ELTE, TTK Biológia Intézet - bemutatkozás. Biológiai Intézet, bemutató

ELTE, TTK Biológia Intézet - bemutatkozás

Biológiai Intézet, bemutató

Az általános tájékoztató Intézetről Cím:

ELTE, TTK, Biológiai Intézet 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C Intézetvezető: Dr. Márialigeti Károly A biológiai képzés Egyetemünkön a XIX. század elején kezdődött a különböző természettudományos diszciplínák önállósodásának következtében, akkor még a tanárképzés keretében. Az ELTE levéltárának adatai szerint 1875-ben már hivatalosan is ellenőrizték a kibocsátott tanárok esetében a biológiai képzés minőségét. A biológiatanári szakot 1954-ben bővítették ki ötéves képzésű szakká. A biológus szakot 1963-ban alapították, kifejezetten kutató szakemberek képzésére. A Bologna-folyamatnak megfelelően, 2006-tól három éves alap(B.Sc.) és erre épülő két éves mesterképzés (M.Sc.) keretében folyik az oktatás. Intézetünk 12 tanszékből áll, így az ország legdifferenciáltabb egyetemi biológus szakterülete. Az oktatás mellett minden tanszéken nemzetközi szintű kutatómunka folyik, ami lehetőséget ad arra, hogy hallgatóink elsajátítsák a kutatásban alkalmazott legfontosabb gyakorlati módszereket is. Az intézetben olyan szakembereket képzünk, akik különböző szintű diplomájuk birtokában alkalmasak arra, hogy bekapcsolódjanak az alap- és alkalmazott kutatásokba.


Főbb oktatási területek Biológia alapképzés (B.Sc.) Biológus mesterképzés (M.Sc). Doktori iskola (Ph.D.) Szakképzés (Farmakológus és Mikrobiológus szakasszisztens) Kiegészítő képzések (Zoológus, Mikrobiológus) Alapképzési szakon 3 éves egységes alapképzés Kreditrendszer (180 kredit, szakdolgozat, záróvizsga) Egységes mesterképzés, szakirányokkal (120 kredit, biológus kutató és tanár szakok) Biológiai Intézet, bemutató

Röviden az alapképzésről:

Főbb tárgyak

Általánosan művelő tantárgyak (informatika, társadalomtudományok). Természettudományos alapozó tárgyak (matematika, fizika, általános kémia, szerves kémia). Biológiai tárgyak: növénybiológiai ismeretek (növényszervezettan, növényrendszertan, növényélettan), állattani ismeretek (állatszervezettan, állatrendszertan, állatélettan), a molekuláris és sejtbiológia tárgyai (biokémia, molekuláris biológia, genetika, mikrobiológia, sejtbiológia, immunológia), valamint az ökológia és evolúcióbiológia tárgyai (életföldrajz, éghajlattan-talajtan, állatökológia, növényökológia).

Képzési idő

(a szak elvégzéséhez szükséges optimális képzési idő) Az alapképzésben: 6 félév, félévenként átlagosan heti 25 ún. kontakt (tantermi és laboratóriumi) óra. Ennek megfelelően, 15 hetes szorgalmi időszakkal számolva 2040 kontakt órát vesz igénybe az egyetemen belüli tanulás. Ehhez járul még két egyhetes rendszertani és egy háromnapos ökológiai terepgyakorlat az alapképzés keretein belül. Szakdolgozat elkészítése után kapnak a hallgatók alapfokú diplomát. A mesterképzésben a tanulmányok fontos részeként, nagy óraszámban kell szaklaboratóriumi vagy terepmunkát végezni, amely a mesterfokú diplomamunka alapját képezi. A befektetett hallgatói munkamennyiséget az európai kreditátviteli rendszerhez igazodó hazai rendszer szerint 180, illetve 120 kredittel honoráljuk a B.Sc., illetve az M.Sc. Képzésben.


Mesterképzési szakok Szakirányok a generikus (általános) biológia M.Sc.szakon: - Molekuláris, immun- és mikrobiológia szakirány - Molekuláris genetika, sejt- és fejlődéstudomány szakirány - Idegtudomány és humánbiológia szakirány - Növénybiológiai szakirány - Ökológia, evolúció- és konzervációbiológiai szakirány


Mesterképzési szakirányok rövid bemutatása I. Molekuláris, immun- és mikrobiológia szakirány A molekuláris, immun- és mikrobiológia szakirány célja olyan kutató biológusok képzése, akik széleskörű ismeretekkel rendelkeznek a biokémia/molekuláris biológia, az immunológia és a mikrobiológia tudományterületein. A szakirányon belül a hangsúly elsősorban a molekuláris biológiai szemléletmód elsajátításán és alkotó felhasználásán van. A szakirányt elvégző biológusok képesek lesznek a névadó részdiszciplínák speciális módszertana mellett a géntechnológia, a biotechnológia, a sejtbiológia, a biofizika, a bioinformatika módszereit is felhasználva önálló kutatómunkára, illetve az ezekhez a területekhez kapcsolható alkalmazott kutatás/fejlesztés, szolgáltatások, de akár oktatási feladatok elvégzésére is (mint pl. gyógyszergyári kutatófejlesztő, molekuláris szintű agrárkutató, klinikai immunológus, környezet- és egészségiparban dolgozó mikrobiológus stb.). A fentieknek megfelelően az önálló alapkutatásra való elméleti felkészítés mellett a differenciált szakmai anyag keretében a hallgatók sok gyakorlati ismeretet sajátítanak el a géntechnológia, a fehérjetudomány, a szerkezeti biológia, a gyógyszertervezés, az „-omika” tudományok, az immunbiológia, a molekuláris és környezeti mikrobiológia, a biotechnológia területéről. A szakirány keretein belül a hallgatók a három részdiszciplínából alternatív módon közel egyenlő arányban vagy az egyik irányba elkötelezetten választanak speciális tárgyakat, és ez által szereznek „elhelyezkedés orientált” szakismeretek.


