Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont
VASÚTSZAKMAI OKTATÓ ELMÉLETI
KÉPZÉSI PROGRAM NAPPALI
HATÓSÁGI KÉPZÉS
2013.
Készült a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. megbízása alapján Összeállította: Vasúti Vizsgaközpont
Véleményezte: Novák László
Szerkesztette: Vasúti Vizsgaközpont
2/24
1. A képzést folytató intézmény: A 19/2011 (V.10.) NFM rendelet 4.§-ban meghatározott képzési engedéllyel rendelkező képzőszervezet. 2. A képzés célja: A képző- és regisztrált szervezetek részére a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök oktatását végző vasútszakmai elméleti oktatók képzése, akik a szakma széleskörű ismerete mellett, andragógiailag és módszertanilag felkészültek, képesek tudásukat, a szabályzatok valamint utasítások anyagát az oktatás során hatékonyan átadni, az oktatáshoz kapcsolódó tervezési és szervezési feladataikat ellátni, kapcsolataikat a helyzetnek megfelelően kezelni, munkahelyi magatartásukkal szakmaszeretetet közvetíteni. A képzés során a hallgatók ismerjék meg a magyar jogrendben érvényesülő vasúti előírásokat, valamint a vasúti közlekedésbiztonságával összefüggő képzési elveket, és a hatósági vizsgáztatás szabályait. A program célcsoportja: a 19/2011 (V.10.) NFM rendeletben előírtak szerint a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktatató személyek. 3. Megszerezhető szakképesítés: • Megnevezése: • Vasútszakmai oktató elméleti • FEOR száma: • 2499…06 műszaki oktató elméleti • 2499…05 forgalmi oktató elméleti 4. A betölthető munkakörök megnevezése és végezhető tevékenységek: Betölthető munkakörök: • Vasútszakmai oktató elméleti Végezhető tevékenységek • oktatási ütemterv elkészítése, • időszakos oktatás és pótoktatásainak végzése, • újfelvételes dolgozók alapképzése, • oktatáshoz előírt nyomtatványok és oktatástechnikai eszközök meglétének biztosítása, használata, • képzéshez, oktatáshoz kapcsolódó dokumentumok vezetése. Megszerezhető kompetenciák: hallgató a tanfolyam befejeztével rendelkezzen: széleskörű szakmai tudással, a felnőttképzéshez szükséges andragógiai ismeretekkel, alapos módszertani felkészültséggel, ismerje: • a felnőttek tanulásának pszichológiai hátterét, • magyar jogrendben érvényesülő vasúti előírásokat, • a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő képzési és vizsgáztatási előírásokat,
5. A • • •
3/24
legyen jártas: • a vasúti közlekedésbiztonsági oktatással összefüggő oktatástervezési feladatok megoldásában, legyen képes: • szakmai tudását, a szabályzatok és az utasítások anyagát az oktatások során átadni, a felnőttoktatási módszereket differenciáltan alkalmazni, • képzések, oktatások során a helyzetnek megfelelően kommunikálni, az emberi problémákat megérteni, a kapcsolatokat hatékonyan, etikusan kezelni, • számítástechnikai ismereteit munkája során alkalmazni, az oktatástechnikai eszközöket kiválasztani és az oktatás során készség szinten használni, • magatartásával szakmaszeretetet közvetíteni, • szakmai tudását és oktatás módszertani kultúráját önállóan, folyamatosan fejleszteni, • felkészülni az oktatásra, • a résztvevők tudását számon kérni, értékelni, • kapcsolatot tartani a képzésben érintettekkel, • a képzéssel kapcsolatos adminisztrációt elvégezni, • aktívan közreműködni a szervezet minőségirányítási rendszerének működtetésében, • betartani és betartatni az előírásokat. 6. A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei: Vasútszakmai oktatói képzés be való bekapcsolódás feltételei: Elméleti oktatói szak esetén: • szakirányú felsőfokú végzettség, • felsőfokú szakmai (műszaki), vagy képesítő vizsga, • legalább 3 éves szakmai gyakorlat.
A vasúti járművezetői képzés esetén kategória/típus ismereti moduloknál vasúti járművezetői képesítés szükséges. Az elméleti oktatói szakon a képzésbe való bekapcsolódási feltételeinek megfelelő oktató a gyakorlati oktatói szak képzésén is részt vehet. Felmentést kérhet a bekapcsolódás végzettséget érintő feltételei alól a 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 37. § (4) bekezdés alapján résztvevő. A programban való részvétel feltételei: • Részvétel követésének módja: jelenléti ív és haladási napló. • Az órákon való részvétel mértéke –képzési modulonként- legalább 70 %.-os, kivétel a Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana, Hospitálási gyakorlat, Oktatási gyakorlat és az Etika, oktatói kommunikáció, konfliktuskezelés órákon való 100%-os részvétel. A megengedett hiányzásnál több hiányzás esetén a résztvevő hatósági vizsgára nem bocsátható. A képzés a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetűek számára nem elérhető a speciális egészségügyi alkalmasság miatt.
4/24
7. Tervezett képzési idő: 222 kontakt óra A kontakt órákat napi 6-8 tanórában kell megszervezni. A képzés intenzitása a mindenkori résztvevők és/vagy megrendelők igénye szerint történik. 8. A tanfolyam csoport létszáma: Minimum 8 fő, maximum 25 fő. 9. A képzés módszerei, keretei, a program folyamata: A képzés gyakorlati orientáltsága, képesség fejlesztő jellege és az oktatás által nyújtott példa miatt, az előadások és a frontális munka mellett fontos a kiscsoportos interaktív technikák előtérbe helyezése és a legkorszerűbb oktatástechnikai eszközök felhasználása differenciáltan igazodva az egyes tantárgyak cél és követelmény rendszeréhez. Az oktatók számára ajánlott módszerek, tevékenységi formák, keretek: • klasszikus és lazított előadás elméleti ismeretekről, • frontális munka, • folyamatok, technológiák magyarázata, • modellek, ábrák, minták bemutatása, • szimulációs berendezésen gyakorlati feladat megoldása, • vasúti helyszínen alkalmazott berendezés bemutatása és kezelésének ismertetése, • oktatástechnikai eszközök kezelésének gyakorlása, • szemléltetési eszköz készítése, • önálló és kiscsoportos gyakorlati feladat megoldása, • házi dolgozat keretében gyakorlati feladat megoldása, • tapasztalatok, vélemények összegzése, megosztása műhelycsoport keretében, • teszt feladatok, kérdőívek, • elméleti módszerek gyakorlati kipróbálása szerepjátékok keretében, • videokamera előtti szerepléssel előadói képességek fejlesztése, • mikrotanítás és annak elemzése szakmai témában, • hospitálás és oktatási gyakorlat, • példaadás: etikus magatartásban, megjelenésben, kreativitásban, szakmai attitűdben. A tanfolyam hatósági vizsgához kötött, kiképző jellegű, megrendezési formája: nappali. A képzésben résztvevő felnőttek képzésének és értékelésének folyamatleírása A. A tanfolyamok szakmai, andragógiai előkészítése A vasúti közlekedés biztonsága szempontjából fontos a képzések szakmai tartalma és színvonala annak érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfeleljen. Éppen ezért a tanfolyamokat szakmailag és andragógiailag a képzésért felelős vezető készíti elő. Az előkészítő munka minden esetben körültekintéssel történik. A szakmai anyag részleteit és az andragógiai, felnőttképzési szempontokat a megbízott vasútszakmai oktatókkal egyeztetni kell.
