5. ELŐTERJESZTÉS A képviselő-testület 2012. május 30-i ülésére Tárgy: Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégia - Önkormányzati Egészségterv elfogadása Ikt. szám: 298-64/2012. Előterjesztés jellege: Rendelet-tervezet Határozat-tervezet Beszámoló Tájékoztató Melléklet: Előterjesztés, határozattervezet. Döntés: Minősített többséget igényel (Ötv. 15. § (1) bek. alapján, figyelemmel a 10. § (1) bek. b) pontjára)
Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Véleményező testületek: Törvényességi észrevétel: Nincs
Tisztelt Képviselő-testület! Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-Testülete 2008-ban fogadta el önkormányzati egészségtervét. Ezt hamarosan meg kell újítani, aktualizálása szükségessé válik. Az új egészségtervet az előterjesztés mellékletében található. Tiszaug, 2012. május 10.
Sinka Ferenc polgármester
HATÁROZAT ..../2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégia – Önkormányzati Egészségterv elfogadása/ A Képviselő-testület ................... szavazattal az alábbi határozatot hozta: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégiát – Önkormányzati Egészségtervet elfogadja. Felelős: Sinka Ferenc polgármester Határidő: azonnal Erről: Képviselők Irattár - é r t e s ü l n e k. Melléklet:
Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégia Önkormányzati Egészségterv -2-
Tiszaug 2012. Tartalom I. Bevezető ........................................................................................................................ - 4 I. 1. Egészségfejlesztési stratégia ....................................................................................... - 5 I. 2. Az egészség ................................................................................................................ - 6 I. 3. Jogszabályi alapok ...................................................................................................... - 7 I. 4. A Nemzeti Népegészségügyi Program ........................................................................ - 7 I. 5. Hol tartunk? – az egészségtérkép .............................................................................. - 10 II. Állapotleírás ............................................................................................................... - 11 II. 1. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ..................................................................... - 12 II. 2. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................. - 13 II. 2. 1. A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága .................................................... - 13 II. 2. 2. Főbb demográfiai jellemzők ................................................................................ - 13 II. 2. 3. Vonalas infrastruktúra helyzete ................................................................................ 13 II. 2. 4. Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele ............................................. 13 II. 2. 5. Az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán .......... 14 erőforrások alakulása ............................................................................................................ 14 II. 2. 6. Közművelődési, könyvtári ellátottság ....................................................................... 15
-3-
II. 2. 7. A település közkulturális élete napjainkban .............................................................. 16 II. 2. 8. Oktatásügy ............................................................................................................... 17 II. 2. 9. Foglalkoztatottság, munkanélküliség ........................................................................ 19 II. 2. 10. Környezeti állapot ..................................................................................................20 II. 2. 11. A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere ............................................... 20 III. Az élet minőségének elemzése ........................................................................................ 20 III. 1. Fejlesztési alapelvek ...................................................................................................21 IV. Igényfelmérés elemzése, kulcsproblémák kiválasztása .................................................... 24 V. Rövid és hosszú távú stratégia a közösségi cselekvés ösztönzésére ..................................27 VI. Cselekvési terv ............................................................................................................... 27 VI. 1. Jelen pályázat révén megvalósítani szándékolt programok .......................................... 27 VI. 2. Helyi egészségfejlesztési munkacsoport (bizottság) .................................................... 29 VI. 3. A település összes tervezett közösségi programja ........................................................ 30
I. Bevezető “A lelki egészség nem valami olyasmi, amit készen kap, vagy amire rátalál az ember. Sokkal inkább valami olyasmi, amit meg kell teremtenünk magunkban.” ( Thomas Stephen Szasz)
Az
egészséget sokan és sokféleképpen értelmezik. Általánosan megállapítható, hogy
társadalmi hovatartozás, iskolázottság, szakmai ismeretek birtokában vagy anélkül eltérő egészségkép él embertársaink gondolatvilágában. A történelem során az egészség, mint alapvető emberi jog meghatározásán, az egyén és közösség, állam felelősségén, az egészségügyi alapellátás biztosításán túl, az egyre fokozódó elvárások jelentek meg. Az egészség megőrzés és fejlesztés vált gondolkodásunk középponti elemévé. A médiumok sugallta egészségkép sok esetben torz világát egyre inkább áthatja a belülről fakadó, önmaga egészségéért felelős, autonóm személy alkotta egészségkép. Az egészségmegőrzést és
-4-
fejlesztést célul kitűző egyén átformálta korunk egészségpolitikáját éppúgy, mint az egészségszolgáltatások körét. A fejlődés öt stratégiai elemben foglalható össze az alábbiak szerint: „az egészséget támogató társadalompolitika kiépítése, az egészséget erősítő környezeti feltételek kialakítása, a közösségi akciók fejlesztése, az egyéni készségek kibontakoztatása, az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak megteremtése.” A stratégiai programok leglényegibb eleme emberi (közösségi, egyéni) részvétel, amely a fenntarthatóság záloga is egyben, azaz a fejlesztési prioritások, döntéshozatali folyamatok és a megvalósulás során is az ember kell, hogy a középpontban legyen. Az egészség tanulása erősíti a részvételt, vagyis maga az információhoz és a képzéshez való hozzáférés lehetősége nélkülözhetetlen akár az egyén, akár a közösség megerősítéséhez, s a hatékony részvétel biztosításához. A Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégiának célja egy olyan helyi társadalompolitika kialakítása, melyben a hagyományos szektoriális határvonalakon átlátva, a különböző szektorok képviselői együttműködnek egy új, egyenlő alapon történő partneri viszony kialakításával az egészség érdekében a különböző ágazatok között.
I. 1. Egészségfejlesztési stratégia Az egészség meghatározására jelenleg két megközelítési mód ismert: a negatív és a pozitív. Hosszú időn keresztül a negatív szemlélet által uralt nyugati orvostudományi modell dominált, majd a keleti orvoslás hatására az egészség fogalmának kialakításában, átalakításában új tényezők jelentek meg, ilyenek voltak például a környezeti, illetve a szociális tényezők. Szerencsére az egészség szemlélete is módosult. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) egészség-definíciója említendő elsősorban. Kiemelték, hogy mint dinamikus és pozitív változó, igen széleskörű értelmezésre ad lehetőséget, mely egyben a gyakorlati oldalú prioritások felismerésének nehézségét is jelenti. Ettől eltekintve széleskörű jelentésértelmezése igen fontos, s leginkább az egészségfejlesztésben résztvevő szakemberek feladata, hogy az adott helyzethez igazodó legmegfelelőbb szempontrendszert állítsák előtérbe értelmezésekor.
-5-
A település egészségfejlesztési stratégiájának elkészítésekor szem előtt tartottuk azokat a szakmai-módszertani elveket, melyek szerint e kezdeményezés olyan stratégia, amelynek tervezése, végrehajtása során lehetőséget teremt az egyén és közösség számára az egészségüket befolyásoló személyes, szociogazdasági és környezeti tényezők feletti befolyás növelésére. Így a részvétel fontosságát, azaz, hogy a tervezésben, s a jövőben a végrehajtásban és értékelésben az érintettek és érdekeltek jelenléte elengedhetetlen. E kezdeményezés alappillérei egyenlőség, mely a szociális igazságossággal együttesen bármely együttműködés kialakításakor elengedhetetlen elv. fenntarthatóságot, vagyis olyan változást kell e stratégiának eredményeznie, melyek fenntartása akkor is kivitelezhető az egyének illetve közösség által, ha a kezdeti finanszírozás már véget ért. összetett
stratégia
elvét,
mely
értelmében
e
kezdeményezést
változatos
szemléletmódnak kell jellemeznie, mindez jelenti a stratégiai fejlődést, a szervezeti változásokat, a közösség fejlődését, a jogalkotást, a támogatást, az oktatást és kommunikációt, s mindezeket egymás kombinációjában.
I. 2. Az egészség Az egészség nem életcél, hanem eszköz a kiteljesedett élet éléséhez, az egyén összetett, pozitív testi, pszichés és szociális egyensúlya. Nem állapot, hanem folyamat, ezért fejleszthető. Nem csak az egyén problémája, hanem össztársadalmi ügy. Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem fizikai, lelki és szociális jólét. E fogalom tehát nem pusztán az egészséget jelenti, hanem az élet minőségének jobbá válását, a kiteljesedését, s produktívabb és kielégítőbb élet élését. Az egyén és közösség belülről fakadó célja pedig optimális esetben nem más, mint az életminőség javítása. Mindennek csupán eszköze az egészség, mint átmeneti változó. Az egészségre elsősorban a környezeten és az életstíluson keresztül tudunk hatást gyakorolni. Az életstílust három tényező befolyásolja: Egyrészről a személy vagy a közösség tudása, attitűdje, értékei. Másrészről a lehetővé tevő tényezők, azaz az, erőforrások hozzáférhetősége, szolgáltatások elérhetősége. Harmadrészről a megerősítő tényezők, így a szülők, család bizonyos funkcióit átvevő kiscsoportok attitűdje és viselkedése az egyénnel szemben.
