Elõtér. Impresszum. A Mûegyetemi Öregdiák Szervezet hivatalos kiadványa június

http://www.oregdiak.bme.hu

Elõtér A Mûegyetemi Öregdiák Szervezet létrehozásakor legfõbb célunknak azt tekintettük, hogy az egykori hallgatók tapasztalatára és segítségére támaszkodva erõsítsük a volt hallgatók és a BME közötti kapcsolatot, a kétoldalú kommunikációt. Ennek egyik fontos eszköze a kezében tartott, félévente megjelenõ kiadvány, amely információkat tartalmaz az egyetem aktuális tevékenységeirõl, az öregdiákokat érintõ eseményekrõl. Az újságot a tagok és az érdeklõdõk térítésmentesen kapják meg. A korábban megjelent számokat a www.oregdiak.bme.hu oldalon is elérhetik. Idei évi elsõ kiadványunkban - ahogy ezt már többször is megtettük - bemutatunk egy olyan, szakmájában sikeres embert, aki a BME-n végzett. Kálmán Sándorral készített interjúnkból kiderül, hogyan vélekedik az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. hathengeres dízelmotor-gyártásának vezetõje az egyetemen folyó képzésrõl és annak eredményérõl a szakmai munka során. A BME Diákközpont és az Egyetemi Hallgatói Képviselet gondozásában megjelent, a felvett hallgatók körében elvégzett felmérés rövidített változatát is közöljük számunkban. Ezt végigolvasva megismerhetjük az egye-

temre 2005-ben érkezett, jövõbeni szakemberek pályaválasztásának körülményeit, illetve szociális helyzetét, életmódbeli szokásait. A BME-n évek óta az egyik legnagyobb probléma a szakmai gyakorlat hiánya, ennek egyik oka, hogy végzett hallgatóink nem rendelkeznek elegendõ információval a munkaadók elvárásairól, illetve arról, hogy egy adott típusú munkakör milyen jellegû tudást, személyiségjegyeket, kompetenciákat kíván. Errõl és a Karrier Iroda tevékenységérõl is közlünk egy cikket az újságban. Szintén ezt a problémát szem elõtt tartva közlünk egy, a P&Bert Management Consulting Group Kft. Magyarországi fióktelep vezetõjével és a HR tanácsadójával készült beszélgetést, amelybõl kiderül, hogy egyik legnagyobb projektjük keretében banki alkal-mazásfejlesztõket keresnek. A kiadványban olvashatnak egy interjút a Mûegyetem rektorával, Dr. Molnár Károlylyal, aki egyben a Magyar Rektori Konferencia elnöke is. Az újság lapozgatása során reméljük értékes információval gazdagodnak egyetemünk egykori hallgatói, az olvasáshoz kellemes idõtöltést kívánunk!

Impresszum A Mûegyetemi Öregdiák Szervezet hivatalos kiadványa 2006. június Felelõs Kiadó: Veres Gábor Fõszerkesztõ: Kárpáti György Tördelés: Länger Veronika

Postacím: Budapest 1111. Mûegyetem rkp. 3. K.I.52. E-mail: [email protected] Web: http://www.oregdiak.bme.hu Megjelenik 2500 példányban.

A kiadvány támogatója a P&Bert Management Consulting Group Kft.

M ÛEGYETEMI Ö REGDIÁK 2006. június

3


“Nem hiszek a 28 éves csúcsmenedzserekben” Interjú Kálmán Sándorral, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. hathengeres dízelmotor-gyártásának vezetõjével Mikor végzett a Mûegyetemen?

Kálmán Sándor

1981-ben végeztem a Közlekedésmérnöki Karon, a jármûgépész szak autógépész ágazatán. 1988-ban egy jármûgépész szakmérnöki diplomát is szereztem. Mihez kezdett az egyetem elvégzése után? A Rába Magyar Vagon és Gépgyárban kezdtem el dolgozni, a kísérleti gyáregységben, majd két éves budapesti kitérõ után, amelyet a Kismotor- és Gépgyárában töltöttem, visszatértem a Rábához. Foglalkoztam gyártással és futómûfejlesztéssel is. 1996 szeptemberében kerültem az Audi Hungariához, a hathengeres dízelmotor-gyártás területére, amelynek jelenleg a vezetõje vagyok. Miért éppen a BME-re felvételizett?

1981-ben végzett a Budapesti Mûszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán, Jármûgépész szakon (autógépész ágazat). 1988-ban Jármûgépész szakmérnök képesítést szerzett szintén a BME Közlekedésmérnöki Karán. Szakmai életút: 1981-1982: RÁBA, Kísérleti Gyáregység 1982-1983: Kismotor-és Gépgyár, Budapest 1984-1990: RÁBA, Futómûgyár 1990-1996: RÁBA, Futómûfejlesztés 1996-: AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.

A Mûszaki Egyetem nagyon magas presztízsértékkel bírt. Engem nagyon érdekeltek az autók és a motorok, ezért jelentkeztem olyan szakra, ahol kifejezetten ez a téma állt az oktatás középpontjában. Hogyan vélekedik az egyetemen folyó képzésrõl? A múltról tudok beszámolni, hiszen már több mint húsz éve végeztem. A képzéssel nagyon elégedett voltam, mert komoly alapot, szaktudást adott késõbbi munkámhoz, és nagyban hozzájárult szakmai sikereimhez. Mindig a motorokért rajongtam jobban. Az érdeklõdésem a képzés során tovább mélyült és alapos ismeretekkel egészült ki. Ma is a motor a szívem csücske, nap mint nap ezzel dolgozom. Azt gondolom, hogy megfelelõ szakmai partner vagyok a magyar és német kollégák számára, amit a kiváló képzésnek köszönhetek.

1996: Objekt Manager V6 Motorgyártás 2000: V6 Motorszerelde vezetõ

Miben látja a képzés eredményét a munkájában?

2004: Szegmensvezetõ V6 Motorgyártás

Olyan biztos szakmai háttérre tettem szert a mûszaki képzés során, valamint a Rábában eltöltött évek alatt, ami nagyon sokat segít a mindennapokban, és

2006: Managerkör 1.

4


http://www.oregdiak.bme.hu mérnököt hajtson az alkotóvágy és a szakmai ambíció. Azt hiszem, hogy 3-5 év után lehet mérlegelni a továbbfejlõdési lehetõségeket, ami viszont további feltételek teljesülését kívánja. Milyen alapvetõ értékeket hordoz egy vezetõ, amelyek a karrierépítésben segítik? Szerintem elsõsorban a motiváció fontos, a folyamatos hajtóerõ. A vezetõi értékek többsége alapvetõ emberi érték és tulajdonság, mint a becsületesség vagy az õszinteség. Természetesen fontos érték a céltudatosság, a kreativitás, szükségesek a célok, víziók, és mindenek elõtt a munkába vetett hit. Az elõrejutásban ezek segítenek lépésrõl lépésre. Mindez a munka szeretetével ötvözve lehet eredményes. Melyek a legfontosabb feladatai? Vezetõként az a legfontosabb feladatom, hogy a lehetõ legtöbbet hozzam ki a csapatomból. Ez azonban csak úgy mûködik, hogy én is a maximumot próbálom nyújtani, különben nem leszek hiteles. Elmondhatjuk, hogy karriere csúcsán van. Ön is megmászta a hagyományos szamárlétrát?

magabiztosságot kölcsönöz a szakmai döntéseknél. Egy-egy döntés komoly szakmai megalapozottságot igényel, és naponta döntések tucatjait kell meghozni. Nem mindegy, hogy ezt milyen szaktudásbeli biztossággal teszem. Annak ellenére, hogy a mai menedzserek legfõbb erényei között a szakmai tudás nem az elsõ és nem is a második helyen szerepel, azt gondolom, hogy ez rendkívül fontos tényezõ. Bizonytalanságérzet és gyöngyözõ halánték nélkül tudok dönteni fontos kérdésekben. Jó érzéssel tölt el, hogy nem kérdõjelezik meg döntéseim megalapozottságát.

