ELTE TáTK Minőségcélok 2016

ELTE TÁTK Kari Tanács-Ülés Jegyzőkönyv

2016. április 5.

ELTE TáTK Minőségcélok 2016 1.

Háttér

2.

A kar céljai a 2016-2020-as időszakra

3.

Minőségcélok 1)

Minőségpolitika

2)

Hallgató-központú tanulás, tanítás és értékelés

3) Hallgatók felvétele, előrehaladása, az előzetes tudás beszámítása, elismerés, vizsga, képesítés/oklevél kiadása 4)

Oktatói kar

5)

Nem oktató munkatársak

6)

Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások

7)

Információ-menedzsment

8)

Nyilvánosság

9)

A képzési programok folyamatos nyomon követése és időszakos felülvizsgálat

10)

A kutatás-fejlesztéssel összefüggő minőségfejlesztés

1. Háttér A 2016-os kari minőségcélok meghatározása egy nagyobb folyamat, az ELTE 2016-2020-as minőségügyi programjának részét képezi. Néhány kitűzött cél nem valósítható meg kari szinten, ezek esetében jeleztük, hogy javasoljuk feltüntetni az ELTE 2016-2020-as Minőségfejlesztési Programjában. Az alább felsorolt kari minőségcélok megvalósulását a 2016-os év folyamán monitorozzuk és 2017-ben jelentésben közöljük ennek eredményét.

2. A kar céljai a 2016-2020-as időszakra A kar Küldetésnyilatkozatát 2009-ben fogadtuk el, s a mai napi érvényesnek tartjuk az abban megfogalmazott alapértékeket, célkitűzéseket. Eszerint az ELTE Társadalomtudományi Kara a társadalomtudományok teljes spektrumában kíván az oktatás és kutatás országos és nemzetközi szinten kiemelkedő szereplője lenni. Tudományos munkájában a társadalomtudományi megközelítés mellett a bölcsészet-, gazdaság- és természettudományi megközelítés együttes jelenlétére és szintézisére törekszik, egyaránt támogatja a tudományos és professzionális tevékenységet. Fenn kívánja tartani a társadalomtudományokra jellemző társadalomkritikai nézőpontot. A kar mindennapi működésében toleranciát és nyitottságot valósít meg. Kívánatosnak tartja a sokszínűséget, tiszteletben tartja az emberi méltóságot és az emberi jogokat. A döntéseket nyílt vita után, az érdekkiegyenlítés szempontjait alkalmazva 3. számú melléklet

1/7


2016. április 5.

hozza meg. Méltányos esélyt biztosít minden munkatársának és hallgatójának a tudományos, illetve szakmai előmenetelre. Működésével a magyar felsőoktatás modernizációja számára kíván mintát mutatni. E küldetésnyilatkozatot követve a 2016-20-as időszakra kitűzött célunk magas minőségű oktatási és kutatási tevékenység fenntartása széles társadalomtudományi palettán. Célunk továbbá aktív szerep vállalása az európai felsőoktatási térségben, nemzetközi oktatási programokkal és kutatási együttműködésekkel, azaz a további nemzetköziesítés. E fő céljaink eléréséhez a 2016-os évre vonatkozóan oktatási és kutatási tevékenységére vonatkozóan a követezőkben specifikálandó minőségcélokat fogalmazzuk meg

3. Minőségcélok Előbb az oktatási minőségcélokat soroljuk fel. Mivel az oktatás minőségfejlesztésével kapcsolatban az egyetemi szintű minőségfejlesztési gondolkodás az ESG-ből (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area, lásd háttéranyagok között) indul ki, az alábbiakban az ESG pontjainak megfelelő szerkezetben az ott megfogalmazott sztenderdekhez kapcsolódva soroljuk fel a TáTK által priorizált oktatási minőségfejlesztési irányokat. Az ESG oktatókra vonatkozó pontja mellé illesztettük az abban nem szereplő, a nem oktató munkatársakkal kapcsolatos pontot is. A fejezet végén kerül sor a kutatással kapcsolatos minőségcélokra. 1) Minőségpolitika Sztenderd: A felsőoktatási intézmény rendelkezzen egy átfogó minőségpolitikával, amely nyilvános és az intézmény stratégiai menedzsmentjének szerves részét képezi. A minőségpolitikát a belső érintetteknek/érdekelteknek kell kidolgozniuk és megvalósítaniuk megfelelő szervezeti egységeken és folyamatokon keresztül, a külső érintettek/érdekeltek bevonásával, részvételével.

