Elsőnek a gyorsan és egyszerűen elintézhető téma, a jogosítvány: Nem kell átiratni, ha nem akarod. A magyart viszont le kell adnod, ha átiratod osztrákra, nem lehet nálad két EUállambeli jogositvány egyszerre. (Ez amiatt van, hogy több országban személyazonosító okmányként is használható a jogosítvány, ezért nem lehet azonos fajta okmányból kettő egyszerre.) Az egyedüli pozitívum az, ha megcsináltatod, hogy egy darabig nem kell jogosítványt hosszabbítanod és orvosi vizsgálaton átesned, mivel 2033-ig érvényes lesz egyfolytában.
Hogyan történik az átiratás? Kell hozzá: - Útlevél vagy személyi igazolvány - A magyar jogsi - Egy 6 hónapnál nem régebbi igazolványkép (csak rendes vegyi fotó jó, lézernyomat nem!) (http://www.bmi.gv.at/cms/BMI_Service/reisepass/files/Passbild_Kriterien.pdf) - Meldezettel/Anmeldebescheinigung (fénymásolatot célszerű vinni) A Verkehrsamtra kell menni (1090 Wien, Josef-Holaubek-Platz 1, Telefon: 01/31 31 0/0*, Öffnungszeiten, MoMi: 08.00-12.30, Do: 08.00-12.30 und 13.30-17.00, Fr: 08.00-12.00 Uhr). Ott a nyomtatványt kitölteni, pár dolgot helyben lefénymásoltatni. Egy hét múlva lehet az osztrák jogsiért menni és a magyart egyazon időben leadni. Lehetséges postázást is kérni, ebben az esetben le kell adni a magyar jogsit, de lehet kérni egy ideiglenes igazolást, ami feljogosít a járművezetésre, míg megjön postán az osztrák. Figyelem! Ezzel az ideiglenes papírral csak Ausztriában szabad vezetni, külföldön nem érvényes! Hivatalosan kell a magyar jogsiról a magyar hatóságoktól igazolás a jogosítvány érvényességéről és a kategóriákról, + ennek hiteles fordítása. A bécsi Verkehrsamt ragaszkodik ehhez, úgyhogy vidékiek előnyben: a schwechati rendőrségen nem ilyen pipifaxosak, ott simán megcsinálják a papír nélkül is, ők maguk lekérik a szükséges információt a magyar hatóságoktól. Bécsiek is mehetnek oda, úgyhogy kicsit utazni kell, de még így is mgérheti. A magyar igazoláshoz egy E-mailt kell küldeni a KEKKH-nak a
címre, aminek a tartalma az alábbi kérelem kinyomtatva, kitöltve, aláírva, majd scannelve (digitális fényképezővel vagy telefonnal „scannelve“ is pont jó): http://www.nyilvantarto.hu/letoltes/adatszolgaltatas_kozlekedesi.pdf Az I-nél célszerű beírni a születési adatokat és az anya nevét is, amire nincs rubrika. A II-re a válasz „Vezetői engedély adatai (kategóriák)“, a III. pont nem kell, a IV-re a jogosítvány számát kell beírni, az V-re „Jogosítvány honosítása külföldön“ a válasz, a VI-ra „Saját jogosítvány“, a VII-nél a papír alapút kell meghagyni, a másik kettőt kihúzni. Részletes infó az osztrák hivatal honlapján: https://www.help.gv.at/Portal.Node/hlpd/public/content/4/Seite.040500.html
A lakcímek kérdése Lakcím: A legegyszerűbb megoldás hogy otthon állandó, Ausztriában ideiglenes. Azután egy idő múlva át lehet iratkozni Ausztriában állandóra. Emiatt a magyar állandót _NEM_ kell megszüntetni, az „jár” továbbra is állampolgári jogon, akkor is, ha ideiglenes külföldi tartózkodást jelent be otthon az ember, akkor is! Annál is inkább, mivel 2010 óta a magyar állandó lakcímet elvileg csak végleges külföldi letelepedés esetén lehet megszüntetni. Aki nem hagyta el végleg az országot, annak elvileg nem lehet csak ideiglenes lakcíme állandó nélkül (merthogy az 5 év után automatikusan lejár, és onnantól kezdve nem lenne semmilyen lakcíme az illetőnek). A végleges letelepedéskor a személyit és a lakcímkártyát is bevonják, csak az útlevele marad az embernél. Figyulim! Felszólít! Az útlevél érvényességére és meghosszabbítására ilyenkor nagyon kell ügyelni, mert igen nagyon nehéz az ügyintézés, ha lejár!
