ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER

XX–AJFO/

/2012

Az 2011. évi CXII. törvény 25.§ (5)-(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS.

KIM/2627/2012.

Készült 2012. november 12-én.

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról

(a Kormány 2012. október 27-i ülését követően átdolgozott változat) készítette: látta: jóváhagyta: dr. Németh Zoltán jogi szakreferens dr. Kaibás Gábor Márk jogi szakreferens dr. Mázi András osztályvezető Banai Péter Benő helyettes államtitkár dr. Gáva Krisztián helyettes államtitkár Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár Nagy Róza közigazgatási államtitkár dr. Biró Marcell közigazgatási államtitkár dr. Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár

2

Budapest, 2012. november

készítette: látta: jóváhagyta: dr. Németh Zoltán jogi szakreferens dr. Kaibás Gábor Márk jogi szakreferens dr. Mázi András osztályvezető Banai Péter Benő helyettes államtitkár dr. Gáva Krisztián helyettes államtitkár Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár Nagy Róza közigazgatási államtitkár dr. Biró Marcell közigazgatási államtitkár dr. Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár


EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint

ténylegesen

honlapon való közzététel időpontja:

–

közigazgatási egyeztetésre megküldés:

–

közigazgatási egyeztetés lezárása:

–

közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja:

–

kormányülés időpontja:

2012. október 27. 2012. november 14.

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény egyetért nem ért nem adott észrevétele maradt fenn egyet észrevétel t Miniszterelnökég X Miniszterelnök általános helyettese

X

NFM

X

BM

X

HM

X

KÜM

X

NGM

X

EMMI

X

VM

X

3


2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért nem adott véleményt egyet

2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért

2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért

nem ért egyet

nem adott vélemény t

észrevétele maradt fenn

nem ért egyet

nem adott vélemény t

észrevétele maradt fenn

4

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A törvényjavaslat tervezete a központi költségvetés egyensúlyközeli állapotának megteremtése érdekében a közszféra egészére nézve az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséhez kapcsolódó abszolút megszűnési okot vezet be a közszolgálati tisztviselők, a közalkalmazottak, az igazságügyi alkalmazottak, az ügyészségi alkalmazottak, a rendvédelmi és a honvédelmi szervek foglalkoztatottjai tekintetében és kizárja a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a balettművészeti életjáradék és az öregségi nyugdíj illetménnyel együtt történő folyósítását. A jogviszony megszűnésének általános szabálya alóli kivételként a törvényjavaslat tervezete lehetővé teszi, hogy a munkáltató a Kormány irányítása alá tartozó szervek esetében a miniszterelnök, a Kormány irányítása alá nem tartozó szervek esetében az irányító szerv kötelező véleményének kikérését követően fontos szolgálati érdekből a nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkező közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak, igazságügyi alkalmazottak, ügyészségi alkalmazottak továbbfoglalkoztatásáról döntsön. Annak érdekében, hogy a jogviszony megszűnésével összefüggésben gyakorolható jogorvoslat megmaradjon, és ebben az esetben is az általános szabályok szerint legyen igénybe vehető, továbbá a munkáltatói jogkör ne kerüljön elvonásra, a szabályozás alapján a továbbfoglalkoztatásról a döntést formálisan a munkáltató hozza meg, ám a miniszterelnök, irányító szerv véleménye a munkáltatót köti. Ennek a szabályozásnak a célja, hogy lehetőség nyíljon az olyan személyek továbbfoglalkoztatására, akik hosszú évek tapasztalatainak eredményeként felhalmozott olyan tudással rendelkeznek, amely nehezen vagy egyáltalán nem pótolható és továbbfoglalkoztatásuk az ágazat hatékony működtetésének biztosítása érdekében elengedhetetlen. A továbbfoglalkoztatás esetén a jogviszony változatlanul fennmarad, ugyanakkor a továbbfoglalkoztatott személy korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra és nyugellátásra illetménye mellett párhuzamosan nem tarthat igényt, így azok folyósítása szünetel. A törvényjavaslat tervezete az együttfolyósítási tilalmat összeférhetetlenségi szabályként határozza meg. A továbbfoglalkoztatott személyek tekintetében a törvényjavaslat tervezete egységes felső korhatárt vezet be, ami alapján a továbbfoglalkoztatott személy jogviszonya legfeljebb a továbbfoglalkoztatott személy 70. életévének betöltéséig állhat fenn. A jogszabály-változások miatt felszabaduló álláshelyek főszabályként nem tölthetőek be, így a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak teljes száma csökken. A mentesítéssel érintett, de az azt addig betöltő személy továbbfoglalkoztatása hiányában megüresedő álláshelyek betölthetőek. A törvényjavaslat tervezete emellett kizárja a politikai vezetők (így a miniszterelnök, a miniszter és politikai államtitkár) és a választott, kinevezett közjogi tisztségviselők esetében az öregségi nyugdíj és az öregségi nyugdíjként továbbfolyósításra kerülő korhatár előtti ellátás és a tisztségükre tekintettel járó juttatás együttes folyósítását. Az együttfolyósítási tilalomra tekintettel felvett nyugdíj jogosulatlan igénybevételnek minősül, és ahhoz visszafizetési kötelezettség kapcsolódik. A törvényjavaslat tervezete a központi költségvetési szerveknek az államháztartásról szóló törvény szerinti engedélyezett létszám tekintetében a költségvetési tervezés során egyeztetési kötelezettséget határoz meg a nemzetgazdasági miniszterrel, a helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek esetében pedig annak a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat költségvetési rendeletében, határozatában való meghatározását írja elő.

1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai A központi költségvetés egyensúlyközeli állapotának megteremtése és a hatályos magyar jogrendszernek a közszféra öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozóinak státuszát érintő szabályai egységesítése érdekében a Kormány elvi döntéseinek végrehajtása. A jelenleg hatályos szabályozás az alábbiak szerint foglalható össze: életkorhoz köthető felmentés

egyéb speciális szabály

módja

időpontja

törvény erejénél fogva

ha a tisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte

felmentéssel

ha közalkalmazott a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (akkor minősül nyugdíjasnak valaki, ha az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltötte és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt)

a Magyar Honvédség szerződéses és hivatásos állományú tagjai esetében


a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatár mint a szolgálat felső korhatárának elérésekor

a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok fegyveres szervek tagjai esetében


az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor

az igazságügyi alkalmazottak esetében

felmentéssel

ha az igazságügyi alkalmazott nyugdíjasnak minősül


a hetvenedik életév betöltésekor

kormányzati szolgálati jogviszonyban és a közszolgálati jogviszonyban állók esetében

közalkalmazottak esetében

az ügyészségi alkalmazottak közül az alügyész és az ügyészségi fogalmazó esetében

a tisztviselő egyéni kérelemére hivatali érdek alapján a munkáltató dönthet a továbbfoglalkoztatásáról, legfeljebb a 70. életév betöltéséig

az ügyészségen foglalkoztatott tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott esetében ilyen előírás nincs

A közigazgatási szervek munkavállalóira a munka törvénykönyvéről szóló törvényt kell alkalmazni, amelyben az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérése nem munkaviszonyt megszüntető indok, a munkáltató azonban a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát indokolás nélkül megszüntetheti. A tervezet támogatása esetén sor kerül az egységes szabályok megteremtése a közszféra egészében az ágazati törvények megfelelő módosításával. 1.3. Az előterjesztés alapján megvalósuló jogrendszerbeli változások

Együttfolyósítási tilalom

Nyugdíjkorhatár + szolgálati idő a jogviszony megszűnését eredményezi

továbbfoglalkoztatás módja

kormánytisztviselők

van

igen

a miniszterelnök egyedi mentesítést adhat

köztisztviselők

van

igen

az irányító szerv egyedi mentesítést adhat

közalkalmazottak (az egészségügyben és a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak kivételével)

van

az egészségügyben foglalkoztatott közalkalmazott

van


a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében

az irányító szerv egyedi mentesítést adhat

a nem a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében


a szabályozás 2015. december 31-jével kerül bevezetésre a szabályozás 2015. december 31-jével kerül bevezetésre VAGY a Kormány döntésétől függően marad a hatályos szabályozás

igen

igen

Megjegyzés

a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott közalkalmazott

van

igen


igazságügyi alkalmazottak

van

igen

az irányító szerv (OBH) egyedi mentesítést adhat

alügyész, ügyészségi fogalmazó, ügyészségi tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott

van

igen

az irányító szerv (legfőbb ügyész) egyedi mentesítést adhat

fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai

van

igen

nincs

a hivatásos szolgálat felső korhatára megegyezik az öregségi nyugdíjkorhatárral

Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja

van

nem

nincs

a szolgálat felső korhatára megegyezik az öregségi nyugdíjkorhatárral

köztársasági elnök

van

nem

nem szűnik meg a jogviszony

országgyűlési képviselő

van

nem


európai parlamenti képviselők

van

nem


Alkotmánybíróság elnöke és tagja

van

nem


Kúria és Országos Bírósági Hivatal elnöke

van

nem


legfőbb ügyész

van

nem


alapvető jogok biztosa és helyettese

van

nem


GVH elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja

van

nem


Együttfolyósítási tilalom

Nyugdíjkorhatár + szolgálati idő a jogviszony megszűnését eredményezi

továbbfoglalkoztatás módja

van

nem


van

nem


van

nem


Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke

van

nem


Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság elnöke, elnökhelyettese

van

Költségvetési Tanács elnöke

van

nem


van

nem


van

nem


van

nem


van

nem


van

nem


Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke, elnökhelyettes Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke, alelnöke, Pénzügyi Békéltető Testület elnöke Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke, tagja Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöke, tagja

Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, Monetáris Tanács további tagja, felügyelő bizottság tagja politikai vezető, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszteri biztos főpolgármester, főállású polgármester, társadalmi megbízatású polgármester, megyei önkormányzat közgyűlés elnöke helyi önkormányzati képviselő, helyi önkormányzati bizottság tagja nemzetiségi önkormányzati elnök, elnökhelyettes, képviselő, bizottság elnöke, bizottság tagja

Megjegyzés


2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás A közszféra egészére vonatkozó egységes szabályozás megteremtése érdekében a vonatkozó ágazati törvények módosítására irányuló törvény megalkotása szükséges. 2.2. egyéb intézkedés – 2.3. alternatívák Az előterjesztéssel elérni kívánt cél megvalósítása érdekében a jogalkotással szemben egyéb alternatíva nem merül fel.

3. Kormányprogramhoz való viszony A tervezet illeszkedik a Kormány közszféra nyugdíjkorhatárának egységesítésére vonatkozó koncepciójába. 4. Előzmények, kapcsolódások A Kormány a 2012. március 21-i ülésén döntött arról, hogy meg kell vizsgálni a közszférában dolgozó, közhatalmi jogosítványokkal felruházott, illetve közszolgáltatás nyújtása érdekében foglalkoztatott személyek nyugdíjkorhatárára vonatkozó, széttagolt, nem egységes koncepció mentén kialakított szabályozás egységesítésének lehetőségét. Elérendő célként jelölte meg, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén alkalmazandó szabályozás a közszféra egészére nézve egységes elvek szerint kerüljön kialakításra. A Kormány a 2012. március 28-i ülésén megtárgyalta a közszférában dolgozók jogviszonyának az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével történő megszűnéséről szóló előterjesztést, amelyben bemutatásra kerültek a hatályos jogszabályi rendelkezések és a tervezett egységes rendszer elemei. A Kormány a 2012. április 4-i ülésén tárgyalta az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztést, amely az egyes ágazati szabályozásból származó különbségeket leszámítva az öregségi nyugdíjkorhatár elérését a foglakoztatási jogviszony általános megszűnési okaként kívánta a közszférában bevezetni. A Kormány a 2012. július 11-i ülésén tudomásul vette a közszférában foglalkoztatottak jogviszonya megszűnésének egyes kérdéseiről szóló jelentést – amely az öregségi nyugdíjkorhatár elérését a közszférában egységes jogviszony megszüntetési okként jelölte meg – azzal, hogy az egészségügyben és a felsőoktatásban további vizsgálatok igényel az egységes korhatár bevezetése. A Kormány a 2012. október 17-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedésekkel kapcsolatos feladatokról szóló 1457/2012. (X. 19.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Korm. határozat). A Korm. határozat 6., 8. és 9. pontja olyan előterjesztés elkészítését írta elő feladatként, amely az alábbi elvek mentén egységesíti a szabályozást: a) a közszolgálati tisztviselők, a közalkalmazottak, az igazságügyi alkalmazottak, az ügyészségi alkalmazottak, a rendvédelmi és a honvédelmi szervek foglalkoztatottjai, valamint a költségvetési szerveknél a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalók jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő elérésekor ex lege szűnjön meg, b) a jogviszony megszűnésének általános szabálya alóli kivételként a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó költségvetési szerv esetében a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével legyen jogosult a költségvetési szervre vonatkozóan meghatározott engedélyezett létszámon belül az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő elérésére tekintet nélkül továbbfoglalkoztatható létszám meghatározására, c) a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóság, két kisebb kört érintő, de ezekkel szinte azonos szabályokkal rendelkező ellátás: az átmeneti bányászjáradék, a balettművészeti életjáradék, továbbá az öregségi nyugdíj és az illetmény/munkabér együttes folyósításának kizárása. A Kormány a 2012. október 27-i ülésén döntést hozott arról, hogy az egészségügyi ágazatban három éves felkészülési idővel kerül bevezetésre a kötelező nyugdíjazás intézményét és az együttfolyósítás tilalmát. A tudományos kutatás, a felsőoktatás és az orvosprofesszorok

