ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Sillabusz, a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel
Esztétika szak 2010 őszi félév
BBN-ESZ-101.01 Somlyó Bálint: Bevezetés / Mi az esztétika K, 2ó Időpont: csütörtök 10.30-12.00 MUK. 34. A kurzus célja annak körbejárása, milyen tényezők alakították ki az esztétika szűkebb értelemben vett, jellegzetesen modernkori diszciplínáját. Melyek azok a szellemi problémák, amelyek megválaszolására a művészet modern elmélete kínált lehetséges megoldást. Felsorolnék itt néhány kérdéscsoportot, egyedül üdvözítő rendszer hiányában többé-kevésbé történeti egymásra következésük rendjében, azzal a megszorítással, hogy a kollégium nem nyíltan történeti jellegű, inkább csak kihasználja a történelem felkínálta variációkat a problémák csoportosítására. A lista nem feltétlenül szigorú órabeosztás is egyben, esetenként eltérhetünk tőle, vezérfonálnak azonban talán megteszi. Jegyet várhatóan órai vizsgadolgozattal lehet szerezni, amelynek alapja egyes, a félév során kijelölt szövegek ismerete és meghatározott szempontok szerinti elemzése. 1. Az esztétika mint a modernitás önértelmezési kísérlete 2. A művészetértelmezés lehetőségei a XVIII. század közepén: performancia, reprezentáció, kifejezés 3. A művészet mint reflexió Schiller: A naiv és szentimentális költészetről, in: Esztétikai írásai, Helikon, 1962., 281-336. 4.A végtelen igézetében Athenaeum-töredékek, in: August W. Schlegel és Friedrich Schlegel Válogatott esztétikai írásai, Gondolat, 1984. 261-357. 5. Az eszme érzéki látszása és a művészet halála Hegel: Esztétikai előadások, I., Akadémiai Kiadó, 1980. 1-120.o 6. A művészet mint a ma egyedül lehetséges metafizika. Nietzsche: A tragédia születése, Európa, 1986. 7. Művészet és megértés Dilthey: A hermeneutika keletkezése, in: Uő.: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Gondolat, 1974. 469-495. 8. Esztétikai univerzalizmus: a megformált élet Lukács György: Levél a "kísérlet"-ről, ajánlott: Uő.: Esztétikai kultúra, in: Ifjúkori művek, Magvető, 1977. 9. Történelem és utópia Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában, in: Uő: Kommentár és prófécia, Gondolat, 1969., vagy Uő: Tapasztalat és szegénység, in: Angelus Novus, Helikon, Bp. 1980. 735-745. 10. Művészet és társadalomelmélet Adorno: Fétis-karakter a zenében és a zenehallgatás regressziója, in: Uő: Zene, filozófia, társadalom, Gondolat, Budapest, 1970. 227-275. Vagy uő: A művészet és a művészetek, in: Az esztétika vége, Ikon Kiadó, Budapest, 1995. (szerk. Bacsó Béla), 263-287. 11. Művészet és igazság M. Heidegger: A műalkotás eredete, Európa, 1988. 12. Univerzális hermeneutika? H-G. Gadamer: Igazság és módszer, 191-218, Gondolat, 1984. 13. Konstruáljunk vagy dekonstruáljunk - a modernitás alkonya?
2
A lista a fent említett „szűkebb értelem” okán nem tartalmaz 18. század előtti olvasmányokat, mindazonáltal feltételezi bizonyos klasszikus alapszövegek (Platón: A lakoma, Arisztotelész: Poétika) ismeretét, háttérolvasmányként pedig szívesen folyamodik néhány történeti összefoglaláshoz: Ernesto Grassi: A szépség ókori elmélete (Tanulmány Kiadó, Pécs, 1997.) Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002.) Alfred Baeumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában Az ítélőerő kritikájáig (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002.)
BBN-ESZ-101.03 Szécsényi Endre: Az esztétika születése K, 2ó Időpont: kedd 10.00-11.30 MUK. 39. A szabad bölcsészeti BA-program egyik bevezető előadása a modernitás kialakulását és ezzel párhuzamosan az esztétika megszületését, e két folyamat szoros kölcsönviszonyát mutatja be. Az előadás nem történeti sorrendet követ, hanem olyan jelentős téma- és problémaköröket vonultat fel – mindegyik esetében egy-két reprezentatív szöveg kommentálásával a középpontban –, amelyek meghatározóak mind a korabeli esztétikai gondolkodásra, mind a jelen művészetelméleti és kritikai gondolkodás alapvető kérdésfeltevéseire nézve (pl. ízlés-zseni, szép-fenséges, utánzás-kifejezés, antik-modern stb.). Az előadás fő célja, hogy világossá tegye a szabad bölcsész hallgatók számára az esztétika lényegi modernségét.
BBN-ESZ-201.04 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe G, 2ó Időpont: hétfő 14.30-16.00 MUK. 39. A kurzuson néhány alapvető esztétikai és poétikai problémával foglalkozunk röviden. Képleírás, elbeszélés, reprezentáció, absztrakció, ready-made stb. Teljesítési feltétel: szemináriumi dolgozat
BBN-ESZ-211.04 Bárány István: Fejezetek az antik esztétika, művészetelmélet történetéből K, 2ó Időpont: péntek 09.00-10.30 MUK. 39. Az antik esztétikai gondolkodás előzményei és kezdetei. Az előadás az esztétikai gondolkodás kezdeteit tekinti át röviden. A következő témaköröket tárgyaljuk általában egy rövidebb szöveg részletes elemzésén keresztül: A görög (antik) művészet kontextusa. / Költői önreflexió Homérosznál, Hésziodosznál, és a görög lírában. Költészet és isteni megszállottság. / Az interpretáció kezdetei. A szofisztika. Relativizmus és interpretáció. A kifejezés művészete: a rétorika. / Matematikai (pütagoreus?) arányelmélet és a zene, képzőművészet (szobrászat, építészet) kapcsolata. / Platón költészetkritikája. / A mimészisz Arisztotelésznél és Platónnál. / Hogyan írjunk tragédiát? Arisztophanész: Békák. / Hogyan írjunk tragédiát? Arisztotelész Poétikája.
3
Kötelező olvasmányok: Hésziodosz: Istenek születése 1-115 és Munkák és napok 1-201 Parmenidész: Prooimion (KRS) Arisztophanész, Békák, ford. Arany János. Platón: Ión (Atlantisz Könyvkiadó, 2000, PÖM) - Prótagorasz (Atlantisz Könyvkiadó, 2007) - Az állam, II. 357a-367e, II. 376e-IV. 412c, VI. 505a-509c, 509d-511e, VII. 514a521b, X. 595a-608b (ajánlott: IV. 427c-445b, V. 474b-480, 531c-535a) (PÖM II.) - Lakoma (Atlantisz Könyvkiadó, 1999, vagy PÖM I.) - Phaidrosz (Atlantisz Könyvkiadó, 2005, vagyPÖM II.) Arisztotelész, Poétika (Matúra. Ford. Ritoók Zsigmond, szerkesztette Bolonyai Gábor. A 129-170 o. közötti rész nem kötelező.) További rövidebb szemelvényeket, részleteket a félév során fogok megjelölni, kiadni, a részletesebb tájékozódást segítő bibliográfia és minden egyéb információ (egyéb kötelező olvasmányok, vizsgatematika) folyamatosan elérhető lesz honlapomon: mmi.elte.hu/~ibarany.
