak abban van, hogy a túloldal elvárja tőlünk, hogy mi teremtsünk befektetőt, szállodát és szállóvendéget. Nyíregyházán már pedig ez gazdasági kérdés és nem politikai kérdés. Mégis valamit mindnyájunknak kellene tenni és tudja a Közgyűlés, Polgármester asszony is, hogy nekem mindig vesszőparipám az, hogy szeretném azt látni, hogy Nyíregyháza, Nyíregyházi Önkormányzat a helyi vállalkozásokat, a helyi kis- és közepes vállalkozásokat nagyobb mértékben segíti mint ahogy ezt teszi. Ebben köztünk vannak viták, ebben nekem megvan a kialakult véleményem. És ebben a szállodakérdésben is megvan, hisz vannak Sóstón és Nyíregyházán szállodatulajdonosok, sőt a sóstóiak még
656 klubba is tömörültek, a klubnak a vezetője itt van, aki elmondta azt bizottsági ülésen, hogy szállodabővítés kapcsán ő maga milyen tapasztalatokat élt át és azt szeretném, hogy ha polgármester asszony hozzájárulna, hogy ezt megossza velünk is. Az egésznek az a lényege, hogy nekünk el kell gondolkozni, az önkormányzatnak azon, hogy milyen jogi és gazdasági hátteret teremtünk itt a helyi kis- közepes vállalkozásoknak, hogy ők tovább tudjanak lépni, hisz ők azok, akik nem fogják innen Nyíregyházáról elvinni a pénzt, mert kötődnek, olyan szorosan kötődnek a városhoz, ami miatt hosszú távon itt a családjukkal együtt szeretnék megvalósítani álmaikat. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Földesi István és Marinka Viktor, Marinka Viktor másodjára fog hozzászólni. Földesi István: (képviselő) A vitában néhány gondolatot szeretnék elmondani, legelső az lenne, hogy a Sóstó fejlesztése nagyon sok vitát váltott ki kezdetekkor is. Kezdetekkor főképpen azért, hogy egy lépés hátrányból indultunk. Akkor is nagy volt a jobboldalnak az offenzívája és végül közös álláspontra jutottunk, hogy egy olyan városnak, mint Nyíregyházának, Sóstó fejlesztése szükséges. A fürdő az ország hetedik legnagyobb városában létfontosságú, elsősorban a nyíregyházi lakosságnak, a nyíregyháziaknak. Azt is tudtuk és ezt nem szégyelljük, én a magam részéről nem, tudta mindenki, hogy az első években nem lesz nyereséges és azt is tudtuk, hogy a városnak kell állni a költségeket, a működési költségeket. Egy kritikát nem tudok elviselni személyemben, azt, hogy állandóan mondjátok, mondja a Fidesz egyes képviselője a szállodát, hát építsetek szállodát, hozzatok szállodaépítőt, senki sem tiltja meg, hogy a nagy összeköttetéseiteket végre kihasználnátok és jönne oda öt szállodaépítő. Mi adjuk a helyet, segítjük, és akkor nem kell csak dumálni, beszélni, hanem valamit csinálni is az érdekében. Hát ez volna az én külön bejáratott véleményem, mert unalmas az, hogy itt minden héten, hétköznap, vasárnap ugyanezt elmondjátok. Csabai Lászlóné: (polgármester) Helytelen volt, hogy Belus Tamás szólt és az is helytelen, hogy Hajzer László beleszólt. Földesi István (képviselő) Együtt voltunk néhányan, amikor a dunántúli fürdőket meglátogattuk, volt egy kisváros, ha jól emlékszem Csorna, ott minden lakójának, a háromévestől az aggastyánig és a 15 km-es körzetben lévő községek lakóinak 50%os kedvezményt biztosítottak. Ezt akkor is mondtuk, hogy Nyíregyháza lakói megérdemelnék ezt, egyrészt beszoktatnánk a fürdőbe, másrészt a sűrűbb garas többet ér mint a ritka forint. És van egy előnye még, hogy ha úgy is támogatjuk a fürdőnket az adófizetők pénzéből, a saját városlakóinkat támogatjuk ezzel. Én ezt továbbra is ajánlanám és nagy tisztelettel nem megszólni, de nagyobb odafigyelést kérnék a fürdő vezetőjétől. Csak egy momentumot mondok. Nyugdíjasok mennek orvosi beutalóval, egy óra fürdőzésre kap lehetőséget 490 Ft-ért, utána megengedte vezérigazgató úr, hogy 600 Ft-ért mehet a nyugdíjas. Akkor már négy órát vehet igénybe. Melyik a drágább, olcsóbb, tessék összehasonlítani és elküldtük Hajdúszoboszlóra azokat a nyugdíjasokat, akik még masszíroztatni meg egyéb kezelést akartak csinálni. Miért? Azért, mert itt a vízben csak egy órát lehettek és utána fagyoskodhatott a szabad levegőn, mert csak 11 órakor ment masszírozásra és ki kellett neki menni a vízből. Szóval ilyen kis apró szervezés is nagyon fontos.
657
Marinka Viktor: (képviselő) Tisztelt képviselő úr, nem mi mondjuk azt minden héten, hogy szálloda kellett volna, én idéztem Belus Tamástól, végigültem egy felügyelő bizottsági ülést és ma egy bizottsági ülést itt, majd vezérigazgató úr cáfol, ha rosszul mondok valamit. Tehát ő arra hivatkozott, hogy a legnagyobb gond az, hogy nincs szálloda. Így van? Így van, tehát nem egyszer, nem kétszer hangzott el. Tehát ezt nem én, vagy nem a Fidesz mondjuk, itt tudom minden héten, a vezérigazgató mondta, hogy ez a legnagyobb gond. Azt mondtam, hogy rendben van, így van, nem engem meg nem Vinnai Győzőt kell főleg számon kérni, hanem valaki mást. Köszönöm szépen. Felbermann Endre: (képviselő) Elnézést, hogy újra szót kértem, csak rövid tényeket szeretnék egy kis történelmi visszaemlékezéssel a fürdővel kapcsolatban elmondani. Én azt gondolom, hogy ezt mindenki tudja, hogy sem a szállodaépítés, sem a fürdőfejlesztés nem önkormányzati feladat. 1996. körül kezdtünk ezzel az üggyel foglalkozni, nem a saját belátásunk szerint, hanem vállalkozói megkeresésre, aki fürdőt akart fejleszteni, külföldi tőkést hozott és néhány hónapon keresztül folytak a tárgyalások, külföldi fürdőmegtekintések folytak és aztán beadta a külföldi befektető a magyar, nyíregyházi befektetővel közösen a pályázatot a ROP keretében. Ezt legyetek kedvesek figyelni, mert akik nem voltak itt az elmúlt években, azok nem fogják tudni a folyamatot. Direkt azért mondom, mert nem tudjátok a korábbi eseményeket és ezért akarok tényszerű adatokat közölni. Tehát nem az önkormányzat akarta ezt a fürdőt, hanem befektetők akarták ezt a fürdőt, külföldi és nyíregyházi befektető. Én szándékosan nem mondok neveket, hogy ne csináljak reklámot senkinek. Na most az önkormányzatot akkor is ez a koalíció irányította és a koalíciónak az volt a véleménye, hogy ez vállalkozói feladat, igen, a vállalkozót támogassuk ebben a kérdésben. Elkészítették a tervet a vállalkozók és beadták, költségvetési támogatásra 1 milliárd forintot kértek. Az akkori kormányzat az utolsó pillanatban abba az irányba nyomta az önkormányzatot, hogy nem kívánja támogatni a külföldi befektetőt azon félelme miatt, hogy ha a befektető felépíti a fürdőt és néhány év múlva eladja, akkor az 1 milliárd állami pénzt a befektető zsebre teszi és kiviszi az országból. Ezért rányomta szinte az akkori politika a Nyíregyházi Önkormányzatra, hogy vegye át a beruházást és a Nyíregyházi Önkormányzat meg fogja kapni a fürdő fejlesztéshez szükséges támogatást. Így ragadt ránk ez a beruházás, nem mi akartuk ezt, de más lehetőség nem volt, amikor már elvállaltuk. Nem kellett volna elvállalnunk, ez az igazság, mert nem önkormányzati feladat egy fürdő megépítése és fejlesztése. Úgy hogy a történelmi tényekhez akartam csak ezt elmondani, így kerültünk most ebbe a szorult helyzetbe, itt van ez a fürdő évek óta, de mikor a beruházást is megcsináltuk akkor is nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy ez várhatóan veszteséget fog termelni, de ezek miatt az események miatt vállalta végül át az önkormányzat, szerintem ez egy rossz döntésünk volt végül is. Csabai Lászlóné:(polgármester) Csak egy nagyon rövid számolást, hogy ne legyen ilyen önmarcangolás ebben a dologban. Ha 100 milliót költünk erre a fürdőre és van 500 ezer látogatója, jól mondom a számot, kb. annyi van, megpróbáltam az anyagból összeszedni, akkor valamivel több mint 200 forint támogatás jut egy jegyre. Ha az Állatpark 90 millió forintját számolom a 300 ezer látogatóval, akkor 300 forint jut minden egyes jegyre kb. nagyságrendben.
658 Ha a Színház 400 millió forintos állami támogatását nézem, nem vagyok benne biztos, hogy 400, de megközelítőleg annyi, mert 150 millió forintot a megye és a város ad és 240 körül van az állami támogatás, akkor minden egyes színházjegynek, akár nyíregyházi, akár tiszavasvári a néző, háromezer forint egy jegynek az állami támogatása. Ha a kisvasutat nézzük, amiért politikai tüntetéseket akarnak szervezni a megszüntetése ellen, egy útra számított állami költségét nézzük az adóforintjainkból, az 50 ezer forint. Tehát a kisvasút egy menetjegyéhez 50 ezer forintot adnak a mi adóforintjainkból és nem lehet lezárni a kisvasutat, mert tüntetések és politikai akciók lesznek. Tessék nekem megmondani, hogy akkor ebben az országban és Magyarországon a fürdőberuházás a legrosszabb beruházás? Az a fürdőberuházás, amelyik az egészségvédelmet szolgálja, megéri ezt az önmarcangolást és ostorozást, amit csinálunk? Azt gondolom, hogy nem. Tisztelt Vezérigazgató úr! Önnek pedig azt mondom, hogy tessék végre meghallgatni azt, amit a képviselő-testület most már másfél éve mond. Mert ha ez nem történik meg, nincs más lehetőségem, mint valóban, a vezetéssel kapcsolatos lépéseket megtenni. A képviselő-testület másfél éve mondja, hogy adjunk kedvezményeket a helyi lakosoknak, mert lehet, hogy nem lesz több látogató, de legalább a lakos azt érzi, hogy érte van a fürdő. Lehet, hogy nem 100-at hanem 140 millió forintot kell hozzátenni, de legalább az emberek azt érzik, hogy ez a fürdő az övéké és akkor nekünk ezt fel kell vállalni. A másik, tessék szíves meghallgatni azt, amit Lengyel Károly tavaly hasonlóképpen elmondott, hogy minimum hétköznap meg télen, amikor nincs tele a fürdő, mert nyáron ezt nem teheti meg, mert nyáron kapacitásproblémát jelent ha nincsen órához kötve a fürdő használat, hiszen tudjuk, hogy nyáron van, hogy busz elmegy, mert nem tud bemenni, akkor ne legyen négy órás jegy, amikor úgyse tudja kihasználni. És tessék szíves meghallgatni azt amit Földesi István mond és az a tiszteletteljes kérésem, hogy ezeknek az átgondolásával tessék szíves visszahozni az Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottságnak azt a programot, amivel a térítési jegyek és mindaz ami itt elhangzott, az ezzel kapcsolatos intézkedések megtörténnek. Azt gondolom, hogy ezekkel a feltételekkel a testület megszavazhatja ezt az üzleti tervet és azzal a feltétellel amit Felbermann Endre javasolt, és amit én is támogatok, hogy tegyük tisztába a vagyoni kérdéseket. Egy dologban nem tudok Endrével egyetérteni vagy nem lehet, mivel a cég vette fel a kötvényt, ő bocsátotta ki a kötvényt, annak nincs értelme, hogy mi átvegyük ezt a beruházást, tehát ezért inkább a működéshez kell hozzáadnunk a pénzt. Ezekkel a gondolatokkal szeretném zárni a témát. Mogyorósi Judit: (Sóstói Vállalkozói Klub Elnöke) Tisztelt Közgyűlés, jómagam Mogyorósi Judit vagyok, a Sóstói Vállalkozói Klub elnöke. Számomra megtiszteltetés, hogy mind Vinnai Győző, mind Dévényi József szerette volna, ha felszólalok, egy kicsit másképp közelíteném meg a dolgokat. Nagy szálloda kérdésével kezdeném, évek óta várjuk a nagy szálloda megépítését, mint a messiást. Ha azt a szót használnám, hogy hitegettek bennünket vele hazudok, hiszen volt olyan nagy befektető, akit polgármester asszony irányított hozzám Sóstóra, hogy beszéljük át, hogy kb. mire lenne szükség Sóstón. Ezek az érdeklődések egy idő után elhaltak, a téma leállt, a nagy szálloda témája. Én itt feltennék egy kérdést a Közgyűlésnek? Miért kell nekünk erőltetnie ezt a nagy szálloda építését? Miért nem tesz meg a Közgyűlés olyan kedvezményeket a nyíregyházi vállalkozók számára, hogy érdemes legyen a saját tőkéjüket befektetni, miért nézzük azt, hogy a nyíregyháziak máshol építsenek szállodát? Jómagamat a Jászságból kerestek meg, hogy ne itt fektessem be a pénzem, a Jászságban építsem fel az új szállodát. Mire gondolok itt?