-6-
I. 3. Jogszabályi alapok Magyarország Alaptörvénye 1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról 2011. évi CLXXXIX: törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 1991. évi XI. törvény Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról 1994. évi LIV. törvény A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 1997. évi LXXXI. törvény A társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelettel 1997. évi LXXXIII. törvény a Kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 2003. évi LXXXIV. törvény Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Az egyenlőbb esélyek megteremtése érdekében a települési önkormányzatok társulások útján tehetnek eleget kötelező feladataiknak. A társulás nem kényszer, hanem lehetőség.
I. 4. A Nemzeti Népegészségügyi Program Nemzeti dokumentumunk számos megállapításai közül a leglényegesebbek: „Tudjuk, hogy egészségtelenül élünk. 1. Magas a dohányosok száma. A magyar férfiak tüdőrák halálozása a legmagasabb a világon, de egyre jobban növekszik a nők körében is a tüdőrák okozta halálozás. 2. Magas az alkoholisták száma. 3. A kábítószer-élvezők száma nő. 4. Szeretjük a zsíros ételeket, ritkán fogyasztunk zöldséget-gyümölcsöt, kevés rostot tartalmazó élelmiszert eszünk. 5. Sokat sózunk és nagyon szeretjük az édességeket. 6. Naponta átlagban alig mozgunk. 7. A rendszerváltás óta nő a szakadék Magyarországon a jövedelmi viszonyokban és a szociális helyzetben.
-7-
8. Regionálisan eltérő mértékű munkanélküliség. Akinek munkája van, sokszor az sem érezheti magát biztonságban. Sokszor a jogszabályokkal ellentétes túlmunkára kényszerítik a
munkavállalót
(gyakran ő
is kizsákmányolja
magát,
mert
rákényszerül!), nemegyszer egészségére is ártalmas munkakörnyezetben. 9. A környezetünk erősen szennyezett. A Program négy területen kíván koncentráltan lépni. I. Politikai síkon elsősorban: „az ifjúság kérdésein, az öregkor problémáin, az esélyegyenlőség megteremtésének és az élet kritikus szinterein való egészséget támogató akcióknak.” II. Elsődleges megelőzés érvényesítése területén: „a dohányzás visszaszorítása, az alkohol-és drog prevenció, az egészséges táplálkozás érvényesítése, az aktív testmozgás elterjesztése, valamint a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram végrehajtása.” III. Elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzése területén: „a koszorúér- és agyérbetegségek okozta halálozások visszaszorítása, a daganatos halálozás növekedési trendjének megállítását, visszafordítását, a lelki egészségvédelem megerősítését, a mozgásszervi betegségek és az abból eredő károk csökkentését, az AIDS megelőzését, valamint a gyors reagálás képességének biztosítást a közegészségügyi biztonság fokozását.” IV. Egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése területén: „folytatni kell az emlőszűrést, és be kell vezetni a népegészségügyi szempontból kiemelt többi szűrővizsgálatot is, az ellátórendszer fejlesztése úgy történjen, hogy minél nagyobb egészségnyereséget lehessen társadalmilag elérni. Így különleges prioritást kap az alapellátás fejlesztése, az ott végzett preventív munka elmélyítése, feltételeik javítása. Koncentrált erőforrás-fejlesztést kell végrehajtani a népegészségügyi sokszínű világában, hogy mind a szakembereket illetően, mind anyagi, szervezeti erőforrások tekintetében meg tudjunk felelni a kihívásoknak. Ki kell építeni egy olyan monitor rendszert, mely lehetőséget teremt a Program folyamatos nyomon követésére, a szükséges korrekciók meglétére.” A Program „Egészséget támogató környezet kialakítása” részen belül az alábbi célterületeket jelöli meg: Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere. A cél az, hogy növekedjen a születéskor várható élettartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség; a család mellett
-8-
az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé; kedvező irányba változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre. Idősek egészségi állapotának javítása A cél
a
folyamatosan növekvő
számú
idős lakosság életminőségének
javítása.
Esélyegyenlőség az egészségért. A cél a halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok – romák, fogyatékosok, hajléktalanok, államilag nevelt gyermekek – egészségi állapotának javítása. Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterén. A cél a mindennapi élet színterein, a településeken, az oktatási intézményekben, a munkahelyen, valamint az egészségügy intézményeiben megvalósuljon az egészséget támogató politikai gyakorlat, hatékonyan érvényesüljenek az egészségfejlesztés, betegségmegelőzés módszerei. „Egészséges életmód programjai, az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése” részen belül az alábbi célterületeket jelöli meg: Dohányzás visszaszorítása A cél a cigarettafogyasztás évi 8%-kal való csökkentése 2005-ig, illetve a rendszeres dohányosok prevalenciájának 6% ponttal (férfiaknál 35% körülire) való csökkentése 2010-ig. Az alkohol és drogprevenció. A cél az alkohol- és drogfogyasztás és az általuk okozott egészségi és szociális károk visszaszorítása és megelőzése. Egészséges táplálkozás elterjesztése. A cél a táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése és a lakosság egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással. aktív testmozgás elterjesztése A cél az, hogy a lakosság mind szélesebb körében alakuljon ki a mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. gyors reagálás, közegészségügyi biztonság Cél: Az emberi egészséget szolgáló (elsősorban) primer prevenciós program az ember egészségét fenyegető kóroki (fizikai, kémiai, mikrobiológiai, baleseti) tényezők emberi szervezettel való „kontaktusát” – és ezáltal megbetegedését, sérülését okozó hatásait – kívánja megakadályozni, csökkenteni. Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram. A cél az egészséget támogató környezet kialakításának elősegítése oly módon, hogy a legfontosabb környezetegészségügyi problémák áttekintését, rangsorolását és a megoldási lehetőségek országos, regionális és lokális szinteken történő megvalósítását követően az adekvát primer prevenciós rendszer működőképessé válhasson. „Az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése” részen belül az alábbi célterületeket jelöli meg: koszorúér- és agyérbetegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása A cél a koszorúér- és agyérbetegségek okozta korai halálozás 20%-os csökkentése. Daganatos megbetegedések visszaszorítása Cél a daganatos halálozások növekedő trendjének megállítása. Mentális betegségek megelőzése A cél az a lakosság lelki egészségi állapotának, és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki -9-
egészségnek, mint értéknek a felmutatása. Mozgásszervi betegségek csökkentése A cél a krónikus mozgásszervi betegek életminőségének javítása. AIDS prevenció A cél, hogy csökkenjen a Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) okozta új fertőzések száma, javuljon a felismert fertőzések aránya. „Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében” részen belül az alábbi célterületeket jelöli meg: népegészségügyi szűrővizsgálatok A cél az, hogy a szervezett és célzott lakossági szűrővizsgálatok segítségével 70 éves kor alatt 5-10%-kal mérséklődjön a daganatos betegségek okozta halálozás 2012-ig. Ellátás fejlesztés Cél az egészségügyi ellátórendszernek a népegészségügyi prioritások mentén történő céltudatos fejlesztése, mely eredményeit tekintve optimális hatásfokkal működik. Erőforrás-fejlesztés Cél szakemberek, hatóságok, kutatók részére olyan infrastruktúra építése, amely elősegíti a hatékony népegészségügyi tevékenységet
minden lehetséges megvalósulási szinten.
Monitorozás – informatika Cél a lakosság egészségi állapotának legfontosabb jellemzőiben bekövetkezett változásokat mérő indikátor rendszer kidolgozása, működtetése.
I. 5. Hol tartunk? – az egészségtérkép Az egészségterv-elkészítési folyamat első lépéseként a település állapotleírását szükséges elkészíteni. Az egészségtérkép a községben élő emberek életfeltételeit, életminőségét befolyásoló tényezők leírását tartalmazza, azaz a való világ keresztmetszetét egy adott időpontban. Az állapotra vonatkozó adatokon túl azonban szükség van a szereplőkre, vagyis azokra a személyekre – így pl. a lakosságra, a lakosság különböző csoportjaira, a civil szervezetekre, a helyi önkormányzatokra, a döntéshozókra, a hatóságokra – akik az egészségterv megvalósításában részt vesznek, hiszen az egészségkép célja az, hogy a szereplőket cselekvésre késztessük. A szereplők a társadalmi, gazdasági és természeti környezettel kölcsönhatásban állnak, kölcsönösen hatást gyakorolnak egymásra. Ezen túl ebben a hatásban kifejeződik az is, hogy az egyes szereplők miként ítélik meg saját lehetőségeiket, illetve hatásaikat a változás alakításában. Az egészségtérkép záró elemeként a település erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit SWOT-analízis formájában jeleníti meg. Az egészségfejlesztés a célok elérése érdekében eltérő módszereket használ fel. Módszerei: pénzügyi rendelkezések, törvényhozás, jogszabályalkotás, oktatás, közösségi élet fejlesztése, szervezési változtatások, spontán helyi megmozdulások támogatása.