Mesterképzési szakirányok rövid bemutatása II. Molekuláris genetika, sejt- és fejlődéstudomány szakirány A szakirány szervezését elsősorban az teszi indokolttá, hogy a három tudományterület gondolkodásmódja, módszertana, ismeretkincse egyre jobban összefonódik. A mai, modern tudományban szinte nincs olyan molekuláris genetikai munka, amelynek ne volna sejtbiológiai, vagy fejlődésbiológiai vonatkozása és ez fordítva is igaz. A szakirány célja, hogy olyan képzésre adjon lehetőséget, amelyben az érdeklődő hallgatók - amellett, hogy széleskörű, alapos általános elméleti tudásra tesznek szert – megismerkedhessenek e három terület legújabb eredményeivel és felfedezéseivel, valamint mindazon technikákkal, amelyeket ezek elérésében alkalmaztak és alkalmaznak. A szakirány vázát egy-egy magas szintű molekuláris genetikai, molekuláris sejtbiológiai és fejlődéstani kurzus adja, amelyre ráépülnek a kötelezően választható tárgyak. Ezek együttese már egyes diszciplínák részterületeit (pl. mikrobiális genetika, fejlődésgenetika, humángenetika, jelátviteli mechanizmusok, a sejtosztódás és szabályozása, a sejthalál, a transzkripció és transzláció molekuláris mechanizmusai, szövet- és szervfejlődéstan, őssejtbiológia, tumorsejtbiológia, stb.) fogja felölelni. A gyakorlatok (pl. genetika, géntechnológia, sejt- és szövettani vizsgáló módszerek, in vitro technikák, immuncitokémia/in situ hibridizáció, általános fejlődéstan, a C. elegans és a Drosophila fejlődésgenetikája, stb.) keretében az ismertetett módszereket hallgatóink készségszinten sajátíthatják el. A szakirányt elvégzett hallgatók amellett, hogy e három tudományterületen alkalmasak lesznek az alapkutatásban való önálló és alkotó részvételre, képzettségük alapján innovatív tevékenységet folytathatnak különösen a gyógyszerfejlesztés, diagnosztika, tumorsejtbiológia, őssejtbiológia, növénynemesítés, állattenyésztés, vadgazdálkodás, humángenetika, asszisztált reprodukció, stb. területeken.


Mesterképzési szakirányok rövid bemutatása III. Idegtudomány és humánbiológia szakirány

Az idegtudományi képzés alapvetően a szervezet működésének idegi szabályozására fókuszál. Az élettani folyamatok sejt- és szöveti, szerveket, illetve szervrendszereket, valamint az egész szervezetet magába foglaló szintjeinek szabályozása egyaránt szerepel az elméleti és gyakorlati képzésben. A szakirányú program főbb területei: a gerinctelen és gerinces állatok, valamint az ember idegrendszerének felépítése, az idegsejtek fejlődése és működésének alapelvei, az idegi szerveződés makroszintjei, neurokémiai és neurofarmakológiai alapok, idegélettani folyamatok és azok vizsgáló módszerei, az elektrofiziológiai módszerek alkalmazása, biológiai ritmusok és mechanizmusaik, a viselkedés szerveződése, a pszichofiziológia alapjai, kóros idegi működések. A képzésben szerzett ismeretek alkalmassá teszik a hallgatókat orvosi-biológiai alap- és alkalmazott kutatásokra, valamint gyógyszergyárak és más alkalmazott munkahelyek kutató-fejlesztő laboratóriumaiban való munkára. A humánbiológiai képzés alapvetően a biológiai antropológia szemszögéből folyik, célja az embernek fejlődésének és a környezeti feltételekhez való adaptálódási folyamatainak, bio-diverzitásának megismertetése törzsfejlődési és egyedfejlődési szinten. Ebbe a képzési irányba történeti népességek biológiai rekonstrukciójához szükséges gyakorlati ismeretek és módszerek valamint az élő ember biológiai életkorának, testösszetételének, testalkatának elemzésére alkalmas módszerek oktatása megismerése. Az így képzett hallgatók egyrészt alkalmasak a régészeti és történeti kutatásokba bekapcsolódva a történeti populációk eredetének és életmódjának a vizsgálatára, másrészt az emberi egyedfejlődés orvosi-biológiai, epidemiológiai szemléletű antropológiai vizsgálatára.


Mesterképzési szakirányok rövid bemutatása IV. Növénybiológiai szakirány

A Növénybiológiai szakirány célja olyan biológusok képzése, akik a növényi molekuláris biológia, növényi anyagcsere-élettan, növényi stressz-fiziológia területén strukturális és funkcionális ismeretek birtokában követni tudják a növénybiológiai alapkutatások új eredményeit valamint a növénytermesztés egyes gyakorlati kérdéseiben is járatosak. A szakirány egy speciális területet, a mikológiát is magában foglalja, főleg mikorrhiza kutatási témákkal. A képzés során a hallgatók megtanulhatják a laboratóriumi növénynevelés körülményeit, olyan biofizikai, biokémiai, molekuláris biológiai, ultrastrukturális, biotechnológiai és növényfiziológiai módszereket sajátíthatnak el, amelyek ismerete képessé teszi őket növénybiológiai, mezőgazdasági, környezetvédelmi (stressz fiziológiai témák) kutatólaboratóriumokban való tevékenységre, képesek önálló kísérletes munkára, és megtanulhatják a kísérlettervezés és tudományos publikálás szabályait is.

Ökológia, evolúció- és konzervációs biológia szakirány

Az Ökológia, evolúció- és konzervációs biológia szakirány célja olyan nemzetközileg is versenyképes biológusok képzése, akik korszerű, magas szintű és széles körben alkalmazható tudással rendelkeznek. A képzés diverzitása lehetővé teszi, hogy a hallgatók elsajátítsák az ökológia (populációktól a globális folyamatokig), evolúcióbiológia, környezet- és természetvédelem, ökofiziológia, biogeográfia, hidrobiológia, taxonómia, szisztematika, társulástan, etológia, biológiai modellezés és az alkalmazott statisztika legfontosabb elméleti és gyakorlati ismereteit. A sokoldalú képzés alkalmassá teszik a végzett hallgatókat, hogy a felsőoktatás, a kutatás/fejlesztés és a természet-és környezetvédelem hazai és külföldi intézményeiben, valamint a hazai kormányzati és önkormányzati szakigazgatási szervezeteknél egyaránt sikerrel végezzék munkájukat.


Hallgatói tudományos munka TDK (Tudományos diákkör) Az ELTE TTK Biológiai Intézetének Tudományos Diákköre a Kar legnagyobb létszámmal működő fiatal kutatói közössége. Évente rendezünk ún. házi konferenciákat, ahol előadásokkal vagy poszterekkel szerepelnek hallgatóink, mindenkor igen nívós zsűri előtt. Jelentős számú résztvevővel képviseltetjük magunkat a kétévente megrendezett országos konferenciákon (OTDK) is, ahol most már hosszú-hosszú évek óta sikerül elnyernünk a legtöbb díjat és elismerést. Hallgatóink közül számosan büszkélkedhetnek a Pro Scientia kitüntetéssel, amely egy igen magas rangú és országosan is jegyzett elismerése a kiemelkedő tanulmányi és kutatómunkának. Számos oktató-kutató kollégánk büszkélkedhet a Mestertanári címmel, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián adnak át azoknak, akik a TDK munka tudományos és szervezeti irányításában a jók között is a legjobbak.

