ELTE TTK FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET IGAZGATÓI BESZÁMOLÓ

ELTE TTK FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET IGAZGATÓI BESZÁMOLÓ 2012. augusztus 1 – 2015. július 31. időszak

Intézetigazgatói pályázatomat 2012. április 8-án nyújtottam be, mely alapján az ELTE TTK Dékánja 2012. augusztus 1-től 2015. július 31-ig bízott meg a Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatói teendőinek ellátásával. Beszámolómat a Földrajz- és Földtudományi Intézet működési rendjéről szóló dékáni utasításnak megfelelően igyekszem elkészíteni, ismertetve a beszámolási időszak alatt az Intézetet érintő legfontosabb eseményeket, és áttekintve az igazgatói pályázat célkitűzéseinek megvalósulását. A beszámolómban is az intézeti feladatokhoz igazodó hármas tagozódást követem: ezek az oktatási, a kutatási, illetve a működéshez, gazdálkodáshoz, személyi ügyekhez kapcsolódó adminisztrációs kérdések.

1. Oktatás Jelentős anomália mutatkozik mind egyetemi, mind kari, illetve intézeti szinten a felvett és a képzést elvégző hallgatók arányában. Jelentős erőfeszítéseket tettünk a beszámolási időszakban ezen arányok javítása érdekében. Ennek keretében gimnáziumokban tartott ismeretterjesztő előadásokon, illetve elektronikusan szétküldött szakismertető hirdetéseken keresztül kívántuk az elhivatott, rátermett diákok figyelmét felhívni néhány szakunkra. Feltételezésünk szerint a rossz végzési arány egy lehetséges másik oka néhány tárgy nehezen teljesíthető egymásra épülési feltételrendszere. Ennek áttekintése és rendezése az elmúlt évek során megtörtént az intézet által kezelt szakok legtöbbjénél. Az ehhez igazodó tantervek, tantárgyi tematikák módosítása legtöbb esetben már szintén elkészült. A hallgatók egyéni követési, mentorálási rendszerét 2011-től már néhány intézeti tanszék bevezette, ennek teljes körűvé tétele az intézetben az elkövetkező évek feladata lesz. A Földrajz- és Földtudományi Intézet a Kar oktatási feladatait tekintve jelentős szerepet vállal, hiszen az alapszakokat tekintve a jelenlegi 3332 nappali tagozatos hallgató 28%-áért felel (földrajz és földtudományi alapszakok), a mesterszakokat tekintve pedig a jelenlegi 791 nappali tagozatos hallgató 37%-áért felelős (a geográfus, csillagász, geológus, geofizikus és meteorológus mesterszakok oktatása révén). Az oktatók jelentős mértékben túlterheltek, ami az oktatott elméleti órák számát, a gyakorlatokat, illetve a terepgyakorlatokat egyaránt érinti. A beszámolási időszakban ezen a helyzeten a Kar nehéz anyagi helyzete miatt csupán minimálisan sikerült javítani (inkább csak abban, hogy egy-egy nagyon nehéz helyzetben lévő tanszék a létszámstop ellenére ne veszítsen el véglegesen státuszhelyet). 2012-es munkatervemben az észlelési műszertechnika, s a számítástechnika szakterületi fejlődéséhez igazodva bővíteni terveztem az intézet mérőműszer parkját, labor, illetve számítástechnikai felszereltségét. Ez az egyetemi, kari szűkös anyagi források miatt csak nagyon kis mértékben volt lehetséges (s ezen fejlesztések hátterében minden esetben pályázati

források álltak). Meg kell jegyezni, hogy ezeknél a fejlesztéseknél nagyon jelentős nehézséget jelentett a nem életszerű közbeszerzési szabályozás. Az elmúlt években az intézet által oktatott szakokon a felvett hallgatói létszámok nem változtak jelentős mértékben a mesterszakokon, ugyanakkor kisebb mértékben csökkentek az alapképzés szakjain. Nem intézetünk szervezi, de munkatársaink jelentős óraszámban részt vesznek a környezettan alapszak képzésében, ahol jelentős létszámcsökkenés tapasztalható, ahogy az a mellékelt táblázatból is jól látszik. Felvett hallgatók Alapképzés Földrajz Földtudományi Környezettan

2011

2012

2013

2014

138 159 151

158 164 112

126 133 62

99 126 54

Mesterképzés Csillagász 2 8 4 6 Geofizikus 21 14 17 19 Geográfus 77 54 46 52 Geológus 29 30 30 30 Környezettudomány 18 17 22 17 Meteorológus 16 17 28 12 A Földrajz- és Földtudományi intézet által érintett alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatói létszámok az elmúlt években