- 10 -
A stratégiai átfogó helyzetértékelésen alapuló fejlesztési irányelveket, és főbb fejlesztési irányokat határoz meg fenti célok elérése érdekében. A koncepció tartalmazza az elméleti megalapozást, az alapvető információkat, melyek magukban foglalják a szociálpolitikai környezetet, a koncepció készítésének hátterét, szükségességét, a dokumentum felépítését és módszertanát, majd a koncepciókészítés meghatározó kereteit, továbbá a koncepció fundamentumát adó helyzetfeltárást, amely során megtörténik a demográfiai, gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők bemutatása, a kérdőíves felmérés nyomán kirajzolódik helyzetkép és igények bemutatása. A következtetéseket SWOT-analízis jeleníti meg koncentrált és rendezett formában, mintegy vezérfonalat képezve a fejlesztési javaslatok elé. S nem utolsósorban részét képezi a cselekvési terv is. A cselekvési terv az egészségtérkép tényeire épül, megfogalmazva a feladatokat, közösen kijelölve a megvalósítás módját is. Kulcsfontosságú a megvalósítás stratégiájának kialakítása, amely lehet egyénre szabott és közösségi megközelítésű. Lényeges az is, hogy az egészségterv tevékenységeinek igazolhatóan fenntarthatónak kell lenniük. Fontos az egészségterv kommunikálása is. Célja az egészségterv minél szélesebb körben való megismertetése, így az egészségképnek különböző változatai lehetnek aszerint, hogy kik azok a szereplők, célcsoportok, akiknek kommunikáljuk a tényeket (helyi döntéshozók, orvosok, pedagógusok, lakossági csoportok, stb.).
II. Állapotleírás
Tiszaug község az ország fővárosától körülbelül 130 km távolságban, a Tisza folyó bal partján, Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti kistérségben helyezkedik el. Sajátos geopolitikai szerepe révén a DK-i országrészt, benne a Tiszazugot a Duna-Tisza közével összekötő közúti, vasúti tengely mentén speciális híd szerepet tölt be. E híd szerep kulturális, gazdasági téren egyaránt megnyilvánul. Az 1990. évi politikai fordulatot követően az ország kistelepüléseihez hasonló méretű és minőségű változások következtek be. A kis közösséget éltető mezőgazdasági szektor visszaszorult a termelőszövetkezet felszámolásával, új termelő egységek hiányában a mobilabb, főként fiatalabb társadalmi rétegek elvándoroltak, a település lakossági korösszetétele kedvezőtlen irányba módosult. Létrejött az önálló önkormányzat, mely intézményfenntartóként a legnagyobb foglalkoztató és szolgáltató szervezetként kereste kitörési lehetőségeit. A megyeváltás révén Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Bács-Kiskun megyébe áttérő település jelentős infrastrukturális fejlesztési
- 11 -
programot hajtott végre másfél évtized alatt, megalapozva az önálló települési lét minden feltételét. Önálló iskolát, óvodát, szociális intézményt, vegyes háziorvosi körzetet, jegyzőséget tartott fenn. Ezek közül integrált szociális intézménye országos működési körzettel számos, nem helybéli ellátottnak nyújt viszonylag magas ellátási színvonalon szolgáltatásokat. Önkormányzati fenntartású közművei révén települési környezetéből kiemelkedő, idegenforgalmi adottságai és a spontán kialakuló üdülőövezete vévén újabb kitörési pontokat felmutatni képes településsé vált. Erején felül teljesítve, igazán jó gazdája volt alapfokú közoktatási intézményének is, melyet 2005-ben általános művelődési központtá szervezett. Közoktatási intézményét Lakitelek és Nyárlőrinc hasonló intézményeivel közös fenntartású intézménnyé szervezte. Az önkormányzati alapfeladatokon túl önként vállalt feladatokat is felvállalt. Tulajdonában álló Tiszaugi-Holt-Tisza vonatkozásában halászati, horgászati tevékenysége profitorientált, vállalkozási tevékenység eredménye hozzájárul fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához.
II. 1. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A település eredete régi időkre nyúlik vissza. Említik a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1075), amikor a királyi birtok egyházi kézbe került, majd 1472-ben Kinizsi Pál birtokszerzésekor. 1683-ban aránylag jó faluként könyvelték el, 1697-re azonban már a feljegyzések szerint pusztává vált. 1715-16 fordulóján néhány Ugról korábban Csongrád újfaluba menekült lakó visszatért, és megkezdte a falu újratelepítését. A község gazdag kultúrtörténeti emlékekkel büszkélkedhet: Az újkőkor (Kr.e. 4. évezred) idejéből maradtak vissza települési nyomokra utaló felszíni emlékek a Körös-kultúra népességétől, majd a vonaldíszes kerámia kultúrájának népességétől. A rézkor Kr.e 2-3. évezred fordulójából az aeneolithikumot Tiszaug-kisrétparti jellegű emlékek képviselik. A második évezred elején, a bronzkori leletmaradványok (például: urnatemető) a Tisza árterülete szegélyén lelhetők, Tiszaug-Kéménytetőn három kiemelkedő kúpot alkotva. A bronzkor második szakaszából a hatvani kultúra leletmaradványai maradtak ránk. Településünk közigazgatási területéről korai vaskori emlékek is felszínre kerültek. A kultúrtörténeti emlékek körébe tartozik az 1780-as években, késő barokk stílusban épült, műemlék jellegű református templom, egyhajós, egyenes záródású, homlokzat előtti toronnyal rendelkező épülete. A katolikus kápolnát 1788-ban építették, a Steer-Steöszel család jóvoltából.
Az önkormányzat 2004-ben helyi védettséget adott a település identitása
szempontjából fontos értéket képviselő kápolnaépületnek. Az egyházközség 2006-ban uniós
- 12 -
forrásból felújította kápolnáját. Barokk stílusú főoltára a környék egyedülálló ékessége. A község területét három földbirtokos család birtokolta. Mindhárom földbirtokos máig látható kúriát építtetett családjának. A kúriák közül a település központjában lévőben ( Uchtritz Amadé Emilné Dr. Bánhidi Stefánia –féle kastély) került elhelyezésre a könyvtár és iskola, a település mellett lévő épületegyüttesben megyei intézmény található, a harmadik ( Steer Ferenc- féle kastély) azonban gazdátlan. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézmény által hasznosított kúltúrtörténeti épületegyüttes ( Radványi Károly- féle kastély) 2005. évben felújításra került, jelentősen növelve a település idegenforgalmi potenciálját. A kultúrtörténeti emlékek közé sorolhatók a belterületen kialakított artézi kutak, szép forrásfoglalásokkal. A település élő népművészeti hagyományait örökíti meg a község központjában található Tájház, amely állandó kiállításával a település népi gazdálkodásával ismerteti meg a lakosság és a látogatók egyre gyarapodó részét.
II. 2. HELYZETELEMZÉS II. 2. 1. A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága Geográfiai, etnográfiai szempontból a falu a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző stb.) építtették. Az 1868. évi és 1919. évi árvíz miatt építkezése nem archaikus. Épületei között gyakoriak a tornácos házak. Tagolatlan társadalmában a cselédek elkülönültek. Önellátó gazdaságai számára lényeges kiegészítést adott, a részes aratás, a gyűjtögetés, az ártéri halászat, szövés-fonás, vessző- és gyökérfonás. A község területe három uraság birtokában volt, amely birtokhoz egy-egy kastély is tartozott. A helyi hagyomány szerint az egyike Rákóczié és Bercsényié is volt. A nagybirtokok szerepe számottevő volt Tiszaugon, egészen a 20. század közepéig. Területére jellemző volt a mezőgazdaság, ipari tevékenység a múltban sem volt jelentős. II. 2. 2. Főbb demográfiai jellemzők A település a XX. század elején nagyközségi jogállású volt. Népessége fénykorában meghaladta az 1.500 főt. A lélekszámából azóta jelentősen vesztett település természetes szaporodása/fogyása országos viszonylatban a legkedvezőtlenebb kategóriájú települési csoportba sorolja. Az élveszületések száma 1990. január 1. és 1999. december 31. között 0-9 fő, a halálozások száma 18-100 fő közötti települési kategóriába sorolja. Helyi társadalmának öregedési mutatója alapján országos szinten középhelyzetben áll. 9-20,5 % közötti változású
- 13 -
települési kategória tagja. A természetes fogyás mértéke alapján a legkedvezőtlenebb települési kategóriacsoportba sorolódik. A fogyás mértéke 1990. január 1. és 1999. december 31. között 92-10 fő közötti települési kategóriacsoportba sorolja. Vándorlási különbözete azonban pozitív, azaz többen költöznek be, mint ahányan elköltöznek. 1990. január 1. és 1999. december 31. között a 10-40 fő közötti odavándorlási települési kategória tagja. Ezzel országosan közepes eredményt mutat. a) Születések, halálozások számának alakulása Év
Születések száma (fő)
Halálozások száma (fő)
1997.
