ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a településkép védelméről szóló törvényről

A jelentést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

MINISZTERELNÖKSÉG /

/2016.

A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2016. április 13-án

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a településkép védelméről szóló törvényről

Budapest, 2016. április

készítette:

Kolossa József DLA főosztályvezető

látta: Füleky Zsolt helyettes államtitkár dr. Sonkodi Balázs államtitkár dr. Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár

jóváhagyta: Lázár János miniszter dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter


E G Y E Z T E T É S I

L A P

1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja: 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

BM IM 2.2. Egyéb állami szervek (OBH, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet



egyetért

nem ért egyet



2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Magyar Építész Kamara

készítette:





V E Z E T Ő I

Ö S S Z E F O G L A L Ó

1. Az előterjesztés célja 1.1. A jogszabály megalkotásával elérni kívánt közpolitikai cél Településeink megjelenése a helyi kultúra meghatározó része. A hely, ahol élünk meghatározza életünk minden pillanatát. A Kormány amellett, hogy a Családi Otthonteremtési Programmal kiemelten ösztönözni kívánja a családokat új otthonaik megépítésben, egyúttal gondoskodni kíván a magyar települések jellegzetes és értékes építészeti, arculati értékeinek megóvásáról. Ennek a célnak az eléréséhez azonban olyan szabályozásra van szükség, amely a helyi építési szabályzat nem egy esetben indokolatlanul vagy túlságosan általánosan megfogalmazott, és így nehezen alkalmazható településképi előírásainak alkalmazását kizárja, és helyette a településkép törvényi fogalmához illeszkedő, konkrét és mindenki számára megismerhető követelményeket támaszt. Ezen követelmények betartása elsődlegesen a tervező felelőssége. Az új településképi követelményeket a törvény alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek (a továbbiakban: bejelentett építési tevékenységek) esetében kell alkalmazni, azaz a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületnél nem nagyobb új lakóépületek vonatkozásában. E mellett ugyanakkor a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a végrehajtási kormányrendelet egyéb építmények vonatkozásában is előírja az új településképi önkormányzati rendelet alkalmazását. 1.2. Az előterjesztés szükségességének okai Idén január 1-jével léptek hatályba az Étv. azon rendelkezései, amelyek a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületnél nem nagyobb új lakóépületek létesítésére a korábbinál lényegesen egyszerűbb szabályokat állapítottak meg. Ezáltal jelentős lépéseket tett meg a Kormány annak érdekében, hogy az Otthonteremtési Program valóban segíteni tudja a családok építési szándékát, ezért a lakóépületek építési folyamata felgyorsult és egyszerűbbé vált. Általános társadalmi és szakmai vélemény, hogy bár ez a nagyon hathatós bürokráciacsökkentés kifejezetten pozitív és előre mutató, ugyanakkor az egyszerű bejelentéshez kapcsolódóan felmerül a településkép védelmének fokozott igénye is: „Korszerű építésügy – Minőségi építészet”. A törvényjavaslat az Étv. módosítást kívánja erősíteni a településrendezés új sajátos jogintézményével. Új, objektív alapokon nyugvó, széles társadalmi bevonással megalkotott, korszerű helyi településképi rendeletre van szükség, amely szakmai alapokra támaszkodik, tartalmi keretei és készítette:





megalkotásának rendje kormányrendeletben meghatározott – és így az országos belüli általános elvárások érvényesíthetők –, elfogadása pedig uniós vagy hazai költségvetési források biztosításával gyorsan megvalósítható. A településkép jogszabályi szabályozása háromszintű: az alapvető szabályok az előterjesztés 1. mellékletét képező törvényben kerülnek megfogalmazásra, a részletszabályok – az önkormányzati rendeletek tartalmi elemei, elkészítésük és elfogadásuk rendje, valamint egyéb építmények esetében településképi követelmény megállapításának lehetősége – kormányrendeletbe kerül, magát a településképi követelményeket pedig településképi önkormányzati rendelet tartalmazza. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A törvény elfogadásával fokozható a települések önrendelkezési képessége és kötelessége a településkép védelme érdekében. 2.Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Jelen előterjesztés új településképi törvény megalkotására tesz javaslatot, amely – ezzel összefüggésben, az összhang érdekében – tartalmazza az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény kisebb módosítását is. Az új törvény támogatja, hogy a települések hozzák létre Település Arculati Kézikönyvüket (a továbbiakban: TAK), illetve erre alapozva alkossák meg Helyi Településképi Rendeletüket (a továbbiakban: HTR). A TAK követendő jó példák bemutatásával közérthetően, magyarázó ábrákkal mutatja be az egyes településrészek értékes építészeti és arculati jellegzetességeit, míg a HTR elsődlegesen a 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóépületek vonatkozásában ad településképi követelményeket. Ezzel egyidejűleg a helyi építési szabályzatok, helyi értékvédelmi rendeletek településképi követelményeit a törvény hatálya alá tartozó építményekre vonatkozóan nem lehet alkalmazni, kizárva a kettős szabályozást. A HTR és a TAK tartalmi követelményeit, valamint a jogszabályként megalkotásra kerülő HTR elkészítésének, elfogadásának és későbbi módosításának szabályait a településrendezi sajátos jogintézményeket jelenleg is szabályozó 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) kívánjuk elhelyezni. Az R.- ben történő tartalmi szabályozás mellett, a kettős szabályozás lehetőségének kizárása érdekében a helyi építési szabályzatok R.-ben meghatározott tartalmi követelménye is pontosításra kerül. A HTR és a TAK előkészítése az önkormányzati főépítész szakmai irányításával történik. A TAK összeállítása során a Magyar Építész Kamara, a HTR előkészítése során az állami főépítész véleményét ki kell kérni. A HTR-t és a TAK-ot a képviselőtestület fogadja el, önkormányzati rendelettel, illetve normatív határozattal. A településkép védelme elsődlegesen építészeti, település- és tájépítészeti feladat, amely alapos szakmai felkészültséget igényel. Ennek a helyi viszonyokat is jól ismerő szaktudásnak birtokosa az önkormányzati főépítész. Az ő felelőssége a valódi településképi értékek feltárása, felmutatása és a készítette:





védelmükhöz tartozó szakmai szabályok kimunkálása. Azokon a településeken, ahol amúgy is alkalmaznak települési főépítészt, ott a meglévő alkalmazotti jogviszony keretein belül el tudja látni a feladatot. Ahol pedig nincs állandó önkormányzati főépítész, ott - a helyi építési szabályzat készítéséhez hasonlóan - csak az elkészítés idejére kell főépítészt megbízni. A főépítész munkája előkészítő jellegű, hiszen mind a kiterjedt társadalmi egyeztetés és partnerség, mind a képviselőtestületi önkormányzati döntés módosíthat a szakmai elképzelésen. Ez a szakmaitársadalmi egyensúly gondoskodik a településkép élő és társadalmilag is elfogadott védelméről. A TAK és a HTR a legszélesebb társadalmi egyeztetés mellett, helyi partnerségi bevonással készül. Kiemelt szándék és cél, hogy a helyi településkép védelme társadalmilag elfogadott közügy legyen, a polgárok érezzék magukénak településük arculatának formálását. Vannak olyan területei Magyarországnak, ahol kiemelt országos kulturális érdek a településkép örökségvédelmi, tájképvédelmi megőrzése (világörökségi területek). Ezeken a területeken a TAK és a HTR kidolgozásába nem csak a helyi lakosságot és a fenti szakmai szereplőket kell bevonni, de az adott kiemelt területtel foglalkozó állami szerveket is (műemlékvédelem, természetvédelem). Ezeken a területeken egyébként az ágazati szabályok meghatározhatnak speciális településképi elvárásokat. A HTR-ben foglaltak betartása a lakóépületeket megtervező építésztervezők felelőssége. Az új szabályozás gyakorlati teljesítésének legnagyobb pénzügyi forrásigénye az első alkalommal való elkészítés, azon belül is a TAK, mint megalapozó vizsgálat létrehozása. Tekintettel arra, hogy a települések arculata nagyon lassan változik, ha egyszer egy település rendelkezik TAK-kal, akkor annak frissítése és felülvizsgálata csak jelképes forrásigénnyel bír. Az egyszeri teljesítést követően a településképi törvény által előírt önkormányzati feladat nem indukál új, évente ismétlődő önkormányzati kiadást. A Miniszterelnökség háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont a KÖFOP 3D Magyarország keretei között összesen 2,3 Mrd Ft értékben segíteni fogja a települések arculati kézikönyveinek, valamint ehhez kapcsolódóan a Nemzeti Mintaterv Katalógus megalkotását, együttműködve a Magyar Építész Kamarával, az Országos Főépítészi Kollégiummal és a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatával. A munkák már 2016 első félévében elkezdődnek és várhatóan 2017-ben befejeződnek. 2.2. Egyéb intézkedés Az új törvény megalkotása mellett rendeleti szintű módosítás is szükséges, amelynek előkészítését a Miniszterelnökség végzi. 2.3. Alternatívák Az előterjesztés alternatívát nem tartalmaz. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van „A Nemzeti Együttműködés Programjának” az „Erős tiszteletre méltó törvények” című részével, amely célul tűzi ki a minőségi jogalkotás feltételeinek megteremtését, és amely az állampolgárok számára kiszámítható jogi környezetet teremt. Az előterjesztés összhangban van a Kormány Családi Otthonteremtési Programjával és a Nemzeti Építészetpolitikával. készítette:





4. Előzmények, kapcsolódások A javaslat előzményének tekintendő:  az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedési tervről szóló 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat,  az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat,  az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. törvény. Kapcsolódásnak tekintendő:  a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tervezett módosítása,  a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tervezett módosítása,  az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet tervezett módosítása. 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások Az előterjesztésnek nincsenek közvetlen európai uniós és egyéb nemzetközi kapcsolódásai. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés törvényi szintű jogszabály alkotására irányul, ezért országgyűlési tárgyalást igényel. Az előterjesztés elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők szavazatainak egyszerű többsége szükséges. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztő a tervezetet a közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg, honlapon való közzététel formájában [a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti általános egyeztetés] kívánja társadalmi egyeztetésre bocsátani. 8. Vitás kérdések A 2016.04.07-i KÁT ülésen elhangzott törvényi koncepcióval kapcsolatos NGM, FM, és IM észrevételeket és javaslatokat utóegyeztetésen megtárgyaltuk, és jelen törvényjavaslat ennek figyelembevételével készült.

készítette:





9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató nem Tárcaközlemény igen Tárca által szervezett sajtótájékoztató nem 3. Fő üzenet: Az új törvény lehetővé teszi a magyar települések arculatának, településképének és különleges helyi kultúrájának védelmét, megőrzését és erősítését úgy, hogy a törvény alapján készülő településképi rendeleteket a 300 négyzetméternél nem nagyobb új lakóépületek megvalósításánál figyelembe kell venni. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Nem szükséges.

Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el!

Budapest, 2016. április „

„.

Dr. Lázár János miniszter

készítette:





H A T Á R O Z A T I

J A V A S L A T

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a településkép védelméről szóló törvényről szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletében szereplő tervezetnek törvényjavaslataként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány a Miniszterelnökséget vezető minisztert jelöli ki.

készítette:





1. melléklet a

/

/2016. számú előterjesztéshez

2016. évi … törvény a településkép védelméről Az Országgyűlés a magyarországi települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása az épített és a természeti környezet egységes védelme, egyben az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében a következő törvényt alkotja: 1. A törvény célja és településrendezéssel való kapcsolata 1. § (1) E törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása olyan módon, hogy a) egyértelműen jogszabályban kerüljenek meghatározásra az építmények elhelyezése vagy felújítása során érvényesítendő településképi követelmények, és b) az a) pont szerinti jogszabályi előírásokra alapozottan az építésztervező felelőssége legyen a településképi követelmények egyedi ügyben való érvényesülésének és alkalmazásának biztosítása. (2) A településkép védelme a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézménynek minősül. 2. A településkép-védelem fogalma és szabályozása 2. § (1) A településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy kialakítását jelenti, az egyes ingatlanokon megvalósításra vagy felújításra kerülő építmények anyaghasználatának, tömegformálásának, homlokzati kialakításának és a kertek kialakítási módjának szabályozásával. (2) A települési önkormányzat - a főváros esetében a kerületi önkormányzat - a településkép védelmét településképi követelmények meghatározásával biztosítja. (3) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységeknél (a továbbiakban: bejelentett építési tevékenységek) az építményeknek a településképi önkormányzati rendeletben - a főváros esetében a kerületi önkormányzat által elfogadott településképi rendeletben - meghatározott településképi követelményeknek meg kell felelniük.

készítette:





(4) A településképi önkormányzati rendelet szakmai megalapozása érdekében települési arculati kézikönyv készül, amelyet az önkormányzat képviselőtestülete normatív határozattal fogad el. (5) A helyi építési szabályzat - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat -, valamint a helyi értékvédelmi rendelet településképi követelményeket érintő előírásait e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni a bejelentett építési tevékenységek esetében. (6) E törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a) meghatározza a (2) bekezdés szerinti településképi követelmények részletes tartalmát, b) megállapítja a településképi önkormányzati rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat, c) meghatározhat a (3) bekezdésben foglaltak túl egyéb olyan építményeket, amelyekre a településképi önkormányzati rendelet hatálya kiterjed és egyben a helyi építési szabályzat, helyi értékvédelmi rendelet hatálya nem terjed ki. (7) A (3) bekezdés és a (6) bekezdés c) pontja esetében a településképi követelmények érvényesítésének előfeltétele, hogy az önkormányzat rendelkezzen hatályos településképi rendelettel. A világörökségi terület, valamint Világörökség Jegyzékbe javasolt várományos területek esetében a világörökségi kezelési terv településképi követelményét településképi önkormányzati rendelet hiányában is érvényesíteni kell. 3. A településképi követelmények helyi alkalmazása 3. § (1) A települési arculati kézikönyv és a településképi önkormányzati rendelet szakmai előkészítéséről az önkormányzati főépítész gondoskodik. Az arculati kézikönyv összeállítása során a Magyar Építész Kamara, a településképi rendelet előkészítése során az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi vagy megyei kormányhivatal véleményét ki kell kérni. (2) A településképi követelmények meghatározása során a polgármester gondoskodik a széleskörű társadalmi nyilvánosság biztosításáról. (3) A települési arculati kézikönyv és a települési önkormányzati rendelet előkészítéséhez központi költségvetési vagy európai uniós támogatást kell biztosítani. (4) Az építmények megvalósítása és felújítása során a településképi követelmények figyelembevétele a tervező felelőssége. A tervező az önkormányzati rendeletnek való megfelelésről jogszabályban meghatározottak szerint nyilatkozik. (5) A településképi önkormányzati rendelet be nem tartásával végzett építési tevékenység az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti szakszerűtlen tevékenységnek minősül.

készítette:





4. Záró rendelkezések 4. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a településképi önkormányzati rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a polgármester és az önkormányzati főépítész településképvédelmi feladatait, valamint a helyi lakosság bevonásának és a partnerségi egyeztetésnek szabályait, b) a települési arculati kézikönyv és településképi önkormányzati rendelet tartalmi követelményeit, valamint a települési arculati kézikönyv megismerhetőségére vonatkozó szabályokat, c) a településképi követelmények kidolgozását és elfogadását biztosító állami támogatás igénylésének és folyósításának rendjét rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat a településképi követelményeket tartalmazó településképi rendelet megalkotására. 5. § (1) Ez a törvény 2016. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) A 7. § és ezen bekezdés a törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti. 6. § A települési arculati kézikönyv és a településképi önkormányzati rendelet megalkotása finanszírozásának a központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik. 7. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 17. §-a a következő o) ponttal egészül ki: (A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják:) „o) településkép-védelem.” (2) Az Étv. a 30/E. §-t követően a következő alcímmel és 30/F. §-sal egészül ki: „Településkép-védelem 30/F. § A településkép-védelem tartalmáról és helyi megvalósulásáról külön törvény rendelkezik.” (3) Az Étv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „építészeti,” szövegrész helyébe az „építészeti, településképi” szöveg lép. készítette:





ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Településeink megjelenése a helyi kultúra meghatározó része. A hely, ahol élünk meghatározza életünk minden pillanatát. Az állam amellett, hogy a Családi Otthonteremtési Programmal kiemelten ösztönözni kívánja a családokat új otthonaik megépítésben, egyúttal gondoskodni kíván a magyar települések jellegzetes és értékes építészeti, arculati értékeinek megóvásáról is. Ennek a célnak az eléréséhez azonban olyan szabályozásra van szükség, amely a helyi építési szabályzat nem egy esetben indokolatlanul vagy túlságosan általánosan megfogalmazott, és így nehezen alkalmazható településképi elvárásainak alkalmazását kizárja, és helyette a településkép törvényi fogalmához illeszkedő, konkrét és mindenki számára megismerhető követelményeket támaszt. Ezen követelmények betartása elsődlegesen a tervező felelőssége. Az új településképi követelményeket a törvény alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek (a továbbiakban: bejelentett építési tevékenységek) esetében kell alkalmazni, azaz a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületnél nem nagyobb új lakóépületek vonatkozásában. E mellett ugyanakkor a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a végrehajtási kormányrendelet egyéb építmények vonatkozásában is előírja az új településképi önkormányzati rendelet alkalmazását. A törvényjavaslat az Étv. 2016. január 1-jei módosításához kíván csatlakozni, elősegítve a családok építési szándékát, a lakóépületek építési folyamata gyors és egyszerűbb megvalósítását. Új, objektív alapokon nyugvó, korszerű helyi településképi rendeletre van szükség, amely szakmai alapokra támaszkodik, a társadalom bevonásával készül, tartalmi keretei és megalkotásának rendje kormányrendeletben meghatározott – és így az országos belüli általános elvárások érvényesíthetők –, elfogadása pedig uniós vagy hazai költségvetési források biztosításával gyorsan megvalósítható.

készítette:





RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1.§-hoz Meghatározásra kerül a törvény célja és a település-védelem településrendezésben elfoglalt helye. A törvényjavaslat célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása olyan módon, hogy egyértelműen településképi önkormányzati rendeletben kerüljenek meghatározásra az építmények építése vagy felújítása során érvényesítendő településképi követelmények, továbbá az építésztervező felelőssége legyen a településképi követelmények egyedi ügyben való érvényesülésének és alkalmazásának biztosítása. A településkép védelme a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézménynek minősül. A sajátos jogintézmények listáját az Étv. 17. §-a tételesen tartalmazza. A 2. §-hoz Hiánypótló módon meghatározásra kerül a településkép-védelem fogalma, amely a település, településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy új településrészek vonatkozásában kialakítását jelenti, az egyes ingatlanokon megvalósításra vagy felújításra kerülő építmények anyaghasználatának, tömegformálásának, homlokzati kialakításának és a kertek kialakítási módjának szabályozásával. A településkép védelmét a települési önkormányzat – a főváros esetében a kerületi önkormányzat – településképi követelmények meghatározásával biztosítja. Fontos kiemelni, hogy a településképi követelmények érvényesítésének előfeltétele a bejelentett építési tevékenységek esetében az, hogy az önkormányzat rendelkezzen hatályos településképi rendelettel. Azon települések, amelyek nem fogadnak el településképi rendeletet, ott ezen építési beruházásoknál külön településképi követelményeket nem lehet számon kérni. Ez alól kivételnek tekinthetők a világörökségi területek és a világörökség várományosi területek, mert itt az ágazati világörökségi kezelési tervek is tartalmazhatnak településképi követelményeket. A településképi követelményt fő szabály szerint a helyi jogszabály, önkormányzati rendelet tartalmazza. A főváros esetében településképi követelményt a kerületi önkormányzat állapíthat meg. A településképi önkormányzati rendelet szakmai megalapozása érdekében települési arculati kézikönyv készülhet, amelyet az önkormányzat képviselőtestülete normatív határozattal fogad el. A bejelentett építési tevékenységeknél a településen érvényes helyi építési szabályzat - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat -, valamint a helyi értékvédelmi rendelet hiába támaszt településképi követelményt, azt az új lakóépületek megvalósítása során a törvény tiltó szabálya alapján figyelmen kívül kell hagyni.

