ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Sillabusz, a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel
Esztétika szak MA
2010 őszi félév
BMA-ESZD-110 Szécsényi Endre: Magyar nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: kedd 08.30-10.00 MUK 251. A kurzuson Hannah Arendt szövegeit fogjuk olvasni, elsősorban a magyarul is hozzáférhető esztétikai és kulturkritikai tematikájú rövidebb írásaiból válogatva.
BMA-ESZD-120.01 Teller Katalin: Német nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: szerda 15.30-17.00 MUK 40. A szemináriumon a politikai filozófia és esztétika tárgykörébe tartozó és a 20. század eltérő korszakaiból származó tanumányokat olvasunk, értelmezünk és fordítunk. Az első két órán a Benjamin-szöveg alapján fordításkritikai elemzést végzünk. Irodalom: Walter Benjamin: Tapasztalat és szegénység. Ford. Tandori Dezső. In: Uő: Angelus Novus. Értekezések, kísérletek, bírálatok. Budapest: Magyar Helikon 1980, 735-743. o. Walter Benjamin: Erfahrung und Armut. In: Uő: Ein Lesebuch. Frankfurt am Main: Suhrkamp 1996, 618-623. o. Georg Simmel: Zur Philosophie der Herrschaft. Bruchstücke aus einer Soziologie. In: Jahrbuch für Gesetzgebung, Verwaltung und Volkswirtschaft im Deutschen Reich, szerk. Gustav Schmoller, 31. évf., 2. füzet (1907. április-június), 1-33. o. – online: http://socio.ch/sim/verschiedenes/1907/herrschaft.htm Theodor W. Adorno: Ästhetische Theorie. Gesammelte Schriften, Bd. 7. Frankfurt am Main: Suhrkamp 2003, 390-410. o. Bernahrd Waldenfels: Grenzen der Legitimierung und die Frage nach der Gewalt. In: Uő: Der Stachel des Fremden. Frankfurt am Main: Suhrkamp 1990, 103-119. o.
BMA-ESZD-120.02 Somlyó Bálint: Angol nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: hétfő 16.00-17.30 MUK 40. A kurzus célja egyértelműen gyakorlatias: segítséget kíván nyújtani idegen nyelvű szakmai szövegek feldolgozásához. Ebből a szempontból talán másodlagos jelentőségű az, hogy éppen milyen szöveget olvasunk, ha az kellőképpen bonyolult és önmagában érdekes is. Vannak elképzeléseim, de a végső szövegválasztást az órára hagynám, esetleg alkalmazkodva némiképp a résztvevők érdeklődéséhez és nyelvi felkészültségéhez. (Előlegként: szóba jöhet mondjuk Caputo: Radical Hermeneutics valamelyik fejezete, Bernstein: The Fate of Art című művének valamelyik írása, esetleg a Frankfurti iskolával kapcsolatos amerikai szakirodalom.) Előzetes otthoni készülés mellett az órán fogunk folyamatosan mondatról mondatra olvasni, szövegvariációkat és értelmezési problémákat megvitatni. Félévi jegyet az órai
2
munkára valamint beadandó rövid saját fordításra lehet kapni, egy félévvégi beszámolóval kiegészítve, ahol helyben, blattolva kell fordítani.
BMA-ESZD-130 Sajó Sándor: Magyar nyelvű szakszövegírás G, 2ó Időpont: csütörtök 09.00-10.30 MUK 39. A félév során mindenki dolgozatot ír egy szabadon választott témáról (műalkotásról, kritikáról, teoretikus műről, etc.), melyet a többiek elolvasnak, majd az órán megvitatjuk.
BMA-ESZD-140 Radnóti Sándor: Magyar nyelvű kritikaírás G, 2ó Időpont: szerda 12.00-13.30 MUK 39. A történeti és elméleti bevezető, valamint néhány jelenkori kritika elemzése után interaktív órák, amelyben a hallgatók rövidkritikák írására vállalkoznak, amelyet közösen megvitatunk. A vizsgára egy hosszabb műkritikát kell elkészíteni.