7
24
1998.
8
26
1999.
7
27
2000.
4
22
2001.
9
10
2002.
4
23
2003.
7
30
2004.
10
21
2005.
9
22
2006.
7
22
2007.
5
24
2008.
5
23
2009.
9
24
2010.
7
26
2011.
9
27
- 14 -
b) Népesség kor szerinti megoszlása 2012. február 8-án Állandó lakosság
0 éves 971
1 éves 1
2 éves 9
3 éves 7
4 éves 9
5 éves 5
6 éves 5
7 éves 6
8 éves 8
9 éves 8
10 éves 5
9
18
9
11
9
20
15
14
6
10
16
18
16
11
14
16
18
21
9
16
12
12
8
13
13
23
13
13
14
15
14
10
19
17
5
12
4
8
6
11
3
5
4
14
4
1
0
0
0
1
0
0
6
15
12
21
13
13
14
5
16
18
11
17
11
14
12
11
11
10
8
7
9
86 éves 87 éves 88 éves 89 éves 90 éves 6
91 éves 92 éves 93 éves 94 éves 95 éves 96 éves 97 éves 98 éves 99 éves 100+ éves 1
7
71 éves 72 éves 73 éves 74 éves 75 éves
76 éves 77 éves 78 éves 79 éves 80 éves 81 éves 82 éves 83 éves 84 éves 85 éves 3
6
15 éves
56 éves 57 éves 58 éves 59 éves 60 éves
61 éves 62 éves 63 éves 64 éves 65 éves 66 éves 67 éves 68 éves 69 éves 70 éves 9
4
14 éves
41 éves 42 éves 43 éves 44 éves 45 éves
46 éves 47 éves 48 éves 49 éves 50 éves 51 éves 52 éves 53 éves 54 éves 55 éves 14
8
13 éves
26 éves 27 éves 28 éves 29 éves 30 éves
31 éves 32 éves 33 éves 34 éves 35 éves 36 éves 37 éves 38 éves 39 éves 40 éves 11
12 éves
5
16 éves 17 éves 18 éves 19 éves 20 éves 21 éves 22 éves 23 éves 24 éves 25 éves 12
11 éves
0
2
8
2
3
3
II. 2. 3. Vonalas infrastruktúra helyzete A település elérhetősége megyei viszonylatban kedvezőnek ítélhető. A térség közúton történő feltártsága kiváló. A település határában főközlekedési, tranzit út halad el, amely az ország középső és DK-i részét köti össze, biztosítva az áruk, szolgáltatások, tőke áramlását. Ezen út egyben a Kárpát-medence DK-i régiójának, illetve a Balkán-félsziget keleti felének egyik legfontosabb áruforgalmi tengelye. Románia, és Bulgária 2007. évi uniós tagsága még fontosabbá, stratégiai szempontból még előnyösebb helyzetbe tette a 44-es közlekedési folyóst. A vasúti közlekedés helyzete kedvező. Jelenleg minimális járatsűrűség mellett az ingaforgalmat levezényli, minőségi fejlesztések nélkül azonban utasforgalma a nyomvonalkialakítás, menetrend kedvezőtlenségei miatt csökkeni látszik. Ezen a téren nem a visszafejlesztés, hanem újszerű beruházások révén kapacitásbővítés, minőségi szolgáltatások, a Kunszentmárton-Szarvas közötti kapcsolat kiépítésével Szolnok tehermentesítésének új alternatívájaként felértékelődne ezen vasúti szakasz. A Tisza folyó ma még kihasználatlan közlekedési folyosó. Nemzetközi vízi úttá minősítése révén, a meglévő magántulajdonú kikötő tervszerű fejlesztésével újszerű helyzeti energiák nyílnak meg a település számára a nemzetközi és hazai áruforgalmazás, tőke és munkaerő áramlásban. A települési vonalas infrastruktúra kiépítettsége megyei szinten átlagos. Portalanított úthálózata nagyarányú, kapacitása a helyi igényeknek megfelelő. Kedvezőtlen, hogy a nagyobb
értékpotenciálú
lakóingatlanok
közútkapcsolata
alacsony
színvonalú,
új
telekkialakítások zónájában hiányos. Általánosan jellemző a gyalogos forgalmat lebonyolító járdarendszer rendezetlensége, hiányos kiépítettsége, a megfelelő összeköttetések megoldatlansága. Vízhálózat
kiépített.
Az
üdülőfunkciójú
településrészek
vonatkozásában
hiányos.
Vízminőségi problémák megoldatlanok a kiépítés során figyelembe vett méretezési, fogyasztási okok miatt. A gázhálózat, telefonhálózat kiépített. Folyékony szennyvíz-hálózat kiépítése még megoldatlan. A települési szilárd- és, szelektív hulladékkezelés megoldott. A települési szilárd hulladék a szelevényi regionális hulladéklerakóban kerül lerakásra. II. 2. 4. Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele
13
A településen vállalkozási tevékenységet végző vállalkozások száma és összetétele 2012-ben Ágazat
Vállalkozások száma
Aránya (%)
Ipar
10
15
Mezőgazdaság
15
22
Szolgáltatás
42
63
Összesen:
67
100
II. 2. 5. Az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán erőforrások alakulása Tiszaug Község Önkormányzata az önkormányzat közkulturális fejlesztési koncepciója alapján 2005. augusztus 14-i határidővel új közművelődési intézményt hozott létre II. Rákóczi Ferenc Általános Művelődési Központ ( a továbbiakban: RFÁMK) néven. Egyik intézményegysége a Művelődési Ház feladata az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az ismeretterjesztő, az amatőr alkotó, művelődési közösségek tevékenységének támogatása,
a
helyi
társadalom
kapcsolatrendszerének,
közösségi
életének
és
érdekérvényesítésének segítése, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása. A felsorolt feladatokkal járó koordinációs tevékenységet az intézményegység vezetője látja el. A pályázati források révén megvalósult beruházással bővült intézmény a település ifjúsági korosztálya által működtetett kulturális tevékenységet ellátó klubok számára új közösségi színtereket nyújt. A RFÁMK intézmény keretében a „közkicshely” létrehozásával, illetve a Művelődési Ház klubhelyiségeinek
bővítésével
a
települési
önkormányzat
korszerűbb
közkulturális
szolgáltatást biztosít lakossága számára. A helyi kulturális élet fejlesztését célzó beruházások a könyvtári és információs infrastruktúra fejlesztése a lakosság esélyegyenlőségét növelte, a fejlesztési beruházások megvalósulásakor az életminőséget javító, kulturális identitástudat erősítő, a helyben maradást segítő hatásait domboríthatjuk ki. A fejlesztések révén a megújult „közkincshely” és Művelődési Ház a települési önkormányzat közművelődési, könyvtári alapszolgáltatási kötelezettségét teljes mértékben, egyes magasabb szintű szolgáltatások megjelenésével, pedig a lakosság komfortérzetét javult. A helyi kulturális örökség
14
bemutatása, vonatkozó információk összegyűjtése, időszaki kiadványok megjelentetésével a lakosság identitástudatát erősítik. A településhez kötődő identitástudat erősítése reményeik szerint a fiatalok elvándorlását lesz hivatott mérsékelni. A fiatal korosztályok infokommunikációs, informatikai igényeinek minél magasabb szintű kielégítése e célból került fejlesztési koncepciónk középpontjába. A műszaki haladást felhasználó, a helyi értékek ápolását, bemutatását célul kitűző közkincshely a település és környezete számára nyújt kulturális koordinatív szolgáltatásokat. A Művelődési Ház bővítése, a helyi öntevékeny, kulturális programokat a lakosság számára nyújtó, önmaguk kulturális igényeit kiszolgáló, kulturális értékvilágukat bővítő, a helyi hagyományokat a fiatalabb nemzedékre áttanító klubok céljait szolgálja. Önkormányzati projektek nem kevesebbet tűztek ki célul, mint a kulturálisan ma még viszonylag „alvó” települést és lakosságát kimozdítsák rezignált állapotából és újfajta kulturális innovációkkal mozgósítsák az emberekben szunnyadó kultúra iránti igényt és igényességet. A helyi értékek felkutatása, elemzése, ápolása és közkincsé tétele, a helyi hagyományok visszatanítása mind mind olyan az önkormányzat által kívánt cél, amelynek méltó alapinfrastruktúrája lett az utóbbi években kialakított és fejlesztett modell-értékű közkulturális szolgáltatási hely. A RFÁMK 2008-as megszűnésével a fent részletezett feladatokat nem önálló fenntartású kulturális intézményegység vette át Könyvtár, Információs és Közösségi Hely (továbbiakban: Községi Könyvtár) néven. II. 2. 6. Közművelődési, könyvtári ellátottság Tiszaug Község Önkormányzata a fent jelzett helyi kulturális beruházásait megelőzően önálló intézményt nem szervezett a közművelődési és könyvtári ellátás biztosítására. Korábban klubkönyvtárat, 2005. június végéig nyilvános könyvtárat tartott fenn, de az ellátás minőségi javítása érdekében a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás keretében a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárral szolgáltatás megrendelésre vonatkozóan szerződés megkötésére került sor. A megyei könyvtár szakemberei segítségével 2005. nyarától egy megújult, korszerű, a település lakosságát sokszínű szolgáltatásokkal ellátni tudó közművelődési központot hoztak létre. 1990-2005 között közművelődési intézmény nem létezett. Közösségi színtér adott lehetőséget a helyi klubok időnkénti fellépésére, de ennek méretei, felszereltsége, állapota nem tette lehetővé a folyamatos működésüket. Az időszakos működés eredményeként a lakosság kulturális élete szürkévé, egyhangúvá, új kulturális innovációk nélkülivé vált. Ennek 15