Természetesen, megmásztam én is. A Rábánál csoportvezetõ voltam, aztán vezetõ tervezõ a futómûgyártás területén. Az Audi Hungariánál objekt menedzserként kezdtem, majd további létrafokok megmászása után lettem a hathengeres dízelmotorgyártás vezetõje. Mivel érte el mindezt? Sok munkával, motivációval és kitartással. Nagyon céltudatosan és sikerorientáltan dolgoztam. Mindig magas elvárásokat támasztottam magammal szemben, amelyeknek igyekeztem és igyekszem ma is megfelelni. Emellett sohasem tévesztettem szem elõl, hogy a csapatmunkának nagy jelentõsége van az én sikereimben is. Hiszen csapatban és csapattal dolgozom.

Mikor lesz egy mérnökbõl vezetõ? Megmondom õszintén, nem hiszek a 28 éves csúcsmenedzserekben. Ahhoz, hogy valaki vezetõvé váljon, szakmailag és emberileg is érettnek kell lennie. Néhány év munkatapasztalat elengedhetetlen. Az egyetem után érni kell és tapasztalatot szerezni. Egy

6

Mivel kompenzálja ezt a maximalizmust kollégáival szemben? Azt gondolom, az Audi Hungaria rengeteg lehetõséget ad arra, hogy megfelelõen motiváljam a munka-


http://www.oregdiak.bme.hu társaimat. A motivációs eszköztárral élek is. Fontosnak tartom, hogy személyre szabott fejlesztési tervet, karrierpályát mutassak fel azoknak a kollégáimnak, akikben potenciált látok. Fontosnak tartja a példaképeket? Igen. A német nyelv használja a "Vorbildfunktion" kifejezést, amit én is nagyon fontosnak tartok. Ez is rendkívül fontos vezetõi feladat, aminek igyekszem megfelelni. Mennyiben kedvezett az Audi Hungaria struktúrája sikerei elérésében? Mennyire illik az Ön karakteréhez a "német típusú" vállalati forma? Soha nem volt gondom az Audi Hungaria fegyelmezett, szabályokra épülõ rendszerével. Azt gondolom, hogy egy multinacionális cég nem is tudna másként létezni. A mérnökök alapvetõen számokkal és szabályok mentén dolgoznak. Ebbõl következik, hogy az én személyiségemtõl sem állt

messze soha a szabályok betartása, illetve az ezek mentén történõ munkavégzés. Az életben, a hétköznapokban sem az a célom, hogy áthajtsak a piroson, ennek ellenére azt hiszem, nem vagyok merev személyiség. Elsõsorban azonban az együttmûködés híve vagyok. Mi adja a lökést a következõ naphoz? Az eredmények és a siker. Elmondhatom azt, hogy nap mint nap azzal foglalkozom, amit tanultam és amit szeretek. Jó látni a csapatom fejlõdését és az együtt elért eredményeket. Kihívásokban pedig nem szenvedünk hiányt, de ez a legnagyszerûbb, hiszen mindig új feladatokat kell megoldani új sikerek reményében. Több mint hétszáz dízelmotort gyártunk naponta, új termékeket vezetünk be, ami új problémákat vet fel. Ezeket gyorsan és hatékonyan kell megoldani, rendkívül rövid reakcióidõvel. Elaludni itt biztosan nem lehet. Azt hiszem, ez kihívás.


7


A BME elsõsei Felmérés a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre 2005-ben felvett hallgatók pályaválasztásáról és szociális helyzetérõl Akár a munkanélküliséget, akár a bérhozam jellegû adatokat tekintve a munkaerõpiac folyamatait vizsgálók körében ma elfogadott álláspont, hogy megtérülõ befektetés a felsõoktatásban való részvétel. Állítható ez annak ellenére, hogy tömegek - igaz nem mûszaki pályáról - nem a tanult szakmájuknak, képzettségüknek megfelelõ állást töltenek be. Annak érdekében készítettük el az elsõévesek körében immár hetedik azonos témájú felmérésünket, hogy az új viszonyokhoz (gondolunk itt a bolognai folyamat átalakító mechanizmusaira és a felsõoktatási felvételi rendszer változásaira) alkalmazkodva is megismerhessük a felsõoktatási intézmények kiemelt vevõinek, a hallgatóknak a társadalmi és szociális hátterét és a Mûegyetemmel kapcsolatos elvárásait. Felmérésünk a BME nappali tagozatos, alapképzésére felvett, magyar állampolgárságú, elsõéves hallgatóinak körében készült, õk alkotják statisztikai vizsgálódásunk alapsokaságát. A felmérést a korábbiakkal megegyezõ módon, kérdõíves, önkitöltõs technikával végeztük. A viszszaérkezett kérdõíveken, mint elsõdleges forrásunkon túl, felhasználtuk az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) a Diákhitel Központ és a BME Oktatási Igazgatóság adatait, elemzéseit is, továbbá ebben az évben nagyobb hangsúlyt fektettünk a Neptun rendszerben található információk vizsgálatára is.

Számadatok, reprezentativitás 2005-ben összesen 148.306 jelentkezõ adott be "A" jelû jelentkezési lapot valamely hazai felsõoktatási intézménybe. A Mûegyetemre beadott jelentkezések száma 4774, ezzel az értékkel az egyetem - ahogy 2004-ben, úgy most is - a népszerûségi rangsor hetedik helyén áll. Az összes képzési formát és tagozatot vizsgálva, az intézmény három egymást követõ év után egy helyet lépett elõre, és így a lista hetedik helyén található. A BME-n folyó képzések közül a rangsorban csupán B.Sc. képzések találhatók: a mér-

8

nök informatikus alapszak 2484 jelentkezõvel a 8., a gépészmérnöki alapszak a 14. (1620 jelentkezõ), a villamosmérnöki alapszak pedig a 16. helyen áll (1475 jelentkezõ). A BME-re 2005-ben nappali alapképzésre 3018 fõ nyert felvételt. Államilag finanszírozott egyetemi képzésben 2659 fõ (2004-ben 2656 fõ, 2003-ban 2696 fõ), fõiskolai szakokon 50 fõ, míg költségtérítéses nappali képzésben 309 fõ kezdte meg tanulmányait. A kérdõívet az alapsokaság 33,6 %-a, 1014 hallgató töltötte ki. A válaszadók aránya harmadik éve, igaz kis mértékben, de folyamatosan csökken. A férfiak és nõk mintabeli arányát tekintve a férfiak 75,4 %ot, a nõk 24,7 %-ot képviselnek. A válaszadók 88,95 %-a érettségijének évében nyert felvételt az egyetemre. Megemlítjük, hogy a budapesti intézmények közül a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jelentkezõk között volt a legmagasabb a 2005-ben érettségizettek aránya, ugyanakkor itt volt a legalacsonyabb az összes többi "korcsoport" részaránya is. Vagyis úgy tûnik, ez az intézmény a középiskola elvégzését követõ évben a leginkább vonzó a jelentkezõk között, ha viszont pl. valakit nem vesznek fel az elsõ évben, kicsi valószínûséggel adja be újra ide a jelentkezési lapját.