BMA-ESZD-210.01 Pintér Tibor: Az esztétika alapproblémái 1. K, 2ó Időpont: kedd 14.00-15.30 MUK 39. Az előadások az esztétika alapproblémáit Władisław Tatarkiewicz hasonló című művének – Az esztétika alapfogalmai – nyomán veszi számba, vagyis az alapfogalmak problematizálása áll a félév középpontjában: a művészet fogalmának és a művészetek rendszerének alakulástörténete, a művészetek versengése, művészet és kreativitás, a művészi forma problémája. E témák mentén, reményeim szerint, az esztétikatörténet jelentős kérdései válnak megvilágíthatóvá.
BMA-ESZD-210.02 Papp Zoltán: Az esztétika alapproblémái 2. K, 2ó Időpont: kedd 10.00-11.30 MUK 42. A kurzus Lukács György fiatalkori remekművével, a Heidelbergi esztétikával foglalkozik (in: Lukács: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete, Magvető, Budapest, 1975, 11–246. o.). Noha az írás a maga kérdésfeltevéseiben erősen kötődik a kortárs művészeti gyakorlathoz és elméletekhez, amellett bizonyos elvi megoldatlanságoktól is szenved, mégis közel egy évszázad elteltével is messzemenően alkalmas elmélyíteni a művészetről való gondolkodásunkat.
3
BMA-ESZD-220.01 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe 1. G, 2ó Időpont: hétfő 10.00-11.30 MUK 42. A kurzuson a művészettörténet elméletének legfontosabb szövegeit igyekszünk végigolvasni. Fiedler, Riegl, Worringer, Wölfflin, Panofsky és mások műveiből válogatunk.
BMA-ESZD-220.01 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe 2. G, 2ó Időpont: kedd 12.00-13.30 MUK 42. A kurzuson konkrét műértelmezéseket nézünk meg a modern művészet problémáival kapcsolatban. Baxandall, Bourdieu, Jean Clair, Deleuze, Greenberg, Werner Hofmann, Leo Steinberg stb. szövegeit olvassuk. Teljesítési feltétel: szemináriumi dolgozat.
BMA-ESZD-350.03 Sajó Sándor: Bergson filozófiája K, 2ó Időpont: kedd 14.00-15.30 MUK 42. A kurzus Henri Bergson filozófiáját tárgyalja, mely nem csak a szűkebb értelemben vett filozófiai, hanem a művészetről való gondolkodás szempontjából is alapvető jelentőségű. Az Idő és szabadság (Les données immédiates…) és az Anyag és emlékezet című írásokat olvassuk el és vitatjuk meg. Az értelmezés során felhasználjuk Deleuze nemrégiben magyarul is megjelent Bergson-könyvét. Irodalom Bergson: Idő és szabadság, Univerzum, Szeged, 1990 (reprint kiadás) Bergson: Matière et Mémoire, 1896. Deleuze: A bergsoni filozófia, Atlantisz, 2010.
BMA-ESZD-360.03 Bartha Judit: Irónia- és humorértelmezések a XX. században K, 2ó Időpont: hétfő 14.00-15.30 MUK 42. A szeminárium során 20. századi elméleti műveket olvasunk iróniáról és humorról strukturalista, dekonstruktív, kulturális antropológiai, fenomenológiai és társadalomelméleti megközelítésben. Ajánlott irodalom Bahtyin, M. M.: „A népi nevetéskultúra és a groteszk.” Ford . Könczöl Csaba. In Uő: A szó esztétikája. Budapest, Gondolat, 1986. 303–352. o.