A következő érdekes kérdés a magyar rendszám használata Ausztriában: Alapszabály, hogy Hauptwohnsitz esetén 1 hónap, plusz 1 hónap türelmi idő van az átiratásra, Nebenwohsitz esetén ez 1 év + 1 hónap türelmi idő. Nebenwohsitz esetén 1 év után el kell hagyni az autóval az országot, utána elvileg vissza lehet jönni – de ezt a teóriát nem próbálnám ki élesben a Finanzamt ellenében még akkor sem, ha igazolhatóan minden hétvégén hazajárok az autóval Magyarországra, és mint mondjuk budapesti lakos, ilyen módon igazolhatóan Magyarországon kb. kétszer annyit használom az autót, mint Ausztriában… Egy kis hivatalos információ a dologról: portal.wko.at, Verkehrsamt A probléma egyszerű megkerülése: az autó olyasvalakié kell legyen, aki Magyarországon él, aki csak „kölcsönadta“ azt használatra. Ezt akár le is lehet papírozni (amennyiben a nevek alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy közeli családtag, úgy ezt célszerű is megtenni). Egyes esetekben ilyenkor is szívóznak, de jogilag nem tud mit csinálni az ember egy kölcsönautóval, így ez azért elég jó eséllyel megúszható egy ideig. Ha viszont hónapokig ott áll az autó a ház előtt, és ezt a Finanzamt is megtudja, akkor erőszakkal átiratni ugyan nem tudják az autót, de bizonyos kellemetlenségekre lehet számítani (pl. bírság). Szóval hosszú távra ez sem 100-as megoldás. Ellenkező esetben marad az:
Autó átiratása Ausztriába Definíciók: Hauptwohnsitz, azaz állandó lakcím, jelenleg Magyarországon lakóhely vagy lakhely néven ismert. Nebenwohnsitz, azaz ideiglenes lakcím, a jelenlegi magyar terminológia szerint tartózkodási hely. CoC, azaz European Certificate of Conformity, magyarul Európai Típusbizonyítvány. Az autó átiratása Ausztriába egyben azt is jelenti, hogy állandó lakcímre (Hauptwohnsitz) kell váltani, mert osztrák rendszámú járművet ideiglenes lakcímmel nem birtokolhat senki (ez Magyarországon meg máshol is sok helyen így van). Itt is van persze lehetőség olyanra, hogy magyar tulajdonos ideiglenes osztrák lakcímmel + egy állandó osztrák lakcímmel rendelkező üzembentartó. Amennyiben osztrák rendszámmal, de bármilyen magyar lakcímmel a magyar rendőr kap el Magyarországon, akkor elvileg baj van, mert megbüntethet érte az új magyar szabályok szerint. Erről majd külön értekezünk egy másik fejezetben, mert se nem egyszerű, se nem rövid a történet. Frissítés: 2012. augusztus 7-től módosult a jogszabály, kevésbé problémás a külföldi rendszám odahaza. A részletek alant. Az osztrák rendszámhoz először kell egy osztrák műszaki vizsga (akkor is, ha van érvényes magyar!). Ezt a legelső osztrák vizsgát mindig a gyártó szerinti márkakereskedőnél (Handler) kell megcsinálni. A későbbieket már lehet majd a sarki „tuningshopban” is. A vizsgához a Handlernél szükséges a CoC dokumentum. A CoC nagyjából bármely, Európában forgalmazott típushoz létezik. Ezt otthon, az adott gyártó központi márkaképviseleténél kell kérni. Egy darab A4-es lap, és mindig a konkrét járműre vonatkozik, rajta van az alvázszám, motorszám is. Általában ingyen kiadják, esetleg postaköltséget kérnek érte, ha nem személyesen intézi az ember. Faxon nem jó, csak eredetiben! Kérni kell, hogy lehetőleg német nyelven legyen, de angolul is jó. Ha ez nincs meg, az itteni kereskedő is szíves-örömest beszerzi, de persze korántsem ingyen... A műszaki vizsga kereskedőtől függően 50-70 Euro. Ezután a kereskedő jelenti az autót az osztrák központi márkaképviseletnek, ahol kb. 180 Euro fejében az osztrák „BM-nyilvántartásba“ veszik az autót. Ez 5 munkanap, utána lehet menni a papírért, amivel a Finanzamtnál a Novát be kell fizetni. Ha ez is megvolt, lehet menni a biztosítóhoz a rendszámért, és kész is. A Nováról még annyit kell tudni, hogy ha az ilyen autót egyszer valamikor “hazaviszi” az ember, azaz újra magyar rendszámot kap, akkor a befizetett Nova összege (vagy annak egy része) elvileg visszajár! Erről azonban nem tudok bővebbet.