659
Az előző turisztikai pályázatnál egy 28 szobás 4 csillagos kis szállodát terveztettem Sóstóra. Nagyon sok pénzünkbe került, érvényes építési engedélyem van rá és a terv minősége mellett szól az, hogy első körben ment át a Tervtanácson. Az íróasztalfiókba pangó terv még egyelőre megmarad, bár nagy álmom és nem tudom mikor érdemes megépíteni. Az Önkormányzattól kérdezném azt, Önök szerint megtesz-e egy Önkormányzat vagy a Közgyűlés mindent egy nagybefektető előtt is akkor, amikor én, a kisvállalkozó is olyan rögös úton megyek keresztül, hogy beépítettségi százalékot kell módosítani a mi terveinkhez? Mi fizettünk ezért, jön egy befektető és a kijárt ösvényt, amiért a kisvállalkozók kifizetik a pénzt, én tudom, hogy erre jogszabály van, meg kell tenni, de valamilyen úton-módon biztosan lehetne megoldásokat keresni. Ha én jómagam közel 30-40 szobát megépítek és még további két vállalkozó társam megépít ennyit, akkor már legalább 100 jó minőségű szálláshely van Sóstón a meglévők mellett. Ugyanakkor egy kicsit az elhangzott vitát olyan idejétmúltnak érzem. Tehát az elmúlt kettő évben olyan nagyot változott az emberek üdülési szokása, olyan nagyot változtatott rajta a válság, hogy még két évvel ezelőtt én jómagam, is mint szakmabeli azt mondtam, hogy építsünk 4 csillagos szállodákat. Ma már én is lehet, hogy tervet módosítok és apparthotelt fogok építeni, mert ha azt mondtuk, hogy gyerekes családok jöjjenek Sóstóra nem biztos, hogy a felső tízezret kell megfognunk és a felső tízezer sem tízezer ma már, mindannyian nagyon jól tudjuk. Tehát én úgy érzem, hogy szegmenst kell váltani. Arra kérném a Nyíregyházi Önkormányzatot, hogy legyen szíves egy olyan fórumot kialakítani, ahol átbeszéljük azt, hogy mire van Sóstón szükség. Tehát amiről most beszélünk egy kicsit idejétmúlt. Miért kérek én mint szállodás kedvezményeket? Gyors fejszámolást végeztem, a múlt évben bevezetett tv adóval együtt 27 féle adót és járulékot fizet egy szállodás a sokféle szolgáltatás miatt. Természetesen szerzői jogdíjakat stb. Én úgy érzem, hogy ha ebben egy nagy segítséget kapunk az önkormányzattól, akkor Sóstó a Közgyűlés hátán nem egy púp lesz, hanem úgy fogják fölfogni, mint egy kedvező pozitív lehetőséget. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Két megjegyzést szeretnék tenni Judit, nem rajtunk múlott, hogy a pályázatot nem nyerted meg és én azt gondolom, hogy májusban be kell adni a pályázatot és egészen biztos vagyok benne, hogy nyerő lehet, mert jó a pályázat, csak egy formai hiba történt benne, amit borzasztóan sajnálom, hogy nem tudtuk korrigálni. A másik, hogy Ráczné Erzsike légy szíves állj fel és mond el a szakmai véleményt, mert én néhányszor ennek nekifutottam, hogy megtehetjük-e azt, hogy azt mondjuk, hogy csak a szállodásoknak akár az építményadóból akár az iparűzési adóból kedvezményt adunk? Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet: (Adóiroda vezetője) Az építményadóval kapcsolatosan több esetben felvetődött az elmúlt időszakban az igény arra, hogy valamilyen formában mentességet, kedvezményt adjunk a vállalkozások számára. Sajnos azt tudom mondani, hogy 2003. január 1-je, az uniós jogharmonizáció óta nincs lehetőség arra, hogy az Önkormányzat a vállalkozások számára adómentességet, adókedvezményt adjon. Magánszemélyeknek végül is, ha építményadót vezetnénk be a lakásokra, arra lehetne adni kedvezményt, de az uniós jogharmonizáció miatt a vállalkozások számára nem lehet. Tehát a megoldás az, hogy az építményadót csökkentjük és akkor valamennyi vállalkozás kevesebbet fizet, de megkülönböztetést tenni nincs lehetőség.
660 Belus Tamás: (Sóstó- Gyógyfürdők Zrt vezérigazgatója) Először is elnézést kérek a viselkedésemért, nem jellemző rám, most ez valahogy kicsit kijött. Elnézést kérek mindenkitől, akit megbántottam. Nem könnyű, higgyék el, hogy nem könnyű a helyzetem évről-évre, amikor vagy az üzleti tervvel vagy a beszámolóval jövök ide, de igyekszem megküzdeni ezzel a helyzettel és igyekszem nemcsak én, hanem a menedzsment illetve az összes dolgozó úgy tevékenykedni, hogy a legjobbat hozzuk ki ebből a helyzetből. Most lehet, hogy nem tűnök túl motiváltnak ezzel a mondattal, de ígérem, hogy ez gyorsan el fog múlni, ez a demotiváltság. Figyelembe fogom venni természetesen azokat a javaslatokat, így a Lengyel Károly képviselő úr javaslatát is és az Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elé vissza fogom hozni a komplex elképzelésemet arról, hogy középtávon mi a céggel kapcsolatos elképzelés, illetve mely az átalakított kedvezményrend, amely már tartalmazza majd a nyíregyháziak lakcímkártyával történő kedvezményét is. Hozzáteszem azt, hogy hétköznap, munkanapokon illetve az Aqvarius fürdőben én azt teljesen el tudom fogadni, mert ezekben az időszakokban leginkább alullátogatott ez a létesítmény. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki elfogadja, az üzleti tervet szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 28 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 58-2/2009.(III.27.) számú határozat A Sóstó- Gyógyfürdők ZRt. 2009. évről szóló üzleti tervének elfogadásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Sóstó- Gyógyfürdők Zrt. 2009. évről szóló üzleti tervét 871.000 eFt összes bevétellel, 982.120 eFt költséggel és ráfordítással és 111.120 eFt veszteséggel elfogadja, azzal hogy a Sóstó- Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója az évközi idényjellegű tevékenységgel kapcsolatos tényadatok tükrében dolgozzon ki olyan stratégiát a Tulajdonos számára, amellyel a veszteség 100 millió Ft alá csökkenthető.
Utasítja:
a Sóstó- Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatóját a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Belus Tamás a Sóstó- Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója
Határidő:
2009. szeptember 30.
661 Csabai Lászlóné: (polgármester) Következő a Város-Kép Nonprofit Kft, köszöntöm Diczkó Józsefet. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincs. Akkor a bizottságok véleményét kérem, elsősorban a Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét, majd a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság megtárgyalta az üzleti tervről szóló előterjesztést és elfogadásra javasolta a Közgyűlésnek. Dr. Veréb József: (Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság szintén megtárgyalta az előterjesztést és szintén elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Marinka Viktor kérdés. Dévényi József bizottsági vélemény? Dévényi József: (Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) Tulajdonképpen majdnem tárgyalta a bizottság, csak miután Vinnai úrnak Polgármester asszonyhoz kellett menni, ezért határozatképtelenek lettünk, nem tudtunk érdemben foglalkozni vele. Marinka Viktor: (képviselő) Néhány kérdést engedjen meg Igazgató úr, az első kérdésem, hogy az az Irány Nyíregyháza internetes honlap ez működik-e még? Ha igen, akkor hogy lehet, mert ha jól tudom az EU-s bizottságnak volt egy határozott ellenvéleménye ezzel kapcsolatban. Az 1-es, 2-es, 3-as mellékletek, amelyekre hivatkozik igazgató úr, azokat nem találtam meg, lehet, hogy én voltam figyelmetlen, mondja már meg, hogy azok a mellékletek hol találhatóak az anyagban? Azt írja az anyagban, hogy egy lapot tervez a Kölcsey Kht ami konkurencia lesz majd, mit kell erről tudni, tudunk-e erről a lapról valamit? Következő, volt egy szakmai zsűri, amely kiválóra értékelte az Önök munkáját, ez is kiderült az anyagból, hagy kérdezzem meg, hogy ez a szakmai zsűri ez kikből állt és mikor történt ez az értékelés? Milyen konkrét marketing akciókat indítottak el, hogy több hirdető legyen a Nyíregyházi Naplóban? És az utolsó kérdésem,hogy a technikai rendszer jelenleg alkalmas-e arra, hogy akár a Közgyűlést interneten lehessen akkor is nézni, amikor már nincsen TV közvetítés? Köszönöm szépen. Diczkó József: (Város-Kép Nonprofit Kft ügyvezetője) Kezdjük az elején, tudtommal az Irány Nyíregyháza című honlapot azt levettük a működő honlapokból, tehát én úgy tudom, hogy nem működik. Az 1-es, 2-es, 3-as számú melléklettel én most bajban vagyok, pénzügyi táblázatokat tartalmazza, azok az általam leadott üzleti tervben voltak, ha Önök nem kapták meg annak nem tudom az okát, talán nem engem kellene megkérdezni. Tehát erre nem tudok válaszolni. A Kölcsey Kht által tervezett lap, az információm szerint a Kölcsey Kht Kölcsey Hírmondó néven szeretne vagy szeretett volna vagy szeretne egy lapot indítani ebben az évben, ezt egyébként már elindították tavaly, azt hiszem, hogy két szám megjelent és legutóbbi információk szerint talán az EU-s választás előtt fogják ezt indítani, de biztos információk nincsenek. Amennyiben elindul a lap az nyilvánvaló, hogy hirdetőket fog tőlünk elvinni, nyilvánvalóan konkurenciát fog jelenteni és ugyanolyan heti rendszerességgel jelenne meg, mint ahogy a Nyíregyházi Napló. Az anyagban valóban szakmai zsűri van, de ott az egyik TV műsorunk, az Alkotás utca nyert egy
662 díjat Győrben. Marketing akció, most indítottuk el a Száz Arc Száz Nő nevű akciónkat az óriás plakátot itt a Kossuth téren lehet látni illetve újságban egy két oldalas szelvénnyel lehet a városlakóknak a városban ismertebb illetve kevésbé ismertebb hölgyeknek a nevét kitalálni. Nyilván az akciókat azért indítjuk el, hogy több hirdető legyen, tehát reméljük, hogy több hirdetőnk lesz. Az interneten való komplett közvetítés, én úgy tudom és erről nekem a műszakis kollegáim többet beszéltek, hogy az innen kikerülő jel nem alkalmas arra, tehát a Városházáról kimenő jel nem alkalmas arra, hogy ezt a Közgyűlést interneten folyamatosan sugározni tudjuk. Nekem a kollegáim azt mondták, elvileg ha ez nem így van akkor nincs akadálya, hogy a Közgyűlést azt folyamatosan, akár elejétől végig interneten közvetítsük. Egyébként annak ott a weboldalon lesz egy problematikája, ugyanis a műsor az folyamatosan megy, a tehát a Nyíregyházi Televízió műsora nyiregyhazitv.hu-n az folyamatosan megy, tehát lehet, hogy akkor egy aloldalt kell majd indítanunk, de a mi részünkről ennek technikai akadálya nincsen. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) A jelentkezők hozzá akarnak-e szólni, vagy kérdést akarnak feltenni? Kérdés? Palicz György és Vinnai Győző. Palicz György: (képviselő) Polgármester asszonyt kérem, hogy egy kicsit toleránsabb legyen most a kérdésemmel szemben, mert legutóbbi interpellációm után megjelent a Nyíregyházi Naplóban egy cikk, amiben enyhén szólva tudatlannak és műveletlennek írtak le. Én akkor visszafogtam magam és azt mondtam, hogy nem használom a Nyíregyházi Napló drága hirdetési felületét arra, hogy erre válaszoljak, ezért ezt szeretném itt megtenni és ezért szeretnék egy kicsit eltérni a komolyan vett üzleti tervtől. Valamint Diczkó József egy internetes honlapon még azt is leírta, hogy az interpellációm az alkotmányellenes volt, erre is kíváncsi lennék komoly szakemberektől, hogy ez hogy lehetséges? Első kérdésem az ügyvezető igazgató úrhoz, hogy mikor alakult a cég? Második kérdésem, hogy megtörtént-e már a cég bejegyzése már a nonprofit kft-é? Harmadik kérdésem az lenne, ha az ügyvezető igazgató úr elmondaná nekem, hogy mi az ő olvasói levél definíciója? Azt hiszem egyenlőre ennyi. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Ügyvezető Igazgató urat szeretném megkérdezni, hogy ez a 14 oldal-e az üzleti terv, amit elektronikusan megkaptunk? És tudja-e Ügyvezető Igazgató úr, hogy a mellékleteket nem kaptuk meg? Tehát a számok, az üzleti terv, pénzügyi terv, eredmény, tehát amit kell bizonyára Ön elkészítette, most töltöttem le, ez a 14 oldal szerepel az interneten. És Ön hivatkozik 1-es számú mellékletre, gondolom nem alaptalanul, 2-es, 3-as és így tovább. Szerintem nem is nagyon tudjuk tárgyalni ezt az üzleti tervet ezért majd egy javaslatunk lesz. Egyszerű kérdéseim vannak. Jelenleg egy fővel csökkentettük a létszámot, ami 4 millió forint költségmegtakarítást jelent. Kérdezem, hogy ez a 4 millió forint a Nyíregyházi Napló főszerkesztőjének elbocsátása? Következő, miért van szükség Megyei Naplóra, Ön úgy aposztrofálja, hogy a Megyei Napló az 8 oldalon jelenik meg, 2 oldal szerkesztőségi cikk, 6 oldal a hirdetői igény. Milyen hirdetői igény ez, lehet, hogy nyíregyházi vállalkozók akarnak hirdetni a megyében? Mi indokolja, hogy mi Megyei Naplót adunk ki az Önkormányzat pénzén? Ebből az üzleti tervből nem derül ki, hogy ha megmondaná, hogy a városlakók hiteles tájékoztatása érdekében, nem képviselőkről van szó, nem politikai oldalakról van szó, Ön szerint a különféle vélemények amely esetleg a két oldal között bizonyos kérdésekben - ma is látszott, hogy van véleménykülönbség - az megjelenik-e a médiatörvény értelmében? Vegyük
