Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 1/2006. (II. 13.) számú rendelete a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól egységes szerkezetben a 14/2006. (VI.12.) sz. a 11/2008. (V.19.), a 13/2008. (VI.23.) a 9/2009. (IV.20.) az 5/2010. (III.19. a 2/2011. (II.15.); 15/2011. (V.23.) 24/2011. (IX.20.) 5/2012. (II.13.) 10/2013. (III.20.) 20/2013. (XII.03.) és a 2/2014. (I.20.) sz. rendelettel A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv 32.§ (3) bekezdésében (továbbiakban Sztv.), valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben ( továbbiakban Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján a helyi szociális ellátási formákat és az igénybevételükre vonatkozó eljárási szabályokat a Bugyi Nagyközségi Önkormányzat az alábbiak szerint határozza meg. ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések I. A rendelet hatálya 1
1.§. 1) A rendelet hatálya kiterjed Bugyi Nagyközség Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, e) a hajléktalan személy, egyes személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátására, ha úgy nyilatkozik, hogy tartózkodási helye Bugyi Nagyközség közigazgatási területén van f) hontalanokra. (2) 2 A rendelet az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is kiterjed. (3) A rendelet hatálya kiterjed még a a) a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68 EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint, 3 b) c) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekre is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
Módosította a 11/2008. (V.19.) hatályos 2008. 06. 01-től. Módosította a 11/2008. (V.19.) hatályos 2008. 06. 01-től. 3 Hatályon kívül helyezi a 10/2013. (III.20.) sz. önk. rendelettel, hatályos 2013. március 20tól 1 2
1
2. §. (1) E rendelet alkalmazásában: a jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, házastárs, egészségileg károsodott gyermek, egyedülálló, egyedül élő tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, hajléktalan, aktív korú, nevelési ellátás, szoba félszoba, közcélú munka, fogyasztási egység az Sztv. 4.§. (1) bekezdésében meghatározottak szerint értelmezendő. (2) E rendelet alkalmazásában: gyermek, fiatalkorú, fiatal felnőtt, gyermek hozzátartozói, a gyermek tartására köteles személy, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, gyámhatóság, gyermekvédelmi gondoskodás, veszélyeztetettség, tartós betegség a Gyvt 5.§-ában meghatározottak szerint értelmezendő. (3) Ahol e rendelet jövedelmet említ, a nevelési ellátást, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek kell a jövedelmeként figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. II. A szociális ellátások, valamint a gyermekvédelem közös szabályai 1.Eljárási szabályok 3. § (1) A szociális ellátásra és gyermekvédelmi ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) rendelkezéseit az Sztv-ben, továbbá a Gyvt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat, valamint a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat és hatásköröket a) Bugyi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete b) Bugyi Nagyközség Polgármestere, valamint c) Bugyi Nagyközség jegyzője gyakorolja. (3) A Képviselő-testület az Sztv-ben és e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatáskörét a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a Szociális és Jóléti Bizottság feladat-, és hatáskörébe utalja.1 (4) A Képviselő-testület a 21.§-ban meghatározott Közgyógyellátással kapcsolatos hatáskörét a Jegyzőre ruházza át. 4.§ (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti igényt a Bugyi Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában lehet előterjeszteni. Az igény elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azt az erre vonatkozó igazolásokkal becsatolni. (2) a) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen: - munkáltató által kiadott kereseti igazolás, - rendszeres pénzellátásokról az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló szelvény (pl. nyugdíjszelvény) - egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, vagy kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, 1
Módosította a 2/2014. (I.20.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. 01.20-tól. 2
- mezőgazdasági jövedelmekből származó jövedelmi igazolás - adóbevallás vagy annak hiteles másolata b) Egyedülálló kérelmező esetében igazolni kell továbbá: - a válás tényét: anyakönyvi kivonatra történt bejegyzéssel, vagy válóperi végzéssel, - a házasság felbontás iránti kérelem beadását: az ügy peres számával - külön (azaz más címen) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal. c)1 c)2 Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a tanulmányok folytatását minden esetben iskolalátogatási bizonyítvánnyal (igazolással) kell igazolni. (3) Az iratokat az ügyfél a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül – elutasítás terhe mellett – köteles benyújtani. (4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetôek. (5)3 A jövedelem számításánál irányadó időtartam: a) havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetén: A kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmeiről szóló igazolás b) nem rendszeres jövedelem illetőleg a vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén: Személyes nyilatkozatot kell benyújtani a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról (6) Az ellátást kérelmező figyelmét fel kell hívni arra, hogy a havi jövedelemre vonatkozó adatok az adóhatóságtól kért adatszolgáltatás, valamint szakértő igénybevételével ellenőrizhető. (7) A rendszeres támogatás iránti kérelem elbírálása előtt – egyedi elbírálás alapján – a Szociális és Jóléti Bizottságnak részletes környezettanulmányt kell készítenie. (8)4 Ha a Szociális és Jóléti Bizottság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) és (2) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, vagy kétség merül fel annak valóságtartama tekintetében, be kell kérni a kérelmező által lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat. Ezt követően a jövedelmet az Sztv. 10.§ (6) bekezdése illetőleg A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3.§ alapján kell vélelmezni. (9) A támogatást kérő az egyéb feltételek megléte esetén sem részesülhet támogatásban, ha az általa igazolt költségek és bevételek egymáshoz való viszonya életszerűtlen, illetve életvitele, általános életkörülményei nem teszik azt indokolttá. 5
(10) A pénzbeli és természetben nyújtott támogatás iránti kérelmeket a szociális hatáskört gyakorló szerv a rendelkezésre álló keretösszeg felhasználása esetén a jogosultságra való tekintet nélkül elutasíthatja kivéve az alanyi jogon járó juttatást, így: - köztemetés Hatályon kívül helyezte: 9/2009.(IV.20.) rendelet Átszámozta: 9/2009.(IV.20.) rendelet 3 Módosította: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20. 4 Módosította: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20. 1
