Elősző Kiknek szól ez a kiadvány? E kiadvány irói olyan intézmények pedagógusai

Elősző Kiknek szól ez a kiadvány? Mindenkinek, aki szeretne új ismeretekkel, új tapasztalatokkal gazdagodva hozzájárulni a

befogadó

közoktatási

rendszer

alakításához

a

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek/tanulók integrált oktatása-nevelése terén. Akik a hagyományos frontális oktatással szakítva a differenciáló, a tanulók együttműködésére és eltérő képességeire építő tanulásszervezési eljárások alkalmazását választják. Akik készek megújulni, elfogadni a változást és képesek változtatni. Készek team munkában, együttműködve dolgozni, az új ismereteket a mindennapi pedagógiai munkába beépíteni, a megszerzett tudásukat továbbadni. Akik napi munkájuk során biztosítják a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést minden gyermek számára. Szól mindazoknak, akik az együttnevelésben érintettek: a sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat

nevelő-oktató

közoktatási

intézmények

fenntartóinak,

vezetőinek, pedagógusainak, a gyermekek/tanulók szüleinek, a vizsgáló és fejlesztő szakembereknek, orvosoknak, egyéb szakmai szervezeteknek, oktatásirányítóknak, szakértőknek. E

kiadvány

irói

olyan

intézmények

pedagógusai,

akik

„Az

Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében” című uniós projekt megvalósítói. Intézményeiknek a gyakorlatban jól működő szolgáltatói rendszerük van, a pedagógiai szak –és szakmai szolgáltatás terén jelentős feladatokat látnak el, jól követhető, minta értékű jó gyakorlatokkal rendelkeznek. Képzések nyújtásával, a standardizálás segítésével a meglévő igények kielégítése mellett bővítik szolgáltatásaik körét és alkalmasak a referencia intézményként való működésre. Szakmai épülésére váljék Mindenkinek. Kölesné Németh Mária szakmai vezető

1 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 2. A projekt megvalósítása a konzorciumi intézményekben 2.1.

Zuglói Benedek Elek EGYMI

2.2.

Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye

2.3.

Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda

2.4.

Zuglói Logopédiai Intézet

2.5.

Korai Fejlesztő Központ, Fecskefészek Bölcsőde

3. Zárszó


„Nekünk nem egy óvón fölénk boruló ernyőre, hanem olyan világra van szükségünk, amelyben képesek vagyunk élni.” Uwe Frehse

1. Bevezetés A

Társadalmi

Megújulás

Operatív

Program

„Az

Egységes

Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében” című projekt megvalósítása során szerzett tapasztalatok összegzéséről készült jelen tanulmányunk. A rendelkezésünkre álló információk szolgáltatták az alapot, melynek során az intézményi, területi, regionális adatokat összegyűjtöttük, elemeztük és értelmeztük. A stratégiai tervezés szempontjából fontos területekre vonatkozóan az elérhető és releváns dokumentumokon és adatokon kívül az érintett intézmények képviselőinek véleménye, álláspontja is megjelenítésre került. A projekt konzorciumi formában valósult meg, a konzorcium tagjai: - Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye - Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda - Zuglói Logopédiai Intézet - Korai Fejlesztő Központ, Fecskefészek Bölcsőde A projekt megvalósítása során és a fenntartási időszakban a konzorcium tagjai a kompetencia területükön belül nyújtanak segítséget egymásnak a szolgáltatások fejlesztésében, kiépítésében és működtetésében. Kiegyenlítettebb és magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak a hálózatba szervezett intézmények a projekt 3 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

eredményeképpen. Képzések nyújtásával, a standardizálás segítségével a meglévő igények kielégítése és a szolgáltatások körének bővítése a korai fejlesztés, konduktív pedagógia, utazó gyógypedagógus hálózat, gyógytestnevelés, pedagógiai tanácsadás kiépítése és fejlesztése, valamint a referencia intézményként való működés megvalósítása a projekt hozama. A konzorcium tagjai Budapest délpesti régiójában helyezkednek el, az együttműködés kiindulópontját az egymástól tanulás lehetősége és az azonos problémák megléte jelentette. A Budapest Főváros XIV. kerület mutatói alapján megállapítható, hogy az elmúlt 10 évben lassú fogyás figyelhető meg, tehát a természetes fogyás folyamata érvényesül. 2007-ben 116.897 lakosa volt a kerületnek. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint a kerületben a 100 családra jutó gyermekek száma 81, de ebből csak 40 a 15 évesnél fiatalabb. A vizsgált területen a gyermeklétszám jelentős csökkenése – a születési adatokat figyelembe véve - nem valószínűsíthető. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma egyfajta állandóságot mutat, a tanulónépesség 4,01 %-a tartozik ebbe a körbe. A jogszabályi változások miatt nehéz összehasonlítani a 10 évvel ezelőtti adatokat a jelenlegiekkel, de közel azonos számú sajátos nevelési igényű gyermeket kell ellátni. A változás annyiban figyelhető meg, hogy egyre növekszik az integráltan ellátottak száma, a hátrányos szociális

helyzetű,

alacsonyabb

tanulási

hajlandóságú,

speciális

pedagógiai

módszereket igénylők aránya. A közoktatás rendszerében a tartós mélyszegénységen élő, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a kitörés lehetőségét nem kapják meg, ha nem jutnak hozzá a megfelelő, speciális segítséghez, ha a rendszer már a legalsó szintektől kezdve – különböző csatornákon át – elkülöníti vagy kirekeszti őket, megfosztva ezzel őket a normális fejlődés lehetőségétől. Esetükben az iskola nemhogy csökkentené a különbségeket, de még növeli is: akinek az otthoni szocializációja nem megfelelő, az már iskolás korában kirekesztődik a jövő középosztályából. A közoktatás célja a 4 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

gyermek teljes személyiségének, képességeinek, ismereteinek szolgálata, ha kell egyénekre szabva. Ugyanilyen fontos az egyenlő bánásmód, melynek értelmében mindenkinek biztosítani kell, hogy a vele összehasonlítható gyermekkel azonos oktatásban részesüljön. A szociokulturális háttérre jellemző, hogy a felnőtt népesség iskolai végzettség tekintetében túlnyomórészt a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek körébe tartozik. A konzorciumi intézményekben valamennyi tanuló hátrányos helyzetű, mert értelmilegérzelmileg sérült. A tanulók jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű, az alacsony jövedelmi és fogyasztási szint, a rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsága miatt. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma más régiókhoz viszonyítva nem tér el az országos

átlagtól,

hasonló

arányban

fordul

elő.

A

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek/tanulók nagy szóródást mutatnak különböző régiókban, az átlagérték 3,7% az vizsgált területen 4,01%. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos szolgáltatói hálózatot a fenntartó

önkormányzatok

megkezdték kiépíteni.

Olyan

tartalmi

és

szerkezeti

változásokat valósítottak meg, amelyek a közoktatási törvény által is preferáltak s valós szülői igényt elégítenek ki. A már kiépült szolgáltatásokat rendszerbe kell foglalni, és hálózatként működtetni. Az elmúlt évek statisztikái szerint az integráltan nevelt gyermekek száma az óvodákban nőtt, így felmenő rendszerben jelentkeznek majd az iskolarendszerben is. A térségben a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását szolgáló intézményi rendszer

túlnyomórészt

hatékonysággal

kiépült,

működik,

az

tekintettel

igényekre arra,

válaszol.

hogy

nem

Azonban

nem

rendszerbe

kellő

foglalva,

hálózatszerűen működik és nem minden területre terjed ki a tevékenységi köre.

A

konzorciumi intézmények mikrotérségi közoktatási hálózatában betöltött szerepéről elmondhatjuk, hogy jelentős feladatot látnak el.


 Zuglói Benedek Elek EGYMI alaptevékenységének területei a sajátos nevelési igényű tanulók szegregált és integrált oktatása, a pedagógiai szak -és szakmai szolgáltatás elemeinek működtetése.  Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda a sajátos nevelési igényű tanulók szegregált és integrált oktatása, a pedagógiai szak -és szakmai szolgáltatás működtetése.  Zuglói Logopédiai Intézet feladata a logopédiai ellátás az óvodákban és iskolákban.  A Kőbányai Korai Fejlesztő Központ feladata, hogy a 0-6 éves korú sajátos nevelési igényű gyermekeinek konduktív – és gyógypedagógiai ellátását bölcsődei keretek között és ambuláns formában biztosítsa, valamint a szülők számára gyógypedagógiai tanácsadást nyújtson, ami kiterjed a gyermek szűkebb és tágabb környezetében való integrációjára, az elsődleges életszíntérben való elfogadásra, elősegítve a későbbi társadalmi beilleszkedést.  Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye feladata

8

autizmussal

évfolyamos élő

gyógypedagógiai

gyermekek

számára,

általános

pedagógiai

iskola

működtetése

szakszolgálat

egyes

feladatainak ellátása, valamint szakmai szolgáltatás az autizmus területén. A régióban a hagyományosan működő pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások: -

tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok,

-

nevelési tanácsadók,

-

továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadók,

-

pedagógiai intézetek mellett

a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók együttnevelését segítő elérhető pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatásokat: -

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás,

-

fejlesztő felkészítés,

-

logopédiai ellátás, 6 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

-

konduktív pedagógiai ellátás,

-

gyógytestnevelés a konzorciumi intézmények nyújtják a vizsgált területen.

Az autista gyermekek ellátását országos szinten segíti az Autizmus Alapítvány EGYMI. Az EGYMI feladata az integrált oktatás, az együttnevelés megvalósítása. A közoktatási törvény 33.§. (12) alapján a következő pedagógiai szak –és szakmai szolgáltatásokat látja el. Szakszolgálatok

Gyógyped. tanácsadás, korai fejlesztés

Fejlesztő felkészítés

Logopédiai ellátás

Konduktív pedagógiai ellátás

Gyógytestnevelés

Szakmai szolgáltatások

Szaktanácsadás

Pedagógiai tájékoztatás

Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás

Pedagógusok képzésének, tov.képzésének önképzésének

segítése

Tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat

Az EGYMI feladata továbbá -

utazó szakember hálózat működtetése,

-

az intézmény keretén belül működhet óvodai vagy általános iskolai feladatot ellátó intézményegység,

-

valamint szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként megszervezhető a nevelési tanácsadás, a családsegítő szolgálat, az iskolaegészségügyi ellátás is.


1. ábra. A szegregáltan ellátott sajátos nevelési igényű gyermekek száma a konzorciumi intézmények térségében 2008. szeptemberétől

70 60

tan.akad.

50

ért.akad.

40

autista

30

halm.sérült

20

beszédfogy.

10

képzési kötelezett

0

EGYMIBenedek

EGYMIMóra

EGYMIAut.Al.

Log.Int.

Korai fejlesztő

ifjúsági tagozat

Megjegyzés: a Logopédiai Intézet által ellátott beszédfogyatékosok a Móra Ferenc általános Iskola logopédiai osztályainak (1-4. oszt.) tanulói, valamint a Napsugár Óvoda logopédiai csoportjának gyermekei. Ezen kívül 22 beszédfogyatékos tanuló jár a Németh Imre Általános Iskola logopédiai osztályaiba (1-2. oszt.), akiket az iskola saját logopédusa lát el.

2. ábra. Az integráltan ellátott sajátos nevelési igényű gyermekek száma a konzorciumi intézmények térségében (2008. szeptember)

60 50

tan.akad. beszédfogy.

40

autista

30

egyéb (F80-90) mozgássérült

20

hallássérült

10

korai f. kül.fogy-al

0 EGYMIBenedek

EGYMIMóra

EGYMIAut.Al.

Log.Int.

Korai fejlesztő

3. ábra. Integráltan nevelt-oktatott összes SNI létszám három évre visszamenőleg a konzorciumi intézmények térségében


120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2006-2007 2007-2008 2008-2009

EGYMIBenedek

EGYMI-Móra

EGYMIAut.Al.

Log.Int.

Korai fejlesztő

Személyi feltételek Az álláshelyek szakképzett gyógypedagógusokkal 100%-an betöltöttek valamennyi konzorciumi intézményben. Az EGYMIk-ben a kollégák többszakosak, az oligofrén szak mellett megtalálható a szurdo, tiflo, szomato, pszicho, logopédia szak. Az új terminológia szerint többen terapeuta szakosok. Az autista gyermekek ellátásához a kollégáknak speciális képzettségeik vannak. Több szakvizsgázott és másoddiplomás pedagógusaink vannak. Minden konzorciumban pedagógiai asszisztensek is segítik a munkát. Kollegáink a térségben nagy szakmai tudással rendelkeznek és számos speciális továbbképzésen vettek részt: diszlexia prevenció, diszkalkulia terápia, Sorobán, Gósy beszédpercepciós vizsgálat és terápia, Ayres, Delacato, BHRG, TSMT, Sindelar, fejlesztőpedagógia, logopédiai diagnosztika, drámapedagógia, projektpedagógia, a tanulók személyre szabott szöveges értékelése, együttnevelés, lépésről-lépésre óvodai program, személyiségfejlesztés zeneterápiával, Kokas-módszer, korai fejlesztés, Frostig elemek az óvodában, komplex művészeti terápia, EU-s pályázatíró tanfolyam, változáskezelő tréning, vizuális kultúra, differenciált tanulásszervezés,hatékony tanulói megismerés stb. Tárgyi feltételek 9 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

Az előírt kötelező minimális eszközfelszerelés mindenhol biztosított. Fejlesztési területenként és a korosztálynak megfelelően igyekszünk az igényeket kielégíteni. Pályázati úton a Zuglói Benedek EGYMI-ben eszközkölcsönzést is létrehoztuk. A speciális igények kielégítését jelen pályázat által kívánjuk megvalósítani. A szolgáltatási kör bővítése a gyermekek/tanulók egyéni szükségleteinek és a szülői igényeknek megfelelően megkezdődött az elmúlt időszakban.  A Zuglói Benedek Elek EGYMI a Fenntartó támogatásával a HEFOP 2.1.6. program keretén belül megkezdte a befogadó intézményekkel közösen kiépíteni az inkluzív nevelési környezetet. Kiépítette az utazó tanári szolgáltatást, együttműködési megállapodások segítségével intézményközi szakmai team megbeszéléseket, valamint kerületi szintű utazó tanári munkaközösséget működtet. A HEFOP 2.1.6. keretében kifejlesztett jó gyakorlatai: szülői klubok, módszertani klubok, mozgáskotta az óvodában, németh-mozgásmodell az iskolában, projektmódszer bevezetése a tanórákon, báb-érzelem-zene-siker projekt oktatás alsó tagozaton majd felmenő rendszerben, a kompetencia alapú oktatás matematika, szövegértés alsó tagozaton és felmenő rendszerben, szociális és életvitel felső tagozaton, valamint az óvoda-iskola átmenet területén, az integrációs tábor és gyermeknap, Ayres terápia, lovas terápia, állatasszisztált terápia, feladatbank, team-megbeszélések, hospitálások, belső képzések, továbbképzések,

módszertani

napok,

szakmai műhelyek,

konferenciák

-

Zuglóban jelenleg is működő programok. A megkezdett tevékenységek folytatódnak.  A Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda tevékenységi köre is folyamatosan bővült. A szakiskolai előkészítést, a fejlesztő felkészítést a szülői igényekre válaszolva építették be az intézmény működésébe. 10 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

 A Zuglói Logopédiai Intézet a feladatai ellátása során kijárásos és intézeti ambuláns formában valósította meg az intenzív, speciális logopédiai fejlesztést. Így minőségileg megváltozott új logopédiai hálózat jött létre, melyben az egyszerűbb eseteket helyben kezelik, a súlyosakat kombináltan, vagy specializálva.  Az Autizmus Alapítvány EGYMI 2000/2001. tanévtől Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működik, vállalva képzési kötelezett, integrált és korai fejlesztést igénylő gyermekek ellátását, valamint egyéb szakszolgálati feladatok, illetve szakmai szolgáltatás ellátását az autizmus területén.  Budapest

Főváros

Fecskefészek

X.

Bölcsőde

Kőbányai Korai

Önkormányzat

fejlesztő

Központ

Egyesített 2008-ban

Bölcsődék kezdte

meg

működését. A megnövekedett igényre és a szakmai szempontokra adott választ a Fenntartó az intézmény átalakításával. Az

esélyteremtéshez,

az

eredményes

társadalmi

beilleszkedéshez

az

egyik

legfontosabb tennivaló, hogy az iskola kezelni tudja az egyéni igényeket, az egyéni eltérésekből fakadó problémákat. Az integrációs szemlélet és a személyiségközpontú pedagógia a közoktatás fókuszába került. A projekt fejlesztési célkitűzései voltak: -

Többoldalú intézményi, szakmai és szakmaközi együttműködéssel hozzájáruljon a befogadó közoktatási rendszer megvalósításához a sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat nevelő-oktató közoktatási intézmények fenntartóinak, vezetőinek, pedagógusainak, a gyermekek/tanulók szüleinek felkészítésével, akkreditált és legitimált képzések nyújtásával.

