Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar
Eloszlási csatornák az egészségturizmusban
Készítette: Elek Zsófia
Konzulens: Dr. Szántó Ákos
Egészségügyi szervezı szak
egyetemi docens Elméleti Egészségtudományi Tanszék
Miskolc 2010.
Tartalomjegyzék Bevezetés.................................................................................................................................... 3 Eloszlási csatornák ..................................................................................................................... 5 Egészségbiztosítók ..................................................................................................................... 6 Internet ..................................................................................................................................... 12 Kiállítások, vásárok .................................................................................................................. 14 A kiállító célja: ..................................................................................................................... 14 A látogatók célja: ................................................................................................................. 14 Elıkészület a vásáron való megjelenésre: ............................................................................ 15 A döntést követıen el kell készíteni a részvételi koncepciót: .............................................. 15 Megjelenés a vásáron ........................................................................................................... 15 Egészségturisztikai kiadványok ............................................................................................... 16 Tourinform iroda feladatai: .................................................................................................. 16 Kiemelt turisztikai termékek: ............................................................................................... 16 Magyar Turizmus Zrt. letölthetı kiadványai:....................................................................... 17 Utazási irodák/túraszervezık ................................................................................................... 18 Összegzés ................................................................................................................................. 20 Irodalomjegyzék:...................................................................................................................... 22 Internetes források:................................................................................................................... 23
2
Bevezetés
A XXI. század fogyasztói és a fogyasztói társadalom trendjei megváltoztak, így megváltoztatták a gyógy- és termálfürdık keresletét és kínálatát. Bármelyik gyógyfürdı ma már
a
wellness
szolgáltatásait
helyezi
elıtérbe.
Az
egészségturizmus
marketing
kommunikációjához hozzátartozik valamifajta egészségi elem. Ez a legszemélyesebb elem és pont ezért a legérzékenyebb szempont is. Ez alakítja egyaránt a keresletet, kínálatot és a közvetítıi oldalt is. Az egészségturizmus a bizalomra épül, a fogyasztók bíznak a gyógyító természeti kincsekben. A vendégek kellemes élményeknél és emlékeknél többre vágynak; szebb alakot, sugárzó mosolyt, stabilabb lelkiállapotot, jobb egészségi állapotot várnak. Ezért egészségturisztikai utazások mutatják az egyik legdinamikusabb fejlıdést. Az egészség megırzése, a szépségápolás, a test és a lélek "karbantartása" egyre fontosabb motivációvá válik. Az egészségturisztikai utazások népszerőségéhez az is hozzájárul, hogy a gyógyüdüléseket fıleg az ötven év felettiek veszik igénybe, egyre nagyobb utazási hajlandóságot mutatnak. Valamint a fiatalabb korosztályok érdeklıdése is fokozódik az egészségturisztikai utazások, azon belül fıleg az egészségturizmus új formái (wellness, fitness, szépségkúrák, stb.) iránt. A szolgáltatók és marketingszakemberek feladata olyan megközelítések és technikák kialakítása, amelyekkel a meglévı és potenciális látogatókat vonzhatják, ezért elengedhetetlen a különbözı marketingstratégiák alkalmazása. Fontos a helyszín, a külsı megjelenés, a környezet minısége, az üzemeltetés és a szolgáltatás minısége. Az egészségturizmus fejlesztése mellett szól, hogy az ágazatra jellemzı a magas tartózkodási idı és a fajlagos költés és a kereslete kevésbé szezonális. A kutatásom egy szekunder kutatás keretében elemzi a magyar egészségturizmus iránti keresletet, valamint megvizsgálja a hazai egészségturizmus kínálatát. Elemzésre kerülnek a hazai egészségturizmus elosztási csatornái és hazánk egészségturisztikai versenytársai is. A kutatásom témaválasztásának oka, hogy Magyarország nemzetközileg is kiemelkedı lehetıségekkel rendelkezik az egészségturizmus terén, és érdekelnek az elosztási csatornák, elterjedésük és kihasználtságuk. Kutatásomban feltételezem, hogy az eddig ismert elosztási csatornák melyek a turizmus területén megjelentek alaposan átalakultak és bıvültek. Az 3
egészségturizmusra jellemzı termék specifikus csatornákra térnék ki, amelyeknek szerepe kiemelkedı. Az egészségturizmusra jellemzı értékesítési csatornák az egészségbiztosítók, internet, kiállítások és vásárok, kiadványok valamint az utazási irodák/túraszervezık. Kutatásom célja, hogy megtudjam, a szolgáltatótól hogyan jut el a fogyasztóig az adott lehetıség, szolgáltatás, megkeresni az elınyöket, hátrányokat. A kutatásom hipotézise szerint az egészségturizmus szerepét, súlyát, arányait újra kell gondolni a magyar turizmus jövıbeni kínálati struktúrájának meghatározása során. Legcélszerőbb továbbfejlesztési iránya a kínálati elemek erısítése, szolgáltatások könnyebb elérhetısége, valamint a hatékony marketing kommunikáció megtervezése, amihez megfelelı elosztási csatorna is szükséges.