Ha megvan az osztrák rendszám, akkor az összes osztrák és magyar papírral (forgalmi + törzskönyv is!), valamint a leszerelt magyar rendszámmal együtt irány a magyar okmányiroda. Itt háromféle forgalomból kivonást lehet kérni, de sokszor maga az okmányirodai ügyintéző is csak kettőről tud: az ideiglenesről és a véglegesről. Az ideiglenes 6 hónapra szól és utána automatikusan elmúlik, csak újra el kell hozni a rendszámot az okmányirodából. A végleges pedig végleges, mindent bevonnak, a bontási igazolás alapján az autó hivatalosan megszűnik létezni. A kettő között van az ú.n. átmeneti kivonás, amikor 10 évre vonják ki az autót a forgalomból. Ennek legjellemzőbb oka pont ez, hogy külföldön tartózkodás miatt elvitték az autót az országból, de nem véglegesen, még visszajöhetnek vele. A rendszámot, forgalmit, törzskönyvet végleg elveszik, de adnak egy papírt, amivel 10 éven belül regadó fizetése nélkül visszahozható az autó az országba, és (egy másik, új) magyar rendszámmal újra forgalomba helyezhető. Ha meg külföldön, külföldi rendszámmal eladják, elbontják stb., a 10 év lejártával automatikusan véglegesen kivonódik a forgalomból az autó. Ha ez is megvolt, akkor persze a biztosítónak is szólni kell, hogy szüntessék meg a magyar biztosításokat. A gépjárműadót jelenleg az fizeti Magyarországon egész évre, aki január 1-én birtokolta az autót. Ha az autó kivonásra kerül a forgalomból, akkor a már befizetett adó arányos része természetesen visszajár – de persze a január 1-i tulajdonosnak, aki azt befizette. Ha nincs a járműre CoC (Európában nem általánosan forgalmazott jármű vagy EU előtti időből való, régebbi példány), akkor egyedül a Wiener Landesfahrzeugprüfstellénél (MA46) lehet levizsgáztatni az autót: Prüfstelle. Az MA46-os vizsga után már csak a Novát kell befizetni és a biztosítót intézni, minden mást elintéznek közben. A vizsga egy motorra 150 Euro volt 2010-ben, autóra nem tudom, mennyi, de saccra jóval több lehet. Otthon használtan vett, kihozni szánt autót nem kell otthon átiratni, csak adásvételi szerződés kell, hogy valóban kié az autó. Utána a többi már ugyanúgy megy. Figyelem! Biztosítás legyen az autón, azt mindenképpen kell kötni még otthon, a kihozatalhoz! Ez érvényes kb. bárhonnan behozott autóra, biztosítás mindenképpen kell rá. Ha nincs érvényes kötelező, akkor ideiglenes megoldást jelenthet ez is: www.arisa.lu. Nem olcsó, valami 100120 Euro/hó, de kötelezőt ad egy hónapra, ami pont elég. A másik lehetőség a próbarendszám, ami egyben kötelező biztosítás fedezetet is jelent. Ilyenkor az egyébként éppen érvényes rendszámtábla is legyen kéznél. Ilyet a WU listán is tudnak néhányan kölcsönözni, de hivatalosan is kérhető (3 napra 175 Euroért, ingyé‘ van). Magyarországon nehezebb az ügy, de pl. egy autókereskedőnek lehet ilyenje, amit kölcsön lehet kérni tőle. A próbarendszám mindig csak az adott országon belül érvényes, azaz kettő kell belőle – egy magyar és egy osztrák, amit a határon át kell cserélni! Jó tudni, hogy elvileg a magyar rendszám maga – tehát a két tábla – az autóhoz tartozik. Amikor az autót először forgalomba helyezték, annak ki kellett fizetni az árát, azaz megvetted. Az okmányirodában fogják kérni, hogy add le, de ha meg akarod tartani, akkor nem kötelező, hiszen kifizetted, a tiéd. Nem fognak örülni neki, mert plusz papírmunkával jár, de nem tagadhatják meg tőled, hiszen az árát nem fogják neked visszafizetni. :-) Ausztriában a rendszám a biztosítóé, tulajdonosváltáskor vagy az autó forgalomból ideiglenes kivonásakor a biztosító kérdés nélkül visszaveszi. Ausztriában lehet egy harmadik, piros alapon fehér rendszámot is kérni. Ezt bármelyik Zulassungsstelle megcsinálja 8,50-ért 5 munkanap alatt. Beírják az összes papírba, azokat vinni kell átvételkor (a forgalmit és a Teil II részt, a törzskönyv osztrák megfelelőjét is), eltépik és nyomtatnak helyette másikat. Ez arra jó, ha mondjuk utánfutót, vonóhorogra akasztott biciklitartót stb. használ az ember, akkor nem kell állandóan áttenni a normál hátsó rendszámot. Ha új autót veszel, akkor a magyar kereskedésben meg kell beszélni, hogy ezt az autót te nem akarod otthon forgalomba helyezni, hanem exportálod Ausztriába. Ez azért lényeges momentum, mert akkor a magyar regadót nem kell kifizetned (hanem majd az osztrák Novát helyette, ami így már sosem fog visszajárni, és az autót is majd csak használt importként lehet pl. Magyarországon forgalomba helyezni). Az viszont probléma ilyenkor, hogy rendszám nem lesz rajta, ami nélkül az autó nem közlekedhet a saját lábán. Itt megint a tréler vagy a próbarendszám a megoldás. Az eljárás dettó, mint fentebb, próbarendszámtól a műszaki vizsgáig, és a NOVÁ-tól a biztosításig-rendszámig.