BBN-ESZ-212.06 Bárány István: A hősi moráltól a platóni erényig G, 2ó Időpont: péntek 11.00-12.30 MUK. 39. A félév során az antik etikai gondolkodás történetének első szakaszát tekintjük át. Témakörök: Az epikus és archaikus lírai hagyományban megjelenő hérósz (hős) és héroikus morál // A tragédia “hősei” és az erény paradoxona // Preszókratikus filozófia: halandó halhatatlanok, halhatatlan halandók // Erény mint technikai tudás, erény mint emberi természet: szofisták // Erény mint tudás: Szókratész // A platóni erény és erények. A következő művekből olvasunk (általában szemelvényeket): Homérosz: Iliász, Pindarosz, Hérakleitosz, Empedoklész, Hésziodosz, Xenophón: Emlékeim Szókratészről, Platón: Szókratész védőbeszéde, Gorgiász, Prótagorász, Menón, Első Alkibiadész, Az állam, Philébosz A részletes olvasmánylista és irodalom honlapomon lesz elérhető. (A kurzust két félévesre tervezem, a második félévben Arisztotelész és a hellenizmus etikai elképzeléseivel foglalkozunk.)
BBN-ESZ-221, K, 2ó csütörtök 10.00-11.30 MUK 40. BBN-ESZ-222 G, 2ó csütörtök 12.00-13.30 MUK 40. Papp Zoltán: Német idealizmus és a romantika esztétikája Az egymást kiegészítő – ezért lehetőleg egyszerre felveendő – előadásból és szemináriumból álló kurzus átfogó, de amennyire a terjedelmi korlátok engedik, egyszersmind differenciált képet ad az esztétika és a művészetfilozófia történetének egyik legfontosabb, Kanttól Hegelig terjedő időszakáról. A vezérfonal az esztétikum autonómiája, vagyis az a 18. század végén megszülető belátás, hogy a műalkotások befogadása önérvényű, sem az elméleti tudásnak, sem a morálnak nem alárendelhető tapasztalattal szolgál. E felismerés a korszak összes meghatározó gondolkodójánál megjelenik, de eltérő kontextusban és hangsúlyokkal. A félév során Kant, Schiller,
4
Friedrich Schlegel, Novalis, Schelling és Hegel műveiről lesz szó, a pontos olvasmánylistát az első órán adom meg.
BBN-ESZ-231.05 Pálfalusi Zsolt: Vallás és esztétika – Kierkegaard: A szorongás fogalma, Félelem és reszketés K, 2ó Időpont: szerda 18.00-19.30 MUK. 39. A kurzus Kierkegaard két, a vallásfilozófia szempontjából legjobban kiemelt művével foglalkozik. Közös bennük, hogy mindkét mű esztétikai nézőpontból a lehető legnegatívabb terminusokkal írja körül a „vallási élményt”, miközben szenvedélyesen tagadja Hegel filozófiájában működő „negatív” jelentőségét és szerepét. A kurzus során annak a kérdésnek járunk utána, az esztétikainak miféle negativitása tartozik a vallási élményhez, illetve az maga közelebbről miféle filozófiai megfogalmazást kíván. A kurzus teljesítésének feltétele félév végi beszámoló a két megadott mű valamint Stenley Cavell, Jacques Derrida, Paul Ricoeur, és Émanuel Lévinas a kurzus során megadott írásai alapján.
BBN-ESZ-232.03 Bartha Judit: Az irónia története G,2ó Időpont: hétfő 12.30-14.00 MUK. 40. A szeminárium ókori görög (Arisztophanész, Xenophón, Platón, Arisztotelész) és római szerzők (Cicero, Quintilianus) Szókratész-értelmezéseiből kiindulva vizsgálja az irónia fogalmának modern kori megközelítéseit. A részletes elemzés a nem pusztán retorikai és magatartási formaként, hanem egyszersmind a filozofálás módjaként értett iróniára összpontosít, amely először a XVIII. század végi és a XIX. századi német irodalomban és filozófiában kap fontos szerepet, mindenekelőtt Friedrich Schlegel, Tieck, Solger, Hoffmann, Hamann, Hegel, valamint a dán bölcselő, Kierkegaard írásaiban. Ajánlott magyar nyelvű irodalom: Források: Arisztophanész: „Felhők”. In Arisztophanész vígjátékai. Ford. Arany János. Budapest, Európa, 1988. 77–153. o. Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó Miklós. Budapest, Európa, 1987. 104–106.; 113–116. o. Arisztotelész: Rétorika. Ford. Adamik Tamás. Budapest, Gondolat, 1982. 90–91. o.; 100–102. o.; 232. o. Hamann, Johann Georg: „Szókratészi érdemes gondolatok”. Ford. Rathmann János. Pécs, Jelenkor, 2003. 39–82. o. Hegel, G. W. F.: Előadások a filozófia történetéről. 2. köt. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai, 1977. 33–79. o.; A jogfilozófia alapvonalai. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai, 1971. 140. par. 159–173. o.; Esztétikai előadások I. Ford. Zoltai Dénes. Budapest, Akadémiai, 1980. 63–69.o.; Előadások a világtörténet filozófiájáról. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai, 1979. 443–469. o., 486–493. o., 501–508. o. (Tekintettel a vonatkozó szakaszokra!)
5
Kierkegaard, Søren: Az irónia fogalmáról állandó tekintettel Szókratészra. Ford. Miszoglád Gábor. Pécs, Jelenkor, 2004. 51–318. o., valamint a vonatkozó jegyzetek: 351–422. o. Platón: A lakoma (Ford. Telegdi Zsigmond), Prótagorasz (Ford. Faragó László), Phaidón (Ford. Kerényi Grácia), Szókratész védőbeszéde (Ford. Devecseri Gábor). In Falus Róbert (vál.): Platón válogatott művei. Budapest, Európa, 1983. 5–91. o., 91–127. o., 147–217. o., 217–311. o.; Az Állam (1. könyv). Ford. Jánosy István. Budapest, Gondolat, 1988. 13–54. o. (Lásd még: Platón összes művei az Atlantisz kiadásában!) Quintilianus, Marcus Fabius: Szónoklattan. Ford. Adamik Tamás és mások. Pozsony, Kalligram, 2008. 6, 2, 15; 6, 3, 68. 91; 8, 6, 54–56; 9, 1, 3. 7; 9, 2, 44–53. 65. 97. Schlegel, Friedrich: „Az érthetetlenségről”. In Salyámosy Miklós (szerk.): Kultusz és áldozat. A német esszé klasszikusai. Ford. Vámosi Pál. Budapest, Európa, 1981. 79–92. o. „Athenäum töredékek”. In A. W. Schlegel–F. Schlegel: Válogatott esztétikai írások. Budapest, Gondolat, 1980. 261–357. o.; „Kritikai töredékek”. Ford. Tandori Dezső. In uo. 213–236. o. „Lucinda”. Ford. Tandori Dezső. In uo. 383–490. o. Theophrasztosz: Jellemrajzok. Ford. Szepessy Tibor. Budapest, Európa, 1982. 9–12. o.; 97–101. o. Xenophón: Emlékeim Szókratészról. Ford. Németh György. Budapest, Európa, 1986. Szakirodalom Antal Éva: Túl az irónián. Budapest, Kijárat, 2007. Agacinski: Sylviane: „Értekezés egy tézisről”. Ford. Antal Éva. Vulgó, II. évf. 3–45.181–205. o. Bacsó Béla: „Az iróniáról”. In Uő: Írni és felejteni. Budapest, Kijárat, 2001. 147–166. o. Bartha Judit: „Hegel irónia- és humorfelfogása”. Passim, 2008. 1. 88–109. o. Bartha Judit: A szerző árnyképe. Romantikus költőmítosz Kierkegaard és E. T. A. Hoffmann alkotásesztétikájában, Budapest, L’Harmattan, 2008. 91–144. o. Gyenge Zoltán: „Az irónia fogalma”. Gond, 1998. 17. 202–212. o. Leiszter Attila: „Gregory Vlastos, Socrates. Ironist and Moral Philosopher. Cambridge UP, Cambridge, 1991. 340 o.” Passim, 1999. 1 93–118. o. Man, Paul de: „Az irónia fogalma”, in Uő. Esztétikai ideológia. Ford. Katona Gábor. Budapest, Janus/Osiris, 2000. 175–203. o. Vieweg, Klaus „A romantikus irónia mint esztétikai szkepszis”, Pro Philosophia Füzetek, 2004. 37. 3–19. o.
