Első Carp Dream Lake túra (1 rész) Mindig nagy lelkesedéssel tölt el minket egy-egy horgászatra való felkészülés. Lázas készülődés, szerelék kötés,pakolás,elméletek gyártása előz meg egy ilyen túrát. Nem volt ez most sem másképpen. Fokozta az izgalmunkat, hogy egy számunkra új vízen a Szlovén határ közelségében elterülő Carp Dream Lake-on próbáltunk szerencsét. Ezt még tetézte is egy új csali széria tesztelése,ami egy jó cimboránk Szabó Tomi álmodott meg és MONSTER CARP fantázia néven kerül piacra a közeljövőben. Elérkezett hát a nap Április 29-én délelőtt érkeztünk a tóra, ahol nagyon kedvesen, segítőkészségesen várt minket Évike,a tó gondnoka. Ezúton is szeretném megköszönni a hozzánk való figyelmességét, segítségét. A tó 1 es és 2 es állását foglaltuk le még télen. Mivel teljesen ismeretlen helyen horgásztunk csak a másoktól kapott információkra és saját tapasztalatainkra hagyatkozhattunk. Táborállítás után helykeresésre indultunk a kb. 3 hektáros területű vízrészen, ami majd két hétig a miénk lesz.3-3 bottal horgásztunk. Sebi barátom az egyes, míg én a kettes állás előtt elterülő részt faggattam. Hosszú radaros és tapogató ólmos helykeresés követően kibójáztuk a helyeket.1,5 m-5 m-ig próbálkoztunk.
Találtunk kemény, sóderes illetve keménynek tűnő, de kb.20 cm es lágy iszappal rendelkező helyeket. Középre kihelyeztünk egy közös bóját, amit első este bőségesen megetettünk bojlival. Magot egyáltalán nem szórtunk. A többi helyre botonként kb. fél-fél kg tört és egész bojlit szórtunk, amiket előtte MONSTER CARP liquidekkel locsoltunk meg. Sebi barátom a PRESTIGE családba tartozó Magic sussage (fűszeres kolbász) 16 és 20 mm es golyóit valamint a szintén a PRESTIGE család tagjaként debütáló Grapes 20 mm es bojliait próbálta. Míg én a PRESTIGE széria Hazelnut cream (mogyoró krém) és Red hot liver (csípős máj) bojliknak szavaztam bizalmat. A közös bójánkon a CLASSIC sorozat Squid_octopus (tintahalpolip) és Mussel (kagyló) bojliait etettük. Este volt, mire minden a helyére került és egy fenséges vízparti gyrostálas vacsora után, egy-két pohárka száraz vörös Villányi cabernet_sauvignon-nal adtuk át magunkat a lenyugvó nap és a gyönyörű víz csodálatos látványának. Több mint 17 éve horgászunk együtt sok-sok száz napot, éjszakát eltöltve a vizek partján, de ezt a látványt, érzést soha nem lehet megunni. Éjfélig beszélgettünk még, a botok mögött bár fáradtak voltunk, de az első kapásra várás izgalma nem hagyott aludni bennünket. Lassan aztán elaludtunk, de nem tartott sokáig a pihenés, mert Sebi bal oldali botja két rövid csippanást követően, majd felrobbant. A két kis"beköszönés"a trigga link előkének volt köszönhető. Ez egy olyan előke anyag, ami a víz hatására gumiszerűen összehúzódik és a hal a csali beszippantásakor nem tudja kifújni, mert csak nyúlik, míg megfeszül. De addigra már a 150 g-os ólom megakasztja a halat. Természetesen ez önmagába nem használható, csak kombi szerelékként egy rövid 5-6 cm-es lágy előkével kombinálva. Bevágni nem is kellet, mert őrült tempóban húzta a hal az amúgy is
picit szorosabbra állított nyeletőféket. Cimborám csónakba szállt, majd kb. negyed órás harcias fárasztást követően egy csodálatos nyurga ponttyal tért vissza. Kérdeztem is, hogy mi tartott ennyi ideig, hisz kb.8-9 kg-osra saccoltam a halat. Majd meglátod, ha neked is kapásod lesz !! Volt a válasz brutális erővel küzdött a ponty, ami a tiszta oxigén dús víznek is tudható be. A 6-os NASH fang X alul, középre akadva a 2 db.20 mm-es Grapes bojlit kívánta meg a potyka,amit gyors mérlegelés 8,7 kg. és sebfertőtlenítés után visszaengedtünk. Ezt követően vissza feküdtünk hálózsákjainkba, de nem pihentünk, mert Sebi jobbos botja újra kapást