4
Eloszlási csatornák Ahhoz, hogy hatékony kommunikációt tudjunk kialakítani megfelelı elosztási csatornákra van szükség. Az egészségturizmusban nemcsak a turizmusban eddig alkalmazott csatornák, mint a tour operátorok, internet és kiadványok jellemzıek. Ezeken kívül még megjelennek az egészségbiztosítók és a szakmai kiállítások, vásárok is. Napjainkban az Internetes megjelenésnek kiemelkedı szerepe van, hiszen elıször itt tájékozódik a fogyasztó az adott szolgáltatásról, intézménytıl. Ezért kell törekedni arra, amikor honlapot készítünk, Google-barát legyen és tájékozódást segítı oldal térképe legyen. Fontos az elérhetıségeknél GPS koordináták megjelenítése, pontos címmel, nyitva tartással együtt. Valamint az oldal elérhetı legyen több nyelven is, hiszen egyik fı cél az egészségturizmus területén hogy Európa más országaiból is egyre többen látogassanak hazánkba wellness és gyógyüdüléseit igénybe venni. Külföldi versenytársaink internetes megjelenése kiemelkedı, megfelelı színvonalú. Mi még messze állunk ezektıl, ezért kell törekedni a versenyszint elérésre és több pénzt fordítani ezekre a költségekre. Sajnos elıfordul olyan is, hogy egyes fürdıknek még honlapjuk sincs, vagy a megadott telefonszámok nem mőködnek. Így nem lehet várni a fogyasztókat, más helyet fognak választani. A megfelelı fürdı vagy wellness központ megjelenik a szakmai kiállításokon, vásárokon, tájékoztató és színvonalas internetes megjelenést biztosít, kiadványai, prospektusai színesek, tömörek és több nyelven is kézhez vehetıek. Legjobb, ha biztosítják a legtöbb egészségpénztárral való szerzıdést, ha még most nem is, de a jövıben törekednek minél több szolgáltatásaik finanszírozására és utazási irodák ajánlataiban is elsı helyen foglal helyet. A marketingben az elosztási csatornák és a kommunikáció nehezen választható el egymástól, mindkettı nagy befolyással van a termék keresletére. Együttesen kell ezeket kialakítani és magas szintre emelni, ami feltehetıen biztosítani fogja az egészségturizmus kiemelkedı pozícióját országunkban.
5
Egészségbiztosítók Az egészségturisztikai célú utazásokat nem függetleníthetjük el az utazásokat általában befolyásoló tényezıktıl, vannak csak a szegmenst meghatározó tényezık, is mint az egészségbiztosítók. Az egészségcélú utazásokat jelentısen befolyásolja az utazni szándékozó egészségbiztosítási pozíciója. Az állami-, munkáltatói-, magán egészségbiztosítók a mőködési szabályzatukban foglaltaknak megfelelıen, térítenek, illetve téríthetnek, részben vagy teljes egészében bizonyos egészségügyi célú utazásokat. Habár az egészséges életmód egyre fontosabbá válik, az ebben segítséget nyújtó balneológia orvosi jelentısége csökkenni látszik Európában. A vélekedések alapján a fürdıgyógyászat meghatározó jelentıségő elsısorban a prevenció és rehabilitáció területén lehet, amelynek következtében az EU országokban csökken a fürdıkezelések biztosítási támogatottsága. A magánbiztosítók térnyerése volt megfigyelhetı az 1990-es években, jelentıségük ma is növekszik, de nem gyors ütemben. Az állami egészségbiztosításhoz hasonlóan a gyógyhatásokról és a gyógyítás hatékonyságáról egyértelmő kritériumokat és mérıszámokat alkalmaznak. Ebbıl következik, hogy a szolgáltatók, mint például a gyógyfürdık csak akkor tudnak bekerülni a finanszírozható kategóriába, ha a kutatásokkal alátámasztott, egyértelmő gyógyhatást és a magas szolgáltatási minıséget hosszú távon is garantálni tudják. Azt kell bebizonyítani, hogy a kezelések nem növelik, hanem valóban csökkentik a költségeket. Errıl hatástanulmány szintő elemzés szükséges; mennyi ráfordítással mekkora nyereség realizálható; mennyivel hamarabb tud munkába állni a dolgozó, ha gyógyfürdıben is kezelteti magát a hagyományos orvosi eljáráson kívül. A jelenlegi európai gazdasági folyamatok a bizonytalanság, lassulás és a recesszióba fordulás esélye azonban nem kedveznek a magán egészségbiztosítás térnyerésének, mert ez extra kiadást és hosszabb távú befektetést jelent az egyébként is elérhetı szolgáltatásokon kívül. Ugyanakkor a magán egészségbiztosítók felé való, a fogyasztók és a munkáltatók részérıl egyaránt megjelenı nyitás szoros összefüggésben áll makrogazdasági trendekkel. A
magánbiztosítók
komoly
kockázatelemzéssel
dolgoznak,
ugyanis
a
magán
egészségbiztosítás a biztosítók számára gyakran nem nyereséges. Nagy a valószínősége annak, hogy egyes magyarországi intézmények önállóan nem tudnak bekerülni valamely külföldi magánbiztosító portfoliójába, mert önmagában egy intézmény nem tud az országra
6
vonatkozóan garanciákat felmutatni. Kormányzati, nemzeti szintő stratégiai kérdésként kell dönteni arról, mely fürdık és mely szolgáltatások javasolhatóak. A külföldi egészségbiztosítókkal való kapcsolat kialakításában a vállalati szintő konstrukciók jelenthetnek igazán komoly piaci lehetıséget. Ezek a vállalati ösztönzési rendszerek képviselhetnek koncentráltabb keresletet például a fürdık iránt. Ezekben, az ún. „cafeteria” rendszerben mőködı ösztönzési formákban van ugyanis lehetıség arra, hogy a vállalatok minden munkavállalójuknak felajánlják, például a fürdılátogatások támogatását. A magán egészségbiztosítók is abba az irányba mozdulnak el, hogy minél több vállalati ügyfelük legyen, amelyek alkalmazottaik után átalánydíjat fizetnek. A vállalati szintő konstrukciókon kívül, a magán egészségbiztosítás általában nem tekinthetı tömegárunak, egyéni fogyasztóként jellemzıen inkább a társadalom felsı szegmense veszi igénybe. Ebbıl következıen a szolgáltatásokra vonatkozó igényszint is az átlag fölötti. A biztosítók csak a legritkább esetben térítik az utazás és a tartózkodás költségeit, vagyis a szolgáltatások esetlegesen kedvezı árszintje kiegyenlítıdhet a hosszabb és költségesebb utazási feltételek miatt. Az egészségpénztár kiegészítı egészségbiztosítási szolgáltatásként a következı, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja: 1.) egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehetı egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerzıdés alapján; 2.) vizitdíj- és kórházinapidíj-hozzájárulás, mely az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendı vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz való hozzájárulás; 3.) otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott mőködési engedéllyel rendelkezı szolgáltató nyújthat; 4.) gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása; 5.) fürdıszolgáltatás támogatása, melynek keretében a gyógyfürdı, mozgásszervi betegeket ellátó