BBN-ESZ-241.02 Sajó Sándor: Értelmezés és tapasztalat K, 2ó Időpont: kedd 12.00-13.30 MUK. 40. Az előadások a modern filozófia egyes műveit elemezve vizsgálják értelmezés és tapasztalat összefüggését. Kiindulópontul Kant tapasztalat-fogalma szolgál; ezt követően Husserl fenomenológiáját, Heidegger fundamentálontológiáját, Gadamer hermeneutikáját, Merleau-Ponty észlelés-filozófiáját tárgyalom. Az előadás második felében az analitikus filozófia képviselői közül Quine, Davidson, Putnam és Danto, valamint Shustermann és Rorty vonatkozó elképzeléseiről lesz szó. 1. Kant: A tiszta ész kritikája, Atlantisz, 2004.
6
Husserl: Karteziánus elmélkedések, Atlantisz, 2000. Heidegger: Lét és idő, Gondolat, 1984. Gadamer: Igazság és módszer, Osiris, 2003. Merleau-Ponty: Phénoménologie de la perception, Gallimard, 1945. Quine: Word and Object, MIT Press, 1960. Davidson: “On the Very Idea of a Conceptual Scheme”, in: Inquiries into Truth and Interpretation, Oxford: Clarendon Press, 1984. 8. Putnam: Reason, Truth and History, CUP, 1981. 9. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?, Atlantisz, 1997. 10. Shustermann: Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a művészet újragondolása, Kalligram, 2004. 11. Rorty: Philosophy and the Mirror of Nature, Princeton UP, 1979. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
BBN-ESZ-242.01 Sajó Sándor: Merleau-Ponty fenomenológiája G, 2ó Időpont: csütörtök 11.30-12.30 MUK. 39. A kurzus a múlt századi francia fenomenológia egyik legnagyobb hatású szerzője, Maurice Merleau-Ponty filozófiájával foglalkozik. A félév során a kései főművet, A látható és a láthatatlan-t olvassuk. Kötelező olvasmány A látható és a láthatatlan, L’Harmattan, 2006. További olvasmányok Phénoménologie de la perception, Paris, Gallimard, 1945. A látható és a láthatatlan, L’Harmattan, 2006.) „Cézanne kételye”, in: Enigma 1996/3, 76-90. „A szem és a szellem”, in: Bacsó Béla szerk.: Fenomén és mű, Kijárat, 2002, 53-77. A filozófia dícsérete, Európa, 2005. La prose du monde, Paris, Gallimard, 1969. „A közvetett nyelv és a csend hangjai”, in: Bacsó szerk.: Kép, fenomén, valóság, Kijárat, 1998, 142-178.
BBN-ESZ-242.09 Seregi Tamás-Takács Ádám: Lukács György: Az esztétikum sajátossága G, 2ó Időpont: kedd 17.30-19.00 MUK. 42. A kurzuson Lukács György második esztétikai főművének bizonyos részleteit olvassuk közösen. Kitekintünk bizonyos problémákra (mindennapiság, realizmus, mimézis stb.) és az esztétika történetének néhány nélkülözhetetlen fejezetére (Kant, Hegel stb.). Teljesítési feltétel: referátum vagy szemináriumi dolgozat
7
BBN-ESZ-251.20 Teller Katalin: Kánon, kanonizáció K, 2ó Időpont: kedd 15.30-17.00 MUK. 251. Az előadás során a kulturális (irodalmi, művészeti) kánon fogalmát, a kánon történeti alakulásának értelmezéseit és a kánonvitákat tekintjük át. Ezenkívül sor kerül egyes diszciplináris kánonelméletek és -kritikák számbavételére is. A vizsgán az órák anyaga és a kötelező irodalom mellett egy szabdon választott, idegen nyelvű szakirodalmi tanulmány ismertetését is kérem. Kötelező irodalom: Assmann, Jan: A kánon. A fogalom tisztázása. In: Uő: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz 2004, 103-128. o. Cikkek a Magyar Lettre Internationale 2008-2009/71. számából Gyáni Gábor: A múlt kollektív emlékezete és A Habsburg-múlt emlékezeti kánonjai. In: Uő: Relatív történelem. Budapest: Typotex 2007, 89-123. o. Radnóti Sándor Sándor: Válasz a kérdésre: mi a klasszikus? In: Holmi XII. (2000) 7. 832-850. o. Rohonyi Zoltán (szerk.): Irodalmi kánon és kanonizáció. Budapest: Osiris 2001. Szegedy-Maszák Mihály: A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban. In: Uő: „Minta a szőnyegen“. A műértelmezés esélyei. Budapest: Balassi 1995, 76-89. o. Vég Balázs Béla: Kanonizáció a kisebbségi irodalmakban. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület 2005.
BBN-ESZ-251.21 Bartha Judit: Kafka: A per K, 2ó Időpont: szerda 15.00-16.30 MUK. 39. Franz Kafka híresen talányos regénye közel száz éve kimeríthetetlen forrásként szolgál az értelmező közönség számára. A mű olvasása során megidézzük a hanyatló Monarchia világát, a kulturális, nyelvi, vallási, identitásbeli határok problémáját, a századelő divatos bécsi stílusirányzatainak (pl. szecesszió, szimbolizmus, expresszionizmus) kölcsönhatását, a freudi pszichoanalízis születését és az egzisztencialista filozófia kezdetét. Ajánlott irodalom Kafka, Franz: A per / A kastély. Ford. Szabó Ede. Budapest, Európa, 1984. Kafka, Franz: Naplók, levelek. Ford. Györffy Miklós és mások. Budapest, Európa, 1981. Bacsó Béla: „Franz Kafka a bűnről”. In Uő: „Az eleven szép”. Budapest, Kijárat, 2006. 240–250. o. Bacsó Béla: „Írni és felejteni. Franz Kafkáról”. In Uő: Írni és felejteni. Budapest, Kijárat, 2001. 176–189. o. Bartha Judit: „Három kínai útvesztő”. (Kafka, Borges, Darvasi.) Jelenkor, 2003. 10.1023–1027. o. Benjamin, Walter: „Franz Kafka. Halálának tizedik évfordulójára.”. Ford. Tandori Dezső. In Uő: Angelus Novus, Budapest, Magyar Helikon, 1980. 781–817. o.