A feketeleves: külföldi rendszám használata Magyarországon A jelenleg érvényes szabályozás legutóbb 2012. augusztus 7-én változott. Eszerint külföldi rendszámmal végre ismét szabad Magyarországon is közlekedni, megfelelő feltételek fennállása mellett. Nézzünk bele egy kicsit. Tisztázzunk néhány törvényi definíciót. A forrás a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály által írt hivatalos levél, melyet erre a kérdésre válaszként küldtek. Nem idézem be az egészet, csak a lényeget: A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 3. § d) pontja szerinti értelmezésben a szokásos tartózkodási hely az alábbi: „da) az az ország, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt, vagy foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetén olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon ország között, ahol él, valamint db) azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő országokhoz kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több EGT-államban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda, ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban, az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.
Ez sajnos nem a legjobb hír azok számára, akik tanulóként vannak Ausztriában, ők ez alapján továbbra is Magyarországon tartózkodnak szokásosan. De a többiek eszerint „szokásosan” Ausztriában élnek. Nézzük tehát tovább: Értelemszerűen nem vonatkozik az életvitelszerűen nem Magyarországon élő személyekre és a döntően nem Magyarországon tevékenykedő szervezetekre, hiszen ők legitim módon használják az illetőségük szerinti állam hatósági jelzését. Ugyancsak speciális szabályozást igényel a külföldi munkavégzéshez, különösen munkába járáshoz használt jármű, mivel ezekben az esetben méltányolható igény, hogy a munkavégzéssel érintett állam rendszámát lehessen használni. Egyéb esetekben ugyanakkor a tartós, harmincnapnyi vagy annál hosszabb időtartamú magyarországi járműhasználathoz már a magyar hatósági jelzés alkalmazása megkövetelhető.
Az aláhúzott kiemelés az eredeti levélből származik, így kaptam. Eddig tehát rendben lennénk, aki Ausztriában él, de akár csak rendszeresen kijár dolgozni, az használhat Magyarországon is osztrák rendszámot. De folytatódik tovább a levél: A hatályos jogszabályok természetesen nem zárják ki az EGT valamely tagállamának nyilvántartásában szereplő járművek magyarországi használatát feltéve, hogy a használat, valamint a közúti forgalomban történő részvétel jogszerűségét igazolni tudja. A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozóan a Kkt. 2011. 09. 01jét követően hatályos szövege az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „ 25/B. § (1) A közúti forgalomban a 25/A. §-ban meghatározott jármű a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, amennyiben: a) az üzemben tartója e törvény rendelkezései szerint belföldi üzembentartónak minősül vagy b) vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.
Kiemelés ismét az eredeti levélből. Ebből nekünk mindkét pont érdekes, de főleg a b), hiszen legtöbbünknek megvan még az otthoni állandó lakcíme. Ez itt lakóhelyet említ, ami állandó lakcímet jelent. A 2012. augusztus 7-i változtatás átdefiniálta a belföldi üzembentartót, és nekünk pont ez a lényeg: A belföldi üzembentartó az, akinek lakó- és szokásos tartózkodási helye (azaz mindkettő egyszerre!) ill. cégek esetében székhelye Magyarországon van. A szokásos tartózkodási helyről pedig már beszéltünk. Aki Ausztriában tanulási céllal lakik, annak ez továbbra sem ad felmentést, de az itt dolgozóknak, tartósan itt élőknek már igen.