663 a francia modellt, az 70:30%. Azt szokták mondani, hogy aki kormányon van vagy városhatalmon van, városvezető koalíció, az többet jelenhet meg, mondjuk ilyen egy oldalas polgármesteri interjúk azok teljesen természetesek még akkor is, ha minden második lapszámban megjelennek, de hogy van-e ennek valamilyen ellensúlyozása, hogy másfajta vélemény is megjelenhet? Tehát ez a 70:30 Ön szerint áll vagy ez csak 95:5% vagy 50:50%, tehát milyen arány? Köszönöm szépen. Dévényi József:(képviselő) Azt szeretném kérdezni Igazgató úrtól, hogy emlékeim szerint az előző ciklusban, amikor Sőrésné lett a cégnek a vezetője a Közgyűlés elfogadott egy arculati kézikönyvet arculati elemekkel. Azt követően, hogy Diczkó úr lett a cégvezető, az arculat megváltozott és most újból megváltozott, most azt látjuk, legalábbis a nyíregyháza.hu honlapon, miközben az arculati kézikönyv legalábbis a Közgyűléshez nem került vissza. Nem tudom, hogy a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottságánál járt-e, tehát mik azok a Közgyűlés által elfogadott arculati elemek? Én azt szeretném kérdezni, hogy vonult át ez az újabb arculat úgy az újságon, mint a honlapon, miközben egyáltalán nincs összhangban az elfogadott arculati kézikönyvvel. Dr. Hajzer László:(képviselő) Nagyon rövid kérdésem a 100 hölgy arcképére vonatkozik, mint kommunikációs csapás fő irányára. Nem tettem volna fel a kérdést, ha nem hozza szóba az ügyvezető igazgató úr. Itt, a Kossuth tér sarkán többször elelmélkedtem rajta, hogy találjak valami logikát benne, hogy hogy került összeválogatásra ez a 100 arc. Elég régen élek Nyíregyházán és próbáltam benne ismerősöket találni, meg rendszert találni, de mindig mindennek van üzenete. A kommunikáció állítólag nagyon komoly tudomány és ezt művelik sokan. Mondja meg nekem Ügyvezető Igazgató úr, hogy ki állította össze ezt a 100 arcot és ki hozta ezzel kapcsolatosan ezt a 100 arc döntést, mert nekem van jóindulatú és rosszindulatú olvasatom ebben. De olyan középolvasatot nem találtam a 100 arcban, tehát próbáljuk meg kideríteni azt, hogy mondjuk miért nem találtunk ott ismert jobboldali arcokat? És miért találunk feltűnően sok ismert baloldali arcokat? Hogy rosszindulatú legyen a kérdésem. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Sok mindent hallottam már csak azt nem, hogy jobboldali és baloldali arc. Marinka Viktor: (képviselő) Nem akartam már még egyszer kérdezni, de az volt az előbb a kérdésem Diczkó úrhoz, hogy az Irány Nyíregyháza honlap működik-e, azt mondta, hogy levették, de még rajta van. Tehát akkor ez az információ ez téves. Köszönöm. Diczkó József: (Város-Kép Nonprofit Kft ügyvezetője) Palicz György képviselő úr kérdésére, hogy a cég mikor alakult? 1996. július 1-jén alakult a Város-Kép Kht. A Város-Kép Nonprofit Kft-t azt március 6-án jegyezte be a cégbíróság. Az olvasói levél deffinicióját azt egyébként a cikkben pontosan leírta kolleganőm. Nyilván én nem vagyok újságíró, nem fogom pontosan tudni ezt a sajtójogi deffiniciót, tehát a nem szakmabeli, külsősök által a laphoz beküldött levelet. Nyilván a Várady Gergőnek a levelére gondol. Várady Gergő, mivel nem úgy küldte be a levelet, hogy a felügyelő bizottságnak a tagja, hanem Várady Gergőként küldte be, tehát ő egy olvasó volt. Olyan, mint az összes többi, tehát innentől kezdve ugyanúgy ítéltük meg mint az összes többi olvasói levelet. Amennyiben úgy küldte volna be a levelet, mint a
664 felügyelő bizottságnak a tagja, akkor természetesen semmiféle megjegyzés nem került volna utána. Hajzer úrral a Közgyűlés előtt beszélgettünk pont erről a szerencsétlen és most már elismerem, szerencsétlen mondatról, amiben nem az volt a szerencsétlen hanem a tűzzel vassal való kifejezés. Szerencsétlen volt a Kuncze úrnak a ciánozással kapcsolatos mondatai, én ezt elismerem, hogy nem így kellett volna valószínű fogalmaznom, viszont az Obamával kapcsolatos véleményem az továbbra is fennáll, ezt négyszemközt elmondom, hogy miért gondolom, hogy Obama olyan amilyen. Vinnai Győző, az üzleti terv mellékletei. Marinka úr már kérdezett az előbb, amikor kinn volt, ezt már mondtam, hogy én leadtam az üzleti tervet, hogy miért nem kerültek fel az internetre a számokat tartalmazó táblázatok fogalmam sincs. Főszerkesztő bére, valóban 4 millió forintot takarítottunk meg azzal, hogy a főszerkesztői külön poszt megszűnt, tehát a Cservenyák Katalinnak az elbocsátása után ebben az évben ennyit takarítunk meg, 4 millió forintot. Miért kell a Megyei Napló? Azért kell, mert főleg az autós cégek ezt kifejezetten igénylik, de jelen helyzetbe csak akkor fogunk Megyei Naplót kiadni, ha ez üzletileg a cég számára indokolt. Megyei Naplót eddig azért adtunk ki, mert a nagy hirdetőink, a legnagyobb hirdetőink ezek az autós cégek voltak, ezek kifejezetten csak így hajlandók velünk szerződéseket kötni. Megjelenik a 70:30%-os arány? Ez BBC előírás, tavaly készítettünk erről, ebben az évben még nem készítettünk erről egy vizsgálatot, de szerintem kb. ott van az arány. Ha ezt képviselő úr másképp gondolja akkor jelezze. Én úgy gondolom, hogy a 70:30 az megvan és egyébként ezt én többször mondtam és azért van aki ezt figyelembe veszi, hogy nem történt még olyan, hogy ellenzéki véleményt amit az újságba le kell közölnünk, azt nem közöltük volna le, én ilyenről nem tudok, amióta én ügyvezető vagyok. Dévényi József kérdezte az arculati kézikönyvvel kapcsolatos arculati elemeket. Ez egy közös döntés volt a cégnél, hogy amennyiben a tulajdonosi testület úgy gondolja, hogy állítsuk vissza az eredeti elemeket, mert ez előírás, én ilyen papírt a cégnél sem a társasági szerződésben, sem egyéb helyeken nem találtam, hogy nekem azokat vagy nekünk azokat az arculati elemeket kötelezően kell használni a Naplónál vagy a weboldalnál. Amennyiben ez tulajdonosi kérdés vagy döntés, akkor természetesen visszaállítjuk. 100 arc, 100 nő, 100 kép. Meglep képviselő úr, a cég összes dolgozója összeírta azokat az általa gondolt hölgyeket, akiket fel szerettünk volna kérni a fényképekre. Ha a cég összes dolgozója baloldali, amit én nem tudok, akkor igaza van, tehát nem tudom, hogy mi alapján nincsen benne semmifajta rendszer. Összeszedtünk kb. 200 nevet és nyilván tudtuk, hogy a 200 hölgyből nagyon-nagyon sokan nem lesznek hajlandóak meg nem akarnak szerepelni és így jött össze ez a 100 arc. Mindenki részt vett ebben, tehát a férfiak is, a nők is, közösen a cég dolgozói, így jött össze ez a 100 kép. Nem mindig kellene hátsó gondolatot keresni, hogy kik azok. Nem tudom képviselő úr, mondom, nincsen benne semmifajta hátsó szándék, így jöttek össze ezek a nevek. Marinka Viktor az Irány Nyíregyháza. Azt az utasítást adtam, mondom én hetek óta nem néztem rá erre, de az a döntésem született, mivel nem is fizetünk se a weboldalért sem a szerverért, semmiért, hogy ezt le kell venni, de akkor utána fogok nézni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Hozzászólásra van lehetőség, kérem aki véleményt kíván nyilvánítani szíveskedjen ezt elmondani. Dr. Hajzer László: (képviselő) Egy ügyrendi javaslatom van. Azt az ügyrendi javaslatot teszem, hogy ha igaz az a hír, hogy egyébként a számítások nincsenek
665 rajta az interneten, akkor le kellene venni a napirendről, mert az ördög mindig a számokban rejlik. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szavazzunk az ügyrendi javaslatról. Kérem, aki egyetért Dr. Hajzer Lászlóval szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 7 tartózkodással nem fogadta el az ügyrendi javaslatot. Azt szeretném megkérdezni, egy kicsit rossz helyzetben vagyok mert én a gépről is dolgoztam meg papírról is, nekem meg van, a múltkori közgyűlési anyagban benne volt-e? Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Abban benne volt. Csabai Lászlóné: (polgármester) Ugyanaz az anyag, számszerűleg ugyanaz az anyag van. Az a döntés született, hogy nem kapott az ügyrendi javaslat többséget, ezek után kérdezem, hogy kíván-e valaki szólni vagy szavaztathatok? Kérem aki elfogadja az üzleti tervet szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 9 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot: 58-3/2009.(III.27.) számú határozat A Város - Kép Kht. 2009. évről szóló üzleti tervének elfogadásáról A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta és a Város - Kép Kht. 2009. évről szóló üzleti tervét 234.940 eFt bevétellel, 229.020 eFt költséggel és ráfordítással, valamint 5.920 eFt tervezett adózás előtti eredménnyel elfogadja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Következő a Nyíregyháza Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-nek az üzleti terve. Köszöntöm az előterjesztőket, van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen szóbeli kiegészítés. Bizottsági véleményt kérek. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság megtárgyalta a beterjesztett üzleti tervet, a vitában elhangzott, hogy nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a gazdasági társaságot a nagy számú közcélú munka előfinanszírozása. Ezért kéri a bizottság, hogy vizsgálja meg a városvezetés, hogy a folyamatos működését és finanszírozását a társaságnak hogyan tudja biztosítani, ezzel az észrevétellel 8 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk tegnapi nap tárgyalta az üzleti tervet, egyhangúlag elfogadásra javasolja. Jelezném,
666 hogy a felügyelő bizottság is tárgyalta ennek a jegyzőkönyvét, a bizottság megismerte, mármint a Közlekedési és Városüzemeltetési és ezzel összhangban hasonlóan fogalmazott, mint a Költségvetési és Gazdasági Bizottság. Ennek lényege az, hogy a társaság pénzügyi likviditásának megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy a közhasznú, közcélú foglalkoztatás, a közvilágítás illetve az intézményi világítás havi költségét a tulajdonos folyamatosan biztosítsa, mert különben likviditási problémák lehetnek. Ami még a felügyelő bizottságon megfogalmazódott az az, hogy korábban félmilliárdos hitelkeret volt a folyamatos üzleti terv vezetéséhez, ezt meg kell duplázni, tehát tudomásul kell venni, hogy ez is pluszköltséget jelent majd a cégnek. Az eredmény az csökkent, 3,2 millió tehát nagy mozgástere a cégnek nincs és rengeteg olyan feladat van ami egy az egyben kötődik a városüzemeltetéshez illetve a városüzemeltetésen belül a közcélú munkához. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem van-e kérdés? Jászai Menyhért, Felbermann Endre nálam a jelentkező, ebben a sorrendben adok szót. Jászai Menyhért: (képviselő) Két kérdésem lenne, az egyik az, hogy a közcélú foglalkoztatásnak melyek az eddigi tapasztalatai, tehát szépen beindult ez a program mik a kilátások, van-e már valamilyen értékelhető eredmény? Másik téma amire rászeretnék kérdezni, felmerült a bizottsági ülésen is, nem teljesen volt számomra elfogadható ott a válasz és azért kérdezem meg újra, a közvilágítás fejlesztésénél beleütközünk itt egyes körzetekben abba a problémába, hogy nincs oszlop ahova ki lehetne rakni a lámpatesteket. Én ezt újra szóba hozom és elnézést kérek érte, ezt a lakosok tőlem nem igazán fogadják el, külső kerületekről van szó különösen ahol ez problémát okoz. Köszönöm. Felbermann Endre: (képviselő) Három rövid kérdésem lenne. Közvilágításról olvasunk a 16. oldalon, a közvilágítás mérés szerinti elszámolására készül fel a szolgáltató, a szolgáltató beruházásában valósul meg. Tudjuk-e azt, hogy hány helyen akarnak mérni, mert az információm szerint a közvilágításnak több száz helyen van betáplálása, hogy milyen módszerrel és mit akar csinálni a szolgáltató? A másik szintén a 16. oldalon karbantartási szerződés a közvilágításra mondatra akarok rákérdezni, hogy kivel van a karbantartási szerződés, most már akkor nem az E-On-nal végeztetik ezt a szolgáltatást? A harmadik kérdés a 17. oldallal kapcsolatos. 346 db közkifolyóról ír az előterjesztés és mivel Nyíregyházán gyakorlatilag 100%-osnak tekinthető a vízszolgáltatásba bekapcsolt lakásszám, akkor kérdezem, hogy szüksége van-e egyáltalán 346 db közkifolyóra még mindig? Csabai Lászlóné: (polgármester) előterjesztőnek adom meg a szót.