2
5
Módosította a 10/2013. (III.20.) sz. önk. rendelet, hatályos 2013. március 20-tól 3
(11) A polgármesteri hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel a jogosulatlanul igénybe vett ellátás következményeire és a juttatás feltételeit érintő lényeges tények, körülmények változásáról kötelező 15 napon belüli értesítésre. (12) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni. (13)1 A rendszeres pénzellátásoknál – ha e rendelet másként nem rendelkezik – napi támogatási összeget (havi ellátás 30-ad része) kell megállapítani nem teljes havi ellátás esetében. Az összeget a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre felfelé kell kerekíteni. 14)2 Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás illetve a közgyógyellátás kivételével - a kérelem benyújtásától esedékes. 2. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése 5.§ (1) a) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megítélésére az Sztv. 17. §-ának illetve a Gyvt. 133.§-ának rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi kiegészítéssel: A havonta rendszeresen folyósított ellátások esetében tört havi jogosulatlan igénybevétel esetén a visszakövetelendő összeget naptári napra kalkulálva kell visszakövetelni. b) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése méltányosságból részben, illetve egészben elengedhető, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, továbbá a visszafizetés elrendelése végett a kérelmező vagy családja ismételten szociális gondoskodásra szorulna. c) Kérelemre a visszafizetés részletekben való törlesztése is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama. MÁSODIK RÉSZ
A szociális ellátás rendszere 6.§ (1) E rendelet értelmében a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális ellátások nyújthatóak: pénzbeli szociális ellátások: 3a) b)4 aktív korúak ellátása c)5 d) ápolási díj Módosította: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20 Módosította: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20 3 Hatályon kívül helyezi a 10/2013. (III.20.) sz. önk. rendelettel, hatályos 2013. március 20tól 4 Módosította: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20 5 Törölte az5/2012. (II.13.) rendelet, hatályos 2012. II.13-tól 1 2
4
e) f) 1 természetben nyújtott szociális ellátások: g) köztemetés h) közgyógyellátás 2i) j) gyógyszertámogatás3
I. Pénzbeli ellátások Aktív korúak ellátása4 8.§ Az aktív korúak ellátására való jogosultságot és a támogatás összegét a jegyző - az Sztv. 33.§ - 37/C §-ai(alapján - állapítja meg. 9.§5 (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – az egészségkárosodott személy kivételével – a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni: a) az önkormányzattal, b) az önkormányzat által kijelölt szervvel, a „Kertváros” Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központja Gyermekjóléti Szolgálatának Bugyi telephelyével (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). (2) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. (3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles a) az adatait, illetve adatainak megváltozását bejelenteni, b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködni, c) a beilleszkedést segítő programban részt venni (4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai: a) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok, b) munkavégzésre történő felkészítés, szinten tartás, c) mentálhigiénés életmódot formáló programok, d) egyéni vagy csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok, e) álláskeresési technikák, jogi és pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkoztatás, f) más ellátásba juttatás, tanácsadás. (5) A rendszeres szociális segélyére jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Szolgálattal felvenni a kapcsolatot. Hatályon kívül helyezte a 20/2013. (XII.03.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2014. 01.01-től Hatályon kívül helyezi a 10/2013. (III.20.) sz. önk. rendelettel, hatályos 2013. március 20tól 3 Módosította a 2/2014. (I.20.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. 01.20-tól 4 Módosította: 9/2009.(IV.20.); 2/2011. (II.15.)rendelet, hatályos: 2011. március 01. 5 Módosította: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20. 1 2
5
(6) A rendszeres szociális segélyt megállapító jogerős határozat egy példányát a Polgármesteri Hivatal megküldi a Családsegítő Szolgálat részére, amely a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, majd kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról írásbeli megállapodást köt a segélyben részesülő személlyel. (7) A megállapodás tartalmazza különösen a) az együttműködési program személyre meghatározott tartalmát; b) a programon való részvétel gyakoriságát, amely évente négy alkalomnál kevesebb nem lehet; c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik. (8) A Családsegítő Szolgálat írásban értesíti a Polgármesteri Hivatalt az együttműködés megvalósulásáról, a résztvevőkről és a távolmaradókról, valamint a távolmaradás indokáról, igazolásáról. (9) A beilleszkedést segítő programokról való távolmaradás igazolására csak házi, szakorvosi, vagy valamely hatóság által kiállított hiteles igazolás fogadható el. 10. §1 (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő megszegi az együttműködési kötelezettséget akkor, ha a) az adataiban, körülményeiben vagy jövedelmi helyzetében bekövetkezett változást a pénzellátást folyósító szervnél nem jelenti be, b) a Családsegítő Szolgálattal nem működik együtt, különösen ha a 9.§ (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem veszi fel a kapcsolatot a Családsegítő Szolgálattal és távollétének okát hitelt érdemlő módon nem igazolja ; illetve a megállapodást nem köti meg, c) a beilleszkedést segítő programban kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti, s annak elmulasztását 3 napon belül nem menti ki; d) az ellátást folyósító önkormányzat jegyzőjével nem működik együtt, különösen, ha a felülvizsgálatra kijelölt időpontokban nem jelenik meg, illetve a felülvizsgálati eljárást akadályozza. (2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a segély folyósításának időtartama alatt az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyző megszünteti. 11.§2 (1) Az önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek számára, munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében a mindenkori szabályoknak megfelelő közfoglalkoztatást szervez. (2) 3 (3) A nem foglalkoztatott személy köteles a számára kijelölt munkáltatónál az előírt határidőben megjelenni, illetve az elfogadott munkát a munkaszerződésben rögzített időpontban felvenni.