tekintetében külön szabályozás megalkotását rendelte el. Az ágazati kvótarendszer kizárásával, valamennyi ágazat tekintetében a miniszterelnök lesz a mentesítési hatáskör címzettje. Döntés született emellett a politikai vezetők és a választott közjogi tisztségviselők tekintetében is az együttfolyósítási tilalom bevezetéséről, és arról hogy – az alkotmányossági követelményekkel egyező módon – a költségvetési szervnél foglalkoztatott munkavállalók esetében egyedi munkáltatói döntéssel kerül sor a szabályozási cél elérésére. 5. Európai uniós kapcsolódások A bírák, ügyészek és közjegyzők felső korhatárának lecsökkentése miatt Magyarországgal szemben az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett. Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) elnöke 2012. július 12-én úgy döntött, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az ügyet. Az eljárásban 2012. október 1-jén került sor tárgyalásra és 2012. november 6-án ítélet született. Az ítélet elmarasztalta Magyarországot a vitatott szabályozás miatt. A Bíróság ítélete alapján a felső korhatár alkalmazása igazolható lehet (és több tagállam alkalmaz is különböző felső korhatárokat), az új felső korhatár bevezetésére vonatkozó átmeneti idő rövidsége miatt azonban a szabályozást a bíróság az európai uniós jogba ütközőnek minősítette. A törvényjavaslat tervezetével kapcsolatban nem lehet kizárni azt, hogy a Bizottság – a bírák nyugdíjazásához hasonlóan – a közszféra tekintetében is felveti az életkoron alapuló diszkrimináció kérdését. Kockázatcsökkentő tényezőként értékelhető azonban, hogy a tervezet a módosítással érintett minden csoport tekintetében lehetővé teszi a továbbfoglalkoztatást, továbbá azt, hogy a bíráktól eltérően a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyát a munkáltató a nyugdíjkorhatár elérését követően bármikor megszüntethette, így a bírákkal ellentétben nem bízhattak abban, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően is fenntarthatják foglalkozási jogviszonyukat. A szabályozás továbbá akkor csökkentheti a fent jelzett kockázatot, ha az hiteles foglalkoztatáspolitikai intézkedésként jelenik meg. Feltehetően azonban nem tekinthető ilyennek, ha az intézkedés kizárólag költségvetési célokat szolgál, és nem a munkaerő-piaci vagy szakmai előmeneteli felszültségek enyhítését. Jelen esetben, mivel a tervezet alapján megszűnő álláshelyek feltehetőleg betöltetlenek maradnak, nehezen állapítható meg a 2000/78/EK irányelv és a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében vett foglalkoztatáspolitikai célkitűzés. Az új szabályozás bevezetése előtti átmenet hosszának kiemelt jelentősége van. A túl rövid átmeneti időszak a szabályozás arányosságát vitathatóvá teszi és felveti annak a 2000/78/EK irányelvvel való összeegyeztethetetlenségét. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, de a nyugdíjazással érintett személyek is fordulhatnak magyar bírósághoz és kérhetik, hogy ügyüket előzetes döntéshozatali eljárásban terjessze fel a Bírósághoz. Számolni kell továbbá azzal, hogy a bírák nyugdíjazására vonatkozó perben születő ítélet a tervezetben foglalt szabályozás megítélésére is kihat, mivel a szabályozás hasonló és e körben is alkalmazandó a 2000/78/EK irányelv. Figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat tervezete a juttatások és az öregségi nyugdíj együttfolyósításának tilalmát a Magyar Nemzeti Bank is elnökére, alelnökére, a további monetáris tanácsi tagokra, illetve a felügyelő bizottság tagjaira is kiterjeszti, ezért azt az Európai Központi Bankkal egyeztetni szükséges. Az Európai Központi Bank véleményének kikérésére minimum egy hónapos határidő szabható, ennél rövidebb határidő csak különleges sürgősség esetén írható elő. Az Európai Központi Bank kérheti a határidő további négy héttel történő meghosszabbítását, ami csak alapos indokok alapján utasítható el. Az egyeztetés időtartama tehát minimum egy, maximum két hónap, így a törvényjavaslat elfogadása – alkotmányossági és európai uniós jogi szempontból indokolt módon – 2013. I. félévére tolódhat. Kockázatot jelent ugyanakkor a tilalomnak a Magyar Nemzeti Bank hivatalban lévő tisztségviselőire történő alkalmazása, ebben ez esetben ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a szabályozás a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének sérelmére tekintettel minősülne európai uniós jogba ütközőnek.

6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Ha Kormány az együttfolyósítási tilalom bevezetését a Magyar Nemzeti Bank elnökére és a Monetáris tanács többi tagjára is alkalmazni rendeli, a törvényjavaslat tervezetének Országgyűlés részére történő benyújtását követően – e szabályozási tárgykör tekintetében – a törvényjavaslatot az Európai Központi Bank részére is meg kell küldeni. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztő a tervezetet nem bocsátotta szakmai és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény szerinti társadalmi egyeztetésre. A köztársasági elnöki gyakorlatra tekintettel a szakmai egyeztetés (pl. OBH, legfőbb ügyész, NAIH, MNB) elmaradása a politikai vétó kockázatát hordozza magában. 8. Vitás kérdések 8.1. A Kormány 2012. október 27-i ülésén hozott elvi döntése értelmében a tudományos kutatás és a felsőoktatás tekintetében külön szabályozás megalkotása szükséges. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 24. § (1) bekezdése szerint a felsőoktatási intézményben az oktatással összefüggő feladatokat oktatói és tanári munkakörökben foglalkoztatottak látják el; az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. A felsőoktatási intézményekben alkalmazott oktatók és kutatók 13,7%-a már jelenleg is betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, 2014. év végéig pedig további 4,9% éri el azt. A felsőoktatási hierarchia csúcsán álló főiskolai és egyetemi tanárok esetében a 62. életévüket már betöltött és 2014.12.31-éig betöltő személyek aránya 61,5%. A felsőoktatásban foglalkoztatott oktatók jellemzően magasabb életkorban érik el a minősítést, az előterjesztésben a jogviszonyok megszűnésére vonatkozó rendelkezések felsőoktatásban történő alkalmazása a felsőoktatás színvonalát, minőségét hátrányosan érintené. A fentiekre tekintettel a Kormány elvi döntésének megfelelően az alábbi változatok felsőoktatásban történő alkalmazása képzelhető el: „A” VÁLTOZAT: a felsőoktatásban alkalmazott oktatók és kutatók tekintetében a hatályos szabályozás fenntartása. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében a hatályos szabályozást a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény jeleníti meg. Ennek értelmében jogviszonyukat a munkáltató felmentéssel – többek között – akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Az Nftv. hatályos rendelkezése szerint az egyetemi, főiskolai tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörökben az oktató és a kutató a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. Ezen alternatíva választása esetén alkotmányos kockázatokat jelenthet a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanári munkakörben foglalkoztatottak ilyen módon történő megkülönböztetése. „B” VÁLTOZAT: a felsőoktatásban alkalmazott oktatók és kutatók vonatkozásában – az egészségügyben dolgozó közalkalmazottaknál alkalmazott megoldással megegyezően – hosszabb, három éves átmeneti idő biztosítása. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanári munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő elérésekor ex lege megszűnik, mely alól a miniszterelnök a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó

szabályozással megelőző módon kérelemre mentesítést adhat. A „B” változat a felsőoktatás sajátosságaira tekintettel – az egészségügyben dolgozó közalkalmazottaknál alkalmazott megoldással megegyezően – három éves átmeneti időt biztosít, így a felsőoktatásban foglalkoztatottak esetében a közalkalmazott jogviszony ex lege megszüntetésére csak 2015. december 31-ével kerülne sor. „C” VÁLTOZAT: a továbbfoglalkoztatás objektív szakmai kritériumokhoz kötése, azzal, hogy a továbbfoglalkoztatható személyek létszáma kormányhatározat kerül meghatározásra. A hatályos szabályozás fenntartásának alternatívája lehet a felsőoktatásban foglalkoztatottak tekintetében a továbbfoglalkoztatás speciális, objektív szakmai kritériumokhoz kötése. Ilyenek lehetnek a tudományos fokozat megléte, az adott oktatói munkakörben eltöltött meghatározott idő, egyéb szakmai mérőszámok. Ilyen irányú döntés esetében azon személyek jogviszonya szűnne meg az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor, akik a fenti kritériumoknak nem felelnek meg. További alternatívát jelenthet, hogy a Kormány határozatban döntsön arról, hogy hány oktató, kutató és tanár továbbfoglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatást. A felsőoktatási intézménynek ugyanakkor lehetősége lenne arra, hogy saját forrásai terhére további oktatók, kutatók és tanárok továbbfoglalkoztatásáról döntsön. E változat azt a kockázatot hordozza magában, hogy annak ellenére, hogy a szabályozás a továbbfoglalkoztatást objektív kritériumhoz kötné, a meghatározott szempontok többsége a felsőoktatási intézmény által befolyásolható, így a szabályozás cél meghiúsuláshoz vezethet. A „C” változat azt a további veszélyt hordozza magában, hogy az az egyetemi autonómia sérelmével járhat azáltal, hogy a Kormány közvetve képes lenne befolyásolni az egyes felsőoktatási intézményekben továbbfoglalkozatott oktatók, tanárok és kutatók számát. „D” VÁLTOZAT: az eltérő szabályok alkalmazása a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyein foglalkoztatott kutatók esetében is. Döntést igénylő kérdés, hogy az eltérő szabályok alkalmazása a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyein foglalkoztatott – a felsőoktatás intézményekben alkalmazott kutatókkal azonos szabályok szerint besorolt – kutatók esetében is szükséges lehet-e. 8.2. A Kormány döntése alapján a törvényjavaslat tervezete kizárja a politikai vezetők és a választott közjogi tisztségviselők esetén az öregségi nyugdíj és az öregségi nyugdíjként továbbfolyósításra kerülő korhatár előtti ellátás és a tisztségükre tekintettel járó juttatás együttes folyósítását. Nincs alkotmányosan igazolható indoka azonban annak, hogy az együttfolyósítási tilalom a választott közjogi tisztségviselők mellett a kinevezett közjogi tisztségviselőkre ne vonatkozzon. Ennek megfelelően a törvényjavaslat tervezete az együttfolyósítási tilalmat kiterjeszti a kinevezett közjogi tisztségviselőkre is. Ezzel összefüggésben fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy az együttfolyósítási tilalom a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó kiterjesztése az Európai Központi Bankkal történő egyeztetést igényel. Az Európai Központi Bank véleményének kikérésére minimum egy hónapos határidő szabható, ennél rövidebb határidő csak különleges sürgősség esetén írható elő. Az Európai Központi Bank kérheti a határidő további négy héttel történő meghosszabbítását, ami csak alapos indokok alapján utasítható el. Az egyeztetés időtartama tehát minimum egy, maximum két hónap, így a törvényjavaslat elfogadása – alkotmányossági és európai uniós jogi szempontból indokolt módon – 2013. I. félévére tolódhat. Kockázatot jelent ugyanakkor a tilalomnak a Magyar Nemzeti Bank hivatalban lévő tisztségviselőire történő alkalmazása, ebben ez esetben ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a szabályozás a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének sérelmére tekintettel minősülne európai uniós jogba ütközőnek. 8.3. Döntést igényel, hogy a Korm. határozatban foglaltakon túlmenően a korhatár előtti nyugdíjra jogosultak vagy abban részesülők esetében is meg kell-e szüntetni ex lege a

