ELŐTERJESZTÉS. a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójáról és selejtezéséről szóló EMMI rendeletről

Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának.

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE 29469-3/2015. A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése alapján NEM NYILVÁNOS. Készült: 2015. június 10-én

ELŐTERJESZTÉS

a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójáról és selejtezéséről szóló EMMI rendeletről

Budapest, 2015. június készítette:

látta:

jóváhagyta:

Dr. Vígh Annamária főosztályvezető dr. Maksay Julitta 795-1516 [email protected] Varga Noémi 795-4541 [email protected] dr. Telkes Andrea 795-6379 [email protected]

Dr. Oravecz Péter főosztályvezető-helyettes Dr. Sándor Csaba helyettes államtitkár Závogyán Magdolna helyettes államtitkár Fodor Endre sajtófőnök Dr. Hoppál Péter államtitkár

Dr. Lengyel Györgyi államtitkár

EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása:

2015. június 11. 2015. június 11. 2015. június 25.

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért nem adott észrevétele maradt egyet véleményt fenn Miniszterelnökség Belügyminisztérium Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Földművelésügyi Minisztérium 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

Legfőbb Ügyészség Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2.3. Civil szervezetek társadalmi szervezet ICOM Magyar Nemzeti Bizottság Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége Országos Közgyűjtemények

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

Szövetsége Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület Magyarországi Tájházak Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Budapesti Kerületek Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala

3

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 100. § (3) bekezdés y) pontjában felhatalmazást kapott a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy rendeletben szabályozza a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójára és selejtezésére vonatkozó részletes szabályokat. A múzeumi revízió célja a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak, a muzeális intézményben a múzeumi letétről szóló 19/2015. (IV. 2.) EMMI rendelet (a továbbiakban: letéti rendelet) hatálybalépését megelőzően letétként megőrzésre átvett, valamint a letéti rendelet alapján letétként őrzött kulturális javak meglétének és állapotának felülvizsgálata, a nyilvántartások adataival való egyeztetése. A revízió emellett jelentős szakmai feladat, célja nem csupán a nyilvántartásban szereplő kulturális javak meglétének és állapotának ellenőrzése, hanem a rögzített adatok szakmai felülvizsgálata, szükség esetén kiegészítése, pontosítása, az újabb tudományos eredmények rögzítése. A rendszeres revízió révén a vagyon- és tulajdonvédelem mellett a kulturális javak folyamatos szakmai meghatározása is eredményesebbé válik. A gyűjtemények felülvizsgálatának végpontját jelentő, a kulturális javak selejtezésére vonatkozó részletes szakmai előírások jogszabályban történő lefektetése is szükségessé vált; az előterjesztés a muzeális intézmények részéről e körben felmerülő valamennyi gyakorlati kérdésre választ kíván adni. 1.2. Az előterjesztés szükségességének okai A kulturális javak revíziójára és selejtezésére vonatkozó részletszabályokat – a Kultv.-ben rögzített alapvető, valamint a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendeletben meghatározott, nyilvántartásból való törlésre vonatkozó szabályok mellett – alacsonyabb szintű jogszabály nem tartalmazza, a revízió és a selejtezés jelenleg a muzeális intézmények belső szabályzatai szerint történik. A revízióra és selejtezésre vonatkozó előírások rendeleti szintű szabályozása ezért a felelős és ellenőrizhető múzeumi működés érdekében kiemelten fontos. Az előterjesztés mellékletét képező rendelettervezet alapján a kulturális javak revíziójára főszabályként 5 évente kerül sor az alábbi feladatok elvégzésével: - a kulturális javak számának ellenőrzése, esetleges hiány feltárása, - a kulturális javak állapotának felmérése, - a kulturális javak elhelyezésének felülvizsgálata, raktárhelyének ellenőrzése, - a korábbi revíziók során törölt és selejtezett, ám mégis meglévő kulturális javak kiszűrése, - az eddig be nem leltározott tárgyak azonosítása, a több számon nyilvántartásba vett kulturális javak megfelelő nyilvántartásának rendezése, - adatok pótlása, leltárkönyvek kiegészítése.