nappali
klímagyógyintézet,
kórház,
gyógyfürdıkórház,
gyógyvíz-ivócsarnok
és 7
szanatórium, gyógy-barlang
éghajlati
gyógyintézet,
(barlangterápiás
intézet)
egészségügyi szolgáltatásai, gyógyellátásai igénybevételének támogatása, vagy közfürdık fürdıgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevételének támogatása nyújtható; 6.) látássérült személyek életvitelét elısegítı szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezetı kutyával összefüggı költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet; 7.) életvitelt elısegítı szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítı speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelıeszközök beszerelése) lehet; 8.) a szenvedélybetegségrıl való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehetı egészségügyi szolgáltatónál 9.) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása; 10.) pénzbeli kiegészítı egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kiesı jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkezı személyek részére nyújthatók; 11.) hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén; 12.) gyógyüdülés támogatása, melynek keretében a természetes gyógytényezıkrıl szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülıben, vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés igénybevétele támogatható; 13.) egészségügyi üdülés támogatása, melynek keretében a kereskedelmi és fizetı-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában vagy üdülıházban, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.33. pontjában meghatározott üdülıben igénybe vett olyan üdülés igénybevétele támogatható, melynek során a szálloda, az üdülıház, illetve az üdülı saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával - a pénztárral
8
egészségügyi szolgáltatóként kötött szerzıdésben foglaltak szerint-egészségügyi szolgáltatást nyújt; 14.) a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása, melynek keretében különösen pálya-, uszoda-, teremhasználatra, illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérletjegy megvásárlása támogatható. Nem tekinthetı a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, sportlábbeli és az étkezés költsége. Fogyatékos személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásnak minısül a fogyatékkal élı személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékos személy sportolásához szükséges kísérı(k) utazásának és szállásának költségét. A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása személyenként és naptári évenként legfeljebb a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegének mértékéig vehetı igénybe. Az
egészségpénztár
életmódjavító
egészségpénztári
szolgáltatásként
a
következı
szolgáltatásokat nyújthatja: 1.)
természetgyógyászati
szolgáltatás,
amely
a
természetgyógyászati
tevékenység
gyakorlásának egyes kérdéseirıl szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelı szolgáltató által nyújtott-meghatározott kiegészítı egészségbiztosítási körbe nem tartozó-szolgáltatások igénybevételének támogatása lehet; 2.) rekreációs üdülés, melynek keretében a kereskedelmi és a fizetı-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés támogatható; 3.) sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítı sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védı kiegészítı eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédı) vásárlása, illetve bérlése támogatható; 4.) életmódváltozást elısegítı szolgáltatás, melynek keretében az alábbi, egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott – kiegészítı egészségbiztosítási szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevétele támogatható:
9
•
méregtelenítı kúra
•
léböjt kúra
•
preventív kúra mozgásszervi panaszok megelızésére
•
fogyókúra program;
5.) gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása. Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál állnak rendelkezésre. Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekbıl, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. A tagdíj fizetését a munkáltató, a törvényben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhatja. A tagdíjfizetéshez, illetve a munkáltatói hozzájáruláshoz kapcsolódó adókedvezményekrıl a pénztárak felvilágosítást adnak az érdeklıdıknek. A pénztár alapszabálya határozza meg a minden pénztártagra kötelezıen elıírt, ún. egységes tagdíj mértékét, amelyet minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell. Az egészségpénztári tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerülnek: •
fedezeti tartalék (az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok összessége), amelybıl a szolgáltatások finanszírozása történik,
•
mőködési tartalék, amelybıl a pénztár a mőködési költségeit finanszírozza,
•
likviditási tartalék, amely az idılegesen fel nem használt pénzeszközök győjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetıképességének biztosítására szolgál.
