2008. JÚNIUS
3. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM
Takácsné Gyenes Ildikó:
Elnökségi beszámoló az Összefogás Dömösért Egyesület 2007. évi eseményeirıl Egyesületünk az alapszabályzatban rögzített célkitőzéseinek megvalósítására törekedett a tavalyi év folyamán is. Az anyagi helyzetünk is kedvezıen alakult – hála a bıkező adakozónak –, s megindulhatott a programok szervezése. Lássuk, mit és miként tettünk 2007-ben, összefogásban Dömösért! Elsı helyen szeretném említeni a Dömösi Élet kulturális és közéleti újság színvonalas, színes számait. Büszkeséggel tölt el, hogy a lap hasábjain olvashatunk óvodáról, iskolákról, rendezvényekrıl, a hivatal történéseirıl, falutörténetrıl, egészségügyrıl, Dömösrıl, világnézeti hovatartozásra vagy szemléletbeli különbségekre való tekintet nélkül. Így lesz ez a jövıben is! A színházlátogatások szervezése is nagy sikernek bizonyul. Thália szentélyeinek hangulatát nem lehet pótolni, hiszen amikor színházba megy az ember, arra a lelkét is készíti, leteszi a mindennapi gondok hadát, mosolyogva, izgulva ül a buszon és várja a színház csodáját! És a busz mindig megtelik, az utolsó héten már nem lehet jegyet kapni! A Szivárvány Óvoda és az Egyesület szoros kapcsolatot ápol, amelynek keretében, az egymás programjain való részvételen túl, anyagi támogatást is nyújtunk. Az óvodai úszásoktatás támogatásaként az útiköltség egy részét mi adtuk, illetve a Mikulás tavaly a mi adományunkból hozott sok értékes készségfejlesztı játékot a gyerekeknek. A visegrádi Áprily Lajos Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola emlékkönyvet szerkeszt annak tiszteletére, hogy 20 éve vette föl az Áprily nevet. Az emlékkönyv létrehozásának költségéhez járult hozzá Egyesületünk. A község közterületeire 2007-ben sok szép virágot ültettünk egy lelkes csapattal, akik egyesületi tagok és nem tagok, gyerekek és felnıttek, örömmel vettek részt az értéket teremtı munkában. Jó lenne, ha egyre több ember érezné meg annak az ízét, hogy együtt létrehozni valamit, ami a falu szebbé, élhetıbbé tételét szolgálja, az ÉRTÉK! Ez elıször talán tárgyak formájában válik kézzelfoghatóvá, de ebbıl alakul ki a közösséghez tartozás, az egymás iránti felelısség, az egymásra utaltság jó érzése! Ne azt várjuk, hogy a hivatal tegyen rendet a faluban, hanem, ha csak a saját házam elıtt lenyírom a füvet, ültetek néhány virágot, felszedem a szemetet, akkor az egész falu összképe tisztábbá, rendezettebbé válik. Területfejlesztési céljaink megvalósítása érdekében tett lépésünk a „Pádvár Ökoturisztikai és Környezetismereti Zöld Központ” koncepció tervdokumentációjának megvásárlása. Bármilyen pályázat beadásának elsı feltétele, ennek a dokumentációnak a megléte. Sajnos, az elsı ilyen kiírt pályázaton nem nyert a munkánk, de már elıkészületben a következı beadás és én bízom abban, hogy a kitartó munka elıbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Márciusban az 1848-as emlékmő létrehozásában anyagi és fizikai segítséget nyújtottunk. Ez az elsı együttesen létrehozott tárgyi érték hosszú idı óta a falu életében, amelynek a magyar történelem legnagyobb összefogását kell az eszünkbe juttatnia. Június 2-án, gyereknapi aszfaltrajz versenyünk osztatlan sikert aratott gyerekek és felnıttek körében egyaránt. A Lúdpiac színes vászonná vált a szorgos és a végére fülig maszatos, gyer2008. június
mekkezek munkája nyomán. Polgármesterünk szorgalmasan jegyzetelhetett, hogy mit kell megvalósítani, hiszen „Milyennek szeretném látni Dömöst” címmel hirdettük meg a versenyt. A „szigorú” szakmai zsőri értékelte és oklevélben minısítette az elkészült mőveket, minden résztvevı és díjazott ajándékot, inni és harapnivalót kapott. Augusztusban a Szentfa-kápolna melletti híd újjá építésében vettek részt tagjaink sok tenni akaró, ügyes kező ember társaságában. Augusztus 17-én fotókiállítást rendeztünk „Dömös régen és ma” címmel. Az óriási anyagot feldolgozó tárlat sajnos csak egy este volt látható, de mivel kulturális és történeti értéke rendkívül nagy a falu történelme szempontjából is, az elsı adandó alkalommal újra megtekinthetı lesz. Augusztus 18-án „Rendhagyó történelem óra” keretében a gyerekek a Prépostság történelmével ismerkedhettek meg. A hallottak és saját fantáziájuk képzeletén repülve papírra vethették, milyen is lehetett az itt álló palota a benne élı emberekkel. Ezután a visegrádi Apródok tanítottak és szórakoztattak tudományukkal. A felnıttek számára is tanulságos délelıtt élményével térhettünk haza. A Dömösi Prépostság 900. éves évfordulójára több programot is szerveztünk. Szeptember 29-én gyalogtúrára indultunk a Szıkeforrásvölgy – Rám-szakadék – Árpád-vár –Lukács-árok – Szıkeforrás-völgy útvonalon. Nagy örömömre szolgált, hogy sok-sok gyerek jött el. Ami elszomorító, hogy a felnıttek sajnos nehezen aktivizálhatók. Persze sok érthetı és magyarázható okot lehet felsorolni, én mégis inkább azt kérném mindenkitıl, hogy próbáljon szemléletet váltani. Ezek a programok nem valami vagy valaki érdekei, hanem a résztvevık jobb közérzetének érdekében szervezıdnek. Mindenki dolgozik, lohol a hétköznapok stresszhelyzetei között, munkahelyen és autóban. Mikor találkozunk a falu másik végén lakó volt osztálytársunkkal, régen látott ismerıssel vagy csak egy szimpatikus falunkbelivel? Ezeken a programokon lenne idı és mód BESZÉLGETNI a másik emberrel, ki hogyan él, hogyan oldja meg hasonló problémáit, hogyan neveli gyermekét, miként éli meg a nyugdíjas kor szépségeit és hátulütıit, szóval világot látni a másik ember szemével is. Ez a tolerancia és együttélés alapja! De ezt mindenkinek magának kell belátnia, tapasztalás nélkül pedig nem megy! Kérek mindenkit, tapasztaljuk meg minél többen ezt az érzést, hogy kevesebb keserőséggel, gyanakvással éljünk együtt Dömösön! A 900 éves évforduló alkalmából a Prépostsági romoknál a Kecskés együttes koncertjét élvezhették azok, akik megtisztelték jelenlétükkel az ünnepséget. Egyesületünk erre a programra a Megyei Közgyőléstıl kért és kapott támogatást. Október 29-én indult útjára Egyesületünk „Frissítı” címet viselı programja. Neves vendégeket hívunk, Dömösre hozzuk a színházat, hogy színvonalas, értékes órákat szerezzünk azoknak, akik megtisztelik az elıadókat azzal, hogy eljönnek és tapsolnak a nagyszerő produkcióknak.
Dömösi Élet
(folytatás a 3. oldalon)
1
Hirdetés
2
Dömösi Élet
2008. június
Egyesület – Közélet Elsı vendégünk Lovász Irén énekesnı volt aki „pacsirta” torkával és egyszerő, közvetlen személyiségével kápráztatta el hallgatóságát a katolikus templomban tartott koncerten. November 24-én a „Verses estek” programsorozat Radnóti versek elıadásával kezdıdött, falunkbéli lelkes amatırök – profi elıadásában. Decemberben az Idısek napja rendezvény összeállításában és lebonyolításában vettünk részt. Azt hiszem egy kellemes, beszélgetıs estét szereztünk egymásnak! A falu karácsonyfájára díszeket készítettünk apró gyermekkezek segítségével egy kézmőves délelıtt keretében a községháza Dísztermében. A jó alapanyagokból valódi karácsonyi csodák díszíthették a templom elıtt felállított fenyıt. Sajnos a Falukarácsonyra nem sokan jöttek el, amit szívbıl sajnálok, de ilyenkor sosem az ott lévık veszítenek élményeket! Összefoglalva, sikeresnek tartom a 2007. évet minden tekintetben. Sikeresen mőködünk együtt az óvodával, iskolákkal, önkormányzattal, támogatóink között tudhatunk több céget és magánszemélyt. További teendıinkhez tartozik bıvíteni ezt a kört, s a minél több embert meggyızni arról, hogy összefogni érdemes és jó. Persze javítani való is akad, akár a személyi, akár a programok színesítése terén. Ehhez várjuk a tenni akaró, segíteni vágyó jelentkezıket, természetesen Egyesületünk soraiba is. Utolsó mondatként, de nem utolsó sorban, szeretném megköszönni annak a maroknyi embernek a segítségét, akik ezen programok megvalósításában részt vettek. Köszönjük!