4

A kulturális javak védelme érdekében, a korlátozott forgalomképességre figyelemmel a Kultv. 2015. január 1-jétől hatályos 38. § (3) bekezdése alapján a muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak selejtezéséhez a miniszter engedélye szükséges. Az előterjesztő a rendelettervezetben kidolgozott szigorú rendelkezésekkel a felelősségviselést és körültekintést igénylő eljárásrend kialakítását célozza. Kizárólag a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő azon kulturális javak selejtezhetők, amelyek állagukat tekintve oly mértékben megrongálódtak, hogy restaurálás útján sem megmenthetők, vagy az egészséget, biztonságot veszélyeztetik, esetleg állományvédelmi szempontból súlyosan veszélyeztetnek más kulturális javakat. A lehetséges selejtezési okok meghatározása mellett a rendelettervezet rögzíti, mely körbe tartozó kulturális javak nem selejtezhetők. Mind a revíziós eljárást, mind pedig az ennek egyik lehetséges végpontját jelentő selejtezési eljárást múzeumi szakemberekből álló bizottság folytatja le. Az eljárások részeként jegyzőkönyvek készülnek, amelyek az eljárás lezárására tesznek javaslatot, s melyet az intézmények megküldenek jóváhagyásra a fenntartónak, és a kulturális javak tulajdonosi joggyakorlójának vagy tulajdonosának. A bizottsági javaslatok alapján – törlési és selejtezési engedélyezési jogkörében eljárva – a miniszter dönt a kulturális javak sorsáról. Állami vagy önkormányzati tulajdonban álló kulturális javak esetében a selejtezés csak a nemzeti vagyonra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés mellett történhet. A jogszabály tervezete illeszkedik a muzeális intézmények működésére vonatkozó, az elmúlt években kihirdetett új jogszabályok sorába: • a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet, • a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzéséről, valamint a kijelölési eljárásról szóló 29/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet, • az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatairól szóló 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet, • a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról szóló 51/2014. (XII. 10.) EMMI rendelet, valamint • a múzeumi letétről szóló 19/2015. (IV. 2.) EMMI rendelet. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztés meglévő közfeladat hatékonyabb ellátására irányul. Az érintett közfeladatok: A kulturális javak áttekintése, hatékony kezelése, ennek keretében a kulturális javak selejtezésére vonatkozó szabályok meghatározása a Kultv. alapján. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás A rendelet – a Kultv. 100. § (3) bekezdés y) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – tartalmazza a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójára és selejtezésére vonatkozó részletes szabályokat. 2.2. Egyéb intézkedés 5

Nem szükséges. 2.3. Alternatívák Tekintettel a Kultv. 100. § (3) bekezdés y) pontjában foglalt felhatalmazó rendelkezésre, a rendeletalkotás mellett más alternatíva nem merült fel. 3. Kormányprogramhoz való viszony 4. Előzmények, kapcsolódások Nem releváns. 5. Európai uniós kapcsolódások Nem releváns. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Nem releváns. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztést a közigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan az egyeztetési lap 2.3. pontjában meghatározott társadalmi szervekkel kívánjuk egyeztetni. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A kultúráért felelős miniszter rendeletben szabályozza a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójára és selejtezésére vonatkozó részletes szabályokat. A múzeumi revízió célja a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő, valamint az intézménynél letett kulturális javak meglétének és állapotának felülvizsgálata, valamint az alapnyilvántartások adataival való egyeztetése. A revízió célja emellett a rögzített adatok szakmai felülvizsgálata, szükség szerinti kiegészítése, pontosítása, az újabb 6

tudományos eredmények rögzítése. Ezáltal hatékonyabban biztosítható a vagyon- és tulajdonvédelem, valamint a kulturális javak szakmai meghatározása is. A rendelet tartalmazza továbbá a gyűjtemények felülvizsgálatának egyik lehetséges végpontját jelentő, a kulturális javak selejtezésére vonatkozó, megfelelő garanciákat biztosító részletszabályokat is. Az előterjesztő részéről nyilatkozó:

Dr. Hoppál Péter államtitkár [email protected]

4. Részletes kommunikációs terv: nem igényel Célcsoport: múzeumi dolgozók Tervezett időtartam: – Eszközrendszer: – Anyagi ráfordítás: –