következményeként a helyi közösségi élet megszűnt, a családok befordultak otthonaik falai közé. A vidéki, falusi élet korábbi emberközeli, a lakosság egymás közötti gyakori interakciói megszűntek, a helyi társadalom atomizálódott, azaz az egyes családok, az egy lakókörnyezetben élők elidegenedtek egymástól. A tervszerű fejlesztések révén talán e káros folyamat visszafordítható. II. 2. 7. A település közkulturális élete napjainkban A települési önkormányzat a Tiszaugi Falusi Turizmus Egyesület közös együttműködése keretében irányítja, szervezi és rendezi a község kulturális eseményeit. Közös pályázatok benyújtása révén jelentős anyagi források bevonásával kistérségi és regionális, sőt esetekben országos hatáskörű rendezvények, táborok szerveződnek. Ezen események jelentékeny médiavisszhangra találnak. A Községi Könyvtár eMagyarország Pontja nyújtott elektronikus információ-elérési lehetőséget, illetőleg új ifjúsági klubhelyiségei lakossági kulturális eseményeknek otthont. A település kulturális életének másik szervező intézménye a Berecz Skolasztika Szociális Intézmény. Gyermek és felnőtt előadások, egyházi és állami ünnepeken nyújtanak feledhetetlen emlékeket a tiszaugiak számára. A Polgármesteri Hivatal a „Tiszaugi Falunapok”
rendezvényeken
színvonalas,
nagy
tömegeket
megmozgató
kulturális
programokat szervez az augusztus 20-i ünnepségsorozat keretében. Évről évre megjelenik a település a Kecskeméten megrendezésre kerülő „Hírös Hét Fesztivál” kistérségi napján, ahol tiszaugi kulturális emlékeinket, halászati hagyományainkat bemutató kiállítóhelyet alakítunk ki. A Szőke Tisza Fogyatékosok Otthonával karöltve tevékenységük fontos részét képezi a nyári hónapokban szervezett gyermek és ifjúsági korosztálynak szolgáltatásokat felkínáló programsorozat. Ezek egy része integratív típusúak, azaz az ép és fogyatékos gyermekek együttléteit elősegítők. A magyar kultúra kincseinek visszatanítása kiemelt célja e programoknak. Ebből kiindulva immáron fél évtizede rendezik a gyermekek nyári alkotótáborait. A néptánc, népzene, kézműves foglalkozás, fafaragás, agyagozás, bőrműves foglalkozás és egyéb szabadidős tevékenységek felkarolásával nem csak a tiszaugi gyermekek számára nyújt hasznos szabadidős eltöltési lehetőséget, de az egész országból érkeznek programjainkra érdeklődők. Természetesen a hátrányos helyzetben élő gyermekek felkarolása is kiemelt célfeladat. Számukra nyaranta integrációs napot szervez a Fogyatékosok Otthona az önkormányzat anyagi támogatásával. Mindezt fejlesztésre szoruló intézményi infrastrukturális háttérrel és kedvező természetföldrajzi környezetben. Az önkormányzat egyben nyújtja a kulturális, szellemi és testi kikapcsolódás lehetőségeit. Keresett szolgáltatásai a közösségi színtér által nyújtott eTartalom- szolgáltatás, amely 2007. évtől kiegészült internetes 16
tartalomszolgáltatással a www.tiszaug.hu weboldal segítségével. Az RFÁMK, majd Községi Könyvtár ifjúsági programjai olvashatóakká váltak az intézmény és a település éves programajánlójában is. A közösségi színtér folyamatos fejlesztését különböző pályázati források teszik lehetővé: a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa több esetben nyújtott eszközbeszerzést lehetővé tevő anyagi támogatást. Tiszaug község fekvéséből adódóan hídszerepet tölt be a Duna-Tisza köze települései (Kecskeméti kistérség) és a Tiszazug települései (Kunszentmártoni kistérség) között. Kapcsolataik ennek következtében szélesek, mind Jász-Nagykun-Szolnok, mind Bács-Kiskun megye felé igen jónak értékelhető. Közkulturális kapcsolataik a Lakiteleki Népfőiskola felnőttoktatási, kulturális szervező intézményével a legszorosabbak. Ezen intézményben működő eMagyarország Pont és a tiszaugi között szoros információs hálózat alakult ki. Programjainkat rendszeresen ismertetjük a másik intézményben. Kiváló kapcsolatot tartunk Tiszasas, Csépa, Tiszakürt, valamint Tiszakécske, Kecskemét települések kulturális szervezeteivel. Az említett beruházások hiánypótló intézményi infrastruktúrát teremtettek, a közkulturális szolgáltatások vásárlása, befogadása feltételei megteremtődtek. A Silver Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (tánciskola) kihelyezett képzései révén fiatal tanulóik országos versenyeken öregbítik a tiszaugi intézmény és a település jó hírnevét. 2007-től az RFÁMK intézmény megszüntetésével új közoktatási intézmény alakult Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néven. Lakitelek, Nyárlőrinc és Tiszaug települések által fenntartott intézmény egy tiszaugi tagintézménye (óvodai) viszi tovább az egykori művelődési központ tradícióit. II. 2. 8. Oktatásügy Az 1990. évi politikai rezsimváltást követően létrejövő önkormányzat önállóságának zálogaként kezelte, s legfontosabb feladatai közé sorolta az óvodai, általános iskolai (nyolc tagozatos) oktatás helyben történő megvalósítását, annak „visszaállítását”. Mindezek következtében a gyermekek, tanulók nevelése-oktatása elaprózott intézményhálózatban, a kistelepülésen alacsony létszámú intézményben történik. 2005. évtől egyre sürgetőbb kérdésként jelentkezett az iskola méretgazdaságosságának, a költséghatékonyságnak a kérdése. Az önkormányzati közoktatás-fejlesztési stratégiában a megyei, később kistérségi szándékok ellenére a saját, helyi közoktatási struktúra fenntartása kiemelt célként egészen 2007. évig megmaradt. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására az önkormányzat álláspontján több éven keresztül nem módosított, mivel az állami támogatások,
17
hozzájárulások egyes elemei, másfél évtizeden keresztül egymással ellentétes hatású „üzeneteket” közvetítettek az intézményfenntartók felé. 2002-ig a költségvetési törvények – a települések nagyságrendjétől függetlenül – céltámogatást
biztosítottak
a
közoktatási
intézmények
hiányzó
létesítményeinek
megépítéséhez. Ennek keretében kistelepüléseken is – a magas működtetési költségeket figyelmen kívül hagyva – tornatermek, tantermek épültek, életveszélyessé vált kisiskolák tantermeinek kiváltására került sor, melyek segítették az önkormányzatok iskolamegtartási törekvéseinek megvalósítását. A kistelepülések kiemelt feladatuknak tekintették a közoktatási feladatok ellátását azok népességmegtartó és identitás megőrzésében betöltött szerepe miatt, ezért sokszor pénzügyi forrásaikat is meghaladó mértékben vállalják intézményeik fenntartását. Költségvetési előirányzataiknak 2000-ben 34,3%-át, 2004- ben 36%-át fordították e feladatokra. Miközben a gyermeklétszám alapján igénybe vehető költségvetési hozzájárulások, támogatások 77,8%-kal, addig a feladatellátással kapcsolatos ráfordítások 82,6%-kal emelkedtek, növekedtek a fajlagos ráfordítások. Ennek következtében az önkormányzatoknak
intézményeik
fenntartása
érdekében
az
állami
normatívákat,