jogviszonyt vagy elegendő szüneteltetni az ellátást. Az EMMI álláspontja szerint a jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnése további nehézséget jelentene olyan egyébként is hiányszakmákban, mint a radiológus, ahol a korkedvezmény miatt magas a korhatár előtt ellátásban részesülők, vagy legalábbis arra jogosultak aránya. Kedvezmény igénybe vételére nem kötelezhetők a közszférában dolgozók sem, és ez EMMI nézete szerint alkotmányossági aggályokat is felvethet. Egyes kedvezmények igénybevételére való jogosultság hivatalból nem ismerhető, így ennek végrehajtósága is nehézségekbe ütközik. A korhatár előtti nyugdíjak tavalyi átalakításának egyébként éppen az volt a célja, hogy az érintetteket minél tovább a munkaerőpiacon tartsuk. Az EMMI ezen felül kifogásolja, hogy a tervezet alapján kizárólag a jogviszony fenntartására van lehetőség, az együttfolyósítási tilalom alóli mentesítésre azonban nem. 8.4. Az EMMI álláspontja szerint a tervezetben szereplő átmeneti szabályokra megszabott határidő tekintetében megfontolandó a 2013. március 31. helyett 2013. június 30-i véghatáridő szerepeltetése. Ennek különös jelentősége van a 2013. január 1-jétől átvett intézmények tekintetében, amelyek foglalkoztatotti összetételéről jelenleg nem áll rendelkezésre információ. Az NGM álláspontja szerint az intézkedéseket 2013. január 1jével kell bevezetni – ez ugyanakkor a már jelenleg is ellátást kapó személyek esetében – tekintettel a törvény várható kihirdetése és hatálybalépése közötti rövid időre – a gyakorlatban feltehetőleg lehetetlenné tenné a mentesítés lefolytatását esetükben, azonban ez a KIM véleménye alapján egyértelmű alaptörvény-ellenességet eredményezne. 8.5. Az előterjesztés alapján a foglalkoztatási jogviszony a foglalkoztatottra irányadó nyugdíjkorhatár betöltésével szűnne meg. A közszférára az általánostól eltérő nyugdíjkorhatár bevezetése, illetve a közszférában a nyugdíjkorhatár emelése ütemének felgyorsítása egyértelmű alaptörvény-ellenességre vezet. A nyugdíjkorhatár mértékét érintő különbségtételt a foglalkozási jogviszony jellege önmagában nem alapozza meg, azt legfeljebb a fokozott fizikai igénybevétel támaszthatja alá, ami azonban a közszféra egészére nézve, általános jelleggel nem igazolható. 8.6. További döntést igényel a továbbfoglalkoztatás felső korhatárhoz kötése. Jelenleg ilyen felső korhatár csak a kormányzati szolgálati jogviszony, az alügyész és az ügyészségi fogalmazó, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományának tagja és a Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszony tekintetében került megállapításra. A felső korhatár a kormányzati szolgálati jogviszony, az alügyész és az ügyészségi fogalmazó tekintetében hetven évben, a fegyveres szervek hivatásos állományának tagja és a Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszony vonatkozásában az öregségi nyugdíjkorhatárban került rögzítésre. Indokolt lehet ezért a hetven éves felső korhatárt a közalkalmazottak, az igazságügyi alkalmazottak és a tisztviselők, írnokok, fizikai alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonya vonatkozásában is megállapítani.

9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató

igen

Tárcaközlemény

nem

Tárca által szervezett sajtótájékoztató

nem

3. Fő üzenet (4-5 mondat): A Kormány döntött arról, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a közszférában generálisan a foglalkoztatottak jogviszonyának megszűnését eredményezi, azonban hivatali érdekből lehetőséget biztosít a továbbfoglalkoztatásra. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv:

Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el.

Budapest, 2012. november 12.

dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter

Balog emberi erőforrások minisztere

Zoltán

dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter

HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A társadalmi hatások összefoglalása A javaslat célja a társadalom egésze számára hatékonyabb, olcsóbb, kisebb állam működtetése. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak esetén jóval 20 ezer fő fölötti az a létszám, aki keresete mellett nyugdíj, vagy nyugdíj-jellegű (korhatár alatti) pénzbeli ellátásra is jogosult. [Pontos adatok a Kincstári Illetményszámfejtő Rendszerben (KIR) lévő szervek esetén áll rendelkezésre – ebben nem szerepelnek a felsőoktatási intézmények valamint egyes, a Kormány irányításától független, valamint nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű költségvetési szervek]. Az előterjesztés elfogadása esetén az érintett személyeknek választaniuk kell a kereset, vagy a nyugdíj/egyéb pénzbeli ellátás között. Ezen túl az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyek – főszabályként – nem foglalkoztathatóak költségvetési szerveknél. E szabály alól ugyanakkor mentesítés adható. II. Társadalmi költségek 1. A vállalkozások pénzügyi terhei A javaslat a vállalkozások pénzügyi terheit közvetlenül nem érinti. Közvetve – az olcsóbb állam finanszírozása miatt – teher-csökkenést eredményez. 2. A háztartások pénzügyi terhei A javaslat a háztartások pénzügyi terheit közvetlenül nem érinti. Közvetve – az olcsóbb állam finanszírozása miatt – teher-csökkenést eredményez. 3. Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei A költségvetési szerveknél foglalkoztatott, nyugdíj/egyéb pénzbeli ellátásra jogosult személyek jövedelme csökken – tovább-foglalkoztatás esetén csak keresetre lesznek jogosultak. 4. Hatékonysági és versenyképességi költségek A javaslat közvetlenül nem hat a hatékonysági és versenyképességi költségekre. Közvetetten ugyanakkor jelentős pozitív hatást gyakorol, hiszen kisebb kiadást – s így kisebb adóbevételi finanszírozást – eredményez. 5. Az előterjesztés adminisztratív terhei Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyek foglalkoztatásának mentesítési eljárása többletfeladatot jelent a költségvetési szervek számára. Ez ugyanakkor az éves költségvetési tervezés menetében – speciális eljárás kialakítása nélkül - végrehajtható. III. Költségvetési hatások A kereset és nyugdíj/egyéb pénzbeli ellátás együttes finanszírozásának megszüntetése várhatóan mintegy bruttó 28 Mrd forint megtakarítást eredményezhet 2013-tól. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek főszabály szerinti kötelező nyugdíjba vonulása (költségvetési szervi foglalkoztatás megszüntetése) – 3 éves program keretében – évente legalább 2-3 Mrd forint megtakarítást eredményezhet, függően a mentesítések számától. 2015-re a megtakarítások kumulált bruttó összege meghaladhatja a 15 Mrd forintot. A nyugdíjkorhatárt elérők ágazati megoszlása a KIR rendszerben

(főben) Szakágazat megnevezése

2012.

F01 Általános közszolgáltatások F02 Védelem F03 Rendvédelem és közbiztonság F04 Közoktatás F04 Felsőoktatás F05 Egészségügy F06 Társadalom-biztosítási, szociális és jóléti szolgáltatások F07 Lakásügyek, települési és kommunális szolgáltatások F08 Szabadidős, kulturális, és vallási tevékenységek és szolgáltatások F09-F16 Gazdasági funkciók, illetve egyéb Ágazati bontásban összesen

2013.

2014.

2015.

Mindösszesen

321

440

406

567

1 735

0

0

0

0

0

36

51

58

79

224

331

666

591

873

2 461

313

457

407

578

1 755

350

314

261

352

1 277

98

186

149

260

693

29

69

70

102

270

113

123

103

122

461

88

143

139

167

537

1 679

2 449

2 184

3 100

9 412

(A táblázat nem tartalmazza a jelenleg már nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket.) A bruttó és nettó megtakarítást éves szinten az alábbi táblázat mutatja be: (millió forintban) Megnevezés Teljes létszám (fő)

KIR körben

KIR körön kívül

Megtakarítás összesen

549 906

113 966

663 872

Érintett létszám (fő)

7 041

2 194

9 235

Érintett létszám a mentesítés figyelembe vételével (fő)

5 272

1 590

6 862

megtakarítás (2013)

1 359,0

281,7

1 640,7


4 439,8

920,1

5 359,9

Bruttó


6 938,7

1 438,0

8 376,7

12 737,5

2 639,8

15 377,3


890,2

184,5

1 074,7


2 908,0

602,7

3 510,7


4 544,8

941,9

5 486,7

megtakarítás (összesen)

8 343,1

1 729,1

10 072,1

megtakarítás (összesen)

Nettó

IV. Egészségügyi hatások Az előterjesztésnek nincs közvetlen egészségügyi hatása. V. Környezeti hatások Az előterjesztésnek nincs közvetlen környezeti hatása.

HATÁROZATI JAVASLAT I. A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egyes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés 1. melléklete szerinti törvényjavaslat tervezetének a Kormány következő döntésének megfelelő átdolgozását: 1. a tudományos kutatás, a felsőoktatás és az orvosprofesszorok tekintetében „A” VÁLTOZAT: a hatályos szabályozás fenntartását, „B” VÁLTOZAT: az egészségügyben dolgozó közalkalmazottaknál alkalmazott megoldással megegyezően hosszabb, három éves átmeneti idő biztosítását, „C” VÁLTOZAT: a továbbfoglalkoztatás objektív szakmai kritériumokhoz kötését, azzal, hogy a továbbfoglalkoztatható személyek létszáma kormányhatározatban kerül meghatározásra, „D” VÁLTOZAT: az „A” / „B” / „C” változat melletti döntésnek megfelelően az eltérő szabályok alkalmazását a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyein foglalkoztatott kutatók esetében is rendeli el, 2. az együttfolyósítási tilalom a törvényjavaslat tervezetében meghatározott politikai vezetők, a választott és a kinevezett tisztségviselők „A” VÁLTOZAT: egészére vagy „B” VÁLTOZAT: egy részére a … kivételével terjed ki, 3. a továbbfoglalkoztatott személyek tekintetében egységes foglalkoztatási felső korhatárként a 70. életév „A” VÁLTOZAT: kerüljön vagy „B” VÁLTOZAT: ne kerüljön bevezetésre, 4. a korhatár előtti ellátások tekintetében „A” VÁLTOZAT: kizárólag együttfolyósítási tilalom kerüljön meghatározásra vagy „B” VÁLTOZAT: az együttfolyósítás megszüntetése fenntartásához további egyedi döntés szükséges,

mellett

a

jogviszony

5. a törvényjavaslat tervezetének hatálybalépésére „A” VÁLTOZAT: 2013. január 1-jével, „B” VÁLTOZAT: 2013. március 30-ával vagy „C” VÁLTOZAT: 2013. július 1-jével kerüljön sor, 6. a törvényjavaslat tervezetének az Országgyűlés részére történő „A” VÁLTOZAT: benyújtását megelőzően a Kormány a törvényjavaslat tervezetének szakmai egyeztetésre bocsátását elrendeli, „B” VÁLTOZAT: soron kívüli benyújtását rendeli el. II. A Kormány elrendeli az átdolgozott törvényjavaslat tervezetének az Országgyűlés részére történő benyújtását.

A Kormány az országgyűlési tárgyalás során a törvényjavaslat előadójaként a ………. minisztert jelöli ki.

1. melléklet az előterjesztéshez

2012. évi … törvény egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról 1. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény a következő 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. § (1) A képviselőnek megbízatása alatt az e törvény szerinti javadalma mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (2) Az öregségi nyugdíj és az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a képviselő megválasztását, listáról való időközi választás esetén az arra jogosult pártszerv által történt megnevezése időpontját követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 1/A. §át az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 1/A. § a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 1/A. § alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.”

Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § Az 1-5/A. §, a 6. § (1) és (4)-(8) bekezdése, a 7-10. §, a 10/A-10/F. §, a 12. §, a 13. § és a 13/A. § az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.” 2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) Közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, aki a) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy b) öregségi nyugdíjban vagy olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani (a továbbiakban: pénzbeli ellátás), kivéve ha annak folyósítása a közalkalmazotti jogviszony létesítése céljából szünetel, és ezt a szüneteltetésről hozott határozattal igazolja.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:) „d) a 22. § (16) bekezdésében, a 25/A. § (1) bekezdésében és a 25/E. §-ban meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik,” A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki: (A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:) „f) – a 25/D. §-ban meghatározott kivétellel – ha a közalkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, g) a 25/D. § (1) bekezdése alapján továbbfoglalkoztatott közalkalmazott 70. életévének betöltésével.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 25/D-25/F. §sal egészül ki: „25/D. § (1) Ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a szerv alaptevékenysége szerinti feladata ellátásának biztosítása indokolja, a közalkalmazott kérelmére a munkáltató – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2. § (1) bekezdés k) pontja szerinti költségvetési szerv esetében a miniszterelnök véleményének, az e körbe nem tartozó költségvetési szerv esetében az irányító szerv véleményének kikérését követően – a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról dönt. A miniszterelnök és az irányító szerv véleménye a munkáltatót köti a döntésének meghozatalában. (2) A közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti kérelmet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző hatodik hónap első napjától, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. (3) Ha a munkáltató – a miniszterelnök vagy az irányító szerv véleménye alapján – a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a továbbfoglalkoztatásáról hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy – ha az későbbi időpontra esik – annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a közalkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. 25/E. § (1) A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya fennállásának időtartama alatt öregségi nyugdíjban és pénzbeli ellátásban nem részesülhet.

(2) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya fennállása során öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, a munkáltató a jogviszony fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti ok tudomására jutását követően haladéktalanul, írásban felszólítja a közalkalmazottat annak megszüntetésére. Ha a közalkalmazott a jogviszony fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti okot a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonya a kizáró ok megszüntetésére nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik. 25/F. § A közalkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A közalkalmazott a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően – benyújtja a munkáltatónak.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény „VII. A közalkalmazotti nyilvántartás” alcíme a következő 83/E. §-sal és 83/F. §-sal egészül ki: „83/E. § A munkáltató a 20. § (2c) bekezdésében és a 25/E. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy a közalkalmazott öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül-e és annak folyósítása a közalkalmazotti jogviszony létesítése vagy fenntartása céljából szünetel-e. 83/F. § A munkáltató a közalkalmazotti alapnyilvántartásban szereplő adatokat, valamint a 25/F. § és a 83/E. § alapján tudomására jutott adatokat a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő tíz évig kezelheti.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 93/A. §-sal és 93/B. §-sal egészül ki: „93/A. § (1) Ha a közalkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. március 30áig betölti és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, a közalkalmazotti jogviszonya a 25. § (1) bekezdés f) pontja alapján 2013. március 31-én megszűnik. (2) Ha a közalkalmazott 2013. január 1-jén öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, vagy az öregségi nyugdíjának vagy pénzbeli ellátásának folyósítása szünetel, ennek tényét 2013. január 31-éig a munkáltatónak bejelenti. A közalkalmazott 2013. március 20-áig igazolja az öregségi nyugdíj vagy pénzbeli ellátás folyósításának a közalkalmazotti jogviszony fenntartása céljából történő szüneteltetését a munkáltatónál, ennek elmulasztása esetén közalkalmazotti jogviszonya 2013. március 31-én megszűnik. (3) Ha a közalkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. március 30-áig betölti, és öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban nem részesül, 2013. január 31-éig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél hatósági bizonyítvány kiállítását kéri arról, hogy rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Ebben az esetben nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le. A hatósági bizonyítványt

a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2013. február 28-áig állítja ki. A hatósági bizonyítványt a közalkalmazott 2013. március 20-áig nyújtja be a munkáltatónak. (4) Nem kell kérelmezni a (3) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A közalkalmazott a szolgálati időről korábban kiállított határozat másolatát 2013. március 20-áig benyújtja a munkáltatónak. (5) A munkáltató a (2)-(4) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb a 83/F. §-ban meghatározott időpontig kezelheti. (6) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a közalkalmazott 2013. január 31-éig írásban benyújtott kérelmére a munkáltató a 25/D. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról dönt. Ha a munkáltató 2012. március 31-éig nem hoz döntést a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról, a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a továbbfoglalkoztatás iránti kérelem elutasítása esetén a döntés kézhezvétele hónapjának utolsó napján szűnik meg. 93/B.§ (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § d) pontja szerinti egészségügyi dolgozó (a továbbiakban: egészségügyi dolgozó) közalkalmazott jogviszonya 2015. december 31-én szűnik meg, ha 2015. december 30-áig a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betölti és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzi, kivéve ha a munkáltató a 25/D. § (1) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó továbbfoglalkoztatásáról dönt. Ha a munkáltató 2015. december 31-éig nem hoz döntést a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról, a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a továbbfoglalkoztatás iránti kérelem elutasítása esetén a döntés kézhezvétele hónapjának utolsó napján szűnik meg. (2) Ha az egészségügyi dolgozó 2015. november 1-jén öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, vagy az öregségi nyugdíjának vagy a pénzbeli ellátásának folyósítása szünetel, ennek tényét 2015. november 30-áig a munkáltatónak bejelenti. Az egészségügyi dolgozó 2015. december 15-éig igazolja az öregségi nyugdíj vagy a pénzbeli ellátás folyósításának a közalkalmazotti jogviszony fenntartása céljából történő szüneteltetését a munkáltatónál, ennek elmulasztása esetén közalkalmazotti jogviszonya 2015. december 31-én megszűnik. (3) A 2015. december 30-áig a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő egészségügyi dolgozó a megszerzett szolgálati idejére vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállítását a 25/F. § szerint kéri és nyújtja be a munkáltatónak. (4) A munkáltató a (2) és (3) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot az (1) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb a 83/F. §-ban meghatározott időpontig kezelheti.” 3. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) A képviselőnek és a bizottság nem képviselő-testületi tagjának megbízatása alatt az e törvény szerinti tiszteletdíja mellett nem folyósítható. a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (2) Az öregségi nyugdíj és az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a képviselő és a bizottság nem képviselő-testületi tagja a megválasztását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény a következő 20. §-sal egészül ki: „20. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 16/A. §-át az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő képviselőre és a bizottság nem képviselő-testületi tagjára is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 16/A. § a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 16/A. § alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.”

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény a következő 21. §-sal egészül ki: „21. § Az 1-18. § és a 20. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.” 4. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 64. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A hivatásos állomány olyan tagja, aki öregségi nyugdíjban vagy olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani (a továbbiakban: pénzbeli ellátás) – az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is – csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha az öregségi nyugdíj vagy a pénzbeli ellátás folyósítását a hivatásos szolgálat idejére a szolgálati viszony létesítése céljából szünetelteti. A hivatásos állomány tagja az öregségi nyugdíjának vagy a pénzbeli ellátásának e célból történő szüneteltetését a szüneteltetésről kiállított határozattal igazolja.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény a következő 334. §-sal egészül ki: „334. § Aki 2013. január 1-jén hivatásos szolgálati viszonyban áll, 2013. január 31-éig bejelenti a munkáltatónak, hogy öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, vagy az öregségi nyugdíj vagy pénzbeli ellátás folyósítása szünetel. A hivatásos állomány tagja 2013. március 20-áig igazolja az öregségi nyugdíj vagy a pénzbeli ellátás folyósításának a szolgálati viszony fenntartása céljából történő szüneteltetését a munkáltatónál, ennek elmulasztása esetén hivatásos szolgálati viszonya 2013. március 31-én megszűnik.”

Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. § (1) bekezdés c) pontja. 5. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény VII. Fejezete 42. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, a Versenytanács tagjának megbízatása vagy megbízatása megszűnését követően a (2) és (3) bekezdés szerinti időtartam alatt az e törvény szerinti illetménye és a (2) vagy (3) bekezdés szerinti juttatása mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (5) Az öregségi nyugdíj és a (4) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese és a Versenytanács tagja a kinevezését követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény VII. Fejezete a következő 95/C. §-sal egészül ki: „95/C. § (1) Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 42. § (4) bekezdését a Gazdasági Versenyhivatalnak az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnökére és elnökhelyettesére, továbbá a Versenytanács tagjára és megbízatása megszűnését követően a Gazdasági Versenyhivatal olyan volt elnökére és elnökhelyettesére, továbbá a Versenytanács olyan volt tagjára is alkalmazni kell, akinek a 42. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti időtartam alatt a 42. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti juttatást folyósítanak. (2) Az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 42. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel

megállapított 42. § (4) bekezdésének alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.” 6. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 11. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Igazságügyi alkalmazottnak nem lehet kinevezni azt,) „c) aki ca) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy cb) öregségi nyugdíjban vagy olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani (a továbbiakban: pénzbeli ellátás), kivéve ha annak folyósítása a szolgálati viszony létesítése céljából szünetel, és ezt az a szüneteltetésről hozott határozattal igazolja.”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya felmentéssel akkor szüntethető meg, ha) „a) az igazságügyi alkalmazott a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében meghatározott feltételekkel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkezik, és a szolgálati viszony megszüntetését kéri,”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki: (A szolgálati viszony a 19. § e) pontja alapján szűnik meg, ha) „f) az igazságügyi alkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve ha az igazságügyi alkalmazott kérelmére a 26/B. § (1) bekezdése alapján a munkáltató az igazságügyi alkalmazott továbbfoglalkoztatásáról dönt, g) a 26/B. §-a (1) bekezdése alapján továbbfoglalkoztatott igazságügyi alkalmazott a hetvenedik életévét betöltötte.” Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 26. § (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki: (A szolgálati viszony az azt követő napon szűnik meg, amikor) „f) az igazságügyi alkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve ha az igazságügyi alkalmazott a 26/B. § (1) bekezdése alapján továbbfoglalkoztatása iránt kérelmet nyújtott be, g) a 26/B. § (1) bekezdése alapján továbbfoglalkoztatott igazságügyi alkalmazott a hetvenedik életévét betöltötte.”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény az „A szolgálati viszony megszűnése” alcíme a következő 26/A-26/C. §-sal egészül ki: „26/A. § (1) Ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a szerv alaptevékenysége szerinti feladata ellátásának biztosítása indokolja, az igazságügyi alkalmazott kérelmére a munkáltató – az irányító szerv véleményének kikérését követően – az igazságügyi alkalmazott továbbfoglalkoztatásáról dönt. Az irányító szerv véleménye a munkáltatót köti a döntésének meghozatalában. (2) Az igazságügyi alkalmazott az (1) bekezdés szerinti kérelmet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző hatodik hónap első napjától, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. (3) Ha a munkáltató – az irányító szerv véleménye alapján – az igazságügyi alkalmazott továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a továbbfoglalkoztatásáról hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy – ha az későbbi időpontra esik – annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor az igazságügyi alkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. 26/B. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonya fennállásának időtartama alatt öregségi nyugdíjban és pénzbeli ellátásban nem részesülhet. (2) Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya fennállása során öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, a munkáltató a szolgálati viszony fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti ok tudomására jutását követően haladéktalanul, írásban felszólítja az igazságügyi alkalmazottat annak megszüntetésére. Ha az igazságügyi alkalmazott a jogviszony fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti okot a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem szünteti meg, a szolgálati viszonya a kizáró ok megszüntetésére nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik. 26/C. § Az igazságügyi alkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően – benyújtja a munkáltatónak. (2) A munkáltató a 11. § (4) bekezdés c) pontjában és 26/B. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy az igazságügyi alkalmazott öregségi nyugdíjban vagy pénzellátásban részesül-e és annak folyósítása a közalkalmazotti jogviszony létesítése vagy fenntartása céljából szünetel-e. (3) A munkáltató az (1) és (2) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot a 26. § (1) bekezdés f) pontjában és 26/B. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb a 94. § (5) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a következő 134/B. §-sal egészül ki: „134/B. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. március 30-áig betölti és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, a szolgálati jogviszonya a 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján 2013. március 31-én megszűnik. (2) Ha az igazságügyi alkalmazott 2013. január 1-jén öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, vagy az öregségi nyugdíj vagy pénzbeli ellátás folyósítását a nyugdíjfolyósító szünetelteti 2013. január 31-éig köteles bejelenteni a munkáltatónak, hogy öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, vagy annak folyósítását a nyugdíjfolyósító szünetelteti. Az igazságügyi alkalmazott 2013. március 20-áig igazolja az öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátás folyósításának a szolgálati jogviszony fenntartása céljából történő szüneteltetését a munkáltatónál, ennek elmulasztása esetén a szolgálati jogviszony 2013. március 31-én megszűnik. (3) Ha az igazságügyi alkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. március 30áig betölti és öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban nem részesül, 2013. január 31-éig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél hatósági bizonyítvány kiállítását kéri arról, hogy rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Ebben az esetben nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le. A hatósági bizonyítványt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2013. február 28-áig állítja ki. A hatósági bizonyítványt az igazságügyi alkalmazott 2013. március 20-áig nyújtja be a munkáltatónak. (4) Nem kell kérelmezni a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati időről korábban kiállított határozat másolatát 2013. március 20-áig benyújtja a munkáltatónak. (5) A munkáltató a (2)-(4) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot a 26. § (1) bekezdés f) pontjában és 26/B. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb a 94. § (5) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti. (6) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szűnik meg a jogviszony, ha az igazságügyi alkalmazott 2013. január 31-éig benyújtott kérelmére a munkáltató a 26/A. § (1) bekezdése alapján az igazságügyi alkalmazott továbbfoglalkoztatásáról dönt. Ha a munkáltató 2012. március 31-éig nem hoz döntést az igazságügyi alkalmazott továbbfoglalkoztatásáról, az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a továbbfoglalkoztatás iránti kérelem elutasítása esetén a döntés kézhezvétele hónapjának utolsó napján szűnik meg.”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 26. § (1) bekezdésében a „19. §” szövegrész helyébe a „19. § (1) bekezdés” szöveg lép. 7. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, a) ami alatt az öregségi nyugdíjas olyan jogviszonyban állt, amelynek létesítéséhez vagy fenntartásához törvény az öregségi nyugdíj szüneteltetését előírja, vagy b) amelyre nézve törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja.”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja, és a nyugdíjas az öregségi nyugdíj szüneteltetését nem kérelmezi, a nyugdíjfolyósító szerv az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától az öregségi nyugdíj folyósítását hivatalból szünetelteti. (4) Ha az öregségi nyugdíj a) szüneteltetését a jogosult aa) olyan jogviszony létesítése vagy fenntartása céljából kérte, amelyhez törvény ezt előírja, vagy ab) arra tekintettel kérte, hogy törvény az öregségi nyugdíj és valamely juttatás egyidejű folyósítását kizárja, vagy b) folyósítását a (4) bekezdés alapján hivatalból szüneteltetik, az öregségi nyugdíj a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult a jogviszony megszűnését igazolja.”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 84. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha valamely jogviszony létesítéséhez vagy fenntartásához törvény az öregségi nyugdíj szüneteltetését írja elő vagy törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja, és a nyugdíjas az öregségi nyugdíj szüneteltetését nem kérelmezi, az öregségi nyugdíjnak a szüneteltetési ok keletkezésétől a nyugellátás szüneteltetéséig vagy a jogviszony megszűnéséig terjedő időre folyósított összegét – az (1) bekezdés szerinti határidőre tekintet nélkül – a nyugdíjas köteles visszafizetni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek tudomására jut, hogy olyan személynek állapítanak meg vagy folyósítanak öregségi nyugdíjat, aki esetében a jogviszony létesítéséhez vagy fenntartásához törvény az öregségi nyugdíj szüneteltetését előírja, vagy törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja, erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – az érintett személyazonosító adatainak és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével – haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót.