Külföldi tanulmányi lehetőségeket

is szervezünk az ERASMUS ill. az IAESTE pályázatok kerében


Intézeti tanszékeink


Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék Elődjét 1784-ben, mint természetrajz tanszéket (historia naturalis specialis) az Egyetem Orvosi Karának keretében alapították. Az 1950-es években kivált az egyetemből az Orvostudományi Kar, és az egyetem neve is Eötvös Loránd Tudományegyetemmé változott. 2001-ig a „Trefort kertben”, a Puskin utcai épületben működtünk. Itt, kezdetben Dr. Mödlinger Gusztáv tanszékvezető irányításával az akkori Állatszervezettani Tanszék a bioritmusokkal foglalkozott. 1962-ben Dr. Kovács János lett a tanszékvezető. Vezetése alatt honosodtak meg tanszékünkön a korszerű sejtbiológiai módszerek és indult meg a spontán és indukált sejtsérülések, sejtpusztulások vizsgálata. 1965-ben vált ki tanszékünkből az Élettani Tanszék Dr. Ádám György vezetésével. 1996-tól Dr. Sass Miklós tanszékvezető irányításával molekuláris biológiai és genetikai módszerek bevonásával folyt tovább a programmozott sejtpusztulás kutatása. 2001-ben költözött át a Tanszék mai helyére, a lágymányosi kampuszra. A Tanszék vezetését 2010-től Dr. Lőw Péter vette át.


Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék – oktatás Alapképzés: •

Bevezetés az állattanba

•

Összehasonlító anatómia

(az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékkel közösen). A legfontosabb állatcsoportok jellemzése, fő rendszertani csoportjaik bemutatása, evolúciós, ökológiai és gyakorlati jelentőségük ismertetése. elméleti rész: a szövetek, szervek, szervrendszerek felépítésének és működésének ismertetése, a fény- és elektronmikroszkópos szerkezet összefüggése az életmóddal és a szabályozási rendszerekkel. gyakorlati rész: a legfőbb rendszertani kategóriákba tartozó állatok makroszkópos anatómiája, bonctana. Az állatok testfelképítésének megismerése saját vizsgálatok alapján.


Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék – oktatás Mesterképzés: A molekuláris sejtbiológia, és a fejlődésbiológia oktatása. az oktatott tárgyak: molekuláris sejtbiológia, sejt- és szövettani vizsgáló módszerek, fejlődéstan előadás és gyakorlat, fejlődésgenetika, őssejtbiológia, a sejtpusztulás és szabályozása, tumorsejtbiológia, szövet- és szervfejlődéstan, neuroanatómia, neurodegeneratív betegségek.

Doktori képzés: A Tanszék a molekuláris sejt- és neurobiológia tárgykörében oktat és fogad doktorandusz hallgatókat, akik elsősorban a tanszéki kutatási munkákba kapcsolódnak be és részt vesznek az alapképzésben szereplő tantárgyak oktatásában is.


Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék – kutatás A molekuláris sejtbiológia tárgykörén belül a sejtpusztulással és az autofágia molekuláris mechanizmusával és szabályozásával foglalkozunk. Vizsgáljuk az autofágia hormonális és genetikai szabályozását, az autofágia szerepét a sejtpusztulásban, a makromolekulák degradációjában, a neuronvesztéssel járó betegségekben, a tumorigenezisben, az élethossz meghatározásában. Modellrendszerként Drosophilát és Caenorhabditist alkalmazunk. Munkánk részét képezi az autofágiát, az apotózist és az ubiquitinproteaszóma rendszert szabályozó molekuláris mechanizmusok összefüggésének tanulmányozása is.


Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék – rövid történet 1934-ben Dudich Endre megalapítja az Állatrendszertani Intézetet Tanszékvezetők: 1934-1967 Dudich Endre (fénykép) 1967-1987 Balogh János 1987-1991 Loksa Imre 1991-2005 Dózsa-Farkas Klára 2005-től Török János 1952 Dudich E. megalapítja a Talajzoológiai Kutatócsoportot (jelenleg MTA-ELTE Zootaxonómiai Kutatócsoportként a tanszéken működik) 1956 Dudich E. megindítja az Opuscula Zoologica c. folyóiratot 1958 Dudich E. megalapítja a Dunakutató Intézetet


Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék – oktatási tevékenység Alapképzésben

–Bevezetés az állattanba -Állatrendszertan (előadás, gyakorlat) -Ökológia és biogeográfia I. és II. -Természet- és környezetvédelem

Mesterképzésben – Ökológia, Evolúció-és Konzervációbiológia szakirány, főbb tárgyak kötelezőek -Általános Ökológia -Természet- és környezetvédelem -Viselkedésökológia -Ökológia I. II. gyakorlat

választhatók -Talajzoológia -Hidrobiológia -Állati mérgek -Magyarország zoológiai értékei -Életmenet és szaporodási stratégiák -Gerincesek szociális élete -stb. összesen 19 speciális kollégium

Doktori iskolai képzés – Zootaxonómia, Állatökológia Hidrobiológia alprogram


Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék – kutatási területek Főbb kutatási területek:

• Különböző állatcsoportok és egysejtűek zootaxonómiai, ökofaunisztikai és biogeográfiai vizsgálata • Természetvédelmi területek gerinctelen, gerinces, valamint egysejtű közösségeinek monitoring vizsgálata • Antropogén hatások kutatása különböző gerinces és gerinctelen állatcsoportok és egysejtűek közösségszerkezetének vizsgálatával •Gerinces állatok viselkedésökológiája: szexuális szelekciós, szaporodási, párválasztási, utódnevelési mintázatok és mechanizmusok

• Növényevő rovarok táplálkozással és reprodukcióval összefüggő etológiai és evolúciós-ökológiai vizsgálata


Egyéb információk A tanszék honlapja: http://systzool.elte.hu Várunk minden hallgatót, aki szakdolgozatot, tudományos diákköri munkát vagy doktori munkát szeretne végezni!


A Biokémiai Tanszék – rövid történet

Bíró Endre vezetésével a Tanszék elődje Biokémiai Csoport néven 1953-ban jött létre a Genetikai Tanszéken, majd 1968-tól önálló Tanszékké alakult a Puskin u.3. számú épületben. 1972-1986 Bíró Endre Bíró Endre Szent-Györgyi Albert munkatársa volt, aki a tanszék kutatási profiljává az izomműködés biokémiai vizsgálatát tette. 1986-2007 Gráf László akadémikus A tanszék hagyományos profilja (miozin és aktin vizsgálata) mellett a fő kutatási terület a szerin-proteázok és inhibitoraik vizsgálata. 2007- Nyitray László Jelenleg nyolc kutatócsoport működik a tanszéken, s bővült a tematikai és a módszertani repertoár. Kiemelendő az országban egyedüli gyorskinetikai és egy in vitro evolúciós módszereket alkalmazó kutatócsoport létrejötte. Elsősorban fehérje interakciókat vizsgálunk biokémiai, biofizikai, szerkezeti biológiai és kinetikai módszerekkel.