1
Módosította: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20.
2
Módosította: 9/2009.(IV.20.);2/2011. (II.15.); rendelet, hatályos: 2011. március 01-től Hatályon kívül helyezte a 2/2011. (II.15.) rendelet: Hatályos 2011. március 01-től
3
6
(4) A felajánlott munkakör ellátására való tartós vagy végleges alkalmatlanság foglalkozásegészségügyi szakvéleménnyel, az átmeneti alkalmatlanság pedig háziorvosi szakvéleménnyel igazolható. (5) Amennyiben a nem foglalkoztatott átmeneti munkaképtelensége miatt a munkát nem tudja felvenni, munkaképessé válását követően ismételten munkára kell kötelezni. (6) Amennyiben a az átmeneti munkaképtelenség a munka felvételét követően áll elő, s emiatt az előírt 30 napot a nem foglalkoztatott személy nem tudta ledolgozni, munkaképessé válását követően a még hiányzó napok ledolgozására kell kötelezni. (7) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban résztvevő igényjogosult munkáltatója a Polgármester. 12.§1 (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyző az Sztv. 25.§ (4) bekezdésének figyelembevétele alapján kétévente egyszer felülvizsgálja. (2) A felülvizsgálathoz a jogosultnak csatolni kell az e rendelet 4. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott igazolásokon túl A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15.§ (1) bek. a) pontjában meghatározott vagyonnyilatkozatot. Közfoglalkoztatási Terv 12/A. §2 Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkozást helyettesítő támogatás válik jogosulttá, az Szt. 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint: a) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, szemét és lom eltávolítása, b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, c) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, d) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint: - a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, - vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése, e) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése, f) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása. (2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (3) Az Szt. 34 § (2) valamint 36 § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 13 §-ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról. (4) A jogosultság feltételeként e rendelet 13 §-ában foglalt szabályok betartását az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal bevonásával ellenőrzi.” 1
(5) A R. 12/A§. (1) bekezdésében előírt jogosultsági feltételeket a lakásfenntartási támogatás megállapításánál is alkalmazni kell. 1 2
Módosította: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20 Beiktatta: 9/2009.(IV.20.); 2/2011. (II.15.) rendelet, hatályos: 2011. március 01-től 7
Lakásfenntartási támogatás 13.§ 2 14.§ 3 15.§ 4 5
15/A§. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérlője lakbértámogatást igényelhet. (2) A támogatás mértéke:
a) ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, akkor a támogatás a lakbér összegének 50 %-a. b) ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem haladja meg, a támogatás a lakbér 50 %-a c) ha egyedülálló nyugdíjas a bérlő és a nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg a lakbértámogatás összege a lakbér 50%”6 (3) A lakbértámogatás a bérlőt kérelemre illeti meg. A kérelemhez csatolni kell a lakásra vonatkozó adatok mellett a család jövedelmére, az eltartottak számára vonatkozó igazolásokat is. (4) A kérelemről környezettanulmány után a Szociális és Jóléti Bizottság dönt. (5) A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától legfeljebb egy éves időtartamra jár, és a megszűnését követően újra igényelhető. (6) A lakbértámogatást meg kell szüntetni: a/ a lakásbérleti jogviszony megszűntekor b/ ha a támogatásra jogosultság megszűnik c/ ha a lakbérfizetési kötelezettségének a bérlő három hónapig folyamatosan nem tesz eleget d/ ha a lakást a bérlő bérbe adta, hozzájárulás nélkül befogadott más személyt a lakásba.
