MŰSZAKI IRÁNYELV
MI 24803-7:2015
Épületszerkezetek megjelenési módjának előírásai
ELŐRE GYÁRTOTT VASBETON SZERKEZETEK
Hivatkozási szám: MI 24803-7:2015 Kiadta: MAGYAR BETONELEMGYÁRTÓ SZÖVETSÉG Összeállította: Szabvány és Minőség Kft.
Tartalomjegyzék:
1.
Alkalmazási terület ..................................................................................................................... 3
2.
Szakkifejezések és meghatározásuk ......................................................................................... 4 2.1. A vizsgálati szempontokkal kapcsolatos szakkifejezések ................................................................. 4
2.2. A vizsgálati módszerekkel kapcsolatos szakkifejezések ................................................................... 6 2.3 Sajátos szakkifejezések ................................................................................................................... 7 3.
A Szabályozó Eljárást érintő kiegészítések .............................................................................. 7
4.
A fogadószerkezettől elvárt követelménye ............................................................................... 8
5.
Követelményszintek megtervezése ........................................................................................... 8
6.
Vizsgálati szempontok szerinti minősítés ................................................................................. 8
6.1. Általános előírások ......................................................................................................................... 8 6.2 Mérőeszközök, mérési pontok és a használati pontosság ................................................................ 8 6.3 Vizsgálati módszerek ....................................................................................................................... 9 7.
Határértékek és követelmények............................................................................................... 24
8.
A szerkezetek minősítése ........................................................................................................ 33
1. Melléklet: Iránymutatás a követelményszintek kiválasztásához ................................................. 34 2. Melléklet: Iránymutatás a mérés megtervezéséhez ................................................................. 35 A szövegben hivatkozott szabványok, irányelvek .................................................................................... 43
3 MI 24803-7:2015
Előszó A beton- és vasbeton szerkezetek felületével kapcsolatos kivitelezési előírásokat számos európai uniós országban az egységes európai irányelveken felül nemzeti keretek között is szabályozták. Az előre gyártott látszóbetonokra például Németországban több irányelv is készült: o Merkblatt 1. Az előre gyártott beton- és vasbeton elemek látványbeton-megjelenéséről 2005/06. (Német betonelemgyártó szövetség) o Merkblatt 8. Az előre gyártott építészeti betonokról. (Német betonelemgyártó szövetség) A betonszerkezetek kivitelezésével kapcsolatosan 2010-ben már magyarul is megjelent egy európai alapokra épülő nemzeti szabvány (MSZ EN 13670:2010). Az előre gyártott beton termékek megjelenési módját az MSZEN 13369 („Általános szabályok”) míg az egyes betontermékekre vonatkozóan számos – az MSZEN 13369 szabványhoz kapcsolódó – konkrét termékszabvány is szabályozza. Ezen irányelv célja - az MSZ 24803-1 alapján –, az előre gyártott vasbeton szerkezetek megjelenési módját igazoló vizsgálati szempontok-, a hozzájuk tartozó vizsgálati módszerek-, határértékek- és követelmények meghatározása. Ezen irányelv jó alkalmazhatósága feltételezi: 1. az MSZ 24803-1 ismeretét, 2. azt, hogy a tervezés, a gyártás, az összeszerelés és a műszaki ellenőrzés: - a mindenkor érvényben lévő, az építőipari kivitelezésre vonatkozó jogszabályok szerint történik, - az MSZ EN 13670-1 szerinti, és a szerkezet geometriai kialakítása megfelel annak 10. fejezetében meghatározott geometriai tűrések 1. tűrési osztályának; - az MSZ 4798-1 és az MSZ 24803-1 szabvány egyidejű alkalmazásával történik, 3. azt, hogy a tervezett szerkezetek Követelményszintjének meghatározása után készül csak el az egyes termékekre vonatkozó gyártmányterv, hiszen az MI 24803-7 határértékei és követelményei akár szigorúbbak lehetnek, mint a termékszabványokban meghatározottak, 4. azt, hogy az MI 24803-7-es irányelv szerinti minősítés – az MSZ 13670:2010 szabvány logikájához hasonlóan – csak a tervdokumentáció szerint teljesen elkészült szerkezetekre vonatkozik. (pl. kibetonozott csomópontok, elkészült felbeton) Állékonyság szempontjából el nem készült szerkezeteket a megjelenési mód szempontjából minősíteni nem szabad, 5. azt, hogy a szerkezeti elemekbe épített és az elemek összeszerelése után egymáshoz csatlakozó elektromos védőcsövek folytonosak és elzáródástól mentesek legyenek, 6. azt, hogy a szerkezeti elemek összeszerelésekor a felfekvő, illetve alátámasztó felület ne legyen repedt, törött vagy hiányosan betonozott 1.MEGJEGYZÉS: Az építtető felel azért, hogy a megvalósulási folyamat résztvevői egységesen alkalmazzák az MSZ 24803 szabványsorozatot. 2. MEGJEGYZÉS: Amennyiben ajánlattételi felhívásban nincs a megjelenési módra vonatkozó követelmény, vagy csak az „I. osztályú minőség”meghatározás szerepel, akkor az MI 24803-7 irányelv NORMÁL követelményszint szerinti követelmények a meghatározóak. A MAGAS és KÜLÖNLEGES követelményszinteket előre, az ajánlatban, ill. szerződésben rögzíteni kell.
1.
Alkalmazási terület
Ezen irányelv az előre gyártott vasbeton szerkezetek térbeli elhelyezkedésének, mérethűségének, alakhűségének, helyi alakhűségének és felületi állapotának követelményrendszerével foglalkozik. Az irányelv nem vonatkozik: a műtárgyak előre gyártott beton- és vasbeton szerkezeteire (lásd 1999.évi CXV. tv); a sajátos építményfajták előre gyártott beton- és vasbeton szerkezeteire (lásd 1999.évi CXV. tv); az épületszerkezetek esetében (lásd 1999.évi CXV. tv) a monolit (helyszínen gyártott) beton és vasbeton szerkezetekre;
MI 24803-7:2015
4
2.
Szakkifejezések és meghatározásuk
Az irányelv az MSZ 24803-1 meghatározásokat alkalmazza.
szakkifejezéseit,
továbbá
a
következő
szakkifejezéseket
és
2.1.A vizsgálati szempontokkal kapcsolatos szakkifejezések Megjegyzés: Az egyes szakkifejezések értelmezéséhez a 6.3. pontban találhatóak ábrák.
2.1.1 Bármely pont magassági eltérése a számított tartományhoz képest Szerkezet felületén található vizsgált pont magassági koordinátaértéke kívül esik a számításokkal meghatározott magassági mérettartományon. MEGJEGYZÉS: Számításoknál a vizsgált pont - a tervdokumentációban meghatározott - magassági paraméterét befolyásoló összes szempontot figyelembe kell venni, így a gyártási- és az elhelyezési pontatlanságot, valamint a vizsgálat időpontjának megfelelő teherállapotra visszavezethető alak- és helyzetváltoztatást is.
2.1.2 Felületek soroltsági eltérése Szerkezetek – azonos sík mentén – sorolt, de nem egybefüggő felületein, tervezetten egyenes (valójában legtöbbször egyenetlen) felületi vonalán - a legtávolabb eső élektől minimum 3 cm-re, de maximum 6 cmre - található két ponttal létrehozott vizsgálószakasz és a felületi vonalon, az e két pont közé eső felületegység határoló élétől minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re található mérési pont távolsága. 1. 2.
MEGJEGYZÉS: Az épület eltérő kategóriájú sorolt szerkezetei egyben vizsgálandóak. MEGJEGYZÉS: Ez a vizsgálati szempont nem értelmezhető a hajlításra méretezett szerkezetek hajlított felületeire.
3.
MEGJEGYZÉS: A távolság meghatározását a szerkezet megvalósult vizsgálandó felületére és a vizsgálószakaszra egyaránt merőleges irányban kell mérni.
2.1.3 Kizárások soroltsági eltérése Azonos felületen, tervezetten egy egyenes mentén elhelyezett (sorolt), a vizsgált oldalon egyenessel határolt élű kizárások esetén az első és az utolsó kizárás vizsgált oldaléleinek egymástól legtávolabb eső két pontjával (sarokpontoktól minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re) meghatározott vizsgáló szakasz és a vizsgált kizárás sarokpontjától minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re található mérési pont távolsága a felületen mérve. 1. 2.
MEGJEGYZÉS: Nem egyenes oldalélekkel sorolt kizárások esetén, a kizárások súlypontjainak a soroltságát kell vizsgálni. MEGJEGYZÉS: Nem tartoznak ehhez a vizsgálati szemponthoz azok a kizárások, amelyeknek a nagyobb befoglaló mérete kisebb, mint 50 cm.
3.
MEGJEGYZÉS: A távolság meghatározását a szerkezet megvalósult vizsgálandó felületével megegyező és a vizsgálószakaszra merőleges irányban kell mérni.
2.1.4 Kizárások felfűzöttségi eltérése Egymással tervezetten párhuzamos felületeken elhelyezett sorolt palástú (felfűzött) kizárások palástjain végigfutó, tervezetten egyenes (valójában legtöbbször egyenetlen) felületi vonalon - a legtávolabb eső élektől minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re - található két ponttal létrehozott vizsgálószakasz és a felületi vonalon, az e két pont közé eső palást, mint felületegység határoló élétől minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re található mérési pont távolsága. 1. 2.
3.
MEGJEGYZÉS: Tervezetten súlypontjaikkal felfűzött kizárások esetén a kizárások súlypontjainak a helyzetét is vizsgálni kell (például liftakna). MEGJEGYZÉS: Nem tartoznak ehhez a vizsgálati szemponthoz azok a kizárások, amelyeknek a nagyobbik befoglaló mérete kisebb, mint 50 cm. MEGJEGYZÉS: A távolság meghatározását a kizárás megvalósult vizsgálandó felületére és a vizsgálószakaszra egyaránt merőleges irányban kell mérni.