http://www.oregdiak.bme.hu Szülõk adatai A rendelkezésünkre álló hét éves idõsor alapján megállapítható, hogy 1999 óta mind az apák, mind az anyák körében 60 %-kal csökkent a 8 általánossal rendelkezõk és 30 %-kal a szakmunkás végzettségûek aránya. Továbbra is megfigyelhetõ, hogy a mûszaki végzettséggel rendelkezõ szülõk gyermekei szívesen választanak mûszaki pályát, míg a gazdasági pályák a gazdasági végzettségû szülõk gyermekei körében népszerûbbek. A szülõk munkapiaci státuszát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az elõzõ években tapasztaltaknak megfelelõen az anyák nagy része továbbra is szellemi munkakörben alkalmazott, míg az apák körében tovább nõtt a cégtulajdonos/vállalkozók aránya, az 1999-ben mért 15 %-ról folyamatosan 22,8 %-ra. Amíg a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon a cégtuljadonos/vállalkozó szülõk aránya 35,3 %, addig a többi karon csupán 14,8 %.

Nyelvismeret A szakok nyelvvizsgával kapcsolatos képesítési követelményei nem változtak, a diplomaszerzéshez továbbra is legalább egy középfokú C-típusú államilag elismert kétnyelvû nyelvvizsga szükséges, ez alól kivétel a közgazdász-gazdálkodási szak, ahol két C-típusú szakmai nyelvvel bõvített nyelvvizsgára van szükség, melyek közül az egyik egy felsõfokú C-típusú vizsgával kiváltható. Az egy fõre jutó C-típusú nyelvvizsgák száma 1,22, mely az eddig mért legmagasabb érték. Legalább alapfokú C-típusú nyelvvizsgát a hallgatók 11,1 %-a nem tudott felmutatni, továbbá a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsgával a hallgatók 13,9 %-a nem rendelkezett a válaszadás pillanatában. A diplomaszerzés nyelvvizsgakritériumát nem teljesítõk aránya a Gépészmérnöki Karon a legmagasabb (31,6 %) és a Természettudományi Karon a legalacsonyabb (2,5 %).

Informatikai ismeret A hozott számítástechnikai ismeretek tekintetében az informatikus és fizikus hallgatók jelentõs elõnynyel rendelkeznek a többi kar hallgatóihoz képest. A böngészõ és levelezõ programokat az elsõéves hallgatók magas szinten ismerik, ellenben programozási ismereteiket nem tartják kielégítõnek. A

programozási és az egyéb szakmai szoftverek ismerete a nõk körében jelentõsen gyengébb. Mindezek mellett megállapítható, hogy a hallgatók 18,48 %-a rendelkezik - a felhasználó szintû számítástechnikai ismeretre utaló - ECDL vizsgával, saját számítógépe a felvettek 91,5 %-ának van.

Érettségi elõkészítõ és középiskola Azt vizsgálva, hogy a Mûegyetem mely középiskolákból érkezõ hallgatók körében a legnépszerûbb, csupán két intézmény mondhatja el magáról, hogy a Mûegyetemre felvettek legalább másfél százaléka az intézményük falai közül került ki: a Lovassy László Gimnázium (Veszprém, 1,59 %) és a Szent István Gimnázium (Budapest, 1,56 %). Míg a BME-re 2004-ben felvettek 26 %-a vett részt felvételi elõkészítõ tanfolyamon valamely felsõoktatási intézményben, addig 2005-ben a hallgatóknak csupán 14,4 %-a iratkozott be érettségi elõkészítõre.

Konkurencia analízis A 2004/2005-ös tanévben végeztük el elsõ alkalommal az egyes karok, illetve szakok konkurencia analízisét. Ahogyan akkor, úgy most is konkurensnek azt a kart, szakot nevezzük, amelyre a BME-re felvettek jelenlegi szakukat megelõzõen jelentkeztek, továbbá esetleges sikertelen felvételijük esetén a jelenlegi szakukat követõen megjelöltek. Természetesen egy szak konkurense lehet a BME-n belüli másik szak is. A felvételizõk által az adott kart megjelölõk arányát tekintve, az Építészmérnöki Kar mondható a legsikeresebbnek. A karra felvettek 100 %-a elsõ helyen jelölte meg a kar egyetlen, építészmérnöki szakát. Az Építõmérnöki Kart a válaszadók 52 %-a jelölte meg elsõ helyen. Az elsõéves építõmérnök hallgatók esetén 44 % azok aránya, akik elsõsorban építészmérnök képzésben szerettek volna részt venni.

Szociális helyzet A 2005/2006. tanévben a felvett hallgatók átlagosan 33.836 Ft havi jövedelembõl szeretnék finanszírozni tanulmányaikat. Az elsõévesek 91,8 %-a számít szülei támogatására, és a felvettek 53,4 %-a


9

http://www.oregdiak.bme.hu reméli, hogy valamilyen állami támogatást igénybe tud venni tanulmányai finanszírozásához, megélhetéséhez. A hallgatók 15,9 %-a tervezi, hogy tanulmányai során Diákhitelt vesz fel. A válaszadók 66 %-a szeretne munkát vállalni egyetemi évei alatt: a hallgatók 26,8 %-a bármilyen munkát elvállalna, míg 39 %-uk egyértelmûen szakmai munkát keres. Rendszeres havi munkajövedelemmel a hallgatók 51,1 %-a számol, õk átlagosan 19.940 Ft munkából származó havi jövedelemre vágynak. A hallgatók 46,8 %-a kollégiumban szeretne lakni, továbbá 12,5 %-uk jelezte, hogy elõreláthatólag bejáró lesz (õk átlagosan 32,3 km távolságra laknak Budapesttõl).

Pályaorientáció A válaszadók 27,4 %-a elsõsorban nem a Mûegyetemre szeretett volna jönni, de ide vették fel - õket a pályaválasztással kapcsolatban csalódottnak kell tekintenünk. A legnépszerûbb és legerõsebben befolyásoló tájékoztató eszköz a választás során öt éve folyamatosan az Országos Felvételi Tájékoztató. A hallgatók leginkább azért választották a BME-t, mert úgy érzik, itt értékes, és a késõbbiekben jól hasznosítható diplomát szerezhetnek, továbbá az adott szak Mûegyetem által képviselt színvonala, az adott tudományág és szakma iránti érdeklõdés vonzotta õket. A hallgatók egyetemmel szemben megfogalmazott legfontosabb elvárása, hogy gyakorlatban jól használható, korszerû ismereteket tanulhassanak.

Jövõbeli tervek Mind a nõk, mind a férfiak esetében az egyetem után legszívesebben betöltendõ foglalkozási terület a tervezõ-fejlesztõ, mely válaszkategória már az 1999-es elsõ vizsgálatunkban is szerepelt, és népszerûsége azóta is folyamatosan nõ. Jelentõs eltérés tapasztalható a nõk és a férfiak választott pályájukról alkotott elképzelése között.