7

1. melléklet a 29469-3/2015. számú előterjesztéshez Az emberi erőforrások minisztere …/2015. (…) EMMI rendelete a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójáról és selejtezéséről A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés y) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. revízió: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) szerinti muzeális intézményekben (a továbbiakban: intézmény) a) a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendeletben (a továbbiakban: nyilvántartási rendelet) meghatározott alapleltárban nyilvántartott, vagy b) letéti megőrzésre átvett kulturális javak meglétének és állapotának vizsgálata, és a nyilvántartási rendelet szerinti alapleltárak és külön nyilvántartások adataival való egyeztetése; 2. gyűjtemény: az intézményekben őrzött, szervesen összetartozó és az alapleltárban gyűjteményként nyilvántartott kulturális javak összessége. 2. Revízió 2. § (1) A revízió célja a vagyon- és tulajdonvédelem, a kulturális javak hitelességének folyamatos fenntartása, és a tudományos meghatározásuk során feltárt eredmények átvezetése az intézmény által vezetett nyilvántartásokban. A revízió során az intézmény gondoskodik a nemzeti vagyongazdálkodás feladatának a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti megvalósulásáról. (2) Az intézmény revíziót folytat le a) gyűjteményenként az utolsó revízió befejezésétől számított 5 évenként; b) a múzeumi letétről szóló 19/2015. (IV. 2.) EMMI rendelet (a továbbiakban: letéti rendelet) alapján letétként megőrzésre átvett kulturális javak esetén a letétbe vételtől számított 3 évenként; c) a gyűjtemény kezelésében beállott személyi változás esetén; vagy d) az intézményvezető, a fenntartó, a kulturális javak tulajdonosa vagy tulajdonosi joggyakorlója kezdeményezésére eseti jelleggel, gyűjteményre vagy egyes kulturális javakra kiterjedően. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az intézmény éves munkaterve meghatározza a revízióval érintett gyűjteményeket, a revízióért felelős személyeket és a teljesítési határidőket. 3. § (1) A revíziót legalább két muzeológusnak együttesen kell végeznie. 8

(2) A revízió megtörténtét a leltárkönyvben tételenként „revízió” jelzéssel és dátummal kell ellátni. Amennyiben egy tételszámhoz több alszám tartozik, a „revízió” jelzést és a dátumot minden alszámnál fel kell tüntetni. (3) Ha a revízió során kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy egy tárgy többször szerepel az alapleltárban, az egyik bejegyzést törölni kell. A törölt leltári számra a fennmaradó leltári szám „Megjegyzés" rovatában hivatkozni kell. (4) A revíziós eljárás lezárását követően a nyilvántartásban nem szereplő vagy csak a nyilvántartási rendelet szerinti gyarapodási naplóban (a továbbiakban: gyarapodási napló) szereplő és a leltárkönyvi tételekkel nem azonosítható kulturális javakat a megjegyzés rovatban rögzített „revízió” jelzéssel be kell leltározni. (5) A revíziós eljárás során a gyarapodási naplóban szereplő és a leltárkönyvi tételekkel nem azonosítható kulturális javakat meg kell jelölni, és azokat – nyilvántartásukba vételükig – elkülönítve kell tárolni. (6) Azon kulturális javakról, amelyek szerepelnek a leltárkönyvben, de a gyűjteményben nem találhatóak meg, hiányjegyzéket kell összeállítani. (7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a revízió 2. § (2) bekezdése szerinti jellegét; b) a revíziót végző személyek nevét és munkakörét; c) a revízió időtartamát; d) a revízió helyszínét; e) a revízióval érintett gyűjtemény megnevezését, tulajdonosát vagy tulajdonosi joggyakorlóját, a kulturális javak kezdő és záró leltári számát, darabszámát és tételszámát; f) a leltárkönyvben szereplő, de a gyűjteményben nem fellelhető kulturális javak nyilvántartási adatait (legalább a leltári szám, a megnevezés, valamint az egyértelmű azonosításra alkalmas leírás feltüntetésével); g) a leltárkönyvben többször is szereplő, a gyűjteményben a leltárkönyvben meghatározottnál kevesebb számban fellelhető kulturális javak nyilvántartási adatait; h) a leltárkönyvi törlésre javasolt kulturális javak nyilvántartási adatait, a törlésre vonatkozó indokolással ellátva; i) az utolsó revízió óta módosított vagy kiegészített leltárkönyvi bejegyzéssel érintett kulturális javak nyilvántartási adatait; j) a gyűjteményben fellelhető, de a leltárkönyvben nem szereplő kulturális javak meghatározását szakleírással és fizikai állapotleírással; k) a (6) bekezdés szerinti hiányjegyzéket; l) vagyon elleni bűncselekmény vagy annak gyanúja esetén az eljárás megindítását vagy lezárását igazoló dokumentumot; valamint m) a revíziós eljárás során megvizsgált kulturális javak további felhasználásának, kezelésének meghatározására vonatkozó javaslatot. (8) A revíziós eljárásról a nemzeti vagyon körébe tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, és az egyéb tulajdonban lévő kulturális javakra nézve külön-külön jegyzőkönyvet (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell készíteni. A jegyzőkönyvet a 4. § (1) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel kell elkészíteni úgy, hogy 9