Ápolási díj 17.§ (1) A Szociális és Jóléti Bizottság Sztv-ben meghatározottak figyelembevételével méltányossági ápolási díjat (továbbiakban: ápolási díj) állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy a) a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át nem haladja meg, és 1 2 3 4 5 6
Beiktatta az 5/2012. (II.13.) sz. rendelet, hatályos 2012. II. 13-tól Törölte az 5/2012. (II.13.) sz. rendelet, hatályos 2012. II. 13-tól Törölte az 5/2012. (II.13.) sz. rendelet, hatályos 2012. II. 13-tól Törölte az 5/2012. (II.13.) sz. rendelet, hatályos 2012. II. 13-tól Beiktatta a 24/2011. (IX.20.) hatályos 2011. szeptember 20-tól Módosította a 2/2014. (I.20.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. 01.20-tól 8
b) napi négy órát meg nem haladó kereső tevékenységet folytat (az otthon történő munkavégzés kivételével), vagy c) fizetés nélküli szabadságon van, illetve d) egyéb kereső tevékenysége a beteg ápolása miatt szűnt meg. 1
(2) A kérelemhez a 4.§-ban meghatározottakon túl csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt: a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg, c) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (3) 2Az ápolási díj kérelemre vonatkozó elbírálásnak része az orvosi szakvélemény mellett az ápolt helyszíni környezettanulmányának elkészítése. A környezettanulmány készítésére a Szociális és Jóléti Bizottság 3 tagjából alakított bizottság jogosult. A bizottságnak vizsgálni kell: a.) az ápolt és az ápoló az ápolás teljes időtartama idején egy lakóépületben tartózkodjon. b.) az ápolt elhelyezése az ápolás feltételeit megfelelően biztosítsa c.) amennyiben az ápolás feltételei hiányosak vagy nem teljesülnek, a Szociális és Jóléti Bizottság a környezettanulmány alapján dönt az ápolási díj megadásáról. (4)3 A (3) bekezdésben meghatározott környezettanulmány elkészítésébe illetve a (6) bekezdésben meghatározott ellenőrzésbe be kell vonni a - 29.§ (3) bekezdésében meghatározott - a házi segítségnyújtást végző szolgáltató helyi munkatársát is. Amennyiben szükséges - feltéve ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, illetve ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni - a házi segítésnyújtó szolgálat helyi munkatársa házi segítségnyújtás keretében segítséget nyújt az ápolási kötelezettség teljesítésébe, illetve az ápolt személyt átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátja. (5)4 Az ápolási díj havi összeg az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. (6) A Szociális és Jóléti Bizottság az ápolási díjra való jogosultságot felülvizsgálja, az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az ápoló a (7) bekezdésben meghatározott ápolási kötelezettségét megszegi, az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni. (7) Az ápolási kötelezettség keretén belül gondoskodni kell az ápolt: - megfelelő egészségügyi körülményeiről - alapvető szociális ellátásról - rendszeres felügyelet biztosításáról (8) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó a Sztv. 42. §.-ában meghatározottak fennállása esetén. (9) A Szociális és Jóléti Bizottság az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente felülvizsgálja. A felülvizsgálatra az Sztv. 25.§-ának (4) – (7) bekezdése az irányadó. Átmeneti segély 1 2 3 4
Módosította a 11/2008. (V.19.) hatályos 2008. 06.01-től Átszámozta: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20 Beiktatta: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20. Módosította a 2/2011.(II.15.) rendelet, hatályos 2011. március 01-től 9
Temetési segély 18. § (1) A Szociális és Jóléti Bizottság egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 12 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő önkormányzati segély állapítható meg annak a rászorulónak, a) aki saját és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj 130%-át, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg, vagy b) akinek családja krízishelyzet miatt segítségre szorul és vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani. (2) A Szociális és Jóléti Bizottság az (1) bekezdésében foglaltakon túl Önkormányzati segély állapítható meg annak: a) aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, illetve b) A tartásra kötelezett hozzátartozónak, akinek a temetési költség viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülálló esetén öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. (2a) Amennyiben az önkormányzati segélyt az eltemettetés után kéri a kérelmező a temetési költségeit számlákkal köteles igazolni. (2b) Ebben az esetben az önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeit a többször módosított 21/2000 (VI. 15.) számú a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló önkormányzati rendelet 3. számú mellékletének 3. pontja tartalmazza. (3) Krízishelyzetben van az, - aki hosszantartó betegség vagy elemi kár miatt segítségre szorul - aki vagyon elleni bűncselekmény áldozata lett - akinek váratlan nagy kiadás veszélyezteti a lakhatási és a mindennapi megélhetési lehetőségét (4) A (3) bekezdésben meghatározottak mellett krízishelyzetben van az, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át. E jövedelmi határtól a Szociális és Jóléti Bizottság rendkívül indokolt esetben méltányosságból eltérhet.
10
(5) Az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege legalább 2.000 forint/fő, de legfeljebb 10.000 forint/család lehet. Krízishelyzet esetében a segély összege maximum 50.000 Ft./alkalom lehet. (6) A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély összege havonta legalább 2.000 forint, de legfeljebb 10.000 forint lehet. (7) Önkormányzati segély ugyanazon családnak évente maximum 2 alkalommal állapítható meg. (8) A krízishelyzet miatt folyósított segélyről utólagosan a kérelmező számlával igazolt elszámolást köteles nyújtani és erről a határozatban tájékoztatni kell. (9) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátás esetén a 24. § az irányadó. 19.§ 1
II. Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés 20.§ (1) Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el. (2) A köztemetés megszervezése, lebonyolítása esetén biztosítani kell, hogy a.) temetés színvonala semmiben sem térjen el kedvezőtlen irányban a helyben szokások legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától b.) törekedni kell arra, hogy a végső tisztességet az elhunyt személyében is kapja meg c.) amennyiben az elhunyt vallása ismert az illetékes egyházat meg kell keresni, a közös eltemettetés biztosítás érdekében (3) Minden esetben foganatosítani kell az Sztv. 48. §-ban foglaltakat. Közgyógyellátás 2
21. §. (1) Közgyógyellátásra jogosultság méltányosságból annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 180 150 %-át, egyedülálló esetén annak 230 200%-át nem haladja meg feltéve, hogy a havi gyógyító ellátás költségéből a rendszeres gyógyszerköltség az öregségi nyugdíjminimum 20 %-t eléri.” (2) A havi gyógyszerfogyasztás költségét bizonyító igazolást a kérelmező háziorvosa adja ki ( rendszeresen szedett gyógyszerek megnevezése és azok egy havi szükséges mennyisége ) amelynek alapján a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szakhatósági állásfoglalásban állapítja meg a közgyógyellátás összegét 1 éves időtartamra.