8
Broch, Hermann: Hofmannsthal és kora. Szecesszió vagy értékvesztés. Ford. Györffy Miklós. Budapest, Helikon, 1988. Deleuze, Gilles – Guattari Félix: Kafka. A kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsonyi Judit. Budapest, Qadamon, 2009. Müller, Michael: Franz Kafka. Regények és elbeszélések. Ford. Ábrahám Zoltán és mások. Budapest, Láva, 2006. Pók Lajos: Kafka világa. Budapest, Európa, 1981. Sükösd Mihály: Franz Kafka. Budapest, Gondolat, 1965. Sükösd Mihály: A per. Budapest, Akkord, 1999. Wagenbach, Klaus: Kafka Prágája. Irodalmi útikalauz. Ford. Czeglédi András. Budapest, Atlantisz, 2006. Zatonszkij, D. V.: Franz Kafka és a modernizmus problémái. Budapest, Kossuth, 1967.
BBN-ESZ-251.22 Pintér Tibor: Szentkuthy Miklós: Divertimento – Változatok W.A. Mozart életére G, 2ó Időpont: kedd 12.00-13:30 MUK. 39. A félév során Szentkuthy regény-fantáziáját elemezve értelmezzük a máig nagy hatású Mozart-mítosz toposzait: a csodagyerek-jelenséget és a zsenialitást, élet és mű közötti feszültséget, illetve tágabb perspektívában a késő-barokk, klasszicista zeneértés és a romantikus zenefelfogás feszültségét. Másfelől szemügyre vesszük Szentkuthy forrásait – Mozart levelei, a korai életrajzok – és azt a technikát, ahogy ezeket az elemeket fergeteges életrajzi kavalkáddá olvasztja össze.
BBN-ESZ-261.08 Károlyi Csaba: Kritikaírás G, 2ó Időpont: kedd 14.00-15.30 MUK. 40. A kurzus célja: ismerkedés a napi és hetilapokba való rövid könyvkritikák írásával. A recenziók írását csak a gyakorlatban lehet megtanulni, ezért az órákat a következő rend szerint képzelem el: az első alkalommal megadok kb. 10-15 mostanában megjelent könyvet (főleg kortárs magyar szépirodalmi köteteket), ezek közül minden résztvevőnek választania kell egyet, és 3-4 flekkes (max. 6000 karakteres) bírálatot kell írnia róla. Az órák az elkészült szövegek megbeszélésére épülnek, lehetőleg úgy, hogy egy alkalommal két, ugyanarról a témáról szóló kritikát beszélünk meg.
BBN-ESZ-261.19 Szécsényi Endre: Írásgyakorlat G, 2ó Időpont: péntek 08.30-10.00 MUK. 42. A félév folyamán hat rövidebb írásbeli művet kell mindenkinek határidőre elkészíteni. Többek között a beadott munkák közös megbeszélése és értékelése zajlik majd az órákon. A kurzus más módon (tehát utólag „vizsgával”, beszámolóval vagy késve leadott írásbeli anyagokkal stb.) nem teljesíthető. Kérem, ezt mindenki vegye számításba, amikor feliratkozik!
9
BBN-ESZ-261.30 Bartha Judit: Szakszövegírás G, 2ó Időpont: szerda 17.00-18.30 MUK. 42. A szakmai írásgyakorlat bevezetést nyújt a tudományos munkák írásába az anyaggyűjtéstől a munkaterv elkészítésén át a végső szerkezeti vázlat kialakításáig. A félév során áttekintjük a különböző tudományos műfajokat különös tekintettel a témaválasztás, a terjedelem, a mondanivaló tagolása és strukturálása, az érvelés, a stílus, a hivatkozások és az irodalomjegyzékek szabályaira.
Szakirodalom Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? Ford. Szegedy-Maszák Anna. Budapest, Osiris, 2006. Baintner Károly: Hogyan írjunk tudományos közleményeket? Budapest, Takeft, 1982. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Ford. Klukon Beatrix. Budapest, Gondolat, 1992. Eco, Umberto: „Hogyan írok?”. Ford. Barna Imre. In Uő: La Mancha és Babel között. Irodalomról. Budapest, Európa, 2004. 450–498. o. Eco, Umberto: „A stílus”. Ford. Gecser Ottó. In Uő: La Mancha és Babel között. Irodalomról. Budapest, Európa, 2004. 239–265. o. Fish, Stanley: „Bizonyítás vagy meggyőzés: a kritikai tevékenység két modellje”. In Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei III. Pécs, Jelenkor, 1997. 5-27. o. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris, 1997. L. Aczél Petra: Retorika – a szóból épült gondolat. Budapest, Krónika Nóva, 2001. Szabó G. Zoltán – Szörényi László (szerk.): Kis magyar retorika. Budapest, TK., 1988.
BBN-ESZ-261.34 Teller Katalin: Nagyváros-regények 2. G, 2ó Időpont: szerda 08.30-10.00 MUK 42. A szemináriumra való jelentkezésnek nem feltétele a Nagyváros-regények 1. c. szeminárium elvégzése A szeminárium Párizs, New York és Lisszabon 19. és 20. századi irodalmi topográfiáját tárgyalja Balzac (Ferragus, 1833), Zola (A hajsza, 1871), Colette (Kóborélet, 1911), Stephen Crane (Maggie, az utcalány, 1893), Fitzgerald (A nagy Gatsby, 1925), Dos Passos (A negyvenkettedik szélességi kör, 1930), Pessoa (A kétségek könyve, poszth. 1982) és Saramago (Ricardo Reis halálának éve, 1984) regényei alapján. A szeminárium teljesítésének feltétele egy kiselőadás megtartása, valamint szemináriumi dolgozat. Kötelező olvasmányok: Georg Simmel: A nagyváros és a szellemi élet. In: Uő: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Budapest: Gondolat 1973, 543-556. o. Oswald Spengler: A Nyugat alkonya. A világtörténelem morfológiájának körvonalai. 2 k. Budapest: Európa 1995. 2. k.: a Városok és népek - A város lelke c. fejezet 5. alfejezete (139-151. o.). Honoré de Balzac: Ferragus. In: Uő: A Tizenhármak története. Budapest: Sensus, Arion 2003.
10
Emile Zola: A hajsza. Budapest: Európa 1984. Colette: Kóborélet. In: Uő: Kóborélet és más kisregények. Budapest: Európa 1972. Stephen Crane: Maggie, az utcalány. Budapest: Fortuna 1990. F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby (kül. kiadásokban) John Dos Passos: A negyvenkettedik szélességi kör. Budapest: Európa 1978. Fernando Pessoa: A kétségek könyve I-II. Budapest: Íbisz 1998. José Saramago: Ricardo Reis halálának éve. Budapest: Palatinus 2004. Kiegészítő olvasmányok: Charles Baudelaire: Párizsi képek. In: Uő: A Rossz virágai. Békéscsaba: Tevan 1980, 153-186. o. Walter Benjamin: A második császárság Párizsa Baudelaire-nél. In: Uő: Angelus Novus. Értekezések, kísérletek, bírálatok. Budapest: Magyar Helikon 1980, 819-931. o. Eca de Queirós: A főváros. Budapest: Európa 1989.
BBN-ESZ-261.35 Darida Veronika: Filozófiai vallomások G, 2ó Időpont: kedd 10.00-11.30 MUK. 40. Ezen a szemináriumon azt vizsgáljuk, hogyan jelenik meg a személyesség (az „én”) a filozófiában. Mennyiben jeleznek a személyes indíttatású szövegek fordulópontot egy-egy filozófiai életműben? Elképzelhető egy tisztán személyes filozófia? Néhány tárgyalt szerző: Augustinus, Montaigne, Rousseau, Diderot, Sartre, Derrida... A végleges bibliográfiát az első órán közösen állítjuk össze.