Az Összefogás Dömösért Egyesület 2007. évi pénzügyi beszámolója Nyitó tételek: Bevételek összesen: Kiadások összesen: Záró pénzkészlet: – Dunakanyar Takarékszövetkezet: – Pénztár: Záró pénzkészlet összesen: Követelések (elsz. elıleg):
70 349.1 324 736.1 238 171.150 785.4 215.155 000.1 614.-
HELYESBÍTÉS Májusi számunkban Kıhalmi József, Dömös jövıképe – ahogy én látom címő cikkének 4. részébe sajnálatos módon, súlyos értelemzavaró hiba csúszott be az én figyelmetlenségembıl. A 6. övezet alcím alatt a 7. övezet szövege jelent meg, míg a 6. övezet szövege és a 7. övezet alcíme teljes egészében kimaradt. A hibáért teljes mértékben engem terhel a felelısség, ami miatt ezúton kérek elnézést a cikk szerzıjétıl és a kedves olvasóktól. Alább olvashatók – most már helyesen – a 6. és a 7. övezetekrıl szóló részek. Szilágyi Gábor 6. övezet – Szuha-dőlı – Vöröshegyi szılık – Kövespatak teteje Kilátás szempontjából a második legszebb rész, de Dömös fejlesztése szempontjából rendkívül fontos terület. Az elızıekben leírtak alapján Dömös jövıjét csakis a turizmus jelentheti, ami két részbıl áll. A „bakancsos” turizmus helye a Szıkeforrás völgye, míg a minıségi turizmus központja ez az övezet. Itt lehet kialakítani a hosszú távon üzletet jelentı egészség- és gyógyturizmust. E terület kiinduló pontja a kertek alatt kialakított öböl. A református templom mellett a Szuha völgyébe vezetett zöldfolyosón lehetne megközelíteni az övezetet. A Szuha – Köves-patak tetején lehetne megépíteni egy egészségcentrumot, gyógyszállót, majd tovább haladva a Vöröshegyi szılık területén közel 20 hektáron egészség és üdülıpark hozható létre. Ide elszórtan panziók építhetık, sıt kisebb magánkórház (plasztikai, szájsebészet) is megvalósítható. Az itt járt, beruházás után érdeklıdık között volt olyan, aki azt mondta, ha ez alatt is van termálvíz, akkor ide Európa legpompásabb termálcentrumát lehetne megépíteni a panoráma miatt. 7. övezet – Köves-patak – Szekrényhegyi dőlı Dömös egyik legnagyobb problémája a kicsisége, kevés a lakója. Ez a 100 hektáros terület alkalmas arra, hogy korszerő, részlegesen zárt lakóparkot alakítsanak ki rajta. Tudom, sokan idegenkednek a lakópark fogalmától, hisz annyi rossz példa van. De vannak jó példák is. Mi jó lakóparkot építsünk! A terület kiválóan alkalmas erre, szinte kertvárosi-as települést lehet itt létrehozni. Az itt lakók nagy része az új fejlesztésekben dolgozó, mind anyagilag, mind erkölcsileg problémamentes lenne.
Bevételek részletezése: – Hirdetési bevétel: – Tagdíj bevétel: – Kamat bevétel: – Támogatások: Bevételek összesen:
164 000.30 000.20 736.1 110 000.1 324 736.-
Kiadások részletezése: – Bankköltség: – Rendezvények: – Újság nyomdai ktg.: – Parkosítás: – Emlékmő építéséhez hozzájárulás: – Nyomtatvány, irodaszer, szakkönyv: – Postaköltség: – Pályázati díj: – 2006. évi tárasági adó: – Szivárvány óvoda támogatása: – Áprily Lajos ált. isk. támogatása Kiadások összesen:
16 300.287 420.216 000.77 520.24 208.14 585.974.480 000.8 000.103 164.10 000.1 238 171.-
Bevételek: – Hirdetési bevétel: – Tagdíj bevétel: – Kamat bevétel: Bevételek összesen:
0.-
Dömös, 2007. május 22.
Társasági adó kötelezettség:
Az Összefogás Dömösért Egyesület 2006. évi pénzügyi beszámolója Nyitó tételek:
53 000.54 500.129.77 629.-
Kiadások: – Bankköltség: Kiadások összesen:
7 280.7 280.-
Társasági adó kötelezettség: (2007. május 31-én)
Dömös, 2007. május 16.
8 000.-
Novák Lajos elnök
Takácsné Gyenes Ildikó elnök 2008. június
0.-
Dömösi Élet
3
Közélet Márton Béla:
Néhány észrevétel és kérdés a „Dömös jövıképe” c. cikksorozat kapcsán Az elızı számban volt olvasható Kıhalmi József úr „Dömös jövıképe… ahogyan én látom” c. dolgozata befejezı része. Ez a munka Kıhalmi úrtól csaknem egy fél évet vett el. A munka adatgyőjtése során igen sok beszélgetést, konzultációt folytatott le. De amit elvállalt, befejezte, és az eredményt közzétette. Azt hiszem, nem állok egyedül azzal az álláspontommal, hogy Kıhalmi úr a település számra alapvetıen fontos és komoly értékő munkát végzett el. Emiatt elismerés és köszönet kell, hogy illesse ıt. Kıhalmi József úr összefoglaló jövıkép-beszámolója világos és jól követhetı vonalat visz végig: feltárja a falu jelenlegi állapotát jellemzı tényeket, majd közli az ebbıl levont következtetéseit, és végül javaslatokat tesz. Alapvetı megállapítása az, hogy a falu mai saját jövedelemteremtı képessége elenyészı, és tovább csökken. Így sem fenntartásra, sem fejlesztésre nem várható a közösségnek – saját erıbıl – felhasználható bevétele. Ha nem történik átgondolt fejlesztés, akkor – mondja Kıhalmi úr – a falu tovább halad a lepusztulás felé. İ azt javasolja, hogy olyan modellt kellene követni, ami egy nagybefektetıt feltételez. Állítja, minden más modell pénzt visz el a falu közösségétıl, és következményeiben rombolja a falu jövıbeli fejlıdési esélyeit is. A falu jövedelemszerzési képességének emelésére pedig mind a bakancsos, mind a minıségi túrizmus átgondolt fejlesztését látná indokoltnak. Utóbbira ugyancsak a nagybefektetıs modell látszik alkalmasnak, szerinte. A magam részérıl a dolgozat minden megállapításával és javaslatával egyetértek. Már 2006 ıszén magam is ugyanezt az alaphelyzetet láttam, hiszen ismertem a falu költségvetési és vagyoni helyzetét, és bevételeinek korlátos voltát. Nincsen más út. (És ezt az utat is csak úgy érdemes elkezdeni, ha a környékbeli településekkel együtt alkotunk egy harmonizált-koordinált turizmusfejlesztési régiót. Ennek kifejtése azonban meghaladja e cikk terjedelmi korlátait.) A Jövıkép témakörhöz visszatérve azt remélem, hogy Kıhalmi úr „erıfeszítéseit” megtiszteli a falu írástudó társadalma azzal, hogy nyílt vitában, akár ennek a lapnak a hasábjait is felhasználva véleményt mond, mit tart helyesnek? A már elfogadott „koncepció” részben-egészben bármikor át- ill. újraírható a megváltozott feltételeknek és igényeknek megfelelıen, Ne a leírt szóhoz ragaszkodjunk, hanem a falu elemei érdekeihez. Hívom, és kérem is a falu írástudóit, mindazokat, akiket érdekel a falu jövıje, tegyék félre egyéni antipátiájukat és törjék meg a hallgatást: szálljanak velünk vitába, ismertessék gondolataikat, hiszen a véleménycsere elemi feltétele a demokratikus megegyezésnek. És hívom és kérem a képviselıtestület vezetıjét és tagjait is, hogy – betartva a választási kampányban tett ígéreteiket – itt, a nyilvánosság elıtt adjanak választ néhány olyan kérdésre, amiben nincs a közösség elıtt elegendı érdemi információ. És ami nagyon is összefügg a falu jövıképével. Felszólítom a falu jelenlegi vezetését, hogy adjon számot a falu nyilvánossága elıtt, hol tart a falu településrendezési tervének megalkotása? Külön kérem, szíveskedjenek venni a fáradságot, és adjanak magyarázatot arra, hogy miért tartják életben ma is a Schindler-Pro Arch-Dömös háromoldalú szerzıdést? Ezt a szerzıdést 2005-ben még Hendrik úr hozta tetı alá, és személyesen lehettem tanúja annak, hogy életbeléptetését (ami már Dr Sinka úrra maradt) milyen látványosan és hevesen ellenezte az Összefogás Dömösért Egyesület akkori vezetése, Novák Lajos úrral az élen. Igen jól emlékszem az akkori tiltakozás nyomós, valós okaira is. Sinka dr némi csellel, de életbe léptette a szerzıdést. Innentıl Schindler úr kezébe lett letéve a falu településrendezési tervének a sorsa. 2006. október elsején új önkormányzat került Dömös élére. Öt olyan személlyel a testület tagjai között, akik az ÖDE színei4
ben indultak. Annak az ÖDÉ-nek a színeiben, amelyik jogosan és megalapozottan tiltakozott a Schindler szerzıdés ellen. Maga a szerzıdés egyetlen tollvonásnyit sem változott, ugyanaz, mint ami ellen Novák úrék tiltakoztak. Ráadásul a szerzıdés, teljesítés nélkül lejárt 2006. december 31-én. És ekkor, a nyilvánosság elıtt máig ismeretlen módon, hirtelen, ugyanez a szerzıdés annyira jó lett falunak, hogy a testület tovább vitte a szerzıdést, tovább levelezett a mérnöki irodával stb. És teszi ezt mindmáig. Kérdezem, a településrendezési terv stratégiai ügynek minısül-e? A válasz evidens. De mennyire. Ha meg az, akkor a szerzıdés hosszabbítását az érvényes önkormányzati törvény szerint a polgármesternek be kellett volna terjeszteni a testület elé, ismertetnie kellett volna a mellette szóló érveket, és a testületnek, a nyilvánosság elıtt érdemben meg kellett volna vitatnia, és határoznia: folytatjuk. Ez a törvényes rend. Kérdezem, megtörtént ez? Kérdezem, melyik ülésen? Hol tekinthetı meg a határozat? Ugyanis minderrıl egyetlen szó sincs a testület hivatalos jegyzıkönyveiben. Most 2008 májusa van, és az eltelt másfél év sem volt elég ahhoz, hogy a szerkezeti terv elkészüljön. Schindler úr egyszerően nem hajtja végre a falu vezetésének szakmai kéréseit, akkor sem, ha azok elfogadását saját kézjegyével ellátott jegyzıkönyvben is ígéri. Mit kíván tenni a faluvezetés ez ellen? Hogyan lesz a falunak településrendezési terve? Minden megy tovább Schindler úrral? Közben meg fennmarad a változtatási tilalom, és egyéb kényszerintézkedések sem zárhatók ki? Más téma, ami szintén igényli a nyilvánosság elıtti magyarázatot. Éppen azt kérem a testület tagjaitól, hogy szíveskedjenek szolgálni vele, ugyanis ık hoztak arról határozatot, hogy a falu bizonyos, hétvégeken a turisták által látogatott részeit sorompóval zárják le a vendégek gépjármővei elıl. Megteheti ezt Dömös elöljárósága? Igen, ez a jogában áll, de ha ilyet határoz, mindvégig tudni kell két dolgot. Dömös nemcsak a dömösieké. Azok a látványosságok, a Szıkeforrás völgyében, amikért messzirıl ideindulnak komplett családok, az ország turizmusainak a nevezetes helyei közé tartoznak, azok zavartalan megtekintését minden érintett települési önkormányzatnak morális kötelessége elısegíteni. A másik az, hogy lehet bizonyos területeket, idılegesen az autóforgalom és a parkolás elıl elzárni, azzal az egyértelmő feltétellel, hogy az ideérkezık gépkocsijainak megfelelıen kialakított, könnyen elérhetı és ingyenes parkolást kell biztosítani. Olyat, ahol az ideérkezı nemcsak, hogy otthagyhatja az autóját, hanem kezet is moshat, ihat, elhelyezheti a szemetét, és elvégezheti a szükségleteit, kultúrált és higiénikus módon. Kérdezem, megtette ezt a mi önkormányzatunk, mielıtt elrendelte volna a falu egy részének hétvégi lezárását? Nekem nem sikerült ilyen parkolót felfedezni, de rajtam kívül másoknak sem, hiszen a helyzet megoldatlansága miatt bosszúságtól hangos az internet számos oldala, ahol ma Dömösrıl, az itteni élményekrıl írnak. Sürgısen lépni kellene. Mit tervez az önkormányzat? Ennek a megoldatlansága elég alaposan elriasztja a bakancsosokat, máris csökkentve a turizmusba vetett esetleges reményeinket….Holott van a falunak pl. a neten elérhetı honlapja, ahol – elsı lépcsıben - minderrıl elıre lehetne tájékoztatni a turistát. És ideje lenne eldönteni azt a kérdést is, melyik fejlesztési modell mellett áll ki a testület? Kisléptékő? Közepes? Vagy a nagybefeketetıs? A falu jelenlegi belterületére koncentrálva, vagy a külterület bevonásával? Rövidesen egy éve lesz, hogy húzzák a döntést, nem tudni, mi az oka, kinek jó ez így? Nem kellene félni a döntéstıl, s ha megvan, ki kellene vinni a falu közössége elé is, megvitatni, vagy éppen fordítva?
Dömösi Élet
2008. június
Közélet És nyilvánosságra kellene hozni azt is, hogy milyen felhatalmazások alapján tárgyal az itt jelentkezıkkel a polgármester? Kikkel? Mirıl? Végül egy szót arról is, hogy – Kıhalmi úrhoz hasonlóan – jómagam is nagyon támogatnám azt a szóban levı beruházást, ami a Promenád alatti pincéket, valamint a már használhatatlanná vált focipálya területét egy projekt keretében fejlesztené idegenforgalmi-vendéglátóipari-kereskedelmi komplexummá. Azon szerencsések közzé tartozom, akik a projekt látvány-
terveit megtekinthették Csathó Pál mővész úrnál. Nyugateurópai színvonal… Csakhát a parkolás, itt is... Gondolom, a projekt mögött álló befektetıvel úgy fog tárgyalni a falu vezetése, hogy a befektetı önként fel fogja ajánlani a teljes beruházási érték 5 százalékát a falu központi fejlesztési céljaira. És ez a pénz, ugye, nem fog lebegni majd Dömös felett, mint egy bizonyos 3,2 milliárd HUF? Várom a testület tagjainak szíves válaszait és a jövıkép tekintetében más állásponton levık érveit is.