hozzájárulásokat nagyobb arányban kellett kiegészíteniük. A hiányzó források pótlását segítette az ÖNHIKI címén elnyert támogatás, amit 2004. évben közel háromnegyed részben közoktatási intézményeik működési kiadására használtak fel. A kistelepülések óvodái, általános iskolái magas fajlagos költséggel működnek, a hatékonyság mérése nem megoldott. Összehasonlítható mérések, értékelések hiányában nem ítélhető meg, hogy a magas költségszint mögött milyen a szakmai munka színvonala, a tanulói teljesítmény. A pedagógusok létszámának változása a tanulók, a gyermekek létszámának csökkenésénél kisebb mértékű volt. Nem javult a szakos ellátottság sem. Az önkormányzatok – a pótlólagos támogatások reményében – mindaddig partnerek és támogatják a közoktatási feladatok társulásban való ellátását, amíg az a helyben történő oktatás-nevelés megszüntetését nem eredményezi. A feladatot azonban továbbra is helyben, de a társulásban működtetett intézmény tagintézményében látják el. A társuláshoz a központi költségvetésből biztosított kiegészítő támogatások, hozzájárulások kiváltották a saját források egy részét, azonban a helyben történő oktatás-nevelés elaprózottságának felszámolásában jelentős előrelépés továbbra sem történt. Az alapfokú közoktatási intézmény fenntartása 2006. évben látható állandó likviditási problémát eredményezett. Minden mérhető gazdasági mutató kedvezőtlen irányba mozdult. A 2006. évben felhalmozódott hiánykrízis 2007. évben okozott fizetésképtelenségi helyzetet. 18
Ennek felismerhető jelei ellenére csak 2007. évben módosult a helyi közoktatási feladatellátás megítélése. Társulási megállapodás, jelentős kiadásmérséklő intézkedések nélkül nem tartható fenn a helyi alapoktatás 5-6, esetlen 7-8. évfolyama. Ezen program keretében hosszútávon nem volt tervezhető helyi felső tagozatos intézményi beruházás. 2007. július 31-től az önkormányzati fenntartó jogutódlással megszüntette a közművelődési intézményét. Az óvoda és iskola jogutóda a lakiteleki székhelyű, Nyárlőrinc, Lakitelek és Tiszaug községek önkormányzatai által életre hívott Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő az Eötvös Lóránd Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a könyvtár és művelődési ház jogutóda a polgármesteri hivatal lett. II. 2. 9. Foglalkoztatottság, munkanélküliség A településen regisztrált munkanélküliek és szociális ellátásban részesülők legfőbb adatait a következők szerint mutatjuk be: (2012. februári adatok) Megnevezés
Mutatószám
Regisztrált munkanélküliek száma (fő)
74
Ebből: - Folyamatos nyilvántartási hossz >365 nap
10
- Álláskeresési járadékban részesül
15
- Foglalkoztatást helyettesítő járadékban részesül
28
Munkavállaló korú népesség száma: Relatív mutató1 (%)
0,01
Szociális ellátásban részesülők száma (fő)
104
Ebből: -Rendszeres szociális segélyezett:
6
-Időskorúak járadékában részesülő
2
-Ápolási díjban részesülő
5
-Átmeneti segélyben részesülő Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő
2
12,71
Arányszám2:
-Normatív lakásfenntartási támogatásban részesülő
1
582
82 9 60
Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya
19
II. 2. 10. Környezeti állapot Tiszaug község környezeti állapota vegyes képet mutat. Tiszán inneni részeinek igen kedvező, Tiszaugi-Holt-Tisza
környezetében
kedvezőtlen.
A
lakosság
egyes
rétegeinek
környezettudatos magatartása nem példaértékű. A hulladéklerakó további hulladékszállítások célterülete. Bekerítetlen, őrzése megoldatlan. A külterület számos pontján illegális hulladéklerakók jelentek meg. A felszíni vízfolyások gyakran növényvédőszer-maradvánnyal, rossz technológiával kiszórt mű- és szerves trágyával terheltek. A lakossági egyedi szennyvíztárolók tartalma is gyakran kerül felszíni vízfolyásokba, elsősorban a Holt-Tiszába, illetve belvízcsatornákon keresztül az Élő-Tiszába. A település belterületén kisszámú, rossz állapotú, kis terület nagyságú zöldterület található. A település ölelésében található az Élő-Tisza völgyi galériaerdő. Légszennyezés a helyi, illetve körzeti szennyező-forrás, kibocsátók hiányában nem számottevő. Alkalmanként néhány ingatlantulajdonos hanyagsága eredményez allergizáló (parlagfű) pollenszennyezést. II. 2. 11. A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere Tiszaug község hídszerepe révén kiváló kapcsolatokat ápol a tiszazugi és Duna-Tisza közi, Kecskemét környéki települési önkormányzatokkal.
III. Az élet minőségének elemzése
Az előző fejezetekben a helyzetelemzés és értékelés feltárta a település jelenlegi helyzetét, a leglényegesebb szükségleteket és a fontosabb problémákat. Ezen túl a helyzetértékelés eredményeként felszínre kerültek a gyenge és erős pontok, valamint a lehetőségek és az esetleges veszélyek, melyek alapvetően determinálhatják a további fejlesztési elképzeléseket. A stratégiai helyzetelemzésre alapozva ennek a fejezetnek elsődleges célja a stratégiai fontosságú települési sajátosságokra alapozott egészségtervvel releváns cselekvési program összeállítása, mely illeszkedik jelen pályázat céljaihoz. A települési sajátosságokból fakadó előnyökre támaszkodva meg kell határozni a konkrétan megvalósítani kívánt fejlesztési stratégiát.
20
III. 1. Fejlesztési alapelvek Olyan általánosítható alapelvek és értékek szerepelnek ezen részben, melyek a település társadalmának egészségfejlődése szempontjából meghatározóak, mind a fejlesztési célok kitűzésekor, mind a konkrét fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor. Alapelvek a következők: a) A természeti környezet megőrzése; b) A meglévő település arculatának megőrzése, továbbfejlesztése; c) A természeti adottságokat figyelembe vevő fejlesztések kiemelten történő kezelése; d) Közösségi igények helyben, illetve a szomszédos települések összefogásával történő megoldás elősegítése; e) A szomszédos települések kapcsolati hálózatát fejlessze; f) Közösségi klubok elindulását, működését generálja; g) Szomszédos
települések
intézményi,
szervezeti
és
közösségi
szintű
együttműködését erősítse; III. 1. 1. SWOT analízis segítségével összefoglaló táblázattal szemléltetjük az élet minőségének elemzése során megállapítottakat: Erősségek
Gyengeségek
Kecskemét, Szarvas közelsége;
Kulturált művelődési, kikapcsolódási
Természeti környezet állapota;
lehetőségek szűkössége.
Jó közlekedési kapcsolatok;
Munkahelyi körülmények; Reálbérek Helyi szolgáltató szektor fejletlensége.
Lehetőségek
Veszélyek
Turizmus fejlesztése;
Szenvedélybetegek
Testvérvárosi kapcsolatok kiépítése;
növekedése;
Lakóparkok építése;
Életszínvonal visszaesése;
Lakókörnyezet javítása;
Infrastruktúra hiányosságai.
számának
21
III. 1. 2. A helyi lakosok „Tiszaug képe” döntő egyes egészségfejlesztési beavatkozások tervezésekor: Község múltja, az azzal összefüggő „büszkeségek” és a kulturális értékek gondozása, a településnek mély történelmi múltja van - árulkodó műemlék-jellegű, vagy helyi védelem alá helyezhető épületek gazdag kulturális örökség - rendezvények híres emberek helyi kötődése és történelmi szerepük (Kinizsi Pál, II. Rákóczi Ferenc, Berecz Erzsébet) Természeti értékekben gazdag környezet ápolása értékes
természeti
környezet,
helyi
természeti
értékek
védelembe
helyezhetősége a rekreáció minden szükséges feltétele megtalálható - igazi kikapcsolódást nyújt a térség kistelepüléseivel együttműködve A település gazdasági és turisztikai vonzerejének növelése a
turisztikai,
szabadidős,
kulturális
és
tudományos
kínálatának
továbbfejlesztése révén; Vonzó életminőség kialakítása mely alapján biztonságos körülmények között megéri a községben és környékén dolgozni, élni, szabadidőt eltölteni; Egymás iránti tisztelet és bizalom erősítésével olyan partnerségi légkör, összefogás kialakulásának elérése, mely a jövőbeni feladatok szakmai döntéseken és a társadalmi elfogadottságon alapuló teljesítését lehetővé teszi. Gazdaságfejlesztés:
vállalkozások
versenyképességének
javítása
és
a
turisztikai
szezon
munkahelyteremtés; Turizmus
fejlesztése:
látogatók
számának
növelése,
a
meghosszabbítása, a turizmusból származó jövedelem növelése;
22
Humán közszolgáltatások fejlesztése: a társadalmi szükségleteknek megfelelő ellátás biztosítása, illetve a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása; Települési infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem: a magasabb színvonalú lakókörnyezet és a természeti, táji értékek megóvása; III. 1. 3. A közép és hosszú távú fejlesztéseket a fenntarthatóság, a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell megtenni.