Az
egészségpénztáraknak
az
egyes
szolgáltatások
kiadásainak
kiegyenlítését-az
alapszabályban rögzítettek szerint-a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével, vagy több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejő megterhelésével kell biztosítaniuk. Amennyiben a pénztár nyújt olyan szolgáltatást, amelynek fedezetét ez utóbbi módon biztosítja, akkor az alapszabályban rendelkezni kell a fedezeti tartalékon belül elkülönítettem az egyes szolgáltatások fedezetének létrehozásáról, annak mértékérıl, felhasználási módjáról, 10
illetve az egyéni számláknak a közös szolgáltatás fedezetéül szolgáló együttes és arányos megterhelésérıl. Az egészségpénztárak pénztári kártyát bocsáthatnak ki és szolgáltatásaik elszámolását kártyás elszámoló rendszeren keresztül bonyolíthatják.
Néhány hasznos kifejezés, mely minden egészségpénztárnál megjelenik: Nyílt pénztár: Az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza. Zárt pénztár: Olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. terület, ágazat, munkahely) a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza. Egységes tagdíj: Az alapszabályban meghatározott összeg, amelyet minden pénztártagnak rendszeresen kell fizetnie a pénztár részére. Eseti befizetés: A tag saját elhatározása alapján saját egyéni egészségszámlájára eszközölt (tagdíjon kívüli, egyéb) befizetés. A tagdíjakból a fedezeti, a mőködési, és a likviditási tartalékra jutó rész aránya (%) A pénztár, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítésébıl származó összeget és az egyéb bevételeket - a mőködési szükségleteinek megfelelıen - a fedezeti, mőködési és likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetésébıl származik. A tartalékok kizárólag a törvény elıírásai szerint használhatók fel. A bevételek tartalékok közötti felosztásának mértékét, a pénztár az alapszabályában szabályozza. Szolgáltatási kiadások: A pénztár által közvetlenül, vagy az egészségpénztárral szerzıdésben álló egészségpénztári szolgáltatón keresztül a pénztártagok, illetve a rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozójuk részére nyújtott kiegészítı egészségbiztosítási és életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások kiadásai, amelyek a fedezeti alapból kerülnek teljesítésre.
11
Internet Manapság a legelterjedtebb és mindenki életében használt csatorna. A legkönnyebb információszerzés módja, különbözı honlapok meglátogatása, információgyőjtés és véleménynyújtás. Ezért nagyon fontos minden szolgáltatónak és intézménynek a saját honlap tervezésénél figyelembe venni minden trükköt melyekkel a késıbbi látogatók kutatását és tájékozódását megkönnyítik. A Forrester Research Internetes felhasználói felmérése alapján 2006-ra Európában több mint 200 millió ember Internetezett rendszeresen, többségük észak-európai, de Dél-Európában is jelentıs fejlıdés tapasztalható. Ezt támasztja alá a Nielsen Net Ratings felmérése is, miszerint 2002 márciusában több mint 51,2 millióan keresték fel az on-line utazási honlapokat, valamint e növekedési tendencia a 2001. szeptember 11-i katasztrófa ellenére sem torpant meg. A turizmus céllal használók fı jellemzıi az alábbiak: •
jelenleg inkább szálláshelyek és repülıjegyek értékesítése van elıtérben,
•
az utazások, ezen belül is a wellness utazások tervezése, illetve on-line foglalása egyelıre még csak kezdeti stádiumban van,
•
az utazási irodák a foglalások lebonyolításában még mindig nagy szerepet játszanak, ez azt is jelenti, hogy az on-line szolgáltatók éppen e területet erısítik a kívánt nyaralás kiválasztását segítı gyors és hatékony keresıprogramokkal,
•
a turizmus bizalmi jellegébıl adódóan a személyes ügyintézés még mindig nagyobb hangsúlyt kap.
Az Internet használatának terjedése, illetve a felhasználók profiljából adódóan az Internetes weblapok a közeljövıben mindenképpen kiemelt szerepet fognak játszani az utazni hajlandók körében. E lehetıséget különösen a wellness iránt érdeklıdık elérésének érdekében lesz szükséges fejleszteni, hiszen az Internet használóinak jellemzıi egyeznek a wellness turisták, illetve a wellness iránt érdeklıdık szociodemográfiai karakterisztikáival. A teljes terméknek ki kell fejeznie a gyógyulás ígéretét és a részelemeknek egymást erısítı hatásúaknak kell lenni. A wellnessre jellemzı képek a gyógyturisták számára is jelzésértékőek, pozitív jelentéső képek használata ajánlott.