Az oktató-kutatói, a közgazdasági, pénzügyi és a kereskedelmi, üzletkötõi terület jelentõsebb mértékben kelti fel a nõk érdeklõdését, míg a kivitelezõ, gyártó, üzemeltetõ esetén pont fordított jelentõséget tulajdonítanak a nemek az egyes területeknek. Az elsõévesek 18 %-a (2004-ben 20 %-a) külföldön kíván letelepedni a diplomaszerzést követõen. A Budapestre költözni szándékozó vidékiek összes válaszadóhoz viszonyított aránya 21,5 %.

Életmód, szenvedélyek A hallgatók sportolási szokásait vizsgálva most is azok aránya a legmagasabb, aki heti egy-két alkalommal sportolnak, sõt, az elmúlt hét év adatfelvételei alapján elmondható, hogy most a legmagasabb (57,7 %) ezen kategóriába tartozók aránya. Emellett azonban tovább nõtt a heti rendszerességgel alkoholt fogyasztó hallgatók aránya, mely az eddigi legmagasabb érték, 32,2 %. A válaszadók 76,8 %-a soha nem dohányzik, örömteli, hogy ennél kedvezõbb értéket az elmúlt 7 évben nem mértünk, továbbá a napi dohányosok tavaly mért 9,8 %-os aránya is valamelyest csökkent, 7,5 %-ra. A Mûegyetemre felvett nõk 12,2 %-a és a férfiak 6,9 %-a próbált már ki valamilyen kábítószert. A kábítószert kipróbálók aránya a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon kiemelkedõen magas (13,6 %), illetve jelentõsen magasabb a fõvárosiak aránya, mint a vidékieké. Most elsõ alkalommal kísérletet tettünk a hallgatók szabadidõs szokásainak felmérésére is. Elmondható, hogy a szabadidõ leggyakoribb eltöltése a tévénézés, a válaszadók átlagosan 1,84 órát ülnek naponta a televízió elõtt, sõt a tévézõk körében az átalgos tévénézésre fordított idõ naponta 2,10 óra. A megadott tevékenységek közül a legkevesebbbet, átlagosan napi 0,89 órát fordítanak szépirodalmi mû olvasására a hallgatók. Bózsvári Gábor Esze Ágnes Fortuna Zoltán Orbán Balázs

A BME Diákközpont felmérései letölthetõk a www.sc.bme.hu/felmeresek oldalról.

10



Fejlesztõket keresnek Kilencven új pozíció betöltését tervezik A P&Bert Management Consulting Group Kft. klasszikus személyzeti tanácsadással foglalkozó szervezet. Egyik legnagyobb projektjük keretében banki alkalmazásfejlesztõket (AS/400RPG, JAVA, PL1, COBOL) keresnek a Wave Solutions Information Technology GmbH hazai fejlesztõközpontjába. A WAVE Solutions Information Technology GmbH az egyik legdinamikusabban fejlõdõ banki informatikai szolgáltató. A cégrõl és a tervezett változásokról Horányi Jánossal, a magyarországi fióktelep vezetõjével és Horváth Viktorral, a cég HR tanácsadójával a Consultation Magazin (www.cons.hu) munkatársa beszélgetett. Mit érdemes tudni a WAVE-rõl? Horányi János: A WAVE Solutions a legnagyobb európai bankcsoport, az Unicredit konszern részeként, a Bank Austria Creditanstalt csoport informatikai rendszerháza, bécsi, budapesti és londoni részlegeivel több, mint tíz éve szolgálja ki Ausztria és a Közép-Kelet európai régió bankjait banki megoldások, rendszerek és alkalmazások fejlesztésével, informatikai tanácsadással, projektvezetéssel. Mi nem kész szoftvereket vásárolunk, hanem a megrendelõ igényeinek megfelelõen a rendszereket mi magunk, az alapoktól kezdve fejlesztjük és támogatjuk - második szintû support -, az üzemeltetést azonban minden esetben a bankok maguk végzik. Hány fõt foglalkoztatnak cégszinten, illetve Budapesten? Horányi János: A három helyszínen összesen hétszáz munkatársunk, a budapesti irodában mintegy

12

hetven, a nemzetközi banki informatikai piacon elismert, valamint a hazai és közép-kelet-európai pénzügyi-informatikai területen tapasztalt szakember áll az ügyfelek szolgálatában. Kik a megrendelõk? Horányi János: Belsõ szolgáltatók vagyunk, így egyetlen megrendelõnk a régió kilenc országában mûködõ bankcsoport. A tavalyi évig Budapest elsõsorban a Közép-Kelet európai régió bankjait szolgálta ki, azonban a 2005 év végén meghozott stratégiai döntés alapján mûködésünket Budapesten a 2005-2008 idõszakban jelentõsen kiterjesztjük az anyabank, Ausztria irányába. A nálunk folyó munka elismeréseként a cég azt a döntést hozta, hogy Londonból és Bécsbõl jelentõs fejlesztõi kapacitás kerül át Magyarországra. Mindez mekkora növekedést jelent és kiket keresnek? Horváth Viktor: A Bécsbõl idekerülõ munkáknak köszönhetõen a jelenleg itt dolgozó hetven munkatárs mellé kilencven új pozíció betöltését tervezzük három éven belül, míg a londoni fejlesztõi munka áthelyezésével újabb 35 fõ fejlesztõt veszünk fel még ebben az évben. Olyan új munkatársakat keresünk, akik képesek kreatív fejlesztési feladatokat megoldani, nem pusztán a technikai leírásnak megfelelõ kódot írják csak meg. Az angol terminológiában analyst programmer-nek hívják az ilyen szakembereket. Milyen szaktudású fejlesztõket keresnek? Horváth Viktor: A magyar piacon szinte egyedülálló technológiai sokszínûségben dolgozunk. A nagy gépes, host vagy mainframe környezettõl kezdve, az AS 400 rendszeren keresztül a PC-s fejlesztésekig (Microsoft, Java, Oracle) szinte valamennyi technológia elõfordul nálunk, ami azt is jelent, hogy az új kollégáknak lehetõségük van azzal foglalkozni, ami a leginkább közelebb áll hozzájuk. A frissen belépõk megismerhetik egy-egy termék úgy-


http://www.oregdiak.bme.hu nevezett back end és front end oldalát, de dönthetnek úgy is, hogy egy üzleti területet érintõ összes technológiában mélyednek el alaposabban. Milyen kiválasztási módszereket alkalmaznak? Horváth Viktor: Az eddig Bécsben és Londonban végzett fejlesztõi tevékenységek Budapestre helyezése kulcsfontosságú a cég életében, ami nagy kockázattal jár. Számunkra fontos volt, hogy a kockázat csökkentése, valamint a hatékonyság és a minõség növelése érdekében egy partnert válasszunk ki a feladatra, aki nagy biztonsággal végzi számunkra az elõválogatást, valamint segítségünkre van a felmerülõ helyzetek, problémák megoldásában is. A P&Bert Management Consulting Group kiválasztásával megtaláltuk ezt a partnert, így rövid idõn belül sok jó szakembert tudtunk segítségükkel meghallgatni. Szinte az összes, az elsõ fázisban betöltendõ pozícióra megtaláltuk már a megfelelõ munkatársakat, és már folynak a meghallgatások a következõ fázisok pozícióira.