készítette:





A törvényi általános keretfogalom és az önkormányzati rendelet közötti kapcsolatot a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet teremti meg, amely meghatározza a településkép fogalom egyes elemeinek részletes tartalmát, megállapítja a településképi önkormányzati rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat, egyben meghatározhat a 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóépületek mellett egyéb olyan építményeket is, amelyekre a településképi önkormányzati rendelet hatálya kiterjedhet. A 3. §-hoz A § a településképi rendelet helyi alkalmazásának azon garanciális szabályait tartalmazza, amelynek részleteit kormányrendelet határozza meg. A települési arculati kézikönyv és a településképi önkormányzati rendelet szakmai előkészítéséről az önkormányzati főépítész gondoskodik. Munkáját településképi tanácsadó testület segítheti, de a normatív határozat és rendelet előkészítése tekintetében a polgármesternek tartozik felelősséggel. Az arculati kézikönyv összeállítása során legalább az építész kamara, a településképi rendelet előkészítése során az állami főépítész véleményét ki kell kérni. A településképi követelmények meghatározása során a polgármester gondoskodik a széleskörű társadalmi nyilvánosság biztosításáról, a partnerségi egyeztetésről. Cél, hogy a településképi követelmények a lakosság részéről széleskörű támogatást élvezzenek. A települési arculati kézikönyv és a települési önkormányzati rendelet előkészítéséhez központi költségvetési vagy európai uniós támogatást kell biztosítani. A jelenlegi uniós ciklusban KÖFOP keretében lehetőség nyílik a nagyobb forrásigénnyel rendelkező arculati kézikönyvek megvalósítására. Az építési tevékenység során a településképi követelmények figyelembevétele a tervezők felelőssége, az önkormányzati rendeletnek való megfelelésről az építésügyi hatóság irányában nyilatkozni szükséges az Étv. 33/A. §-a szerinti bejelentés során. A településképi önkormányzati rendelet be nem tartásával végzett építési tevékenység az Étv. szerinti szakszerűtlen tevékenységnek minősül, így az irányadó építésfelügyeleti jogkövetkezmények érvényesíthetők. A 4. §-hoz A felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy  a településképi önkormányzati rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a polgármester és az önkormányzati főépítész településkép-védelmi feladatait, valamint a helyi lakosság bevonásának és a partnerségi egyeztetésnek szabályait,  a település arculati kézikönyv és településképi önkormányzati rendelet tartalmi követelményeit, valamint a település arculati kézikönyv megismerhetőségére vonatkozó szabályokat, készítette:





 a településképi követelmények jogi szabályozását biztosító állami támogatás igénylésének és folyósításának rendjét rendeletben állapítsa meg. Egyben felhatalmazást kap a települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat a településképi követelményeket tartalmazó településképi rendelet megalkotására. Az 5.§-hoz Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz. A 6. §-hoz Szükséges tisztázni az új szabályozás bevezetésének finanszírozását. A települési arculati kézikönyv és a településképi önkormányzati rendelet megalkotásának állami finanszírozása esetén a központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik. A 7. §-hoz A törvényjavaslat és az Étv. közötti összhang megteremtése érdekében tartalmazza az Étv. néhány pontosítását, így:  a településkép-védelem településrendezési sajátos jogintézményeknek minősül,  ugyanakkor a településkép-védelem tartalmáról és helyi megvalósulásáról nem az Étv., hanem jelen új törvény rendelkezik,  az épített környezet alakítása és védelme a településkép-védelmen keresztül is megvalósul.

készítette:




ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a településkép védelméről szóló törvényről

Recommend Documents