Minőségcél: -

-

-

kari minőség - önellenőrzési rendszer kialakítása, akadémiai évenkénti elvégzése, a céloknak és az eredményeket tartalmazó jelentésnek a kari vezetés és a kari tanács általi megtárgyalása; A kari minőségügyi dokumentumok (kari minőségfejlesztési beszámolók, kari felmérések eredményeit ill. egyetemi felmérések (gólyafelmérés, DPR, egyéb egyetemi felmérések) kari eredményeit összegző dokumentumok stb.) elérhetővé tétele elektronikus formában az egyetemi polgárok számára. A központi forrásból származó adatok feltárása és felhasználása, az egyetemi szintű felmérések kari eredményeinek célorientált elemzése. Ezen belül az alábbiak felhasználhatók képzési program fejlesztésre ill. célzott kommunikációs és marketingstratégiák tervezésére: - A DPR kari ill. program-szintű elemzése - A gólyafelmérés adatainak kari szintű elemzése a felvételizők stratégiájának meghatározására (milyen motivációk alapján döntenek, milyen elképzeléseik vannak a karról). - Meglevő oktatási adatok az alap- és mesterszak közötti váltásról. Az aktuális évi kutatási kérdésekre a kari vezetés és a kari Minőségirányítási Bizottság tesz javaslatot. A karnak biztosítania kell az esetleges másodelemzések erőforrás-feltételeit. Az eredmények nyilvánosságra hozatala az egyetemi polgárok számára.

3. számú melléklet

2/7


2016. április 5.

2) Hallgató-központú tanulás, tanítás és értékelés Sztenderd: A felsőoktatási intézmény biztosítsa képzési programjainak oly módon történő megvalósítását, amely arra bátorítja a hallgatókat, hogy aktív szerepet vállaljanak a tanulási folyamatban. A hallgatók értékelése is tükrözze ezt a megközelítést.

Minőségcél: -

Az OMHV eredményeinek felhasználása visszacsatolásként az oktatási programok fejlesztésében (lásd 9). pont) és ennek kommunikálása a hallgatók felé. 3) Hallgatók felvétele, előrehaladása, az előzetes tudás beszámítása, elismerés, vizsga, képesítés/oklevél kiadása

Sztenderd: A felsőoktatási intézmény következetesen alkalmazza az előzetesen meghatározott és közzétett, a hallgatói élet teljes életciklusát lefedő szabályokat.

Minőségcél: -

-

-

A lemorzsolódás karunk szintjén is problémaként jelenik meg (a képzésüket 2006 szeptembere óta megkezdett hallgatók 23%-ának szűnt meg 2014-ig a hallgatói jogviszonya abszolutórium megszerzése nélkül). Cél a lemorzsolódás folyamatos monitorozása, az eredmények folyamatos, trendszerű kiértékelése. Cél az okok azonosítása és a megakadályozás érdekében teendő intézkedések (mentori programok, tanulásmódszertani képzések, kurzusok fejlesztése) megtervezése. Fontos a lemorzsolódás megelőzése. A megelőzés egyik eszköze a középiskoláról az egyetemre történő áttérést segítő tanulásmódszertani kurzusok szervezése az alapszakokra. A lemorzsolódók fenti definíciója nem fedi az abszolutóriumot követően államvizsgát nem tett hallgatókat. Ez a jelenség is monitorozást és elemzést érdemel.