5/24
A képzések szakmai előkészítéséhez tartozik, hogy a képző szervezet jóváhagyott érvényes képzési programmal rendelkezzen, amely a felnőttképzési törvény illetve ha szükséges az akkreditációs rendelet előírásainak is megfelel. A képzések szakmai előkészítésénél különös gondot kell fordítani a megfelelő jegyzetek és tananyagok kiválasztására. Az adott képzésnek, az előzetes tudásfelmérés eredményének megfelelő jegyzet kiválasztása a képzési program felhasználásával – amennyiben a képzéshez tartozik a jegyzet – a képzésért felelős vezető felelőssége. B. A tanfolyamok megszervezése A tanfolyamokat kör e-mailek és személyes megkeresés alapján kerül meghirdetésre és utána kommunikálunk a jelentkezőkkel. A tájékoztatás során a jelentkezők a szükséges ismereteket megkapják. Tájékoztatjuk őket a tanfolyamokról, a szintekről, az árakról, illetve a szintfelmérés menetéről. A tájékoztatás koordinálása és megszervezése a képzésért felelős vezető feladata. C. Az előzetes tudásfelmérés és a tanfolyamok indítása Az előzetes tudásszint felmérés módja: Az előzetes tudásszint felmérés a képzés jellegétől függően történik írásban és/vagy szóban. Ha megfelelő számú jelentkező gyűlik össze a tanfolyam megindításához, értesítjük a jelentkezőket és egyeztetjük a Tanfolyam időpontját és helyszínét. Az előzetes tudásszint felmérés koordinálása és megszervezése a képzésért felelős vezető feladata. A jelentkezés menete és a tanfolyam lebonyolítása, a résztvevő felnőttek tudásának értékelése Az állandó képzési helyszíneken a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendelkezésre állnak a tárgyi feltételek. Külsős helyszín esetén biztosítjuk az akkreditációs szabályoknak megfelelő tárgyi feltételeket, bérleti szerződést vagy megállapodást kötünk a helyszínek biztosítójával. A személyi feltételek biztosítása az oktatásszervező (tanfolyamszervező) feladata, a tanfolyamok megkezdése előtt biztosítja a hatósági névjegyzékben szereplő vasútszakmai oktató(ka)t. Betegség vagy egyéb vis major esetén az oktatásszervező (tanfolyam szervező) gondoskodik a megfelelő helyettesről, ha ez nem lehetséges másik időpontot egyeztet a résztvevőkkel. A képzések lebonyolítása a következőképpen történik: Ha a jelentkező vagy a munkáltató kiválasztja a képzésben részt venni szándékozónak a legmegfelelőbb tanfolyamot, akkor az jelentkezési lapot tölt ki, és megkötésre kerül vele a felnőttképzési szerződés. Az oktatásszervező (tanfolyam szervező) előkészíti a tanfolyamra a szükséges anyagokat, tananyagokat és megkezdődhet a képzés. A képzés végén a résztvevők, amennyiben szeretnének, kitöltenek elégedettségmérő kérdőívet. A kérdőíveket a képzés után a képzésért felelős vezető átnézi és levonja a szükséges következtetéseket, illetve beépíti azokat a minőségbiztosítási célok közé.
6/24
A résztvevők teljesítményének és tudásának végső számonkérése és annak értékelése a képzési program jellegétől és tartalmától függően, az utolsó kontakt órán illetve a meghatározott vizsgarend szerint történik. A teljesítményértékelések eredményéről a képzés oktatója tájékoztatja a résztvevőket. A képzés sikeres elvégzéséről a Vizsgaszabályzat és Eljárási Rend szerinti Igazolás kerül kiállításra. A folyamat felelőse a képzésért felelős vezető. D. A tanfolyamok lezárása A tanfolyam zárásánál a következő adminisztrációt kell vezetni: jelentkezési lap, adatlap a résztvevőkről, felnőttképzési szerződés, előzetesen megszerzett tudás elismerésének dokumentum másolatai, a tudásszint felmérések eredményeinek kimutatásai, jelenléti ív, haladási napló, záró számonkérés eredménye, elégedettségi kérdőívek, kérdőívek kiértékelése, „Igazolás” másolata és átvételi elismervények. A folyamat felelőse a képzésért felelős vezető.
7/24
10.
A tanfolyam tantárgy- és óraszámterve
Vasútszakmai oktató elméleti szak: SorModulok/ tantárgyak szám 11.1. Vasútszakmai ismeretek elmélete és oktatásának módszertana
Elmélet 8
Óraszám Gyakorlat 12
Összes 20
11.2.
Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana
8
30
38
11.3. 11.3.1.
Kiegészítő ismeretek Pedagógiai, andragógiai alapismeretek
72 16
92 8
164 24
11.3.2.
Felnőttképzés pszichológiája
8
8
16
11.3.3.
Felnőttképzés általános módszertana
16
16
32
11.3.4.
4
12
16
11.3.5.
Etika, oktatói kommunikáció, konfliktuskezelés Oktatástechnológia, oktatástechnika
4
4
8
11.3.6.
Munkavédelem, tűzvédelem
8
0
8
11.3.7.