jelzett, de folytatás nem volt. A bot spiccén apró rángatások jelezték, hogy valaki van a horgon. A gyenge bevágást követően egy kb. 2 kg-os dévérkeszeg nézett farkasszemet a fejlámpa fényével, majd gyors horogszabadítás után úszott is tovább. Még szusszanásra sem volt időnk az én balos botom is csippan és ugyan az a forgatókönyv ismétlődött meg. Egy dévér raj állt be az etetésre, ami nem túl biztató. Mind két hal testét nászkiütések borították és félő, hogy a pontyok is elkezdenek ívni, mert a víz hőfoka már meghaladta a 19 fokot. Félelmünk be is igazolódott, mert majd két napig némák maradtak a jelzők. Szinte szétverték a nádast az ívó pontyok. Pedig mindent megtettünk, amit csak lehetőségeink és tapasztalatunk engedett, de a természet szavával nem lehet szembeszegülni. aztán végre megtört a csend és szinte varázsütésre megszólaltak a jelzők. Mindjárt az első kapás az én baloldali botomon iszonyatos erővel jelentkezett. Mindketten a csónakba ugrottunk és gyorsan a hal fölé csónakáztunk. Hosszú fárasztás vette kezdetét. A közel 5 m-es mélységből nem akart feljönni eddig ismeretlen ellenfelem mikor ráemeltem a botra csak görbült a 2,3/4 librás pálca.20 perc után barátom már a vállamat veregette, hogy tuti húsz pluszos !! Hát nem így történt. Mikor megpillantottuk a halat picit megdöbbentünk. A későbbi mérlegelésnél 17,84 kgosnak bizonyult a tükrös,ami a hóemberként felkínált 20 mm es hazelnuts bojlit kívánta meg.
Tükör ponty, amit tükörnek is használtam Ezután szinte egymást érték a kapások.7 kg.-12 kg-ig folyamatosan húztak. Különbséget nem tudtunk tenni,mert a csali arzenálunk mindegyikére volt kapás. Ami köszönhető a csúcsminőségű bojlinknak és kiegészítőknek, dipeknek, amiket használtunk. Volt olyan,hogy mindketten fárasztottunk. Én a parton állva egy 14,54 es tövessel viaskodtam, miközben Sebi is fárasztott csónakból. Ekkor a 3.boton is megszólalt a jelző. Kiabáltam is Sebinek, hogy biztos összeszedte a zsinórt a másik hallal, de mint kiderült nem ő, hanem egy újabb ponty volt a tettes.
Ezután megint csillapodtak a kapások. Az eddig működő helyek nem adták úgy a halat, mint eddig. Négy boton változtattunk a taktikán a másik kettőt,amelyik még adta a halat nem módosítottunk. Sebi a bal oldali botját strategy effekt zsinórral szerelte, ami egy lágy előkeanyagba futtatott fluocarbon szál. Ezt tetszőleges hosszban levágjuk és az utolsó 3-4 cm.-t ami a horog felől van lágyra hagyjuk. Ezt a merev szál kitolásával a lágy külsőből és annak levágásával érjük el. Természetesen a horogra zsugorcső kerül,ami így a tökéletes akadást garantálja. A másik két botot CHOD riggel szereltük, amin a Zadravec baits 16 mm-es formula x és hot spice lebegő bojliaival csaliztunk. A 4. bot egy hosszabb kb.40 cm-es lágy előkét kapott, amin 2 szem 28-28 mm-es PRESTIGE Monster crab és Red hot liver bojli várta az igazán nagy pontyok érdeklődését
PVA szalagra fűzött csodagolyók A változtatást siker koronázta, mert újra megélénkültek a kapások. Több 10 kg körüli töves és nyurga után az egyik este 10 órakor egy,majd rövid szünet után még egy csippanásra lettem figyelmes. A bal oldali botom jelzője adta a hírt,hogy valakinek megtetszett a lebegő bojli. A hálózsákból kibújva látom,hogy a swinger teljesen beesve lóg és a zsinór is be van lazulva. Felvettem a botot és tekertem a belazult
zsinóron,ahogy megfeszült a damyl valami elemi erővel ki akarta venni a kezemből a pálcát. Szóltam is viccesen társamnak, hogy ez nem a tavalyi ívásból van. Megkezdődött a több,mint fél órás húzd meg,engedd meg. Aminek a végén én kerültem ki győztesként és egy gyönyörű, erős, tükrössel pózolhattam a fényképező előtt. A ponty 16,9 kg-nál állította meg a mérleg nyelvét.