Kultúra, természet – harmóniája, romantikája „Horgászparadicsom” fejlesztése (programszervezés, ifjúsági, családi szálláshelyek, halgazdálkodás szakmai erősítése, marketing fokozása, halászattal, horgászattal kapcsolatos programok szervezése Kulturális tanösvény kialakítása (helyi régészeti lelőhelyek, kúriák mentén információs táblák kihelyezése, ún. KultúrPont-ok); Településmag helyi jelentőségű (védettségű) épületeinek bővítése, rehabilitációja (faluturizmus); Szabad strand építése; Konferenciaterem kialakítása, kulturális programszervező iroda működtetése (Civil szervezeti fenntartásban); Kerékpározás, túrázás (útvonal kijelölések, szervezés, pl. Tiszakürt-Tiszaug-TiszasasCsongrád, vagy Lakitelek-Tiszaug-Cserkeszőlő); Parkolóhelyek bővítése; Vállalkozók aktívabb részvétele a turizmus szervezésében; Együttműködés szomszédos térségekkel, településekkel; Turisztikai információs táblarendszer; Tájház belső felújítása; Elhagyott, vagy funkció nélküli műemlékek felújítása és turisztikai célú hasznosítása; „nyitott porták” támogatása; Egészséges életmód terjesztése minden eszközzel (Települési Egészségfejlesztési Terv alapján);
23
Diákok sportoktatási feltételeinek javítása; Köz- és egyéb épületek akadálymentesítése; Játszótér kialakítása, felújítása; Szabadtéri sportpályák, egyéb sportlétesítmények fejlesztése (kerékpáros, motoros ügyességi pálya); Civil élet bátorítása;
IV. Igényfelmérés elemzése, kulcsproblémák kiválasztása
Tiszaug
Község Önkormányzata 2004-ben megkezdte egészségtervének kimunkálását.
Akkor felálló helyi egészségfejlesztési munkacsoport (bizottság) egyik feladata az volt, hogy határozzák meg azon kérdések körét, melyekkel kérdőíves felmérés alapján megbízhatóan mérhetik a lakosság e programmal releváns preferenciáit. 42 kérdésből álló kérdőív segítségével
bizonyos
statikus
képhez
jutottak.
2008-ban
az
újraszerveződő
egészségfejlesztési munkacsoport a négy évvel korábbi kérdéssort felhasználva újra felmérte a lakosság egészségfejlesztéssel kapcsolatos preferenciáit. Ezt követte időben a harmadik felmérés, ugyanazon kérdéseket feltéve, mint az előbbi kettő esetében. A három időben is távol eső felmérés összevetése már dinamikus képet mutat. Számos területen a várt vagy éppen kevésbé várt elmozdulásokat tapasztaltuk. A kérdőívek a lakosság kor, nem és iskolai végzettség szerint árnyalt rétegei mentén mindkét felvétel során azonos arányokat tartva a helyi népesség 5%-át mérte. Az önkitöltős, illetve kikérdezéses módszerrel végzett felmérés elemzése alapján azon preferenciákat emeltük ki, melyekre alapozva szükséges és érdemes egészségfejlesztő programokat tervezni, végrehajtani. Az elemzés kiinduló adatait az alábbiak szerint foglaljuk össze: (%) Kérdések Rendszeresen dohányzik-e?
2004 IGEN 45,0
NEM 55,0
2008 IGEN 37,5
NEM 62,5
2012 IGEN 39,2
NEM 60,8
Fogyaszt-e rendszeresen feketekávét?
40,0
60,0
68,8
31,3
65,6
34,4
Elítéli-e a kábítószer fogyasztást?
70,0
30,0
93,8
6,3
95,0
5,0
24
Fogyaszt-e gyógyszert?
84,2
15,8
56,3
43,8
64.3
35,7
Szokott-e gyógyszert szedni orvosi javaslat nélkül?
40,0
60,0
31,3
68,8
30,7
69,3
Fogyaszt-e gyógyteákat?
45,0
55,0
56,3
43,8
59,0
41,0
Szokott-e fogat mosni?
80,0
20,0
87,5
12,5
91,3
8,7
Milyen gyakran fürdik, zuhanyozik?
85,0
15,0
100,0
0,0
99,2
0,8
Ha rosszul érzi magát elmegy-e az orvoshoz?
100,0
0,0
37,5
62,5
40,1
59,9
Jár-e szórakozni
95,0
5,0
25,0
75,0
23,8
76,2
Későn szokott lefeküdni?
40,0
60,0
25,0
75,0
30,0
70,0
Szokott-e szorongást, feszültséget érezni?
35,0
65,0
87,5
12,5
88,0
12,0
Hallgat-e zenét?
60,0
40,0
87,5
12,5
85,0
15,0
Jár-e ismeretterjesztő előadásra?
85,0
15,0
12,5
87,5
10,0
90,0
Eljönne-e az egészséggel kapcsolatos előadásokra?
25,0
75,0
87,5
12,5
87,0
13,0
Zavarja-e a falu szeméttelepének elhanyagoltsága?
60,0
40,0
87,5
12,5
92,0
8,0
Igényelné-e az ingyenes szűrővizsgálatot?
85,0
15,0
86,7
13,3
90,0
10,0
Segítene-e a községi szintű válogatott hulladékgyűjtésben?
85,0
15,0
75,0
25,0
76,0
24,0
Rákötne-e szennyvízelvezetésre,ha kapna fiezetési kedvezméynt?
65,0
35,0
100,0
0,0
30,0
70,0
Meghallgatja-e valaki az ön problémáit?
85,0
15,0
62,5
37,5
70,1
29,9
Segít-e valaki az ön problémájának a megoldásában?
70,0
30,0
50,0
50,0
51,0
49,0
Vannak-e anyagi problémái?
75,0
25,0
87,5
12,5
88,3
11,7
Részt venne-e parlagfűírtásban ?
80,0
20,0
68,8
31,3
74,9
25,1
Az adatokból látható, hogy a két felvétel alatt néhány életviteli kérdésben megváltozott a megkérdezettek preferenciái. Drasztikusan csökkent az orvoslátogatások, így az orvos beteg találkozások száma (aránya). Drasztikusan csökkent a szórakozni járók aránya, az ismeretterjesztő előadásokra járók aránya, míg hasonló mértékben, de nőtt a belső feszültséget, spontán szorongást rendszeresen átélők aránya, az egészséggel kapcsolatos előadásokra igényt tartók száma, nőtt a lakókörnyezet tisztaságára való érzékenység, a gyakran jelentkező anyagi nehézségek. Csökkent azok aránya, akik embertársaikhoz
25
fordulnak problémáik megoldásával, és csökkent azok aránya is, akik mástól segítséget remélhetnek. Fenti képet árnyalja dr. Mészáros József háziorvos és belgyógyász szakorvos helyi lakosság betegségtípusait elemző, a prevencióra hangsúlyt helyező elemzése. A szakember oldaláról az alábbiak kerültek megállapításra: A község morbiditási okait vizsgálva első helyen a magasvérnyomást, a szív- és érrendszeri betegségeket említi, amelyeket a mozgásszervi kórképek a cukor- és zsíranyagcsere zavarai, a hormonrendszer és az emésztőszervek megbetegedései követnek. Meglepően alacsony a légzőszervi,
idegrendszeri és pszichés betegségek száma.