Nem
látok
más
jelentkezőt,
ezért
az
Hámoriné Rudolf Irén: (Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft ügyvezetője) Jászai Menyhért úrnak válaszolom, először is közcélú foglalkoztatással való kapcsolata a cégnek több évtizedes, mióta ezt bevezették és az ott dolgozó kollegáknak ez a tapasztalata megvan. Nekünk egy éve van közcélú foglalkoztatással mint új vezetőknek illetve régebben a közhasznú munkát több éven keresztül bonyolítottuk, hat hónapokon keresztül ott is 100 fővel. Én úgy gondolom a közhasznú, közcélú munka azzal a rendszerrel ahogy a cégnél működik az országban az egyik leghatékonyabb közhasznú, közcélú munka. Ezt végül is
667 köszönhetem annak is és köszönhetjük annak is, hogy tavaly is a képviselő-testület amikor jöttünk módosítási javaslattal illetve amikor a város vezetését is amit saját hatáskörben meg lehetett csinálni meglépjük, ezek az embereket olyan eszközökkel, olyan technikai felszerelésekkel láttuk el, amivel a munka hatékonysága, a munkának az élvezete én úgy gondolom, hogy jó és ezáltal szép munkát végeznek az emberek. Mondok erre egy példát, a közhasznú, közcélú munkában kis értékű tárgyi eszköz vásárlásra szükséges, tehát amivel ezeknek az embereknek a munkát el kellene látni, az ásó, kapa, gereblye és kasza. Többnyire ezeket a kollegáinkat a zöldfelület fenntartásba vonjuk be, a tavalyi programba 25 év alatti és 50 év feletti embereket kellett túlnyomó részben foglalkoztatnunk és akkor, amikor a 25 év alatti fiatalembernek egy motoros kaszát, egy jó minőségű motoros kaszát adunk a kezébe, akkor azzal ha dolgozik élvezi a munkát. Kettő, ha maga mögé néz, mert aki valamit csinál azt úgy megszokta maga mögött nézni, az látja, hogy haladtam és szép lett utánam a terület. És úgy gondolom, hogy a külterületen lévő egyéni képviselők ebben meg is tudnak engem erősíteni. A másik dolog ami miatt úgy döntöttünk és ehhez köszönöm az Önök segítségét, hogy azt engedték, hogy ezeket a viszonylag nagy értékű gépeket meg is vásárolhassuk, mert nem tudnak az emberek kaszálni és ha kaszát vettünk volna nekik akkor megint az lett volna, hogy eltörte, elhagyta és igazából nem lett volna hatékony a munka. Mivel tudtuk, hogy ebben az évben egy nagyobb volumenű közcélú munkára kell készülnünk, a tavalyi évben már készültünk erre az évre és ebben az évben is a kollegákra még nagyobb feladat hárul. Brigádokat alakítottunk saját dolgozóinkból, a brigádok mellé tesszük a közhasznú, közcélú munkákat, nagyon sok a közhasznú, közcélú emberek között az, akinek valamilyen szakképesítése van, azokat próbáljuk úgy irányítani. Most, ma reggel ha jól emlékszem már 205 fő közcélú foglalkoztatását kezdtük el. Általános, több évre visszamenőleg tapasztalati szám, hogy az intézményekben és különböző alapítványoknál durván minden évben 100 közcélú munkás van foglalkoztatva. Ebből a 205 főből most is egy 100-110 fő már ezeknél az közintézményeknél van, ott végeznek munkát és most kapunk még mindennap 20-30 határozatot, amivel gyakorlatilag április közepére fel tudjuk tölteni a létszámot. Közvilágítás fejlesztésével kapcsolatban, mint ahogy azt tegnap is elmondtam, perpillanat 41 igény van nálunk ahol közvilágítás kellene. A kollegáim megcsinálták ennek a közvilágítási igénynek a becsült költségét és 35.665.000.- Ft + áfára becsülték. Én azt mondtam tegnap bizottsági ülésen, és a kollegáimnak az a kérése, hogy tavaly beleestünk abba a hibába, hogy az összes igényre egy ilyen becsült költség alapján tettünk ígéretet. Egy-két hónap múlva vissza fogunk jönni ezekkel az igényekkel, mert rájöttünk arra, hogy kevés a tapasztalati szám, meg kell nézni, volt olyan hely, ahol nem tudtuk megcsinálni, mert olyan technikai akadályai voltak a közvilágítási lámpák kiépítésének. Nyílván ezek most ebben az ideiben fognak szerepelni. Ezzel szemben csak azt tudom mondani, hogy a költségvetésbe illetve a mi üzleti tervünkbe viszont erre a feladatra csak 18 millió forint van beállítva. Egy másik dolog amit elmondtam még a bizottsági ülésen és ma Veres Istvánnal megint tárgyaltam ebben és végül is Veres Istvánnak is igaza van, de én úgy gondolom, hogy nekünk is, hogy vannak olyan külterületi részek, ahol majdhogynem teljes új utcák nyílnak, új utcák alakulnak, ahova az E-ON kiviszi saját költségén vagy valamilyen költségen a villamos-energiát az önkormányzati rendeletnek megfelelően földkábellel. Ha nem földkábellel vinné ki ezt a villamos energiát a lakásokhoz, akkor oszlopok lennének és nekünk sokkal egyszerűbb dolgunk lenne a közvilágításnak a felszerelésében. Veres István mondott nekem egy dolgot, amit meg kell a szakembereinkkel és a beruházó cégek szakembereivel beszélni, hogy talán van ott egy lehetőség, hogy ne
668 földkábel menjen bizonyos területeken, hanem mehet az oszlopos megoldás is. Ezzel kapcsolatban a karbantartás közvilágításnál az EH-SZER-el van folyamatos szerződése volt a kht-nak és nekünk is, tehát ez az EH-SZER az E-ON-nak egy egyszemélyes társasága. A közvilágítás mérés szerint történő elszámolására 260 mérési pont van, a 260 mérési ponton fogják ezt kialakítani és itt van Márczi Imre, ha nem jól mondom segít nekem. Alpolgármester úr és ez E-ON vezetői között történt tárgyalás eredményeképpen az E-ON tulajdonosai, tehát magyarországi vezetői pontosan utasítást adtak az itteni területi igazgatónak arra vonatkozóan, hogy Nyíregyházán közösen, velünk alakítsunk ki egy programot és egy olyan figyelési rendszert, amiben a szolgáltatást igénybe vevő is folyamatosan interneten láthatja azt, hogy mikor, milyen bejelentés érkezett közvilágítással kapcsolatban, arra az EON mikor, milyen utasítást adott a szolgáltató cégeinek, hogy azokat rendbe tegye. Ezeknek a várható befejezési határideje és a készre jelentés és a leolvasásnak az egy része is, az is valamilyen formában interneten keresztül számunkra is elérhető lesz és így a fogyasztást jobban tudjuk ellenőrizni. Nyilván jobban tudunk ha kell olyan beavatkozásokat tenni, amit meg kell tenni. Egyébként a szakembereink borzasztóan félnek a mérés szerinti elszámolástól, mert a mérés szerinti elszámolásnál gyakorlatilag a mérőóra és a lámpatest közötti hálózati veszteséget is majd nekünk kell megfizetni. Ezt viszont csak akkor fogjuk látni, hogy ez számunkra mit jelent, ha az első mérések megtörténtek. A közkifolyókkal kapcsolatban, a közkifolyóknak a megszüntetése, gyakorlatilag a közkifolyóknál van egy szabály, ami alapján akkor is kell közkifolyót bizonyos számban fenntartani, ha a teljes terület vezetékes vízzel van ellátva. A másik dolog, hogy ennek nagy része nem használható, tehát nem tudnak róla vizet venni az emberek. Egyetlen egy közkifolyónak a szanálása 100-120 ezer + áfába kerül. Úgy gondolom, hogy ez most nem az az idő, amikor a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft megteheti azt, hogy 346-szor 100 ezer forintot elköltsön arra, hogy ezeket a közkifolyókat megszüntesse. Egyébként vezérigazgató úrral tárgyaltam és a gazdasági igazgatójával ezzel kapcsolatban gyakorlatilag nem is nagy baj, ha tehát ők egy kicsit örülnek is ennek,, hogy nem folytatjuk a szanálást, azért, mert ha valamilyen formában valahol ki kell zárni valakit a vízből vagy valakiket, akkor törvényi kötelezettség, hogy nem tudom hány száz méteres körzetben ott közkifolyónak kell lenni. Úgy gondolom, hogy nagyon drága, nincs rá pénzünk, másik, hogy nem kér ott enni és hagy maradjon. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem Dr. Szilassy Gézát és Nagy Károlyt kérdést vagy véleményt kívánnak megfogalmazni? Dr. Szilassy Géza: (képviselő) Igazgató asszonytól szeretném kérdezni, hogy tavaly elindult egy kezdeményezés, a fogva tartottak foglalkoztatása itt a városban, mik a tapasztalatok, bevált-e ez a kezdeményezés, érdemes-e folytatni, kibővíteni egyáltalán mik erről a tapasztalatok? Nagy Károly: (képviselő) Mi a helyzet a magánutakon felállított közvilágítási oszlopok esetében? Két helyről tudok, évek óta kérik, hogy szereljünk fel oda világítótestet, de nyilván magánúton szerelték be, vitték be a házukhoz. A Nyírség utcából jobbra nyílik két ilyen köz, nekik kell ezt fizetni vagy pedig mint más úton itt felszereli a cég? Évek óta kérem, eddig nem ment, lesz-e olyan amivel viszont fordított a helyzet? A szikkasztó árkok, az elképzelés helyes, rengeteg helyen gondunk van a csapadékvízzel, árkokat tervez a cég, azt minden évbe tisztítani, iszaptalanítani kell. Többen kérdezik, hogy ki viszi el? Nekik kell elszállítani a
669 kiszedett iszapot is, van ahol fűbetonnal van bélelve, kiszedik az iszapot és ott van mellette. A másik a csapadékvíznek a kivezetése az utcára, ez valami szörnyű helyzetet teremt. Benne van az előterjesztésben, hogy felülvizsgálják és esetleg büntetni fogják, nem fogják győzni, egész udvarok lebetonozva és a csatorna a házról az udvarról kivezet a keskeny utcára lejt, a szemben lévő árok pillanatok alatt tele van, nagyon rossz a helyzet. Van aki viszont bevezeti a szennyvízcsatornába az esővizet. Kivetetjük vele, egyszer látom, hogy újra rajta van. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdéseket lezárom, egy nagyon rövid választ kérek. Hámoriné Rudolf Irén: (Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft ügyvezetője) Tavaly Szilassy képviselő úr kezdeményezésére és segítségével fogvatartottak dolgoztak a cégnél illetve folyamatosan azóta is dolgoznak, Gémesi úr el tudja mondani, hogy nagyon nagyon jók, nagyon szép munkát végeznek, nagyon fegyelmezettek és nagyon precízek. Egy dolog van, hogy mindig olyan helyen kell nekik munkát találnunk, ahol a lehető legkevesebb állampolgárral találkoznak. Magánutak közvilágítása, nem tudok rá választ, utánanézünk, de én úgy gondolom, hogy magánútnál nem kell nekünk eljárni, ha nem vettük át kezelésre. Szakemberek megvizsgálják, hogy megvan-e tervezve, jó-e az út, szabályosan épült fel és akkor szerintem azt a Vagyonirodához kell írásban bejelenteni és akkor a Vagyoniroda végigvizsgálja ezeket a dolgokat és nyilván majd a közgyűlés dönt ebben, hogy átveszi-e kezelésre. Szikkasztó árok, a szikkasztó árkokat az önkormányzati rendelet alapján egyébként a lakosságnak kell azt karbantartani, nyilván ha arra kerül sor, hogy a szikkasztó árkokból tisztítás során el kell szállítani az üledéket akkor ez lehet esetleg tárgyalási alap, hogy segítünk ennek az elszállításában. A csapadékvíz kivezetés, nem igazán a büntetéssel fogjuk kezdeni, ez egy nagyon hosszú folyamat lesz, szerintem még többször meg fogja járni a képviselő-testületet, mert ehhez rendeletet is kell majd módosítanunk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Képviselő úr én olyan helyen lakom, ahol minden közművet a mi pénzükből építették ki, felajánlottuk az Önkormányzatnak, az Önkormányzat átvette és az Önkormányzat fizeti a közvilágítást. Ez a járható út teljesen korrekten és tisztességesen. Természetesen ellenérték az Önkormányzattól nem jár ebben az esetben. Tehát az természetes, hogy közvilágítást az Önkormányzat fizet, az egy teljesen természetes dolog, de akkor van ennek meg a lehetősége, ha átadják, a Vagyonirodával kell rendezni nem Irénkéékkel, mert a sor végén állnak mint üzemeltető. Térjünk erre vissza, szívesen közreműködök, hogy ha ilyen probléma van. Azért tudom, mert mondom, a mi utcánk ilyen és ez így ment végig. Van olyan hely, ahol ezt nem akarják megérteni pl. az Örökösföld melletti területen, ott pénzt akar érte a vállalkozó, tehát ott ez nem működik ahol pénzt kérnek érte. Mert az Önkormányzat ilyen esetekben nem fizet meg nem is fizethet. Hozzászólásra van lehetőség. Tormássi Géza jelentkezett kérdezem, hogy fog e még más jelentkezni? Tormássi Géza és Nagy Károly nálam. Tormássi Géza: (képviselő) Frakcióvéleményt mondanék, megnézve az üzleti tervet két dolgot lehet látni, egyrészt ami az előterjesztésben is szerepel 891 millió forint az ami a társaságnak úgymond a saját bevétele és majdnem 2 milliárd forint az ami önkormányzati költségvetésből finanszírozott. Ha megnézzük az összetételt városüzemeltetésnél, akkor, amikor a 2009-es évi költségvetésnek az előtervezése