Indikátorok: -

-

lemorzsolódás: - mennyivel kevesebben iratkoztak be adott szak adott évfolyamára, mint előző félévben - hányan nem szakdolgoztak az adott évben/megelőző években abszolváltak közül szakválasztás meglevő adatai: - saját alapszakosaink milyen arányban választották saját mesterszakjainkat - alapszakos felvételizőink mely térségekből, mely középiskolákból érkeznek hozzánk - mesterszakos felvételizőink mely intézményekből jönnek hozzánk

4) Oktatói kar Sztenderd: A felsőoktatási intézmény rendelkezzen olyan belső mechanizmusokkal, amelyek az oktatók szükséges kompetenciáit biztosítják. Pártatlan és átlátható folyamatokat alkalmazzon a munkatársak toborzására és fejlesztésére.


3/7


2016. április 5.

Minőségcél: -

-

az oktatáshoz szükséges idegennyelv-tudási és digitális kompetenciákat érintő szükségletek felmérése az oktatók körében és a szükséges (ingyenes) képzések megszervezése tudásmegosztás – jó gyakorlatok megosztása oktatók között, workshop keretében az OMHV eredményeinek felhasználása visszacsatolásként a kurzusok tartalmi és pedagógia-módszertani fejlesztésében (lásd 9). pont) annak végiggondolása, munkatársak toborzásakor hogyan vizsgálható a pedagógiai kompetenciák megléte (pl. a pályázat része lehet a nyilvános és kötelező próbatanítás)

5) Nem oktató munkatársak Minőségcél: -

munkatársaink munkájához szükséges idegennyelv-tudási és digitális kompetenciákat érintő szükségletek felmérése és a szükséges (ingyenes) képzések megszervezése tudásmegosztás – jó gyakorlatok megosztása, nemzetközi tanulmányutakról szóló beszámolók pályázati rendszer alkalmazása új munkatársak toborzásánál, előre meghatározott, átlátható szempontok a kiválasztásnál, folyamatos visszajelzés számukra a munkájukról

6) Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások Sztenderd: A felsőoktatási intézménynek biztosítania kell a megfelelő pénzügyi forrásokat a tanulási-tanítási tevékenységekhez és a megfelelő és könnyen hozzáférhető erőforrásokat a hallgatók tanulásának támogatására.

Minőségcél: -

-

-

Méltó és alkalmas hely kialakítása a TáTK kari könyvtár számára, a jelenlegi alkalmatlan helyiség helyett. Ez a cél összegyetemi összefogást igényel, ezért javasoljuk feltüntetni az ELTE 2016-2020-as Minőségfejlesztési Programjában. Egyetemi polgárokhoz méltó egyetemi közösségi terek a Lágymányosi Campus Északi Tömbjének épületben. Leülésre, konzultációra, beszélgetésre, laptophasználatra alkalmas terek, székekkel, asztalokkal, áramforrás biztosításával. Ez a cél szintén összegyetemi összefogást igényel, ezért javasoljuk feltüntetni az ELTE 20162020-as Minőségfejlesztési Programjában. A külföldi diákok számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése, tájékozódásuk biztosítása; felelős: Nemzetközi Iroda az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelményeinek, az ELTE Esélyegyenlőségi Tervben foglaltak szerinti megvalósítása és a megvalósulás monitorozása az Esélyegyenlőségi Bizottság által.

7) Információ-menedzsment Sztenderd: A felsőoktatási intézménynek gondoskodnia kell a képzési programjainak és egyéb tevékenységeinek hatékony működtetését biztosító releváns információk szisztematikus gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról.


4/7


2016. április 5.