12
A gyógyszolgáltatásoknak a legjobb reklám, ha azt nagyon magas színvonalon valósítják és ezt a fogyasztók úgyis továbbadják egymást közt. Kiemelt szerepe van itt a kezelést végzık szakképzettségének,
egyéb
pszichológiai
tényezıknek,
amelyek
a
gyógykezelések
részvevıinek kellemessé teszik az ott-tartózkodást. A gyógyfürdık és gyógykezelések esetében a víznek, mint gyógytényezınek van meghatározó szerepe, amikor az úti célt kiválasztják. Míg a wellness szolgáltatásokat keresık számára szóló oldalakon a gyógyvíz ténye és jellemzıi elhanyagolhatók.
13
Kiállítások, vásárok A piac befolyásolás egyik lehetséges megoldása a kiállításokon és vásárokon való részvétel. A kiállítások és vásárok sajátos értékesítési helyszínek, amelyeket a szakirodalom komplex marketing platformként emleget. Sikerük azonban a szakmailag tökéletes elıkészítésükön múlik, ezért célszerő megismerkedni ezen rendezvények alkalmazásának technikáival. A vásár idıben határolt, rendszeresen megismétlıdı rendezvény, melyen nagyszámú kiállító egy vagy több gazdasági ág lényeges ajánlatát állítja ki. Ezeket döntıen ipari viszonteladóknak, felhasználóknak vagy nagyvásárlóknak árusítja. A kereskedelmi tevékenységben az információk ugyanannyira fontosak, mint a termékek: •
Az eladó és a vevı közötti személyes kapcsolat kialakításához nyújtanak lehetıséget.
•
A vásárokon, kiállításokon a lehetséges üzleti partnerek találkozhatnak, közvetlenül tárgyalhatnak egymással.
A kiállítás és a vásár elnevezés tartalmilag nem különbözik egymástól, funkcióik együttesen összegezhetık. Az egyik kifejezés alkalmazásakor nyugodtan lehet szinonimaként alkalmazni a másikat is. A vásárokon való részvétel célja különbözik a kiállítók és látogatók szemszögébıl.
A kiállító célja: •
piackutatás,
•
termékpolitika kialakítása,
•
árpolitika megtervezése,
•
kommunikáció.
A látogatók célja: •
piaci tájékozódás,
•
kooperációs partnerek keresése,
•
személyes kapcsolatok ápolása,
•
informálódás a legújabb fejlesztésekrıl.
Sokféle marketing célt lehet így elérni, egy ilyen rendezvényen való részvétellel, sok információ szőrhetı le a termék várható piaci fogadtatásáról, piaci sikerérıl, pozíciójáról. A
14
vásárok, kiállítások marketing költségei és lehetıségei is igen magasak, ezért gondos elıkészületeket igényel a részvétel.
Előkészület a vásáron való megjelenésre: Azon kívül hogy a vállalatnak döntenie kell a részvételrıl, azt is ki kell választania milyen formában fog megjelenni. Ezt befolyásolja a rendelkezésre álló költségvetés, a megjelenés várható költségei és eredményei. Ezek a tényezık határozzák meg, hogy önálló vállalati vagy tervezett kollektív részvételen belüli standdal vesz-e részt a vásáron.
A döntést követően el kell készíteni a részvételi koncepciót: Ez a részvételi koncepció a vásári és kiállítási célok megvalósításának látogató centrikus forgatókönyvszerő leírása, amely magában foglalja az elvégzendı feladatok idı- és ütemtervét, a felelısök és határidık megjelölésével. A világos célok és a tervezett költségkeret ismeretében már könnyen meg lehet határozni a részvétel formáját, az igényelt terület nagyságát.
Megjelenés a vásáron A vásárszervezı a kiállítási területen többnyire különbözı minıségő helyszíneket is ajánl, attól függıen, hogy azok mennyire forgalmas területen helyezkednek el. A vállalatoknak a kiállítási standok tekintetében meg kell határozniuk, hogy: •
saját maguk tervezik és építik fel ezeket,
•
külsı standépítı vállalkozásokat bíznak meg,
•
a vásártársaságok standépítı szervezetei által ajánlott „full service” standokat veszik igénybe.
A stand típusa, formája, nagysága, építészeti kialakítása igen fontos és jelentıs, de a prioritások között elsı helyen mégis a standszemélyzet tagjainak személyes felkészültsége áll. Nélkülük a látogató a stand elhagyásakor nem rendelkezhet a kívánt és szükséges információkkal, tájékozottsággal. A rendezvények jellegének megfelelıen a külön akciókra a vásárterületen, a standon és a területen kívül egyaránt sor kerülhet. A kiállítási standon szervezett akciók a látogatók aktivitását, az ajánlattal való személyes kapcsolatának megteremtését szolgálják.