670 volt illetve koncepciója, az szerepelt az anyagban, hogy városüzemeltetési feladatokat bázisszinten tervezünk. Ha most megvizsgáljuk ezt a konkrét üzleti tervet azt lehet látni, hogy 13 tételből városüzemeltetési vonatkozásban két tétel az, ami emelkedik, van két-három tételünk ami nominálisan ugyanannyi mint a tavalyi, a többi csökken. Ennek ellenére a cég a gazdálkodását úgy tudja alakítani, hogy ezeket a feladatokat feltételezhetően el fogja tudni látni. Azonban látható amit már korábban is említettem, hogy a hitelfelvételt meg kell duplázza, tehát mindenképpen a gazdálkodása nagyon nagyon nehéz lesz és hogy ha a városi költségvetésből ütemezetten nem fogja tudni megkapni azokat a forrásokat rendszeresen ami nála kifizetésként jelentkezik, akkor nagyon komoly problémái lehetnek a gazdálkodással. Mindezeket figyelembe véve és minden problémák ellenére a frakció lehetőséget lát arra, hogy ezt az üzleti tervet a cég megvalósítsa és részünkről az üzleti tervet elfogadásra javasoljuk. Nagy Károly: (képviselő) Az előterjesztést korrektnek tartom, erről nem szeretnék többet mondani, hanem saját tapasztalataimról a választókörzetemben. Nagyon szerencsés volt az átalakítása a cégnek. A Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kftnek most már szinte valamennyi vezetőjével, ügyvezetőtől mérnök, főmérnök, igazgatóhelyettesig, részlegvezetőig már mindenkivel jártunk be területet, ami nem is mindig az én kezdeményezésemre ment. A kezdeményezés kölcsönös. Nagyon jó a kapcsolattartásunk, egészen más a helyzet mint korábban volt. Vannak olyan munkák elvégezve, amit még régen, amikor képviselő lettem kértem írásban és innen kaptam választ illetve végezték el azóta ez a cég a munkát. Hagy mondjak egy konkrét példát, a Berenát utcától a Kemecsei úton, Berenát utcától a Tüzép-telepig nem tudom ki vette észre, de ott közvilágítás nem volt, azóta ráálltak, megcsinálták, egész más a kép. Nagyon sok problémánk volt, sok a parlagterület, a városé volt a terület, nem kaszálták, panaszkodtak, most meg az ügyvezető igazgató is és mérnök úr is kijöttek velem, megnézték megcsináltatták, én csak dicsérettel tudok lenni a cég iránt. Csak így tovább és gondolom, hogy valamennyi képviselő így van vele. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, jó hallani ilyet. Kérem aki egyetért az üzleti tervvel és elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 27 képviselő. A Közgyűlés 27 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 58-4/2009.(III.27.) számú határozat A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2009. évről szóló üzleti tervének elfogadásáról A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta és a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2009. évről szóló üzleti tervét 3.579.250 eFt bevétellel, 3.576.022 eFt költséggel és ráfordítással, valamint 3.228 eFt tervezett adózás előtti eredménnyel elfogadja.
671 5/b. napirend: Tájékoztató a Nyírségvíz Zrt. 2009. évi üzleti tervéről Előadó: Móricz István a Nyírségvíz Zrt. vezérigazgatója Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszöntöm Móricz Istvánt a Nyírségvíz Zrt. vezérigazgatóját és Varga Edinát. Nincsen szóbeli kiegészítés. Bizottsági véleményt kérek. Költségvetési és Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság megvitatta a beterjesztett tájékoztatót és egyhangúan elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné: (polgármester) Városüzemeltetési Bizottság.
Köszönöm
szépen.
Közlekedési
és
Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk szintén megtárgyalta tegnapi nap, és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Felbermann Endre. Felbermann Endre: (képviselő) Két rövid kérdésem lenne. Az egyik a létszámmal kapcsolatos. 15 fő létszámleépítésről beszél az előterjesztés, illetve tájékoztató. Jól gondolom-e, hogy az üzemeltetésre átvett cégek, vagy önkormányzati cégeknek a felduzzasztott létszáma miatti rendcsinálás, vagy létszám leépítés áll a 15 fő mögött? Ez az egyik kérdésem. A másik, azon kicsit csodálkozásomnak akarok hangot adni, a vízszolgáltatás veszteséges, negatív eredményét mutatja. Évek óta mindig az volt, hogy a vízágazat az önmagában életképes és pozitív eredményt tud produkálni, míg a szennyvízágazat állandóan veszteséges volt és keresztfinanszírozással tudtuk csak a cégnek az éves üzleti eredményét pozitív szaldóssá tenni. Nyílván a szennyvíz beruházási programra való felkészülés miatt az elmúlt időszakban olyan árstratégiát határoztunk meg, amelynek eredményeképpen most a szennyvízágazat pozitív eredményt produkál úgy, hogy még nem épültek meg a művek és amortizáció még nincs figyelembe véve az árakban. Tehát ez egyelőre gondolkodás, ugyanakkor a vízágazat az kicsit meglepő számomra, hogy negatív eredményt hoz, hogy mi ennek a magyarázata. Ez lenne a kérdésem. Csabai Lászlóné: (polgármester) Nem látok más jelentkezőt, ezért a kérdéseket lezárom, Móricz úré a szó. Móricz István: (Nyírségvíz Zrt. vezérigazgatója) A létszám leépítés nincs összefüggésben az integrációval, amikor az üzleti tervet készítettük, még egyáltalán nem volt biztos, hogy mely időponttól, és milyen településeken kerülünk üzemeltetői pozícióba, tehát ez változatlan működési területen foglalkoztatott létszám vonatkozásában igaz. Minden évben jelentős összegeket költünk gépesítésre, járművesítésre, irányítástechnikára. Ezeknek a fejlesztéseknek a következtében javult a cég hatékonysága és ilyen módon tudtunk munkahelyeket megszüntetni. Tehát az integrációval ez most nincsen ilyen módon összefüggésbe. A vízágazat veszteségre fordulásának az okát képviselő úr teljesen tisztán látja, ugye korábbi
672 években, körülbelül 6 – 7 éven keresztül egy jelentős keresztfinanszírozás volt, a víz volt nyereséges és a szennyvizet kellett alacsonyabb szinten tartani, hogy vonzóvá lehessen tenni a szolgáltatást a fogyasztók számára. A projekt miatt muszáj volt ezt az állapotot megszüntetni, és az utóbbi 2 évben pontosan azért lett visszafogva az ivóvíz áremelés, mert a szennyvíz ágazat, illetve a csatorna szolgáltatás árában volt egy elég erőteljes emelés 2007 – 2008 – 2009 években. Ez még önmagában nem vitte volna veszteségbe az ivóvíz ágazatot, de az idei évben történt, illetve részben a múlt év végén, részben ebben az évben történt két jelentős dolog, ami mind a kettő a gazdasági krízis következményeként állt elő. Ármegállapításnál a tervünkben mi 3% bevétel arányos nyereséggel számoltunk, a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a krízisre való tekintettel ezt le kell venni 1%-ra. Ezzel még mindig nem lett volna baj, a baj igazából ott jött, amikor a pénzügyi válságot gazdasági recesszió követte, mert ez a fogyasztás csökkenését, illetve jelentős fogyasztáscsökkenést generált. A fogyasztáscsökkenés mértéke a fogyasztás csökkenés miatt előálló bevétel kiesést már nem tudta kompenzálni az 1%-os megtartott eredmény és így ment át most veszteségbe az ivóvízágazat. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e még kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Tormássi Géza. Tormássi Géza: (képviselő) Ismételten rövid frakcióvéleményt mondanék. Vezérigazgató úr utalt már a gazdasági helyzetre, illetve Felbermann Endre úr kérdésére adott válasz sok dologra rávilágít. Egy dolgot szeretnék jelezni, létezik egy olyan EU-s irányelv, ami számunkra is kötelező lesz a későbbiekben. Ez pedig a teljes költségmegtérülés elve. Ami effektíve a cég koncessziós szerződésében is szerepel, és ami arról szól, hogy mindkét alapágazatnak alapvetően önfenntartónak kell lenni. Tehát ez ebben az évben igazán nem teljesül, összességében a cég működése eredményes lesz, azonban mint az előterjesztésben is látszik, a 3%-os mennyiségi kiesés mellett van egy 5%-os mennyiség kiesés is. Egy verzió, ami arra nagyon jó, ha ez esetlegesen bekövetkezik, akkor a társaság lépni tud. A gazdálkodásról elmondható, hogy teljesíthető lesz, így frakciónk az elfogadást támogatni tudja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Nem látok más jelentkezőt. Kérem, aki a tájékoztatást tudomásul veszi, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 27 képviselő. A Közgyűlés 26 szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot: 59/2009.(III.27.) számú határozat A NYÍRSÉGVÍZ Zrt. 2009. évről szóló üzleti tervének tudomásul vételéről A Közgyűlés A Nyírségvíz Zrt. 2009. évről szóló üzleti tervét 4.842.987 eFt tervezett bevétellel, 4.533.262 eFt tervezett költséggel és ráfordítással, valamint 309.725 eFt tervezett adózás előtti eredménnyel tudomásul veszi.
673
Csabai Lászlóné: (polgármester) Egy gondolat csak. Nagy Lászlóval arról beszéltünk, hogy senki nem kéri számon a cégtől, hogy miért van fogyasztáscsökkenés. Tehát az egyenlő bánásmód, vagy az egyenlő elv az nagyon sokszor sérül. Köszönjük szépen. Hajzer László jelentkezett, de nem jelentkezett. Köszönjük szépen. 5/c. napirend: Tájékoztató a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft 2009. évi üzleti tervéről Előadó: Hajdu Sándor ügyvezető Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen szóbeli kiegészítés. A Gazdasági Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Gazdasági Bizottság egyhangúan elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Oktatási Bizottság véleményét kérem. Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság támogatja az előterjesztést, illetve a tájékoztatót tudomásul vette. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki a tájékoztatást tudomásul veszi, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 26 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 60/2009.(III.27.) számú határozat A Nyírségi Szakképzés-Szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2009. évről szóló üzleti tervének tudomásul vételéről
A Közgyűlés A Nyírségi Szakképzés - Szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 2009. évről szóló üzleti tervét 153.858 eFt tervezett bevétellel, 153.858 eFt tervezett költséggel és ráfordítással tudomásul veszi.
674 5/d. napirend: Tájékoztató a Nyírvidék TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2009. évi üzleti tervéről Előadó: Hajdu Sándor ügyvezető Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Akkor kérem a Költségvetési Bizottság véleményét. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Próbáltam az előterjesztés végére lapozni, hogy megkeressem azt az eltérést, amiről a bizottság az ülésen már tájékoztatást kapott, hogy egy javított változat kerül beterjesztésre, aminek az eredményeképpen az üzleti terv 0 forintos eredménnyel fog zárni. Tehát az 5 millió nem tudom négyszáz valamennyi ezer forintos veszteséget az Önkormányzat, mint tulajdonos támogatásként pótolja és ezáltal nullszaldós lesz az üzleti terve. Egyhangúan elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek a Bizottság. Csabai Lászlóné: (polgármester) Oktatási Bizottság véleményét kérem. Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) Engedjék meg, hogy néhány mondatot hozzátegyek ehhez, mert az Oktatási Bizottság javasolta azt a módosítást, amiről Mikó Dániel az előbb beszélt. A bizottsági ülésen felmerült a 4 millió 551 ezer forintos veszteség, amelyet azért készített el az ügyvezető igazgató úr, mert a tulajdonosoknak kell ezt pótolni, hiszen a többi az a projekt, a kifutó projekt kötött összeg. Így az Oktatási Bizottság is ezzel a módosítással tudomásul vette a tájékoztatót és annyit hadd mondjak el, hogy két dolog bizonyosan változott. Az egyik a szakképzési hozzájárulás és emellett a tulajdonosi kör. Mert ez a TÁMOP-os pályázat már egy bővebb tulajdonosi körrel szerepel, többek között a Nyíregyházi Főiskola és a Debreceni Egyetem meg egy alapítvány is található az önkormányzatok mellett. És tulajdonképpen a TÁMOP–os pályázat is ez egy újabb futó projekt. Tehát a kettő együtt értelmezhető és mind a két üzleti tervet tudomásul vettük, az Oktatási Bizottság egyhangú, 12 szavazatával támogatja a tudomásulvételt. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki a tájékoztatót tudomásul veszi, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 27 képviselő. A Közgyűlés 27 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 61/2009.(III.27.) számú határozat
A Nyírvidék TISZK Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 2009. évről szóló üzleti tervének tudomásul vételéről
675
A Közgyűlés 1. a Nyírvidék TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2009. évről szóló üzleti tervét 208.069 eFt bevétellel, 208.069 eFt költséggel és ráfordítással, valamint 0 eFt tervezett adózás előtti eredménnyel tudomásul veszi. 2. A Nyírvidék TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. részére, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított 2009. évi működési célú támogatást 4.551 eFt-al megemeli. Utasítja: a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a következő költségvetési rendelet módosításkor a fenti összeget a költségvetésbe tervezze be. Felelős:
László Géza Gazdasági Iroda vezetője
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szünetet rendelek el.