Módosította a 20/2013. (XII.03.) hatályos 2014. 01.01-től, Hatályon kívül helyezte a 20/2013. (XII.03.), hatálytalan 2014. 01.01-től 2 Módosította a 11/2008. (V.19.) hatályos 2008. 06.01-től, módosította továbbá az 5/2010. (III.19.) hatályos 2010. április 01-től 1
11
Gyógyszertámogatás 23.§ (1) A gyógyszertámogatás meghatározott időtartamra – 1 hónaptól maximum 3 hónapig – állapítható meg annak a személynek akinek a havi gyógyszerköltsége magasabb mint a közgyógyellátásra jogosító igazolványra kiváltható gyógyszerköltség összege, feltéve, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át. (2) Az ellátásra való jogosultság elbírálásához csatolni kell a havi gyógyszerfogyasztás költségét bizonyító igazolást. (3) A Szociális és Jóléti Bizottság döntése alapján a támogatás nyújtható természetbeni vagy pénzbeli ellátásként évente maximum négy alkalommal. Természetbeni ellátás esetén a 25.§ az irányadó.
III. Természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások 24.§ (1) E rendelet alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak: a) 1 b) c) 2 (2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul, b) a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik, illetve ha c) az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez. (3) Amennyiben beigazolódik, hogy a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni. (4) Természetbeni ellátás formái: a.) a közüzemi díj szolgáltató részére történő átutalása b.) temetési számla kifizetése átutalással c.) ruházat vásárlása d.) élelmiszercsomag biztosítása, élelmezési utalvány adása e.) tüzelő biztosítása f.) gyógyszertámogatás g.) a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díja h.) segély meghatározott célra történő átutalása i.) tandíj j.) tankönyv és tanszervásárlás3 (5)4 A természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások szociális utalvány formájában is biztosíthatók. Törölte az 5/2012. (II.13.) sz. rendelet, hatályos 2012. II. 13-tól Hatályon kívül helyezte a 20/213. (XII.03.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2014. 01.01-től 3 Módosította a 20/2013. (XII.03.), hatályos 2014.01.01-től 4Beiktatta: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20. 1 2
12
IV. Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról 25.§ (1) Bugyi Nagyközség Önkormányzata a szociálisan rászorultak ellátása érdekében a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében, a következő alapszolgáltatási formákat működteti: 1 a) b) étkeztetés c) házi segítségnyújtás d) családsegítés e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételi rendje 2
26. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Az egyes támogatások igénybevétele iránti kérelmet a Szociális és Jóléti Bizottsághoz kell benyújtani. a) étkeztetés (2) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások igénybevétele iránti kérelem elbírálásához szükség szerint csatolni kell: a) jövedelemigazolást, b) a személyi adatok megállapítására szolgáló iratot, c) orvosi igazolás az egészségügyi állapotról 3 d) a 4 órát meghaladó gondozási szükséglet igazolását. Szociális és információs szolgáltatás 4
27. § Étkeztetés
28.§ (1) A szociális étkeztetés keretében (továbbiakban: étkeztetés) a Bugyi Nagyközség Önkormányzata tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít az arra rászorultnak. (2) 5 Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki azt önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) kora, b) egészségi állapota, c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, d) szenvedélybetegsége, vagy e) hajléktalansága miatt. 1 2 3 4 5
Törölte a 11/2008. (V.19.) hatályos 2008. 06.01-től Módosította a 15/2011. (V.23.) hatályos 2011. május 23-tól Beiktatta a 11/2008. (V.19.) hatályos 2008. 06.01-től Hatályon kívül helyezte a 11/2008. (V.19.) hatályos 2008. 06.01-től Módosította a 11/2008. (V.19.) hatályos 2008. 06.01-től, módosította továbbá:
9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20.