15
Egészségturisztikai kiadványok A kiadványokkal, prospektusokkal, ajánlókkal egyre több helyen találkozhatunk. Nagyon fontos, hogy az elérhetıségeket tartalmazó ajánlók el legyenek helyezve a fürdıkben és wellness központokban is a megfelelı helyen, széles választékban és mennyiségben. Ezen kívül ezeket fıleg utazási irodákban, és egyéb információs irodákban helyezik el a szolgáltatók, így is segítve a minél szélesebb körben való eljutást. A kiadványok ma már több nyelven jelennek meg, színes képekkel és fontos részletekkel az adott intézményrıl, programról. Fontos megemlíteni Magyarország teljes, átfogó turisztikai ajánlatának non-profit képviseletét, a Tourinformot. A szolgáltatásain keresztül, a vállalkozások érvényesülésének segítségével, a helyi és állami turisztikai bevételek növekednek. A turisták – hazaiak és külföldiek – számára az egyik legfontosabb, biztonságérzetüket erısítı szolgáltatás, ha egy új, számukra idegen környezetben megfelelı, hiteles információhoz szeretnének jutni.
Tourinform iroda feladatai: 1. Információ-adás (turisták versenysemleges, naprakész, átfogó informálása, a mőködési terület megismertetése, jó hírének erısítése) 2. Adatgyőjtés, adatszolgáltatás és adat-frissítés 3. Kiadványterjesztés (nemzeti, regionális, megyei, térségi, települési, szolgáltatói és saját kiadványok) 4. A turisztikai kereslet és kínálat közvetítése (szakmai kapcsolat a szolgáltatókkal, szervezetekkel, intézményekkel. Közvetlenül értesül a turisták elvárásairól, a keresett szolgáltatásokról. Információkat biztosít stratégiák kidolgozásához.) 5. Egyéb adatszolgáltatási kötelezettség (programajánlatok, sajtóhírek, irodai statisztikák, éves jelentések, stb.) 6. Egyéb feladatok (részvétel a Magyar Turizmus Zrt. továbbképzésein, tréningjein, turisták helyi érdekképviselete, segítségnyújtás)
Kiemelt turisztikai termékek: •
Gyógy- és termálturizmus, wellness (egészségturizmus)
•
Bor- és gasztronómiai turizmus
•
Világörökségi helyszínekhez kapcsolódó turizmus
•
Falusi turizmus 16
•
Kulturális turizmus
•
Üdülés
•
Aktív turizmus
•
Országjárás, természetjárás
•
Ökoturizmus
•
Vízi turizmus – Tisza-tó
•
Konferencia-turizmus, hivatás-turizmus
Magyar Turizmus Zrt. letölthető kiadványai: Pdf formátumban letölthetı ingyenes kiadványok, melyek az ország általános bemutatásáról valamint az aktuális programokról szólnak. Ezek csak magyar nyelven. •
Pécs 2010 Európa Kulturális Fıvárosa
•
Magyarország- Az ismeretlen ismerıs
•
Nemzeti Parkok
•
Várak, kastélyok, kastélyszállodák
•
EXIT magazin
•
Programsoroló- Mővészetkedvelıknek, Bor és gasztronómia, Pörgés, buli, sport, Népmővészet, hagyományok, Fesztiválcsemegék
•
Budapest Guide
•
Üdülési ajánlatok
17
Utazási irodák/túraszervezők Az utazási iroda tevékenységeinek fı területeihez tartozik: • • • • • • • •
átalánydíjas utak szervezése vasúti menetjegyek, repülıjegyek, hajó- és kompjegyek árusítása szálloda és bérautó foglalása utazási biztosítások közvetítése belépıjegyek árusítása elıvételben úti okmányok (és ritkán külföldi valuták és utazási csekkek) beszerzése tájékoztatás a célországokról (éghajlati viszonyok, vám és beutazási rendelkezések, devizarendelkezések) ezen kívül foglalkoznak még az utazással kapcsolatos kiegészítı cikkek, mint útiönyvek, térképek, utazással kapcsolatos videofilmek, stb. árusításával
Az Utazásszervezı/Tour operator megvásárol a szolgáltatóktól különféle termékeket, megfelelı módon csoportosítja ezeket majd utazási irodáknak értékesíti, nem közvetlenül a fogyasztónak. Utazásszervezı az, aki saját szervezéső vagy egyedi megrendelésre összeállított utakat szervez és értékesít. Kb. 1,5 évvel az utazás elıtt már készülnek az út megszervezésére. Elıször piackutatás történik, majd meghirdetik az utazásokat, megkötik a konkrét szerzıdéseket a szolgáltatókkal. Fél évvel az út elıtt elkészítik a prospektusokat és megkezdik az értékesítést. Kb. négy hónappal elıtte megjelenik a részletes program. Az utazások kifizetését kb. az út után három hónappal teszik meg a legnagyobb utazási irodák. Utazásszervezı az, aki 1. saját szervezéső vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldrıl belföldre közvetlenül vagy közvetítı útján értékesít, 2. saját szervezéső vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldrıl külföldre közvetlenül vagy közvetítı útján értékesít, 3. saját szervezéső vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást külföldrıl belföldre közvetlenül vagy közvetítı útján értékesít, 4. külföldi utazásszervezı Magyarországra történı utazásait belföldön szervezi 5. külföldi utazásszervezı vagy egyéni utas részére Magyarországra történı utazásokat értékesít,
18
6. külföldi utazásszervezı által szervezett utazást Magyarországon értékesít, vagy abban közremőködik, külföldrıl külföldre történı utazásokat szervez, továbbá külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre szervezett tanfolyamokat is. Az utazásszervezés három legjellemzıbb üzletága a kiutaztatás, a beutaztatás, illetve a belföldi utaztatás, ezek mellett megjelentek olyan egyéb tevékenységek is mint pl. a külföldrıl külföldre történı utaztatás, a szálláshely-közvetítés vagy a menetjegy-értékesítés, továbbá az ügynöki tevékenység. A vállalkozások döntı többsége több lábon áll, azaz mindhárom kiemelt üzletágban jelen van. Az Utazásközvetítık nem állítanak elı új terméket, nem kapcsolnak össze szolgáltatásokat, hanem mások által kínált szolgáltatásokat értékesítenek juttatás ellenében (10-20%). Egyedi szolgáltatásokat is értékesítenek pl. szállást foglalnak egy embernek.