14

A pozíciókkal kapcsolatban érdeklõdni Szerdahelyi Noéminél (AS/400) vagy Markó Csillánál (JAVA, PL1, COBOL), a P&Bert Management Consulting Group senior tanácsadóinál lehet a 1/483-2360-as telefonszámon vagy a [email protected] és [email protected] e-mail címen. Ha minden a terveik szerint alakul, hogyan fog kinézni a WAVE mondjuk öt év múlva? Horányi János: Magyarországon egy közepes méretû informatikai cég leszünk, míg a cég összlétszámában nem fog jelentõsen változni. A hétszáz fõs rendszerház súlypontja ma Ausztriában van, amely átkerül Budapestre, és a fejlesztések jelentõs része itt folyik majd.



Szakmai gyakorlati hely kiadó A BME-n évek óta a képzés egyik legnagyobb problémája a szakmai gyakorlat hiánya. Erre utalnak a frissen végzettek és a munkaadók körében végzett felmérések tapasztalatai egyaránt. A végzett hallgatóink keveset tudnak a munkaadók elvárásairól, illetve arról, hogy adott típusú munkakör milyen jellegû tudást, személyiségjegyeket, kompetenciákat kíván. A probléma részben összefügg a rendszerváltozás után megváltozott ipari szerkezettel, a szolgáltatásirányultságú gazdaság új igényeivel. A vállalatiegyetemi kapcsolatok megváltoztak, és a gazdaság más szektoraihoz hasonlóan üzlet-orientálttá váltak. A probléma megoldását hivatott segíteni a szakképzési hozzájárulás rendszere (2001.) és az innovációs járulék megjelenése (2003.) is, hiszen mindkettõ ösztönzi a cégek és a felsõoktatás kapcsolatainak erõsítését. Ezek lehetõséget nyújtanak a vállalati kapcsolati hálók ujjászervezésére is, a hallgatói szakmai gyakorlati képzések rendszerének megújítására. Mindezek ellenére a szakmai gyakorlati helyet keresõ hallgatók nem dúskálnak az ajánlatokban. Néhány tanszék szervez ugyan szakmai esteket, gyárlátogatásokat, ahol hallgatóik a potenciális munkaadókkal találkozhatnak, az Állásbörze szervezõi is kiemelten kezelik az alsóbb éveseknek szóló lehetõségeket, mindezek ellenére eddig jóval kevesebb volt a gyakornoki hely, mint az azt keresõ diák.

Egy sikeres ROP (Regionális Fejlesztés Operatív Program) pályázatnak köszönhetõen ez év tavaszán kezünkbe került a kezdeményezés lehetõsége: több mint 1.000 régióbeli vállalatnak ajánlhattuk fel, hogy amennyiben március és október között 4 hónapos szakmai gyakorlati helyet biztosítanak nappali tagozatos hallgatóinknak, a diákok juttatásáról ösztöndíj formájában mi gondoskodunk (összesen 100 gyakornokot tudunk ily módon is támogatni).

Az elmúlt 2-3 hónapban viszont szemlátomást változott a helyzet. Az egyetemen járva lépten-nyomon szakmai gyakorlati helyeket kínáló hirdetésekbe lehet botlani, 4 oldalnyi gyakornoki pozíciót ajánló szórólapokat osztogatnak, és e-mailen is ajánlatok egész áradata érkezik.

Sajnos lényegesen kisebb volt kezdetben az érdeklõdés, mint amire számítottunk. Az elsõ tájékoztató levél hatására mindössze néhány cég jelezte együttmûködési szándékát, pedig a pályázat keretében számos javaslatot dolgoztunk ki.

Megkerestük az illetékest: Ferenczi Kingával, a Karrier Iroda munkatársával beszélgettünk a változás hátterérõl, az Egyetem eme újdonságának sikereirõl és nehézségeirõl.

Milyen együttmûködési javaslatokkal keresik meg ezeket a vállalkozásokat? A szakmai gyakorlati helyek létesítése mellett mit tartalmaz még a program?

A Karrier Iroda eddig is foglalkozott szakmai gyakorlati helyek közvetítésével, vagy egy új szolgáltatásról van szó? Az állásközvetítési szolgáltatásunk keretein belül csupán akkor tudtunk foglalkozni a szakmai gyakorlatos pozíciókkal, gyakornoki ajánlatokkal, amikor erre partnervállalataink is nyitottak voltak, és Karrier Iroda támogatását kérték ajánlataik népszerûsítésére.

Bízunk benne, hogy ez csupán az elsõ lépés, amelylyel tovább népszerûsíthetjük a szakmai gyakorlatok jelentõségét, mind a vállalatok, mind pedig a hallgatók körében. Ha jól értem, több mint ezer vállalkozást kerestek meg azzal, hogy "ingyenesen" alkalmazhatnak száz diákot 4 hónapon keresztül? Ezek szerint minden tizedik cégre jutna egy hallgató. Gondolom, hatalmas volt a túljelentkezés...

A foglakoztatói igények megismeréséhez, az Egyetem és a régió munkaerõ-piaci szereplõi közötti kapcsolatok szorosabbá tételének érdekében számos javaslattal keressük meg a régió vállalatait. Száz BME hallgató számára - pilot-projekt jelleggel - partnereinknél 4 hónapos szakmai gyakorlatokat szervezünk. A projekt havi nettó 60.000 Ft támogatást biztosít a hallgatóknak a gyakorlat idejére. Partner vállalatainknál felmérést végzünk, amelyekbõl következtetni tudunk a régió diplomás


15

http://www.oregdiak.bme.hu munkapiaci igényeire, különös tekintettel hallgatók foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltatói elvárásokra. Megvizsgáljuk, hogy a régió vállalkozásai hogyan használhatják ki jobban felsõfokú végzettségû munkatársaik szellemi potenciálját, valamint a BME tudástõkéjét, s ezek az eszközök miképpen növelhetik a felmérésben részt vevõ cégek hatékonyságát. A Kutatási és Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. Törvény a gazdasági társaságok többsége számára járulékfizetési kötelezettséget ír elõ. Ez az ún. "innovációs járulék", melyet a gazdasági társaságnak a Kutatási és Innovációs Alapba kell befizetnie. Befizetési kötelezettségét csökkentheti, ha költségvetési gazdálkodási rendszerben mûködõ kutatással-fejlesztéssel foglalkozó szervezetektõl ilyen tevékenységgel összefüggõ szolgáltatásokat rendel meg. Egyetemünk - a törvény szerint - ezek közé a szervezetek közé tartozik, így ezen a területen is lehetõségek egész tárháza nyílik meg a járulékfizetésbõl innovációs eredményeket profitálni akaró cégek számára. Ezen felül a gazdálkodó szervezetek bruttó bérköltségük 1,5 %-át - szakképzési hozzájárulás címén - a szakképzés támogatására fordítják. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkenthetõ az egyetemünk gyakorlati képzési eszközparkjának megújítására adott fejlesztési támogatással. Partnereink HR szakemberei számára a felsõoktatást és frissdiplomásokat érintõ szabályozásokat elemzõ szakmai hírleveleket adunk ki. Ezek többek között az ösztöndíjas foglalkoztatásról, a START programról tartalmaznak információkat, valamint a szakmai gyakorlatról - mint hatékony kiválasztási mechanizmusról tartalmaznak hasznos információkat. Mindezek mellett a BME Diákközpont Karrier Iroda hagyományos szolgáltatásaival továbbra is várja partnereit. Mik az eddigi tapasztalatok? Milyen cégekhez pályázhatnak a hallgatók? A cégeknek ugyanúgy jelentkezni kell adatbázisunkba, mint a hallgatóknak. A vállalatokat elsõsorban az Egyetem, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége KözépMagyarországi Regionális Szervezetének meglévõ kapcsolatain keresztül kerestük meg. Regionális pályázatról lévén szó, minden cég a KözépMagyarországi régióban tevékenykedik.