A felvett elsőéves hallgatók tudásszintjének megállapítására, illetve a gimnáziumi alapozás hiányosságainak pótlására továbbra is kritérium dolgozatokat iratunk. A kívánt szintet nem elérő hallgatók felzárkóztatási kurzusokon vesznek részt. A matematikai kritérium dolgozatok és tárgyak szervezése, megtartása átkerült intézetünkhöz (Pieczka Ildikó vezetésével). Új szakirányú továbbképzés indult 2013 februárjában Hidrológus szakirányú továbbképzés néven. A piaci igényekhez igazodva 2011-ben elindult a Geográfus MSc képzés Geoinformatika szakiránya. Fontos előrelépés, hogy az elmúlt években újraindult az osztatlan tanárképzés közel 60 fővel. Az új osztatlan tanárszakokon 2013 szeptemberétől folyik földrajz tanárképzés az intézetünkben. 2011 óta az FFI 100 fölötti ERASMUS-os hallgatót fogadott, és számos hallgató nyert külföldi részképzésre ösztöndíjat. Intézetünk is részt vállalt az elmúlt néhány félévben az MRK által szervezett brazil diákok fogadásában (CSF program), képzésében. A fogatott hallgatók a geofizika, geológia és földrajz szakok kurzusait látogatták félévenként 3, 6 és 7 fős összlétszámmal. A Földrajztudományi Központ aktívan követi végzett hallgatói életútját, s a Földrajz Alumni program keretében rendszeres összejöveteleket tartanak volt hallgatóink számára.

Az intézet munkatársai aktív részt vállalnak az OKTV versenyek szervezésében. A TÁMOP-4.1.2-08/02/A/KMR, a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1 és a TÁMOP/3705/14 számú kari pályázatok keretében tananyag-, képzés- és tartalomfejlesztésre volt lehetőség, melyekben a Földrajz- és Földtudományi Intézet munkatársai is nagy létszámban részt vettek, s ennek eredményeként több tucat magyar és angol nyelvű új jegyzet született (http://ttktamop.elte.hu/e-learning-tananyagok). A beszámolási időszakban az intézet 3 éves MOL Mecenatúra szerződést írt alá a szakképzés támogatás céljából. A külföldi hallgatók fogadása miatt folyamatosan bővül az angol nyelvű órák kínálata is. Szervezett formában az MRK közvetítésével érkeznek diákok (a már említett brazil képzés keretében), valamint a MOL-lal való együttműködés hatásaként kurd hallgatóknak is biztosítottunk geológusképzést angol nyelven. A karunkon működő hat doktori iskola közül a nagyobbak között van a Földtudományi Doktori Iskola, mely jelenleg 87 aktív hallgatóval rendelkezik. 2014-ben a doktori iskola 36 hallgatót vett fel (melyek közül 17 ösztöndíjas). Mind a képzés eredményessége, minősége, mind a végzettek száma és elhelyezkedési esélyei szempontjából az iskola kiválónak mondható. Intézetünk hallgatói hagyományosan kiválóan szerepelnek az OTDK-kon, így volt ez a beszámolási időszakban is. A TDK munka intenzitását, színvonalát nemcsak az OTDK szereplések jelzik, hanem az évente megrendezésre kerülő kari konferenciákon bemutatott dolgozatok is. Ennek statisztikáját az alábbi táblázat összegzi (vastagon kiemeltem az intézetünkhöz tartozó diákkörök adatait): 2009 2010 2011 2012 Biológus 73 53 71 56 Csillagász 2 4 2 8 Fizika 15 15 6 7 Természetföldrajz 5 10 2 9 Társadalomföldrajz 2 14 4 6 Geofizikus 3 9 3 5 Geológus 9 16 9 17 Kémia 21 27 12 27 Környezettudományi 20 14 14 9 Meteorológus 20 24 26 17 Matematikus 5 9 8 6 Térképész 2 1 1 Tantárgy pedagógia 2 2 9 Tudományfilozófia 1 Összesen 179 196 160 177 TDK konferenciákon induló hallgatók létszáma az elmúlt években

2013 49 3 11 7 3 3 15 18 17 13 3 1 143

A dékáni vezetés kezdeményezésére a beszámolási időszakban több kisebb lépést tettünk meg az oktatás struktúrájának megváltoztatása érdekében. Itt az elmozdulás iránya, a nyugateurópai és más fejlett egyetemekhez hasonlóan az volt és lesz a jövőben is, hogy a hallgatóktól sokkal több önálló (projekt-) munkát és sokkal kevesebb kontaktórát követelünk.