A Biokémiai Tanszék – oktatási tevékenység Alap (BSc) képzés:

MSc (graduális) képzés:

Bevezetés a biokémiába

Molekuláris- immun- és mikrobiológia szakirány

Biokémia és molekuláris biológia Alapszint: 4 óra előadás 3 óra gyakorlat Emelt szint:8 óra előadás 6 óra előadás

Molekuláris biológia (válogatott fejezetek) Géntechnológia Fehérjetudomány Továbbá számos választható tárgy

PhD program: Szerkezeti biokémia (a Biológia Doktori Iskolán belül) A tanszék holapjának címe: http://biokemia.elte.hu Biológiai Intézet, bemutató

Biokémia Tanszék – kutatási területek A fehérje-fehérje kölcsönhatások szerkezeti alapjai és biológiai szerepük: multidiszciplináris megközelítés

Sáskából származó proteáz inhibitor és tripszin komplexe

Miozin molekula és kismolekulájú gátlószere Az ecotin harapófogóként Egy miozin molekula kapcsolódik szabályozó egysége a két gátolt proteázhoz


A Biokémiai Tanszék A tanszéken használt néhány modern kutatási eszköz:

A tanszék honlapjának címe: http://biokemia.elte.hu Biológiai Intézet, bemutató

Embertani Tanszék A budapesti egyetem Anthropologiai Intézetét 1881-ben alapították, a világ ötödik, Európa negyedik egyetemi embertani intézeteként. A tanszék első vezetője Török Aurél volt, aki kinevezését követően hatalmas osteologiai gyűjteményt hozott létre. A tanszék fő kutatási területe ekkor a történeti embertan, az osteometria volt.

Bartucz Lajost 1959-ben nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárnak. Bartucz

a történeti embertani kutatásain kívül, az élő magyarság populáció-genetikai, alkattani valamint növekedésvizsgálati kutatásának alapjait is megteremtette. Jelenlegi munkatársak: Bodzsár Éva, DSc, tanszékvezető egyetemi tanár Gyenis Gyula, CSc, egyetemi tanár Zsákai Annamária, PhD, adjunktus Hajdu Tamás, tanársegéd Simon Györgyné

Biológiai Szakmódszertani Csoport: Kriska György, PhD, adjunktus Karkus Zsolt, tanársegéd


Embertani Tanszék – oktatási tevékenység Alapképzésben (BSc): Kötelező: Humánbiológia I. előadás (3 óra) Kötelezően választható: Humánbiológia II. gyakorlat (4 óra) Mesterképzésben (MSc): Idegtudomány és humánbiológia szakirány Kötelező: Humán morfológia I.-II. Az ember növekedése és érése Kötelezően választható: Alkalmazott humánbiológia I-II. Antropogenetika Humánökológia I-II. A Kárpát-medence antropológiája Adatkezelési és modellezési módszerek a humánbiológiában Emberszármazástan: Evolúciós teóriák és a humán adaptáció Dermatoglyphia Igazságügyi antropológia Paleoantropológiai vizsgálatok módszertana Paleopatológia

Doktori képzésben (PhD): Idegtudomány és humánbiológia doktori program, főbb tárgyak Az anatómiailag modern Homo sapiens kialakulása és elterj. Alkalmazott antropometria Auxológia Humán növekedés genetikája


Embertani Tanszék –

kutatási tevékenység

Történeti embertani vizsgálatok: • Az egykor élt népességek összehasonlító elemzése oszteológiai jellegek alapján • A Kárpát-medencében élt történeti népességek biológiai rekonstrukciója • Paleopatológiai vizsgálatok

Auxológiai vizsgálatok: • Táplálkozási szokások, környezeti tényezők és

a testi fejlettség közötti kapcsolat vizsgálata • Gyermekek szomatikus érettségi állapotának becslése

Szomatometriai vizsgálatok: • Testforma-analízis és testösszetételi vizsgálatok Epidemiológiai vizsgálatok:

•

Obezitás és túlsúlyosság, ill. kóros alultápláltság vizsgálata • Oszteoporózis vizsgálatok • Gyermekek és fiatal felnőttek élettani terhelhetőségének vizsgálata • Növekedési referencia értékek kidolgozása biológiai státusz szűrésére


Embertani Tanszék – kutatási tevékenység Humángenetikai vizsgálatok: • Dermatoglífiai vizsgálatok • Ikerkutatás • Humánbiológiai családelemzés a veleszületett fejlődési rendellenességeknél • A nemzőképtelenség hátterében meghúzódó kromoszóma-elváltozások és polimorfizmusok vizsgálata

A tanszék munkatársainak a Humánbiológia sorozatban megjelent tankönyvei:

Web-lapok: Embertani Tanszék honlapja: ludens.elte.hu/~anthrop Biológia Szakmódszertani Csoport honlapja: www.freeweb.hu/kriskagy


Biológiai Szakmódszertani Csoport Embertani Tanszék – oktatási tevékenység Alapképzésben – biológia tanár szakos hallgatók képzésében oktatott tárgyak: Kötelezőek:

A biológia tanításának elmélete A biológia tanításának gyakorlata Tantermi demonstrációs gyakorlatok Biológia a közoktatásban

Választhatóak:

Multimédiás oktatási anyagok fejlesztésének módszertana Tanórán kívüli oktatási módszerek Térhatású szemléltetés A biológiatanár szerepe az egészségnevelésben Vizsgafeladatok fejlesztése Kompetencia alapú biológiatanítás


Élettani és Neurobiológiai Tanszék – rövid történet A tanszék alapítása: 1966.eredetileg Összehasonlító Élettani Tanszék néven Első tanszékvezető: Dr. Ádám György, akadémikus, 1972 és 1978 között az egyetem rektora, jelenleg emeritusz professzor Jelenlegi tanszékvezető: Dr. Détári László, egyetemi tanár Ádám György professzor

A korábbi épületünk a Múzeum körúton

Tantermünk a régi épületben

A tanszék jelenlegi oktatóterme


Élettani és Neurobiológiai Tanszék – oktatási tevékenység Főbb tárgyaink Alapképzésben:

Állatélettan előadás és gyakorlat (különböző szinteken)

Mesterképzésben: Szabályozásbiológia- fiziológia (egységesen kötelező tárgy) Neurobiológia és Humánbiológia szakirány: -

kötelezőek

választhatók

Neurofiziológia Neurokémia Neuroimmunhisztokémia Viselkedésélettan Élettan vizsgálómódszerek Neuroanatómia

-

Biológiai ritmusok Idegi sejtdifferenciáció Kísérletes őssejtbiológia Környezetélettan Méréstechnikák a neurobiológiában Neurobiológia története