16

Említette, hogy visszafogott a vállalkozások érdeklõdése. Nagy túljelentkezés van egy-egy jobb nevû cég ajánlatára? A kezdeti lassú felfutást szerencsére nagyon dinamikus fejlõdés követte: március óta hatvannál is több pozíciót tudtunk meghirdetni, a programban részt vevõ vállalatok egy része 4-5 diáknak is kínált szakmai feladatot. A megkötött szerzõdések száma is bõven meghaladta már a félszázat. A paletta nagyon színes: multinacionális vállalatok, kisebb hazai vállalkozások, alapítványok és kutató intézetek egyaránt várják a hallgatóinkat. A diákok kiválasztását a cégek végzik, így a gyakorlatra jelentkezõk számáról kevés információval rendelkezünk, de az megállapítható, hogy a pozíciók meghirdetését követõ 3-4. héten általában már sor kerül a szerzõdéskötésre. Az eddig elhelyezett hallgatók visszajelzései nagyon pozitívak. A diákok számára a jövedelemszerzés lehetõsége általában többet nyom a latban, mint szakmai tapasztalat és az ezzel járó késõbbi könnyebb elhelyezkedés. Elõfordult már, hogy egy jelentkezõ nem volt elégedett a felajánlott "bérrel"? A sikeres pályázatnak köszönhetõen mi havonta nettó 60.000 Ft-tal támogatjuk a hallgatókat ösztöndíj formájában, ami legkésõbb egy összegben, szeptemberben kerül átutalásra. Amennyiben a cégek ennél magasabb bért szeretnének adni a szakmai gyakorlatosnak (pl. azért, mert a szokásos heti 25-30 óra helyett 40 órát dolgozik), esetleg jutalomban szeretnék a gyakornoki program letelte után részesíteni õket, erre is van lehetõség, ez már vállalat és a diák közötti egyéni megállapodáson múlik. Nyáron a hallgatók el tudnak vállalni heti 35-40 órányi munkát, ha viszont elkezdõdik a következõ félév, már nem. Az alsóbb évesek a vizsgaidõszakban is csak nehezen. Mennyire rugalmasak a cégek? Lehet hetente csak 2-3 napot dolgozni? A cégek többsége tisztában van azzal, hogy szakmai gyakorlatról van szó, tájékozottak az akadémiai év beosztását illetõen is, így ennek megfelelõen rugalmasak és nyitottak. A hallgatóknak azt javasoljuk, már a megállapodás során pontosítsák a részleteket, így mindkét fél tudni fogja, mire számíthat a 4 hónap során és elkerülhetõek a félreértések.


http://www.oregdiak.bme.hu A Karrier Iroda célkitûzéseit az alábbi programok megszervezése segít megvalósítani: - állásbörzék lebonyolítása, - munkaerõ-közvetítés, toborzás, - álláskeresést segítõ kiadványok szerkesztése és terjesztése, - segítségnyújtás az önéletrajz, pályázati anyag megírásában, - felkészítés interjúra, Assesment Centeren való részvételre, - cégelõadások, gyárlátogatások szervezése, - szakmai gyakorlati helyek felkutatása, meghirdetése, - elõadások, tréningek szervezése, - személyes tanácsadás, - a végzettek elhelyezkedési esélyeinek évenkénti felmérése, a tapasztalatok publikálása.

Milyen munkákra keresnek diákokat a programban részt vevõ cégek? Általában végzéshez közel álló hallgatókat keresnek, de 180 teljesített kredit felett már érdemes jelentkezni egy-egy ajánlatra. Elõfordul az is, hogy már másodéves hallgatók jelentkezését is várják egy-egy egyszerûbb, könnyen megtanulható feladatra. Mindkét fél érdeke, hogy a gyakorlatra rendelkezõ diák a legjobban kihasználja tudását, fejlõdjön, tapasztaljon, és a gyakornoki idõszak második felében felelõsségteljes feladatokat tudjon ellátni. Ennek megfelelõen a hozzánk forduló vállalatok szakmai munkákra keresnek diákokat, egy részük azzal a határozott szándékkal, hogy a jól teljesítõ gyakornokoknak teljes munkaidõs állást ajánlanak a 4 hónap letelte után. Milyen kapcsolatban vannak a Diákközpont által szervezett szakmai gyakorlatok az egyes karokon kötelezõ szakmai gyakorlatokkal? Az általunk szervezett szakmai gyakorlatok nem részei a kötelezõ tantervnek, azonban a hallgatók akkreditáció keretében - megpróbálhatják elismertetni. Az adott kar eldönti, hogy a szakmai gyakorlat keretében elsajátított ismeretek megfelelnek-e a kritériumoknak. A közremûködésünkkel létrejött szakmai gyakorlatoknak is kapcsolódnia kell a hallgató tantervéhez, ezt a cégekkel kötött szerzõdésben érvényesítjük. Hogyan tovább október 31-e után? Mint említettem, bízunk benne, hogy ez csupán az elsõ lépés, amellyel tovább népszerûsíthetjük a szakmai gyakorlatok jelentõségét, mind a vállalatok, mind pedig a hallgatók körében. A Karrier Iroda legfontosabb célja továbbra is az, hogy a hallgatóink, valamint az õket alkalmazni kívánó cégek számára a találkozást megteremtsük. Lehetõséget biztosítunk arra, hogy a hallgatók - megismerve a foglalkoztatási lehetõségeket, a frissdiplomásokkal szemben támasztott követelményeket - már tanulmányaik során tervezhessék karrierjüket. Az információátadás mellett tanácsadással, oktatási programok szervezésével is segítjük a munkaerõpiacon történõ eligazodást és az egyéni karriertervek sikerét.

18



Átalakuló intézménymenedzsement Interjú Dr. Molnár Károllyal, a BME rektorával, a Magyar Rektori Konferencia elnökével Nemrég választották az új Rektori Konferencia elnökének. Miben lett más, miben új? Megváltozott a Magyar Rektori Konferencia. Eddig külön volt az egyetemek rektorainak és a fõiskolák fõigazgatóinak konferenciája, valamint volt egy harmadik testület is: a mûvészeti egyetemek rektorainak széke. Az új felsõoktatási törvény március elsejével minden fõiskola fõigazgatójának rektori címet adott, és az új Magyar Rektori Konferenciát úgy definiálta, hogy 72 rektor alkotja. Ez a három szervezet egy szervezetbe tömörült, vagyis a teljes magyar felsõoktatás elsõ számú vezetõinek grémiumává vált.

Ismét a Mûegyetem adta a Magyar Rektori Konferencia elnökét. A megújuló, köztestületté alakuló szervezet az új felsõoktatási törvény értelmében szélesebb hatáskört kapott. Dr. Molnár Károly az egyetem és a Rektori Konferencia irányítása mellett transzportfolyamatokat is oktat a BME-n, valamint ipari vállalatok veztésében is részt vesz. Élete fõként munkából áll, de igyekszik a családjára és a testmozgásra is minél több idõt fordítani.