Ennek révén csökkenthetjük a túlterhelt oktatóink óraterhelését, s lehetőséget adhatunk az oktatás tutoriális formájának elterjesztésére.

2. Kutatás A Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatási, publikációs és pályázati tevékenysége nemzetközileg is elismert. Ezt bizonyítja az is, hogy az QS Quacquarelli Symonds 2011-es felsőoktatási rangsora az Eötvös Loránd Tudományegyetem földtudományi képzését a 107. helyen szerepelteti a földtudományi képzések világrangsorában. A mi képzésünk egy mezőnyben van a berlini Freire Universitättel, a japán Hokkaido egyetemmel, valamint a The Hong Kong Universityvel. Magyarországról a legmagasabb első 150-es kategóriába egyedül az ELTE került be. Az intézet munkatársai közül többen részt vesznek az OTKA, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj bíráló bizottsága és a Nemzeti Kiválóság Program munkájában.

Ugyancsak Intézetünk kiválóságát támasztja alá, hogy három MTA-ELTE kutatócsoport, illetve egy az MTA által meghirdetett Lendület program keretében létrejött kutatócsoport is tevékenykedik: (1) Pálfy József - MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, (2) Harangi Szabolcs - MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, (3) MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport, (4) Ősi Attila - MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport.

2014-ben újraindult a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe kihelyezett Regionális Földtani Tanszék Budai Tamás (MFGI) vezetésével.

A Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatási és oktatási feladatait ellátó munkatársai számos elismerést, kitüntetést kaptak a beszámolási időszakban. A teljesség igénye nélkül kiemelek ezek közül néhányat, melyek az intézeti honlapon teljeskörűen megtekinthetők. Ebben az időszakban lett emeritusz professzor: Horváth Ferenc professzor és Galácz András professzor. Oktatóink, kutatóink, s hallgatóink számos rangos díjban részesültek az elmúlt időszakban. --Mindszenty Andrea a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét kapta. --Hatvani István Gábor, III. éves doktorandusz, intézetünk hallgatója (ELTE Környezettudományi Doktori Iskola) elnyerte a Nemzeti Kiválóság Program keretében az Apáczai Csere János Doktoranduszi Díjat

--Az Eötvös Student Chapter elnyerte az „AAPG Outstanding International Student Chapter” díjat. --A 2013. évi Meteorológiai Világnapon a Meteorológiai Tanszék néhány munkatársa kitüntetésben részesült: -- Práger Tamás: Shenzl Guidó Díj -- Pongrácz Rita: miniszteri elismerő oklevél -- Pieczka Ildikó: Dévényi Dezső numerikus prognosztikai emlékérem -- A Magyar Meteorológiai Társaság publikációs nívódíját 2013-ban a Klímaváltozás: 2011 c. könyv kapta. Szerkesztők: Bartholy Judit (ELTE Meteorológiai Tanszék), Haszpra László (Országos Meteorológiai Szolgálat), Bozó László (Országos Meteorológiai Szolgálat), és a Meteorológiai Tanszék több munkatársa is társszerző. -- Karátson Dávid és Kázmér Miklós megkapta egyetemi tanári kinevezését. --Egyetemi kitüntetések: - Tasnádi Péter: ELTE Szenátusi Érdemérem, - Monostori Miklósné: Pro Uniersitate Emlékérem ezüst fokozat, - Weiszburg Tamás: Magyar Érdemrend Lovagkereszt, - Harangi Szabolcs: Mestertanár Aranyérem (OTDT) - Weidinger Tamás: Mestertanár Aranyérem (OTDT) -- Pálfy József akadémiai székfoglalója 2013. november 19-én zajlott az MTA székházában. -- A beszámolási időszakban több hallgatónk Lászlóffy Woldemár díjat kapott -- Haszpra László a címzetes egyetemi tanári címet kapott. -- Leél-Őssy-Szabolcsot 2013-ban Budapest díszpolgárává választották -- Gondi Ferenc címzetes egyetemi docensi címet kapott. -- Soósné Dezső Zsuzsanna, a Meteorológiai Tanszék munkatársa elnyerte a Tempus Közalapítvány „Jó gyakorlatok a tudomány, a technológia, a mérnöktudomány és a matematika szolgálatában” c. pályázat kitüntetését. -- A környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a Meteorológiai Világnap alkalmából Schenzl Guidó-díjat adományozott Bartholy Juditnak, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának a meteorológia területén végzett közel négy évtizedes kiemelkedő szakmai és kutatói munkája, példaértékű oktatói és publikációs tevékenysége elismeréseként. -- Az Eötvös napi rendezvényeken a Természettudományi Kar TDK Érmét kapta: - Kovács József, 2013 (Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék), - Mészáros Róbert, 2013 (Meteorológiai Tanszék),

- Nagy Balázs, 2014 (Természetföldrajzi Tanszék). -- Bartholy Judit a Magyar Meteorológiai Társaság Hegyfoki Kabos érmét kapta. -- 2011 óta többen (10 fő) kaptak fiatal kutatói ösztöndíjat a Nemzeti Kiválóság Program keretében.