2.1.5 Mérethűség egy szerkezeten belül A szerkezet azonos felületén található azon két pont távolságának eltérése a tervezettől, amelynek a helyzete- és a tervezett távolsága a tervdokumentációból kiolvasható, vagy abból számolható. MEGJEGYZÉS: Nem tartozik ehhez a vizsgálati szemponthoz a kizárások relatív helyzete és mérethűsége.
2.1.6 Kizárások relatív helyzete és mérethűsége egy szerkezeten belül A szerkezet azonos felületén illetve a szerkezet ugyanazon felületén kialakított kizáráson található azon két pont távolságának eltérése a tervezettől, amelynek a helyzete- és a tervezett távolsága a tervdokumentációból kiolvasható, vagy abból számolható. 2.1.7 Térközök mérethűsége Közvetlen nem illeszkedő és nem sorolt szerkezetek felületein található azon két pont távolságának eltérése a tervezettől, amelynek a helyzete- és a tervezett távolsága a tervdokumentációból kiolvasható, vagy abból számolható.
5 MI 24803-7:2015
2.1.8 Felülettartási eltérés Egy (akár több típusú termékből illesztett) felület tervezetten egyenes (valójában legtöbbször egyenetlen) felületi vonalán található két tetszőleges (egymástól legalább 100 cm-re kijelölt) ponttal létrehozott vizsgálószakasz és a felületi vonal - e két pont közé eső – bármely pontjának távolsága. 1.
MEGJEGYZÉS: Ez a vizsgálati szempont nem értelmezhető a hajlításra méretezett szerkezetek hajlított felületeire.
2.
MEGJEGYZÉS: A távolság meghatározását a szerkezet megvalósult vizsgálandó felületére (hasáb esetében az érintősíkra) és a vizsgálószakaszra merőleges irányban kell mérni.
2.1.9 Felülettartási eltérés él mentén Egy (akár több típusú termékből illesztett) felület tervezetten egyenes (valójában legtöbbször egyenetlen), az egybefüggő felületet határoló éltől minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re elhelyezkedő felületi vonalán található két tetszőleges (egymástól legalább 100 cm-re kijelölt) ponttal létrehozott vizsgálószakasz és a felületi vonal - e két pont közé eső – bármely pontjának távolsága. 1.
MEGJEGYZÉS: Ez a vizsgálati szempont nem értelmezhető a hajlításra méretezett szerkezetek hajlított felületeire.
2.
MEGJEGYZÉS: A távolság meghatározását a szerkezet megvalósult vizsgálandó felületére (hasáb esetében az érintősíkra) és a vizsgálószakaszra merőleges irányban kell mérni.
2.1.10 Felületi vonal tervezett dőléstől való eltérése A szerkezet bármely egybefüggő felületén, a vizsgált felületre valamint az referenciafelületre egyaránt merőleges sík által a vizsgált felületből kimetszett felületi vonalon, a szerkezetek illeszkedésétől hozzávetőlegesen 10-10 cm-re és a vizsgált szerkezeten kialakított élektől legalább 3 cm-re található két pont által létrehozott vizsgálószakasz szögeltérése a tervezettől. MEGJEGYZÉS: Amennyiben a vizsgált felület hasáb, akkor a metszősík az e felületre illesztett érintősíkra kell, hogy merőleges legyen.
2.1.11 Szintazonossági eltérés Tervezetten azonos magassági pozíciójú, egymással e tekintetben (a továbbépítés miatt, illetve a rendeltetésszerű használat figyelembevételével) egy csoportot alkotó felületek, tervdokumentációban azonos magassági pozícióértékkel ellátott pontjain mért – a tervezett szinttől független –legkisebb és legnagyobb szintmagassági értékek különbsége. MEGJEGYZÉS: Mérési pontnak az alakváltozásra (például: lehajlás) visszavezethető magassági pozícióeltéréstől-mentesnek kell lenni, így a hajlításra méretezett szerkezeten mérési pontot a felfekvés szélétől legfeljebb 25 centiméterre lehet kijelölni.
2.1.12 Kirekesztés palástjának a tervezett dőléstől való eltérése A szerkezetben található kirekesztés bármely palástján a vizsgált felületre valamint az referenciafelületre egyaránt merőleges sík által kimetszett felületi vonalon, az élektől hozzávetőlegesen 5-5 cm-re található két pont által létrehozott vizsgálószakasz szögeltérése a tervezettől. 2.1.13 Kirekesztés palástjának szögeltérése A szerkezetben található kirekesztés palástfelületére és a szerkezet kirekesztést tartalmazó felületére egyaránt merőleges síkkal kimetszett felületi vonalakon található 2-2 mérési pont által létrehozott két vizsgálószakasz egymással bezárt szögének szögeltérése a tervezettől. MEGJEGYZÉS: Három mérési pontot az élekhez közel, azoktól 3-6 cm-re, a negyedik mérési pontot pedig, a szerkezet felületén - a kirekesztés mélységét figyelembevéve – kell kijelölni (lásd: 6.3.13.a. és 6.3.13.b. ábra).
2.1.14 Szerkezetek illesztett felületeinek távolságeltérése Szerkezetek illesztett felületei (egymással tervezetten párhuzamos és elkülönülő felületek) között kialakult – a technológiából adódó – illeszkedési hézag méreteltérése a tervezettől. MEGJEGYZÉS: Nem tartozik ide a termékek illeszkedése során kialakult illeszkedési hézag.
2.1.15 Illeszkedési/csatlakozási hézag hullámossága Egy azonos homlokzati síkban elhelyezett termékek két, egymástól legtávolabbi (a szélektől hozzávetőlegesen 10 centiméterre kijelölt) illeszkedési/csatlakozási hézagközéppontjaival meghatározott vizsgálószakasz és az e két pont közé eső tetszőleges illeszkedési/csatlakozási hézagközéppont - termék felületén mért - távolsága. MEGJEGYZÉS: A vizsgált termékek illeszkedési/csatlakozási hézagközéppontjai tervezetten egy egyenesre felfűzöttek.
2.1.16 Acélszerelvény síkfogassága A termékbe épített acélszerelvény felülete és a termék betonfelülete között mérhető - jellemzően vonalszerű - felületi lépcsőződés. MEGJEGYZÉS: Ezen vizsgálati szempont azon acélszerelvény- és betonfelület között mérhető síkfogasság vizsgálatára alkalmazható, ahol az acélszerelvény felülete és a betonfelület tervezetten azonos síkra illesztett.
2.1.17 Összeépített termékek síkfogassága egy szerkezeten belül Azonos típusú, termékek tervezett egy síkba illesztésénél található, jellemzően vonalszerű, felületi lépcsőződés (például födémpanel-födémpanel falpanel-falpanel). 2.1.18 Összeépített szerkezetek síkfogassága Különböző tartószerkezeti elemek tervezett egy síkba illesztésénél található, jellemzően vonalszerű, felületi lépcsőződés (például pillér-gerenda, koszorú-fal).
6
MI 24803-7:2015
2.1.19 Illesztett/csatlakoztatott felületek rajzolati fogassága Tervezetten egy azonos egyeneshez illesztett termékfelületeket (akár eltérő termékek) határoló élek lépcsőszerű eltérése a vizsgált felület síkjában. MEGJEGYZÉS: A termékfelületet határoló él legtöbbször – az élképzés miatt – elméleti vonal. Ezen elméleti vonalat a termék vizsgált felülete és a termék erre merőleges felületének a metszéke határozza meg.
2.1.20 Él menti betonkitüremkedés Az élsarkítóval vagy élsarkító nélkül kialakított pozitív él mentén a termék geometriai kialakítása nem a terv szerinti: a felületek illeszkedésénél szabálytalan alakú betonkitüremkedés keletkezik. 2.1.21 Fészkesség A felületen - egyedileg vagy csoportosan - megjelenő üregszerű felületi hiány, vagy az apróbb adalékszemcsék hiányából adódó kiosztályozódás, pép- vagy habarcshiány. Legnagyobb befoglaló mérete meghaladja a 15 mm-t. 2.1.22 Pórusosság A felületen csoportosan megjelenő, apró, üregszerű felületi hiány. Legnagyobb befoglaló mérete legalább 1 mm, de nem éri el a 15 mm-t. 2.1.23 Betontól eltérő anyag a felületen A beépített termék felületén - a szerkezeti beton anyagától láthatóan eltérő - idegen anyag (például szemét, fa-, fém-, téglatörmelék, rozsdafolt, nem megfelelő zsaluolaj, gumicsík lenyomat, , beton, sár,) vagy ráfolyt cementpép található. MEGJEGYZÉS: Nem tekinthető eltérő anyagnak a szakszerű kivitelezési technológia eredményeként a termék felületén megjelenő anyag. Ilyen például a terv szerint elhelyezett acélszerelvény, a szerkezet síkjához illeszkedő műanyag/cementbázisú betonacél-távtartó vagy szakszerűen felhordott javítóanyag.
2.1.24 Fészkesség – csomópontban A csomóponti kibetonozás felületén - egyedileg vagy csoportosan - megjelenő üregszerű felületi hiány, vagy az apróbb adalékszemcsék hiányából adódó kiosztályozódás, pép- vagy habarcshiány. Legnagyobb befoglaló mérete meghaladja a 15 mm-t. 2.1.25 Színárnyalat eltérés A termék/szerkezet felületén az egyes színmérések során eredményül kapott színkódok nem egyeznek meg. A színárnyalat eltérés jellemzően foltszerű. A szerkezet felületén található, különböző színárnyalatú foltok kiterjedése azonban eltérő lehet, akár az egy egész termékre is kiterjedhet. MEGJEGYZÉS: megismételhető (igazoltan pontos) vizsgálati módszer hiányában ezen irányelv ezt a vizsgálati szempontot nem alkalmazza.