BBN-ESZ-261.36 Kovács Ágnes: Klasszikus műalkotások elemzése. Görög-római szobrok és gipszmásolatok a müncheni Glyptothek és a Szépművészeti Múzeum anyagában G, 2ó Időpont: szerda 14.00-15.30 MUK. -135. J .J. Winckelmann (1717-1768) számára a görög-római szobrokról készült gipszmásolatok esztétikai szempontból fontosabbnak tűntek, mint az eredetiek, mert azokon a fehér színek, a fénysugarakat visszaverik, és így a testet szebbnek tűntetik fel. („A testnek annál szebbnek kell lennie, minél fehérebb.”) A művészeti oktatás szempontjából is fontosabbnak tartották ebben a korban a gipszmásolatokat, „mert eredetiek polírozott felületei „bizonytalan, szétszórt és hamis fényt mutatnak, míg a gipszből készült másolatok nem” és „egy jó gipszmásolat az eredeti helyébe léphet, és még hasznosabb is, mivel a gyakorlatlan szem számára az eredetit tisztábban mutatja, mint az a természetben látható.” Míg a gipszmásolatoknak Goethe és Lessing is nagy jelentőséget tulajdonított, a 19. század második felében az egyre erősödő akadémia ellenes mozgalmak hatására, valamint a megváltozott szellemi és esztétikai környezetben teljesen elveszítették jelentőségüket, sőt a gipszmásolatok az 1960-as évekig szimbólumaivá váltak a retrográd művészeti oktatásnak. Ez a tendencia a 20. század végétől megfordult, és a gipszmásolatok újra az érdeklődés középpontjába kerültek, és manapság egyfajta „szimpátia hullámról” beszélhetünk. A szeminárium keretében elemezzük a
11
leghíresebb antik másolatokat és megismerjük a legfontosabb gyűjteményeket is. A szemináriumon való részvétel kötelező. A kredit teljesítésének feltétele két kiselőadás megtartása meghatározott témából power point bemutató segítségével.
BBN-ESZ-261.37 Bárány István: Kompozíció és elbeszélés a görög irodalomban, filozófiában, művészetben G, 2ó Időpont: kedd 08.30-10.00 MUK. 42. A szemeszter során a görög drámaköltészet alkotásainak formális, kompozíciós szabályait, építkezését vizsgáljuk. Kiegészítésképpen egyéb költői / irodalmi alkotásokat is vizsgálunk. Kötelező olvasmányok: Platón: Lakoma. Aiszkhülosz tragédiái, Szophoklész: Élektra, Euripidész: Élektra A kurzus részletes tematikája, olvasmányok jegyzéke, rövidebb szövegek, stb honlapomon elérhetők (mmi.elte.hu/~ibarany). A jegyszerzés feltétele: rendszeres órai munka, otthoni szemináriumi dolgozat.
BBN-ESZ-271.26 Pintér Tibor: Zeneesztétika K,2ó Időpont: csütörtök 14.00-15.30 MUK 39. Az előadások a zeneesztétikának a 19. századi filozófiai és művészetelméleti diskurzusba való beépülésétől kezdődően a kortárs zenefelfogásokig tekintik át az elmúlt két évszázad zenefelfogásának változásait. Címszavakban: A modern zeneesztétika 19. századi gyökerei: Wackenroder és Tieck zenei érzésesztétikája. A hegeli zeneesztétika mint szintézis-kísérlet. Az abszolút zene esztétikai paradigmaváltása. Schopenhauer zenei metafizikája. Kierkegaard és a zenei démonium. A programzene problémái. Hanslick esztétikája: a zene mint hangozva mozgó forma. Az új zene esztétikája: Schönberg és Adorno. Avantgárd és experimentalitás. Cage és a csend.
BBN-ESZ-271.32 Kovács Ágnes: A New Yorki Iskola K, 2ó Időpont: hétfő 12.00-13.30 MUK. -135. A II. Világháború után jött létre az USA-ban az absztrakt expresszionizmus, az a festészet, amely által az amerikai művészek végre függetlenedni tudtak a sokszor „bénító” európai hagyományoktól. Ennek az irányzatnak (is) New York volt a központja, hiszen a város nyitott szellemi klímája kedvezett az új művészeti törekvések kialakulásának, és a művészi kísérletezésnek. Az olyan festők, mint A.G.W. Kooning, Robert Motherwell, Ad Reinhardt, Barnett Newman alkották az ezt New Yorki Iskolát, amely tevékenységét a Greenwich Village-re koncentrálta. Ebben a városrészben jöttek létre azok a galériák és klubok (Betty Parsons, Sidney Janis, Művész Klub stb), amelyek ezt a művészetet a közönségnek bemutatták. New York mindenekelőtt Párizs hegemóniája ellen küzdött, amely addig egyedüli központja volt, a modern művészetnek és művészeti piacnak. Ad Reinhardt így emlékezett erre a korszakra: „Nem tudom, hogy az 1940-es1950-es évek történetéből mások mit tartanak fontosnak, de az egész dolog a sikerrel akkor kezdődött, amikor legalábbis 12
néhányan a tanítványaim közül nagyon sóvárogtak arra, hogy a jelszó miszerint „Párizs halott” és hogy New York legyen a központ megvalósuljon.” Az előadások ezeknek a művészeknek életútját, és a new yorki művészeti életet mutatják be. Az előadásokra való bejárás melegen ajánlott. A vizsgafeltételeket az első órán beszéljük meg.
BBN-ESZ-271.33 Radnóti Sándor: A giccs K, 2ó Időpont: szerda 13.30-15.00 MUK. 39. A giccsnek illetve szofisztikált változatának, a campnek a vizsgálata. Mennyiben állítható, hogy a giccs a modernitás egyik „arca”? A giccsjelenség keletkezésének vizsgálata, eset- és példa-elemzések. A legfontosabb irodalom Hermann Broch, Clement Greenberg, Ludwig Giesz, Umberto Eco, Matei Calinescu, amelynek adatait az óramegbeszélésen közlöm.
BBN-ESZ-271.34 Pálfalusi Zsolt: Performansz történet XX. század – I. a tánc (Duncan, Kazuo Ohno, Graham, Bausch, Papaioannou) K, 2ó Időpont: hétfő 18.00-19.30 KINO A kurzus a rendhagyó esztétika modorában folyik, keresve az alternatív utakat a tartalomnak megfelelő előadásmód felé. A kurzus alapvetően a látványra és a hozzá fűzött hic et nunc kommentárokra épül. A kurzus célja betekintést nyújtani azokba a fenomenológiai kérdésekbe, melyek a modern tánc felől fogalmazódnak meg. Hangsúlyozottan fenomenológiai elmélkedésekről van szó és nem tánctörténeti kurzusról. A tánctörténet és az egyes művészek élettörténeti sok esetben adalék vagy csak kiindulópont az elmélkedések számára. A kurzus teljesítésének feltétele félév végi beszámoló a kurzus során megadott irodalom alapján.
