ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. március 27-i képviselő-testületi ülésre Tárgy: A helyi vagyonrendelet nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénnyel való összhangjának megteremtéséről, Lovászpatona község Önkormányzata vagyonrendeletének felülvizsgálata 1./ Napirendhez Tisztelt Képviselő-testület! 2011. december 31-éig az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket az önkormányzati törvény (Ötv.) és az államháztartási törvény (Áht.) tartalmazta. Az új Áht. (2011. évi CXCV. törvény) keretjellegűvé vált és az önkormányzati vagyonnal kapcsolatban már nem tartalmaz szabályozást. 2012. évtől az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos általános rendelkezések a 2011. december 31-án kihirdetésre került, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (Mötv.) találhatóak. Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A Nvtv. Ezen alaptörvényi rendelkezés végrehajtására szolgál, és egységesen szabályozza az állami vagyon mellett az önkormányzati vagyon tárgyait, a velük való rendelkezési jog feltételeit, korlátait. Az Alaptörvénnyel összhangban megfogalmazásra kerültek a vagyon elsődlegesen közérdekű szolgálatára, védelmére és kezelésére, felelős gazdálkodásra, megőrzésére vonatkozó szigorú szabályok. Az „off-shore partnerségek” kizárására bevezette a jogalkotó az átlátható szervezet fogalmát, illetőleg egyéb olyan fogalom-meghatározásokra került sor, amelyek értelmezései eddig is nagy jelentőséggel bírtak volna. A vagyongazdálkodási szemlélet gyökereiben változott meg (pl. módosult az önkormányzati vagyon típusainak elnevezése is). A törzsvagyon részei a „kizárólagos” önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek. Ez utóbbi kört az önkormányzatoknak rendeletben kell meghatározniuk, ugyanakkor szempontrendszert a törvény nem ad ahhoz, hogy mi tekinthető egy önkormányzat képviselő-testülete számára nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek. Mankó egyedül a törvény melléklete lehet, ahol az állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemei kerültek felsorolásra. A vagyonkezelési szabályok is jelentősen változtak a korábbiakhoz képest. A törvény erejénél fogva vagyonkezelővé válik például az óvoda, vagy az önkormányzat gazdasági társasága. A Nvtv. kógens szabálya a vagyon ingyenes hasznosítási lehetőségének kizárólag közfeladathoz való kötése. Felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni az összes eddigi nem közfeladathoz köthető ingyenes vagyonhasználatot. A közfeladat csakis jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat lehet, amit magának a kötelezettnek kell elvégeznie. A kötelezettség nem csupán jogszabályhoz kell, hogy kötődjön, az alapulhat egyéb, például szerződéses kötelmen is. A vagyon-nyilvántartási feladatok is módosultak, hiszen a vagyon rendeltetésének megfelelő közfeladat-meghatározást itt szintén el kell végezni. Szigorú elidegenítési szabályok védik a nemzeti (önkormányzati) vagyont, hasonlóan az állami vagyonra vonatkozó korábbi szabályoknak megfelelően, így pl. a 15 évre vonatkozó elidegenítési tilalom, beszámolási kötelezettség. Beépült a törvénybe az állam elővásárlási joga, kivéve az önkormányzati bérlakások esetében, ahol ez a jog csak a bérlő elővásárlási jogát követően gyakorolható. A nemzeti vagyon állam és önkormányzat közötti 1
tulajdonjogának szabad és ingyenes átadása került szabályozásra abban az esetben, ha ez a vagyon közfeladat ellátását szolgálja és ez a közfeladat-ellátási kötelezettség önkormányzatról államra száll, vagy fordítva. A nemzeti vagyont tehát a törvény az alábbi kategóriákba sorolja. A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely bizonyos kivételekkel forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető meg, és rajta osztott tulajdon nem létesíthető.
Önkormányzati vagyon
Törzsvagyon
Forgalomképtelen
Kizárólagos
Üzleti vagyon
Korlátozottan forgalomképes
Kiemelt jelentőségű
A vagyonrendelet átdolgozását a Nvtv. megjelenése és a jogszabályi háttér rendelkezéseinek módosulásai teszik szükségessé. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a rendelet-tervezet elfogadására.
Lovászpatona, 2013. március 21.
Pintér Imre polgármester
2
Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján A rendelet-tervezet címe: Lovászpatona Község Önkormányzat Képviselő-testületének …………./2013 (I. 21.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról Társadalmi-gazdasági hatása: A rendelet az önkormányzati vagyontárgyakat a nemzeti vagyonról szóló törvény fogalom rendszerébe rendezi Költségvetési hatása: a rendelet költségvetési hatása előre nem mérhető Környezeti, egészségi következményei: A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezeti és egészségügyi következményei nincsenek. Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: adminisztratív teher növelő hatása nincs a rendeletnek A rendelet megalkotásának szükségessége: A magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseivel való összhang biztosítása A rendelet megalkotása elmaradása esetén várható következmények: Az Önkormányzat nem tesz eleget a Nemzeti Vagyonról szóló törvény rendelalkotási kötelezésének. A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek: Az önkormányzati rendelet alkalmazásának személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei biztosítottak.
3
RENDELET-TERVEZET Lovászpatona Község Önkormányzat Képviselő-testületének ../2013. (….) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól Lovászpatona Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§ (4) bekezdésében, a 143.§ (4) bekezdés i) pontjában, és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi önkormányzati vagyonra: a) Lovászpatona Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő dologra; c) az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, továbbá az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, d) az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonára, e) az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékű jogra. (továbbiakban: önkormányzati vagyon) (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati bérlakásokkal, üzlethelyiségekkel való gazdálkodásra, önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatba adására, ezen önkormányzati vagyonelemek szabályozása külön rendeletekben történik.
II. Fejezet Az önkormányzat vagyona 1. Az önkormányzat vagyona 2. §
Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, amely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
1. Törzsvagyon 3. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon lehet: a) forgalomképtelen törzsvagyon, és b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. (2) A forgalomképtelen törzsvagyon: a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, 4
b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon. (3) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik.