Hospitálási gyakorlat
8
8
11.3.8.
Oktatási gyakorlat
0
16
16
11.3.9.
A képzés dokumentumai
8
4
12
11.3.10.
Képzési folyamat tervezése és szervezése Összesen:
8
16
24
88
134
222
8/24
11.A modulok tanegységei 11.1. Vasútszakmai ismeretek elmélete és oktatásának módszertana Vasútszakmai ismeretek elmélete és oktatásának módszertana A tantárgy oktatásának célja: A hallgatókat készítse fel a vasútszakmai ismeretek elméletével (szakterületenként) kapcsolatos utasítások, műszaki és üzemi előírások egységes értelmezésére, amely a munkavállalók képzése, időszakos oktatása, továbbképzése során lehetővé teszi a vonatkozó utasítások, szabályok egységes értelmezését és alkalmazását, valamint a műszaki ismeretek elsajátítását. A tantárgy tanítása segítse elő a felnőttoktatás elveinek megfelelő, a vasútszakmai ismeretek átadását célzó módszertan elsajátítását, és azok értékelésén keresztül készítsen fel azok tudatos hatékony alkalmazására, ébressze fel a folyamatos szakmai és módszertani megújulás igényét. Megszerezhető kompetenciák A tantárgy tanulásának befejeztével a hallgató legyen képes: • a vasútszakmai ismeretek elméletével kapcsolatos utasítások, műszaki és üzemi előírások, ismeretek összefüggéseinek átlátására, tananyagként történő feldolgozására, • szakmódszertani ismeretei tudatos alkalmazására, szakmai tudása hatékony átadására. Témakörök: • Vasútszakmai ismeretek szakmai csoportosítása o országos közfogalmú, térségi és sajt célú vasúti pályahálózat, o elővárosi és helyi vasúti pályahálózat műszaki, infrastruktúra, forgalom szakterület ismerete. • A szabályzatok, utasítások tanítási anyaggá szervezése, a taníthatóság és tanulhatóság didaktikai, andragógiai követelményei szerint. • A képzés, oktatás módszerei: o a módszerek helyes kiválasztását meghatározó tényezők (a szakanyag jellemzői, azaz mennyire elméleti, gyakorlati, konkrét, elvont, egyszerű vagy bonyolult a tartalom, a hallgatók előzetes tudása, életkori jellemzői, a képzésre rendelkezésre álló idő), o oktató vezető szerepén alapuló módszerek (leírás, magyarázat, bemutatás), o oktató és a hallgató közös munkáján alapuló módszerek (beszélgetés, konzultáció), o hallgatók önálló munkájára épülő módszerek (a hallgató szakmai gyakorlati tevékenysége, gyakorlati feladatok megoldása, kitöltése , szimulációs berendezéseken történő gyakorlat végzése), o alapvető módszerek jellemzői. • Oktatás és képzés munkaformái: o frontális foglalkozás: az oktató irányításával a tananyag feldolgozása, 9/24
o csoport foglalkozás: a képzésen résztvevők több egységbe szervezve azonos vagy eltérő tananyag feldolgozása, o egyéni foglakozás: a képzésen résztvevők önállóan dolgozzák fel a kijelölt tananyagot, az oktatók közvetett irányításával. • A tanulás hatékonyságát segítő tényezők: o o o o o
a képzésben résztvevő aktivitásának támogatása, a képzésben résztvevő számára a teljesítményéről visszajelzést kell adni, a képzésben résztvevő számára a képzés során sikerélmény biztosítása, a félelemmentes légkör biztosítása a tanulás eredményessége érdekében, a képzésnek megfelelő tanterem, a gyakorlati hely megfelelő oktatástechnikai felszereltségének, környezeti feltételeinek a biztosítása ( pl. világítás, friss levegő, hőmérséklet).
11.2. Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana A tantárgy oktatásának célja: A hallgatókat készítse fel a vasútszakmai ismereteket tartalmazó utasítások olyan értelmezésére, amely a munkavállalók képzése, időszakos oktatása, továbbképzése során lehetővé teszi azt, hogy a szabályokat egységesen alkalmazzák. A tantárgy tanítása segítse elő a felnőttoktatás elveinek megfelelő, a vasútszakmai ismeretek átadását célzó módszertan elsajátítását, és mikró-tanításokon és azok értékelésén keresztül készítsen fel azok tudatos hatékony alkalmazására, ébressze fel a folyamatos szakmai és módszertani megújulás igényét. Megszerezhető kompetenciák A tantárgy tanulásának befejeztével a hallgató legyen képes: • a vasútszakmai ismeretek összefüggéseinek átlátására, tudása hatékony, módszertanilag differenciált átadására, • az új felvételesekkel megismertetni és elfogadtatni a vasútszakmai ismeretekhez köthető gondolkodásmódot, a szabályokat életszerűen, a tanulást segítő módon oktatni. Témakörök: • Bevezetés az oktatás módszertanába: o a felnőttképzésnél: tanulási-tanítási folyamat irányítása, o az oktatás fő módszere az együttműködés; az oktató az ismeretek elsajátításának, feldolgozásának a segítője; o az oktatási anyag alapos ismerete, áttanulmányozása, elmélyítése, o az alkalmazandó módszerek kiválasztása, kombinálása, o óraterv, vázlat készítése, segédeszközök tervezése, összeállítása (fóliák, diák stb.), o oktatástechnikai segédeszközök használata, o próbaoktatás, értékelés. • A vasútszakmai oktatás specialitásai:
10/24
o o o o
vasútszakmai nyelv, vizualitás szerepe, ok-okozati összefüggések feltárása, tömör és lényegre-törő megoldások.
• A képzések csoportosítása módszertani szempontból: o o o o o
kiképző oktatás, képzés, időszakos (rendszeres) szakmai oktatás, Ismeretfelújító (új tananyagot nem tartalmazó), új technológiát, új szabályozást ismertető, továbbképzés (pl. típusismereti képzés).