Doktori iskolai képzés – Idegtudomány és Humánbiológia program (a Biológia Doktori Iskolán belül)

Farmakológus szakasszisztens felsőfokú szakképzésben: Állatélettan, Farmakológia, Neurobiológia, Labormódszertan előadások és gyakorlatok


Élettani és Neurobiológiai Tanszék – kutatási területek

synaptophysin N-tubulin

GFAP

MAP-2

Fejlődési vizsgálatok idegsejt-tenyészteken

Idegélettani vizsgálatok túlélő agyszeleteken

- Neuronvesztéssel járó betegségek sejtszintű modelljeinek elemzése - sejten belüli jelátviteli útvonalak vizsgálata

- Normál és kóros idegi működés elemi folyamatainak tanulmányozása - enzimatikus szabályozások vizsgálata - táplálék szennyezők idegi hatásának elemzése

Alvási vizsgálatok

Viselkedési vizsgálatok

- gyógyszerjelöltek alvásra gyakorolt hatásainak elemzése - az alvás napi ritmusának szabályozása - az alvást befolyásoló agyi területek működésének vizsgálata

- Nem specifikus egészségkárosítók hatásának elemzése - a placebo/nocebo hatások tanulmányozása


Egyéb információk: ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék Budapest, 1117, Pázmány Péter sétány 1-C. Déli tömb, VI. emelet Tel: (1)381 21 81 Fax: (1) 381 21 82 Honlap: http://physiology.elte.hu/

TDK és szakdolgozati lehetőségek Mindegyik laboratóriumunkban be lehet kapcsolódni a kísérletes munkákba. Jelenleg is sok diákkörös, szakdolgozatos és doktorandusz hallgató dolgozik a tanszéken.


Etológia Tanszék – rövid történet 1973. Magatartásgenetikai Laboratórium - paradicsomhalak elemi viselkedésformáinak genetikai háttere - rekombináns beltenyésztett törzsek, gynogenezis - pontynemesítés (30-60 százalékkal nagyobb hozam) - elméleti modellek - szelekciós kísérletek:kapcsolatot egy-egy viselkedési egység és a hátterében húzódó génösszetevők között - etológiai megfigyelések és a klasszikus kísérleti pszichológiai módszerek ötvözése: a paradicsomhal antipredációs viselkedésének tanulmányozása - tanulási kulcsingerek szerepe egereken 1990-ben a Laboratórium Etológia Tanszékké alakult

A Tanszék alapítója, Csányi Vilmos professzor, akadémikus és jelenlegi vezetője, Miklósi Ádám, az MTA doktora


Etológia Tanszék – oktatási tevékenység Alapképzésben – Etológia (biológusoknak és tanár szakosoknak) Mesterképzésben – Evolúció és ökológia szakirány kötelezőek: -Bevezetés a viselkedésökológiába

-Kutatástervezés -Etológia gyakorlat

választhatók:

-

Humánetológia Magyarországi vadak etológiája A kutyafélék evolúciója és etológiája A főemlősök intelligenciája A predáció etológiája Viselkedésökológia gyakorlat A kommunikáció evolúciója Kognitív etológia Magatartásgenetika Terepetológia gyakorlat

Doktori iskolai képzés – Etológia alprogram Biológiai Intézet, bemutató

Etológia Tanszék – kutatási területek Viselkedésökológiai Csoport (1989-)

Táplálkozási tradíció a nyulaknál A güzüegér mint a családi vállalkozás modellje Biodiverzitás fenntartása, tájhasználat…

Családi kutya Program (1990-től) Kutya-farkas összehasonlítás Kötődés és kommunikáció Kutyaszemélyiség-vizsgálatok

Etológia Tanszék – Gyakorlati alkalmazások Állatbarát nyúltartás Védett állatpopulációk megóvása Megfelelő munkakutyák kiválasztása Kutyák terápiás alkalmazása Felhasználóbarát robotika. Biológiai Intézet, bemutató

Egyéb információk ELTE Etológia Tanszék Budapest, 1117, Pázmány s. 1/c. Tel: (1)3812179, 1)2090555/1823 Fax: (1)3812180 http://etologia.aitia.ai Ajánlott olvasmányok:

•Barta, Liker, Székely: Viselkedésökológia - Modern irányzatok; Osiris,

2002 •Csányi: Bukfenc és Jeromos: Hogyan gondolkodnak a kutyák? Vince, 2000, 2005 •Csányi: Etológia. Nemzeti tankönyvkiadó, 1994, 2002 •Kampis, Ropolyi (szerk.): Evolúció és megismerés, Typotex, 2001 •Kubinyi, Miklósi (szerk.): Megismerésünk korlátai, Gondolat, 2006 •Miklósi (szerk.): A kutya kognitív etológiája. Magyar Tudomány, 2006. február, www.matud.iif.hu •ECOFilm: Farkaslesen (film, 50’), 2004 www.termeszetfilm.hu •Pléh, Csányi, Bereczkei (szerk.): Lélek és evolúció. Osiris, 2001 •Pléh, Kampis, Csányi (szerk.): Az észleléstől a nyelvig, Gondolat, 2004


Genetikai Tanszék – történet, csoportok, tagok Alapítva: 1956 Vezetői: Faludi Béla (1956-1973) Vida Gábor (1973-2001) Orosz László (2001-2008) Vellai Tibor (2008-) Elérhetőség: Csoportok: http://falco.elte.hu/ Összehasonlytó fejlődésgenetika (szarvas) Fejlődésgenetika (C. elegans) Mikrobiális genetika Populációgenetika Evolúciógenetika Bioinformatika Tagjai: Orosz László egyetemi tanár Vellai Tibor docens Molnár István adjunktus Pásztor Erzsébet adjunktus Mohay Jolán adjunktus Vellainé Takács Krisztina adjunktus Semsey Szabolcs adjunktus Sigmond Tímea tanársegéd Hargitai Balázs tanársegéd Bakos Katalin tanársegéd Lengyel Katalin tanársegéd Biológiai Intézet, bemutató

Genetikai Tanszék – oktatás BSc szinten:

Genetika főkollégium Genetikai gyakorlatok főkollégium

MSc szinten:

Genetika és Populációgenetika főkurzus Haladó fokú kurzusok az általános genetikai analízis elméletében és gyakorlatában Fejlődésgenetikai kurzusok Evolúciós ökológia Mikrobiális genetika (fágok és baktériumok) Genetikai modellrendszerek ismertetése (λ fág, E. coli, B. subtilis, Drosophila melanogaster, C. elegans, egér) Genetikai szabályozások modellezése

PhD szinten

Klasszikus és Molekuláris Genetika program Biológiai Intézet, bemutató

Genetikai Tanszék – kutatási tevékenység I. A gímszarvas agancsa fejlődésének genetikai és genomikai háttere, hasznosítása az ember csont és porcbetegségeinek gyógyászatában, valamint a trófeák „megértése” érdekében

Fejlődésgenetika C. elegans modell rendszeren: jelátviteli útvonalak elemzése, programozott sejthalál genetikája (apoptózis, autofágia), öregedés szabályozása, Hox gének funkcionális analízise, tumor szuppresszor gének elemzése


Genetikai Tanszék – kutatási tevékenység II. „Genetikai kapcsoló” feltárása a GAL operon segítségével, kis molekulák transzportjának és felhasználásának szabályozása.