2.2 A vizsgálati módszerekkel kapcsolatos szakkifejezések A vizsgálati módszerekkel kapcsolatos szakkifejezéseket lásd alább, illetve a MSZ ISO 7078:1990 és az MSZ ISO 7976-1:1992 szabványokban. 2.2.1 Alhidádélibella: a műszer alhidádéjára azaz a műszertalp feletti, az állótengely körül forgatható részre szerelt csöves libella 2.2.2 Libellás szintezőléc: a függőleges léctartás érdekében maradandóan rászerelt, vagy hozzászorított szelencés libellával használt szintezőléc. 2.2.3 Libellás mérőléc (távmérőléc): a vízszintes tartás érdekében maradandóan felszerelt, vagy hozzászorított libellával használt mérőléc. 2.2.4 Hibahatás (Gauss féle négyzetes hibahatás): összeadódó véletlen hibák hatásösszege. Értéke az egyes hibahatások értékei négyzetösszegéből vont négyzetgyökkel számítható. 2.2.5 Használati pontosság: adott körülményre, adott mérési módszerre, mérőműszerre, a hozzá tartozó segédfelszerelésre és mérőszemélyzetre vonatkozó pontossági jellemző. 2.2.6 Elvárt használati pontosság: az a használati pontosság, amelyet az irányelv jó alkalmazása feltételez, minimumként előír az alkalmazandó (választott) mérési módszerekre. 2.2.7 Elvárható használati pontosság: a mérési módszer, azon jellemzője (vizsgálati szemponttól független), amely tájékoztatást ad módszer - optimális feltételek mellett - elérhető használati pontosságáról. 2.2.8 Valós használati pontosság: az elvégzett mérések igazoltan elért használati pontossága. 2.2.9 Refrakció okozta torzulás: a vizsgálati optikai irányvonalnak (optikai síknak) a fény különböző hőmérsékletű légrétegeken történő áthaladásakor bekövetkező iránytörése, azaz refrakció hatására bekövetkezett torzulása. 2.2.10 Kollimáció hiba: az irányvonal és a fekvőtengely közötti szög merőlegestől való eltérése.
7 MI 24803-7:2015
2.2.11 Igazított műszer: olyan műszer, melynek használat során bekövetkezett, és műszerészi utánállítással, azaz kiigazítással megszüntethető hibái nincsenek. 2.2.12 Felületi vonal: az a (tervezetten egyenes) vonal, amely a termékek/szerkezetek vizsgált felületének és a vizsgált felület bármely két pontjával létrehozott vizsgálószakaszon keresztül (a vizsgálószakasz része a vetített síknak), a vizsgált felületre merőlegesen vetített sík metszéke. 1. MEGJEGYZÉS: A felületi vonal nem feltétlen folytonos. Térközök, illetve kizárások megszakíthatják azt. 2. MEGJEGYZÉS: A felületi vonal a vizsgált felület része. 2.2.13 Vizsgálószakasz: a felületi vonal tetszőleges két pontjával MEGJEGYZÉS: Egyes vizsgálati módszerek a szakasz hosszára előírást adnak.
létrehozott szakasz.
2.2.14 Alapfelület: olyan elméleti felület (referenciafelület), amelyhez képest a tervdokumentáció megadja a vizsgált felület jellemzőjét. 2.2.15 Mérési pont: a vizsgált felületen található azon pont, amely felhasználásával a mérési módszer elvégezhető. 1. MEGJEGYZÉS: egyfajta mérési pont a vizsgálószakaszt kijelölő két pont is. 2. MEGJEGYZÉS: a mérési pont kijelölésekor vegyük figyelembe a vizsgálati módszer előírásait.
2.3 Sajátos szakkifejezések Termék (előre gyártott vasbeton termék): olyan előre gyártott vasbeton beépített elem, amelynek elvárt tulajdonságai a termékszabványokban vannak meghatározva. 2.3.1
MEGJEGYZÉS: jelen irányelv feltételezi, hogy a termék a vonatkozó termékszabványok előírásainak megfelelt, CE minősítéssel rendelkezik.
2.3.2 Szerkezet: azonos tulajdonságú, összeépített (egységet alkotó) termékek együttese - a szerkezet alkotóeleme a beépített termék. 2.3.3 Ráépülő szerkezet: olyan szerkezet, amelyet egy másik szerkezet (fogadó szerkezet) előzetes elhelyezése nélkül – a technológiai sorrend szerint – nem lehet beépíteni. 2.3.4 Termékek/szerkezetek illesztett felületei: az összeépített (ráépített, vagy melléépített) termékek/szerkezetek felületei közel kerülnek egymáshoz, de nem jön létre a felületek között teherátadásra méretezett kapcsolat. 2.3.5 Illeszkedési hézagméret: termékek/szerkezetek illesztett felületei között mérhető távolság. 1.
MEGJEGYZÉS: Amennyiben a tervdokumentáció nem írja elő a termékek/szerkezetek illeszkedési hézagméretét, akkor 20 mm az előírt hézagméret. A minősítésnél ezt kell figyelembe venni.
2. MEGJEGYZÉS: összeépített termékek/szerkezet esetében egyidőben találhatunk csatlakozási és illesztési hézagot. 2.3.6 Termékek/szerkezetek csatlakoztatott felületei: az összeépített (ráépített, vagy melléépített) termékek/szerkezetek felületei közel kerülnek egymáshoz és a felületek között méretezett teherátadásra alkalmas kapcsolat alakul ki. A csatlakozási hézag minden esetben részben, vagy egészben kitöltött és a hézagkitöltő teherátadásra méretezett. 2.3.7 Csatlakozási hézagméret: termékek/szerkezetek csatlakoztatott felületei között mérhető távolság. MEGJEGYZÉS: összeépített termékek/szerkezet esetében egyidőben találhatunk csatlakozási és illesztési hézagot.
2.3.8 Illesztés felezőpontja: a keresztmetszetben az illesztett termékek/szerkezetek egymáshoz képest legközelebb eső pontjai által meghatározott szakasz felezőpontja 2.3.9 Szerkezetek felületi javítása: az előre gyártott vasbeton szerkezetek megsérült felületeinek – előre meghatározott és jóváhagyott technológiával való – helyreállítása. A javítás után a felületnek ki kell elégítenii a felület megjelenési módjára vonatkozó követelményeket. 2.3.10 Szerkezeti kategória: az előre gyártott vasbeton szerkezetek tartószerkezeti funkcióját figyelembe vevő felosztás (csoportosítás), amely megkülönbözteti azt is, hogy az előre gyártott elem lágyvasas vagy feszített technológiával készült-e.
3.
A Szabályozó Eljárást érintő kiegészítések
A KSZ / ELŐRE GYÁRTOTT VASBETON / KÜLÖNLEGES Követelményszint („látvány felületek”) esetén az elfogadható javítási módokat a tervezőnek előre meg kell határoznia, arra javasolt mintafelületet előírni. Azon vizsgálati szempontoknál, ahol a vizsgálat egyszerre több szerkezetre vonatkozik, fő szabály szerint – azon szerkezetre vonatkozó követelményeket kell figyelembe venni, amelynek a követelményszintje szigorúbb. Megjegyzés: Ettől a főszabálytól az egyes vizsgálati szempontokra vonatkozó vizsgálati módszer leírások eltérő utasítást adhatnak.
8
MI 24803-7:2015
4. A fogadószerkezettől elvárt követelmények A tervező feladata az egymásra épülő szerkezetek Követelményrendszereinek az összehangolása. Ráépítés előtt a fogadószerkezet megfelelőségéről meg kell győződni. MEGJEGYZÉS: Nem lehet a szabvány azonos elnevezésű Követelményszintjeit az egymásra épülő szerkezetek – MI 24803-7 szerinti szabályozásánál – alapul venni, azok között összefüggés nincs.
5.
Követelményszintek megtervezése
Az előre gyártott vasbeton szerkezetek térbeli elhelyezkedés, méret és alakhűség, illetve helyi alakhűség és felületi állapot szerinti követelményeit a tervezőnek az Előírásban kell meghatároznia. Részükre a tervezett szerkezet követelmény meghatározásához segítséget az M1. tájékoztató melléklet ad. A melléklet számonkérésre nem használható. A követelményszintekhez tartozó határértékeket és követelményeket a 7. pont 1., 2., 3., 4. táblázata tartalmazza.
6.
Vizsgálati szempontok szerinti minősítés
6.1. Általános előírások A mért hosszúságokat 200 mm alatt milliméterre; 201 mm felett 10 milliméterre kell kerekíteni (a kerekítés szabályai szerint.) A méréseket lehetőség szerint úgy kell elvégezni, hogy az egyes vizsgálati módszerrel kapott mérési eredmény ne tartalmazzon más vizsgálati szemponthoz kapcsolódó hibát. A szerkezetek illeszkedéseinek vizsgálatánál a kivitelezés technológiai sorrendjét figyelembe kell venni, úgymint a minősítés eredménye a hozzáillesztett szerkezetet minősíti nem pedig a már korábban elhelyezettet. A mérési jegyzőkönyvbe beírt adat helyiértéke meg kell, hogy egyezzen a határérték helyiértékével. 6.2. Mérőeszközök, mérési pontok és a használati pontosság Mérőeszközökre az MSZ ISO 7976-1 szabvány vonatkozik. Mérőeszközökkel, a méréshez használt egyéb segédeszközökkel, valamint a mérőszemélyzettel kapcsolatos általános követelmény, hogy a vizsgálati szemponthoz eltérést meghatározni hivatott módszer valós használati pontosságát befolyásoló bizonytalanságok ismertek legyenek. Lehetséges mérési pontok meghatározásával – amennyiben ezen irányelv nem írja elő – az MSZ ISO 7976-2 szabvány előírásait kell alapul venni. A mérési pontok helyzetére az egyes vizsgálati módszereknél található magyarázó ábra ad előírást. MEGJEGYZÉS: A termékek felületén található (felületet, illetve kizárásokat határoló) élsarkítás környezetében (élsarkító nélküli, azaz elméleti él mentén 3-3 cm-ren belül) mérési-, illetve vizsgálószakaszt kijelölő pont nem vehető fel.