13
(3) Az étkeztetés történhet a) helyben fogyasztással b) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással c) a jogosult általi elvitellel. (4) A szociális étkeztetést az önkormányzat a Napköziotthonos konyha működtetésére kötött szerződés útján, a mindenkori működtetőn keresztül biztosítja. (5) Az ellátásért az 1. sz. mellékletben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (6)1 Az étkeztetést igénybe venni kívánó személy kérelme alapján a jegyző az ellátást igénylő havi jövedelmét megvizsgálja, melyről az Sztv 119/C. §-ban meghatározottak szerint igazolást állít ki. Házi segítségnyújtás 29.§2 (1) A házi segítségnyújtás keretében, az Sztv. 63.§ alapján elsősorban azokról az időskorú személyekről, pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről kell gondoskodni, akik napi önellátási feladataik tekintetében állapotukból adódóan segítséget igényelnek. (2) A házi segítségnyújtást Bugyi Nagyközség Önkormányzata a „Kertváros” Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központján keresztül látja el. (3) A házi segítségnyújtás ellátást Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről szóló 10/2011.(V.01.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint kell megállapítani. (4) Az ellátásért a 41. §-ban meghatározott díjat kell fizetni Családsegítés 3
30.§ (1) Az Sztv. 64.§-ában meghatározott családsegítéssel összefüggő feladatok ellátása érdekében Bugyi Nagyközség Önkormányzata a ”Kertváros” Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központ Családsegítő Szolgálatán keresztül biztosítja. A Szolgálat a Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon és formában az egyes jogszabályokban előírtak alapján látja el a családsegítés feladatait. (2) A családsegítési ellátást Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről szóló 10/2011.(V.01.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint kell megállapítani. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
1 2 3
Beiktatta: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20. Módosította: 9/2009.(IV.20.; 15/2011. (V.23.) rendelet, hatályos: 2011. május 23-tól. Módosította a 11/2008. (V.09. ) hatályos 2008. 06.01-től 14
1
31. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végző szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátást Bugyi Nagyközség Önkormányzata a „Kertváros” Gyáli Kistérségi Többcélú Társulással kötött szerződés útján biztosítja. A kérelem alapján a jogosultságot a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével az intézményvezető állapítja meg. (3) A szolgáltatásért az ellátott térítési díjat nem fizet. V. Szociálpolitikai Kerekasztal 31/A. §2 (1)Az önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek feladata: a) a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, b) a kézhezvételtől számított 15 napon belül véleményezi a 12/A §-ban meghatározott Közfoglalkoztatási Tervet, c) a helyi szociálpolitikai feladatok ellátásának elősegítése (2) Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a) Bugyi Nagyközség Önkormányzatának alpolgármestere, aki egyben a Kerekasztal elnöke b) Szociális és Jóléti Bizottságának elnöke c) a „Kertváros” Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központjának képviselője d) Bugyi Nagyközség általános iskoláinak igazgatói e) Bugyi Nagyközség óvodájának vezetője f) Értetek Veletek Egyesület képviselője g) Háziorvosok h) Védőnők i) Nyugdíjas Klub vezetője j) Művelődési Ház vezetője k) Egyházak képviselői (3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal –január hónapban ülést tart. Az ülést szociális és egészségügyi feladatokért felelős alpolgármestere hívja össze és vezeti. (4) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülésén szavazati joggal rendelkező tagok határozati formában döntenek. A Szociálpolitikai Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada jelen van. Az érvényes határozathoz a megjelent és szavazásban részt vevők egyszerű szótöbbsége szükséges. (5) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülései nyilvánosak.
1 2
Módosította a 11/2008. (V.09. ); 15/2011. (V.23.) hatályos 2011. május 23-tól Beiktatta: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20.
15
HARMADIK RÉSZ
A gyermekvédelem rendszere I. A gyermekvédelmi ellátások formái, eljárási kérdések 32.§ (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésre, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A gyermekek védelmét Bugyi Nagyközség Önkormányzata pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint: a) pénzbeli és természetbeli ellátások: -1 - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - fogyatékos gyermekek támogatása b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgálat, - gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokhoz való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles csatolni az e rendelet 4.§ában leírtakon túl: a) a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokkal együtt; b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, c) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást; d) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.
II. Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 33.§ (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a Gyvt. 19.§-ában és 20.§-ában leírtaknak megfelelően e rendelet 4.§ és 32.§ figyelembevétele alapján a jegyző állapítja meg. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 34.§ 2 1 2
Hatályon kívül helyezte a 20/203. (XII.03.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. 01.01-től Hatályon kívül helyezte a 20/203. (XII.03.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. 01.01-től 16
Óvodáztatási támogatás 34/A §.1 (1) A jegyző a Gyvtv. 20/C. § illetve A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/F.§ – 68/L §. alapján óvodáztatási támogatást állapít meg a jogosult részére. (2) Az első alkalommal nyújtott óvodáztatási támogatás a védőnők, a Napköziotthonos Óvoda vezetőjének javaslata, véleménye, vagy a szülő kérelme alapján pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére az természetbeni támogatás formájában is nyújtható. (3) A természetbeni támogatás formái különösen: - utcai cipő - utcai ruha - váltóruha - váltócipő - tisztasági csomag - tornafelszerelés - ágynemű (4) A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.
Fogyatékos gyermekek támogatása 35.§ A Szociális és Jóléti Bizottság egyedi elbírálás alapján kérelemre ápolási, gyógykezelési, gondozási támogatást nyújthat annak a szülőnek, akinek gyermeke tartósan fogyatékos.
Természetben nyújtott ellátások 36. § (1) A fogyatékos gyermekek támogatása természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) Természetbeni ellátások különösen: a) gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása; b) élelmiszer-utalvány biztosítása; c) gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása; d) tandíj, kollégiumi díj átvállalása; e) tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása f) gyógykezelési díjhoz való hozzájárulás g) gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez való hozzájárulás (3) Természetben kell nyújtani a támogatást abban az esetben, ha a) a kérelem erre irányul, b) a gyermek a gyermekintézmények étkeztetésében részt vesz illetve részt vehet – az étkezési díj részben vagy egészben történő megfizetésével, c) 2 1
Beiktatta: 9/2009.(IV.20.) rendelet, hatályos: 2009. április 20.