-

Kialakítsa és segítse a jól működő szolgáltatási rendszer beépülését a mindennapi pedagógiai gyakorlatba, megteremtve ezzel az együttnevelés hatékony megvalósulását.


-

Az

inkluzív

tanulási

környezet

kialakításával,

valamint

a

kompetencia alapú oktatással hozzájárul minden egyes gyermek/tanuló egyéni képességeinek és adottságainak maximális kibontakoztatásához, sikeres iskolai előrehaladásukhoz, javítja a továbbtanulási és a munkaerő-piaci esélyeiket, elősegíti

a

társadalmi

beilleszkedésüket,

és

csökkenti

az

oktatási

esélyegyenlőtlenségeket. Közvetlen célok: Intézményközi hálózat kiépítése a régióban a Zuglói Benedek EGYMI vezetésével, mely alkalmas -

a projektben közvetlenül és közvetve résztvevő intézményekben a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra terjesztésére, a speciális eszközök használatára,

-

egységes standardok alapján a pedagógiai szak –és szakmai szolgáltatások beépítésére a mindennapi pedagógiai gyakorlatba,

-

a modell értékű, jó gyakorlatok átadására és a napi gyakorlatba való beépítésére,

-

az információk megfelelő áramoltatására, mely által időben és minden érintetthez eljut az aktuális információ,

-

az integráció valamennyi érintett résztvevőjének (fenntartók, intézményvezetők, pedagógusok, tanulók, szülők, egyéb szakemberek) felkészítésére akkreditált és legitimált képzések által a hatékony együttműködés és a szemléletváltás tekintetében,

-

az

együttműködési

munkavégzés

folyamatban,

mindennapi

annak

gyakorlására,

minden szem

területén

előtt

tartva

a

minőségi

a

gyermek-

centrikusságot és partnerközpontúságot, -

az inkluzív tanulási környezet kialakítására, a belső (az iskola épülete, helyiségei, termek

berendezése,

fejlesztő

eszközök,

taneszközök,

szülőkkel

való

együttműködés) és külső (együttműködő partnerek) környezet figyelembe vételével, az intézményi dokumentumokba (alapító okirat, nevelési – és 12 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

pedagógiai program, helyi tanterv, munkatervek, tanmenetek, továbbképzési terv, minőségirányítási program, esélyegyenlőségi program, SZMSZ…) való beépítésével, a pedagógusok felkészítésével a kompetencia alapú, differenciáló oktatás alkalmazására, -

az Educatio Kht. által nyújtott és egyéb szakmai anyagok megismertetésére és azok alkalmazására.

A konzorcium megvalósult programja: Létrejött egy olyan együttműködő intézményi hálózat a konzorcium intézményei és a konzorcium által elért többségi intézmények között a régióban, mely erősíti az EGYMI-k pedagógiai

szak

–és

szakmai

szolgáltató

jellegét

a

meglévő

szolgáltatások

fejlesztésével és újak kialakításával az egységes standardoknak való megfelelés által, lefedve ezzel a fogyatékossági típusok lehető legszélesebb körét a korai fejlesztéstől az általános iskola befejezéséig, valamint a továbbtanulás segítése érdekében a szakiskolákkal együttműködve a továbbtanulók utógondozása által. Az integráció valamennyi résztvevőjének folyamatos felkészítése akkreditált és legitimált képzések által az inkluzív, pedagógiai környezet kialakítására; a differenciálást, kompetencia alapú oktatást segítő speciális módszerek és eszközök ismeretére és alkalmazására; a tanulók hatékony ismeretére, egyéniesített oktatásukra – nevelésükre. A szolgáltatást nyújtó intézmények egyenrangú kapcsolatban vannak a szolgáltatást igénybe vevő intézményekkel és a kompetencia területükön belül elérhetővé teszik szolgáltatásaikat valamennyi partner számára. Biztosítják az egyenlő elérhetőséget a partnerek számára, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést minden gyermek számára. A projekt elsődleges célcsoportja a konzorcium tagjainak pedagógusai illetve a hálózat során létrejövő befogadó intézmények pedagógusai. Másodlagos célcsoport az általuk ellátott gyermekek illetve szüleik, akik haszonélvezői lettek a bővített szolgáltatásoknak. Itt jelentek meg a heterogén szakmai szervezetek munkatársai is. 13 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

A szak és szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények munkatársai a befogadó intézmény pedagógusaival közösen tudnak csak megfelelni az elvárásoknak. Ehhez szükséges a szolgáltatások bővítése, a pedagógusok megtámogatása képzésekkel és tanácsadással az egységes szolgáltatási színvonal kiépítésében és fenntartásában. A létrehozott fejlesztések a támogatások megszűnte után tovább fognak működni, mert az intézmények dokumentumaiba beépítve a Fenntartó biztosítja a szükséges erőforrásokat a mindenkori éves költségvetésében. A megvalósítás során környezettudatos és költségkímélő módszereket alkalmazunk, így a fenntarthatóság is megvalósítható lesz hosszú távon. A projektmenedzsment környezetvédelmi szempontokat figyelembevevő módszereket alkalmaz. Honlapot üzemeltet, melyen a szakmai anyagok elérhetők.. A konzorciumi tagok és a kiépült hálózat tagjai egymás közötti kommunikációjának egyik legfontosabb csatornája az elektronikus levelezés, így a papír indokolatlan felhasználása kiküszöbölhető. A fejlesztési program megvalósításakor a nevelési oktatási célok újragondolása, az egész életen áttartó tanulási képességek és kompetenciák fejlesztése, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása kerül előtérbe, amely az elért eredmények fenntarthatóságát biztosítják. A projekt olyan előremutató módszertani és strukturális változásokat indít be, amely összhangban van a közoktatási rendszerrel, komplexitása biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságát. A bevont szakemberek a projekt lezárását követően rendelkezésre állnak az intézményekben, a tevékenységüket folytatni fogják. A fenntarthatóság biztosításához szükséges feladatok többségében beépülnek az intézmények pedagógiai programjaiba. A képzések segítségével a fenntarthatóság biztosításához szükséges képzett szakemberek

száma

biztosított

lesz,

rendelkezésre

áll

a

szükséges

képzett

humánerőforrás. A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése valamint az integrált oktatásnevelés módszertanának megismertetése és azok alkalmazása segíti a hatékony 14 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

oktatási munkát, a hátrányos helyzetűek eredményes iskolai karrierjét, a képzett pedagógusok jelenléte az intézményekben biztosítja a tartós hatást. Elsajátítják és alkalmazzák a

szakemberek az együttműködési technikákat. Hosszútávon

működőképes, jó kommunikációs stratégia kerül bevezetésre. A minőségirányítási,

értékelési

rendszer

működtetése

a

folyamatos fejlesztés

biztosítéka. A szakmai fenntarthatóság kulcskérdése, hogy kialakuljanak és működőképessé váljanak az egységes szemléletet képviselő szervezetek mellett a kommunikációs csatornák, az együttműködő szakemberek, partnerszervezetek, intézmények hálózata. Az intézményi koordinátorok részvételével Módszertani Klub alakul, amely hosszútávon segíti a hálózat működtetését, az ismertség növelését és a szakemberek eredményes együttműködését. Az EGYMI szak- és szakmai szolgáltató jellegének erősítésével az egységes standardoknak való megfelelés által a felhalmozott gyógypedagógiai szakmai tudás egységesen fog megnyilvánulni a befogadó iskolarendszerben a vizsgált területen. A minőségi

szolgáltatások

nyújtásával

sikeresebbé

válik

a

befogadás,

mely

megmutatkozik a tanári attitűdökben, a mindennapi pedagógiai gyakorlatukban, a kompetenciák megfelelő alkalmazásában, a folyamatos megújulásra való képességben, az együttműködésben. A team-ben való közös gondolkodás és együttműködés megszokottá, természetessé válik, amely a hatékonyságot fokozza. A minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosított lesz minden gyermek számára. Az esélyteremtés növelésével csökkenek az akadályok, színvonalasabbá válik a tanulástanításszervezés. A preferált integrációs modellek a képzéseken ismertté válnak és beépülnek a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. A probléma-felismerésben a vizsgált területen a pedagógusok képzettséget szereznek és a már működő és újonnan kifejlesztett szakmai szolgáltatásokkal teljes mértékben le tudják fedni az igényeket és szükségleteket. Hatékonyabbá válik az EGYMI a helyben nyújtott szolgáltatásokban és a kapcsolatrendszer fejlesztésével nyitott, támogató partneri rendszer alakul ki. 15 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

Az

inkluzív

tanulási

környezet

kialakításával,

valamint

a

kulcskompetenciák figyelembe vételével a tanulás-tanítás folyamata tudatosabbá válik és hozzájárul minden egyes gyermek/tanuló egyéni képességeinek és adottságainak maximális

kibontakoztatásához,

sikeres

iskolai

előrehaladásukhoz.

Javítja

a

továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeiket, elősegíti társadalmi beilleszkedésüket és csökkenti az oktatási esélyegyenlőtlenségeket. A gyermekek/tanulók személyisége a segítő, motiváló, elfogadó légkörben kinyílik, magabiztosabbá válik, önértékelésük reálisabb lesz, konfliktuskezelő stratégiákat sajátítanak el, megtanulnak harcolni, fejlődik az alkalmazkodó képességük. A mindennapi élet és tanulás során kreatívabbak lesznek. Szocializációjuk magasabb szintet ér el, így szociális viselkedésük fejlettebbé válik, könnyebben megtanulnak együtt élni a saját másságukkal, könnyebben elsajátítják a társadalmi érintkezés megszokott formáit. A speciális intézményektől távolabb

élő

gyermekeknek

sem

kell

elszakadniuk

családjuktól,

megszokott

környezetüktől a megfelelő fejlesztés érdekében. A kiépült szolgáltatási rendszer biztosítja, hogy a gyermek/tanuló a napirendbe építve kapja meg az ingyenes, kötelezően járó szolgáltatást. A hálózatban való működés lehetővé teszi, hogy a lehető legkiválóbb szolgáltatást kapja meg a gyermek a szükségletének megfelelően, a gyógypedagógiai szakma minőségi szolgáltatássá válik. A hálózatkoordinációs központ segítségével az együttműködés eredményesebb lesz, az intézmények közötti kapcsolat segít a közös pontok megtalálásában, s a feladatok napra kész megoldását biztosítja. Az integrált és szegregált nevelés egyre eredményesebbé válik, a minőségi szakmai munka, szakmai szolgáltatás biztosított lesz. A megvalósult képzések elősegítik, hogy a többségi intézmények munkatársai tájékozottabbak legyenek a sajátos nevelési szükségleteket tekintve, az autizmus területén is, így elfogadóbbak lesznek és a szokatlan viselkedések miatt nem utasítják el a gyermekeket. Az iskolavezetés és az intézményfenntartók nyitottabbá, befogadóbbá válnak, megfelelő ismeretekre tesznek szert, mely nagyban hozzájárul a személyi és tárgyi feltételek biztosításához. 16 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

A fenntarthatóságot biztosítja, hogy az új szolgáltatások bekerülnek az alapító

okiratokba

és

az

intézményi

alapdokumentumokba,

a

már

működő

szolgáltatások pedig tovább fejlesztve minőségibb szinten működnek. A projekt céljaiban kapcsolódik a TÁMOP 3.1.1; 3.2.2. projektekhez, így a projekt minden tevékenysége komplex módon tud érvényesülni és kiterjed a sajátos nevelési igényű tanulók esélyeinek növelésére, az inkluzív nevelés támogatására.

2. A projekt megvalósítása a konzorciumi intézményekben

2.1.

Zuglói Benedek Elek EGYMI

Az intézmény bemutatása


2.2.

Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye

Az intézmény bemutatása Az

Autizmus

Alapítvány

Egységes

Gyógypedagógiai

Módszertani

Intézménye

Magyarország első olyan közoktatási intézménye volt, melyet kifejezetten autizmussal élő gyermekek, tanulók sérülés-specifikus ellátására hoztak létre 1989-ben. Az országban működő autizmus-specifikus ellátást nyújtó intézmények zömmel az itt kidolgozott modellt adaptálták az elmúlt években. Napjainkban

az

EGYMI

országos

modell

intézményként

működik,

valamint

gyakorlóhelyet biztosít különböző tanfolyamok és felsőoktatási intézmények hallgatói számára. Így többek között az először 2009-ben indított, az ELTE Bárczi Gusztáv Főiskolai Kar „Autizmus spektrum zavarok gyógypedagógiája” szakirányú továbbképzési szakán tanulók is itt végzik szakmai gyakorlatukat. Az

EGYMI

az

Autizmus

Alapítvány

többi

intézményegységével

szoros

együttműködésben látja el munkáját. Az Autizmus Alapítvány által létrehozott komplex modellben a családok ellátása a diagnózistól az iskolai ellátáson keresztül a felnőttkorig, az egészségügyi, szociális és oktatási aspektusok egyidejű figyelembe vételével valósul meg. (további információk: www.autizmus.hu) 18 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

Fontos szakmai eredményeink Szakértőink aktívan részt vettek a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve autizmusra vonatkozó fejezetének kidolgozásában. Az intézmény működésének első tíz évében megszülettek az autizmussal élő gyermekek, tanulók speciális tantervei, melyek az OKI tantervi adatbankjába került. A jogszabályi változásokat követve a pedagógiai program és helyi tanterv legutóbbi módosításakor az értelmileg akadályozott tanulók számára kiadott kerettantervet – 1-8. évfolyamig –, az enyhe fokban értelmi sérült tanulók számára kiadott kerettantervet – 18. évfolyamig –, valamint a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit vettük figyelembe. A tanterv az Autizmus Alapítványnál folyó munka jelenlegi fázisát tükrözi, folyamatos fejlesztés alatt áll. Az intézmény a 2000/2001. tanévtől működik Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként, vállalva képzési kötelezett, integrált és korai fejlesztést igénylő gyermekek

ellátását,

valamint

egyéb

szakszolgálati

feladatok,

illetve

szakmai

szolgáltatás ellátását az autizmus területén. Ennek megfelelően a következő három alapvető intézményegység működik:  8 évfolyamos gyógypedagógiai általános iskola  Szakszolgálat (korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, integráció támogatása)  Szakmai szolgáltatás az autizmus területén: az autizmussal kapcsolatos tapasztalatok átadása szakemberek, hallgatók és szülők számára. Folyamatosan, igény és kapacitás szerint nyújtott szakmai szolgáltatások: 

Autizmus-specifikus pedagógiai módszerek megismertetése szakemberekkel.



Gyakorlati képzés színterének biztosítása gyógypedagógus, védőnő és pszichológus asszisztens

hallgatók

számára

az

érvényes

szerződéseknek

megfelelően.

Segítségnyújtás szakdolgozatok elkészítéséhez. 

Tájékoztatás speciális autista csoportok szervezésének jogi és szakmai feltételeiről.




Az intézményben adaptált és kidolgozott tantervek, mérőeszközök, tananyagok, taneszköz minták bemutatása.



Autizmussal kapcsolatos szakirodalom ajánlása, a szakmai könyvtár anyagainak rendelkezésre bocsátása.



Szakmai információk és tanácsadás autizmussal élő gyermekek nevelésénekoktatásának lehetőségeiről.



Speciális autista csoportok helyszíni szupervíziója.



Az Autizmus Alapítvány többi szakmai egységével együttműködésben szakmai napok, tanfolyamok szervezése.



Integrációt vállaló többségi és gyógypedagógiai intézmények szakmai támogatása, igény esetén helyszíni tanácsadás és szupervízió biztosítása.

A szolgáltatások igénybevételének leggyakoribb formái: 

Hospitálások,

konzultációk,

tanácsadások

igénybe

vétele

előre

egyeztetett

időpontokban. 

A www.autizmus.hu portál szakmai anyagainak, ellátórendszerre vonatkozó adatainak letöltése.



Konzultáció telefonon, elektronikus és hagyományos levelezés útján.



Gyakorlatok szervezése az intézmény csoportjaiban.



Az intézmény szakembereinek helyszíni látogatása, melynek keretében különböző témájú előadásokat és helyszíni szupervíziót biztosítanak.