Minőségcél: -

-

-

A könyvtárhoz kapcsolódó kutatási-publikációs információmenedzsment kidolgozása. Eljárásrend kidolgozása az új, jelenleg még ad-hoc folyamatokra: a Stratégiai Adatbázis feltöltésre, az mtmt frissítésére (pl. intézményi hozzárendelések rendje, határidők), évenként visszatérő feladatok ütemezése/felelőseinek kijelölése. A cél a pozíciókat betöltő személyektől független eljárásrend kialakítása. Hasonló eljárásrend dolgozandó ki a könyv- és folyóiratbeszerzésekre, elektronikus hozzáférések létesítésére is (ütemezés, keret, ügymenet). A kari kommunikációs folyamatok menedzsmentjének kidolgozása. A feladatok éves szintű ütemezésének meghatározása. A kari honlap tartalmainak frissülésének rendje. Az egyetemi és a kari honlap információinak harmonizálásának rendje. Annak végiggondolása, hogy a már meglévő információkat (szabályzatokat stb.) hogyan juttatjuk el az oktatókhoz, hallgatókhoz, leendő hallgatókhoz. Az OMHV adatainak könnyen értelmezhető, és a változásokra figyelmeztető formában történő feldolgozása. Ez alapján lehetővé válna trendek értékelése (pl. a rendszer jelezhetné, ha előző félévhez / félévek átlagához képest nagy visszaesés vagy javulás történt valamelyik kurzusnál). Mivel ez a cél egyetemi szintű informatikai fejlesztést igényel, ezért javasoljuk feltüntetni az ELTE 2016-2020-as Minőségfejlesztési Programjában.

8) Nyilvánosság Sztenderd: A felsőoktatási intézmény rendszeresen tegyen közzé világos, pontos, objektív, napra-kész és könnyen hozzáférhető adatokat és információkat a képzési programjairól és egyéb tevékenységeiről.

Minőségcél: -

A minél teljesebb nyilvánosságot kívánjuk követni Az angol nyelvű kari honlap elkészítése és működtetése A kari bizottságok tagjainak és munkájukkal kapcsolatos dokumentumainak megjelenítése a kari honlapon. A Kari Tanács hanganyagának coospace felületen való elérésének biztosítása a kari nyilvánosság számára A kari pályázatokon elnyert összegek belső nyilvánosságának biztosítása A nem pályázatköteles állások és előmenetelt jelentő munkakörök pályázati úton történő betöltése A karon folyó tudományos élet megjelenítése a teljes nyilvánosság felé (az elektronikus publikációs felületeken túl): szakmai rendezvények, kutatási beszámolók, konferenciák megjelenítése a kari honlapon

9) A képzési programok folyamatos nyomon követése és időszakos felülvizsgálat Sztenderd: A felsőoktatási intézmény kövesse figyelemmel és rendszeres időközönként vizsgálja felül képzési programjait, annak biztosítására, hogy, azok tejesítik az általuk elérni kívánt célokat, valamint kielégítik a hallgatók és a társdalom igényeit. A felülvizsgálatok célja, hogy a képzési programok folyamatos fejlesztését eredményezzék. A felülvizsgálat eredményeképpen tervezett vagy megvalósított bármely intézkedést, cselekvési akciót kommunikálni kell az érintettek felé.


5/7


2016. április 5.

Minőségcél: -

-

-

A fejlesztési megfontolások központi tárgya a képzési program (és ne a kurzus) legyen. Cél az oktatási tartalmak folyamatos fejlesztése és a képzések felülvizsgálata, ennek intézményesítése. A képzési programok felülvizsgálatát évente egyszer (legkésőbb február 15-ig) a szakigazgató végzik el a szakok munkájában részt vevő oktatók bevonásával. A felülvizsgálatról beszámoló készül az oktatási dékánhelyettes, illetve a kari tanács felé. Amennyiben szükséges a képzési program módosítása, azt minden év legkésőbb február 15-ig jelzik az oktatási dékánhelyettesnek; ennek előkészítésében a Tanulmányi Hivatal vezetőjével működnek együtt. A programok felülvizsgálatának, önértékelésének az alábbi szempontokra érdemes kitérnie (a MAB intézményakkreditációs szempontjai alapján): - hallgató visszajelzések, elsősorban az oktatói munka hallgatói véleményezése (OMHV) - a munkaerőpiaci szereplők, a részükről érkező visszacsatolások - a képzési terület nemzetközi irányzatai és a hazai hasonló képzések - hallgatói előremenetel nyomon követése (tömeges sikertelen vizsgák, lemorzsolódás) - a kimeneti tudás, képességek, attitűdök elérése - a kutatás-fejlesztés eredményeinek beépítése. A szakigazgatók munkáját a Tanulmányi Hivatal támogatja a szükséges adatokkal, illetve a kari vezetés a karon készült, vagy egyetemi szintű elemzések eredményeinek átadásával.