4.§ (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező és a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak: a) az Önkormányzat tulajdonában álló közutak és műtárgyaik, b) az Önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) az Önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, d) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít. (2)A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyon: a) nem idegeníthető el, b) nem terhelhető meg (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot), c) dologi jog nem létesíthető, d) osztott tulajdon nem létesíthető. (3) A forgalomképtelen törzsvagyon, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemet az 1. melléklet tartalmazza.
5.§ (1)Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül az a vagyonelem, amelyet törvény vagy jelen önkormányzati rendelet annak minősít. (2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai: a) közművek, b) középületek, sportpályák és sportcélú létesítmények. (3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket az 2. melléklet tartalmazza. (4)A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el. (5) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
2. Üzleti vagyon 6. § (1) Üzleti vagyon mindazon önkormányzati tulajdonban álló vagyonelem, amely nem tartozik a 3 §. (2) és a 4 §. (2) bekezdésben meghatározott törzsvagyon körébe.
5
(2)Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, vagyon értékelése
7.§ (1) Az Önkormányzat vagyonát az Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal ( továbbiakban: Hivatal) tartja nyilván a számvitelről szóló 2000. évi C törvény, valamint a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. Korm. rendelet szerint. (2)
Az önkormányzat ingatlan vagyonát a Hivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint tartja nyilván.
(3) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. (4) A vagyonleltárnak külön kell tartalmazni a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat. (5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz, a vagyonkimutatást zárszámadáshoz csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni. (6) A vagyonleltárak elkészítéséért az intézmények vezetői, illetve a vagyonkezeléssel megbízott szervezetek vezetői a felelősek. 8. § (1) A vagyon értékének megállapítása: a) A vagyon értékének megállapítására a forgalmi (piaci) érték az irányadó. b) Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban nem szerepelnek, a kiadott értékelési irányelv szerint becsült értéken veszi fel a tőkeváltozással szemben, és pénzforgalom nélküli állománynövekedésként rögzíti a könyvekben. Azon ingatlanok, amelyek a számviteli nyilvántartásban a hatályos számviteli előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek, az értékbecslés adatait a számvitelben nem rögzítik. c) Az ingatlan vagyon értékét – elidegenítés, megterhelés valamint csere esetén az értékkülönbözetet –egyedi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 6 hónapnál régebbi nem lehet. Ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható. d) Az ingatlan vagyon értékét egyéb hasznosítás esetén az infláció mértékével megemelve kell meghatározni. e) A tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint üzletrészeknél 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
6
f) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi. g) Az Önkormányzat vagyonának nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor csak a ingatlan vagyon esetén értékbecslő által megállapított, ingó vagyon esetén szokásos piaci értéken vehető figyelembe. 4. Vagyongazdálkodási terv
9. §. (1)Az Önkormányzat három évre szóló középtávú és hat évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít. (2)A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza a) vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyonadatokat, b) az ellátott közfeladatokat és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. (3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást. (4) A hosszú távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. (5) A vagyongazdálkodási tervet a polgármester készíti el, melyet a Képviselő-testület határozattal fogad el. (6) A vagyongazdálkodási tervet évente felül kell vizsgálni.
III. FEJEZET Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 5. Önkormányzati vagyon hasznosítása 10. § A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés: a) tulajdon-átruházás, b) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, c) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást, d) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása, e) gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
7
f) a b-c) pontokban meghatározott az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés, g) a vagyon átlátható gazdasági társaságba apportként történő bevitele, h) a vagyon technikai kezelésbe és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása, i) vagyonszerzés, j) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás, k) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása. 11. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyon feletti tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.
6. Az önkormányzati ingatlan vagyon átruházása 12. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagyon tekintetében nettó 5.000.000,-Ft értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (2) A versenyeztetési eljárás szabályait a 4. melléklet tartalmazza. (3) Kétszeres sikertelen versenyeztetési eljárás után a döntést hozó/képviselő-testültet jogosult – a meghatározott feltételek változatlansága mellett – egyszerűsített eljárás keretében eljárni a vagyonhasznosítás során. (4) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni: a) természetes személy vagy b) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény meghatározott átlátható szervezet részére lehet. (5) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) – (8) bekezdése alapján lehet. E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, követelésekre valamint a fizetési kötelezettségekre. (6) Az önkormányzati ingatlan vagyon értékesítése esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. §-a alapján az államot elővásárlási jog illeti meg. 13. § (1)Az Önkormányzat tulajdonát képező, lakás céljára szolgáló építési telkek értékesítése természetes személyek részére történhet. (2) Az Önkormányzat a lakás céljára szolgáló építési telkek értékesítésére, és az ehhez nyújtandó támogatási formákról külön rendeletben rendelkezik.
7. Az önkormányzati vagyon kezelése, vagyonkezelésbe adása
8
14. § A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. 15. § Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben. 16. § (1) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel. (2) Az önkormányzati intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult. (3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja. (4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik. 17. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e faladata kapcsán az Önkormányzat Képviselő-testülete az éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni. 18. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítésért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek. 19. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének kertében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az Önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik. (2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése az Önkormányzat Képviselő-testülete által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
8. A felajánlott vagyon elfogadása 20. §
Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, a vagyon elfogadásáról a polgármester dönt, feltéve, hogy az önkormányzat képes a vagyonhasznosításra járó kötelezettségek teljesítésére.
9
9. Eljárás a tulajdonos képviseletében 21.§ (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. (2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
10. Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei 22. § Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át.
11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás 23. § (1)Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, a pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.
12. Az önkormányzati követelések elengedése 24. § (1) Az Önkormányzat és költségvetési szervei – kis összegű követelések 100 000 Ft értékhatárig – csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követelésről: a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető, e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel, f) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti az Önkormányzat Képviselő-testülete külön döntés alapján. IV. FEJEZET Záró rendelkezések 25. § E rendeletben nem szabályozottakat a magasabb szintű jogszabályokban foglaltak szerint kell alkalmazni. 26. § (1) E rendelet kihirdetését követő nap lép hatályba.
10
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Lovászpatona Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás egyes szabályairól szóló 11/2004. (V. 3.) rendelete.