Szakmai napok szervezése az autizmus területén dolgozó szakemberek számára.

A célcsoport és az intézménybe járó tanulók bemutatása Az autizmus spektrum zavar lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmussal élő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen 20 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek.

Új

helyzetben,

váratlan

események,

körülmények

hatására

felerősödhetnek a típusos tünetek. Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatók: -

értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar

-

beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar

-

viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió

Intézményünkben az új gyermekek, tanulók felvételekor arra törekszünk, hogy a gyermekek a legkülönfélébb képességekkel rendelkezzenek. Ez azért szükséges, hogy az itt kiképzett szakemberek számára minél többféle lehetséges egyéni utat mutathassunk be az egyes tanulók szükségleteinek megfelelően az integrációtól a speciális

ellátásig.

A

tanulók

felvétele

az

Autizmus

Alapítvány

Gyermek-és

Ifjúságpszichiátriai Ambulanciájának vizsgálata és az illetékes Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján történik. Kiemelt céljaink 

Kiemelt célunk a lehető legjobb életminőség biztosítása az egyén számára.



Gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítjuk az autizmussal élő gyermekek különleges gondozási szükségletéből adódó iskolai nevelését-oktatását, fejlesztő felkészítését, tehetséggondozását. Különös hangsúlyt fektetünk a szociális- és kommunikációs készségek egyéni fejlesztésére.



Célunk, hogy a tanulókat életkoruk, fejlettségük figyelembe vételével juttassuk el egyéni képességeik maximumára.



Az oktatás keretében felkészítjük diákjainkat az egyéni képességeknek megfelelő szocializációra, pályaválasztásra, életvitelre. 21 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006



Elősegítjük a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra megvalósulását.



Modellként szolgálunk az országszerte működő, autizmusra specializált ellátóhelyek számára.

Munkánk módszertani alapjai  Tudományosan igazolt, autizmus-specifikus módszerek alkalmazása.  Az autizmus következményeinek ismerete, a gyermekek sajátos nézőpontjának elfogadása.  Szoros együttműködés a családokkal.  Egyéni felmérés, tervezés, fejlesztés, középpontban a szociális-kommunikációs készségek fejlesztése áll.  A fejlesztés a gyermek formális felmérésére és az informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva, egyénre szabott hosszú-, közép- és rövidtávú tervre épül.  Autizmus-specifikus

protetikus,

augmentatív

környezet,

eszközök

és

módszerek/rutinok kialakítása, és használatának elsajátíttatása.  Adaptív

viselkedésformák

kialakítása,

sztereotip,

inadekvát

viselkedés

kialakulásának megelőzése, illetve korrigálása.  Az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetőség szerinti kompenzálása.  Megfelelő képzettségű és létszámú személyzet biztosítása.  A vizualitásra épülő tanulási stílus kihasználása.


Módszertani eszköztárunk néhány jellemzője

Az egyéni fejlesztés legfontosabb területei •

Önellátási és életviteli készségek fejlesztése /munkához kapcsolódó készségek fejlesztése

•

Munkaviselkedés fejlesztése

•

Szabadidős készségek fejlesztése

•

Szenzomotoros készségek fejlesztése

•

Akadémikus készségek fejlesztése, melyek felnőttkorban is funkcionálisak

Jövőbeli szakmai terveink •

szeretnénk még több területen segíteni a családoknak (pl. krízis esetén, a testvérek támogatásában…)

•

terveink szerint a jövőben bővítjük képzéseinket, még több szakmát és szakembert szeretnénk elérni (ebben segít a TÁMOP 3.1.6. együttműködés is),

•

szeretnénk megismerni és országosan megismertetni további külföldi és hazai jó gyakorlatot, új módszertani eljárásokat

•

fontos lenne bővíteni az elérhető szolgáltatások körét (pl. integrációs osztályt működtetni többségi intézményben)


Jó gyakorlat a szociális-kommunikációs készségek fejlesztésére: a „Babzsák” fejlesztő program Mi a „Babzsák” fejlesztő program? Az

alábbiakban

bemutatott

fejlesztő

program

kidolgozásában

és

folyamatos

fejlesztésében az Autizmus Alapítványnál dolgozó valamennyi szakember részt vett az intézmény működésének kezdeteitől. Mára a program szélesebb körben is ismert, és országszerte adaptálták az autizmus-specifikus ellátást nyújtó intézmények. A "Babzsák" játékos szociális-kommunikációs fejlesztő program, mely elnevezését az ismert eszközről kapta. Csoportos foglalkozás, amely átmeneti helyet foglal el az egyéni fejlesztés és a klasszikus frontális tanítási szituáció illetve a természetes élethelyzetek között. A "Babzsák" foglalkozásokon tanultak tehát elsősorban a különböző társas helyzetekben való részvételt alapozzák meg. A program célja, hogy a hiányzó vagy fogyatékos szociális és kommunikációs készségeket pótolja, a formalizált szituáció, struktúra, szabályok alkalmazásával és a babzsák eszköz használatának segítségével. Védett, biztonságosnak megélt, jól átlátható, érthető környezetet és élvezetes, játékos helyzetet biztosít a hatékony tanuláshoz az autizmussal élő gyermekek számára. A folyamat fő jellemzője, hogy az egyéni/kétszemélyes helyzettől a társas, csoportos helyzet elfogadásáig, illetve az abban való egyre sikeresebb részvételig tart. Az autizmussal élő

gyermekek

oktatásában

a

fejlődési zavar

természete

miatt

leggyakrabban a kétszemélyes helyzetben végzett egyéni fejlesztési forma a leghatékonyabb módja a gyermekkel való foglalkozásnak. Az egyéni foglalkozáson kevesebb környezeti inger éri a gyermeket, a gyermekkel foglalkozó szakember tudatosan szabályozza a szociális ingerek mennyiségét és minőségét. A hétköznapi élethelyzetek azonban csak ritkán kétszemélyesek, gyakran sokszereplősek, vagy tömegesek. Ez a környezet változékony, ingergazdag, az autizmussal élő személy 24 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

számára megterhelő lehet. Ezért van szükség arra, hogy az egyéni helyzetben megtanult és begyakorolt ismereteket és készségeket egyre táguló körben gyakorolják, így jutva el a kétszemélyes helyzettől a sokszemélyes szituációig. A „babzsák” fejlesztő program pontosan ezt a célt szolgálja. Fejlesztési célok 1 Alapvető szociális-kommunikációs és kognitív készségek fejlesztése: –

figyelem,

–

várakozás,

–

sorrakerülés kivárása,

–

testi közelség, testkontaktus elviselése

–

közös tárgyra irányított figyelem,

–

preverbális készségek: szemkontaktus és mutatás használata a szociális kommunikációban,

–

a

kommunikációs

eszközök

(beszéd,

metakommunikáció,

alternatív

kommunikáció) funkcionális használatának tanítása, –

a csoportos aktivitásban való részvétel szabályainak tanítása, a csoportba tartozás megértése a tanuló saját szintjén.

2 Komplex,

magasabb szintű

szociális-kommunikációs és kognitív készségek

fejlesztése: -

a tantárgyakban és más programok keretében tanított készségek, ismeretek általánosítása, ismétlése, szinten tartása,

-

utánzás tanítása,

-

figyelem a beszédpartnerekre,

-

önmagáról és másokról való ismeretek tanítása,

-

információ és tapasztalatcsere tanítása,

-

szociális megértés, a "tudatteóriával" kapcsolatos készségek fejlesztése,

-

a metakommunikáció megértésének fejlesztése, 25 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

-

kritika és önkritika,

-

önkontroll, saját viselkedés szabályozásának tanítása,

-

a tanult szabályok általánosítása stb.

Tréning-helyzet -

Állandó helyszínen, félkörben elhelyezkedve, szőnyegen vagy székeken ülve zajlik a foglalkozás. A "játékvezető", aki eleinte tanár, de később lehet tanuló is, szemben ül a résztvevőkkel.

-

A résztvevők: maximum 5-8 tanuló, minél homogénebb kognitív és egyéb készségszinten. Játékvezetők és segítők (számuk a csoport szintjétől, a tanulók számától és attól függ, hogy a program melyik szakaszában vannak).

-

A foglalkozások rendszerint 15-30 percig tartanak, a résztvevők képességeitől függően.

-

A foglalkozások menetét merev szabályok határozzák meg, melyek a tanulók számára a helyzet megértését, a kiszámíthatóságot teszik lehetővé. A szabályok pontosan

meghatározzák

az

összes

résztvevőtől

elvárt

viselkedéseket,

cselekvéseket, a viselkedés következményeit, a feladatot és végrehajtásának módját, időtartamát, az egyes tanulók képességeinek megfelelően differenciálva, az események sorrendjét, az egyéni értékelés szabályait. Eszközigény -

Annyi babzsák, ahány résztvevő van.

-

A feladatokhoz szükséges eszközök, pl. képek, tárgyak.

-

Egyéni emlékeztető kártyák, melyeken viselkedési szabályok vannak az önkontroll segítéséhez.

-

Egyéni jutalmazási rendszerhez szükséges eszközök(amennyiben szükség van erre).

A program felépítése 26 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

A program moduláris, a feladatokat a csoport tanulóinak szükségleteihez alkalmazkodva kell összeállítani az előző foglalkozásokra, a napi aktualitásokra és a tantárgyakban

tanultakra

építve.

Az

egyes

feladattípusok

bővíthetőek

vagy

egyszerűsíthetőek az egyes tanulók képességeinek megfelelően. A program módot ad a differenciálásra csoporton belül és tanulócsoportok között egyaránt. Az Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményének részvétele az „Egyensúlyban a világgal” TÁMOP -3.1.6. Projektben Az „Egyensúlyban a világgal projekt kiválóan illeszkedik intézményünk profiljába, a megfogalmazott közös célok mindegyikét nagy örömmel tekintettük magunkénak. A projekt előzménye, hogy a konzorcium vezetését vállaló Zuglói Benedek Elek EGYMIvel és a Gyurkovics Tibor EGYMI-vel évek óta igen gyümölcsöző szakmai kapcsolatokat ápoltunk, így eleve adottak voltak az együttműködés feltételei. Számunkra a projekt különös értéke volt, hogy partnereink által betekintést nyerhettünk más szakterületek módszertani fejlesztéseibe, illetve a társintézmények munkájába, működésük mindennapjaiba. Nagyon fontos volt továbbá munkatársaink számára, hogy részt vehettek a projekt keretében kidolgozott különböző képzési programokban. Összesen tizenketten vehettek részt a különböző képzéseken, mely intézményünk méretét tekintve (a tantestület a 2010/2011-es tanévben 13 fős) rendkívül nagy lehetőség volt a szakmai fejlődésre. Az együttműködés során szakmai közösségünk új, a pedagógus továbbképzés keretén belül akkreditált 30 órás tanfolyamot dolgozhatott ki „Autizmussal élő gyermekek, tanulók inkluzív nevelésének-oktatásának alapjai” címmel. A továbbképzés célja, hogy a hallgatók alapvető megértésre tegyenek szert az autizmussal élő gyermekek, tanulók speciális

szükségleteivel

kapcsolatban,

valamint

megismerjék,

és

előzetes

tapasztalataikhoz illesszék azokat a pedagógiai stratégiákat, melyek a sikeres integrációhoz, inklúzióhoz szükségesek.


Az autizmus spektrum zavarban érintett (rövidebben: autizmussal élő) gyermekek, tanulók sérülés-specifikus ellátásának jogi, társadalmi, intézményi és szakmai

feltételrendszere

az

utóbbi

években

folyamatosan

változik,

fejlődik

Magyarországon. A Közoktatásról szóló Törvény 2003. évi módosítása az autizmussal élő gyermekeket egyértelműen a sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjába sorolja. Az autizmussal élő gyermekek fejlesztése az érvényben lévő jogszabályok szerint integrált és elkülönített keretek között egyaránt megvalósulhat, de az ellátást nyújtó intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, melyek a szakszerű ellátáshoz szükségesek. Az előző években óriási hangsúlyt kapott a célcsoport elkülönítése egyéb fogyatékosságokkal küzdő csoportoktól és az optimális tanulási környezet jellemzőinek meghatározása. Ennek eredményeként országszerte speciális autista csoportok alakultak, melyek tartalmi és módszertani szempontból egyaránt markánsan eltérnek a többségi iskolák és a gyógypedagógiai intézmények gyakorlatától. Ugyanakkor a családokat és a szakembereket folyamatosan foglalkoztatja az elkülönített nevelés lehetséges hátrányainak kérdése, és sokszor megfogalmazódik az igény, maradjon meg az autizmus-specifikus segítség, de azt integrált formában kaphassa meg a gyermek, különösen akkor, ha értelmi és nyelvi képességei átlagosak, vagy az átlagosnál jobbak. A többségi intézményekbe való integráció kérdésének aktualitását megerősíti az autizmus spektrum zavarok előfordulási gyakoriságával kapcsolatos adatokban megmutatkozó változás is. A korábbi 4-6 tízezrelékkel szemben a jelenlegi felmérések szerint 3-5 ezrelék az autizmus előfordulási gyakorisága. A növekedés valószínűsíthetően az állapottal kapcsolatos ismeretek bővülésére, valamint a diagnosztikus módszerek fejlődésére vezethető vissza. Többek között ezt támasztja alá, hogy a növekedéssel párhuzamosan az értelmi sérülés aránya a spektrumon belül csökkent. Azaz úgy tűnik, egyértelműen megnövekedett a jó értelmű autizmussal élő gyermekek felismerése, mellyel, mint arányaiban és minőségében megváltozott szükséglettel, feltétlenül számolnunk kell a megfelelő oktatás biztosításánál. A fentiek miatt úgy gondoltuk, hogy a többségi és gyógypedagógiai intézményekben dolgozó szakemberek számára egyaránt fontos és hiánypótló lehet a gyakorlat28 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

centrikus, integráció-fókuszú továbbképzés és bárkinek ajánlható, aki részt vesz az autizmussal élő gyermekek oktatásában. Az új tanfolyam kidolgozása kiváló alkalmat jelentett arra, hogy munkatársaink frissítsék ismereteiket és a tanfolyam kidolgozására alakított munkacsoportban közösen gondolkodhassanak. A projekt megvalósításának egyik legnehezebb, és talán legmunkaigényesebb feladata volt a felkészülés a referencia intézménnyé válás kritériumainak teljesítésére. A folyamat során az e célból alakult team valamennyi alapdokumentumot áttekintette és javaslatot tett a szükséges módosításokra. A szakmai dokumentumok folyamatos áttekintése és tartalmuk frissítése ugyanakkor amúgy is folyamatos feladat, a projekt csak lendületet adott munkatársainknak ehhez. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy a projekt erőfeszítéseket is kívánt a tantestülettől, illetve szervezési és kapacitásbeli nehézségek is megjelentek időnként. Ennek fő oka az intézmény kicsisége volt. A problémák leküzdéséhez folyamatos támogatást kaptunk partnereinktől, amit ezúton is köszönünk! Az Autizmus Alapítvány EGYMI számára a projekt összességében rendkívül pozitívnak és eredményesnek bizonyult, nagy örömünkre szolgált, hogy támogatást kaphattunk szakmai fejlesztéseinkhez. Őszi Tamásné intézményi koordinátor

2.3. Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda Intézményünkről Kollegáinkkal gyakran felidézzük intézményünk hatalmas ívű fejlődését, a sok-sok változást, ami előrevitte és változtatta életünket.


Iskolánk immáron 60 éves múltra tekint vissza. Azóta a változó társadalmi igényeknek megfelelően profilja folyamatosan bővült és módosult. 2005

szeptemberétől

fenntartónk

határozata

értelmében

munkánkat

Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként folytathattuk, ezzel egészítve ki általános iskolai oktató-nevelő szerepünket. Utazó hálózatunk létszáma folyamatosan nőtt. Emellett módszertani napokat, konferenciát, műhelyeket szerveztünk. Innovációs műhelyünkben számos gyakorlati megközelítésű szakmai anyag készült el munkaközösségünk által. Ezzel párhuzamosan egyre hangsúlyosabbá és sürgetőbbé vált a pedagógus társadalom széles körű felkészítése és támogatása az inkluzív nevelés megvalósítása érdekében. Új módszerek kidolgozásában az iskola jelentette az alapot és a hátteret. Itt kísérleteztünk, itt próbáltuk ki például kéttanáros modellünket is, melyet később az integrációban sikeresen alkalmaztunk. Az EGYMI megalakulása új távlatokat és lehetőségeket nyitott. Belsőleg is elkötelezettekké váltunk az értelmes integráció iránt. Gyógypedagógiai tudásunkat és szemléletünket vittük a többségi óvodákba és iskolákba. Hatalmas eredménynek tekintjük azt az érzékenyítő munkát és attitűd-formálást, melyet elvégeztünk. Eredmény, hogy ellátási körzetünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek megkapják az őket megillető különleges gondozást. Eredményünknek tekintjük, hogy a többségi iskolákban egyre inkább természetessé válik a differenciálás, hogy a gyermekek speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekből tanulnak, hogy a pedagógusok a gyermekek önmagukhoz mért fejlődését értékelik. 2009. augusztus 1-jétől látjuk el a kerületi logopédiai és gyógytestnevelési feladatokat. Ezzel egyidejűleg hozzánk csatolták a Nevelési Tanácsadót, és több pedagógiai szakmai szolgáltatás is intézményünkhöz került.