A mérési eredményre vonatkozó – vizsgálati módszereknél előírt – elvárt használati pontossági követelményeknek való megfelelőséget az MSZ ISO 8322-(1-10) szabványok szerint kell igazolni. Tehát az MSZ ISO 8322-(1-10) szabványok előírásai alapján megállapított szórási értékből átszámolt valós használati pontosság értékének (mérési eredmény pontosságára vonatkozó tűrés, ami ezen irányelv vonatkozásában a szórási eredmény 2,5-szerese, lásd MSZ ISO 4463-1 13. pont) kisebbnek kell lenni a vizsgálati módszereknél előírt elvárt használati pontossági értéktől. MEGJEGYZÉS: A mérési eredmény pontossága függ a mérőműszer és a hozzá tartozó segédfelszereléstől, mérőszemélyzettől, alkalmazott mérési módszertől (beleértve a mérés ismétlési darabszámát is) és a mérési helyszín környezeti hatásaitól.
A vizsgálati módszerekhez – a minősítő által meghatározott - alkalmazandó mérőműszerre és a hozzá tartozó segédfelszerelésekre a 2 számú melléklet tesz ajánlást. Minősítésnél, a kiértékelés során az MSZ ISO 8322-(1-10) szabványok szerint kiszámított (mérési eredményre vonatkozó) valós használati pontosság meg kell növelni a 7. pont táblázataiban előírt határértéket. Abban a nem várt esetben, amikor az igazolt valós pontosság semmilyen körülmények között sem éri el a 7. pont (Határértékek és követelmények), e vizsgálati szemponthoz és a tervdokumentációban előírt követelményszinthez tartozó előírt elvárt használati pontosságot, a „Szerződő feleknek” ezt jóvá kell hagyni, de ebben az esetben is minősítéskor a valós használati pontosságot kell hozzáadni az „elméleti” határértékhez.
9 MI 24803-7:2015
6.3. Vizsgálati módszerek A mérés alkalmával vizsgálati jegyzőkönyvben (lásd MSZ 24803-1 5.5.2.) a hibásnak ítélt mérési pontok helyét dokumentálni szükséges. MEGJEGYZÉS: az egyes vizsgálati szempontokhoz javasolt mérési módszerekre a 3. melléklet ad tájékoztatást.
A mérési pontok helyzetére az egyes vizsgálati módszereknél található magyarázó ábra ad előírást.
10
6.3.1.
MI 24803-7:2015
Bármely pont magassági eltérése a számított tartományhoz képest
Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a szerkezet felületén utólag is beazonosítható pontnak, magassági értelemben vett térbeli elhelyezkedését– [mm] mértékegységben. A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a vizsgált pont magassági értelemben vett térbeli elhelyezkedési értéke kívül esik a vizsgált pontra vonatkozó kiszámított és a valós használati pontossággal kibővített elvárt magassági mérettartományon, akkor a vizsgálati egység - Bármelypont magassági eltérése a számított tartományhoz képest vizsgálati szempontból - nem felel meg az Előírásnak. Amennyiben a vizsgált pont magassági értelemben vett térbeli elhelyezkedési értéke nem esik kívül a vizsgált pontra vonatkozó kiszámított és a valós használati pontossággal kibővített elvárt magassági mérettartományon, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Bármely pont magassági eltérése a számított tartományhoz képest vizsgálati szempontból megfelel az Előírásnak. 6.3.2.
Felületek soroltsági eltérése
Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a szerkezetek – azonos sík mentén – sorolt, de nem egybefüggő felületein, tervezetten egyenes (valójában legtöbbször egyenetlen) felületi vonalán - a legtávolabb eső élektől minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re - található két ponttal létrehozott vizsgálószakasz és a felületi vonalon, az e két pont közé eső felületegység határoló élétől minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re található legnagyobb eltérést mutató mérési pont távolságát – [mm] mértékegységben.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató mérési pont vizsgálószakasztól mért távolsága nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Felületek soroltsági eltérése vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek.
11 MI 24803-7:2015
Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató mérési pont vizsgálószakasztól mért távolsága kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Felületek soroltsági eltérése vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.3.
Kizárások soroltsági eltérése
Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni az azonos felületen, tervezetten egy egyenes mentén elhelyezett (sorolt), a vizsgált oldalon egyenessel határolt élű kizárások esetén az első és az utolsó kizárás vizsgált oldaléleinek egymástól legtávolabb eső két pontjával (sarokpontoktól minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re) meghatározott vizsgálószakasz és a vizsgált kizárás sarokpontjától minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re található legnagyobb eltérést mutató (a felületen mérve) mérési pont távolságát – [mm] mértékegységben
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató mérési pont vizsgálószakasztól mért távolsága nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Kizárások soroltsági eltérése vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató mérési pont vizsgálószakasztól mért távolsága kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Kizárások soroltsági eltérése vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.4.
Kizárások felfűzöttségi eltérése
Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni az egymással tervezetten párhuzamos felületeken elhelyezett sorolt palástú (felfűzött) kizárások palástjain végigfutó, tervezetten egyenes (valójában legtöbbször egyenetlen) felületi vonalon - a legtávolabb eső élektől minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re - található két ponttal létrehozott vizsgálószakasz és a felületi vonalon, az e két pont közé eső palást, mint felületegység határoló élétől minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re található legnagyobb eltérést mutató mérési pont távolságát – [mm] mértékegységben.
12
MI 24803-7:2015
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató mérési pont vizsgálószakasztól mért távolsága nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Kizárások felfűzöttségi eltérése vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató mérési pont vizsgálószakasztól mért távolsága kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Kizárások felfűzöttségi eltérése vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.5.
Mérethűség egy szerkezeten belül
Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a szerkezet azonos felületén található azon két pont tervezett távolságtól való eltérését, amelynek a helyzete- és a tervezett távolsága a tervdokumentációból kiolvasható, vagy abból számolható – [mm] mértékegységben. A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a két pont távolságának, a tervezettől való eltérésé nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Mérethűség egy szerkezeten belül vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a két pont távolságának, a tervezettől való eltérésé kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Mérethűség egy szerkezeten belül vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek.
13 MI 24803-7:2015
6.3.6.
Kizárások relatív helyzete és mérethűsége egy szerkezeten belül
Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a szerkezet azonos felületén illetve a szerkezet ugyanazon felületén kialakított kizáráson található azon két pont tervezett távolságtól való eltérését, amelynek a helyzete- és a tervezett távolsága a tervdokumentációból kiolvasható, vagy abból számolható – [mm] mértékegységben. A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a két pont távolságának, a tervezettől való eltérésé nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Kizárások relatív helyzete és mérethűsége egy szerkezeten belül vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a két pont távolságának, a tervezettől való eltérésé kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Kizárások relatív helyzete és mérethűsége egy szerkezeten belül vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.7.
Térközök mérethűsége
Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a közvetlen nem illeszkedő és nem sorolt szerkezetek felületein található azon két pont távolságának eltérését a tervezettől, amelynek a helyzete- és a tervezett távolsága a tervdokumentációból kiolvasható, vagy abból számolható– [mm] mértékegységben. A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a két pont távolságának, a tervezettől való eltérésé nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Térközök mérethűsége vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a két pont távolságának, a tervezettől való eltérésé kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Térközök mérethűsége vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.8.
Felülettartási eltérés
Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a felület tervezetten egyenes felületi vonalán található (egymástól legalább 100 cm-re kijelölt) két ponttal létrehozott vizsgálószakasztól mért - e két pont közé eső - legnagyobb eltérést mutató pont távolságát – [mm] mértékegységben.
14
MI 24803-7:2015
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató pont vizsgálószakasztól mért távolsága nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Felülettartási eltérés vizsgálati szempontból nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató pont vizsgálószakasztól mért távolsága kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Felülettartási eltérés vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.9.