Szilágyi Gábor:
Néhány válasz néhány kérdésre Azzal kezdeném, hogy Kıhalmi József jövıképével gyakorlatilag én is teljesen egyetértek, olyannyira, hogy nem ellenezném, ha azt a képviselıtestület is magáévá tenné, és elfogadná Dömös hivatalos jövıképének, övezeti tervének. Ez már csak azért is így van, mert az említett jövıkép egyáltalán nem mond ellent annak a településfejlesztési koncepciónak (sıt inkább annak továbbgondolásáról van szó), amelynek megalkotásában Kıhalmi József igen jelentıs mértékben mőködött közre. Márton Béla bácsi most megjelent cikkében számtalan kérdést feltesz az önkormányzatnak. Mivel ezek a kérdések valóban joggal tarthatnak számot közérdeklıdésre, – élve (de nem visszaélve) helyzeti elınyömmel – már most igyekszem választ adni a legfontosabb kérdésekre. Így legalább nem kell megvárni az újság következı számát a válaszokért. Az elsı témakör, amirıl írni akarok, a rendezési terv, és szorosan ide tartoznak a rendezési tervre vonatkozó szerzıdés, illetve a kicsi, közepes vagy nagyléptékő fejlesztési modell kérdései is. Amikor 2006 ıszén hivatalba lépett az új képviselıtestület és polgármester, az egyik legnagyobb és elsıdlegesen megoldandó problémának a rendezési terv hiányát láttuk, és látjuk azóta is. A képviselıtestület abból a célból hozta létre a településfejlesztési bizottságot, hogy meghatározza a település fejlesztésének fı irányait, és mőhelymunkát végezzen a rendezési terv mielıbbi tetı alá hozása érdekében. Amit alább a rendezési terv körüli bonyodalmakról írok, azoknak a megvitatása, kidolgozása túlnyomó többségében mind a településfejlesztési bizottságban zajlott. Akkor is az volt, ma is az a véleményünk, hogy Dömöskı Kft. – Pro Arch Kft. – HB-Bau Mérnöki Iroda Kft.– Önkormányzat közötti négyoldalú szerzıdést, ami a rendezési terv elkészítésére és finanszírozására vonatkozik, nem kellett volna megkötni, még kevésbé közjegyzıi okiratba foglalni. Más azonban egy szerzıdést nem megkötni, és megint más egy érvényes szerzıdésbıl kihátrálni. Márpedig amikor hivatalba léptünk a szerzıdés határideje még nem járt le, tehát érvényesnek kellett azt tekintenünk. Az igazsághoz még az is hozzátartozik, hogy – a jogászok szerint – ha szerzıdést bontunk, és a másik szerzıdı fél azt nem fogadja el, és bírósági úton keresi a maga igazát, a jogerıs ítéletig érvényesnek kell tekinteni a szerzıdést. Ebben az esetben addig másik tervezı nem fogad el tılünk megbízást, mert a kamara ezt tiltja, és retorzióval élhet az illetıvel szemben. Ez utóbbit egy másik tervezı részérıl meg is tapasztaltuk. Ha így történik, még évekig hozzá se tudunk kezdeni a rendezési terv elkészítéséhez. Mivel a rendezési terv elkészítését elsırendően fontosnak és sürgısnek tartottuk, úgy gondoltuk, hogy ott egye meg a fene, ha már itt van ez a szerzıdés, nem keresünk másik tervezıt, hanem a lakossági vélemények ismételt bekérése után új településfejlesztési koncepciót alkotunk, és annak alapján velük készíttetjük el a rendezési tervet. Akkor ez látszott a leggyorsabb megoldásnak. Mindezen túlmenıen ismertük a tervezı hölgyet is – aki az ország legnevesebb településtervezıi közé tartozik –, 2008. június
ezért személyében garanciát láttunk arra vonatkozóan, hogy kitőnı rendezési terv készül Dömös számára. A képviselıtestület 2006. december 20-án fogadta el az addigra elkészült új településfejlesztési koncepciót. Ezt követıen felvettük a kapcsolatot a tervezıvel, és megkezdıdött a munka. A rendezési tervnek egy igen kényes pontja van: ez a Schindler úr tulajdonában levı 017-es helyrajzi számú, Tófenék nevő terület. Ide a finanszírozó Dömöskı Kft. – ami mögött Schindler úr áll – mindenképpen úgynevezett vizes élıhelyet szeretne – természetesen az ottani sódervagyon kitermelése után. A településfejlesztési bizottság álláspontja viszont az, hogy amíg nincs garancia arra, hogy a Tófenékben a sóder kitermelése nem veszélyezteti az ivóvízbázist, azaz a falu ivóvíz ellátását, addig nem hajlandó áldását adni a vizes élıhelyre. Ez az a pont, ahol folyamatosan elakadunk. Tavaly nyáron azért állt meg hosszú idıre a munka, mert Schindler úr hatástanulmányt készíttetett az ivóvízbázisra vonatkozóan. Ennek eredményét nem ismerjük, de sejtésünk szerint nem lehetett kedvezı, mert akkor nem késlekedett volna megmutatni a településfejlesztési bizottságnak. İsszel akadozva ugyan, de újrakezdıdött a munka, több alkalommal pontosítottuk az elképzeléseket, végül idén január 29-én kibıvített településfejlesztési bizottsági ülésen, melyen részt vett a tervezı és Schindler úr is, megállapodás született a rendezési tervrıl, amiben a Tófenék továbbra is zöldterületként szerepelt. Ígéretet kaptunk, hogy február végére elkészül a terv véglegesnek szánt változata, amit be lehet nyújtani a szakhatóságokhoz, satöbbi, satöbbi, és nyár közepére lehet érvényes rendezési tervünk. Ehhez képest kaptunk egy véglegesnek szánt változatot ismét vizes élıhellyel. Ezt visszautasítottuk, és azóta csend van. Ma már úgy látjuk, hogy nem kellett volna életben tartani a négyoldalú szerzıdést, de most már késı. Most azt kell megfontolás tárgyává tennünk, hogyan tudunk a legkisebb veszteséggel kilépni ebbıl a szerzıdésbıl, és valaki mással újra belekezdeni a rendezési terv elkészítésébe. Itt tartunk tehát most. Az önkormányzat valóban a mai napig nem hozott döntést arról, hogy milyen fejlesztési modellt támogat. Úgy gondolom, hogy nem is kell ilyen határozatot hozni. Mert hiába döntünk mi a nagyléptékő, nagybefektetıs modell mellett, ha nincs nagybefektetı (volt ugyan egy gyenge próbálkozás, de komolytalannak bizonyult). Ha jön ide egy befektetı, és elénk tárja az elképzeléseit, legyenek azok kicsik, közepesek vagy nagyok, majd akkor eldöntjük, hogy támogatjuk-e. Megjegyzem, miért is ne támogatnánk, ha az hasznára van a falunak, nem mond ellent a településfejlesztési koncepciónak és a lehetıségeknek, na és a befektetı is megbízhatónak bizonyul? A második témakör, amire ki szeretnék térni, a sorompók és a parkolás kérdése. Amikor a Pilisi Állami Parkerdıgazdaság 1970-es években kialakította a Rám-szakadék bejárata elıtti parkolót, még jóval kisebb, a maihoz képest elhanyagolható volt a jármőforgalom a Szıkeforrás völgyében. Mára a helyzet alapvetıen megváltozott. Az a parkoló már nem volt képes befogadni az oda érkezı gépkocsikat, ezért azok az amúgy is keskeny út (folytatás a 6. oldalon) szélén parkoltak.
Dömösi Élet
5
Közélet – Kultúra A szembejövı jármővek alig fértek el egymás mellett, veszélyeztették egymás biztonságát és a gyalogos kirándulók testi épségét is, akiknek ráadásul lépten-nyomon félre kellett ugrálniuk az autók elıl. Arra is volt példa, hogy a mentı nem tudott kimenni az ott parkoló gépkocsik miatt a Lukács-árokban történt balesethez. Ezen kívül a Duna utca, a Szent István utca és a Királykúti út forgalma is rendkívüli mértékben megnıtt, hétvégeken az ott lakóknak egy perc nyugalma nem lehetett a zaj és a jármőforgalom miatt. A kirándulók gépkocsijai rendszeresen az ott lakók kocsibejáratai elé parkoltak úgy, hogy a háziak a saját gépkocsijukkal nem tudtak a kapun kiállni. Nem részletezem tovább, a helyzet tarthatatlanná vált. Két megoldás kínálkozott: az egyik az út kiszélesítése és a fenti parkoló területének megnövelése. Ehhez sajnos nem áll rendelkezésre elegendı terület, és a megvalósítás igen magas költségeire sincs fedezet, továbbá a falu kivezetı utcáinak a gondját sem oldaná meg. Egyetlen lehetıség maradt: lezárni a Szıkeforrás völgyét a jármőforgalom elıl, egyidejőleg úgy lezárni a kivezetı utcákat is, hogy csak dömösi lakosok hajthassanak be. Mivel a behajtani tilos tábla teljesen hatástalannak bizonyult, nem maradt más választásunk, mint a sorompó. Meggyızıdésem, hogy a kirándulóhelyek megközelítése lényegesen zavartalanabbá vált ezáltal, csak valamivel többet kell gyalogolni. De hát, aki ide jön, kirándulni jön, nemde? Ma a mentık, tőzoltók, rendırség, stb. is akadálytalanul kijuthatnak a területre, ha szükséges, mert ismerik az elektromos sorompók kódját, és van kulcsuk az erdészeti sorompóhoz is. Ha valaki autóval megy például Hollókıre, ott se parkolhat akárhol, mert azonnal beterelik egy fizetı parkolóba, és akkor is kifizettetnek vele egy egész napos parkolási díjat, ha csak fél órát tölt ott. Dömösön a helyzet ennél jóval kedvezıbb az ide érkezık számára. Egyetlen fizetı parkoló van: a Községháza elıtt. A parkolási díj óránként 100, egész napra 500 forint. A falu többi részén ingyenesen lehet várakozni, természetesen a KRESZ idevonatkozó szabályainak betartása mellett. Van még lehetıség ezen kívül az ingyenes parkolásra a kemping alatti területen és a hajóállomásnál is. A kirándulóknak a sorompók kihelyezése óta semmivel sincs kevesebb lehetısége kezet mosni, inni, a szemetet elhelyezni és elvégezni a szükségleteit, mint azelıtt. Sajnos egyelıre több sincs. Gondolt-e már arra a kedves olvasó, hogy miféle hasznot hoznak Dömösnek a kirándulók? Válaszolok: semmit. Csupán zajt és szemetet, amit nekünk kell eltakarítani utánuk. A legkevesebb tehát, hogy legalább egy részük parkolási díjat fizessen ennek fejében. Persze hozhatnának a kirándulók ennél több hasznot is, de ez már a helyi (és nem helyi) vállalkozókon múlik. Azon, hogy milyen szolgáltatásokat telepítenek a kirándulók útvonalára. Ez lehet büfé, vendéglı, panzió, lehetne a kirándulókat lovas fogattal, vagy más módon kiszállítani a Rám-szakadékhoz és vissza. Ezeket az önkormányzat teljes mellszélességgel támogatná. És ha egyszer majd lesz, mondjuk, lovas fogat, akkor már Béla bácsinak is adódik végre lehetısége kényelmesen megtekinteni a területet, amirıl ír.