(3b) Ha valamely jogviszony létesítéséhez vagy fenntartásához törvény az öregségi nyugdíj szüneteltetését előírja, vagy törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja, a foglalkoztató kérelmére a nyugdíjfolyósító szerv adatot szolgáltat arról, hogy a foglalkoztatott személy öregségi nyugdíjban részesül-e, illetve annak folyósítását szüneteltetik-e. A foglalkoztatónak a kérelemben fel kell tüntetnie a foglalkoztatott nevét és társadalombiztosítási azonosító jelét.”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/I. §sal egészül ki: „102/I. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 64. § (3) bekezdését az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor fennálló jogviszonyoknak a hatálybalépést követő időtartamára kell alkalmazni.” 8. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű és szakképesítésű, magyar állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető, aki a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, és hozzájárul személyes adatainak a szolgálati viszony megszűnését követő kezeléséhez, továbbá elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását. Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki öregségi nyugdíjban vagy más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, kivéve ha a szolgálat felső korhatárát be nem töltött személy öregségi nyugdíjának vagy a pénzbeli ellátásának folyósítása a szolgálati viszony létesítése céljából szünetel, és ezt a szüneteltetésről szóló határozattal igazolja.”

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A szolgálat felső korhatárát be nem töltött volt hivatásos katona, aki a rendvédelmi szervnél különleges foglalkoztatási állományba tartozik, vagy öregségi nyugdíjban vagy más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, hivatásos állományba az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén akkor vehető vissza, ha az öregségi nyugdíj vagy a pénzbeli ellátás folyósítása a hivatásos szolgálat idejére a szolgálati viszony létesítése céljából szünetel és ezt a szüneteltetésről szóló határozattal igazolja ”

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény a következő 284. §-sal egészül ki: „284. § Aki 2013. január 1-jén szolgálati viszonyban áll, 2013. január 31-éig köteles bejelenteni a Honvédség központi pénzügyi szervezetének, hogy öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, vagy az öregségi nyugdíj vagy pénzbeli ellátás folyósítását a nyugdíjfolyósító szünetelteti, és 2013. március 20-áig köteles igazolni az ellátás folyósításának a szolgálati jogviszony fenntartása céljából történő szüneteltetését a Honvédség központi pénzügyi szervezeténél. Ha az állomány tagja 2013. március 20-áig a szüneteltetésről hozott határozattal nem igazolja az öregségi nyugdíj vagy a pénzbeli ellátás a szolgálati viszony fenntartása céljából történő szünetetetését, a szolgálati viszonya 2013. március 31-én megszűnik.” 9. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 38. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A hatóság elnökének megbízatása alatt az e törvény szerinti havi keresete és megbízatása megszűnését követően a 40. § (7) bekezdése szerinti külön illetménye mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (1b) Az öregségi nyugdíj és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a hatóság elnöke a kinevezését követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 43. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A hatóság elnökhelyettesének megbízatása alatt az e törvény szerinti havi keresete és megbízatása megszűnését követően a 44. § (8) bekezdése szerinti külön illetménye mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (1b) Az öregségi nyugdíj és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a hatóság elnökhelyettese a kinevezését követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő 64/D. §-sal egészül ki: „64/D. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 38. § (1a) bekezdését és 43. § (1a) bekezdését a hatóságnak az egyes törvényeknek az öregségi

nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnökére és elnökhelyettesére is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 43. § (1a) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 43. § (1a) bekezdésének alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.” 10. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 13. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az európai parlamenti képviselőnek megbízatása alatt az e törvény szerinti javadalma mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (6) Az öregségi nyugdíj és az (5) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését az európai parlamenti képviselő a megválasztását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény VI. Fejezete a 31. §-t követően a következő alcímmel egészül ki: „Átmeneti rendelkezések 32. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 13. § (5) bekezdését az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő európai parlamenti képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 13. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 13. § (5) bekezdésének alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.” 11. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 14. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A politikai vezetőnek megbízatása alatt az e törvény szerinti illetménye és megbízatása megszűnését követően és a 13. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti juttatása mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (8) Az öregségi nyugdíj és a (7) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a politikai vezető a megválasztását vagy kinevezését követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.”

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki: „(7a) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztosnak megbízatása alatt az e törvény szerinti illetménye mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (7b) Az öregségi nyugdíj és a (7a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos a kinevezését követő hónap utolsó kérelmezi.”

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A miniszterelnöki biztosra a 31. § (2), (6), (7), (7a) és (9) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy kormánybiztos alatt miniszterelnöki biztost, a Kormány normatív határozata alatt a miniszterelnök normatív utasítását, a Kormány alatt a miniszterelnököt kell érteni.”

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott miniszteri biztosnak megbízatása alatt az e törvény szerinti illetménye mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (7b) Az öregségi nyugdíj és a (7a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott miniszteri biztos a kinevezését követő hónap utolsó kérelmezi.” A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 92. §-sal egészül ki:

„92. § (1) Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 14. § (7) bekezdését az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő politikai vezetőre is alkalmazni kell. (2) Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 31. § (7a) bekezdését, 32. § (2) bekezdését és 38. § (7a) bekezdését az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő kormánybiztosra, miniszterelnöki biztosra és miniszteri biztosra is alkalmazni kell. (3) Az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 14. § (7) bekezdés a) és b) pontja, 31. § (7a) bekezdés a) és b) pontja és 38. § (7a) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 14. § (7) bekezdésének, 31. § (7a) bekezdésének, 32. § (2) bekezdésének és 38. § (7a) bekezdésének alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.” 12. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítása A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 14. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) A Felügyelet elnökének, a Felügyelet alelnökének és a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása alatt a havi keresete, a 20. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt a 20. (2) bekezdése szerinti juttatása és megbízatása megszűnését követően a 20. § (3) bekezdése szerinti juttatása mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (8) Az öregségi nyugdíj és a (7) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a Felügyelet elnöke, a Felügyelet alelnöke és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a kinevezését követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény a következő 118/B. §-sal egészül ki: „118/B. § (1) Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 14. § (7) bekezdését a Felügyeletnek az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnökére és alelnökére, továbbá a Pénzügyi Békéltető Testület elnökére és megbízatása megszűnését követően a Felügyelet olyan volt elnökére és alelnökére, továbbá a Pénzügyi Békéltető Testület olyan volt

elnökére is alkalmazni kell, akinek a 20. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt a 20. § (2) bekezdése szerinti juttatást folyósítanak. (2) Az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 14. § (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 14. § (7) bekezdésének alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.”

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 119/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „119/A. Az 1-4. §, a 7. §, a 13-35. §, a 78-82. §, a 113-115. §, a 117. § és a 118/B. § az Alaptörvény 23. cikke és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.” 13. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 120. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az NHIT elnöke, alelnöke vagy tagja megbízatása alatt az e törvény szerinti tiszteletdíja mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (11) Az öregségi nyugdíj és a (10) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését az NHIT elnöke, alelnöke és tagja a kinevezését követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 130. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Médiatanács elnöke vagy tagja megbízatása alatt az e törvény szerinti tiszteletdíja és megbízatása megszűnését követően a 129. § (10) bekezdése szerinti végkielégítése mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (4) Az öregségi nyugdíj és a (3) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a Médiatanács elnöke és tagja a megválasztását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény IV. Fejezete a következő 219. §-sal egészül ki: „219. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 120. §

(10) bekezdését és 130. § (3) bekezdését a Médiatanácsnak és a NHIT-nek az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnökére és tagjára is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 120. § (10) bekezdés a) és b) pontja és 130. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 120. § (10) bekezdésének és 130. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.”

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 229. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „229. § Az 1-203. §, a 206-219. §, az 1. és 4. számú melléklet az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.” 14. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 20. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az Állami Számvevőszék elnöke vagy alelnöke megbízatása alatt az e törvény szerinti havi keresete és megbízatása megszűnését követően a 12. § (1) és (2) bekezdése szerinti juttatása mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (4) Az öregségi nyugdíj és a (3) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését az Állami Számvevőszék elnöke a megválasztását, alelnöke a kinevezését követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 35/A. §-sal és 36/A. §-sal egészül ki: „35/A. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 20. § (3) bekezdését az Állami Számvevőszék az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnökére és alelnökére is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 20. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 20. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.”

Hatályát veszti az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 16. § (4) bekezdése. 15. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 8. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A köztársasági elnök megbízatása alatt az e törvény szerinti tiszteletdíja mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (1b) Az öregségi nyugdíj és a (1a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a köztársasági elnök a megválasztását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 26. §-sal egészül ki: „26. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 8. § (1a) bekezdését az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő köztársasági elnökre is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 8. § (1a) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 8. § (1a) bekezdés alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.”