Feladataink bővülésével kiemelt lehetőségeket kaptunk a kerületben élő sajátos nevelési igényű gyermekek összehangolt, komplex ellátására. Lehetőséget tapasztalataink, szakmai tudásunk, gyakorlatunk közös hasznosítására. Az EGYMI a komplex intézmény szerves része. Jelenleg utazó tanári hálózata 72 gyermeket, logopédiai szakszolgálata 424 gyermeket, a gyógytestnevelés területe pedig 433 gyermeket lát el.

Értékeink Hitvallásunkként fogalmaztuk meg, hogy munkánkban a felelősségtudatot, szorgalmat, önzetlenséget alapértéknek tekintjük. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényre juttatása ne csak puszta szó maradjon. Ennek elérése érdekében szövetséget kívánunk kötni minden partnerünkkel. Elkötelezettek vagyunk a gyermekek iránt, és ugyanezt az elkötelezettséget várjuk tőlük is. Valljuk: csak együtt valósíthatjuk meg kitűzött céljainkat. Intézményünk értékei 

Átlátható

intézmény-struktúra,

átlátható

feladatok.

Ez

eredményes

munkamegosztást hoz létre. 

Kapcsolattartás az egy területen dolgozók között.



Lehetőség tapasztalatcserére, és tanácskérési lehetőség más területen dolgozó kollegáinktól.



A szülő egy „helyen” különböző szolgáltatásokat is megtalálhat.



Többféle

szakember

koncentrált

jelenléte,

amit

használhatunk

és

kihasználhatunk. Ez jó lehetőséget kínál szakmai fejlődésünkre is, amivel élhetünk. 

Munkatársaink a szakmai tudás széles spektrumát birtokolják. Rengeteg szaktudás, terápiás ismeret, tapasztalat van jelen pedagógusainkban. Néhány adat

csupán

az

EGYMI

területén:

Alapvégzettségünk

tekintetében

megtalálható közöttünk tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos, 31 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

értelmileg

akadályozottak

pedagógiája

szakos,

szurdopedagógiai szakos, tiflopedagógiai szakos, pszichopedagógiai szakos, logopédiai szakos gyógypedagógus, tanító és konduktor is. Emellett ízelítőként néhány képzettségeinkből, melyeket fejlesztő munkánk során alkalmazunk: családpedagógiai ismeretek és módszertan, differenciált tanulásszervezés, a team-munka módszertani lehetőségei, autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs készségeinek fejlesztése, GMP tanfolyam,

beszédtechnika,

logopédiai

diagnosztika,

augmentatív

kommunikáció, fókuszterápia, szenzoros integrációs terápia, korai fejlesztés, alapozó terápia: módszer a gyermeki idegrendszer mozgásos-érzékszervi fejlesztésére, diszlexia, diszkalkulia terápia, stb. Specialitásunk Különlegesnek nevezhető, hogy intézményünkben kiemelkedően sok segítő szolgáltatás elérhető. Az iskolai nevelés-oktatás, valamint a Nevelési Tanácsadó speciális tevékenysége mellett az EGYMI is széleskörű szolgáltatásokat nyújt. Az EGYMI szolgáltatásai:  Utazó tanári hálózat  Komplex

gyógypedagógiai

fejlesztés,

egyéni

és

kiscsoportos

formában,

óvodában és iskolában  Kéttanáros oktatás  Autista és autisztikus gyermekek fejlesztése  Mozgásfejlesztés  Sajátos nevelési igényű gyermekek logopédiai fejlesztése  Gyógytestnevelés szakszolgálat  Logopédiai ellátás: -

Artikuláció javítása 32 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

-

Megkésett beszédfejlődésű gyermekek terápiája

-

Anyanyelvi készségfejlesztő foglalkozás nagycsoportos korú óvodásoknak – diszlexia veszélyeztetettség megelőzése céljából.

-

Nyelvlökéses terápia

 Összefogjuk az inkluzív nevelést-oktatást végző intézmények vezetőit, munkatársait, ezzel is támogatva közös munkánkat.  Szakmai

szolgáltatásaink

megtermékenyítően

hatott

is a

folyamatosan kerület

bővülnek.

Fejlesztő

gyógypedagógusaira

és

Műhelyünk fejlesztő

pedagógusaira. Szakkönyvkölcsönzőnk nyitott a kerület valamennyi pedagógusa számára. Intézményi dokumentációk szerkesztéséhez, írásához szakmai segítséget nyújtunk. Integrált sajátos nevelési igényű gyermekek számára pályaválasztási tanácsot adunk. Kutatási projekteket folytattunk és számtalan előadást tartottunk, tartunk a kerület pedagógusai számára. Néhány példa: 

Fórum

tanítók

és

gyógypedagógusok

részére.

„Hogyan

segíthetem

az

osztályomba járó sajátos nevelési igényű gyermeket?” 

Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése. Logopédusaink interaktív előadása a kerület tanítói számára.



Bemutató előadás óvodapedagógusoknak „Hogyan segíthetjük az óvodások mozgásfejlődését?”



Dajka Konferencia az óvodai területgondozóval közös szervezésben. A konferencia témája szintén a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való bánásmód volt.

Ebben az irányban haladunk tovább a jelen tanévben is. A beszédtechnika alapelemei beemelése az óvodai és iskolai foglalkozásokba címmel tartunk előadást, de emellett a 33 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

testtartásról is beszélünk, illetve interaktív gyógytestnevelés órát és fejlesztő játék bemutatót tervezünk.

Csoportos megbeszélés és előadás egy szakmai napunkon További specialitásunk, hogy intézményünkhöz tartoznak a kerület tantárgygondozói is. Így a speciális nevelési igény másik aspektusához, a tehetséggondozáshoz is kapcsolódik tevékenységünk. Igen lényegesnek és meghatározónak tartjuk a szülők bevonását munkánkba, hiszen a gyermek közös értékünk. A leghatékonyabbnak azt tekintjük, ha sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő szülők adják át tapasztalataikat a gyermekek sérülésének elfogadásáról, az integrált nevelés előnyeiről, az óvodai, iskolai közösségbe lépésre való felkészülésről. A szülők számára megnyugtató, ha láthatják, mi történik egy-egy foglalkozáson, ezért nyílt

napjainkon

várjuk

őket.

Tájékoztatjuk

őket

jogaikról,

illetve

azokról

a

szolgáltatásokról, melyeket igénybe vehetnek, lehetőségekről, melyekkel élhetnek. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai karáról, illetve a Nyugatmagyarországi Egyetemről több éve fogadunk hallgatókat és vezetjük gyakorlatukat.

Jó gyakorlataink 34 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

A fentiekből is kiderül, igen fontosnak tartjuk tevékenységeink megújítását, a folytonos fejlesztést. Munkatársaink keresik az új utakat, hogyan érhetnek el egyre jobb eredményeket a gyermek érdekében. Mi segíti fejlődéshez, és ezzel együtt sikerhez a sajátos nevelési igényű gyermeket? A

TÁMOP

3.1.6.-08/1-2008-0006

projekt

megvalósításától

elválaszthatatlan

Jó

Gyakorlataink kimunkálása. Indulásként három területen fogalmaztuk meg, öntöttük formába módszereinket. Meggyőződésünk, hogy mindhárom Jó Gyakorlat égető szakmai problémákra ad választ. „Kérlek, mondd!”-Az elektív mutizmus kezelésének egy módja Az elektív mutizmussal leginkább óvodás korban találkozhatunk, de néhány esetben iskolakezdéskor, illetve kisiskoláskorban is. Jellemzője, hogy a gyermek csak bizonyos, kiválasztott személyekkel kommunikál, ők legtöbbször a családtagok. Az is előfordul, hogy csak bizonyos helyzetekben kommunikál. A gyermek kérésre, vagy felszólításra nem beszél, a környezete nem tudja beszédre ösztönözni. Gyakran találkozhatunk pszichés kísérő tünetekkel is. A fent leírtakból látható, hogy az elektív mutizmussal élő kisgyermekek helyzete és problémája igen sajátos. Ezeknek a gyerekeknek a csoportban elfoglalt helye valószínűleg peremhelyzet, társas kapcsolatai beszűkültek. A szorongás, gátlás több területen is megnyilvánulhat, nem csak a szóbeli kommunikáció során. A probléma sikeres kezelése csak komplex módon valósítható meg, szakmaközi együttműködéssel. Módszerünk olyan 4-7 éves gyermekeknél alkalmazható, akiknél az elektív mutizmus gyanúja felmerül. A módszer a komplex gyógypedagógiai fejlesztésbe ágyazottan valósítható meg, természetesen a körülményekhez, a gyermek szükségleteihez adaptált formában. A módszer jellegéből adódóan a hangsúly a szociális és kommunikációs képességek fejlesztésén van, de mivel a komplex gyógypedagógiai ellátás részének tekinthető, ezért a képességstruktúra számos elemére hat, kiemelten a tanulási képességekre. 35 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

A módszer célja, hogy a gyermek az elfogadást megtapasztalva, a szorongás oldásával minél tágabb környezetében képes legyen a verbális kommunikációt használni. Ennek elérése érdekében fejlesztjük szociális és kommunikációs kompetenciáit. A fejlesztést gyógypedagógus végzi. A rendszeres konzultáció miatt nagyon fontos, hogy pszichológus valamint logopédus is dolgozzon az intézményben valamilyen formában. A fejlődés nyomon követéséhez, valamint a gyermek többoldalú megismeréséhez nagyon jó módszer a gyógypedagógus csoportban végzett megfigyelése, az óvodapedagógusokkal, szülőkkel való folyamatos párbeszéd. Így a partneri viszony kialakítása a fent említett szereplőkkel kulcsfontosságú. A módszer alkalmazása során mindvégig jelen van a tanulási képességek fejlesztése, és ezt egészíti ki valamilyen speciális tevékenység attól függően, hogy a fejlődés mely szakaszában jár a gyermek. Ezek szerepe az, hogy a gyermek és felnőtt között kialakított bizalmi kapcsolatra építve megnyissa az utat a verbális kommunikáció előtt, valamint fejlessze a szociális és kommunikációs kompetenciákat. A különböző egységek folyamatos átmenetet képeznek egymással. A módszer amellett, hogy a szociális és kommunikációs képességek fejlesztésére szolgál, hat az egész személyiségre is. A Jó Gyakorlat eredményességét a gyermek fejlődésén, a szülők és a pedagógusok elégedettségén keresztül lehet igazolni. A beválás nyomon követését többféle módszer együttes alkalmazásával érdemes megvalósítani, bevonva a folyamat valamennyi szereplőjét. A gyógypedagógus félévenként pedagógiai megfigyeléseket végez egyéni és csoportos helyzetben

egyaránt,

melyek

tapasztalatait

rögzíti,

egymással

összeveti.

Megbeszéléseket folytat az óvodapedagógusokkal, a pszichológussal, a logopédussal a tapasztalataikról, akárcsak a szülőkkel. Visszajelzések érkezhetnek az intézmény más 36 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

dolgozójától is, pl. az óvodavezetőtől, olyan pedagógustól, aki nincs napi kapcsolatban a gyermekkel, csak bizonyos időközönként valamint a dajkáktól is. Ezek szintén nagyon értékes információt jelentenek, hiszen a gyermek egy tágabb közösség tagja is egyben. A

gyógypedagógus

megfigyeléseit

alátámaszthatják

a

csoportban

készített

videofelvételek is. Árnyaltabb képet kapunk, ha ezek a felvételek többféle helyzetet ragadnak ki a csoport mindennapi életéből. Nagyon lényeges, hogy egy külső, független szakmai csoport, az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság tagjai is igazolják a gyermek fejlődését, többféle oldalról megvilágítva azt. A szülők és óvodapedagógusok által év végén kitöltött kérdőív válaszai részben tükröt mutatnak

a

gyógypedagógus

elégedettségükről,

mely

munkájáról,

egyben

közvetett

annak módon

eredményességéről, visszajelzés

a

az

ő

módszer

eredményességéről is. Célszerű ezeket a kérdőíveket az intézmény minőségirányítási programjának keretében kidolgozni, alkalmazni.

Autizmussal élő kisgyermekek integrált nevelésére felkészítése vizuális támogatással A korszerű diagnosztikai eszközök, eljárások elterjedésével, érzékenyebbé válásával, valamint az autizmus spektrum zavarral kapcsolatos ismeretek szélesebb körben történő megismerésével egyre fiatalabb életkorban válik lehetővé az autizmussal élő, sajátos nevelési igényű személyek felismerése, diagnosztizálása. Növekvő mértékben ismerik fel az óvodapedagógusok is bizonyos gyermekeknek a kortársaiktól eltérő, fejlődését, a jellegzetes, - szociális készségek, kommunikáció, rugalmatlan gondolkodás, fantázia, szenzoros érzékelés - területén jelentkező tüneteket, és jelzik a szülők, szakemberek felé a kivizsgálás szükségességét. Több éve nyújtunk segítséget olyan kerületi óvodáknak, melyek felvállalták többek között a szakértői bizottság által integráltan nevelhetőnek jelzett autizmussal élő gyermekek óvodai nevelését is. 37 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

A segítségnyújtás utazó gyógypedagógusi ellátás, egyéni fejlesztés keretében történik az autizmus spektrum-zavarral diagnosztizált gyermekek számára, illetve tanácsadás, konzultáció formájában az óvodapedagógusok, és a szülők számára. A jó gyakorlat alapját az Autizmus Kutatócsoport alapozó tanfolyamán elsajátított autizmus specifikus módszertan képezi, erre épít, illetve ezt a módszertant fejleszti tovább. A Jó Gyakorlat jelenlegi formáját a hétköznapok munkája alakította ki és éppen ezért maximálisan igazodik a gyermekhez. Az autizmussal élő gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív nehézség, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil valamint a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. Nagyon fontos a korai beavatkozás, fejlesztés biztosítása, ugyanis minél előbb kezdjük el az intenzív, egyénre szabott fejlesztést, annál nagyobb valószínűséggel kapja meg a gyermek azt a segítséget, mellyel nagyobb sikerrel lehet majd beilleszteni őt a közösségbe. A korai életkorban elkezdett fejlesztéssel nagyobb esély van a viselkedésproblémák kialakulásának megelőzésére, illetve mérséklésére is. A Jó Gyakorlat alapja a gyermek alapos megismerése. Része, a szoros együttműködés, a közös munka a szülőkkel, illetve a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógussal, vagy bölcsődében a gondozókkal. A gyermekkel való foglalkozások során szükség van a folyamatos ellenőrzésre, módosításokra, az egyéni sajátosságok figyelembe vételére. Új készségek tanítása minden esetben egyéni fejlesztési helyzetben történik, azonban minden elsajátított ismeretet élethelyzetekben, különböző körülmények között, különböző személyekkel is szükséges

gyakorolni.

Az

elsajátított

ismeretek

változatos

helyzetekben

való

alkalmazása, a tanultak folyamatos szinten tartása része a fejlesztésnek.


Munkánknak fontos részét képezi a pedagógusok, óvodapedagógusok, a szülők, tágabb értelemben véve a társadalom felkészítése, támogatása a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására. Ezt a célt szolgálja minden olyan tevékenységünk, mely a tájékoztatást, a konzultációt, a közös munkát szorgalmazza. Szakmai szolgáltatásaink bővülő köre is ezt tükrözi.