A Baba-Mama Klub anyák napi rendezvénye
Új padok a Kaintz Gyögy forrásnál
NYÁRESTI KAMARAZENE Idıpont: 2008. június 20. péntek 18 óra 30 perc / Helyszín: Katolikus templom Mősor: Jean-Philippe Rameau: 3. koncert / J. S. Bach: C-dúr prelúdium és fúga / J. Haydn: D-dúr trió André Jolivet: Karácsonyi pasztorálok / Georges Bizet: Menüett / Gabriel Fauré: Szicíliai tánc A. Piazzolla: Angyali Tangó / J. Strauss: Dél rózsái - Koncertkeringı Közremőködik: Bábel Klára (hárfa) / Kaczander Orsolya (fuvola) / Szabó Péter (cselló) Belépıjegy: 200.- Ft. A bevételt a szervezık az Összefogás Dömösért Egyesület javára ajánlották fel.
6
Dömösi Élet
2008. június
Közélet – Óvoda Sebık Istvánné, Jutka óvónéni:
Pálmai József:
Széljegyzetek
Májusi zsongás a Szivárvány Óvodában
Egy közeli falumbéli mondta, rossz itt a fiataloknak, mert semmiféle sportolási és szórakozási lehetıségük nincs. El kell utazniuk innen, mint az iskolásoknak, hogy programot találjanak. A múltkori Dömösi Életet olvasva elgondolkodtam Kıhalmi úr befejezı gondolatain, merthogy ı másképpen látta Hajas úr elképzeléseit, mint a képviselıtestület. Nagyon sajnálom, hogy éppen akkor nem volt ott a nagyteremben, amikor Hajas úr itt volt. A 28-i ülésen már többen voltunk, mint máskor lenni szoktunk, hisz a Vásártér és a Promenád átépítésének tervét mutatták be. Különösen az elızıt kell minden bizonnyal összecsiszolni a falu jelenével és jövıjével. Egyelıre a Promenád jobboldali lépcsıje, igaz más évek óta, életveszélyes. Onnan, tudom, mert járok arra gyalog. Meg kellene valakinek javítani a terv megvalósultáig. A tervek bemutatásakor még sinológiai okfejtéseket is hallottunk, de az a kérdés is felmerült, hogy ha a focipálya mőködne, akkor készült volna oda Vásártér-terv, amiben konferencia terem és sok más becses dolog is szerepel? Vagy tíz évvel ezelıtt a leégett kultúr kertjének egyik sarkába kilátót is terveztek, úgy a mai posta helyére. Meg aztán a falu cölöpökkel körbekerített pihenıparkját is megtervezték pár éve a strand alatt, le tudunk-e oda menni, vagy a Magyarok Keresztjéhez a TSZ udvaron át? Elárulom, hogy én még a vén Ister áradásától is nagyon félek. Jut eszembe, közel húsz évvel ezelıtt elképzeltek Dömösre 2 x 8 osztályos gimnáziumot a Vasas üdülı környékére, pár évvel ezelıtt pedig odalett a falunk tizenkilenc ingatlana az iskolakerttel és a régi focipályával együtt. Most meg az orvosi rendelı és annak kertje juthat ily sorsra. Oda kell figyelni a tervekre és az elképzelésekre, hogy a község is jól járjon. Egyelıre még a Kossuth Lajos úti járdákat ki kellene javíttatni, mert egyes szakaszok nagyon veszélyesek. Nem csak oda, de a Mélútra is javasoltam egy túrát a képviselıtestületnek, mert az itt közlekedık nagy problémája kezd komolytalanná válni. Elıször Novák Lajos polgármester úr 2007-ben ígérte meg az utolsó 15 méterese szakasz javítását, most már 2008 derekán vagyunk. De hát a büdös víz is folyik alá, kellene oda egy hivatalos ember, aki intézkedik. Kétségtelen, autóval nem tudunk felmenni a kiálló kövek miatt, lefelé pedig nagy élmény jönni rajta nekünk, de különösen a futómőveknek. Még egy ilyen rossz útszakasz nincs Dömösön, pedig már sőrőn járnak arra a kirándulók is. Azért, Polgármester úr, nem kerülne ez egy millió forintba, esetleg tíz év múlva az infláció miatt. Igaz, ott híd sincs, hogy hordót gurítsunk át rajta, mi, erre lakók, nem is tudnánk a falut megvendégelni. Kultúra. Úgy emlékszem, hogy a Galériát az idén meg szeretnék újra nyitni. Mikor és mivel? Ezen a helyen kérem Fagyas Robit, küldje el néhány versét Szilágyi Gábor fıszerkesztı úrnak megjelentetés céljából (én is kérem - a fıszerkesztı)! S ha már megemlítettem volt a fıszerkesztı urat, hadd kérdezzem meg tıle, fölkereste-e már L. Kecskés Andrásné Pastinszky Krisztinát, hisz vele közel két évvel ezelıtt riportot kívánt készíteni. Nehogy a portrék csak választás elıtt folytatódjanak, de hát az is valami. Végezetül megkérdezem, vajon mit szólna a legújabb tervekhez a nagy álmodozó, a nagy bélyegtervezı grafikus, falunk szülötte, Vertel József, a kétszeres ENSZ-díjas? Tizenöt évvel ezelıtt halt meg. Javaslom a az önkormányzat kulturális bizottságának, hogy a családdal egyeztetve szervezzen megemlékezést Dömös jeles szülöttérıl. (Kedves Józsi! Ha megengeded, rögtön válaszolok is a felvetésedre. Szánom-bánom, de tényleg nem tudtam még sort keríteni a riportra Krisztinával. Ennek legfıbb oka – egyéb sőrő elfoglaltságaimon túlmenıen –, hogy folyamatosan helyhiánnyal küzdünk az újságban. Azonban nagyon szívesen folytatnánk az „Arcok a faluból” riportsorozatot, ha lenne, aki segít ebben nekünk. Nem titkolom, Rád gondoltam, akit a leginkább alkalmasnak tartok egy ilyen riportsorozat elkészítésére. Te mindnyájunknál jobban ismered a falu öregeit, jeles személyiségeit, készíts hát riportokat velük, és mi szíves-örömest leközöljük Ezek után úgy illik, hogy a sort Pastinszky Krisztinával kezdjük, azonban a vele való riportkészítés jogát – mivel eleve én vállaltam – még fenntartom magamnak. Szilágyi Gábor)
Május hónapban a dömösi Szivárvány Óvodában vidám, színes, igazi tavaszi zsongás gazdagította a gyerekek életét. Már hagyományosan május hónapban különbusszal a Budapesti Állami Bábszínházba megyünk az óvodásokkal. Idén a Misi Mókus kalandjai címő bábdarabnak örülhettek a gyerekek. Nagyszerő színházi élményt nyújtanak ezek az elıadások, melyek maradandó emlékké válva, hozzájárulnak reményeink szerint ahhoz, hogy gyermekeink színházszeretı emberekké nevelıdjenek.
2008. június
A gyerekek talán legkedvesebb – Európában már a középkorban is ismert – zöldágas, tavaszköszöntı, nyárhívogató ünnepe a pünkösdölı. A fiúk, a legények versengések során próbálgatják erejüket, ügyességüket. Akinek a legjobban sikerül az lesz a pünkösdi király. Ez a királyság általában egy napig tartott, innen a mondás „Rövid, mint a pünkösdi királyság”.
A kislányok hagyományos pünkösdi szokása a királynéjárás. A lányok csoportosan meghordozzák a maguk közül választott királynét, betérnek a házakhoz és elmondják jókívánságaikat. A királynét magasba emelve kiáltják „Ekkora legyen a kendtek kendere!” Ezt követıen a kis kosárkáik dióval, cukorral, aprópénzzel teltek meg. Ezt a szép szokást elevenítjük fel szándékunk szerint minden évben pünkösd táján. Szorgos óvónénik kezei győjtögették idén is egy szép vasárnapon a rét virágait. Hétfın a gyerekek segítségével minden leány fejére koszorút fontunk. A gyerekek számára a koszorúfonás napja is maradandó élmény. A fiúk májusfát állítanak a lányoknak, a lányok virágkoszorúban átlényegülve kivirulnak, mint a virág a világ megújulásának, megszépülésének szerves részévé válva. Örömmel játszottunk a templomtéren összegyőlt dömösi házigazdáknak, jó érzés volt látni az érdeklıdést, a sok mosolygó arcot, ha rövid idıre is feledtetni a gondokat, és talán reményt ébreszteni a jókívánságokkal. Helyszőke miatt a „madárovi” és az úszásoktatás élményeirıl a következı számban írok.