• Oktatói felkészülés fázisai: o a dokumentumok a tanulmányozása, amelyek az oktatás, képzés alapját képezik, o a dokumentumok tanulmányozása után tantárgy/modul a tanmenetének elkészítése, o a képzési program által meghatározott tantárgyi témaköröket, kisebb egységekre bontása ha szükséges, és megtervezni azok időbeli elosztását, menetrendjét, o óravázlat készítése: az adott tanítási óra célját, konkrét feladatait, tevékenységformáit, módszereit, felhasználandó eszközeit, pontos időbeosztását kell tartalmaznia, o az oktató az óravázlatot saját magának készíti, tartalmi követelményeit kell betartania, de formailag alkalmazhat egyéni megoldásokat, o óravázlat írásának előnyei. • A szakterületek ismeretanyagának sajátosságai a jogrendszer felépítéséből adódó problémákban való biztos eligazodás, a vasútszakmai nyelv elsajátításának nehézségei, az utasítás szövegének értelmezése (jogi normák, biztonsági előírások), a gyakorlati feladatok sokrétűsége (elvont, konkrét), a forgalmi ismereteken túlmenően azzal összefüggésben ismerni kell a gépész, biztosító-berendezés, távközlő, erősáramú stb. vonatkozó utasítások rendelkezéseit, o a „szolgálattétel” váratlan eseményeinek kezelése, irányítása.
o o o o o
• Gyakorlat oktatás módszertana o a gyakorlati oktatás módszertanának kapcsolata az andragógiával és a pszichológiával, o a szakmai gyakorlat tartalmának, szerkezetének tervezése és levezetése az andragógiai és pedagógiai elveknek megfelelően, o a gyakorlati képzésben a fokozatosság elvének alkalmazása. • A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei: o a gyakorlati oktatási helyszínekkel szembeni követelmények: 11/24
üzemi (termelési) feltételek biztosítása, meg kell felelni a módszertani, egészségügyi és a biztonságos munkavégzés követelményeinek. • A gyakorlati oktatás személyi feltételei (jogszabályban ill. képzési programokban) • Gyakorlati oktatás o Felügyelet alatti járművezetési gyakorlat: járművezetői szolgálat ellátása (műszaki-forgalmi utasítások), járműismeret (szerkezeti, működési ismeretek, hibák), járműkiszolgálás (üzemeltetés, kiszerelés, műszaki kiszolgálás), járművezetés (általános, jármű specifikus), járművezetői reakciók (rendkívüli események, kritikus forgalmi szituációk) o Forgalmi szolgálattevő felügyelet alatti gyakorlati képzése: szolgálatvégzés feltételei, távközlő és biztosítóberendezések kezelése, állomási forgalomszabályozó tevékenységek, tolatási tevékenység engedélyezése, irányítása, felügyelete, vonatközlekedés tervezése (legkorábbi, legkésőbbi indulási idő megállapítása), munkavonatok közlekedtetése, rendkívüli helyzetekben történő munkavégzés. Hatósági vizsga: az oktató által kijelölt témakör feldolgozása módszertani szempontból és vizsgatanítás a képzési programban meghatározottak alapján. 11.3. Kiegészítő ismeretek 11.3.1. Pedagógiai, andragógiai alapismeretek A tantárgy oktatásának célja: A hallgatókban tudatosítsa a pedagógiai és az andragógiai megközelítés különbségét, nyújtson számukra alapvető andragógiai ismereteket a felnőttoktatás, felnőttképzés elméleti hátteréről, mutasson utat az ismeretek gyakorlati felhasználásához. Megszerezhető kompetenciák A hallgató a tantárgy tanulásának befejeztével ismerje: • a pedagógiai és andragógiai megközelítés különbségét, • az andragógia elméleti alapjait, • a felnőttoktatás és felnőttképzés sajátosságait, legyen képes: • az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatai összevetésére, azok felhasználására oktatói tevékenysége során. Témakörök: 1. A pedagógia és az andragógia fogalma, értelmezése 2. A pedagógiai és az andragógiai modell összehasonlítása 12/24
3. A felnőttek tanulási lehetősége • Fejlődés és relatív regresszió • Társadalmi tényezők: az időszerkezet és az életmód, a megrekedés problémája 4. A felnőttek nevelésének, tanulásának színterei, szervezeti keretei 5. A felnőttek nevelésének szocializációs és személyi funkciói 6. Az egész életen át tartó tanulás és művelődés értelmezése 7. A résztvevő központúság koncepciója, tanulási-tanítási paradigma 8. A zárt rendszerű és a nyitott rendszerű tanulási-tanítási folyamat 9. A felnőttoktató személyisége Ellenőrző kérdések: 1) Hogyan határozhatjuk meg a pedagógia és az andragógia fogalmát? 2) Hasonlítsa össze a pedagógiai és andragógiai modellt, melyek a két megközelítés legfontosabb különbségei? 3) Miben áll a felnőttek tanulási lehetősége, értelmezze a „relatív regresszió” fogalmát! 4) Milyen szerepe van a felnőttek tanulási lehetőségében a társadalmi tényezőknek és az időszerkezetnek? 5) Milyen színterei és szervezeti keretei vannak a felnőttek tanulásának? 6) Melyek a felnőttek tanulásának szocializációs és személyi funkciói? 7) Mit jelent az „egész életen át tartó tanulás” (Long Life Learning) eszméje? 8) Melyek a „kulcskompetenciák”? 9) Melyek a legfontosabb különbségek a zárt rendszerű és a nyitott rendszerű tanulásitanítási folyamat között? 10) Mit jelent a résztvevő központúság elve és a tanulási-tanítási paradigma? 11) Melyek a felnőttoktatóval kapcsolatos legfontosabb elvárások? 12) Mit jelent a személyközpontúság és a pszichológiai optimizmus? 13) Mi jellemzi az egyes felnőttoktatói típusokat? 11.3.2. Felnőttképzés pszichológiája A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók számára nyújtson a felnőttek oktatása során jól alkalmazható, alapvető andragógiai pszichológia ismereteket. Megszerezhető kompetenciák A tantárgy tanulásának befejeztével a hallgató ismerje: • az andragógiai pszichológia alapjait, • a tanuláslélektan felnőttkori vonatkozásait, • a munka melletti tanulás pszichológiai problémáit, legyen képes: • megszerzett pszichológiai ismeretei a konkrét oktatási helyzetben való alkalmazására, • a konkrét felnőtt személyiségének reális megítélésére, problémái megértésére, a helyzetek, a vele való kapcsolat reális, az etikai normáknak megfelelő kezelésére. Témakörök: 1. A felnőttkor pszichológiai sajátosságai: • A felnőttség kritériumai • A felnőttkor szakaszai 13/24
2. 3. 4. 5.