Felülettartási eltérés él mentén
Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a felület tervezetten egyenes (éltől minimum 3 cm-re, de maximum 6 cm-re elhelyezkedő) felületi vonalán található (egymástól legalább 100 cm-re kijelölt) két ponttal létrehozott vizsgálószakasztól mért - e két pont közé eső - legnagyobb eltérést mutató pont távolságát – [mm] mértékegységben.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató pont vizsgálószakasztól mért távolsága nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Felülettartási eltérés vizsgálati szempontból nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató pont vizsgálószakasztól mért távolsága kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Felülettartási eltérés vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.10. Felületi vonal tervezett dőléstől való eltérése Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a szerkezet
15 MI 24803-7:2015
bármely egybefüggő felületén, a vizsgált felületre valamint az referenciafelületre egyaránt merőleges sík által a vizsgált felületből kimetszett felületi vonalon, a szerkezetek illeszkedésétől hozzávetőlegesen 10-10 cm-re és a vizsgált szerkezeten kialakított élektől legalább 3 cm-re található két pont által létrehozott vizsgálószakasz szögeltérését a tervezettől – [°] mértékegységben.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a két pont által létrehozott szakasz, tervezettől mért szögeltérése nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Felületi vonal tervezett dőléstől való eltérése vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a két pont által létrehozott szakasz, tervezettől mért szögeltérése kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Felületi vonal tervezett dőléstől való eltérése vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.11. Szintazonossági eltérés Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a tervezetten azonos magassági pozíciójú, egymással e tekintetben (a továbbépítés miatt, illetve a rendeltetésszerű használat figyelembevételével) egy csoportot alkotó felületek, tervdokumentációban azonos magassági pozícióértékkel ellátott pontjain mért – a tervezett szinttől független –legkisebb és legnagyobb szintmagassági értékek különbségét– [mm] mértékegységben. A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a vizsgált felületek jellemző pontjain mért legkisebb és legnagyobb szintmagassági értékek különbsége nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Szintazonossági eltérés vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a vizsgált felületek jellemző pontjain mért legkisebb és legnagyobb szintmagassági értékek különbsége kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Szintazonossági eltérés vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.12. Kirekesztés palástjának a tervezett dőléstől való eltérése
16
MI 24803-7:2015
Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a szerkezetben található kirekesztés bármely palástján a vizsgált felületre valamint az referenciafelületre egyaránt merőleges sík által kimetszett felületi vonalon, az élektől hozzávetőlegesen 5-5 cm-re található két pont által létrehozott vizsgálószakasz szögeltérését a tervezettől – [°] mértékegységben.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a két pont által létrehozott szakasz, tervezettől mért szögeltérése nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Kirekesztés palástjának a tervezett dőléstől való eltérése vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a két pont által létrehozott szakasz, tervezettől mért szögeltérése kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Kirekesztés palástjának a tervezett dőléstől való eltérése vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.13. Kirekesztés palástjának szögeltérése Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a szerkezetben található kirekesztés palástfelületére és a szerkezet kirekesztést tartalmazó felületére egyaránt merőleges síkkal kimetszett felületi vonalakon található 2-2 mérési pont által létrehozott két vizsgálószakasz egymással bezárt szögének szögeltérését a tervezettől – [°] mértékegységben.
17 MI 24803-7:2015
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a két szakasz által bezárt szög, tervezetthez képest számolt szögeltérése nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Kirekesztés palástjának szögeltérése vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a két szakasz által bezárt szög, tervezetthez képest számolt szögeltérése kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Kirekesztés palástjának szögeltérése vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.14. Szerkezetek illesztett felületeinek távolságeltérése Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a szerkezetek illesztett felületei (egymással tervezetten párhuzamos és elkülönülő felületek) között kialakult – a technológiából adódó – illeszkedési hézag méreteltérését a tervezettől– [mm] mértékegységben.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben az illeszkedési hézag, tervezettől számított méreteltérése nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Szerkezetek illesztett felületeinek távolságeltérése vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben az illeszkedési hézag, tervezettől számított méreteltérése kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontos-
18
MI 24803-7:2015
sággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Szerkezetek illesztett felületeinek távolságeltérése vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.15. Illeszkedési/csatlakozási hézag hullámossága Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni az egy azonos homlokzati síkban elhelyezett termékek két, egymástól legtávolabbi (a szélektől hozzávetőlegesen 10 centiméterre kijelölt) illeszkedési/csatlakozási hézagközéppontjaival meghatározott vizsgálószakasz és az e két pont közé eső tetszőleges illeszkedési/csatlakozási hézagközéppont - termék felületén mért - távolságát – [mm] mértékegységben.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató pont vizsgálószakasztól mért távolsága nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Illeszkedési/csatlakozási hézag hullámossága vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a legnagyobb eltérést mutató pont vizsgálószakasztól mért távolsága kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) az Illeszkedési/csatlakozási hézag hullámossága vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.16. Acélszerelvény síkfogassága Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a termékbe épített acélszerelvény felülete és a termék betonfelülete között mérhető - jellemzően vonalszerű - felületi lépcsőződés mértékét – [mm] mértékegységben.
19 MI 24803-7:2015
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a felületi lépcsőződés mértéke nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Acélszerelvény síkfogassága vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a felületi lépcsőződés mértéke kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) az Acélszerelvény síkfogassága vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.17. Összeépített termékek síkfogassága egy szerkezeten belül Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni az azonos típusú termékek, tervezetten egy síkba illesztésénél jelentkező, felületi lépcsőződés mértékét – [mm] mértékegységben.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a felületi lépcsőződés mértéke nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Összeépített termékek síkfogassága egy szerkezeten belül vizsgálati szempontból nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a felületi lépcsőződés mértéke kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) az Összeépített termékek síkfogassága egy szerkezeten belül vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.18. Összeépített szerkezetek síkfogassága Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a különböző tartószerkezeti elemek tervezett egy síkba illesztésénél jelentkező felületi lépcsőződés mértékét – [mm] mértékegységben.
20
MI 24803-7:2015
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a felületi lépcsőződés mértéke nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Összeépített szerkezetek síkfogassága vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a felületi lépcsőződés mértéke kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) az Összeépített szerkezetek síkfogassága vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.19. Illesztett/csatlakoztatott felületek rajzolati fogassága Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a tervezetten egy azonos egyeneshez illesztett termékfelületeket (akár eltérő termékek) határoló élek lépcsőszerű eltérés mértékét a vizsgált felület síkjában – [mm] mértékegységben. MEGJEGYZÉS: A vizsgálatot célszerű úgy elvégezni, hogy a mérési pontokat egyenlő távolságra (az ábrán lásd: x) feljelöljük a felületre. Így a rajzolati fogasságot egy acélvonalzó és egy, a távolságmérésre alkalmas eszközzel meg lehet határozni.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a termékfelületeket határoló élek lépcsőszerű eltérésének a mértéke nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Illesztett/csatlakoztatott felületek rajzolati fogassága vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a termékfelületeket határoló élek lépcsőszerű eltérésének a mértéke kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós haszná-
21 MI 24803-7:2015
lati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) az Illesztett/csatlakoztatott felületek rajzolati fogassága vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.20. Él menti betonkitüremkedés Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni az élsarkítóval vagy az élsarkító nélkül kialakított pozitív él mentén a termék geometriai torzulásának (az ábrának megfelelően) a mértékét – [mm] mértékegységben.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben az él menti betonkitüremkedés mértéke nagyobb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Él menti betonkitüremkedés vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben az él menti betonkitüremkedés mértéke kisebb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) az Él menti betonkitüremkedés vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.21. Fészkesség Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a termék felületén - egyedileg vagy csoportosan - megjelenő, üregszerű felületi hiány illetve az apróbb adalékszemcsék hiányából adódó kiosztályozódás (pép- vagy habarcshiány) legnagyobb befoglalóméretét – [mm] mértékegységben.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a felületi hiány legnagyobb befoglaló mérete nagyobb, mint 15 mm, akkor a vizsgálati egység - Fészkesség vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek.
22
MI 24803-7:2015
Amennyiben a felületi hiány legnagyobb befoglaló mérete kisebb vagy egyenlő, mint 15 mm, akkor a vizsgálati egység (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész) a Fészkesség vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. MEGJEGYZÉS: Tekintettel arra, hogy az elvárt használati pontosság mértéke – a szakkifejezésekben meghatározott (lásd: 2.1.21) érték ismeretében - elhanyagolható, a valós használati pontossággal nem kell megnövelni a szakkifejezésekben meghatározott tűrésértéket.
6.3.22. Pórusosság Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő 50 x 50 cm-es részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a vizsgált felületen csoportosan megjelenő, 1-15 mm mérettartományba (legnagyobb befoglaló méret figyelembevételével) eső üregszerű felületi hiány, a vizsgált felülethez (2500 cm2) viszonyított területarányát – [%] egységben.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a kiszámított területi arány magasabb, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység - Pórusosság vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a kiszámított területi arány alacsonyabb vagy egyenlő, mint a vonatkozó vizsgálati szemponthoz, azon belül az előírt Követelményszinthez tartozó, valós használati pontossággal megnövelt határérték, akkor a vizsgálati egység, (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész), a Pórusosság vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. 6.3.23. Betontól eltérő anyag a felületen Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd az MSZ 24803 5.3.3. szakaszát) mérés nélküli célzott szemrevételezéses vizsgálattal meg kell állapítani, hogy található-e a fogalommeghatározás szerinti anyag a felületen. A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a vizsgálati egység felületén megtalálható a fogalom-meghatározás szerinti anyag, akkor a vizsgálati egység – Betontól eltérő anyag a felületen vizsgálati szempontból – nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a vizsgálati egység felületén nem található meg a fogalom-meghatározás szerinti anyag, akkor a vizsgálati egység – Betontól eltérő anyag a felületen vizsgálati szempontból – megfelel az előírt Követelményszintnek.
23 MI 24803-7:2015
6.3.24. Fészkesség – csomópontban Vizsgálat alapelve: A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő részén (lásd: MSZ 24803-1 5.3.3. szakasz) a 7. pontban előírt elvárt használati pontosságot igazoltan kielégítő módszerrel meg kell határozni a csomóponti kibetonozás felületén - egyedi jellegű vagy csoportosan - megjelenő, üregszerű felületi hiány illetve az apróbb adalékszemcsék hiányából adódó kiosztályozódás (pép- vagy habarcshiány) legnagyobb befoglalóméretét – [mm] mértékegységben.
A vizsgálati szempont szerinti minősítési lehetőségek: Amennyiben a felületi hiány legnagyobb befoglalómérete nagyobb, mint 15 mm, akkor a vizsgálati egység - Fészkesség – csomópontban vizsgálati szempontból - nem felel meg az előírt Követelményszintnek. Amennyiben a felületi hiány legnagyobb befoglalómérete kisebb vagy egyenlő, mint 15 mm, akkor a vizsgálati egység, (úgymint az e vizsgálati szempontból bizonytalannak tűnő rész), az Fészkesség – csomópontban vizsgálati szempontból megfelel az előírt Követelményszintnek. MEGJEGYZÉS: Tekintettel arra, hogy az elvárt használati pontosság mértéke – a szakkifejezésekben meghatározott (lásd: 2.1.21) érték ismeretében - elhanyagolható, a valós használati pontossággal nem kell megnövelni a szakkifejezésekben meghatározott tűrésértéket.