A megbízhatóság eredete élőlényekben: A megbízhatósági erősítők ismeretlen életciklusbeli és evolúciós dinamikája, kompozit struktúrák szerepe a biológiai mintázatképződésben, megbízhatóság szerepe a genotípusok, fenotípusok, ökológiai és szociális rendszerek szerveződésében. Evolúciós ökológia: életmenet optimalizáció és populáció reguláció, széncinegék utódgondozási stratégiái. Eelméleti ökológia: dinamikus niche elmélet. Biológiai Intézet, bemutató

Immunológiai Tanszék – rövid történet

http://immunologia.elte.hu

A tanszék 1973-ban alakult Gergely János professzor vezetésével (ez volt Magyarországon az első, és 20 éven át az egyetlen Immunológiai Tanszék), akit a tanszékvezetői székben 1993-ban Erdei Anna professzor követett. A tanszék eleinte az ELTE Gödi Biológiai Állomásán kapott néhány szobányi helyet majd fokozatosan bővült mind helyiségekkel mind műszerekkel. A tanszék munkatársainak filozófiája mindig az volt, hogy színvonalas egyetemi oktatás nem lehetséges a tudomány nemzetközi és magas színvonalú művelése nélkül. Ezért a kezdetektől jellemző a hazai és a külföldi szakmai együttműködések szorgalmazása. A tanszék munkatársai döntő szerepet vállaltak számos nemzetközi konferencia szervezésében, továbbá szervezői a kétévente GÖD megrendezésre kerülő Signals and Signal processing in the Immune (1973-2001) System nemzetközi konferenciának. Két ízben nemzetközi (FEBS) módszertani tanfolyam házigazdái voltak.

A tanszéken jelenleg

- három egyetemi tanár, - egy egyetemi docens, - két egyetemi adjunktus - öt PhD-val rendelkező kutató ill. oktató és - 12 PhD hallgató dolgozik, - 12 egyetemi hallgató végzi A tanszékenTDK-, eddig ill. diploma-munkáját.

66 diákköri dolgozat, 105 diplomamunka, 20 egyetemi doktori, 10 kandidátusi, 17 PhD és 3 MTA doktori disszertáció készült.


Immunológiai Tanszék – oktatási tevékenység Alapképzésben: Immunológia-I és II. Mesterképzésben: Molekuláris, immun- és mikrobiológiai szakirány Főbb tárgyak: Kötelező:

Fertőzések immunológiája Immunpatológia Immunológiai alapmódszerek

Választható: Természetes immunitás, gyulladások Jelátvitel, immunreceptorok Membránraftok,immunológiai szinapszisok T-sejt fejlődés a tímuszban T-sejt populációk és a celluláris immunválasz B-limfociták és a humorális immunválasz Immunbiotechnológia A TNF receptorcsalád és a sejthalál Az antigén felismerő receptorok genetikája Immunológiai módszerek II

Doktori iskolai képzés – Immunológia program

Lumineszcenciás sejtanalitikai módszerek Journal Klub „PhD-Day” – angol nyelvű, egy-napos kurzus


ImmunológiaiTanszék – kutatási területek A kutatott témák az immunrendszer fiziológiás és kóros működésének számos területével és fázisával kapcsolatosak. Néhány példa: - Sejtmembrán-receptorok közötti beszélgetés (cross-talk) az immunsejtek normál, fiziológiás működése során és autoimmun betegségek esetében

alkalmazott módszerek

- Jelátvitel és génexpresszió a B sejtek fejlődése és működése során; jelentősége az autoimmunitás kialakulásában

•35µg/

- Allergiás folyamatok mechanimzusa, gátlásának lehetőségei - Szinaptoszóma – membrán-mikrodomének analízise és proteomikai vizsgálata pszichiátriai betegségek állatmodelljeiben -Az FcRn szerkezete és szerepe immunfolyamtokban - A koleszterin-anyagcsere és az ösztrogén steroid hormonok szerepe a T-limfocita aktiváció/differenciálódás folymatában

ml C3 •100µg/ ml C3 •200µg/ ml C3 •control

Fehérje-micro array Western-blot

anti-C3c-FITC Cytofluorymetria

- Antigénbemutató sejtek és polarizált TH limfociták kapcsolatának vizsgálata - Komplementfehérjék szerepe dendritikus sejtek érésében, regulációs folyamataiban -Az immunválasz modulációja rekombináns ellenanyagokkal irányított nanorészecskék segítségével

Immunválasz elemzése

- Az immunválasz neuro-endokrin szabályozása Konfokális mikroszkópia

Intracelluláris Ca-szint mérése


Tankönyvek: Immunbiológia (Szerk.:Gergely J., Erdei A., Medicina Kiadó) Immunológiai Módszerek (Szerk.:Erdei A., Medicina Kiadó)

További információk: http://immunologia.elte.hu Biológiai Intézet, bemutató

Mikrobiológiai Tanszék – rövid történet

A Tanszék 1953-ban alakult meg három munkatárssal. Oktatási feladata az általános mikrobiológia tárgy elméleti és gyakorlati képzése volt. Az kutatási témákat Bánhegyi József tanszékvezető professzor vizsgálati területe határozta meg. A mikroszkópos gombák meghatározott csoportjainak rendszertanával foglalkoztak. Új kollégák belépésével bővült a paletta a környezeti bakteriológiával. A doktori értekezések zöme ugyanakkor az ipari mikrobiológia (gyógyszeripar, élelmiszeripar, stb.) területén, külső Intézményekben készült. 1974-ben Szabó István Mihály professzor lett a tanszékvezető. A tanszék oktatási feladata a mikrobiológiai képzés valamennyi szintjére kiterjedt (mikrobiológus technikus, szakirányú továbbképzési szak stb.). A kutatás területén a környezeti bakteriológia akkori legmodernebb módszereivel az erdei avar anyagforgalmát, Valamint a Balaton nyílt vizének és üledékének mikrobiótáját elemezték. A környezeti mikrobiológia máig a Tanszék kutatási profilja (lefedve a mikrobiológia teljes területét). Az elmúlt évtizedben meghatározóvá váltak az alkalmazott mikrobiológiai kutatások. A kor színvonalán álló molekuláris ökológiai módszerek bevezetésével sok területen tudjuk Nagy mélységben megérteni a mikrobiológialag ellenőrzött folyamatokat (pl. szennyvíztisztítás, extrém előhelyek mikrobiológiai folyamatai, környezetidegen anyagok bioremediációs technológiái stb.)