4
------------------: „A szó művészete és a népi nevetéskultúra (Rabelais és Gogol)”. Ford . Könczöl Csaba. In Uő: A szó esztétikája. Budapest, Gondolat, 1986. 353–364. o. Bergson, Henri: A nevetés. Ford. Szávai Nándor. Gondolat, Budapest, 1968. Brooks, Cleanth: „Az irónia mint strukturális elv”. Ford. Vámosi Pál. In Országh László (szerk.) Az el nem képzelt Amerika. Budapest, Európa, 1974. 617–635. o. Heller Ágnes: A halhatatlan komédia. Budapest, Gond-Cura Alapítvány, 2007. Man, Paul de: „Az irónia fogalma”. In Uő: Esztétikai ideológia. Ford. Katona Gábor. Janus/Osiris, Budapest, 2000. 175–203. o. -----------------: „A temporalitás retorikája”. In Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei. 1. Janus Pannonius Tudományegyetem Jelenkor, Pécs, 1996. 5–60. o. Plessner, Helmuth: „Lachen und Weinen. Eine Untersuchung der Grenzen menschlichen Verhaltens”. In Uő: Ausdruck und menschlicher Natur. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1982. 201–387. o. ----------------------: „Das Lächeln”. In Uő: Ausdruck und menschlicher Natur. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1982. 201-387. o. 419–434. o. Ritter, Joachim: „A nevetésről”. Ford. Papp Zoltán. In Uő: Szubjektivitás. Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Budapest, 2007. 29–55. o Rorty, Richard: Esetlegesség, irónia, szolidaritás. Ford. Boros János és Csordás Gábor. Jelenkor, Pécs, 1994.
BMA-ESZD-370.04 Darida Veronika: Színház és szakralitás K, 2ó Időpont: hétfő 18.00-19.30 MUK 40. A kurzus ismertetése az első órán történik.
BMA-ESZD-370.05 Nagy Edina: Paradigmaváltások a huszadik századi festészetben K, 2ó Időpont: kedd 16.00-17.30 MUK 40. Az előadás azt az első pillantásra egyértelmű tényt vizsgálja, hogy a 20. századi művészet történetében minden addiginál nagyobb számú forradalmi változás, ún. „paradigmaváltás” történt. A művészek mintha rákaptak volna az újdonság ízére, folyamatosan a szembenállás, az újítás, a meghaladás kényszere munkált tevékenységük hátterében. Az előadás keretében ennek a „kényszernek” az eredményeit elemezzük. Ezen túlmenően annak járunk utána, hogy valóban ennyire egyértelmű-e a haladás a huszadik századi festészet történetében, mint ahogy azt a művészettörténeti kézikönyvek sugallják, vagy előfordulnak visszaesések, visszalépések, párhuzamosságok és ehhez hasonló jelenségek? Melyek a festészet örök zsánerei, amik, adott esetben a destruktív késztetésekkel egyidejűleg a huszadik századi festészetben is folyamatosan jelen voltak?
5
BMA-ESZD-370.06 György Péter: A szocialista humanizmus esztétikája K, 2ó Időpont: hétfő 12.00-13.30 MUK 42. A kulturális hidegháború, a kettéosztott világ egyik alapvető kérdése volt a politikaiesztétika kategóriáinak a társadalmi rendszerek versengésében való működtetése, felhasználása. Az államszocializmus antropológiája elképzelhetetlen volt a művészetelmélet direkt és indirekt politikai instrumentalizálása nélkül. S ebben az ideológiai rendszerben a humanizmus, pontosabban a szocialista humanizmus volt az a központi kategória, amely döntő szerepet játszott a kánonok kialakításában, tehát az intézményes támogatásban, illetve egyes áramlatok marginalizálásában, végül a társadalmi fantázia kereteinek definiálásában. A kurzus során a politikai-esztétika Kádár-rendszer legitimálásában játszott szerepét elemezzük, egyes műveken, illetve kritikusok tevékenységén, és marginalizált áramlatokon át. Irodalom: Fehér Ferenc: Magatartások, Bírálatok a hatvanas évekből, Gond-Cura Alapitvány – BIP, Budapest, 2001 Művészet és hatalom: A Kádár-korszak művészete szerkesztette: Kisantal Tamás, Menyhért Anna, JAK-L’Harmattan Kiadó, 2006 Havasréti József: Széteső dichotómiák, Színterek és diskurzusok a magyar neoavantgárdban, Gondolat-Artpool, Budapest-Pécs, 2009 K.Horváth Zsolt: A gyűlölet múzeuma, Spions, 1977-1978, in. Korall, 39. 11. Évfolyam, 2010 119-145.old. Déry Tibor: Alvilági játékok, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1946 Déry Tibor: Vidám temetés, válogatott novellák, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983 Déry Tibor: Szembenézni, Illyés Gyula: Az éden elvesztése, Magvető Kiadó, Budapest, 1968 Szerb János: Ha megszólalnék, Budapest, 1990
6