24
7.
MI 24803-7:2015
Határértékek és követelmények
A 6. fejezetben meghatározott vizsgálati szempontokhoz tartozó határértékeket, követelményeket és az egyes vizsgálati módszerekhez tartózó elvárt használati pontosság az 1-4. táblázat tartalmazza. MEGJEGYZÉS: előfordulhat, hogy a határérték enyhébbek (megengedőbbek), mint a szabvány alkalmazásának előfeltételei között felsorolt szabványok valamelyikében található követelmény, hiszen ezen szabvány kizárólag esztétikai szempontot vesz figyelembe.
Képlettel kiszámított határértékeket a kerekítés szabályát alkalmazva mm-ben kell előírni.
25 MI 24803-7:2015 1.
táblázat: Az előre gyártott vasbeton szerkezetek – „ALAP” követelményszinthez tartozó – határértékek, követelmények és az egyes vizsgálati módszerekhez tartózó elvárt használati pontosság
MEGJEGYZÉS: ALAP Követelményszint esetén a javítás megengedett.
26
MI 24803-7:2015
27 MI 24803-7:2015
2. táblázat: Az előre gyártott vasbeton szerkezetek – „NORMÁL” követelményszinthez tartozó – határértékek, követelmények és elvárt használati pontosság MEGJEGYZÉS: NORMÁL Követelményszint esetén a javítás megengedett.
28
MI 24803-7:2015
29 MI 24803-7:2015
3. táblázat: Az előre gyártott vasbeton szerkezetek – „MAGAS” követelményszinthez tartozó – határértékek, követelmények és elvárt használati pontosság MEGJEGYZÉS: MAGAS Követelményszint esetén a javítás megengedett.
30
MI 24803-7:2015
31 MI 24803-7:2015
4. táblázat: Az előre gyártott vasbeton szerkezetek – „KÜLÖNLEGES” követelményszinthez tartozó – határértékek, követelmények és elvárt használati pontosság MEGJEGYZÉS: KÜLÖNLEGES Követelményszint esetén a javítás kizárólag előre egyeztetett módon megengedett.
32
MI 24803-7:2015
33 MI 24803-7:2015
8. Szerkezetek minősítése A minősítés teljes folyamatát lásd MSZ 24803-1 szabvány 5. fejezetében. 1. MEGJEGYZÉS: A vizsgálati egység akkor felel meg valamely Követelményszint előírásainak, ha az elkészített felület valamennyi tulajdonsága megfelel 7. pont 14. táblázat szerinti határértékeknek, követelményeknek. 2. MEGJEGYZÉS: Az alábbi vizsgálati szempontok szerinti minősítésnél előállhat az az eset, amikor egy vizsgálat keretében kell több – eltérő Szerkezeti kategóriájú – Szerkezet felületétet vizsgálni, azaz ebben az esetben egy Megjelenési egységként (lásd: MSZ 24803-1, 2.9.7 pont) kell kezelni az eltérő Szerkezeti kategóriába tartozó Szerkezeteket: Felületek soroltsági eltérése Kizárások felfűzöttségi eltérése Térközök mérethűsége Szintazonossági eltérés Szerkezetek illesztett felületeinek távolságeltérése Bármely pont magassági eltérése a számított tartományhoz képest
Összeépített szerkezetek síkfogassága
Minősítésnél a 7. pont táblázataiban található határértékeket meg kell növelni az MSZ ISO 8322-(1-10) szabványok szerint kiszámított (mérési eredményre vonatkozó) valós használati pontossággal.
MI 24803-7:2015
34
1. Melléklet (tájékoztatás) Iránymutatás a tervező részére - az előre gyártott vasbeton szerkezetek megjelenési módjára vonatkozó követelményszintek kiválasztásához. A Követelményszi ntek jele (KSZ)
KSZ / ELŐRE GYÁRTOTT VASBETON /3/
Iránymutatás a Követelményszint kiválasztásához
Példák a követelményszint kiválasztásához
MSZ EN 13670:2010 –ben leírt követelményű takaratlan szerkezet
szemes-anyag tároló
A szerkezetre nézve a környezet (helyiség) használati funkcióból adódóan nincs az MSZ EN 13670-től eltérő megjelenési elvárás
alapozási szerkezetek, liftakna, tetőfelépítmény, gépház és gépészeti terek felülete
ALAP
Támfal funkciójából adódóan takart felülete. Más szerkezettel eltakart felület Álmennyezettel, vagy bármilyen szerkezetű előtétfallal eltakart felület
KSZ / ELŐRE GYÁRTOTT VASBETON /3/ NORMÁL
KSZ / ELŐRE GYÁRTOTT VASBETON /3/ MAGAS
KSZ / ELŐRE GYÁRTOTT VASBETON /3/ KÜLÖNLEGES
Normál követelményű, takaratlan szerkezet Normál használati funkciójú környezet (helyiség) takaratlan szerkezete
Ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi-, kommunális- és sportlétesítmények váz- és födémszerkezeteinek felülete. Típus, illetve sorozattermékek felülete.
Kis vastagságú réteggel (pl. festéssel, műgyanta) eltakart felület Magas követelményű takaratlan szerkezet
takaratlan vasbeton födém alsó síkja, burkolatlan lépcsőfokok
Magas használati funkciójú környezet (helyiség) takaratlan szerkezete
üzlethelyiség takaratlan határoló betonfala
Különleges követelményű takaratlan szerkezet
Különleges építészeti elem, reprezentatív szerkezetek
Kiemelt használati funkciójú környezet (helyiség) takaratlan szerkezete
Kiállítási csarnok előtere, díszterem takaratlan betonszerkezete
Takaratlan felület
„Tökéletes geometriai felület”-re törekvő építészeti látványfelület
1. MEGJEGYZÉS: A táblázat csak tájékoztató és számonkérésre nem használható 2. MEGJEGYZÉS: A követelményszintek teljesíthetőségéhez az alábbi tervezési, kivitelezési és egyéb mérnöki költségek jelentkeznek: KSZ (ELŐRE GYÁRTOTT VASBETON) /3/ ALAP: átlagostól alacsonyabb KSZ (ELŐRE GYÁRTOTT VASBETON) /3/ NORMÁL: átlagos KSZ (ELŐRE GYÁRTOTT VASBETON) /3/ MAGAS: magas KSZ (ELŐRE GYÁRTOTT VASBETON) /3/ KÜLÖNLEGES: nagyon magas
35 MI 24803-7:2015
2. Melléklet (tájékoztatás) Iránymutatás az alkalmazandó mérési módszerek megtervezéséhez. A melléklet használatának módja és sorrendje: A vizsgálati módszer alkalmazása előtt meg kell ismerni a vizsgálati módszerhez tartozó elvárt használati pontosságot (lásd a 7. pontot: Határértékek és követelmények). Ennek ismeretében a Melléklet 1.1 pontjában felsorolt mérési módszerek közül ki kell választani azt/azokat, amelyhez/amelyekhez tartozó elvárható használati pontosság ezzel megegyezik, vagy ennél kisebb. A mérőeszközök és a mérési módszer használata előtt – az MSZ ISO 8322-(1-10) szabványok szerint – igazolni kell a mérési eredményre vonatkozó valós használati pontosság, illetve elvárt használati pontossági követelményeknek való megfelelőséget. A mérőeszköz és a módszer használata közben be kell tartani az elvárható használati pontosságot biztosító, a vizsgálat során betartandó előírásokat (lásd 1.2 pont)
36
MI 24803-7:2015
1.1. Az egyes vizsgálati módszerekhez alkalmazható mérőeszközök, és a hozzájuk tartozó elvárható használati pontosság
37 MI 24803-7:2015
38
MI 24803-7:2015
1.2. Mérési módszerek I. Távolságmérés a. mérőfelszerelés variációk és javasolt mérési tartományok: 0,05 mm-es osztású mérőék – 0 - 20 mm mérési tartományban, 0,1 mm-es osztású mérőék – 0 - 20 mm mérési tartományban, 0,05 mm-es osztású, digitális tolómérő – 0 - 20 cm mérési tartományban, 0,1 mm-es osztású, nóniuszos tolómérő – 0 - 20 cm mérési tartományban, 0,1 mm-es osztású, digitális, kalibrált, acél mérőszalag – 0 - 50 m mérési tartományban, 1 mm-es osztású, kalibrált, acél mérőszalag – 0- 50 m mérési tartományban, 0,1 mm-es osztású, kalibrált, lézeres távmérő, felületre érintett sima felületű céltáblával – 0 - 50 m mérési tartományban, 1 mm-es osztású, kalibrált, lézeres távmérő, felületre érintett sima felületű céltáblával – 0 50 m mérési tartományban, 0,1 mm-es osztású, kalibrált, lézeres távmérő – 0 - 50 m mérési tartományban, 1 mm-es osztású, kalibrált, lézeres távmérő – 0 - 50 m mérési tartományban. b. módszer alapelve: két vizsgálandó pont közötti szakasz méretének a meghatározása c. az elvárható használati pontosságot biztosító, a vizsgálat során betartandó előírások: törekedni kell arra, hogy a műszer skálája egybeessen a mérendő, két ponttal meghatározott szakasz helyzetével (mérőeszköz iránya megegyezzen, távolsága a mért szakasztól minimális legyen és nagymértékben párhuzamos), törekedni kell arra, hogy minimalizáljuk a mérőeszköz nyúlásából eredő hibát, törekedni kell arra, hogy minimalizáljuk a mérőeszköz hőtágulásból származó hibát, a mérőműszer kalibrált legyen, a vizsgálati eljárást úgy kell megtervezni, hogy a szabályos hibákat nagymértékben kiküszöbölődjenek, a használati pontosság meghatározásának előírásai megkövetelik a vizsgálatok rövid időtartamon belüli megismételhetőségét ugyanazon mérőfelszereléssel és mérőszemélyzettel (ismételhetőségi feltételek) a mérések darabszámát tervezni kell, a javasolt mérési tartomány betartása d. módszertől elvárható pontosság 0,5 mm – 5,5 mm között (a műszerezettségtől függően) II.