Újra vittem a szereléket,miközben jövök ki a csónakkal látom,hogy Sebi is áll a botjánál és a fejlámpája fényében láthatóan perecre görbül a 2,1/4 librás pálcája. Ő az egészen finom botok és kis horgok híve. Mindez szép,de mikor fél órát fáraszt egy novemberi éjjelen a mínusz 5 C- ba egy 9 kg -os nyurgát,vagy a
szakadó esőben tornázik egy hasonló hallal én kevésbé élvezem. De hát 18 év barátság után toleráljuk egymás bolondságát. Vissza kanyarodva az eseményekhez mire kiérek a csónakkal ő már közli,hogy ez sem a tavalyi ívásúakból van. Tudom,hogy hosszú csata lesz ez kettőjük között ezért addig kényelmesen összerakom a merítőt. El nézem a csillagokat az égen. Segíteni úgy sem tudok,tanácsokkal nem kell ellátni. Jó 3/4 óra láblógatás után halkan szól,inkább csak int a fejével,hogy lassan jöjjek a merítővel. A fejlámpa fényénél egy szép tükrös körvonalazódik ki a vízben. A fénytől picit megugrik még,de már nincs annyi erő benne,hogy messzire ússzon. Pár méter zsinórt még lehúz az orsóról,de már az ereje végén van. Még egy kör és az első pipáltatás után hagyja is magát megszákolni. Nem merünk saccolni, mert már sajnos leívtak és nincs meg az a tömeg,ami a nagysághoz párosulna. A mérleg 17,22 kg-nál állt meg.
Ennek a halnak egy szem süllyedő 20 mm es CLASSIC családból való ananászos golyó lett a veszte. Úgy látszik ez a 15 felettiek estéje. Soha rosszabbat !! Állapítjuk meg és egy stampedli házi barack pálinkával koccintunk a potykák egészségére és reméljük,hogy az öreg apjukkal is megismerkedünk még. Lassan ismét nyugovóra térünk,de sokat nem pihenhetünk,mert előbb nekem éhezik meg egy 7,10 es nyurga a 2 szem 16 mm es RED HOT LIVERRE,majd Sebinek van kapása és az előző hal ikertestvére jön az egy szem 20 mm es GRAPES bojlira. Mire visszafekszünk már lassan virrad. Reggel 8 körül kávé illatra ébredek. Ez annak a jele,hogy Sebi megunta,hogy alszom és valószínű éhes is. Mivel én vagyok a csapatban a szakács a kávé elfogyasztása után kalóriabombát készítek.10 tojásból rántotta szalonnával,hagymával,gombával kolbásszal. Ez remélem kitart ebédig ! Ez a nap arról szól,hogy megint csak 2,de inkább csak egy bot adja a halat.8 ponty napközben a rekkenő kánikulában nem is rossz,bár "csak"7 és 9,9 kg között mozognak. Ez utóbbit nagyon megjegyeztük,mert miközben Sebi fárasztott megjelent a tó egyik tulaja Bosko és azt mondta biztos 10 pluszos. Viccesen megjegyeztem,hogy nappal csak a kisebbek jönnek,nem lesz akkora. Szó-szót követ míg egy üveg sörben fogadtunk a hal méretét illetően. Szákolás után a hal 9,9 kg-nál állította meg a mérleg nyelvét.
Bosko úriemberhez méltóan viselte a vereséget, de 5 perc elteltével már együtt ittuk hármasban a jó hideg sört és jókat nevettünk, ugrattuk egymást.
A hideg sört „ hozó” ponty Teltek-múltak a napok, fogtunk sok szép pontyot.
Egy Spanyol „harcos” Utolsó előtti éjjel fél 3 kor Sebi jobbos botja csippan egyet. Kibújik a hálózsákból,de mire a bothoz ér már füstölve húzza a hal a zsinórt az orsójáról. Ráemel a botra és hátra szól, hogy megint lógathatom a stég szélén a lábam,mert ismét jó hallal hozta össze Fortuna .Hallom,hogy folyamatosan húzza a hal a féket az orsóról. Ez 100-120 m-es távolságból beleszámítva a zsinór nyúlását is jó halat sejtet. Oda ülök a stég szélére és tényleg lógatva a lábamat figyelem az eseményeket. A hal tartja magát a messzeségben. Lassan negyed óra elteltével látom,hogy barátom óvatosan lopja vissza a métereket a haltól. Bő fél óra elteltével már a partközeli 20-30 m es távolságon folyik a küzdelem, de ezt a távolságot és mélységet tarja a hal .Se búrványt se loccsanást nem láttunk, hallottunk még. Ahogy közelít a parthoz a ponty úgy is húz vissza mindig jó pár méter zsinórt. A csata lassan egy órája folyik,mikor Sebi megjegyzi. Csak nehogy most legyen még egy kapás. Szinte be sem fejezi a mondatot a jobbos botom jelzője komótos,de határozott kapást közvetít. Bevágok és érzem,hogy megint egy jobb hal akadt a horgomra. Egyszerre fárasztunk. Az én halam még messze bent rója a jól ismert ponty kőröket, míg Sebi