BBN-ESZ-271.35 Darida Veronika: Színház-utópiák K, 2ó Időpont: hétfő 16.00-17.30 MUK. 39. Ezen az előadáson elsősorban „lehetetlen” – meg nem valósult vagy megvalósíthatatlan – színházi elképzelésekkel foglalkozunk. Így vázoljuk fel a XIX. század végének és a XX. század első felének új szempontú színháztörténetét. A vizsgált alkotók nem csupán a színház; de az irodalom, a képzőművészet, a zene és az építészet felől érkeznek. Az órák „főszereplői” a következő művészek lesznek: Mallarmé, Valéry, Maeterlinck, Appia, Craig, Artaud, Kandinszkij, Schlemmer, Kiesler.
13
BBN-ESZ-281.15 Seregi Tamás: A modern művészet szimbolikus formái 2. K, 2ó, Időpont: szerda 10.30-12.00 MUK. 34. A félév során a modern művészet alakulástörténetével foglalkozunk konkrét művek elemzésén keresztül az 1920-as évektől napjainkig. A kurzus az előző félévi folytatása, de nem feltétel a korábbiak ismerete. Teljesítési feltétel: zárthelyi dolgozat
BBN-ESZ-281.16 Pálfalusi Zsolt: Performansz történet XX. század – I. a sokkhatás mint művészi eszköz (Acconci, Brener, Kulik, Abramovic, Jackass) K, 2ó Időpont: kedd 18.00-19:30 TŰZRAKTÉR kis tornaterem A kurzus a Performansz történet XX század című ciklus 2. része. A kurzus a rendhagyó esztétika modorában folyik, keresve az alternatív utakat a tartalomnak megfelelő előadásmód felé. A kurzus alapvetően a látványra és a hozzá fűzött hic et nunc kommentárokra épül. Célja betekintést nyújtani a modern művészetekben oly nagyon felértékelődött „sokkhatás” fogalmába, eredetét és pályáját megrajzolni. A klasszikus példákat azonban nem általában a művészetből, hanem szigorúan a művészi performanszok XX. századi klasszikusaitól és azok példáiból kölcsönözzük. A kurzus teljesítésének feltétele félév végi beszámoló a kurzus során megadott irodalom alapján.
BBN-ESZ-281.17 Kovács Ágnes: Müncheni magyar festők a 19. században K, 2ó, Időpont: szerda 12.00-13.30 MUK. -135 A müncheni akadémiát tekinthetjük akár a magyar képzőművészet bölcsőjének is, hiszen 1882-ig, a budapesti Mesteriskola megalakulásáig a Müncheni Akadémián tanult a 19.századi magyar művészet csaknem valamennyi képviselője, a kisebb és nagyobb tehetségűek egyaránt. 1843-ban, amikor Friedrich Schellinget, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, már számos magyar növendéke volt az akadémiának, 1824 és 1919 között összesen 489 magyarországi születésű növendéket regisztráltak az akadémia matrikeleiben, így közép-európai viszonylatban a második legnagyobb művészeti peregrinációt és kolóniát alkotva Münchenben. (Ennél nagyobb csak a lengyel művészek száma volt, akik közül 1828 és 1914 között 322-en iratkoztak be az akadémiára, 150 lengyel művész pedig a Müncheni Kunstverein tagja volt, illetve tartósan Münchenben élt. A magyar művészhallgatók száma az 1870-es évektől nőtt meg ugrásszerűen és 1903-ig nem is nagyon csökkent. (Ezekben az években 15-20 között mozgott a beiratkozók száma, sőt egyes években pl. 1881-ben harminc magyar növendéke is volt a müncheni akadémiának.) Az előadások igyekeznek Münchent és a legjelentősebb magyar művészek müncheni tevékenységét bemutatni, bőséges képanyag és forrásanyag segítségével. A vizsgafeltételeket az első órán beszéljük meg.
14
BBN-ESZ-401.07 Szécsényi Endre: A szabad szépség: a természeti szép elméletei K, 2ó Időpont: csütörtök 16.00-17.30 MUK. 39. A kurzus a szabad vagy abszolút szépség modern elméleteivel foglalkozik. A fizikoteológiától a fraktál-geometriáig tekintjük át a rendezettség különböző megjelenési formáinak észlelését a természetben, ill. ezek esztétikai értelmezéseit.
BBN-ESZ-402.02 Darida Veronika: A kegyetlenség dramaturgiái G,2ó Időpont: szerda 18.00-19.30 MUK. 251. A kegyetlenség – ahogy Artaud hangsúlyozza – nem kizárólag szadizmust és kiontott vért jelent. Létezik egy olyan tiszta kegyetlenség is, mellyel nem jár együtt testi szenvedés. A szellem szempontjából a kegyetlenség: szigor, következetesség és kíméletlen eltökéltség, visszavonhatatlan, abszolút elszántság. Az órák során olyan klasszikus és kortárs drámaturgiákat vizsgálunk, melyekben a kegyetlenség egy-egy új koncepciója jelenik meg. Néhány tárgyalt szerző: Euripidész, Seneca, Kyd, Shakespeare, Kleist, Büchner, Sade, Artaud, Sarah Kane, Edward Bond... A végleges bibliográfiát az első órán közösen állítjuk össze.
BBN-ESZ-402.03 Almási Miklós: Drámaszeminárium G, 2ó Időpont: szerda 16.30-18.00 MUK. 40. Közismert irodalom- és színházelméleti tény, hogy a drámai szöveg „lyukacsos” (Roman Ingarden) – nincs minden leírva. A nagy drámák attól válnak többértelművé – hermeneutikailag gazdag szöveggé – hogy bennük kódolva van egy sor ki nem mondott, le nem írt utalás, esemény, elmélet – egy szóval: „titok” bújik meg. A rendezőnek az írott szöveg dramaturgiáján túli, „sorok között” élő drámát is kezelnie kell tudnia. A félév során az írott és szövegen túli dramaturgia összjátékának „mechanikáját” próbáljuk felfejteni négy paradigmatikus darab segítségével. Elemzésre kerül: Hamlet I-III felvonás Csehov: 3 nővér Büchner: Woyceck Beckett: Godotra várva Irodalmat a félév során adom meg. Vizsgakövetelmény: részvétel az órán és a félév végén dolgozat, később megadott témából. (A dolgozat 6-8000 karakter)
15
BBN-ESZ-402.04 Bárány István: Görög szövegolvasás. Arisztotelész Nikomakhoszi etika II. G, 2ó Időpont: péntek 15.30-17.00 MUK. 42. Az óra célja a görög filozófia alapszövegeinek az eredeti nyelven való tanulmányozása. A szövegeket filológiai, filozófiai és hatástörténeti szempontból egyaránt feldolgozzuk. A szövegek fordítása mellett különös hangsúlyt fektetünk a felvetődő kérdések minél alaposabb tisztázására. A félév során Arisztotelész Nikomakhoszi etikájának az II-III. könyvét olvassuk. A részletes bibliográfia, az olvasandó szöveg (pdf) és minden egyéb információ honlapomon található: mmi.elte.hu/~ibarany. Az órákat az F épület második emeletén található ókortörténeti filozófiai kutatókönyvtárban tartjuk (15:30-tól).