„Nekünk a figyelem játék!” - figyelemfejlesztés alsó tagozatos gyermekek számára, kiscsoportos formában A jó gyakorlat célja, hogy a figyelmi problémákkal küzdő gyermekek kiscsoportos formában, játékos feladatokkal és magával a játékkal kellemes légkörben fejlődjenek. A gyakorlat hatására javul a tanulási teljesítmény, megismerő tevékenységük hatékonysága és szociális készségeik is fejlődnek. A program fő és kiemelt céljának megvalósítása mellett alkalmas a gyermekek önismeretének,

önbizalmának

fejlesztésére,

a

közösségi

viselkedésmódok

elsajátítására, valamint érzelmi nevelésükre is. Egyre több gyermek érkezik az iskolába úgy, hogy a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól szakvéleménnyel rendelkezik, sajátos nevelési igényű és különleges gondozásra szorul. Az általános iskolába érkező gyermekek problémái között nagyon gyakori a tanulási folyamatot és az iskolai beilleszkedést megnehezítő, az optimálistól eltérő figyelmi állapot. A tanítóknak nap, mint nap nehézséget okoz, hogy a figyelemproblémás gyerekek esetében az információ felvétele nem hatékony, ezért tanulásuk eredményessége elmarad az elvárttól. Időnként magatartásukkal az órát is megzavarják. Köztudott, hogy a tanulás eredményességét alapvetően meghatározza a figyelmi működés mértéke, színvonala. Jó gyakorlatunk csoportmunkán alapul. A csoportmunka egy időben több azonos problémával küzdő gyermek ellátását teszi lehetővé nagy hatékonysággal. 39 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

A csoport kialakításánál az a legoptimálisabb, ha különböző évfolyamú, és különböző osztályba járó, de az általános iskola alsó tagozatát végző gyermekekből áll. Erre azért van szükség, mert nagyobb alkalmazkodást igényel a gyermekektől. Nem ismerik közelebbről egymást, más életkorral, más ismerettel találkoznak, de ezentúl együtt kell működniük. Az ajánlott csoportlétszám 2-5 fő. A program heti egy csoportfoglalkozásra készült. Egy foglalkozáson belül különböző területek fejlesztése is megjelenik, így a személyiségfejlesztés, a viselkedéskultúra alakítása fontos helyet kap a programban. Fontos, hogy a foglalkozások helye semmiképpen ne a tanteremben legyen. Fejlesztőszoba, játék- vagy klubszoba alkalmasabb. Próbáljuk a gyermeket kiemelni a foglalkozás idejére a tanteremből, hiszen ott mást várnak el tőle, az a tanulás és ismeretszerzés helyszíne. Nem szabad, hogy feladatnak, elvárásnak tekintse ezeket az alkalmakat. Nagyon jó, ha az intézményben van erre kialakított és felszerelt fejlesztő helyiség. Szükséges a nagyobb tér, mert játékoknál gyakori a helyváltoztatás. Ideálisak a mozgatható székek, hiszen van, amikor asztalnál folyik a tevékenység, de olyan is, amikor körbe, vagy szembe ülnek egymással, mert fontos a szemkontaktus. Kiemelt cél a figyelemproblémák fő területeinek fejlesztése. Így kiemelt a figyelem összpontosítási szintjének, a rövid ideig fenntartható figyelemnek, a figyelem megosztásának, valamint a figyelem terjedelmének fejlesztése. A figyelem fejlesztése mellett több területre kiterjedő képességfejlesztés folyik: az észlelés, a gondolkodás és az emlékezet fejlesztése. A szociális kompetenciák fejlődését is tapasztaljuk az önismeret, önmagával szembeni elvárás, az önbizalom, és a másokkal szembeni viselkedés, valamint a kommunikáció területén. Tapasztalataink szerint a program több képességterület együttes fejlesztésével hatékonyan befolyásolja a gyermekek teljesítményét. A tanórákon több ideig lesznek 40 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

képesek egy feladat sikeres megoldásán dolgozni. Egyre inkább elfogadják kötelességeiket, bírják az időnként hosszadalmasabb, számukra talán kevésbé motiváló gyakorló feladatok kitartó végzését. Egyre jobban tudják kezelni a feléjük irányuló információk feldolgozását, sorrendjét. A csoportban végzett munka megtanítja őket egymás véleményének elfogadására, tiszteletben tartására, egymás meghallgatására. Megtanulnak társaikkal együtt játszani. Megfigyelések szerint ezek a gyermekek nagyon nehezen fogadják el a játékban a vereséget. Eredménynek tekintjük, ha érzelmeiket tudják kezelni. Elfogadják, belátják, hogy időnként tőlük függetlenül is megtörténhetnek számukra negatív események. Az együtt, és önállóan végzett munkák során, feladat megoldási rutint, algoritmust sajátítanak el, amit tanulmányi munkájukban alkalmazhatnak. A komplex fejlesztés hatására a gyermekek tanulási teljesítménye, iskolai életük sikeressége nő. Jó gyakorlataink egy része már megjelent az Educatio Kht. szolgáltatói kosarában, a többi elfogadása és megjelenése bármikor várható.

A projekt eredményei, hozadéka Nagy megtiszteltetésnek éreztük a Zuglói Benedek Elek EGYMI felkérését, hogy intézményünk konzorciumi tagként csatlakozzon a TÁMOP 3.1.6.-08/1-2008-0006 keretében indított „Egyensúlyban a világgal” projekthez. Vonzó volt a pályázat nagy ívű elképzelése és részeinek logikus egymásra épülése. A projekt elgondolásai találkoztak intézményünk jövőképével. Örömmel mutatkoztunk be a Zuglói Benedek Elek EGYMI-ben a projektindító konferencián. Kalocsainé Kokovai Erzsébet igazgatóasszony előadásban mutatta be intézményünket. Beszélt múltunkról, a változásokról, melyek eredményeként egyszerű „kisegítő iskolából” komplex, több szakmai területet átfogó intézménnyé váltunk. Méltatta szakmai munkánkat, mely kerületünkben egyre nagyobb elismerést szerez. 41 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

Ezután tartottuk projektindító értekezletünket a Gyurkovics EGYMI-ben. Meghívottunk Kölesné Németh Mária, a Zuglói Benedek Elek EGYMI igazgatója, munkatársaink előtt ismertette a projekt lényegét. Beszélt a projektben rejlő lehetőségekről, szakmai kihívásokról, de a megvalósítandó eredmények fontosságáról is. Részt vettünk a „Változásmenedzselés a közoktatási intézményekben” elnevezésű képzésen, mely segítette a közös gondolkodás kialakítását és erősítette a konzorciumi tagok közötti együttműködést.

Szak- és szakmai szolgáltatásaink bővítése A projekt egyik legnagyobb kihívását szak- és szakmai szolgáltatásaink bővítése jelentette. A bővítést elősegítette a már említett összevonás és átszervezés. A kerületi gyógytestnevelés és logopédiai ellátás ezzel az EGYMI-hez került. Feladatunk a már eddig is eredményes szolgálatok további sikeres működtetése lett. A korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés területén új utakon indultunk el. Számba vettük a célokat, feladatokat és az együttműködési lehetőségeket. Kiemelt fontosságúnak tekintjük a szülők, a családok megsegítését. A korai fejlesztés jelenleg több színtéren történhet, figyelemmel a család igényeire, illetve a vonatkozó törvényi szabályozásra. Intézményünkben ambuláns ellátást végzünk, de az utazó tanári hálózat keretében is folytatunk korai fejlesztést a Mirr Murr Bölcsőde speciális csoportjában. A fejlesztés egyéni formában történik. Lényeges, hogy a korai fejlesztésben dolgozó szakemberek kísérjék tovább az adott gyermeket az integrációban, biztosítva ezzel ellátásuk folyamatosságát. Pszichológusaink készek a család megváltozott élethelyzetének következtében felmerülő pszichés és szociális problémák megoldásában támogatást nyújtani.


Mindehhez adott a szakemberek részéről az empátia, a feltétel nélküli elfogadás, valamint a kongruencia, az érzelmi és kognitív megnyilvánulások összhangja. A hitelesség, őszinteség. A fejlesztő felkészítés fenntartónk döntése alapján a szociális ellátás keretében működik. A szociális intézmény keretein belül a gyakorlott egészségügyi és gondozási tevékenységekkel együtt, összhangban láthatjuk el a pedagógiai feladatokat. A két ellátás csakis egymás egységében működhet. Kapcsolódási pontok a fejlesztő felkészítés és intézményünk között.  Gyógypedagógiai szakmai tapasztalatcserék  Gondozónők és asszisztensek fóruma  Kapcsolat a bölcsődében és óvodákban folyó integrációs nevelőmunkával  Kapcsolatfelvétel a korai fejlesztő központokkal: információk, tapasztalatok, képzés, önképzés  Szülőklubok  Az utazó tanári szolgálat megsegítése  Kommunikációt segítő munkacsoport  Mozgásfejlesztő munkacsoport Azt gondoljuk, amilyen nehéz életet viselnek ezek a sérült gyermekek és családjaik, olyan csodálatos feladatot kaptunk mi. A szakmai szolgáltatásaink bővítése során az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás kiépítése vált meghatározóvá. Ennek során közreműködünk integrált gyermekeket fogadó intézmények alapdokumentumainak felülvizsgálatában, de örömmel nyújtunk segítséget a szakmai dokumentáció vezetésében is. Szolgáltatásaink bővülése magával hozta alapdokumentumaink felülvizsgálatát és kiegészítéseit. Ezekkel a feladatainkkal is elkészültünk. Képzési anyag kidolgozása 43 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

A projekt során feladatul kaptuk a „Probléma-felismerés a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók körében az óvodai, az általános iskolai és bölcsődei területen” elnevezésű továbbképzés anyag kidolgozását, illetve a részterületekről azok egybeszerkesztését. Első lépésként átgondoltuk az együttműködés lehetőségeit, hiszen a feladat csak tevékenységeink összehangolásával volt megoldható, majd számba vettük, hogy munkatársaink közül ki alkalmas a képzési anyag elkészítésére. Választásunk két sokrétű szakmai ismerettel rendelkező munkatársunkra, Horváthné Széll Anitára és Mályi Gáborra esett. Szakmai tapasztalataik, kiemelkedő munkavégzésük tette őket alkalmassá erre. A munka folyamatos egyeztetést igényelt Megbeszéléseink eredményeként alakult ki a képzési anyag struktúrája:  A normál fejlődésmenet bemutatása  A korai fejlesztés rendszerébe bekerülés útja, illetve a korai fejlesztésbe tartozó gyermek problémáinak felismerése  A fejlesztés dokumentációjának megismerése  A beszédfejlődés kialakulása, az ezen a téren felmerülő lehetséges tünetek  A mozgás- és beszédfejlődés kapcsolata  A tanulási képességek számbavétele  A tanuló megfigyelése, a sérülésre utaló tünetek bemutatása  A fejlesztés lehetséges útjai  Az autizmussal kapcsolatos alapvető ismeretek, gyanújelek és segítségnyújtás A képzési anyag kidolgozása során nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy képzésünk előmozdítsa

a

szülőkkel

való

segítő

kapcsolat

kialakítását.

Hasonlóképpen

hangsúlyosnak tekintettük, hogy a képzés gyakorlatorientált legyen. A képzési anyag kidolgozása alatt is folyamatos és szükséges volt a kapcsolattartás. Ez biztosította az anyagok egymásra épülését és belső koherenciáját.


Együttműködést igényelt a képzési anyag részeinek összegyűjtése és rendszerezése is. A közös részeket, pl. szakirodalom, a trénerek iránt támasztott szakmai követelmények, stb. szintén egyeztetések után emeltük be anyagunkba. A közös feladat alkalmat adott egymás munkájának megismerésére. Ezt segítette az is, hogy a koordinátori megbeszélések helyszíne minden esetben egy –egy konzorciumi tag intézménye volt. A projekt során négy akkreditált képzési anyag készült el. További hozadékot jelentett, hogy munkatársaink jelentős számban résztvehettek ezeken a képzéseken, ezzel is gyarapítva és frissítve szakmai ismereteiket.

Készül a képzési anyag Standardok Örömmel üdvözöltük a standardok megjelentetését. Ez egy objektív mérce, mellyel lemérhető szakmai munkánk szervezettsége és színvonala, éppen ezért szükségesnek és nagyon hasznosnak tekintjük. Tanulmányoztuk a kritériumrendszert, és önértékelést végeztünk. Megfogalmaztuk intézményi stratégiánkat. Ebben nagy szerepet játszott munkatársunk,

Lukácsné

Kovács

Katalin.

A

fentiek

alapján

készítettük

el

intézményfejlesztési tervünket, mely kijelöli az EGYMI továbbfejlesztésének irányait.


Távlati célunk a referencia intézménnyé válás. Ennek érdekében a standardok elemzésével szinte párhuzamosan foglalkoztunk a referencia intézményi célokkal. Megfogalmaztuk az alapkritériumoknak való megfelelésünket és regisztráltunk az Educatio Kht. honlapján. Ezzel megkezdődött előminősítésünk. Azt gondoljuk, ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A projekt megvalósítása során az EGYMI tevékenysége tovább szélesedett, az itt folyó munka még nagyobb pezsgésnek indult, szakmai színvonala emelkedett. Mindez megerősített bennünket abban, hogy tehetségesek és kreatív, jó szakemberek vagyunk. Nagy lehetőségeink vannak, és nagy lehetőségek rejlenek bennünk. Vannak perspektíváink, tudjuk, merre kívánunk haladni, és lesz erőnk is a célba jutáshoz.

Köszönetnyilvánítás Szeretnénk megköszönni Marksteinné Molnár Júlia valamint Kölesné Németh Mária hathatós segítségét, mellyel végigkísérték a projekt megvalósulását. Köszönjük a konzorciumi tagok együttműködését, köszönjük intézményünk igazgatója, Kalocsainé Kokovai Erzsébet támogatását, és a fent már említett kollegák magas szintű szakmai munkáját. Dobos Zsuzsa intézményi koordunátor

2.4.

Zuglói Logopédiai Intézet

„Van a gégétekben olyan hangszer, hogy szebben szól a világ minden hegedűjénél, csak legyen aki megszólaltassa.” ( Kodály Z.) Az Intézmény bemutatása: 46 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

A Zuglói Logopédiai Intézet 2001. szeptember elsején önálló közoktatási intézményként, mint pedagógiai szakszolgálat kezdte meg működését az Ond vezér sétány 9-11. sz. alatt. Működését a következő törvényi háttér biztosítja: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 34.§. e) - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 35.§ (5). A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. - 4/2010.(I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról. „A pedagógiai szakszolgálatok rendszerében a logopédiai ellátásra létrehozott intézmény a logopédiai intézet.” (Logopédia, Sulinova OM 2004, Dr Torda Ágnes-Dr. Salné Lengyel Mária, 29.o.) A logopédus tevékenységi körei 

a beszéd és nyelvi fejlettség szűrése



logopédiai vizsgálatok



vizsgálati vélemények készítése



további vizsgálatokra való irányítás (szükség szerint)



a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése



rendszeres fejlesztés, terápiás munka



egyéni fejlesztési tervek készítése (szükség szerint)



a fejlesztő folyamat időszakonkénti kontrollja



a gyermek személyiségének pozitív befolyásolása, önbizalmának növelése



a folyamatok dokumentálása



kapcsolattartás a szülővel, pedagógusokkal, más segítő szakemberekkel

A Zuglói Logopédiai Intézet működése Az Intézet 200 m2-es alapterületű, korszerűen berendezett kezelőhelyiségekből, valamint irodákból álló központ. 47 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

Személyi feltételeink 23.5 logopédus státusszal rendelkezünk, alkalmazunk továbbá egy gazdasági dolgozót. Az igazgató munkáját közvetlenül egy igazgatóhelyettes és egy munkaközösség-vezető segíti. Működési módunk A kerületben 24 óvodában, 16 általános iskolában tevékenykedünk. Egy logopédus átlagban 3 működési helyen, telephelyen dolgozik. Ellátunk egy logopédiai nagycsoportot a Napsugár Óvodában működik, továbbá logopédiai osztályokat 1-4. o-ig a Móra Ferenc Általános Iskolában. A munka szervezése Az önálló intézet létrejöttével a munka jelentős átszervezésére volt szükség. A kijárásos körzeti forma /területi elv/ szerinti működést kombináltuk, összehangoltuk a kerületileg központosított kezeléssel, mely helyileg az intézetben történik. A kijárásos forma és az intézeti ambuláns forma együttesével végezhetünk intenzív specializált munkát. Így minőségileg megváltozott, új hálózat jött létre. Az intézetben jórészt specializált munka folyik. A logopédusok szakosodtak, vállalták egy-egy kiemelt terület ellátását a központban. A választott terület munkájába elmélyedtek, ezek szakértőivé váltak. Eszközellátottság Specializált munkavégzésre megfelelő eszközrendszerrel rendelkezünk. /számítógépek, nyomtatók, fejlesztő játékok, mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök/ Munkánkhoz

rendelkezésre

állnak

különböző

fejlesztő

kiadványok,

feladatlap-

gyűjtemények, általunk készített segédanyagok, feladatlapok. A kezelőhelyiségeket a specializációknak megfelelően rendeztük be. Így koncentráltan van jelen adott terápiás formához tartozó adott tárgyi eszközanyag.