6. 7.
• Az érett felnőtt személyiség jellemzői A felnőttkori tanulási kompetencia általános vonásai, változásai Mikor, mit és hogyan tanul szívesen és eredményesen a felnőtt A motivációk, az érdeklődés és az akarat szerepe a felnőttek tanulásába, az eredményes tanulás öngerjesztő jellege A megismerő lelki folyamatokban bekövetkező változások, és azok oktatási vonatkozásai: • Érzékelés, észlelés • Figyelem és koncentráció • Emlékezet és felejtés • Gondolkodás és problémamegoldás Tanulási típusok A felnőttek tanulását befolyásoló tényezők • A személyiségben felmerülő problémák • Az életkörülményekből és az életút során felmerülő válságokból adódó tanulási nehézségek
11.3.3. Felnőttképzés általános módszertana A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók ismerjék meg a felnőttképzés módszertanának alapjait, alakuljon ki jártasságuk a tananyag feldolgozásában, az oktatási módszerek tudatos kiválasztásában és alkalmazásában. A tantárgy oktatása ösztönözzön a korszerű felnőttoktatási módszerek alkalmazására, nyújtson lehetőséget azok kipróbálására, fejlessze a hallgatók oktatói tudatosságát, fokozza oktatói tevékenységük hatékonyságát. Megszerezhető kompetenciák A hallgató a tantárgy tanulásának befejeztével: • ismerje az andragógiai didaktika, a felnőttképzés módszertanának alapfogalmait, • legyen jártas a szakmai oktatások-képzések tananyagának didaktikai, módszertani feldolgozásában, • legyen képes elméleti tudása alkalmazására a mindennapi oktatási tevékenysége során, • legyen igénye saját módszertani kultúrája folyamatos fejlesztése. Témakörök: 1. Tanulás és tanítás fogalma 2. Az oktatás didaktikai kérdései 3. Az oktatás célja, tartalma és folyamata 4. A felnőttképzésben alkalmazható módszerek • A jelenléti tanítás módszerei: a. tanári dominanciájú b. közös tanári-tanulói c. tanulói dominanciájú • Az egyéni (otthoni) tanulási szakaszokat szabályozó módszerek • A távoktatás módszerei. 5. A felnőttképzés szervezési módjai • Önálló munka • Csoport munka 14/24
6.
7.
8. 9.
• Frontális munka Oktatási módszerek és szervezeti forma kiválasztása • Szakmai tartalom, didaktikai célok és az oktatási módszer viszonya • A tanulás hatékonyságát segítő tényezők • Körülmények, lehetőségek figyelembe vétele, oktatásergónómia A tanórák, foglalkozások lebonyolításának technikai részletei • A tananyag feldolgozása, ütemezése • Óra és foglalkozás típusok • Tanítási órák, foglalkozások megtervezése felépítése • Az oktató felkészülése, óravázlat készítése A felnőtt hallgató által hozott műveltség és szakmai tapasztalat hasznosítása az oktatás során A tanulás eredményeinek értékelése, visszajelzése
11.3.4. Etika, oktatói kommunikáció, konfliktuskezelés A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók szerezzenek alapvető ismereteket a pszichológia, és a kommunikáció alapjairól, fejlődjön önismeretük, tegyenek szert a személyiség megismerésének módszereire, valamint olyan kommunikációs, kapcsolatkezelési, viselkedési, repertoárra, mely fokozza oktatói munkájuk hatékonyságát. A tantárgy készítse fel őket - a megszerezni kívánt szak figyelembe vételével - oktatói és vizsgáztatói munkájuk során felmerülő helyzetek, konfliktusok hatékony, az etikai normáknak is megfelelő kezelésére.
Megszerezhető kompetenciák A hallgató a tantárgy tanulásának befejeztével: • legyen tisztában az oktatói szereppel kapcsolatos elvárásokkal, az ezzel összefüggő etikai normákkal, • rendelkezzen az oktatáshoz szükséges alapvető pszichológiai és kommunikációs ismeretekkel, • legyen képes pszichológiai és kommunikációs ismereteit a konkrét szituációban, esetleges konfliktusokban betöltött szerepének megfelelően alkalmazni, kapcsolatait, konfliktusait hatékonyan az etikai normák figyelembevételével kezelni, az etikai normákat a hallgatók felé hitelesen közvetíteni. Témakörök: 1. Az oktatás, képzés etikája • Az etika fogalma, az etikai normák szerepe az oktatói magatartásban, viselkedésben • Az oktató etikai normái, hitelessége • A vizsgák szervezésével és lefolytatásával kapcsolatos etikai problémák 2. A vasútszakmai oktatói szerep • Az oktatói szereppel kapcsolatos elvárások • Az önismeret és a reális önértékelés szerepe az oktatói munkában • Johari-ablak 3. Mások megismerésének sajátosságai, lehetőségei a vasútszakmai oktatás során • Személyiség típusok • Sztereotípiák és attitűdök mások megismerésében, kezelésében 15/24
• OK - keret 4. Az oktatói kommunikáció, konfliktus kezelés elméleti alapjai és pszichológiai háttere • A kommunikáció, fogalma, folyamata, elemei, alaptételei, szintjei • Verbális és nonverbális kommunikáció szerepe az oktatási, képzési folyamatban • Konfliktusok fogalma, szerepe • A konfliktusok megközelítése, kezelése az oktatás során A kommunikáció stílusa, az asszertív kommunikáció elve Közléssorompók Thomas-Killmann féle konfliktuskezelési modell 5. Egyéni és csoportos gyakorlatok, szerepjátékok területei • Önismeret fejlesztése, a gyakorlatok után önreflektálás • Az oktatói kommunikáció hitelessége, verbális és nonverbális csatornái • Beszédkészség javítása, beszédgimnasztika, szakmai nyelvhasználat • Egy és kétirányú kommunikáció, kérdezés technika, a visszacsatolás jelentősége • Prezentációs gyakorlat • Etikus viselkedés és illemtan • Konfliktuskezelési technikák, és hallgatói ellenállások kezelése az oktatás során 6. Felhasználható tesztek, kérdőívek: • Személyiség típus teszt • Kommunikációs stílus kérdőív • Konfliktuskezelési stílus kérdőív 11.3.5. Oktatástechnológia, oktatástechnika A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók a megszerezni kívánt szaknak megfelelő súllyal, ismerkedjenek meg az oktatásés információtechnikai eszközök felhasználási lehetőségeivel a tanulási-tanítási folyamatban, az oktatás - és