azon kulturális javak kerüljenek egy jegyzőkönyvbe, amelyek tulajdonosa vagy tulajdonosi joggyakorlója azonos. (9) A revíziós eljárás során megvizsgált kulturális javak további felhasználásának, kezelésének meghatározására vonatkozó, a (7) bekezdés m) pontjában meghatározott revíziós jegyzőkönyvi javaslat irányulhat a kulturális javak a) más intézmény gyűjteményébe való átadására; b) a Kultv. 38. § (2) bekezdése alapján csereanyagként való kezelésére; c) az intézményben vagy más intézményben történő múzeumpedagógiai célú használatra; d) a köznevelésről szóló törvény szerinti köznevelési, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézménynek oktatási célra való átadására; e) álló- vagy fogyóeszközként, illetve anyagként való, az intézménynél történő felhasználására; vagy f) a 7-9. §-ok alapján történő selejtezésére (a továbbiakban: selejtezési javaslat). (10) A letéti megőrzésre átvett kulturális javak esetében a jegyzőkönyv selejtezési javaslatot nem tartalmazhat. 4. § (1) A jegyzőkönyvet a revíziót végző személyek és az intézményvezető hitelesíti. A jegyzőkönyvet annak hitelesítésétől számított 8 napon belül meg kell küldeni jóváhagyás céljából a) az intézmény fenntartója, és b) amennyiben nem azonos a fenntartóval, a jegyzőkönyvben szereplő kulturális javak tulajdonosa vagy tulajdonosi joggyakorlója részére. (2) Az intézmény fenntartója és a kulturális javak tulajdonosa vagy tulajdonosi joggyakorlója a) jóváhagyhatja a jegyzőkönyvet, vagy b) a jegyzőkönyvre észrevételeket tehet, amelynek során ba) indítványozhatja a jegyzőkönyv módosítását, bb) indokolás mellett kérheti a revízió újbóli lefolytatását. (3) A módosított jegyzőkönyv hitelesítésére és jóváhagyására a 4. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók. (4) A muzeális intézmény és a fenntartó, vagy a kulturális javak tulajdonosa, illetve tulajdonosi joggyakorlója közötti, a revíziót és a jegyzőkönyvet illetően fennmaradó vitás kérdések rendezésére a nemzeti vagyonról szóló jogszabályok, a Polgári Törvénykönyv, a Kultv., valamint a letéti rendelet rendelkezései irányadók. A vitás kérdések lezárásáig a vitával érintett kulturális javak vonatkozásában a revízió nem zárható le. A vitával nem érintett kulturális javakra vonatkozóan a revíziót e rendelet szerint le kell zárni. (5) A jóváhagyott jegyzőkönyv egy-egy eredeti példányát az intézmény irattárában és adattárában el kell helyezni. 5. § (1) Amennyiben a jóváhagyott jegyzőkönyv selejtezési javaslatot nem, de a 3. § (7) bekezdés h) pontja szerinti törlési javaslatot tartalmaz, az intézmény a nyilvántartási rendelet szerint kezdeményezi a 3. § (7) bekezdés h) pontjában meghatározott kulturális javak leltárkönyvből való törlését.