2
Hatályon kívül helyezte a 20/2013. (XII.03.) sz. önk.rendelet, hatályos 2014. 01.01-től 17
d) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.
III. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok 37.§ (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. (2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során a Gyvt. rendelkezései alapján az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el. (3) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézménynél nyújthatja be. (4) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt: - az ellátások igénybevételéről (kivéve, ha a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatása hatósági rendelkezésen alapul) - a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjról ( kivéve normatív kedvezményt ) Gyermekjóléti szolgáltatás 38. § 1(1) Az Sztv. 39.§-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást Bugyi Nagyközség Önkormányzata a ”Kertváros” Gyáli Kistérségi Szociális és Családvédelmi Központjának Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül (továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) biztosítja.. (2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal, az iskolákkal illetve az óvodával együttműködve. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. (4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §-ai határozzák meg. Gyermekek napközbeni ellátása 39.§ (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni. (2)A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi.
1
Módosította a 11/2008. (V.19.) hatályos 2008. 06. 01-től 18
(3) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – nemzeti köznevelésről szóló CXC. Törvény1 rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A gyermekek napközbeni ellátásán belül az étkeztetésért a 42.§-ban meghatározott térítési díjat kell fizetni.
IV. Gyermekvédelmi gondoskodás 40.§ A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó védelembevételről, ideiglenes hatályú elhelyezésről, nevelésbevételről a Gyvt. Harmadik részében, valamint a Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. évi (IX.10.) Korm rendeletben foglaltak alapján a Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Gyámhivatala2 gondoskodik. NEGYEDIK RÉSZ
Térítési díjak 1. Fellnőttekre vonatkozó ellátások térítési díjai 41.§ (1) Az e rendeletbe foglalt felnőttekre vonatkozó személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az alábbi ellátásokért térítési díjat kell fizetni: -
szociális étkeztetés ellátásért, meghatározott esetekben a házi segítségnyújtásért
(2) Szociális étkeztetés ellátásánál házhoz szállítás esetében e rendelet szabályainak figyelembevételével szállítási díjat is fel kell számítani. (3) A szociális étkeztetés és a házhoz szállítás esetében fizetendő személyi térítési díjat az igénybe vevő által meghatározott napokra előlegként kell megfizetni. (4) Az Önkormányzat által biztosított szociális étkeztetés személyi térítési díját az 1. sz. melléklet tartalmazza. 3
(5) Házi segítségnyújtás megállapított térítési díj: 270 Ft./óra. A házi segítségnyújtásra jogosult részére megállapított térítési díj összegéből az 1. számú mellékletben egy főre eső jövedelemhatárok alapján megállapított mértékű térítési díj kedvezmény illeti meg. 2. Gyermekétkeztetés térítési díja 42.§ (1) A gyermekvédelemmel kapcsolatos személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért fizetendő térítési díjak: - óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (továbbiakban: étkeztetési díj) (2) Az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetés térítési díját a képviselő-testület külön rendeletben {26/2001(XII. 13.) sz. rendeletben}minden év december 31-ig állapítja meg. 1 2 3
Módosította a 20/2013. (XII.03.) hatályos 2014. 01.01-től Módosította a 20/2013. (XII.03.) hatályos 2014. 01.01-től Módosította a 15/2011. (V.23.) hatályos 2011. május 23-tól 19
(3) Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az élelmezés nyersanyagköltségére, az étel előállítására valamint az üzemeltetésre az adott évre betervezett éves kiadásoknak a tervezett ellátott létszámra jutó napi összegét. A napok számaként csak a tervezett étkezési napok számát lehet figyelembe venni. (4) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, távolmaradást az intézmény vezetőjénél kell írásban bejelenteni. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül az étkezési térítési díj megfizetése alól. (5) A Gyvt. 148.§ (5) bekezdésében meghatározottak alapján az étkeztetési térítési díjhoz normatív kedvezményeként kell biztosítani a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás étkeztetés térítési díjának 100%-át, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő általános iskolás étkeztetés térítési díjának 50%-át c) három vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az étkeztetés térítési díj 50%át, d) tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az étkeztetés térítési díj 50%-át (6) Az (5) bekezdésben meghatározott kedvezményen felül kérelemre méltányosságból mentesül az, a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj összegét nem haladja meg az étkeztetési térítési díj teljes megfizetése alól, b) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %-át nem haladja meg az étkeztetési térítési díj 50%-os megfizetése alól. A térítési díjhoz való hozzájárulás megállapítható meghatározott időpontra, de legfeljebb egy éves időtartamra. (7) A kedvezmények iránti kérelmeket a Szociális és Jóléti Bizottság bírálja el és erről értesíti az intézmény vezetőjét is. (8) A kérelmek elbíráláshoz szükséges igazolásokra az e rendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni. ÖTÖDIK RÉSZ Az önkormányzat által nyújtott egyéb támogatások 43.