információtechnikai eszközök működésével, kezelésével és alapvető karbantartásával. Megszerezhető kompetenciák A tantárgy tanulásának befejeztével a hallgató: • ismerje az oktatástechnikai eszközök oktatásban betöltött szerepét, • legyen jártas az oktatástechnikai eszközök, információhordozók tervezésére vonatkozó szabályok alkalmazásában, az eszközök kezelésében és karbantartásában, • legyen képes a tanfolyamon megismert eszközöket az oktatás során készség szinten kezelni. Témakörök: 1. Oktatástechnikai eszközökről általában • Szerepük az oktatásban, velük szemben támasztott követelmények • A korszerű oktatástechnológia jellemzői • Információhordozók fejlesztésének alapjai 2. Alapvető információhordozók az oktatásban • .Diavetítő, episzkóp, filmvetítő, televízió, videó, videoprojektor működése, használata a foglalkozásokon • Munkavédelmi szabályok 3. Írásvetítő az oktatásban 16/24
• • •
Felépítése, használata a foglalkozásokon Munkavédelmi szabályok Írásvetítő fóliák készítése 4. Számítógépes prezentáció az oktatásban (PowerPoint) és az Internet • Új prezentáció tervezése, készítése, meglévő módosítása • Információk letöltése az Internet segítségével 11.3. 6. Munkavédelem, tűzvédelem A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók szerezzenek ismereteket a munkavédelem és tűzvédelem állami és vállalati szabályozásáról, a vasútvállalat munkavédelmi és tűzvédelmi rendszeréről, annak felépítéséről, ismerjék meg veszélyhelyzetben állampolgári és munkavállalói kötelezettségeiket. Megszerezhető kompetenciák A tantárgy tanulásának befejeztével a hallgató: • ismerje a Munkavédelmi Törvényből adódó szabályozást és a vasútvállalat Munkavédelmi Szabályzatában foglaltakat, • legyen képes az esemény bekövetkeztekor a Munkavédelmi Törvényben és a szabályzatban foglaltaknak megfelelő cselekvésre, • ismerje a Tűzvédelmi Törvény előírásait, és a vasútvállalat Tűzvédelmi Szabályzatát, • legyen képes az esemény bekövetkeztekor a törvényben és a szabályzatban foglaltaknak megfelelő cselekvésre. Témakörök: 1. A munkavédelem fogalma, elemei és alapelvei 2. A munkavédelem szervezeti és jogi kérdései, az állam munkavédelmi feladatai 3. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételei 4. A vasútvállalat munkavédelmi szabályozása 5. Munkavédelmi oktatás és képzés a vasútvállalaton belül 6. A vasútvállalat munkabiztonsági helyzetének értékelése, megtörtént munkabalesetek ismertetése, baleseti okok tanulságainak levonásával 7. A tűzvédelem fogalma, elemei és alapelvei 8. A tűzvédelem szervezeti és jogi kérdései, az állam tűzvédelmi feladatai, a végrehajtásért felelős szervek 9. A tűzvédelem személyi és tárgyi feltételei 10. A vasútvállalat tűzvédelmi szervezetének felépítése, tűzvédelmi szabályozása 11. A tűzvédelmi oktatás, képzés a vasútvállalaton belül 12. A vasútvállalat tűzvédelmi helyzetének értékelése, kiemelkedő tűzesetek ismertetése, tűzesetek okainak, tanulságainak levonásával Ellenőrző kérdések: 1) Milyen részekből épül fel a vasúti társaság munkavédelmi szabályozása? 2) Súlyos-e az a munkabaleset, amelynek következtében a sérült elveszítette a beszélőképességét? 3) Munkabalesetnek számít-e, ha a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri baleset? 4) A sérült ittassága kizárja-e a munkabaleset lehetőségét? 17/24
5) Mi a teendő munkabaleset esetén? 6) Részt vehet-e a munkavédelmi képviselő a munkabaleset kivizsgálásában? 7) Egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van a munkavédelmi érdekképviseletnek, ha Munkavédelmi Szabályzat kiadásáról van szó? 8) Hányadik munkaköri csoportba sorolja a vontatási reszortos munkakörben dolgozókat a 203/2009 (IX. 18.) Korm. rendelet (a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről)? 9) Milyen időközönként kötelezettek a II. munkaköri csoportba sorolt munkavállalók időszakos orvosi vizsgálatra (a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló) 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet szerint? 10) Szükséges-e soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat a munkavállaló 30 naptári napot meghaladó keresőképtelensége esetén? 11) Kezdeményezhet-e soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatot maga a munkavállaló is? 12) A következő eset munkabaleset, üzemi baleset, mindkettő vagy egyik sem? A balesetet szenvedett munkavállaló a munkáltató bérelt járművén ment haza a legrövidebb útvonalon. Mielőtt elindult, az öltözőszekrényében tárolt alkoholos italból fogyasztott. Út közben karambolozott és könnyebb sérülést szenvedett. 13) Mit jelent a „C” tűzveszélyességi osztály? 14) Mit jelent a tűzoltó készüléken az ABC jelzés? 15) Milyen időszakonként kell felülvizsgálni az MSZ EN 3 szerinti tűzoltó készüléket? 16) Mit kell vizsgálnia tűzoltókészülékek üzembentartói szemrevételes ellenőrzésénél? 17) Köteles-e a munkáltató biztosítani a helyszínt a Tűzoltóság részére tűzvédelmi gyakorlatra? 18) Mit kell tenni tűz vagy tűzre utaló jelenség esetén a járművezetőnek? 19) Mikor kell a villamos felsővezeték feszültségmentesítését elvégezni? 20) Szabad-e vízzel vagy habbal oltani villamosított vonalon? 11.3.7. Hospitálási gyakorlat A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók ismerjék meg gyakorlatban, üzemi körülmények között a vasúti oktatói feladatokat és lássanak példát azok mintaszerű megoldására. Elméleti szakok esetén tanteremben, gyakorlati szakok esetén vontató járművön. Megszerezhető kompetenciák A hallgató a tantárgy tanulásának befejeztével: • ismerje vasúti oktatás, képzés gyakorlatát, • szerezzen pozitív tapasztalatokat a különböző oktatási szituációk megoldásában, • legyen képes a meglátogatott elméleti órák vagy gyakorlati foglalkozások andragógiai, szakmódszertani elemzésére, véleményének körültekintő, tárgyilagos megfogalmazására. Témakörök: 1. A hospitálás megfigyelési szempontjai, a megfigyelés rögzítésének módja 2. A leendő oktató szakterületének megfelelő foglalkozások látogatása 18/24