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „24. § (1) Az 1., 2., 4. és 5. alcím, valamint a 26. § az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.” 16. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 12. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az alapvető jogok biztosa vagy helyettese megbízatása alatt az e törvény szerinti illetménye mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és

b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (2b) Az öregségi nyugdíj és a (2a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését az alapvető jogok biztosa a megválasztását, helyettese a kinevezését követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki: „45/A. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 12. § (2a) bekezdését az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő alapvető jogok biztosára és helyettesére is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 12. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 12. § (2a) bekezdésének alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.” 17. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 43. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Hatóság elnökének megbízatása alatt az e törvény szerinti havi keresete és megbízatása megszűnését követően a 45. § (7) bekezdése szerinti külön illetménye mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (1b) Az öregségi nyugdíj és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a Hatóság elnöke a kinevezését követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 48. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása alatt az e törvény szerinti havi keresete és megbízatása megszűnését követően a 49. § (8) bekezdése szerinti külön illetménye mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (1b) Az öregségi nyugdíj és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a hatóság elnökhelyettese a kinevezését követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.”

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 75/A. §-sal egészül ki: „75/A. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 43. § (1a) bekezdését és 48. § (1a) bekezdését a Hatóságnak az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnökére és elnökhelyettesére is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 43. § (1a) bekezdés a) és b) pontja és a 48. § (1a) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 43. § (1a) bekezdésének és 48. § (1a) bekezdésének alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.”

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép. „76. § Az V. Fejezet és a 75/A. § az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.” 18. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 13. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása alatt az e törvény szerinti javadalma mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (1b) Az öregségi nyugdíj és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § (1a) Az Alkotmánybíróság elnökének megbízatása alatt az e törvény szerinti díjazása és megbízatása megszűnését követően a 20. § (2) és (3) bekezdése szerinti juttatása mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (1b) Az öregségi nyugdíj és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését az Alkotmánybíróság elnöke a megválasztását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.”

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 69/A. §-sal egészül ki: „69/A. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 13. § (1a) bekezdését és 20/A. §-át az Alkotmánybíróság az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnökére, tagjára és olyan volt elnökére is alkalmazni kell, akinek a 20. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti időtartam alatt a 20. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti juttatást folyósítanak azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 13. § (1a) bekezdés a) és b) pontja és 20/A. § a) és b) pontjában szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 13. § (1a) bekezdésének és 20/A. §-ának alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.” 19. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 61. alcíme a következő 164/A. §-sal egészül ki: „164/A. § (1a) A Kúria elnökének és az OBH elnökének megbízatása alatt az e törvény szerinti illetménye mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (1b) Az öregségi nyugdíj és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a Kúria elnöke és az OBH elnöke a megválasztását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény XV. Fejezete a következő 227/A. §-sal egészül ki: „227/A. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 164/A. §-át a Kúria és az OBH az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnökére is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 164/A. § a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 164/A. § alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.” 20. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A legfőbb ügyésznek megbízatása alatt az e törvény szerinti illetménye mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (6) Az öregségi nyugdíj és az (5) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a legfőbb ügyész a megválasztását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.”

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 109. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Alügyésszé, ügyészségi fogalmazóvá nem lehet kinevezni azt, aki a) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy b) öregségi nyugdíjban vagy olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani (a továbbiakban: pénzbeli ellátás), kivéve ha annak folyósítása az ügyészségi szolgálati viszony létesítése céljából szünetel, és ezt a szüneteltetésről hozott határozattal igazolja.”

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 121. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az ügyészségi szolgálati viszony megszűnik, ha a) a 109. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike már nem áll fenn, b) – a 121/A. §-ban meghatározott kivétellel – az alügyész és az ügyészségi fogalmazó a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, c) a 121/A. §-a alapján továbbfoglalkoztatott alügyész, valamint ügyészségi fogalmazó a hetvenedik életévét betöltötte.”

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény XIV. Fejezete a következő 121/A-121/C. §-sal egészül ki: „121/A. § (1) Ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a szerv alaptevékenysége szerinti feladata ellátásának biztosítása indokolja, az alügyész és az ügyészségi fogalmazó kérelmére a munkáltató – az irányító szerv véleményének kikérését követően – az alügyész és az ügyészségi fogalmazó továbbfoglalkoztatásáról dönt. Az irányító szerv véleménye a munkáltatót köti a döntésének meghozatalában. (2) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó az (1) bekezdés szerinti kérelmet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző hatodik hónap első napjától, a rá

irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. (3) Ha a munkáltató – az irányító szerv véleménye alapján – az alügyész és ügyészségi fogalmazó továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, az alügyész és ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya a továbbfoglalkoztatásáról hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy – ha az későbbi időpontra esik – annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor az alügyész és ügyészségi fogalmazó a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. 121/B. § (1) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszony fennállásának időtartama alatt öregségi nyugdíjban és pénzbeli ellátásban nem részesülhet. (2) Ha az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya fennállása során öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, a munkáltató az ügyészségi szolgálati viszony fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti ok tudomására jutását követően haladéktalanul, írásban felszólítja az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót annak megszüntetésére. Ha az alügyész és az ügyészségi fogalmazó az ügyészségi szolgálati viszony fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti okot a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem szünteti meg, az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya a kizáró ok megszüntetésére nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik. 121/C. § (1) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a 121. § (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően – benyújtja a munkáltatónak. (2) A munkáltató a 109. § (4) bekezdésében és a 121/B. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy az alügyész és az ügyészségi fogalmazó öregségi nyugdíjban vagy pénzellátásban részesül-e és annak folyósítása a közalkalmazotti jogviszony létesítése vagy fenntartása céljából szünetel-e. (3) A munkáltató az (1) és (2) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot a 121. § (3) bekezdés b) pontjában és 121/B. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb 107. § (7) bekezdésében meghatározott időpontig kezelheti.”

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 122. § (3) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki: (Nem nevezhető ki tisztviselőnek, írnoknak, fizikai alkalmazottnak az a személy, aki) ,,d) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy e) öregségi nyugdíjban vagy olyan pénzbeli ellátásban részesül, kivéve ha annak folyósítása az ügyészségi szolgálati viszony létesítése céljából szünetel, és ezt a szüneteltetésről hozott határozattal igazolja.”

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 130. § (1) bekezdése a következő m)-o) ponttal egészül ki: (A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik) ,,m) – a 130/B. §-ban meghatározott kivétellel – ha a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, n) a 130/B. § (1) bekezdése alapján továbbfoglalkoztatott tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott hetvenedik életévének betöltésével.”

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 130/A. §-sal és 130/B. §-sal egészül ki: „130/A. § (1) Ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a szerv alaptevékenysége szerinti feladata ellátásának biztosítása indokolja, a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott kérelmére a munkáltató – az irányító szerv véleményének kikérését követően – a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott továbbfoglalkoztatásáról dönt. Az irányító szerv véleménye a munkáltatót köti a döntésének meghozatalában. (2) A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott az (1) bekezdés szerinti kérelmet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző hatodik hónap első napjától, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. (3) Ha a munkáltató – az irányító szerv véleménye alapján – a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya a továbbfoglalkoztatásáról hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy – ha az későbbi időpontra esik – annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. 130/B. § (1) A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott a szolgálati viszonya fennállásának időtartama alatt öregségi nyugdíjban és pénzbeli ellátásban nem részesülhet. (2) Ha a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott szolgálati viszonya fennállása során öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, a munkáltató a szolgálati viszony fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti ok tudomására jutását követően haladéktalanul, írásban felszólítja a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott annak megszüntetésére. Ha a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott a szolgálati viszony fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti okot a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem szünteti meg, a szolgálati viszonya a kizáró ok megszüntetésére nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik. 130/C. § (1) A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a 130. § (1) bekezdés m) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a

nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően – benyújtja a munkáltatónak. (2) A munkáltató a 122. § (3) bekezdés d) pontjában és a 130/B. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott öregségi nyugdíjban vagy pénzellátásban részesül-e és annak folyósítása a közalkalmazotti jogviszony létesítése vagy fenntartása céljából szünetel-e. (3) A munkáltató az (1) és (2) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot a 130. § (1) bekezdés m) pontjában és 130/B. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb 107. § (7) bekezdésében meghatározott időpontig kezelheti.”

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „159. § (1) Az I. Fejezet, a III-XIII. Fejezet, a 151. §, a 152. §, a 154-157. §, a 158. § (2) bekezdése, a 160-165. §, a 165/A. § és az 1-3. és 7. melléklet az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 165/A. §-sal és 165/B. §-sal egészül ki: „165/A. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 59. § (5) bekezdését az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő legfőbb ügyészre is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 59. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 59. § (5) bekezdésének alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.”

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 165/B. §-sal egészül ki: „165/B. § (1) Ha az ügyész kivételével az ügyészségi alkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. március 30-áig betölti és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, a szolgálati jogviszonya a 121. § (3) bekezdés b) pontja alapján vagy a 130. § (1) bekezdés m) pontja alapján 2013. március 31-én megszűnik.

(2) Ha az ügyész kivételével az ügyészségi alkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. március 30-áig betölti és öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban nem részesül 2013. január 31-éig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél hatósági bizonyítvány kiállítását kéri arról, hogy rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Ebben az esetben nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le. A hatósági bizonyítványt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2013. február 28-áig állítja ki. A hatósági bizonyítványt az ügyészségi alkalmazott 2013. március 20-áig nyújtja be a munkáltatónak. (3) Nem kell kérelmezni a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. Az ügyész kivételével az ügyészségi alkalmazott a szolgálati időről korábban kiállított határozat másolatát 2013. március 20-áig benyújtja a munkáltatónak. (4) Ha az ügyész kivételével az ügyészségi alkalmazott 2013. január 1-jén öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, vagy öregségi nyugdíj vagy pénzbeli ellátás folyósítás szünetel ennek tényét 2013. január 31-éig a munkáltatónak bejelenti. Az ügyész kivételével az ügyészségi alkalmazott 2013. március 20-áig igazolja az ellátás folyósításának a szolgálati jogviszony fenntartása céljából történő szüneteltetését a munkáltatónál, ennek elmulasztása esetén a szolgálati jogviszony 2013. március 31-én megszűnik. (5) A munkáltató a (2)-(4) bekezdése alapján tudomására jutott személyes adatot az (1) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb a 107. § (7) bekezdésében meghatározott időpontig kezelheti. (6) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szűnik meg az ügyészségi szolgálati jogviszony, ha az ügyész kivételével az ügyészségi alkalmazott 2013. január 31-éig benyújtott kérelmére a munkáltató a 121/A. § (1) bekezdése vagy a 131/A. § (1) bekezdése alapján az ügyészségi alkalmazott továbbfoglalkoztatásáról dönt. Ha a munkáltató 2012. március 31-éig nem hoz döntést az ügyész kivételével az ügyészségi alkalmazott továbbfoglalkoztatásáról, az ügyész kivételével az ügyészségi alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya a továbbfoglalkoztatás iránti kérelem elutasítása esetén a döntés kézhezvétele hónapjának utolsó napján szűnik meg.”

Hatályát veszti a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 130. § (5) bekezdés a) pontja. 21. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a) olyan jogviszony létesítése vagy fenntartása érdekében kéri, amelynek feltételeként törvény azt előírja, vagy

b) arra tekintettel kéri, hogy törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja. (2) Ha törvény valamely juttatás és a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság egyidejű folyósítását kizárja, és a jogosult a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság szüneteltetését nem kérelmezi, a nyugdíjfolyósító igazgatóság az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását hivatalból szünetelteti. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a biztosítással járó jogviszony megszűnését.”

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésekor a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság folyósítása a 12. §-ban foglaltak alapján szünetel, a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság helyébe lépő öregségi nyugdíj folyósítását mindaddig szüneteltetni kell, amíg azt a jogosult a Tny. 83/A. § (4) bekezdése szerint nem kérelmezi.” 22. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a következő 111/A. §-sal egészül ki: „111/A. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottsága elnökének és bizottsága tagjának megbízatása alatt az e törvény szerinti illetménye mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósít ani. (2) Az öregségi nyugdíj és az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, képviselője, bizottságának elnöke és bizottságának tagja a megválasztását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 173/A. §-sal egészül ki: „173/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 111/A. §-át a nemzetiségi önkormányzat az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnökére, elnökhelyettesére, képviselőjére, bizottsága elnökére és bizottsága tagjára is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő

módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 111/A. § a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 111/A. § alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.” 23. A Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(7) A főpolgármesternek, a főállású polgármesternek, a társadalmi megbízatású polgármesternek és a megyei önkormányzat közgyűlés elnökének megbízatása alatt az e törvény szerinti illetménye, tiszteletdíja mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (8) Az öregségi nyugdíj és az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a főpolgármester, a főállású polgármester, a társadalmi megbízatású polgármester és a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke a megválasztását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény „A főpolgármester-helyettes, az alpolgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke díjazása, költségtérítése” alcíme a következő 80/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: „80/A. § (1) A főpolgármester-helyettesnek, a főállású alpolgármesternek, a társadalmi megbízatású alpolgármesternek és a megyei közgyűlés alelnökének megbízatása alatt az e törvény szerinti illetménye, tiszteletdíja mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (2) Az öregségi nyugdíj és az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a főpolgármester-helyettes, a főállású alpolgármester, a társadalmi megbízatású alpolgármester és a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke a megválasztását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.”