Pintér Imre polgármester
Horváth Mária jegyző
A rendelet kihirdetve: 2013. …. Horváth Mária jegyző
11
INDOKOLÁS 1. §-hoz A rendelet tárgyi hatályában azon vagyontárgyak, illetve vagyoni értékkel bíró jogok kerültek felsorolásra, amelyek az Önkormányzat tulajdonában állhatnak és amelyekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorolhatóak. 2. §-hoz A szakaszban az önkormányzati vagyon osztályozására vonatkozó rendelkezések kerültek beépítésre. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból, és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. A vagyontárgyak ilyen tartalmú osztályozása az Nvtv. alapján került megállapításra. A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon lehet. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény ( továbbiakban: Nvtv.) által meghatározott a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyakon (helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közművek) kívül az Önkormányzat nem határoz meg nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyontárgyat. Az Nvtv. által meghatározott a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképtelen vagyontárgyakon (a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű, a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés) kívül törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképtelen vagyontárgyként kerül meghatározásra az önkormányzat tulajdonában lévő, de törvény alapján állami szerv használatába adott ingatlan. 3-6. §-hoz A rendelkezés tulajdonosi jogok gyakorlása szabályait tartalmazza az önkormányzat és szervei közötti megosztásban 7-11. §
12
A rendelekzés hasznosítás, értékesítés, követelésről lemondás szabályait tartalmazza, részletesen megállapítja a vagyoni érték megállapításának és vagyon értékesítésnek hasznosításának szabályait, a követélésről való lemondás eseteit,. 12. §-hoz A vagyontárgyak forgalomképességének megváltoztatásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Erről kell döntenie, amikor jogutód nélkül megszűnő intézmények, illetve gazdasági társaságok tulajdonába kerülő vagyontárgyak forgalomképességét határozza meg, vagy amikor a városrendezési tervek elfogadásával a forgalomképtelen vagyontárgyat forgalomképessé minősít. 13. §-hoz A rendelkezés szabályozza a forgalom képes önkormányzati vagyon ingyenes használatba adásának feltételeit. A 14. §-hoz A rendelkezés szabályozza a szerződéses vagyonkezelés feltételeit. 15. §-hoz A vagyonkimutatás szabályait a számviteli törvénynek megfelelően kell elvégezni. A vagyonkimutatás az éves költségvetési beszámolóhoz kell csatolni. A vagyonkimutatás vezetését a jegyző végzi. 16. §-hoz A koncepció megalkotásakor az önkormányzati gazdálkodás tervezhetőségét kell szolgálnia. A koncepció az önkormányzati vagyon megóvására, hasznosítására és gyarapítására vonatkozó általános célkitűzéseket tartalmazza, melyek szerint történik az önkormányzati gazdálkodás. A koncepcióban foglaltak szerint kell a vagyonkezelő szerveknek is a gazdálkodásukat folytatniuk. A koncepció követi a vagyon törzsvagyon és üzleti vagyon szerinti felosztását.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a rendelet-tervezet elfogadására.
Lovászpatona, 2013. március 21.
Pintér Imre polgármester
13
Lovászpatona Község Polgármesterétől 8553 Lovászpatona, Kossuth tér 2.
ELŐTERJESZTÉS Lovászpatona Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. március 27-i ülésére 2. napirendhez Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletetése biztosításának céljából közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. Az Nvtv. 7, § (2) bekezdése alapján: „A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.” 1. Jogi és társadalmi környezet bemutatása: 1.1 Jogi szabályozás változásai: Magyarország Alaptörvényének 2012. január 1-i hatálybalépésével egyidejűleg jelentős jogszabályi változások történtek, amelyeknek a nagy része érinti és lényegesen meghatározza az önkormányzat gazdálkodását. Az Nvtv. 7. § (1)-(2) bekezdése szerint a nemzeti vagyon, ezen belül az önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. Az Nvtv. előírja a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítését, melyben az önkormányzatnak meg kell jelölnie a vagyongazdálkodás irányvonalát, stratégiát kell felállítania, hogy a célkitűzések végrehajthatóak legyenek. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a lakás és helyiséggazdálkodás szabályait tartalmazza azzal, hogy rendelkezik egyes részletszabályok önkormányzati rendeletben történő meghatározásáról is. (Az önkormányzatnak rendelet alkotási kötelezettsége nincs a lakások mennyisége miatt.) 1. 2 Helyi szabályozás: A vagyongazdálkodásra vonatkozó helyi önkormányzati rendeletnek meg kell felelnie a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott elveknek, rendelkezéseknek, az Nvtv. előírásainak megfelelően a Képviselő-testület új vagyonrendeletet alkotott (az önkormányzati vagyonról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló …/2013. (…..) önkormányzati rendelet).
1
1. 3 Társadalmi-gazdasági környezet változása: A közfeladat ellátási rendszer folyamatban lévő átalakítása az önkormányzati rendszert is érinti. Az állami tehervállalás elérte teljesítőképességének határát, ennek eredményeként az utóbbi időben bevezetett szigorú gazdasági intézkedések, központi költségvetési támogatások csökkentése, egyes támogatások megvonása következtében a rendelkezésre álló forrásokból csak részlegesen lehet a feladatok teljesítését megvalósítani. Ezért a vagyongazdálkodás egyik meghatározó feladata a kiesett támogatások pótlása, ez pedig a vagyonhasznosítás hatékony megvalósításával biztosítható. 2. Vagyonelemek csoportosítása 2. 1. Forgalomképtelen törzsvagyon: A Nvtv. meghatározza a forgalomképtelen törzsvagyon körében tartozó vagyonelemek csoportját: a) kizárólagos tulajdonban lévő dolgok (helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok) b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, ilyen besorolású ingatlant a vagyonrendeletünkben nem különítettünk el. c) helyi döntés alapján forgalomképtelen vagyon: Az önkormányzat Képviselő-testületi döntés alapján is forgalomképtelennek minősíthet bizonyos vagyonelemeket. A forgalomképtelen törzsvagyont az önkormányzatnak meg kell tartani, és a megfelelő fenntartásról gondoskodni kell. A forgalomképtelen törzsvagyon felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti. A törzsvagyon forgalomképtelen része nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának felsorolását az önkormányzati vagyonról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló …/….) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete sorolja fel. 2. 2. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Az önkormányzati törzsvagyon második eleme az a vagyonrész, melyet törvény, vagy önkormányzati rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg. Az önkormányzati vagyonról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban vagyonrendelet) alapján a korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani a képviselő-testület döntése alapján csak akkor lehet, ha az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges vagy a feladat ellátása más módon is biztosítható, és a vagyontárgy értékesítése, más célú hasznosítása nem veszélyezteti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. A vagyonelemek felsorolását a vagyonrendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 2. 3. Üzleti vagyon A forgalomképes üzleti vagyon mindaz a vagyonelem, mellyel az önkormányzat meghatározott keretek között szabadon rendelkezik. Az üzleti vagyonelemeket az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendelet 3. melléklete tartalmazza.