BBN-ESZ-402.05 Teller Katalin: az európai avantgárd kiáltványai G, 2ó Időpont: szerda 10.30-12.00 MUK. 39 A szeminárium során a klasszikus avantgárd kiáltványaiból válogatva elemezzük a manifesztumok retorikáját, figurativitását, megjelenésük történetét és kulturális összefüggéseit. Külön figyelmet szentelünk a művészeti és irodalmi kiáltványok rokonvonásainak és eltéréseinek, valamint az egyes mozgalmakon belül jelentkező ellentmondásoknak. A szeminárium teljesítésének feltétele aktív órai munka, egy kiselőadás megtartása (egy idegen nyelvű kiáltvány vagy egy-egy szerző/csoportosulás munkásságának ismertetése) és egy szemináriumi dolgozat elkészítése. Kötelező olvasmányok: A futurizmus dokumentumai. In: A futurizmus. Szerk. Szabó György. Budapest: Gondolat 1962, 131-252. F. T. Marinetti é. m.: A futurista filmművészet kiáltványa. In: Az avantgárd. Válogatás a klasszikus avantgárd dokumentumaiból és irodalmi alkotásaiból. Vál. Osztovits Szabolcs, Turcsányi Mária. Budapest: Európa 2000, 55-57. o. A „Szkíták“ kiáltványa; A futuristák villámföderációjának kiáltványa; Dekrétum a művészetek demokratizálásáról; A. Krucsonih: Deklaráció az értelmen túli nyelvről; Imaginista kiáltvány. In: Új ég és új föld. Irodalmi élet SzovjetOroszországban 1917-1932/Válogatás a korszak irodalmi kiáltványaiból és irodalompolitika dokumentumaiból. Budapest: Európa 1987, 40-45., 70., 85., 88., 95-98. o. A „De Stijl“ első és második kiáltványa; W. Gropius: A weimari Állami Bauhaus manifesztuma; az aktivizmus dokumentumai. In: Az avantgárd. Válogatás a klasszikus avantgárd dokumentumaiból és irodalmi alkotásaiból. Vál. Osztovits Szabolcs, Turcsányi Mária. Budapest: Európa 2000, 108-109., 110-113., 197207. o. H. Ball: Az első dadaista kiáltvány; T. Tzara: Dada kiáltvány 1918; W. Serner: Utolsó lazítás kiáltvány; R. Huelsenbeck: Az első dadabeszéd Németországban; Dadaista kiáltvány; Dadaisták Weimar ellen; J. Golyscheff: Mi a dadaizmus…; B. Jasieński: Manifesztum a művészeti kritika ügyében; S. I. Witkiewicz:
16
Lakmuszpapír. In: Dadaizmus-antológia. Szerk. Beke László. Budapest: Balassi 1998, 11-18., 56-59., 77-84.; 237-242. o. A szürrealizmus dokumentumai. In: A szürrealizmus. Szerk. Bajomi Lázár Endre. Budapest: Gondolat 1968, 149-218. o. Választandó szövegek in: Almanacco Dada. Antologia letteraria-artistica. Cronologia. Repertorio delle reviste. Szerk. A. Schwarz. Milánó 1976. Archives du surréalisme. Szerk. M. Bonnet. 2 kötet. Párizs 1988. Archivi del Futurismo. Szerk. M. D. Gambilli, T. Fiori. 2 kötet. Róma 1952/1962. Historische Avantgarde. Programmatishe Teksten van het italiaans futurisme... Szerk. F. Drijkoningen, J. Fontijn. Amszterdam 1991. Manifeste und Proklamationen der europäischen Avantgarde (1909-1938). Szerk. W. Ascholt, W. Fähnders. Stuttgart, Weimar 1995. Las Vanguardias artísticas del siglo XX. Szerk. M. de Michelli. Madrid 1979. Литературные манифесты от символизма до наших дней. Szerk. С. Джимбинов. Москва: Согласие 2000.
BBN-ESZ-402.06 Kovács Ágnes: Műteremlátogatás G, 2ó Időpont: különböző időpontokban, különböző helyeken. A speciális szeminárium keretében a Képzőművészeti Egyetem különböző fakultásait látogatjuk meg, ezért a szemináriumi órák nem azonos időpontban lesznek. Csak azok jelentkezzenek, akik vállalják, hogy a megszervezett időpontokban jelen tudnak lenni az órákon. Többszöri hiányzás esetén a kredit nem teljesíhető.
BBN-ESZ-402.07 Sziklai László: Simmel esztétikája G, 2ó Időpont: szerda 09.00-10.30 MUK 39. Lukács György, aki tanult Simmelnél és Simmeltől, 1918-ban máig érvényesen jellemezte, amikor azt írta róla, hogy Georg Simmel kétségkívül a legjelentősebb és legérdekesebb jelensége volt az egész modern filozófiának és ezért volt olyan hallatlanul vonzó az ifjabb gondolkodó generáció számára. Simmel, a nagy ösztönző, ugyanakkor nem volt sem nagy nevelő, sem beteljesítő. A jelenlegi világállapotban rendkívül érdekes lehet, hogy Simmel képes volt villámgyorsan megragadni (és szociológiailag értelmezni) a mindennapi élet legapróbb jelenségeinek jelentését. A kurzus kísérlet az expresszionizmus igazi filozófusa esztétikájának elemzésére. Irodalom: Simmel: A társadalmi differenciálásról. Gondolat, 2009. Simmel:Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Gondolat,1973 Simmel: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Novossima, 2001 Simmel: A történetfilozófia problémái. In: Ész, élet, egzisztencia. IV. Történetfilozófia 1. Szeged, 1994. Simmel: A pénz filozófiája. Osiris, 2004 Simmel: Rembradt. Művészetfilozófiai kísérlet. Corvina, 1986 Simmel: A kacérság lélektana. Atlantis, 1990 Simmel: A színész filozófiájáról.. Nappali Ház, 1998. 4.
17
Lukács György: Georg Simmel. In: G. L. Ifjúkori művek (1902-1918). Magvető, 1977 Lukács György: Simmel és az életfilozófia a háború előtti időben. In: L. Gy. Az ész trónfosztása. Akadémiai Kiadó, 1965. 344-357
BBN-ESZ-402.08 Pálfalusi Zsolt: Heidegger – bevezetés a Lét és idő-be G, 2ó Időpont: péntek 18.00-19.30 MUK A szeminárium célja tematikus betekintést nyújtani a XX. század egyik legfontosabb filozófiai munkájába, Heidegger főművébe, melyet a kurzus során nem szedünk részekre, hanem az egész művet elolvassuk és éppen a maga befejezetlen, torzóban maradt formájában fontoljuk meg a rá vonatkozó kérdéseket és határozzuk meg a mű feladatát. Legfontosabb kérdéseink olyan existenciális kategóriákra vonatkozik, amelyeket a bűnösség, lelkiismeret, hanyatlás, gond, tulajdonképpeniség fogalmai határoznak meg nekünk. A kurzus teljesítésének feltétele egy kötelező referátum tartása valamint aktív órai részvétel.