2007-ben Magyarországon hivatalosan már több mint 9 ezren rendelkeztek idegenvezetıi igazolvánnyal, számuk 7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A hivatalosan regisztrált idegenvezetık 79,5%-a beszélt 1, 17%-a 2 nyelvet, és csupán 3% rendelkezett három idegen nyelv ismeretével, számuk 8, 7, illetve 1%-kal bıvült 2008-ra. A beszélt fıbb idegen nyelvek továbbra is a német és az angol voltak. A németül beszélık száma 6, az angolul beszélı idegenvezetıké közel 10%-kal nıtt, az idegenvezetık 43%-a beszélt németül, 42%-a angolul. A francia és a spanyol nyelvtudással rendelkezık száma 8, illetve 7%-kal volt több, az orosz és az olasz nyelveket 6 és 4%-kal beszélték többen. Kiemelkedıen fontos a saját, jó szervezéső honlap melyen megjelennek mind a referenciák, mind izgalmas képgalériával a szolgáltató ajánlatai. Ebbıl kiderül milyen munkaerıvel rendelkezik,
itt
bemutathatja
túraszervezıit,
elérhetıségeiket.
19
idegenvezetıit,
tapasztalataikat
és
Összegzés Az egészségturizmus termék versenyképességének tudatos fejlesztése már korábban is meghirdetésre került, de a gyakorlatban csak egyoldalúan valósult meg. A mennyiségi mutatók teljesültek, de a minıségiek elmaradást mutatnak. Az elkövetkezı években az alapkínálat mennyiségi növelése helyett az összélményértéket növelı fejlesztéseket kell megvalósítani és az alábbi alapelveket figyelembe venni: •
Innováció, új és kreatív megoldások alkalmazása
•
A piaci rések megtalálása és kihasználása
•
Fogyasztói elégedettség biztosítása
A szemléletek figyelembe vételével az is nagyon fontos, hogy a megjelölt célokat a megfelelı kompetenciával és tapasztalattal rendelkezı személyek hajtsák végre. A teljes egészség megırzésére és visszaszerzésére vágyók a termálvízre alapozott egyedi és testre szabott szolgáltatások igénybevételével valósítják meg a céljaikat. Az országban mindenki megtalálhatja azokat a vizeket, kezeléseket, amely az egészségének ápolásásra a legalkalmasabb és köré rendezıdött élmények és szolgáltatások az igényeinek legjobban megfelelnek. A
prioritásban
szereplı
elképzelések
megvalósításához
meg
kell
felelni
olyan
szempontoknak, amely a hazai kínálatot befolyásolja. A szolgáltatók képesek legyenek a konkurens desztinációkat termékfejlesztéssel megelızni és egyedi arculattal kitőnni. A szolgáltatók egymásra ne konkurenciaként, hanem partnerként is odafigyeljenek, legyenek egymás szolgáltatásainak kiegészítıi és váljanak egymásnak együttmőködı partnereivé. További cél a szolgáltatók közötti szervezıdési és együttmőködési forma klaszterekben valósul meg, amelybe való bekerüléshez minıségi kritériumnak kell megfelelni. Turisztikai információs rendszer mőködtetésének célja, hogy valamennyi turizmusban résztvevı szervezet, vállalkozó, államigazgatási turisztikai régiók, kistérségi egységes és a térségre jellemzı kínálatának megjelenítése a turisztikai piacon. A világ turizmusát átszövı és egyre nagyobb befolyással rendelkezı multinacionális vállalatok a tengerentúli erıteljes tıkebefektetésekkel létrehozott kínálat egyre nagyobb mértékben vonzza a gazdaságilag fejlett régiók, fıleg Európa keresletét. Ennek hatására a vendégekért folytatott verseny egyre élesebb lesz és új formákat ölt. Európa kis- és közép vállalkozásai ennek a hatalmas, új 20
kihívásnak összefogással, egyesüléssel és karakterisztikus törekvésekkel, a változó kereslethez való rugalmas alkalmazkodással és innovációs képességük növelésével igyekeznek megfelelni. A következıkben néhány intézkedést próbálok felvázolni, melyek segítik a vendégek költésének növekedését, vendégéjszakák számának növekedését, GDP növekedését továbbá az egészségturizmus további pozitív hatásainak érvényesülését: •
Tourinform iroda, vagy ha ilyen, nincs akkor más információs pont fenntartása, ezek üzemeltetésében való közremőködés
•
Egységes rendszerhez kapcsolódó információs rendszer napra készen tartása valamint a szervezet feladatai szempontjából releváns információk feltöltése, mint például nagyobb projektek, régiós termékek és ajánlatok
•
Turisztikai foglalást is lehetıvé tévı információs honlap fenntartása
•
Egymásra épülı információs táblarendszer koordinálása vagy abban való közremőködés
•
Folyamatos kapcsolattartás, együttmőködés más szakmai szervezetekkel (például: RIB, BFT, kistérségi társulások) potenciális befektetıkkel hálózatépítés.