Egyenességmérés a. mérőfelszerelés variációk és javasolt mérési tartományok: mérettaró, egyedi jelölősablon és mm osztású, minimum 30 cm hosszú, acél, kalibrált vonalzó – 0 - 25 cm mérési tartományban, acélhuzal és 0,05 mm-es osztású mérőék – 0 - 5 m-es mérési tartományban acélhuzal és 0,05 mm-es osztású, digitális tolómérő – 0 - 10 m-es mérési tartományban, távtartós segédléc és kalibrált tolómérő – 0 - 3 m-es mérési tartományban b. módszer alapelve: a vizsgált felületalkotón kijelölt két végpont által meghatározott szakasszal párhuzamos segédegyenest hozunk létre, majd a felületalkotó egyes pontjainak a távolságát megmérjük a segédegyenestől az így kapott mérések adathalmazából következtetéseket tudunk levonni a vizsgált alkotó egyenességére c. az elvárható használati pontosságot biztosító, a vizsgálat során betartandó előírások: a távtartó kialakítása olyan legyen, illetve a távtartóval felszerelt segédeszközt úgy illesszük a felületre, hogy a mérés – a más vizsgálati szempontok körébe tartozó – hibák hatásaitól mentes legyen, törekedni kell a segédegyenes mozdulatlanságára, törekedni kell arra, hogy a tényleges alkotó és a segédegyenes egy síkba essen és a mérést ebben a síkban végezzük el, törekedni kell arra, hogy a távtartó minél kisebb legyen, törekedni kell arra, hogy a segédegyenest létrehozó segédléc ne érjen a felületre, az alkotón található vizsgált pont segédegyenestől való távolságának meghatározásánál be kell tartani a távolságmérésnél meghatározott használati pontosságot biztosító előírásokat,
39 MI 24803-7:2015
a vizsgálati eljárást úgy kell megtervezni, hogy a szabályos hibákat nagymértékben kiküszöbölődjenek, a mérések darabszámát tervezni kell, a használati pontosság meghatározásának előírásai megkövetelik a vizsgálatok rövid időtartamon belüli megismételhetőségét ugyanazon mérőfelszereléssel és mérőszemélyzettel (ismételhetőségi feltételek) a segédegyenes létrehozására szolgáló segédeszköz egyenesség tekintetében vett bizonytalansága 0,5 mm/m határon belül legyen d. módszertől elvárható pontosság 0,5 -2 mm (a műszerezettségtől függően) III.
Területarány meghatározás számítási módszere a. mérőfelszerelés variációk és javasolt mérési tartományok: 0,05 mm-es osztású, digitális tolómérő – 0 - 20 cm mérési tartományban, 0,1 mm-es osztású, nóniuszos tolómérő – 0 - 20 cm mérési tartományban, felület-szkenner és a feldolgozáshoz a kiértékeléshez alkalmas software, digitális fényképezőgép, a mérethűség megtartását biztosító etalon és a feldolgozáshoz a kiértékeléshez alkalmas software b. módszer alapelve: a vizsgált felületen kijelölt 50x50 cm-es referencia felületen, a vizsgálati szemponthoz tartozó vizsgálati módszer leírásnál meghatározott mérettartományba eső – a felület struktúrájának megváltoztatása nélküli – pólusok összegének területarányát kell %-osan meghatározni a kijelölt területhez képest c. az elvárható használati pontosságot biztosító, a vizsgálat során betartandó előírások: a már számításba vett pórusokat jelölni kell és nyilvántartásba kell venni, a pólus területének meghatározásánál minél jobb – közelítő módszerrel – törekedni kell a valós pólusterülethez pólusméretek meghatározásánál be kell tartani a távolságmérésnél meghatározott használati pontosságot biztosító előírásokat, a vizsgálati eljárást úgy kell megtervezni, hogy a szabályos hibákat nagymértékben kiküszöbölődjenek, a mérések darabszámát tervezni kell, a használati pontosság meghatározásának előírásai megkövetelik a vizsgálatok rövid időtartamon belüli megismételhetőségét ugyanazon mérőfelszereléssel és mérőszemélyzettel (ismételhetőségi feltételek) a javasolt mérési tartomány betartása d. módszertől elvárható pontosság 0,2 - 0,35 % a vizsgált felülethez képest (a távolságmérésnél számításba vett használati pontosságból következően) e. alkalmazható számítás
xp
Pórus felület összege cm 2 100 % 2500 cm 2
IV. Szögeltérés mérés a. mérőfelszerelés variációk és javasolt mérési tartományok: távtartós derékszöggel és mérőékkel –1 m-es derékszögig távtartós derékszöggel és tolómérővel – 1 m-es derékszögig függővel és mérőékkel – 3 m-es függőméretig távtartós segédléccel és 0,1° digitális hajlásmérővel – 2 m-es lécméretig távtartós segédléccel és 0,05° digitális hajlásmérővel– 2 m-es lécméretig távtartós vízmértékkel és tolómérővel– 2 m-es lécméretig távtartós vízmértékkel és mérőékkel – 2 m-es lécméretig b. módszer alapelve: a mérőeszköz segítségével létre kell hozni egy olyan segédegyenes, amelynek ismert a térbeli helyzete, a létrehozott segédegyenestől a távolságmérés mérési módszerét és a Pithagoras tételt kell alkalmazni, így megkapjuk a segédegyenes és a vizsgált felület két előre meghatározott pontja által meghatározott egyenes szögeltérését c. az elvárható használati pontosságot biztosító, a vizsgálat során betartandó előírások:
40
MI 24803-7:2015
a két pont és a mérőeszköz által meghatározott egyenes egy síkba legyenek és ezen sík merőleges legyen arra a síkra, amelyhez képest a vizsgált felület a bezárt szögét a tervdokumentáció előírja. a vizsgált felületen található két pontot úgy kell meghatározni, hogy a segédegyenes állításához használ eszköz oly módon a pontokkal egy síkba állítható legyen, hogy ez a sík merőleges legyen a vizsgált és ahhoz a felülethez, amelynek a bezárt szögét a tervdokumentáció megadja. a távtartós derékszöggel való mérésnél a távtartó kialakítása olyan legyen, illetve a távtartóval felszerelt segédeszközt úgy illesszük a felületre, hogy a mérés – a más vizsgálati szempontok körébe tartozó – hibák hatásaitól mentes legyen a segédegyenes mozdulatlansága – azaz az eszköz biztonságos tarthatósága miatt törekedni kell arra, hogy a távtartó minél kisebb legyen, törekedni kell arra, hogy a segédegyenest létrehozó segédléc ne érjen a felületre, törekedni kell arra, hogy a segédegyenest létrehozó függő ne érjen a felületre, a függő méretének a csökkentésével és a környezeti hatások kizárásával (szél, és rezgés) törekedni kell arra, hogy a függő kilengését és mozgását a minimálisra kell csökkentsük, az alkotón található vizsgált pont és a segédegyenes meghatározásánál be kell tartani a távolságmérésnél meghatározott használati pontosságot biztosító előírásokat, a segédegyenes létrehozására szolgáló segédeszköz egyenesség tekintetében vett bizonytalansága 0,5 mm/m határon belül legyen a vizsgálati eljárást úgy kell megtervezni, hogy a szabályos hibákat nagymértékben kiküszöbölődjenek, a mérések darabszámát tervezni kell, a használati pontosság meghatározásának előírásai megkövetelik a vizsgálatok rövid időtartamon belüli megismételhetőségét ugyanazon mérőfelszereléssel és mérőszemélyzettel (ismételhetőségi feltételek) a javasolt mérési tartomány betartása d. módszertől elvárható pontosság 1,5 – 2,8 mm e. alkalmazható számítás B pontnál a szög a következőképp számolható ki:
V.