Dömösi Élet
7
Iskola Pauluszné Tóth Anna:
Év végi események az Áprily iskolában Ismét megjött a nyár… Nem törıdik azzal, hogy a gyerekeknek még iskola van, csábítja ıket ki az udvarra, a rétre. Azonban még itt van elıttünk az utolsó hét, ami mindig a legnehezebb az iskolából. Ilyenkor számba vesszük az eseményeket, amit végigéltünk ebben a tanévben. Rá kell hogy jöjjünk: ismét annyi program volt idén is, hogy alig gyızzük számba venni. A legnagyobb ívő, egész tanévet átölelı program a 20 év 20 feladat elnevezéső verseny volt, amellyel iskolánk névadójának 20. évfordulóját ünnepeltük. Ez a feladatsor 10 hónapon keresztül tette próbára a gyermekek tudását, leleményességét. Hatalmas kitartást igényelt a havi rendszeres feladatmegoldás. Sokszor a szülık noszogatták a gyerekeket, mikor lankadt egy kicsit a hév, hogy érdemes. Természetesen a részt vevık száma ennek ellenére egyre csökkent, de hát ez nálunk felnıtteknél is ugyanígy lett volna. 64 tanuló kezdte el a feladatok megoldását, ami a fele az iskolának. A feladatok megoldói év végén jutalmul sétahajókázáson vehettek részt mindazokkal együtt, akik valamilyen módon eredményesen képviselték iskolánkat a tanév során (a hajóutat Jung Vilmos támogatta). A feladat-özön végén ezen kívül a négy legjobb eredményt elért versenyzı ingyenesen vehet részt erdélyi kilencnapos táborozásunkon, melynek célja az erdélyi szászok lakta vidék felkeresése. Természetesen testvériskolánk székhelyén, Parajdon is eltöltünk néhány napot. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak a tábor lesz nagy élmény számukra, hanem mindaz a tudás is valamikor-valahogyan hasznosulni fog, amit a verseny folyamán megszereztek. Íme az elsı négy helyezett névsora: Paulusz Anna 6. o. (Dömös), Dallos Evelin 7. o.(Dömös), Paulusz Balázs 4. o. (Dömös), Lendvai Zita 4. o. (Visegrád). Külön öröm, hogy a négy nyertesbıl hárman dömösiek! Április végén fogadóórára vártuk azokat a szülıket, akik személyesen a szaktanárral szeretnék megbeszélni gyermekük tanulmányi munkáját. A tavaszi szünet rövid volt, ezért mi megtoldottuk még két nappal, hogy mindenki pihentebben, frissebben kezdjen hozzá a hátralevı két és fél hónaphoz. Május elsı vasárnapján nemcsak az édesanyákat köszöntötték tanulóink, hanem a Szentgyörgypusztai Idısek Otthonában lakó nagymamákat is, mint ahogyan azt már sok éve tesszük. Ilyenkor a virág, a versek, dalok, hangszeres játék mellé egy kis ajándékot is készítünk. Paulusz József tanár úr atlétika és floorball versenyekre vitte a gyerekeket, ahonnan fényes érmekkel tértek haza. Május 17-én rendezték meg az Erdei Iskolában a Szigeti Seregszemlé-t, ahol a közel 300 részt vevı között ott voltak iskolánk képviselıi is: Hugyecz Krisztina, Fenyvesi Zsófia, Várdai Adrienn sváb énekekbıl álló dalcsokorral vidámították a megjelentek szívét. Május 18-án ismét a Mővészetek Palotájában hallhattak koncertet zeneiskolás növendékeink, a sorozat utolsó részeként Smetana: Eladott menyasszony címő mővét ismerhették meg. Mivel a Bozóky énekverseny idén elmaradt Pilismaróton, így tanévzáró zeneiskolai koncertünket színesítették a szép, régi dalok. Itt bemutathatták a növendékek szüleiknek: mennyit fejlıdtek az elmúlt egy évben. 19-20-21-én papírt győjtöttünk. Köszönjük a szülıknek a segítséget a szállításban, győjtésben! 21-én a Kihívás Napján nemcsak sportoltunk, hanem egészségmegırzı és felvilágosító elıadásokat is hallhattunk, melyre a szülıket is meghívtuk. 23-án Zebegénybe, a Szınyi István iskola iskolanapjára látogathattott el öt tanuló, akik a kiírt rajzversenyen kiemelkedı eredményt értek el. 28-án az országos kompetenciamérés keretében mérettek meg tanulóink. Idén újdonság, hogy névkártyát kaptak a diákok, ami tanulmányaik során végig elkísérik ıket, így a szülık összehasonlíthatják gyermekük tudását az ország többi diákjáéval a kártyán szereplı kódszám segítségével. Ugyanekkor a 3. osztályosok az esztergomi Balassa Múze8
um foglalkozásán vettek részt, ahol a Mátyás hadserege címő kiállítás mellett harci zászlókat és pajzsokat is készíthetnek. Június 2-3-án voltak a hangszeres vizsgák. Kérjük azonban a szülıket, hogy nyáron is noszogassák gyermekeiket: gyakorolni folyamatosan kell! 2-án tartottuk meg jövendı elsıseink szüleinek az elsı szülıi értekezletet. Örömmel látjuk mind a 26 elsıs nebulót! Június 5-6-án osztálykiránduláson vett részt mindegyik osztály, tanítványaink a szélrózsa minden irányába mentek: Eger, Komárom, Budapest. Az alsósokkal elınyben részesítettük a környékbeli helyeket is: Dömös, Esztergom, Visegrád. Elıttünk álló feladatok júniusban: 9-én: zeneiskolás beiratkozások lesznek. Mindenkit várunk, aki szeretne valamilyen hangszeren tanulni: furulya, klarinét, trombita, gitár, cselló, zongora, szaxofon, kürt. Aki folytatni akarja tanulmányait vagy hangszert akar váltani, annak is be kell újra iratkoznia a következı tanévre! 11-én osztályozó értekezletünkön dönt a tanári kar arról, hogy ki az, akinek sajnos nyáron is tanulnia kell, mert pótvizsgáznia kell augusztus végén, 13-a az utolsó tanítási napunk, ezután már tényleg itt a VAKÁCIÓ, 14-én 10 órakor ballagtatjuk nyolcadikosainkat, Kisorosziban du. fél ötkor, 18-án 17 órakor lesz tanévzáró ünnepélyünk, majd másnap a tanári kar is értékeli a tanévet, 16-tól két hétig várja az unatkozó gyerekeket a szokásos Ildi-tábor (Répássy Ildi szervezésében), erre a Sziget utcában lehet jelentkezni, Visegrádon, 22-tıl 30-ig erdélyi táborunk kezdıdik, Július 24-29.: obergünzburgi foci-tábor (testvérvárosi kapcsolat révén). Minden tanulónknak és a szülıknek is tartalmas nyarat kívánnak az Áprily iskola tanárai!