Szünet után: 6./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési tervének módosításával kapcsolatos szerződés illetve megállapodás elfogadására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Akkor Városfejlesztési Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja) A Városfejlesztési Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, 6 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné: (polgármester) Ugye ez az örökösföldi téma? Mikó Dániel: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja) Igen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Más bizottság nem tárgyalta, ezért kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért az előterjesztéssel és a határozati javaslattal, szíveskedjen igennel szavazni. Vagyis a megállapodás-tervezettel. Szavazáskor jelen volt 25 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 6 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot:
676 62/2009. (III. 27.) számú határozat Nyíregyháza településrendezési terveinek módosításával összefüggő szerződés illetve megállapodás jóváhagyásáról
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1. a határozat 1. számú függelékét képző településrendezési szerződést j ó v á h a g y j a. 2. a határozat 2. számú függelékét képző megállapodást j ó v á h a g y j a. Felhatalmazza:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a településrendezési szerződés és a megállapodás aláírására.
Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda Vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Határidő:
2009. április 30.
7./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának, Bokréta utcát érintő módosításával kapcsolatban az államigazgatási szervektől beérkezett vélemények önkormányzati kiértékelésére Előadó: Veres István főépítész Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizottság, Városfejlesztési Bizottság tárgyalta. Az előbb nem kérdeztem a Jogi Bizottságot, de támogatta. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési Bizottság 7 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztés elfogadását. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Nem látok jelentkezőt. Kérem, aki elfogadja és ezzel a további munkára lehetőséget ad, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 25 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 7 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:
677 63/2009. (III. 27.) számú határozata Nyíregyháza településrendezési terveinek és a helyi építési szabályzatának módosításával kapcsolatban az államigazgatási szervektől beérkezett vélemények önkormányzati kiértékeléséről
A Közgyűlés Nyíregyháza településrendezési terveinek és a helyi építési szabályzatának módosításával kapcsolatban az államigazgatási szervektől beérkezett vélemények önkormányzati kiértékelését, a határozat mellékletében szereplő táblázat szerint jóváhagyja, azok rendezési tervbe történő beépítésének szakmai magyarázatával egyetért. 8/a. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi közbeszerzési tervének elfogadására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Ugye mindenki tudja, hogy ha én vagyok az előterjesztő, ez nem az én munkám, hanem Hajzer Gáboré. Úgyhogy ő lesz ennek az előterjesztője. Van-e szóbeli kiegészítés? Tessék parancsolni. Hajzer Gábor: (Városfejlesztési Iroda vezetője) A mai közgyűlés tárgyalja a gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények akadálymentesítését. Ennek egy egyszerű közbeszerzési elemeként a felvételét javasoljuk, a Gazdasági Bizottságban már jeleztük, 15 millió forint körüli nettó. Tehát egyszerű közbeszerzési eljárásként. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Bizottságok véleményét kérem Jánócsik Csabától és Mikó Dánieltől és Tormássi Gézától. Csaba tied a szó. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság 7 igen és 2 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és elfogadását javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm Mikó Dánielé a szó. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Úgy látszik, hogy a Gazdasági Bizottságon megfogalmazott kérésemnek az előterjesztő nem tett eleget, ami arról szólt, hogy hívja fel Hajzer úr figyelmét, hogy 15 millió forint a pályázaton elnyerhető összeg és 3 millió 750 ezer forint az önerő. Tehát 18 millió 750 ezer forintos közbeszerzésről van szó, ami a napirend tárgyalásánál nyilvánvalóan számunkra kiderült, ezzel a kiegészítéssel a bizottság egyhangúan elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen.
678
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza helyett Jászai Menyhért fog véleményt mondani. Jászai Menyhért: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság tagja) A Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság támogatta az előterjesztést. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki elfogadja a 2009. évi közbeszerzés tervének jóváhagyásáról szóló beszámolót, vagy előterjesztést, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 25 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 64/2009. (III. 27.) számú határozata
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi közbeszerzési tervének elfogadásáról
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és elfogadja jelen határozat mellékletét képező Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi közbeszerzési tervét.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretném tájékoztatni a testületet, hogy jövő héten összehívtam a város tervezőit és általunk ismert kivitelezőit, hogy tájékoztassam őket arról, hogy milyen beruházások, fejlesztések várhatók ebben az évben. Hogy készüljenek ezekre a programokra. Tehát jövő hét utáni héten. Ha bárki ezen részt akar venni, természetesen bármelyik képviselőt szívesen látjuk ezen a találkozón. A frakcióvezetőket értesíteni fogjuk róla. Pontosan azért, hogy a közbeszerzésekkel a helyiek a lehető legjobban tudjanak élni, mert egyébként az európai uniós felügyelők semmilyen pici szubjektív elemet nem engednek beletenni a közbeszerzési pályázati kiírásba. Gyakorlatilag csak az árak fognak dominálni minden európai uniós pályázati kiírásnál. Tehát nem tudunk a helyieknek csak akkor segíteni, ha valóban a legjobb pályázatokat nyújtják be. 8/b. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzatáról szóló 46-2/2008. (III.3.) számú határozatának módosítására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője
679
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Hajzer Gábor: (Városfejlesztési Iroda vezetője) Van, a szabályzat tartalmaz egy pontot a közbeszerzési eljárások ellenjegyzésével kapcsolatosan, nincs megjelölve benne a személy neve. Javasoljuk, hogy a város Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési Irodavezetője, illetve a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodavezetője legyen az a két személy, aki az ellenjegyzéseket végzi. A határozat-tervezetbe pedig kerüljön egy harmadik pont, miszerint a Közgyűlés utasítja polgármester asszonyt és jegyző urat, hogy együttes utasításban határozzák meg a közbeszerzési eljárásokat megindító hirdetmények jogszerűségét ellenjegyző személyek, munka és felelősség megosztását. Ennek a határideje április 1. lenne. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizottságok véleményét kérem. Jogi, Ügyrendi Bizottság. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság a határozat-tervezetet elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Városfejlesztési Bizottság. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési Bizottság 8 igen és 1 tartózkodással elfogadásra javasolja a tervezetet. Csabai Lászlóné: (polgármester) Költségvetési és Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Mivel a Gazdasági Bizottság utolsóként tárgyalta meg ezt az előterjesztést, irodavezető úr szóbeli kiegészítésként elmondta a korábbi bizottsági észrevételeket, ezek ismeretében egyhangúlag elfogadásra javasoljuk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Közlekedési Bizottság. Jászai Menyhért: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság tagja) A Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság a határozat-tervezetet elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Hajzer László. Dr. Hajzer László: (képviselő) Miután a második esetben fordul elő egy hónapon belül az a furcsa helyzet, hogy hirdetmény útján olyan közbeszerzési nyílt pályázatot teszünk közzé, ahol a pályázók nem tudják eltalálni az ajánlati árakat, mert folyamatosan nagyobb árakat adnak, mint ami a pénzünk van. És nincs harmóniában a műszaki tartalom és nincs harmóniában a rendelkezésre álló pénz és nincs a beadott pályázat. Na, most ilyenkor kényszerpályára kerülünk. Hadd említsem meg, hogy ilyen a Házasságkötő Terem, és ilyen az új ügyfélszolgálati centrum. Ilyenkor a kényszerpályának az útja tovább az, hogy ekkor jön az előterjesztő és átviszi tárgyalásos eljárásra az ügyet. És tárgyalásos eljárásnál onnantól kezdve már –
680 bocsánatot kérek – de asztal melletti alkuk mellett születik meg mindaz, aminek a végeredménye a közbeszerzés tárgya. Azért mondom ezt el, mert aki ellen jegyzi ezeket a közbeszerzési pályázatokat, az ellenjegyzőnek lenne a szakmai feladata az, hogy olyan pályázati kiírás nem mehet ki, amely pályázati kiírás végén ez a helyzet keletkezik. Mert akkor itt valami szakmai hiba van, hogy finoman fogalmazzak. Mert a műszaki tartalom, az ár, a rendelkezésre álló pénz és a pályázati feltételek nincsenek összhangban. Éppen ezért én azt javaslom, hogy olyan személynek kell lenni a pályázatok aláírójának, ellenjegyzőjének, bocsánatot kérek, aki ezért felelősséget vállal és ezért olyan tud felelősséget vállalni, aki közbeszerzési tárgyú végzettséggel rendelkezik és közbeszerzési tárgyú képesítése van. És feljogosítjuk ennek az ellenjegyzésére szakmai szempontból. Tehát én e tárgykörben a javaslatot nem támogatnám, ha jól emlékszem itt a két irodavezetőt jogosítaná fel az ellenjegyzésre a polgármester asszony. Én e tárgykörben két szakembert javasolnék. Tessék? Az rendben van, de két szakembert javasolnék erre. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Csak tájékoztatásként szeretném elmondani Képviselő úrnak, hogy a Városházán a legnagyobb végzettsége ebben Hajzer Gábornak van. Dr. Hajzer László: (képviselő) Akkor miért áll elő ilyen helyzet? Csabai Lászlóné: (polgármester) Egyszerűen azért áll elő ilyen helyzet, mert a tervezőnek a költségvetése ekkora, és egyébként meggyőződésem, hogy az a költségvetés, amit a tervező csinált, az jó költségvetés. Tehát az összehasonlító adatok alapján meggyőződésem, hogy az a költségvetés, amit a tervező készített, nem is ugyanaz a tervező. Az egyik Tóth László, a másik pedig Gáva Attila. Az elmúlt években gyakorlatilag bármelyik tervük megállt. Tehát azt gondoljuk, hogy a pályázati tervnek az összege az közelebb áll a valóságban, mint a beadott pályázatoknak az összege. És a vezetőin mi úgy foglaltunk állást, hogyha a tárgyalásos megállapodás nem megy, akkor műszaki tartalmat változtatunk és új pályázatot fogunk kiírni. De semmiképpen nem engedjük, hogy elszaladjon az összeg. Mikó Dániel kért még szót. Mikó Dániel: (képviselő) Ezek után el akartam állni, de hogy is mondjam megrettenve hallgattam Hajzer úr indítványát, hogy az ellenjegyzőn egy olyan dolgot kérjünk számon, amire neki semmilyen ráhatása nincsen. Hát azt fogalmazta meg, hogy ha a tervező elkészít egy költségvetést, az alapján mi beállítjuk a fedezetet a saját költségvetésünkbe, és ezt követően az ajánlattevő ennél magasabb ajánlatot tesz, akkor az ellenjegyzőt vonjuk felelősségre, mert ugyebár nem jól végezte a munkáját. Úgy gondolom, hogy ez azért minden határon túlmegy, ami kezelhető számomra. Tehát inkább maradtam volna, hogy visszavonom a hozzászólásomat és szavazzunk, ahogy Vinnai úr indítványozta, mert úgy gondolom, hogy ez számomra kezelhetetlen, hogy ilyen dolgokért tegyünk felelőssé kollégáinkat meg kolléganőinket, amire semmilyen ráhatásuk nincsen. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Egyperces reagálásra adom meg a szót Hajzer Lászlónak. Dr. Hajzer László: (képviselő) Köszönöm, nem reagálok.
681
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérem, aki elfogadja az előterjesztést a szabályozásról szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 65/2009. (III. 27.) számú határozat
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatáról szóló 46-1/2008. (III.03.) számú határozat módosításáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta, elfogadta és 2009. április 1-én hatályba lépteti jelen határozat mellékletét képező Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatát; 2./ 2009. április 1-ével hatályon kívül helyezi Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 46-1/2008. (III.03.) számú határozatával jóváhagyott Közbeszerzési Szabályzatát, amely a 2009. április 1-ét megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások lefolytatása során alkalmazandó. 3./ Utasítja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterét és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjét, hogy együttes utasításban határozzák meg a közbeszerzési eljárásokat megindító hirdetmények jogszerűségét ellenjegyző személyek munka-, és felelősség-megosztását. Határidő: 2009. április 1.
9./ napirend: Előterjesztés a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által meghirdetett a „Szociális Alap- és szakosított ellátást, valamint a gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó közintézmények akadálymentesítése” című pályázat támogatására Előadó: Dr. Krizsai Anita Szociális Iroda helyettes vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Tessék parancsolni. Dr. Krizsai Anita: (Szociális Iroda helyettes vezetője) Az előterjesztésben egy számítási hiba miatt rosszul lett megjelölve a pályázathoz szükséges önerő összege. Így nem 3 millió forint, hanem 3 millió 750 ezer forintról van szó, kérjük, hogy ezzel fogadja el a Közgyűlés az előterjesztést.