-

-

A fenti célokhoz szükséges minden vezető oktatónak (intézetvezető, szakigazgató, tanszékvezető) betekintési jogosultságot adni a hozzá tartozó oktatók OMHV értékelésébe. Mivel ez a cél egyetemi szintű fejlesztést igényel, ezért javasoljuk feltüntetni az ELTE 2016-2020-as Minőségfejlesztési Programjában. További cél annak a gondolkodásnak a megkezdése, hogyan lehetne (az egyetemi szinten működtetett DPR-en túl) a végzett hallgatókat követni és elégedettségüket monitorozni, akár informális nem-reprezentatív módon. Hasonlóképpen cél az elhelyezkedést nyújtó intézmények, cégek elégedettségének monitorozása. Ezek alapján visszacsatolási mechanizmusok beépítése az oktatás felé.

10) A kutatás-fejlesztéssel összefüggő minőségfejlesztés A kar célja kapcsolódni az ELTE K+F+I stratégiai célkitűzéséhez: az ELTE olyan célzott alapkutatásokkal és az ezekre épülő alkalmazott kutatásokkal, fejlesztésekkel foglalkozó, nemzetközileg beágyazott intézmény legyen, amely az egész világról vonzani képes a szakmailag elhivatott diákokat és kiváló oktatókat. Mivel a kutatás-fejlesztés dimenziója nem illeszthető be a fenti, ESG keretekben tárgyalt oktatásminőségi pontok közé, viszont fontossága kiemelkedő, az ELTE 2016-2020-as Minőségfejlesztési Programjában is javasoljuk az erről történő gondolkodást és a téma önálló fejezetben tárgyalását. A fenti cél eléréséhez a kutatómunka biztonsága és kiszámíthatósága szükséges, ami csak részben oldható meg egyetemi vagy hazai forrásokból, szükséges ezek kiegészítése pályázati forrásokkal. A társadalomtudományi kutatásoknak nyitottnak kell lennie a külső (piaci és közpolitikai) igények irányában, illetve más tudományágak társadalomtudományi kiegészítése, beágyazása, hatásainak vizsgálata irányában (összhangban pl. az EU interdiszciplinaritást ösztönző kutatási céljaival.) 3. számú melléklet

6/7


2016. április 5.

A külső források bevonása érdekében meg kell teremteni a kutatók ösztönzésének lehetőségeit. Ennek érdekében: • Ki kell dolgozni egy belső ösztönzési rendszert a tudományos előremenetel támogatására. • Felül kell vizsgálni a kar pályázatfigyelő, pályázatírást és projekt-megvalósítást támogató rendszereit, és az érintettek bevonásával javaslatot kell kidolgozni átalakítására, fejlesztésére Indikátorok: -

-

Publikációk száma/naptári év - Ebből nemzetközi: Hivatkozások száma/naptári év Fokozatot szerzettek a naptári év végén - számuk - és arányuk a teljes főállású kari létszámon belül (Az egyetemhez kapcsolódva megvalósuló) kutatási projektek száma E kutatási projektek összköltségvetése Ebből nemzetközi részvétellel zajló kutatási projektek száma Ebből nemzetközi részvétellel zajló kutatási projektek összköltségvetése Beadott pályázatok száma, beadott pályázatok által igényelt összeg Ezek között nemzetközi (projekt szám, igényelt összeg) Ebből nyertes (projekt szám, elnyert összeg) Ebből nemzetközi (projekt szám, elnyert összeg) Nemzetközi kutatási együttműködések száma naptári évben Karunkon dolgozó külföldi vendégkutatók/-oktatók száma naptári évben Karunk oktatói közül külföldön oktatók/kutatók száma és a külföldi tartózkodás összesített időtartama naptári évben


7/7

ELTE TáTK Minőségcélok 2016

Recommend Documents