Dömösi Élet
Gyermeknap
2008. június
Hitélet Baltás-Kapornai Szilvia:
Az én Miatyánkom írta Dr. Papp Lajos szívsebész professzor
PRÁGAI BOLDOG ÁGNES (június 8.) (1205 - 1282)
Mikor a szívem már csordultig tele, Mikor nem csönget rád soha senki se, Mikor sötét felhı borul életedre, Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe. Ó, „Lélek” ne csüggedj! Ne pusztulj bele! Nézz fel a magasba, reményteljesen, S fohászkodj: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben! Mikor magányod ijesztıen rád szakad, Mikor kérdésedre választ a csend nem ad, Mikor körülvesz durva szók özöne, Átkozódik a „Rossz”, erre van Istene! Ó „Lélek” Ne csüggedj, ne roppanj bele! Nézz fel a magasba, és hittel rebegd, Uram! Szenteltessék meg a Te neved! Mikor mindenfelıl forrong a nagyvilág, Mikor elnyomásban szenved az igazság, Mikor szabadul a Pokol a Földre, Népek homlokára Káin bélyege van sütve, Ó „Lélek”, ne csüggedj!Ne törjél bele! Nézz fel a magasba, hol örök fény ragyog, S kérd: Uram! Jöjjön el a Te országod! Mikor beléd sajdul a rideg valóság, Mikor életednek nem látod a hasznát, Mikor magad kínlódsz, láztól meggyötörve, Hisz bajban nincs barát, ki veled törıdne! Ó „Lélek” ne csüggedj! Ne keseredj bele! Nézz fel a magasba, hajtsd meg homlokod, S mondd: Uram legyen meg a Te akaratod! Mikor a „kisember” fillérekben számol, Mikor a drágaság az idegekben táncol, Mikor a „gazdagság” milliót költ, hogy éljen, S millió szegény a „nincstıl” hal éhen, Ó "Lélek" ne csüggedj!Ne roskadj bele! Nézz fel a magasba, tedd össze két kezedet, S kérd: Uram! Add mag a napi kenyerünket! Mikor életedbe lassan belefáradsz, Mikor hited gyöngül, sıt ellene támadsz, Mikor hogy imádkozz, nincs kedved sem erıd. Minden lázad benned, hogy tagadd meg "İt"! Ó „Lélek” ne csüggedj! Ne egyezz bele! Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet! Uram! Segíts! S bocsásd meg vétkeimet! Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek, Munkád elismerik, lakást is szereznek, Mikor verítékig hajszoltad magad, Késıbb rádöbbentél, hogy csak kihasználtak, ... Ó „Lélek” ne csüggedj! Ne ess kétségbe! Nézz fel a magasba, sírd el Teremtıdnek: Uram! Megbocsátok az ellenem vétıknek... Mikor a nagyhatalmak a békét tárgyalják, Mikor a Béke sehol! Csak egymást gyilkolják! S kérded: Miért tőröd ezt? Istenem Mi Atyánk! Ó „Lélek” ne csüggedj! Ne pusztulj bele! Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj! Lelkünket kikérte a „Rossz”, támad, tombol! Uram! Ments meg a kísértéstıl! Ments meg a gonosztól! Ámen. Utóhang S akkor szólt a Mester, keményen szelíden, Távozz Sátán, szőnj vihar! Béke, csend legyen! Miért féltek ti kicsinyhitőek? Bízzatok! Hiszen én megígértem nektek, Pokoli hatalmak rajtatok erıt nem vesznek!... Hőséges kis nyájam, én pásztorotok vagyok, S a végsı idıkig veletek maradok!! Ámen.
2008. június
Közreadta: Dobos Károly
Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Hatalomra törı apja minden eszközt megengedettnek tartott arra, hogy a német birodalomtól minél függetlenebbé tegye országát. A kis Ágnest afféle sakkfiguraként ideoda mozgatta jellemtelen politikai játékainak sakktábláján. Elıször eljegyezte a gyermeket a sziléziai herceg, Henrik egyik fiával. Nagy szerencse és kegyelem volt ez Ágnes számára, mert így elkerülhetett a prágai udvarból. Ágnest jövendı férje édesanyjának, a késıbbi Szent Hedvignek gondjaira bízták, aki a trebnitzi cisztercita nıvérek kolostorában helyezte el ıt. Az a három év, amit Ágnes ezeknél a magasan mővelt nıvéreknél töltött, döntı hatással volt egész életére. Amikor Ágnes jegyese egy vadászaton szerencsétlenül járt, a kislányt hazavitték Prágába. Közben a becsvágyó apa új, politikailag még elınyösebb kapcsolatot keresett, mit sem törıdve immár felnıtt leánya ellenkezésével, aki mindenáron szerzetesnı akart lenni, eljegyezte ıt. Mielıtt azonban az esküvıre sor kerülhetett volna, 1230-ban váratlanul meghalt az apja, Ottokár, s ekkor a pápa, IX. Gergely segítségével Ágnesnek sikerült rávennie II. Frigyest, hogy adja vissza szabadságát. A 25 éves hercegnı egy pillanatot sem késlekedett: királyi öltözetét durva darócra cserélte föl, s Prága város peremén, a nyomornegyedben keresett magának egy kis házat. Bizonyára Boldog Hedvig példája nyitotta föl szemét, hogy már korán észrevette azt a minden képzeletet fölülmúló társadalmi igazságtalanságot, ami a különbözı osztályokat elválasztotta egymástól, s ami arra késztette Assisi Szent Ferencet és Klárát is, hogy elhagyják szüleik elıkelı városi otthonát. İket követte a cseh hercegkisasszony is. Atyja halála után hamarosan minoriták érkeztek Prágába. Ágnes rávette testvérét, Vencel királyt, hogy építtessen nekik kolostort közvetlenül a kis ház közelében, ahol lakott. A minorita testvérek között két német is volt, ık tanították, és beajánlották Szent Klárának, aki csakhamar olyan szívélyes viszonyba került vele, hogy a ,,lelke felének'' mondta. Négy, szeretettıl sugárzó levél maradt ránk, melyeket Ágneshez intézett. Egy klarissza kolostor alapításáról és megerısítésérıl van bennük szó. Szent Jakab temploma mellett létesült a kolostor, 1234-ben Ágnes átvette a kolostor irányítását. A kolostor körül csakhamar kórházak és árvaházak, menhelyek és lepratelepek egész koszorúja létesült. A gazdagok közül is sok harmadrendi csatlakozott hozzájuk vagyonukkal és munkaerejükkel. A hercegnı szerény otthonából hamarosan egész városnegyed lett, melyben Ágnes három templomot is építtetett: Szent Ferenc, Mária Magdolna és Borbála tiszteletére. Hamarosan újabb és újabb kolostorokat tudtak alapítani. Ágnes a családja iránt is megırizte nagy szeretetét. Ha a szükség úgy kívánta, erélyesen és okosan közbe tudott lépni ügyeiket támogatva. Halála elıtt nem sokkal békét szerzett Vencel király és lázadó fia, Ottokár között. 77 éves korában, 1282. március 2-án halt meg. 1930-ban a régi Jakab-templomban megtalálták a sírját. Boldoggá avatási perét 1936-ban újrakezdték, de mint egykor a huszita háborúk, most a II. világháború akadályozta meg az eljárás befejezését. Urunk és Istenünk, ki Boldog Prágai Ágnesnek megadtad, hogy lemondva a királyi pompáról, alázattal vállalja a keresztet, kérünk, példájával taníts minket arra, hogy megtegyük akaratodat, és az ajándékoknál jobban szeressük ajándékozó Jóságodat!
Dömösi Élet
9
História Kládek László:
Dömös a XIX–XX. század fordulóján: községgé alakulás, modernizálódás Az 1871. évi XVIII. törvény értelmében községgé alakultak át Magyarország falvai. Addig – egy 1893-es törvény értelmében – a rendezett tanáccsal nem rendelkezı községek (többnyire jobbágyfalvak) a földesúr mint elsı fokú hatóság alá voltak rendelve. Az 1871-es törvény három csoportra osztotta a településeket: rendezett tanácsú városokra; nagyközségekre, melyek a rájuk bízott tennivalókat, feladatokat saját erejükbıl tudták teljesíteni; valamint kisközségekre, melyeknek más községekkel kellett szövetkezniük. A nagyközségeket a vármegye alá rendelte a törvény, de maguk dönthettek ügyeikben, szabályrendeleteket alkothattak, megállapíthatták költségvetésüket, de azokat a megyével kellett jóváhagyatniuk, illetve azon járás élén álló fıszolgabíróval, ahová a község tartozott. A község önkormányzati jogát a képviselıtestület útján gyakorolta. Tagjainak egyik felét a település lakói választották, másik felét pedig az adott település legtöbb adót fizetı polgárai adták (ez volt a virilizmus). Az elöljáróság hajtotta végre a testület rendelkezéseit, illetve intézte a napi ügyeket, melynek a bíró, a törvénybíró, legalább négy esküdt, a pénztárnok, a községi jegyzı, a közgyám és az orvos volt tagja. A bíró a község elsı tisztviselıje, és a képviselıtestület elnöke volt. Hármas hatásköre volt: ellátta a községi igazgatást, végrehajtotta az állami és vármegyei rendeleteket és – szők körben – magánjogi bíráskodásra is joga volt. A fıszolgabíró által kijelölt 3 személy közül választották meg 3 évre. A megválasztott köteles volt a hivatalt elfogadni, és legalább egy évig viselni. Azt a képviselıtestület döntötte el, hogy a bíró kap-e fizetést, vagy sem.