20

Az új már egészen más szervezet, mint amilyen a korábbi egyetemi rektorok konferenciája volt, mert nagyon különbözõ érdekek jelennek meg, amelyeknek az egyensúlyát meg kell teremteni. A szakmai kérdésekben is sokkal több feladat hárul a rektori konferenciára, hiszen a korábbi három testület a fontos jogszabály-tervezetek tekintetében csak véleményezési jogkörrel bírt, ugyanakkor az új törvény szerint ezekben - elsõsorban a képzések szerkezetét, tartalmát érintõ kérdésekben - egyetértési jogunk van. Az egyetértési nagyon erõs jog, de egyben nagy felelõsség is, hiszen a felsõoktatás színvonala nagy részben a konferencia szándékaitól függ. Mibõl áll a Rektori Konferencia munkája? Miben változott a korábbiakhoz képest? Az új törvény adta feladatok közül most leginkább a felsõoktatás akadémiai kérdéseivel, a képzési ügyekkel foglalkozunk: az új Bologna-rendszerû lineáris képzés struktúrájának kialakításával, a követelmények megfogalmazásával. Tisztázódott, hogy a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) és a Rektori Konferencia között mi a feladatmegosztás. Eddig a MAB és a Nemzeti Bologna Bizottság foglalkozott a követelmények megfogalmazásával, ma ez már az új Rektori Konferencia feladata. A Konferencia véleménye szerint a kép-


http://www.oregdiak.bme.hu alakítottuk ki, hogy ugyanahhoz a követelményhez többféle úton is el lehet jutni, a tananyag olyan gyorsan változik, hogy - a tantárgyak mintájára inkább a követelményrendszerre, mint a tartalom részletezésére érdemes tenni a hangsúlyt. A feladatot nehezíti, hogy a koncepcionális, alkotó munka ezidáig nem volt jellemzõ a konferenciákra, ennek rendjét, kultúráját ki kell alakítanunk. Eddig kész anyagokat véleményeztünk, most mi készítünk anyagokat, illetve a tárcánál megalkotott tervezetekkel szemben gyakoroljuk egyetértési jogunkat ami a gyakorlatban sokszor jelent a végén közösen kialakított, mindkét fél által elfogadott álláspontot.

zési folyamatot a kimeneti követelményekkel helyes leírni, kevésbé a képzések tartalmának részletezése oldaláról. A vitákban azt az álláspontot

A BSc (Ba) és az MSc (Ma) képzés egymásra épülésének kimunkálása, az oktatási és a felvételi rendszer összehangolása a legsürgetõbb feladatunk. A doktori képzés rendszerének a mesterképzésekkel összehangolása, a doktori iskoláktól elvárt követelmények megfogalmazása, azaz minden, ami felsõoktatás tartalmi részét jelenti. A képzési szerkezetet ezen felül meg kell feleltetni a nemzetközi - elsõsorban európai uniós - elvárásoknak és ajánlások-


21

http://www.oregdiak.bme.hu nak is. E feladatokra képzési területenként bizottságokat hoztunk létre, ezek alakítják ki az egyes területek szakmai tervezeteit. Az új törvény más változásokat is hozott, például az intézmények gazdasági tanácsait. Errõl mi a véleménye? El tudtam volna képzelni nagyobb hatáskörrel bíró, úgynevezett irányító testületet is, amely az egyik korábbi törvénytervezetben szerepelt. Összességében azonban jónak tartom, hogy gazdasági tanácsokat hoztak létre az állami egyetemeken és fõiskolákon. E szervezetek - feladataikat tekintve - a szenátusok illetve a rektorok tanácsadójaként mûködnek. Az új törvény nyomán megalakult gazdasági tanácsokban jórészt külsõ, felsõvezetõként dolgozó ipari szakemberek, menedzserek ülnek, méghozzá olyanok, akik elhivatottak, érdekli õket a felsõoktatás - minden tekintetben. Az említett szakemberek olyan személetet hoznak az egyetem vezetésébe, amely a megváltozott helyzetben nagyon hasznos, és az egyetem vezetésébõl eddig hiányzott. Az új törvény szerint a tárgyi eszközökkel, a szellemi vagyonnal nem csak lehet, de kell is gazdálkodni. Egy ilyen egyetemen, mint a mienk, ahol 1500 igen kvalifikált oktató, 60 akadémikus, 180 egyetemi tanár dolgozik, óriási szellemi vagyon halmozódik fel - nem beszélve a szintén százmilliárdokban mérhetõ épületállományról, mûszerek-

rõl, kiszolgáló berendezésekrõl. Eddig kevéssé volt arra lehetõségünk, hogy a hatalmas szellemi és tárgyi vagyonnal ténylegesen gazdálkodjunk, most minden jel arra mutat, hogy e kötöttségektõl a felsõoktatás megszabadulhat. E vagyonnal okosan gazdálkodva még több bevételt lehet szerezni, egyszóval az egyetem gazdasági hatékonysága nagymértékben növelhetõ. A vagyonnal való gazdálkodás körébe ugyanakkor beletartozik az is, hogy a rendelkezésre álló pénzkészletünket forgassuk. Az új törvény szerint pénzünk egy részét befektethetjük, hitelt vehetünk fel, vállalatot alapíthatunk. Egyetemünkön a már mûködõ öt tudásközpont mellett elõkészítés alatt van egy új, az Audival közös kutató-fejlesztõ cég létrehozása, és más hasonló jellegû együttmûködéseket is tervezünk. Újdonság - ezt a jövõben igencsak ki akarjuk használni -, hogy spin-off vállalkozásokat tudunk létrehozni egy-egy szellemi termék megvalósítására. Nagyon hasznos tanácsokat tudnak adni a gazdasági tanácsok tagjai az ilyen projektek, vállalkozások létrehozásához és sikeres mûködtetéséhez, hiszen õk az ilyen kérdésekben járatosak, ebben sikeresek. A mi gazdasági tanácsunkban olyan fontos nagyvállatok elsõ számú vezetõi vannak, akik szívükön viselik az egyetem sorsát és segítik a boldogulását. Mit gondol, lesz a közeljövõben privatizáció a felsõoktatásban? Inkább azt gondolom, hogy öt, tíz, tizenöt éven belül sokkal kevesebb állami intézmény lesz. Nem feltétlenül amiatt, mert privatizálják õket, hanem mert egy ilyen kis ország nem biztos, hogy ennyi intézményt el tud tartani. Összességében talán tíz erõs egyetem ki tudná elégíteni a társadalmi elvárásokat. A felsõoktatási intézmények számának csökkenése a felvételi keretszámok szétosztásának megváltozott módszere, és a demográfiai tényezõk miatt egyaránt várható. Nem is beszélve arról, hogy az állami intézményeket jórészt az adófizetõk pénzébõl mûködteti a fenntartó és minden jel arra mutat, hogy ebben az ágazatban is egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyén felelõsségvállalása.. Mit gondol a tandíjról és az utólagos képzési hozzájárulásról? Támogatom, hogy utólagos képzési hozzájárulást vezetnek be. Igazságosabbá teszi a rendszert több