2
2.3.1. Lakásgazdálkodás Az Önkormányzat tulajdonában levő lakások többsége szolgálati lakás, másik részét fokozatosan fel kell újítani, azok rossz műszaki állapota miatt. Hosszú távú elképzelései között nem szerepel a lakások értékesítése. 2.3.2.Nem lakás céljára szolgáló helyiségek Törekedni kell arra, hogy a helyiségeket maradéktalanul hasznosítsuk, elsősorban bérbeadás útján. A fizetési kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tevő bérlőket meg kell tartani, átmeneti fizetési nehézség esetén a részletfizetést alkalmazzuk. Azon helyiségeket, melyeket bérbeadással nem tudunk hasznosítani, azokat értékesíteni kell. A bérleti díjakat differenciáltan kell meghatározni, figyelembe véve a piaci viszonyokat is. Lovászpatona Község Önkormányzatának középtávú vagyongazdálkodási terve: 1) Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. 2) A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. 3) Az önkormányzati vagyonfejlesztés céljait a Képviselő-testület döntései és az éves költségvetési rendelet határozza meg. 4) Az önkormányzati vagyon hasznosításának alternatívái: a) A feladat ellátásához nem szükséges vagyon értékesítése: a rendelkezésre álló szabad vagyon értékesítését forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázati kiírás alapján, a vagyonrendelet előírásai szerint, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján kell lefolytatni. b) Használatba-adás, bérbeadás: A lakás és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása elsősorban bérleti szerződés keretében tehető meg. A bérlet útján nem hasznosított ingatlan esetében törekedni kell arra, hogy minél rövidebb ideig legyen kihasználatlan állapotban, ezért folyamatos pályáztatás szükséges. A bérleti díjakat a piaci viszonyoknak megfelelően kell megállapítani. Törekedni kell arra, hogy a bérleti díjak, lakbérek fedezetet nyújtsanak az ingatlan karbantartására, felújítására és az üzemeltetési költségekre. Lovászpatona Község Önkormányzatának hosszú távú vagyongazdálkodási terve: 1) A középtávra meghirdetett feladatok ellátása. 2) A vagyonhasznosítás során a bevételszerzés, illetve a kiadáscsökkentés mellett szem előtt kell tartani azt, hogy ne vagyonfelélést eredményezzen. A piaci helyzet ismeretében évente felül kell vizsgálni az értékesítendő, valamint a más módon hasznosítható vagyonelemeket. 3) A vagyonhasznosítás bevételeit minél nagyobb arányban a vagyontárgyak megóvására, megújítására kell fordítani.
3
Lovászpatona Község Önkormányzat Képviselő-testülete /2013. (…..) határozata Lovászpatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából Lovászpatona Község Önkormányzatának közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét az alábbi tartalommal fogadja el: 1. Lovászpatona Község Önkormányzatának középtávú vagyongazdálkodási terve 2012-2016. évre vonatkozóan: 1) Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. 2) A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. 3) Az önkormányzati vagyonfejlesztés céljait a Képviselő-testület döntései és az éves költségvetési rendelet határozza meg. 4) Az önkormányzati vagyon hasznosításának alternatívái: a) A feladat ellátásához nem szükséges vagyon értékesítése: a rendelkezésre álló szabad vagyon értékesítését forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázati kiírás alapján, a vagyonrendelet előírásai szerint, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján kell lefolytatni. b) Használatba-adás, bérbeadás: A lakás és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása elsősorban bérleti szerződés keretében tehető meg. A bérlet útján nem hasznosított ingatlan esetében törekedni kell arra, hogy minél rövidebb ideig legyen kihasználatlan állapotban, ezért folyamatos pályáztatás szükséges. A bérleti díjakat a piaci viszonyoknak megfelelően kell megállapítani. Törekedni kell arra, hogy a bérleti díjak, lakbérek fedezetet nyújtsanak az ingatlan karbantartására, felújítására és az üzemeltetési költségekre. 2. Lovászpatona Község Önkormányzatának hosszú távú vagyongazdálkodási terve 2012-2021. évre vonatkozóan: 1) Alapjául szolgál a középtávra meghirdetett vagyongazdálkodási terv. 2) A vagyonhasznosítás során a bevételszerzés, illetve a kiadáscsökkentés mellett szem előtt kell tartani azt, hogy ne vagyonfelélést eredményezzen. A piaci helyzet ismeretében évente felül kell vizsgálni az értékesítendő, valamint a más módon hasznosítható vagyonelemeket. 3) A vagyonhasznosítás bevételeit minél nagyobb arányban a vagyontárgyak megóvására, megújítására kell fordítani. Határidő: Folyamatos Felelős: Pintér Imre polgármester Lovászpatona, 2013. március 21.