A községi jegyzı az önkormányzat és az állami igazgatás központi alakja volt. A hivatal betöltése gimnáziumi érettségihez, egy évi gyakornoki álláshoz, valamint a jegyzıi tanfolyam elvégzéséhez volt kötve. Személyét pályázat útján, élethossziglan választották ki. Illetményét pénzben és természetben kapta, de az utóbbit is át lehetett váltani pénzre. A közgyám az adott községben lakó, gondnokság, illetve gyámság alá helyezett személyek, gyerekek nyilvántartását végezte, ügyeiket intézte. Dömös nagyközséggé alakult, és 1872. VI. 20-án tartotta alakuló ülését a képviselıtestület, Zöld Pál bíró elnöklete alatt Itt alkották meg a községi szabályrendeletet, valamint megállapodtak abban, hogy a képviselıtestület havonként egyszer ül össze, kivéve a júliust és az augusztust (a nyári munkákra való tekintettel). Itt döntötték el azt is, hogy aki „a község kötelékébe felvétetni kívánja” magát, annak 10 forintot kell fizetnie. A szabályrendelete X. fejezete a hivatalnokokat, a szolgaszemélyzetet, és azok fizetését sorolta fel: 10
Községi bíró: 60 frt Jegyzı: 500 frt Pénztárnok: 30 frt Törvénybíró: 30 frt 4 esküdt: nincs Közgyám: (?) 2 kisbíró: 60 frt (egyenként) 2 éjjeliır: 30 frt (egyenként) Futár: 45 frt Erdıır: 80 frt Bábaasszony 2 csısz 2 hegymester 8 szılıpásztor. (Utóbbiak jövedelmét nem tünteti fel a jegyzıkönyv.) A kortárs – egyben a képviselıtestület tagja – Nedeczky Gáspár így ítélte meg annak tevékenyégét: Mivel Dömösön nem élt földbirtokos, „jelentıs számú” értelmiség, így „... hiányzik azon elem, mely másutt érdekeinél fogva nem engedi a képviselı testület kötelességének elhanyagolását. Minthogy tehát a dömösi képviselıtestület ezen elemek nélkül kénytelen, de csak gyéren, meg ülni helyét, az elöljáróság nem a képviselı testület ellenırködése mellett igazgatja a községet, hanem inkább képviselık választása alkalmával felhasználja az alkalmat és részvétlenséget azon képviselık megválasztására, kik rokonságban lévén mindenen átnéznek. ... Ugyancsak ezen ellenırködés, de különösen annak hiánya, hogy a felelısség a győlések gyér megtartása miatt mitsem ér, okozza azt is, hogy a község valódi szükségeit az elöljáróság sem nem tanulmányozza, sem nem ismeri, inkább saját ügyeivel, mintsem a községével törıdvén.” Lábjegyzetben a testület rokoni és egyéb irányú „összeköttetéseit” is felvázolja: „Jelenleg három ül a képviselı testületben, ki a bíróval elsı ízben sógor, egy vérszerinte közel rokon, egy ki haszonbérlıje, egy édes testvére, egy ki pénzbeli lekötelezettje, egy ki mint községi erdıır tıle függ. A bíró bérlıje a nagy korcsmának, a bíró édes testvére az egyetlen mészáros és korcsmát is tart. A bíró rokonsága igen nagyszámú a községben. İ egyszersmind fakereskedést is őz, tehát mással foglalkozik.” Az 1873-as tisztújítás során Zöld János lett a községi bíró, választott képviselık pedig Greff Mihály, Kapornai István, Kecskés András, Lırincz Bálint, Mócsai István, Nedeczky Gáspár, Szabó Károly, Tóth György, Veszely Károly, Vitéz Bálint és Zöld Pál voltak. A jegyzı tisztét Susik János látta el. (Nedeczky Gáspár fenti, nem túl hízelgı véleménye valószínőleg erre a képviselıtestületre vonatkozott, de talán nem indiszkréció közzétenni tagjainak nevét.) 1874-ben egész Esztergom vármegyét felkavarta a hír, miszerint azt egyesíteni kívánják Komárom vármegyével, székhelyének pedig Komáromot tenné meg a belügyminiszter. A vármegyei közgyőlés felszólította a községeket is, hogy álljanak ki az önálló megye mellett. Dömös képviselıtestülete is megfogalmazott egy feliratot a képviselıházhoz, amelyben az egyesülés ellen lépnek fel. De a kedélyeket igazából az kavarta fel, hogy Komárom lenne az új vármegye székhelye, nem a patinás Esztergom. „Mit is kérünk?” – tette fel a kérdést Nedeczky Gáspár. Az egyesülés megakadályozását, vagy egy új, Esztergom székhelyő vármegye létrehozását? Úgy érvelt, hogy egy új, nagyobb területő megye elınyösebb lenne, hiszen az jelenleg nagyon kicsi, fenntartása drága. Ez a vélemény be is került a feliratba. De a terv lekerült a napirendrıl, ugyanis 1875-ben másfajta fúzió borzolta a kedélyeket: a Deák-párt és a Tisza Kálmán
Dömösi Élet
2008. június
História – Hirdetés – Impresszum vezette balközép egyesülése Szabadelvő Párt néven. Ebben az évben legeltetési szabályrendeletet alkotott Dömös képviselıtestülete. E szerint a zsellérek három állatot hajthatnak ki, ebbıl kettı lehet igavonó, egy pedig „heverı” (fejıstehén). A negyedtelekkel rendelkezıkre ugyanez vonatkozott, míg a féltelkesek már hat állatot legeltethetnek. Aki ennél több állatot hajtott ki, az 5 frt-ot volt köteles fizetni. A testület azt is elhatározta, hogy tagjainak számát húszra bıvíti a jelenlegi tizenkettırıl, valamint tudomásul vette, hogy postahivatal nyílt Dömösön.
1876-ban ismét árvíz pusztította Esztergom vármegye községeit, köztük Dömöst és Pilismarótot is. A megyét sújtó kár több mint 116 ezer forintra rúgott, míg az összegyőlt adományok értéke mindössze 5760 forintot tett ki. Tovább rontotta a helyzetet az ez évi rossz termés, amit csak részben enyhített a szılı jó hozama. Dömös körorvosi tisztét ebben az idıben dr. Áldási Mór töltötte be, aki hetente egyszer rendelt a faluban. Egy vizitért 50 krajcárt kellett fizetnie a betegnek, ha országos adója nem haladta meg a 15 forintot, amennyiben igen, úgy 1 forintot. Sürgıs esetben 2 forint volt a fizetendı összeg, viszont a szegényeknek semmit sem kellett fizetniük. Egészségügyi bizottság is alakult, tagjai a jegyzı, a lelkész, Csimrák János katolikus, Kis Pál református tanító és még további három fı.
Gumiszerelés, centrírozás, javítás Visegrádon 06 20 661 7803 Várjuk olvasóink írásait! Aki úgy érzi, hogy közérdeklıdésre számot tartó mondanivalója van, írja le, és küldje el nekünk. Bárkitıl elfogadunk cikket, ha az közlésre alkalmas, még akkor is, ha mondandójával nem mindenben értünk egyet. Ilyen módon kívánunk fórumot biztosítani a különbözı véleményeknek. A beküldött írások tartalmáért nem vállalunk felelısséget, azokat nem változtatjuk meg, csak az esetleges helyesírási hibákat javítjuk ki. Nem közlünk rasszista, kirekesztı, győlöletkeltésre alkalmas, a jó ízlést és az alapvetı emberi jogokat sértı vagy trágár, stb. írásokat.
1895-ig a Dömös és Pilismarót betegeit a szentgyörgymezıi orvos látta el. Az „egyesült” Esztergom létrejötte után ez a körzet megszőnt, ezért Dömös, Pilismarót és Pilisszentlélek közös „körorvosi állomást” hozott létre. A részleteket közös képviselıtestületi győlésen tárgyalták meg. Petrás József dömösi plébános arra hívta fel a figyelmet, hogy a falu „szorult anyagi viszonyokkal küzd”, ezért „nem is járulhat olyan arányban ezen teher viseléséhez, mint Pilismaróth, mert kevesebb a népessége, és jövedelme is sokkal kevesebb.” Végül Dömös 328 forintot, míg Pilismarót 520 forintot ajánlott az orvos évi fizetésére. A pályázatot dr. Konrád Dezsı nyerte el, aki haláláig, 1902-ig látta el feladatát. Utódjául dr. Szilágyi Bertalant választották. Az ı évi fizetése 1744 korona volt, továbbá Dömös részérıl 104 korona „úti átalány és az ingyen teljesítendı rendes évi oltás alkalmából természetbeni fuvar.” 2008. június
Dömösi Élet Felelıs szerkesztı/fıszerkesztı: Szilágyi Gábor Szerkesztıség: Pauluszné Tóth Anna, Vanekné Vakán Anikó A szerkesztıség címe: 2027 Dömös, Táncsics M. u. 10. Telefon: 20-579-7829; E-mail:
[email protected] Készült a GLOBEPRINT Nyomdában 500 példányban Eng.sz.: 2.9/595-1/2006 Az újság összes eddig megjelent száma a www.domos.hu internetes oldalon olvasható.
Dömösi Élet
[email protected] 11
Hirdetés
12
Dömösi Élet
2008. június