A 4 kezelőhelyiségünkben zajlik a munka, akár egyidejűleg, délelőtt – délután váltakozva. I. kezelő: speciális mozgásfejlesztés, szenzomotoros integrációs tréning, valamint a nagyobb gyermekek dadogásterápiájának a helye.

II. kezelő: a megkésett beszédfejlődés és a kisebb korú dadogó gyermekek kezelőhelye

III. kezelő: a logopédiai vizsgáló, a diszfónia terápiák és a Sindelar fejlesztések terme


IV. kezelő: a diszlexia prevenció, reedukáció, a diszkalkulia terápiák színtere.

Ezen kívül minden kezelőt alkalmassá tettünk a pöszeség terápia, vagy prevenciós tevékenység végzésére is, tükrökkel felszerelve. Az intézeti munka főbb előnyei Homogén csoportok szervezhetők, szoros a szülőkkel való kapcsolattartás, igény szerint jelen lehet a kezelő órákon a hozzátartozó, így hatékonyabban tudja megsegíteni otthon a gyermeket. Esetmegbeszéléseket, értekezleteket tudunk tartani az intézetben jól szervezett keretek között. A hét minden napján felkereshetők vagyunk, a nyári heti egy ügyeleti napon is fordulhatnak hozzánk. /ezzel kevéssé élnek/


Ha egy kollega kijárásos formában kezel egy súlyos problémával küzdő gyermeket, azt további más irányú fejlesztésre is beküldheti az intézetbe. /pl: pösze terápiával kezeli, és mozgásfejlesztésre irányítja, stb./ Vagy körzetében kezelt gyermeket ambulánsan is tudja fogadni, így intenzívvé válik a terápia. Specializált kezeléseink köre: -

Megkésett beszédfejlődés

-

Dadogás terápia

-

Diszfónia terápia

-

Szenzomotoros integrációs tréning

-

Átfogó logopédiai – pedagógiai vizsgálatok köre

-

Grafomotoros fejlesztés

-

Pöszeség terápiája

-

Diszlexia prevenció

-

Diszlexia, diszgráfia terápia

-

Diszkalkulia vizsgálatok és terápia

-

Sindelar-Zsoldos 1-2. vizsgálatok és fejlesztés

-

Orrhangzós terápia

-

Nyelvlökéses nyelés terápia

-

Felsős diszlexia reedukáció

A területi ellátásról Főbb ellátási feladatköreink: 

Az óvodák nagycsoportosainak artikulációs kezelése.



Diszlexia prevenciós foglalkozások megtartása számukra.



Ellátjuk a középsős korosztály súlyos eseteit, a 3 éves nem beszélőket.



Az iskolákban kiemelt feladat az elsős gyermekek artikulációs hibáit javítani.



Felmerült olvasás-írás nehézségeikben segítséget nyújtani. 51 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006



Alsó tagozaton /főképp 1. – 2. osztályban/ diszlexia reedukációs tevékenységet végezni.



Lehetőség szerint a 3 –4. osztályosokat is diszlexia reedukációban részesíteni.



Felső tagozatos diszlexia reedukáció.



Sajátos

nevelési

igényű

(beszédfogyatékos)

gyermekek/tanulók

ellátása

logopédiai csoportban, ( Napsugár óvoda), logopédiai osztályokban ( Móra F. Á. I. 1.-4.o-ig); integrált ellátást végezve, együttműködve a Zuglói Benedek Elek EGYMI szakembereivel. Munkánk elengedhetetlen része az év eleji és év végi átfogó szűrővizsgálatok elvégzése. Elvégezzük az óvodai nevelésben részt vevő, 5. életévüket betöltött gyermekek beszéd – és nyelvi fejlettség alapvizsgálatát, szűrését. Év közben nyomon követő vizsgálatokat végzünk. Diszlexia prevenciós átfogó szűrést készítünk minden adott évben tanköteles korúvá váló óvodás részére szeptember – október hónapjaiban. (saját összeállítású szűrőanyaggal) Évközben – igény szerint felmerülő diszlexia – diszgráfia – diszkalkulia szűrések elvégzését vállaljuk. Kollegák – óvónők – tanítónők – szülők kérései alapján az egész tanév folyamán lehetőséget biztosítunk átfogó logopédiai – pedagógiai vizsgálatokra az Intézetben. A logopédiai óvodai csoport működése 1991 óta működik logopédiai óvodai csoport Zuglóban a Napsugár Óvodában. Ez a csoport a beszédfogyatékos gyermekek ellátására szerveződött, s integrált csoportja a többségi óvodának. A Napsugár óvodában a beszédfogyatékos és az ép beszédű gyermekek egyazon intézményi közösség tagjai, így biztosított a pozitív beszédpélda a gyermekközösség oldaláról is számukra.


Integráló óvodaként a beszédfogyatékosok ellátása teljes integrációval is megvalósul:

a

többségi

óvodai

csoportokba

2-3

beszédfogyatékos

gyermek

elhelyezésére kerül sor abban az esetben, ha a logopédiai csoportban helyhiány miatt már nem helyezhető el a gyermek, vagy a szülő kéri, (s a Bizottság is úgy ítéli meg)- az integrált elhelyezést. Az ő intenzív ellátásuk több irányból biztosított. Részint a kerületi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet utazó gyógypedagógusok révén ad ellátást számukra, részint a Logopédiai Intézet logopédusai által kapnak kezelést. Ez a fajta ellátás szoros szakmai együttműködést kíván az utazó gyógypedagógusok a logopédusok és az óvodapedagógusok között. A logopédiai óvodai csoportba való bekerülés feltétele a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ előzetes komplex vizsgálata, majd az eredmények szakvéleményben való rögzítése, mely tartalmazza a gyermek teljesítményére vonatkozó megállapításokon kívül a diagnózist, a pontos intézmény kijelölését, a fejlesztési javaslatokat, s a legközelebbi kontroll vizsgálati időpontját. A gyermekek kerületi lakhelyűek, és/vagy a kerület óvodáiból érkeznek 5-6 éves korukban. A maximális csoportlétszám 15 fő. Túljelentkezés esetén a problémák súlyossága, valamint a gyermek életkora a döntő kiválasztási szempont. Átmenetileg így 1-2 évet töltenek el a logopédiai csoportban, melyhez az óvoda és a Logopédiai Intézet közösen biztosítják az előírt optimális tárgyi és személyi feltételeket. A napi és heti tervekben szereplő egyéni foglalkozásokon a részképességek fejlesztése történik. A készségfejlesztés fontos része a mozgáskoordináció javítása. A Logopédiai Intézetben a leginkább rászorulók szenzomotoros integrációs fejlesztésben részesülnek. Lehetőségük

van

délutánonként

néptánc

és

zenés

torna,

illetve

korcsolya

foglalkozásokon részt venni. Az óvodai idegen nyelv oktatást nem javasoljuk számukra.


Az elmúlt 5 év statisztikai adatai szerint a logopédiai óvodai csoport tanköteles korú gyermekei közül 20 - 30% tanulhat tovább a többségi iskolákban. A többiek a logopédiai 1. osztályba kerülnek, vagy további egy évet maradnak a csoportban.

A logopédiai osztályok működése Beszédjavító logopédiai osztályok Zuglóban két iskolában működnek: 1992 óta a Móra Ferenc Általános Iskolában 1-2. o, 2003. évtől a 3-4. osztályig felmenő rendszerrel. 1997-től a Németh Imre Általános iskolában 1-2. osztály. A beszédjavító osztályokba kerüléshez a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleménye, javaslata szükséges. A maximált osztálylétszám 15 fő, akik sajátos nevelési igényűek, beszédfogyatékos. A leginkább előforduló diagnózisok esetükben: Diszlalia, (pöszeség) diffuz diszlalia, motoros, szenzoros vagy szezomotoros diszfázia, beszédészlelés és beszédmegértés elmaradása vagy zavara, grafomotoros éretlenség, elmaradás, vizuomotoros koordináció zavara, s mindezek következtében tanulási nehézség veszélyeztetettség. Több esetben jelentkezhet még dadogás, orrhangzósság, diszfónia. A sajátos nevelési igényű tanulóknál mindenkor a tünetek együttállásáról, kevert típusú zavarokról van szó. E zavarok mellé társulhatnak másodlagos pszichés tünetek, magatartás, figyelmi problémák, feladattartási nehézségek. Feltétlen szükséges esetükben a különböző területeken dolgozó szakemberek összefogása. A logopédiai osztályokba járó beszédfogyatékosok és a többségi osztályok tanulói egyazon intézményi közösség tagjai, így a konkrét iskolai tanórákon kívüli összes tevékenységben, programokban, versenyekben, táborokban a többségi osztály tanulóival vannak együtt. 54 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

Nyaranta szervezünk logopédiai tábort, ahova a logopédiai osztályba járók az egyéb logopédiai problémával küzdő tanulókkal közösen vesznek részt. Általános iskolai osztályként működnek, az általános iskolai követelményrendszer vonatkozik rájuk, hátrányos megkülönböztetés semmiképp nem éri őket. A törvény lehetővé teszi számukra a rugalmas iskolakezdést (7 éves kor után is kezdhet: aki a 8. életévét augusztus 31. után tölti be), továbbá az első iskolai év további egy évvel meghosszabbítható. Az értékelésük alapja ugyanaz, mint a többségi osztályban tanulóké. Egy-egy logopédiai osztály mellett két tanítónő és egy logopédus dolgozik, szimbiotikus összhangban. A

tanítók

az alapvégzettségük

mellett

rendelkeznek

a

„Diszlexia

prevenciós

olvasástanítási módszer, tanfolyami végzettségével, vagy fejlesztő pedagógusok is egyben, alapozó terápiás, számítógépes, drámapedagógiai, Sindelar – Zsoldos, diszkalkulia terápiás képzettségekkel. A logopédusok gyógypedagógusok, logopédiai tanár/terapeuta képesítésűek, s a pedagógiai rehabilitáció szakemberei. Munkájukat mindenkor az iskolai neveléssel – oktatással

összhangban

végzik.

Foglalkozásaik

megtartásával,

órarendjük

összeállításával maximálisan igazodnak az iskola rendjéhez. A logopédus fontos feladata még a szakvélemények értékelése, értelmezése, s az erre épülő egyéni fejlesztési tervek elkészítése. Félévkor és év végén a logopédusok kontroll vizsgálatokat végeznek a tanulóknál. Írásolvasás-nyelvtani szint állapotok vizsgálatait, grafomotoros fejlődést, a beszédészlelés és megértés teljesítményét mérik. Az eredményekről a tanítókat, szülőket írásban is tájékoztatják. A 2006-os év elején a Zuglói Benedek Elek EGYMI által megnyert és végrehajtott uniós projekt: „Változz a világgal; A sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelésénekoktatásának megvalósítása és fenntartása intézményi együttműködés keretében Zuglóban”

nagyban hozzájárult a beszédfogyatékos, diszlexiás, diszkalkuliás 55 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

gyermekek/tanulók

integrált

neveléséhez-oktatásához,

az

inkluzív

pedagógiai környezet kialakításához. Az integrált oktatáshoz számos különböző terület összefogására van szükség:  a fenntartó önkormányzat  az intézmények vezetői, pedagógusai,  a speciális fejlesztést végző szakemberek, gyógypedagógusok, logopédusok, fejlesztő pedagógusok  gyermekorvos, pszichológus, pszichiáter, fül-orr-gégész, audiológus, foniáter, fogorvos stb.  a gyermekek/tanulók és szüleik  egyéb heterogén szakmai szervezetek (korai fejlesztő, EGYMI, szakértői bizottságok, ELTE Fonetikai és Logopédiai Tanszék, Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület, Démoszthenész Érdekvédelmi Szervezet stb.) A Projekt tapasztalatai, hatása munkánkra, elért eredmények A Projekt célja számunkra, hogy „ …a gyakorlatban jól működő szolgáltatási rendszer épüljön ki, amely hatékonyan képes segíteni az együttnevelést támogató szolgáltatások beépülését a pedagógiai gyakorlatba és lehetővé teszi, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók lehetőség szerint lakóhelyükhöz közel kapják meg a különleges gondozási igényükből fakadó szolgáltatásokat.” 2008. augusztusában kért fel a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény vezetője és a projekt szakmai vezetője, Kölesné Németh Mária a projektben való konzorciumi tagságra. További 3 intézmény vezetőjével, (Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Gyurkovics Tibor Általános

Iskola,

Készségfejlesztő

Speciális

Szakiskolai

Előkészítő,

Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda és a Korai Fejlesztő Központ, Fecskefészek Bölcsőde) mint a projektbe meghívott


konzorciumi tag, valamint a projekt menedzserével Marksteinné Molnár Júliával ismerkedtem meg ekkor. Kölesné Németh Mária megindokolta számunkra, miért éppen ránk, erre az 5 konzorciumi tagra szeretnék építeni a pályázatot. A pályázatban való konzorciumi tagsági felkérést elfogadtam a többi felkért intézmény vezetőjével együtt. A projektben a Logopédiai Intézet intézményi koordinátora lettem. Kijelöltük az akkreditációra szánt képzések körét, a Logopédiai Intézet az „ Írás -olvasás – tanítás módszertana” című 30 órás képzés kidolgozását vállalta, valamint 6 órás anyag kidolgozását a korai felismerés területén a logopédiában. Logopédus

kollegáimat

2008.

szeptemberében

tájékoztattam

a

vállalásról,

a

konzorciumi tagságunkról. Kijelöltem Szakácsné Kupeczki Éva kolleganőmet, hogy az előzetes tervezésben működjön velem, szakmai vezető legyen. A pályázatban való aktív közreműködés 2009 augusztusában indult. 2009. október 20-21-22 én Igalon Kovácsné Hajdu Mária kolleganőmmel együtt részt vettünk a projekt által szervezett „Változásmenedzselés a közoktatási Intézményekben” című tréningen. Itt szó volt a projekt teljes szerkezeti felépítéséről, az ütemtervről, az intézményi dokumentumok átalakításának szükségességéről. Teljes vertikális és horizontális összképet kaptunk, a ránk váró feladatok tükrében. A részt vevő képzők feladatairól, az adminisztrációs teendőkről egyaránt tájékozódtunk. Valamint megtörtént tréningformában a pályázatra való érzékenyítésünk. Ekkor kezdtem el érezni igazán, hogy mit vállaltunk, mi és mennyi feladat áll előttünk. Minél többet tudtunk meg a Projektben való feladatainkról, annál ijesztőbbnek tűntek az elvégzendők. Számunkra ezek teljesen új feladatok voltak, így igazi kihívást jelentettek. Könnyebbséget jelentett, hogy a projektmenedzserünk létrehozta a közös levelező listánkat, melyen közvetlenül teremthettünk kapcsolatot egymással. A tréning után a projekt lényeges elemeit kiemelve intézményi értekezleten ismertettem meg a logopédus kollegákkal. Mindenki számára új volt a feladat, így csak apró lépésenként, szinte mindig csak az előttünk álló aktuális feladatra összpontosítva 57 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

haladtunk előre. Kijelöltem a programban részt vevő kollégákat: Regős Krisztinát és Szabó Szilviát. Komoly szervezőmunkát igényelt a Projekt bemutatkozó nyitó konferenciáján való részvétel a Benedek EGYMI-ben. 2009. november 10-én volt a bemutatkozó konferencia. Dr. Weinek Leonárd, Zugló polgármestere nyitotta meg. Kapcsáné Németh Júlia az Educatió szakmai vezetője beszélt az esélyteremtésről, Forgács Tiborné Osztályvezető Asszony pedig a pályázat szerepéről, helyéről Zuglóban. Erre az alkalomra az intézményünk munkájáról, szervezeti felépítéséről teljes körű bemutató anyagot készítettem. A konzorcium tagjai minden szinten megismerkedtek egymás munkájával. A Fenntartó is teljes mértékben támogatta a megindult munkánkat. Olyan horderejűnek tartottam ezt a nyitó konferenciát, hogy tanítás nélküli munkanapot jelöltem ki, ezáltal minden logopédus kollega részt vett a konferencián. Így az intézményem dolgozóinak teljes körű tájékoztatása, érzékenyítése megtörtént a projekttel kapcsolatban. Nagyon hasznos volt a teljes körű részvétel a logopédusok részéről. Itt mindenki megértette miről lesz szó, milyen munkába vágtuk a fejszénket. A kérdéseikre megkapták a választ. 2009. december 1-én team magbeszélést tartottunk a Kőbányai Korai Fejlesztő Központban.