Kisszámú a daganatos
megbetegedések előfordulási aránya is. A fentiek alapján az alábbi prevenciós program megvalósítását javasolja: A magasvérnyomás kiszűrése érdekében a rendelések alkalmával, valamint az óvodások, iskolások ellenőrző vizsgálatai során vérnyomásmérés végzése; A nyilvántartott, illetve gondozott magasvérnyomásos betegek rizikófaktorainak szűrése, az előírt terápia betartásának ellenőrzése; Az érbetegségekről, az érelmeszesedés megelőzéséről, az elhízásról és annak veszélyeiről, a helyes táplálkozásról felvilágosító megbeszélések tartása; A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében egyéni és csoportos egészségnevelő megbeszélések tartása. A csontritkulás kiszűrése, a rizikócsoportba tartozók vizsgálatra küldése; Vércukorszint mérése a cukorbetegség kiszűrésére, együttműködve a területileg illetékes cukorgondozóval; A dohányzás káros hatásairól felvilágosító beszélgetések tartása. A leszoktatás elősegítésére kapcsolattartás a tüdőgondozóval; Egészségnevelő megbeszélések, illetve propaganda folytatása az allergiás betegségek megelőzésére, kiemelve a parlagfűírtás jelentőségét; Csoportos, illetve egyéni felvilágosítás az alkoholfogyasztás káros hatásairól, különös tekintettel a májártalomra. Közreműködés az egészséges környezet kialakításában, együttműködésben a helyi önkormányzattal és az ÁNTSz-szel. A morbiditásban élenjáró betegségek megelőzésének módjáról a helyi lapban cikkek közlése.
26
Fentiek figyelembe vételével, a lakossági preferenciák tematizálását követően az alábbi rövid és hosszú távú stratégia került kialakításra a közösségi cselekvés ösztönzésére:
V. Rövid és hosszú távú stratégia a közösségi cselekvés ösztönzésére Rövid távú egészségfejlesztési stratégia az alább részletezett programokra építve kívánja a lakosság egészségfejlesztését szolgálni. Ennél hosszabb időtávra gondolva azonban a lakosság egészségtudatosságát kell erősíteni, amely lakókörnyezete felé mutatkozó magasabb minőségi elvárásoktól, igényességtől kezdve, életvitelének módosításáig bezáródva tartalmazza mindazt, amely révén káros szokásaiktól mentes életet élhet. Hosszú távon a testmozgás helyi lehetőségét, a komfortos, egészséges lakókörnyezet megteremtését kívánjuk elérni. Megvalósítás éve
Tartalma IV. Kenu Beach megszervezése
2012
„Horogra akadva” – I Horgászverseny hagyományteremtő céllal KultúrPontok kialakításának megkezdése (Természeti és kulturális tanösvény)
2013
V. Kenu Beach megszervezése „Horogra akadva” – II. Horgászverseny megrendezése KultúrPontok kialakításának befejezése
2014
VI. Kenu Beach megszervezése „Horogra akadva” – III. Horgászverseny megrendezése
Fenti programok helyi civil szervezetek összefogásával valósulnak meg. A Közösségi Klub koordinálásában a Tiszavirág Horgász Egyesület, Tiszaugi Falusi Túrizmus Egyesület, Tiszaugért Alapítvány, Nyáridő Közalapítvány, a Tiszaugi Testedző Egyesület, a helyi Egészségfejlesztési Munkacsoport vesz részt.
VI. Cselekvési terv VI. 1. Jelen pályázat révén megvalósítani szándékolt programok 2012. év A program megnevezése IV. Kenu Beach Helyszín: part)
Szabadidőpark
(Holt-Tisza
Időpontja
Felelőse, szervezője
Elérni kívánt cél
2012. július
Tiszaug Község
14.
Önkormányzata.
- Egészséges
Községi Könyvtár és
életmódra nevelés;
27
Közösségi Hely,
- Közösségépítés;
helyi
- Identitástudat
egészségfejlesztési
erősítése;
munkacsoport
- Helyi kötődések erősítése
„Horogra
akadva”
–
I.
Horgászverseny
2012.
Tiszaug Község
Közösségépítés;
szeptember
Önkormányzata,
- Identitástudat
helyi
erősítése;
egészségfejlesztési
- Helyi kötődések
munkacsoport
erősítése
Helyszín: Böcs-part
2013-as év A program megnevezése KultúrPontok
Időpontja
kialakításának
megkezdése (Természeti és kulturális
Felelőse, szervezője
Elérni kívánt cél
2013. június
Tiszaugért
- Identitástudat
1.
Alapítvány
erősítése;
tanösvény)
- Turizmus fejlődése;
Tiszaug természeti és kulturális értékeit bemutató
tanösvény
kialakításának
kezdete Javasolt állomáshelyek: 1) Élő-Tisza part, 2.) Őstölgyes, 3.) Tájház és Uchtritz- féle kúria, 4.) Archaikus falusi parasztházak (helyi védettségű épületek bemutatása), 5.) Radványi Károly- féle kastély A tanösvény állomáshelyein egységes megjelenésű
információs
táblák
és
ismertetők kerülnek kihelyezésre. 2013. július
Tiszaug Község
- Egészséges
Helyszín: Szabadidőpark – a négy
Önkormányzata.
életmódra nevelés;
település közös vízi-bázisa (Holt-Tisza
Községi Könyvtár és
- Közösségépítés;
part)
Közösségi Hely,
- Identitástudat
Délelőtt:
helyi
erősítése;
egészségfejlesztési
- Helyi kötődések
munkacsoport
erősítése
Tiszaug Község
Közösségépítés;
V. Kenu Beach
„Horogra
akadva”
–
II.
2013.
28
Horgászverseny
szeptember
Helyszín: Böcs-part
Önkormányzata,
- Identitástudat
helyi
erősítése;
egészségfejlesztési
- Helyi kötődések
munkacsoport
erősítése
2014. év A program megnevezése
Időpontja
Felelőse, szervezője
2014. július
Tiszaug Község
- Egészséges
Helyszín: Szabadidőpark – a négy
Önkormányzata.
életmódra nevelés;
település közös vízi-bázisa (Holt-Tisza
Községi Könyvtár és
- Közösségépítés;
part)
Közösségi Hely,
- Identitástudat
Délelőtt:
helyi
erősítése;
egészségfejlesztési
- Helyi kötődések
munkacsoport
erősítése
VI. Kenu Beach
KultúrPontok
kialakításának
2014.
Tiszaugi
Falusi
Elérni kívánt cél
- Identitástudat
Túrizmus Egyesület,
erősítése;
Tiszaug természeti és kulturális értékeit
Tiszaugért
- Turizmus fejlődése;
bemutató
Alapítvány
befejezése
augusztus tanösvény
kialakításának
befejezése, ünnepélyes átadása a Falunap alkalmával Javasolt állomáshelyek: 6.) „Azok a titokzatos vackorfák” Körtvélyes puszta, 7.)
A
Tisza
egykori
morotvái,
medermaradványok „Horogra
akadva”
Horgászverseny
–
III.
2014.
Tiszaug Község
Közösségépítés;
szeptember
Önkormányzata,
- Identitástudat
helyi
erősítése;
egészségfejlesztési
- Helyi kötődések
munkacsoport
erősítése
Helyszín: Böcs-part
A programok megvalósulásának eredményeként a helyi bezárkózás helyett az aktív közösségi élet felvirágzását várjuk.
VI. 2. Helyi egészségfejlesztési munkacsoport (bizottság) Egészségterv csapat (koordinálók, felelősök)
29
Név
Munkahely
Beosztás
Sinka Ferenc
Tiszaug Község PH
polgármester
Dr. Méhész László Dr. Mészáros József
Tiszaug Község PH Tiszaugi Háziorvosi Rendelő Tiszaug Község Önkormányzata nyugdíjas
mb. jegyző
Papp Csaba Szeginé Szakál Mária Petrezselyemné Szálas Ilona
Tiszaugi Védőnői Rendelő
Háziorvos, belgyógyász szakorvos könyvtáros Tiszaugért Alapítvány elnöke védőnő
Programban elvállalt feladatkör Egészségfejlesztési Munkacsoport elnöke Egészségfejlesztési Munkacsoport tagja Egészségfejlesztési Munkacsoport tagja
Telefonszám
Egészségfejlesztési Munkacsoport tagja Egészségfejlesztési Munkacsoport tagja Egészségfejlesztési Munkacsoport tagja
(56) 328-005
(56) 328-001
(56) 563-023 (56) 328-015
(56) 328-240 (56) 328-015
VI. 3. A település összes tervezett közösségi programja Dátum
Megnevezés
Helyszín
2012. 03. 15.
Az 1948/49-es forradalom és szabadságharc emlékezeti ünnepsége
Kopjafa
2012. július 14.
IV. Kenu Beach
4 település vízi bázisa
2012. 08. 19.
Államalapító Szent István királyunk ünnepe, Tiszaugi Falunap
Református
2008. Tiszaugért kitüntető díjak átadása
Sportpálya
2012. 10. 23.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezete
Kopjafa
2012. 12.20.
Falukarácsony 2012.
Tornaterem
templom,
30