Pintér Imre polgármester 4
ELŐTERJESZTÉS A szervezett szemétszállításról és a köztisztaság fenntartásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet települési szilárd hulladék közszolgáltatási díjára vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről
3. Napirendhez Tisztelt Képviselő-testület! A Kormányhivatal hívta fel a figyelmét valamennyi megyei településnek a 2013. évi hulladékgazdálkodás közszolgáltatási díjával kapcsolatos jogszabályváltozásokra, mellyel kapcsolatban az alábbi összefoglaló tájékoztatást adom: Az Országgyűlés 2012. november 26-i ülésnapján elfogadta, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt (a továbbiakban: Ht.), mely néhány rendelkezése kivételével 2013. január 1-jén lépett hatályba. A Ht. 2013. január 1. napjától hatályon kívül helyezi a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Hgt.). A Ht. 47.§ (4) bekezdése értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. Ebből eredően 2013. január 1. napjától a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a helyi önkormányzat nem jogosult megállapítani, a képviselő-testületnek hatályon kívül kell helyeznie a szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatási díj mértékét megállapító szabályozást. A Ht. 91.§ (2) bekezdése rendelkezik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékének 2013. évre vonatkozó megállapításáról, mely szerint a közszolgáltatási díjat megállapító miniszteri rendelet hatálybalépésig a közszolgáltató a 2012. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhat. Tájékoztatom a képviselő-testületet, hogy a GYŐR-SZOL Zrt. – tekintettel a lakosság korlátozott teherbíró képességére - nem tervez díjemelést a december 31-én alkalmazott díjhoz képest, azaz a lakosság felé a 2012. évben alkalmazott hulladékszállítási díjak maradnak érvényben. A Ht. 91.§ (12) bekezdése értelmében a Magyar Energia Hivatal első alkalommal 2013. szeptember 30-ig tesz javaslatot a miniszter felé a díjmegállapításra. A 2013. januártól a miniszteri rendelet hatálybalépésig terjedő átmeneti időszakban sincs felhatalmazása az önkormányzatnak a közszolgáltatási díj megállapítására, ezen időszakban kizárólag a közszolgáltató állapíthatja meg a díj mértékét a már hivatkozott Ht. 91.§ (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. A hulladékgazdálkodás tárgykörében történt jelentős változásra tekintettel indokolt a szervezett szemétszállításról és a köztisztaság fenntartásának szabályairól szóló többször módosított 9/1999. (VII. 1.) önkormányzati rendelet közszolgáltatási díj mértékére vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.
1
A Ht. 51. §-a rendelkezik arról, hogy az üdülőként nyilvántartott és az időlegesen használt ingatlannal rendelkező ingatlantulajdonosok arányos díjfizetési kötelezettséget kell, hogy viseljenek, amely nem lehet kevesebb, mint az állandó lakosnál felmerülő éves díj 50 %-a. Javasolom, hogy a Képviselő-testület a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás ajánlásának megfelelően a Győr Megyei Jogú Város önkormányzata által elfogadott szilárd hulladék kezelési rendelkezéseket építse be a saját rendeletébe a települési sajátosságokra figyelemmel.
Tisztelt Képviselő-testület! A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható követelményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a testületet tájékoztatni kell. A törvény 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell: a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. Fentiek alapján a rendeletmódosításnak a várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom: a) - Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A közszolgáltatás díját a lakosoknak továbbra is ugyanúgy meg kell fizetni, mint eddig, változás abban következett be, hogy a díjat nem önkormányzati rendelet határozza meg. A Szolgáltató tájékoztatása szerint a díjak 2013-ban nem emelkednek, ezért annak összegének változatlanul hagyása a lakosság körében pozitív visszajelzést válthat ki. - Környezeti és egészségi következményei: A megfizetett közszolgáltatási díjak fedezetet nyújthatnak a beszállítandó hulladék ártalmatlanítására, ezzel biztosítva a környezet és a közegészségügy védelmét. - Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A Rendelet megalkotása esetén az adminisztratív terhek nem változnak számottevően, hiszen a Szolgáltatóra hasonló adminisztratív feladatok hárulnak, mint a jelenleg hatályos szabályozás szerint. b) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: a szervezett szemétszállításról és a köztisztaság fenntartásának szabályairól szóló többször módosított 9/1999. (VII. 1.) önkormányzati rendelet települési szilárd hulladék közszolgáltatási díj mértékére vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése azért szükségszerű, mert a Rendelet megalkotására felhatalmazást adó jogszabály megváltozott, az 2
önkormányzat képviselő-testületének meghatározására.
nincs
felhatalmazása
a
közszolgáltatási
díj
c) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A Szolgáltatónál rendelkezésre állnak.
Tájékoztatom a Képviselő-testületet, hogy fentebb ismertetett változásokkal egyidejűleg a folyékony hulladékra vonatkozó közszolgáltatással kapcsolatos szabályozás átkerült a vízgazdálkodás tárgykörébe. Az új szabályozás lényege, hogy a települési folyékony hulladék fogalma helyett bevezeti a nem közművel elvezetett háztartási szennyvíz fogalmát. Az önkormányzatoknak a nem közművel elvezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére kötelezően ellátandó közszolgáltatást kell szervezni és fenntartani, így a jövőben a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének és kezelésének kötelező közszolgáltatásáról új rendelet megalkotása válik szükségessé. Fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és a rendeletet megalkotni szíveskedjen. Lovászpatona, 2013. március 21.