682
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem a Szociális, Egészségügyi Bizottság vezetőjét. Dr. Szilassy Géza: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Bizottságunk támogatja az előterjesztést. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem a Gazdasági Bizottság vezetőjét. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Szintén egyhangúlag támogatja a bizottság az elfogadását. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 25 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 66/2009. (III.27.) számú határozat a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által meghirdetett a „Szociális alap- és szakosított ellátást, valamint gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó közintézmények akadálymentesítése” című pályázat támogatásáról A Közgyűlés 1.)
az előterjesztést megtárgyalta és egyetért a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által meghirdetett a „Szociális alap- és szakosított ellátást, valamint gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó közintézmények akadálymentesítése” című, 1713/2 kódjelű pályázat benyújtásával Felelős: Deme Dóra Szociális Iroda vezetője Határidő: 2009. április 4.
2.)
a pályázathoz szükséges önerőt, 3.750.000 Ft-ot, azaz hárommillió hétszázötvenezer forintot az Önkormányzat 2009. évi költségvetésében biztosítja Felelős: László Géza Gazdasági Iroda vezetője Határidő: folyamatos
683 10./ napirend: Előterjesztés a Sóstó-Gyógyfürdőn található régi csónakház helyén funkció visszaállítással és funkcióbővítéssel kialakítandó vendéglátóés szolgáltatóipari egység megvalósítására Előadó:Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Szóbeli kiegészítés van-e? Nincsen. Bizottsági véleményt kérek. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság támogatja a pályázat kiírását. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság 7 igen, 1 tartózkodással támogatta az előterjesztés elfogadását. Csabai Lászlóné: (polgármester) Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság nem tárgyalta. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Dr. Hajzer László: (képviselő) Egy rövid visszaemlékezés, Sóstóval kapcsolatos. Nem is messze a csónakháztól a Blaha Lujza sétányon történt, hogy a régi úttörőtábor funkció nélkül volt a ’90-es évek közepén, amikor én még főkapitány voltam és rendőr szakközépiskolát akartunk oda telepíteni és az akkori polgármester, még ’94 nyarán volt ez, Mádi Zoltán szavait szeretném idézni aki azt mondta, hogy a Blaha Lujza sétányra rendőrcsizma nem való. Na most ez onnan jutott eszembe, hogy vannak helyek, ahová meg vendéglő nem való, tehát nem tudok racionális érveket mondani, mert ezek a kérdések nem racionálisak. A sóstói szigetre én azt gondolom, hogy nem lehet bármit csinálni és a sóstói tóra nem lehet csak úgy egy vendéglőt telepíteni a csónakázó háznak a helyén vagy a csónakázó házzal együtt vagy a csónakázó funkció megtartásával. Nekünk a Sóstó az egy olyan kis érték, amelyet megmosolyogják sokan, mert nem olyan igazi tó. Azért vannak ennek erőteljesen érzelmi részei, Krúdyra gondolunk meg a magunk kis érzelmeit belevisszük, egyet tudok biztosan, hogy nehezen tudnám elképzelni azt, hogy a csónakázó tó helyén egy olyan vendéglő legyen, amelyben részeg emberek kurjongatnak a tavon. Ez zavarja az ott futó, ott sétáló és ott pihenő embereket, ez az egyszerű véleményem és ezért azt javaslom, hogy nincs az a korlátozás amivel megakadályozható lenne, hogy a tó ilyen funkcióváltáson menjen keresztül, ezért én nem támogatom és ezt javaslom a többieknek is, hogy egyszerűen érzelmi és nem racionális alapon ezt ne támogassák. Köszönöm szépen. Dr.Vinnai Győző: (képviselő) Tiszteletben tartom Hajzer László véleményét és érdeklődve hallgattam ezt az érzelmi oldalát, de én a frakció véleményét szeretném elmondani, amely szintén nem támogatja a pályázat kiírását két egyszerű oknál fogva. Megvitattuk ezt a kérdést, nem is akarjuk akadályozni a sóstói fejlődést, de úgy gondoljuk, hogy megint jött egy ötlet, kiírunk egy pályázatot és a Sóstón, ha jól veszem ki a pályázatot akkor a vízfelület fölé benyúlna ez a vendéglátó ipari egység. Ez az egyik oka, a másik amit a frakció nevében mondok, hiszen több képviselő a frakció nevében hozzászólt, hogy végig kellene gondolni egy komplex fejlesztését Sóstónak, mert úgy fogunk járni mint a Krúdy vigadóval. Ott áll, nincs benne szállodai
684 szoba és már nincs konyhája sem. Úgy tudom, hogy már csak néha rendezvényekre veszik igénybe. Nekünk az a célunk, hogy működő szállodák, működő kereskedelmi, vendéglátó ipari egységek legyenek. Úgy gondoljuk, bár én már korábban ismertem ezt az ötletet annak idején, nem tudom, hogy az a beruházó jött-e ide, nem tudom, azt gondolom, hogy nagy-nagy türelmet kellene itt tanúsítani, mert mi most ezt a pályázatot nem tartjuk jónak, mert megint lehet, hogy egy félbemaradt pályázat lesz. Majd a következő napirendi pontnál elmondom, hogy mitől tartunk a Szeréna lak esetében. Nem támogatjuk. Dévényi József: (képviselő) Én most azt próbálom itt kutatni a fejemben meg a számítógépben, hogy a múltkor, mikor elfogadtuk az ötletpályázatot abban benne volt vagy nem volt, így volt benne? Veres István: (főépítész) 2007. óta benne van, hogy a vízfelület és a vízfelület környékén is a szabadidő és vendéglátás céljára olyan lehetőségeket keressünk, ez a terület ki is van jelölve. Dévényi József: (képviselő) A bizottsági ülésen elhangzott és itt jól emlékszem a múltkor a közgyűlésen is elmondtuk azt, és ebben elég nagy bólogatás szerű egyetértés volt, hogy annak lenne értelme, hogy a két tó funkcionális cseréjén gondolkozzunk el, hogy a mostani csónakázó tó bevonható legyen a Sóstógyógyfürdőnek a funkciójába. Igazából nagy költséggel sem járna ez a dolog és bővülne, lényegesen bővülhetne szolgáltatása, hisz az infrastruktúra most a gyógyfürdő területén rendelkezésre áll, tehát nem kellene új öltözőt meg egyebeket építeni. Az sem igazán jó megoldás ami korábban volt, hogy egy szál gatyába ott át lehetett sétálni egy jeggyel a két fürdő között. Tehát ha én ebben gondolkodom, ebbe a képbe nem annyira illik bele ez a mostani. Jánócsik Csaba: (képviselő) Szóval akkor, amikor a legutóbbi közgyűlésen a Sóstó fejlesztéséről szó volt és láthattunk ilyen látványterveket, ezek pontosan benne voltak ebben. Lehet, hogy nem mindenki figyelt vagy nem mindenki volt érdeklődő ilyen szempontból ez a csónakháznak a felújítása vagy funkcióbővítése az pontosan benne volt a tervekben. Nem gondolom, hogy ez akkora horderejű vagy léptékű dolog, hogy most itt efölött lándzsát kell törni. Kicsit érdeklődéssel hallgattam, hogy miközben mindenki szeretné, hogy Sóstó szebb legyen, jobb legyen fejleszteni akarja, akkor egy ilyen piti, megmondom őszintén pitiáner kérdésben itt előjövünk az érzelmekkel. A vasútállomás mellett annak idején nem ezek a pavilonok voltak, egy vendéglátó ipari hely volt jó hosszú söntéspulttal meg lacikonyhával. Hát akkor lehet, vissza kell állítani, nosztalgiázunk nem tudom. Én azt gondolom, hogy vagy elfogadjuk azt, hogy egy csónakháznak akkor, amikor a vendég oda betér és várja azt, hogy majd sorra kerül le tud ülni, meg tud inni valamit, egy üdítőt vagy bármit, az miért olyan nagy gond,, egy picikét nem a partról vagy egy stégről lép fel mondjuk a csónakba, mert egy egyszerű, sima stégről persze be lehet lépni, egy picikét látványosabban megvan csinálva valami. Vagy ki tud ülni egy teraszra, ez miért olyan nagy probléma? Nem értem igazából. A bizottságban ilyen aggályok nem hangzottak el, Hajzer úr nem volt ott, mert el kellett mennie, fontos teendői voltak, elment és akkor lehet, hogy elmondhatta volna ezt a véleményét, jobban ki tudtuk volna tárgyalni. A bizottság mondom, 1 tartózkodással, de egyébként támogatta ezt az előterjesztést. Én annyit szeretnék csak elmondani mindezzel kapcsolatban, hogy ez ha én jól látom, végül is egy pályázati felhívás. Bármikor mondhatjuk azt, hogy
685 köszönjük szépen, ez mégsem úgy, meg mégsem így, nem tudom. Egyszerűen nézzük már meg, hogy egyáltalán lesz-e olyan aki ezt úgy meg is csinálná és meglátjuk, hogy mire jutunk, de akkor már az elején azt mondani, hát akarok én Sóstót fejleszteni, de hát így sem nem jó meg úgy sem nem jó, meg ne legyen nagyon magas a szálloda, meg ne legyen ez, meg az, csak legyen jó, az azért önmagában még kevés. Köszönöm szépen. Nagy László: (alpolgármester) Egy olyan élményemet szeretném megosztani a Közgyűléssel amely ennél a döntésnél engem befolyásol. A Fulton éttermet mindenki ismeri, nagyon sokáig ott állt, nem tudom, hogy hány éven keresztül a Bujtosi tó partján. Majd akkor, amikor a vállalkozó, a jelenlegi tulajdonos megvette és befejezte, akkor utána elkezdtek járni oda az emberek. Túlságosan nagy forgalma nincsen, nem tudom, még talán nem volt a jó a marketingje ennek az étteremnek. Szerintem egyébként egy jó étterem, különösen most már. A múltkor, amikor a Torkos Csütörtök, Gondos Csütörtök rendezvényen voltunk akkor én több emberrel beszélgettem ott és azt mondták, hogy milyen hangulata lenne, hogy ha a tóra benyúlna ez az étterem, hiszen ott van a tóparttól 5 méterre és többen azt mondták, hogy az egy nagyon hangulatos dolog lenne, ha lehetne egy ilyen része is ennek az étteremnek. Nyilván ez a hajó már elment, ha már vízről beszélünk és engem az befolyásol, ez is befolyásol ennél a döntésnél, mert azt látom, hogy vannak olyan igények amelyek lehet, hogy a városban eddig még nem jelentek meg, de a későbbiekben, különösen akkor, amikor a Sóstó fejlesztéséről gondolkodunk, akkor lehetnek olyan vágyak, amelyek meg fognak jelenni majd akár egy ilyen formában is. Én egyetértek azzal, hogy ezt a tervpályázatot kiírjuk és hogy ha van olyan nyíregyházi vállalkozó, aki egy ilyen éttermet meg tud építeni és meg tud csinálni, egy olyan hangulatot adna a Sóstói tónak, amely szerintem nem feltétlenül azt jelentené, hogy lerészegedett emberek járnak, mert éttermekbe nem azok az emberek járnak és nem az a réteg jár. Én azt tudom, hogy ma a Sóstón gyakorlatilag két vagy három étterem van ahová be lehet menni esténként vagy napközben és sokszor azt tapasztalom, hogy nem biztos, hogy elegendő ez a hely. Tehát úgy tűnik, hogy Sóstón van igény, nyáron különösen van igény arra, hogy ez a szolgáltatás bővüljön és hogy ha ilyen elemmel bővülne, ami egy tóra ráépített hangulatos, egyedi megjelenésű éttermet jelentene, azt gondolom, hogy kuriózumként is eladható lenne, akár idegenforgalmi vonzereje is lehetne a városnak. Nem olyan mértékű, amellyel az 1,7-es vendégéjszakák száma 3,2-re nőne nyilvánvaló, de ettől függetlenül én a tervpályázattal maximálisan egyetértek. Felbermann Endre: (képviselő) Csak tényként akarom közölni, hogy van már ilyen egyébként a másik tó felületén az Igrice nyaraló felől, ott van egy étterem, aminek benyúló faszerkezetű terasza van, kiváló hangulatú, nagyon kellemes. Magam is jártam már ott, egy kis, egyszerű, olcsó hely, de nagyon hangulatos, tehát ez pont a másik tó felületére nyúlna be. A magam részéről támogatom ezt a dolgot, én nem csinálok ebből túl nagy problémát, van akinek nem tetszik érzelmi alapon, van akinek tetszik, szavazzunk szerintem. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Két perc az az egy perc, de egy perc alatt meg lesz. Szeretnék valamire emlékeztetni, nem a hangulat miatt és az nem az ötletpályázat miatt. Nagyon sok jó ötlet volt, mi azt gondoljuk, hogy végig kell gondolni Sóstó fejlesztését. Végig utalnék az apartman hotelekre, mintha döntöttünk volna erről is, hogy apartman hoteleket akarunk abban a rendszerben ami már kevésbé működik a