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „145. § Az 1-83. §, a 84. § (1)-(4) bekezdése, a 85-109. §, a 125-144. §, a 146. §, a 146/A. §, a 146/B. §, a 148. §, a 153-154. §, a 156. § és a 158. § b) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 146/B. §-sal egészül ki: „146/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 71. § (7) bekezdését és 80/A. §-át az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő főpolgármesterre, főállású polgármesterre, társadalmi megbízatású polgármesterre és megyei önkormányzat közgyűlésének elnökére, főpolgármester-helyettesre, főállású alpolgármesterre, társadalmi megbízatású alpolgármesterre vagy a megyei közgyűlés alelnökére is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 71. § (7) bekezdés a) és b) pontja és 80/A. § a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 71. § (7) bekezdésének és 80/A. §-ának alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.” 24. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 18. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A Tanács elnökének megbízatása alatt az e törvény szerinti illetménye mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (6b) Az öregségi nyugdíj és az (6a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a Tanács elnöke a kinevezését követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. alcíme a következő 48. §-sal egészül ki: „48. § Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 18. § (6a) bekezdését a Tanácsnak az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnökére is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 18. § (6a) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 18. § (6a) bekezdésének alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.” 25. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az engedélyezett létszámról a) a Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal, a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a Kormány, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó más költségvetési szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a központi költségvetésről szóló törvény előkészítése során, b) az a) pontban nem nevesített, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszterrel a 13. § (4) bekezdése szerint lefolytatott egyeztetés alapján, c) az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv a költségvetési rendeletben, határozatban dönt.” 26. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki a) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy b) öregségi nyugdíjban vagy olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani (a továbbiakban: pénzbeli ellátás), kivéve ha annak folyósítása a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése céljából szünetel, és ezt a szüneteltetésről hozott határozattal igazolja.” A Kttv. 39. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól – a (6a) bekezdésben és a 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – felmentés nem adható.”

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 60. § (1) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik:) „j)– a 25/D. §-ban meghatározott kivétellel – ha a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, k) a 25/D. § (1) bekezdése alapján továbbfoglalkoztatott kormánytisztviselő 70. életévének betöltésével.”

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 60. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a szerv alaptevékenysége szerinti feladata ellátásának biztosítása indokolja, a kormánytisztviselő kérelmére a munkáltató – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2. § (1) bekezdés k) pontja szerinti költségvetési szerv esetében a miniszterelnök véleményének kikérését követően – a kormánytisztviselő továbbfoglalkoztatásáról dönt. A miniszterelnök véleménye a munkáltatót köti a döntésének meghozatalában.” A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 60. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki: „(7) A kormánytisztviselő a (6) bekezdés szerinti kérelmet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző hatodik hónap első napjától, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. (8) Ha a munkáltató – a miniszterelnök véleménye alapján – a kormánytisztviselő továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a továbbfoglalkoztatásáról hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy – ha az későbbi időpontra esik – annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (9) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a 60. § (1) bekezdés j) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A kormánytisztviselő a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően – benyújtja a munkáltatónak.”

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény „Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség” alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki: „87/A. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya fennállásának időtartama alatt öregségi nyugdíjban és pénzbeli ellátásban nem részesülhet. (2) Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya fennállása során öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, a munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszonya fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti ok tudomására jutását követően haladéktalanul, írásban felszólítja a kormánytisztviselőt annak megszüntetésére. Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti okot a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem szünteti meg, a kormányzati szolgálati jogviszonya a kizáró ok megszüntetésére nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik.”

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a következő 178/A. §-sal egészül ki: „178/A. § A munkáltató a 39. § (6a) bekezdés b) pontjában és a 87/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy a kormánytisztviselő öregségi nyugdíjban vagy pénzellátásban részesül-e, továbbá arról, hogy annak folyósítását szünetelteti-e. (11) A munkáltató a (1) bekezdés és a 60. § (7) bekezdése alapján tudomására jutott személyes adatot a 60. § (1) bekezdés j) pontjában és 87/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb 184. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.”

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 229. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 60. § (6)-(8) bekezdésében a munkáltató az irányító szerv véleményének kikérését követően dönt a köztisztviselő továbbfoglalkoztatásáról. Az irányító szerv véleménye a munkáltatót köti a döntésének meghozatalában.”

Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 7. § (4) bekezdése. 27. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítása A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 27. alcíme a következő 51/A. §sal egészül ki: „51/A. § (1) Az elnök, az alelnök, a Monetáris Tanács 46. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagja és a felügyelő bizottság tagja megbízatása alatt az e törvény szerinti havi bére, tiszteletdíja és a Monetáris Tanács tagja megbízatása megszűnését követően az 51. § (8) bekezdése szerinti juttatás mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (2) Az öregségi nyugdíj és az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését az elnök, az alelnök a kinevezését, a Monetáris Tanács 46. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagja a megválasztását,a felügyelő bizottság tagja a megválasztását, kinevezését, megbízását követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 36. alcíme a következő 67/A. §sal egészül ki: „67/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 51/A. §-át az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnökre és alelnökre, továbbá a Monetáris Tanács 46. §

(4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjára és a felügyelő bizottság tagjára is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 51/A. § a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel megállapított 51/A. § alkalmazása nélkül legkésőbb 2013. március 31-éig kell, hogy sor kerüljön.” 28. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény „1. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 19/A. §-sal és 19/B. §-sal egészül ki: „19/A. § (1) Ha a közszolgálati tisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. március 30-áig betölti és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, közszolgálati jogviszonya a Kttv. 60. § (1) bekezdés j) pontja alapján 2013. március 31-én megszűnik. (2) Ha a közszolgálati tisztviselő 2013. január 1-jén öregségi nyugdíjban vagy olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kellene részére továbbfolyósítani (a továbbiakban: pénzbeli ellátás), vagy annak folyósítása szünetel, ennek tényét 2013. január 31-éig a munkáltatónak bejelenti. A közszolgálati tisztviselő 2013. március 20-áig igazolja az öregségi nyugdíj vagy pénzbeli ellátás folyósításának a kormányzati szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony fenntartása céljából történő szüneteltetését a munkáltatónál, ennek elmulasztása esetén a kormányzati szolgálati jogviszonya, közszolgálati jogviszonya 2013. március 31-én megszűnik. (3) Ha a közszolgálati tisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. március 30áig betölti és öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban nem részesül, 2013. január 31-éig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél hatósági bizonyítvány kiállítását kéri arról, hogy rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Ebben az esetben nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le. A hatósági bizonyítványt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2013. február 28-áig állítja ki. A hatósági bizonyítványt a közszolgálati tisztviselő 2013. március 20-áig nyújtja be a munkáltatónak. (4) Nem kell kérelmezni a (3) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A közszolgálati tisztviselő a szolgálati időről korábban kiállított határozat másolatát 2013. március 20-áig benyújtja a munkáltatónak. (6) A munkáltató a (2)-(4) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb a Kttv. 184. § (4) bekezdésében meghatározott ideig. (5) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szűnik meg a kormányzati szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, ha a közszolgálati tisztviselő 2013. január 31-éig benyújtott

kérelmére a munkáltató a Kttv. 60. § (6)-(8) bekezdése vagy 229. § (4) bekezdése alapján a közszolgálati tisztviselő továbbfoglalkoztatásáról dönt. Ha a munkáltató 2012. március 31éig nem hoz döntést a közszolgálati tisztviselő továbbfoglalkoztatásáról, a közszolgálati tisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya, közszolgálati jogviszonya a továbbfoglalkoztatás iránti kérelem elutasítása esetén a döntés kézhezvétele hónapjának utolsó napján szűnik meg. ” 29. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(6a) A képviselőnek megbízatása alatt az e törvény szerinti tiszteletdíja mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (6b) Az öregségi nyugdíj és az (6a) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a képviselő a megválasztásának időpontját követő hónap utolsó napjáig kérelmezi.” Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 119. § (3) bekezdése a következő c) ponttal kiegészülve lép hatályba: (Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra a volt képviselő,) „c) ha az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt öregségi nyugdíjban vagy olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, kivéve ha annak folyósítása kérelmére e célból szünetel.” 30. Záró rendelkezések

Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2012. december 31-én lép hatályba, és az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján hatályát veszti. Az - és a - 2013. január 1-jén lép hatályba. 31. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés E törvény -a és -a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján, -a és -a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján, -a és -a az Alaptörvény 42. cikke alapján, --a az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján,

--a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján, -a és -a az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján, --a az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján, --a az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján, -a és -a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése alapján, -a és -a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján, -a és -a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján, -a -a és -a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján, -a és -a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

INDOKOLÁS egyes törvén yeknek az öregségi n yugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A törvényjavaslat a közszféra egészére nézve az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséhez kapcsolódó abszolút megszűnési okot vezet be a közszolgálati tisztviselők, a közalkalmazottak, az igazságügyi alkalmazottak, az ügyészségi alkalmazottak, a rendvédelmi és a honvédelmi szervek foglalkoztatottjai tekintetében és kizárja a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóság és a nyugellátások illetménnyel együtt történő folyósítását. A jogviszony megszűnésének általános szabálya alóli kivételként a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében a miniszterelnök, a Kormány irányítása alá nem tartozó költségvetési szerv esetében az irányító szerv kötelező véleményének kikérését követően fontos szolgálati érdekből a nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkező közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak, igazságügyi alkalmazottak, ügyészségi alkalmazottak továbbfoglalkoztatásáról döntsön. Ennek a szabályozásnak a célja, hogy lehetőség nyíljon az olyan személyek továbbfoglalkoztatására, akik hosszú évek tapasztalatainak eredményeként felhalmozott olyan tudással rendelkeznek, amely nehezen vagy egyáltalán nem pótolható és továbbfoglalkoztatásuk az ágazat hatékony és szükséges működtetési feltételeinek megteremtése érdekében elengedhetetlen. A továbbfoglalkoztatás esetén a jogviszony változatlanul fennmarad, ugyanakkor a továbbfoglalkoztatott személy korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra és nyugellátásra illetménye mellett párhuzamosan nem tarthat igényt, így azok folyósítása szünetel. A törvényjavaslat tervezete az együttfolyósítási tilalmat összeférhetetlenségi szabályként határozza meg. A továbbfoglalkoztatott személyek tekintetében a törvényjavaslat tervezete egységes felső korhatárt vezet be, ami alapján a továbbfoglalkoztatott személy jogviszonya legfeljebb a továbbfoglalkoztatott személy 70. életévének betöltéséig állhat fenn. A törvényjavaslat tervezete emellett kizárja a politikai vezetők és a választott, kinevezett közjogi tisztségviselők esetében az öregségi nyugdíj és az öregségi nyugdíjként továbbfolyósításra kerülő korhatár előtti ellátás és a tisztségükre tekintettel járó juttatás együttes folyósítását. Az együttfolyósítási tilalomra tekintettel felvett nyugdíj jogosulatlan igénybevételnek minősül, és ahhoz visszafizetési kötelezettség kapcsolódik. A törvényjavaslat tervezete a központi költségvetési szerveknek az államháztartásról szóló törvény szerinti engedélyezett létszám tekintetében a költségvetési tervezés során egyeztetési kötelezettséget határoz meg a nemzetgazdasági miniszterrel, a helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek esetében pedig annak a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat költségvetési rendeletében, határozatában való meghatározását írja elő. A törvényjavaslat alapján az ágazati törvények megfelelő módosításával sor kerül a közszféra öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozóinak státuszát érintő, jelenleg széttagolt, nehezen áttekinthető szabályok egységesítésére. RÉSZLETES INDOKOLÁS

RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS Adatok a 62 éves vagy idősebb egészségügyi dolgozók számáról, arányáról MÁK számfejtési rendszere (kórházak)

Egyetemek állománya

Közalkalmazott háziorvosok

Rehabilitációs szakigazgatási szervek

Összesen

1950

393

n.a

n.a

2343

60078

14049

n.a

n.a

74127

3,2%

2,8%

n.a

n.a

4,4%

62 éves vagy idősebb orvosok száma(fő)

1105

268

68

44

1485

Adatbázisban nyilvántartott teljes orvosi létszám (fő)

9041

4042

201

118

13402

12,2%

6,6%

33,8

37,3%

11,1%

1789

241

2030

984

146

1130

62 éves vagy idősebb egészségügyi dolgozók száma (fő) Adatbázisban nyilvántartott teljes egészségügyi dolgozói létszám (fő) 62 éves vagy idősebb egészségügyi dolgozók aránya a teljes egészségügyi dolgozói létszámhoz viszonyítva (százalék)

62 éves vagy idősebb orvosok aránya a teljes orvosi létszámhoz viszonyítva (százalék) Nyugdíj mellett foglalkoztatottak száma (fő) ebből orvosok száma

Adatok a nyugdíj mellett foglalkoztatott 62 éves kort el nem érő egészségügyi dolgozók számáról, arányáról

62 évesnél fiatalabb nyugdíj mellett foglalkoztatott egészségügyi dolgozók száma (fő) ebből orvosok száma

MÁK számfejtési rendszere (kórházak)

Egyetemek állománya

1241

47

1288

171

5

176

* A Debreceni Egyetem nem szolgáltatott adatokat az ügyeleti részvételről.