Kovácsné

Hajdu

Mária

kolleganőmmel

vettem

részt

ezen

a

megbeszélésen. Itt megismerkedtünk a Korai Fejlesztő munkájával, az intézmény működésével. Végigvezettek bennünket az intézményen, bemutatták a kollegákat, bepillantottunk a csoportok működésébe. A projekttel kapcsolatban a további feladatokat megbeszéltük. 2009. december 13-án konzorciumi megbeszélést tartottunk a Gyurkovics EGYMIben. Erre a találkozóra Szabó Szilvia és Regős Krisztina kolleganőim is eljöttek. Megismerkedtünk

az

intézménnyel,

a

munkájukkal.

Az

EGYMI

vezetésével

összeállítottuk a 30 órás közös képzés szerkezetét a korai felismerésre vonatkozóan.


A képzések kidolgozása óriási munka volt! Rengeteg együtt töltött munkaóra, vívódás, szakmai vita, kompromisszum meghozatala jellemezte a folyamatot. Közben kimondatlanul is inspiráltuk egymást, mindenki a legjobbat akarta magából kihozni, a „közösbe beletenni”. A munkafolyamat hozadéka, hogy jobban megismertük egymást. Kinek mi az erőssége, kedvenc témaköre, gyakorlati, vagy elméleti részek összeállítása megy neki jobban, stb. Mint vezető számomra ugyanez a haszon: jobban tudom, ki mire alkalmas igazán, mennyire terhelhető és milyen témában, mik az erősségei. Ez számomra is nagy tapasztalás volt. A 30 órás „Írás-olvasás módszertana” továbbképzésünk célja: A magyar nyelv sajátosságaihoz leginkább illeszkedő hangoztató-elemző-összetevő olvasástanítási módszer lehetőségeinek kiaknázásával a pedagógusok figyelmének ráirányítása az olvasás-írás tanulásának legfontosabb aspektusaira. A Meixner-módszer lényegi elemeit megtartva, az alap kultúrtechnikák elsajátításához szükséges pszichikus funkciók és a mozgásfejlesztésének fontosságára való figyelemfelhívás. Célcsoport: a közoktatásban dolgozó pedagógusok.

A képzéssel kapcsolatban nagyon pozitív tapasztalataink voltak. Végig koncentrált figyelemmel, együtt gondolkodva, problémákat, eseteket megbeszélve tartottuk a tréninget. A hallgatók hozzáállása is nagyon pozitív volt. Megerősítettek minket abban, hogy az elmélet-gyakorlat aránya megfelelő volt, a kitűzött célokat szolgálták. A tanfolyam tartalmában is sikerült ívet létrehoznunk. Az elégedettséget mérő kérdőíveken 59 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

igen magas pontszámokat kaptunk a végén. Ez nagyon pozitív élményt adott számunkra. Egymás személyének, idejének és tudásának tisztelete termékeny partneri kapcsolatot eredményezett a hallgatók és a trénerek között.

A „ Problémafelismerés a korai és általános iskolai életkorban az SNI-s tanulók/gyermekek körében” című továbbképzésben mint részelőadók vettünk részt. Szabó Szilvia a megkésett beszédfejlődés témakörében tartotta a részképzést. Jóval nagyobb volt az érdeklődés, mint amire számítottunk. A mozgásfejlesztéssel foglalkozó blokkunkat Regős Krisztina tartotta. Sok filmbejátszást adott a vizsgálatokkal kapcsolatban. Ez jó volt, de ugyanakkor sok megfigyelési szempont társult hozzá, a hallgatók nagyon hasznosnak, de kissé „töménynek” érezték.

A Benedek EGYMI „ Utazótanárok felkészítése az integráltan tanuló SNI-s gyermekek megsegítésére” című tanfolyama sok apró ötlettel gazdagította a gyakorlati feladatok 60 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

körét, melybe bevonták a résztvevőket. Hasznosnak ítélték a SNI-seket érintő törvényi háttér részletezését. Érdeklődés övezte a kéttanáros modell gyakorlatban való megismertetését, a konfliktuskezelést egyaránt. „ Az autizmussal élő gyermekek, tanulók inkluzív nevelésének, oktatásának alapjai” című továbbképzés nagyon hiányt pótló és érdekfeszítő volt a kollegák megítélését tekintve. 3 nap alatt 22 előadásra került sor, gyakorlatba ágyazottan. Az előadók szemlélete példaértékűnek mondható. Nem csak legújabb elméleti ismereteket kaptunk, hanem a gyakorlati megsegítés korszerű lehetőségeit is. Az elméleti anyagokat írásos formában is megkaptuk, ez nagyban segítette a megértésünket. Kiscsoportos munkák, videó bemutatók, esetismertetések tették igazán változatossá a képzést. Összegezve a Projekt tapasztalatait az alábbi feladatokat vállaltuk: 1. Képzési programok kidolgozásában való részvételt. 2. Az intézményi alapdokumentumok felülvizsgálatát. 3. Egységes standardok beépítését az intézményi dokumentumokba és a mindennapi munkába. 4. Együttműködési megállapodások megkötését. Tapasztalatot szereztünk egy uniós projektben való közreműködésről. Sok mindent kellett megtanulnunk: 1. A képzések kidolgozása folyamán Együtt gondolkodást, lépésről-lépésre haladást, egészen új szemléletű munkaformák elsajátítását, képzések megtervezését, szervezését, kidolgozását, végül megtartását. Tanultunk csüggedés leküzdést, kezdetben lehetetlennek tűnő feladatok megoldását, felülemelkedést a problémákon. Többféle megoldását egy-egy feladatnak. Ezeket mind a Projektben résztvevő tagok között és a saját szervezetünkön belül egyaránt értjük. Megtanultunk egészben gondolkodni, majd részekre bontani. Megismertük egymás erősségeit, „vivőfunkciót”, amelyekre építeni, támaszkodni lehet. Ezzel a humán erőforrás gazdálkodás terén is szereztünk tapasztalatokat. 61 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

Nagyon

fontos,

hasznos

ismereteket

szereztünk

a

képzéseken,

gyakorlatban hasznosítható elemekkel együtt. A különféle képzéseken részt vett kollegák beszámoltak egymásnak a történtekről, így körbeadtuk egymásnak az új ismereteket. Ellátogattunk a Projektben közreműködő intézményekbe, megismertük munkájukat, tapasztalatokat szereztünk. Ezek által szélesedett fokozottabban

látókörünk,

gyakorlati

érzékenyebbek lettünk a

megoldásokban

tudunk

problémák iránt,

gondolkozni.

Egyszóval

problémaérzékenyebbek lettünk! 2. Alaposan áttekintettük Alapító Okiratunkat, SZMSZünket és IMIPünket.

Ennek

kapcsán kiderült, hogy lényegi elemeiben ezen okiratok változtatására nincs módunk és szükségünk. 3. Az EGYMI standardoknak való megfeleléseinket az alapdokumentumainkba beépítettük. Ezekről külön dokumentum anyagokat készítettünk. 4. Együttműködési megállapodások megkötésére a projektben vállalt feladatokra. Saját elnevezésemben: Csillagvirág Projekt összeértünk 5 ága 1.XIV.k. Zuglói Benedek Elek EGYMI 2. XIV. k. Zuglói Logopédiai Intézet 3. XVII.k. Gyurkovics EGYMI 4. VIII.k. Autizmus Alapítvány EGYMI 5.X.k.Korai Fejlesztő Központ


Kondor Edit intézményi koordinátor

2.5.

A Kőbányai Korai Fejlesztő Központ Fecskefészek

Bölcsőde konzorciumi tagsága és működése a TÁMOP 3.1.6. „Egyensúlyban a világgal” projektben


A Kőbányai Korai Fejlesztő Központ létrejötte, együttes működése a Fecskefészek Bölcsődével A Kőbányai Korai Fejlesztő Központ 2008. szeptember 1-én nyílt meg, a kerületben a 2000. szeptemberétől folyó korai fejlesztést eddig ellátó Csillagfürt Bölcsőde (Vaspálya u. 8-10.) és Apró Csodák Bölcsőde (Zsivaj u. 1-3.) feladatát átvéve és továbbvíve. Megalakulását segítette a Budapesti Fővárosi X. kerületi Kőbányai Önkormányzat és az Egyesített Bölcsődék, valamint ezen intézmények vezetői és munkatársai. A Fecskefészek Bölcsődében 72+24 gyermek gondozását látják el a gondozónők, ép és sajátos nevelési igényű gyerekeket együtt nevelve. Az Alapító Okirat szerint 24 sajátos nevelési igényű gyermek integrált bölcsődei gondozását vállalhatja a Fecskefészek Bölcsőde és ehhez kapcsolódó korai fejlesztésüket vagy fejlesztő felkészítésüket végezhetjük el a bölcsődében működő Kőbányai Korai Fejlesztő Központban. Emellett a jogszabályok szerinti előírásokat és kapacitásokat betartva ambuláns formában is kaphatnak fejlesztést a kerületben lakó nem bölcsődés, vagy másik bölcsődébe járó kisgyermekek, valamint a Projektnek köszönhetően a Zuglói Benedek Elek EGYMI-vel való együttműködéssel a XIV. kerületből is fogadunk gyerekeket. A Fecskefészek Bölcsődébe járó sajátos nevelési igényű kisgyermekek fejlettségi szintjüktől függően teljes vagy részleges integrációs csoportba kerülnek gondozásuk megkezdésekor. A teljes integrációs csoport 12 fős, melyben két-három jól szocializált, 64 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

magas fejlettségi szintet elérő sajátos nevelési igényű gyermek tagja a csoportnak. Az Ő személyiség-fejlettségi szintjük megközelíti, sokszor el is éri társaikéit. Az alacsonyabb fejlettségi szinten lévő, több odafigyelést, segítséget igénylő kisgyermekek a részleges integrációs csoportban kezdik meg bölcsődei gondozásukat, melynek létszáma 6 fő. A teljes integrációs csoportba való átkerülés minden új fejlesztési év elején lehetséges azon gyermekek számára, akik elérték az itteni gondozáshoz szükséges fejlettségi szintet. Arról, hogy melyik kisgyermek mely típusú integrációs csoportba kerüljön, a gyógypedagógusok javaslatára a bölcsőde vezetője dönt. 2009-ben lett a TÁMOP 3.1.6. „Egyensúlyban a világgal” projekt konzorciumi tagja a Kőbányai Korai Fejlesztő Központ. Ez év augusztusától sokat dolgoztunk azért, hogy az intézményünkben

folyó

tudatos

és

színvonalas

pedagógiai

munka

közvetlen

munkatársaink, a bölcsőde dolgozói, valamint a konzorciumi tagok intézményeinek pedagógusai számára is ismert, ismertebb legyen. Intézményünket sokan és sokszor keverték a Budai Korai Fejlesztő Központtal. Ez a kerületben és a fővárosban más nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus kollégáknál is sűrűn előfordult. Egyik célunk tehát az volt, hogy megismerjenek bennünket, tudatosodjon mindenkiben, hogy Kőbányán is létezik és működik korai fejlesztést és fejlesztő felkészítést megvalósító intézmény. Működésünkhöz a projekti munka szép összegű tárgyi eszköz megvásárlását biztosította, melyek segítik a gyermekek sokszínű, változatos, fejlesztését, s melyeket ők is szívesen használnak. Másik célunk az volt, hogy konzorciumi tagként referencia intézménnyé válhassunk. Pedagógiai szakszolgálati tevékenységünk bár magas színvonalú, s társintézmények, a velünk együttműködő, munkánkat segítő, előíró más intézmények által is elismert, önmagában sajnos nem elegendő ahhoz, hogy referencia intézménnyé válhassunk. Törekszünk viszont a jövőben ennek elérésére.


Addig is rendszeresen fogunk konzorciumi tagként az igények szerint, lehetőségeinkhez mérten hospitálásokat szervezni pedagógusok részére, a korai probléma-felismerés fontosságát megláttatva velük, s képessé tenni őket valódi probléma-felismerésre,

az

észlelt

problémák

megfogalmazására,

tudatos

segítségkeresésre és –nyújtásra. A projekt hatása a Kőbányai Korai Fejlesztő Központ működésére jelentős volt. A hozamai, hatások megnyilvánulásai az egyes pontok alatt olvashatóak, folyamatosan, a szövegbe beépülve mutatják be intézményünket és az ő változását a konzorciumi munka eredményeként. A projektben való munka nem volt könnyű, viszont nagyon sok pozitívuma volt, ami a nehézségeket feledteti. Jó légkörben, igen magasan művelt kollégákkal dolgoztunk együtt. A megbeszélések eltérő hosszúságúak voltak, inkább hosszúak, mint rövidek, de ezt általában csak akkor észleltük, amikor véget értek: hú, ennyire elment az idő? És a fáradtság is csak a megbeszélést követően jött elő. Haladni tehát jól lehetett mind ezeken ez értekezleten, mind a leadandó munkával. Utóbbi azért lehetett sikeres, mert minden segítséget megkaptunk hozzá a projekt vezetőitől és menedzserétől. Ha valamit nem értettem, vagy elakadtam, elég volt egy e-mailt írni, amiben a válasz máris megoldotta a problémát és továbbvitte a munkát. A leginkább a tréneri forgatókönyv megírásától tartottam, de így utólag már nem is tűnik olyan vészesnek. Izgultam a film vágásánál is, ahol a technika ördöge természetesen megérkezett, de időre készen lett minden. Tanulságos és a képzés szempontjából lényeges momentum volt, hogy a más nevelésioktatási intézményekben dolgozó pedagógus kollégák sincsenek sokszor tisztában a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés fogalmával, mibenlétével.. Meg kell ismertetni velük a jogszabályokban meghatározott -

intézményi

működési

lehetőségeket:

csodálkoztak,

hogy

bölcsődében

is

lehetséges, -

életkori határokat,

-

foglalkozások gyakoriságát, 66 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

-

óvodai nevelést megelőzheti, de együtt nem működhet,

-

szakértői és rehabilitációs bizottságokkal való munkánkat, az ő vizsgáló és javaslattevő és a mi végrehajtó szerepünket,

-

szülői és gyermeki jogokat és kötelességeket,

-

a korai fejlesztést és/vagy fejlesztő felkészítést megelőző és követő intézményes nevelés lehetőségeit.

Fenti részeket tartalmazta a Tréneri forgatókönyv, s természetesen a képzésen meg is beszéltük ezeket. Viszont fentiek tudatában erre sokkal nagyobb hangsúlyt fogok fektetni: ami számomra természetes, sokaknak újdonság, és mivel ezek alapok, fontos róluk az érdeklődésnek megfelelő tartalmi bőségben beszélgetni, vissza-vissza kérdezni, hogy valóban megértették-e, miről van szó. A gyakorlatok végül igazolták és igazolni is fogják a megértés szintjét: a kapott feladatokat az alkalmilag alakult kiscsoportok ügyesen megoldották. Nagyon jó volt látni, milyen érdeklődéssel, szorgalommal vesznek részt ezekben a játékokban a kollégák, és mennyire motiválja őket a siker mellett egy-egy buzdító, dicsérő szó is. Mindig is szerettem tanítani, a felnőtteket is. A képzésen is nagyon jól éreztem magam, jó volt átadni a lelkes és érdeklődő kollégáknak ezt a pár ismeretet, és segíteni nekik felfedezni, hogy ezen tudás tulajdonképpen Bennük csírázik, csak felszínre kell segíteni hozni, meg eligazodni bennük. Jó volt arcukon látni a ráismerés örömét, az együttműködési készséget s azt, hogy beépül szemléletükbe a korai felismerés lehetőségén túl ennek fontossága, s az, hogy ezentúl ezért ők is felelősek lesznek. Bízom Bennük, s abban, hogy ez az érzés valóban végigkíséri a jövőben munkájukat, s tevékeny részesei lesznek annak, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek mihamarabb fejlesztést kapva elérhessék életkori szintjük szerinti fejlettségüket és integrált nevelésben-oktatásban részesülhessenek. Hiszen tudhatjuk: minél hamarabb kezdjük meg egy-egy gyermek korai fejlesztését, annál gyorsabban behozható fejlődésbeli lemaradása (ha csupán ez volt a probléma), illetve csökkenthetőek lemaradásának tünetei. Hadd hozzak saját példát erre a sokszor elmondott igazságra! Intézményünkbe csecsemők is járnak. A 2009. októberétől a Kőbányai Korai Fejlesztő Központban 67 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

komplex fejlesztésben részesülő 3 hónapos, központi idegrendszeri sérülésre

jellemző

tüneteket

produkáló

kisbabát

rendszeresen

hozták

szülei

foglalkozásra, és a tanultakat otthon ia alkalmaztatták a kisfiúval. A kisbabát konduktív szemlélettel nevelve 1 éves korára tünetei csökkentek, majd megszűntek, és járni is megtanult, minek következtében korai fejlesztése 2010. szeptemberétől véget is ért. Sajnos nem mindenki kerül ilyen korai életkorban hozzánk fejlesztésre. Későbbi, már nem csecsemőkorban hozzánk kerülő gyermekeknél jellemzően halmozott sérülésről van szó: személyiségük fejlődése nemcsak az egy adott vezető sérülés jellemzőit mutatja, hanem az összefüggő rendszerek sérülését. Maga a személyiség is sérült már ilyenkor, csökken vagy hiányzik a motivációs készség, gyakori az érdektelenség, a sok kudarc miatti félénkség, félszegség, bátortalanság. Az érdeklődés hiánya, a szorongás, a bátortalanság szociális elmaradásokat okoznak, melyek megnyilvánulnak a sajátos nevelési igényű gyermek kommunikációjában is. Tapasztalhatjuk, hogy nemcsak passzív, de aktív szókincsük, kifejezőkészségük az elsőre látottnál lényegesen jobbak. A megismerő funkciók fejlődése is elmarad, melyek azonban jól fejleszthetőek és fejlődnek célzott komplex fejlesztésekkel. Az önellátás szintén nem a gyermekek életkori szintje szerinti bekerülésükkor, ám ezek a fejlesztések révén sokat alakulnak, s a gondozónők és a szülők tudatos alkalmaztatásával rögzülve szintén életkori szintre hozhatóak.