Figyelem! Továbbra is szét kell választani az üzembentartó (tulajdonos) és a vezető fogalmát. A tulajdonos és a jármű együtt közlekedhet Magyarországon, ha a szokásos tartózkodási hely nem Magyarország, de Magyarországon lakó rokon, ismerős, bárki más, mint vezető azért továbbra sem használhatja akármikor és akármenyit az autót. Jelenleg erre 6 havonta 30 napig van lehetőség, megfelelő meghatalmazás birtokában (családtagnak nem kell). Kérdés persze, hogy hogyan lehet bebizonyítani, mióta használ valaki egy autót az adott országban, ill. az, hogy a rendőr hogyan fogja adott esetben ennek ellenkezőjét bozonyítani. Azt azért ne felejtsük el, hogy a bizonyítási kényszer jelen esetben, mivel ez „csak” szabálysértés, az autó vezetőjén van! Akkor már csak az a kérdés, hogyan bizonyíthatjuk be az igazunkat a rendőrnek. A törvény (és a KEKKH levele) ezt mondja: (5) A (2) és (4) bekezdésekben meghatározott feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.
Egy ilyen magánokirat pedig az a papír, amit az ember saját kezűleg ír és aláír, és a kívánt jognyilatkozatot tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy az újság széléből letépett csíkra felskríbálja az ember, hogy „én 2 éve Ausztriában lakom, ott kötelező nekem az osztrák rendszám, hagyjanak békén”, és aláírva odaadja a rendőrnek. Nyilván olyat nem ír le az ember, amiről utólag bebizonítható, hogy nincs úgy, hiszen egy rendőr kezébe fogjuk adni, és simán lehet, hogy utánanéznek, valóban igazat írtunk-e. Innentől viszont megtettük, amire a jogszabály kötelez. Ha a rendőr tovább kötözködik, akkor meg lehet tőle kérdezni, hogy magánokirat-hamisítással vádol-e – azaz kétségbe vonja az éppen az imént általunk leírtakat, amit a kezébe adtunk... Ha nemet válaszol rá, nincs miről beszélni, elfogadta, mehetünk dolgunkra. Ha igennel válaszol, akkor figyelmeztetni kell, hogy itten rágalmazás tényállása is fennforog, valamint hamis vád, amiért utóbb őt is felelősségre lehet vonni, de a lényeg az, hogy bűncselekménnyel vádol, azaz a bizonyítási kényszer a „normális” irányba fordul, neki kell tudni bebizonyítani, amit állít. Az meg szerintem nehezen fog menni neki... A fordításokról szóló baromságot is megváltoztatták végre. Nem kell OFI hiteles fordítás, hanem ú.n. „egyszerű fordítás” a követelmény. Ez egy olyan papír, amiről a jármű vezetője azt mondja, hogy a bemutatott külföldi dokumentum fordítása. Persze célszerű, ha valóban az, ugyanis ha a rendőrnek kétségei támadnak, még mindig elveheti a rendszámot és közigazgatási vizsgálatot rendelhet el. Viszont az is megváltozott, hogy ha a fenti tényeket a közigazgatási vizsgálat határozatának jogerőre emelkedése előtt hitelt érdemlően bizonyítja az ember, akkor megszüntetik a vizsgálatot és visszaadják az elkobozott rendszámot – azaz van végre lehetőség utólagos bizonyításra is. Azért ezzel óvatosan, mert ha megállapítanak jogsértést, akkor még a vizsgálat költségeit is ráverik az emberfiára. A forgalmi ill. a rendszám elvétele adott esetben tehát jogszerű lehet, de azért erről is tudni kell, hogy ha bármit elvesz a rendőr, arról átvételi elismervényt kell adjon (bármilyen papírt ill. a rendszámot), és ezt a tényt jegyzőkönyvben is külön rögzíteni kell. Az átvételi elismervényen szerepeltetni kell a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 98. § (3) bekezdésében foglaltakat, amely szerint: „(3) Amennyiben a jármű üzemben tartója vagy a jármű vezetője a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban a döntés jogerőre emelkedéséig okirattal igazolja a külföldi hatósági jelzéssel és engedéllyel történő közlekedés jogszerűségét, a külföldi hatósági engedély és jelzés visszaadásával egyidejűleg a bevonásra irányuló eljárást meg kell szüntetni.”
Ez azért lényeges, mert ha ezek közül bármit nem, vagy nem megfelelően tesz meg az intézkedő rendőr, utóbb eljárási hibára hivatkozással el lehet kerülni, hogy az embert mégis levegyék valami csúnya nagy összegre a közigazgatási eljárás díja címén, vagy valami hasonló jogalapra hivatkozva. Folytatása következik szeptember 21-én, amikor újabb módosítások lépnek életbe.