3. A szakterületnek megfelelő meglátogatott foglalkozások oktatójával közösen történő elemzése, értékelése 4. Az elemzés, értékelés tartalmi és kommunikációs követelményei
11.3.8. Oktatási gyakorlat A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók szerezzenek gyakorlatot a vasúti oktatások, képzések megtartásában, gyakorlatok vezetésében, üzemi körülmények között. Elméleti szakok esetén tanteremben, gyakorlati szakok esetén vontató járművön. Gyakorló oktatásaik során törekedjenek módszertanilag változatos, hatékony hallgatóközpontú megoldásokra. Megszerezhető kompetenciák A hallgató a tantárgy tanulásának befejeztével: • legyen képes az andragógiai, módszertani és szakmai szempontok szem előtt tartásával a szakterületének megfelelő elméleti órákat vagy gyakorlati foglalkozásokat megtartani, saját és mások teljesítményére az elméletben tanultaknak figyelembevételével reflektálni. Témakörök: 1. A leendő oktató szakterületének megfelelő foglalkozások megtartása 2. A megtartott foglalkozások oktatókkal, hallgató társaival közösen történő elemzésére, értékelése 11.3.9. A képzés dokumentumai A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók ismerjék meg gyakorlatban képzés dokumentumait, azok kiállítására, kezelésükre vonatkozó szabályokat. A hallgatók ismerjék a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökre vonatkozó képzési és vizsgáztatási előírásokat, a vizsgaközpont és a képző- és regisztrált szerveztek működésének, a képzési engedély kiadásának, és az oktatásszervezési regisztrációnak, továbbá vasúti járművezetői gyakorlat szabályait. Megszerezhető kompetenciák A tantárgy tanításának befejeztével a hallgató: • legyen képes a jogszabálynak, belső utasításoknak megfelelően kitölteni, kiállítani a különböző dokumentumokat. • ismerje az alapképzés- és vizsgáztatás rendszerét, • legyen jártas az időszakos oktatások és vizsgáztatások rendszerében, Témakörök: 1. A képzések és vizsgák okmányai 2. A vasúti alapképzésekre és alapvizsgáztatásra vonatkozó jogszabályi előírások • Vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök • Képzési engedély, egyszerűsített képzési engedély • Alapképzés témakörei, képzési program • Vasútszakmai oktatók névjegyzékbe való felvétele • Vizsgabiztosok kinevezése és kijelölése, a vizsgabizottság összetétele 19/24
• Alapvizsgáztatás 3. Időszakos oktatások és vizsgáztatások rendszere • Időszakos oktatáson való részvételre kötelezett munkavállalók • Oktatásszervezési regisztráció, Oktatási ütemterv • Időszakos vizsgáztatás rendszere 11.3.10. Képzési folyamat tervezése és szervezése A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók ismerjék meg a képzési programok kidolgozásának és a vasútszakmai oktatások szervezésének alapelveit, legyenek képesek szakterületüknek megfelelően képzési programok kidolgozására. Megszerezhető kompetenciák A tantárgy tanításának befejeztével a hallgató: • legyen képes átlátni az oktatási folyamat egészét, • ismerje a képzési programok tervezésének jogi, szabályozási hátterét, andragógiai alapelveit, • legyen jártas szakterületének megfelelő képzési programok kidolgozásában, a programok alapján az oktatás menetének megtervezésében és megszervezésében Témakörök: 1. A képzési program felépítése, tartalma • A képzési programok készítésének jogi, szabályozási háttere • Célok és követelményszintek meghatározása • A be- és kimeneti paraméterek megállapítása • Tananyag struktúrálás • Vizsgára bocsátás feltételei • Andragógiai szempontok érvényesítése 2. Konkrét témában képzési program készítésének bemutatása 3. Egyéni feladatmegoldások és azok megbeszélése, problémák ismertetése 4. Az oktatás menetének megtervezése és megszervezése • Képzési program alapján a témakörök oktatásának ütemezése • Az oktatásszervezés folyamata, az oktatás feltételeinek biztosítása
12. Az előzetesen megszerzett tudás elismerésének módja Az előzetesen megszerzett tudás elismerésének módja dokumentum vizsgálattal történik. A képzésen résztvevő bemutatja a végzettséget igazoló dokumentumait, amelyek a képzés szempontjából relevánsak, a 19/2011.(V.10.) NFM rendelet szerint. 13. A képzés személyi feltételei: Az elméleti tárgyak oktatóival szemben támasztott követelmények: a) vasútszakmai ismeretek • vasútszakmai oktatói képesítés • a szakterület mélyreható ismerete, tájékozottság a szakma fejlődési irányairól, • kiváló gyakorlati felkészültség, 20/24
•
legalább 5 év felnőttoktatási gyakorlat.
b) kiegészítő ismeretek • pedagógusi, szakoktatói vagy andragógiai végzettség, és andragógiai rátermettség, • a munkavédelem és tűzvédelem tantárgy esetében felsőfokú szakmai végzettség, • a szakterület mélyreható ismerete, tájékozottság a szakma fejlődési irányairól, • kiváló gyakorlati felkészültség, • legalább 5 év felnőttoktatási gyakorlat.
14. A képzés tárgyi feltételei: • Létszámnak megfelelő tanterem • Gyakorlatok teljesítéséhez szükséges helyszínek, valamint járművek és pályahasználat • Szemléltető anyagok, oktatási segédletek: - a vasútvállalat idevonatkozó utasításai, szabályzatai, ezekhez kapcsolódó segédkönyvei, - szakkönyvek, jegyzetek, - nyomtatványok és mintagyűjtemények, - írásvetítő fóliák, - oktató CD-k, videofilmek, - szakmai szoftverek, - modellek, alkatrészek - szakmai ábrák, tablók, fotók. • Vizuális, audiovizuális eszközök: - írásvetítő, - projektor, - epidiaszkóp, - videókamera, - táblák íroeszközzel, - televízió, videó, - oktatói számítógép, - szimulációs berendezések. A felsorolt tárgyi feltételeket kell biztosítani a 11.1-11.3. sz. moduloknál a tantárgyak jellegétől függően.