Pintér Imre polgármester
3
TERVEZET Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének ../2013. (………..) önkormányzati rendelete A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról
Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet területi hatálya Lovászpatona Község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a közigazgatási határon belül valamennyi ingatlan tulajdonosára, tulajdonosi közösségére, használójára, birtokosára (a továbbiakban: tulajdonos) függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes személy, vagy szervezet. Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. rendelkezései szerint megfelelően nem gondoskodik. (3) A rendelet tárgyi hatálya a település közigazgatási területén keletkező, illetve ott bármilyen okból elhelyezett, a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerinti települési szilárd hulladékra, c) pontja szerinti inert hulladékra, d) pontja szerinti biológiailag lebomló hulladékra (továbbiakban együtt: települési szilárd hulladék) terjed ki. (4) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes és radioaktív hulladékokra, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységekre, továbbá a település köztisztaságával összefüggő feladatokra. A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos rendelkezések 2. § (1) Lovászpatona Község Önkormányzata a települési hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási közszolgáltatást egész évben, az 1. mellékletben lehatárolt területen április 1-től szeptember 30-ig biztosítja. (2) A közszolgáltatás ellátásához szükséges személyes adatokat az Önkormányzat kérésre, a rendelkezésre álló adatbázisból, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától beszerzett adatokat díj ellenében bocsátja a Közszolgáltató rendelkezésére. A közszolgáltató a tevékenysége ellátásához szükséges személyes adatokat csak a közszolgáltatási jogviszony fennállása alatt kezelheti. 3. § A Képviselő-testület a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás ellátásával a rendelet hatálya alá tartozó területen a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által közbeszerzési eljárásban kiválasztott vállalkozóval kötött közszolgáltatási szerződés útján a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: közszolgáltató) jogosítja fel, és 4
kötelezi a közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos, jelen rendeletben foglalt feladatok végrehajtására, valamint felruházza e rendeletben meghatározott jogosítványokkal. 4. § (1) A tulajdonos a közszolgáltatást köteles igénybe venni, annak végrehajtásában a jelen rendeletben meghatározott mértékben közreműködni, és a Képviselő-testület által meghatározott mindenkori közszolgáltatási díjat a közszolgáltatónak megfizetni. (2) A közszolgáltatás ellátásához szükséges adatokat és azok változását a tulajdonos köteles a Közszolgáltató felé haladéktalanul írásban bejelenteni. A nyilatkozatot a Közszolgáltató akkor köteles elfogadni, ha a bejelentés az ingatlan régi és új tulajdonosának, vagy használójának pontos adatait és aláírását egyaránt tartalmazza. (3) Amennyiben a közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlannak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosoknak kell közölni, hogy közülük kinek a nevére és címére kerüljön kiállításra a szolgáltatási számla. Ha a tulajdonosok a közszolgáltatóval ezt nem közlik, akkor a közszolgáltató vagy a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, vagy az azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok közül az ingatlan-nyilvántartásban első helyen bejegyzett tulajdonos nevére és címére állítja ki a szolgáltatási számlát. (5) A rendelkezésre állási díjat annak a tulajdonosnak kell teljes hónapra megfizetni, aki a változással érintett hónap első napján a tulajdonos. 5. § (1) A közszolgáltató és a tulajdonos között a közszolgáltatással kapcsolatos szerződéses jogviszony szerzéskötés alapján, vagy a szolgáltatás igénybevételével jön létre. 6. § (1) A települési szilárd hulladék gyűjtése, tárolása kizárólag oly módon történhet, hogy ne idézzen elő szennyezést sem épületen belül, sem azon kívül, sem pedig közterületen. (2) A települési szilárd hulladék gyűjtése, tárolása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy hulladék se a szállító járműbe való ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródhasson szét, ne porozhasson, és környezetszennyezést ne idézzen elő. (3) A települési szilárd hulladék gyűjtése és ideiglenes tárolása csak a keletkező hulladékmennyiség és a gyűjtés gyakorisága alapján meghatározott, a tulajdonos és a közszolgáltató között létrejött szolgáltatási szerződésben megjelölt gyűjtőedényben történhet. (4) Az 1. mellékletben lehatárolt területen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a közszolgáltató az általa megjelölt műanyag zsák kibocsátásával is biztosíthatja. (5) A közszolgáltató biztosítja a komposztálható hulladékok heti egy alkalommal, a maradék hulladékok kéthetente történő elszállítási lehetőségét, továbbá a barna tetejű hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények mosását évente négy alkalommal. 7. § (1) Olyan szervezett szolgáltatás esetén, amikor a háztartási hulladékok összegyűjtése (elszállítása) kizárólag a szállító gépjárműhöz tartozó szabványos (meghatározott méretű és szerkezetű) hulladékgyűjtő,- vagy - tároló edénnyel (a továbbiakban: tárolóedény) végezhető, ezek megfelelő mennyiségben történő beszerzéséről, javításáról, pótlásáról és a szolgáltatással érintett ingatlanon való elhelyezéséről (odaszállításáról) a közszolgáltató, az ingatlan tulajdonosa pedig megőrzéséről és a haszonkölcsön-szerződésből rá vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről köteles gondoskodni.
5
(2) A rendszeresített tároló edényt lehetőség szerint az ingatlanon belül kell elhelyezni, ahol ez nem lehetséges a mindenkor hatályos közterület használatról szóló önkormányzati rendelet az irányadó. (3) A közszolgáltató a háztartási hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt az ingatlan bejárata előtti járdán vagy a kapu közelében, közterületen a járat útvonalától 10 méternél nem távolabb veszi át. 8. § (1) Az egyéb szilárd hulladék kezeléséről az köteles gondoskodni, akinél a hulladék keletkezett. Ha a keletkezés helye nem állapítható meg, ez a kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli. (2) A nagyobb méretű berendezési tárgy (lom) elszállításáról a hulladék tulajdonosa köteles gondoskodni. (3) A biológiai bomlásra alkalmas (komposztálható) hulladékok elkülönített gyűjtéséhez a Közszolgáltató külön gyűjtő edényzetet biztosít, amelynek rendeltetésszerű használata kötelező. A maradék hulladék gyűjtéséhez a Közszolgáltató ugyancsak külön edényzetet biztosít, melynek ürítésre történő kihelyezése annak telítődése esetén kötelező. (4) A közszolgáltató a házi komposztálást végző tulajdonostól a barna tetejű hulladékgyűjtő edényt - a tulajdonos Közszolgáltatónál jelzett igénye esetén - a haszonkölcsön szerződés módosítása mellett elszállítja. 9. § (1) A közszolgáltató a hulladékudvarokban - nyitvatartási időben - egyes hulladékok térítésmentes elhelyezését biztosítja azon tulajdonos számára, aki a vele való közszolgáltatási jogviszony fennállását a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott azonosító dokumentummal igazolja. (2) A hulladékudvarban az inert hulladék havonta 1 m3 mennyiségben helyezhető el. (3) A hulladékudvarban vállalkozási tevékenységből származó hulladékot befogadni tilos. 10. § (1) A közszolgáltató a tulajdonos részére a település közterületén lévő szelektív hulladékgyűjtő sziget igénybevételét térítésmentesen biztosítja. (2) A hulladékgyűjtő szigeten elkülönítve helyezhetők el a műanyag, papír, üveg és fém elsősorban csomagolási - hulladékok az egyes edényeken elhelyezett feliratnak megfelelően. (3) A közszolgáltató a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetéseinek részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet (R.) 5-7. §-a szerint működtetett hulladékgyűjtő szigeten lévő edényeket járatterve szerint, az edények telítettségének megfelelő gyakorisággal üríti. (4) A hulladékgyűjtő szigeteken vállalkozási tevékenységből származó hulladékot elhelyezni tilos. (5) A közszolgáltató a hulladékgyűjtő sziget területén az edényeken kívül elhelyezett hulladékok közül kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt fajtájú hulladékokat szállítja el.