686 világban és Magyarországon, semmi nem lett belőle. Nem a hangulat ellen emeltem fel a szavamat. Felbermann Endrével maximálisan egyet is értek, az ötletpályázatot is támogattuk. A frakció hosszan vitatkozott erről, 500 m2-ről van szó. Azt mondjuk, hogy lehet majd ezt a pályázatot kiírni akkor, ha nekünk van elképzelésünk arra, hogy hogyan akarjuk Sóstót fejleszteni, mert most itt a lehetőség szállodával, fürdővel, vendéglátó ipari egységgel, hogy végiggondoljuk, mi erre készen állunk, ezt a pályázat kiírást most nem támogatjuk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretném emlékeztetni arra a testületet, hogy bent volt a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén az az előterjesztés, amikor egy szakcéget szerettünk volna felkérni a Sóstó fejlesztésnek a végiggondolására. Azt a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elutálta. Tehát nincs olyan megoldás Sóstón, amit a tisztelt ellenzék ne vétózna meg vagy ne teremtene olyan helyzetet, hogy egy percig jókedvünk legyen ebben a dologban. És persze szavaztatni fogok róla, egy nyíregyházi vállalkozó öt éve teszi le folyamatosan az asztalra a jobbnál jobb terveket. Ezt a főépítész elutálja teljesen jogosan, mert azt mondja, hogy bárhova bármit nem lehet letenni. És egyébként neki tökéletesen igaza van. A főépítész azt mondja, hogy van most egy ocsmány része a Sóstói tónak, ez a csónakázó tó, ez egy ronda része, most többször kiadásra került ez a terület és egyik vállalkozó sem tette rendbe. Mert nem volt neki rentábilis. Ezért lett az az ötlet, hogy akkor nézzük meg, hogy ezen a területen a két dolgot össze lehet-e kombinálni, a szépet és jót, mert ugye nem az ár lesz a befolyásoló hanem a műszaki tartalom és akkor majd fogunk róla dönteni. Miért nem engedjük meg, hogy a nyíregyházi vállalkozó legalább megkísérelje azt, hogy van egy ötlete és ezt az ötletet elfogadjuk vagy nem fogadjuk el? Itt arról beszéltek, hogy támogatjuk-e a nyíregyházi vállalkozókat, arról beszéltek, hogy támogatjuk-e a Sóstón a nyíregyházi vállalkozókat, miért nem engedjük, hogy a nyíregyházi vállalkozók ide tegyék a pénzüket. Ezért szavaztatok, kérem aki egyetért az előterjesztéssel szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 25 képviselő. A Közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:
67/2009.(III.27.) számú határozat A Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn található régi csónakház helyen funkcióvisszaállítással és funkcióbővítéssel kialakítandó vendéglátó- és szolgáltatóipari egység megvalósításáról
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdőn lévő 15081 hrsz-ú „Sós-tó” megnevezésű ingatlanból a szabályozási terv szerint beépítésre szánt 503 m2 terület 20 év időtartamra - az eredeti funkció (csónakház) megtartása
687 mellett vendéglátó- és szolgáltatóipari egység elhelyezése céljából - 125.000.- Ft + ÁFA/hó licit induló áron nyilvános kétfordulós pályázati eljárás keretében történő használatba adásához hozzájárul. A pályázat nyertese a megállapodás aláírásától számított két éven belül a területen funkció-visszaállítással és funkcióbővítéssel a beruházó tulajdonát képező vendéglátó-és szolgáltatóipari egységet valósít meg. A létesítményhez szükséges parkolók biztosítása a beruházó feladata és költsége. A beépítési kötelezettség nem, vagy nem határidőben történő teljesítése esetén az Önkormányzat jogosult választása szerint a földhasználati jog biztosítására vonatkozó megállapodástól elállni, vagy a havi földhasználati díj 10%-át késedelmi kötbérként követelni. A beépítés kizárólag a szabályozási tervnek megfelelően, továbbá a szakhatóságok által előírt feltételekkel történhet a Városi Főépítésszel egyeztetett módon, valamint a Tervtanács véleményét kötelezően elfogadva. A pályázatnak tartalmaznia kell a megvalósítandó létesítmény bemutatását, építészeti megoldását vázlattervvel és látványtervvel kiegészítve. A meglévő épület elbontása, a közművek kiépítése a beruházó feladata és költsége, továbbá a beruházó feladata a szakhatósági engedélyek előzetes beszerzése is. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert, és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a megállapodás aláírására. Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a pályázati eljárás előkészítésére és lebonyolítására
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Utasítja:
a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatóját, hogy eredményes pályázat esetén, az eredményhirdetést követő 60 napon belül a területre vonatkozó bérleti szerződést szüntesse meg és gondoskodjon a terület Önkormányzat számára való birtokba adásáról.
Felelős:
Belus Tamás a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója
Határidő:
a pályázat kiírására 2009. július 31., azt követően folyamatos.
688 11./napirend: Előterjesztés a volt „Szeréna lak” ingatlanára vonatkozó beépítési kötelezettség meghosszabbítására és az ingatlanra jelzálogjog bejegyzéséhez történő hozzájárulásra Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság hosszan tárgyalt erről az előterjesztésről, megállapította, hogy jelenleg más lehetősége nincs, mint ezt a döntést hozza meg. Minden fenntartásával ellentétben, ami arra vonatkozott, hogy ez a döntés el fog-e ahhoz az eredményhez vezetni, hogy 2010-re ott megnyíljon ezen a területen a szálloda, de úgy gondoljuk, hogy nem szabad azt a helyzetet teremteni, hogy mi legyünk akadálya annak, hogy ez a beruházás megvalósuljon, veszíteni valót nem láttunk benne, ezért a bizottság elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Következőt kérdezem az előterjesztőtől. Két döntés van, egy hozzájáruló nyilatkozat a terhelési tilalom feloldásának, a másik pedig, hogy a beépítési kötelezettséget, ami ha jól tudom 2008. szeptember 30-án lejárt, csak szeretném a jegyzőkönyv számára megállapítani, hogy fél éve lejárt ez a beépítési kötelezettsége, annak a tulajdonosnak, aki a Szeréna lak telkét megvásárolta. A kérdésem a következő, az EU-s pályázatra hivatkozik a Grand Invitál Kft, hány százalék a támogatás intenzitása ennek a négy csillagos szállodának? Csabai Lászlóné: (polgármester) 22 százalék, merthogy nem engednek többet. Azért válaszolok én, mert a Regionális Fejlesztési Tanács révén én ismerem, eredetileg nem akart hozzájárulni az irányító főhatóság, hogy négy csillagos szállodára is lehessen pénzt adni. Debrecen, Szolnok és Nyíregyháza kérte, hogy erre legyen lehetőség. A Regionális Fejlesztési Tanács döntött, hogy lesz rá fejlesztési lehetőség. A három város egyformán akarta ezt a pályázatot, mert a három város számára egyformán volt fontos. De nem lehet megcímezni a három városnak, ezért generális szabály került a pályázati kiírásba. Sajnos a három város abba a helyzetbe került, hogy Nyíregyháza pályázata megnyerte ezt a döntést, egyébként valamikor januárban született nem olyan régen, Debrecen megnyerte, Szolnok nem tudta benyújtani a pályázatot, mert Szolnokon nem volt olyan befektető, aki vállalta volna, hogy Szolnokon négy csillagos szállodát épít. A dolog pikantériája, hogy három szálloda Hajdúszoboszlón nyert. Ott, ahol egyébként már nem kellene ilyen pénzt adni. De a pályázati kiírásnak megfeleltek a Regionális Fejlesztési Tanácsnál és nem lehetett nem elfogadni a pályázatukat. Ezért természetesen mindent meg kell tennünk, hogy ez a beruházás meg tudjon valósulni. A korábbi üzemeltető nem vállalja az üzemeltetést és most elég intenzív munkával a mi segítségünkkel is üzemeltetőt keresünk, de a beruházó azt mondja, hogy ha nem sikerül itt 1-2 hónapon belül megtalálni az üzemeltetőt, akkor elfogja indítani a beruházást részben azért, mert túl sok pénze van már benne, ott a telek, nyert egy összeget, tehát valahogy ezt az programot el kell indítani. Nem problémamentes a
689 dolog, most a Regionális Fejlesztési Tanácsban a 2009-2010-es programnak az elfogadása megtörtént, a pályázat kiírása folyamatban van, már négy csillagos szállodára nem akarnak pályázatot kiírni, minden törekvés arra irányul, hogy hogy lehet olyan pályázatot kiírni ami csak Szolnokra vonatkozhat, hogy Szolnok ne maradjon ki a három nagyváros közül, hogy ő meg tudja valósítani ezt a programot. Ez azt jelenti, hogy ha ez a pályázó visszaadja ezt a pénzt, akkor Nyíregyháza már elesik ettől a pénztől. Tehát én azt gondolom, hogy semmit nem veszítünk azzal, hogy ha ezt a meghosszabbítást megadjuk és ugye Marinka Viktor meg Vinnai Győző folyamatosan számon kéri tőlünk ennek a szállodának az építését. De szeretném ha megnéznék a szerződésben, a szerződő fél teljesen egyértelművé tette, hogy ő pályázni akar az EU-s pályázatra. Senki nem gondolta akkor, hogy a döntés az 2009. januárjában fog megszületni, tehát amikor ő a határidőket vállalta. És tájékoztatásként szeretném mondani, hogy a Berenát úti programba vagy szállodába a beruházó továbbra is fenntartja az igényét. Ő azt mondja, hogy mihelyst a bankkonszolidációk megtörténnek és ismét lehet projektfinanszírozást csinálni, ő pályázati támogatás nélkül meg fogja csinálni a programot. Úgy hogy a kettő közül reméljük, hogy az egyik megvalósul és őszintén remélem, hogy Mogyorósi Jutka nem fog formai hibát elkövetni a következő pályázat beadásánál. Sokszor elmondtam, ma is elmondom, formai hibánál nem tudunk segíteni, tehát nincs az a lobbi aki formai hibát képes átlépni, formai hibás pályázatnál a regionális uniós támogatásoknál azonnal elutasítják a pályázatot. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni? Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Köszönjük szépen a tájékoztatót, itt most gyorsan a frakció tagjainak akik még itt maradtak péntek este, nem akartam mondani, hárman betegek, ketten külföldön vannak, a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság két tagja a veterán eb miatt Fesztóry Sándor és Szabó Attila elutaztak, de vagyunk még néhányan és ez könnyebbséget jelentett számomra, hogy gyorsan meg tudtam kérdezni, hogy nehogy mi legyünk a kerékkötők vagy elutáljuk ahogy a Polgármester asszony kifejezését használjam. Érdekes kifejezés elutálni, de most idézőjelbe teszem. Azt kértem a frakciótagoktól, hogy szavazzuk meg. Két feltételünk van, meg fogjuk szavazni, pontosabban nem is feltétel, meg fogjuk nézni a szerződést, mert úgy tudjuk, már nem az első tulajdonos aki itt van. A Grand Invitál vagy 2006-ban vagy 2007-ben vette fel szolgáltatásai közé a kereskedelmi szolgáltatást, mert korábban én megnéztem a cégjegyzékben, teherautó szállítás, kamionszállítás meg ilyenek szerepeltek, de rendben van, ért valamennyire az idegenforgalomhoz is, meg fogjuk nézni, hogy ki a tervezője ennek az épületnek, mert úgy gondolom, hogy ez is nagyon fontos, hogy majd a városlakók tudják. Tehát igennel szavazunk és ezt a három dolgot nyilvánosságra fogjuk hozni. Köszönöm szépen, tehát Sóstó fejlődése érdekében. Csabai Lászlóné: (polgármester) Azt gondolom, hogy nincsen ebbe semmi titok, nyugodtan meg lehet nézni. Nem titok, tessék megnézni és egyébként meg nincs összefüggésben a két dolog. Kérem aki elfogadja az előterjesztést szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 25 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
690 68/2009.(III.27.) számú határozata a volt „Szeréna lak” ingatlanára vonatkozó beépítési kötelezettség meghosszabbításáról, és az ingatlanra jelzálogjog bejegyzéséhez történő hozzájárulásról
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1. a nyíregyházi belterületi 15094/3 hrsz-ú kivett beépítetlen terület megnevezésű 1 ha 0951 m2 területű, a GRAND IN-VITÁL Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonát képező ingatlanra vonatkozó beépítési kötelezettség határidejét 2010. december 31. napjáig m e g h o s s z a b b í t j a . 2. u t a s í t j a Belus Tamást, a Sóstó Gyógyfürdők ZRt. vezérigazgatóját, hogy a nyíregyházi belterületi 15094/3 hrsz-ú kivett beépítetlen terület megnevezésű 1 ha 0951 m2 területű, a GRAND IN-VITÁL Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonát képező ingatlanra vonatkozó beépítési kötelezettség határidejének 2010. december 31. napjáig történő meghosszabbítása érdekében szükséges teendőket lássa el. 3. a határozat függelékét képező nyilatkozat kiadásával e g y e t é r t . Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a határozat függelékét képező nyilatkozat és az annak kapcsán esetlegesen szükséges egyéb okiratok aláírására. Határidő:
2009. április 30.
12./ napirend: Előterjesztés közgyűlési bizottság nem képviselő tagja lemondásának tudomásul vételére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Tisztelt Fidesz frakció, szeretném kérdezni, hogy van-e jelölt? Vagy csak a lemondást fogjuk elfogadni? Nincsen egyenlőre jelölt. Kérem aki Dr. Fazekas János lemondását elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 24 képviselő. A Közgyűlés 24 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
691 69/2009.(III.27.) számú határozat a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság nem képviselő tagja lemondásának tudomásul vételéről A Közgyűlés Dr. Fazekas Jánosnak a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság nem képviselő bizottsági tagjának lemondását 2009. március 27-e napjával t u d o m á s u l v e s z i.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, zárt üléssel folytatjuk szünet nélkül. (Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült) k.m.f.
Csabai Lászlóné Polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