Jól felszerelt csoportszobák


A korai fejlesztés jellemzői Mint nevünk is mutatja, a korai életszakaszban felismert eltérő fejlődésű gyermekek járnak foglalkozásainkra: 0-6 éves korú értelmi, mozgás-, beszédproblémás gyerekek. A fejlesztés két formában valósul meg intézményünkben: a Fecskefészek Bölcsődében gondozott gyermekekkel és ambulánsan ellátott kisgyerekkel foglalkozunk, a Szakértői Bizottság és a törvényi szabályozás szerinti időkeretben (0-3 éves korig heti 2 egyéni vagy 3 csoportos, 3-6 éves korig heti 4 egyéni vagy 6 csoportos foglalkozás). A gyermekek problémáját tekintve találkozhatunk Down-szindrómás, mozgássérült, megkésett beszéd-, vagy mozgás-, vagy értelmi fejlődésű gyermekkel, de tapasztalható a hiperaktív, viselkedésproblémás, valamint az autisztikus tüneteket produkáló gyermekek számának növekedése. Fejlesztési tervünk a gyermek adott problémájából indul, 1 nevelési évre szól, melyet félévkor ellenőrzünk, de természetesen a gyermek fejlődésétől függően folyamatosan figyelemmel kísérünk, és szükség szerint korrigálunk. Minden egyes foglalkozás komplex, az egész személyiség fejlesztését célozza meg az alapproblémára helyezve a hangsúlyt. Így minden alkalommal megtalálható a mozgás, a megismerő funkciók, a beszéd és a szocializáció, valamint az önellátás fejlesztése. Problémák szerint csoportosítva a korai fejlesztésben résztvevő gyerekeket elmondható, hogy többségük halmozottan sérült: legalább 2, de jellemzően több területen is probléma észlelhető személyiség-fejődésükben.


Tárgyi és személyi feltételek Szakképzettséget tekintve jelenleg van köztünk konduktor, tanulásban akadályozottak pedagógiáját

végzett

gyógypedagógus,

hallássérültek

fejlesztéséhez

értő

gyógypedagógus, tartós távolléten pedig gyógypedagógus diplomával is rendelkező konduktor, szomatopedagógus és logopédus. A Fecskefészek Bölcsőde integrált intézmény, a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális neveléséhez értő, ebben kiképzett gondozónőkkel. A gondozónőkkel való mindennapos, egymás munkáját segítő kapcsolatunk meghatározza a gyermekek fejlődését: a 45 perces, heti 2-4-6 foglalkozás eredményessége nagymértékben azon is múlik, hogy a gyerekek fejlődésével kapcsolatos meglátásaikat jelzik nekünk, valamint, hogy javaslatainkat elfogadják és beépítik a gyermekek és a csoport napirendjébe. Így például egyes kisgyerekek kialakult közlekedési módját alkalmaztatják a nap folyamán (járás kerettel), étkezéskor (könyöksín használata), a tanult mozgástevékenységeket önellátáskor türelmesen kivárják (ruha, cipő fel-levétel), a gyermek játéka közben gyakorolják, alkalmaztatják az elsajátított ismereteket (színek neve, vagy 1-1 már jól képzett hang megszilárdítása). A gondozónők és köztünk; gyógypedagógusok és konduktorok közti kapcsolat ápolása ezért nagyon fontos: minden reggel jelzik nekünk, ha valamilyen eredményt vagy problémát észleltek a gyermekeknél, foglalkozás után mi mondjuk el tapasztalatainkat és javaslatainkat.

A projekt hozamának mondható, hogy a tanfolyam a gondozónők szemléletét tovább fejlesztette, formálta: a megszervezett tanfolyamon részt vevő gondozónők, bár eddig is 70 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

igen probléma-érzékenyek voltak, sokkal tudatosabban végzik ezen problémák felismerését, ezek szabatos megfogalmazását, mióta elvégezték a tanfolyamot. Nyitottabbá váltak és bátrabban kérdeznek egy-egy általuk problémaként észlelt jelenségről, s meglátásaikhoz gyakrabban fűznek saját véleményt, olykor ötletet is. Új eredmények elérésekor nagyon büszkék, mert ennek ők is részesei természetesen, s közösen tudjuk kitűzni így a következő célt együtt. A bölcsődevezető rendszeresen

szervez

gondozónői

értekezletet,

ahol

a

tanfolyamot

elvégzett

gondozónőknek lehetőségük nyílik tapasztalataik átadására, élményeik megosztására munkatársaikkal, indirekt módon formálva ezzel az ő szemléletüket is. Ez nagyon fontos, mert van, aki kevésbé nyitott a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjára. További cél az ő szemláletük alakítása az integrált bölcsődei nevelés fontosságáról, a sajátos nevelési igényű gyermekek és sok esetben sérült, az átlagtól eltérően viselkedő szüleik megértése és feltétel nélküli elfogadása. Ezt leginkább kolléganőik tudják velük megéreztetni, ezért óriási jelentősége van annak, hogy elvégezték jópáran ezt a tanfolyamot közülük, s részt vett rajta a bölcsőde vezetője, az ő helyettese és az Egyesített Bölcsődék szakmai tanácsadója is. Természetesen ugyanilyen nagy jelentősége van a szülőkkel való kapcsolatunknak. Családlátogatást, fogadóórát, a fejlesztési év elején és végén, valamint félévkor és májusban a tábor miatt szülői értekezletet szervezünk. Előre egyeztetett időpontban a szülőknek lehetőségük van megtekinteniük gyermekük egy foglalkozását, melyet fogadóóra követ, ahol megbeszéljük a látott fejlesztésen alkalmazottakat, ezek beépíthetőségét a gyermek otthoni napirendjébe, alkalmazásuk fontosságát. Itt, ezeken a fogadóórákon sokszor tapasztalható a szülők „megnyílása”: problémáik, kétségeik és kérdéseik felszínre kerülnek, melyek megválaszolásában, megoldásában igyekszünk segítségükre lenni. A konduktív nevelésben részesülő mozgássérült gyermekeket évi 2 alkalommal ortopéd szakorvos vizsgálja meg itt a bölcsődében. Dr. Éles László jelképes tiszteletdíjért vállalja ezt, amit az Egyesített Bölcsődék Központja fizet. Ezeken az orvosi vizsgálatokon a szülők is részt vehetnek és mi is ott vagyunk, tapasztalatot cserélünk a gyermek 71 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

fejlődéséről, jelenlegi mozgás- és ortopédiai állapotáról. Az orvossal segédeszköz-készítő is jön, aki az itt felírt segédeszközökhöz leveszi azonnal a méretet, majd rövid időn belül elkészíti és behozza ezeket. Közgyógyellátott gyermekek részére pedig ezek a segédeszközök általában ingyenesek. Az orvos segédeszköz-, esetleg műtéti javaslatát van idő megbeszélni a szülőkkel együtt. Ez nagyon fontos és jó dolog, mert így mindannyiunknak rálátása van a gyermek fejlődésére, az ehhez szükséges eszközök okára és céljára. Problémánk a zárt ortopéd cipővel szokott lenni, aminek elfogadása eleinte nehéz a szülő számára, főleg nyáron – többnyire azonban megértik, hogy a valódi korrekcióhoz elengedhetetlen, valamint a segédeszköz készítő valódi bőrből és szellősre készíti. Hagyománynak mondható a májusi balatonalmádi tábor, amihez a Kőbányai Önkormányzat és az Egyesített Bölcsődék Központja nyújt segítséget: a bölcsibe járó sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek családostul vehetnek részt a programban. 2009-ben és 2010-ben is sikerült úgy megvalósítani ezt a kirándulást, hogy az útiköltségen kívül mást nem kellett kifizetniük, sok családnak ez jelentette a nyaralást erre az évre. Ez a tábor az elfogadást segíti mind a gyermekben mind a szülőkben. Az Önkormányzat és annak nagylelkű munkatársai teszik lehetővé ennek megszervezését nyaranként, akik révén önkormányzati anyagi támogatással sok kisgyermek és családja alakíthat ki egymással életüket meghatározó kapcsolatot. A hasonló problémák közel viszik egymáshoz a felnőtteket is, és itt a pár nap alatt sokkal könnyebben megnyílnak, ezáltal lehetőség nyílik kételyeik, kérdéseik, gondjaik megbeszélésére is. Havi egy alkalommal, az utolsó csütörtökön kutyaterápia történik intézményünkben, melyet

a

Kutyával

az

Emberért

Alapítvány

egy

lelkes

munkatársa

biztosít

térítésmentesen azon sérült gyerekek részére, akiknek ezt szüleik engedélyezik.


Tárgyi feltételek tekintetében a Kőbányai Korai Fejlesztő Központ nagyon jól felszerelt. Ez köszönhető az Önkormányzatnak, az Egyesített Bölcsődék és a Fecskefészek Bölcsőde vezetőjének, akik sokat tettek azért, hogy minél több mozgást és a megismerő funkciókat fejlesztő eszköz, játék kerülhessen a fejlesztő szobákba, valamint pályázatainkat el tudjuk készíteni úgy, hogy ezzel is újabb eszközökhöz juthassanak a gyerekek. Két nagy tornaterem nagyságú és két kis logopédiai és értelmi fejlesztéshez elegendő nagyságú szobában történik a gyermekek fejlesztése. A nagy termekben található bordásfal, Wesco-elemek, trambulin, gördeszka, Go-go roller, lépcsős lejtő és számos színes, tetszetős, a fejlesztést nagymértékben segítő eszköz. A kisebb szobákban a kognitív tevékenységet és a beszéd fejlesztését segítő játékok találhatóak. Minden szobában megtalálhatóak a mozgástevékenység, a finommotoros manipuláció, az értelmi és a beszéd fejlesztéséhez szükséges eszközök.


A projekt révén szintén rengeteg eszközt kaptunk tartós használatra, melyeket örömmel használnak a gyermekek, s melyek nagyban hozzájárulnak személyiségük fejlesztéséhez. További pályázatokkal szeretnénk még több fejlesztő eszközt beszerezni, mind a szobákban,

mind

a

csoportokban,

valamint

az

udvaron

történő

személyiségfejlesztéshez, mint pl. minden szobába tölcsér, Bobath labda, csoportokba hintaló, Montessori tornyok és eszközök, udvarra biztonságos játszótéri eszközök és burkolat

(csúszda,

hinta,

forgókorong,

láncos

hinta,

stb.).

Tervezzük

az

eszközkölcsönzést a Fecskefészek Bölcsőde Alapítványának segítségével. A korai fejlesztésbe való bekerülést a szülők, de legtöbbször a gyermeket nevelő intézmények szokták kezdeményezni. Ezért nagyon fontos a gyerekek érdekében a bölcsődékkel és óvodákkal való kapcsolattartásunk. A fejlesztési évben többször szervezünk szakmai napot ezen intézmények gondozónői és pedagógusai számára, hogy megismerhessék a Kőbányai Korai Fejlesztő Központ működését, s segítsünk nekik abban, mikor lehet szüksége egy-egy gyermeknek korai fejlesztésre: mik azok a felhívó jellegű tünetek, amikor érdemes elhozni hozzánk kis neveltjüket, illetve kihívni a gyermek problémájának megfelelő végzettségű szakpedagógust az ő bölcsődéjükbe, hogy természetes közegben megfigyelhessük a gyermeket. Az Egyesített Bölcsődék tagintézményeiből rengetegen jöttek el, az érdeklődés nagy volt, ami jelentette az együttműködési készséget is a gyerekek nevelésében-fejlesztésében. Az óvodák közül páran jelezték részvételi szándékukat, de senki nem jött el. Összegezve elmondható, hogy a kerületi bölcsődék és a gyógypedagógusok között a jelző- és fejlesztőrendszer kiépült: a spontán integrációból Intézményünkbe fejlesztésre járó sajátos nevelési igényű kisgyermekek bölcsődei nevelését végző gondozónők tanácsaink szerint végzik a gyermek gondozását-nevelését, s eredményeiket megosztják velünk. A kerületi óvodák kevésbé nyitottak a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására és integrált nevelésére. 74 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

A projekt hatása lehet a jövőben, ha a bölcsőde fenntartója az általa fenntartott óvodákban dolgozó pedagógusok részére megszervezi a Problémafelismerés a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók körében a bölcsőde, az óvodai és az általános iskolai területen c. tanfolyamot Ha nem bölcsődés a gyermek, ismerős, hallomás útján jönnek a szülők, illetve szakértői bizottsági véleménnyel és kijelöléssel. Ezen gyermekek korai fejlesztése ambuláns formában történik. A bekerüléshez szükséges a Szakértői Bizottság javaslata és a Fecskefészek Bölcsődében működő Kőbányai Korai Fejlesztő Központ kijelölése a gyermek fejlesztésére. Ez nem csak lehetőség, de kötelezettség is a szülőknek: gyermekük optimális fejlesztése érdekében jönniük kell fejlesztésre. A korai fejlesztés képzési kötelezettségbe: fejlesztő felkészítésbe mehet át a gyermek 5 éves korában, amikor a fejlesztés továbbra is itt folytatódik 6 éves koráig, illetve 5 éves korig a gyermekeket elbocsátjuk az őket befogadó szegregált vagy integrált nevelésioktatási intézménybe. A kerületi óvodákkal folyamatos kapcsolatot tartunk, de a gyerekek átvétele nem mindig zökkenőmentes, ezen a területen szeretnénk jobb eredményeket elérni: fogadókészség növelése. A Szakértői Bizottságok vizsgálatuk előtt véleményt kérnek tőlünk a gyermekről, ezeket figyelembe véve készítik el javaslatukat – ám sokszor értetlenül állunk némelyik előtt, mert organikus eredetűnek tartva a problémát szegregált nevelést javasolnak, vagy ezen ok miatt másik nevelési-oktatási intézményt jelölnek ki a gyermek számára. Az

elbocsátott

gyerekek

fejlődését

nyomon

követjük,

a

fejlesztést

folytató

intézményekkel felvesszük a kapcsolatot, érdeklődünk a gyerekek fejlettségéről, eredményeiről, meg is látogatjuk őket az új környezetben lehetőségeink szerint. A bölcsődei gondozónők, óvodapedagógusok és minden pedagógus, valamint vezetőik részére számára ajánlom ezt a képzést. A korai fejlesztés fogalmát, jogszabályi hátterét, a problémák korai felismerését sajátíthatják el, kiszélesítve kompetenciahatáraikat, megtanulva az észlelt jelenségekből a probléma kiszűrését és ezek jelzését megfelelő helyre. Így a sajátos nevelési igényű 75 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.1.6.- 08/1-2008-0006

gyermekek elfogadását és integrált nevelésének-oktatásának lehetőségét is megtapasztalhatják a képzésen. Szőllősi Mária konduktor

3. Zárszó



Elősző Kiknek szól ez a kiadvány? E kiadvány irói olyan intézmények pedagógusai

Recommend Documents