6
11. § (1) A Közszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladékot köteles rendszeresen elszállítani a Győr-Sashegy területén található Hulladékkezelő Központba, és köteles a szakmai és környezetvédelmi szabályoknak megfelelő további kezeléséről (hasznosításáról, ártalmatlanításáról) gondoskodni. (2) A Közszolgáltató köteles haszonkölcsön szerződés keretében a szolgáltatási szerződésben meghatározott űrtartalmú tárolóedénnyel a tulajdonosokat ellátni. A tulajdonosok által újonnan igényelhető szabványos tárolóedények méretét e rendelet 14. § (15) bekezdése tartalmazza. (3) A Közszolgáltató köteles a tárolóedények haszonkölcsönbe adásából származó kötelezettségek teljesítésére. A tárolóedényekkel kapcsolatos terhek megosztását az arra vonatkozó haszonkölcsön szerződés tartalmazza. (4) A Közszolgáltató köteles az általa biztosított gyűjtőedényekben kihelyezett hulladék begyűjtésére és elszállítására. (5) A gyűjtőedény ürítése során keletkezett szennyeződés feltakarításáért a Közszolgáltató felel. (6) A Közszolgáltató köteles a közszolgáltatás keretében a felhasználónak haszonkölcsön szerződés keretében átadott, komposztálható hulladék elhelyezésére szolgáló tárolóedény tisztításáról és vegyszeres mosásáról negyedévente gondoskodni. (7) A Közszolgáltató feladata a lakosság körében szelektíven gyűjtött csomagoló anyagok elszállítása, valamint a szelektív gyűjtőszigetek működtetése és tisztán tartása. A gyűjtőszigeten csak a települési szilárd hulladék hasznosítható részei gyűjthetők, veszélyes hulladék elhelyezése tilos. (8) A települési szilárd hulladék szállítását a szolgáltató zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállító járművel, környezetszennyezést kizáró módon köteles végezni. (9) A szolgáltatást igénybe vevő feladatai közé tartozik, hogy a gyűjtőedény zártságáról gondoskodjék. (10) A szerződéses mértéken felül a tulajdonos használatában lévő gyűjtőedény mellé kihelyezett hulladékot a közszolgáltató jogosult elszállítani, az elszállításból eredő költségét pedig az ingatlan tulajdonosától (közös képviselőjétől) követelni. (11) A Közszolgáltató jogosult az ingatlantulajdonosok által használt hulladékgyűjtő edények eredetét ellenőrizni, a szerződés nélkül használt, az edény tulajdonosának emblémájával ellátott edény elszállítani és a használatból erdő kárt az ingatlan tulajdonosától követelni. 12. § A szolgáltatást igénybe vevő feladatai: a.) A tárolóedényekkel kapcsolatos haszonkölcsön-szerződésekből rá háruló kötelezettségek teljesítése. b.) A komposztálható és a maradék hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt az átadási helyre a járatnapon szükség szerint kihelyezi. 7
c.) A rendeletben meghatározott szabványos gyűjtőedényt a rendelkezésre bocsátáskor meghatározott céllal használni. d.) A közszolgáltatási díját két havonkénti rendszerességgel megfizetni köteles. Ettől a számlázási gyakoriságtól a díj nagyságától függően a ritkább számlázás irányába eltérhet a közszolgáltató. A közszolgáltatás díjának megfizetését elmulasztók tartozása a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelkezései szerint adók módjára behajtandó köztartozás, annak behajtásáról Lovászpatona Község Jegyzője az adóvégrehajtás szabályai szerint gondoskodik. e.) A több lakást kiszolgáló tárolóedények közszolgáltatási díját az épület tulajdonosa, kezelője, köteles megtéríteni. Igény esetén a tulajdonosnak/kezelőnek a lakásokat terhelő közszolgáltatási díj lakások közötti felosztására vonatkozó nyilatkozata és adatszolgáltatása melyet évente egyszer a tárgyévet megelőző év december 1-ig módosíthatnak - alapján a közszolgáltató jogosult az igénybe vevők (tulajdonostársak, használók) részére egyedi számlát kibocsátani. f.) A gyűjtőedényben nem szabad mérgező, folyékony, égő, parázsló vagy egyéb olyan hulladékot (különösen inert hulladékot) elhelyezni, amely veszélyezteti a begyűjtéssel, szállítással foglalkozó dolgozók testi épségét, illetve amely a gépkocsi berendezésben rongálást idézhet elő. Ha a Közszolgáltató dolgozók azt észlelik, hogy a gyűjtőedényben az előbbiekben felsorolt anyagot, tárgyat helyeztek el, akkor annak elszállítását megtagadhatják. A fedelet a tárolóedény használata után mindenki köteles gondosan a helyére illeszteni. g.) Ha a tárolóedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely az edényben összetömődött, vagy befagyott, vagy ha az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy amiatt a tárolóedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a használó köteles a szemetet eltávolítani és a tárolóedényt használhatóvá tenni. h.) A kötelező szemétszállításra kijelölt területen fekvő, nem lakás célú helyiségek tulajdonosai a lakóházak szeméttároló edényeit nem használhatják, hanem külön tárolóedényt kötelesek igénybe venni és szemétszállításra szerződést kötni a közszolgáltatóval. i.) A tulajdonos köteles együttműködni a hulladékok mennyiségi csökkentését és elkülönített gyűjtését célzó kezdeményezésekben, különösen a kétkannás- és a szelektív hulladékgyűjtésben. j)Az ingatlan tulajdonosa (közös képviselője) köteles a szerződéses mértéken felül a hulladéktároló edény mellé kihelyezett hulladék elszállításának díját megfizetni. k) Az ingatlan tulajdonosa (közös képviselője) köteles a szerződés nélkül használt edény elszállításából és a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatásból a közszolgáltatónál jelentkező kárt megtéríteni. l) Az ingatlan tulajdonosa köteles az előbbieknél kisebb méretű kihelyezett hulladékgyűjtő edény 5 m-es körzetét feltakarítani, a saját használatában álló edénybe, vagy az edény mellé idegen eredetű hulladék kihelyezését megakadályozni. 13. § (1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett tulajdonos a szolgáltatásért közszolgáltatási díjat fizet. 8