3. Szervezet, működés, gazdálkodás, személyi kérdések A Földrajz- és Földtudományi Intézet működéséről, eseményeiről szóló hírek jelentős hányada megtalálható az intézet honlapján. Az Intézeti Tanácsülések jegyzőkönyvei is itt találhatók archivált formában. Csak néhányat emeltem ki ezek közül az előző szakaszban, melyek a beszámolási időszakra estek.

Személyi ügyek, humánpolitika, intézeti gazdálkodás: az elmúlt évek során a Természettudományi Kar nehéz gazdasági helyzetben volt, elsősorban a túlélésre fókuszált. Ennek megfelelően a Földrajz- és Földtudományi Intézetben sem volt mód önálló gazdálkodásra, önálló humánpolitikára. Öt munkatárs habilitált, s számos munkatárs szerezte meg doktori fokozatát. Kis mértékben enyhítették a tanszékek szinte fenntarthatatlan anyagi helyzetét a beszámolási periódusban elnyert EU-s, TÁMOP, illetve OTKA pályázatok, melyek lehetőséget nyújtottak fiatal, tehetséges munkatársak határozott időre szóló alkalmazására, s a minimális dologi eszközök beszerzésére. A kinevezések, előléptetések terén jelentős lemaradás tapasztalható az intézetben a kari forráshiány miatt. A beszámolási időszakban erősödtek a financiális nehézségek, egyre komolyabb problémákat eredményez, hogy az egyetemi alkalmazottak, kiemelten a pályakezdők, és az adminisztratív munkakörben dolgozó munkatársak fizetése megengedhetetlenül alacsony, s évek óta stagnál. Ennek ellenére, 2014 utolsó hónapjaiban sikerült előrelépnünk, s egy rektori külön-keret segítségével lehetővé vált néhány, több éve fokozattal rendelkező tanársegéd adjunktusi előresorolása, valamint két részmunkaidős tanársegéd alkalmazása a Csillagászati, valamint a Geofizikai és Űrtudományi Tanszéken. Nagy segítség volt a dékáni vezetés részéről, hogy a súlyos gondot jelentő folyóiratköltségekhez való intézeti hozzájárulásokról lemondtak, s ezt a Kar magára vállalta. Meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi folyóiratokhoz való online hozzáférés akadozása jelentős szorongást, akadályoztatást jelent az Intézet kutatói számára. Van rá esély, hogy ez a közeljövőben stabilizálódik. A minőségbiztosítási rendszer széleskörű kifejlesztése, a meglévő technikák javítása érdekében is tettünk lépéseket az elmúlt években. Fontos elem, hogy az egyetemi és kari szabályzatainkban rögzített foglalkoztatási és hallgatói követelmények minőség-orientáltak. A Kar számos esetben a felsőoktatási törvényben előírtaknál szigorúbb kritériumokat követel meg, ezzel is a minőség irányába lépve előre. (Például a karon csak olyan egyetemi tanár

kerülhet kinevezésre, aki rendelkezik az MTA doktora címmel, holott ezt nem írja elő a felsőoktatási törvény, s számos egyetemen ez nem követelmény.) Az elmúlt években elkezdődött egy generáció váltás az intézeti tanszékek vezetésében. Az MTMT egységes intézményes bevezetése az egész egyetemen nagy előrelépést jelent a minőségbiztosítás területén, a tudományos eredmények dokumentáltsága területén. Örvendetes az is, hogy a hallgatók által készített oktatói értékelések kitöltési aránya a korábbi évekhez képest javult. (Ennek hátterében részben az értékelésnek a NEPTUN rendszerbe történő integrálása, részben a hallgatók motiválása állhat.) Nagy eredményként értékelem, hogy a jelentős anyagi és adminisztrációs nehézségek ellenére a beszámolási időszakban zökkenőmentesen folytatódott a magas színvonalú oktató- és kutatómunka. Ezért köszönet illeti a Földrajz- és Földtudományi Intézet minden munkatársát a sok tanszék együtt munkálkodásával működő intézeti közösséget. Budapest, 2015. február 6. Dr. Bartholy Judit, egyetemi tanár, intézetigazgató