hala már a part előtti tartja még magát,de már erejével lassan elkészül. Nem figyelem társam,mert a saját halammal vagyok elfoglalva. Csak hallok egy mélyről feltörő nagy burványt, farok csapást. Majd még egyszer kétszer. Hallom, hogy felveszi a merítőt és a halk vízbeérkezését a száknak majd kisvártatva,hogy MEG VAGY !! Kérdem mekkora? Mit bánom én, szép nagy töves hangzik a válasz. Felviszi a partoldalon és belerakja a nagyméretű pontybölcsőbe. Gyorsan vissza jön hozzám összerakja a merítőhálót nekem és felvisz egy vödör vizet,hogy a hal ne sérüljön,száradjon. A biztonságos bölcsőben megfelelő víz adagolásával akár 10-15 percet is lehet tárolni a halat, annak károsodása nélkül. Lassan az én halam is kezd fáradni. Egyre lomhábbak a körök, amiket leír, de a mélységet még tartja, mikor ráemelek a botra csak belegörbül, de nem engedi magát feljebb ismeretlen ellenfelem. Aztán lassan, nagyon lassan felsejlik egy nagy árny a fejlámpám fényénél. Visszahúz még vagy 10 méter damylt, de ez már a végjáték. Újra közelebb húzom jön szépen, tolom be alá a merítőt és egy halk loccsanással belecsúsztatom a szép tükröst. Felszólok Sebinek, hogy ez is meg van!! Óvatosan felviszem a halat én is és a másik vastagon párnázott matracra teszem. Ekkor nézem, hogy bizony már megint két 15 pluszos! Összenézünk Sebivel és meg sem kell szólalnunk.' Ezekért a pillanatokért érdemes ezt az egészet csinálni! Két jó barát, aki megjárta együtt a bojlizás poklainak minden bugyrát.14 évvel ez előtt, amikor az első golyócskáinkat gyúrtuk otthon kézzel lelkesen. Az első végszerelékeinket egy külföldről szerzett bojli csomagolásáról nézegettük le. A sok-sok kudarc, ami nem vette kedvünket ,sőt erősített, hogy tovább kell csinálni. Az első balatoni és pölöskei túráink, amiket végig horgásztunk a régi NDK-s sátrainkba, ami egy nagyobb esőnél alulról is beázott és "vízágyon"feküdtünk utána a nagymamától" kölcsönvett"hintaágy szivacsán. Az első 10 pluszos majd rá
egy napra hihetetlen módon az első húsz pluszos pontyok kálváriája. Ebben a két halban nem csak a méretük, ami felemelő, hisz mind ketten fogtunk már jóval nagyobb pontyokat is, hanem, hogy talán kezdjük kibogozni a pontyozás gordiuszi csomóját. Hisz a pontyhorgászat örök szabálya, hogy nincsenek szabályok. Mert életünk hala BÁRMIKOR jöhet! De azt sem tudhatjuk, hogy melyik lesz az. Hisz mindig nagyobbat és nagyobbat szeretnénk fogni. Ez adja a hitet! Vissza térve a jelenbe, lemértük a halakat. Sebié 17,90 gyönyörű tőponty, míg az én horgomon egy 16,18 kg-os tükrös vesztett rajta. Lassan pirkadt ezért úgy döntöttünk, hogy a halakat a reggeli jobb fényviszonyokig biztonságos nagyméretű pontytartó zsákba helyezzük. Ahogy felkelt a nap szóltunk Évikének, hogy jöjjön, mert szeretnénk közös fotókat készíteni. A halakat fényképezés után a lehető legrövidebb időn belül visszaengedtük a tóba. Nekünk is jól esett a reggeli frissítő fürdőzés
Ezt követően, mint ha a víz az utolsó két ajándékát adta volna az utolsó nap teljes kapás nélkül telt, egy újabb meleg front érkezését követően. Így mikor letelt az időnk talán picit könnyebb szívvel indultunk hazafelé. Azzal a fogadalommal, hogy legközelebb visszatérünk, és remélhetőleg megcsípünk egyet a tó igazi nagyjaiból! Összegzés: A kapások hullámokban jöttek. Egyszerre 2 sőt 3 kapásunk is volt úgy, hogy nagy távolságokra voltak a horgok egymástól. Látszólag egy egyszerű víznek hittük. Nem az!! Mindig kellet valamit variálni a sikerért. a csalik fogósságában nem vettünk észre különbséget. de megjegyzem,hogy a mellettünk horgászó csapat,akik más gyártó bojlijával horgászott lényegesen kevesebb kapásig jutott. A frontokra itt is érzékenyen reagáltak a halak. Összesen 380,7 kg pontyot fogtunk 9,53 kg. átlag súlyban. Ha bele gondolok, hogy mind ezt ívás előtt fogjuk, akkor mekkora lenne az átlagsúlyunk. Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk köszönetet mondani Szabó Tomi barátunknak, aki hitt és hisz bennünk és a támogatásáról biztosít minket. Futó Zoltán, Pénzes Sebestyén MONSTER CARP TEAM