Egyenesre mérés becsült [mm]-es lécleolvasással a. eszközök és az eszközzel szemben támasztott minimális követelmények a.i. lehetséges mérőfelszerelés variációk: teodolit és libellás mérőléc (centiméter, vagy milliméterosztású skála) teodolit üzemmódban használt elektronikus tahiméter (mérőállomás) és libellás mérőléc (centiméter, vagy milliméterosztású skála) lézeres síkvetítő és libellás mérőléc (centiméter, vagy milliméterosztású skála) a.ii. követelmények: a méréshez olyan teodolitot, mérőállomást lehet alkalmazni, amely alhidádélibellája legalább 10” érzékenységű, vagy amelyre gondosan kiigazított, legalább 10" érzékenységű tengely- (nyereg-) libella helyezendő b. módszer alapelve: függőleges sík hozandó létre az eszközzel létrehozott síktól meghatározzuk a vizsgált pont távolságát c. az elvárható használati pontosságot biztosító, a vizsgálat során betartandó előírások: a refrakció okozta torzulás csökkentése érdekében kerüljük a vizsgált felület és a közvetlen környezetének nagyfokú hőmérsékleti eltérését lehetőség szerint a műszert a vizsgálati pontok tartományán kívül kell elhelyezni (kerülendő a műszer távcsövének a fekvőtengely körüli áthajtása), amennyiben erre nincs lehetőség, úgy gondoskodni kell az esetleges kollimáció hiba hatásának kiküszöböléséről a vizsgálati segédsík legyen közel párhuzamos vizsgált felülettel
41 MI 24803-7:2015
a vizsgálati segédsík hozzávetőlegesen 300-500 mm között legyen a vizsgált felülettől a fekvőtengely és állótengely közötti szög merőlegestől való eltérésének a hatása kiküszöbölendő (két távcsőállásból való mérés) a méréshez olyan teodolitot, mérőállomást lehet alkalmazni, amely alhidádélibellája legalább 10” érzékenységű, vagy amelyre gondosan kiigazított, legalább 10" érzékenységű tengely- (nyereg-) libella helyezendő gondoskodni kell a létrehozott vizsgálati segédsík pozíciójának megőrzéséről, annak ellenőrzéséről és az ellenőrzés dokumentálásáról léc a vizsgálati segédsíkra merőlegesen tartandó d. módszertől elvárható pontosság (1mm-2mm) VI. Mérnöki szintezés (becsült [mm]-es lécleolvasás) a. eszközök és az eszközzel szemben támasztott minimális követelmények a.i. lehetséges mérőfelszerelés variációk: optikai szintezőműszer és libellás szintezőléc (centiméter, vagy milliméter osztású skála) digitális leolvasású szintezőműszer és libellás szintezőléc (vonalkódos) szintező helyzetben használt teodolit és libellás szintezőléc (centiméter, vagy milliméter osztású skála) teodolit üzemmódban, szintező helyzetben használt elektronikus tahiméter (mérőállomás) és libellás szintezőléc (centiméter, vagy milliméter osztású skála) lézeres síkvetítő és libellás szintezőléc (centiméter, vagy milliméter osztású skála) a.ii. követelmények: a szintezőműszer vagy lézeres síkvetítő legyen igazított, kivéve a szintezőlibellával szerelt un. libellás szintezőműszert, melynél lehetőség van az irányvonal ferdeségi hiba számítással történő figyelembe vételére. a teodolit vagy tahiméter magassági körének indexe legyen hibamentes, ellenkező esetben a vizsgálat során betartandó, ide vonatkozó előírás szerint kell eljárni. b. módszer alapelve: vízszintes sík hozandó létre az eszközzel létrehozott síktól meghatározzuk a vizsgált pont távolságát c. az elvárható használati pontosságot biztosító, a vizsgálat során betartandó előírások: a refrakció okozta torzulás csökkentése érdekében kerüljük a vizsgált felület és a közvetlen környezetének nagyfokú hőmérsékleti eltérését lehetőség szerint a műszert a vizsgálati pontok tartományán kívül kell elhelyezni (kerülendő a műszer távcsövének az állótengely körüli teljes horizonton történő használata) a szintezőműszer legyen igazított, amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a műszer igazítatlanságából származó hibát számítással kell figyelembe a vizsgálati sík lehetőleg 300-500 mm között legyen a vizsgált felülettől teodolit és elektronikus tahiméter esetén a magassági kör esetleges indexhibája hatása kiküszöbölendő (két távcsőállásból való mérés, vagy azt helyettesítő számításos korrekció) gondoskodni kell a létrehozott vizsgálati sík pozíciójának megőrzéséről, annak ellenőrzéséről és az ellenőrzés dokumentálásáról léc a vizsgálati síkra merőlegesen (függőlegesen) tartandó d. módszertől elvárható pontosság (1mm-2mm) VII. Tahimetrálás azaz 3 dimenziós pontmeghatározás (3D) a. eszközök és az eszközzel szemben támasztott minimális követelmények a.i. lehetséges mérőfelszerelés variációk: elektronikus tahiméter (mérőállomás) és felületre lapjával illesztett, vagy felületre élben érintett sima felületű sík céltáblára - merőleges, vagy legfeljebb 45°-s beesésű irányvonallal (lézer távmérő sugárral) elektronikus tahiméter (mérőállomás) a nyers beton felületre irányított, merőleges, vagy legfeljebb 45°-s beesésű irányvonallal (lézer távmérő sugárral) a.ii. követelmények: a méréshez alkalmazott mérőállomás alhidádélibellája legalább 10” érzékenységű legyen, vagy legyen ráhelyezhető gondosan kiigazított, legalább 10" érzékenységű tengely- (nyereg-) libella. a méréshez alkalmazott mérőállomás szög kijelzése 1” élességű (vagy kevesebb), szögmérési középhibája 3”, vagy kevesebb legyen. (ISO 17123-3). a méréshez alkalmazott mérőállomás távolságmérési pontossága 2mm +2ppm, vagy jobb, azaz kevesebb legyen. b. módszer alapelve:
42
MI 24803-7:2015
ismert térbeli helyzetű, a koordinátarendszer tengelyeihez tájékozott horizontális szögmérőkörű műszerállást kell létesíteni a bemérendő pontra vagy céltáblára végzett szög-, és távolságmérés adataiból ki kell számolni annak műszerállásponthoz képesti relatív helyzetét, majd az abszolút térbeli helyzetét megadó koordinátáit (síkrajzi helyzetét poláris koordinátaméréssel, a magasságit trigonometriai magasságméréssel) felületre lapjával illesztett céltáblára végzett mérés esetén annak vastagságát, mint a távolságmérés összeadó állandóját figyelembe kell venni felületre élben érintett céltábla érintési vonala valamely pontjának bemérésére végzett mérés esetén először (a távolságmérés érdekében) a céltábla felületén kell bemérni egy külpontos helyzetű segédpontot, majd el kell végezni ennek az élvonalpontra történő központosítását c. az elvárható használati pontosságot biztosító, a vizsgálat során betartandó előírások: a refrakció okozta torzulás csökkentése érdekében kerüljük a vizsgált felület és a közvetlen környezetének nagyfokú hőmérsékleti eltérését a méréshez olyan mérőállomást lehet alkalmazni, amely alhidádélibellája legalább 10” érzékenységű, vagy amelyre gondosan kiigazított, legalább 10" érzékenységű tengely(nyereg-) libella helyezendő a vizsgálati pont műszerhez képesti térbeli ferde távolsága ne legyen hosszabb 50 méternél elektronikus tahiméter esetén a magassági kör esetleges indexhibája hatása kiküszöbölendő (két távcsőállásból való mérés, vagy azt helyettesítő számításos korrekció) a fekvőtengely és állótengely közötti szög merőlegestől való eltérésének a hatása kiküszöbölendő (két távcsőállásból való mérés) gondoskodni kell a műszer térbeli helyzetének, a koordinátarendszer tengelyeihez tájékozott horizontális szögmérőköre mozdulatlanságának megőrzéséről, annak ellenőrzéséről és az ellenőrzés dokumentálásáról d. módszertől elvárható pontosság (2mm-3mm) e. alkalmazható számítás (Obádovics J. Gyula képlete) A V(x,y,z) vizsgált pont adott P,Q,R pontokra illeszkedő síktól mért „d” távolsága:
Ahol az A,B,C a sík alapegyenletének, az A,B,C és D a sík általános egyenletének együtthatói, x,y és z a V pont koordinátái. Forrás: Obádovics J. Gyula Matematika, 1958. Az A,B,C közös együtthatók kiszámításához az adott pontok: P(XP,YP,ZP), Q(XQ,YQ,ZQ), R(XR,YR,ZR) Az A,B,C,D együtthatók számítási képletei: A = [(YQ-YP)*(ZR-ZP)-(ZQ-ZP)*(YR-YP)] B = -[(XQ-XP)*(ZR-ZP)-(ZQ-ZP)*(XR-XP)] C = [(XQ-XP)*(YR-YP)-(YQ-YP)*(XR-XP)] továbbá: D = -(A*XP+B*YP+C*ZP)
43 MI 24803-7:2015
A szövegben hivatkozott szabványok, irányelvek MSZ EN 13670-1 MSZ 24803-1
Betonszerkezetek kivitelezése Épületszerkezetek megjelenési módjának előírásai1. rész: Általános előírások MSZ 4798-1 Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség, valamint az MSZ EN 206-1 alkalmazási feltételei Magyarországon MSZ 24803-1 Épületszerkezetek megjelenési módjának előírásai. 1. rész: Általános előírások MSZ ISO 8322-1 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei (1. rész: Elmélet) MSZ ISO 8322-2 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei (2. rész: Mérőszalagok) MSZ ISO 8322-3 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei (3. rész: Optikai szintezőműszerek) MSZ ISO 8322-4 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei (4. rész: Teodolitok) MSZ ISO 8322-5 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei (5. rész: Optikai vetítőműszerek) MSZ ISO 8322-6 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei (6. rész: Lézeres műszerek) MSZ ISO 8322-7 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei (7. rész: Kitűző eszközök) MSZ ISO 8322-8 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei (8. rész: Elektronikus távmérő műszerek 150 m-ig) MSZ ISO 8322-9 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei (9. rész: Elektronikus távmérő műszerek 500 m-ig) MSZ ISO 4463-1 Mérési módszerek az építésben. Kitűzés és mérés 1 rész: Mérési eljárások tervezése és szervezése, elfogadási kritériumok és eljárások a megengedett méreteltérések hitelesítésére MSZ ISO 7078 Építési geodéziai munkálatok fogalom meghatározásai MSZ ISO 7976-1 Építészeti tűrések. Épületek és épületelemek mérési módszerei és eszközei MSZ ISO 7976-2 Építészeti tűrések. Épületek és épületelemek mérési módszerei. Mérési pontok helyzete MSZ EN 13369:2004 Előre gyártott betontermékek általános szabályai. MSZ EN 13369:2004/A1:2006 Előre gyártott betontermékek általános szabályai. A szövegben említett külföldi nemzeti irányelvek Merkblatt 1. Az előre gyártott beton- és vasbeton elemek látványbeton-megjelenéséről 2005/06. (Német betonelemgyártó szövetség) Merkblatt 8. Az előre gyártott építészeti betonokról. (Német betonelemgyártó szövetség)