10

(2) Az intézmény a kultúráért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) szóló kérelmében megjelöli a törlés okait, és a kérelemhez mellékeli a jóváhagyott jegyzőkönyvet, valamint vagyon elleni bűncselekmény vagy annak gyanúja esetén az eljárás megindítását vagy lezárását igazoló dokumentum másolatát. (3) Az intézmény a miniszter által törlési engedélyben foglaltaknak eleget tesz, és arról − a törlési engedély másolatának csatolása mellett − az intézmény fenntartóját, és a kulturális javak tulajdonosát vagy tulajdonosi joggyakorlóját írásban tájékoztatja. Állami vagy helyi önkormányzati fenntartású intézmény esetében a tájékoztatás nem helyettesíti a nemzeti vagyonról szóló jogszabályokból következő beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. (4) Az alapleltárak „Megjegyzés” rovatában fel kell tüntetni a miniszter által kiadott törlési engedély keltét és számát. 6. § Az intézmény a Kultv. szerinti könyvtári dokumentumok revízióját a könyvtárakra vonatkozó jogszabályok alapján végzi. 3. Selejtezés 7. § (1) Az intézmény alapleltárában szereplő kulturális javakat, amelyek a) állagukat tekintve oly mértékben megrongálódtak, hogy restaurálás útján sem menthetők meg, b) az egészséget veszélyeztetik, vagy c) állományvédelmi szempontból súlyosan veszélyeztetnek más kulturális javakat; selejtezési eljárás útján, megsemmisítéssel kell eltávolítani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem selejtezhetők a) azok a kulturális javak, amelyek tudománytörténeti jelentőséggel bírnak, b) a természettudományi gyűjtemények típuspéldányai, valamint c) a letéti megőrzésre átvett kulturális javak. 8. § (1) Selejtezési eljárás megindítására a 3. § (9) bekezdés f) pontja alapján, vagy a 7. § (1) bekezdésében foglaltak fennállásának gyanúja esetén kerülhet sor. (2) A kulturális javak selejtezését legalább három főből álló selejtező bizottság közreműködésével kell elvégezni, tagjait és jegyzőkönyvvezetőjét az intézményvezető jelöli ki a (3) bekezdésben foglaltak alapján. (3) A bizottság tagja egy, a selejtezésre kijelölt kulturális javak szakágának megfelelő gyűjtőkörrel rendelkező, múzeum besorolású intézmény által delegált szakirányú végzettségű muzeológus, egy felsőfokú végzettségű restaurátor, valamint a gyűjteményért felelős muzeológus. (4) A selejtező bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet (a továbbiakban: selejtezési jegyzőkönyv) vesz fel. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a selejtezésre kijelölt kulturális javak nyilvántartási adatait, b) a selejtezést szükségessé tevő indokokat, c) a selejtezésre kijelölt kulturális javak megsemmisítésének módjára, körülményeire vonatkozó részletes javaslatot, valamint 11

d) a selejtező bizottság döntését támogatók és ellenzők számarányát, a kisebbségi vélemény ismertetését. 9. § (1) A selejtezési jegyzőkönyvet az intézmény a Kultv. 38. § (3) bekezdése alapján jóváhagyás céljából felterjeszti a miniszterhez. Ha a selejtezésre revízió lefolytatását követően kerül sor, a selejtezési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a 4. § (2) bekezdés a) pontja szerint jóváhagyott jegyzőkönyvet. (2) A selejtezésre kijelölt kulturális javak csak a Kultv. 38. § (3) bekezdése szerinti engedély megadását követően, és az alapján távolíthatók el a gyűjteményből. A selejtezési engedély alapján a kulturális javak törölhetőek a nyilvántartásból azzal, hogy az alapleltárak „Megjegyzés” rovatában fel kell tüntetni a miniszter által kiadott selejtezési engedély keltét és számát. (3) Az intézmény nem adhatja magánszemélyek birtokába vagy tulajdonába a selejtezésre kijelölt vagy selejtezett kulturális javakat. (4) A selejtezés csak a nemzeti vagyonra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés mellett történhet. (5) A selejtezett kulturális javak megsemmisítését az intézményben két muzeológus felügyelete mellett kell végrehajtani, és az erről felvett jegyzőkönyvet a selejtezési jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (6) Az intézmény a selejtezésről annak végrehajtásától számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a fenntartót és a kulturális javak tulajdonosát vagy tulajdonosi joggyakorlóját, és csatolja a selejtezésről felvett jegyzőkönyvnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény figyelembevételével készített másolati példányát, valamint a Kultv. 38. § (3) bekezdése szerinti engedély másolatát. Állami vagy helyi önkormányzati fenntartású intézmény esetében a tájékoztatás nem helyettesíti a nemzeti vagyonról szóló jogszabályokból következő beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. 6. Átmeneti és záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 11. § A letéti rendelet hatálybalépését megelőzően az intézmény által letéti megőrzésre átvett kulturális javak revízióját 2018. december 31-ig, e revíziót követően pedig a 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti rendszerességgel kell lefolytatni.

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere

12