•
Térségi DM szervezetek koordinációja, segítése, kölcsönös marketing szolgáltatások és munkamegosztás alapján, klaszteresedés elısegítése, klaszterek koordinációja
•
A szakmai hozzáértésen túl minden szinten megfelelı kommunikációs képesség és nyelvismeret a dolgozóknak
•
Hangsúlyt kell fektetni a fürdık és wellness központok mőködtetéséhez értı üzemeltetési vezetık képzésére
•
Tünetek, betegségek alapján szegmentált tájékoztatás mely célzottabb és könnyebb tájékozódást nyújt a betegeknek és az orvosoknak is
•
A környezeti infrastruktúra fejlesztése –túraútvonalak, kerékpárutak, parkok létesítése-, ezekhez megfelelı információs táblák elhelyezése
•
Garantált finanszírozási rendszer felépítése, mely valós, a besorolásnak megfelelı finanszírozást alakít ki és figyelembe veszi az egyes fürdık specifikumainak a finanszírozását is.
Törekedni kell a színvonalas megjelenésre mindegyik desztinációs csatornán, fıleg mivel közel van a 2011-es év ami, országunknak nagy lehetıségeket tartogat mivel ez lesz az Egészségturizmus éve. Addigra ha nem is az összes wellness és gyógyintézménynek, de a legtöbbnek alkalmazkodnia kell a nemzetközi kereslethez és eloszlási csatornákon biztosítani a kiemelkedı megjelenést. 21
Irodalomjegyzék: Dobozi Pálma: Gyógyfürdıhatalom lehetnénk, Magyar Hírlap Online Archívum 2003. Gál Gyöngyi: Az idegenvezetés elmélete és gyakorlata, Képzımővészeti Kiadó Kft., Budapest, 2003. Iván Gabriella: Start elıtt a gyógyfürdık, HVG- Online 2001. Kiss Kornélia- Török Péter: Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei, Turizmus Bulletin 2001. Kolozsi Gábor: Adómentes egészségmegırzés, Magyar Hírlap Online 2006. KPMG Consulting: Az egészségturizmus marketingkoncepciója, Magyar Turizmus Rt. 2002. Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete, KIT Kiadó Budapest 2004. Lengyel Márton: Turizmus stratégia, KIT Kiadó Budapest 1999. Mundruczó Gy.- Szennyessy J.: A Széchenyi terv egészsturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai, Turizmus Bulletin 2005. Philip Kotler: Kotler a marketingrıl − Jönni, látni, gyızni − a piacon, Park Könyvkiadó, Budapest, 2000. Philip Kotler: Marketing menedzsment, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. Puckó László – Smith, Melanie: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Akadémia Kiadó, 2010. Puczkó-Rátz: A turizmus hatásai, Aula Kiadó Budapest 2005. Ruszinkó Ádám: Egészségmegırzı szórakozás – Beléptünk a wellnessturizmus századába, Heti Válasz 2002. Súlyok J.- Kiss K.: A desztinációs menedzsment szervezetek mőködése és a desztinációs menedzsment trendjei, Turizmus Bulletin 2005. Tasnádi József: A turizmus rendszere, Aula Kiadó Budapest 2003. Vadas Gábor: Szállodai alapismeretek, KIT Kiadó, Budapest, 2003.
22
Internetes források:
www.countypress.hu (Letöltve: 2010. 07.25.) www.foszezon.hu (Letöltve: 2010. 09.15.) www.itthon.hu (Letöltve: 2010. 05.08.) www.ittonotthonvan.hu (Letöltve: 2010. 05.08.) www.hoventa.hu (Letöltve: 2010. 06.10.) www.kulturalis-turizmus.hu (Letöltve: 2010. 06.28.) www.ksh.hu (Letöltve: 2010. 06.28.) www.oep.hu (Letöltve: 2010. 07.25.) www.penztar.lap.hu (Letöltve: 2010. 07.25.) www.tourinform.hu (Letöltve: 2010. 07.26.) www.vallalkozas-tervezes.hu (Letöltve: 2010. 09.15.)
23