§. (1) A polgármesteri átruházott hatáskörben személyi jellegű juttatást nyújt házasságkötésük alkalmából a Bugyin házasságot kötő bugyi lakosoknak az alábbi feltételek szerint: a.) legalább az egyik házasulandó fél 35 éven aluli, b.) legalább az egyikük 5 éve állandó lakcímmel rendelkező bugyi lakos c.) legalább az egyiknek első házassága, d.) ugyanannak a személynek jogosultság egy esetben állapítható meg. 1 (2) A juttatás értéke 100.000,-Ft., melyet takarékbetét formájában juttat az önkormányzat. Módosította a 11/2008. (V.19.) hatályos 2008. 06.01-től, továbbá a 20/2013. (XII.03.) hatályos 2014. 01.01.-től 1
20
Szociális ösztöndíj 44. § (1) Bugyi Nagyközség Önkormányzata szociális ösztöndíjban részesíti azt a pályázót, aki Bugyi nagyközségben állandó lakóhellyel rendelkezik és - felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozaton első alapképzésben vesz részt, illetve ilyen irányú képzésre felvételt nyert és - szociálisan hátrányos helyzetű és - 25. életévét még nem töltötte be (2) Szociálisan hátrányos helyzetűnek tekinthető az a hallgató, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól méltányosságból az alábbi esetekben el lehet térni: Ha a pályázó a) árva vagy félárva, b) szülője/gondviselője nyugdíjas c) családjában élő eltartottak száma 3 vagy annál több d) gyermeke van e) valamilyen krónikus betegségben szenved vagy családjában folyamatos ellátást igénylő beteg van (4) A pályázathoz csatolni kell: - a felsőfokú oktatási intézmény igazolását a hallgatói jogviszonyról illetve, hogy nappali tagozaton, alapképzésben folytat tanulmányokat - e rendelet 4.§-ban meghatározott tartalmú jövedelemnyilatkozatot - a (3) bekezdésben meghatározott feltételekről szóló nyilatkozatot/igazolást (5) Az ösztöndíj időtartama: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév. A második félévre vonatkozó támogatás csak akkor folyósítható, ha az iskola igazolja, hogy a hallgató a második tanulmányi félévre is beiratkozott. 1
(6) Az ösztöndíj mértékét a képviselőtestület minden évben a költségvetési rendelet tárgyalásakor határozza meg, és amelynek mértéke évente 500 Ft/fő/hó összeggel emelkedik. (7) Nem részesülhet támogatásban az, a) akinek szünetel a hallgatói jogviszonya, b) külföldi intézménynél hallgatói jogviszonyban áll, c) aki a (8) bekezdésben meghatározott képzési időn túl folytatja tanulmányait (8) A pályázó a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Törvényben (85.§) meghatározott képzési időn túl legfeljebb további 2 megkezdett félévig részesülhet a támogatásban. (9) Az Önkormányzat minden év szeptember 15. napjáig pályázatot ír ki, amit a település honlapján, valamint a helyi újságban megjelentet. A hallgató a pályázatát legkésőbb szeptember 30. napjáig nyújthatja be. (10) A kérelmek elbírálására a Szociális és Jóléti Bizottság jogosult.
HATODIK RÉSZ Záró rendelkezések 1
Módosította a 11/2008. (V.19.) hatályos 2008. 06.01-től 21
45.§ (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2006. március 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet 10.§-ban foglaltak 2006. július 1. napjától lép hatályba. (3) A 44. §-ban meghatározott szociális ösztöndíj támogatás először a 2006/2007. tanév kezdetétől nyújtható. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 6/1998.(XI.16.) számú rendelete, valamint e rendelet módosításáról szóló a 27/2000 (XI.13.) számú, az 5/2001.(IV.12.) számú, a 11/2001. (VI. 18.) sz., a 21/2002 (IX.16.) sz., a 25/2002. (XI.18.) sz., a 16/2003. (VII.08.) sz., a 28/2003. (XII.01.) sz., a 6/2004. (II.16.) sz. és a 14/2004. (VI.14.) sz. önkormányzati rendelet
Szatmári Benő Polgármester sk.
Szatmári Attila jegyző sk.
22
15/2011.(V.23.) sz. Rendelet 1. számú melléklet
1/A.1 sz. melléklet
A személyes gondoskodás körébe tartozó házi segítségnyújtás személyi térítési díj kedvezményeit az alábbi táblázat tartalmazza:
1
Házi segítségnyújtás térítési díja (270Ft/óra)
Egy főre jutó jövedelem
Fizetendő térítési díj kedvezmény mértéke %-ban kifejezve
Személyi térítési díj kedvezmény mértéke Ft-ban
A hatályos öregségi nyugdíjminimum 150 %-ig
100%
270 Ft
150 % -180 %-ig
75 %
216 Ft
180 % -200 %-ig
50 %
135 Ft
200 % -230 %-ig
20 %
68 Ft
230 % -tól
0%
0 Ft.
1
Módosította a 15/2011. (V.23.) sz. rendelet. Hatályos 2011. május 23. napjával 23
1./B1 sz. melléklet A személyes gondoskodás körébe tartozó étkeztetés személyi térítési díjait az alábbi táblázat tartalmazza:
A napi egyszeri étkeztetés személyi térítési díja
Egy főre jutó jövedelem Fizetendő térítési díj %ban kifejezve
A hatályos öregségi nyugdíjminimum 150 %--ig
Térítésmentes
150 % -180 %-ig
25%
180 % -200 %-ig
50%
200 % -230 %-ig
80%
230 % -tól
1
100%
Módosította a 15/2011. (V.23.) sz. rendelet. Hatályos 2011. május 23. napjával
24
Házhozszállítás díja (Ft-ban)