BBN-ESZ-402.09 Nemes Zoltán Márió: Filozófia, antropológia és antropológiai esztétika G, 2ó Időpont: hétfő 08.30-10.00 MUK 42. A kurzus célja a német filozófiai antropológiai hagyomány megismerése és annak vizsgálata, hogy az esztétikai diskurzus számára mennyiben lehet releváns az antropológiai szemlélet. A „Mi az ember?” hagyományos kérdésfeltevése a huszadik század filozófiai antropológiáiban is megőrződik, de a metafizikailag orientált, esszencialista emberfelfogás helyett az ember „megalapozhatatlan nyitottságának”(Helmuth Plessner) felismerése válik döntő fontosságúvá. Ebben az értelemben az ember olyan üres hely, állandó hiány, melyet különböző képekkel és reprezentációkkal kell „feltölteni”. Így válhat a művészeti tevékenység antropológiai jelentőségűvé, hiszen a művészet által képes az ember önmaga hiányát színre vinni és megjeleníteni. A szeminárium során nemcsak elméleti szövegekben fogjuk végigkövetni az antropológiai gondolkodás formálódását, hanem műalkotások elemzésével is megpróbáljuk majd alátámasztani az antropológiai esztétika relevanciáját. A kurzus során tárgyalt elméleti szövegek: Belting, Hans: Kép-Antropológia, ford. Kelemen Pál, Kijárat Kiadó, 2007 Gehlen, Arnold: Az ember, ford. Kiss János, Gondolat, Budapest, 1976 Iser, Wolfgang: A fiktív és az imaginárius, ford. Molnár Gábor Tamás, Osiris Kiadó, Budapest, 2001 Kant, Immanuel: Antropológiai írások, ford. Mesterházi Miklós, Osiris / Gond-Cura Alapítvány, Budapest, 2005 Pfeiffer, K.Ludwig: A mediális és az imaginárius. Fordította: Kerekes Amália, Magyar Műhely Kiadó –Ráció Kiadó, 2005
18
Plessner, Helmuth: A sírás és nevetés eredete, ford. Kelemen Pál, in. Lk. k. t. 2002/11. Schiller, Friedrich: A kellemről és a méltóságról, ford. Papp Zoltán in. Uő.: Művészet és történelemfilozófiai írások, Atlantisz, Budapest, 2005 Scheler, Max: Az ember helye a kozmoszban, ford. Csatár Péter, Osiris Kiadó, Budapest, 1995
BBN-ESZ-402.10 Kiss Viktória: Hermeneutika és történetiség Dilthey-nél G, 2ó Időpont: hétfő 15.30-17.00 MUK 42. A félév során olyan szövegekkel szeretnék foglalkozni, melyek a hermeneutika fogalmát a történetiség kérdéséből kiindulva próbálják meghatározni. A diltheyi életmű a kanti kritikai filozófia nyomvonalán haladva a történeti ész kritikájának vezérmotívuma alá van rendelve, aminek feladata elsősorban az lenne, hogy megalapozza a szellemi valóság tudományos megismerésének lehetőségét. Ehhez az alapvetéshez annak vizsgálata szükséges, hogy mely hatások alakítják ki a szellemi tartalomról való tudásösszefüggést, illetve hogy ezek hogyan vesznek részt a történelmi folyamatok felépítésében és megértésében. Dilthey ezirányú vizsgálódásai olyan fogalmak mentén bontakoznak ki, mint pl. az élmény és megélés, az élet összefüggése, értelmezés és interpretáció, ill. az időbeliség élménye. Mivel a hermeneutika történetének későbbi nagy alakjai közvetlenül kapcsolódnak az eme fogalmak mentén kiépített diltheyi konstrukcióhoz, ezért a félév folyamán párhuzamosan fogjuk olvasni Dilthey szövegeit Heidegger Lét és időjének, Gadamer Igazság és módszerének, ill. Figal Tárgyiságának ide vonatkozó passzusaival. Olvasmányjegyzék: W. Dilthey: Vázlatok a történelmi ész kritikájához. In: Filozófiai hermeneutika. Budapest, 1990. W. Dilthey: A hermeneutika keletkezése. és A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. In: Uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Gondolat, 1974. M. Heidegger: Lét és idő. Osiris, 2001. 428-463. o. H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. Gondolat, 1984. 149-177. o. G. Figal: Tárgyiság. Kijárat, 2009. 96-115. o.
BBN-ESZ-402.11 Bárdos Judit: Kaland az országúton. A modernizáció problémái az olasz filmben G, 2ó Időpont: kedd 11.00-12.30 MUK -135. Az olasz társadalomról alkotott kép a fasizmus alatt készült filmekben és a neorealista filmekben: - a függőleges, illetve a vízszintes sík dominanciája, - a táj, a tenger ábrázolása (a Pó deltájának képe Visconti és Antonioni filmjeiben), - a hőstípus és a színészi játékstílus különbségei, - a narráció és a dramaturgia különbségei, - eltérő kép a családról, a bűnről,
19
más a mítoszok, az archaikus elemek, a rítusok szerepe De Santis és Pasolini filmjeiben, mint a korábbiakban. Azaz: mind a filmkép, mind a világkép nagyon különböző! Társadalmi problémák ábrázolása Visconti, Rossellini és De Sica korai filmjeiben. (Megszállottság, Róma nyílt város, Biciklitolvajok). A gyermekek és a társadalmi perifériák ábrázolása (De Sica: Fiúk a rács mögött, Umberto D, Rossellini: Németország, nulla év, Fellini: Cabiria éjszakái). Munkásábrázolás: Antonioni: Kiáltás (kivételesen férfihős. A modern ember lelki válsága). Visconti: Rocco és fivérei (Észak és Dél konfliktusa és egymásrautaltsága). Fellini: Az Országúton „társadalmon kívülisége”.A cirkusz-motívum és a művészet szerepe. Nagypolgárok és értelmiségiek a gyorsan modernizálódó Olaszországban. Gazdasági fellendülés, érzelmi, szellemi és alkotói válság. - Fellini: Édes élet, Nyolc és fél - Antonioni: Éjszaka, Kaland, Napfogyatkozás, Vörös sivatag A művész dilemmája. Filmes önreflexió: Nyolc és fél, Éjszaka A modernista film stílusjegyei: - az üresség ábrázolásának lehetőségei a dramaturgiában és a kép kompozíciójában. -
BBN-ESZ-402.93 Papp Zoltán: A művészet vége G, 2ó Időpont: kedd 14.00-15.30 MUK 251. A kurzus a tág értelemben vett művészeti autonómia árnyoldalával kíván foglalkozni, közelebbről azzal a kérdéssel, hogy míg egyfelől a 18. század végi, 19. század eleji elméletek szerint a nagy műalkotások képesek az igazság önérvényű feltárására, addig másfelől ugyanez a folyamat a művészet mindenevővé válásához és ennyiben végéhez vezet. E változást Hegel fogalmazza meg először, de a félév során kitekintünk hozzá többé vagy kevésbé kapcsolódó későbbi szerzőkre is, Walter Benjamintól Arthur C. Dantón át Hans Beltingig. Az olvasandó szövegek listája részint az első órán, részint menetközben válik majd véglegessé.
20
ETN-253 György Péter: Társadalom és média G, 2ó Időpont: hétfő 10.00-11.30 MUK 39 Mit jelent a mediatizált társadalom? Hogyan alakította át a kortárs társadalmak működését a globális hálózatok praxisa? Miként változott meg a lokalitás, globalitás, virtuális terek összefüggésrendszere. Hogyan működnek a mediatizált társadalmi terek? Miként interpretálhatjuk az aszinkron párhuzamosságok kortárs társadalmi rendszereit? Hogyan értelmezhetjük a kulturális és földrajzi távolság összefüggéseit, eltéréseit? Mit jelent a ’kortárs’ fogalma a mediális társadalmak korában? Milyen értelmezési sémákat rendelhetünk a globális média mitológiájához, normarendszereihez? Mint működnek a kis országok kulturális rendszerei – ebben a globális kontextus rendszerben. Irodalom: Slavoj Zizek: Living in the End Times, Verso London, 2010 (gigapedia. Com – letölthető.) Saskia Sassen: Elements for a Sociology of Globalization, W.W. Norton 2007 Bajomi Lázár Péter: Média és társadalom, Jaffa, 2008 Jack Balkin: http://balkin.blogspot.com/ Barton Beebe: http://www.bartonbeebe.com/
21