15. A hatósági vizsgára bocsátás feltételei: • Az órákon való részvétel mértéke –képzési modulonként- legalább 70 % -a, Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana, Hospitálási gyakorlat, Oktatási gyakorlat és az Etika, Oktatói kommunikáció, konfliktuskezelés órákon 100 %-os részvétel.
21/24
• A számonkérések „megfelelt” eredménnyel való teljesítése Tantárgyak
Vasútszakmai ismeretek elmélete és oktatásának módszertana Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana Pedagógiai, andragógiai alapismeretek Felnőttképzés pszichológiája Felnőttképzés általános módszertana
Etika, oktatói kommunikáció, konfliktuskezelés Oktatástechnológia, oktatástechnika Munkavédelem, tűzvédelem Hospitálási gyakorlat
Oktatási gyakorlat
A képzés dokumentumai
Képzési folyamat tervezése és szervezése
A számonkérések formája, rendszeressége, tartalma, a résztvevők tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek) 1db oktató által elfogadott elméleti óra megtartásának vázlata és ezzel összefüggő mikro-tanítás. Az órákon való 100%-os részvétel. 1 db oktató által elfogadott házi dolgozat kiadott témából 1 db oktató által elfogadott házi dolgozat kiadott témából. 1db oktató által elméleti óra vagy gyakorlati foglalkozás megtartásának vázlata. Az órákon való 100%-os részvétel. 1 db oktató által elfogadott szemléltető anyag készítése. 1db oktató által elfogadott záródolgozat megírása. Gyakorlat előírt helyszínen és módon való teljesítése a konzulens igazolásával, írásbeli, értékelő beszámoló készítése. Az órákon való 100%-os részvétel. Gyakorlat előírt helyszínen és módon való teljesítése a konzulens igazolásával, írásbeli, értékelő beszámoló készítése. Az órákon való 100%-os részvétel. 1db oktató által elfogadott záródolgozat megírása, melyet a Vasúti Vizsgaközpont határoz meg. 1db oktató által elfogadott képzési program terv.
• Megszerezhető minősítések, megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek, sikertelen teljesítés(ek) következménye(i): Az egyes tantárgyakhoz tartozó, - a táblázatban meghatározott – követelmények (házi-dolgozatok, záró-dolgozatok, mikro-tanítások, óravázlat és szemléltető anyag készítése) megfelelt minősítésűre való teljesítése. Bármelyik követelmény „nem felelt meg” minősítése esetén két alkalommal van lehetőség javításra. 22/24
16.A szakképesítés megszerzéséről szóló bizonyítvány kiadásának feltétele, a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírása: Az általános követelményeket a vizsgákra vonatkozóan a 19/2011 (V.10.) NFM rendelet tartalmazza. A hatósági vizsgára bocsátható hallgatónak az alábbi vizsgakötelezettségeket kell teljesítenie: Vasútszakmai oktató elméleti Elméleti vizsga: írásbeli és szóbeli 1. Pedagógiai-andragógiai alapismeretek, 2. Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana, 3. Munkavédelem, tűzvédelem. Gyakorlati vizsga 1. Vizsgatanítás: elméleti szakon tanteremben
A vizsgabizottság tagjai: 1 fő Vizsgabiztos (a vizsga elnöke), 1 fő Vizsgabiztos (vasútszakmai), 1 fő Vizsgabiztos (felnőttképzési és módszertani). A program a fenti hatósági vizsgák teljesítésével zárul. A vizsgák eredményes letétele után a hallgatók Vasútszakma oktató elméleti szak/szakterület képzettségét igazoló hatósági Igazolást kapnak. 17. A program megvalósítására vonatkozó szabályozások: A képzési program megvalósításánál a 19/2011. (V.10.) NFM rendeletet, valamint a KTI Nonprofit Kft. Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és Eljárási Rend-et kell figyelembe venni. 18. A résztvevők elégedettségére, a képzés magvalósítására, valamint eredményességére vonatkozó információgyűjtés eljárása, a visszajelzések feldolgozásának és biztosításának módja: A résztvevők elégedettségére vonatkozó információgyűjtés eljárása és tartalma A résztvevők elégedettségére vonatkozó információgyűjtés módja elégedettségmérő kérdőívek, amelyeket a hallgatók töltenek ki. Az információgyűjtés során a kérdőíveket a hallgatók a képzés végén töltik ki, a kérdőívek tartalmazzák a hallgatók véleményét a tanfolyam szervezéséről, a tananyag minősítéséről, az előadók, az oktatók értékeléséről, a felnőttképzési szolgáltatásokról, az előzetes tudásszint méréséről, illetve az ennek lehetőségéről való intézményi tájékoztatásról, a tárgyi feltételek megfelelőségéről. A kérdőíveket a begyűjtés után kell elemezni és kiértékelni.
23/24
A képzés megvalósulására vonatkozó információgyűjtés eljárása és tartalma A képzés megvalósulását a felnőttképzési szerződésekkel, jelenléti ívvel és haladási naplóval kell ellenőrizni. A felnőttképzési szerződéseket az első óra előtt kell megkötni, jelenléti íveket és a naplókat napi szinten vezetni, a jelenléti íveket a hallgatók saját kézzel írják alá. Iratgyűjtés, dokumentumelemzés: a képzések végén a képzés során összegyűlt dokumentációkat összegezni, az eredményeket átnézni, statisztikát készíteni. A képzés eredményességére vonatkozó információgyűjtés eljárása és tartalma A képzés hasznosságának értékelését a rögzített adatokat, az előzetes tudásszínt felmérő és a záró számonkérések eredményei alapján lehet megtenni, a képzés vagy az év végén. Az eljárás tartalma kiterjed a résztvevők számára és a hallgatók által elért eredményekre. A visszajelzések feldolgozásának és hasznosításának módja Statisztikák készítése, át kell nézni a képzések során keletkezett dokumentációkat, a statisztikák, dokumentációk, elégedettségmérők során szerzett információkat vissza kell csatolni a tanfolyamszervezésbe, esetlegesen újabb képzési programok kidolgozásába.
24/24