(2) A közszolgáltatási díjat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. (3) A közszolgáltatási díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll. (4 A rendelkezésre állási díj éves díj, amelyet a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett tulajdonos önálló ingatlanonként, a szolgáltatás igénybevételének mértékétől függetlenül köteles megfizetni azzal, hogy az 1. mellékletben lehatárolt területen az üdülőként nyilvántartott, valamint időlegesen használt ingatlannal rendelkező tulajdonosokra az (5) bekezdés vonatkozik. (5) Az 1. mellékletben lehatárolt területen az üdülőként nyilvántartott, valamint az időlegesen használt ingatlannal rendelkező tulajdonos esetében a (4) bekezdéstől eltérően az éves rendelkezésre állási díj 50%-a fizetendő, azzal, hogy a tulajdonos ezt a díjat az április 1. és szeptember 30. közötti időszakban fizeti meg. (6) Az ürítési díj a hulladékkezelés és hulladékszállítás teljes folyamatának a rendelkezési állási díjban nem fedezett minden egyéb költsége és indokolt ráfordítása ellenértékéből áll. (7) Az ürítési díj a díjfizetési időszak ürítési száma és az adott gyűjtőedényhez tartozó egységnyi díjtétel szorzata. (8) A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató által a tulajdonos részére a 12. § d) pontban meghatározott számlázási időszakonként kiállított számla alapján 15 napon belül kell megfizetni. 14. § Fogalom meghatározások (1) Települési szilárd hulladék: a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. d) Komposztálható hulladék: a négy vagy annál kevesebb lakást magában foglaló ingatlan területén a háztartásban, udvarban és kertben keletkező olyan települési szilárd hulladék, mely biológiailag bomló összetevőket e) Maradék hulladék: a komposztálható részek elkülönített gyűjtése után visszamaradó, a gyűjtőszigeteken elhelyezhető csomagolóanyagokat lehetőleg nem tartalmazó települési szilárd hulladék. (2) Háztartási hulladék: A lakóépületben, a lakás, üdülés és pihenés céljára használt épületben, továbbá az ezekhez tartozó ingatlanon rendszeresen képződő szilárd hulladék, így 9
pl.: konyhai hulladék, söpredék, salak, csomagolóeszközök, kisebb méretű elhasználódott háztartási eszközök és tárgyak, kerti hulladék, a lakásban folytatott egyéb tevékenység gyakorlásából származó hulladék. (3) Egyéb szilárd hulladék: A lakóépületben, a lakás, üdülés és pihenés céljára használt épületben felhalmozódott nagyobb mértékű berendezési tárgy, készülék, lom, valamint az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségben - közintézményben, üzemépületben, irodában, kereskedelmi, szolgáltató helyiségben és ingatlanon keletkezett, a háztartási hulladékkal összetételében hasonló, azzal együttesen kezelhető, továbbá a köz- és zöldterületeken keletkezett szilárd hulladék. (4) Hulladékkezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. (5) Begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén. (6) Hulladékszállítás: Az összegyűjtött hulladéknak a nem azonos telephelyen lévő kezelési helyei között megfelelő szállítójárművel, szállítóeszközzel, történő szándékolt mozgatása, az ember és élővilág egészségét nem veszélyeztető, illetve környezetkárosítást kizáró módon. (7) Tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése. (8) Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával. (9) Termelési hulladék: A termelési folyamat során keletkezett és visszamaradt nem veszélyes anyag, amely a termelési folyamatban alap-, vagy segédanyagként, sem más termelési folyamat során alap- vagy segédanyagként illetve félkész termékként nem használható fel. (10) Többlakásos épület: Ahol a lakások magántulajdonán kívül közös használatú helyiségek (részek) is vannak a lakások önálló utcai házszámozással nem rendelkeznek, és az épület fenntartását, üzemeltetését szervezett módon a lakók (tulajdonosok, bérlők) által választott vagy megbízott vezetőség (személy vagy más szervezet) látja el. (11) Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel. (12) Veszélyes hulladék: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. 10
(13)Inert hulladék: Az ingatlanokon hibaelhárításból, vagy javításból származó építési, bontási tevékenység során keletkező, veszélyes hulladékot nem tartalmazó elsősorban beton, tégla, cserép, kerámai hulladék, amelynek összetevői vízben nem oldódnak. (14) Hulladékgyűjtő udvar: Az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és elszállításig való külön tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely. (15) Szabványos gyűjtőedény: a) 120 literes műanyag tárolóedény, b) 240 literes műanyag tárolóedény, c) 1100 literes műanyag tárolóedény, d) 60 literes műanyag jelölt zsák, és e) 120 literes műanyag jelölt zsák. (16) önálló ingatlan: az ingatlan nyilvántartás szerint külön helyrajzi számmal rendelkező, más ingatlanoktól függetlenül átruházható ingatlan. (17) időlegesen használt ingatlan: a pihenés, üdülés céljára használt ingatlan, valamint az olyan épülettel rendelkező ingatlan, melyet életvitelszerűen nem használnak. Záró rendelkezések 15. § § (1) Ez a rendelet 2013. április 18. napján lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 14/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete és a szervezett szemétszállításról és a köztisztaság fenntartásának szabályairól szóló többször módosított 9/1999. (VII. 1.) önkormányzati rendeletének 2-4. §-ai, 9-16. §-ai, 25-26. §-ai és fejezet számozásai hatályukat vesztik.
Pintér Imre polgármester
Horváth Mária jegyző
Ez a rendelet 2013. …….. napján kihirdetésre került.
Horváth Mária jegyző
11