Mikrobiológiai Tanszék – oktatási tevékenység Alapképzésben – Általános mikrobiológia A, ill. B. kurzus (heti 2+2, ill. 5+5 óra) Mesterképzésben – Molekuláris-, Immun- és Mikrobiológia szakirány, főbb tárgyak kötelezőek Irányzatok a mikrobiológiában választhatók Mikrobiális ökológia A környezetvédelem mikrobiológiai alapjai A mikrobiális taxonómia alapjai Algológia Parazitológia Protozoológia Virológia Növénykórtan Humán mikrobiológia Orvosi mikrobiológia Állatorvosi mikrobiológia Növénykórtani mikrobiológia … Doktori iskolai képzés –

Biológiai Doktori Iskola Környezettudományi Doktori Iskola Biológiai Intézet, bemutató

Mikrobiológiai Tanszék – kutatási területek A KUTATÁS FŐBB ALAPPROBLÉMÁI -

A mikrobiológiai fajfogalom változása a ’90-es években A „rejtőzködő diverzitás” feltárása Riboszomális DNS-t, vagy RNS-t vizsgáljunk? Funkciógének filogenetikai információtartalommal Gondok a mintavételi gyakorisággal Változatok a funkcióra: közösségi aktivitások – funkciógének – fehérjék Vissza a tenyésztéshez – high throughput módszerek Alkalmazott mikrobiológia kihívásai

LÉNYEGES TERÜLETEK -

magyarországi szikesek bakteriológiai elemzése állat-mikróba kapcsolatrendszerek elemzése a nyűbetegség példáján növény mikroba kapcsolatrendszerek elemzése a gyékény és a nád gyökérmikrobiológiája példáján közösségi újjlenyomat eljárások fejlesztése alkalmazott mikrobiológiai célra klónozás hatékonyságának vizsgálata az inzertméret függvényében kokszolóművi technológiai víz elebveniszapos tisztítása nitrifikációs/denitrifikációs szennyvíztisztító rendszerek optimálása szennyvízizsprothasztó biogáz kihozatalának fokozása klórozott rövid szénláncú szénhidrogének in-situ bioremediációja…


Magyarországi természetes vizek mikrobiális ökológiai kutatása Hévízi tó mikrobaközösségének vizsgálata

Vörös-tó, Medve-tó Hazai szikes vizek bakt. mikrobiol. vizsgálata V közösségeinek feltárása B

A

2 1 1 111 4 2 1 3 9381 0 4 5 6 7

Depth (m)

0

5

10

15

20

25

0

15

30

60

75

-150

0

0

2

2

2

4

4

4

6

6

6

8

8

8

10

10

12

DO (mg/L) pH 0 T( C)

12

Duna

C 45

0

0

150

300

Fertő Hortobágyi NP szikes tavak Velencei-tó Hévízi-tó Kiskunsági NP Balaton szikes tavak

10 PAR (%) -3 Chl (10 g/L)

12

RP (mV)

Alkalmazott mikrobiológiai kutatások Ultra tiszta vizű rendszerek bakterriológiai vizsgálata

Triklóretilénnel szennyezett területek baktériumközösség vizsgálata

Szennyvíziszap rothasztók biogáztermelésének vizsgálata

szulfidok

SO42Szerves anyagok H2 metán

CO2

CO2 metán

CO2 acetát

Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék Történetünk néhány mondatban

A pesti egyetemen a XX. század elejéig a botanikai intézet volt a növényélettan bölcsője.1929ben, az intézet élére akkor kinevezett Paál Árpád nevezte el az intézetet Növényélettani Intézetnek. Paál Árpádnak a növekedési hormon kutatásával kapcsolatos eredményeit méltán említik ma is korának legfontosabb, nemzetközileg is elismert magyar tudományos sikerei között. Emlékét a tanszék folyosóján emléktábla őrzi.

A tanszékalapító Paál Árpád

A tanszék legújabbkori fejlődésében jelentős volt a Láng Ferenc tanszékvezetése alatt eltelt 29 év (1973-2002) mely idő folyamatos fiatalítással, illetve kutatási profilbővítéssel és az azt kísérő műszerfejlesztésekkel, az oktatás, a gyakorlatok tartalmi és technikai korszerűsítésével, korszerű tankönyv összeállításával járt együtt. A tanszék neve 2005-ben – profiljának megfelelően – a Molekuláris Növénybiológiai jelzővel bővült. Vezetője: Szigeti Zoltán egyetemi tanár


Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék - oktatási tevékenység

A BSc biológus szakiránya keretében oktatott tárgyaink:

Az MSc képzés keretében oktatott tárgyaink : Növénybiológia A növényi stressz biológiája

Bevezetés a növénytanba Növényélettan I.-II. Növényélettan gyakorlat Növényélettan IV. Molekuláris növénybiológia Alkalmazott növénytani gyakorlat

Növényi molekuláris biológia A gombák élettana Növényi transzformáció, transzgénikus növények A növényi transzportfolyamatok molekuláris biológiája A fotoszintézis evolúciója A növényi lipid anyagcsere A mikorrhizák élettana és ökofiziológiája A fehérje bioszintézis mechanizmusa

Doktori iskolai (PhD) képzés – Kísérletes Növénybiológia program keretében a tanszéken művelt kutatási témában várunk hallgatókat!


A tanszéken folyó főbb kutatások témái • Komplex stresszfiziológiai vizsgálatok termesztett és vadon élő növényeken • A növények ionfelvételének vizsgálata • A kloroplasztisz vasfelvételének mechanizmusa • A mikorrhiza szerepe, jelentősége a növények életében • A betyárkóró paraquatrezisztenciájának vizsgálata • Biológiailag aktiv természetes vegyület, az SMM stresszvédő hatásainak vizsgálata • Búzafehérjék vizsgálata a jobb minőséget célzó nemesítés érdekében

A növények fluoreszcenciájának leképezése, mint stresszdiagnosztikai módszer alkalmazása nehézfémekkel stresszelt nyárfa levelek példáján

Kloroplasztisz

Hidroponika

DNS


Tankönyveink

Tanszékünk honlapja: novenyelettan.elte.hu Itt talál meg minket: Déli épület 4.407


Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Alapítás, elődök:

Nagyszombat: -1770. a bölcsészeten kap helyet a mezőgazdasági tárgyú botanika. 1770: Mária Terézia megszervezi az Orvosi Kart, ennek egyik tanszéke a vegytani és botanikai tanszék, Winterl Jakab professzorsága mellett. 1773: a Botanikuskert alapítása. 1774: Általános természetrajzi tanszék. 1777: az egyetem Budára költözik 1778: A tanszék és kert első publikációja a magkatalógus. 1784: Pest. Kitaibel Pál elsősorban a kertre összpontosít, előadásokat nem tart. 1809. Leválik a botanikai tanszék, vezetője Schuster János vegyész. 1816-ban Haberle Károly pályázattal tölti be a botanika tanszéki helyet. 1832-ben Sadler József veszi át a botanikai tanszéket. Endlicher modern rendszerét oktatja. 1847-ben veszik meg József nádor javaslatára az Üllői úti telket a kert számára. 1852 és 1862 között Gerenday József a növénytan rendes tanára. 1864-1865 megépül a pálmaház Linzbauer Ferenc 1866-ban Jurányi Lajos nevezik ki rendes tanárrá. 1901-ben Mágocsy-Dietz Sándor kettéválasztja a tanszéket, ő adja elő az általános növénytant és rendszertant. 1912-ben Tuzson János megszervezi a Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézetet Szabó Zoltán 1940-1944 Andreánszky Gábor 1945-1953 Soó Rezső 1953-1966 Simon Tibor 1966-1993, 1973: Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Draskovits Rózsa 1993-1995 Szathmáry Eörs 1995-2002 Kalapos Tibor 2002-2006, Podani János 2006-

Winterl Jakab

Andreánszky Gábor

Soó Rezső


Oktatási tevékenység: Tanszék és az Akadémiai Kutatócsoport tagjai Alapképzésben – növényrendszertan, biometria, bevezetés a biológiába, evolúcióbiológia, biológia története, ökológia. fiziológiai és közösségi növényökológia, éghajlattan és talajtan, populációbiológia Mesterképzésben – Általános ökológia, Természet- és környezetvédelem Ökológia, evolúció- és konzervációbiológia kötelezőek Konzervációbiológia Biostatisztika Kutatástervezés Ökológia gyak. I-II. Nagy evolúciós átmenetek

szakirány, főbb tárgyak választhatók Számítógépes módszerek a szünbiológiában Numerikus módszerek és számítógépes szimulációk a biológiában Evolúciós játékelmélet Tájökológia Ökofiziológia

Doktori iskolai képzés Elméleti biológia és ökológia programon belül Evolúciógenetika, evolúciós ökológia, konzervációbiológia programon belül Biológiai Intézet, bemutató

Kutatási tevékenység: Tanszék és az Akadémiai Kutatócsoport tagjai Többváltozós módszerek a biológiában, numerikus ökológia és filogenetika Általános evolúcióbiológia, élet keletkezése, molekuláris evolúció, genetikai kód, evolúciós rendszertan Moha ökológia, populációgenetika és taxonómia, Korhadó fán élő mohaközösségek vizsgálata Gyepek ökofiziológiája Erdő-ökológia és konzervációbiológia Klonális növények evolúciós ökológiája, Növények terjedési stratégiái, közösségek térbeli szerveződése Evolúciós játékelméleti kutatások Elméleti virológia és immunológia Táplálékhálózatok dinamikai és topológiai vizsgálata, A mutualizmus és a kooperáció evolúciója Kompetíció kaotikus áramlásokban, Diszkrét állapotú populáció-dinamikai modellek vizsgálata Sejtautomata modellezés, térbeli modellezés Mintavételezés elmélete és gyakorlata Magbank ökológia Balatoni nád klonális biológiája és genetikája Diszkrét matematikai módszerek az ökológiai mintázatelemzésben és a filogenetikai rekonstrukcióban


Honlap: http://ramet.elte.hu Könyvek és egy folyóirat – nem teljes! Botanikus Kert http://www.botkert.elte.hu

Növényszervezettani Tanszék – rövid történet A Tanszék 1947-től működik önálló intézetként. Kezdetben csak a gyógyszerész hallgatók növénytani oktatását látta el, 1951-től a biológus és biológia tanár szakos hallgatók képzésébe is bekapcsolódott. A Tanszék megalapításában Sárkány Sándor professzornak volt alapvető szerepe, 1976-ig volt megszakítás nélkül a Tanszék vezetője. A Tanszék vezetését a későbbiekben Fridvalszky Loránd, Dános Béla, Gyurján István látta el, jelenlegi vezetője Böddi Béla.


Növényszervezettani Tanszék – oktatási tevékenység Alapképzésben – Bevezetés a növénytanba, Növényszervezettan, Mikológia, Növény- gomba kölcsönhatások Mesterképzésben – Klasszikus és Molekuláris Növénybiológia, Mikológia szakirány főbb tárgyak A Növényélettani Tanszékkel együttműködve a kötelező és választható tárgyak felölelik a klasszikus strukturális és élettani valamint molekuláris növénybiológiai módszerek elméleti alapjainak és gyakorlati, laboratóriumi oktatását. A mikológiai oktatás az országban egyedülállóan, a mikológiai tudományok legmodernebb vonatkozásaira is kitér. A farmakobotanika oktatása révén a Tanszék gyógyszerész képzéséhez találunk kapcsolatot. A növénykórtan oktatásával a mezőgazdasági gyakorlathoz is kapcsolódik. Doktori iskolai képzés – Kísérletes Növénybiológia alprogram


Növényszervezettani Tanszék – kutatási területek A plasztiszok differenciálódásának kutatása

Növényi kiválasztószervek kutatása

Biotechnológiai kutatások mesterséges növény-baktérium szimbiózisok kialakítására Növényi szaporodásbiológiai kutatások

Mikológiai (pl. mikorrhiza) kutatások Biológiai Intézet, bemutató

Hitachi 7100 transzmissziós elektronmikroszkóp

Hitachi 2360N alacsony vákuumú scanning elektronmikroszkóp

Zeiss LSM410 konfokális lézerscanning mikroszkóp

Jobin Yvon-Horiba Fluoromax 3 spektrofluorométer

Egyéb információk Tanszéki web oldal: http://novszerv.elte.hu Tanszékünk aktívan vesz részt a TDK munkájában. Évente 5-10 hallgató végez TDK munkát. A közelmúltban több kari és országos TDK konferencia helyezést; közöttük több első helyet is megszereztek hallgatóink. Biológiai Intézet, bemutató

WEB lapok Az egyetem honlapja:

www.elte.hu A biológus tanszékcsoport honlapja:

bio.elte.hu A biológus hallgatók honlapja:

www.biosz.elte.hu A biológus TDK honlapja:

btdk.elte.hu ELTE, TTK hallgatói alapítvány honlapja

hali.elte.hu Középiskolás tudományos diákkör:

www.kutdiak.hu


ELTE, TTK Biológia Intézet - bemutatkozás. Biológiai Intézet, bemutató

Recommend Documents