Közalkalmazott háziorvosok

Összesen

Adatok a 62 éves vagy idősebb felsőoktatási oktatók és kutatók számáról, arányáról Összes oktatókutató

62 éves vagy idősebb

62 éves / összes oktatókutató aránya

Tanársegéd

2 426

10

0,4%

Adjunktus

2 993

90

3,0%

Főiskolai docens

859

164

19,1%

Főiskolai tanár

436

182

41,7%

Egyetemi docens

2 986

440

14,7%

Egyetemi tanár

1 391

700

50,3%

Kutató

1 281

109

8,5%

ÖSSZESEN

12 372

1 695

13,7%

Adatok a 62. életévüket 2013.01.01.-2014.12.31. között betöltő felsőoktatási oktatók és kutatók számáról, arányáról Összes oktatókutató

62 éves (2013-2014ben)

62 éves / összes korév oktató-kutató aránya

Tanársegéd

2 762

4

0,1%

Adjunktus

3 356

84

2,5%

Főiskolai docens

910

69

7,6%

Főiskolai tanár

458

48

10,5%

Egyetemi docens

3 321

227

6,8%

Egyetemi tanár

1 453

194

13,4%

Kutató

1 516

44

2,9%

ÖSSZESEN

13 776

670

4,9%

Adatok a 62. életévüket már betöltött és 2014.12.31-éig betöltő főiskolai és egyetemi tanárok számáról, arányáról Összes oktatókutató

62 éves vagy idősebb (2012-2013-2014-ben)

62 éves / összes korév oktató-kutató aránya

Főiskolai tanár

436

230

52,8%

Egyetemi tanár

1 391

894

64,3%

ÖSSZESEN

1 827

1 124

61,5%

A költségvetési szférában foglalkoztatottak létszáma adatok ezer főben Költségvetési szféra összesen közfoglalkoztatás nélkül 1. Jogviszony szerint: Köztisztviselő, kormánytisztviselő Közalkalmazott Egyéb (Hszt, Hjt, Igazságügy, Mt.) 2. Finanszírozás szerint: Központi költségvetés Helyi költségvetés 3. Ágazat szerint: Közigazgatás, védelem, TB Oktatás** Humán egészségügyi ellátás*** Szociális ellátás Egyéb (kutatás, kultúra, sport stb.)

2011 673,7

2012. I. félév 663,8

109,4 453,2 111,1

107,5 442,7 113,6

254,0 419,6

340,7 323,1

237,6 240,3 78,7 67,8 49,3

239,1 235,7 80,0 62,1 46,9

* 2007. március 1-jén szakfeladatrend változás miatt mintegy 27 ezer fő a közigazgatás ágazatból az oktatás ágazatba került átsorolásra. ** Oktatás soron szerepel az egyetemi klinikák mintegy 20 ezres létszáma. *** A kiszervezésre került intézmények létszáma nem itt szerepel. Vállalkozási, illetve nonprofit szférában 38 ezer fő egészségügyi alkalmazott dolgozik, jelentős részük kiszervezett.

Közszférában foglalkoztatottak létszáma korcsoport szerint adatok főben 57-62 éves

62 év felett

55 603 4 476 6 079 74 88 1 760 2 748 71 409

12 148 553 808 0 0 692 605 15 115

fő Közalkalmazott (oktatás, egészségügy, szoc. ellátás stb.) Köztisztviselő Kormánytisztviselő Hszt-s Hjt-s Bíró, ügyész, igazságügyi alkalmazott Mt-s Összesen Forrás: NMH 2011. évi bértarifa felvétel

Összesítés a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakról

Engedélyezett létszám

Érdemi Fizikai ügyintézői, munkakörben illetve ügyviteli alkalmazott feladatot ellátó munkavállalók munkavállalók

Intézmény neve

EU forrásból finanszírozott munkavállalók létszáma (fő)

Létszáma (fő)

Arányuk az engedélyze tt létszámhoz viszonyítva (%)

Létszáma (fő)

Arányuk az engedélyez ett létszámhoz viszonyítva (%)

Belügyminisztérium

386

7

1,81%

0

0,00%

23

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

963

1

0,10%

13

1,35%

24

Rendőrség

46 790

51

0,11%

581

1,24%

30

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

11 634

2

0,02%

89

0,76%

0

Emberi Erőforrások Minisztériuma

924

27

2,92%

7

0,76%

2

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

210

17

8,10%

0

0,00%

0

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ

51

0

0,00%

0

0,00%

0

Oktatási Hivatal

174

1

0,57%

12

6,90%

117

Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal

50

0

0,00%

0

0,00%

0

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet

610

46

7,54%

13

2,13%

41

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

403

0

0,00%

17

4,22%

32

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

358

21

5,87%

57

15,92%

6

Klebelsberg Intéményfenntartó Központ

218

1

0,46%

0

0,00%

0

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

283

12

4,24%

8

2,83%

0

Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság

63

0

0,00%

0

0,00%

0

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

1 101

2

0,18%

63

5,72%

0

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

1 435

9

0,63%

56

3,90%

2

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

865

66

7,63%

14

1,62%

33

Közpolitikai Kutatások Intézete

30

1

3,33%

0

0,00%

0

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

204

3

1,47%

2

0,98%

0

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

702

86

12,25%

0

0,00%

17

Balassi Intézet

266

148

55,64%

34

12,78%

16

Nemzeti Államigazgatási Központ

190

5

2,63%

9

4,74%

9

Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

244

17

6,97%

30

12,30%

180



Intézmény neve


Létszáma (fő)


Létszáma (fő)


Budapest Főváros KH

3 201

4

0,12%

84

2,62%

0

Bács-Kiskun Megyei KH

1 269

2

0,16%

46

3,62%

0

Baranya Megyei KH

1 023

5

0,49%

25

2,44%

4

964

2

0,21%

58

6,02%

0

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KH

1 591

0

0,00%

38

2,39%

0

Csongrád Megyei KH

1 060

2

0,19%

39

3,68%

0

Fejér Megyei KH

920

6

0,65%

17

1,85%

0

Győr-Moson-Sopron Megyei KH

967

1

0,10%

36

3,72%

0

1 242

5

0,40%

38

3,06%

0

Heves Megyei KH

824

0

0,00%

10

1,21%

0

Jász-Nagykun- Szolnok Megyei KH

926

2

0,22%

24

2,59%

0

Komárom-Esztergom Megyei KH

692

2

0,29%

8

1,16%

0

Nógrád Megyei KH

595

0

0,00%

13

2,18%

0

1 379

68

4,93%

11

0,80%

0

876

0

0,00%

31

3,54%

0

1 239

24

1,94%

19

1,53%

0

Tolna Megyei KH

643

1

0,16%

13

2,02%

0

Vas Megyei KH

707

0

0,00%

14

1,98%

0

Veszprém Megyei KH

928

0

0,00%

23

2,48%

0

Zala Megyei KH

744

3

0,40%

20

2,69%

2

1 323

0

0,00%

36

2,72%

0

Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek

268

0

0,00%

0

0,00%

0

Miniszterelnökség

275

28

10,18%

14

5,09%

0

Nemzetgazdasági Minisztérium

801

4

0,50%

0

0,00%

0

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

22 482

73

0,32%

468

2,08%

0

Magyar Államkincstár

4 100

32

0,78%

45

1,10%

0

Békés Megyei KH

Hajdú-Bihar Megyei KH

Pest Megyei KH Somogy Megyei KH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KH

Központi Statisztikai Hivatal



Intézmény neve


Létszáma (fő)


Létszáma (fő)


Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

234

4

1,71%

10

4,27%

0

Nemzeti Innovációs Hivatal

100

0

0,00%

2

2,00%

0

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

134

3

2,24%

4

2,99%

0

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

445

12

2,70%

5

1,12%

17

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

68

0

0,00%

0

0,00%

0

Nemzeti Külgazdasági Hivatal

150

6

4,00%

1

0,67%

0

Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

100

8

8,00%

0

0,00%

0

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

626

24

3,83%

0

0,00%

0

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

167

0

0,00%

3

1,80%

0

Magyar Energia Hivatal

197

0

0,00%

1

0,51%

0

Országos Atomenergia Hivatal

83

0

0,00%

3

3,61%

0

Nemzeti Közlekedési Hatóság

502

1

0,20%

4

0,80%

0

Közlekedésbiztonsági Szervezet

54

0

0,00%

0

0,00%

0

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

202

4

1,98%

1

0,50%

5

Vidékfejlesztési Minisztérium

598

21

3,5%

2

0,3%

6

Országos Meteorológiai Szolgálat

194

5

2,6%

3

1,5%

0

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

69

5

7,2%

31

44,9%

2

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

81

8

9,9%

14

17,3%

1

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

249

7

2,8%

2

0,8%

0

Földmérési és Távérzékelési Intézet

200

2

1,0%

4

2,0%

2

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

101

16

15,8%

31

30,7%

5

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazg.

71

5

6,3%

1

1,4%

13

71

0

0,0%

16

22,5%

329

0

0,0%

6

1,8%

0

1 086

6

0,6%

43

4,0%

0

593

1

0,2%

0

0,0%

7

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság VM Kelet-mo-i Agrár-szakképző Központ Jánoshalma Mg. Szakképző Iskola és Kollégium Jánoshalma Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal VM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola,



Intézmény neve Létszáma (fő)

Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Szekszárd Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nemzeti agrárszaktanácsadási, képzési és vidékfejlesztési intézet Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség VM Közép-magyarországi Agrárszakképző Központ, Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kollégium és VM Gyakorlóiskola Közép-Tisza-vidéki Környzetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szolnok Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Pécs

128

EU forrásból finanszírozott munkavállalók létszáma (fő) Arányuk az engedélyze tt létszámhoz viszonyítva (%)

Létszáma (fő)


0,0%

1

0,8%

107

0

0,0%

0

0,0%

0

111

0

0,0%

2

1,8%

0

364

0

0,0%

0

0,0%

0

72

0

0,0%

2

2,8%

0

123

0

0,0%

0

0,0%

0

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

145

11

7,6%

1

0,7%

0

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

83

15

18,1%

36

43,4%

3

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

55

6

10,9%

2

3,2%

19

980

10

1,0%

2

0,2%

0

128

0

0,0%

0

0,0%

0

68

0

0,0%

0

0,0%

0

50

0

0,0%

0

0,0%

0

Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

23

0

0,0%

0

0,0%

0

Magyar Mezőgazdasági Múzeum

105

0

0,0%

0

0,0%

0

Erdészeti Tudományos Intézet

74

0

0,0%

0

0,0%

0

Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet

81

0

0,0%

0

0,0%

0

Agrárgazdasági Kutató Intézet

131

0

0,0%

0

0,0%

0

Országos Mezőgazdasági és Dokumentációs Központ

33

0

0,0%

0

0,0%

0

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

73

0

0,0%

5

6,8%

0

Nemzeti Környezetügyi Intézet

319

0

0,0%

2

0,6%

0

129 150

967

0,75%

2 375

1,84%

618

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ

Összesen

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról

Recommend Documents