22


http://www.oregdiak.bme.hu szempontból is. Ma a ponthatártól függõen, a szociális helyzettõl függetlenül lehet valaki államilag finanszírozott hallgató, és lehetséges, hogy az adófizetõk pénzén megszerzett tudásból realizált hasznot pedig az adófizetõkkel nem, vagy csak jelentéktelen mértékben osztja meg. Azt gondolom, hogy ez így nem jó. Nem értek egyet azzal, hogy egy adott felvételi pontszám felett valaki támogatott, kapja a pénzt, alatta teljes költségtérítést fizet, amikor a felvételi eredmények és a végzett eredmények között a korreláció nagyon gyenge. Az utólagos képzési hozzájárulás rendszere igazságosabb, hiszen akkor kell megkezdeni a hozzájárulás törlesztését, amikor a megszerzett tudásból jövedelme származik, és akkor is csak annak bizonyos százalékát. Ebben a rendszerben mindenki a saját felelõsségére vesz részt a képzésben, és motiválttá válik abban, hogy szorgalmasabban képezze magát, jobban gazdálkodjon a lehetõségeivel, gyorsabban helyezkedjen el. A felmenõ rendszerben bevezetett hozzájárulás révén mindenki tisztában lehet azzal, hogy milyen kötelezettséget vállal, ha beiratkozik. Az utólagos fizetés miatt valamikor feltehetõen

hozzá kell járulnia a képzés költségeihez, ehhez illesztheti életvezetési elveit, karrierjét. Emellett annak tudatában, hogy nem ingyen tanul, az elvárásai is szigorúbbak lesznek az intézménnyel szemben. Az utólagos díjfizetés már kipróbált rendszer, nem magyar találmány. Ausztráliában és az Egyesült Királyságban hosszú ideje mûködik. Említette az igazságosságot, ezzel összefüggésben mi a véleménye a felvételi keretszámrendszerrõl? A felvételi keretszámoknak akkor van jelentõsége, ha a rendszer így marad. A kormányzat felismerte, a miniszterelnök is nyilatkozott róla, hogy a mûszaki és természettudományi képzés keretszámait növelni kell. A jelenlegi információink szerint országosan 15 százalékkal nõ a mûszaki képzési területre beiskolázottak keretszáma. Lehet, hogy ez nálunk még nagyobb arányban érvényesül, de túl nagy növekedést minõségbiztosítási okokból nem biztos, hogy szeretnénk. Saját kapacitásunkat a lehetõ legjobban szeretnénk kihasználni. Tíztizenöt százalék növekmény még elfér, de a növe-


23

http://www.oregdiak.bme.hu lést is csak átmenetileg támogatjuk, hiszen, amikor a BSc-MSc képzések közötti átjárás rendszere stabillá válik, akkor a Mûegyetemen már fõként MSc hallgatókat tervezünk oktatni. Stratégiai célkitûzéseinkben megfogalmaztuk, hogy a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az MSc (Ma) és a doktorképzés (Phd, DLA) területére kíván összpontosítani. Természetesen nálunk is lesz BSc (Ba) képzés, de a fõiskolákénál jóval kisebb létszámmal, hiszen a lineáris képzés rendszerében a más intézményeken alapképzésben végzett hallgatókat is fogadni kívánjuk. Nagy a verseny, és az új rendszerben még inkább erõsödik. Egyetemünknek az erõsödõ verseny kedvezõ, hiszen Magyarországon a mûszaki képzésben ma a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elismerten a legjobb és a legdinamikusabban fejlõdõ. Az állítást erõsíti, hogy a legújabb nemzetközi felmérések szerint az egyetemek rangsorában a magyar egyetemek közül a Mûegyetem az elsõ.

24

Azon dolgozunk, hogy ez továbbra is így legyen, hazai versenytársainktól számított távolságunk nõjön, a külföldi elitegyetemektõl mért ugyanakkor csökkenjen. Rengeteg dolga lehet. Mibõl áll az élete? Fõként a munkából. A rektorság már önmagában sem kis feladat. A 26.000 hallgató és a megközelítõleg 4000 dolgozó, 28 milliárdos költségvetéssel egy kisebb várost jelent. Az utóbbi idõben a Rektori Konferencia is jelentõs, izgalmas feladat. Az egyetemen transzportfolyamatokat oktatok, és ipari vállalatok vezetésében is régóta veszek részt, jelenleg a Paksi Atomerõmû igazgatóságának elnöke vagyok. Sajnos egyre kevesebb idõm marad sportolásra, pedig korábban versenyszerûen asztaliteniszeztem, a Spartacusban játszottam. Most úszni járok reggelente, otthon biciklizek, és sokat sétálok a feleségemmel. Szeretünk utazni, és sok örömöt jelent az unokákkal való foglalkozás, együttlét is.



Új portál a pályakezdõ diplomásoknak Ki az, akit felvesznek és ki az, akit nem? Miért választja a munkáltató tíz ugyanazon paraméterekkel rendelkezõ jelentkezõ közül azt a bizonyosat?

Az objektív feltételeken - végzettség, nyelvtudás túl a cégek tudatos vagy kevésbé tudatos elvárásai között az elsõk között szerepelnek a jó kommunikációs képesség, a csoportmunkára való alkalmasság, a problémamegoldó képesség, a rugalmasság, a kreativitás és az önállóság. A kiválasztás során a fenti kompetenciák rendszerint döntõ szerepet játszanak. Sajnos még mindig kevés lehetõsége van a hallgatóknak képességeik szervezett keretek között történõ fejlesztésére. Ha ebben nem is, a fejlesztendõ területek meghatározásában támpontot nyújthatnak a frissdiplomas.hu linktárában található tesztek és kérdõívek. A frissdiplomas.hu oldalai elsõsorban azoknak az utolsó éves hallgatóknak szólnak, akik felismerik a pályakezdõk munkaerõpiacán az egyre élesedõ versenyt és az álláskeresésre való felkészüléssel le kívánják rövidíteni a diploma kézhezvétele és a munkába állás közötti idõszakot.

A márciustól üzemelõ honlap és az ahhoz kapcsolódó kiadvány célja a munkaerõpiacra lépést megkönnyítõ gondolatébresztõ, illetve technikai jellegû információk rendszerezése és közvetítése. A tematika kimondottan a felsõoktatási hallgatók igényeihez igazodva önismeretet támogató, munkaerõ-piaci trendeket bemutató valamint az álláskeresés módszereit és folyamatát ismertetõ részekre tagolódik. Külön fejezet foglalkozik a bér és fizetés kérdésével. A honlap része a tartalom alapján alaposan megválogatott linktár is, amely - a teljesség igénye nélkül - a témákat érintõ magyar nyelvû oldalakat gyûjti csokorba, lerövidítve ezzel az informálódáshoz szükséges idõt. Egy-két év munkatapasztalat- egyfajta kiindulási alap- megszerzése után egy újabb állás megszerzése már sokkal könnyebben megy. Fontos, hogy az elsõ munkahely, munkakör megfeleljen az alapvetõ elvárásainknak, ugyanakkor a piaci körülmények figyelembevételével racionális kompromisszumokra is késznek kell lennünk. A frissdiplomas.hu önismerettel foglalkozó oldalai az álláskeresést és a munkába állást megelõzõ alapvetõ kérdések átgondolására ösztönözve próbálnak ehhez támpontot nyújtani, támogatást adni.

frissdiplomas.hu 1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 3. K.I.52. Telefon: 1/463-3845 Fax: 1/463-3844

26


Elõtér. Impresszum. A Mûegyetemi Öregdiák Szervezet hivatalos kiadványa június

Recommend Documents